A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
A közúti közlekedés szabályait – a Minisztertanács felhatalmazása alapján – a következők szerint állapítjuk meg:
1. § A rendelet a Magyar Népköztársaság területén levő közutakon és a közforgalom számára megnyitott sajáthasználatú utakon folyó közlekedést szabályozza.
2. § A rendeletben alkalmazott egyes fogalmak meghatározását a függelék tartalmazza.
3. § Aki a közlekedésben részt vesz, köteles
a) e rendelet reá vonatkozó rendelkezéseit megtartani,
b) a forgalom irányítására, ellenőrzésére vagy más – a közúti közlekedéssel kapcsolatos – intézkedésekre jogosult személy utasításának, valamint a közúti jelzéseknek eleget tenni;
c) az adott forgalmi helyzetben szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat indokolatlanul ne zavarjon és az út használatában indokolatlanul ne akadályozzon.
4. § (1) Járművet az vezethet, aki
a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs;
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
(2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.
5. § (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,
a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van;
b) amely a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, és
c) amely az utat és tartozékait nem rongálja és nem szennyezi.
(2) A vezető, mielőtt a járművel a telephelyről (garázsból stb.) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését) – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.
(3) Ha a jármű az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek nem felel meg;
a) az üzemben tartó nem engedheti meg, hogy a vezető a járművel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni;
b) a vezető a járművel nem indulhat el és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni.
(4) A jármű hatósági engedélyét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.
(5) A hatósági jelzést a járművön jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni vagy letakarni tilos.
(6) A külföldre távozó magyar rendszámú gépjárművet – a „H” betűt feltüntető – államjelzéssel kell ellátni.
(7) A Magyar Népköztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármű közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak.
6. § (1) A forgalmat az útkereszteződésben irányító rendőr karjelzései:
a) a rendőr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása
– a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezők részére szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat; a járművel – ha jelzőtábla nem tiltja – az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
– a kinyújtott karra merőleges irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet; a járművel az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogosátkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában az útkereszteződés előtt – meg kell állni;
b) a rendőr függőlegesen feltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni; a járművel az a) pontban említett helyen meg kell állni, ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni;
c) ha a rendőr a jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövő forgalom felé fordítja, a jobbról érkező járművek – a rendőr mögött – balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a jobbról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;
d) ha a rendőr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, a balról érkező járművek – a rendőr előtt – balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a balról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;
e) karjelzés hiányában a rendőr vállával párhuzamos, illetőleg vállára merőleges irányból érkezők részére – értelemszerűen – az a) pont rendelkezései az irányadók;
f) ha a rendőr kinyújtott karjával maga felé int, ezzel a sebesség növelésére, ha pedig kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja, a sebesség csökkentésére ad utasítást.
(2) Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja, karjának függőleges feltartása azt jelenti, hogy előtte meg kell állni. A rendőr a megállásra fehér szegélyű piros jelzőtárcsával, lámpával (piros fénnyel vagy fehér fény körbeforgatásával), síppal, illetőleg arra alkalmas más módon is adhat jelzést.
(3) A rendeletben meghatározott egyéb közúti jelzések és a forgalmi szabályok csak annyiban irányadók, amennyiben a rendőr jelzésével nem ellentétesek.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók a katonai és a munkásőr forgalomszabályozó által adott jelzésekre is.
7. § A jelzőőr jelzőtárcsával, illetőleg piros fényű lámpa feltartásával adott jelzésére meg kell állni.
8. § (1) A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék két (felül álló gyalogost ábrázoló piros, alul haladó gyalogost ábrázoló zöld fényű) lámpából áll és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad.
(2) Az (1) bekezdésben említett fényjelző készülék fényjelzéseinek a jelentése:
a) a folyamatos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat;
b) a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett időtartam végét jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni;
c) a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet.
(3) Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelző készüléket nem helyeztek el, a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában említett fényjelző készülék jelzései – értelemszerűen – irányadók a gyalogosokra is.
9. § (1) A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek:
a) az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú piros, középen kör alakú sárga, alul kör vagy nyíl alakú zöld fényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
b) a kerékpárúton közlekedő járművek forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: kerékpárt ábrázoló három (felül piros, középen sárga, alul zöld fényű) lámpából áll és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
c) az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készülék: két (felül kör alakú piros, alul kör alakú sárga fényű) lámpából áll és sorrendben villogó sárga, folyamatos sárga, majd piros fényjelzést ad;
d) a veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelző készülék: egy (kör alakú sárga fényű) lámpából áll és villogó sárga fényjelzést ad; ilyen fényjelzést – időszakonként – az a) pontban említett fényjelző készülék is adhat;
e) a váltakozó irányú forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék: két („X” alakú piros és lefelé mutató nyíl alakú zöld fényű) lámpából áll és zöld vagy piros fényjelzést ad.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett fényjelző készüléket – a (3) bekezdésben említett kivétellel – az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A fényjelző készüléket a bal oldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik. A fényjelző készülék jelzése – a (3) bekezdésben említett esetet kivéve – a fényjelzéssel szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
(3) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van és minden forgalmi sáv mellett, illetőleg felett – az (1) bekezdés a) pontjában említett – külön fényjelző készülék működik,
a) az úttest mellett, a jobb oldalon elhelyezett készülék jelzése a jobb szélső forgalmi sávban;
b) a belső forgalmi sáv mellett a bal oldalon elhelyezett készülék jelzése a belső forgalmi sávban;
c) a forgalmi sáv felett elhelyezett készülék jelzése az alatta levő forgalmi sávban közlekedő járműre vonatkozik.
(4) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett fényjelző készülékek fényjelzéseinek a jelentése:
a) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
b) a felfelé, illetőleg az oldalra mutató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányokban) tovább szabad haladni, bekanyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsőbbséget kell adni;
c) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló folyamatos sárga fény a forgalom irányának a megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogosátkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt – meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni;
d) kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a c) pontban említett helyen meg kell állni;
e) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló piros és sárga fény együtt a továbbhaladás tilalmát jelzi és arról tájékoztat, hogy zöld fény következik;
f) a villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet: e helyen fokozott óvatossággal szabad továbbhaladni.
(5) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegészítő lámpa nyíl alakú zöld fényjelzést ad, a nyíl által jelzett irányban – a fényjelző készülék más fényjelzésétől függetlenül – tovább szabad haladni.
(6) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt – forgalmi toErlódás miatt – a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.
(7) Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelző készüléket minden forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a jelentése:
a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára szabad utat jelez;
b) az „X” alakú piros fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebből az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.
(8) Ha a forgalmat fényjelző készülék irányítja, a „Főútvonal” jelzőtábla, valamint az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák jelzései nem irányadók.
10. § (1) A közúti jelzőtáblák a járművezetők részére
a) az útvonal típusát jelzik,
b) az elsőbbséget szabályozzák,
c) utasítást adnak,
d) tilalmat, illetőleg korlátozást jeleznek,
e) veszélyt jeleznek, vagy
f) tájékoztatást adnak.
(2) A jelzőtábla alatt kiegészítő tábla adhat útmutatást a jelzőtábla jelzésének értelmezésére.
(3) A jelzőtáblákat – a (4)–(6) bekezdésben említett kivétellel – az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik. A jelzőtábla jelzése – a (4) és az (5) bekezdésben említett kivétellel – a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
(4) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzőtábla jelzése az alatta levő forgalmi sávban közlekedő járművekre vonatkozik.
(5) A fényjelző készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelező haladási irányt jelző tábla jelzése azokra a járművekre vonatkozik, amelyekre a fényjelző készülék jelzése irányadó.
(6) A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.
11. § (1) Az útvonaltípust jelző táblák:
a) „Autópálya” (1. ábra);
b) „Autópálya vége” (2. ábra);
c) „Autóút” (3. ábra);
d) „Autóút vége” (4. ábra);
e) „Főútvonal” (5. ábra);
f) „Főútvonal vége” (6. ábra).
1. ábra
2. ábra
3. ábra
4. ábra
5. ábra
6. ábra
(2) Ha az útkereszteződésben a főútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér, ezt az (1) bekezdés e) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelzi; a kiegészítő tábla az útkereszteződés alaprajzi vázlatán a főútvonal vonalvezetését vastag vonallal tünteti fel (7. ábra).
(3) Az (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában említett jelzőtábla előjelzésére a táblával azonos ábrájú – az előjelzett tábla távolságát feltüntető – kiegészítő táblával ellátott jelzőtábla szolgál (8. ábra).
7. ábra
8. ábra
12. § (1) Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák:
a) „Elsőbbségadás kötelező” (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton – illetőleg ha a jelzőtábla alatt az útkereszteződés alaprajzi vázlatát feltüntető kiegészítő tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) – érkező jármű részére;
9. ábra
10. ábra
b) „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” (11. és 12. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél – a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt – meg kell állni és elsőbbséget kell adni az a) pontban említett úton érkező jármű részére;
c) „A szembejövő forgalom elsőbbsége” (13. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére;
11. ábra
12. ábra
13. ábra
14. ábra
d) „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” (14. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben a járműnek elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelzőtábla előjelzésére a táblával azonos ábrájú – az előjelzett tábla távolságát feltüntető – kiegészítő táblával ellátott jelzőtábla szolgál (15. ábra).
15. ábra
16. ábra
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzőtábla előjelzésére az a) pontban említett táblával azonos ábrájú – „STOP” feliratot és az előjelzett tábla távolságát feltüntető – kiegészítő táblával ellátott jelzőtábla szolgál (16. ábra).
13. § Az utasítást adó jelzőtáblák:
a) „Kötelező haladási irány” (17–19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán levő nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni;
b) „Kikerülési irány” (20–22. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblát – illetőleg azt az akadályt vagy egyéb tárgyat, amelyen a táblát elhelyezték – a táblán levő nyíl által jelzett irányban kell kikerülni;
17. ábra
18. ábra
19. ábra
20. ábra
21. ábra
22. ábra
c) „Körforgalom” (23. ábra); a tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék;
23. ábra
d) „Kötelező legkisebb sebesség” (24. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladni – kivéve ha ez a sebesség az út-, a forgalmi, az időjárási vagy a látási viszonyok miatt a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné; a jelzőtábla hatályát csak a „Kötelező legkisebb sebesség vége” tábla (25. ábra) oldja fel;
24. ábra
25. ábra
e) „Kerékpárút” (26. ábra); a tábla olyan utat jelez, amelyen a kétkerekű kerékpárok és a kétkerekű segédmotoros kerékpárok haladni kötelesek; más jármű közlekedése a kerékpárúton tilos.
26. ábra
14. § (1) A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:
a) „Jobbra bekanyarodni tilos” (27. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben jobbra bekanyarodni tilos;
27. ábra
28. ábra
b) „Balra bekanyarodni tilos” (28. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben megfordulni és balra bekanyarodni tilos;
c) „Megfordulni tilos” (29. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton megfordulni tilos;
29. ábra
30. ábra
d) „Sebességkorlátozás” (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos;
e) „Legkisebb követési távolság” (31. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a járműveknek egymást a táblán megjelöltnél kisebb távolságban követniök tilos;
31. ábra
32. ábra
f) „Előzni tilos” (32. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erővel vont járműnek és kézikocsinak gépjárművel való előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére;
g) „Tehergépkocsival előzni tilos” (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb összsúlyú tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézikocsi előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére;
33. ábra
34. ábra
h) „Kötelező megállás” (34. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblával megjelölt helyen megállás nélkül továbbhaladni tilos; a táblán levő felirat a megállási kötelezettség indokát tünteti fel;
i) „Szélességkorlátozás” (35. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél – rakományával együtt – szélesebb járművel közlekedni tilos;
35. ábra
36. ábra
j) „Magasságkorlátozás” (36. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél – rakományával együtt – magasabb járművel közlekedni tilos;
k) „Hosszúságkorlátozás” (37. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél – rakományával együtt – hosszabb járművel (járműszerelvénnyel) közlekedni tilos;
37. ábra
38. ábra
l) „Súlykorlátozás” (38. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb tényleges összsúlyú járművel (járműszerelvénnyel) közlekedni tilos;
m) „Tengelyterhelés-korlátozás” (39. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan járművel közlekedni tilos, amelynek tengelyterhelése – bármelyik tengelyén – a táblán megjelöltnél nagyobb;
39. ábra
40. ábra
n) „Mindkét irányból behajtani tilos” (40. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani;
o) „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos” (41. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra gépjárművel – kivéve a kétkerekű motorkerékpárt –, valamint mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos;
41. ábra
42. ábra
p) „Motorkerékpárral behajtani tilos” (42. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra kétkerekű motorkerékpárral, oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel behajtani tilos;
q) „Tehergépkocsival behajtani tilos” (43. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival – kivéve a legfeljebb 2,5 tonna megengedett legnagyobb összsúlyú, zárt kocsiszekrényű tehergépkocsit –, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (44. ábra), csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb összsúlyú ilyen járművel tilos behajtani;
43. ábra
44. ábra
r) „Mezőgazdasági vontatóval behajtani tilos” (45. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos;
45. ábra
s) „Járműszerelvénnyel behajtani tilos” (46. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra járműszerelvénnyel – kivéve a vonójárműből és egytengelyes vagy félpótkocsiból álló járműszerelvényt – behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (47. ábra), csak olyan járműszerelvénnyel tilos behajtani, amelyben a pótkocsi (bármelyik pótkocsi) megengedett legnagyobb összsúlya ezt a súlyhatárt meghaladja;
46. ábra
47. ábra
t) „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” (48. ábra);
48. ábra
u) „Kerékpárral behajtani tilos” (49. ábra);
49. ábra
v) „Kézikocsival bemenni tilos” (50. ábra);
x) „Állati erővel vont járművel behajtani tilos” (51. ábra);
50. ábra
51. ábra
y) „Robbanó vagy tűzveszélyes anyagot szállító járművel behajtani tilos” (52. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra olyan járművel behajtani tilos, amely robbanóanyagot vagy – kivéve a jármű tartályában levő üzemanyagot – tűzveszélyes anyagot szállít;
52. ábra
53. ábra
z) „Behajtani tilos” (53. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az egyirányú forgalmú útra ebből az irányból behajtani tilos.
(2) Ha a jelzőtáblán az (1) bekezdés o)–x) pontjában említett táblák jelképei közül több van feltüntetve, az útra a jelképekkel jelzett valamennyi járművel tilos behajtani (54., 55. ábra).
54. ábra
55. ábra
(3) Ha az (1) bekezdés n)–y) pontjában említett jelzőtábla alatt kiegészítő táblán „kivéve célforgalom” felirat van, a tilalom nem vonatkozik arra a járműre, amelynek úticélja a táblával megjelölt úton van.
(4) Út és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági és közegészségügyi feladat, valamint postai gyűjtő- és kézbesítőszolgálat ellátására szolgáló gépjárművel az útra az (1) bekezdés n)–q) pontjában említett jelzőtáblával jelzett tilalom ellenére be szabad hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen; a munka végeztével a járművel az utat haladéktalanul el kell hagyni.
(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzőtábla hatálya arra az útkereszteződésre terjed ki, amelyik előtt azt elhelyezték.
(6) Az (1) bekezdés c)–g) pontjában említett jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg vagy a (7) bekezdésben említett jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja.
(7) A „Sebességkorlátozás vége” jelzőtábla (56. ábra) az (1) bekezdés d) pontjában említett tábla, az „Előzési tilalom vége” jelzőtábla (57. ábra) az
56. ábra
57. ábra
58. ábra
59. ábra
(1) bekezdés f) pontjában említett tábla, a „Tehergépkocsira vonatkozó előzési tilalom vége” jelzőtábla (58. ábra) az (1) bekezdés g) pontjában említett tábla, a „Mozgó járművekre vonatkozó tilalmak vége” jelzőtábla (59. ábra) pedig az (1) bekezdés c)–g) pontjában említett valamennyi tábla hatályát feloldja.
(8) Ha az (1) bekezdés n)–y) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn; azzal a járművel, amellyel a nem tiltott időszakban az útra behajtottak, a tiltott időszak kezdetéig az utat el kell hagyni.
(9) Ha a (3) bekezdésben említett kiegészítő tábla időszakot is megjelöl, az útra célforgalomban is csak ebben az időszakban szabad behajtani, és azt a megjelölt időszak végéig el kell hagyni.
15. § (1) A járművek megállását vagy várakozását tiltó jelzőtáblák:
a) „Megállni tilos” (60. ábra); a tábla azt jelzi, hogy – a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve – megállni, valamint várakozni tilos;
60. ábra
61. ábra
b) „Várakozni tilos” (61. ábra); a tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán levő felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a járművek meghatározott körére nem terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve
a) ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg,
b) ha ellenkező értelmű jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja,
c) a (3) bekezdésben említett esetet.
(3) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt – a tábla síkjára merőlegesen – elhelyezett kiegészítő táblán nyíl jelezheti, hogy a tilalom hatálya a táblától kezdődően vagy a tábláig áll fenn (a nyíl iránya a korlátozás alá eső terület felé mutat, 62. ábra), illetőleg a tábla előtt és után egyaránt fennáll (63. ábra).
62. ábra
63. ábra
(4) Ha az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.
(5) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időtartamot jelöl meg, a jelzőtábla csak a megjelölt időtartamot meghaladó várakozást tiltja.
16. § (1) A veszélyt jelző táblák:
a) „Veszélyes útkanyarulat balra” (64. ábra), „Veszélyes útkanyarulat jobbra” (65. ábra);
64. ábra
65. ábra
b) „Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok”; a tábla azt jelzi, hogy az úton egymás után két vagy több veszélyes útkanyarulat van; a tábla jelzi azt is, hogy az első útkanyarulat balra (66. ábra) vagy jobbra (67. ábra) vezet;
66. ábra
67. ábra
c) „Veszélyes lejtő” (68. ábra), illetőleg „Veszélyes emelkedő” (69. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton jelentősebb lejtő, illetőleg emelkedő van; a táblán levő szám a veszélyes útszakasz legnagyobb lejtésének, illetőleg emelkedésének a százalékos mértékét jelzi;
68. ábra
69. ábra
d) „Útszűkület” (70–71. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az úttest szélessége a megelőző útszakaszhoz képest számottevően csökken;
70. ábra
71. ábra
e) „Szembejövő forgalom” (72. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton – a korábbi forgalmi rendtől vagy a megelőző útszakasz egyirányú forgalmától eltérően – kétirányú forgalom van;
72. ábra
73. ábra
f) „Kompátkelés vagy nyitható híd” (73. ábra);
g) „Rakpart vagy meredek part” (74. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út közvetlenül a vízparton vagy szakadék mellett vezet;
74. ábra
75. ábra
h) „Bukkanó” (75. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a domborzati viszonyok miatt a kilátás korlátozott;
i) „Egyenetlen úttest” (76. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest a megelőző útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van;
76. ábra
77. ábra
j) „Csúszós úttest” (77. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest erősen csúszóssá válhat;
k) „Kavicsfelverődés” (78. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a járművek kerekei – az úttest laza szerkezete miatt – kavicsfelverődést idézhetnek elő;
l) „Kőomlás” (79. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestre – kőomlás következtében – nagyobb kövek kerülhetnek;
78. ábra
79. ábra
m) „Úton folyó munkák” (80. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten vagy annak közvetlen közelében útjavítási, karbantartási vagy egyéb hasonló munkálat folyik;
80. ábra
81. ábra
n) „Mélyrepülés” (81. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út felett alacsonyan repülő légijármű tűnhet fel;
o) „Oldalszél” (82. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton gyakori az erős oldalirányú szél;
82. ábra
83. ábra
p) „Gyalogosátkelés” (83. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelőhely van;
q) „Gyermekek” (84. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a gyermekeknek az úttestre lépésével fokozottan számolni kell;
84. ábra
r) „Állatok”; a tábla azt jelzi, hogy az úttesten házi állatok vagy szabadon élő állatok (85–86. ábra) megjelenésével fokozottan számolni kell;
85. ábra
86. ábra
s) „Forgalomirányító fényjelző készülék” (87. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton járművek forgalmát irányító fényjelző készülék van;
87. ábra
t) „Egyenrangú utak kereszteződése” (88. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége;
88. ábra
89. ábra
u) „Útkereszteződés alárendelt úttal” (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton érkező járművel szemben;
90. ábra
v) „Sorompó nélküli vasúti átjáró” (90. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs; a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó biztosítja (91. ábra);
91. ábra
92. ábra
93. ábra
x) „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” (92. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van; a jelzőtábla alatt elhelyezett – a v) pontban említett – kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó is biztosítja;
y) „Villamos” (93. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az utat villamospálya keresztezi;
z) „Egyéb veszély” (94. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton az a)–y) pontban említett jelzőtáblákkal nem jelezhető veszély van; a veszély fajtáját a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla tünteti fel; ilyen tábla jelzi az utat keresztező vasúti pályát is, ha a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja (95. ábra).
94. ábra
95. ábra
(2) A veszélyt jelző tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság
– autópályán 250–500 méter,
– lakott területen kívül egyéb úton 150–250 méter,
– lakott területen 50–100 méter,
kivéve ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla (96. ábra) rövidebb távolságot jelöl meg.
96. ábra
97. ábra
(3) A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán – két felfelé
mutató nyíl között – levő felirat jelzi, ha a veszély hosszabb útszakaszon áll fenn (97. ábra).
(4) A vasúti átjárót – az (1) bekezdés v), x), illetőleg z) pontjában említett veszélyt jelző táblán felül – a következő jelzőtáblák is jelzik:
98. ábra
99. ábra
a) „Vasúti átjáró kezdete” (98–99. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a vasúti pálya a táblánál (attól legfeljebb 30 méter távolságban) van;
b) „Vasúti átjárót előjelző táblák” (100–102. ábra); a három előjelző tábla azt jelzi, hogy a jármű vezetője vasúti átjáróhoz közeledik; a veszélyt jelző tábla alatt elhelyezett háromsávos, az ezt követően elhelyezett kétsávos, majd egysávos előjelző tábla a veszélyt jelző tábla és a vasúti átjáró közötti útszakaszt három egyenlő részre osztja. Ezek az előjelző táblák nincsenek minden vasúti átjáró előtt elhelyezve.
100. ábra
101. ábra
102. ábra
17. § (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:
a) „Kijelölt gyalogosátkelőhely” (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelőhely keresztezi;
103. ábra
b) „Egyirányú forgalmi út” (104–105. ábra);
104. ábra
105. ábra
c) „Zsákutca” (106. ábra);
106. ábra
d) „Autóbuszmegállóhely” (107. ábra); „Trolibuszmegállóhely” (108. ábra); illetőleg „Villamosmegállóhely” (109. ábra); a tábla menetrend szerint közlekedő autóbusz-, trolibusz-, illetőleg villamosjárat megállóhelyét jelzi;
107. ábra
108. ábra
109. ábra
e) „Várakozóhely” (110. ábra); a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi; a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozóhelyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni, 111. ábra), illetőleg azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos gépjárművek (pl. csak személygépkocsik, 112. ábra) részére van fenntartva; ahol várakozást ellenőrző óra (parkométer) van, kiegészítő tábla (113. ábra) jelezheti azt az időszakot is, amelyben a várakozást ellenőrző óra működtetése kötelező; kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (114. ábra);
110. ábra
111. ábra
112. ábra
113. ábra
114. ábra
f) „Elsősegélyhely” (115. ábra);
g) „Kórház” (116. ábra);
h) „Műszaki segélyhely” (117. ábra);
115. ábra
116. ábra
117. ábra
i) „Távbeszélő állomás” (118. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út mentén segélykérő vagy nyilvános távbeszélő állomás van;
j) „Üzemanyagtöltő állomás” (119. ábra);
k) „Turista tájékoztató iroda” (120. ábra);
118. ábra
119. ábra
120. ábra
l) „Szálloda” (121. ábra);
m) „Étterem”, „Büfé” (122–123. ábra);
121. ábra
122. ábra
123. ábra
124. ábra
125. ábra
n) „Múzeum, műemlék” (124. ábra);
o) „Fürdőhely” (125. ábra);
p) „Táborozásra, illetőleg lakókocsik részére kijelölt hely” (126–128. ábra);
126. ábra
127. ábra
128. ábra
q) „Besorolás rendjét jelző tábla” (129. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződés előtt – a továbbhaladási iránytól függően – melyik forgalmi sávba kell besorolni;
129. ábra
130. ábra
r) „Kerülő útirányt jelző tábla” (130. ábra); a tábla – olyan útkereszteződés előtt, amelyben a bekanyarodást tábla tiltja – azt jelzi, hogy a keresztező út milyen kerülő útirányon érhető el;
s) „Lakott terület kezdete” (131. ábra);
t) „Lakott terület vége” (132. ábra);
131. ábra
132. ábra
u) „Helynévtábla” (133. ábra); a tábla jelentősebb hely, folyó stb. nevét tünteti fel;
133. ábra
v) „Útirány előjelző tábla” (134–137. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a megjelölt helységek a következő útkereszteződésnél melyik irányban érhetők el; az útirányt jelképező nyíl megszakításában levő tilalmi, illetőleg veszélyt jelző tábla az útkereszteződést követő útszakaszon fennálló – jelzőtáblával jelzett – tilalom, illetőleg veszély előjelzésére szolgál (138–139. ábra);
134. ábra
135. ábra
136. ábra
137. ábra
138. ábra
139. ábra
x) „Útirányjelző tábla” (140–143. ábra); a tábla útkereszteződésnél jelzi, hogy a megjelölt helységek melyik irányban érhetők el;
140. ábra
141. ábra
142. ábra
143. ábra
y) „Útvonal megerősítő tábla” (144–145. ábra); a tábla az út számát, illetőleg azt jelzi, hogy az út hova vezet;
144. ábra
145. ábra
z) „Terelőút” (146–147. ábra); az út lezárása esetén arról tájékoztat, hogy a terelőút merre vezet.
146. ábra
147. ábra
(2) Az (1) bekezdés e)–p) pontjában említett jelzőtáblán vagy a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán a felirat a jelzett hely távolságát, a nyíl az ahhoz vezető út irányát jelzi.
18. § (1) Az útburkolati jelek:
a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos – az útkereszteződésnél szaggatott – vonal;
b) terelővonal: hosszirányú – egy, vagy [olyan útszakaszon, ahol a forgalmat a 9. § (1) bekezdésének e) pontjában említett fényjelző készülék szabályozza] közvetlenül egymás mellett levő két párhuzamos – szaggatott vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, vagy a forgalmi sávokat választja el egymástól; a szaggatott vonalak közötti térközök csökkenése arra hívja fel a figyelmet, hogy a terelővonal záróvonalban folytatódik; a terelővonalon a járművel folyamatosan haladni nem szabad;
c) záróvonal: hosszirányú folytonos vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, illetőleg a két forgalmi irányt vagy a forgalmi sávokat választja el egymástól; a záróvonalat járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad; ha azonban közvetlenül a záróvonal mellett terelővonal is van, a záróvonal a terelővonal felől – az előzésre, illetőleg a bekanyarodásra vonatkozó szabályok megtartásával – átléphető;
d) autóbusz forgalmi sáv: útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban levő „BUSZ” felirat, amely azt jelzi, hogy a forgalmi sávban csak az erre vonatkozó külön szabályok [36. § (8) bek.] szerint szabad közlekedni;
e) előjelző nyíl (148–150. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a következő útkereszteződésnél melyik irányba (irányokba) szabad továbbhaladni;
148. ábra
149. ábra
150. ábra
151. ábra
f) terelőnyíl (151. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávot – a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartásával – a jelzett irányban el kell hagyni;
g) gyalogosátkelőhely (152. ábra);
152. ábra
h) megállás helyét jelző vonal: keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonal, amely azt a helyet jelzi, ahol a járművel – ha a megállást az elsőbbség megadása, a vasúti jármű áthaladásának biztosítása, illetőleg fényjelző készülék vagy vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés jelzése szükségessé teszi – meg kell állni; ha az elsőbbségadási kötelezettség „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla jelzéséből következik, erre a vonal előtt levő háromszög alakú útburkolati jel (153. ábra) hívhatja fel a figyelmet;
153. ábra
i) kötelező megállás helyét jelző vonal (154. ábra); azt a helyet jelzi, ahol az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla jelzése folytán meg kell állni;
154. ábra
j) várakozóhely (155–156. ábra); az egy gépkocsi várakozására szolgáló helyet jelöli meg;
155. ábra
156. ábra
k) járműforgalom elől elzárt terület (157. ábra); az útburkolati jellel jelzett területre járművel ráhajtani tilos;
157. ábra
l) megállóhely (158. ábra); menetrend szerint közlekedő autóbusz- vagy trolibuszjárat megállóhelyét, illetőleg taxi állomását jelzi; a jel kiegészíthető a megfelelő járműre utaló felirattal;
158. ábra
m) megállási tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő folytonos vonal, amely – jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó – megállási tilalomra hívja fel a figyelmet;
n) várakozási tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő szaggatott vonal, amely – jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó – várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet.
(2) Az (1) bekezdés l)–n) pontjában említett útburkolati jel sárga, a többi útburkolati jel fehér.
19. § (1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.
(2) A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
(3) A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát – piros-fehér színű – sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik.
(4) A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében – piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely
a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;
b) a sorompó lezárásának a megkezdését; valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelzi.
(5) A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van.
(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha
a) az – egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott – fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;
b) a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;
c) a teljes sorompót kiegészítő berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.
(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha
a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
b) a fénysorompó fényjelzése és a sorompórudak állása tartósan ellentétes értelmű jelzést ad;
c) a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.
20. § (1) A járda (járdasziget) szélén levő fekete-fehér színű lánc-, illetőleg csőkorlát vagy más hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépnie tilos.
(2) Az út kanyarulatát – a veszélyt jelző táblán felül – az útkanyarulatban elhelyezett olyan tábla is jelezheti, amelyen nyíl alakú fekete-fehér sávok mutatnak a továbbhaladás irányába (159. ábra).
159. ábra
(3) Az úttestnek, illetőleg az úttest egy részének a lezárását piros-fehér színű korlát, terelőfüzér vagy terelőkúpok, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetében ezen felül folyamatos piros vagy villogó sárga fényt adó lámpák is jelzik.
(4) A fekete-fehér színű sorompó azt jelzi, hogy a lezárt területre engedély nélkül behajtani tilos.
21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
(2) Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs (vagy az nem járható), a gyalogosoknak az úttest szélén egy sorban – lakott területen kívül az úttest menetirány szerinti bal oldalán – kell közlekedniök. Az emberi erővel tolt vagy hajtott betegszállító-kocsival azonban – ilyen helyen is – az úttest menetirány szerinti jobb szélén kell közlekedni.
(3) A segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló gyalogosnak az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén kell közlekednie.
(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten – a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén – kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie.
(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,
a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),
b) egyéb helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
(7) A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.
(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.
(9) A gyalogosnak tilos
a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;
d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán – a kiépített átkelőhelyen kívül – áthaladni;
e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni.
(10) Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.
22. § (1) Gyalogosok zárt csoportja az úttesten – annak menetirány szerinti jobb szélén – közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.
(2) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl előre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni. Ha a csoport kellően világított lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a csoport előtt és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a lámpák használata nem kötelező.
(3) A csoport közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetője köteles gondoskodni.
(4) Gyermekek zárt csoportja a járdán, a leállósávon, az útpadkán, illetőleg a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy nem járható) – az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – az úttesten közlekedhet.
23. § (1) Az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le.
(2) Az utasnak tilos
a) a vezetőt a vezetésben zavarni;
b) állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson;
c) a jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni;
d) a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni.
(3) A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(4) Menetrend szerint közlekedő járműre a megállóhelyen kívül felszállni, illetőleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen – szóban vagy a vezető által működtetett ajtók kinyitásával – engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestről, illetőleg az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármű a megállóhelyen megállt.
24. § (1) Aki járművel az úttest széléről elindul, az úttesten haladó járműveknek, aki pedig az úttestre – az e célra kialakított várakozóhelyről, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről – ráhajt, az úton haladó járműveknek és gyalogosoknak köteles elsőbbséget adni. Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.
(2) Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.
25. § (1) Járművel az úton úgy kell közlekedni, hogy az megfeleljen:
– a jármű és a rakomány sajátosságainak,
– az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának),
– a forgalmi viszonyoknak, valamint
– az időjárási és a látási viszonyoknak.
(2) A járművel – az előzés és a kikerülés esetét kivéve – az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok által indokolt mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel szorosan az úttest jobb szélén kell haladni.
(3) Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, járművel a középső és a menetirány szerinti jobb szélső úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középső úttestjén kétirányú, a szélső úttestjein egyirányú forgalom van.
(4) Ha jelzőtábla jelzéséből más nem következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levő járdasziget mellett jobbról és balról is szabad elhaladni.
(5) Járda, járdasziget és kerékpárút mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű vagy rakománya ezek fölé nyúljék.
26. § (1) Az egyes járművekkel legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:
a) személygépkocsival
| – autópályán | 120 km/óra, | ||
| – lakott területen kívül egyéb úton | 100 km/óra, | ||
| – lakott területen | 60 km/óra, |
b) egyéb gépjárművel – kivéve a motoros triciklit – valamint gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel
| – autópályán | 80 km/óra, | ||
| – lakott területen kívül egyéb úton | 70 km/óra, | ||
| – lakott területen | 50 km/óra, | ||
| c) villamossal | 50 km/óra, | ||
| d) motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral | 40 km/óra, | ||
| e) mezőgazdasági vontatóval, valamint mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel | 30 km/óra, | ||
| f) lassú járművel, valamint lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel | 25 km/óra, | ||
| g) olyan járművel, amelynek kerekei fúvott gumiabronccsal felszerelve nincsenek | 20 km/óra, | ||
| h) pótkocsinak nem minősülő fék nélküli vontatmányt (mezőgazdasági vagy ipari munkagépet) vontató mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel | 15 km/óra. | ||
(2) Ha a „Sebeségkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 60 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.
(3) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármű forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.
(4) A jármű sebességét az (1)–(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
(5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.
27. § (1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.
(2) Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kilogrammot vagy hosszúsága a 10 métert meghaladja, lakott területen kívül olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy – előzést végrehajtó – személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Nincs szükség ilyen követési távolság tartására
a) ha a vezető előzésre készül fel,
b) ha az úton
– a megfelelő irányú forgalom számára legalább két forgalmi sáv áll rendelkezésre,
– az előzés tilos vagy
– a forgalom mindkét irányban olyan sűrű, hogy előzni nem lehet,
c) a fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között.
(3) A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.
(4) A féklámpával fel nem szerelt motorkerékpár vezetője köteles a fékezést felemelt karral, kellő időben és hátulról jól észlelhető módon jelezni.
28. § (1) Az útkereszteződésben – ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik – a járművel elsőbbséget kell adni
a) a jobbról érkező minden jármű és
b) a balról érkező villamos
részére.
(2) A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben
a) minden járművel a megkülönböztetett jelzéseket használó gépjármű részére;
b) az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van, a keresztező – illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett – útról érkező jármű részére;
c) földútról érkező járművel a szilárd burkolatú útról érkező jármű részére;
d) körforgalomban haladó járművel a körforgalmat keresztező villamos részére.
(3) Útkereszteződést járművel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezető eleget tehessen elsőbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármű sebességével ne tévesszen meg.
29. § (1) Járművel irányt változtatni (a terelővonalat átlépni, forgalmi sávot változtatni vagy a korábbi haladási iránytól egyébként eltérni) csak úgy szabad, hogy az az egyenesen haladó járműveket ne veszélyeztesse.
(2) Az irányváltoztatást – a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott – irányjelzéssel kell jelezni.
(3) Az irányjelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.
30. § Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kívül – az előzési szándék jelzése céljából szabad.
31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel
a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,
b) útburkolati jelek hiányában
– jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,
– balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére
köteles – az útkereszteződés előtt kellő távolságban – besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.
(2) Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni.
(3) A járművel másik útra – ha közúti jelzésből más nem következik – jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.
(4) Ha a jármű méretei vagy egyéb ok miatt az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit megtartani nem lehet, a bekanyarodást fokozott óvatossággal – szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével – és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármű a többi járművet ne veszélyeztesse.
(5) A bekanyarodó járművel elsőbbséget kell adni:
a) annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogosoknak, amelyre a jármű bekanyarodik;
b) az azonos irányból érkező villamosnak és kerékpárúton haladó járműnek;
c) a balra bekanyarodó járművel ezen felül – ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik – az ellenkező irányból (szemből) érkező, egyenes irányban továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó járműnek.
(6) A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.
(7) Útkereszteződésen kívül történő bekanyarodásra az (1)–(2) és a (4)–(6) bekezdés rendelkezései az irányadók.
32. § (1) Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében – a szükséghez képest – a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni.
(2) Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez – a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve – könnyebben megtehető.
(3) Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármű vezetője az áthaladást lassítással, illetőleg – a szükséghez képest – megállással biztosítani köteles.
(4) Állati erővel vont járművel, illetőleg hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezető feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedős, a jármű sebességét csökkenteni kell, illetőleg – a szükségeshez képest – meg kell állni.
33. § (1) Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat – anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné – rövid ideig akadályozza.
(2) Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni, valamint – egyirányú forgalmú és körforgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve – hátramenetet végezni tilos.
34. § (1) Előzni abban az esetben szabad, ha
a) az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy – figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre – az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja;
b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg;
c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett;
d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani;
e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.
(2) Az előzési szándékot – ha az előzés irányváltoztatással jár – irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.
(3) Az előzést – a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve – balról kell végrehajtani.
(4) Csak jobbról szabad előzni
a) azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezkedik el;
b) azt a villamost, amely az úttest közepén – egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán – levő pályán közlekedik.
(5) Jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.
(6) Az előzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.
(7) Lakott területen kívül a nagyméretű, valamint a lassan haladó jármű vezetőjének az úttest szélére húzódással és – a szükséghez képest – lassítással is elő kell segítenie azt, hogy járművét más jármű megelőzhesse.
(8) Tilos előzni:
a) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt;
b) villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik;
c) be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható;
d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt;
e) útkereszteződésben és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve
– ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
– ha a járműnek a keresztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben elsőbbsége van,
– körforgalmú úton,
– ha a járművel csak jobbról szabad előzni [(4) bek.].
(9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére.
35. § (1) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) a 34. § (1)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.
(2) Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik, meg kell állni és tovább haladni csak a villamos elindulása után szabad.
36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) – a (2)–(4) bekezdésben említett eseteket kivéve – a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.
(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha azonban személygépkocsival vagy – lakott területen belül – távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban, feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.
(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – bármely járművel szabad közlekedni; a harmadik és további (belső) forgalmi sávokra – a balra bekanyarodás esetét kivéve – ráhajtani csak személygépkocsival szabad.
(4) Lakott területen levő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jellel meg vannak jelölve, személygépkocsival a belső forgalmi sávban (sávokban) folyamatosan is szabad haladni, feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. A forgalmi sávokat azonban – a gyorsabb előrehaladás érdekében – kis távolságon belül ismételten változtatni tilos.
(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.
(6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos
a) járművel az úttest felezővonalát – a balra bekanyarodás, illetőleg a megfordulás esetét kivéve – átlépni;
b) két járműnek ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni;
c) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.
(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt.
(8) Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbuszok és trolibuszok – a kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban közlekedhetnek; más jármű 7 órától 19 óráig erre a forgalmi sávra, a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve, nem hajthat rá.
37. § (1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az előjelző táblától kezdődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos.
(2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
(3) Tilos
a) autópályára és autóútra útmenti ingatlanról, valamint útnak nem minősülő más területről ráhajtani, illetőleg oda behajtani;
b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani.
(4) Autópálya és autóút úttestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávon, illetőleg az útpadkán is tilos.
(5) Autópályán szombaton és munkaszüneti napot megelőző napon 12 órától vasárnap és munkaszüneti napon 24 óráig csak személygépkocsival, autóbusszal és motorkerékpárral szabad közlekedni.
38. § (1) Villamospályára más járművel – a (3) és a (4) bekezdésben említett esetet kivéve – ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy előzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja.
(2) Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,
– ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára,
– egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra, a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve, ráhajtani nem szabad.
(3) Az egyenesen haladó jármű és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a 29. § (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó.
(4) Útkereszteződésben villamos és más jármű egymás közti viszonyában az elsőbbségre és a bekanyarodásra a 28. §-nak és a 31. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók azzal, hogy az egyenesen haladó járműnek a vele azonos irányból érkező és bekanyarodó villamossal szemben is elsőbbsége van.
(5) A párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt része nem minősül forgalmi sávnak.
39. § (1) Vasúti átjárót járművel megközelíteni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad. A vasúti átjárón fokozott óvatossággal és késedelem nélkül kell áthaladni.
(2) Olyan vasúti átjáróra, amely jelzőberendezéssel biztosítva nincs, ráhajtani csak abban az esetben szabad, ha a vezető – szükséghez képest járművét megállítva – meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik.
(3) Ha a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi [19. § (6) bek.] vagy erre jelzőőr jelzést ad (7. §), a vasúti átjáró előtt meg kell állni, és azon áthaladni csak e jelzés megszűnése után szabad.
(4) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara [19. § (7) bek.] esetében a vasúti átjáró előtt meg kell állni, és azon áthaladni csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik.
(5) Ha vasúti átjáróban a jármű elromlik, azt onnan haladéktalanul el kell távolítani. Ha a járművet az átjáróból eltávolítani nem lehet, a vezetőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy e veszélyről a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja kellő időben tudomást szerezzen.
40. § (1) Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.
(2) Egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélén is meg szabad állni, ha a jármű mellett legalább egy forgalmi sáv és – ezen felül – az úttest jobb szélén megálló járművek számára elegendő szélességű hely marad.
(3) Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.
(4) Lakott területen kívül járművel – a lehetőséghez képest – az úttesten kívül kell megállni.
(5) Tilos megállni:
a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;
c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;
d) útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított öt méter távolságon belül, kivéve, ha közúti jelzésből más következik; ez a tilalom nem vonatkozik az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre, ha az a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza;
e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és a gyalogosátkelőhely előtt öt méter távolságon belül;
f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;
h) villamos, autóbusz és trolibusz megállóhelyet jelző tábla előtt és után – ha útburkolati jelből más nem következik – 15 méter távolságon belül;
i) taxiállomáson (az állomást jelző berendezés, illetőleg tábla előtt – ha útburkolati jelből más nem következik – 15 méter távolságon belül);
j) villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;
k) járdán, kivéve ha közúti jelzésből más következik.
(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.
(7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.
(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:
a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;
c) ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozhatja;
d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja.
(3) Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között – ha pedig jelzőtábla [17. § (1) bek. e) pont] ettől eltérő időszakot jelöl meg, ebben az időszakban – csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos.
(4) Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének időpontját a járművön – gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött – elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.
(5) Ahol jelzőtábla szerint a járművel részben a járdára felállva kell várakozni [17. § (1) bek. e) pont], nem várakozhat olyan jármű, amelynek tengelyterhelése az egy tonnát meghaladja.
(6) A járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.
42. § (1) A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni és akadálytalan továbbhaladását – jobbra húzódással és a szükséghez képest megállással – lehetővé kell tenni. Autópályán – ha a forgalom olyan sűrű, hogy a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű akadálytalan továbbhaladását a jobb szélső forgalmi sávba való visszatéréssel biztosítani nem lehet – az úttest két szélére húzódással biztosítani nem lehet – az úttest két szélére húzódással kell a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű részére szabad utat adni.
(2) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos.
43. § (1) Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének – a szükséghez képest megállással is – eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.
(3) A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti.
(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten
a) villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá
b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek
biztonságának a megóvására.
44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
(2) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani.
(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni csak lakott területen kívül szabad. Lakott területen kívül is tilos a távolsági fényszóró használata
a) másik járművel, vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét zavarhatja;
b) másik gépjármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró – a visszapillantó tükrön át – az elöl haladó jármű vezetőjét zavarhatja;
c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét zavarhatja.
(4) Ködfényszórót és hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok egyébként csak egészen lassú haladást tennének lehetővé.
(5) Keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad.
(6) Fényjelzést adni – hangjelzés helyett vagy mellett – a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem zavarja.
45. § (1) Az úton álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között – kivéve, ha külső fényforrás kielégítően megvilágítja – ki kell világítani. A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet a helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjárművet azonban lakott területen elegendő az úttest közepe felé eső egy-egy első és hátsó helyzetjelző lámpával vagy egy, előre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.
(2) Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót és hátsó helyzetjelző ködlámpát használni tilos.
46. § (1) Személyt szállítani – a (4) bekezdésben említett esetet kivéve – csak a járműnek e célra kialakított részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.
(2) Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel – a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve – legfeljebb a jármű hatósági engedélyében feltüntetett számú személyt szabad szállítani. A szállítható személyek számának meghatározásánál a vezetőt is figyelembe kell venni. Két 10 éven aluli gyermeket egy személynek kell tekinteni; motorkerékpár pótülésén azonban csak egy gyermek szállítható.
(3) Személygépkocsi első ülésén 6 éven aluli gyermeket szállítani tilos. Motorkerékpár pótülésén csak a saját biztonságára ügyelni képes olyan személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartókat eléri.
(4) Tehergépkocsi rakfelületén abban az esetben szabad személyt szállítani, ha
a) a rakfelületen a szállított személyek számára megfelelően rögzített és biztonságos ülőhely van;
b) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti;
c) a tehergépkocsi tényleges összsúlya – a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kilogrammal számítva – a tehergépkocsi megengedett legnagyobb összsúlyát nem haladja meg és
d) a tehergépkocsin szállított személyek száma – a vezetővel együtt – a kilencet nem haladja meg.
Tehergépkocsi billenő rakfelületén személyt szállítani tilos.
(5) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a tűzoltóság által, valamint a közveszély, elemi csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztető akadály elhárításánál használt tehergépkocsin – a (4) bekezdés egyéb rendelkezéseinek megtartásával – kilencnél több személy is szállítható.
(6) Pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve
a) a járműszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges – a pótkocsi hatósági engedélyében meghatározott számú – személy szállítását;
b) a mezőgazdasági vontató első, nem billenő rakfelületű pótkocsiján – a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával – történő személyszállítást.
47. § (1) Járművet megterhelni oly mértékig szabad, hogy tényleges összsúlya a megengedett legnagyobb összsúlyt ne haladja meg. Olyan gépjárművön, amelynek teherbírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, személyenként 10 kilogramm rakomány is szállítható. Ha az ilyen járművel a megengedettnél kevesebb személyt szállítanak, a rakomány súlya annyiszor 68 kilogrammal növelhető, amennyivel a szállított személyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb.
(2) A rakományt a járművön – annak belsejében, illetőleg rakfelületén – úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány
a) a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;
b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;
c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármű stabilitását számottevően ne rontsa;
d) úgy legyen – szükség esetén – rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, le ne szóródjék, ki ne ömöljék;
e) az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyeződést ne okozzon;
f) magassága – a jármű magasságával együtt – a négy métert ne haladja meg;
g) a járművön, illetőleg annak rakfelületén ne nyúljék túl.
(3) Zárt kocsiszekrényű jármű tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a járműre tetőcsomagtartó van felszerelve.
(4) A (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem vonatkozik a mezőgazdasági szálasterményt szállító állati erővel vont járműre; a rakomány és a jármű együttes szélessége azonban nem haladhatja meg a 2,5 métert.
(5) Ha a rakomány méretei miatt a (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem tartható meg, nyitott rakfelületű járművön a rakomány úgy is elhelyezhető, hogy a rakfelületen túl előre (legfeljebb a jármű elejéig), illetőleg a járművön túl hátra (legfeljebb két méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra) vagy oldalra (úgy, hogy a rakomány és a jármű együttes szélessége a 2,5 métert ne haladja meg) kinyúljék. A pótkocsit vontató jármű rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen.
(6) A járművön túlnyúló rakományt (álló járművön is) legalább 40x40 cm méretű piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetőleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel, az oldalra kinyúló rakományt előre fehér fényű lámpával és fehér fényvisszaverővel, hátra piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel meg kell jelölni. A rakomány külső széle és a lámpa átvilágított felületének, illetőleg a fényvisszaverőnek a külső széle között – vízszintes irányban – legfeljebb 40 cm távolság lehet. Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverővel való megjelölése mellőzhető, ha a rakomány legszélső pontja a járműnek az azonos oldalon levő helyzetjelző lámpájától – vízszintes irányban – 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra.
48. § (1) A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetőélekkel felszerelt kerekű járművel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetőleg a vezetőéleket védőabronccsal látták el.
(2) Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni.
(3) Olyan járművel, amelyre daru, létra, nem a jármű meghajtására szolgáló erőgép vagy más hasonló berendezés van felszerelve, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha alaphelyzetben rögzítették e berendezésnek azokat a mozgó (lengő) alkatrészeit, amelyek elmozdulás esetén a járművön túlnyúlhatnak.
(4) Olyan gépjárművel, amelyet sebességíró műszerrel (tachográffal) kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a sebességíró műszer üzemképes, lezárt állapotban van és az írólapot (szalagot) abban elhelyezték.
(5) Olyan gépjárművel, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha az ilyen ülésen tartózkodó személy biztonsági öve be van csatolva.
(6) Motorkerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezető és valamennyi utas becsatolt bukósisakot visel.
(7) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az általánosnál alacsonyabban állapították meg [26. § (3) bek.], abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármű hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét – kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel – feltüntették.
(8) Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelynek vontatását – a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel – engedélyezték.
49. § (1) A gépjármű megkülönböztető jelzéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad működtetni, ha a jármű akadálytalan továbbhaladását a feladat sürgős ellátása elengedhetetlenné teszi.
(2) A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője – a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve – a közúti jelzéseket, továbbá a 24–43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és részére a többi jármű vezetője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.
(3) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek találkozása esetében – egymás közti viszonyukban – az általános szabályok az irányadók.
(4) A megkülönböztető fényjelzést – ha a jármű olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos – működtetni kell. Megkülönböztető hangjelzést álló járművön használni nem szabad.
50. § (1) A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben szabad:
a) az út vagy közmű építésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járművön, ha munkát végez;
b) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet lényegesen meghaladó járművön, menet közben;
c) elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha járművet ténylegesen vontat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jármű vezetője, feltéve, hogy ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a forgalmat nem veszélyezteti és lényegesen nem akadályozza,
a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;
b) 22 és 6 óra között – a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel – egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) az útügyi hatóság engedélyével – legfeljebb 10 km/óra sebességgel – a járdán is közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos.
(3) A figyelmeztető jelzést használó járműnek a többi járművel szemben – az általános szabályoktól eltérő – elsőbbsége nincs.
51. § (1) A közúti forgalomban csak az illetékes útügyi hatóság engedélyével (útvonalengedély), az engedélyben meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni
a) olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya vagy tengelyterhelése meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket (túlsúlyos jármű);
b) olyan járművel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, illetőleg – rakománnyal együtt – a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármű);
c) lánctalpas járművel.
(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetőleg túlméretes járművel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas járművel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erők által üzemben tartott járművekre.
52. § (1) Veszélyes anyagot (tűzveszélyes, mérgező, maró, fertőző, surgárzó vagy robbanó anyagot, nyomás alatt levő folyadékot vagy gázt stb.) szállító járművekkel menet közben – egymás mögött – legalább 100 méter távolságot kell tartani.
(2) A veszélyes anyagot szállító járművel tilos
a) veszélyes anyagot szállító másik jármű mögött 100 méter távolságon belül, valamint nyílt láng közelében vagy csatornanyílás (csatornaösszefolyó) felett megállni;
b) lakott területen mindenütt, lakott területen kívül pedig épülettől, útkereszteződéstől, hídtól, aluljárótól, felüljárótól, alagúttól számított 200 méter távolságon belül várakozni;
c) a vezetőn és a kísérőn kívül személyt szállítani.
(3) Veszélyes anyag szállítása során – a veszélyes anyag elszóródása, kiömlése vagy egyéb ok következtében – előállt rendkívüli veszélyt a közlekedés többi résztvevője részére jelezni kell.
(4) Veszélyes anyagot szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos.
(5) Veszélyes anyag szállítása esetében az ilyen anyag szállítására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is meg kell tartani.
53. § (1) A járművek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik
a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)–o) pontjában meghatározott jelzőtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra;
b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)–(5) bekezdése, a 31. § (1)–(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)–(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)–e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)–(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)–(6) bekezdése, a 41. § (1)–(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra;
c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelző készülékkel fel nem szerelt villamosra.
(2) A forgalomirányító fényjelző készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön – négy fehér lámpából álló – fényjelző készülék működik.
(3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője, illetőleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejeződött. Ha a jármű megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.
(4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja becsukódott.
54. § (1) Kerékpárral a kerékpárúton, ahol kerékpárút nincs, a leállósávon, ahol leállósáv sincs, szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni; háromkerekű kerékpárral azonban a kerékpárúton közlekedni tilos.
(2) Lakott területen levő olyan úton, amelyen az úttest kerékpárközlekedésre alkalmatlan, kerékpárral a gyalogosforgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
(3) Kerékpárral a leállósávon, az úttest szélén és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
(4) Lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy a főútvonalon megfordulni szándékozó vezető – az általános szabályoktól eltérően – a kerékpárról az úttest jobb szélén köteles leszállni és a kerékpárt az útkereszteződésen, illetőleg az úttesten – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályoknak megfelelően – áttolni. Lakott területen a kerékpáros a bekanyarodást és a megfordulást az általános szabályok szerint, kellő körültekintéssel köteles végrehajtani.
(5) Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad.
(6) A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.
(7) Tilos
a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;
b) elengedett kormánnyal kerékpározni;
c) kerékpárhoz oldalkocsit, utánfutót vagy egyéb vontatmányt kapcsolni;
d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;
e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;
f) kerékpárral állatot vezetni.
(8) Az (1)–(3) és a (6) bekezdésben, valamint a (7) bekezdés b)–f) pontjában foglalt rendelkezést a segédmotoros kerékpárok közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy
a) a kerékpárúton közlekedés tilalma a négykerekű segédmotoros betegszállító kocsira is vonatkozik,
b) segédmotoros kerékpáron személyt szállítani tilos.
55. § (1) Állati erővel vont járművel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármű a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetőleg – ha közlekedésre alkalmas – az útpadkára kell lehúzódni.
(2) Az állati erővel vont járművet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.
(3) Tilos
a) főútvonalon állati erővel vont járművel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
b) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;
c) állati erővel vont járművet – az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve – túlterhelni.
56. § (1) A vezető köteles a járművet – lehetőleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza – haladéktalanul megállítani, ha a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármű
a) kormányszerkezete,
b) üzemi fékberendezése,
c) összes féklámpája,
d) irányjelző berendezése, kivéve ha kézzel megfelelő irányjelzés adható,
e) bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, kivéve, ha a jármű kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthető.
(2) Az (1) bekezdésben említett hiba elhárításáig a járművel – a (3) bekezdésben említett esetet kivéve – közlekedni nem szabad.
(3) A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető műszaki hiba esetében a járművel – fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban – a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen műszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni.
(4) Ha a jármű sebességíró műszere romlik el, a jármű a telephelyre való első visszatérésig, de legfeljebb 24 órán át közlekedhet.
(5) Az elromlott járművet – lehetőség szerint – az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között – az álló járművek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint – ki kell világítani. Ha a vezető ezeknek a rendelkezéseknek eleget tenni nem tud (a jármű mozgásképtelen, világító berendezése romlott el stb.), mindent el kell követnie a közlekedés biztonságának megóvása érdekében.
(6) Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levő elromlott gépjárművet – kivéve a kétkerekű motorkerékpárt –, valamint mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadást jelző háromszöget a jármű mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelhesse. Az elromlott járművet elakadást jelző háromszöggel lakott területen is meg szabad jelölni.
(7) Az úttesten levő elromlott járművet az elakadást jelző háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelző lámpával.
57. § (1) Elromlott jármű vontatása során – a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés megtartásán túlmenően – fokozott óvatossággal, lehetőleg kisforgalmú úton és időszakban kell közlekedni. Autópályáról és autóútról az elromlott járművet vontató járművel a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni.
(2) Elromlott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet vontatni csak olyan járművel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyának a felét; ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan járművet szabad használni, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyát.
(3) Kétkerekű motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamint ilyen járművel más járművet vontatni tilos.
(4) Olyan járművet, amelynek kormányszerkezete romlott el, csak emelve szabad vontatni. Emelve vontatásnál a vontatott járművet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Járművet emelve úgy vontatni, hogy a kormányozott kerekein gördüljön, csak abban az esetben szabad, ha a kormányzott kerekeket elfordulás ellen megfelelően rögzítették.
(5) A vontatott járművet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek. Vontatott járművön – a vezetőn kívül – személyt szállítani tilos; az emelve vontatott járművön még vezető sem utazhat.
(6) A vontatórudat, illetőleg a vontatókötelet a járműveken úgy kell rögzíteni, hogy az le ne szakadhasson. A vontatórúdnak, illetőleg a vontatókötélnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a két jármű kanyarodás közben össze ne érhessen; nem lehet azonban hosszabb, mint a vontatott jármű. Ha a vontatórúd, illetőleg a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltűnő módon (pl. zászlóval, lámpával) meg kell jelölni.
(7) Olyan járművet, amelynek üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kilogrammot meghaladja, csak – a húzó- és a nyomóerők felvételére egyaránt alkalmas – merev vontatórúddal szabad vontatni.
(8) A vontatott jármű féklámpáját és irányjelző berendezését – kivéve ha a járművet emelve vontatják – működtetni kell, továbbá – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között – a vontatott járművet is ki kell világítani.
58. § (1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.
(2) Ha a baleset halált, személysérülést vagy 15 000 forintot nyilvánvalóan meghaladó dologi kárt okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni.
(3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniok. A rendőrhatóság értesítése, illetőleg rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat hitelt érdemlő módon kölcsönösen igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.
(4) Ha – akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján – rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a vezetőnek szeszes italt fogyasztania tilos.
(5) Személysérülést okozó baleset, illetőleg jármű kigyulladása esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. Tűzoltókészülékkel ellátott jármű vezetője a készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles rendelkezésre bocsátani.
(6) A forgalom zavartalanságát – a lehetőséghez képest – baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.
(7) A baleset folytán megsérült jármű közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)–(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
59. § (1) A baleset folytán megsérült és elhagyott, valamint a szabálytalan elhelyezés folytán baleseti veszélyt jelentő vagy a forgalmat nagymértékben akadályozó járművet a rendőrhatóság – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – az útról eltávolíttathatja. Autópályán és autóúton a járművek eltávolíttatására az útügyi hatóság is jogosult; erről azonban a rendőrhatóságot is értesítenie kell.
(2) Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg az ebből származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendőrhatóság felhívhatja az üzemben tartót a jármű eltávolítására. Ha az üzemben tartó a kellő időben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendőrhatóság a járművet az üzemben tartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzemben tartó a jármű eltávolítására előzetesen nem hívható fel, a rendőrhatóság a járművet saját költségére távolíttathatja el; az üzemben tartót a jármű eltávolításáról ilyen esetben is értesíteni kell.
(3) Hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező azt a járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig – közterülethasználati engedély nélkül – legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság – a tulajdonos költségére – eltávolíttathatja.
60. § (1) A jármű biztonsági berendezéseinek javítását, karbantartását, illetőleg ellenőrzését végző vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) felelős azért, hogy a javítást, a karbantartást, illetőleg az ellenőrzést szabályszerűen elvégezték.
(2) A javítást végző vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) köteles a rendőrhatóságnak haladéktalanul bejelenteni a tudomására jutott olyan járműrongálódást, amelyről alaposan feltehető, hogy személysérüléssel járó baleset folytán keletkezett.
61. § (1) A sebességíró műszerrel felszerelt gépjármű üzemben tartója köteles a sebességíró műszerben elhelyezett írólapokat megvizsgálni és sebességtúllépés esetében a vezetővel szemben eljárni. Az írólapokat 6 hónapig, ha pedig baleset következett be, a büntető, a szabálysértési, a polgári, illetőleg a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig meg kell őrizni és – felhívásra – az ellenőrzésre, illetőleg eljárásra jogosult hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
(2) Az üzemben tartó köteles a sebességíró műszer meghibásodásának okait és körülményeit kivizsgálni és az annak eredményéhez képest szükséges intézkedéseket megtenni. A vizsgálati iratok megőrzésére az (1) bekezdés rendelkezései irányadók.
(3) Veszélyes anyag szállítása esetében az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a jármű vezetője a szállított anyag kezelésével kapcsolatos fontosabb rendelkezéseket és tudnivalókat ismerje.
(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség vonatkozik a járművet üzemben tartó közületi szervre is, tekintet nélkül arra, hogy a közületi szervnek van-e saját javító műhelye.
62. § (1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni.
(2) Úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes, és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy- és a vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendő.
(3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb – legfeljebb 10 állatból álló – csoportokban szabad áthajtani.
(4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetőleg állatcsoport bal oldalán előre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.
(5) Tilos
a) főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
b) állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni;
c) állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.
(6) Állatot az út közelében – magánterületen is – csak oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson.
(7) Az e §-ban foglalt rendelkezések – a (2) bekezdés első mondatát kivéve – nem vonatkoznak a kutyának pórázon való vezetésére; a kutyát pórázon vezető személyre a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
63. § (1) Tilos az úton és annak közvetlen közelében olyan tárgyat (anyagot) elhelyezni, kidobni, kiönteni vagy otthagyni, amely a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát veszélyeztetné. Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járműről a rátapadt sarat – amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti – el kell távolítani.
(2) Aki a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát az (1) bekezdésben említett módon – akár vétlenül is – veszélyezteti, köteles a veszélyt a többi úthasználó részére jelezni és a lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni; ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a veszély megszüntetése iránt a rendőrhatóság vagy az útügyi hatóság jogosult – az előidéző költségére – intézkedni.
(3) Tilos az úton olyan tárgyat csúsztatni, illetőleg vontatni, amely ezáltal az utat megrongálhatja.
64. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben említett kivétellel – az 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM–KPM együttes rendelet, valamint az ennek módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában kiadott 1/1965. (I. 9.) BM–KPM együttes rendelet, 1/1966. (VI. 24.) BM–KPM együttes rendelet, 1/1967. (II. 9.) BM–KPM együttes rendelet, 3/1968. (V. 26.) BM–KPM együttes rendelet, 1/1971. (I. 29.) BM–KPM együttes rendelet, 2/1971. (VII. 1.) BM–KPM együttes rendelet és 5/1974. (XI. 12.) BM–KPM együttes rendelet hatályukat vesztik.
(2) A 46. § (4) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés hatályba lépéséről külön jogszabály intézkedik.
65. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt forgalomba helyezett azok a járművek, amelyek korábban segédmotoros kerékpárnak minősültek, és e rendelet alapján motorkerékpárnak tekintendők, az 1978. évi december hó 31. napjáig – a segédmotoros kerékpárokra előírt sebességkorlátozás megtartásával – segédmotoros kerékpárként közlekedhetnek.
(2) Ahol korábbi jogszabály – a közúti közlekedéssel kapcsolatban – munkagépet (önjáró munkagépet) említ, ezen lassú járművet kell érteni.
66. § (1) Az 1976. évi december hó 31. napjáig
a) az „Átjáró egyvágányú vasúti pályán” és „Átjáró többvágányú vasúti pályán” jelzőtáblák érvényesek, jelentésük azonos az e rendeletben szabályozott „Vasúti átjáró kezdete” jelzőtábla jelentésével;
b) a vasúti átjáró előtt elhelyezett „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblák érvényesek;
c) az „Átmenő forgalom” feliratú kiegészítő táblák érvényesek, jelentésük azonos a „Kivéve célforgalom” feliratú kiegészítő tábla jelentésével;
d) a jogszabályból vagy a jelzőtábla jelzéséből folyó megállási, illetőleg várakozási tilalom térbeli hatályának a jelzésére a 2/1962. (IX. 29.) BM–KPM együttes rendelet 27. §-ának (9) bekezdésében említett útburkolati jel is érvényes;
e) a fénysorompóban alkalmazott folyamatos zöld fényjelzés érvényes, jelentése azonos az e rendelet által szabályozott villogó fehér fényjelzéssel.
(2) A villamos-, a trolibusz- és az autóbuszmegállóhely jelzésére korábban alkalmazott táblák – kicserélésükig – továbbra is érvényesek.
A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:
a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (a közforgalom számára megnyitott sajáthasználatú út).
b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más hasonló módon elválasztott – része.
c) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.
d) A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely – a menetirányt tekintve – az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő.
e) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű – akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt – része.
f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.
g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része.
h) Kerékpárút: az útnak jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt része.
i) Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt – a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló – része.
j) Osztottpályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára – egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamospályával vagy más hasonló módon elválasztott – két külön úttestje van.
k) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása.
l) Autópálya: jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út.
m) Autóút: jelzőtáblával autóútként megjelölt út.
o) Főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út.
a) Jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A gyermekkocsi, az emberi erővel tolt vagy hajtott betegszállító kocsi és a talicska azonban nem minősül járműnek.
b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
c) Gépkocsi: olyan jármű, amelynek négy vagy több kereke van, illetőleg három kereke van és önsúlya a 400 kilogrammot meghaladja.
d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb kilenc állandó ülőhely van.
e) Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – kilencnél több állandó ülőhely van.
f) Trolibusz: elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi.
g) Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.
h) Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi.
i) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.
j) Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két kereke van, illetőleg három kereke van és önsúlya a 400 kilogrammot nem haladja meg.
k) Motoros tricikli: a háromkerekű, három nyomon haladó motorkerékpár.
l) Mezőgazdasági vontató: mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes.
m) Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
n) Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb összsúlyú pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb összsúlyú pótkocsi: nehéz pótkocsi.
o) Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentős részét a vontató veszi át.
p) Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció.
r) Segédmotoros kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, illetőleg négykerekű betegszállító kocsi, amelynél a hajtómotor hengerűrtartalma az 50 cm3-t nem haladja meg, sík úton önerejéből 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes és a vezetőn kívül személy szállítására nem alkalmas.
s) Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.
t) Önsúly: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármű súlya.
u) Tényleges összsúly: a járműnek, valamint a rajta levő személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes súlya.
v) Megengedett legnagyobb összsúly: az illetékes hatóság által meghatározott az a súly, amelyet a jármű tényleges összsúlya nem haladhat meg.
z) Tengelyterhelés: a jármű egy-egy tengelyén levő kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly.
a) Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. A járművezetés oktatása során vezetőnek az oktató minősül.
b) Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.
c) Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.
d) Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.
e) Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.
f) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület.
g) Éjszaka: az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszak.
h) Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága.
