146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. §-ának (1) bekezdése a) és c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

(Az Nytv. 2. §-ához)

Adatszolgáltatást korlátozó, megtiltó nyilatkozat

1. § A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetőleg annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi nyilvántartási szervnél, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi szerv). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi szervnél elektronikus úton is előterjesztheti.

2. § Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik.

2/A. § (1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyekben - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan írásban kapcsolatot.

(2) Az érintett elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, kérheti nyilvántartott adatainak módosítását, javítását, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült hatósági igazolványa pótlását. A hatóság az Nytv. 17. § (2) bekezdés a) pontjában, az Nytv. 17. § (4) bekezdésében és az Nytv. 29. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(Az Nytv. 4. §-ához)

A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartása

3. § (1) A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél és a központi szervnél is kérheti az adatai nyilvántartásba vételét, illetőleg törlését, bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, teheti meg vagy vonhatja vissza a korlátozó nyilatkozatát.

(2) Külföldön élő magyar állampolgárként kell felvenni a nyilvántartásba azt a személyt,

a) aki külföldi letelepedés szándékával hagyja el az országot,

b) akinek adatai külföldre távozás miatt a nyilvántartás passzív állományában szerepelnek,

c) aki korábban sem tartozott a nyilvántartás hatálya alá, mert külföldön élt.

(3) A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a lakcímbejelentési ügyében eljáró jegyzőnél vagy a konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő.

(4) A magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező, külföldön élő magyar állampolgárként nyilvántartásba vett személy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél is kérheti az adatai törlését, bejelentheti az adatváltozását, megteheti vagy visszavonhatja az adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozatát.

(5) A nyilvántartási eljárásban a külföldön élő személy magyar állampolgársága érvényes útlevéllel, illetve egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Egyéb személyi adatait útlevéllel vagy az útlevél kiállításának alapjául szolgáló okiratokkal, családi állapota tekintetében személyes nyilatkozatával is igazolhatja. Ha az érintett nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni.

4. § (1)

(2) A nyilvántartásba a külföldön élő magyar állampolgár lakóhelyeként az általa bejelentett országot, települést és lakcímet (postacímet) kell bejegyezni.

(3) A nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgárok adatai - az ellenkező értesítés hiányában - 100. életévük betöltéséig maradnak az aktív nyilvántartásban.

5. § (1) A konzuli tisztviselő a nyilvántartással összefüggő kérelemről, illetőleg a nála bejelentett vagy egyébként tudomására jutott adatváltozásról értesíti a központi szervet.

(2) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő két hónap.

(3)

(4) A központi szerv végzi - a 10. §-ban meghatározott esetet kivéve - a külföldön élő, magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásával, nyilvántartásával és kézbesítésével kapcsolatos feladatokat.

(5) A polgárnak a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem benyújtásakor, vagy a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a központi szervnél, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél.

II. Fejezet

(Az Nytv. 7. §-ához)

Címnyilvántartás

6. § (1) A nyilvántartás szervei az illetékességi területükön lévő címekről címnyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza

a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;

b) a településrész nevét és a városi kerületet;

c) a postai irányítószámot;

d) a közterület nevét és jellegét (pl. út, utca, tér stb.);

e) a ház számát, ennek hiányában a helyrajzi számot, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését;

f) a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény, üres telek stb.).

(2)

(3) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §-ának h) pontja], valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat (Ötv. 52-58. §) és az építésügyi hatóság határozata alapján végzi.

(4) A területváltozásról annak a községi, városi - fővárosban a kerületi - önkormányzatnak (a továbbiakban: települési önkormányzat) a jegyzője értesíti a központi szervet, ahová a változással érintett területet átcsatolták.

(5) Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek.

7. § (1) A jegyző az adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés jogerőre emelkedésétől számított öt munkanapon belül átvezeti a címnyilvántartásban.

(2) A jegyző a központi szerv megkeresésére a területszervezési változásokról adatokat szolgáltat.

A helyi szintű feladatok

8. § (1) Helyi szinten a nyilvántartást, a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában számítógépen - és átmenetileg manuális (kartonos) módszerrel - kezelik.

(2) A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a kormányrendeletben kijelölt, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) útján - a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül értesíti a központi szervet.

9. § (1) A jegyző a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások nyilvántartáson történő átvezetéséről, továbbá figyelemmel kíséri az adatváltozások és az adatjavítások továbbításának és a nyilvántartáson való átvezetésének megtörténtét.

(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratát haladéktalanul továbbítja a körzetközponti jegyzőnek, aki a feldolgozást követően gondoskodik az iratoknak a központi szervhez való továbbításáról.

(3) Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a körzetközponti jegyző értesíti az adatváltozásról a központi szervet.

(4) A körzetközponti jegyző átvezeti a nyilvántartáson a személyi és lakcímadatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat

a) a jegyző és a saját illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében, valamint

b) a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.

(5) A körzetközponti jegyző az adatváltozások alapiratait haladéktalanul közvetlenül a központi szervnek küldi meg.

(6) A lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyző felveszi a nyilvántartásba a letelepedett jogállású polgárt.

10. § A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelméről - ha azt a 3. § (3) bekezdése szerint a jegyzőnél terjesztette elő - a jegyző dönt.

(Az Nytv. 8. §-ához)

A területi szervek feladatai

11. § A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője

a) érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;

b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;

c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;

d) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő területszervezési változásoknak a nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait a központi szervhez;

e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntések tekintetében;

f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;

g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;

h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.

(Az Nytv. 9-10. §-aihoz)

A központi szerv feladatai

12. § (1) A központi szerv első fokú hatósági jogkörében

a) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;

b) dönt a külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétel iránt a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelemről, határoz a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról, törléséről;

c) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;

d) egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít;

e) dönt a honosított, visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár nyilvántartásba vételéről, adatainak helyesbítéséről, módosításáról, törléséről, valamint személyazonosító igazolványa, továbbá személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, vagy visszavonásáról;

f) az illetékes idegenrendészeti szerv értesítése alapján felveszi a nyilvántartásba a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek személyi- és lakcímadatait, és átvezeti a nyilvántartáson külföldön bekövetkezett elhalálozásuk és névváltozásuk adatait.

(2) A központi szerv működteti a nyilvántartás központi rendszerét, továbbá közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.

(3) A központi szerv gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról, amelyek lehetővé teszik az adatállomány számítástechnikai módszerrel történő karbantartását.

(4) A központi szerv a területszervezési döntés kihirdetését követően gondoskodik a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(5)

13. § A központi szerv felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcímbejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A központi szerv jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára.

14. § (1) A központi szerv ellátja a körzetközponti jegyző által végzett - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.

(2)

(3) A központi szerv az okmánynyilvántartásban rögzíti az általa kiadott hatósági igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli - a Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat.

(4) A központi szerv a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolványok visszavonása, elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.

III. Fejezet

(Az Nytv. 11. §-ához)

A nyilvántartás adatai

15. § (1) A nyilvántartás a névadatokat úgy tartalmazza, hogy a nyilvántartásban, illetőleg az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb - a polgár által megjelölt - kéttagú családinév és két utónév szerepelhet. A doktori címet a nyilvántartásba az érintett kérelme alapján kell bevezetni.

(2) Külföldön történt születés, elhalálozás, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a nyilvántartás a település hivatalos elnevezésén kívül az ország magyar nyelvű megnevezését is tartalmazza.

(3) A születési, házassági és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket - az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető őriz.

(4) Ha a településnek van magyar nyelvű megfelelője, a polgár kérelmére a nyilvántartás azt is tartalmazza.

(5) A nyilvántartás az adatokat a magyar ábécé betűinek felhasználásával kezeli.

(6) A lakcím adattartalma:

a) településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével;

b) postai irányítószám;

c) közterület neve és jellege;

d) házszám (helyrajzi szám);

e) épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.

(7) A nyilvántartásban rögzíteni kell az adatok keletkezésének, változásának és megszűnésének, továbbá a tartózkodási hely megújításának időpontját.

(8) A nyilvántartás szervei és üzemeltetői kezelik azokat a technikai jellegű, nem személyes adatokat, melyek a nyilvántartás működtetéséhez szükségesek, így különösen a nyilvántartás szervei és a szolgáltatást igénybe vevők azonosító adatait, valamint a jelszórendszereket.

15/A. § (1) Amennyiben első fokon a központi szerv jár el, az Nytv. 4. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott eljárásokban - az Nytv. 17-24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével - a döntés-előkészítés során a honosított polgár esetében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiadott értesítésben foglalt adatokat kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azt követően, hogy a honosított polgár az állampolgársági esküt vagy fogadalmat letette, továbbá ha a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát vesztette.

(Az Nytv. 13. §-ához)

Személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány

16. § (1) Az Nytv. 13. § (1) bekezdése szerinti hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.

(2) A hatósági igazolvány az Nytv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmazza a hatósági igazolvány okmányazonosítóját, kiállításának keltét és a kiállító hatóság megnevezését.

(3) A hatósági igazolvány a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában is tartalmazza.

(4) A polgár külföldi születési hely adatának a hatósági igazolványba történő bejegyzésénél a település hivatalos elnevezése mellett az ismert magyar elnevezést és az ország nevét is fel kell tüntetni.

(5) A polgár egyidejűleg csak egy érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezhet.

17. § (1) A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon jár el:

a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző, a vér-szerinti (titkos) örökbefogadás vagy a névadatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban;

b) a körzetközponti jegyző, a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;

c) a központi szerv a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint a honosított és - a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, névadat-változásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban.

(2) Az eljáró hatóság

a) dönt a hatósági igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági igazolvány cseréjéről és visszavonásáról;

b) végzi - a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett, igazolt - adatváltozás, illetve a hibás adat kijavítás személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésével kapcsolatos feladatokat;

c) kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos alapiratokat;

d) gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása, visszavonása, leadása, elvesztése, megsemmisülése és találása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.

(3) Az eljáró hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben továbbítja az illetékes körzetközponti jegyzőnek a hatósági igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat, iratokat.

18. § (1)

(2) A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha

a) arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el;

b) arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor;

c) a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt;

d) a Magyar Köztársaság területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásban való további kezelését.

(3) Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár

a) személyi azonosítót nem érintő személyi adatai (névadatai, anyja neve) megváltoztak;

b) a hatósági igazolvánnyal azért nem rendelkezik, mert az a birtokából kikerült (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés);

c) hatósági igazolványa megrongálódott;

d) lakcíme szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott (címváltozás);

e) 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjeként neve és telefonszáma feltüntetését kéri a kiskorú hatósági igazolványán, illetve a feltüntetett adat módosítását vagy törlését kéri.

(4) Az újszülött törvényes képviselője a születés anyakönyvi bejelentésének szabályai szerint a születés anyakönyvi bejelentésével egyidejűleg továbbíthatja az anyakönyvvezetőnek az iránti kérelmét, hogy a törvényes képviselők neve és telefonszáma a hatósági igazolványon kerüljön feltüntetésre.

(5) A 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselői nevének és telefonszámának feltüntetésére irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni.

(6) A hatósági igazolványt

a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető,

b) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet,

c) a nyilvántartásba vételre, illetve a lakcímbejelentésre irányuló eljárás során egyéb esetekben a jegyző,

d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a körzetközponti jegyző,

e) a honosított polgár részére - az állampolgársági eskü letételekor - a polgármester

adja át.

(7) A központi szerv a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.

19. § (1) A körzetközponti jegyző - a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén a központi szerv - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.

(2) Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha

a) az abba bejegyzett adatok megváltoztak,

b) az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították,

c) az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel, illetőleg azt nem a kiállítására jogosult szerv állította ki,

d) megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság,

e) a polgár meghalt.

(3) Megszűnik a hatósági igazolványra való jogosultság, ha

a) a magyar állampolgár a Magyar Köztársaság területét külföldön történő végleges letelepedés szándékával hagyja el, és nem kéri, hogy adatai a nyilvántartásban továbbra is - külföldön élő magyar állampolgárként - szerepeljenek;

b) a letelepedett jogállású polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét (a továbbiakban együtt: letelepedett jogállást igazoló okmány) az idegenrendészeti hatóság visszavonta;

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;

d) a menekültként elismert személy (a továbbiakban: menekült) menekültkénti elismerését visszavonták;

e) ha a külföldön élő magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásból való törlését, továbbá

f) a polgár magyar állampolgársága megszűnt.

(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a központi szervnek gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben a hatósági igazolvány elvételére az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság intézkedik. Az elvett hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából továbbítani kell a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

(6) A (3) bekezdés b) és d) pontban meghatározott esetekben - a menekült tekintetében - a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja az illetékes jegyzőnek vagy a központi szervnek.

(7) Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve - elhalálozása esetén - hozzátartozója vagy a gyógyintézet köteles nyolc napon belül leadni a (4)-(6) bekezdésben megjelölt hatóságnak.

(Az Nytv. 14-16. §-aihoz)

Értesítési kötelezettségek a nyilvántartás számára

20. § (1) Az anyakönyvvezető a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekből és kijavításokból eredő adatváltozásokat öt munkanapon belül átvezeti a nyilvántartáson.

(2) A hazai anyakönyvezésre kijelölt szerv az általa a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekből és kijavításokból eredő adatváltozásokat öt munkanapon belül átvezeti a nyilvántartáson.

21. § (1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt a magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekült pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.

(2) A letelepedett jogállású polgár letelepedett jogállást igazoló okmánya kézhezvételétől számított három munkanapon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó jegyzőnek. Az adatok nyilvántartásba vételéről a körzetközponti jegyző hatósági igazolványt ad ki.

(3) A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárnak a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát a jegyző bevonja.

(4) A külföldön letelepedni szándékozó, ideiglenesen külföldön tartózkodó, nyilvántartott polgár esetén a konzuli tisztviselő az állampolgár által kiállított lakcímjelentőlap és a hatósági igazolvány megküldésével értesíti a központi szervet.

(5) Az állampolgársági eskü letételének kitűzött időpontjáról, illetőleg az eskü letételéről az anyakönyvvezető öt munkanapon belül értesíti a központi szervet.

(6) A honosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban engedélyezett névmódosításról, továbbá a magyar állampolgárság megszűnéséről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal haladéktalanul értesíti a központi szervet.

(7) A menekült jogállásának jogerős megszüntetéséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet.

(8) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv útján haladéktalanul értesíti a központi szervet

a) a bevándorolt, illetve a letelepedett jogállásának megszűnéséről,

b)

(9) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról, az érintett külföldön bekövetkezett elhalálozásáról, névváltozásáról, tartózkodási joga megszűnéséről, továbbá arról, hogy az érintett tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

(10) A jegyző gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, illetőleg az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

IV. Fejezet

(Az Nytv. 17-20. §-aihoz)

Adatszolgáltatás

22. § (1) Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetőleg lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány okmányazonosítóját kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény alapján vagy az érintett által a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított személynek vagy szervnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.

(3) Egyedileg azonosítandó személy adatainak igénylése esetén a nyilvántartás szerve adatszolgáltatást teljesít, amennyiben a közölt ismérveknek csak egy személy adata felel meg.

(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)-g) és i)-j) pontjaiban, valamint 22-24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és szervei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és szervei, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és szervei egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.

(5) A nyilvántartás szerve az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.

(6) Az adatigénylő felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilvántartás szerve által tévedésből közölt, vagy a (4)-(5) bekezdések szerinti adatszolgáltatás esetén a személyazonosítás elvégzését vagy meghiúsulását követően feleslegessé vált adatokat haladéktalanul törölje.

(7) Rendszeres adatszolgáltatást az első alkalommal történő igényléskor (alapszolgáltatás) kell kérni. A személyi azonosító kezelésére nem jogosult adatigénylő a rendszeres adatszolgáltatást kapcsolati kód alkalmazásával is kérheti.

23. § (1) A nyilvántartásból statisztikai célra adatszolgáltatás - az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt kivétellel - egyedi azonosításra alkalmatlan módon teljesíthető.

(2) Statisztikai szolgáltatás igénylésekor meg kell jelölni a felhasználás célját, az érintettek körét (területi, időbeli meghatározást és személyi kört) és az adatszolgáltatás teljesítésének kért formáját (papír vagy mágneses adathordozó).

24. § A polgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a nyilvántartásból adatszolgáltatást írásban - vagy jegyzőkönyvbe foglalva - kérhet. A kérelem mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

25. § (1) A kérelmező a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetőleg eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt.

(2) A kérelmező okirattal köteles igazolni:

a) az adatigénylésre való jogosultságát, amennyiben kérelmében az Nytv. 19. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban megjelölt célokra hivatkozik, illetőleg

b) a személyi azonosító kezelésének jogszerűségét, amennyiben a kérelemben feltüntetett személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kezeli.

(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és szervei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és szervei, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és szervei az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.

(4) Ha az adatszolgáltatásra jogosult közvetlen (on-line) hozzáféréssel kívánja az adatokat átvenni, az adatigénylésnek - a 24. §-ban és a 25. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell

a) az adatigénylő szervezet által az adatok lekérdezésére feljogosított személy egyedi azonosítóját, valamint a kért adathozzáférési jogosultságok körét, és

b) az adathozzáférés határidejét.

(5) A feljogosított személyében és egyedi azonosítójában bekövetkezett változást haladéktalanul közölni kell az adatszolgáltatást végző nyilvántartó szervvel.

(6) Az Nytv. 21-24. §-aiban felsorolt szervek számára - ha az adatvédelmi előírások biztosíthatók - telefonon is szolgáltatható adat.

26. § (1) Az egyedi adatszolgáltatási engedély tartalmazza

a) az adatszolgáltatás célját;

b) az engedélyezett adatkört és a figyelembe veendő adatszolgáltatási tilalmat vagy korlátozást;

c) az adatvédelmi záradékot, amely felhívja a figyelmet az átadott adatok jogszerű felhasználására.

(2) Csoportos adatszolgáltatás esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az engedély tartalmazza az adatszolgáltatás módját, a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos egyéb feltételeket, illetve követelményeket.

(3) A rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó engedély az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a szolgáltatás időpontját (időszakonkénti vagy folyamatos) és az engedély érvényességi idejét.

(4)

(5)

(6)

(Az Nytv. 21. §-ához)

27. § (1) A jegyző az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot ugyanazon települési önkormányzat képviselő-testületének, polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézőjének feladatai ellátásához, feltéve, hogy ezt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.

(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.

(Az Nytv. 22-24. §-aihoz)

28. § A területi nyilvántartó szerv a tárgyévben 17. életévüket betöltő magyar állampolgár férfiak adatait - a sorkötelesek nyilvántartásba vételéhez - a települési önkormányzat jegyzőjének szolgáltatja.

V. Fejezet

Lakcímnyilvántartás

(Az Nytv. 26. §-ához)

29. § (1) A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti.

(2) A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

(3) A letelepedett jogállású polgár a nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét a 21. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás során az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól és első bejelentett lakcíméről kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíti.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be.

30. § (1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.

(2) Az újszülött első lakóhelyeként az anya lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.

(3) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

(4) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének (törvényes képviselőjének) lakóhelyével.

31. § (1) A polgár lakcímbejelentési kötelezettségét - a (2)-(5) bekezdések szerinti esetek kivételével - személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.

(2) Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.

(3) A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

(4) Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.

(5) A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a lakóhely tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti.

32. § (1) A lakcímbejelentést - a 29. § (3) és a 30. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.

(2) A bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok igazolására szolgál

a) bevándorolt esetében a jogerős bevándorlási engedély,

b) a letelepedett jogállású polgár esetében az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmánya,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében érvényes úti okmánya,

d) menekült esetében a menekültkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat.

(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár a személyazonosító igazolványát vagy - amennyiben személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik - más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát köteles bemutatni és a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát leadni.

33. § (1) A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó

a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője;

b) az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő);

c) a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató;

d) a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja.

(2) Szállásadó továbbá

a) a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében;

b) a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében.

(3) A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentőlapján a „tulajdonos”, „bérlő”, illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.

34. § (1) A bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani.

(2) Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel a helyi címnyilvántartásban, de a lakcím valódiságát hiteltérdemlően igazolja, a bejelentést el kell fogadni és egyidejűleg a jegyző a nyilvántartást módosítja.

(3) Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a jegyző a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

35. § (1) Ha a polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.

(2) A bíróság vagy más hatóság - amennyiben a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került - erről értesíti a jegyzőt, aki hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be, illetőleg a jegyző a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.

(3) Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző a 34. § (3) bekezdés szerint jár el. Nem szerepeltethető „fiktív” jelzéssel a lakcím, ha a jegyző eljárása során megállapítja, hogy az érintett - a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül - átmenetileg nem tartózkodik a lakásban.

(4) A lakcím érvénytelenítése, illetőleg „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

36. § (1) A mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely) szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.

(3) A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

(4) Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett „lakcím nélküli” bejegyzést kell tenni.

(5)

37. § (1) Helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása és területátcsatolás miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról - az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával - a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél előterjesztett kérelemre a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyző a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít a polgár részére.

(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti változást hivatalból vezeti át a nyilvántartáson.

38. § Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.

39. § (1) A jegyző - amennyiben a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak - átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, és megküldi a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

(2) A lakcímbejelentés adatainak a nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges technikai feltételek hiányában a jegyző - a nyilvántartási és ügykezelési feladatok teljesítése után - köteles a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakcím szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek megküldeni feldolgozásra.

(3) A körzetközponti jegyző a feldolgozott bejelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez.

40. § (1) A polgárnak három hónapon túli külföldi tartózkodását, továbbá annak megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy a konzuli tisztviselőnél a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlappal kell bejelentenie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a jegyző feldolgozza, ezt követően a jelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez. A konzuli tisztviselőnek a jelentőlapot feldolgozás céljából öt munkanapon belül kell megküldenie a központi szervhez.

(Az Nytv. 27. §-ához)

41. § A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző - a körzetközponti jegyző útján - öt munkanapon belül értesíti a központi szervet.

41/A. § A kiskorú gyermek külföldi letelepedési szándékának bejelentéséhez a szülőnek, törvényes képviselőnek csatolnia kell a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. § (3) bekezdése szerinti gyámhatósági jóváhagyást is.

VI. Fejezet

(Az Nytv. 30-31. §-aihoz)

Adatvédelem

42. § (1) A nyilvántartás szerveinél az adatvédelemért felelős vezető, valamint a számítástechnikai rendszerek üzemeltetője gondoskodik az adatállomány fizikai megsemmisülés elleni védelméről, a rendszerben alkalmazott adatkezelési eljárások és az adatállományok biztonságáról, valamint az illetéktelen hozzáférés elleni védelemről.

(2) A nyilvántartás kezelője, illetve üzemeltetője

a) gondoskodik a fokozott tűzvédelemről, valamint lehetőség szerint folyamatos áramforrást alkalmaz;

b) nyilvántartja a mágneses adathordozókat, és azokat a biztonsági előírásoknak megfelelően kezeli;

c) rendszeresen menti az adatállományt, és a másolatot olyan helyen tárolja, ahol biztonságosan megőrizhető és hozzáférhető. A helyi állomány biztonsági másolatául a területi, továbbá a központi számítógépes adatbázis szolgál;

d) gondoskodik a vírusvédelemről.

(3) A központi szervnél kezelt, illetve a helyi papír alapú nyilvántartások esetén is megfelelően gondoskodik a kezelő a fizikai megsemmisülés elleni védelméről, és arról, hogy e nyilvántartásokhoz csak a 43. § (1) bekezdés szerint jogosult személyek férhessenek hozzá.

43. § (1) Az adatok kezelésére, illetve a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felhatalmazott személyek az adatokhoz csak a feladatuk ellátásához szükséges mértékben, a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint férhetnek hozzá.

(2) A rendszerben adatkarbantartást csak a felelős vezető által erre felhatalmazott dolgozó végezhet. Az adatszolgáltatást igénybe vevő, illetve a nyilvántartást vezető vagy üzemeltető szerv más dolgozója az adatállományban változtatást nem végezhet. Az általa észlelt adathiba esetén erről a felhatalmazott köztisztviselőt értesíti, aki a kijavítás elvégzéséről intézkedik.

(3) A rendszerfejlesztők a feladataik ellátásához szükséges mértékig az adatállományokhoz hozzáférhetnek, az adatokat azonban nem használhatják fel más célra, és nem hozhatják mások tudomására.

44. § (1) A nyilvántartó szerv, az üzemeltető, illetve az adatszolgáltatást közvetlenül (on-line) igénybe vevő szerv dolgozói csak meghatározott jelszó és azonosító használatával férhetnek hozzá az adatállományhoz, amelyek egyidejűleg meghatározzák az adathozzáférési jogosultság mértékét is.

(2) A rendszer üzemeltetői csak az adatállományok kezelésére, a nyilvántartás szervei által jelentett változások átvezetésére, a szolgáltatásokkal kapcsolatos technikai feladatok ellátására, a számítógépes rendszer működéséhez szükséges beavatkozások elvégzésére jogosultak. Az üzemeltető az adatállományban szereplő adatokat más, általa kezelt nyilvántartáshoz törvényi felhatalmazás nélkül nem használhatja fel.

45. § A nyilvántartás központi, területi és helyi szerve a következő nyilvántartásokat vezeti:

a) adatszolgáltatási nyilvántartást, az általa teljesített adatszolgáltatásokról;

b) jogosultsági nyilvántartást, az on-line rendszer használatára jogosultakról;

c) üzemeltetési naplót;

d) technikai háttérnyilvántartást (gép-, szerv- és szoftvernyilvántartás).

46. § (1) Az adatszolgáltatási nyilvántartásból az Nytv. 31. §-ának (3) bekezdése alapján a polgár tájékoztatást kérhet a nyilvántartás helyi, területi és központi szervétől, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.

(2) Az Nytv. 24. §-ában meghatározott szerveknek nyújtott adatszolgáltatásról a kérelmező polgárnak az e szervekre vonatkozó törvényben foglaltak szerint adható tájékoztatás. A tájékoztatás teljesítése előtt - kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik - meg kell keresni az érintett szervet és az általa közöltek szerint kell megadni a tájékoztatást.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból az adatvédelmi biztosnak, az adatvédelmi felelősnek, valamint az Nytv. 24. § (1) bekezdésében felsorolt szerveknek szolgáltatható adat.

46/A. § A polgár kérelmére saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az Nytv. 11. § (1) bekezdés j) pont szerinti jelzésről, ha azt a jelzés elhelyezését elrendelő szervre vonatkozó törvény kizárja, vagy a jelzés elhelyezését elrendelő a törvényre hivatkozva megtiltja.

VII. Fejezet

Egyéb rendelkezések

(Az Nytv. 36. §-ához)

47. § (1) Az állami költségvetésből kell biztosítani a nyilvántartás működtetését és fejlesztését, így különösen

a) a nyilvántartás helyi, területi és központi rendszere működtetésének személyi, tárgyi, technikai feltételeinek biztosítását;

b) a nyilvántartás adatgyűjtési rendszerének működtetését;

c) a nyilvántartás karbantartását, a karbantartáshoz szükséges adatforgalom, adatátadás biztosítását;

d) a technikai adatvédelem feltételeinek biztosítását;

e) a címnyilvántartás és a központi okmánytár kialakítását és fenntartását;

f) a személyazonosító jel képzésével, kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

g) a polgárok jogainak érvényesítésével összefüggő adatletiltási, adathelyesbítési kérelmek elbírálásával, adatbetekintési jog biztosításával kapcsolatos eljárásokat;

h) a felügyeleti, irányítási, ellenőrzési tevékenységet;

i)

j) a hivatali munkarendtől eltérő, folyamatos üzemeltetést;

k) a nyilvántartás fejlesztését.

(2) A nyilvántartás szervein kívüli, továbbá a nyilvántartás szervei között nem a nyilvántartás vezetésével összefüggő adatátadás adatszolgáltatásnak minősül.

Átmeneti rendelkezések

(Az Nytv. 38. §-ához)

48. § (1)-(5)

(6)

(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül a központi szerv vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve adatfeldolgozást végezhet.

(8) Az Nytv. hatálybalépése előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá az Nytv. alapján a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.

Záró rendelkezések

49. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1993. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 36. § (4) bekezdése, 40. §-a, 45. § b) pontja 1994. január 1-jén, 15. § (3) bekezdése 1995. január 1-jén lép hatályba.

(3)

50. §

51. §

1. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez

Nyilatkozat az adatszolgáltatási korlátozásról

Érkezett:

Ikt. szám:

Továbbítva:

Címzett:

Én

- családi neve:

- utóneve(i):

- anyja születési családi neve:

- születési utóneve(i):

- a személyazonosító igazolványban szereplő

= lakóhelye (állandó lakcím):

= tartózkodási helye (ideiglenes lakcím):

- személyi azonosítója (volt személyi szám):

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.

Tudomásul veszem, hogy a jegyző vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.

A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.

Kelt:

Aláírás / Elektronikus aláírás

2. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez

Adatszolgáltatást kérő lap

I.

A kérelmező neve:

Címe:

Képviselőjének neve:

A kérelmező vagy képviselője személyi azonosítója:

II.

A kért adatkör meghatározása:

- név

- születési név

- lakóhely

- tartózkodási hely

- születési idő

- születési hely

- anyja neve

- személyi azonosító

- egyéb

III.

Az adatszolgáltatás terjedelme: azon polgárok körének meghatározása, akikről a II. pontban meghatározott adatkörbe tartozó adatokat kéri (csoportismérv meghatározása):

IV.

Az adatfelhasználás célja:

V.

Az adatkérés jogalapja és igazolása:

VI.

Az adatszolgáltatás formája:

- on-line

- mágneses adathordozó

- papír

VII.

Az adatszolgáltatás kért határideje, rendszeressége:

Dátum: ...........................................................

....................................................

aláírás

3. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez

Bejelentőlap lakóhelyváltozásról

Adattartalma:

- családi és utónév,

- születési családi és utónév,

- születési hely, idő,

- anyja születési családi és utóneve,

- állampolgárság,

- személyi azonosító,

- a kitöltés indoka: lakóhely létesítése, lakóhely változása, lakóhely megszűnése, lakóhely érvénytelenítése, külföldi letelepedés

- eddigi lakóhely,

- új lakóhely,

- bejelentés dátuma,

- szállásadó aláírása,

- bejelentő aláírása,

- az ügyintéző által a fenti adatokból kódolt adattartalom,

- ügyintéző aláírása.

Bejelentőlap tartózkodási hely változásról, ideiglenes külföldi tartózkodásról

Adattartalma:

- családi és utónév,

- születési családi és utónév,

- születési hely, idő,

- anyja születési családi és utóneve,

- állampolgárság,

- személyi azonosító,

- a kitöltés indoka: tartózkodási hely létesítése, változása, megszűnése, megújítása, érvénytelenítése; ideiglenes külföldön tartózkodás bejelentése, visszatérés ideiglenes külföldön tartózkodásból;

- eddigi tartózkodási hely,

- új tartózkodási hely,

- bejelentés dátuma,

- szállásadó aláírása,

- bejelentő aláírása,

- az ügyintéző által a fenti adatokból kódolt adattartalom,

- ügyintéző aláírása.

4. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez

Kérelem a törvényes képviselő adatainak feltüntetése iránt

A 14 éven aluli kiskorú adatai:

- családi és utónév,

- születési hely, idő,

- anyja születési családi és utóneve.

A törvényes képviselők adatai:

- családi és utónév,

- telefonszám.