A francia nyelv és kultúra, ezen keresztül az európai gondolat széles társadalmi bázisokra épülő terjesztése, valamint a francia mint idegen nyelv oktatási színvonalának emelése érdekében az oktatási és kulturális miniszter határozatlan időre alapítvány létrehozását határozta el az alábbi feltételek szerint:
1. Az alapítvány neve: Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány).
Az Alapítvány jogállása: közhasznú.
Az Alapítvány francia neve: „Fondation Franco-Hongroise pour la Jeunesse”
2. Az Alapítvány székhelye: 1052 Budapest, Vitkovics Mihály u. 7. II. em. 3.
3. Az Alapítvány célja: A francia nyelv és kultúra, ezen keresztül az európai gondolat széles társadalmi bázisokra épülő magyarországi népszerűsítése, a francia mint idegen nyelv oktatási színvonalának emelése, valamint a két nép ifjúságának kölcsönös, minél jobb megismerése.
E cél érdekében az Alapítvány elősegíti anyanyelvi tanárok magyarországi elhelyezését különböző oktatási intézményekben. Fedezi munkabérüket, állja a munkáltatói terheket, biztosítja a rendezvények költségeit, pályázatokat hirdet meg, tanulmányi versenyeket szervez. Az Alapítvány működése érdekében egy központi irodát üzemeltet a megfelelő infrastruktúrával.
A felsorolt alapítványi célok megvalósításához szükséges anyagi források gyűjtéssel, vállalkozással, illetve befektetés útján gyarapíthatók. Befektetési tevékenység végzése esetén az Alapítvány Befektetési Szabályzatot készít, amelyet a Kuratórium a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően fogad el.
Az Alapítvány általános iskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai nevelési-oktatási, felnőttoktatási, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatási tevékenységet végez, továbbá részt vesz egyéb foglalkozások szervezésében, illetve emelt szintű oktatásban, tekintettel arra, hogy olyan közfeladatot lát el, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 1. pont c), g), h), n), u) pontja szerint, valamint 4. § 5. és 6. pontja szerint a magyar állam közszolgálati feladata. Az Alapítvány továbbá tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amely a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Fokt.) 2. § (1) bekezdés szerinti oktatási, tudományos kutatási tevékenységet támogatja.
Az Alapítvány szolgáltatásait bárki igénybe veheti.
4. Az Alapítványt a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: Alapító) alapította. Az alapítói jogokat az emberi erőforrások minisztere gyakorolja (Székhely: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.).
5. Az Alapítványhoz való csatlakozás: az Alapítvány nyitott. Az Alapítványhoz csatlakozhat minden hazai és külföldi magán- és jogi személy, amennyiben az Alapítvány céljával egyetért, és ennek megvalósítását támogatja (pénzzel, vagyonértékű jog átruházásával, természetben). A csatlakozó a támogatási összeg erejéig - az Alapítvány céljaival összefüggésben - meghatározhatja annak felhasználását. A feltételhez kötött csatlakozási kérelem tárgyában a Kuratórium dönt.
Az Alapítványhoz csatlakozót az alapítói jogok nem illetik meg, de a támogatás felhasználásáról szóló kuratóriumi ülésre tanácskozási joggal meghívható.
1. Az Alapítvány céljára rendelt induló vagyon és egyben törzstőke 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint, amely összeg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának visszahagyott 1991. évi költségvetési maradványából áll rendelkezésre.
A törzstőkét állami garanciát nyújtó bankban, betétben vagy értékpapírban kell elhelyezni. A törzstőkének csak a hozadéka használható fel. Az Alapítvány céljára rendelt összeget az Alapító az alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételét követő 30 napon belül köteles az Alapítványnak befizetni.
Az alapítás évében az alapítói induló vagyon mellett
- a Külügyminisztérium 3 000 000 Ft, azaz hárommillió Ft,
- a Fővárosi Önkormányzat 3 000 000 Ft, azaz hárommillió Ft,
- a Földművelésügyi Minisztérium 1 000 000 Ft, azaz egymillió Ft
összeg csatlakozási szándéknyilatkozatot tett.
A Honvédelmi Minisztériumnak szándékában áll az Alapítvány számára lakást biztosítani ott, ahol erre a honvédség érdekeinek sérelme nélkül lehetőség nyílik. Ezt azonban az érdekelt felek minden konkrét esetben megállapodásban rögzítik.
2. Az Alapítvány vagyonát növelheti:
- a törzstőke hozadéka;
- az Alapítványhoz csatlakozó jogi és magánszemélyek felajánlása;
- gazdasági-vállalkozási tevékenység; az Alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységét csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
- egyéb forrás.
3. A törzstőkét meghaladó alapítványi vagyont az I/3. pontban meghatározott alapítványi célok megvalósítására kell fordítani. Az alapítványi vagyon pénzben jelentkező részét mindenkor a legkedvezőbb kamatozású belföldi banknál vezetett számlán, illetőleg értékpapírokba, megbízható módon kell elhelyezni.
Az Alapítványnak a célja szerinti tevékenységéből és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 19-20. és 27. §-aiban meghatározottak szerint, elkülönítetten kell nyilvántartania.
Az Alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza.
Az Alapítvány vagyona terhére az Alapítvány céljainak megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható szolgáltatás, akit a Kuratórium kedvezményezettként megjelöl. Az Alapító, csatlakozó, illetve hozzátartozóik nem lehetnek az Alapítvány kedvezményezettjei.
Az Alapítvány a vezető tisztségviselőt, az önkéntest, a támogatót, valamint e személyek közeli hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az Alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
1. Az Alapítvány legfőbb döntéshozó és kezelő szerve a 9 főből álló Kuratórium. A kuratóriumi tagság társadalmi megbízatás. A Kuratórium tagjai jogosultak a kuratóriumi tagság ellátásával kapcsolatos igazolt költségeik megtérítésére. A Kuratórium a francia nyelvoktatás és kultúra művelőinek jeles hazai képviselőiből, továbbá a magyarországi Francia Nagykövetség mindenkori együttműködési és kulturális tanácsosából és oktatási együttműködési attaséjából áll. A Kuratórium elnökét, valamint tagjait az Alapító kéri fel és bízza meg a tisztség ellátásával.
A kuratóriumi tagok megbízatása három évre szól. A Kuratórium tagjai újra jelölhetők.
A Kuratórium tagjai:
- Dr. Szabó Miklós
- Broszman György
- dr. Harmati Gergely
- Kántor Gábor
- Dr. Törökné dr. Szilágyi Katalin
- Dr. Martonyi Éva
- Dr. Oszetzky Éva
- Cécile Fisteberg - a magyarországi Francia Nagykövetség oktatási együttműködési attaséja
- Hervé Ferrage - a magyarországi Francia Nagykövetség együttműködési és kulturális tanácsosa
A Kuratórium elnöke: Dr. Szabó Miklós.
A kuratóriumi tagok díjazásban nem részesülnek azzal, hogy társadalmi megbízatásuk során felmerülő esetleges költségek megtérítésére jogosultak.
A Kuratórium elnöke megbízatásának megszűnésekor az egyes állami szervek és állami tulajdonú, valamint egyéb szervezetek átadás-átvételi eljárásáról szóló 2/2010. (VI. 8.) KIM rendelet szabályai irányadók.
Az Alapítvány munkavállalói feletti munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke gyakorolja.
2. A kuratóriumi tisztség megszűnik a határozott időtartam lejártával, a tag halálával, lemondással, a megbízás visszavonásával, a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A kuratóriumi tagot az alapítói jogok gyakorlója az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: 2006. évi LXV. tv.) 5-6. §-aiban meghatározott esetekben, továbbá az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén hívhatja vissza.
A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:22. §-a, 3:397. §-a, illetve az Ectv. 38. § és 39. §-ainak rendelkezései irányadóak.
A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő ügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárási intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárását helyettesítő bírságot szabott ki;
- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetve törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a Kuratórium tagja. Az Alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Kuratóriumban.
A Kuratórium tagja csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A Kuratórium tagja az ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet a Kuratórium tagja az,
- akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
- akit a foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, amennyiben az Alapítvány az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat;
- akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.
3. A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítása,
- a Kuratórium ügyrendjének megállapítása,
- az Alapítvány gazdálkodási elveinek és szabályainak meghatározása,
- az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása,
- Befektetési Szabályzat elfogadása,
- mindaz, amit az alapító okirat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe utal.
A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A Kuratórium ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnök helyettesítésére jogosult tag hívja össze. A Kuratórium ülését annak időpontja előtt 8 nappal megküldött írásbeli meghívóval kell összehívni, a meghívónak tartalmaznia kell az ülés tervezett napirendjét is. A Kuratórium ülése nyilvános. A Kuratórium indokolt esetben - egyszerű szótöbbségi szavazással - zárt ülés tartását rendelheti el.
A Kuratórium ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A Kuratórium ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnök helyettesítésére jogosult tag vezeti. A Kuratórium ülése akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. A kuratórium egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Kétharmados többség szükséges a Szervezeti és Működési Szabályzat megállapításához, továbbá az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához. A tanácskozással kapcsolatos adminisztratív feltételeket az igazgató biztosítja.
A Kuratórium ülés tartása nélkül, írásbeli szavazással is hozhat határozatot. Írásbeli szavazás esetében a határozati javaslatot az elnök küldi meg a Kuratórium tagjainak, akik szavazataikat 8 napon belül írásban juttatják vissza az elnöknek. Bármely kuratóriumi tag kérelmére az írásban előterjesztett határozati javaslat megtárgyalására a Kuratórium ülését össze kell hívni. Az írásbeli szavazás érvényességére és eredményességére az ülésen történő szavazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a Kuratórium bármely tagja az ülés összehívása céljának és okának megjelölésével kéri. Ilyen kérelem esetén a Kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségnek a Kuratórium elnöke nem tesz eleget, a Kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.
A Kuratórium a döntéseiről nyilvántartást vezet, amelyben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát és személyét.
A Kuratórium egyedi döntéseit az érintettekkel két héten belül írásban kell közölni, amelyről az Alapítvány igazgatója gondoskodik igazolható módon. A szélesebb kört érintő döntéseket országos lapban és a szervezet honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Az Alapítvány működése során keletkezett iratokba - a személyiségi jogok és az adatvédelmi szabályok betartásával - bárki betekinthet.
Az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba a Kuratórium tagjai korlátozás nélkül, harmadik személyek csak a Kuratórium elnökével egyeztetett időpontban tekinthetnek be. Az elnök az iratbetekintést köteles 8 napon belül lehetővé tenni. Ennek elmulasztása esetén bármely kuratóriumi tag jogosult az iratbetekintés engedélyezésére.
Az Alapítvány beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet és arról saját költségére másolatot készíthet.
Az Alapítvány meghirdetett pályázatát, éves beszámolójának és közhasznúsági mellékletének fontosabb adatait a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon és országos lap/honlap útján, nyilvánosságra hozza.
Az Alapítvány operatív ügyeinek intézését - munkaviszony keretében - az Alapítvány igazgatója látja el. Az igazgatót a Kuratórium nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató munkáját közvetlenül a Kuratórium elnökének irányítása mellett látja el.
1. Az Alapítvány képviseletét a Kuratórium elnöke önállóan látja el. Az elnököt akadályoztatása esetén dr. Harmati Gergely kuratóriumi tag helyettesíti. Ebben az esetben az elnököt helyettesítő kuratóriumi tagot teljes körűen megilleti az elnök képviseleti joga, a helyettesítés időtartama alatt megtett intézkedéseiről az elnök és a Kuratórium felé beszámolási kötelezettsége van.
2. Az Alapítvány bankszámlái felett rendelkezni jogosult a Kuratórium elnöke és bármely kuratóriumi tag együttesen, vagy az igazgató és bármely kuratóriumi tag együttesen. A Szervezeti és Működési Szabályzat második aláírási jogosultsággal további kurátorokat is felruházhat. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két rendelkezésre jogosult személy együttes aláírása szükséges.
3. A Kuratórium az Alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét.
1. Az Alapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére az Alapító háromtagú Felügyelő Bizottságot hoz létre.
A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása három év határozott időtartamra szól.
A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a Kuratóriumtól függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, aki vagy akinek a hozzátartozója az Alapítvány vezető tisztségviselője. A Felügyelő Bizottság tagjának lemondó nyilatkozatát a Kuratórium elnökéhez kell intézni.
2. A Felügyelő Bizottság tagjai:
- Dr. Ilosvai Gábor
- Dr. Botos Máté
- Németh Zsófia
A Felügyelő Bizottság elnöke: Dr. Ilosvai Gábor.
3. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, az ügyrend nem lehet ellentétes az alapító okirattal és a szervezeti és működési szabályzattal.
4. A Kuratórium elé terjesztett - az alapítvány szervezeti és működési szabályzatában meghatározott - fontosabb jelentéseket, előterjesztéseket a Felügyelő Bizottságnak is meg kell küldeni.
5. A Felügyelő Bizottság célvizsgálatot folytathat, ha az Alapítvány céljait veszélyeztetve látja. Vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet. A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az Alapítónak. A Felügyelő Bizottság működésére egyebekben az Ectv. 41. §-ában, valamint a Ptk. 3:27. §-ában foglalt rendelkezések irányadóak.
6. A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes az elnök és még egy felügyelő bizottsági tag részvétele esetén. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
7. A felügyelő bizottsági tagoknak a tisztség ellátásával kapcsolatban felmerült szükséges és igazolt költségeit az Alapítvány számla ellenében, külön szabályzat alapján megtéríti.
8. A Felügyelő Bizottság tagjaira a Kuratórium tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell.
9. A Felügyelő Bizottság tagjainak felelősségére a Ptk. 3:28. § rendelkezései irányadóak.
Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A Kuratórium évente köteles az Alapítónak beszámolót készíteni az Alapítvány tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról. Az Alapítvány éves beszámolóját és a közhasznúsági mellékletét a Kuratórium hagyja jóvá.
Az Alapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére és gazdálkodására az Ectv. 42-46. §-aiban, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadók.
Az Alapítvány - az Ectv. 46. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít a civil szervezetek gazdálkodása, adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet Mellékletében meghatározott formában.
Az Alapítvány megszűnik ha:
1. az Alapítvány a célját megvalósította, és az Alapító új célt nem határozott meg;
2. az Alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más Alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód;
3. az Alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet;
4. a 2006. évi LXV. tv. 1. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.
Az 1-3. pontban meghatározott valamelyik megszűnési ok bekövetkezése esetén, a Kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a Felügyelő Bizottsággal is.
Ha az alapítói jogokat gyakorló személy - a fentiekben hivatkozott 1-3. pont alapján - a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a Kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az Alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a Kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.
Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyont a hitelezők kielégítése után elsősorban az alapítói cél megvalósítására kell fordítani, másodsorban az átszáll az Alapító által kijelölt hasonló célú alapítványra.
Igazolom, hogy az okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2014. november 25.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
