Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából.
A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli.

 

16/2012. (XII. 7.) GVH utasítás

a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzatáról

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal munkatársainak foglalkoztatási jogviszonyát érintő kérdésekben az alábbiak szerint rendelkezem:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Jelen utasítás hatálya a Gazdasági Versenyhivatalban (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott köztisztviselőkre, közszolgálati ügykezelőkre (a továbbiakban együtt: munkatársak) terjed ki.

(2) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalókra a III-V. fejezetet - a teljesítményértékelés kivételével - megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy közszolgálati jogviszony alatt munkaviszony, kinevezés alatt munkaszerződés, illetmény alatt munkabér, alapszabadság alatt szabadság, felmentés alatt felmondás, lemondás alatt felmondás értendő.

(3) A 3. §, 4. §, 7-11. §, 14-17. §, 19. §, 22-26. §, 32. §, 48. §, 51. § a Hivatallal a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a család ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott ösztöndíjas foglalkoztatottakra is megfelelően alkalmazandó.

(4) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerint prémiumévek programban részt vevő munkatársakra ezen utasítást az ott meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

2. § A jelen utasításban foglaltak elősegítése érdekében a Humánerőforrás Iroda előkészíti és - a főtitkár jóváhagyása esetén - közzéteszi a Hivatal munkatársai számára az 1. mellékletben felsorolt iratok mintájának letölthető, kitölthető változatát. Az 1. mellékletben meghatározott iratok tekintetében a közzétett minta használata kötelező.

II. fejezet

A közszolgálati jogviszony létesítése

A kiválasztás

3. § (1) Új munkatárs felvételére irányuló kiválasztási eljárás megindításáról a saját vagy a (2) bekezdésben meghatározott személy kezdeményezésére a Hivatal elnöke (a továbbiakban: elnök) dönt.

(2) A kiválasztási eljárás megindítását az irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában az elnökhelyettes, a főtitkár és - a szervezeti egységet irányító vezetőn keresztül - a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti.

(3) A kezdeményezésben meg kell jelölni, hogy

a) a felvételre milyen álláshely betöltésére és milyen okból kerülhet sor,

b) a Költségvetési Iroda tájékoztatása alapján a szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre áll-e, továbbá

c) az előírt alkalmazási feltételeken túl a munkakör betöltéséhez milyen további - előnyt jelentő - szempontokat javasolt figyelembe venni.

(4) A kezdeményező a kezdeményezésben javaslatot tehet az (6) bekezdés szerinti döntésre.

(5) Az elnök által kezdeményezett kiválasztási eljárás esetén a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek vizsgálatát a főtitkár végzi el.

(6) Az elnök a kiválasztási eljárás megindítására vonatkozó döntésben egyidejűleg dönt

a) a kiválasztási eljárásban résztvevőkről,

b) arról, ha

ba) a kiválasztás kizárólag pályázati úton történjen, és azt ne előzze meg az 5. §-ban és a 6. §-ban meghatározott eljárás,

bb) a kiválasztási eljárásra a 8. § alkalmazásával kerüljön sor, továbbá

c) arról, ha pályázatot kizárólag a Hivatal munkatársai nyújthatnak be.

(7) Ha a szervezeti egység vezetője ösztöndíjas vagy határozott idejű kinevezéssel a saját szervezeti egységén foglalkoztatott munkatárs felvételét kívánja kezdeményezni, a kiválasztási eljárás mellőzhető, a szervezeti egység vezetője a felvételi eljárásrend szabályai szerint jár el azzal, hogy a felvételi javaslatnak a (3) bekezdés a) és b) pontjában megjelölteket is tartalmaznia kell, és a felvételi javaslatot a szervezeti egységet irányító vezetőnek is jóvá kell hagynia.

A kiválasztási eljárásban résztvevők

4. § (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kiválasztási eljárást a Humánerőforrás Iroda folytatja le a kiválasztási eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének bevonásával.

(2) A kiválasztási eljárás lefolytatására az elnök legalább háromtagú előkészítő bizottságot hozhat létre, amelynek tagja

a) a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt munkatárs,

b) a Humánerőforrás Iroda vezetője vagy az általa kijelölt munkatárs, és

c) az elnök által kijelölt munkatárs.

(3) Vezetői és az elnök által meghatározott munkakörök esetén az elnök kiválasztási tanácsadót kérhet fel

a) a kiválasztási eljárásban való közreműködésre,

b) a meghatározott feltételek alapján a betöltendő álláshelyre leginkább megfelelő lehetséges személyek felkutatására.

A kiválasztási eljárás

5. § Ha van a Hivatalban ösztöndíjas vagy határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott olyan munkatárs, aki az adott szakterületen a mentora vagy a szervezeti egység vezetője véleményének figyelembevételével alkalmas lehet a betölteni kívánt munkakörre, a kiválasztási eljárást az ilyen munkatárs, illetve munkatársak körében kell lefolytatni.

6. § (1) A Hivatal kiválasztási adatbázist működtet a Hivatal munkája iránt érdeklődő álláskeresők számára.

(2) A kiválasztási adatbázisba jelentkező kérelmére - adatkezelési hozzájárulás esetén - a Hivatal 1 évig nyilvántartja a szakmai önéletrajzot.

(3) A 5. § szerinti vizsgálat eredménytelensége esetén a kiválasztási adatbázisban rendelkezésre álló szakmai önéletrajzokat kell áttekinteni arra vonatkozóan, hogy az abban szereplő személy szakképzettsége, iskolai végzettsége, gyakorlata és egyéb képesítése megfelel-e a jogszabályokban, illetve a Hivatal szabályzataiban az adott munkakörre előírt alkalmazási feltételeknek. Ha a kiválasztási adatbázisban nyilvántartott személyek között van ilyen személy, a kiválasztási eljárást e személyek körében kell lefolytatni.

7. § (1) A 5. §, illetve 6. § szerinti eljárás eredménytelensége esetében, illetve ha az elnök így dönt, pályázatot kell kiírni.

(2) A pályázati kiírást a vezetői munkakörök esetén az elnök, egyéb esetben a főtitkár hagyja jóvá.

(3) A pályázati kiírás tartalmazza

a) az arról való tájékoztatást, ha kizárólag a Hivatal munkatársai pályázhatnak,

b) a betöltendő munkakörre vonatkozó adatokat,

c) a munkakör betöltésének feltételeit és az előnyt jelentő szempontokat,

d) az illetményről és az egyéb juttatásokról szóló tájékoztatást,

e) a pályázathoz csatolandó mellékleteket, és

f) a pályázati kiírás közzétételének helyéről és időpontjáról, a pályázat benyújtásának határidejéről és helyéről, valamint a pályázat elbírálásának határidejéről szóló tájékoztatást.

(4) A benyújtott pályázathoz mellékelni kell

a) szakmai önéletrajzot,

b) motivációs levelet,

c) a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt vagy az igénylésről szóló feladóvevényt,

d) a munkakör betöltése feltételeinek és az előnyt jelentő szempontoknak való megfelelést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát,

e) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a pályázati eljárásban részt vevő személyek megismerhetik a pályázat tartalmát, a pályázó adatait, és

f) a pályázati kiírásban meghatározott egyéb iratot.

(5) A pályázati kiírást legalább a Hivatal honlapján és legalább tíz napra kell közzétenni.

(6) A pályázat benyújtására legalább - a pályázatnak a Hivatal honlapján történő megjelenésétől számítva - hat munkanap biztosítandó.

(7) A pályázatot postai úton a Hivatal címére vagy elektronikus levélben az humaneroforrasgvh.hu címre kell megküldeni.

8. § A 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az 5-7. § szerinti eljárási lépések mellőzhetők, a számításba vehető jelölteket a kiválasztási tanácsadó kutatja fel és hívja meg a kiválasztási eljárásban való részvételre, amelyet e személyek körében kell lefolytatni.

9. § (1) A kiválasztási eljárás során a szakmai önéletrajzok alapján számításba vehető jelöltek személyes kompetenciáit interjú keretében kell vizsgálni. Interjú nélkül felvételre nem kerülhet sor.

(2) A kiválasztási eljárás lefolytató döntésétől függően, különösen ha a számításba vehető jelöltek száma indokolja, az interjút megelőzően a jelöltek elméleti és gyakorlati képességeinek tesztelésére is sor kerülhet.

Felvételi eljárási rend

10. § (1) A kiválasztott személyről a felvételt kezdeményező szervezeti egység vezetője - a munkaköri leírás tervezetét is tartalmazó - felvételi javaslatot készít, amelyet a Humánerőforrás Irodához nyújt be. A Humánerőforrás Iroda beszerzi a Költségvetési Iroda véleményét, ezt követően javaslatával együtt felterjeszti a felvételi javaslatot a főtitkár részére, aki támogatása esetén továbbítja azt az elnök részére. A felvételről az elnök dönt.

(2) A felvételi javaslaton szereplő legkorábbi felvételi időpont a javaslat Humánerőforrás Irodához történő benyújtását követő hatodik munkanap.

(3) A kiválasztási eljárás eredményéről a Humánerőforrás Iroda tájékoztatja az abban résztvevőket, valamint - ha erről pályázatában nem nyilatkozott - a sikertelen pályázatot benyújtó személy figyelmét felhívja arra, hogy kérelmére és adatkezelési hozzájárulása esetén a Hivatal önéletrajzát nyilvántartásba veszi a kiválasztási adatbázisban.

(4) Ha a sikertelen pályázatot benyújtó személy nem járult hozzá önéletrajzának kiválasztási adatbázisban történő rögzítéséhez, a Humánerőforrás Iroda az erről szóló nyilatkozat kézhezvételétől, illetve a pályázati eljárás lezárásától számított tizenöt napon belül visszaküldi a postai úton érkezett pályázati anyagot, egyéb esetben a pályázati anyagot megsemmisíti.

11. § (1) A Humánerőforrás Iroda - munkába lépése előtt - bekéri a belépő munkatárstól azokat az adatokat és iratokat, amelyeket a közszolgálati alapnyilvántartásban rögzítenie kell, és amelyek még nem állnak a rendelkezésére. Áthelyezés esetén a Humánerőforrás Iroda megkeresi az átadó szervet a személyi anyagok átadás-átvétele érdekében.

(2) A belépő munkatárs az (1) bekezdés szerinti iratokat legkésőbb a munkába lépés napján eljuttatja a Humánerőforrás Iroda részére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti irat valódiságáról az eredeti irat vagy annak hiteles másolata alapján kell megbizonyosodni.

(4) A Humánerőforrás Iroda - munkába lépése előtt - beutalja a belépő munkatársat az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra.

A kinevezés

12. § (1) A munkatársi eskütétel lebonyolításának megszervezése a Humánerőforrás Iroda feladata.

(2) A kinevezéssel egyidejűleg a Humánerőforrás Iroda a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunka végzésről szóló jogszabályban előírtakról írásban tájékoztatja a munkatársat.

12/A. § (1) A Hivatalnál közszolgálati tisztviselőnek a 2. mellékletben szereplő munkakörbe az nevezhető ki, aki rendelkezik a 2. mellékletben a munkakörre meghatározott képesítések valamelyikével és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek.

(2) Kivételesen indokolt esetben - a jogszabályban meghatározott követelmények sérelme nélkül - a munkakör betöltéséhez előírt feltétel hiányában is kinevezhető az, aki a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait legkésőbb a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó kinevezéssel egyidejűleg megkezdi és vállalja, hogy azokat két éven belül befejezi. Ebben az esetben a kinevezés csak határozott időre, a képesítés megszerzésére előírt határidő végéig szólhat, a kinevezés határozatlan időre történő módosítására a képesítési előírások megszerzése hiányában nem kerülhet sor.

Munkaköri leírás

13. § (1) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője a Humánerőforrás Iroda bevonásával készíti el, és a Humánerőforrás Iroda útján három példányban terjeszti fel kiadmányozásra.

(2) A munkaköri leírásban foglaltak megértését, annak tudomásul vételét a munkatárs, továbbá az elnök aláírásával igazolja.

(3) A munkaköri leírás első példánya a munkatársat, a második példány a kiadmányozót, a harmadik példány a Humánerőforrás Irodát illeti.

(4) A munkaköri leírást a kinevezési okmány kiadása előtt kell elkészíteni és csatolni kell a kinevezési okmányhoz. Egyéb esetben az új munkakörbe helyezéssel egyidejűleg, a kinevezés módosításához kell csatolni az új munkaköri leírást.

A szervezeti beilleszkedés elősegítése

14. § (1) A belépő munkatársak szervezeti beilleszkedését a Hivatal a Humánerőforrás Iroda által összeállított orientációs kézikönyv rendelkezésre bocsátásával segíti, amely tartalmazza a Hivatal tevékenységével, működésével kapcsolatos alapvető szabályokat és tudnivalókat.

(2) Ha a Hivatalhoz két hónapon belül öt vagy több új munkatárs lép be, akkor a Humánerőforrás Iroda a szervezeti egységek vezetőinek bevonásával a Hivatal tevékenységét, működését, kapcsolatait bemutató integrációs képzést szervez.

(3) A pályakezdő munkatársak, valamint a Hivatal által végzett feladatokkal összefüggő szakmai tapasztalattal nem rendelkező belépő munkatársak és az ösztöndíjas foglalkoztatottak Hivatalba való beilleszkedését az elnök által e feladattal megbízott mentorok segítik.

(4) A mentor feladata, hogy a legjobb tudása szerint eljárva biztosítsa a belépő munkatárs (mentorált) szervezetbe való gyors beilleszkedését, segítse elő szakmai fejlődését, legyen a mentorált számára elérhető és kérdéseire adekvát válaszokat adjon. A mentor feladata a mentorált legalább hat hónaponként történő értékelése és beszámolás adása a mentorált szakmai előrehaladásáról a szakmai vezető részére.

(5) A mentori feladatokat a Hivatalban szerzett széles körű munkatapasztalattal, magas szakmai ismeretekkel és legalább jó minősítéssel rendelkező munkatársak látják el.

(6) A mentor támogatásának igénybevételét a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elnöknél meghatározott időre. A mentor kijelöléséről az elnök dönt.

(7) A mentor támogatásának igénybevétele a következő esetekben és időtartamokra kötelező:

a) szakmai gyakorlatát töltő egyetemi, főiskolai hallgató gyakorlati ideje alatt,

b) ösztöndíjas foglalkoztatás során az ösztöndíjas foglalkoztatás időtartamára,

c) gyakornok besorolású köztisztviselő munkába állásától fogalmazó besorolási fokozatba lépéséig.

(8) A mentornak kijelölhető munkatársak köréről a főtitkár - az elnökhelyettesek véleményének kikérését követően összeállított - javaslata alapján az elnök dönt.

(9) A mentori feladatok ellátására vonatkozó kötelezettség a kijelölés mentor által történő elfogadásának napjától kezdődik.

(10) A mentori feladatok ellátására vonatkozó kötelezettség megszűnik:

a) a kijelölésben foglalt határozott idő elteltével,

b) a mentor közszolgálati jogviszonyának megszűnésével,

c) a mentorált ösztöndíjas foglalkoztatási vagy közszolgálati jogviszonyának megszűnésével.

(11) A mentori feladatok ellátására vonatkozó kijelölés megszüntethető:

a) az elnök által indokolási kötelezettség nélkül,

b) a mentor legalább „jó” minősítésének hiánya miatt,

c) a mentor indokolással ellátott kezdeményezésére az elnök által.

(12) A mentor évente egy alkalommal köteles részt venni a Humánerőforrás Iroda által szervezett továbbképzésen.

(13) A mentort a kijelölés időtartamára külön díjazás illeti meg, amelynek összege legfeljebb annyi lehet, amennyivel a munkatárs illetménye a csoportvezetői illetmény összegénél kevesebb.

(14) A mentor szervezeti egységének vezetője a feladatok kiosztása során köteles figyelemmel lenni a mentor mentori feladataira, és biztosítani, hogy azok ellátása ne kerüljön veszélybe.

III. fejezet

Közszolgálati jogviszony tartalma

A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

15. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. évi törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) meghatározott kivétellel - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal valamennyi munkatársa felett.

(2) A (3) bekezdésben, valamint az ebben az utasításban meghatározott kivétellel átruházott hatáskörben

a) a Versenytanács elnöke gyakorolja a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 1. pontjában meghatározott alapvető munkáltatói jogokon kívüli egyéb munkáltatói jogokat (a továbbiakban: egyéb munkáltatói jog) a Versenytanács mellett dolgozó vizsgálók, a Versenytanács Titkársága és a Döntéshozatal-támogató Csoport munkatársai, valamint a Bírósági Képviseleti Iroda vezetője és vizsgálói, továbbá - a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában foglalt eltérésekre figyelemmel - a Versenytanács tagjai tekintetében;

b) a szakmai szervezeti egységeket irányító elnökhelyettes gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői és munkatársai tekintetében;

c) a főtitkár gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az Elnöki Titkárság és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői és munkatársai tekintetében.

(3) Átruházott hatáskörben a főtitkár gyakorolja - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a munkatársaknak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére való felszólítására, a vagyonnyilatkozatok megőrzésére és nyilvántartására, továbbá a jogviszonnyal összefüggő igazolások és a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási utalvány kiadására, valamint a munkatársak cafetéria-juttatás iránti igénybejelentésére vonatkozó, illetve az egyes cafetéria-juttatási elemek igénybevételéhez kapcsolódó nyilatkozatainak befogadására vonatkozó munkáltatói jogokat a Hivatal valamennyi munkatársa tekintetében.

A munkarend, a munkaidő beosztása

16. § (1) A Hivatal munkatársainak egyhavi munkaidőkeretben kell teljesíteniük a munkaidőt, amely a naptári hónap első napján kezdődik és utolsó napján zárul. A tárgyévben teljesítendő havi munkaidőkeretet a Humánerőforrás Iroda az év elején közzéteszi. A távollétre eső munkaidőt a köztisztviselőre irányadó általános munkarend (a továbbiakban: általános munkarend) szerint a távollét napjára eső napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

(2) A munkaidő munkanapokon 7.00-20.00 óra között dolgozható le (a továbbiakban: rendes munkavégzési időszak) azzal, hogy a hétfőtől csütörtökig a 9.30-15.00 óra, pénteken a 9.00-13.30 óra közötti időtartamot (a továbbiakban: törzsidő) a munkavégzési helyen munkavégzéssel kell tölteni. A főtitkár - a munkatársnak a Humánerőforrás Irodán benyújtott indokolt kérelmére - engedélyezheti a rendes munkavégzési időszakon túli munkavégzést, és ennek céljából a Hivatal épületébe való be- és kilépést.

(3) Ha a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló jogszabály alapján az adott napon a munkarend az általános munkarendtől eltérőn alakul, akkor a törzsidőszakra az arra a napra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, amely napra irányadó munkarendet a munkáltató, munkáltatói intézkedés hiányában a jogszabály előír.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában munkavégzési hely a Hivatal épülete, a távmunkavégzés helyszíne, valamint - ha a munkaköri feladatok ellátásához szükséges - a Hivatal épületén kívüli külső helyszínen történő munkavégzés, továbbá a 21. § szerinti otthoni munkavégzés helye. A külső helyszínen történő munkavégzésről és annak várható idejéről előzetesen tájékoztatni kell a szervezeti egység vezetőjét.

(5) A törzsidőben való munkavégzési kötelezettségtől a kinevezésben eltérő beosztás is megállapítható, valamint attól a távmunkavégzésről szóló megállapodásban el lehet térni.

(6) A törzsidőben való munkavégzési kötelezettség alól mentesül a munkatárs a munkaközi szünet idejére, valamint - az engedélyezett távollét idejére - akkor, ha alkalmi, nem munkavégzés célú távollétét a szervezeti egység vezetője engedélyezte.

(6a) A 11.30-13.00 óra közötti legfeljebb egy óra időtartamú összefüggő nem munkavégzés célú távollét nem minősül a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség megsértésének. Ez a rendelkezés nem érinti a munkában töltött idő elszámolására vonatkozó szabályokat.

(7) A törzsidőn kívül eső időszakra a szervezeti egység vezetője - munkanapokra egyenlőtlenül is - beoszthatja a munkatárs munkaidejét, amelyről a munkatársat - legalább a beosztás kezdő napját tizennégy munkanappal megelőzően, legalább egy hétre előre - írásban tájékoztatja; a beosztásról egyidejűleg a Humánerőforrás Irodát is tájékoztatni kell.

(7a) A (7) bekezdés szerinti intézkedés hiányában a munkatárs a törzsidőn kívüli időszakra maga oszthatja be munkaidejét azzal, hogy az irányadó munkaidőkeret szerinti munkaidő kitöltése ne essen korábbra, mint az adott naptári hónap utolsó munkanapján irányadó törzsidőszak vége.

(7b) A munkatárs a szervezeti egység vezetőjét legalább egy hétre előre tájékoztatja a törzsidőn kívüli napi munkavégzés tervezett ütemezéséről.

(8) A prémiumévek programban részt vevő, továbbá a részmunkaidőben alkalmazott munkatársak mentesülnek a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség alól, munkaidejük beosztására a (7)-(7b) bekezdést kell megfelelően alkalmazni a rendes munkavégzési időszak egészére azzal, hogy a munkaidő beosztására az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

17. § (1) A munkatárs munkából való távolmaradása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a jogszabályban foglalt esetekben vagy engedély alapján mentesült a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alól.

(2) A munkatárs köteles rendkívüli távollét bekövetkezésekor haladéktalanul értesíteni a szervezeti egység vezetőjét a távolléte okáról és várható időtartamáról, valamint - a keresőképtelenség időtartama alatt is - a szervezeti egység vezetőt tájékoztatni a munka felvételének várható napjáról. Ha a munkatárs az értesítési kötelezettsége teljesítésére önhibáján kívül eső okból nem képes, köteles az akadályoztatása megszűnését követő legrövidebb időn belül értesítési kötelezettségének eleget tenni.

(3) A szervezeti egység vezetője a munkatárs várhatóan öt munkanapot meghaladó rendkívüli távolléte esetén erről - táppénzes és orvosi igazolás hiányában is - haladéktalanul írásban értesíti a Humánerőforrás Irodát.

(4) A táppénzes vagy orvosi igazolást két hetet meg nem haladó betegállomány esetén a munka felvételét követően azonnal, a két hetet meghaladó betegség esetén a tárgyhó 9-éig a Költségvetési Irodára le kell adni, amely a Kincstárnak történő adatszolgáltatással egy időben továbbítja azt a Humánerőforrás Irodára.

A rendkívüli munkavégzés

18. § (1) A rendkívüli munkavégzés elrendelésére az irányítása alá tartozó munkatársak vonatkozásában az elnök, az elnökhelyettes irányítása alá tartozó munkatársak esetében az elnökhelyettes, a főtitkár irányítása alá tartozó munkatársak esetében a főtitkár jogosult. Ha a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzéssel teljesített munkaidőt várhatóan meg kell váltani, az elrendeléshez a Költségvetési Iroda vezetőjének ellenjegyzése is szükséges.

(2) Nem minősül rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek az az időtartam, amely alatt a munkatárs a munkaidőkeretre eső törvényes munkaidőt dolgozza le, valamint az az eset sem, ha a munkatárs saját elhatározása alapján, a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes írásbeli elrendelése nélkül végez munkaidőn túli munkát.

(3) A rendkívüli munkavégzésért - a vezetői munkakörben foglalkoztatott munkatársakra is kiterjedően - elsősorban szabadidő jár. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő kiadása iránt a rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető intézkedik.

(4) Ha a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a munkatársat megillető szabadidőt nem lehet kiadni, azt pénzben meg kell váltani.

(5) A rendkívüli munkavégzést igazoló, valamint a szabadidő kiadásáról, illetve a pénzbeli megváltásról rendelkező iratot a rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető a Humánerőforrás Iroda részére leadja. A pénzbeli megváltás érdekében a Költségvetési Iroda intézkedik.

(6) A tárgyévben teljesített rendkívüli munkavégzések időtartamáról a Humánerőforrás Iroda - az elrendelhető rendkívüli munkavégzés jogszabályban meghatározott éves keretének figyelemmel kísérése érdekében - nyilvántartást vezet, és az éves túlmunkakeret elérését megelőzően jelzi azt a rendkívüli munkavégzés elrendelésére jogosult vezető részére.

A munkaközi szünet

19. § (1) A munkaközi szünetet lehetőleg egybefüggően kell igénybe venni.

(2) A dohányzásra fordított időtartam a munkaközi szünetet terheli.

Távmunka

20. § (1) A távmunka keretében a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a Hivatal biztosítja, ha azzal a munkatárs nem rendelkezik.

(2) Az elnök és a távmunkát végző munkatárs közötti írásbeli megállapodásban a jogszabályban meghatározottakon túl rögzíti a Hivatal épületében munkában töltendő időszakot is.

(3) A távmunkavégzéssel összefüggő kinevezésmódosítást és (2) bekezdés szerinti megállapodást a Humánerőforrás Iroda készíti elő, és azokat kiadmányozásukat követően a személyi anyagban helyezi el.

(4) A Hivatal a jogszabályban foglaltakon túl biztosítja a távmunkát végző munkatárs képzésekhez történő hozzáférését.

Otthoni munkavégzés

21. § (1) Az elnök a Versenytanács elnökének előterjesztése alapján a Versenytanács tagjának - kérelmére - legfeljebb heti tizenkét óra otthoni munkavégzési kedvezményt biztosíthat, ha munkavégzésének előző naptári félévre vonatkozó számszerűsíthető mutatói - így különösen a határidők betartása - terén a jogszabályban előírtakhoz, illetve az általa vállaltakhoz képest jelentős elmaradás nem tapasztalható. Az otthoni munkavégzési kedvezmény egy naptári félévre szól azzal, hogy a feltételek fennállása esetén a következő naptári félévre is megadható.

(2) Az otthoni munkavégzést annak megkezdése előtt legalább egy nappal be kell jelenteni a Versenytanács elnökének és többi tagjának. Az otthoni munkavégzés során a munkatársnak a Hivatal által biztosított telefonon és e-mailen elérhetőnek kell lennie. Az otthoni munkavégzés nem eshet versenytanácsi tárgyalás és az előre bejelentett versenytanácsi egyeztetések idejére. A fel nem használt heti otthoni munkavégzési kedvezmény a következő hétre nem vihető át.

(3) Az otthoni munkavégzés kedvezménye a Versenytanács elnökének előterjesztése alapján bármikor visszavonható, ha az otthoni munkavégzés előzetes bejelentésére és az elérhetőség biztosítására vonatkozó szabályokat a Versenytanács tagja megszegi, illetve ha ügyeiben előzetesen ki nem mentett jelentős késedelembe esik.

Igazgatási szünet

22. § (1)

(2) Az igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.

Be- és kilépések dokumentálása, a munkaidő nyilvántartása

23. § (1) A Hivatalban vagy a Hivatal épületén kívüli külső helyszínen munkában töltött idő nyilvántartására elektronikus beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer szolgál, amelyet - a 30 napot meghaladóan fizetés nélküli szabadságon, kiküldetésen, kirendelésen, valamint a tartós külszolgálaton lévő munkatárs kivételével - minden munkatárs köteles használni.

(2) A Hivatalba, illetve a Hivatalból történő be- és kilépéskor a munkatárs köteles a beléptetőkártyáját a recepción, a Hivatal épületének Kálmán Imre utcai bejáratánál, illetve - ha a munkavégzés helye az Ügyfélszolgálati Iroda vagy a könyvtár - e munkaterület bejáratánál lévő beléptető terminálnál elhelyezett kártyaleolvasón leolvastatni.

(3)

(4) Az alábbi okokból történő kilépéskor a recepción és az Ügyfélszolgálati Iroda, illetve a könyvtár bejáratánál elhelyezett külön konzol használatával meg kell adni a kilépés, illetve a távollét okát az alábbiak szerint:

a) „megh./tárgy”: a meghallgatókban, illetve a konferenciateremben történő munkavégzés vagy hivatali rendezvényen való részvétel,

b) „külső munka”: a Hivatal épületén kívüli külső helyszínen történő, az adott napon belüli munkavégzés,

c) „kiküld./kirend”: a kilépést követő napon kiküldetés, kinevezéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatás,

d) „távmunka”: az erre jogosult munkatárs távmunkavégzése,

e) „csúsztatás”: munkaidő-kedvezmény vagy rendkívüli munkavégzés után járó szabadidő,

f) „spec. külső m”: otthoni munkavégzés,

g) „szabadság”: rendes vagy - harminc napot meg nem haladó - fizetés nélküli szabadság,

h) beteg/táppénz: betegszabadság vagy táppénz.

(5) Ha a kilépésre nem a (4) bekezdés szerinti okokból kerül sor, a konzolt nem kell használni.

(6) A kilépést követő első belépés alkalmával a beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer automatikusan rögzíti a megjelölt okból történő távollét végét azzal, hogy ha a (4) bekezdés szerinti távollétet követő első belépés a kilépést követő valamely más napra esik, a távollét időtartamát a távollét idejére eső munkanapra irányadó általános munkarend - eltérő beosztásban dolgozó munkatárs esetében az adott napra irányadó beosztás - szerint a munkaidő kezdetére és végére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell kiszámítani.

(7) Ha az adott napon a munkavégzés a (4) bekezdés a)-f) pontja szerinti távolléttel kezdődik, akkor

a) a (4) bekezdés a), b), e), illetve f) pontja szerinti esetben a konzol megfelelő gombjának,

b) a (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a konzol (4) bekezdés b) pontja szerinti gombjának

a Hivatalba történő belépéskor történő használatával a beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer a belépés napjára irányadó általános munkarend - eltérő beosztásban dolgozó munkatárs esetében az adott napra irányadó beosztás - szerinti munkaidő kezdő időpontjától a belépés időpontjáig eltelt időt a megjelölt okból való eltávozásként veszi figyelembe.

(8) Az adott napon a munkavégzés kezdő és legutolsó időpontja közötti, a munkatársnak - az adott napon munkában töltött időtartamként regisztrált időtartam alapján - járó munkaközi szünet időtartamát meg nem haladó, nem munkavégzés célú távollét időtartamát a munkában töltött időhöz hozzá kell számolni, és az nem minősül a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség megsértésének.

24. § (1) A Informatikai és Iratirányítási Iroda minden hét első munkanapján eljuttatja a beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszerben az előző hétre vonatkozóan rögzített adatokat

a) összesítve a Humánerőforrás Iroda,

b) az adott szervezeti egységen dolgozó munkatársakra vonatkozóan a szervezeti egységek vezetői, és

c) - rá vonatkozóan - a munkatárs

részére.

(2) Az adatokat a Humánerőforrás Iroda ellenőrzi, egyezteti, szükség esetén javítja, és a tárgyhót követő hónap 15. napjáig minden szervezeti egység részére megküldi az egyéni jelenléti íveket igazolásuk érdekében.

(3) Az egyéni jelenléti ív tartalmazza a napi munkában töltött idő nyilvántartását és a havi munkaidő-kerettel kapcsolatos adatokat. Az egyéni jelenléti ív adatainak valódiságát a munkatárs és a szervezeti egység vezetője aláírásával igazolja.

(4) Az aláírt jelenléti ívet a tárgyhónapot követő hónap végéig a Humánerőforrás Irodára kell leadni, ahol havi bontásban tárolják azokat.

(5) A beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer, illetve a (3) bekezdés szerinti jelenléti ívek felhasználásával Humánerőforrás Iroda ellátja a Kttv. 115. §-ában, illetve az Mt. 134. §-ában előírt nyilvántartási kötelezettséggel összefüggő feladatokat. E körben - a jelenléti ívekben foglalt adatokon túl - nyilvántartja

a) a munkatársat az adott évben megillető rendes és pótszabadságot, valamint a tárgyévben igénybe vett szabadságát,

b) a munkatárs számára járó és az igénybevett munkaidő-kedvezményeket,

c) a munkatárs számára elrendelt rendkívüli munkát és annak mértékét, és az az után igénybe vehető szabadidő mértékét,

d) a munkatárs betegszabadságát, táppénzét,

e) a munkatárs harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságát, kiküldetését, kirendelését, tartós külszolgálatát.

(6) A Humánerőforrás Iroda a nyilvántartásból kérésére adatot szolgáltat a munkatárs tekintetében munkáltatói jogkört gyakorlónak, valamint - a rá vonatkozó adatokról - a munkatársnak.

25. § A Humánerőforrás Iroda folyamatosan nyomon követi a munkaidőkeret kitöltését és a munkaidő beosztását, és haladéktalanul jelzi a szervezeti egység vezetőjének és az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlójának, valamint az érintett munkatársnak, ha a 16. § (7) bekezdés szerinti beosztás nem felel meg a jogszabályban vagy ez ezen utasításban foglaltaknak.

A rendes szabadság kiadása és nyilvántartása

26. § (1) A tárgyévre járó szabadságnapok számát a tárgyév január 31-éig, valamint új belépő esetén a munkába álláskor a Humánerőforrás Iroda állapítja meg és közli a munkatárssal, valamint a szervezeti egységek vezetőivel.

(2) Az éves szabadságolási terv összeállítása érdekében a Humánerőforrás Iroda valamennyi szervezeti egység vezetője részére eljuttatja tárgyév január 31-éig a tárgyévben a munkanapokat érintő változásokat is tartalmazó egységes táblázatot.

(3) A szervezeti egység vezetője saját szervezeti egysége vonatkozásában elkészíti és jóváhagyásra felterjeszti az éves szabadságtervet, amelyet tárgyév február 10-éig felterjeszt jóváhagyásra az egyéb munkáltatói jogok gyakorlójának, aki azt - az irányítása alá tartozó területre vonatkozóan - február 28-áig hagyja jóvá. A szabadságolási terv alapján kiadható szabadságot az igazgatási szünet időszakára figyelemmel kell meghatározni. A jóváhagyott szabadságtervet a Humánerőforrás Iroda részére meg kell küldeni, amely annak alapján összeállítja a Hivatal egységes éves szabadságtervét.

(4) Az igénybevett szabadságot a szervezeti egység titkársága tartja nyilván és a szabadság-nyilvántartó lapot a tárgyhót követő hónap 5-éig leadja a Humánerőforrás Irodára, amely összesíti a Hivatal munkatársainak szabadság-nyilvántartását.

(5) A Humánerőforrás Iroda a szabadság-nyilvántartási feladatba az egyes szervezeti egységeket bevonja, azokkal egyeztet annak érdekében, hogy az egyéni szabadság-nyilvántartásban szereplő adatok hatályosak és a valóságnak megfelelőek legyenek.

Fizetés nélküli szabadság engedélyezése

27. § (1) A fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet írásban a Humánerőforrás Irodára kell benyújtani. A jogszabály szerint alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igény kivételével a Humánerőforrás Iroda beszerzi a kérelemmel kapcsolatban a szervezeti egység vezetőjének véleményét.

(2) A jogszabály szerint alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igényt, valamint a folyamatban lévő fizetés nélküli szabadság meghosszabbítására vonatkozó igényt a főtitkár hagyja jóvá, egyéb esetben a főtitkár javaslata alapján az elnök mérlegelési jogkörében dönt az igényről.

(3) A döntésről a Humánerőforrás Iroda tájékoztatja az érintett munkatársat, a szervezeti egység vezetőjét és a Költségvetési Irodát.

Teljesítménymenedzsment, teljesítményértékelés

28. § (1) A Hivatal a feladatok eredményes ellátása, a hivatali célok minél hatékonyabb módon történő megvalósulása, ugyanakkor a munkatársak egyéni céljai minél teljesebb körű megvalósítása lehetőségének biztosítása céljából, a szervezeti hatékonyság és teljesítmény tartósan magas szinten tartása érdekében a teljesítményértékelést a motivációs rendszerrel, a kompetenciafejlesztéssel, a minőségbiztosítással, illetve a javadalmazási döntésekkel összekapcsoló, a munkaköri leírások és követelmények folyamatos, rendszerszintű felülvizsgálatát is biztosító komplex teljesítménymenedzsment-rendszert működtet.

(2) A teljesítménymenedzsment-rendszer alapjai:

a) a hivatali célok és ezekre épülő teljesítménykövetelmények rendszere,

b) a munkatársak hivatali feladatellátásával összefüggő kompetenciákat teljes körűen felsoroló, az egyes kompetenciák meghatározását és az azok egyes fokozatait meghatározó kompetenciakatalógus (a továbbiakban: kompetenciakatalógus), valamint a munkaköri rendben meghatározott egyes munkakörökhöz rendelt elvárt kompetenciákat és azoknak az adott munkakörben elvárt szintjét meghatározó kompetenciatérkép (a továbbiakban: kompetenciatérkép) (a továbbiakban együtt: kompetencia-kézikönyv),

c) az egyéni teljesítményértékelési és minősítési rendszer,

d) a munkatársak képzésének rendszere,

e) a munkatársak számára nyújtott, teljesítménytől, képzettségtől, munkakörtől függő illetménygazdálkodási elemek, és a munkatársaknak nyújtott egyéb juttatások rendszere.

(3) A teljesítménymenedzsment-rendszer működtetésében részt vevők:

a) a teljesítményértékelésben részt vevők,

b) a Humánerőforrás Iroda, valamint

c) a főtitkár.

(4) A Humánerőforrás Iroda gondoskodik a Hivatal teljesítménymenedzsment-rendszerének, így különösen teljesítményértékelési-rendszerének folyamatos fejlesztéséről és részt vesz annak működtetésében. Ennek keretében támogatja a teljesítményértékelés folyamatában az egyes szereplők munkáját, így különösen

a) segítséget nyújt a teljesítményértékelés elvégzéséhez az értékelőknek és az értékelteknek,

b) az értékelők képzésével elősegíti a Hivatal hatékonyságát növelő, fejlesztő jellegű teljesítményértékelés kialakulását,

c) közreműködik a teljesítményértékelés megszervezésében, az értékelt munkatárs személyi anyagának az értékelő részére történő rendelkezésre bocsátásában, ellenőrzi az értékelőre és értékelt munkatársra vonatkozó adatokat, nyilvántartja a munkatárs korábban kapott jutalmait,

d) előkészíti a teljesítményértékelési módszertani kézikönyvet, és gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról,

e) előkészíti a kompetencia-kézikönyvet, és gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról,

f) a teljesítményértékelés során készült iratokat elhelyezi az értékelt munkatárs személyi anyagában és őrzi azokat,

g) összesíti és előkészíti az alapilletmény-eltérítésre, jutalmazásra tett javaslatokat, és

h) gondoskodik arról, hogy az egyéni teljesítményértékelések során kitűzött fejlesztési célok az éves képzési tervezés során figyelembevételre kerüljenek.

(5) A főtitkár

a) felelős a Hivatal teljesítménymenedzsment-rendszerének, így különösen teljesítményértékelési-rendszerének megfelelő működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért,

b) jóváhagyja a Módszertani kézikönyvet és gondoskodik annak a hivatali számítógépes hálózaton közzétett hirdetmény útján való közzétételéről, és a hivatali számítógépes hálózaton való folyamatos hozzáférhetőségéről,

c) gondoskodik az éves hivatali célkitűzések megfelelő rendben való meghatározásáról,

d) az elnök részére jóváhagyásra előterjeszti a kompetencia-kézikönyvet, továbbá

e) az elnök részére döntésre előterjeszti az alapilletmény-eltérítésre, jutalmazásra tett javaslatokat.

28/A. § (1) A Hivatal a közép- és hosszú távú stratégiája alapján az irodavezetők és az egyéb önálló szervezeti egységek vezetői - az általuk vezetett szervezeti egység feladataira figyelemmel - minden év november 15-ig javaslatot tesznek az őket irányító vezetőnek a Hivatal következő évre vonatkozó éves célkitűzéseiként meghatározandó célokra, és az azok teljesítéséért felelős szervezeti egységre. Az elnökhelyettesek az általuk támogatott javaslatokat az esetleges saját javaslataikkal együtt november 30-ig megküldik a főtitkárnak, aki ezek alapján és az általa támogatott, illetve saját javaslatai alapján december 10-ig előkészíti és a Hivatalvezető Értekezlet elé terjeszti a Hivatal éves célkitűzéseinek - a célok megvalósításáért felelős szervezeti egységeket is meghatározó - tervezetét. A Hivatal éves célkitűzéseiről - a Hivatalvezető Értekezlet általi megtárgyalása után - az elnök legkésőbb a téli igazgatási szünet kezdetéig dönt.

(2) A főtitkár a Hivatal jóváhagyott éves célkitűzéseit haladéktalanul közzéteszi a hivatali számítógépes hálózaton közzétett hirdetmény útján és gondoskodik annak a hivatali számítógépes hálózaton való folyamatos hozzáférhetővé tételéről.

28/B. § (1) A kompetencia-kézikönyvet a Humánerőforrás Iroda vezetőjének javaslata alapján a főtitkár álltja össze, és terjeszti az elnök elé jóváhagyásra.

(2) Az elnök által jóváhagyott kompetencia-kézikönyvet a főtitkár - a hivatali számítógépes hálózaton közzétett hirdetmény útján - haladéktalanul közzéteszi olyan módon, hogy annak időpontja dokumentálható legyen. A főtitkár továbbá gondoskodik a hatályos kompetencia-kézikönyv szövegének a hivatali számítógépes hálózaton naprakészen való hozzáférhetővé tételéről.

(3) A kompetencia-kézikönyvet ötévente - a hivatali munkakörök átfogó, komplex elemzése alapján - felül kell vizsgálni. Az elnökhelyettesek, illetve a főtitkár, valamint az önálló szervezeti egység vezetője az éves teljesítményértékelések tapasztalatai alapján kezdeményezheti egyes munkaköröknek a kompetencia-kézikönyveben meghatározott kompetenciatérképének felülvizsgálatát. Új munkakör létrehozatala előtt el kell végezni a munkakör elemzését, és meg kell határozni a kompetenciatérképét.

28/C. § Az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásának és a munkatársak egyéni teljesítményértékelésének, illetve minősítésének a rendjét külön utasítás szabályozza.

28/D. § (1) A munkatárs próbaidő alatti munkateljesítményéről - teljesítményértékelés helyett - szakmai értékelést kell készíteni. A szakmai értékelés célja az értékelt szakmai alkalmasságának megállapítása.

(2) A szakmai értékeléshez szükséges értékelőlapot a Humánerőforrás Iroda juttatja el a szervezeti egység vezetője részére. A szakmai értékelést legkésőbb a próbaidő lejártát öt munkanappal megelőzően kell elkészíteni, és aláírását követően haladéktalanul megküldeni a Humánerőforrás Irodának.

(3) Kevéssé alkalmas vagy alkalmatlan értékelés esetén a Humánerőforrás Iroda haladéktalanul gondoskodik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

A munkatársak képzése

29. § (1) Az elnök a főtitkár javaslata alapján minden év február 28-áig meghatározza a Hivatal éves képzési tervét. Az éves képzési tervre vonatkozó javaslat tervezetét a Humánerőforrás Iroda készíti elő a szervezeti egységek vezetőinek javaslata, az éves teljesítményértékelések során feltárt fejlesztendő kompetenciák, valamint a költségvetési keretek figyelembevételével, és azt legkésőbb az adott év február 15-éig a főtitkár részére előterjeszti.

(2) Az éves képzési terv tartalmazza

a) az előmenetelhez szükséges vagy jogszabályban vagy külön utasításban meghatározott kötelező képzést, továbbképzést,

b) az előző évi teljesítményértékelések megállapításai alapján az adott munkakört betöltő munkatárs munkaköréhez szükséges egyéni ismeretek és kompetenciák fejlesztését célzó, valamint - ha előre tervezhető - a munkaköri feladatok ellátásához szükséges szaktudás megőrzése, fejlesztése érdekében indokolt képzéseken történő részvételt,

c) az egyes képzések várható költségét.

(3) A munkatárs az éves képzési terv összeállítása, a költségvetésben a képzésre fordítható keretösszeg tervezése érdekében a szervezeti egység vezetője útján jelezheti a (2) bekezdés szerinti képzésen, továbbképzésen, illetve konferencián való részvételi szándékát a Humánerőforrás Iroda számára.

(4) Ha egy képzési tárgykörben a részvételre kötelezettek vagy az igények száma alapján hatékonyabb a belső munkahelyi képzés szervezése, akkor a Humánerőforrás Iroda a Költségvetési Iroda bevonásával javaslatot készít a témával érintett munkatársak részére belső képzés szervezésére.

30. § (1) A munkatárs a szervezeti egység vezetője útján legkésőbb a képzésre történő jelentkezést megelőző 15 nappal a Humánerőforrás Irodánál benyújtott kérelemben kérheti a munkaidőt érintő nem kötelező képzésben való részvétel engedélyezését, egyúttal - a 44. §-ban és a 45. §-ban foglaltak szerint - kérheti a munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítés biztosítását, illetve a képzési költségek megtérítését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmek engedélyezéséről a főtitkár javaslatára az elnök dönt az alábbi szempontok figyelembevételével:

a) a Hivatal szakemberszükséglete, utánpótlási terve,

b) a munkatárs meglévő képesítése,

c) a munkatárs által megszerezni kívánt képesítés jellege,

d) a munkavégzés minősége, a teljesítményértékelés,

e) a Hivatalban, illetve az irodákon már tanulmányokat folytatók száma, és

f) a költségvetési lehetőségek.

IV. fejezet

A közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén követendő eljárás

A munkakör átadás-átvételének szabályai

31. § (1) A Versenytanács Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt eltéréssel a Hivatalnál foglalkoztatott munkatárs közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén munkaköri feladatait, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat, ideértve az elektronikus adathordozón lévő adatokat, valamint a folyamatban lévő ügyeket átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni a szervezeti egység vezetője által, vezető munkakörben foglalkoztatott munkatárs esetén az elnök által kijelölt átvevő részére.

(2) A közszolgálati jogviszony megszűnése, a munkatárs belső áthelyezése vagy új munkakörbe helyezése esetén, illetve a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a munkatárs köteles a nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat soron kívül irattárazni, valamint a folyamatban lévő ügyeket átadni.

(3) A munkakör átadás-átvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az átadó, az átvevő, valamint a szervezeti egység vezetője ír alá.

(4) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből egy példány az átvevő, egy példány az átadó munkatársat, egy példány a Humánerőforrás Irodát illet.

Elszámolás

32. § (1) A munkatárs a munkakör átadás-átvételi eljárást követően köteles a Humánerőforrás Iroda által a rendelkezésére bocsátott elszámoló lap szerinti szervezeti egységeknél elszámolni a Hivatal tulajdonát képező, személyes használatában lévő eszközökkel, igazolványokkal, szakmai anyagokkal és - a 31. § szerinti iratokon kívüli - egyéb iratokkal, továbbá tárgyévi szabadságával, az igazolt és igazolatlan távolléttel, valamint a részére biztosított juttatásokkal.

(2) Az elszámoló lap szerinti szervezeti egység munkatársa az elszámoló lap megfelelő rovatának kitöltésével és aláírásával igazolja az átvétel tényét, azt, hogy tartozás nem áll fenn, illetve rendezetlen tartozás esetén az elszámoló lapra rávezeti a tartozás összegét, jogcímét, valamint a tartozás rendezése iránt megtett intézkedését.

(3) Az elszámolást úgy kell lefolytatni, hogy az elszámoló lap legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző 5. munkanapon lezárható legyen.

(4) A kitöltött elszámoló lapot a Humánerőforrás Irodán le kell adni, amely az elszámolás rendezettsége esetén felterjeszti azt a főtitkár útján az elnöknek jóváhagyásra. A jóváhagyott elszámoló lap egy-egy másolati példányát a Humánerőforrás Iroda eljuttatja a munkatárs, a Magyar Államkincstár és a Költségvetési Iroda részére. Az eredeti elszámoló lapot a személyi anyagban kell elhelyezni.

V. fejezet

A munkatársak részére biztosítható juttatásokra és a helyettesítési díjra vonatkozó szabályok

Közös szabályok

33. § (1) A Humánerőforrás Iroda figyelemmel kíséri a nyugállományú munkatárs szociális helyzetét, és ha valamely juttatás megállapítását látja indokoltnak, jelzi ezt a főtitkár számára.

(2) Az egyes juttatásokat és a helyettesítési díjat terhelő közterhek bevallásáról és megfizetéséről a Költségvetési Iroda gondoskodik.

33/A. § A Hivatal munkatársai részére biztosított juttatásokra, ideértve a munkatársaknak céljutatás nyújtására, valamint a munkatársakkal kutatási megállapodás megkötésére, kutatás megállapodás megkötését is, megfelelően alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet szabályait.

Vizsgálói pótlék

33/B. § A 3. mellékletben meghatározott munkakört betöltő munkatársakat az ott meghatározott mértékű, a Tpvt. 42/C. § (5) bekezdése szerinti vizsgálói pótlék illeti meg.

Lakásépítést, lakásvásárlást, lakáskorszerűsítést támogató kamatmentes munkáltatói kölcsön

34. § (1) A Hivatal a munkatársak lakásépítése, lakásvásárlása vagy lakáskorszerűsítése érdekében kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújt az erre a célra fenntartott lakásépítési alapszámláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig. Ha az alapszámlán rendelkezésre álló keretösszeg év közben kimerül, további munkáltatói kölcsön adott évben nem nyújtható.

(2) A munkáltatói kölcsön írásbeli kérelemre annak a munkatársnak nyújtható, aki

a) a Hivatalnál több mint egy éve foglalkoztatott és határozatlan időre szól a kinevezése,

b) nem áll fegyelmi vagy etikai büntetés hatálya alatt; ha a munkatárs ellen fegyelmi vagy etikai eljárás folyik, a munkáltatói kölcsön iránti kérelem elbírálását a fegyelmi vagy etikai eljárás befejezéséig fel kell függeszteni,

c) belföldön fekvő és részben vagy egészben a tulajdonát képező, illetve részben vagy egészben a tulajdonába kerülő, saját lakhatását szolgáló lakást kíván építeni, vásárolni, korszerűsíteni,

d) vállalja, hogy viseli a munkáltatói kölcsön kezelésének költségeit, valamint az azzal kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, és

e) hozzájárul ahhoz, hogy az építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásra a munkáltatói kölcsön visszafizetésének biztosítására jelzálogjog kerüljön bejegyzésre.

(3) Munkáltatói kölcsönben részesülhet a fizetés nélküli szabadságon lévő munkatárs is.

(4) E rendelkezés alkalmazásában

a) lakás építésének minősül a lakás bővítése is legalább egy önálló lakószoba erejéig, ideértve a tetőtér beépítését is;

b) lakás vásárlásának minősül a lakás cseréje is;

c) lakáskorszerűsítésnek minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott lakáskorszerűsítés.

(5) Nem adható kölcsön

a) garázs, nyaraló építéséhez, vásárlásához vagy korszerűsítéséhez,

b) azon munkatárs részére, aki már rendelkezik munkáltatói kölcsönnel és azt teljes mértékben az igénylés leadásáig nem fizette vissza,

c) azon munkatárs részére, akinél a munkáltatói kölcsön visszafizetésének biztosítása érdekében a jelzálogjog bejegyzésére szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értéke nem nyújt teljes fedezetet az igényelt munkáltatói kölcsön összegére.

(6) Az igényelhető munkáltatói kölcsön mértéke legfeljebb 1 000 000 Ft.

(7) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének futamideje legfeljebb öt év.

(8) A lakásépítési alapszámlát vezető pénzintézet tájékoztatása alapján a Humánerőforrás Iroda folyamatosan naprakészen közzéteszi a kezelési költség aktuális mértékét.

35. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni:

a) lakásépítés és lakáskorszerűsítés esetében három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolat,

b) lakásépítés, engedélyköteles lakáskorszerűsítés esetén a jogerős építési engedély eredeti példánya,

c) lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés vagy előszerződés eredeti vagy hitelesített másolati példánya, amely tartalmazza a munkáltatói kölcsön nyújtásának tényét is,

d) lakásépítés, lakáskorszerűsítés esetén a műszaki dokumentáció és a költségvetés,

e) ha a munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanon már más jogosultnak jelzálogjoga áll fenn vagy ennek bejegyzése folyamatban van, az ingatlan hitelbiztosítéki értékének megállapítását tartalmazó dokumentum másolatát.

(2) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a Humánerőforrás Irodánál kell benyújtani, amely annak teljesíthetőségét a Költségvetési Iroda bevonásával megvizsgálja, és véleményével felterjeszti azt a főtitkár részére. A főtitkár tesz javaslatot az elnök részére a munkáltatói kölcsön odaítélésére és annak mértékére, amelyről az elnök dönt.

(3) A munkáltatói kölcsönről a munkatárs és a Hivatal képviseletében a főtitkár szerződést köt. A Hivatal lakásépítési alapszámlájáról a számlavezető pénzintézet folyósítja a szerződésben meghatározottak szerint az ott meghatározott összeget.

(4) A folyósított munkáltatói kölcsönökről a Humánerőforrás Iroda vezet nyilvántartást.

36. § (1) A munkáltatói kölcsönt havi egyenlő részletben, banki átutalással kell visszafizetni.

(2) A munkáltatói kölcsön törlesztését a munkatárs írásbeli kérelmére az elnök mérlegelési jogkörében felfüggesztheti különös méltánylást érdemlő esetekben az alábbiak szerint:

a) súlyos betegség idején a táppénzes állomány idejére és az azt követő egy hónapra,

b) gyermek születése esetén a szülést követő egy évre,

c) üzemi baleset esetén hatvan napot meghaladó táppénzes állomány idejére és az azt követő hatvan napra,

d) egyéb előre nem látott, a munkatárs személyes körülményeiben bekövetkezett súlyos körülményekre figyelemmel, a körülmények által indokolt időtartamra,

e) átszervezés miatti felmentés esetén a munkanélküli segély folyósítása megkezdésének hatvan napon belüli igazolása mellett.

(3) A munkatárs a fennálló kölcsöntartozását a szerződésben vállalt teljesítési határidő előtt egy összegben megfizetheti a Hivatal részére. A munkatárs az előtörlesztést bejelenti a Humánerőforrás Irodának, amely tájékoztatja a Költségvetési Irodát. A Költségvetési Iroda értesíti a Hivatal lakásépítési alapszámláját vezető pénzintézetet.

37. § (1) A Hivatal a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön megfizetését egy összegben követelheti, ha a munkatárs a szerződés alapján rá háruló kötelezettségét nem teljesítette.

(2) Ha a Hivatal a munkatárstól a munkáltatói kölcsönt visszaköveteli, a visszakövetelt összeg után a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdésében meghatározott mindenkori törvényes késedelmi kamat illeti meg a támogatás visszakövetelésére irányuló nyilatkozat kézhezvételének időpontjától kezdődően.

(3) A kölcsön visszaköveteléséről a Költségvetési Iroda értesíti a Hivatal lakásépítési alapszámláját vezető pénzintézetet.

38. § (1) Munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs határozott idejű áthelyezéséhez csak abban az esetben lehet hozzájárulni, ha az átvevő szervvel a még fennálló kölcsöntartozás átvállalására vonatkozóan megállapodás jött létre. Végleges áthelyezésnél a Hivatal a munkatárs tájékoztatása mellett az átvevő szervnél kezdeményezi a tárgybeli megállapodás megkötését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a kölcsön visszafizetése egy összegben a Gazdasági Versenyhivatalnál töltött utolsó napon válik esedékessé.

(3) A Hivatal részéről történő felmentés vagy hivatalvesztés megállapítása esetén a munkáltatói kölcsön még ki nem egyenlített része egy összegben válik esedékessé, kivéve ha az új munkáltatóval a még fennálló kölcsöntartozás átvállalására vonatkozóan megállapodás jött létre.

(4) A közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói kölcsön még ki nem egyenlített részének visszafizetési módjáról is meg kell állapodni.

(5) Ha a tartozás egy összegben válik esedékessé, a tartozásra a munkatárs részletfizetési kedvezményt kérhet, aminek havi összege nem lehet kevesebb az eredeti havi törlesztő részlet háromszorosánál. A részletfizetés engedélyezéséről a főtitkár javaslata alapján az elnök dönt.

Gyermekszületés esetén nyújtott egyösszegű támogatás

39. § (1) A munkatársat gyermekének megszületésekor 50 000 Ft egyösszegű támogatás illeti meg, ha a próbaideje letelt.

(2) A gyermekszületés esetén nyújtott egyösszegű támogatás iránti igényhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(3) Az igényt a Humánerőforrás Irodára kell benyújtani. A feltételek megléte esetén a Humánerőforrás Iroda ezt a tényt igazolja a Költségvetési Iroda részére, aki intézkedik a kifizetés érdekében.

Rendkívüli szociális segély

40. § (1) Rendkívüli szociális segély adható kérelmére annak a nehéz anyagi, szociális helyzetben lévő munkatársnak, aki

a) legalább hat hónapja a Hivatal alkalmazásában áll, és

b) családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az elnök megállapíthat rendkívüli szociális segélyt

a) akkor is, ha az egy főre eső nettó jövedelem az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja,

b) hosszan tartó, legalább két hónap, illetve gyermekét egyedül nevelő munkatárs esetében legalább egy hónap egybefüggő időtartamú betegállomány esetén,

c) nagyobb kiadással járó rendkívüli, hátrányos következményekkel járó eseménynél a máshonnan meg nem térülő kiadásokra,

d) megélhetést veszélyeztető nagyobb, a munkatárs nettó illetményének legalább egyharmadát elérő egyszeri kiadásoknál.

(3) Rendkívüli szociális segély annak a Hivataltól nyugdíjba vonult, nehéz anyagi, szociális helyzetben lévő munkatársnak is adható, aki családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát.

(4) A rendkívüli szociális segély összege legfeljebb az illetményalap háromszorosáig terjedhet.

(5) Egy munkatárs évente legfeljebb két alkalommal kaphat rendkívüli szociális segélyt.

41. § (1) A rendkívüli szociális segély iránti kérelmet a Humánerőforrás Irodánál kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a háztartásban élő családtag jövedelemigazolását is. Ha a családtagnak nincs jövedelemigazolás kiállítására jogosult munkáltatója, a kérelmező nyilatkozik jövedelméről.

(2) A Humánerőforrás Iroda a Költségvetési Iroda bevonásával megvizsgálja a rendkívüli szociális segély személyi, tárgyi feltételeit és javaslatot tesz a kérelem támogatására, valamint mértékére, illetve a kérelem elutasítására a főtitkár számára.

(3) A Humánerőforrás Iroda előterjesztése alapján a főtitkár javaslatára a kérelem elbírálásáról az elnök dönt.

(4) A támogatás kifizetéséről a Költségvetési Iroda gondoskodik. A kifizetésről és támogatásról a Humánerőforrás Iroda nyilvántartást vezet.

Illetményelőleg

42. § (1) A Hivatal illetményelőleget nyújthat annak a munkatársnak, aki

a) határozatlan idejű kinevezéssel, vagy legalább hat hónapja határozott idejű kinevezéssel rendelkezik, és kinevezése hat hónapnál hosszabb időtartamra szól, és

b) írásban hozzájárul ahhoz, hogy az illetményelőleg összegét a Hivatal a központi illetményszámfejtés útján vonja le a munkatárs havi illetményéből.

(2) Nem részesülhet illetményelőlegben a munkatárs próbaideje, felmentési, lemondási ideje, valamint közszolgálati jogviszonya felfüggesztésének ideje alatt, továbbá ha a Hivatallal szemben bármilyen jogcímen meg nem fizetett lejárt tartozása van.

(3) A munkatárs részére egy naptári évben legfeljebb egyszer folyósítható illetményelőleg, melynek maximális összege a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse.

(4) Illetményelőleg olyan mértékig adható, hogy a havi nettó illetményből levonásra kerülő összeg az egyéb levonásokkal együtt ne haladja meg az illetmény 33%-át.

(5) Az illetményelőleg visszafizetésének időtartama maximum hat hónap úgy, hogy az a következő évre nem vihető át.

(6) A munkatárs közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor, valamint harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság engedélyezésekor, továbbá harminc napot meghaladó tartós keresőképtelensége esetén köteles a fennmaradó illetményelőleg-tartozását elszámolásakor vagy a harminc napot meghaladó tartós távollét esetén a távollét 45. napjáig egy összegben visszafizetni.

43. § (1) A kérelmet a Humánerőforrás Irodához kell benyújtani, amely a Költségvetési Iroda bevonásával véleményezi azt.

(2) Az illetményelőleg kifizetését a Humánerőforrás Iroda előterjesztése alapján a főtitkár engedélyezi.

(3) Az illetményelőleg visszafizetésének nyilvántartását a Költségvetési Iroda végzi.

A munkatársak képzésének támogatása

44. § (1) A munkatárs - a próbaidejét töltő munkatárs kivételével - a szervezeti egység vezetője támogatása esetén kérelmezheti, hogy a Hivatal részben vagy egészben térítse meg a munkakörének magasabb szintű ellátásához indokolt, nem kötelező képzésének költségét, illetve biztosítson részére a képzésben történő részvételhez fizetett munkaidő-kedvezményt.

(2) A Hivatal az elszámolható költségek között a tandíj, vizsgadíj, szállás- és útiköltség megtérítését vállalhatja.

(3) A kérelmet a Humánerőforrás Irodához kell benyújtani, amely a Költségvetési Iroda bevonásával véleményezi azt. A Humánerőforrás Iroda előterjesztése alapján a főtitkár javaslatára az elnök dönt a kérelemről a 30. § (2) bekezdésében foglalt szempontok, valamint a Hivatal rendelkezésére álló pénzügyi források figyelembevételével. A támogatásról és mértékéről, valamint a Kttv. 82. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségekről tanulmányi szerződést kell kötni.

(3a) A tanulmányi célú mentesítés időtartamát - a Kttv. 81. § (1) bekezdésétől eltérve - nem kell ledolgozni.

(4) A Humánerőforrás Iroda készíti elő a tanulmányi szerződéseket, szervezi és tartja nyilván a képzéseket, illetve a képzéssel kapcsolatos juttatásokat.

45. § (1) A belső nyelvtanfolyamon történő részvételt a Hivatal munkaidő-kedvezménnyel, az oktatáshoz szükséges helyiségek, eszközök biztosításával, valamint a képzési díj egészének vagy egy részének átvállalásával támogatja.

(2) Ha a belső nyelvtanfolyam egy főre eső költsége a mindenkori minimálbér háromszorosát meghaladja vagy a nyelvtanfolyam 80%-ában munkaidőben valósul meg, a képzésben történő részvételre csak tanulmányi szerződés megkötése mellett van lehetőség.

Kegyeleti juttatás

46. § (1) Az elnök a főtitkár javaslatára az elhunyt munkatársat, ideértve a Hivataltól nyugdíjba vonult munkatársat is elhalálozása esetén a közszolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül nem nyilvánítható a közszolgálat halottjává az a munkatárs, akinek közszolgálati jogviszonyát felmentéssel a Kttv. 63. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában foglaltak miatt szüntették meg.

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy teljes temetési költségét a Hivatal - utólag, a Hivatal nevére és címére szabályosan kiállított számla becsatolását követő 8 munkanapon belül - megtéríti.

(4) A számlát a Humánerőforrás Irodához kell benyújtani, amely továbbítja azt a Költségvetési Irodára.

(5) A közszolgálat halottjává nyilvánított munkatárs tiszteletére a Hivatal épületére ki kell tűzni a fekete zászlót.

Temetési segély

47. § (1) Az elhunyt munkatársnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját - ha a munkatársat az elnök nem nyilvánította a közszolgálat halottjává -, valamint a munkatársat közeli hozzátartozójának halála esetén temetési segély illeti meg.

(2) A Hivataltól nyugdíjba vonult munkatársat, és a nyugdíjba vonult munkatárs közeli hozzátartozóját is megilleti a temetési segély.

(3)

(4) A temetési segély összege a számlával igazolt költség, de legfeljebb 200 000 Ft.

(5) A temetési segély iránti igényt a munkatárs nevére kiállított számlával és a halotti anyakönyvi kivonat másolatával a Humánerőforrás Irodára kell benyújtani. A feltételek megléte esetén ezt a Humánerőforrás Iroda ezt a tényt igazolja a Költségvetési Iroda részére, aki intézkedik a kifizetés érdekében

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

48. § (1) A főtitkár a munkatárs erre irányuló kérelme esetén dönthet úgy, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Utkr.) foglalt, bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás helyett a napi munkába járáshoz használt, üzletpolitikai kedvezményt tartalmazó és utazásra jogosító, legfeljebb egy évig érvényes kártya árát téríti meg a munkatárs részére az Utkr.-ben foglalt mértékben.

(2) A (1) bekezdés szerinti kérelmet a Költségvetési Irodánál kell benyújtani.

(3) Az elszámolás alapjául szolgáló menetjegyeket és bérleteket a tárgyhót követő hónap 5-éig a Költségvetési Irodára kell leadni.

(4) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést havonta egy alkalommal a munkatárs lakossági folyószámlájára banki átutalással fizeti ki a Hivatal. A napi munkába járáshoz használt, üzletpolitikai kedvezményt tartalmazó és utazásra jogosító kártya árát egy összegben téríti meg a Hivatal azzal, hogy ha a közszolgálati viszony év közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett költségtérítés értékét a munkatárs utolsó illetményéből kell levonni.

(5) A prémiumévek programban részt vevő munkatárs a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés iránti elszámolást akkor nyújthat be, ha a tárgyhónapban munkavégzési kötelezettsége fennállt.

49. § (1) A főtitkár méltányosságból a munkatárs kérelmére akkor is dönthet úgy, hogy az Utkr. szerinti munkába járás költségtérítése címén a munkatárs a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő költségtérítés mértékéig saját gépjárművel történő munkába járásához költségtérítésben részesüljön, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne. E juttatás visszavonásig, de legfeljebb az adott naptári év végéig illeti meg a munkatársat.

(2) A saját gépjárművel történő munkába járás iránti kérelmet a Humánerőforrás Irodánál kell benyújtani. A Humánerőforrás Iroda a Költségvetési Iroda bevonásával megvizsgálja a jogszabályban, illetve az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesülését és javaslatot tesz a döntésre.

(3) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének elszámolását - a Humánerőforrás Iroda bevonásával - a Költségvetési Iroda végzi.

Szolgáltatási alapú betegségbiztosítás nyújtása

50. § (1) A Hivatal valamennyi, próbaidő alatt nem álló, határozatlan időre vagy 6 hónapot meghaladó határozott időre kinevezett munkatársa számára szolgáltatási alapú, visszavásárlási értékkel nem rendelkező, jövedelmet nem pótló betegségbiztosítást nyújt. A betegségbiztosítás évente egy alkalommal igénybe vehető szűrővizsgálatokat tartalmaz, valamint a biztosítási esemény bekövetkezésekor várólista nélküli, magas színvonalú járóbeteg-ellátást nyújt a biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatónál.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálaton való részvétel idejére a munkatárs mentesül a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, amely időtartamra illetményére jogosult.

Bankszámla-költségtérítés

51. § (1) A munkatársak a Kttv. 143. § (2) bekezdése alapján az illetmény bankszámlára történő átutalásával és egyszeri felvételével összefüggésben évente költségtérítésre jogosultak.

(2) A költségtérítés mértékére a lakossági folyószámlákat terhelő költségek kalkulációját követően a Humánerőforrás Iroda tesz javaslatot, amely alapján a költségtérítés mértékéről és a kifizetésről a főtitkár javaslatára az elnök dönt.

(3) A költségtérítést a tárgyév november 30-áig kell kifizetni a november 15-én állományban lévő munkatárs részére. Annak a munkatársnak, akinek jogviszonya év közben keletkezett, a költségtérítés időarányos része jár 100 forintra kerekített összegben.

A cafetéria-juttatásra vonatkozó közös szabályok

52. § (1) A cafetéria-juttatást - a külön utasításban meghatározott részletszabályokra figyelemmel - az alábbiak szerint biztosítja a Hivatal.

(2) A Humánerőforrás Iroda a cafetéria-juttatási elemek kiválasztása érdekében a munkatársak által közvetlenül elérhető, webes alapú cafetéria-nyilatkoztató elektronikus rendszert (a továbbiakban: szoftver) alkalmaz. A szoftver tartalmazza az egyes cafetéria-juttatási elemek igénybevételéhez kapcsolódó igénybejelentő nyomtatványt és nyilatkozatokat, amelyeket a szoftverben minden munkatárs elektronikusan, egyéni jelszóval történő azonosítást követően tölt ki.

(3) A Humánerőforrás Iroda legkésőbb a tárgyév január 10-éig gondoskodik a a szoftver megfelelő beállításáról, és értesíti a munkatársakat az elektronikus kitöltés megkezdhetőségéről.

(3a) Az elektronikus kitöltést követően a munkatárs köteles a formanyomtatványokat (a továbbiakban együtt: cafetéria-nyilatkozat) a rendszerből egy példányban kinyomtatni, és aláírva - a választott juttatási elemhez tartozó előírt dokumentációval együtt - a tárgyév január 15. napjáig a Humánerőforrás Iroda részére leadni.

(3b) A Humánerőforrás Iroda a szoftverből juttatási fajtánként, azon belül személyenként, havi bontásban kinyomtatja az összesítő listákat, amelyeket tárgyév január 20. napjáig megküld a Költségvetési Iroda részére.

(3c) A Humánerőforrás Iroda a szoftver nyilatkozattételi részét tárgyév január 15-én lezárja. Ha a munkatárs igazolja, hogy a tárgyév január 15-éig rajta kívül álló ok miatt nem tudta a szoftverben a cafetéria-nyilatkozatát kitölteni, akkor a bejelentésétől számított öt munkanapon belül a Humánerőforrás Irodán cafetéria-nyilatkozatát megteheti.

(3d) A Humánerőforrás Iroda a cafetéria-nyilatkozat megtétele érdekében az év közben belépő új munkatársakat tájékoztatja a cafetéria-rendszerről és a szoftver használatáról, valamint biztosítja részükre a nyilatkozattételt, amelynek a belépést követő öt munkanapon belül a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eleget tenni.

(4) Az éves cafetéria-nyilatkozat a tárgyév szeptember 30-áig a tárgyév hátralévő részére vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal módosítható azzal, hogy ha a módosítás a névre szóló utalványok visszaváltásával járna, az csak akkor lehetséges, ha azt a Hivatal még nem rendelte meg a munkatárs részére.

(5) Ha a munkatárs által az éves cafetéria-nyilatkozatban meghatározott valamely juttatás összege a munkatárson kívül álló okból változik, a munkatárs jogosult a különbözeti összegről a tárgyév november 30. napjáig ismételten nyilatkozni. A cafetéria-nyilatkozat módosítására kizárólag a változással érintett elem vonatkozásában van lehetőség.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti módosítás iránti igényt a Humánerőforrás Iroda részére kell jelezni, amely egyeztetett időpontban biztosítja a módosítás lehetőségét.

53. § (1) Ha a munkatárs jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, a részére nyújtott cafetéria-juttatásokkal az utolsó munkában töltött nap előtt öt munkanappal köteles elszámolni a Költségvetési Irodával, ennek érdekében öt munkanappal e határidőt megelőzően a Humánerőforrás Iroda megállapítja a részére időarányosan járó cafetéria-juttatás összegét.

(2) Ha a munkatárs az időarányos résznél kevesebb cafetéria-juttatást vett igénybe, részére a fennmaradó összegre a kérése szerinti juttatási elemet a Humánerőforrás Iroda munkatársa a szoftverben beállítja, majd a cafetéria-elszámolásról szóló iratot a szoftverből három példányban kinyomtatja, és ebből két példányt a munkatárs részére átad.

(3) Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás összegét a munkatárs utolsó illetményéből le kell vonni. Ehhez való hozzájárulásáról a munkatárs az igénybejelentő formanyomtatvány kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik.

(4) Az elszámolás során - a munkatárs kérésére - a névre szóló utalványok abban az esetben válthatók vissza, ha a munkatárs vállalja az utalvány cseréjével járó kezelési költség illetményéből történő levonását.

(5) A munkatárs a Költségvetési Irodán a cafetéria-elszámolásról szóló irat egy példányának leadásával számol el.

(6) A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. § (4) és (10) bekezdése szerinti időarányos összeg megállapítására a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Helyettesítési díj

54. § Ha az elnökhelyettesek vagy a főtitkár - az irányítása alá tartozó munkatársak vonatkozásában - írásban helyettesítést rendelnek el, egyúttal javaslatot tesznek a helyettesítési díj mértékére az elnök részére. A javaslatról a főtitkár véleményének figyelembe vételével az elnök dönt.

A munkatársak szakmai elismerése

55. § (1) A kimagasló teljesítményt nyújtó munkatárs, aki a Hivatal többi munkatársai elé - a Hivatal érdekeit szem előtt tartó hozzáállásával, etikai alapelveknek megfelelő viselkedésével - példaként állítható, munkájának elismeréseként díjban részesülhet.

(2) A díjat évente egyszer, július hónapban a Köztisztviselők Napja alkalmából adományozza az elnökhelyettes és a főtitkár javaslatai alapján az elnök. A javaslatokat írásban, indokolással a tárgyév június 10-éig kell megtenni az elnök részére.

(3) A díjhoz pénzjutalom jár, amely a munkatárs egy havi illetményével megegyező összeg.

(4) Egy évben összesen két fő részesülhet a díjban.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

56. § (1) Ez az utasítás 2012. december 1-jén lép hatályba.

(2) A 50. § akkor lép hatályba, amikor a betegbiztosításra vonatkozó szerződés alapján a szolgáltatás igénybe vehető. A 50. § hatálybalépésének naptári napját a főtitkár annak ismertté válását követően a Hivatal munkatársai számára közzéteszi.

Átmeneti rendelkezések

57. § (1) A 2012. év december hónapjára eső havi munkaidőkeret első napja december 1-je, utolsó napja december 31-e, a munkaidő-keretre eső ledolgozandó munkaidő összesen 152 óra.

(2) A 24. § (1) bekezdése szerinti adatokat első alkalommal 2012. december 10-én kell megküldeni azzal, hogy abban valamennyi az ezen utasítás hatálybalépését követő korábbi munkanapra vonatkozó adatot szerepeltetni kell, a 24. § (2)-(4) bekezdését pedig első alkalommal a 2012. decemberi munkaidőkeret vonatkozásában kell alkalmazni.

A Gazdasági Versenyhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/Eln./2010. évi belső utasítás módosítása

58. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/Eln./2010. évi belső utasítás 1. melléklete (a továbbiakban: SzMSz.)

a) 14.4. pontjának nyitó mondatában és 5. franciabekezdésében a „toborzással-kiválasztással” szövegrész helyébe a „kiválasztással” szöveg,

b) 19. pontjának nyitó mondatában az „irodavezető-helyettes” szövegrész helyébe az „irodavezető” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az SzMSz.

a) 3.13. pontja,

b) 4.1. pontjának 1. franciabekezdése,

c) 4.2. pontjának 4. franciabekezdése,

d) 4a.2a. pontja,

e) 4a.2b. pontja,

f) 5.4. pontjában a „, valamint az egyéni teljesítménykövetelményekre és -értékelésre” szövegrész,

g) 5.19. pontja,

h) 7.17. pontja.

58. § (1) A 12/A. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselőt a munkaköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni.

(2) A 16. § (6a) bekezdésében és a 23. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2013. május 1-jével kezdődő havi munkaidőkeret elszámolása során kell első ízben alkalmazni.

A kötelezettségvállalás, az érvényesítés és az utalványozás rendjéről szóló 16/Eln./2010. számú belső utasítás módosítása

59. § A kötelezettségvállalás, az érvényesítés és az utalványozás rendjéről szóló 16/Eln./2010. számú belső utasítás 2. § V.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A kötelezettségvállalásnak a Magyar Államkincstár felé történő bejelentéséről, továbbá - a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység írásbeli tájékoztatása alapján - a bejelentés módosításáról a Költségvetési Iroda gondoskodik. A bejelentés és a bejelentés módosítása elektronikus úton történik.”

A vezetékes és a mobiltelefonok használatáról, valamint a mobilinternet használatról szóló 11/Eln./2011. [10/2011. (XI. 10.) GVH] utasítás módosítása

60. § (1) A vezetékes és a mobiltelefonok használatáról, valamint a mobilinternet használatról szóló 11/Eln./2011. [10/2011. (XI. 10.) GVH] utasítás (a továbbiakban: telefonhasználat-utasítás)

a) 2. § (1) bekezdésében az „irodavezetők” szövegrész helyébe az „irodavezetők és irodavezető-helyettesek” szöveg,

b) 4. §-ában az „elnökhelyettesek” szövegrész helyébe az „elnökhelyettes” szöveg, az „a Kartell Iroda vezetője, valamint a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője” szövegrész helyébe a „valamint az irodavezetői feladatokat ellátó személy” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a telefonhasználat-utasítás 1. § (3) bekezdése.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

61. § Hatályát veszti

a) az egyes munkaügyi szabályok alkalmazásáról szóló 12/Eln./1999. évi belső utasítás,

b) a Gazdasági Versenyhivatal dolgozóinak besorolási és előmeneteli rendszeréről szóló 4/Eln./2001. évi belső utasítás,

c) a vagyonnyilatkozatok összevetésének rendjéről szóló 7/Eln./2002. évi belső utasítás,

d) a Gazdasági Versenyhivatal Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 7/Eln./2007. évi belső utasítás,

e) a Gazdasági Versenyhivatalnál eltöltött szolgálati idővel kapcsolatos elismerésről szóló 23/Eln./2010. számú belső utasítás.

62. § A 33/B. § szerinti vizsgálói pótlékra való jogosultságot 2014. január 1-jétől kell számítani, és arra a munkatárs az ezen időponttól a pótlékra jogosító munkakörben eltöltött idő után jogosult.

1. melléklet a 15/Eln./2012. utasításhoz

A Humánerőforrás Iroda által biztosítandó iratminták

1. Pályázati felhívás kiírását kezdeményező irat

2. Felvételi javaslat

3. Adatfelvételi lap

4. Nyilatkozat arcfénykép nyilvántartásához való hozzájáruláshoz

5. Munkaköri leírás

6. Rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló irat

7. Rendkívüli munkavégzés teljesítésének igazolásáról és ellentételezésének elrendeléséről szóló irat

8. Képzés engedélyezése iránti kérelem

9. Munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítés iránti kérelem

10. Jegyzőkönyv munkakör átadás-átvételéről

11. Elszámoló lap

12. Lakásépítést, lakásvásárlást, lakáskorszerűsítést támogató kamatmentes munkáltatói kölcsön iránti kérelem

13. Lakásépítést, lakásvásárlást, lakáskorszerűsítést támogató kamatmentes munkáltatói kölcsönre vonatkozó szerződés mintája

14. Gyermekszületés esetén nyújtott egyösszegű támogatás iránti igény

15. Rendkívüli szociális segély iránti kérelem

16. Rendkívüli szociális segéllyel kapcsolatos jövedelemigazolás

17. Illetményelőleg iránti kérelem

18. Képzés költségének megtérítése iránti kérelem

19. Temetési segély iránti igény

20. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés iránti kérelem

21. Kérelem a rendes munkavégzési időszakon túli munkavégzés céljából a Hivatal épületébe való belépés engedélyezésére

22. Értékelés a köztisztviselő próbaidő alatti szakmai munkájáról

2. melléklet a 15/Eln./2012. utasításhoz

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL EGYES MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÉPESÍTÉSEK

a) b) c) d) e) f)

Idegennyelv-ismeret Egyéb követelmény


Munkakör
Iskolai végzettség szintje Végzettség/szakképesítés megnevezése*
nyelv

szint
(pl.: vezetői tapasztalat, szakmai gyakorlat, tanfolyam stb.)

1. szakmai szervezeti egységeket irányító elnökhelyettes felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség;
egyetemi vagy főiskolai szintű, kommunikációs vagy nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett szakképzettség;
gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettség;
igazgatásszervező vagy nemzetközi igazgatási szakképzettség
angol, német, francia vagy orosz nyelv középfok legalább 5 éves szakirányú vezetői gyakorlat

2. Versenytanács elnöke felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol erős középfok jogász esetén jogi szakvizsga;
legalább 5 év versenyjogi területen szerzett gyakorlat

3. versenytanácstag felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol erős középfok jogász esetén jogi szakvizsga;
legalább 3 év közgazdasági, gazdasági jogi vagy
versenyjogi területen szerzett gyakorlat

4. főtitkár felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol, német vagy francia középfok közigazgatásban szerzett legalább 3 év vezetői gyakorlat

5. Antitröszt Iroda helyettes vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol középfok a GVH szakmai irodáján szerzett vizsgálói gyakorlat

6. Antitröszt Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol középfok legalább 3 év vezetői tapasztalat vagy a GVH szakmai irodáján szerzett vizsgálói gyakorlat

7. Bírósági Képviseleti Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség angol középfok jogi szakvizsga

8. Döntéshozatal-támogató Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol középfok VT tagként vagy szakmai irodán szerzett vizsgálói tapasztalat

9. elnökhelyettesi titkárságvezető felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzetség angol, német, francia vagy orosz nyelv erős középfok legalább 3 év közigazgatásban szerzett szakmai tapasztalat

10. Felderítő Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség;
rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképzettség
angol középfok legalább 3 év vezetői tapasztalat és felderítésben, gazdasági elemzésben szerzett vagy vizsgálói gyakorlat

11. Felderítő Iroda helyettes vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség;
rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképzettség
angol középfok -

12. Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol, német vagy francia nyelv erős középfok fogyasztóvédelmi területen szerzett legalább 3 év szakmai tapasztalat és legalább 3 év vezetői vagy vizsgálói gyakorlat

13. Fogyasztóvédelmi Iroda helyettes vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol, német vagy francia nyelv erős középfok fogyasztóvédelem területén szerzett legalább 3 év gyakorlat

14. Fúziós Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol középfok legalább 3 év vezetői tapasztalat vagy a GVH szakmai irodáján szerzett vizsgálói gyakorlat

15. Fúziós Iroda helyettes vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol középfok -

16. Humánerőforrás Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász, humánszervező, pszichológus szakképzettség;
egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség;
főiskolai szintű igazgatásszervező vagy nemzetközi igazgatási szakképzettség, humánerőforrás menedzser, igazságügyi ügyintéző vagy személyügyi szervező szakképzettség;
rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség;
egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti szakképesítés
angol középfok legalább 3 év humánerőforrás-
gazdálkodási területen szerzett vezetői tapasztalat

17. Informatikai és Iratirányítási Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű rendszerinformatikai mérnök szakképzettség;
egyetemi vagy főiskolai szintű programtervező matematikus, informatikatanár, számítástechnikai tanár, programozó matematikus, mérnökinformatikus vagy villamosmérnök szakképzettség;
egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és ügyvitelszervező, programtervező, számítógép-programozó, rendszerszervező szakképesítés
angol középfok legalább 5 év rendszerfejlesztési, rendszerüzemeltetési területen szerzett szakmai gyakorlat

18. Iratirányítási Csoport vezetője felsőfokú egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi [ezen belül könyvtáros, művelődésszervező, művelődési (és felnőttképzési) menedzser] vagy pedagógus szakképzettség; főiskolai szintű közgazdász, igazgatásszervező, nemzetközi igazgatási szakképzettség vagy rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és levéltáros, ügyvitel szervezői, rendszerszervezői szakképesítés angol középfok közigazgatási szervnél ügyiratkezelésben, ügyvitelszervezésben szerzett legalább 3 év tapasztalat

19. Jogi Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség angol felsőfok közigazgatásban vagy versenyjogi területen szerzett legalább 3 év szakmai tapasztalat; jogi szakvizsga

20. Kartellvizsgálati Csoport vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol középfok legalább 3 év vizsgálói gyakorlat

21. Költségvetési Iroda vezetője felsőfokú az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt végzettség és szakképesítés, illetve szakmai gyakorlat megléte - - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése szerinti engedély, illetve nyilvántartásba vétel; legalább 3 év költségvetési gazdálkodási területen szerzett vezetői tapasztalat

22. Nemzetközi Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett szakképzettség;
gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettség
angol felsőfok legalább 3 év vezetői tapasztalat

22a. Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport vezetője felsőfokú egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikációs szakképzettség angol középfok legalább 3 év releváns szakmai tapasztalat és legalább 3 év vezetői gyakorlat

23. Versenypolitikai Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol erős középfok legalább 3 év releváns szakmai tapasztalat

24. Versenypolitikai Iroda helyettes vezetője felsőfokú egyetemi szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol erős középfok -

25. vezető közgazdász felsőfokú egyetemi szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol erős középfok gazdasági elemzői gyakorlat

26. Ügyfélszolgálati Iroda vezetője felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség; egyetemi szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol, német, francia vagy orosz nyelv erős középfok ügyfélszolgálati vagy kommunikációs vagy titkársági területen szerzett legalább 3 év szakmai tapasztalat

27. belső ellenőrzési vezető felsőfokú a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdésének megfelelő szakképzettség, illetve végzettség és szakképesítés - - a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (5) bekezdésének megfelelő szakmai gyakorlat és az Áht. 70. § (4) bekezdésének megfelelő engedély

27a. bírósági képviseleti irodai vizsgáló felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség; egyetemi szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképzettség; agrár vagy műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettség, egyetemi szintű marketing szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció szakon szerzett szakképzettség angol, német, francia vagy orosz nyelv erős középfok -

27b. döntéshozatal-
támogató irodai vizsgáló
felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség; egyetemi szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképzettség; agrár vagy műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettség, egyetemi szintű marketing szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció szakon szerzett szakképzettség angol, német, francia vagy orosz nyelv erős középfok -

28. elnöki asszisztens felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség angol felsőfok -

29. humánerőforrás munkatárs felsőfokú jogász, humánszervező, pszichológus szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű igazgatásszervező vagy nemzetközi igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség,
humánerőforrás menedzser, igazságügyi ügyintéző vagy személyügyi szervező szakképzettség;
rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti szakképesítés
angol középfok -

30. informatikai referens felsőfokú egyetemi szintű rendszerinformatikai mérnök szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű programtervező matematikus, informatikatanár, számítástechnikai tanár, programozó matematikus, mérnökinformatikus vagy villamosmérnök szakképzettség;
egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és ügyvitelszervező, programtervező,
számítógép-programozó, rendszerszervező szakképesítés
angol középfok -

30a. informatikus vizsgáló felsőfokú egyetemi szintű rendszerinformatikai mérnök szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű programtervező matematikus, informatikatanár, számítástechnikai tanár, programozó matematikus, mérnökinformatikus vagy villamosmérnök szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és ügyvitelszervező, programtervező, számítógép- programozó, rendszerszervező szakképesítés angol középfok -

31. jogi irodai vizsgáló felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség angol, német vagy francia nyelv erős középfok -

32. kabinetfőnök felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség angol felsőfok -

33. költségvetési munkatárs felsőfokú felsőfokú pénzügyi-számviteli végzettség - - mérlegképes könyvelő szakképesítés és nyilvántartásba vétel

34. nemzetközi irodai vizsgáló felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol felsőfok -

35.

36. pénzügyi munkatárs felsőfokú felsőfokú pénzügyi-
számviteli végzettség
- - mérlegképes könyvelő szakképesítés és nyilvántartásba vétel

37. rendszergazda vizsgáló felsőfokú egyetemi szintű rendszerinformatikai mérnök szakképzettség;
egyetemi vagy főiskolai szintű programtervező matematikus, informatikatanár, számítástechnikai tanár, programozó matematikus, mérnökinformatikus vagy villamosmérnök szakképzettség;
egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és ügyvitelszervező, programtervező,
számítógép-programozó, rendszerszervező szakképesítés
angol középfok üzemeltetési területen szerzett legalább 3 év szakmai tapasztalat

38. sajtószóvivő felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, kommunikáció vagy nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett szakképzettség;
igazgatásszervező vagy nemzetközi igazgatási szakképzettség
angol erős középfok -

39. számviteli munkatárs felsőfokú felsőfokú pénzügyi-
számviteli végzettség
- - mérlegképes könyvelő szakképesítés és nyilvántartásba vétel

39a. ügyfélszolgálati irodai vizsgáló felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség; egyetemi szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképzettség; agrár vagy műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettség, egyetemi szintű marketing szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció szakon szerzett szakképzettség angol, német, francia vagy orosz nyelv erős középfok -

40. versenykultúra-fejlesztésí munkatárs felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi szintű bölcsészettudományi felsőoktatásban szerzett szakképzettség,
igazgatásszervező vagy nemzetközi igazgatási szakképzettség vagy személyügyi szervező, vagy egyetemi vagy főiskolai szintű művelődésszervező szakképzettség;
angol, német, francia vagy orosz nyelv erős középfok -

41. versenypolitikai irodai vizsgáló felsőfokú egyetemi szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség angol erős középfok -

42. Versenytanács titkára felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy igazgatásszervező vagy nemzetközi igazgatási szakképzettség angol erős középfok -

42a. jogi asszisztens felsőfokú egyetemi szintű jogász vagy igazgatásszervező vagy nemzetközi igazgatási szakképzettség angol, német vagy francia nyelv erős középfok -

43. vizsgáló felsőfokú egyetemi szintű jogász szakképzettség; egyetemi szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképzettség;
agrár vagy műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettség,
egyetemi szintű marketing szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció szakon szerzett szakképzettség
angol, német, francia, vagy orosz nyelv erős középfok -

44. bérszámfejtő középfokú középiskolai végzettség és az OKJ szerint:
társadalombiztosítási, munkaügyi ügyintéző szakképesítés
- - -

45. iratkezelési munkatárs középfokú középiskolai végzettség és iratkezelő, ügyvitelszervező szakképesítés vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint:
irodavezető, nyilvántartási és okmányügyintéző, könyvtáros asszisztens vagy számítástechnikai szakképesítés
- - -

46. titkársági asszisztens középfokú középiskolai végzettség és közgazdasági szakképesítés;
közgazdasági szakközépiskolai általános ügyintéző titkár (menedzserasszisztens) szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint:
valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző, igazgatási ügyintéző-ügykezelő, irodavezető, nyilvántartási és okmányügyintéző, jogi asszisztens, idegen nyelvi titkár, ügyvitelszervezői és rendszerszervezői, legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés
angol, német, francia vagy orosz nyelv középfok -

47. TÜK iratkezelési munkatárs középfokú középiskolai végzettség és iratkezelő, ügyvitelszervező szakképesítés vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: irodavezető, nyilvántartási és okmányügyintéző, könyvtáros asszisztens vagy számítástechnikai szakképesítés - - TÜK vizsga

48.

49. Magyarázat: 1. a) egyetemi szint = Msc fokozat

b) főiskolai szint = Bsc fokozat

c) erős középfok = középfokú „C’ típusú nyelvvizsga (B2 szintű komplex nyelvvizsga)

d) középfok= középfokú „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga (B2 szint beszédben, szövegértésben vagy írásban)

e) felsőfok = felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga (C1 szintű komplex nyelvvizsga)

2. Csak államilag elismert, oklevéllel vagy bizonyítvánnyal igazolt képesítések fogadhatóak el.

3. melléklet a 15/Eln./2012. utasításhoz

Vizsgálói pótlékra jogosító munkakörök és a vizsgálói pótlék mértéke


a) Munkakör
b)
Pótlék mértéke
(alapilletmény %-a)

1. bírósági képviseleti irodai vizsgáló 15

2. vizsgáló 15

3. döntéshozatal-támogató irodai vizsgáló 10

4. informatikus vizsgáló 10

5. jogi irodai vizsgáló 10

6. nemzetközi irodai vizsgáló 10

7. rendszergazda vizsgáló 10

8. ügyfélszolgálati irodai vizsgáló 10

9. versenypolitikai irodai vizsgáló 10