Az 1957. évi 53. törvényerejű rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – a művelődésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem:
1. § (1) * A tartásdíjnak külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezményben (a továbbiakban: egyezmény) említett áttevő hatóságként az igazságügyért felelős miniszter, átvevő intézményként pedig a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter jár el.
(2) Az eljáró magyar hatóságok az egyezmény rendelkezéseit a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően alkalmazzák.
2. § * (1) Az a Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy, aki tartásdíjra igényjogosult (a továbbiakban: belföldi hitelező) valamely egyezményes államban lakó vagy tartózkodó személlyel (a továbbiakban: külföldi adóssal) szemben követelt tartásdíjának külföldi bíróság útján történő érvényesítésére és behajtására irányuló kérelmét bármelyik magyar járásbíróságnál (kerületi bíróságnál, a továbbiakban együtt: járásbíróságnál) előterjesztheti.
(2) A járásbíróság tájékoztatja a belföldi hitelezőt arról, hogy a külföldi adós lakó- vagy tartózkodási helye szerinti állam joga a tartásdíjnak bíróság útján való érvényesítéséhez milyen feltételeket állapít meg, továbbá arról, hogy a kérelemhez a szóban levő állam joga, valamint az egyezmény 3. Cikkének 3. és 4. bekezdése értelmében milyen okiratokat (meghatalmazást) kell csatolnia, illetőleg milyen adatokat kell közölnie.
(3) * Ha a külföldi adós lakó- vagy tartózkodási helye szerinti állam joga a belföldi hitelező vagyoni és családi körülményeinek igazolására környezettanulmányt kíván meg, a járásbíróság a környezettanulmány elkészítése céljából a belföldi hitelező lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt (a továbbiakban: gyámhivatal) – nagykorú személyek esetében a szociálpolitikai csoportot – hivatalból megkeresi, és a környezettanulmányt a kérelemhez csatolja.
(4) Ha a külföldi adóssal szemben a magyar bíróság tartásdíjat megállapító jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatot (ideiglenes intézkedést megállapító végzést) hozott, a kérelemben ezt is elő kell adni. A kérelmet felvevő járásbíróság a kérelemhez való csatolás céljából hivatalból beszerzi a tartásdíjat megállapító határozatot, továbbá beszerzi a tartásdíj iránti perben eljárt bíróságtól a per érdemi tárgyalásáról készült jegyzőkönyv hiteles másolatát is.
(5) Amennyiben a külföldi adós lakó- vagy tartózkodási helye szerinti állam joga a külföldi bíróság ítéletének végrehajtása tekintetében különleges eljárási szabályokat állapít meg (exequatur vagy lajstromozó eljárás stb.), a belföldi hitelező kérheti, hogy a jogerős magyar ítéletet a külföldi bíróság ilyen eljárási szabályok szerint hajtsa végre (egyezmény 5. Cikk 3. bekezdés).
3. § * (1) A szükséges okmányok beszerzése után a járásbíróság a belföldi hitelező kérelmét jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell az egyezmény 3. Cikkének 4. bekezdésében említett adatokat.
(2) Ha a belföldi hitelező a tartásdíj iránti igényét a Magyar Nemzeti Banknak nem jelentette be, vagy a külföldön történő perléshez, illetőleg végrehajtáshoz devizahatósági engedélyt még nem kapott, a járásbíróság a belföldi hitelező kérelmét magában foglaló jegyzőkönyv másolatát a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályának küldi meg. Ezt a jegyzőkönyvet az igény bejelentésének, illetőleg az engedély megadása iránti kérelemnek kell tekinteni. A Magyar Nemzeti Bank az engedély megadásáról a járásbíróságot is értesíti.
4. § * E rendelet 2–7. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben a belföldi hitelezőt tárgyi költségmentesség nem illeti meg, kérheti azonban, hogy őt a járásbíróság személyes költségmentességben részesítse. Ha a járásbíróság a belföldi hitelező részére nem engedélyezett személyes költségmentességet, a bíróság felhívja a belföldi hitelezőt, hogy a fordítási költség előrelátható összegét a járásbíróságnál helyezze letétbe.
5. § * (1) Ha a külföldi bíróság a belföldi hitelező javára a tartásdíjat megítélte és a külföldi adós nem teljesít, a belföldi hitelező a végrehajtás elrendelése céljából a külföldi bírósághoz intézendő kérelmét bármely járásbíróságnál előterjesztheti.
(2) A kérelmet a járásbíróság jegyzőkönyvbe foglalja, amelyhez csatolni kell a külföldi bíróság ítéletét.
6. § * (1) * A járásbíróság a jelen rendelet 3–5. §-a alapján jegyzőkönyvbe foglalt kérelmet (két példányban), valamint az ahhoz csatolt iratokat és a devizahatósági engedélyt az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel; egyben jelentést tesz arról, hogy a jelen rendelet 4. §-a értelmében a belföldi hitelező az előrelátható fordítási költségeket letétbe helyezte, illetőleg, hogy részére költségmentességet engedélyezett.
(2) * Az igazságügyért felelős miniszter, ha a kérelmet alakilag és tartalmilag megfelelőnek találja, azt mellékleteivel együtt közvetlenül a külföldi átvevő intézményhez továbbítja. Ellenkező esetben az iratokat hiánypótlás céljából visszaküldi a járásbíróságnak.
(3) * A jelen rendelet 4. §-ában szabályozott esetben az igazságügyért felelős miniszter a kérelmet és az iratokat lefordítás céljából az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodához (a továbbiakban: OFFI) juttatja el azzal, hogy az OFFI a fordítást az igazságügyért felelős miniszternek, a díjjegyzéket és a fordítási díj befizetésére szolgáló csekklapot pedig a kérelmet felvevő járásbíróságnak küldje meg. A járásbíróság a belföldi hitelező által bírói letétbe helyezett összegből a fordítás díját az OFFI-nak átutalja, a felesleget a belföldi hitelezőnek visszajuttatja, illetőleg – ha a letétbehelyezett összeg a fordítás költségeinek fedezésére nem elegendő – a belföldi hitelezőt a különbözet befizetésére szólítja fel. Ha a járásbíróság a belföldi hitelező részére költségmentességet engedélyezett, intézkedik a fordítás költségeinek az OFFI részére a bíróság ellátmánya (javadalma) terhére való utalványozásáról.
7. § * Az igazságügyért felelős miniszter a külföldi átvevő intézménytől az egyezmény 6. Cikkének 2. bekezdése értelmében kapott tájékoztatásról a belföldi hitelezőt közvetlenül értesíti.
8. § (1) * Ha külföldön lakó vagy tartózkodó személy (a továbbiakban: külföldi hitelező) kíván Magyarországon lakó vagy tartózkodó személlyel (a továbbiakban: belföldi adós) szemben tartásdíj iránti igényt érvényesíteni, a külföldi áttevő hatóság által hitelesített meghatalmazásban az illetékes magyar gyámhivatalt fel kell hatalmaznia arra, hogy – ha erre szükség van – eseti gondnok kirendelése útján a magyar bíróság előtt a per megindítása, illetőleg a megítélt tartásdíj végrehajtása tárgyában eljárhasson.
(2) * Az átvevő intézményként eljáró gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a külföldi áttevő hatóságtól hozzá érkezett, tartásdíj megállapítására irányuló kérelmet, amennyiben az nem felel meg a magyar jog szabályainak, valamint az egyezmény 3. Cikke 4. pontjában foglalt rendelkezéseknek, hiánypótlás céljából visszaküldi az átvevő hatóságnak.
(3) * Ha a (2) bekezdésben említett kérelem megfelelő, azt a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a 9., 11. és 12. §-okban szabályozott eljárás lefolytatása céljából a belföldi adós lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz továbbítja.
(4) * Az idegen nyelven érkezett kérelmeknek, valamint azok mellékleteinek az OFFI útján történő lefordításáról a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter gondoskodik.
9. § (1) *
(2) * Ha a belföldi adós a tartásdíjat vagy annak egy részét hajlandó megfizetni, a gyámhivatal erről a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek – a külföldi átvevő hatóság értesítése céljából – jelentést tesz; egyben tájékoztatja a belföldi adóst arról, hogy a tartásdíj összegét – a Magyar Nemzeti Bank engedélyével – a külföldi hitelező számára a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. útján kell átutalnia és egyúttal felhívja az adós figyelmét arra, hogy nemteljesítés esetén a nyilatkozata alapján végrehajtásnak van helye (11. §).
(3) * Az előző bekezdések rendelkezéseit a fordítás költségei tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a fordítás díját a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter részére kell megtéríteni, és ebben a vonatkozásban a Magyar Nemzeti Bank engedélyére nincs szükség.
10. § *
11. § (1) * Ha a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a külföldi hitelezőtől az áttevő hatóság útján arról szerez tudomást, hogy a belföldi adós az önként vállalt tartásdíj összegét nem utalta át, az adós lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt a jelen § (2) bekezdésében szabályozott eljárás lefolytatására utasítja.
(2) * Ha az adós a gyámhivatal felszólítására nem tudja igazolni, hogy a tartásdíj összegét átutalta, a gyámhivatal a pénzkövetelésnek végrehajtás útján való érvényesítéséhez a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályának engedélyét kéri. Az engedélyezés után a gyámhivatal a belföldi adós nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet a jövőben lejáró részletekre is kiterjedő végrehajtási záradékkal történő ellátás céljából az adós lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek küldi meg.
(3) * A bírósági végrehajtó a végrehajtási záradékkal ellátott és hozzá eljuttatott jegyzőkönyv alapján a tartásdíj behajtása iránt a Vht. szabályai szerint intézkedik. A végrehajtás során befolyt összeget a bírósági végrehajtó a külföldi hitelező nevének és pontos lakcímének, valamint a Magyar Nemzeti Bank engedélyszámának feltüntetésével átutalás végett a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. 982.300–46. számú számlájára fizeti be. Munkabérre vezetett végrehajtás esetén a letiltott összeget a jelen §-ban felsorolt adatok közlésével maga a munkáltató közvetlenül a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. említett számlájára köteles befizetni.
(4) * A gyámhivatal a végrehajtási eljárás eredményéről a külföldi áttevő hatóság értesítése céljából a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek jelentést tesz.
(5) * Ha a belföldi adós a fordítás díját a nyilatkozatában vállalt határidő alatt nem fizeti meg, a gyámhivatal a nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet végrehajtási záradékkal történő ellátás céljából az adós lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek küldi meg. A bírósági végrehajtó a Vht. szabályai szerint jár el és az összeget a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter javára hajtja be.
12. § (1) * Ha a belföldi adós a gyámhivatal előtt történt meghallgatása során úgy nyilatkozik, hogy a tartásdíjat, illetőleg annak egy részét nem hajlandó önként megfizetni, a gyámhivatal a külföldi hitelező tartásdíj iránti igényének per és végrehajtás útján való érvényesítéséhez a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályának engedélyét kéri.
(2) * Az engedélyezés után a gyámhivatal a külföldi hitelező által adott meghatalmazás alapján a hitelező érdekeinek képviseletére eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok a hitelező képviseletében a tartásdíj megállapítása iránt az illetékes bírósághoz keresetet nyújt be.
(3) * Ha a külföldről érkezett iratokat a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter fordíttatta le [8. § (4) bekezdés], az eseti gondnoknak a keresetben kérnie kell, hogy a bíróság a belföldi adóst perveszteség esetén kötelezze arra hogy a fordítás költségeit a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek térítse meg.
(4) * Ha a vonatkozó külön jogszabályok értelmében közvetlen letiltásnak, illetőleg felhívásnak helye van, a munkáltató köteles a megítélt tartásdíjat a külföldi hitelező nevének, pontos lakcímének és a Magyar Nemzeti Bank engedélye számának feltüntetésével átutalás végett a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. 982.300–46. számú számlájára befizetni.
(5) * A bíróság a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat kiadmányát a külföldi áttevő hatósághoz való továbbítás céljából a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek megküldi.
13. § (1) * Ha a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a külföldi hitelezőtől az áttevő hatóság útján arról szerez tudomást, hogy a belföldi adós a jogerősen megítélt, illetőleg előzetesen végrehajtható tartásdíjat nem utalta át és az ügyben nem került sor a 12. § (4) bekezdésében említett közvetlen bírósági letiltásra, az ügyben eljárt gyámhivatalt a jelen § (2) bekezdésében szabályozott eljárás lefolytatására utasítja.
(2) * Ha az adós a gyámhivatal felszólítására a megítélt tartásdíj átutalását igazolni nem tudja, a gyámhivatal az eseti gondnokot arra utasítja, hogy a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat alapján az illetékes bíróságnál kérje a végrehajtási lap kiállítását.
(3) * A bírósági végrehajtó a végrehajtás során befolyt összeget, illetőleg a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) a végrehajtó által letiltott összeget a jelen rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. számlájára fizeti be.
(4) * A végrehajtási eljárás eredményéről a gyámhivatal a külföldi áttevő hatóság értesítése céljából a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek jelentést tesz.
14. § * Ha külföldi hitelező magyar bíróság előtt belföldi adóssal szemben tartásdíj megállapítására irányuló pert indít és ennek során az eljáró bíróság a külföldi bírósághoz jogsegély (pl. tanú kihallgatása, szakértői vélemény beszerzése stb.) iránti megkeresést kíván intézni, a bíróságnak az egyezmény 7. Cikkében említett megkeresőlevelet – amennyiben e tekintetben nemzetközi szerződés vagy viszonosság másképpen nem rendelkezik – diplomáciai úton történő továbbítás végett a megkeresett állam bíróságának hivatalos nyelvén készült fordítással ellátva az igazságügyért felelős miniszterhez kell felterjesztenie.
15. § * A külföldi személy által a tartásdíj megfizetése iránt belföldön indított per és a tartásdíj behajtása iránt indított végrehajtási eljárás (11–13. §) az egyezmény 9. Cikkének 1. bekezdésére figyelemmel tárgyi költségmentes.
16. § Az egyezményben említett tartásdíjon családi jogviszonyon alapuló tartásdíjat kell érteni.
17. § * Az egyezmény értelmezése és alkalmazása során felmerülő vitás kérdések tekintetében a bíróságnak az igazságügyért felelős miniszter, a gyámhivatalnak pedig a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter állásfoglalását kell kérnie.
18. § * A tartásdíj érvényesítésével és behajtásával kapcsolatban a bíróság és a gyámhivatal, továbbá az igazságügyért felelős miniszter és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter mint áttevő hatóság, illetőleg átvevő intézmény előtt a jelen rendelet alapján folyó eljárás (kérelem jegyzőkönyvbe foglalása, megkeresések továbbítása, szükséges felvilágosítás stb.) az egyezmény 9. Cikkének 3. bekezdése értelmében illetékmentes.
19. § A jelen rendeletet az 1957. évi augusztus hó 23. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
