A vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 40/1968. (X. 31.) Korm. rendelet – 22/1984. (VI. 14.) MT rendelettel módosított – 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján az ipari miniszterrel és az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § (1) A rendelet hatálya:
a) a vasúti járművekre szerelt, továbbá a közforgalmú vasutak kezelésében levő mozdonyeredetű, vagy vasúti járműre szerelt egyéb gőzfejlesztőkkel megegyező típusú kazánokra és fűtött nyomástartó edényekre,
b) a vasúti járművekre szerelt – vontatás, illetőleg szállítás alatt is túlnyomás alatt álló – nyomástartó edényekre
c) *
terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt berendezések közül nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a 25 l-nél kisebb űrtartalmú berendezésekre, ha a használati nyomásuk (p) (bar) és űrtartalmuk (v) (liter) szorzata nem több 200-nál;
b) azokra a központi fűtést ellátó, melegvizet előállító kazánokra, amelyekből vízelvételi lehetőség nincs, ha a kazán tágulási tartállyal van ellátva, és a kazán, valamint a tágulási tartálya közötti szintkülönbség legfeljebb 40 méter;
c) a Magyarországon külföldi megrendelésre gyártott vasúti járművek nyomástartó edényeire.
2. § (1) * A rendelet hatálya alá tartozó kazán és nyomástartó edény csak a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott dokumentáció alapján gyártható.
(2) A dokumentációnak tartalmaznia kell a kiviteli rajzokat, a számításokat, a műszaki leírást és a kezelési utasítást.
(3) * A külföldről beszerzett járműre szerelt – a rendelet hatálya alá tartozó – kazánok és nyomástartó edények akkor hozhatók forgalomba, illetve akkor helyezhetők üzembe, ha a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban letelepedett meghatalmazott képviselője megfelelőségi nyilatkozatot csatolt.
3. § (1) * A kazánt és nyomástartó edényt első ízben az üzemeltető – műszaki vizsgálat alapján – helyezheti üzembe.
(2) Javítás utáni üzembehelyezéshez az (1) bekezdés szerinti műszaki vizsgálat nem szükséges.
(3) * Kazánbiztosként az foglalkoztatható, akit a vasúti közlekedési hatóságnál vezetett nyilvántartásba felvettek.
4. § (1) * Amennyiben a kazánbiztos a műszaki vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a kazán, illetőleg a nyomástartó edény üzemeltethető, arról tanúsítványt állít ki.
(2) A tanúsítvány kiadása esetén a kazánbiztos a kazán, illetőleg a nyomástartó edény azonosító tábláját acélbélyegző lenyomatával hitelesíti.
(3) A vizsgálat eredményét és a tanúsítvány kiadását a kazán, illetőleg a nyomástartó edény nyilvántartási könyvébe be kell jegyezni.
(4) Amennyiben a kazánbiztos a vizsgálat eredményeként a kazánt, illetőleg a nyomástartó edényt üzemeltetésre alkalmatlannak találja, ezt ugyancsak be kell jegyeznie a nyilvántartási könyvbe.
(5) *
5. § (1) A kazán és nyomástartó edény időszakos vizsgálatának elvégzése a berendezés üzemeltetőjének a feladata. Az üzemeltető felelős azért is, hogy a kazán, illetőleg a nyomástartó edény az időszakos vizsgálatok közötti időtartam alatt üzembiztos állapotban legyen.
(2) Az időszakos vizsgálat elvégzését és annak eredményét a kazán, illetőleg nyomástartó edény nyilvántartási könyvébe be kell jegyezni.
6. § * A rendelet hatálya alá tartozó berendezésekkel kapcsolatos üzemeltetői feladatok teljesítését a vasúti közlekedési hatóság ellenőrzi.
7. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából:
a) kazán: az égéstermékek vagy vegyi reakciótermékek közvetlen fűtőhatásának kitett, illetőleg villamosenergiával fűtött berendezés töltetétől függetlenül, ha abban 1 bar nyomásnál nagyobb nyomás van, vagy keletkezhet és a benne termelt hőenergiát a berendezésen kívül hasznosítják;
b) nyomástartó edény: az égéstermékek vagy vegyi reakciótermékek közvetlen fűtőhatásának, illetőleg villamosenergia fűtőhatásának ki nem tett berendezés töltetétől függetlenül, ha abban 0,7 bar túlnyomásnál nagyobb nyomás van, vagy keletkezhet.
(2) *
8. § Ez a rendelet 1984. július hó 1. napján lép hatályba.