Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.28.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

4/1987. (V. 13.) KM rendelet

a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) mellékleteinek kihirdetéséről

A Bernben, az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről szóló 1986. évi 2. törvényerejű rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF), B Függelék I. Mellékletét, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatot (RID) kihirdetem. * 

(2) Az (1) bekezdésben említett Szabályzat a MÁV Közönségszolgálat Irodájában (1061 Budapest VI., Népköztársaság útja 35.) vásárolható meg. * 

1/A. § * 

2. § (1) A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B Függelék II. Mellékletét a Magánkocsik Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatot (RIP) kihirdetem.

(2) Az (1) bekezdésben említett Szabályzat hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„A MAGÁNKOCSIK NEMZETKÖZI VASÚTI FUVAROZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZAT (RIP)

1. Cikk

A Szabályzat tárgya

1. § Ez a Szabályzat minden olyan üres vagy rakott magánkocsi fuvarozására érvényes, amelyet a 2. Cikk szerint a nemzetközi forgalomra engedélyeztek és amelyet a CIM Egységes Szabályok (a továbbiakban: Egységes Szabályok) feltételei mellett adnak fel fuvarozásra.

2. § Amennyiben e Szabályzat nem tartalmaz különleges határozmányokat, az 1. §-ban említett fuvarozásokra az Egységes Szabályok többi határozmányait kell alkalmazni.

2. Cikk

Magánkocsik engedélyezése
a nemzetközi forgalomra

A nemzetközi forgalomban felhasználandó kocsikat magánfél (természetes vagy jogi személy) nevére annak a vasútnak kell beállítania, amelynek vonalai az Egységes Szabályok hatálya alatt állnak és azokat ennek a vasútnak a P megkülönböztető jellel kell ellátni.

Ez a Szabályzat azt a magánfelet, akinek nevét a kocsira rá kell írni, „beállító”-nak nevezi.

3. Cikk

A magánkocsik használata

A feladó a magánkocsit csak azoknak az áruknak a fuvarozására használhatja, amelyek részére a kocsi a beállítási szerződés értelmében alkalmas. E határozmány be nem tartásának következményeiért kizárólag a feladó felel.

4. Cikk

Különleges berendezések

Ha a magánkocsinak különleges berendezései (hűtőberendezések, víztartályok, gépi berendezések stb.) vannak, a feladó köteles azok működését biztosítani, vagy biztosíttatni. Ez a kötelezettség az átvevőre hárul, mihelyt a jogait az Egységes Szabályok 28. vagy 31. Cikke alapján érvényesítette.

5. Cikk

Fuvarozásra feladás

1. § A magánkocsi fuvarozásra feladásának joga a beállítót illeti meg.

Ha az üres vagy rakott magánkocsinak más a feladója, akkor köteles a feladási állomásnak a fuvarlevéllel együtt a beállító írásbeli meghatalmazását is átadni, amely több kocsira is vonatkozhat.

Nem szükséges meghatalmazás, ha a magánkocsi feladója az előző küldemény átvevője volt és ha a feladási állomás az új fuvarozási szerződés megkötése előtt a beállítótól levél, távirat, vagy telex útján nem kapott olyan utasítást, amelyben megtiltja a kocsinak vagy a kocsiknak engedélye nélkül történő feladását.

2. § Ha a beállító másként nem rendelkezik, a vasút jogosult

- minden üresen érkezett magánkocsit, amelynek rakodását a rendelkezésre bocsátástól számított tizenöt napon belül nem kezdték meg, valamint

- minden rakottan érkezett magánkocsit, amelyet a kirakás befejezésétől számított nyolc napon belül nem adtak újból fel

a beállítónak, annak költségére, nevére és címére kiállított fuvarlevéllel hivatalból a honállomásra visszaküldeni. Sérülés esetén a kártérítést a beállítási szerződésben foglalt határozmányok szerint kell kiszámítani.

Ha a vasút nem él ezzel a lehetőséggel, akkor köteles az előbbiekben megadott határidők lejárta után a kocsival kapcsolatos helyzetről a beállítót értesíteni; ebben az esetben a kocsit, a beállítóhoz intézett értesítés elküldésének napjától számított nyolc napon belül nem szabad hivatalból visszaküldeni.

Ezt a paragrafust nem lehet alkalmazni azokra a magánkocsikra, amelyek a beállító vasút országában vagy magániparvágányokon vannak.

3. § Azt a bérlőt, akinek nevét a beállító vasút hozzájárulásával a magánkocsira felírták, e Cikk alkalmazása szempontjából a beállító jogai illetik meg.

6. Cikk

Bejegyzések a fuvarlevélbe

1. § A feladó köteles a fuvarlevélbe az Egységes Szabályokban előírt adatokon kívül a következő adatokat is beírni:

a) az áru megnevezésére rendelt rovatba

- üres magánkocsiknál „P-kocsi, üres” (németül: „P-Wagen, leer”, franciául: „wagon P vide”) szavakat,

- rakott magánkocsiknál az áru megnevezése után a „P-kocsiba rakva” (németül: „auf P-Wagen verladen”, franciául: „chargé sur wagon P”) szavakat;

b) a fuvarlevélnek arra rendelt helyeire különös ismertető jeleit.

2. § Ha az üres magánkocsi feladója a fuvarozási határidőnek a 14. Cikk szerinti különleges biztosítását kívánja, akkor köteles a fuvarlevélnek a feladó nyilatkozatai rovatába a „Fuvarozási határidő különleges biztosítása” (németül: „Besondere Gewährleistung der Lieferfrist”, franciául: „garantie particuliére du délai de livraisonĐ”) szavakat beírni.

7. Cikk

Kiszolgáltatási érdekbevallás

1. § Üres magánkocsi küldeményeknél a kiszolgáltatási érdekbevallás nem megengedett.

2. § Rakott magánkocsiknál a kiszolgáltatási érdekbevallás csak a berakott árura vonatkozik.

8. Cikk

Utánvét és készpénzelőleg

1. § Üres magánkocsit sem utánvéttel, sem készpénzelőleggel nem szabad megterhelni.

2. § Rakott magánkocsiknál az utánvétnek nem szabad a berakott áru értékét meghaladni.

9. Cikk

A fuvarozási határidő meghosszabbodása

1. § Az Egységes Szabályok 27. Cikk 7. §-ában felsorolt eseteken kívül a fuvarozási határidő a feltartóztatás időtartamával meghosszabbodik akkor is, ha a fuvarozást a magánkocsi sérülése szakítja meg, hacsak a 12. Cikk szerint nem a vasút felel a sérülésért.

2. § Ha a sérült magánkocsiba rakott árut egy másik kocsiba rakják át, az áru feltartóztatása abban az időpontban ér véget, amikor azt az átrakás után tovább lehet fuvarozni.

10. Cikk

A magánkocsi megsérülésének vagy a kocsialkatrészek elveszésének megállapítása

1. § Ha a vasút a magánkocsi megsérülést vagy kocsialkatrészek elveszését állapítja meg vagy gyanítja, vagy azt a jogosult állítja, a vasút köteles az Egységes Szabályok 52. Cikkében foglaltaknak megfelelően késedelem nélkül tényállást megállapító jegyzőkönyvet felvenni, abban a sérülés vagy elveszés mibenlétét és ha lehetséges, a sérülés okát és keletkezésének időpontját megállapítani.

A tényállást megállapító jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni a beállító vasútnak, amely annak másolatát átadja a beállítónak. Olyan kocsi esetében, amelyre a bérlő nevét a beállító vasút hozzájárulásával felírták, a tényállást megállapító jegyzőkönyv egy másolati példányát ennek a bérlőnek közvetlenül meg kell küldeni.

2. § Ha a magánkocsi rakott, az árura adott esetben külön tényállást megállapító jegyzőkönyvet kell az Egységes Szabályok 52. Cikkében foglaltaknak megfelelően felvenni.

11. Cikk

Magánkocsinak
a fuvarozás folytatását akadályozó megsérülése

1. § Ha egy üres magánkocsi olyan mértékben sérül meg, hogy annak továbbfuvarozása már nem lehetséges, vagy az egy rakomány fuvarozására már nem alkalmas, akkor a sérülést megállapító állomás köteles a feladót és a beállítót táviratilag vagy távgépíró útján erről haladéktalanul értesíteni, és amennyiben lehet a sérülés mibenlétét közölni.

2. § A vasút köteles minden kisorozott üres magánkocsit ismét futóképessé tenni, kivéve, ha a kocsi annyira sérült, hogy azt egy másik kocsira kell felrakni.

Annak érdekében, hogy egy kocsit fuvarozásra ismét alkalmassá tegyenek, a vasút a beállítási szerződésben megállapított összeg erejéig hivatalból elvégezheti a javítást.

Ezek a határozmányok a felelősség kérdését nem érintik.

3. § Ha a vasút a 2. §-ban foglaltaknak megfelelően elvégzi a javításokat, és a munka előreláthatólag négy napnál tovább tart, akkor a vasút a feladótól táviratilag vagy távgépírón utasítást kér, hogy a munka elvégzése után a fuvarozási szerződés végrehajtását folytassák-e, vagy módosítsák-e a fuvarozási szerződést.

Ha a feladó a munka befejezése előtt nem ad utasítást, akkor a vasút a fuvarozási szerződés végrehajtását folytatja.

4. § Ha a vasút a javítást hivatalból nem végzi el, akkor a sérülést megállapító állomás köteles a feladótól táviratilag vagy távgépíró útján haladéktalanul utasítást kérni. Ha a feladó egyidejűleg nem azonos a beállítóval, akkor ennek a megkeresésnek a szövegét táviratilag vagy távgépíró útján haladéktalanul el kell küldeni a beállítónak is.

Ha a vasút a távirat vagy telex elküldését követő nyolc napon belül a feladótól nem kap utasítást, akkor a vasút, miután a kocsit adott esetben futóképessé tette, jogosult azt a beállító nevére és címére kiállított fuvarlevéllel a honállomásra hivatalból visszaküldeni.

A kocsi visszaküldésének okát a fuvarlevélbe a „P-kocsi, üres” szavak után be kell írni.

5. § Ha egy rakott kocsi annyira megsérült, hogy a fuvarozás folytatása már nem lehetséges és azt ki kell rakni, akkor ezt a Cikket a kirakott kocsira kell alkalmazni.

Ha egy kocsit az áru kirakása nélkül meg lehet javítani, akkor e Cikk 1., 2., 3., 6. és 7. §-ai érvényesek.

6. § A fuvarköltségek és a feltartóztató állomásig felmerülő egyéb költségek, a feladó és a beállító értesítésével járó költségek, valamint esetleg az utasítás végrehajtásának költségei vagy a magánkocsinak hivatalból a honállomásra történő visszaküldésének költségei a küldeményt terhelik.

7. § A bérlő, akinek nevét a beállító vasút hozzájárulásával a magánkocsira felírták, e Cikk alkalmazása szempontjából a beállító jogaiba lép.

12. Cikk

A vasút felelőssége
a magánkocsi vagy alkatrészeinek elveszése
vagy megsérülése esetén. A beállító felelőssége a magánkocsi által okozott károkért

1. § A vasút felel a fuvarozásra felvételtől a kiszolgáltatásig a magánkocsi vagy alkatrészeinek elveszése vagy megsérülése esetén, hacsak nem bizonyítja, hogy a kár nem hibájából keletkezett.

2. § A magánkocsi elveszése esetén a kártérítés felső határa a kocsi értéke, amit a beállítási szerződésben foglaltak alapján állapítanak meg.

3. § Az ingó kocsitartozékok elveszése vagy sérülése esetén a vasút csak akkor felel, ha ezeket a tartozékokat a kocsi két oldalára felírták. A vasút az ingó alkatrészek elveszéséért vagy sérüléséért nem felel.

4. § Ha a jogosult nem bizonyítja, hogy a kár a vasút hibájából keletkezett, a vasút csak akkor felel, ha

- az agyagból, üvegből, terrakottából stb. készült tartályokon keletkezett sérülések a magánkocsi más olyan sérülésével függnek össze, amelyekért a vasút az előző határozmányok szerint felel;

- belső bevonattal (zománc, ebonit stb.) rendelkező tartályokon keletkezett sérüléseknél, magán a tartályon olyan külső sérülések nyomai láthatók, amelyekért a vasút az előző határozmányok szerint felel.

5. § A magánkocsi vagy alkatrészeinek elveszése vagy megsérülése esetén a kártérítési igény szempontjából a feladó vagy az átvevő jogaiba a beállító lép. Felszólamlást csak a beállító vasúthoz lehet intézni és a keresetet csak azzal a vasúttal szemben lehet érvényesíteni, amelyik jogilag a felelős vasút helyébe lép.

6. § A vasútnak a beállítóval szemben az olyan károkkal kapcsolatos igényét, amelyeket a vasúti kocsi fuvarozás közben okozott, a beállítási szerződés szabályozza. Más vasutak jogait a beállítóval szemben csak a beállító vasút érvényesítheti.

7. § Az 1-6. §-okban foglalt igények három év alatt évülnek el.

Az elévülés

- a beállítónak a vasúttal szemben az 1-5. §-okra alapított igénye esetén a kocsi elveszésének vagy megsérülésének - adott esetben a 13. Cikk 1. § figyelembevételével történő - megállapítása;

- a vasútnak a beállítóval szemben a 6. §-ra alapított igénye esetén a kár keletkezése

napján kezdődik.

13. Cikk

A magánkocsik elveszésének vélelme

1. § A jogosult a magánkocsit minden további bizonyítás nélkül elveszettnek tekintheti, ha azt a fuvarozási határidő lejártától számított három hónapon belül az átvevőnek nem szolgáltatták ki, vagy nem bocsátották rendelkezésére.

Ezt a határidőt meghosszabbítja a kocsinak az a veszteglési időtartama, amelyet nem a vasút terhére eső körülmény vagy sérülés idézett elő.

2. § Ha az elveszettnek tekintett magánkocsit a kártérítés kifizetése után megtalálják, akkor a beállító vasút útján kapott értesítés vételétől számított hat hónapon belül a beállító követelheti, hogy a vasút a kocsit a kártérítés visszafizetése ellenében a honállomáson neki díjmentesen rendelkezésre bocsássa.

14. Cikk

Kártérítés
a fuvarozási határidő túllépése esetén

1. § Ha az üres vagy rakott magánkocsinál a fuvarozási határidőért a vasutat felelősség terheli, akkor, eltekintve a kocsiba rakott árunál keletkezett fuvarozási határidő túllépéséért esetleg járó mindenkori kártérítéstől, köteles a jogosultnak minden megkezdett nap késedelem után átalányban meghatározott kártérítést fizetni.

Ennek a kártérítésnek a mértéke

a) 4,50 elszámolási egység a korszerű forgózsámolyos és az ezekhez hasonló kocsiknál, amint azokat a beállítási szerződésben ilyennek határozták meg;

b) 3 elszámolási egység az egyéb kocsiknál.

2. § Ha a fuvarozási határidő túllépését a vasút szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta, akkor az átalányban meghatározott kártérítés az 1. § a) pontban említett kocsiknál naponta 9 elszámolási egységre és az 1. § b) pontban említett kocsiknál naponta 6,50 elszámolási egységre emelkedik.

3. § Az üres magánkocsi feladója a fuvarozási határidő különleges biztosítását kívánhatja. Ezért a vasút minden megkezdett 100 km után egy elszámolási egységet, de legalább 10 elszámolási egységet számít. Ezt a díjat mindig teljes egészében a feladónak kell megfizetni, ha a költségek fizetése az Egységes Szabályok 15. Cikk 2. § a/4. pontjában foglaltaknak megfelelően történik.

A fuvarozási határidő túllépése esetén a vasút az 1. § a) pontban megjelölt kocsik után naponta 9 elszámolási egység, az 1. § b) pontban megjelölt kocsik után naponta 6,50 elszámolási egység, de legalább 20 elszámolási egység átalányban megállapított kártérítést köteles fizetni.”

3. § (1) A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B Függelék III. Melléklet, a Szállítótartályok Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatot (RICo) kihirdetem.

(2) Az (1) bekezdésben említett Szabályzat hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„A SZÁLLÍTÓTARTÁLYOK NEMZETKÖZI
VASÚTI FUVAROZÁSÁRÓL SZÓLÓ
SZABÁLYZAT (RICo)

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. Cikk

A Szabályzat tárgya

1. § Ezt a Szabályzatot az olyan konténerekre (szállítótartályokra) kell alkalmazni, amelyeket a CIM Egységes Szabályokban (a továbbiakban: Egységes Szabályok) foglalt feltételek betartásával adnak fel fuvarozásra.

Ezeknek a konténereknek a vasút vagy a magánfelek (természetes vagy jogi személyek) tulajdonában és az utóbbi esetben a vasút által engedélyezetteknek kell lenniök, vagy meg kell felelniök a nagy konténerekre érvényben levő nemzetközi szerkezeti előírásoknak.

2. § E Szabályzat értelmében „Konténer” („szállítótartály”) egy olyan fuvarozási eszköz (tartály, tartány, vagy más hasonló eszköz),

- amely tartós kivitelben készül, és ezért megfelelő mértékben ellenálló annak érdekében, hogy azt ismételten fel lehessen használni,

- amelyet külön úgy építettek, hogy az áruknak egy vagy több fuvarozási ágazat által történő fuvarozását a tartalom átrakása nélkül megkönnyítse,

- amely a kezelést és a rögzítést megkönnyítő szerkezeti részekkel rendelkezik,

- amelynek térfogata legalább 1 m3, és amelynek méretei a vasutak előírásaiban rögzített méreteket nem haladják meg.

„Nagy-konténer” az a konténer, amelynek térfogata 3 m3-nél nagyobb és hossza 6 m (20 angol láb), vagy ennél több.

A „konténer” („szállítótartály”) magában foglalja a típusa szerinti tartozékokat és felszereléseket, amennyiben a tartozékokat és a felszereléseket a konténerrel együtt fuvarozzák. Nem foglalja magában sem a járműveket, sem azok tartozékait és felszereléseit, sem pedig a szokásos csomagolást.

2. Cikk

Általános rendelkezések

1. § Hacsak a díjszabások másként nem rendelkeznek, egy konténer tartalma csak egy fuvarozási szerződés tárgya lehet.

2. § Amennyiben e Szabályzat nem tartalmaz különleges határozmányokat, az üres és a rakott konténerek fuvarozására az Egységes Szabályok többi határozmányát kell alkalmazni.

3. Cikk

Háztól házig fuvarozás

Azoknál a konténereknél, amelyeket a vasút „háztól” fuvaroz fel, a fuvarozási szerződés megkötése a feladó házánál (telephely, lakóhely stb.) történik. Azoknál a konténereknél, amelyeket „háznál” szolgáltatnak ki, a fuvarozási szerződés fejlesztése teljesítése az átvevő házánál (telephely, lakóhely stb.) fejeződik be.

II. fejezet

Vasút tulajdonát képező konténerek

4. Cikk

Rendelkezésre bocsátás. Visszaadás. Díjak

A konténer használatáért díjat lehet szedni, amelynek összegét a díjszabások állapítják meg. A díjszabásoknak ezen kívül tartalmazniok kell a konténerek rendelkezésre bocsátásának feltételeit, azt a határidőt, amelyen belül a konténert vissza kell adni, valamint azokat a díjakat, amelyeket akkor szednek be, ha ezt a határidőt nem tartják be.

5. Cikk

Bejegyzések a fuvarlevélbe

A feladó köteles az Egységes Szabályokban előírt adatokon kívül a fuvarlevélnek arra rendelt rovataiba a konténer típusát, jeleit, számát, saját tömegét kilogrammban és adott esetben a konténer egyéb jellemzőit beírni.

6. Cikk

Kezelés. Tisztítás

A díjszabások állapítják meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a konténereket be és ki kell rakni. A berakás nemcsak a vasúti kocsikra felrakást, hanem az egyéb műveleteket, különösen a konténer rögzítését is magában foglalja.

Az átvevő köteles a konténert tiszta állapotban visszaadni. Ellenkező esetben a vasút a díjszabásban megállapított összegű díj fizetését követelheti.

7. Cikk

Újrafelhasználás

A rakottan kiszolgáltatott konténert az átvevő csak a rendeltetési vasút hozzájárulásával használhatja fel új fuvarozásra.

8. Cikk

Elveszés. Sérülés

1. § Aki a vasúttól üres vagy rakott konténert vesz át, köteles annak állapotát a rendelkezésre bocsátás időpontjában megvizsgálni; a használó felelős minden olyan kárért, amelyet a konténernek a vasút részére történő visszaadásánál megállapítanak és amelyet a használó a rendelkezésre bocsátás alkalmával nem jelzett, hacsak nem bizonyítja, hogy a kár már az átadás alkalmával fennállt, vagy azt olyan körülmények okozták, amelyeket a használó nem tudott elkerülni és amelynek a következményeit nem tudta elhárítani.

2. § A feladó felelős a konténer elveszéséért vagy sérüléséért, ami a fuvarozási szerződés végrehajtása során keletkezett, ha azt saját vagy alkalmazottainak magatartása idézte elő.

3. § Ha a konténert a feladónak vagy az átvevőnek történt átadást követő naptól számított harminc napon belül nem adják vissza, a vasút a konténert elveszettnek tekintheti és értékének megfizetését követelheti.

III. fejezet

Magánfelek tulajdonát képező konténerek

9. Cikk

Engedélyezés

A magánfelek tulajdonában levő konténereket az a vasút engedélyezheti, amelynek vonalai az Egységes Szabályok hatálya alá tartoznak, ha azok szerkezete és feliratai a vonatkozó feltételeknek megfelelnek. Az engedélyezett konténereket - a nagy-konténerek kivételével - a vasút P megkülönböztető jellel látja el.

10. Cikk

Bejegyzések a fuvarlevélbe

A feladó köteles a fuvarlevélbe, az arra rendelt rovatokba az Egységes Szabályokban előírt adatokon kívül a következő adatokat is beírni:

- a konténer típusát, számát, saját tömegét kilogrammban és adott esetben a konténer egyéb jellemző adatait,

- ezen kívül az engedélyezett konténereknél az engedélyezett vasút cégjelét és a nagy-konténerek kivételével a „P” betűt,

- végül üres konténereknél az áru megnevezéseként vagy az „Engedélyezett üres konténer” (németül: „zugelassener Container”, franciául: „conteneur agréé vide”) vagy az „Üres nagy-konténer” (németül: „Grosscontainer, leer”, franciául: „grand conteneur vide”) szavakat.

11. Cikk

Utánvét

Üres magánkonténereket nem szabad utánvéttel megterhelni.

12. Cikk

Különleges rendelkezések

Ha a konténernek különleges berendezései (hűtőberendezések, víztartályok, gépi berendezések stb.) is vannak, akkor a feladó kötelessége e berendezéseknek a kiszolgálását biztosítani, vagy biztosíttatni. Ez a kötelezettsége az átvevőre hárul, mihelyt jogait az Egységes Szabályok 28. Cikke vagy 31. Cikke alapján érvényesítette.

13. Cikk

Visszaküldés vagy újrafelhasználás

Külön megállapodás kivételével a vasút nem köteles a magánkonténernek az átvevő részére történt kiszolgáltatása után az üres konténer visszaküldése vagy újrafelhasználása iránt intézkedni.

14. Cikk

Kártérítés a konténer elveszése vagy sérülése esetén

A konténer elveszésénél az Egységes Szabályok 40. Cikke szerint fizetendő kártérítést a konténer értéke alapján kell kiszámítani.

A konténer sérülésénél az Egységes Szabályok 42. Cikke szerint fizetendő kártérítést a javítási költségek alapján kell kiszámítani.

15. Cikk

Kártérítés a fuvarozási határidő túllépése esetén

A fuvarozási határidő túllépése esetén a vasút, függetlenül az Egységes Szabályok határozmányaitól, a magánkonténer tulajdonosával vagy bérlőjével kötött külön megállapodás alapján a tulajdonosnak vagy a bérlőnek különleges kártérítést fizethet.”

4. § (1) A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B Függelék IV. Mellékletét, az Expresszáruk Fuvarozásáról szóló Nemzetközi Szabályzatot (RIEx) kihirdetem.

(2) Az (1) bekezdésben említett Szabályzat hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„AZ EXPRESSZÁRUK FUVAROZÁSÁRÓL SZÓLÓ NEMZETKÖZI SZABÁLYZAT (RIEx)

1. § Csak az az áru tekinthető expresszárunak, amelyet a vasút valamely nemzetközi díjszabás feltételei szerint különösen gyors módon fuvaroz.

Csak olyan áru fuvarozható expresszáruként, amely minden további nélkül berakható olyan vonatok poggyászkocsijába, amelyek utasokat szállítanak. Nemzetközi díjszabások ettől az előírástól eltérhetnek.

2. § Expresszáruként való fuvarozásból ki vannak zárva a CIM Egységes Szabályok (a továbbiakban: Egységes Szabályok) 4. Cikkében megjelölt tárgyak. A RID-ben vagy az Egységes Szabályok 5. Cikkének 2. §-a szerint kötött megjegyzésekben vagy díjszabási rendelkezésekben megnevezett anyagok és tárgyak expresszáruként csak akkor fuvarozhatók, ha ez a RID-ben, vagy az említett megegyezésekben vagy díjszabási rendelkezésekben kifejezetten elő van írva. Nemzetközi díjszabások határozzák meg, ha más árukat sem szabad expresszáruként fuvarozni vagy csak feltételesen szabad fuvarozni.

3. § Expresszáru az Egységes Szabályok 12. Cikkének 2. §-ában meghatározott fuvarlevéltől eltérő más fuvarokmánnyal is feladható fuvarozásra. A használandó űrlapmintákat és az abba beírandó vagy beírható adatokat a díjszabás határozza meg. Ennek az okmánynak mindenesetre tartalmaznia kell:

a) a feladási és a rendeltetési állomás megnevezését,

b) a feladó és az átvevő nevét és lakcímét,

c) az áru megnevezését,

d) az árudarabok számát és a csomagolás nemét,

e) a vám- és más államigazgatási hatóságok által előírt okmányokat, melyeket a fuvarokmányhoz csatolni kell.

4. § Az expresszárut a nemzetközi díjszabásokban előírt határidő alatt gyors fuvarozási eszközzel kell fuvarozni. A fuvarozási határidőknek minden esetben rövidebbnek kell lenniök, mint a gyorsárura megállapított határidőnek.

5. § Nemzetközi díjszabások az Egységes Szabályok fentiekben felsorolt eltérésein felül más eltéréseket is megállapíthatnak. Az Egységes Szabályok 35-38., 40-42., 44. és 47-58. Cikkeitől azonban nem szabad eltérni.

6. § Ha az előző rendelkezések és a nemzetközi díjszabások rendelkezései mást nem írnak elő, az expresszárura az Egységes Szabályokat kell alkalmazni.”

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B) Függeléke - a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) -I. Melléklete

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) * 

2001. július 1-jétől érvényes szöveg

Ez a szöveg az 1999. január 1-jétől érvényes szöveg helyébe lép és tartalmazza a RID 2001. évi kiadásának 1-6. hibajegyzékében felsorolt módosításokat is.

A Központi Hivatal megjegyzései

A COTIF tagországai (2002. január 1-jei állapot):

Albánia, Algéria, Ausztria, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Irak, Irán, Írország, Lengyelország, Libanon, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia (korábbi Jugoszláv Köztársaság), Magyarország, Marokkó, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Tunézia

Ukrajna hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét a COTIF Egyezményhez, tagságát azonban még nem hagyták jóvá.

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1 FEJEZET

HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

1.1.1 Szerkezet

A RID hét részre van osztva, minden rész fejezetekből áll és minden fejezet szakaszokat és bekezdéseket tartalmaz (lásd a tartalomjegyzéket).

Az egyes részeken belül a rész sorszáma kapcsolódik az egyes fejezetek, szakaszok és bekezdések sorszámához; például a 4. rész, 2. fejezet, 1. szakaszának számozása: „4.2.1”.

1.1.2 Hatály

Az I. Melléklet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CM) 4. cikk d) és 5. cikk 1. § a) pontjában foglalt rendelkezések végrehajtási szabályzata. Rövidített megnevezése: „RID” (Rčglement concernant le transport international ferroviaire des marchandises dangereuses = A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat).

A RID meghatározza:

a) azokat a veszélyes árukat, amelyek a nemzetközi fuvarozásból ki vannak zárva;

b) azokat a veszélyes árukat, amelyek nemzetközi fuvarozása engedélyezett és a fuvarozásukhoz előírt feltételeket (beleértve a mentességeket), különösen:

- az áruk besorolását (osztályozását), beleértve a besorolási kritériumokat és a vonatkozó vizsgálati módszereket;

- a csomagolóeszközök használatát (beleértve az egybecsomagolást);

- a tartányok használatát (beleértve azok töltését);

- a feladási eljárásokat (beleértve a küldeménydarabok jelölését és bárcázását, a szállítóeszközök jelölését és táblázását, valamint a szükséges okmányokat és információkat);

- a csomagolóeszközök és tartályok gyártására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó előírásokat;

- a szállítóeszközök használatát (beleértve a berakást, az együvé rakást és a kirakást).

1.1.3 Mentességek

1.1.3.1 A fuvarozás jellegéből adódó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni:

a) a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az áru kiskereskedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabadidő vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. Az IBC, a nagycsomagolás, ill. a tartány nem tekinthető kiskereskedelmi csomagolásnak;

b) az ebben a mellékletben nem szereplő gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették;

c) a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására.

Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra.

Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra;

d) a kárelhárító szolgálatok által vagy azok felügyelete mellett végzett szállításokra;

e) emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló, veszélyhelyzetben történő szállításokra, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek.

Megjegyzés:

A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.1.2 pontot.

1.1.3.2 A gázok fuvarozására vonatkozó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni, ha a fuvarozott anyagok a következők:

a) a szállítóeszközök tartályaiban levő gázok, amelyek azok meghajtására vagy különleges berendezéseinek (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak;

b) a fuvarozott járművek tüzelőanyag-tartályában levő gázok. A zárószelepnek a tartály és a motor között zárva kell lenni és az elektromos érintkezőket meg kell szakítani;

c) a 2.2.2.1 bekezdés szerinti A és O csoport gázai, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 15 °C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és a gáz a szállítás alatt teljes mértékben gáz halmazállapotú marad. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is;

d) a járművek üzemelése során használt felszerelésekben (tűzoltókészülékben, felfújt gumiabroncsokban) levő gázok (akár tartalék alkatrészként, akár rakományként szállítják a felszereléseket);

e) a kocsik különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és tisztítatlan, üres cseretartályai, amelyeket ugyanazon kocsiban szállítanak;

f) tisztítatlan, üres, helyhez kötött, nyomástartó tartályok, amelyeket szállítanak, feltéve, hogy tömören zárva vannak;

g) italokban és élelmiszerekben levő gázok.

1.1.3.3 Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni a szállítóeszközök tüzelőanyag-tartályaiban levő üzemanyag szállítására, amely a szállítóeszköz meghajtására vagy speciális felszerelései (pl. hűtőgépek) működtetésére szolgál. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok motorja és tartálya között található csapot, ha a tartályokban üzemanyag van, szállítás közben zárva kell tartani; továbbá ezeket a motorkerékpárokat és segédmotoros kerékpárokat állítva kell berakni, és feldőlés ellen biztosítani kell.

1.1.3.4 A különleges előírások szerinti és a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó mentességek

1.1.3.4.1 A 3.3 fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok fuvarozását részben vagy teljesen felmentik a RID előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában a szóban forgó veszélyes árura vonatkozóan.

1.1.3.4.2 Bizonyos veszélyes áruk korlátozott mennyiségben csomagolva ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben a 3.4 fejezet feltételeit kielégítik.

Megjegyzés:

A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.1.2 pontot.

1.1.3.5 A tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek

A tisztítatlan, üres csomagolóeszközök, beleértve az üres IBC-ket és nagy csomagolásokat, amelyekben a 2, a 3, a 4.1, az 5.1, a 6.1, a 8 és a 9 osztály anyagai voltak, nem esnek a RID előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1-9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására.

1.1.3.6 Legnagyobb megengedett összmennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként

1.1.3.6.1 (fenntartva)

1.1.3.6.2 (fenntartva)

1.1.3.6.3 Ha egy kocsiban vagy nagykonténerben ugyanazon szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat szállítanak, a kocsira, ill. a nagykonténerre a következő táblázat 3 oszlopában megadott legnagyobb megengedett mennyiségeket kell betartani:

Szállítási
kategória
Anyag vagy tárgy csomagolási csoport vagy osztályozási kód/csoport
vagy UN szám
Legnagyobb összmennyiség kocsinként, ill. nagykonté-
nerenként
1 2 3
0 1 osztály: 1.1L, 1.2L, 1.3L, 1.4L és UN 0190 0
3 osztály: UN 3343
4.2 osztály: Az I csomagolási csoportba tartozó anyagok
4.3 osztály: UN 1183, 1242, 1295, 1340, 1390, 1403, 1928, 2813, 2965,
2968, 2988, 3129, 3130, 3131, 3134, 3148, 3207, 3372
6.1 osztály: UN 1051, 1613, 1614, 3294
6.2 osztály: UN 2814, 2900 (3 és 4 kockázati csoport)
7 osztály: UN 2912-2919, 2977, 2978, 3321-3333
9 osztály: UN 2315, 3151, 3152 és az ilyen anyagokat vagy keverékeket tartalmazó készülékek
és azok a tisztítatlan, üres csomagolóeszközök, amelyek az ebbe a szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazták
1 Az I csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek nem szerepelnek a 0 szállítási kategóriában és a következő osztályok anyagai és tárgyai: 20
1 osztály: 1.1B-1.1Ja), 1.2B-1.2J, 1.3C, 1.3G, 1.3H, 1.3J, 1.5Da)
2 osztály: T, TC a), TO, TF, TOC és TFC csoport, aeroszolok: C, CO, FC, T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoport
4.1 osztály: UN 3221-3224
5.2 osztály: UN 3101-3104
2 A II csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek nem szerepelnek a 0, az 1 vagy a 4 szállítási kategóriában és a következő osztályok anyagai és tárgyai: 333
1 osztály: 1.4B-1.4G és 1.6N
2 osztály: F csoport, aeroszolok: F csoport
4.1 osztály: UN 3225-3230
5.2 osztály: UN 3105-3110
6.1 osztály: III. csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak
6.2 osztály: UN 2814, 2900 (2 kockázati csoport)
9 osztály: UN 3245
3 A III csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek nem szerepelnek a 0, a 2 vagy a 4 szállítási kategóriában és a következő osztályok anyagai és tárgyai: 1000
2 osztály: A és O csoport, aeroszolok: A és O csoport
8 osztály: UN 2794, 2795, 2800 és 3028
9 osztály: UN 2990, 3072
4 1 osztály: 1.4S
4.1 osztály: UN 1331, 1345, 1944, 1945, 2254, 2623
korlátlan
4.2 osztály: UN 1361 és 1362 III csomagolási csoport
7 osztály: UN 2908-2911
9 osztály: UN 3268
valamint azok a tisztítatlan, üres csomagolóeszközök, amelyek a 0 szállítási
kategóriába tartozókon kívüli, többi anyagot tartalmazták
a) Az UN 0081, 0082, 0084, 0241, 0331, 0332, 0482, 1005 és 1017 számú anyagnál a legnagyobb összmennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként 50 kg.

Az előző táblázatban a „legnagyobb összmennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként” jelentése a következő:

- tárgyaknál a bruttó tömeg kg-ban (az 1 osztályba tartozó tárgyaknál a robbanóanyag nettó tömege kg-ban);

- szilárd anyagoknál, cseppfolyósított gázoknál, mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál és oldott gázoknál a nettó tömeg kg-ban;

- folyékony anyagoknál és sűrített gázoknál a tartály névleges űrtartalma literben (lásd a definíciót az 1.2.1 szakaszban).

1.1.3.6.4 Ha a táblázat szerint különböző szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat ugyanabban a vasúti kocsiban vagy nagykonténerben fuvaroznak, akkor

- az 1 szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 50-nel szorozva,

- az 1 szállítási kategóriába tartozó, a táblázat a) lábjegyzete szerinti anyagok és tárgyak mennyisége 20-szal szorozva,

- a 2 szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 3-mal szorozva, és

- a 3 szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége

együttesen nem haladhatja meg az 1000-t.

1.1.3.6.5 E bekezdés alkalmazásával nem kell figyelembe venni azokat a veszélyes árukat, amelyek az 1.1.3.2 - 1.1.3.5 bekezdés szerint mentességet élveznek.

1.1.4 Más előírások alkalmazhatósága

1.1.4.1 Általános előírások

1.1.4.1.1 Veszélyes áruk bevitele valamely Tagállam területére olyan előírások vagy tilalmak hatálya alá eshet, amelyeket más okokból hoztak, mint a szállítás alatti biztonság. Ezeket az előírásokat vagy tilalmakat megfelelő módon közzé kell tenni.

1.1.4.1.2 A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) 3. cikk 3. §-ának értelmében a fuvarozásra a RID előírásai mellett figyelembe kell venni a veszélyes áruk közúti vagy belvízi szállítására vonatkozó belföldi vagy nemzetközi előírásokat is, amennyiben azok a RID előírásaival nem ellentétesek.

1.1.4.1.3 Figyelembe kell venni továbbá a vám- és egyéb államigazgatási előírásokat (lásd a CIM Egységes Szabályok 25. cikk 1. §-át).

Az ezen Melléklet által előírt bejegyzéseken és igazolásokon túlmenően a fuvarlevélbe be kell írni az államigazgatási szervek által előírt igazolásokat és csatolni kell az e szervek által előírt kísérő okmányokat.

1.1.4.2 Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc

1.1.4.2.1 Az olyan küldeménydarabokat, konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket, valamint kocsikat, amelyekben kocsirakományként csak ugyanazon árut tartalmazó küldeménydarabok vannak, amelyek nem felelnek meg teljesen a RID csomagolásra, egybecsomagolásra, a küldeménydarab jelölésére és bárcázására, és a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, de megfelelnek az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításra a következő feltételekkel fel lehet venni:

a) a küldeménydarabokat, ha nem a RID-nek megfelelően vannak bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak megfelelően kell bárcázni és jelölni;

b) az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni;

c) a tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek, valamint a kocsik, amelyekben kocsirakományként csak ugyanazon árut tartalmazó küldeménydarabok vannak, nem a RID 5.3 fejezete szerint vannak jelölve és táblázva, akkor ezeket az IMDG Kódex 5.3 fejezete szerint kell jelölni és táblázni. Tisztítatlan, üres mobil tartányoknál és tankkonténereknél ezt az előírást csak a tisztítóállomásig történő fuvarozásra kell alkalmazni.

Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek mint veszélyes áruk a RID szerint az 1-8 osztályba vannak sorolva, azonban az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek.

1.1.4.2.2 (fenntartva)

Megjegyzés:

A fuvarlevélben levő információkra lásd az 5.4.1.1.7 pontot, a konténer megrakási bizonyítványra lásd az 5.4.2 szakaszt.

1.1.4.3 A tengeri szállításra engedélyezett mobil tartányok használata

Azok a mobil tartányok, amelyek nem felelnek meg teljesen a 6.7 vagy a 6.8 fejezet követelményeinek, de amelyeket az IMDG Kódex (29-98 módosítás) előírásai szerint (beleértve az átmeneti előírásokat is) 2003. január 1-je előtt gyártottak és engedélyeztek, 2009. december 31-ig továbbra is használhatók, amennyiben kielégítik az IMDG Kódex (29-98 módosítás) vonatkozó vizsgálati előírásait, és az IMDG Kódex (30-00 módosítás) 3.2 fejezet 13 és 14 oszlopában hivatkozott előírásokat teljes mértékben kielégítik. 2009. december 31-e után azonban csak akkor használhatók, ha kielégítik az IMDG Kódex vonatkozó vizsgálati előírásait és a RID 3.2 fejezet 10 és 11 oszlopában található utasításokat, és megfelelnek a RID 4.2 fejezet előírásainak is.

Megjegyzés:

A fuvarlevélben levő információkra lásd az 5.4.1.1.8 pontot.

1.1.4.4 Huckepack forgalom

A veszélyes árukat huckepack fuvarozási módon is lehet továbbítani, mégpedig a következő előírások szerint:

A huckepack fuvarozási módon feladott közúti járműnek, valamint rakományának meg kell felelnie az ADR előírásainak.

Nem engedélyezettek azonban a következő anyagok:

- az l osztály A összeférhetőségi csoport robbanóanyagai (UN 0074, 0113, 0114, 0129, 0130, 0135, 0224 és 0473);

- a 4.1 osztály hőmérséklet-szabályozást igénylő, önreaktív anyagai (UN 3231-3240);

- az 5.2 osztály hőmérséklet-szabályozást igénylő, szerves peroxidjai (UN 3111-3120);

- a 8 osztályba tartozó kén-trioxid, legalább 99,95%-os tisztaságú, amit stabilizálás nélkül, tartányokban fuvaroznak (UN 1829).

Megjegyzés:

A huckepack forgalomban használt hordozó kocsira elhelyezendő táblákra lásd az 5.3.1.3 bekezdést. A fuvarlevélbe teendő bejegyzésekre és az ADR 5.4.3 szakasza szerinti, mellékelendő írásbeli utasításra lásd 5.4.1.1.9 pontot.

1.1.4.5 Nem vasúton történő továbbítás

1.1.4.5.1 Ha a RID előírásainak hatálya alá tartozó szállítást végző vasúti kocsit az útvonal egy részén nem vasúton továbbítják, akkor ezen az útvonalrészen csak azok a belföldi vagy nemzetközi szabályok alkalmazhatók, amelyek a veszélyes áruknak az útvonal szóban forgó részén a vasúti kocsi továbbítására használt szállítási móddal való szállítását adott esetben szabályozzák.

1.1.4.5.2 Az érintett COTIF Tagállamok megállapodhatnak a RID alkalmazásában a fuvarozás azon szakaszára, amely során a vasúti kocsit nem vasúton továbbítják, szükség esetén kiegészítve további követelményekkel, kivéve, ha az érintett COTIF Tagállamok közötti ezen megállapodások ellentétesek a veszélyes áruknak az útvonal nevezett szakaszán a vasúti kocsi továbbítására alkalmazott szállítási módra vonatkozó nemzetközi megállapodások előírásaival.

Ezeket a megállapodásokat a kezdeményező Tagállamnak be kell terjesztenie a Központi Hivatalnak, amely a Tagállamokat értesíti.

1.2 FEJEZET

MEGHATÁROZÁSOK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

1.2.1 Meghatározások

Megjegyzés:

Ez a szakasz minden általános és különleges meghatározást tartalmaz.

A RID értelmében:

A

ADR: A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, beleértve a külön megállapodásokat is, amelyeket a szállításban részt vevő Szerződő Felek aláírtak.

Aeroszol vagy aeroszol csomagolás: a 6.2.4 szakasz követelményeit kielégítő, fémből, üvegből vagy műanyagból készült, nem utántölthető tartály, amely sűrített, cseppfolyósított vagy oldott gázt tartalmaz valamilyen folyékony, pépszerű vagy por alakú anyaggal együtt vagy akár nélküle, olyan adagoló szerkezettel, amely lehetővé teszi a tartalomnak gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta, por formájában, folyadék vagy gáz alakban való kibocsátását;

Állandósult nyomás: a nyomástartó tartály tartalmának nyomása a termikus és diffúziós egyensúly elérése után;

Átalakított csomagolóeszköz: különösen a

a) fémhordók,

(i) amelyeket nem UN típusúból alakítottak át a 6.1 fejezet előírásainak megfelelő, UN típusúvá; vagy

(ii) amelyeket a 6.1 fejezetnek megfelelő valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át; vagy

(iii) amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét (pl. a nem levehető tetőt) kicserélték;

b) műanyag hordók,

(i) amelyeket egyik UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át (pl. 1H1-ből 1H2-vé); vagy

(ii) amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét kicserélték.

Az átalakított csomagolóeszközök a 6.1 fejezet ugyanazon követelményei alá esnek, mint amelyeket az azonos típusú, új csomagolóeszközökre kell alkalmazni;

Átalakított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

B

Battériás kocsi: olyan kocsi, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és tartósan a kocsira rögzített elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a battériás kocsi elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Bélés: olyan különálló tömlő vagy zsák, beleértve nyílásainak zárószerkezeteit, amelyet a csomagolóeszközbe (nagycsomagolásba, IBC-be) helyeztek el, de nem alkotja annak szerves részét;

Belső csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a szállításhoz külső csomagolással kell ellátni;

Belső tartály: olyan tartály, amelyet külső csomagolással kell ellátni ahhoz, hogy befogadó funkcióját betöltse;

Berakó: az a vállalkozás, amelyik a veszélyes árut a vasúti kocsiba vagy nagykonténerbe berakja;

Biztonsági szelep: a nyomás hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett belső nyomás kialakulásának megakadályozása a tartányban;

C

Címzett: a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, a RID értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi;

CS

CSC Egyezmény: a Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezmény (Genf, 1972) módosított kiadása, kiadja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), London (Magyarországon kihirdette az 1977. évi 20. törvényerejű rendelet.);

Cserefelépítmény: lásd konténer;

Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik (bővebb magyarázat a 2. részben található):

I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok;

II csomagolási csoport: veszélyes anyagok;

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok;

Megjegyzés:

Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve.

Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközökbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz;

Csomagolóeszköz (csomagolás): a tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály betölthesse befogadó funkcióját (lásd még átalakított csomagolóeszköz, belső csomagolóeszköz, felújított csomagolóeszköz, finomlemez csomagolóeszköz, IBC, ismételten felhasznált csomagolóeszköz, kármentő csomagolás, kombinált csomagolás, köztes csomagolóeszköz, külső csomagolóeszköz, nagycsomagolás, összetett (műanyag) csomagolóeszköz, összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz és portömör csomagolóeszköz);

Megjegyzés:

A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

E

Egyesítőcsomagolás: olyan burkolat, amit egy feladó használ egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljára;

Egyesítőcsomagolás például:

a) a rakományképző eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak vagy halmazolnak és műanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy más alkalmas módon rögzítenek; vagy

b) a külső védőcsomagolás mint pl. láda vagy rekesz;

Megjegyzés:

A radioaktív anyagoknál az egyesítőcsomagolás fogalmára lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

ENSZ Minta Szabályzat: az „ENSZ Ajánlások a veszélyes áruk szállítására - Minta Szabályzat” kiadvány tizenkettedik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/Rev.12);

F

Fa IBC: merev vagy összecsukható fa testből és bélésből (de nem belső csomagolásból), továbbá szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Fahordó: fából kör keresztmetszettel, domború palásttal készült csomagolóeszköz, dongákból és fenekekből összeállítva és abroncsokkal ellátva;

Fedett kocsi: vasúti kocsi fix vagy eltolható oldalfalakkal és tetővel;

Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítást fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;

Felújított csomagolóeszköz: különösen

a) a fémhordók, amelyeket

(i) az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, a belső és külső korróziós nyomokat és a külső bevonatokat és bárcákat;

(ii) visszaállítottak eredeti alakjukra és körvonalukra, peremeiket (ha vannak) kiegyengették és tömítették és minden, nem beépített tömítésüket kicserélték;

(iii) tisztítás után, de festés előtt megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kitörések, az anyagvastagság jelentős csökkenése, fémkifáradás, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

b) a műanyag hordók és kannák,

(i) amelyeket az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, külső bevonatot és bárcát;

(ii) amelyek minden, nem beépített tömítését kicserélték; és

(iii) amelyeket tisztítás után megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kopások, törések, repedések, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

Fém IBC: fém-testből, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényekből álló IBC;

Finomlemez csomagolóeszköz: olyan kör, ellipszis, négyszög vagy sokszög keresztmetszetű (vagy kúp alakú), valamint kúpos nyakú vagy vödör alakú, ónozott acéllemezből vagy finomlemezből 0,5 mm-nél kisebb falvastagsággal, lapos vagy domború fenékkel, egy vagy több töltőnyílással készült csomagolóeszköz, amely nem esik a hordóra vagy kannára vonatkozó meghatározás alá;

Folyékony anyag: olyan anyag, amelynek gőznyomása 50 °C-on legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 101,3 kPa nyomáson 20 °C-on nem teljesen gáz alakú, és

a) olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson legfeljebb 20 °C; vagy

b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva folyékony; vagy

c) a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint nem pasztaszerű;

Megjegyzés:

A „folyékony állapotban történő szállítás” a tartányokra vonatkozó előírások tekintetében:

- az előző meghatározás szerint folyékony anyag szállítása, vagy

- olyan szilárd anyag szállítása, amelyet olvasztott állapotban adnak át a szállításra.

Fuvarozó: az a vállalkozás, amely a fuvarozást végzi, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül;

Fuvarozás (szállítás): a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, illetve minden olyan közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a vasúti kocsiban, tartányban vagy konténerben van.

Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a szállítási módok, illetve a szállítóeszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarlevelet kérésre bemutatják, illetve a küldeménydarabokat vagy a tartányokat a fuvarozás alatt nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik.

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

G

Gáz: olyan anyag, amelynek

a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakú;

Gázhordó: szállításra használt, hegesztett, nyomástartó tartály legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (pl. hengeres tartály gördítőabroncsokkal, csúszótalpakra erősített, gömb alakú tartály);

Gázpatron (gázzal töltött kisméretű tartály): olyan nem utántölthető tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz, és szeleppel is ellátható;

Gázzal töltött kis méretű tartály: lásd gázpatron;

Gyúlékony alkotórész (aeroszoloknál és gázpatronoknál): olyan gáz, amely levegőn, normál nyomáson gyúlékony vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C;

Gyűjtőmegnevezés: az anyagok vagy tárgyak jól körülhatárolt csoportját jelentő tétel (lásd a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontját);

H

Hajlékony falú IBC: fóliából, szövetből vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testből álló IBC, szükség esetén belső bevonattal vagy béléssel, a megfelelő üzemi és kezelő szerelvényekkel felszerelve;

Hordó: fémből, papírlemezből, műanyagból, rétegelt falemezből vagy más alkalmas anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos nyakú, kör keresztmetszetű tartályokat vagy vödröket. A fahordók és a kannák nem tartoznak ezen meghatározás alá;

Huckepack forgalom: közúti járművek vasúti kocsin történő fuvarozása;

Hulladék: olyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon történő ártalmatlanítás céljából szállítanak;

Hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány: olyan tankkonténer vagy tartányos cserefelépítmény, amelyet elsődlegesen veszélyes hulladékok szállítására használnak, és a hulladékok töltését, ill. ürítését szolgáló speciális kialakítása, ill. felszerelése megfelel a 6.10 fejezet előírásainak. Az olyan tartány, amely mindenben megfelel a 6.7 vagy a 6.8 fejezet előírásainak, nem minősül „hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány”-nak;

I

IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz;

IBC rendszeres karbantartása: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

ICAO Műszaki Utasítások: a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Chicagoi Egyezmény 18. Függeléke, A Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló Műszaki Utasítások, amelyet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), (Montreal) ad ki. Magyarországon kihirdette az 1971. évi 25. sz. tvr. és a 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet;

Illetékes hatóság: az a hatóság vagy hatóságok vagy egyéb szervezet vagy szervezetek, amelye(ke)t az egyes országokban, az egyes esetekre a belföldi jogszabályok szerint kijelölnek;

IMDG Kódex: az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS egyezmény), 1974, A rész, VII. fejezetének végrehajtására szolgáló Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), (London), ad ki. Magyarországon kihirdette a 2001. évi XI. törvény;

Ismételten felhasznált csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet megvizsgáltak és olyan sérülésektől mentesnek találtak, amelyek befolyásolnák a teljesítőképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a csomagolóeszközökre is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetőségű termékkel töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenőrzött elosztási láncban szállítanak;

J

Javított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

K

Kanna: fémből vagy műanyagból készült, négy- vagy sokszög keresztmetszetű, egy- vagy többnyílású csomagolóeszköz;

Kármentő csomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott vagy szivárgó veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni visszanyerés vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

Kényszervezérlésű szellőzőszelep: olyan szelep az alsó ürítésű tartányon, amely a fenékszeleppel össze van kapcsolva és üzemszerűen csak a tartány töltésénél és ürítésénél van nyitva a tartány szellőztetéséhez;

Kezelő szerelvény (hajlékony falú IBC-knél): az IBC testéhez erősített vagy az IBC test folytatásaként kialakított fül, hurok, szem vagy keret;

Kiskonténer: legalább 1 m3 és legfeljebb 3 m3 belső térfogatú konténer;

Megjegyzés:

A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Kocsi: saját meghajtás nélküli vasúti jármű, amely saját kerekein a vasúti sínen gördül és áru szállításra szolgál;

Kocsirakomány: egy vasúti kocsi kizárólagos használata, függetlenül attól, hogy a kocsi rakománytere teljes egészében vagy csak részben van kihasználva;

Megjegyzés:

A 7 osztálynál a megfelelő kifejezés a „kizárólagos használat” (lásd a 2.2.7.2 bekezdést).

Kombinált csomagolás: szállítási csomagolóeszköz-kombináció, amely egy vagy több belső csomagolóeszközből áll, amelye(ke)t külső csomagolóeszközbe helyeztek el a 4.1.1.5 bekezdésnek megfelelően;

Megjegyzés:

A „kombinált csomagolás” „belső elemét” mindig „belső csomagolásnak” nevezik és nem „belső tartálynak”. Az üvegpalack jó példa az ilyen „belső csomagolásra”.

Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető vagy más hasonló szerkezet), amely

- tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

- kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítóeszközzel - a rakomány megbontása nélkül - történő szállítását;.

- a rakodást és a különböző szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

- kialakításánál fogva az áru egyszerűen berakható és kirakható

(lásd még kiskonténer, nagykonténer, nyitott konténer, ponyvás konténeres zárt konténer);

A cserefelépítmény olyan konténer, amely az EN 283 Európai Szabvány (1991. évi kiadás) szerint a következő jellemzőkkel bír:

- szilárdság szempontjából csak szárazföldi vasúti és közúti, valamint komphajón történő fuvarozásra van méretezve;

- nem halmazolható;

- a közúti járművekről a jármű rakfelületén levő berendezéssel saját támasztólábaira lerakható, ill. visszarakható;

Megjegyzés:

A „konténer” fogalom nem terjed ki a hagyományos csomagolóeszközökre, IBC-kre, tankkonténerekre és kocsikra.

Köztes csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a belső csomagolások vagy tárgyak és a külső csomagolás közé helyeznek;

Kritikus hőmérséklet: az a hőmérséklet, amely felett az anyag nem létezhet folyékony halmazállapotban;

Küldemény: olyan veszélyes áru küldeménydarab(ok) vagy rakomány, amelyet a feladó szállításra átad;

Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a feladásra kész csomagolóeszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A fogalom kiterjed a gázok szállítására használt, ezen fejezet szerinti tartályokra, valamint az olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók. Nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak, sem a tartányban szállított anyagokra;

Megjegyzés:

A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Küldeménydarab tömege: ellenkező meghatározás hiányában a küldeménydarab bruttó tömege;

Külső csomagolóeszköz: az összetett csomagolóeszköz vagy kombinált csomagolás külső védelme felszívóanyaggal, tömítőanyaggal és minden egyéb elemmel, ami szükséges a belső tartályok vagy belső csomagolóeszközök befogadásához és védelméhez;

L

Láda: fémből, fából, rétegelt falemezből, farostlemezből, papírlemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból készült, négyszögletes vagy sokszög alakú oldalakkal rendelkező teljes falú csomagolóeszköz. Kis nyílások olyan célokra, mint a könnyebb megfogás vagy felnyitás vagy a besorolási követelmények kielégítése, engedélyezettek, amennyiben ezek nem befolyásolják a csomagolóeszköz integritását a fuvarozás alatt;

Légmentesen zárt tartány: olyan tartány, amelynek nyílásai légmentesen zárva vannak, és amelyen nincs biztonsági szelep, hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés. Az olyan tartányt, amelynél a biztonsági szelep előtt hasadótárcsa van, légmentesen zárt tartánynak lehet tekinteni.

Legnagyobb nettó tömeg: egyetlen csomagolás tartalmának legnagyobb tiszta tömege, vagy belső csomagolások és ezek tartalmának legnagyobb együttes tömege kg-ban;

Legnagyobb űrtartalom: a tartály vagy csomagolóeszköz (beleértve az IBC-t és a nagycsomagolást is) legnagyobb belső térfogata m3-ben vagy literben;

Legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás): a következő három érték közül a legnagyobb:

a) a tartányban a töltés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett töltési nyomás);

b) a tartányban az ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett ürítési nyomás); és

c) az a tényleges túlnyomás, amelyet a tartányra annak tartalma (beleértve azokat az idegen gázokat is, amelyeket tartalmazhat) a legnagyobb üzemi hőmérsékleten fejt ki.

Hacsak a 4.3 fejezetben levő különleges előírások másként nem rendelkeznek, az üzemi nyomás (túlnyomás) számszerű értéke nem lehet kisebb, mint a tartalom gőznyomása (abszolút nyomása) 50 °C-on.

A biztonsági szelepekkel (hasadótárcsával vagy anélkül) felszerelt tartányok esetén azonban a legnagyobb üzemi nyomásnak (túlnyomásnak) a biztonsági szelepekre előírt nyitónyomással kell egyenlőnek lennie (lásd még próbanyomás, számítási nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés:

A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Leszerelhető tartány: a vasúti kocsi különleges építésmódjához illeszkedő tartány, arról,csak a rögzítőberendezések oldása után vehető le;

Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak;

M

Megengedett legnagyobb bruttó tömeg:

a) (a hajlékony falú IBC-ket kivéve, minden más IBC típusnál) az IBC, az üzemi és a szerkezeti szerelvények tömegének, valamint a legnagyobb nettó rakomány tömegnek az összege;

b) (tartányoknál) a tartány saját tömege és a szállításra megengedett legnagyobb rakomány össztömege;

Megjegyzés:

A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Megengedett legnagyobb rakomány (hajlékony falú IBC-knél): az a legnagyobb nettó tömeg, amelyre az IBC-t kialakították és amelynek szállítására engedélyezték;

Megfelelőség biztosítása (radioaktív anyagoknál): az illetékes hatóság által alkalmazott rendszeres intézkedési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy a RID követelményei a gyakorlatban megvalósuljanak;

MEG-konténer: lásd többelemes gázkonténer;

Mélyhűtő tartály: szállításra használt, hőszigetelt, nyomástartó tartály mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, legfeljebb 1000 liter űrtartalommal;

Merev falú belső tartály (összetett IBC-knél): olyan tartály, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyretétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. Minden belső tartályt, amely nem „merev falú”, „hajlékony falú”-nak kell tekinteni;

Merev falú műanyag IBC: merev műanyag testből álló IBC, amely vázszerkezettel rendelkezhet, és a megfelelő üzemi szerelvényekkel látható el;

Minőségbiztosítás: bármely szervezet vagy szerv által alkalmazott rendszeres ellenőrzési és felügyeleti program, amelynek célja annak biztosítása, hogy a RID biztonsági előírásai a gyakorlatban megvalósuljanak;

m.n.n. (másként meg nem nevezett) tétel: olyan gyűjtőmegnevezés, amelyhez olyan anyagok, keverékek, oldatok vagy tárgyak rendelhetők, amelyek

a) nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatban név szerint megemlítve; és

b) az m.n.n. tétel megnevezésének, osztályának, osztályozási kódjának és csomagolási csoportjának megfelelő kémiai, fizikai és/vagy veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek;

Mobil tartány: a 6.7 fejezetben, ill. az IMDG Kódexben található meghatározás szerinti, 450 liternél nagyobb befogadóképességű, multimodális tartány, amelyhez a 3.2 fejezet „A” táblázatának 10 oszlopában mobil tartány utasítás (T-jel) van feltüntetve;

Műanyagszövet (hajlékony falú IBC-knél): alkalmas műanyagból álló nyújtott szalagokból vagy monoszálakból készült anyag;

Műszaki megnevezés: elfogadott kémiai - adott esetben biológiai - megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot);

N

Nagycsomagolás: olyan csomagolóeszköz, amelynél a belső csomagolások vagy tárgyak egy külső csomagolóeszközbe vannak elhelyezve és

a) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

b) befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de legfeljebb 3 m3;

Nagykonténer:

a) olyan konténer, amelynek belső befogadóképessége 3 m3-nél nagyobb;

b) a Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezmény (CSC) értelmében:

olyan méretű konténer, amelynek az alsó négy sarokkal behatárolt területe

(i) legalább 14 m2 (150 négyzetláb); vagy

(ii) legalább 7 m2 (75 négyzetláb), ha felső sarokelemekkel rendelkezik;

Megjegyzés:

A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Nagyméretű csomagolóeszköz (IBC): a 6.1 fejezetben nem említett, merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek

a) űrtartalma

(i) nem haladja meg a 3 m3-t a II és a III csomagolási csoportba tartozó, szilárd és folyékony anyagok esetében;

(ii) nem haladja meg az 1,5 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev falú műanyag, összetett, papírlemez vagy fa IBC-kbe vannak csomagolva;

(iii) nem haladja meg a 3 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok fém IBC-kbe vannak csomagolva;

(iv) nem haladja meg a 3 m3-t a 7 osztály radioaktív anyagai esetében;

b) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

c) a szállítás és kezelés során fellépő erőhatásoknak oly módon áll ellen, mint azt a 6.5 fejezet szerinti próbák meghatározzák (lásd még fa IBC, fém IBC, hajlékony falú IBC, merev falú műanyag IBC, összetett IBC műanyag belső tartállyal és papírlemez IBC);

Az átalakított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC,

a) amelyet nem UN típusúból alakítottak át UN típusúvá; vagy

b) amelyet valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át.

Az átalakított IBC-kre a RID ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket az azonos típusú, új IBC-kre kell alkalmazni (lásd még a gyártási típus meghatározását a 6.5.4.1.1 pontban).

A javított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC, amely ütődés vagy bármilyen más ok (pl. korrózió, ridegedés, a gyártási típushoz képest gyengült ellenálló képesség) miatt kijavítottak, hogy megegyezzen a gyártási típussal és képes legyen a gyártási típus-vizsgálatok elviselésére. Az összetett IBC-k merev falú műanyag belső tartályának a cseréje a gyártó eredeti specifikációja szerinti belső tartályra a RID értelmében az IBC javításának minősül. Az IBC-k rendszeres karbantartása azonban nem minősül javításnak. A merev falú műanyag IBC testeken és az összetett IBC-k belső tartályán nem végezhető javítás.

Az IBC rendszeres karbantartása a fém, merev falú műanyag és összetett IBC-ken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:

a) tisztítás;

b) a zárószerkezetek (beleértve a hozzá tartozó tömítéseket) vagy az üzemi szerelvények eltávolítása és visszahelyezése vagy a gyártó eredeti előírásainak megfelelővel való cseréje, feltéve, hogy az IBC tömörségét ellenőrzik; vagy

c) a veszélyes áru megtartására vagy az ürítési nyomás fenntartására közvetlenül nem szolgáló szerkezeti szerelvények kijavítása (pl. a tartólábak, emelő tartozékok helyreigazítása), hogy megegyezzenek a gyártási típussal, amennyiben ez az IBC megtartó funkcióját nem befolyásolja;

Megjegyzés:

1. A 6.7 fejezet előírásainak megfelelő mobil tartányok, ill. a 6.8 fejezet előírásainak megfelelő tankkonténerek nem tekinthetők IBC-knek.

2. A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k a RID értelmében nem tekinthetők konténereknek.

Nagypalack: varrat nélküli, nyomástartó, szállításra használt tartály 150 liternél nagyobb, de legfeljebb 3000 liter űrtartalommal;

NY

Nyitott kocsi: homlok- és oldalfalakkal ellátott, vagy anélküli kocsi, amelynek rakfelülete nyitott;

Nyitott konténer: nyitott tetejű konténer vagy szállítólap alapú konténer;

Nyomástartó tartály: gyűjtőfogalom, amelyhez a palackok, a nagypalackok, a gázhordók, a zárt mélyhűtő tartályok és a palackkötegek tartoznak;

O

Orsó (az 1 osztályban): műanyagból, fából, papírlemezből, fémből vagy egyéb alkalmas anyagból készített eszköz központi tengellyel és a tengely mindkét végén oldalsó tárcsával vagy anélkül. Az anyagok és tárgyak a tengely köré tekercselhetők és azokat az oldalsó tárcsák tarthatják meg;

Ö

ÖBH: lásd öngyorsuló bomlási hőmérséklet;

Ömlesztett fuvarozás: csomagolatlan szilárd anyagok vagy tárgyak fuvarozása vasúti kocsikban vagy konténerekben. A fogalom nem vonatkozik sem a küldeménydarabokban, sem a tartányokban fuvarozott árukra;

Öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet.

Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket és a zárt térben történő hevítés hatását a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. része tartalmazza;

Összetett IBC műanyag belső tartállyal: olyan IBC, amely merev külső burkolat formájú vázszerkezeti elemből áll, amely a műanyag belső tartályt, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényeket veszi körül. Kialakítása olyan, hogy a belső tartály és a külső burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik, tárolják, szállítják vagy ürítik;

Megjegyzés:

A „műanyag” az összetett IBC-knél a belső tartályokkal kapcsolatosan használva az egyéb polimer anyagokat mint pl. a gumit stb. is jelenti.

Összetett (műanyag) csomagolóeszköz: belső műanyag tartályból és külső (fém, papírlemez, rétegelt falemez stb.) csomagolóeszközből álló csomagolóeszköz. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;

Megjegyzés:

Lásd az összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszközhöz fűzött megjegyzést.

Összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz: belső üveg-, porcelán- vagy kőagyag tartályból és külső (fém, fa, papírlemez, műanyag, habosított műanyag stb.) csomagolóeszközből áll. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, fuvarozzák és ürítik;

Megjegyzés: Egy „összetett csomagolóeszköz” „belső elemét” a szokásos körülmények között „belső tartálynak” nevezik. Például egy 6HA1 típusú összetett (műanyag) csomagolóeszköz „belső eleme” egy ilyen fajta „belső tartály”, mivel ezt a szokásos körülmények között nem arra alakították ki, hogy „külső csomagolása” nélkül „befogadó” funkciót lásson el, és így nem „belső csomagolásról” van szó.

P

Palack: legfeljebb 150 liter űrtartalmú, nyomástartó, szállításra használt tartály;

Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve. A palackok együttes űrtartalma legfeljebb 3000 liter lehet, a 2 osztály mérgező (a 2.2.2.1.3 pont szerint T betűvel kezdődő osztályozási kód alá tartozó) gázainak szállítására használt palackkötegek űrtartalma azonban legfeljebb 1000 liter lehet;

Papírlemez IBC: papírlemez testből különálló fenékkel és tetővel vagy anélkül, szükség esetén béléssel (de nem belső csomagolással), és megfelelő szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Ponyvás kocsi: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott kocsi;

Ponyvás konténer: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott konténer;

Portömör csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amely nem engedi át a szilárd tartalmat, beleértve a szállítás alatt keletkező finom szilárd anyagot is;

Próbanyomás: az üzembe helyezés előtti, ill. az időszakos vizsgálat alkalmával végzett nyomáspróba során kifejtett nyomás (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), számítási nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

R

Referencia acél: a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél;

Rekesz: rácsos kialakítású (nem teljes falú) külső csomagolóeszköz;

Rögzített tartány: szerkezetileg tartósan a vasúti kocsira szerelt, legalább 1000 liter befogadóképességű (a kocsi ily módon tartálykocsivá válik) vagy egy ilyen kocsi alvázának elválaszthatatlan részét képező tartány;

SZ

Szabályozási hőmérséklet: az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid vagy az önreaktív anyag biztonságosan szállítható;

Számítási nyomás: a próbanyomással legalább egyenlő elméleti nyomás, amely a szállított anyag veszélyességi foka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben meghaladhatja az üzemi nyomást. A számítási nyomás csak a tartány falvastagságának meghatározására való a külső és belső erősítőelemek figyelembe vétele nélkül (lásd még ürítési nyomás, töltési nyomás, legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás) és próbanyomás);

Megjegyzés:

A mobil íartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szerkezeti acél: a 360...440 N/mm2 közötti legkisebb szakítószilárdságú acél;

Megjegyzés:

A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szerkezeti szerelvény:

a) tartálykocsi esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő- vagy védő-elemei;

b) tankkonténer esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizálóelemei;

Megjegyzés:

A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

c) a battériás kocsi vagy MEG-konténer elemei esetében a tartány vagy a tartály külső erősítőelemei, rögzítő-, védő- vagy stabilizálóelemei;

d) a hajlékony falú IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál a test erősítő-, rögzítő-, kezelő, védő- vagy stabilizálóelemei (beleértve a belső műanyag tartállyal rendelkező az összetett IBC-k esetében a raklap alapot is);

Szilárd anyag:

a) amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb; vagy

b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint pasztaszerű;

T

Tálca (az 1 osztályban): fém, műanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú lemez, amelyet a belső, a köztes vagy a külső csomagolásba helyeznek és azokba szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak beültethetők, szilárdan rögzíthetők és egymástól elválaszthatók legyenek;

Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, 0,45 m3-nél (450 l-nél) nagyobb befogadóképességű, a konténer meghatározásnak megfelelő szállítóeszköz, amely a tartányból és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetővé teszik a tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete jelentős megváltoztatása nélkül;

Megjegyzés:

A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k nem tekinthetők tankkonténereknek.

Tankkonténer, mobil tartány vagy tartálykocsi üzemben tartója: az a vállalkozás, amelynek a nevén a tankkonténert, a mobil tartányt vagy a tartálykocsit nyilvántartásba vették; vagy szokásos módon forgalomba helyezték;

Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belső csomagolásként használt láda, palack, hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;

Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas befogadóedény, beleértve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik (lásd még belső tartály, gázpatron, mélyhűtő tartály, merev belső tartály és nyomástartó tartály);

Tartály névleges űrtartalma: a tartályban található veszélyes áru literben kifejezett névleges térfogata. A sűrített gázok tartályainál ez megegyezik a víztöltet térfogatával;

Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit. Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhető tartányt vagy tartálykocsit jelent az ebben a részben szereplő meghatározás szerint, ill. olyan tartányt, amely a battériás kocsi vagy a MEG-konténer elemét képezi (lásd még battériás kocsi, leszerelhető tartány, MEG-konténer, mobil tartány és tartálykocsi);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7.4.1 bekezdést.

Tartálykocsi: folyékony, gáznemű, porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt kocsi, amely egy vagy több tartányt magába foglaló felépítményből és azok szerelvényeiből, valamint egy, a saját szerelvényeivel ellátott alvázból (futómű, felfüggesztés, vonó- és ütközőberendezés, fékek és feliratok) áll;

Megjegyzés:

A leszerelhető tartányos kocsik is tartálykocsinak minősülnek.

Tartányköpeny: az anyagot tartalmazó burkolat (beleértve a nyílásokat és zárószerkezeteiket);

Megjegyzés:

1. A tartályok nem tartoznak ezen fogalommeghatározás alá.

2. A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek tekintendő;

Teljes rakomány: egyetlen feladótól származó rakomány, amely részére egy nagykonténer kizárólagos használatra van fenntartva, és amelynek be- és kirakását a feladó vagy a címzett utasításai szerint végzik;

Megjegyzés:

A 7 osztálynál a megfelelő kifejezés a kizárólagos használat, lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Test (az összetett IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál): maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket;

Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Megjegyzés: Az UN tanúsítású MEG-konténerekre lásd a 6.7 fejezetet.

Töltési fok: a gáz tömegének és a felhasználásra kész nyomástartó tartályt teljesen kitöltő víz tömegének aránya 15 °C-on;

Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti töltéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, számítási nyomás és ürítési nyomás);

Töltő: bármely vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartálykocsiba, leszerelhető tartányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás kocsiba vagy MEG-konténerbe tölti, ill. az ömlesztett veszélyes árut vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe rakja;

Tömörségi próba: tartányok, csomagolóeszközök vagy IBC-k, szerelvények és zárószerkezetek szivárgásmentességének meghatározására szolgáló vizsgálat;

Megjegyzés:

A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol vagy aeroszol csomagolás;

U

UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az „ENSZ Minta Szabályzatból” származik;

Ü

Ürítési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti ürítéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, számítási nyomás és töltési nyomás);

Üzemi nyomás: a sűrített gáz állandósult nyomása a megtöltött nyomástartó tartályban 15 °C referencia-hőmérsékleten;

Megjegyzés: Tartányokra lásd a legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás) fogalmát;

Üzemi szerelvények:

a) tartányoknál a töltő- és ürítő-, a szellőztető-, a biztonsági, a fűtő- és hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök;

Megjegyzés:

A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

b) battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeinél a töltő-, ürítő- és biztonsági berendezések, az összekötő csövek, valamint a mérőeszközök;

c) IBC-knél a töltő- és ürítő-, a nyomáscsökkentő-, szellőztető-, a fűtő- és hőszigetelő-berendezések, valamint a mérőeszközök;

V

Vákuum-szelep: nyomás hatására automatikusan működésbe lépő, rugótérhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett vákuum kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Vállalat: lásd vállalkozás;

Vállalkozás: a természetes személy vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a hivatalos testületet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkező hatóságtól függ-e;

Vasúti infrastruktúra: minden vasúti vágány és rögzített berendezés, amennyiben ezek a vasúti járművek közlekedéséhez és a közlekedés biztonságához szükségesek;

Vasúti infrastruktúra üzemeltetője (pályavasút): bármely állami szervezet vagy vállalkozás, amelynek feladata a vasúti pályának és tartozékainak létesítése, karbantartása, valamint a üzemviteli és biztonsági rendszer irányítása;

Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;

Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek fuvarozását a RID tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;

Veszélyes reakció:

a) égés és/vagy jelentős hőfejlődés;

b) gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése;

c) maró anyagok képződése;

d) vegyileg nem állandó anyagok képződése; vagy

e) veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál);

Vészhőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;

Visszaforgatott műanyag: használt ipari csomagolóeszközökből visszanyert anyag, melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és előkészítenek;

Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv: az „ENSZ Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” harmadik javított kiadása (ST/SG/AC. 10/11/Rev.3) az ST/SG/AC.10/11/Rev.3/Amend.1 jelű dokumentum alapján módosítva;

Vizsgáló szervezet: az illetékes hatóság által elismert, független vizsgáló szervezet;

Z

Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;

Zárt konténer: teljesen zárt, szilárd tetejű, oldalfalú, végfalú és padlójú konténer. Ide tartozik az a nyitható tetejű konténer is, amelynek teteje a fuvarozás alatt zárva tartható;

ZS

Zsák: papírból, műanyagfóliából, textilből, szövött anyagból vagy más alkalmas anyagból készült hajlékony csomagolóeszköz.

1.2.2 Mértékegységek

A RID-ben a következő mértékegységek1) alkalmazhatók:

Fizikai mennyiség SI-egység 2) Egyéb engedélyezett
mértékegységek
A mértékegységek közötti
arány
neve jele neve jele
Hosszúság méter m - - -
Terület négyzetméter m2 - - -
Térfogat köbméter m3 liter 13) 1 l = 10-3 m3
Idő másodperc s perc
óra
nap
min
h
d
1 min = 60 s
1 h = 3600 s
1 d = 86400 s
Tömeg kilogramm kg gramm
tonna
g
t
1 g = 10-3 kg
1 t=103 kg
Sűrűség - kg/m3 kg/l 1 kg/l = 103 kg/m3
Hőmérséklet kelvin K Celsius-fok °C 0°C = 273,15 K
Hőmérséklet-különbség kelvin K Celsius-fok °C 1°C = 1 K
Erő newton N - 1 N = 1 kg m/s2
Nyomás pascal Pa bar bar 1 bar = 105 Pa
1 Pa = 1 N/m2
Mechanikai feszültség - N/m2 - N/mm2 1 N/mm2 = 1 MPa
1) A korábbi, már nem törvényes mértékegységekkel adott mennyiségértékek törvényes mértékegységű értékre való átszámításához a következő kerekített értékeket kell alkalmazni:
Erő Mechanikai feszültség
1 kg = 9,807 N 1 kg/mm2 = 9,807 N/mm2
1 N = 0,102 kg 1 N/mm2 = 0,102 kg/mm2
Nyomás
1 Pa = 1 N/m2 = 10-5 bar = 1,02 x 10-5 kg/cm2 = 0,75 x 10-2 torr
1 bar = 105 Pa = 1,02 kg/cm2 = 750 torr
1 kg/cm2 = 9,807 x 104 Pa = 0,9807 bar = 736 torr
1 torr = 1,33 x 102 Pa = 1,33 x 10-3 bar = 1,36 x 10-3 kg/cm2
Energia, munka, hőmennyiség
1 J = 1 Nm = 0,278 x 10-6 kWh = 0,102 kgm = 0,239 x 10-3 kcal
1 kWh = 3,6 x 106 J = 367 x 103 kgm = 860 kcal
1 kgm = 9,807 J = 2,72 x 10-6 kWh = 2,34 x 10-3 kcal
1 kcal = 4,19 x 103 J = 1,16 x 10-3 kWh = 427 kgm
Teljesítmény
1W = 0,102kg · m/s = 0,86 kcal/h
1 kgm/s = 9,807 W = 8,43 kcal/h
1 kcal/h = 1,16 W = 0,119 kgm/s
Dinamikai viszkozitás
1 Pa · s = 1 Ns/m2 = 10 P (poise) = 0,102 kgs/m2
1 P = 0,1 Pa · s = 0,1 Ns/m2 = 1,02 x10-2 kgs/m2
1 kgs/m2 = 9,807 Pa · s = 9,807 Ns/m2 = 98,07 P
Kinematikai viszkozitás
1 m2/s = 104 St (Stokes)
1 St = 10-4 m2/s
2) A Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet határozatainak eredménye (Cím: Pavillon de Breteuil, Parc de St-Cloud, F-92310 Sévres).
3) A liter jelzésére az „l” egységjel helyett írógéppel írt betűk vagy nyomdai szedésű betűk esetén „L” egységjel is megengedett.
Munka
Energia
Hőmennyiség
joule J kilowattóra
elektronvolt
kW · h
eV
1 kWh = 3,6 MJ
1 J=1 N · m = 1 W · s
1 eV = 0,1602 · 10-18 J
Teljesítmény watt W - - 1 W= 1 J/s = 1N · m/s
Kinematikai viszkozitás - m2/s - mm2/s 1 mm2/s=10-6 m2/s
Dinamikai viszkozitás - Pa · s - mPa · s 1 mPa · s= 10-3 Pa · s
Aktivitás becquerel Bq - - -
Dózisegyenérték sievert Sv - - -

A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a mértékegységek jele elé tett, egy szorzót jelentő, következő prefixumok (SI-prefixumok) egyikével lehet képezni.

A szorzó A prefixum
neve
A prefixum
jele
1 000 000 000 000 000 000 1018 trillió exa E
1 000 000 000 000 000 1015 billiárd peta P
1 000 000 000 000 1012 billió tera T
1 000 000 000 109 milliárd giga G
1 000 000 106 millió mega M
1 000 103 ezer kilo k
100 102 száz hekto h
10 101 tíz deka da
0,1 10-1 tized deci d
0,01 10-2 század centi c
0,001 10-3 ezred milli m
0,000 001 10-6 milliomod mikro ě
0,000 000 001 10-9 milliárdod nano n
0,000 000 000 001 10-12 billiomod piko p
0,000 000 000 000 001 10-15 billiárdod femto f
0,000 000 000 000 000 001 10-18 trilliomod atto a

1.2.2.2 Kifejezett ellentétes meghatározás hiányában a „%” a RID-ben a következőket jelenti:

a) szilárd vagy folyékony anyagok keveréke, valamint oldatok és folyadékokkal átitatott szilárd anyagok esetén a keverék, az oldat vagy az átitatott anyag teljes tömegére vonatkoztatott tömeg%-ot;

b) sűrített gázkeverékek esetén: ha a töltés nyomásra történik, a térfogatarányt a gázkeverék teljes térfogatának százalékában megadva; vagy ha a töltés tömegre történik, a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva;

c) cseppfolyósított gázkeverék, valamint oldott gázkeverék esetén: a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva.

1.2.2.3 A tartályokra vonatkozó mindenféle nyomás (pl. próbanyomás, belső nyomás, a biztonsági szelepek nyitónyomása) mindig túlnyomásban van megadva (a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomásban); ezzel szemben a gőznyomás mindig abszolút nyomásban van kifejezve.

1.2.2.4 Ha a RID töltési fokot ír elő tartályokra vagy tartányokra, ez mindig 15 °C anyaghőmérsékletre vonatkozik, hacsak más hőmérséklet nincs megjelölve.

1.3 FEJEZET

A VESZÉLYES ÁRUK FUVAROZÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK KÉPZÉSE

1.3.1 Alkalmazási terület

Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, veszélyes áruk fuvarozásával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes árukra vonatkozó előírásokból.

Megjegyzés:

A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az 1.8.3 szakaszt.

1.3.2 A képzés jellege

Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges:

1.3.2.1 Általános tájékoztató oktatás

A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó általános előírásokat.

1.3.2.2 Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás

A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó előírásokra.

Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismertetni kell.

1.3.2.3 Biztonsági képzés

A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, illetve mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának.

Az oktatás célja, hogy a személy tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek.

1.3.2.4 A 7 osztályra vonatkozó oktatás

A 7 osztály vonatkozásában a személyzetet megfelelően ki kell oktatni a sugárveszélyre, illetve a személyzetet - vagy tevékenységük következtében más személyeket - érő besugárzás csökkentése érdekében betartandó óvóintézkedésekre.

1.3.3 Dokumentálás

Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak és a munkavállalónak is meg kell őriznie, és új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. A személyzet oktatását rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal.

1.4 FEJEZET

A RÉSZTVEVŐK BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI

1.4.1 Általános biztonsági előírások

1.4.1.1 A veszélyes áru fuvarozásában résztvevőknek az előre látható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, illetve a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.

1.4.1.2 Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell a kárelhárító szolgálatokat és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek.

1.4.1.3 A RID a különböző résztvevőkre háruló kötelezettségeket részletesebben is megadhatja.

Ha egy Tagállam véleménye szerint nem jár a biztonság csökkenésével, a valamely résztvevőre háruló kötelezettségeket belföldi jogszabályaiban átháríthatja egy vagy több másik résztvevőre, feltéve, hogy az 1.4.2 és 1.4.3 szakaszban felsorolt kötelezettségeknek eleget tesznek. Ezekről az eltérésekről a Tagállamnak értesítenie kell a Központi Hivatalt, amely a többi Tagállam tudomására hozza.

Az 1.2.1, 1.4.2 és 1.4.3 szakasznak a résztvevők és kötelezettségeik meghatározására vonatkozó előírásai nem érintik a belföldi jog jogkövetkezményekre (büntetőjogi, kártérítési felelősség stb.) vonatkozó azon előírásait, amelyek abból fakadnak, hogy a kérdéses résztvevő pl. természetes vagy jogi személy, önálló vállalkozó, munkaadó vagy alkalmazott.

1.4.2 A fő résztvevők kötelezettségei

1.4.2.1 Feladó

1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át fuvarozásra, amely megfelel a RID előírásainak. A feladóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru a RID-del összhangban van besorolva és fuvarozása engedélyezett;

b) el kell látnia a fuvarozót információval és adatokkal, illetve szükség esetén az előírt fuvarlevéllel és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3.2 fejezet „A” táblázatának előírásaira;

c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartálykocsikat, leszerelhető tartányos kocsikat, battériás kocsikat, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, és el vannak látva a RID-ben előírt jelölésekkel;

d) be kell tartania a feladás módjára és a továbbítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat;

e) biztosítania kell, hogy még a tisztítatlan és nem gáztalanított, üres tartányok (tartálykocsik, leszerelhető tartányos kocsik, battériás kocsik, MEG-konténerek, mobil tartányok vagy tankkonténerek), illetve az ömlesztett áruhoz használt üres, tisztítatlan kocsik, nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva megfelelő jelöléssel és veszélyességi bárcákkal, továbbá a tisztítatlan, üres tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.

1.4.2.1.2 Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen a RID előírásainak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban.

1.4.2.1.3 Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.

1.4.2.2 Fuvarozó

1.4.2.2.1 A fuvarozóra, aki a feladás helyén a veszélyes árut átveszi - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - reprezentatív módon, szúrópróbaszerűen különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru a RID szerint fuvarozásra engedélyezett;

b) meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a fuvarlevélhez csatolva legyenek és továbbításra kerüljenek;

c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak, stb.;

d) meg kell győződnie arról, hogy a tartálykocsi, battériás kocsi, leszerelhető tartányos kocsi, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;

e) ellenőriznie kell, hogy a kocsik ne legyenek túlterhelve;

f) meg kell győződnie arról, hogy a kocsikra előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve.

Az előzőeket - értelemszerűen - a fuvarlevél, illetve a kísérő okmányok alapján, a kocsi vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.

Ezen pont előírásai az UIC 471-3 V Döntvény *  (Ellenőrzések, amelyeket a nemzetközi forgalomban a veszélyes áru küldemények esetén végre kell hajtani) 5. pontjának.

1.4.2.2.2 Az 1.4.2.2.1 a), b), e) és f) pont esetében azonban a fuvarozó megbízhat többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.2.2.3 Ha a fuvarozó az 1.4.2.2.1 pont alapján a RID előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.

1.4.2.2.4 Ha a fuvarozó a szállítás alatt olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága, illetve a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania.

A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhatnak a szállítás folytatására.

Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, illetve a szállítás folyatására engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges közigazgatási eszközökkel támogatniuk kell a fuvarozót. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fuvarozó tájékoztatja hatóságot, hogy a feladó nem közölte vele az áru veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja.

1.4.2.3 Címzett

1.4.2.3.1 A címzett kötelessége az áru átvétele - hacsak az átvétel megtagadására elfogadható indokkal nem rendelkezik -, illetve kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő RID előírásokat betartották.

A címzettre - az l.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) el kell végeznie a RID által megkövetelt esetekben a kocsik és konténerek előírt tisztítását és fertőtlenítését;

b) biztosítania kell, hogy ha már a kocsikat és konténereket teljesen kiürítették, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk láthatók a nagybárcák és a narancssárga tábla jelölések.

Egy kocsi vagy konténer csak akkor adható vissza vagy használható fel ismét, ha az előzőekben említett előírásokat betartották.

1.4.2.3.2 Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az 1.4.2.3.1 pont előírásainak megfeleljenek.

1.4.3 Egyéb résztvevők kötelezettségei

A többi résztvevőt, ill. kötelezettségeiket a következő - nem teljes körű - felsorolás tartalmazza. A többi résztvevő kötelezettségei az előző 1.4.1 szakaszból következnek, amennyiben tudatában vannak vagy tudatában kell lenniük, hogy feladataikat a RID hatálya alá eső fuvarozási tevékenység részeként végzik.

1.4.3.1 Berakó

1.4.3.1.1 A berakóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az a RID szerint fuvarozható;

b) amikor becsomagolt veszélyes árut vagy tisztítatlan, üres csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült - különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye -, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik a tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre is;

c) amikor veszélyes árut rak egy kocsiba vagy nagykonténerbe, ki kell elégítenie a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;

d) amikor a veszélyes árut közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából, figyelembe kell vennie a kocsi vagy nagykonténer bárcázására (nagybárcák elhelyezésére) és a kocsi vagy nagykonténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat;

e) amikor a küldeménydarabokat berakja, ki kell elégítenie az együvérakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a kocsiban vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat és az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat.

1.4.3.1.2 Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.3.2 Csomagoló

A csomagolóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat;

b) amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.

1.4.3.3 Töltő

A töltőre - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) a tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak;

b) meg kell győződnie arról, hogy a tartálykocsi, battériás kocsi, leszerelhető tartányos kocsi, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának
érvényességi ideje még nem járt le;

c) tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány engedélyezve van;

d) a tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartánykamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat;

e) a töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb töltési fokot vagy az űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget;

f) a tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét;

g) biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék;

h) a veszélyes áru szállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák és veszélyességi bárcák vagy nagybárcák az előírás szerint el legyenek helyezve a tartányokon, a kocsikon és a kis- és nagykonténereken;

i) cseppfolyósított gáz tartálykocsiba töltése előtt és után figyelembe kell vennie az ide vonatkozó különleges ellenőrzési előírásokat.

1.4.3.4 Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója

A tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartójára - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;

b) biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tankkonténer vagy a mobil tartány a következő időszakos vizsgálatig kielégítse a RID előírásait;

c) soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.

1.4.3.5 Tartálykocsi üzemben tartója

A tartálykocsi üzemben tartójára - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;

b) biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tartálykocsi a következő időszakos vizsgálatig kielégítse a RID előírásait;

c) soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.

1.4.3.6 A vasúti infrastruktúra üzemeltetője

Az 1.4.1 szakasz alapján a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a rendezőpályaudvarokra az 1.10 fejezet szerinti „Belső veszélyelhárítási terv” készüljön. * 

1.5 FEJEZET

ELTÉRÉSEK

1.5.1 Ideiglenes eltérések

1.5.1.1 A RID előírásainak a műszaki és ipari fejlődéshez igazítása céljából a Tagállamok illetékes hatóságai közvetlenül egymás között megállapodhatnak abban, hogy területeiken bizonyos fuvarozásokat ideiglenesen a RID előírásaitól eltérően engedélyeznek, feltéve, hogy ez a biztonságot nem veszélyezteti. Annak a hatóságnak, amely az ideiglenes eltérést kezdeményezte, értesítenie kell az ilyen időszakos eltérésekről a Központi Hivatalt, hogy az a Tagállamok tudomására hozhassa.  * 

Megjegyzés:

Az 1.7.4 bekezdés szerinti „Külön megegyezés” nem tekinthető az ezen fejezet szerinti ideiglenes eltérésnek.

1.5.1.2 Az ideiglenes eltérés érvényességének időtartama nem lehet öt évnél hosszabb az életbelépésétől számítva. Az ideiglenes eltérés automatikusan megszűnik a RID megfelelő módosításának életbelépési dátumától kezdve.

1.5.1.3 Az ideiglenes eltérések a CIM Egységes Szabályok 5. cikk 2. § szerinti magállapodások. Az ideiglenes eltérések alapján végzett fuvarozások a RID szerinti fuvarozások.

Megjegyzés:

A CIM Egységes szabályok 5. cikk 2. § szövege a következő:

„2. § - Két vagy több Állam megállapodással, vagy két vagy több vasút díjszabási rendelkezésekkel megegyezhet olyan feltételekben, amelyek alapján bizonyos anyagok vagy bizonyos tárgyak, amelyeket a RID a fuvarozásból kizár, mégis fuvarozhatók.

Az Államok és a vasutak hasonlóképpen enyhíthetik a RID-ben előírt fuvarozási feltételeket.

Ezeket a megállapodásokat és díjszabási rendelkezéseket ki kell hirdetni és a Központi Hivatallal közölni kell, a Központi Hivatal ezeket a Tagállamok tudomására hozza.”

1.5.2 Katonai küldemények

A katonai küldeményekre, azaz az 1 osztály anyagait és tárgyait tartalmazó olyan küldeményekre, amelyek a fegyveres erőkhöz tartoznak, vagy a fegyveres erők ellenőrzése alatt állnak, eltérő rendelkezések vonatkoznak (lásd az 5.2.1.5 bekezdést, az 5.2.2.1.8, 5.3.1.1.2 és 5.4.1.2.1 f) pontot, valamint a 7.2.4 szakasz W2 különleges előírását).

1.6 FEJEZET

ÁTMENETI ELŐÍRÁSOK

1.6.1 Általános előírások

1.6.1.1 A RID anyagai és tárgyai - más előírás hiányában - 2003. június 30-ig a RID 2002. december 31-ig érvényes előírásai *  szerint is szállíthatók.

Megjegyzések:

A fuvarlevélbe teendő bejegyzésekre lásd az 5.4.1.1.12 pontot.

1.6.1.2 Azok a veszélyességi bárcák, amelyek 1998. december 31-ig megfeleltek az akkor érvényes, mintának, a készlet kifogyásáig használhatók.

1.6.1.3 Azok az 1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek valamely Tagállam fegyveres erőihez tartoznak és amelyeket 1990. január 1-je előtt a RID akkor érvényes előírásainak *  megfelelően csomagoltak, 1989. december 31-e után is fuvarozhatók, amennyiben a csomagolások sértetlenek és a fuvarlevélbe tett bejegyzés szerint ezek 1990. január 1-je előtt csomagolt katonai áruk. Az erre az osztályra 1990. január 1-jétől érvényes egyéb előírásokat be kell tartani.

1.6.1.4 Azok az 1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak, amelyeket 1990. január 1-je és 1996. december 31-e között a RID ezen időszakban érvényes előírásainak *  megfelelően csomagoltak, 1996. december 31-e után is fuvarozhatók, amennyiben a csomagolások sértetlenek és a fuvarlevélbe tett bejegyzés szerint ezek az l osztályba tartozó olyan áruk, amelyeket 1990. január 1-je és 1996. december 31-e között csomagoltak.

1.6.1.5 Azok az IBC-k, amelyeket a 405 szélzetszám (5) bekezdésének és az 555 szélzetszám (3) bekezdés 1999. január 1-je előtt érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg a 405 szélzetszám (5) bekezdésének és az 555 szélzetszám (3) bekezdés 1999. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.2 Tartályok a 2 osztály gázaihoz

1.6.2.1 Azok az 1997. január 1-je előtt gyártott tartályok, amelyek a RID 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak nem felelnek meg, de amelyek fuvarozása a RID 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint engedélyezett volt, ezen időpont után is használhatók, amennyiben a P200 és a P203 csomagolási utasításban előírt időszakos vizsgálatok alapján megfelelnek.

1.6.2.2 Azok az 1.2.1 szakaszban található meghatározás szerinti palackok, amelyeket első alkalommal vagy időszakosan 1997. január 1-je előtt vizsgáltak, következő töltésük vagy következő időszakos felülvizsgálatuk időpontjáig tisztítatlan, üres állapotban bárcák nélkül is fuvarozhatók.

1.6.2.3 A 2003. január 1-je előtt gyártott tartályok 2003. január 1-je után is viselhetik azokat a jelöléseket, amelyek a 2002. december 31-ig érvényes követelményeknek felelnek meg.

1.6.3 Tartálykocsik és battériás kocsik

1.6.3.1 Azokat a tartálykocsikat, amelyeket az 1978. október 1-jétől alkalmazható előírások életbe lépése előtt gyártottak, továbbra is használhatók, ha a tartány szerelvényei kielégítik a 6.8 fejezet követelményeit. A tartányok falvastagságát - a 2 osztály cseppfolyósított gázainak szállítására használt tartányok kivételével - szerkezeti acélból gyártott tartánynál legalább 0,4 MPa (4 bar) számítási nyomásra (túlnyomásra), alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott tartánynál legalább 200 kPa (2 bar) számítási nyomásra (túlnyomásra) kell méretezni.

1.6.3.2 Az időszakos vizsgálatokat az átmeneti előírások szerint tovább használt tartálykocsik esetén a 6.8.2.4 és a 6.8.3.4 bekezdés előírásai az egyes osztályokra vonatkozó különleges előírások szerint kell végrehajtani. Hacsak a korábbiakban nagyobb próbanyomás nem volt előírva, az alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott tartányoknál elegendő a 200 kPa (2 bar) próbanyomás (túlnyomás).

1.6.3.3 Azok a tartálykocsik, amelyek ezeknek az 1.6.3.1 és az 1.6.3.2 bekezdés átmeneti előírásainak megfelelnek, 1998. szeptember 30-ig tovább használhatók olyan veszélyes áruk fuvarozására, amelyekre eredetileg engedélyezve voltak. Ez az átmeneti időszak nem érvényes .a 2 osztályba tartozó anyagok fuvarozására használt tartálykocsikra, sem az olyan tartálykocsikra, amelyeknek falvastagsága és szerelvényei megfelelnek a 6.8 fejezet előírásainak.

1.6.3.4 Azok a tartálykocsik, amelyeket az 1988. január 1-je előtt az 1987. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1988. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók. Ez érvényes azokra a tartálykocsikra is, amelyek nincsenek ellátva az 1988. január 1-jétől a XI. Függelék 1.6.1 pontjában előírt jelöléssel a tartány anyagának feltüntetésére.

1.6.3.5 Azok a tartálykocsik, amelyeket az 1993. január 1-je előtt az 1992. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1993. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.6 Azok a tartálykocsik, amelyeket az 1995. január 1-je előtt az 1994. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1995. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.7 Azok az 55...61 °C közötti lobbanáspontú gyúlékony, folyékony anyagok szállítására szolgáló tartálykocsik, amelyeket az 1997. január 1-je előtt a XI. Függelék 1.2.7, 1.3.8 és 3.3.3 pontjának 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg ezen pontok 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.8 A 2 osztály anyagainak szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik, leszerelhető tartányos kocsik és battériás kocsik a következő időszakos vizsgálat időpontjáig viselhetik az 1996. december 3l-ig érvényes előírások szerinti jelölést.

Amikor a RID módosítása következtében egyes gázok helyes szállítási megnevezése módosul, a táblán, ill. a tartányon (lásd a 6.8.3.5.2 és a 6.8.3.5.3 pontot) nem szükséges a megnevezést módosítani, amennyiben a gáz(ok) megnevezését a tartálykocsin, leszerelhető tartányos kocsin, battériás kocsin vagy a rajtuk levő táblán [lásd a 6.8.3.5.6 b) és c) pontot] a következő, időszakos vizsgálat során módosítják.

1.6.3.9 (fenntartva)

1.6.3.10 Az UN 3256 szám alá tartozó anyagok szállítására szolgáló, 1995. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik, amelyek azonban nem felelnek meg az 1995. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2004. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.11 Azok a tartálykocsik, amelyeket 1997. január 1-je előtt az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg a XI. Függelék 3.3.3 és 3.3.4 pontja 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.12 Az UN 2401 piperidin szállítására szolgáló tartálykocsik, amelyeket a XI. Függelék 3.2.3 pontjának 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1999. január 1-jétől alkalmazható előírásoknak, 2009. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.13 Az UN 3257 azonosító szám alá tartozó anyagok fuvarozására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik, amelyek azonban nem felelnek meg az 1997. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2006. december 3l-ig tovább használhatók.

1.6.3.14 Azok a tartálykocsik, amelyeket 1999. január 1-je előtt a XI. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg XI. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1999. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.15 Az UN

1092, 1098, 1135, 1143, 1182, 1199, 1238, 1251, 1605, 1647, 1695, 1809, 2295, 2337, 2407, 2438, 2477, 2487, 2488, 2558, 2606, 2644, 2646, 2686, 3023, 3289 és 3290,

számú anyag szállítására szolgáló tartálykocsik, amelyeket 1997. január 1-je előtt az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1997. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2004. december 3l-ig tovább használhatók.

1.6.3.16 (fenntartva)

1.6.3.17 Azok a tartálykocsik, amelyeket a XI. Függelék 1.2.8.5 pont utolsó mondatának 2000. július 1-jétől érvényes előírásának nem felelnek meg, a következő felülvizsgálatig, de legfeljebb 2004. júnus 30-ig tovább használhatók.

1.6.3.18 Azok a tartálykocsik és battériás kocsik, amelyeket 2003. január 1-je előtt a 2001. június 30-ig érvényes előírások szerint gyártottak, azonban nem felelnek meg a 2001. július l-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

A gyártási típus jóváhagyásban a tartánykód hozzárendelést és az ehhez tartozó jelölést 2011. január 1-jéig kell elkészíteni.

1.6.3.19 (fenntartva)

1.6.3.20 Azok a tartálykocsik, amelyeket 2003. július 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, és nem felelnek meg a 6.8.4 szakasz b) pont TE15 különleges előírása és a 6.8.2.1.7 pont 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.3.21 (fenntartva)

1.6.3.22 Azok az alumíniumötvözetből készült tartálykocsik, amelyeket 2003. január 1-je előtt a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg a 2003. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.23 Az UN 2073 és 3318 számú gázok szállítására szolgáló tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg az 5.3.5 szakasz és a 6.8.4 e) bekezdés TM6 különleges előírása 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek, a következő vizsgálatig, de legfeljebb 2006. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.24 Az UN 1052, 1170 és 2073 számú maró gázok szállítására szolgáló, 2003. január 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.5.1.1 b) pont 2003. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4 Tankkonténerek és MEG-konténerek

1.6.4.1 Azok a tankkonténerek, amelyeket 1988. január 1-je előtt az 1987. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1988 január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.2 Azok a tankkonténerek, amelyeket 1993. január 1-je előtt az 1992. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg de az 1993. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.3 Azok az 1995. január 1-je előtt gyártott tankkonténerek, amelyeket az 1994. december 31-ig érvényes előírásoknak megfelelően gyártottak, de nem felelnek meg az 1995. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.4 Azok az 55...61 °C közötti lobbanáspontú gyúlékony, folyékony anyagok szállítására szolgáló tankkonténerek, amelyeket 1997. január 1-je előtt a X. Függelék 1.2.7, 1.3.8 és 3.3.3 pontjának 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg ezen pontok 1997. január l-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.5 A 2 osztály anyagainak szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott tankkonténerek a következő időszakos vizsgálat időpontjáig viselhetik az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerinti jelölést.

Amikor a RID módosítása következtében egyes gázok helyes szállítási megnevezése módosul, a táblán, ill. a tartányon (lásd a 6.8.3.5.2 és a 6.8.3.5.3 pontot) nem szükséges a megnevezést módosítani, amennyiben a gáz(ok) megnevezését a tankkonténeren, a MEG-konténeren vagy a rajtuk levő táblán [lásd a 6.8.3.5.6 b) és c) pontot] a következő időszakos vizsgálat során módosítják.

1.6.4.6 AZ UN 3256 számú anyagok szállítására szolgáló tankkonténerek, amelyeket 1995. január 1-je előtt gyártottak, de nem felelnek meg az 1995. január 1-jétől érvényes követelményeknek, 2004. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.4.7 Azok a tankkonténerek, amelyeket 1997. január 1-je előtt az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg a X. Függelék 3.3.3 és 3.3.4 pontja 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.8 Azok a tankkonténerek, amelyeket 1999. január 1-je előtt a X. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg X. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1999. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.9 Az UN 2401 piperidin szállítására szolgáló tankkonténerek, amelyeket 1999. január 1-je előtt a X. Függelék 3.2.3 pontjának 1998. december 31-e előtt érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1999. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2003. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.4.10 Az UN 3257 számú anyagok szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg az 1997. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2004. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.4.11 (fenntartva)

1.6.4.12 Azok a tankkonténerek és a MEG-konténerek, amelyeket RID 2003. július 1-je előtt a 2001. június 30-ig érvényes előírásoknak megfelelően gyártottak, de nem felelnek meg a 2001. július 1-jétől érvényes előírásoknak, tovább használhatók. A gyártási típus jóváhagyásban a tartánykód hozzárendelést és az ehhez tartozó jelölést 2008. január 1-jéig kell elkészíteni.

1.6.4.13 Azok a 2003. július 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.1.7 pont és a 6.8.4 szakasz b) pont TE15 különleges előírása 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.4.14 Az UN 1052, 1170 és 2073 számú maró gázok szállítására szolgáló, 2003. január 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.8.5.1.1 b) pont 2003. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.5 (fenntartva)

1.6.6 7 osztály

1.6.6.1 Küldeménydarabok, amelyekhez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1985. évi és 1985. évi (1990-ben) módosított kiadása szerint nem szükséges a küldeménydarab-minta illetékes hatóság általi engedélyezése

Azok az engedményes küldeménydarabok, IP-1, IP-2 és IP-3 típusú ipari küldeménydarabok és „A” típusú küldeménydarabok, amelyekhez nem volt szükséges a küldeménydarab-minta illetékes hatóság általi engedélyezése és kielégítik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” (NAÜ 6. sz. Biztonsági sorozat) 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának követelményeit, továbbra is használhatók, azzal a kikötéssel, hogy az l.7.3 szakasz szerinti kötelező minőségbiztosítási programra, ill. a 2.2.7.7 bekezdésben az aktivitási határértékekre és anyag korlátozásra vonatkozó előírásokat be kell tartani.

A 2003. december 31-e után gyártott vagy átalakított csomagolóeszközöknek (kivéve hogyha az átalakítás a biztonságot növeli) meg kell felelniük az érvényben lévő RID előírásoknak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” (NAÜ 6. sz. Biztonsági sorozat) 1985. évi vagy 1985. évi (1990- ben) módosított kiadása szerint legkésőbb 2003. december 31-ig szállításra előkészített küldeménydarabok továbbra is szállíthatók. Az ezen időpont után szállításra előkészített küldeménydaraboknak meg kell felelniük az érvényben lévő RID előírásoknak.

1.6.6.2 Küldeménydarabok, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi és 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint engedélyeztek

1.6.6.2.1 A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi vagy 1973. évi módosított kiadásának előírásai szerint az illetékes hatóság által engedélyezett küldeménydarab-mintának megfelelően gyártott küldeménydarabok tovább használhatóak azzal a kikötéssel, hogy a küldeménydarab-minta többoldalú engedélyezésére, az 1.7.3 szakasz szerinti kötelező minőségbiztosítási programra, ill. a 2.2.7.7 bekezdésben az aktivitási határértékekre és anyagkorlátozásra vonatkozó előírásokat be kell tartani. Új gyártás beindítása nem engedélyezhető. A csomagolóeszköz minta vagy az engedélyezett radioaktív tartalom fajtájának vagy mennyiségének olyan változtatása, amely az illetékes hatóság szerint a biztonságot lényegesen befolyásolná, meg kell feleljen az érvényben lévő RID előírásainak. Minden egyes csomagolóeszközhöz az 5.2.1.7.5 pont szerinti sorozatszámot hozzá kell rendelni és a csomagolóeszköz külsején fel kell tüntetni.

1.6.6.2.2 A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint az illetékes hatóság által engedélyezett küldeménydarab-mintának megfelelően gyártott küldeménydarabok 2003. december 31-ig tovább használhatóak, azzal a kikötéssel, hogy az 1.7.3 szakasz szerinti kötelező minőségbiztosítási programra, ill. a 2.2.7.7 bekezdésben az aktivitási határértékekre és anyag korlátozásra vonatkozó előírásokat be kell tartani. Ezen időpont utáni használat esetén ezen felül a küldeménydarab-minta többoldalú engedélyezése is szükséges. A csomagolóeszköz-minta vagy az engedélyezett radioaktív tartalom fajtájának vagy mennyiségének olyan változtatása, amely az illetékes hatóság szerint a biztonságot lényegesen befolyásolná, meg kell feleljen az érvényben lévő RID előírásainak. Minden küldeménydarabnak, amelynek gyártása 2006. december 31-e után kezdődik, meg kell felelnie az érvényben lévő RID előírásoknak.

1.6.6.3 Különleges formájú radioaktív anyagok, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint engedélyeztek

Az olyan minta szerint gyártott különleges formájú radioaktív anyag, amelyre az illetékes hatóság a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint adott ki egyoldalú engedélyt, tovább használható, azzal a kikötéssel, hogy az 1.7.3 szakasz szerinti kötelező minőségbiztosítási programra vonatkozó előírásokat be kell tartani. Minden különleges formájú radioaktív anyagnak, amelyet 2003. december 31-e után gyártanak, meg kell felelnie az érvényben lévő RID előírásoknak.

1.7 FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A 7 OSZTÁLYRA

1.7.1 Általános előírások

1.7.1.1 A RID olyan biztonsági szabályokat állapít meg, amelyek által a radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos sugárzásból, kritikusságból vagy hőhatásból eredően a személyeket, javakat vagy környezetet érő veszélyek megfelelően kezelhetők. Ezek a szabályok az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” (ST-1), NAÜ, Bécs, (1996) kiadványon alapulnak. Az ST-1-hez magyarázatok találhatók az IAEA „Advisory Matérial for the IAEA Regulations for the Safe Transport of Radioactive Materials (1996)” Safety Standard Series No. ST-2, NAÜ, Bécs (előkészületben levő) kiadványban.

1.7.1.2 A RID célja a személyek, a javak és a környezet védelme a sugárzás hatásaival szemben a radioaktív anyagok szállítása során. Ez a védelem azáltal érhető el, hogy követelményeket támaszt:

a) a radioaktív tartalom behatárolására;

b) a külső sugárzási szint ellenőrzésére;

c) a kritikusság megelőzésére; és

d) a hő általi sérülések megelőzésére.

Ezek a követelmények elsősorban azáltal teljesülnek, hogy a kocsik és a küldeménydarabok tartalmának határértékei, ill. a küldeménydarab-minták minőségi követelményei a radioaktív tartalom veszélyességének függvényében különböző fokozatokra vannak meghatározva. Másodsorban a küldeménydarabokra, kezelésükre, a csomagolóeszköz karbantartására vonatkozó, a radioaktív tartalom fajtáját figyelembe vevő követelmények meghatározásával és végül az adminisztratív ellenőrzések előírásával, - vagy ahol szükséges - az illetékes hatóság általi jóváhagyás megkövetelésével.

1.7.1.3 A RID előírásait a radioaktív anyagok vasúti fuvarozására kell alkalmazni, beleértve a radioaktív anyagok használatával együtt járó fuvarozásokat is. A „szállítás” magában foglalja a radioaktív anyag mozgatásával kapcsolatos minden tevékenységet, a csomagolóeszköz tervezését, gyártását, karbantartását és javítását, a radioaktív rakomány előkészítését, feladását, berakását, szállítását (beleértve a közbenső tárolását), kirakását és átvételét a rendeltetési helyen. A RID által a minőségi követelmények meghatározásánál alkalmazott különböző fokozatok három súlyossági szinttel jellemezhetők:

a) szokásos szállítási körülmények (rendkívüli esemény nélkül);

b) kisebb balesetek fellépése során fennálló szállítási körülmények;

c) a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények.

1.7.2 Sugárvédelmi program

1.7.2.1 A radioaktív anyagok fuvarozásához sugárvédelmi program szükséges, amely a sugárvédelmi követelmények kellő figyelembevételét célzó intézkedéseket tartalmaz.

1.7.2.2 A programban alkalmazott intézkedések jellegét és mértékét a sugárterhelés nagyságához és valószínűségéhez kell igazítani. A programnak tartalmaznia kell az 1.7.2.3, az 1.7.2.4 bekezdés, ill. a 7.5.11 szakasz CW33 előírás 1.1) és 1.4) pontja követelményeit és az alkalmazható vészhelyzeti eljárásokat. A program dokumentumait ellenőrzés céljából, kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

1.7.2.3 A védelmet és biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson. Az optimáláskor tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmi tényezőkre. A személyek sugárterhelése nem haladhatja meg az erre meghatározott dóziskorlátokat. Rendszerszemléletű megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a szállítás és az egyéb tevékenységek kapcsolatát.

1.7.2.4 Amennyiben a szállítási tevékenység során a foglalkozási sugárterhelésből eredő effektív dózis:

a) teljesen valószínűtlen, hogy meghaladja az évi l mSv-et, sem különleges munkarendre, sem részletes megfigyelésre, sem dózis értékelési programra, sem pedig az egyéni sugárterhelés feljegyzésére nincs szükség;

b) valószínűleg évi 1 és 6 mSv között van, akkor a munkahely sugárellenőrzésén vagy az egyéni sugárterhelés feljegyzésén alapuló dózis értékelési programot kell működtetni;

c) valószínűleg meghaladja az évi 6 mSv-et, akkor egyéni sugárterhelési nyilvántartást kell vezetni.

Az egyéni sugárterhelési nyilvántartást, ill. a munkahely sugárellenőrzésének adatait meg kell őrizni.

1.7.3 Minőségbiztosítás

A RID előírásainak való megfelelőség biztosítása érdekében a különleges formájú radioaktív anyagok, a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok és a küldeménydarabok tervezésére, gyártására, vizsgálatára, dokumentációjára, használatára, karbantartására, felügyeletére, valamint a szállításra és a szállítás közbeni átmeneti tárolásra az illetékes hatóság által elfogadott, nemzetközi, nemzeti vagy egyéb szabványokon alapuló minőségbiztosítási programot kell kialakítani és működtetni. Annak a tanúsítványnak, hogy a gyártási mintára vonatkozó követelményeket teljes mértékben teljesítették, az illetékes hatóság rendelkezésére kell állnia. A gyártónak, a feladónak és a felhasználónak - kérésre - az illetékes hatóság számára rendelkezésre kell bocsátania a gyártás vagy a használat ellenőrzéséhez szükséges berendezéseket és minden illetékes hatóság számára bizonyítani kell, hogy

a) az alkalmazott gyártási eljárások és a felhasznált anyagok összhangban vannak az engedélyezett mintadarab specifikációival; és

b) minden csomagolóeszközt rendszeresen megvizsgálnak és - szükség esetén - oly módon állítanak helyre és tartanak jó állapotban, hogy azok az ismételt felhasználás után is megfelelnek a vonatkozó előírásoknak és specifikációknak.

Amennyiben az illetékes hatóság engedélye szükséges, ezen engedély kiadása a minőségbiztosítási program alkalmasságának függvénye.

1.7.4 Külön megegyezés

1.7.4.1 A külön megegyezés az illetékes hatóság által jóváhagyott előírásokat jelenti, amelyek betartásával a RID radioaktív anyagokra vonatkozó követelményeinek nem mindenben megfelelő küldemény fuvarozható.

Megjegyzés:

A külön megegyezés nem tekinthető az 1.5.1 szakasz szerinti ideiglenes eltérésnek.

1.7.4.2 Azok a küldemények, amelyeknél a 7 osztályra vonatkozó valamely előírást nem lehet betartani, csak külön megegyezés alapján fuvarozhatók. Az illetékes hatóság akkor engedélyezheti egy küldemény vagy egy előre tervezett küldeménysorozat külön megegyezés alapján történő fuvarozását, ha megbizonyosodott arról, hogy a RID előírásait valóban nem lehet betartani és a RID által megkövetelt biztonsági szintet más eszközökkel el lehet érni. A teljes szállítási biztonságnak legalább olyan szintűnek kell lennie, mintha minden vonatkozó előírást betartottak volna. Az ilyen típusú nemzetközi küldeményekhez többoldalú engedélyre van szükség.

1.7.5 Egyéb veszélyességi tulajdonságokkal bíró radioaktív anyag

A radioaktív és hasadó tulajdonságokon kívül a küldeménydarab tartalmának minden járulékos veszélyét, így a robbanásveszélyt, gyúlékonyságot, piroforosságot, vegyi mérgezőképességet és maró hatást ugyancsak figyelembe kell venni az okmányokban, a csomagolásnál, a bárcázásnál, a feliratozásnál, a nagybárcák elhelyezésnél, az átmeneti tárolásnál, az elkülönítésnél és a szállításnál, hogy a RID veszélyes árukra vonatkozó minden előírása teljesüljön.

1.8 FEJEZET

BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSÁT BIZTOSÍTÓ ELLENŐRZÉSEK, ILLETVE A BIZTONSÁGOT ELŐSEGÍTŐ EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

1.8.1 A veszélyes áruk hatósági ellenőrzése

1.8.1.1 A Tagállamok illetékes hatóságai illetékességi területükön bármikor ellenőrizhetik, hogy a veszélyes áru fuvarozással kapcsolatos előírásokat betartják-e.

Az ellenőrzést azonban úgy kell végezni, hogy az ne veszélyeztessen sem személyeket, sem javakat, sem a környezetet, ill. ne zavarja jelentősen a vasúti forgalmat.

1.8.1.2 A veszélyes áruk fuvarozásában résztvevőknek (lásd 1.4 fejezet) az ellenőrzéshez szükséges minden, saját feladataikra vonatkozó információt haladéktalanul az illetékes hatóság vagy képviselője rendelkezésére kell bocsátaniuk.

1.8.1.3 A veszélyes áruk fuvarozásában résztvevő vállalkozások (lásd az 1.4 fejezetet) telephelyén történő ellenőrzés céljából az illetékes hatóságok vizsgálatot is tarthatnak, megnézhetik a szükséges okmányokat, a veszélyes áruból, ill. a csomagolóeszközből vizsgálat céljából mintát vehetnek, feltéve, hogy mindezzel nem veszélyeztetik a biztonságot. A veszélyes áruk fuvarozásában résztvevőknek (lásd az 1.4 fejezetet) ellenőrzés céljára a kocsikat, a kocsi alkatrészeket, a felszereléseket és a berendezéseket is hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben az lehetséges, ill. ésszerű. Amennyiben a hatóság szükségesnek ítéli, kijelölhet valakit a vállalkozástól, hogy elkísérje az illetékes hatóság képviselőjét.

1.8.1.4 Amennyiben az illetékes hatóságok azt tapasztalják, hogy a RID előírásait nem tartották be, megtilthatják a küldemény feladását vagy megszakíthatják a fuvarozást, amíg a tapasztalt hiányosságokat ki nem küszöbölik, ill. más, megfelelő intézkedést is hozhatnak. A feltartóztatás történhet a helyszínen vagy biztonsági okokból a hatóságok által kiválasztott más helyen. Ezek az intézkedések azonban nem zavarhatják jelentősen a vasúti közlekedést.

1.8.2 Hivatali együttműködés

1.8.2.1 A Tagállamok hivatalainak együtt kell működniük a RID végrehajtásában.

1.8.2.2 Ha egy Tagállam területén a veszélyes áruk szállításának biztonságát egy olyan vállalkozás nagyon súlyos vagy ismételt szabálytalansága veszélyezteti, amelynek székhelye egy másik Tagállam területén van, az ilyen szabálytalanságról értesítenie kell a másik Tagállam illetékes hatóságát. Azon Tagállam illetékes hatóságai, amelynek területén a súlyos vagy ismételt szabálytalanságot megállapították, felkérhetik azon Tagállam illetékes hatóságát, amelyben a vállalkozás székhelye van, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a szabálytalanság elkövetője vagy elkövetői ellen. A személyekre vonatkozó adatok nem adhatók át, hacsak nem súlyos vagy ismételt szabálytalanság miatti büntetőeljáráshoz van rá szükség.

1.8.2.3 Az értesített illetékes hatóságoknak a vállalkozással szemben hozott intézkedéseikről - ha ilyenre szükség volt - értesíteniük kell azon Tagállam illetékes hatóságait, amelyben a szabálytalanságot megállapították.

1.8.3 Biztonsági tanácsadó

1.8.3.1 Minden vállalkozásnak, amely veszélyes árut vasúton szállít, fuvaroz vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez, égy vagy több veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie, aki azért felelős, hogy segítsen megelőzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet.

1.8.3.2 A Tagállamok illetékes hatóságai rendelkezhetnek úgy, hogy ezeket a követelményeket nem kell alkalmazni azon vállalkozások estében:

a) amelyek szóban forgó tevékenysége a veszélyes áruk szállítása terén olyan szállítóeszközökre terjed ki, amelyek a véderők tulajdonát képezik vagy a véderők felelősségi körébe tartoznak; vagy

b) amelyek tevékenysége olyan mennyiségekre terjed ki, melyek kocsinként nem haladják meg az 1.1.3.1 bekezdésben és 2.2.7.1.2 pontban, valamint a 3.3 és 3.4 fejezetben meghatározott határértékeket; vagy

c) amelyek fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyes áru szállítás, illetve az ezzel kapcsolatos be- és kirakás, de esetenként részt vesznek olyan veszélyes áruk belföldi szállításában vagy az ehhez kapcsolódó ki- és berakásában, amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.

1.8.3.3 A tanácsadó fő feladata, hogy a vállalkozás vezetőjének felelőssége mellett minden lehetséges módon és ténykedéssel elősegítse, hogy a vállalkozás az érintett tevékenységét a hatályos szabályoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabb módon végezze.

A tanácsadónak a vállalkozás tevékenységére vonatkozóan a következők a feladatai:

- annak figyelemmel kísérése, hogy betartják-e a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokat;

- tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően;

- éves jelentés készítése a vállalkozás vezetősége, vagy adott esetben a helyi hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni.

A tanácsadónak ezen kívül kötelessége figyelemmel kísérni a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a következők gyakorlati végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat:

- a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását;

- azt, hogy a vállalkozás figyelembe veszi-e a szállítóeszközök vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket;

- a veszélyes áruk szállítására, ki- és berakására használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárásokat;

- a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását;

- a szállítás vagy a ki- és berakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszélyelhárítási eljárások alkalmazását;

- a szállítás vagy a ki- és berakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, vagy amennyiben szükséges, jelentés készítését;

- a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását;

- az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk fuvarozásával kapcsolatos jogi előírások és különleges követelmények figyelembevételét;

- annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, ki- és berakásában résztvevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak;

- a veszélyes áruk szállításakor, ki- és berakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát;

- olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók;

- olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek a ki- és berakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják.

1.8.3.4 A tanácsadó lehet a vállalkozás vezetője is, a vállalkozásban más feladatkört is ellátó személy vagy a vállalkozás közvetlen alkalmazásában nem álló személy, amennyiben alkalmas a tanácsadó feladatainak ellátására.

1.8.3.5 Minden érintett vállalkozásnak az illetékes hatóság vagy az egyes Tagállamok által e célra kijelölt testület kérésére közölnie kell, hogy ki a tanácsadója.

1.8.3.6 Ha egy szállítás, illetve az áruk ki- vagy berakása közben bekövetkezett baleset személyeket, anyagi javakat vagy a környezetet érinti, vagy bennük kárt okoz, az érintett vállalkozás tanácsadójának a lényeges információk összegyűjtése után baleseti jelentést kell készítenie a vállalkozás vezetősége vagy adott esetben a helyi hatóság részére. Ez a jelentés azonban nem helyettesíti a vállalkozás vezetésének jelentését, amely bármilyen más nemzetközi vagy belföldi szabályozás alapján szükséges.

1.8.3.7 A tanácsadónak a vasúti szállításra érvényes bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A bizonyítványt az illetékes hatóságnak vagy az egyes Tagállamok által e célra kijelölt testületnek kell kiadnia.

1.8.3.8 A bizonyítvány megszerzéséhez a jelöltnek képzésben kell részt vennie, és a Tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott vizsgát kell tennie.

1.8.3.9 A képzés fő célja, hogy a jelölt megfelelő tudást szerezzen a veszélyes áruk szállításában rejlő veszélyekről, az adott szállítási módra vonatkozó jogszabályokról, rendeletekről és hatósági rendelkezésekről, valamint az 1.8.3.3 bekezdés szerinti feladatokról.

1.8.3.10 A vizsgát az illetékes hatóságnak vagy az általa kinevezett vizsgáztató szervezetnek kell megszerveznie.

A vizsgáztató szervezetet írásban kell kinevezni. A kinevezést, amely korlátozott időtartamú is lehet, a következő kritériumok alapján kell kiadni:

- a vizsgáztató szervezet szakmai alkalmassága;

- a vizsgáztató szervezet által javasolt vizsgáztatási forma részletes leírása;

- a vizsgáztatás pártatlanságának biztosítására vonatkozó intézkedések;

- a szervezet függetlensége bármely, biztonsági tanácsadót alkalmazó természetes vagy jogi személyektől.

1.8.3.11 A vizsga célja meggyőződni arról, hogy a jelölt az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítvány megszerzéséhez szükséges szintű tudással rendelkezik-e a tanácsadóra háruló, az 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához. A vizsgának a következő témákra kell kiterjednie:

a) A veszélyes árukkal kapcsolatos balesetek lehetséges következményeinek és a balesetek fő okainak ismerete;

b) A belföldi jog, a nemzetközi megállapodások és egyezmények előírásai, különös tekintettel az alábbiakra:

- a veszélyes áruk besorolása (az oldatok és keverékek besorolási eljárása, az anyagfelsorolás felépítése, a veszélyes áru osztályok és az osztályba sorolás elvei, a szállított veszélyes áruk jellemzői, fizikai, kémiai és toxikológiai (mérgező) tulajdonságai);

- általános csomagolási előírások, a tartányokra és tankkonténerekre vonatkozó előírások (típusok, kódolás, jelölés, szerkezeti felépítés, első alkalommal végzett és időszakos vizsgálatok);

- feliratozás, bárcázás, nagybárcák és narancssárga tábla elhelyezése (a küldeménydarabok jelölése és bárcázása, a nagybárcák és a narancssárga táblák elhelyezése és eltávolítása);

- bejegyzések a fuvarlevélbe (szükséges információk);

- a feladási módok és a feladási korlátozások (kocsirakomány, teljes rakomány, ömlesztett fuvarozás, fuvarozás IBC-kben, fuvarozás konténerekben, fuvarozás rögzített és leszerelhető tartányokban);

- utasok szállítása;

- együvérakási tilalmak és elővigyázatossági intézkedések az együvérakáskor;

- az áruk elkülönítése;

- a szállított mennyiség korlátozása és a mentesített mennyiségek;

- árukezelés és rakományrögzítés (ki- és berakás - töltési fok -, átmeneti tárolás és elkülönítés);

- berakás előtti és kirakás utáni tisztítás, illetve gáztalanítás;

- személyzet, illetve kísérők képzése;

- árukísérő okmányok (fuvarlevél, az esetleges eltérések vagy kivételek másolatai, egyéb okmányok);

- környezetszennyező anyagok működés közbeni kibocsátása vagy véletlen kifolyása;

- szállítóeszközökre vonatkozó követelmények.

1.8.3.12 A vizsgának írásbelinek kell lennie, ami kiegészíthető szóbeli vizsgával is.

Az írásbeli vizsgának két részből kell állnia:

a) A jelöltnek egy kérdőívet kell kapnia. A kérdőívnek legalább 20 kiegészítendő kérdést kell tartalmaznia, amelyek legalább az 1.8.3.11 bekezdésben felsorolt témákra terjednek ki. Feleletválasztós kérdéseket is lehet alkalmazni, ez esetben két feleletválasztós kérdés egyenértékű egy kiegészítendő kérdéssel. A témák között különös figyelmet kell szentelni a következőknek:

- általános megelőző és biztonsági intézkedések;

- a veszélyes áruk besorolása;

- általános csomagolási előírások, beleértve a tartányokra, a tankkonténerekre és a tartálykocsikra vonatkozó előírásokat;

- a veszély jelölése és a veszélyességi bárcák;

- a fuvarlevélben levő bejegyzések;

- a rakomány kezelése és rögzítése;

- az utazószemélyzet illetve a kísérők képzése;

- árukísérő okmányok és fuvarlevelek;

- előírások a szállítóeszközökre.

b) A jelöltnek egy esettanulmányt is ki kell dolgoznia a tanácsadó 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladataira vonatkozóan, amivel bizonyítja, hogy képes a tanácsadó feladatainak ellátására.

1.8.3.13 A Tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy azok a jelöltek, akik olyan vállalkozásnál kívánnak dolgozni, amely bizonyos veszélyes áruk szállítására szakosodott, csak az e tevékenységgel kapcsolatos témákból vizsgázzanak. Ezek a veszélyes árucsoportok a következők lehetnek:

- 1 osztály;

- 2 osztály;

- 7 osztály;

- 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály;

- az 1202, 1203, 1223 UN számú anyagok.

Az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítványból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy csak az e bekezdésben foglalt árucsoport(ok)ra érvényes, amelyekből a jelölt az 1.8.3.12 bekezdés szerinti követelményeknek megfelelően Vizsgát tett.

1.8.3.14 Az illetékes hatóságnak vagy a vizsgáztató szervezetnek a vizsgakérdésekből folyamatosan gyűjteményt kell készítenie.

1.8.3.15 Az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítványt az 1.8.3.18 bekezdés szerinti formában kell kiállítani. A bizonyítványt minden Tagállam köteles elismerni.

1.8.3.16 A bizonyítvány öt évig érvényes. A bizonyítvány érvényességi idejét automatikusan meg kell hosszabbítani, esetenként öt évvel, ha tulajdonosa a bizonyítvány érvényességének lejárta előtti utolsó évben az illetékes hatóság által jóváhagyott ismeretfelújító képzésben vett részt vagy vizsgát tett.

1.8.3.17 Az 1.8.3.1-1.8.3.16 bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításánál alkalmazandó biztonsági tanácsadó kinevezéséről és szakmai képesítéséről szóló, a Tanács 1996. június 3-i 96/35/EK Irányelvének,  *  ill. a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállítási biztonsági tanácsadó minimum vizsgakövetelményeiről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000. április 17-i 2000/18/EK *  Irányelvének előírásait alkalmazzák.

1.8.3.18 A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének bizonyítványa

A bizonyítvány száma: .........................................................................................................

A bizonyítványt kiállító állam megkülönböztető jele: .........................................................

Vezetéknév: .........................................................................................................................

Keresztnév (-nevek): ............................................................................................................

Születési idő és hely: ............................................................................................................

Állampolgárság: ...................................................................................................................

A tulajdonos aláírása: ...........................................................................................................

Érvényes: ............................................-ig veszélyes árut

közúton

vasúton

belvízi úton

szállító, fuvarozó, ill. az ehhez kapcsolódó ki- és berakást végző vállalkozások esetében.

Kiállította: ............................................................................................................................

Dátum: .............................................Aláírás: .......................................................................

Meghosszabbítva: ..............................-ig .................................................................... által.

Dátum: ..............................................Aláírás: ......................................................................

1.8.4 Az illetékes hatóságok és az általuk kijelölt szervezetek jegyzéke

A Tagállamoknak közölniük kell a Központi Hivatallal az általuk kijelölt azon hatóságok és szervezetek címét, amelyek a RID végrehajtására vonatkozó belföldi jogszabályaik szerint illetékesek. Minden esetben meg kell adni a RID azon előírásait, amelyre vonatkozóan illetékesek, ill. azt a címet, amelyre a kérelmeket be lehet nyújtani.

A Központi Hivatal a kapott információk alapján jegyzéket állít össze és azt napra kész állapotban tartja. Ezt a jegyzéket és annak módosításait elküldi a Tagállamoknak.

1.8.5 A veszélyes árukkal kapcsolatos eseményekről szóló jelentés

1.8.5.1 Amennyiben a veszélyes áru fuvarozása során valamely Tagállam területén jelentős esemény vagy baleset következett be, a fuvarozónak és adott esetben a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének meg kell győződnie arról, hogy az érintett Tagállam illetékes hatósága számára az 1.8.5.4 bekezdésben szereplő minta szerinti jelentés készül.

1.8.5.2 A Tagállamnak szükség esetén ugyancsak jelentést kell készítenie a Központi Hivatalnak a többi Tagállam informálása céljából.

1.8.5.3 Az 1.8.5.1 bekezdés szerinti jelentést akkor kell elkészíteni, ha a következő események közül egy vagy több bekövetkezett: a veszélyes áru kiszabadult vagy kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn, személyi sérülés, anyagi kár vagy a környezet károsodása következett be, vagy a hatóságok beavatkoztak. Ennek megítélésénél a következő kritériumokat kell alkalmazni:

A „személyi sérülés” olyan esemény, amelyben a szállított veszélyes áruval közvetlenül kapcsolatba hozható sérülés vagy haláleset következik be, és a sérülés

a) intenzív orvosi kezelést igényel,

b) legalább egynapos kórházi tartózkodást igényel, vagy

c) legalább három, egymást követő napig munkaképtelenséget okoz.

A „veszélyes áru kiszabadulás”

a) a 0 vagy az 1 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 50 kg vagy 50 l mennyiségben,

b) a 2 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 333 kg vagy 333 l mennyiségben, vagy

c) a 3 vagy a 4 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 1000 kg vagy 1000 l mennyiségben

történő szabaddá válása.

A „veszélyes áru kiszabadulás” kritériuma akkor is teljesül, ha a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn az előzőekben említett mennyiségekben. Ezt rendszerint akkor kell feltételezni, ha a szerkezeti sérülés következtében a csomagolóeszköz nem alkalmas a további szállításra, vagy ha bármilyen más okból a megfelelő biztonsági szint már nem áll fenn (pl. a tartányok vagy konténerek deformálódása, a tartány felborulása vagy a közvetlen közelben levő tűz miatt).

A 6.2 osztály veszélyes árui esetén a jelentési kötelezettség a mennyiségtől függetlenül fennáll.

Ha az eset a 7 osztály anyagával történik, a „veszélyes áru kiszabadulás” kritériumai a következők:

a) radioaktív anyag bármilyen kiszabadulása a küldeménydarabból;

b) olyan sugárterhelés bekövetkezése, amely meghaladja a dolgozók és a lakosság ionizáló sugárzással szembeni védelmét szabályozó előírások határértékeit (NAÜ 115. sz. Biztonsági Sorozat, II. Rész „Nemzetközi alapvető biztonsági szabványok az ionizáló sugárzással szembeni védelemre és a sugárforrások biztonságára”); vagy

c) ha okkal feltételezhető, hogy a küldeménydarab valamelyik biztonsági funkciójának (megtartás, árnyékolás, hővédelem vagy kritikusság) jelentős csökkenése következett be, ami a küldeménydarabot alkalmatlanná teszi a további szállításra kiegészítő biztonsági intézkedések nélkül.

Megjegyzés:

Azon küldeményekre, amelyek nem szolgáltathatók ki, lásd a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 6) bekezdését.

Az „anyagi kár” vagy a „környezet károsodása” a veszélyes áru kiszabadulását jelenti, függetlenül annak mennyiségétől, ha a kár becsült értéke meghaladja az 50 000 eurót. A veszélyes árut tartalmazó szállítóeszközben és a közlekedési infrastruktúrában keletkezett kárt ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni.

A „hatósági beavatkozás” a hatóságok vagy kárelhárító szolgálatok közvetlen beavatkozása a veszélyes áruval kapcsolatos eseménybe, ill. személyek legalább három órára történő evakuálása vagy közforgalmú közlekedési útvonalak (utak, vasútvonalak) legalább három órára történő lezárása a veszélyes áru által okozott veszélyhelyzet miatt.

Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet.

1.8.5.4 A veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről készítendő jelentés mintája

A veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről készítendő jelentés a RID/ADR 1.8.5 szakasza szerint

A szállító/a fuvarozó/a vasúti infrastruktúra üzemeltetője ................................................................

............................................................................................................................................................

Cím: ...................................................................................................................................................

A kapcsolattartó neve: ...................................... Telefon: .......................... Fax: ...............................

(Ezt a fedlapot az illetékes hatóságnak a jelentés továbbítása előtt el kell távolítania).

1. Közlekedési alágazat
Vasút Közút
Kocsiszám (nem kötelező megadni) Jármű rendszám (nem kötelező megadni)
................................................................................... ...................................................................................
2. Az esemény ideje és helye
Év: .............................. Hónap: ........................... Nap: .................. Időpont: .......................
Vasút Közút
Állomás Lakott területen
Rendezőpályaudvar Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely
Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely Lakott területen kívül
Helység/ország: ......................................... Helység/ország: ..........................................
vagy
Nyílt pálya
A vonal megnevezése: ...............................
Kilométerszelvény: ....................................
3. Topográfia
Emelkedő/lejtő
Alagút
Híd/aluljáró
Kereszteződés
4. Különleges időjárási körülmények
Eső
Jég
Köd
Felhőszakadás
Vihar
Hőmérséklet: ..... °C
5. Az esemény leírása
Kisiklás/az útpálya elhagyása
Összeütközés
Eldőlés/felborulás
Tűz
Robbanás
Szivárgás
Műszaki hiba
Az esemény kiegészítő leírása: ...................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................................
6. Az eseményben érintett veszélyes áru(k)
UN szám1) Osztály Csomagolási csoport A szabadba jutott termék becsült mennyisége
(kg vagy l)
2)
Az árut befogadó eszköz3) Az árut befogadó eszköz anyaga Az árut befogadó eszköz meghibásodásának típusa4)
1) Gyűjtőmegnevezések alá tartozó veszélyes áruk esetén, amelyekre a 274 különleges előírás vonatkozik, a műszaki megnevezést is meg kell adni. 2) A 7. osztálynál az értéket az 1.8.5.3 bekezdés kritériumai szerint kell megadni.
3) A megfelelő számot kell feltüntetni:
1 Csomagolóeszköz
2 IBC
3 Nagycsomagolás
4 Kiskonténer
5 Vasúti kocsi
6 Jármű
7 Tartálykocsi
8 Tartányjármű
9 Battériás kocsi
10 Battériás jármű
11 Vasúti kocsi leszerelhető tartánnyal
12 Leszerelhető tartány
13 Nagykonténer
14 Tankkonténer
15 MEG-konténer
16 Mobil tartány
4) A megfelelő számot kell feltüntetni:
1 Szivárgás
2 Tűz
3 Robbanás
4 Szerkezeti hiba
7. Az esemény oka (ha egyértelműen ismert)
Műszaki hiba
Rakomány rögzítés
Üzemi ok (vasútüzem)
Egyéb: .....................................................................................................................................................................................
8. Az esemény következménye
A veszélyes áruval kapcsolatba hozható személyi sérülés:
Halottak (száma: .....)
Sérültek (száma: .....)
A veszélyes áru kiszabadulása:
Igen
Nem
A veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye
Áru / környezeti kár
A kár becsült értéke ≤ 50 000 euró
A kár becsült értéke > 50 000 euró
Hatósági beavatkozás:
Történt Személyek evakuálására volt szükség legalább három órára a veszélyes áru miatt
A közforgalmú közlekedési útvonalak lezárására volt szükség legalább három órára a veszélyes áru miatt
Nem történt

Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet.

1.9 FEJEZET

A FUVAROZÁS KORLÁTOZÁSA AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL

1.9.1 A Tagállamok illetékes hatóságai bizonyos veszélyes áruk fuvarozását különleges vagy helyi kockázattal járó vonalszakaszokon megtilthatják vagy különleges feltételekhez köthetik. Amennyiben lehetséges, az illetékes hatóságok kerülő vonalszakaszokat jelölnek ki, amelyek a tiltott vagy csak feltételekkel igénybe vehető vonalszakaszok helyett használhatók.

1.9.2 A Tagállamok adott esetben egységes feltételeket alakítanak ki az 1.9.1 szakaszban említett intézkedésekhez és ezeknek a többi Tagállammal valamint a fuvarozókkal és a vasúti infrastruktúra üzemeltetőivel való közléséhez.

1.10 FEJEZET

BELSŐ VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERV RENDEZŐPÁLYAUDVAROKRA * 

A veszélyes áruk szállításához a rendezőpályaudvarokon belső veszélyelhárítási tervet kell készíteni.

A veszélyelhárítási terv célja, hogy a rendezőpályaudvarokon baleset vagy rendkívüli esemény alkalmával a résztvevők megfelelően működjenek együtt és a baleset vagy rendkívüli esemény emberekre vagy a környezetre gyakorolt hatása lehetőleg kismértékű maradjon.

E fejezet előírásai az UIC 201 Döntvény *  (Veszélyes áru szállítás - Útmutató a rendezőpályaudvarokon belső veszélyelhárítási terv készítésére)” alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők.

2. RÉSZ

OSZTÁLYOZÁS

2.1 FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

2.1.1 Bevezetés

2.1.1.1 A RID szerint a veszélyes áruk osztályai a következők:

1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak
2 osztály Gázok
3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok
4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagok
4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
5.2 osztály Szerves peroxidok
6.1 osztály Mérgező anyagok
6.2 osztály Fertőző anyagok
7 osztály Radioaktív anyagok
8 osztály Maró anyagok
9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.

2.1.1.2 Az osztályokban minden tételhez UN szám van hozzárendelve. A következő tétel típusok használatosak:

A. Egyedi tételek: egy-egy pontosan meghatározott anyagra vagy tárgyra vonatkozó tételek, beleértve az olyan tételeket is, amelyek egy anyag izomerjeire vonatkoznak,

pl.:

UN 1090 ACETON

UN 1104 AMIL-ACETÁTOK

UN 1194 ETIL-NITRIT OLDAT

B. Generikus tételek: anyagok vagy tárgyak pontosan meghatározott csoportjára vonatkozó tételek, amelyek azonban nem m.n.n. tételek, pl.:

UN 1133 RAGASZTÓK

UN 1266 PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK

UN 2757 SZILÁRD, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID

UN 3101 B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID

C. Speciális m.n.n. tételek: meghatározott kémiai vagy műszaki tulajdonságokkal bíró, „másként meg nem nevezett” anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:

UN 1477 SZERVETLEN NITRÁTOK, M.N.N.

UN 1987 ALKOHOLOK, M.N.N.

D. Általános m.n.n. tételek: egy vagy több veszélyes tulajdonsággal bíró, „másként meg nem nevezett” anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:

UN 1325 GYÚLÉKONY, SZERVES, SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

A B., C. és D. pontban meghatározott tételeket gyűjtőmegnevezésnek nevezzük.

2.1.1.3 Csomagolási szempontból az anyagok - az 1, a 2, az 5.2, a 6.2 és a 7 osztály anyagai, valamint a 4.1 osztály önreaktív anyagai kivételével - az általuk képviselt veszély mértéke szerint csomagolási csoportokhoz vannak hozzárendelve:

I csomagolási csoport - nagyon veszélyes anyagok;
II csomagolási csoport - közepesen veszélyes anyagok; és
III csomagolási csoport - kevésbé veszélyes anyagok.

A csomagolási csoporto(ka)t, amely(ek)hez egy anyag hozzá van rendelve, a 3.2 fejezet „A” táblázata tartalmazza.

2.1.2 Az osztályozás alapelvei

2.1.2.1 Az egyes osztályok fogalomkörébe tartozó anyagok meghatározása az adott osztály 2.2.x.1 bekezdése szerinti tulajdonságaikon alapul. A veszélyes áruk hozzárendelése valamely osztályhoz és csomagolási csoporthoz az ugyanezen 2.2.x.1 bekezdésben szereplő kritériumok alapján történik. Egy vagy több járulékos veszély hozzárendelése a veszélyes anyagokhoz és tárgyakhoz az ezen veszélyeknek megfelelő osztály vagy osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumai alapján történik.

2.1.2.2 Minden veszélyes áru tétel a 3.2 fejezet „A” táblázatában van felsorolva az UN számok sorrendjében. Ez a táblázat tartalmazza a felsorolt árukra vonatkozó, lényeges információkat, így a megnevezést, az osztályt, a csomagolási csoporto(ka)t, a szükséges veszélyességi bárcá(ka)t, a csomagolási és szállítási előírásokat.

Megjegyzés:

A tételek betűrendes jegyzékét a 3.2 fejezet „B” táblázata tartalmazza.

2.1.2.3 Az egyes osztályok 2.2.x.2 bekezdésében felsorolt vagy meghatározott veszélyes áruk a szállításból ki vannak zárva.

2.1.2.4 A név szerint nem említett árukat, vagyis azokat, amelyek sem egyedi tételként nem szerepelnek a 3.2 fejezet „A” táblázatában, sem az előzőekben említett, 2.2.x.2 bekezdésekben nincsenek felsorolva vagy meghatározva, a 2.1.3 szakaszban lévő eljárás szerint kell a megfelelő osztályba sorolni. Ezen kívül meg kell határozni az esetleges járulékos veszélyt, illetve a csomagolási csoportot. Az osztály és az esetleges járulékos veszély, illetve csomagolási csoport eldöntése után a megfelelő UN számot kell meghatározni. A megfelelő gyűjtőmegnevezés (UN szám) kiválasztásának paramétereit az osztályok végén, a 2.2.x.3 bekezdésekben levő döntési fák (gyűjtőmegnevezések felsorolása) jelzik. Az anyag vagy tárgy tulajdonságait lefedő gyűjtőmegnevezések közül minden esetben a legjellegzetesebbet kell választani a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontja szerinti rangsor alapján. Akkor és csak akkor sorolható egy anyag vagy tárgy a 2.1.1.2 bekezdés szerinti valamely D. típusú tételhez, ha sem B., sem C. típusú tételhez nem sorolható.

2.1.2.5 A 2.3 fejezet vizsgálati eljárásai és az osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok alapján - amennyiben ezek között szerepel ez a lehetőség - az is megállapítható, hogy egyes osztályokban valamely anyag, keverék vagy oldat nem rendelkezik az adott osztály kritériumaival, annak ellenére, hogy a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint szerepel. Ilyen esetben ez az anyag, keverék vagy oldat nem tekintendő az adott osztályhoz tartozónak.

2.1.2.6 A besorolás szempontjából a 101,3 kPa nyomáson 20 °C vagy ez alatti olvadáspontú vagy olvadás kezdőpontú anyagokat kell folyékonynak tekinteni. Azokat a viszkózus anyagokat, amelyeknek határozott olvadáspont nem állapítható meg, az ASTM D 4359-90 szabvány szerinti vizsgálati eljárásnak vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálatnak (penetrométer eljárásnak) kell alávetni.

2.1.3 A név szerint nem említett anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolása

2.1.3.1 A név szerint nem említett anyagokat, oldatokat és keverékeket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumok alapján, az általuk képviselt veszély mértéke szerint kell besorolni. Az anyag által képviselt veszély(eke)t annak fizikai, kémiai jellemzői és fiziológiai tulajdonságai alapján kell meghatározni. Ezeket a jellemzőket és tulajdonságokat kell akkor is figyelembe venni, ha a tapasztalatok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnek.

2.1.3.2 Azokat az anyagokat, amelyek nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint feltüntetve és csak egyetlen veszélyt képviselnek, a megfelelő osztályba, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni.

2.1.3.3 Azokat az oldatokat vagy keverékeket, amelyek valamely, a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt veszélyes anyagot egy vagy több nem veszélyes anyaggal együtt tartalmaznak, mint a név szerint felsorolt veszélyes anyagokat kell tekinteni, kivéve, ha:

a) az oldat vagy keverék név szerint fel van sorolva a 3.2 fejezet „A” táblázatában; vagy

b) a veszélyes anyagra vonatkozó tételből egyértelműen kitűnik, hogy az csak a tiszta, vagy a technikailag tiszta anyagra alkalmazható; vagy

c) az oldat vagy keverék osztálya, fizikai állapota vagy csomagolási csoportja különbözik a veszélyes anyagétól.

Az előző b) vagy c) bekezdésben hivatkozott esetekben az oldatot vagy a keveréket, a megfelelő osztályban név szerint nem említett anyagként, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni, figyelembe véve az oldat vagy keverék által esetleg képviselt járulékos veszély(eke)t. Ha azonban az oldat vagy a keverék egyik osztály kritériumaival sem rendelkezik, akkor nem tartozik a RID hatálya alá.

2.1.3.4 A következő, név szerint feltüntetett anyagok bármelyikét tartalmazó oldatokat és keverékeket ugyanazon tétel alá kell besorolni, mint ahová maga az anyag tartozik, kivéve, ha a 2.1.3.5 bekezdésben említett tulajdonságokkal rendelkeznek:

- 3 osztály

UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT; UN 2481 ETIL-IZOCIANÁT; UN 3064 NITROGLICERIN ALKOHOLOS OLDATBAN, 1%-nál több, de legfeljebb 5% nitroglicerin tartalommal

- 6.1 osztály

UN 1051 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal; UN 1185 ETILÉN-IMIN, STABILIZÁLT; UN 1259 NIKKEL-TETRAKARBONIL; UN 1613 HIDROGÉN-CIANID VIZES OLDAT (CIÁN-HIDROGÉNSAV VIZES OLDAT) legfeljebb 20% hidrogén-cianid tartalommal; UN 1614 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal és inert porózus anyagban abszorbeálva; UN 1994 VAS-PENTAKARBONIL;

UN 2480 METIL-IZOCIANÁT; UN 3294 HIDROGÉN-CIANID ALKOHOLOS OLDAT legfeljebb 45% hidrogén-cianid tartalommal

- 8 osztály

UN 1052 HIDROGÉN-FLUORID, VÍZMENTES; UN 1744 BRÓM vagy UN 1744 BRÓM OLDAT; UN 1790 FLUOR-HIDROGÉNSAV 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal; UN 2576 OLVASZTOTT FOSZFOR-OXI-BROMID

- 9 osztály

UN 2315 POLIKLÓROZOTT BIFENILEK; UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK vagy UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK; 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK vagy UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK, kivéve, ha a 3, 6.1 vagy 8 osztályba tartozó, előzőekben felsorolt anyagot tartalmaznak, amely esetben annak megfelelően kell ezeket besorolni.

2.1.3.5 Azokat az anyagokat, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve, de egynél több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek, valamint azokat az oldatokat és keverékeket, amelyekben többféle veszélyes anyag van, a veszélyes tulajdonságaik alapján a megfelelő osztályba, valamely gyűjtőmegnevezéshez (lásd a 2.1.2.4 bekezdést) és csomagolási csoporthoz kell sorolni. A veszélyes tulajdonságokon alapuló besorolást a következő módon kell végrehajtani:

2.1.3.5.1 A fizikai, kémiai jellemzőket és a fiziológiai tulajdonságokat méréssel vagy számítással kell meghatározni, az anyagot, oldatot vagy keveréket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok szerint kell besorolni.

2.1.3.5.2 Amennyiben ez a meghatározás aránytalanul nagy költséggel és munkaráfordítással járna (pl. bizonyos hulladékoknál), akkor az oldatokat és keverékeket a döntő veszélyt képviselő összetevő osztályába kell besorolni.

2.1.3.5.3 Ha egy anyag, oldat vagy keverék veszélyességi jellemzője a következőkben felsorolt osztályok vagy anyagcsoportok közül egynél többnek is megfelel, akkor ezt az anyagot, oldatot vagy keveréket a döntő veszélynek megfelelő osztályba vagy anyagcsoportba kell besorolni, a következő elsőbbségi sorrend alapján:

a) a 7 osztály anyagai (kivéve a radioaktív anyagokat engedményes küldeménydarabokban, ahol az egyéb veszélyességi tulajdonságok elsőbbséget élveznek);

b) az 1 osztály anyagai;

c) a 2 osztály anyagai;

d) a 3 osztály érzéketlenített, folyékony robbanóanyagai;

e) a 4.1 osztály önreaktív anyagai és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagai;

f) a 4.2 osztály piroforos anyagai;

g) az 5.2 osztály anyagai;

h) a 6.1 vagy a 3 osztály anyagai, amelyek belélegzési mérgezőképességük alapján az I csomagolási csoportba vannak sorolva. A 8 osztályba sorolás kritériumait kielégítő anyagokat, amennyiben por és köd belélegzési mérgezőképességük (LC50) az I csomagolási csoport tartományába esik, valamint lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük csak a III csomagolási csoport tartományába esik vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni;

i) a 6.2 osztály fertőző anyagai.

2.1.3.5.4 Ha egy anyag veszélyes tulajdonságai az előző 2.1.3.5.3 pontban fel nem sorolt több osztályhoz vagy anyagcsoporthoz tartoznak, az anyagot ugyanilyen eljárással kell besorolni, de a megfelelő osztályt a 2.1.3.9 bekezdésben levő, a veszélyességi rangsort tartalmazó táblázat alapján kell megválasztani.

2.1.3.6 Mindig a legjellegzetesebb, ráülő gyűjtőmegnevezést (lásd a 2.1.2.4 bekezdést) kell használni, azaz általános m.n.n. tétel csak akkor használható, ha generikus tétel vagy speciális m.n.n. tétel nem használható.

2.1.3.7 A gyújtó hatású anyagok oldatai és keverékei, ill. a járulékos gyújtóhatással bíró anyagok robbanásveszélyesek is lehetnek. Ebben az esetben csak akkor szállíthatók, ha megfelelnek az 1 osztály feltételeinek.

2.1.3.8 A RID szempontjából azok az anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok), amelyek nem sorolhatók az 1-8 osztályba vagy az UN 3077 és 3082 tételen kívül a 9 osztály többi tétele alá, de amelyek a 2.3.5 szakaszban meghatározott vizsgálati módszerek és kritériumok alapján az UN 3077 vagy 3082 tétel alá sorolhatók, a vízi környezetet szennyezőnek tekintendők. Azok az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok), amelyekre a besorolási kritériumok szerinti besorolási értékek nem állnak rendelkezésre, a vízi környezetet szennyezőnek tekintendők, ha a következő képlettel számított LC50 *  (lásd a 2.3.5.1, 2.3.5.2 és 2.3.5.3 bekezdésben a meghatározást) értékük:

LC50 = a szennyezőanyag LC50 értéke x 100
a szennyezőanyag mennyisége (tömeg%)

egyenlő vagy kisebb mint:

a) 1 mg/l; vagy

b) 10 mg/l, ha a szennyezőanyag biológiailag nem könnyen lebontható, vagy ha könnyen lebontható, akkor log10 Pow ≥ 3,0.

(Lásd még a 2.3.5.6 bekezdést.)

2.1.3.9 Veszélyességi rangsor táblázat

Osztály és
csomagolási
csoport
4.1, II 4.1, III 4.2, II 4.2, III 4.3, I 4.3, II 4.3, III 5.1, I 5.1, II 5.1, III 6.1, I
Dermal.
6.1, I
Órai.
6.1, II 6.1, III 8, I 8, II 8, III 9
3, I Szil.:4.1
Foly.:3, I
Szil.:4.1
Foly.:3, I
Szil.:4.2
Foly.:3, I
Szil.:4.2
Foly.:3, I
4.3, I 4.3, I 4.3, I Szil.: 5.1, I
Foly.: 3, I
Szil.:5.1, I
Foly.:3, I
Szil.:5.1, I
Foly.:3, I
3, I 3, I 3, I 3, I 3, I 3, I 3, I 3, I
3, II Szil.:4.1
Foly.:3, II
Szil.:4.1
Foly.:3, II
Szil.:4.2
Foly.:3, II
Szil.:4.2
Foly.:3, II
4.3, I 4.3, II 4.3, II Szil.: 5.1, I
Foly.: 3, I
Szil. :5. 1, II
Foly.:3, II
SziL:5.1.II
Foly.:3, II
3.1 3, I 3, II 3, II 8, I 3, II 3, II 3, II
3, III Szil.:4.1
Foly.:3, II
Szil.:4.1
Foly.:3, III
Szil.:4.2
Foly.:3, II
Szil.:4.2
Foly.:3, III
4.3, I 4.3, II 4.3, III Szil.: 5.1, I
Foly.: 3, I
Szil. :5. 1, II
Foly.:3, II
Szil.:5.1, III
Foly.:3, III
6.1, I 6.1, I 6.1, II 3, III 8, I 8, II 3, III 3, III
4.1, II 4.2, II 4.2, II 4.3, I 4.3, II 4.3, II 5.1, I 4.1, II 4.1, II 6.1, I 6.1, I Szil.:4.1, II
Foly.:6.1,II
Szil.: 4.1, II
Foly.: 6.1, II
8, I Szil.:4.1, II
Foly.:8, II
Szil.:4.1, II
Foly.:8, II
4.1, II
4.1, III 4.2, II 4.2, III 4.3, I 4.3, II 4.3, III 5.1, I 4.1, II 4.1, III 6.1, I 6.1, I 6.1, III Szil.:4.1, III Foly.:6.1, III 8, I 8, II Szil.:4.1, III
Foly.:8, III
4.1, III
4.2, II 4.3, I 4.3, II 4.3, II 5.1, I 4.2, II 4.2, II 6.1, I 6.1, I 4.2, II 4.2, II 8, I 4.2, II 4.2, II 4.2, II
4.2, III 4.3, I 4.3, II 4.3, III 5.1, I 5.1, II 4.2, III 6.1, I 6.1, I 6.1, II 4.2, III 8, I 8, II 4.2, III 4.2, III
4.3, I 5.1, I 4.3, I 4.3, I 6.1. I 4.3, I 4.3, I 4.3, I 4.3, I 4.3, I 4.3, I 4.3, I
4.3, II 5.1, I 4.3, II 4.3, II 6.1, I 4.3, I 4.3, II 4.3, II 8, I 4.3, II 4.3, II 4.3, II
4.3, III 5.1, I 5.1, II 4.3, III 6.1, I 6.1, I 6.1, II 4.3, III 8, I 8, II 4.3, III 4.3, III
5.1, I 5.1, I 5.1, I 5.1, I 5.1, I 5.1, I 5.1, I 5.1, I 5.1, I
5.1, II 6.1, I 5.1, I 5.1, II 5.1, II 8, I 5.1, II 5.1, II 5.1, II
5.1, III 6.1, I 6.1, I 6.1, II 5.1, III 8, I 8, II 5.1, III 5.1, III
6.1, I
Dermal.
Szil.:6.1, I
Foly.:8, I
6.1, I 6.1, I 6.1, I
6.1, I
Oral.
Szil. :6.1, 1
Foly.:8, I
6.1, I 6.1, I 6.1, I
6.1, II
Inhal.
Szil. :6.1, I
Foly.:8, I
6.1, II 6.1, II 6.1. II
6.1, II
Dermal.
Szil.:6.1,1
Foly.:8, 1
Szil.:6.1, II
Foly.:8, 11
6.1, II 6.1, II
6.1, II
Oral.
Szil. = szilárd anyagok és keverékek
Foly = folyékony anyagok, oldatok és keverékek
Dermal. = mérgezőképesség bőrön át való felszívódás esetén
Oral = mérgezőképesség lenyelés esetén
Inhal = mérgezőképesség belélegzés esetén
8, I SziL:6.1, II
Foly.:8, II
6.1, II 6.1, II
6.1, III 8, I 8, II 8, III 6.1, III
8, I 8, I
8, II 8, II
8, III 8, III

Megjegyzés:

1. Példa a táblázat használatára:

Egyedi anyag besorolása

A besorolandó anyag leírása:

A 3 osztály II csomagolási csoportjának, valamint a 8 osztály I csomagolási csoportjának kritériumait kielégítő, név szerint nem említett amin.

Eljárás:

A 3, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél 8, I található. Ezért ezt az amint a 8 osztályba a következők alá kell besorolni:

UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY AMINOK, M.N.N. vagy UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY POLIAMINOK, M.N.N., I csomagolási csoport

Keverék besorolása

A besorolandó keverék leírása:

A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó gyúlékony folyékony anyagból, a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó mérgező anyagból és a 8 osztály I csomagolási csoportjába tartozó maró anyagból álló keverék.

Eljárás:

A 3, III sornak a 6.1, II oszloppal való keresztezésénél 6.1, II található. A 6.1, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél folyadékra 8, I található. Ezt a közelebbről nem meghatározott keveréket tehát a 8 osztályba, a következő tétel alá kell besorolni:

UN 2922 MÉRGEZŐ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., I csomagolási csoport.

2. Példák a keverékek és oldatok osztályba és csomagolási csoportba történő besorolására:

A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó fenolt a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzolban oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába kell besorolni; ezt az oldatot a fenol mérgező volta miatt a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-arzenát és a 8 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-hidroxid szilárd keverékét a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3290 MARÓ, SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 4.1 osztály III csomagolási csoportjába tartozó nyers vagy finomított naftalint a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzinben oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó szénhidrogének és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékeit a 9 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 2315 POLIKLÓROZOTT BIFENILEK tétel alá kell besorolni.

A 3 osztályba tartozó propilén-imin és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékét a 3 osztályba, az UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT tétel alá kell besorolni.

2.1.4 Minták besorolása

2.1.4.1 Amennyiben egy anyag osztálya bizonytalan, ezért további vizsgálat céljából szállítják, akkor ideiglenes osztályt, helyes szállítási megnevezést és UN számot kell hozzárendelni a feladónak az anyagra vonatkozó ismeretei és

a) a 2.2 fejezet osztályozási kritériumai; és

b) e fejezet előírásai alapján.

A választott helyes szállítási megnevezéshez tartozó legszigorúbb csomagolási csoportot kell alkalmazni.

Ha ezt az előírást használjuk, a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a „minta” szóval (pl. UN 1993 gyúlékony folyékony anyag, m.n.n., minta). Abban az esetben, ha egy bizonyos besorolási kritériumoknak megfelelő anyagmintára létezik speciális helyes szállítási megnevezés (pl. UN 3167 túlnyomás nélküli, gyúlékony gázminta, m.n.n.), akkor ezt kell használni. Ha a minta szállításához m.n.n. tételt használnak, a helyes szállítási megnevezést nem kell kiegészíteni a műszaki megnevezéssel, amint azt a 3.3 fejezet 274 különleges előírása megköveteli.

2.1.4.2 Az anyagmintákat az ideiglenesen hozzárendelt helyes szállítási megnevezéshez tartozó előírások szerint kell szállítni, amennyiben:

a) az anyag nem tekinthető a 2.2. fejezet 2.2.x.2 bekezdései vagy a 3.2 fejezet alapján a szállításból kizárt anyagnak;

b) az anyag nem tekinthető az 1 osztály kritériumait kielégítő anyagnak, ill. fertőző vagy radioaktív anyagnak;

c) ha az anyag önreaktív anyag, illetve szerves peroxid, akkor megfelel a 2.2.41.1.15 pont, ill. a 2.2.52.1.9 pont előírásainak;

d) az anyagot kombinált csomagolásban szállítják, és a nettó tömege nem haladja meg a 2,5 kg-ot küldeménydarabonként;

e) a minta nincs más áruval egybecsomagolva.

2.2 FEJEZET

AZ EGYES OSZTÁLYOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.2.1 1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak

2.2.1.1 Kritériumok

2.2.1.1.1 Az 1 osztály fogalomkörébe tartozó anyagok

a) Robbanóanyagok: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok vagy keverékeik, amelyek kémiai reakció révén képesek arra, hogy olyan sebességgel fejlesszenek gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetében károsodást idéz elő.

Pirotechnikai anyagok: anyagok vagy keverékeik, amelyeknek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszenek, fényt keltsenek, hanghatást váltsanak ki, gázt vagy füstöt fejlesszenek, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtsék ki.

Megjegyzés:

1. Azok az anyagok, amelyek önmagukban véve nem robbanóanyagok, de amelyek robbanásveszélyes gáz-, gőz- vagy porkeverékeket képezhetnek, nem tartoznak az 1 osztály anyagai közé.

2. Szintén nem tartoznak az 1 osztályba azok a víz- és alkoholtartalmú robbanóanyagok, amelyek víz-, ill. alkoholtartalma a megadott határértékeket meghaladja és azok, amelyek plasztifikáló anyagot tartalmaznak - ezek a robbanóanyagok a 3 vagy a 4.1 osztályba vannak besorolva -, valamint azok a robbanóanyagok, amelyek a bennük rejlő alapvető veszély miatt az 5.2 osztályba vannak besorolva.

b) Robbanótárgyak: olyan tárgyak, amelyek egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak.

Megjegyzés:

Nem tartoznak az 1 osztály előírásainak hatálya alá azok a szerkezetek, amelyek olyan jellegű vagy olyan kis mennyiségű robbanó vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak, amelyek szállítás közbeni véletlenszerű vagy gondatlanság miatt bekövetkező meggyulladása vagy beindulása csak olyan reakciót idéz elő, amely nem jár kívülről észlelhető repeszhatással, tűzzel, köd-, füst- vagy hőfejlődéssel vagy erős hanghatással.

c) Azok az előzőekben nem említett anyagok és tárgyak, amelyek arra a célra készültek, hogy gyakorlati hatásukat robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki.

2.2.1.1.2 Minden anyagot vagy tárgyat, amelynek robbanó tulajdonsága van vagy robbanó tulajdonsága lehet, az 1 osztályba való besorolás szempontjából meg kell vizsgálni a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” I. Részében meghatározott vizsgálatok, próbák és kritériumok szerint. Az 1 osztályba sorolt valamely anyag vagy tárgy csak akkor szállítható, ha a 3.2 fejezet „A” táblázatában található valamely megnevezéshez vagy m.n.n. tételhez hozzá lett rendelve, és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” feltételeinek megfelel.

2.2.1.1.3 Az 1 osztály anyagait és tárgyait a 3.2 fejezet „A” táblázata szerint valamely UN szám és megnevezés vagy m.n.n. tétel alá kell besorolni. A 3.2 fejezet „A” táblázatában található megnevezésének értelmezése a 2.2.1.1.7 pontban található szójegyzéken alapul.

Az új vagy már régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak mintái - az indító robbanóanyagok kivételével -, amelyeket többek között kísérleti, besorolási, kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi mintát szállítanak, az „UN 0190 ROBBANÓANYAG MINTA” tételhez is besorolhatók.

A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett robbanóanyagoknak és -tárgyaknak az 1 osztály valamely m.n.n. tételéhez vagy az „UN 0190 ROBBANÓANYAG MINTA” tételéhez való hozzárendelését, valamint bizonyos meghatározott anyagok besorolását, amelyek szállítása a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában szereplő különleges előírás alapján az illetékes hatóság külön engedélyéhez van kötve, a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. Ezen anyagok és tárgyak szállítási feltételeit szintén írásban kell az illetékes hatóságnak engedélyeznie. Ha a származási ország nem valamely COTIF Tagállam, akkor a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első COTIF Tagállam illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.1.1.4 Az 1 osztály anyagait és tárgyait a 2.2.1.1.5 pont szerinti valamelyik alosztályhoz és a 2.2.1.1.6 pont szerinti valamelyik összeférhetőségi csoporthoz kell hozzárendelni. Az alosztályt a 2.3.0 és 2.3.1 szakaszban leírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni, felhasználva a 2.2.1.1.5 pont definícióit. Az összeférhetőségi csoportot a 2.2.1.1.6 pont definíciói alapján kell meghatározni. Az alosztály sorszáma és az összeférhetőségi csoport betűjele együtt alkotják az osztályozási kódot.

2.2.1.1.5 Az alosztályok meghatározása

1.1 alosztály

Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.)

1.2 alosztály

Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem.

1.3 alosztály

Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül,

a) így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy

b) amelyek egymásután úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.

1.4 alosztály

Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetén. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétröpülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.

1.5 alosztály

Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.

1.6 alosztály

Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen iniciálásuk vagy beindulásuk veszélye.

Megjegyzés:

Az 1.6 alosztály tárgyaitól kiinduló veszély egyetlen tárgy felrobbanására korlátozódik.

2.2.1.1.6 Az anyagok és tárgyak összeférhetőségi csoportjainak meghatározása

A - Primer robbanóanyag.

B - Primer robbanóanyaggal töltött tárgy kettőnél kevesebb hatékony biztonsági szerkezettel. Egyes tárgyak, így a detonátorok robbantáshoz, detonátor-szerkezetek robbantáshoz és gyutacsszelencék ide tartoznak, bár ezek nem tartalmaznak primer robbanóanyagot.

C - Tolóhatású robbanóanyag vagy egyéb másodlagos deflagráló robbanóanyag vagy ilyen robbanóanyaggal töltött tárgy.

D - Szekunder detonáló robbanóanyag vagy feketelőpor vagy szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy, minden esetben gyújtóeszköz és hajtótöltet nélkül, vagy primer robbanóanyagot tartalmazó tárgy legalább két hatékony biztonsági szerkezettel.

E - Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy indítószerkezet nélkül, de hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével).

F - Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy saját indítószerkezettel, hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével) vagy hajtótöltet nélkül.

G - Pirotechnikai anyag vagy pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgy vagy olyan tárgy, amely egyben robbanóanyagot és gyújtó-, világító-, könnyfakasztó- vagy ködképző anyagot is tartalmaz (a vízzel aktiválható tárgyak a fehérfoszfort, foszfidokat, piroforos anyagot, gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó tárgyak kivételével).

H - Robbanóanyagot és fehérfoszfort együtt tartalmazó tárgy.

J - Robbanóanyagot és gyúlékony folyadékot vagy gélt együtt tartalmazó tárgy.

K - Robbanóanyagot és mérgező vegyianyagot együtt tartalmazó tárgy.

L - Olyan robbanóanyag vagy robbanóanyagot tartalmazó tárgy, amely különleges kockázattal jár (pl. víz hatására történő aktiválódás hipergolok, foszfidok vagy piroforos anyag jelenléte folytán) és így minden egyes típus elkülönítése szükséges.

N - Csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmazó tárgyak.

S - Olyan anyag vagy tárgy, amely úgy van csomagolva vagy kialakítva, hogy a nem szándékos reakció révén bekövetkező minden hatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik, kivéve, ha tűz esetén maga a küldeménydarab károsodik. Ebben az esetben a robbanási és kivetési hatásoknak olyan mértékűre kell korlátozódniuk, hogy ne akadályozzák a tűz leküzdését vagy más rendkívüli intézkedések végrehajtását a küldeménydarab közvetlen közelében.

Megjegyzés:

1. Valamely anyag vagy tárgy meghatározott csomagolásban csak egyetlen összeférhetőségi csoportba sorolható. Mivel az S összeférhetőségi csoport feltételei tapasztalati jellegűek, az ezen csoportba való sorolás szükségszerűen valamely osztályozási kód hozzárendelésére szolgáló próbához kötött.

2. A D és az E összeférhetőségi csoportok tárgyait el lehet látni, vagy egybe lehet csomagolni saját gyújtószerkezetükkel azzal a feltétellel, hogy ezeknek az eszközöknek legalább két olyan hatásos biztonsági szerkezetük van, amelyek megakadályozzák a robbanás bekövetkeztét a gyújtószerkezet nem szándékos aktiválódása esetén. Az ilyen küldeménydarabok a D vagy az E összeférhetőségi csoportba tartoznak.

3. A D és az E összeférhetőségi csoportok tárgyait egybe lehet csomagolni olyan saját indítószerkezetükkel, amelyeknek nincs két hatásos biztonsági szerkezetük (azaz olyan indítószerkezetek, amelyek a B összeférhetőségi csoportba tartoznak), feltéve, hogy a 4.1.10 szakasz MP 21 egybecsomagolási előírásainak megfelelnek. Az ilyen küldeménydarabok a D vagy az E összeférhetőségi csoportba tartoznak.

4. A tárgyakat el lehet látni vagy egybe lehet csomagolni saját gyújtószerkezetükkel, feltéve, hogy a gyújtó szerkezetek normális szállítási körülmények között nem tudnak működésbe lépni.

5. A C, a D és az E összeférhetőségi csoportba tartozó tárgyakat egybe lehet csomagolni. Az ilyen küldeménydarabokat az E összeférhetőségi csoporthoz kell hozzárendelni.

2.2.1.1.7 A megnevezések szójegyzéke

Megjegyzés:

1. A szójegyzékben található meghatározások nem helyettesíthetik sem a vizsgálati eljárásokat, sem az 1 osztályba tartozó valamely anyag vagy a tárgy veszélyesség szempontjából való osztályozását. A termékeknek a megfelelő alosztályhoz való hozzárendelését és annak eldöntését, hogy az S összeférhetőségi csoporthoz kell-e sorolni, a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” I. Része szerint végzett vizsgálat, vagy már megvizsgált és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” eljárása alapján besorolt, hasonló termékek analógiája alapján kell elvégezni.

2. A nevek után álló számok a megfelelő UN számra utalnak (3.2 fejezet „A” táblázat 2 oszlop). Az osztályozási kódra lásd a 2.2.1.1.4 pontot.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0136, 0294

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak ún. „Bangalori torpedók” is.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0137, 0138

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak, gyújtószerkezet nélkül vagy olyan gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak ún. „Bangalori torpedók” is.

A TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0081

Ezek az anyagok folyékony szerves nitrátokat, pl. nitroglicerint vagy ilyen anyagokból álló olyan keveréket tartalmaznak, melyekben a következő alkotórészek közül egy vagy több található: nitrocellulóz; ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrátok; aromás nitro-vegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt vagy alumíniumpor. Ezenkívül tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet vagy kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is. A robbantóanyagok porszerű, zselatinszerű vagy elasztikus konzisztenciájúak legyenek. Ide tartoznak a dinamitok, a robbanó zselatinok és a plasztikus dinamitok.

BOMBÁK GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALOMMAL, robbanótöltettel: UN 0399, 0400

Ezek olyan tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, és gyúlékony folyadékot tartalmazó tartályból és robbanóanyag-töltetből állnak.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0033, 0291

Robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0034, 0035

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetük van, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0037

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0038

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak gyújtószerkezet nélkül, vagy gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0039, 0299

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Villanóanyag-töltetet tartalmaznak.

B TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0082, 0331

Ezek az anyagok, amelyek vagy

a) ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrát robbanóanyagokkal, pl. trinitro-toluollal (TNT-vel) alkotott keverékéből állnak, amelyek más anyagokat is, pl. falisztet és alumíniumport is tartalmazhatnak; vagy

b) ammónium-nitrátból vagy más szervetlen nitrátból és más éghető, nem robbanó anyagok keverékéből állnak.

Mindkét esetben a robbantóanyagok tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem pedig klorátokat.

C TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0083

Ezek az anyagok kálium- vagy nátrium-klorát vagy kálium-, nátrium- vagy ammónium-perklorát és szerves nitrovegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt, alumíniumpor vagy szénhidrogén keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat, is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat.

DETONÁTORSZERKEZETEK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0360, 0361, 0500

Nem villamos indítók, amelyek gyújtózsinórral, ütőgyújtóval, robbanózsinórral vagy gyújtócsővel vannak összekötve, és amelyeket ezekkel hoznak működésbe, késleltetővel ellátva, vagy anélkül. Ide értendők a relével szerelt robbantózsinórok is.

D TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0084

Ezek az anyagok szerves nitrovegyületek és éghető anyagok, pl. faliszt, szénhidrogének és alumíniumpor keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem klorátokat, sem pedig ammónium-nitrátot. Ide tartoznak általában a plasztik robbantóanyagok.

E TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0241, 0332

Ezek az anyagok vízből mint fő alkotórészből és nagy mennyiségű olyan ammónium-nitrátból vagy más oxidálószerből állnak, amelyek teljes egészében vagy részben oldott állapotban vannak. A további alkotórészek lehetnek nitrovegyületek, pl. trinitro-toluol, szénhidrogének vagy alumíniumpor. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ide tartoznak az emulziós robbantóanyagok, a robbantószuszpenziók és a „vízgél”;

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), szemcsés vagy por alakú: UN 0027

Ez az anyag faszénből vagy más szénfajtából és kálium-nitrátból vagy nátrium-nitrátból, kénnel vagy anélkül alkotott belsőséges keverék.

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), SAJTOLT vagy

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), PELLET: UN 0028

Ez a termék formázott fekete lőporból áll.

FORMÁZOTT TÖLTETEK detonátor nélkül: UN 0059, 0439, 0440, 0441

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagból álló töltetet tartalmaznak. A robbanóanyag-töltet üreges kialakítású, ami szilárd anyaggal van kitöltve. A tárgyak arra szolgálnak, hogy erős romboló hatást fejtsenek ki.

FÜSTJELZŐK: UN 0196, 0197, 0313, 0487

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely füstöt fejleszt. Ezenkívül tartalmazhatnak hallható hang keltésére szolgáló szerkezetet is.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobó vagy hajtótöltettel: UN 0245, 0246

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0015, 0016, 0303

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagokat, pl. klór-szulfonsav keveréket vagy titán-tetrakloridot, vagy hexaklór-etán vagy vörösfoszfor alapú füstképző pirotechnikai keveréket tartalmaznak. Amennyiben a füstképző anyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és gyújtótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

Megjegyzés:

A FÜSTJELZŐK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

FÜST NÉLKÜLI LŐPOR: UN 0160, 0161

Nitrocellulóz alapon felépített anyag, amelyet lőporként használnak. A fogalom alá tartozik az egybázisú, füst nélküli lőpor [nitrocellulóz (NC) önállóan], a kétbázisú, füst nélküli lőpor [pl. az NC nitroglicerinnel (NG-vel)] és a hárombázisú, füst nélküli lőpor (pl. az NC/NG/nitroguanidin).

Megjegyzés:

Az öntött, sajtolt és töltetzacskóban levő, füst nélküli lőpor a HAJTÓTÖLTETEK vagy a KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ címszó alá tartozik.

GOLYÓS PERFORÁTORTÖLTÉNY OLAJKUTAK FÚRÁSÁHOZ: UN 0277, 0278

Ezek a tárgyak vékony papírlemezből, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és füst nélküli lőport tartalmaznak. Arra valók, hogy edzett lövedéket lőjenek ki és ezzel az olaj-fúrólyuk béléscsövét átlyukasszák.

Megjegyzés:

A FORMÁZOTT TÖLTETEK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GRÁNÁTOK, kézi-, vagy fegyvergránátok robbanótöltettel: UN 0284, 0285

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

GRÁNÁTOK, kézi-, vagy fegyvergránátok robbanótöltettel: UN 0292, 0293

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

GYAKORLÓ GRÁNÁTOK, kézi- vagy fegyvergránátok: UN 0110, 0318, 0372, 0452

Ezek a tárgyak nem tartalmaznak fő robbanótöltetet. Kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Tartalmaznak gyújtószerkezetet és tartalmazhatnak jelzőtöltetet.

GYAKORLÓLŐSZER: UN 0362, 0488

Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz.

Megjegyzés:

A GYAKORLÓGRÁNÁTOK nem tartoznak ezen fogalom alá. Ezek a jelen szójegyzékben önállóan szerepelnek.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK DETONÁTORRAL: UN 0225, 0268

A tárgyak detonáló robbanóanyagot és gyújtószert tartalmaznak, és a detonátor vagy robbantózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK detonátor nélkül: UN 0042, 0283

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmaznak és a detonátor vagy robbanózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÓK: UN 0121, 0314, 0315, 0325, 0454

Ezek a tárgyak egy vagy több robbanóanyagot tartalmaznak. Rendeltetésük a robbantó- vagy gyújtóláncban a deflagráció kiváltása. A tárgyak vegyi, villamos vagy mechanikus úton hozhatók működésbe.

Megjegyzés:

A következő tárgyak nem tartoznak e fogalom alá: GYÚJTOZSINÓR; GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK; GYUTACSCSÖVEK, GYUTACSSZELENCÉK; GYUTACSKAPSZULÁK; INDÍTÓGYÚJTÓK; PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ; ROBBANÓZSINÓR. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GYÚJTÓZSINÓR: UN 0066

Ez a tárgy vagy fekete lőporral vagy más, gyorsan égő pirotechnikai keverékkel bevont textilszálakból készül, amely szálak hajlékony tömlőben vannak, vagy fekete lőpor bélből áll, amely hajlékony szövött textilburkolattal van körülvéve. A gyújtózsinór teljes hosszúsága mentén előrehaladó nyílt lánggal ég, és a gyújtás átvitelére használatos valamely gyújtókészüléktől töltetre vagy gyújtószerkezetre.

GYÚJTÓZSINÓR, BIZTONSÁGI: UN 0105

Ez a tárgy finom szemcsés fekete lőpor belet tartalmaz, amely hajlékony textilszövetből álló egy- vagy többrétegű külső burkolattal van ellátva. A zsinór meggyújtás után mindenféle robbanó hatás nélkül meghatározott sebességgel végigég.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK, cső formájú fémköpennyel: UN 0103

Ez a tárgy deflagráló robbanóanyag-béllel ellátott fémcső.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK: UN 0131

Különböző felépítésű tárgyak, amelyek a biztonsági gyújtózsinór begyújtására szolgálnak. Dörzsöléssel, ütéssel vagy villamos úton lépnek működésbe.

GYUTACSCSÖVEK, GYUTACSSZELENCÉK: UN 0319, 0320, 0376

Primer robbanóanyagból és deflagráló robbanóanyagból, pl. fekete lőporból, álló kiegészítő töltetet tartalmazó tárgyak. A lövegekhez való lövedék hüvelyében levő töltet indításához használják.

GYUTACSKAPSZULÁK: UN 0044, 0377, 0378

Ütésre könnyen robbanó, kis mennyiségű primer robbanóanyag keveréket tartalmazó fém- vagy műanyag gyutacskapszula. Ezek a tárgyak kézifegyver töltényekben indítóelemként és lövegeknél ütőgyutacsként használatosak.

GYUTACSOK LŐSZEREKHEZ: UN 0073, 0364, 0365, 0366

Ezek a tárgyak kis fém- vagy műanyagcsőből állnak, és robbanóanyagot, pl. ólom-azidot, PETN-t vagy robbanóanyagok kombinációját tartalmazzák. A gyújtólánc indítására valók.

GYUTACSOK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0029, 0267, 0455

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására valók késleltető szerkezettel vagy anélkül. A nemvillamos gyutacsokat ütőgyújtóval, gyújtócsővel, gyújtózsinórral, egyéb robbantóeszközzel, vagy hajlékony robbanózsinórral hozzák működésbe. Ide tartoznak a robbantózsinór nélküli kapcsolók is.

GYUTACSOK, VILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0030, 0255, 0456

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására szolgálnak, késleltető szerkezettel vagy anélkül. A villamos gyutacsokat villamos árammal hozzák működésbe.

HAJTÓANYAG, FOLYÉKONY: UN 0495, 0497

Deflagráló, folyékony robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓANYAG, SZILÁRD: UN 0498, 0499, 0501

Deflagráló, szilárd robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓTÖLTETEK: UN 0271, 0272, 0415, 0491

Ezek a tárgyak tetszőleges fizikai formájú hajtótöltetből állnak burkolattal vagy anélkül és mint rakétamotorok alkotórészeként vagy a lövedék lassulásának csökkentésére szolgálnak.

HEXOTONAL: UN 0393

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belsőséges keverékéből áll.

HEXOLIT (HEXOTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN0118

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll. Ide tartozik a „Composition B” is.

INDÍTÓGYÚJTÓK: UN 0316, 0317, 0368

Ezek a tárgyak primer robbanóanyagot tartalmaznak, és lőszerekben a deflagráció kiváltására valók. A deflagráció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezettel rendelkeznek.

JELZŐPATRONOK: UN 0054, 0312, 0405

Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból vagy egyéb eszközből kilőve.

JELZŐTESTEK, KÉZI: UN 0191, 0373

Ezek hordozható tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és látható jelző vagy figyelmeztető hatást keltenek. Ide tartoznak a kisméretű földi világítótestek, pl. autópálya fáklyák, vasúti fáklyák vagy kis vízi fáklyák.

KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL: UN 0070

Ez a tárgy egy késszerű szerkezetből áll, amelyet deflagráló robbanóanyagból álló kis töltet egy ellendarabhoz sajtol.

KÉZIFEGYVER TÖLTÉNYEK: UN 0012, 0339, 0417

Olyan lőszerek, amelyek központi vagy peremgyújtású töltényhüvelyből állnak, valamint kidobótöltetet és szilárd lövedéket tartalmaznak. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók. Ide tartoznak a tetszőleges kaliberű sörétpatronok.

Megjegyzés:

Nem tartoznak ide a VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ, amelyek külön vannak feltüntetve, és egyes katonai kézifegyvertöltények, amelyek a TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL fogalomba tartoznak.

KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ: UN 0242, 0279, 0414

Löveglőszerekhez külön betöltendő kidobótöltetek bármilyen fizikai formában.

KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK: UN 0173

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetből, gyújtószerkezetből és rudazatból vagy összekötő darabból állnak. Arra valók, hogy a rudazat vagy összekötő darab átszakításával a szerkezeteket gyorsan szétkapcsolják.

KÖTÉLVETŐ RAKÉTÁK: UN 0238, 0240, 0453

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből állnak, és arra valók, hogy kötelet húzzanak magukkal.

KŐZETREPESZTŐ TORPEDÓK, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0099

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmazó házból állnak. A fúrólyuk környezetében a kőzet repesztésére használják, hogy a kőolaj kilépését a kőzetből megkönnyítsék.

LÉGZSÁK GÁZGENERÁTOR vagy LÉGZSÁK MODUL vagy BIZTONSÁGI ÖV ELŐFESZÍTŐ: UN 0503

Pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket gépjárműben életmentő légzsákként vagy biztonsági övként használnak.

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 17 tömeg% alkohollal NEDVESÍTETT: UN 0433;

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 25 tömeg% vízzel NEDVESÍTETT: UN 0159

Nitrocellulózból álló anyag, amely legfeljebb 60 tömeg% nitroglicerinnel, más folyékony szerves nitráttal vagy ezek keverékével van impregnálva.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, gyúlékony folyadék vagy gél tartalommal, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0247

Olyan lőszerek, amelyek folyékony vagy gélszerű gyújtóanyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0009, 0010, 0300

Olyan lőszerek, amelyek gyújtó hatású anyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobó, vagy hajtótöltettel: UN 0243, 0244

Olyan lőszerek, amelyek gyújtóanyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, KÖNNYEZTETŐ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0018, 0019, 0301

Olyan lőszerek, amelyek könnyeztető anyagot tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: pirotechnikai anyag; hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, VILÁGÍTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0171, 0254, 0297

Olyan lőszerek, amelyek intenzív fényforrásként szolgálhatnak valamely terület megvilágítására. A fogalom tartalmazza a világítógránátokat és világítólövedékeket, valamint a világítóbombákat és a célmegjelölő bombákat is.

Megjegyzés:

A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak f eltüntetve.

LÖVEDÉKEK, inert, nyomjelzőszerrel: UN 0345, 0424, 0425

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0346, 0347

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak vagy nem tartalmaznak gyújtószert vagy olyan gyújtószert tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0426, 0427

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0434, 0435

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskából vagy más kézifegyverből lőnek ki. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0167, 0324

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel.

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0168, 0169, 0344

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak vagy nem tartalmaznak gyújtószert vagy olyan gyújtószert tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

MUNKAVÉGZŐ TÖLTETEK: UN 0275, 0276, 0323, 0381

Ezek a tárgyak arra valók, hogy mechanikai hatásokat váltsanak ki. Deflagráló robbanóanyagból álló töltetet és gyújtót tartalmazó házból állnak. A deflagrációs termékek robbanási gázai tárgyakat fújnak fel, egyenes vonalú vagy forgó mozgást hoznak létre, vagy megszakítókat, szelepeket vagy kapcsolókat működtetnek, rögzítőelemeket löknek ki, vagy oltószerkezeteket aktiválnak.

NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK (EVI ANYAGOK), M.N.N.: UN 0482

Olyan anyagok, amelyek tömegrobbanási veszélyt képviselnek ugyan, de annyira érzéketlenek, hogy igen csekély az iniciálás vagy az égésből a detonálásba való átmenet veszélye a normális szállítási feltételek között, és amelyek kiállták az 5. vizsgálati sorozatot.

NYOMJELZŐK LŐSZEREKHEZ: UN 0212, 0306

Ezek olyan zárt tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra szolgálnak, hogy a lövedékek röppályáját láthatóvá tegyék.

OKTOLIT (OKTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0266

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

OKTONAL: UN 0496

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belsőséges keverékéből áll.

PENTOLIT, száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0151

Ez az anyag pentaeritrit-tetranitrát (PETN) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

PERFORÁTOR PUSKÁK, TÖLTETTEL, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0124, 0494

Ezek a tárgyak acélcsőből vagy fémszalagból állnak, amelyben formázott töltetek vannak. A tölteteket robbanózsinórok kötik össze. Nem tartalmaznak indítószerkezetet.

PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ: UN 0101

Ezek a tárgyak pamutszálakból állnak, amelyek fekete lőporral vannak impregnálva (gyújtószál). Nyílt lánggal égnek és tűzijáték testek, stb. gyújtóláncaiban kerülnek alkalmazásra.

PIROFOROS TÁRGYAK: UN 0380

Ezek a tárgyak piroforos (levegő hatására öngyulladásra hajlamos) anyagot és valamilyen robbanóanyagot vagy robbanó alkotórészt tartalmaznak. Nem tartoznak e fogalom alá a fehérfoszfor tartalmú tárgyak.

PIROTECHNIKAI TÁRGYAK műszaki célokra: UN 0428, 0429, 0430, 0431, 0432

Olyan tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és műszaki célokra használatosak, pl. hőfejlesztésre, gázfejlesztésre vagy színházi hatások elérésére.

Megjegyzés:

A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: FÜSTJELZŐK; JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL; KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK; mindenféle lőszer; ROBBANÓSZEGECSEK; TŰZIJÁTÉK TESTEK; VASÚTI DURRANTYÚK; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓ-TESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

PRÓBA LŐSZER: UN 0363

Olyan lőszer, amely pirotechnikai anyagot tartalmaz, és új lőszer, fegyverrész vagy fegyverrendszer működőképességének és hatásosságának vizsgálatára való.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK: UN 0186, 0280, 0281

Ezek a tárgyak toló hatású töltetből (rendszerint szilárd hajtóanyagból) állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL: UN 0395, 0396

Ezek a tárgyak egy vagy több fúvókát tartalmazó hengerből állnak, amely folyékony hajtóanyagot tartalmaz. A tárgyak rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK HIPERGOL FOLYADÉKOKKAL, kidobótöltettel vagy anélkül: UN 0250, 0322

Ezek a tárgyak hipergol hajtóanyagból állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTÁK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel: UN 0397, 0398

Ezek a tárgyak folyékony hajtóanyaggal töltött, egy vagy több fúvókával ellátott hengerből és támadófejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK inert fejjel: UN 0183, 0502

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és inert fejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK kidobótöltettel: UN 0436, 0437, 0438

A tárgyak rakétahajtóműből és kidobótöltetből állnak, a hasznos teher rakétafejből való kidobására szolgálnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0180, 0295

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak az irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0181, 0182

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK (EEI TÁRGYAK): UN 0486

Olyan tárgyak, amelyek csak rendkívül érzéketlen detonáló robbanóanyagokat (EIDS) tartalmaznak és véletlen beindulási vagy detonálás továbbviteli-hajlamuk normális szállítási feltételek között elhanyagolható és kiállták a 7. vizsgálati sorozatot.

ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító robbanóanyagok kivételével: UN 0190

Új vagy régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak, amelyek nincsenek besorolva a 3.2 fejezet „A” táblázatának egyetlen megnevezése alá sem, és az illetékes hatóság előírásai szerint általában kis mennyiségben kerülnek szállításra, többek között kísérleti, besorolási, kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi minták.

Megjegyzés:

Azok a robbanóanyagok és robbanótárgyak, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely más megnevezése alá vannak besorolva, nem esnek ezen fogalom alá.

ROBBANÓGYÚJTÓK: UN 0106, 0107, 0257, 0367

Ezek a tárgyak robbanóelemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezet is be van építve.

ROBBANÓGYÚJTÓK biztonsági szerkezettel: UN 0408, 0409, 0410

Ezek a tárgyak robbanó elemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. A robbanógyújtókban legalább két hatékony biztonsági szerkezetnek is kell lennie.

ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.: UN 0382, 0383, 0384, 0461

Tárgyak, amelyek a detonáció vagy deflagráció továbbvitelére szolgálnak a robbanólánc mentén.

ROBBANÓSZEGECSEK: UN 0174

Ezek a tárgyak fémszegecsek, belül levő kis robbanóanyag-töltettel.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0204, 0296

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0374, 0375

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓTÖLTETEK: UN 0048

Ezek a tárgyak papírlemezből, műanyagból, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

Megjegyzés:

A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: AKNÁK; BOMBÁK; LÖVEDÉKEK. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

ROBBANÓTÖLTETEK, IPARIAK, detonátor nélkül: UN 0442, 0443, 0444, 0445

Ezek a tárgyak gyújtószerkezet nélküli detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Robbantásos hegesztéshez, robbantásos illesztéshez, robbantásos sajtoláshoz vagy más fémmegmunkálási eljáráshoz használatosak.

ROBBANÓTÖLTETEK, KIEGÉSZÍTŐK: UN 0060

Ezek a tárgyak kisméretű, eltávolítható erősítőtöltetek, amelyet a lövedékek üregébe az indító-gyújtó és a fő robbanótöltet közé helyeznek el.

ROBBANÓTÖLTETEK, MŰANYAG KÖTÉSŰEK: UN 0457, 0458, 0459, 0460

Ezek a tárgyak műanyag kötésű detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Burkolat nélküli speciális alakúak, és nem tartalmaznak gyújtószerkezetet. lőszerek, pl. támadófejek alkotórészeként használatosak.

ROBBANÓZSINÓR, fémköpenyes: UN 0102, 0290

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül.

ROBBANÓZSINÓR, hajlékony: UN 0065, 0289

Ez a tárgy detonáló robbanóanyag-bélből áll, textilszállal körbefonva, műanyagból vagy más anyagból álló burkolattal ellátva. A burkolat nem szükséges, ha a textilfonat portömör.

ROBBANTÓZSINÓR, KISHATÁSÚ, fémköpennyel: UN 0104

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül. A robbanóanyag mennyisége olyan csekély, hogy kifelé csak kis hatás lép fel.

ROBBANTÓTÖLTETEK, PROFILOZOTT, HAJLÉKONY, VONAL ALAKÚ: UN 0237, 0288

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból készült V alakú bélből állnak hajlékony köpenybe burkolva.

SZÉTVETŐK, robbanótöltettel: UN 0043

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetek. Lövedékek vagy más lőszerek szétrobbantására valók, hogy azok tartalma szétszóródjon.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0370

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0371

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK TORPEDÓKHOZ robbanótöltettel: UN 0221

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Torpedókba vannak beszerelve.

TÁMADÓFEJEK, RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0286, 0287

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK, RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0369

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, ami nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, inert fejjel: UN 0450

Ezek a tárgyak folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből, amely a torpedót a víz alatt mozgatja, és inert fejből állnak.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel vagy anélkül: UN 0449

Ezek a tárgyak vagy folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott vagy anélküli torpedót a víz alatt mozgatja, vagy folyékony nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott torpedót a víz alatt mozgatja.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0329

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0330

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot vagy nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0451

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony, nem robbanó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL: UN 0012, 0328, 0339, 0417

Olyan lőszer, amely robbanótöltet nélküli lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lőszer nyomjelző-szert tartalmazhat, feltéve, hogy a fő veszélyt a kidobótöltet képezi.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0005, 0007, 0348

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0006, 0321, 0412

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, ÉGHETŐK, GYUTACS NÉLKÜL: UN 0446, 0447

Ezek a tárgyak részben vagy teljes egészében nitrocellulózból gyártott töltényhüvelyek.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, GYUTACCSAL: UN 0055, 0379

Ezek a tárgyak fémből, műanyagból vagy más, nem éghető anyagból készülnek. Egyetlen robbanó alkotórészük a gyutacs.

TRITONAL: UN 0390

Ez az anyag trinitro-toluol (TNT) és alumínium keverékéből áll.

TŰZIJÁTÉK TESTEK: UN 0333, 0334, 0335, 0336, 0337

Olyan pirotechnikai tárgyak, amelyek szórakoztatási célokra használatosak.

VAKTÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0326, 0327, 0338, 0413

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Erős durranás keltésére valók, valamint gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak. Ide tartoznak a gyakorló lőszerek is.

VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0327, 0338

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók és erős durranás keltésére szolgálnak és gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak.

VASÚTI DURRANTYÚK: UN 0192, 0193, 0492, 0493

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely a tárgy összetörésekor erős hanghatással felrobban. Vasúti sínre helyezik.

VÉSZJELZŐK, tengeri: UN 0194, 0195

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra valók, hogy durranás, láng, füst vagy ezek kombinációja formájában jelzést adjanak.

VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI: UN 0092, 0418, 0419

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és a földön megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre használatosak.

VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI: UN 0093, 0403, 0404, 0420, 0421

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és légi járműről ledobva megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre szolgálnak.

VILLANÓFÉNY-PATRONOK: UN 0049, 0050

Ezek a tárgyak házból, gyújtóelemből és villanópor-készletből állnak. Minden alkotórész egyetlen, kilövésre kész tárggyá van egyesítve.

VILLANÓFÉNYPOR: UN 0094, 0305

Olyan pirotechnikai anyag, amely meggyújtáskor intenzív fényt kelt.

VÍZIBOMBÁK: UN 0056

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagot tartalmazó hordóból, dobból vagy lövedékből állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Víz alatti robbanás előidézésére valók.

VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0248, 0249

Olyan tárgyak, amelyek működése tartalmuk vízzel való fizikai-kémiai reakciójától függ.

2.2.1.2 A fuvarozásból kizárt anyagok és tárgyak

2.2.1.2.1 Azok a robbanóanyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, I. Rész kritériumai szerint nagymértékben robbanásérzékenyek, vagy amelyeknél spontán reakció léphet fel, valamint azok a robbanóanyagok és -tárgyak, amelyek nem sorolhatók a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely megnevezése vagy m.n.n. tétele alá, a fuvarozásból ki vannak zárva.

2.2.1.2.2 Az A összeférhetőségi csoport anyagai (1.1A - UN 0074, 0113, 0114, 0129, 0130, 0135 , 0224 és 0473) a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva.

A K összeférhetőségi csoport tárgyai a fuvarozásból ki vannak zárva (1.2K - UN 0020 és 1.3K-UN 0021).

2.2.1.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Osztályozási kód
(lásd 2.2.1.1.4)
UN szám Az anyag vagy tárgy megnevezése
1.1A 0473 ROBBANÓANYAGOK, M.N.N. (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.1.2.2 pontot)
1.1B 0461 ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.1C 0474
0497
0498
0462
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
SZILÁRD HAJTÓANYAG
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1D 0475
0463
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1E 0464 ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1F 0465 ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1G 0476 ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1L 0357
0354
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2B 0382 ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.2C 0466 ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2D 0467 ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2E 0468 ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2F 0469 ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2L 0358
0248


0355
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3C 0132

0477
0495
0499
0470
AROMÁS NITROVEGYÜLETEK DEFLAGRÁLÓ
FÉMSÓI, M.N.N.
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
SZILÁRD HAJTÓANYAG
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3G 0478 ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.3L 0359
0249

0356
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4B 0350
0383
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.4C 0479
0501
0351
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
SZILÁRD HAJTÓANYAG
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4D 0480
0352
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4E 0471 ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4F 0472 ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4G 0485
0353
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4S 0481
0349
0384
ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.5D 0482 NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK (EVIa) ANYAGOK), M.N.N.
M.N.N.
1.6N 0486

0190
RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK
(EEIb) TÁRGYAK)
ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító robbanóanyagok kivételével
Megjegyzés:
Az alosztályt és az összeférhetőségi csoportot a 2.2.1.1.4 pont elvei alapján és az illetékes hatóság utasításai szerint kell meghatározni.
a) EVI = explosive, very insensitive (angol rövidítés).
b) EEI = explosive, extremely insensitive (angol rövidítés).

2.2.2 2 osztály Gázok

2.2.2.1 Kritériumok

2.2.2.1.1 A 2 osztály fogalma a tiszta gázokra, a gázkeverékekre, egy vagy több gáz keverékére egy vagy több más anyaggal, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki.

A gázok olyan anyagok, amelyek

a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakúak.

Megjegyzés:

1. Az 1052 vízmentes hidrogén-fluorid azonban a 8 osztály anyaga.

2. Valamely tiszta gáz tartalmazhat egyéb alkotórészeket is a gyártási folyamatból adódóan vagy hozzáadott anyagokat a termék stabilitásának megőrzésére, amennyiben ezen alkotórészek koncentrációja nem módosítja a gáz besorolását vagy a szállítási feltételeket, mint pl. a töltési fokot, a töltőnyomást, a próbanyomást.

3. A 2.2.2.3 bekezdés m.n.n. tételei tiszta gázokra és gázkeverékekre egyaránt vonatkoznak.

4. A szénsavas italok nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá.

2.2.2.1.2 A 2 osztály anyagai és tárgyaira következők szerint vannak csoportosítva:

1. Sűrített gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt -50 °C-on teljesen gáz-halmazállapotú; ebbe a kategóriába tartozik minden gáz, amelynek kritikus hőmérséklete -50 °C vagy annál alacsonyabb.

2. Cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt -50 °C felett részben folyékony állapotban van. Meg kell különböztetni a következőket:

nagy nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete -50 °C-nál magasabb, de legfeljebb +65 °C;

kis nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete +65 °C-nál magasabb.

3. Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban alacsony hőmérséklete folytán részben folyékony állapotban van.

4. Oldott gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt folyadék fázisú oldószerben van oldva.

5. Aeroszol csomagolások és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok).

6. Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak.

7. Túlnyomás nélküli gázok, amelyekre különleges előírások érvényesek (gázminták).

2.2.2.1.3 A 2 osztály anyagai és tárgyai (az aeroszolok kivételével) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó
O gyújtó hatású
F gyúlékony
T mérgező
TF mérgező, gyúlékony
TC mérgező, maró
TO mérgező, gyújtó hatású
TFC mérgező, gyúlékony, maró
TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.

Ha a gázok vagy gázkeverékek veszélyes tulajdonságai a kritériumok alapján egynél több csoporthoz tartoznak, a T betűvel jelölt csoportok minden más csoportot megelőznek. Az F betűvel jelölt csoportok megelőzik az A vagy O betűvel jelölteket.

Megjegyzés:

1. Az ENSZ Minta Szabályzatban, az IMDG kódexben és az ICAO Műszaki Utasításokban a gázokat az általuk képviselt fő veszély alapján a következő három alosztály egyikébe sorolják:

2.1 alosztály:

gyúlékony gázok (megfelel az F betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

2.2 alosztály:

nem gyúlékony, nem mérgező gázok (megfelel az A vagy az O betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

2.3 alosztály:

mérgező gázok (megfelel a T betűvel jelölt, azaz T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportba tartozó gázoknak).

2. A gázzal töltött kisméretű tartályokat (UN 2037) a tartalom veszélyessége alapján az A - TOC csoportok valamelyikéhez kell hozzárendelni. Az aeroszolokra (UN 1950) lásd a 2.2.2.1.6 pontot.

3. A maró hatású gázok mérgezőnek is tekintendők és ezért a TC, a TFC vagy a TOC csoportba vannak sorolva.

4. A 21 térf.%-nál nagyobb oxigéntartalmú gázkeverékeket gyújtó hatásúnak kell besorolni.

2.2.2.1.4 Ha a 2 osztálynak a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett valamely keveréke a 2.2.2.1.2 és a.2.2.2.1.5 pontban felsorolt kritériumoktól eltérőeket elégít ki, akkor ezt a keveréket ezen kritériumok szerint kell besorolni és a megfelelő m.n.n. tételhez hozzárendelni.

2.2.2.1.5 A 2 osztály azon anyagait és tárgyait (az aeroszolok kivételével), amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.3 pont szerint a 2.2.2.3 bekezdésben felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni. A kritériumok a következők:

Fojtó gázok

Olyan nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gázok, amelyek a légkörben rendes körülmények között jelen levő oxigént hígítják vagy kiszorítják.

Gyúlékony gázok

Olyan gázok, amelyek 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson

a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 térf.% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékonyak (alsó robbanási határuk legfeljebb 13%); vagy

b) az alsó robbanási határuktól függetlenül a levegővel legalább 12 százalékpont terjedelmű robbanási tartománnyal bírnak.

A gyúlékonyságot vizsgálatokkal vagy számítással kell meghatározni az ISO által elfogadott módszerek (lásd az ISO 10156:1996 szabványt) szerint.

Ha nem áll elegendő adat rendelkezésre ezen módszerek használatához, a származási ország illetékes hatósága által elismert más, azonos értékű vizsgálati eljárások is alkalmazhatók.

Ha a származási ország nem valamely COTIF Tagállam, akkor ezeket a módszereket a küldemény által érintett első COTIF Tagállam illetékes hatóságának kell elismernie.

Gyújtó hatású (oxidáló) gázok

Olyan gázok, amelyek általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegíthetik. Az oxidáló képességet az ISO által elfogadott módszer (lásd ISO 10156:1996 szabványt) szerinti vizsgálattal vagy számítással kell meghatározni.

Mérgező gázok

Megjegyzés:

Azokat a gázokat, amelyek részben vagy teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mérgező gázokként kell besorolni. A maró hatás, mint lehetséges járulékos veszély kritériumait lásd a „maró gázok” címszó alatt is.

Olyan gázok,

a) amelyekről ismert, hogy az emberi egészséget veszélyeztető mértékben mérgezők vagy marók; vagy

b) amelyekről feltételezhető, hogy az emberre nézve mérgezők vagy marók, mivel a 2.2.61.1 bekezdés szerint vizsgálva az akut mérgezési LC50 értékük legfeljebb 5000 ml/m3 (ppm).

A gázkeverékek (beleértve a más osztályba tartozó anyagok gőzeit) esetében a következő képlet használható:

ahol

fi = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

Ti = a keverék i-edik alkotórészének toxicitási mutatója. A Ti-érték egyenlő a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC50 értékkel. Amennyiben az LC50 érték nem szerepel a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a szakirodalomban található LC50 értéket kell használni. Ha az LC50 érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC50 értéke alapján kell meghatározni, vagy - ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség - kísérleteket kell végezni.

Maró gázok

Azokat a gázokat és gázkeverékeket, amelyek teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mint maró járulékos veszéllyel bíró mérgező gázokat kell besorolni.

Egy olyan gázkeveréknek, amely a maró és mérgező hatás kombinálódása folytán mérgezőnek tekintendő, akkor van maró járulékos veszélye, ha emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát, vagy ha a keverék maró alkotórészeinek LC50 értéke a következő képlettel számítva legfeljebb 5000 ml/m3 (ppm):

ahol

fci = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

tci - a keverék i-edik maró alkotórészének toxicitási mutatója. A Tci-érték egyenlő a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC50 értékkel. Amennyiben az LC50 érték nem szerepel a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a szakirodalomban található LC50 értéket kell használni. Ha az LC50 érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC50 értéke alapján kell meghatározni, vagy - ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség - kísérleteket kell végezni.

2.2.2.1.6 Aeroszolok

Az aeroszolok (UN 1950) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó
O gyújtó hatású
F gyúlékony
T mérgező
C maró
CO maró, gyújtó hatású
FC gyúlékony, maró
TF mérgező, gyúlékony
TC mérgező, maró
TO mérgező, gyújtó hatású
TFC mérgező, gyúlékony, maró
TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.

A csoporthoz rendelés az aeroszol csomagolás tartalmának tulajdonságaitól függ.

Megjegyzés:

Aeroszol csomagolások hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgező gázok, ill. a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerint piroforos gázok. Azok az aeroszolok, amelyek tartalma mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében az I csomagolási csoportnak felel meg, a szállításból ki vannak zárva (lásd még a 2.2.2.2.2 pontot is).

A kritériumok a következők:

a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következő b)-f) pont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg;

b) az O csoporthoz kell hozzárendelni, ha az aeroszol a 2.2.2.1.5 pont szerint gyújtó hatású (oxidáló) gázt tartalmaz;

c) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom 45 tömeg %-nál vagy 250 g-nál több gyúlékony alkotórészt tartalmaz. A gyúlékony alkotórész olyan gáz, amely normál nyomáson, levegőn gyúlékony, vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C;

d) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;

e) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, megfelel a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjának kritériumait;

f) ha az O, F, T és C csoport közül egynél több kritériuma teljesül, akkor az esettől függően a CO, FC, TF, TC TO, TFC vagy TOC csoporthoz kell hozzárendelni.

2.2.2.2 A fuvarozásból kizárt gázok

2.2.2.2.1 A 2 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor fuvarozhatók, ha megtették a szükséges intézkedéseket a normális szállítási körülmények között a veszélyes reakció, mint pl. bomlás, szétválás vagy polimerizálódás mindenfajta lehetőségének megakadályozására. E célból különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.2.2.2 A következő anyagok és keverékek a fuvarozásból ki vannak zárva:

- UN 2186 hidrogén-klorid, mélyhűtött, cseppfolyósított;

- UN 2421 nitrogén-trioxid;

- UN 2455 metil-nitrit;

- azok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok, amelyek nem sorolhatók a 3A, 3O vagy 3F osztályozási kód alá;

- azok az oldott gázok, amelyek nem sorolhatók az UN 1001, 2073 vagy 3318 alá;

- azok az aeroszolok, amelyek hajtógázként olyan gázt tartalmaznak, amely a 2.2.2.1.5 pont kritériuma szerint mérgező, vagy a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos;

- azok az aeroszolok, amelyek tartalma a mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében az I csomagolási csoportnak felel meg (lásd a 2.2.61 és a 2.2.8 szakaszt);

- azok a gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok), amelyek tartalma erősen mérgező (LC50 200 ppm-nél kisebb) vagy a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos.

2.2.2.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Osztályo-
zási kód
UN szám Az anyag vagy tárgy megnevezése
Sűrített gázok
1A 1979 NEMESGÁZOK KEVERÉKE, SŰRÍTETT
1980 NEMESGÁZOK ÉS OXIGÉN KEVERÉKE, SŰRÍTETT
1981 NEMESGÁZOK ÉS NITROGÉN KEVERÉKE, SŰRÍTETT
1956 SŰRÍTETT GÁZ, M.N.N.
1O 3156 SŰRÍTETT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
1F 1964 SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, SŰRÍTETT, M.N.N.
1954 SŰRÍTETT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1T 1955 SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
1TF 1953 SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1TC 3304 SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
1TO 3303 SŰRÍTETT GÁZ MÉRGEZŐ GYÚJTÓ HATÁSÚ M.N.N
1TFC 3305 SŰRÍTETT GÁZ MÉRGEZŐ GYÚLÉKONY, MARÓ M.N.N.
1TOC 3306 SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ, M.N.N.
Cseppfolyósított gázok
2A 1058 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, nem gyúlékony, nitrogén, szén-dioxid
vagy levegő alatt
1078 HŰTŐGÁZ, M.N.N.
pl. mint az R ... betűvel jelzett gázkeverékek, mint az:
F1 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,3 MPa-nál (13 bar) nem
nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-fluor-metánénál (1,30 kg/l) nem kisebb;
F2 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,9 MPa-nál (19 bar) nem
nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-difluor-metánénál (1,21 kg/l) nem kisebb;
F3 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 3 MPa-nál (30 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a klór-difluor-metánénál (1,09 kg/l) nem kisebb.
Megjegyzés:
A triklór-monofluor-metán (R 11 hűtőgáz), az 1,1,2-triklór-1,2,2- trifluor-
etán (R 113 hűtőgáz), az 1,1,1-triklór-2,2,2-trifluor-etán (R 113a hűtőgáz),
az 1-klór-1,2,2-trifluor-etán (R 133 hűtőgáz) és az 1-klór-1,1,2-trifluor-etán
(R 133b hűtőgáz) nem a
2 osztály anyaga, az F1, F2, F3 keverékekben
azonban előfordulhatnak.
1968 ROVARIRTÓ GÁZ, M.N.N.
3163 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
2O 3157 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
2F 1010 1,3-BUTADIÉN ÉS SZÉNHIDROGÉNEK KEVERÉKE, STABILIZÁLT, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,1 Mpa-t (11 bar-t) és sűrűsége 50 °C-on legfeljebb 0,525 kg/l
Megjegyzés:
Az „1,2-butadién, stabilizált” és az „1,3-butadién, stabilizált” az UN 1010 alá van besorolva , lásd a 3.2 fejezet „A” táblázatát.
1060 METIL-ACETILÉN ÉS PROPADIÉN KEVERÉK, STABILIZÁLT
mint a metil-acetilén és propadién keveréke szénhidrogénekkel, azaz:
P1 keverék legfeljebb 63 térf.% metil-acetilén és propadién, és legfeljebb 24 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C4-szénhidrogén részarányának legalább 14 térf.%-nak kell lennie; és
P2 keverék legfeljebb 48 térf.% metil-acetilén és propadién, és legfeljebb 50 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C4-szénhidrogén részarányának legalább 5 térf.%-nak kell lennie; valamint propadién keverékei 1-4%
metil-acetilénnel.
1965 SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓSÍTOTT,
M.N.N. keverékek, mint:
A gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,1
MPa-t (11 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,525 kg/l-nél nem kisebb;
A01 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az
1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,516 kg/l-nél nem kisebb;
A02 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az
1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,505 kg/l-nél nem kisebb;
A0 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az
1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,495 kg/l-nél nem kisebb;
A1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a
2,1 MPa-t (21 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,485 kg/l-nél nem kisebb;
B1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a
2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,474 kg/l-nél nem kisebb;
B2 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a
2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,463 kg/l-nél nem kisebb;
B gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a
2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,450 kg/l-nél nem kisebb;
C gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a
3,1 MPa-t (31 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,440 kg/l-nél nem kisebb.
Megjegyzés:
1.
Az előbbi gázkeverékek megnevezésére a kereskedelemben szokásos következő elnevezések is használhatók: A, A01, A02 és A0 keverék estén BUTÁN, C gázkeverék esetén PROPÁN.
2. A tengeri vagy légi szállítást megelőző és követő szállításnál a 1965 SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓSÍTOTT, M.N.N. helyett választható az 1075 PETRÓLEUMGÁZ, CSEPPFOLYÓSÍTOTT megnevezés is.
3354 ROVARIRTÓ GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
3161 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2T 1967 ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
3162 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
2TF 3355 ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
3160 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2TC 3308 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
2TO 3307 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
2TFC 3309 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ, M.N.N.
2TOC 3310 CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ, M.N.N.
Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok
3A 3158 MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
3O 3311 MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ,M.N.N.
3F 3312 MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
Oldott gázok
4 Csak a 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt anyagok fuvarozhatók.
Aeroszolok és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok)
5 1950 AEROSZOLOK
2037 GÁZZAL TÖLTÖTT KISMÉRETŰ TARTÁLYOK (GÁZPATRONOK) adagolószerkezet nélkül, nem utántölthetők
Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak
6A 3164 PNEUMATIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal); vagy
3164 HIDRAULIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal)
6F 3150 KISMÉRETŰ ESZKÖZÖK SZÉNHIDROGÉN-GÁZ TÖLTETTEL, adagolószerkezettel; vagy
3150 SZÉNHIDROGÉN-GÁZ UTÁNTÖLTŐ PATRONOK KISMÉRETŰ ESZKÖZÖKHÖZ, adagolószerkezettel
Gázminták
7F 3167 TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, GYÚLÉKONY GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7T 3169 TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ GAZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7TF 3168 TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított

2.2.3 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok

2.2.3.1 Kritériumok

2.2.3.1.1 A 3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és ezen osztály anyagait tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek

- az 1.2.1 szakaszban a „folyékony anyag” meghatározás a) bekezdése szerint folyékonyak;

- gőznyomásuk 50 °C hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 20 °C hőmérsékleten, 101,3 kPa normál nyomáson nem teljesen gáz alakúak;

- lobbanáspontjuk legfeljebb 61 °C (a vizsgálatra lásd a 2.3.3.1 bekezdést).

A 3 osztály fogalomköre kiterjed az olyan gyúlékony folyékony anyagokra és olvasztott szilárd anyagokra is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 61 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra. Ezek az anyagok az UN 3256 tétel alá vannak besorolva.

A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagokra is. A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet „A” táblázatában ilyen tétel az UN 1204, 2059, 3064 3343 és 3357.

Megjegyzés:

1. Nem tartoznak a 3 osztályba azok a 35 °C feletti lobbanáspontú, nem mérgező és nem maró anyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.2.5 bekezdés kritériumai alapján nem égést fenntartóak; ha azonban az ilyen anyagokat lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítják vagy adják át szállításra, akkor a 3 osztály anyagai.

2. Az előző 2.2.3.1.1 ponttól eltérően a dízelolajat, a gázolajat és a könnyű fűtőolajat 61 °C feletti, de legfeljebb 100 °C lobbanásponttal 3 osztály UN 1202 számú anyagának kell tekinteni.

3. Azok a folyékony anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van és belélegzés esetén nagyon mérgezőek, valamint azok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy annál magasabb és mérgezőek, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).

4. Azok a peszticidként használt gyúlékony folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon mérgezők, mérgezők vagy enyhén mérgezők és lobbanáspontjuk 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).

5. Azok a folyékony, maró anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy annál magasabb, a 8 osztály anyagai (lásd a 2.2.8.1 bekezdést).

6. Az UN 2734 folyékony, maró, gyúlékony aminok, m.n.n., az UN 2734 folyékony, maró, gyúlékony poliaminok, m.n.n. és az UN 2920 gyúlékony, maró folyékony anyag, m.n.n. a 8 osztály anyagai (lásd a 2.2.8.1 bekezdést).

2.2.3.1.2 A 3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony folyékony anyagok járulékos veszély nélkül:

F1 Gyúlékony folyékony anyagok61 °C vagy annál alacsonyabb lobbanásponttal

F2 61 °C feletti lobbanáspontú folyékony anyagok, amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak fel szállításra (magas hőmérsékletű anyagok)

FT Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők:

FT1 Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők

FT2 Peszticidek

FC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók

FTC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók

D Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.

2.2.3.1.3 A 3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagokat a 2.2.3.3 bekezdés megfelelő tételéhez és a megfelelő csomagolási csoportba kell sorolni, ezen bekezdés előírásai szerint. A gyúlékony folyékony anyagokat a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke alapján a következő csomagolási csoportok egyikéhez kell hozzárendelni:

I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok: az olyan gyúlékony folyékony anyagok, amelyeknek forráspontja vagy forráskezdete legfeljebb 35 °C és az olyan gyúlékony folyékony anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van, és amelyek akár a 2.2.61.1 bekezdés kritériumai szerint nagyon mérgezők, akár a 2.2.8.1 bekezdés kritériumai szerint erősen marók;

II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok: az olyan gyúlékony folyékony anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 23 °C alatt van, és amelyek nem esnek az I csomagolási csoportba, kivéve a 2.2.3.1.4 pont anyagait;

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok: az olyan gyúlékony folyékony anyagok, amelyek lobbanáspontja 23...61 °C (a határértékeket beleértve) és a 2.2.3.1.4 pont anyagai.

2.2.3.1.4 A folyékony vagy viszkózus keverékeket és készítményeket, beleértve a legfeljebb 20% nitrocellulóz tartalmú keverékeket is, amelyek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz tömegre vetítve), csak akkor lehet a III csomagolási csoportba sorolni, ha a következő követelményeket kielégítik:

a) az oldószer-szétválási próba során a szétváló oldószer réteg magassága a minta teljes magasságának 3%-ánál kisebb (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész, 32.5.1 bekezdését); és

b) a viszkozitás *  és a lobbanáspont a táblázatnak megfelelő:

Extrapolált kinematikai
viszkozitás, (0-hoz
közelítő nyírósebességnél,
23 °C-on), mm2/s
A kifolyási idő, t, az ISO 2431 : 1 993
szabvány szerint
Lobbanáspont, °C

s A kifolyónyílás
átmérője, mm

20 < 80 20 < t 60 4 17 felett
80 < 135 60 < t 100 4 10 felett
135 < 220 20 < t 32 6 5 felett
220 < 300 32 < t 44 6 -1 felett
300 < 700 44 < t 100 6 -5 felett
700 < 100 < t 6 -5 és alatta

Megjegyzés:

A 20%-nál több, de legfeljebb 55% nitrocellulózt tartalmazó keverékek, amelynek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve), az UN 2059 szám alá tartoznak. A 23 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú keverékek

- több mint 55% nitrocellulóz-tartalommal, bármilyen nitrogéntartalom esetén, vagy

- legfeljebb 55% nitrocellulóz-tartalommal és 12,6%-nál nagyobb nitrogéntartalom esetén (száraz anyagra vetítve)

az 1 osztály (UN 0340 vagy 0342) vagy a 4.1 osztály (UN 2555, 2556 vagy 2557) anyagai.

2.2.3.1.5 A nem mérgező és nem maró oldatok és a homogén keverékek, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb (viszkózus anyagok, mint pl. némely festékek és zománcok, kivéve a 20%-nál nagyobb nitrocellulóz tartalmú anyagokat), 450 litert meg nem haladó tartályokba csomagolva nem esnek a RID előírásainak hatálya alá, ha oldószer-szétválási próba (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.5.1 bekezdését) során a szétvált oldószer réteg magassága kisebb, mint a teljes mintamagasság 3%-a, és ha 23 °C-on az ISO 2431:1993 szabvány szerinti 6 mm átmérőjű kifolyónyílással ellátott kifolyópohárból a kifolyás időtartama:

a) legalább 60 s, vagy

b) legalább 40 s, és nem tartalmaz a 3 osztályba tartozó anyagokból 60%-nál többet.

2.2.3.1.6 Ha a 3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés:

Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) osztályozására lásd a 2.1.3 szakaszt is.

2.2.3.1.7 A 2.3.3.1 bekezdés és a 2.3.4 szakasz szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.3.1.1 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett (vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó) oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá (lásd a 2.1.3 szakaszt is).

2.2.3.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

2.2.3.2.1 A 3 osztályba tartozó olyan anyagok, amelyek könnyen peroxidálódnak (mint az éter vagy bizonyos heterociklikus, oxigéntartalmú anyagok), nem fogadhatók el szállításra, ha peroxid tartalmuk - hidrogén-peroxidra (H2O2-ra) számítva - meghaladja a 0,3%-ot. A peroxid tartalmat a 2.3.3.2 bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

2.2.3.2.2 A 3 osztályba tartozó, vegyileg nem állandó anyagok szállításra csak akkor adhatók fel, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagot, amely az ilyen reakciókat elősegíti.

2.2.3.2.3 Azok a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek feltüntetve, a 3 osztály anyagaiként nem fogadhatók el szállításra.

2.2.3.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos
veszély
Osztá-
lyozási
kód

UN szám

Az anyag vagy tárgy megnevezése
Gyúlékony, folyékony anyagok
1133 RAGASZTÓK gyúlékony folyadék tartalommal
1136 GYÚLÉKONY KŐSZÉNKÁTRÁNY PÁRLATOK


F1
1139 BEVONÓ OLDAT (beleértve az ipari vagy más célokra használt felületkezelő vagy bevonóanyagokat, pl. alapozó festékeket jármű karosszériához, hordóbélelő anyagokat)
Járulékos 1169 FOLYÉKONY AROMÁS KIVONATOK
veszély 1197 FOLYÉKONY ÍZANYAG KIVONATOK
nélküli 1210 NYOMDAFESTÉK, gyúlékony vagy
anyagok 1210 NYOMDAFESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a hígítókat és szárító anyagokat), gyúlékony
F 1263 FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy
1263 FESTÉK SEGÉDANYAGOK (beleértve a hígítót vagy szárító anyagot)
1266 PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK gyúlékony oldószerekkel
1293 GYÓGYÁSZATI TINKTÚRÁK
1306 FOLYÉKONY FAKONZERVÁLÓ ANYAGOK
1866 GYANTA OLDAT, gyúlékony
1999 FOLYÉKONY KÁTRÁNYOK, beleértve az útépítésre használt kátrányolajokat, bitument és hígított bitumeneket
3065 ALKOHOLOS ITALOK
3269 POLIÉSZTER-GYANTA KÉSZLET
1224 FOLYÉKONY KETONOK, M.N.N.
1268 NYERSOLAJ PÁRLATOK, M.N.N vagy
1268 NYERSOLAJ TERMÉKEK, M.N.N.
1987 ALKOHOLOK, M.N.N.
1989 ALDEHIDEK, M.N.N.
2319 TERPÉN SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N.
3271 ÉTEREK, M.N.N.
3272 ÉSZTEREK, M.N.N.
3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N.
3336 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy
3336 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N
1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
F2
magas
hőmér-
sékletű
anyag

3256
MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 61 °C feletti lobbanásponttal, a lobbanásponton vagy magasabb hőmérsékleten
1228 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ MERKAPTANOK, M.N.N. vagy
1228 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N.
1986 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALKOHOLOK, M.N.N.
FT1 1988 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALDEHIDEK, M.N.N.
2478 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁTOK, M.N.N. vagy
2478 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁT OLDAT, M.N.N
3248 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ GYÓGYSZER, M.N.N.
3273 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ NITRILEK, M.N.N.
1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
2758 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID
2760 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ARZÉN PESZTICID
2762 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID
FT 2764 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ TRIAZIN PESZTICID
Mérgező 2772 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ TIOKARBAMÁT PESZTICID
anyagok 2776 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ RÉZ ALAPÚ PESZTICID
2778 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ HIGANY ALAPÚ PESZTICID
FT2
Peszticidek
(l.p.<23 °C)
2780 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ HELYETTESÍTETT NITROFENOL PESZTICID
2782 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ BIPIRIDILIUM PESZTICID
2784 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID
2787 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES ÓN PESZTICID
3024 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID
3346 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ FENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID
3350 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ PIRETROID PESZTICID
3021 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ PESZTICID, M.N.N.
Megjegyzés:
A peszticidek besorolását valamely tételhez a hatóanyag, a peszticid halmazállapota és a lehetséges járulékos veszélyek alapján kell végezni.
2733 GYÚLÉKONY, MARÓ AMINOK, M.N.N. vagy
Maró anyagok FC 2733 GYÚLÉKONY, MARÓ POLIAMINOK, M.N.N.
2985 GYÚLÉKONY, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N. N.
3274 ALKOHOLÁTOK OLDATA, M.N.N.; alkoholban
2924 MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Mérgező,
maró anyagok FTC
3286 MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

Folyékony, D
3343 NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal
érzéktelenített
robbanóanyagok
3357 NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal
(Nincs más gyűjtőmegnevezés. Egyéb anyagok a 3 osztály anyagaként csak akkor fogadhatók el szállításra, ha a 3.2 fejezet „A” táblázatában fel vannak tüntetve.)

2.2.41 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

2.2.41.1 Kritériumok

2.2.41.1.1 A 4.1 osztály fogalomköre a gyúlékony anyagokra és tárgyakra, az érzéketlenített robbanóanyagokra, amelyek az 1.2.1 szakaszban a „szilárd anyag” meghatározás a) bekezdése szerint szilárdak, valamint a szilárd vagy folyékony önreaktív anyagokra terjed ki.

A következők tartoznak a 4.1 osztályba:

- könnyen gyulladó szilárd anyagok és tárgyak (lásd a 2.2.41.1.3-2.2.41.1.8 pontot);

- szilárd és folyékony önreaktív anyagok (lásd a 2.2.41.1.9-2.2.41.1.16 pontot);

- szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok (lásd a 2.2.41.1.18 pontot);

- önreaktív anyagokkal rokon anyagok (lásd a 2.2.41.1.19 pontot).

2.2.41.1.2 A 4.1 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony szilárd anyagok járulékos veszély nélkül:

F1 Szerves anyagok

F2 Szerves anyagok olvasztott állapotban

F3 Szervetlen anyagok

FO Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek gyújtó hatásúak

FT Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek mérgezőek:

FT1 Szerves, mérgező anyagok

FT2 Szervetlen, mérgező anyagok

FC Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek maróak:

FC1 Szerves, maró anyagok

FC2 Szervetlen, maró anyagok

D Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, járulékos veszély nélkül

DT Szilárd, érzéketlentett robbanóanyagok, amelyek mérgezőek

SR Önreaktív anyagok:

SR1 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igény nélkül

SR2 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igénnyel (a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva).

Gyúlékony szilárd anyagok

Meghatározások és tulajdonságok

2.2.41.1.3 A gyúlékony szilárd anyagok a könnyen gyulladó szilárd anyagok és azok, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak.

A könnyen gyulladó szilárd anyagok porszerűek, szemcsések vagy pasztaszerűek, és csak akkor veszélyesek, ha a gyújtóforrással, pl. égő gyufával való rövid érintkezéssel könnyen meggyújthatók és a láng gyorsan terjed. A veszélyt nemcsak a tűz jelentheti, hanem a mérgező égéstermékek is. A fémporok különösen azért veszélyesek, mert nehéz a tüzet eloltani, mivel a szokásos oltószerek, mint a szén-dioxid vagy a víz növelhetik a veszélyt.

Besorolás

2.2.41.1.4 A 4.1 osztály gyúlékony szilárd anyagai közé sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett szerves anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.41.3 bekezdés megfelelő tétele alá tapasztalatok alapján vagy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett szervetlen anyagok besorolásának a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.

2.2.41.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.41.3 bekezdés valamely tétel alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) A fémporok és a fémötvözet-porok kivételével a porszerű, szemcsés vagy pasztaszerű anyagokat akkor kell a 4.1 osztályba könnyen gyulladó anyagnak besorolni, ha azok gyújtóforrással (pl. égő gyufával) való rövid érintkezés hatására könnyen meggyulladnak, vagy ha meggyulladás esetén a láng gyorsan terjed, az égési idő 100 mm mérési távolságon kevesebb 45 s-nál vagy az égési sebesség nagyobb mint 2,2 mm/s.

b) A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a 4.1 osztályba sorolni, ha lánggal meggyújthatók és a reakció 10 percen belül a minta teljes hosszára kiterjed.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez (pl. gyufához) való hasonlóság alapján, vagy valamely, ráillő különleges előírás alapján kell a 4.1 osztályba sorolni.

2.2.41.1.6 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások, valamint a 2.2.41.1.4 és a 2.2.41.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.41.1.7 Ha a 4.1 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés:

Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.41.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyúlékony szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) A könnyen gyulladó szilárd anyagokat, amelyeknél a vizsgálat során az égési idő 100 mm mérési távolságon 45 s-nál kevesebb:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a láng áthalad a nedvesített zónán;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a nedvesített zóna legalább négy percre megállítja a láng terjedését.

b) A fémporokat és fémötvözet-porokat:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció öt percen belül az egész mintára kiterjed;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció csak öt percen túl terjed ki az egész mintára.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez való hasonlóság, vagy valamely különleges előírás alapján kell valamely csomagolási csoporthoz hozzárendelni.

Önreaktív anyagok

Meghatározások

2.2.41.1.9 A RID értelmében az önreaktív anyagok termikusán instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Nem tekinthetők a 4.1 osztály önreaktív anyagainak azok az anyagok, amelyek:

a) az 1 osztály kritériumai szerint robbanóanyagok;

b) az 5.1 osztály besorolási eljárása szerint gyújtó hatású anyagok (lásd a 2.2.51.1 bekezdést);

c) az 5.2 osztály kritériumai szerint szerves peroxidok (lásd a 2.2.52.1 bekezdést);

d) bomláshője nem éri el a 300 J/g-ot; vagy

e) öngyorsuló bomlási hőmérséklete (ÖBH) (lásd a 2. megjegyzést) 50 kg-os küldeménydarab esetén meghaladja a 75 °C-ot.

Megjegyzés:

1. A bomláshő bármely nemzetközileg elfogadott módszerrel, pl. differenciál kaloriméteres (DSC) méréssel és adiabatikus kalorimetriával meghatározható.

2. Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél öngyorsuló bomlás mehet végbe az anyagban a szállításra használt csomagolásban. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 20. fejezete és a 28.4 bekezdése tartalmazza.

3. Bármely anyagot, ami az önreaktív anyag tulajdonságait mutatja, mint ilyent kell besorolni, még ha az anyag a 2.2.42.1.5 pont szerinti vizsgálatban a 4.2 osztályba történő besoroláshoz pozitív eredményt adott is.

Tulajdonságok

2.2.41.1.10 Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat. Egyes önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozást igényelnek. Egyes önreaktív anyagok, különösen zárt térben, robbanásszerűen elbomolhatnak. Ezek a jellemzők hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolások használatával módosíthatók. Némely önreaktív anyag élénken ég. Önreaktív anyagok például a következő típusú vegyületek:

alifás azovegyületek (-C-N=N-C-);

szerves azidok (-C-N3);

diazónium sók (-CN2+ Z-);

N-nitrózo vegyületek (-N-N=O); és

aromás szulfohidrazidok (-SO2-NH-NH2).

Ez a felsorolás nem teljes, más reaktív csoportot tartalmazó anyagok és az anyagok egyes keverékei hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek.

Besorolás

2.2.41.1.11 Az önreaktív anyagok a veszély mértéke alapján hét típusba vannak sorolva. Az önreaktív anyagok típusai az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik a 4.1 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. Az anyagok besorolásához alkalmazandó elveket, besorolási eljárásokat, vizsgálati módszereket és kritériumokat, valamint a megfelelő vizsgálati jegyzőkönyvre példát a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész tartalmazza.

2.2.41.1.12 Az eddig besorolt és a megfelelő gyűjtőtételhez hozzárendelt anyagokat a 2.2.41.4 bekezdés táblázata sorolja fel, feltüntetve a megfelelő UN számot, csomagolási módszert.

A gyűjtőmegnevezések meghatározzák:

- az önreaktív anyag típusát (B-F), lásd az előző 2.2.41.1.11 pontot;

- a fizikai állapotot (folyadék/szilárd).

A 2.2.41.4 bekezdésben felsorolt önreaktív anyagok besorolása technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve ahol 100%-nál kisebb koncentráció van megadva).

2.2.41.1.13 A 2.2.41.4 bekezdésben fel nem sorolt önreaktív anyagok és önreaktív anyag készítmények besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez való hozzárendelését a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a szállítási feltételeket. Ha a származási ország nem valamely COTIF Tagállam, a besorolást és a fuvarozási feltételeket a küldemény által érintett első COTIF Tagállam illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.41.1.14 Egyes önreaktív anyagokhoz aktivátorok, pl. cink-vegyületek adhatók reaktivitásuk megváltoztatására. Az aktivátor típusától és koncentrációjától függően ez a termikus stabilitás csökkenéséhez és a robbanó tulajdonságok változásához vezethet. Ha ezen tulajdonságok bármelyike is megváltozik, az új készítményt a besorolási eljárás szerint újra kell értékelni.

2.2.41.1.15 A 2.2.41.4 bekezdésben fel nem sorolt önreaktív anyag vagy önreaktív anyag készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok vagy értékelés céljából történik, a C típusú önreaktív anyagokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy a következő feltételeknek megfelelnek:

- a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú önreaktív anyag;

- a minta az OP2 csomagolási módszernek megfelelően van csomagolva és mennyisége szállítóegységenként nem haladja meg a 10 kg-ot.

A hőmérséklet-szabályozást igénylő minták a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva.

Érzéketlenítés

2.2.41.1.16 A biztonságos szállítás céljából az önreaktív anyagokat számos esetben hígítók használatával érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez a tartalom tömegére vonatkozik, egész számra kerekítve. Hígító használata esetén az önreaktív anyagot a szállítás során használt koncentrációjú és formájú hígító jelenléte mellett kell vizsgálni. Olyan hígítók, amelyek a küldeménydarabból való kifolyás esetén lehetővé teszik, hogy az önreaktív anyag veszélyes mértékben koncentrálódhasson, nem használhatók. A használt hígítónak az önreaktív anyaggal összeférhetőnek kel lennie. Ebben a tekintetben összeférhető hígítók azok a szilárd vagy folyékony anyagok, amelyek nem befolyásolják hátrányosan az önreaktív anyag termikus stabilitását és veszélytípusát.

2.2.41.1.17 (fenntartva)

Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

2.2.41.1.18 A szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok olyan anyagok, amelyeket vízzel vagy alkohollal nedvesítenek vagy más anyagokkal hígítanak azért, hogy robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet „A” táblázatában ilyen tétel az UN 1310, 1320, 1321, 1322, 1336, 1337, 1344, 1347, 1348, 1349, 1354, 1355, 1356, 1357, 1517, 1571, 2555, 2556, 2557, 2852, 2907, 3317, 3319, 3344, 3364, 3365, 3366, 3367, 3368, 3369, 3370 és 3376.

Önreaktív anyagokkal rokon anyagok

2.2.41.1.19 Azok az anyagok,

a) amelyeket az l és 2 vizsgálati sorozat eredményei alapján ideiglenesen az 1 osztályba soroltak, de a 6. vizsgálati sorozat alapján mentesülnek az 1 osztály alól;

b) amelyek nem a 4.1 osztály önreaktív anyagai; és

c) amelyek nem az 5.1 vagy az 5.2 osztály anyagai;

szintén a 4.1 osztályba tartoznak. Ilyen tételek az UN 2956, 3241, 3242 és 3251.

2.2.41.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

2.2.41.2.1 A 4.1 osztályba tartozó, vegyileg nem állandó anyagok csak akkor adhatók át fuvarozásra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagot, amely az ilyen reakciókat elősegíti.

2.2.41.2.2 Az UN 3097 számú gyújtó hatású, gyúlékony, szilárd anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is).

2.2.41.2.3 A következő anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva:

- az A típusú önreaktív anyagok [lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész, 20.4.2 a) bekezdését];

- a fehér- vagy sárgafoszfortól nem mentes foszfor-szulfidok;

- a 3.2 fejezet „A” táblázatában fel nem sorolt szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok;

- a szervetlen, gyúlékony anyagok olvasztott formában, kivéve az UN 2448 olvasztott ként;

- az 50 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített bárium-azid.

A következő önreaktív anyagok, amelyek hőmérséklet-szabályozást igényelnek, a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva:

- legfeljebb 55 °C ÖBH-val rendelkező önreaktív anyagok:

3231 B típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással

3232 B típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással

3233 C típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással

3234 C típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással

3235 D típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással

3236 D típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással

3237 E típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással

3238 E típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással

3239 F típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással

3240 F típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással.

A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos
veszély
Osztá-
lyozási
kód
UN szám
Az anyag vagy tárgy megnevezése
szerves
anyagok

F1
3175 GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAGOK, M.N.N.
1353 GYENGÉN NITRÁLT NITROCELLULÓZZAL IMPREGNÁLT SZÁLAK, M.N.N. vagy
járulékos
veszély
1353 GYENGÉN NITRÁLT NITROCELLULÓZZAL IMPREGNÁLT SZÖVETEK, M.N.N.
nélkül 1325 GYÚLÉKONY, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
szerves
anyagok
olvasztott
F2 3176 SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG OLVASZTOTT ÁLLAPOTBAN, M.N.N.
F állapotban
Gyúlé-
kony
3089 GYÚLÉKONY FÉMPOR, M.N.N.a), b)
szilárd szervetlen F3 3181 SZERVES VEGYÜLETEK GYÚLÉKONY FÉMSÓI, M.N.N.
anyagok anyagok 3182 GYÚLÉKONY FÉMHIDRIDEK, M.N.N.c)
3178 SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
gyújtó hatású
anyagok
FO 3097 GYÚJTÓ HATÁSÚ, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a fuvarozásból ki van zárva. lásd a 2.2.41.2.2 pontot)
szerves
mérgező
anyagok
anyagok FT1 2926 MÉRGEZŐ, SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
FT szervetlen
anyagok

FT2
3179 MÉRGEZŐ, SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
szerves
maró anyagok FC1 2925 MARÓ, SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
anyagok
FC szervetlen
anyagok

FC2
3180 MARÓ, SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
járulékos veszély nélkül D 3319 NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, M.N.N., 2 tömeg%-nál több, de legfeljebb 10 tömeg% nitroglicerin-
tartalommal

Szilárd
érzékte-
3344 PENTAREERITRIT-TETRANITRÁT KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, SZILÁRD, M.N.N., 10 tömeg%-nál több, de legfeljebb 20% PETN tartalommal
lenített
robbanó-
anyagok
(Nincs más gyűjtőmegnevezés. Egyéb anyagok a 4.1 osztály anyagaként csak akkor fuvarozhatók, ha a 3.2 fejezet „A” táblázatában fel vannak tüntetve.)
mérgező anyagok DT Csak a 3.2 fejezet A táblázatában felsoroltak fogadhatók el szállatásra a 4.1 osztály anyagaként.
A TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
A TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
A fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3 pontot
3221 B TÍPUSÚ ÖNREAKTIV FOLYÉKONY ANYAG
3222 B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
3223 C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
3224 C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
hőmérsék- SR1 3225 D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
let-szabá- 3226 D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
lyozási 3227 E TÍPUSÚ ÖNREAKTIV FOLYÉKONY ANYAG
igény 3228 E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
nélkül 3229 F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
Ön-
reaktív
SR 3230 F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
Anyagok G TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG (nem tartozik az 4.1 osztály előírásainak hatálya alá,
G TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG lásd a 2.2.41.1.11 pontot)
3231 B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3. pontot)
3232 B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG,
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3. pontot)
3233 C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3. pontot)

hőmérsék-
let-szabá-

SR2
3234 C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3. pontot)
lyozási
igénnyel
3235 D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
3236 D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3. pontot)
3237 E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
3238 E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3. pontot)
3239 F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3. pontot)
3240 F TÍPUSÚ ÖNREAKTIV SZILÁRD ANYAG
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3. pontot)

Megjegyzések:

a) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha öngyulladásra hajlamosak, a 4.2 osztály anyagai.

b) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

c) Azok a fém-hidridek, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai. Az alumínium-bórhidrid vagy alumínium-bórhidrid készülékekben a 4.2 osztály UN 2870 alá tartozó anyag.

2.2.41.4 Az önreaktív anyagok f elsorolása

Megjegyzés:

1. Az ebben a táblázatban levő osztályozás a technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve, ha a megadott koncentráció 100%-nál kisebb). Más koncentrációk esetében az anyag eltérően osztályozható a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Részében és a 2.2.41.1.17 pontban található eljárást követve.

2. A „csomagolási módszer” oszlopban levő OP1- OP8 kódok a P520 csomagolási utasítás csomagolási módszereire utalnak (lásd még a 4.1.7.1 bekezdést).

ÖNREAKTÍV ANYAG Koncent-
ráció (%)
Csoma-
golási
módszer
Generi-
kus UN
tétel
Megjegy-
zések
AZO-DIKARBONAMID B TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
<100 3232 kizárva
AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY <100 OP6 3224 3)
AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
<100 3234 kizárva
AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY <100 OP7 3226 5)
AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
<100 3236 kizárva
2,2'-AZO-DI(2,4-DIMETIL-4-METOXI-VALERONITRIL) 100 3236 kizárva
2,2'-AZO-DI(2,4-DIMETIL-VALERONITRIL) 100 3236 kizárva
2,2'-AZO-DI(ETIL-2-METIL-PROPIONÁT) 100 3235 kizárva
1,1-AZO-DI(HEXAHIDRO-BENZONITRIL) 100 OP7 3226
2,2'-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL) 100 3234 kizárva
2,2'-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL) vizes paszta 50 OP6 3224
2,2'-AZO-DI(2-METIL-BUTIRONITRIL) 100 3236 kizárva
BENZOL-1,3-DISZULFONIL-HIDRAZID, paszta 52 OP7 3226
BENZOL-SZULFONIL-HIDRAZID 100 OP7 3226
4-(BENZIL(ETIL)AMINO)-3-ETOXI-BENZOL-
DIAZONIUM-CINK-KLORID
100 OP7 3226
4-(BENZIL(METIL)AMINO)-3-ETOXI-BENZOL-
DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
100 3236 kizárva
3-KLÓR-4-DIETIL-AMINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-
CINK-KLORID
100 OP7 3226
2-DIAZO-1-NAFTOL-SZUFONSAV ÉSZTER KEVERÉK, D TÍPUSÚ < 100 OP7 3226 9)
2-DIAZO-1-NAFTHOL-4-SZULFONIL-KLORID 100 OP5 3222 2)
2-DIAZO- 1 -NAPHTHOL-5-SZULFONIL-KLORID 100 OP5 3222 2)
2,5-DIBUTOXI-4-(4-MORFOLINIL)-BENZOL-DIAZÓNIUM, TETRAKLORO-CINKÁT (2:1) 100 OP8 3228
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-
CINK-KLORID
67-100 3236 kizárva
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-
CINK-KLORID
66 3236 kizárva
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-
TETRAFLUOR-BORÁT
100 3236 kizárva
2,5-DIETOXI-4-(4-MORFOLINIL)-BENZOL-DIAZÓNIUM-
SZULFÁT
100 OP7 3226
2,5-DIETOXI-4-(FENIL-SZULFONIL)-BENZOL-
DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
67 3236 kizárva
DIETILÉN-GLIKOL-BISZ(ALLIL-KARBONÁT) +
DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONAT
88 +
12
3237 kizárva
2,5-DIMETOXI-4-(4-METIL-FENIL-SZULFONIL)-
BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
79 3236 kizárva
4-DIMETIL-AMINO-6-(2-DIMETIL-AMINO-
ETOXI)-TOLUOL-2-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
100 3236 kizárva
4-(DIMETIL-AMINO)-BENZOL-DIAZÓNIUM-
TRIKLORO-CINKÁT (-1)
100 OP8 3228
N,N'-DINITROZO-N,N'-DIMETIL-TEREFTÁLAMID paszta 72 OP6 3224
N,N'-DINITRÓZÓ-PENTAMETILÉN-TETRAMIN 82 OP6 3224 7)
DIFENIL-OXID-4,4'-DISZULFONIL-HIDRAZID 100 OP7 3226
4-DIPROPIL-AMINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID 100 OP7 3226
2-(N,N-ETOXI-KARBONIL-FENIL-AMINO)-3-METOXI-4-
(N-METIL-N-CIKLOHEXIL-AMINO)-BENZOL-
DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
63-92 3236 kizárva
2-(N,N-ETOXI-KARBONIL-FENIL-AMINO)-3-METOXI-4-
(N-METIL-N-CIKLOHEXIL-AMINO)-BENZOL-DIAZÓNIUM
CINK-KLORID
62 3236 kizárva
N-FORMIL-2-(NITRO-METILÉN)-1,3-PERHIDRO-TIAZIN 100 3236 kizárva
2-(2-HIDROXI-ETOXI)-1-(PIRROLIDIN-1-IL)BENZOL-4-
DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
100 3236 kizárva
3-(2-HIDROXI-ETOXI)-4-(PIRROLIDIN-1-IL)BENZOL-
DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
100 3236 kizárva
2-(N,N-METIL-AMINO-ETIL-KARBONIL)-4-(3,4-
DIMETIL-FENIL-SZULFONID-BENZOL-DIAZÓNIUM-
HIDROGÉN-SZULFÁT
96 3236 kizárva
4-METIL-BENZOL-SZULFONIL-HIDRAZID
100 OP7 3226
3-METIL-4-(PIRROLIDIN-1-IL)-BENZOL-
DIAZÓNIUM-TETRAFLUORO-BORÁT
95 3234 kizárva
4-NITROZO-FENOL 100 3236 kizárva
ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG MINTA OP2 3223 8)
ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG MINTA
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
3233 kizárva
ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTA OP2 3224 8)
ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTA HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL
3234 kizárva
NÁTRIUM 2-DIAZO-1-NAFTOL-4-SZULFONÁT 100 OP7 3226
NÁTRIUM 2-DIAZO-1-NAFTOL-5-SZULFONÁT 100 OP7 3226
PALLADIUM(II)-TETRAMIN-NITRÁT 100 3234 kizárva

Megjegyzések:

1) (fenntartva)

2) „ROBBANÁSVESZÉLY” járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd a 5.2.2.2.2 pontot)

3) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 20.4.2. c) bekezdését kielégítő azo-dikarbonamid készítmények.

4) (fenntartva)

5) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 20.4.2. d) bekezdését kielégítő azo-dikarbonamid készítmények.

6) (fenntartva)

7) Legalább 150 °C forráspontú, összeférhető hígítóval.

8) Lásd a 2.2.41.1.15 pontot.

9) Ez a tétel a 2-diazo-1-naftol-4-szulfonsav észter és a 2-diazo-1-naftol-5-szulfonsav észter keverékeire vonatkozik, amelyek megfelelnek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.2 d) bekezdésének kritériumainak.

2.2.42 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok

2.2.42.1 Kritériumok

2.2.42.1.1 A 4.2 osztály fogalomköre a következőkre terjed ki:

- piroforos anyagokra, amelyek olyan anyagok (beleértve a folyékony vagy szilárd keverékeket és oldatokat), amelyek már kis mennyiségben is a levegővel érintkezve 5 percen belül meggyulladnak. A 4.2 osztály ezen anyagai a leginkább öngyulladásra hajlamosak; és

- önmelegedő anyagokra és tárgyakra, amelyek olyan anyagok és tárgyak (beleértve az oldatokat és keverékeket), amelyek a levegővel érintkezve energia közlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre. Ezek az anyagok csak nagy mennyiségben (több kilogrammban), hosszabb idő után (órák vagy napok) gyulladnak meg.

2.2.42.1.2 A 4.2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

S Öngyulladásra hajlamos anyagok járulékos veszély nélkül:

S1 Szerves, folyékony anyagok

S2 Szerves, szilárd anyagok

S3 Szervetlen, folyékony anyagok

S4 Szervetlen, szilárd anyagok

SW Öngyulladásra hajlamos anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek

SO Öngyulladásra hajlamos, gyújtó hatású anyagok

ST Öngyulladásra hajlamos, mérgező anyagok:

ST1 Mérgező, szerves, folyékony anyagok

ST2 Mérgező, szerves, szilárd anyagok

ST3 Mérgező, szervetlen, folyékony anyagok

ST4 Mérgező, szervetlen, szilárd anyagok

SC Öngyulladásra hajlamos, maró anyagok:

SC1 Maró, szerves, folyékony anyagok

SC2 Maró, szerves, szilárd anyagok

SC3 Maró, szervetlen, folyékony anyagok

SC4 Maró, szervetlen, szilárd anyagok.

Tulajdonságok

2.2.42.1.3 Ezen anyagok önmelegedését, ami öngyulladáshoz vezet, az anyagok oxigénnel (levegőn) történő reakciója okozza, mivel a fejlődő hő nem képes elég gyorsan a környezetbe távozni. Öngyulladás akkor következik be, ha a hőfejlődés sebessége meghaladja a hőveszteség sebességét és az anyag eléri az öngyulladási hőmérsékletet.

Besorolás

2.2.42.1.4 A 4.2 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.42.3 bekezdés megfelelő m.n.n. tétele alá, a tapasztalatok alapján vagy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 4.2 osztály valamely általános m.n.n. tétele alá történő besorolásnak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.

2.2.42.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak vagy tárgyaknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.42.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) az Öngyulladásra hajlamos (piroforos) szilárd anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha 1 m magasságból leejtve vagy öt percen belül meggyulladnak;

b) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) folyékony anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha:

i) inert hordozóra kiöntve öt percen belül meggyulladnak, vagy

ii) az i) szerinti próbánál negatív eredményt adnak, de száraz, redőzött szűrőpapírra kiöntve (Whatman No. 3 szűrőpapír) öt percen belül meggyulladnak vagy a szűrőpapírt elszenesítik;

c) azokat az anyagokat, amelyeknél egy 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a 4.2 osztályba kell sorolni. Ez a kritérium a faszén öngyulladási hőmérsékletén alapul, ami 27 m3-es kockánál 50 °C. Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 27 m3 térfogatú kocka formában 50 °C-nál magasabb, nem szabad a 4.2 osztályba sorolni.

Megjegyzés:

1. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 3 m3 térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 120 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 180 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.

2. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 450 liter térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 100 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 160 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.

2.2.42.1.6 Ha a 4.2 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés:

Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.42.1.7 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.42.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.42.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:

a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) anyagokat az I csomagolási csoportba kell sorolni;

b) azokat az önmelegedő anyagokat és tárgyakat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a II csomagolási csoportba kell sorolni. Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 450 liter térfogatban meghaladja az 50 °C-ot, nem kell a II csomagolási csoportba sorolni;

c) azokat a gyengén önmelegedő anyagokat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában a b) pontban említett jelenségek nem figyelhetők meg az adott körülmények között, de amelyeknél 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a III csomagolási csoportba kell sorolni.

2.2.42.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

A következő anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva:

- UN 3255 terc-butil-hipoklorit; és

- az UN 3127 számú gyújtó hatású, önmelegedő, szilárd anyagok, kivéve ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést).

2.2.42.3 A gyűjtőnevek felsorolása

Járulékos
veszély
Osztá-
lyozási
kód
UN szám Az anyag vagy tárgy megnevezése
Öngyulladásra hajlamos anyagok
folyékony
anyagok
S1 2845 PIROFOROS, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
3183 ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
szerves
anyagok
1373 ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÁLAK, M.N.N., olajjal vagy
1373 ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÖVETEK, M.N.N., olajjal

szilárd
2006 NITROCELLULÓZ ALAPÚ, ÖNMELEGEDŐ MŰANYAGOK, M.N.N.
anyagok S2 3313 ÖNMELEGEDŐ, SZERVES PIGMENTEK

Járulékos
2846 PIROFOROS, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
veszély
nélküli
3088 ÖNMELEGEDŐ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
anyagot
S folyékony
anyagok
S3 3194 PIROFOROS, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
3186 ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
1383 PIROFOROS FÉM, M.N.N. vagy
1383 PIROFOROS ÖTVÖZET, M.N.N
szervetlen
anyagok
1378 FÉM KATALIZÁTOR, látható folyadékfelesleggel NEDVESÍTETT
szilárd 2881 SZÁRAZ FÉM KATALIZÁTOR
anyagok S4 3189 ÖNMELEGEDŐ FÉMPOR, M.N.N.a)
3205 ALKÁLIFÖLDFÉM-ALKOHOLÁTOK, M.N.N.
3200 PIROFOROS, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
3190 ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
2445 LÍTIUM ALKILEK
3051 ALUMÍNIUM-ALKILEK
3052 FOLYÉKONY ALUMÍNIUM-ALKIL-
HALOGENIDEK vagy
3052 SZILÁRD ALUMÍNIUM-ALKIL-HALOGENIDEK
3053 MAGNÉZIUM-ALKILEK
Vízzel reaktív anyagok SW 3076 ALUMINIUM-ALKIL-HIDRIDEK
2003 VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ALKILEK, M.N.N. vagy
2003 VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ARILEK, M.N.N.
3049 VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ALKIL-
HALOGENIDEK, M.N.N. vagy
3049 VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ARIL-HALOGENIDEK, M.N.N.
3050 VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ALKIL-HIDRIDEK, M.N.Nb), c) vagy
3050 VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ARIL-HIDRIDEK, M.N.N.b), c)
3203 VÍZZEL REAKTÍV, PIROFOROS SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.Nd) folyékony vagy
3203 VÍZZEL REAKTÍV, PIROFOROS SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.Nd) szilárd
Gyújtó hatású anyagok SO
3127 GYÚJTÓ HATÁSÚ, ÖNMELEGEDŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.42.2 bekezdést)
folyékony
anyagok
ST1 3184 MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
szerves

Mérgező
anyagok szilárd
anyagok
ST2 3128 MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
anyagok
ST folyékony
anyagok
ST3 3187 MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
szervetlen
anyagok szilárd
anyagok
ST4 3191 MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
folyékony
anyagok
SC1 3185 MARÓ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
szerves

Maró
anyagok szilárd
anyagok
SC2 3126 MARÓ, ÖNMELEGEDŐ SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
anyagok
SC folyékony
anyagok
SC3 3188 MARÓ, ÖNMELEGEDŐ SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
szervetlen
anyagok szilárd
anyagok
SC4 3206 MARÓ, ÖNMELEGEDŐ ALKÁLIFÉM-ALKOHOLÁTOK, M.N.N.
3192 MARÓ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

Megjegyzések:

a) Azok a nem mérgező fémporok és finom porok, amelyek öngyulladásra nem hajlamos formában vannak, de amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

b) Az UN 2870 szám alá tartozókon kívüli, egyéb fém-hidridek gyúlékony formában a 4.1 osztály anyagai.

c) Azok a fém-hidridek, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

d) Azok a szerves fémvegyület tartalmú gyúlékony oldatok, amelyek nem hajlamosak az öngyulladásra, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 3 osztály anyagai. Azok a szerves fémvegyületek és oldataik, amelyek nem hajlamosak az öngyulladásra, de vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

2.2.43 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

2.2.43.1 Kritériumok

2.2.43.1.1 A 4.3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek vízzel reagálva a levegővel robbanó keverék alkotására hajlamos, gyúlékony gázokat fejlesztenek.

2.2.43.1.2 A 4.3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

W Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

W1 Folyékony anyagok

W2 Szilárd anyagok

W3 Tárgyak

WF1 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, folyékony, gyúlékony anyagok

WF2 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, szilárd, gyúlékony anyagok

WS Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, önmelegedő, szilárd anyagok

WO Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyújtó hatású, szilárd anyagok

WT Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, mérgező anyagok:

WT1 Folyékony anyagok

WT2 Szilárd anyagok

WC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, maró anyagok:

WC1 Folyékony anyagok

WC2 Szilárd anyagok

WFC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyúlékony, maró anyagok.

Tulajdonságok

2.2.43.1.3 Bizonyos anyagok a vízzel érintkezve olyan gyúlékony gázokat fejleszthetnek, amelyek a levegővel robbanó elegyet alkothatnak. Az ilyen keverékek bármilyen közönséges gyújtóforrástól, pl. nyílt lángtól, szikrát vető kéziszerszámtól vagy védelem nélküli izzólámpától könnyen meggyulladhatnak. A keletkező lökéshullám és a láng veszélyeztetheti az embereket és a környezetet. A 2.2.43.1.4 pontban leírt vizsgálati módszer használatos annak meghatározására, hogy az anyag reakciója a vízzel nem jár-e veszélyes mennyiségű, esetleg gyúlékony gázok fejlődésével. Ezt a módszert piroforos anyagokhoz nem szabad használni.

Besorolás

2.2.43.1.4 A 4.3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolásának a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.43.3 bekezdés megfelelő tétele alá a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb besoroláshoz vezetnének.

2.2.43.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.43.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy anyagot akkor kell a 4.3 osztályba sorolni, ha

a) a vizsgálatok bármely szakaszában a fejlődött gáz magától meggyullad; vagy

b) a gyúlékony gáz fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva meghaladja az 1 liter/óra értéket.

2.2.43.1.6 Ha a 4.3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés:

Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.43.1.7 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.43.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.43.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:

a) Az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten a vízzel erélyesen reagál és a fejlődő gáz általában hajlamot mutat arra, hogy önmagától meggyulladjon, vagy szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál a vízzel, hogy a gyúlékony gáz fejlődésének mértéke a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva bármely egy perces időtartam alatt legalább 10 liter;

b) A II csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 20 liter/óra és az I csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek;

c) A III csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan lassan reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 1 liter/ óra és sem az I csomagolási csoport, sem a II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek.

2.2.43.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

Az UN 3132 alá sorolt vízzel reaktív, gyúlékony, szilárd anyagok, az UN 3133 alá sorolt vízzel reaktív, gyújtó hatású, szilárd anyagok és az UN 3135 alá sorolt vízzel reaktív, önmelegedő, szilárd anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva, kivéve ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is).

2.2.43.3 A gyűjtőnevek felsorolása

Járulékos
veszély
Osztályozási
kód
UN
szám
Az anyag vagy tárgy megnevezése
Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
1391 ALKÁLIFÉM DISZPERZIÓ vagy
folyékony W1 1391 ALKÁLIFÖLDFÉM DISZPERZIÓ
anyagok 1421 FOLYÉKONY ALKÁLIFÉM ÖTVÖZET, M.N.N.
3148 VÍZZEL REAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
1389 ALKÁLIFÉM AMALGÁM
1390 ALKÁLIFÉM AMIDOK
Járulékos 1392 ALKÁLIFÖLDFÉM AMALGÁM
veszély 1393 ALKÁLIFÖLDFÉM ÖTVÖZET, M.N.N.
nélkül szilárd W2a) 1409 VÍZZEL REAKTÍV FÉM-HIRDIDEK, M.N.N.
W anyagok 3170 ALUMÍNIUMFELDOLGOZÁSI MELLÉKTERMÉKEK vagy
3170 ALUMÍNIUM ÚJRAOLVASZTÁSI MELLÉKTERMÉKEK
3208 VÍZZEL REAKTÍV FÉMES ANYAG, M.N.N.
2813 VÍZZEL REAKTÍV SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
tárgyak W3 3292 NÁTRIUM AKKUMULÁTOROK, vagy
3292 NÁTRIUM CELLÁK
Gyúlékony,
folyékony
WF1b) 3207 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZERVES
FÉMVEGYÜLET, M.N.N vagy
anyagok 3207 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET OLDATA, M.N.N. vagy
3207 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZERVES
FÉMVEGYÜLET DISZPERZIÓJA, M.N.N.
Gyúlékony,
szilárd
WF2 3132 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG,
M.N.N. (a fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.43.2 bekezdést)
anyagok 3372 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N.
Önmelegedő,
szilárd
anyagok WS c) 3209 VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ, FÉMES ANYAG,
M.N.N.
Gyújtó 3135 VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ SZILÁRD ANYAG,
M.N.N. (a fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.43.2 bekezdést)
hatású,
szilárd WO 3133 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG,
M.N.N. (a fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.43.2 bekezdést)
anyagok
folyékony
Mérgező anyagok WT1 3130 VÍZZEL REAKTÍV, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG,
M.N.N.
anyagok
WT szilárd
anyagok WT2 3134 VÍZZEL REAKTÍV. MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
folyékony
Maró anyagok WC1 3129 VÍZZEL REAKTÍV, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
anyagok
WC szilárd
anyagok WC2 3131 VÍZZEL REAKTÍV, MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
Gyúlékony, maró WFCd) 2988 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, MARÓ KLÓR-
SZILÁNOK, M.N.N. (Ilyen osztályozási kóddal nincs más
gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.9 bekezdés
veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik
osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)
anyagok

Megjegyzések:

a) Azok a fémek és fémötvözetek, amelyek a vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat és nem piroforosak, vagy nem önmelegedők, de amelyek könnyen meggyulladnak, a 4.1 osztály anyagai. Az alkáliföldfémek és alkáliföldfém ötvözetek piroforos formában a 4.2 osztály anyagai. A fémporok és finom porok piroforos állapotban 4.2 osztály anyagai. A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai. A foszfor vegyületei nehézfémekkel, pl. vassal, rézzel stb. nem esnek a RID előírásainak hatálya alá.

b) A szerves fémvegyületeket olyan koncentrációban tartalmazó gyúlékony oldatok, amelyek vízzel érintkezve sem gyúlékony gázokat nem fejlesztenek veszélyes mennyiségben, sem öngyulladásra nem hajlamosak, a 3 osztály anyagai. Azok a szerves fémvegyületek és oldataik, amelyek öngyulladásra hajlamosak, a 4.2 osztály anyagai.

c) A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai.

d) Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatti, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 3 osztály anyagai. Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 8 osztály anyagai.

2.2.51 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

2.2.51.1 Kritériumok

2.2.51.1.1 Az 5.1 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak vagy más anyagok égését elősegíthetik.

2.2.51.1.2 Az 5.1 osztály anyagai és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak a következők szerint vannak csoportosítva:

O Gyújtó hatású anyagok járulékos veszély nélkül vagy ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

O1 Folyékony anyagok

O2 Szilárd anyagok

O3 Tárgyak

OF Gyújtó hatású szilárd, gyúlékony anyagok

OS Gyújtó hatású szilárd, önmelegedő anyagok

OW Gyújtó hatású szilárd anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek

OT Gyújtó hatású, mérgező anyagok:

OT1 Folyékony anyagok

OT2 Szilárd anyagok

OC Gyújtó hatású, maró anyagok:

OC1 Folyékony anyagok

OC2 Szilárd anyagok

OTC Gyújtó hatású, mérgező, maró anyagok.

2.2.51.1.3 Az 5.1 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2. l fejezet szerint a 2.2.51.3 bekezdés megfelelő tétele alá a következő 2.2.51.1.6-2.2.51.1.9 pontok és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 34.4 bekezdése szerinti kritériumok, módszerek és vizsgálati eljárások alapján történhet. Amennyiben a vizsgálati eredmények és az ismeretes tapasztalatok között eltérés van, a tapasztalat alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben.

2.2.51.1.4 Ha az 5.1 osztály anyagai valamilyen anyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, amelyekbe tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés:

Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.51.1.5 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 34.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.51.1.6-2.2.51.1.9 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Gyújtó hatású szilárd anyagok

Besorolás

2.2.51.1.6 A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, szilárd anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 34.4.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy szilárd anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keveréke meggyullad vagy elég vagy az átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.51.1.7 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 34.4.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a kálium- bromát/cellulóz 3:2 tömegarányú keverék átlagos égési ideje;

b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 2:3 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.

Gyújtó hatású folyékony anyagok

Besorolás

2.2.51.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, folyékony anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 34.4.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy folyékony anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke 2070 kPa vagy nagyobb nyomásnövekedést eredményez, és az átlagos nyomásnövekedési idő azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréke esetében.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.51.1.9 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, folyékony anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 34.4.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke önmagától meggyullad, vagy a nyomásnövekedési ideje rövidebb, mint az 50%-os perklórsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké;

b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 40%-os vizes nátrium-klorát oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.

2.2.51.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

2.2.51.2.1 Az 5.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át fuvarozásra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizálódásukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok és a tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.51.2.2 A következő anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva:

- az UN 3100 számú önmelegedő, gyújtó hatású szilárd anyagok, az UN 3121 számú vízzel reaktív, gyújtó hatású szilárd anyagok és az UN 3137 számú gyúlékony, gyújtó hatású szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is);

- a nem stabilizált hidrogén-peroxid és a nem stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldatok 60%-nál több hidrogén-peroxid tartalommal;

- az éghető szennyeződésektől nem mentes tetranitro-metán;

- perklórsav oldatok 72 tömeg%-nál nagyobb savtartalommal és a perklórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;

- a klórsav oldatok 10% feletti klórsav-tartalommal és a klórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;

- az ebbe az osztályba tartozó UN 1745 bróm-pentafluorid, 1746 bróm-trifluorid és 2495 jód-pentafluorid, valamint a 2 osztályba tartozó UN 1749 klór-trifluorid és 2548 klór-pentafluorid kivételével minden más halogénezett fluorvegyület;

- az ammónium-klorát és vizes oldatai, valamint a klorátok keverékei ammóniumsóval;

- az ammónium-klorit és vizes oldatai, valamint a kloritok keverékei ammóniumsóval; a hipokloritok keverékei ammóniumsóval;

- a hipokloritok keverékei ammóniumsóval;

- az ammónium-bromát és vizes oldatai, valamint a bromátok keverékei ammóniumsóval;

- az ammónium-permanganát és vizes oldatai, valamint a permanganátok keverékei ammóniumsóval;

- az ammónium-nitrát 0,2%-nál több éghető anyag tartalommal (beleértve bármilyen szerves anyagot szénegyenértékre átszámítva), hacsak nem valamely 1 osztályba tartozó anyag vagy tárgy alkotórésze;

- az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyák, amelyek ammónium-nitrát tartalma (mindazon nitrát-ion mennyiséget, amellyel egyenérték tömegű ammónium-ion van jelen a keverékben, ammónium-nitrátként kell számításba venni) vagy éghető anyag tartalma a 307 különleges előírásban megadott határokat meghaladja, kivéve az 1 osztályra vonatkozó feltételek melletti szállítást;

- az ammónium-nitrit és vizes oldatai, valamint a szervetlen nitritek keverékei ammóniumsóval;

- a kálium-nitrát és nátrium-nitrit keverékei ammónium-sóval.

2.2.51.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos
veszély
Osztályozási kód UN szám Az anyag vagy tárgy megnevezése
Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
folyékony O1 3210 SZERVETLEN KLORÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
anyagok 3211 SZERVETLEN PERKLORÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
3213 SZERVETLEN BROMÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
3214 SZERVETLEN PERMANGANÁTOK VIZES OLDATA,
M.N.N.
3216 SZERVETLEN PERSZULFÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
3218 SZERVETLEN NITRÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
3219 SZERVETLEN NITRITEK VIZES OLDATA, M.N.N.
3139 FOLYÉKONY, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.
1450 SZERVETLEN BROMÁTOK, M.N.N.
1461 SZERVETLEN KLORÁTOK, M.N.N.
1462 SZERVETLEN KLORITOK, M.N.N.
1477 SZERVETLEN NITRÁTOK, M.N.N.
Járulékos 1481 SZERVETLEN PERKLORÁTOK, M.N.N.
veszély szilárd O2 1482 SZERVETLEN PERMANGANÁTOK, M.N.N.
nélkül anyagok 1483 SZERVETLEN PEROXIDOK, M.N.N.
O 2627 SZERVETLEN NITRITEK, M.N.N.
3212 SZERVETLEN HIPOKLORITOK, M.N.N.
3215 SZERVETLEN PERSZULFÁTOK, M.N.N
1479 SZILÁRD, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.
tárgyak O3 3356 KÉMIAI OXIGÉNFEJLESZTŐ
Szilárd, gyúlékony anyagok
OF 3137 GYÚLÉKONY, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG,
M.N.N. (a fuvarozásból ki van zárva, lásd 2.2.51.2)
Szilárd, önmelegedő
anyagok
OS 3100 ÖNMELEGEDŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG,
M.N.N. (a fuvarozásból ki van zárva, lásd 2.2.51.2)
Szilárd, vízzel reaktív
anyagok
OW 3121 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG,
M.N.N. (a fuvarozásból ki van zárva, lásd 2.2.51.2)
Mérgező folyékony
anyagok
OT1 3099 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG,
M.N.N.
OT
szilárd
anyagok
OT2 3087 SZILÁRD, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG,
M.N.N.
folyékony OC1 3098 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG,
M.N.N.
Maró anyagok
OC
szilárd
anyagok
OC2 3085 SZILÁRD, MARÓ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.
Mérgező, maró
anyagok
OTC (Ilyen osztályozási kóddal nincs gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.9 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)

2.2.52 5.2 osztály Szerves peroxidok

2.2.52.1 Kritériumok

2.2.52.1.1 Az 5.2 osztály fogalomköre a szerves peroxidokra és a szerves peroxid készítményekre terjed ki.

2.2.52.2 Az 5.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

P1 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozás nélkül

P2 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozással (a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva).

Fogalommeghatározás

2.2.52.1.3 A szerves peroxidok olyan szerves anyagok, amelyek a kétértékű -O-O- szerkezeti elemet tartalmazzák és amelyek a hidrogén-peroxid olyan származékainak tekinthetők, ahol egyik vagy mindkét hidrogén atomot szerves gyökök helyettesítenek.

Tulajdonságok

2.2.52.1.4 A szerves peroxidok normál vagy magasabb hőmérsékleten hajlamosak az exoterm bomlásra. A bomlás hőhatásra, szennyező anyagokkal (pl. savak, nehézfém vegyületek, aminok) való érintkezésre, súrlódás vagy ütés hatására következhet be. A bomlási sebesség a hőmérséklettel növekszik és függ a szerves peroxid kikészítésétől. A bomlás során egészségre ártalmas vagy gyúlékony gázok vagy gőzök fejlődhetnek. Egyes szerves peroxidok robbanásszerű bomlást szenvedhetnek, különösen zárt térben. Ez a tulajdonság hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolás használatával megváltoztatható. Számos szerves peroxid erélyesen ég. El kell kerülni, hogy a szerves peroxid a szemmel érintkezésbe kerülhessen. Egyes szerves peroxidok már rövid érintkezés hatására a szaruhártya súlyos sérülését vagy a bőr felmaródását okozhatják.

Megjegyzés:

A szerves peroxidok gyúlékonyságának meghatározására szolgáló vizsgálati módszereket a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.4 bekezdése tartalmazza. Mivel a szerves peroxidok hő hatására hevesen reagálhatnak, ajánlatos a lobbanáspont meghatározásához kis méretű mintát használni, pl. amilyen az ISO 3679:1983 szabványban szerepel.

Besorolás

2.2.52.1.5 Bármely szerves peroxidot az 5.2 osztályba sorolhatónak kell tekinteni, kivéve, ha:

a) legfeljebb 1,0%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és legfeljebb 1,0% hidrogén-peroxidot tartalmaz;

b) legfeljebb 0,5%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és 1,0%-nál több, de legfeljebb 7,0% hidrogén-peroxidot tartalmaznak.

Megjegyzés:

Valamely szerves peroxidot tartalmazó készítmény aktív oxigéntartalma (%-ban) a 16xÓ(nixci/mi) képlettel határozható meg, ahol

ni = az i-edik szerves peroxid molekulánkénti peroxid-csoportjainak száma;

ci = az i-edik szerves peroxid koncentrációja (tömeg%); és

mi = az i-edik szerves peroxid molekulatömege.

2.2.52.1.6 A szerves peroxidok veszélyességük mértéke szerint hét típusba vannak sorolva. A típusok az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt anyagok besorolásának alapelveit a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész tartalmazza.

2.2.52.1.7 A már besorolt és a megfelelő generikus tételhez rendelt szerves peroxidokat és szerves peroxid készítményeket a 2.2.52.4 bekezdés felsorolása tartalmazza, megadva a megfelelő UN számokat, a csomagolási módszert.

A generikus tételek meghatározzák:

- a szerves peroxidok típusait (B-F) (lásd a 2.2.52.1.6 pontot);

- a fizikai állapotot (folyékony/szilárd).

A szerves peroxid készítmények keverékei a legveszélyesebb alkotórésznek megfelelő típusú szerves peroxidként sorolhatók be és az arra a típusra megadott szállítási feltételek mellett kell szállítani. Azonban, ha két termikusan stabil alkotórész termikusan kevésbé stabil keveréket képezhet, a keverék öngyorsuló bomlási hőmérsékletét (ÖBH) meg kell határozni.

2.2.52.1.8 A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxidok, szerves peroxid készítmények vagy keverékek besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez történő hozzárendelését a származási ország illetékes hatóságának kell végeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a vonatkozó szállítási feltételeket. Amennyiben a származási ország nem valamely COTIF Tagállam, úgy a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első COTIF Tagállam illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.52.1.9 A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid vagy szerves peroxid készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok és értékelés céljából történik, a C típusú szerves peroxidokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy megfelelnek a következő feltételeknek:

- a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú szerves peroxid;

- a minta az OP2 csomagolási módszer szerint van csomagolva és mennyisége szállítóegységenként nem haladja meg a 10 kg-ot.

A hőmérséklet-szabályozást igénylő minták a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva.

A szerves peroxidok érzéketlenítése

2.2.52.1.10 A biztonságos szállítás céljából a szerves peroxidokat számos esetben szerves folyadékokkal vagy szilárd anyagokkal, szervetlen szilárd anyagokkal vagy vízzel érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez tömeg%-ot jelent, egész számra kerekítve. Általában az érzéketlenítést úgy kell végrehajtani, hogy kifolyás esetén a szerves peroxid veszélyes mértékű koncentrálódása ne következhessen be.

2.2.52.1.11 Hacsak az egyes szerves peroxid készítményekre nincs más előírva, az érzéketlenítésre használt hígítóra a következő meghatározások érvényesek:

- az A típusú hígítók olyan szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szóban forgó szerves peroxiddal és forráspontjuk legalább 150 °C. Az A típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítéséhez felhasználhatók;

- a B típusú hígítók szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szerves peroxiddal és amelyek forráspontja 150 °C-nál kisebb, de legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5°C.

- A B típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítésére használhatók, amennyiben a hígító forráspontja legalább 60 °C-kal magasabb, mint a szerves peroxid ÖBH értéke 50 kg-os küldeménydarabban.

2.2.52.1.12 Az A vagy B típusú hígítóktól eltérő típusú hígítók is használhatók a 2.2.52.4 bekezdésben felsorolt szerves peroxid készítményekhez, amennyiben azokkal összeférhetők. Azonban az A vagy B típusú hígítók helyettesítése részben vagy teljes mértékben más, eltérő tulajdonságokkal bíró hígítókkal szükségessé teszi a készítmény ismételt minősítését az 5.2 osztályra vonatkozó normál besorolási eljárás szerint.

2.2.52.1.13 A víz csak olyan szerves peroxidokhoz használható érzéketlenítőszerként, amelyek a 2.2.52.4 bekezdésben fel vannak sorolva, vagy az illetékes hatóság 2.2.52.1.8 pont szerinti jóváhagyásában mint „víz hozzáadásával” vagy mint „stabil vizes diszperziók” vannak megemlítve. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid mintákat vagy szerves peroxid készítmény mintákat is lehet vízzel érzéketleníteni, amennyiben a 2.2.52.1.9 pont előírásainak megfelelnek.

2.2.52.1.14 Szerves és szervetlen szilárd anyagokat csak akkor szabad a szerves peroxidok érzéketlenítésére használni, ha ezekkel összeférhetőek. A folyékony és a szilárd anyagok akkor tekinthetők összeférhetőnek, ha nem befolyásolják hátrányosan a szerves peroxid készítménynek sem termikus stabilitását, sem veszélyességét.

2.2.52.1.15-2.2.52.1.18 (fenntartva)

2.2.52.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

A következő szerves peroxidok az 5.2 osztály feltételei mellett a fuvarozásból ki vannak zárva:

- A típusú szerves peroxidok [lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 20.4.3 a) pontját];

A következő szerves peroxidok, amelyek hőmérséklet-szabályozást igényelnek, a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva:

- a B és C típusú szerves peroxidok 50 °C öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH ) értékkel:

3111 B TÍPUSÚ FOLYÉKONY SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3112 B TÍPUSÚ SZILÁRD SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3113 C TÍPUSÚ FOLYÉKONY SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3114 C TÍPUSÚ SZILÁRD SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

- D típusú szerves peroxidok, amelyek zárt térben hevítve erélyes vagy mérséklet reakciót mutatnak 50 °C ÖBH mellett, vagy amelyek zárt térben hevítve gyenge vagy semmilyen reakciót nem mutatnak 45 °C ÖBH mellett:

3115 D TÍPUSÚ FOLYÉKONY SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3116 D TÍPUSÚ SZILÁRD SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

- E és F típusú szerves peroxidok 45 °C ÖBH-val:

3117 E TÍPUSÚ FOLYÉKONY SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3118 E TÍPUSÚ SZILÁRD SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3119 F TÍPUSÚ FOLYÉKONY SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3120 F TÍPUSÚ SZILÁRD SZERVES PEROXIDOK HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL.

2.2.52.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Osztá-
lyozási
kód
UN
szám
Az anyag vagy tárgy megnevezése
Szerves peroxidok
A TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID (a fuvarozásból ki van zárva, lásd 2.2.52.2)
A TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID (a fuvarozásból ki van zárva, lásd 2.2.52.2)
3101 B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
3102 B TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
3103 C TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
3104 C TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
3105 D TÍPUSÚ FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
Hőmérséklet- P1 3106 D TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
szabályozás 3107 E TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
nélkül 3108 E TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
3109 F TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
3110 F TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
G TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID (nem tartozik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá, lásd 2.2.52.1.6)
G TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID (nem tartozik az 5.2 osztály
előírásainak hatálya alá, lásd 2.2.52.1.6)
3111 B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)
3112 B TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)
3113 C TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)
3114 C TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)
Hőmérséklet-
szabályozással
P2 3115 D TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)
3116 D TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)
3117 E TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)
3118 E TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)
3119 F TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)
3120 F TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva, lásd a 2.2.52.2
pontot)

2.2.52.4 A jelenleg besorolt szerves peroxidok

Megjegyzés:

A következő táblázatban a „Csomagolási módszer” oszlopban

a) Az „OP” betűk, amelyek után egy szám ál,l a csomagolási módszerre vonatkoznak (lásd a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítását és a 4.1.7.1 bekezdést);

b) Az „N” betű azt jelöli, hogy az IBC-ben történő szállítás engedélyezett (lásd a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítását és a 4.1.7.2 bekezdést);

c) Az „M” betű azt jelöli, hogy a tartányos szállítás engedélyezett (lásd a 4.2.1.13 és a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítását, a 4.3.2 szakaszt és a 4.3.4.1.3 e) pont alatti L4BN tartánykódot folyékony és az S4AN tartánykódot szilárd anyagokra).

SZERVES PEROXID Koncent-
ráció
(%)
A típusú
hígító
(%)
B típusú hígító
(%) 1)
Inert
szilárd
anyag
(%)
Víz
(%)
Csomago-
lási
módszer
UN szám
(generikus
tétel)
Járulékos
veszé-
lyek és
megjegy-
zések
ACETIL-ACETON-PEROXID 42 48 8 OP7 3105 2)
” (paszta) 32 OP7 3106 20)
ACETIL-BENZOIL-PEROXID 45 55 OP7 3105
ACETIL-CIKLOHEXÁN-SZULFONIL-PEROXID 82 12 3112 kizárva
32 68 3115 kizárva
terc-AMIL-HIDROPEROXID 88 6 6 OP8 3107
terc-AMIL-PEROXI-ACETÁT 62 38 OP8 3107
terc-AMIL-PEROXI-BENZOÁT 100 OP5 3103
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT 100 3115 kizárva
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL-KARBONÁT 100 OP7 3105
terc-AMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT 77 23 3115 kizárva
terc-AMIL-PEROXI-PIVALÁT 77 23 3113 kizárva
terc-AMIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL-HEXANOÁT 100 OP5 3101 3)
terc-BUTIL-KUMIL-PEROXID > 42 - 100 OP7 3105
42 58 OP7 3106
n-BUTIL-4,4-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-VALERÁT > 52 - 100 OP5 3103
52 48 OP7 3106
42 58 OP8 3108
terc-BUTIL-HIDROPEROXID > 79 - 90 10 OP5 3103 13)
80 20 OP7 3105 4) 13)
79 > 14 OP8 3107 13) 23)
72 28 OP8, N, M 3109 13)
terc-BUTIL-HIDROPEROXID +
DI-terc-BUTIL-PEROXID
< 82 + > 9 7 OP5 3103 13)
terc-BUTIL-MONOPEROXI-MALEÁT > 52 - 100 OP5 3102 3)
52 48 OP6 3103
52 48 OP8 3108
” (paszta) 52 OP8 3108
terc-BUTIL-MONOPEROXI-FTALÁT 100 OP5 3102 3)
terc-BUTIL-PEROXI-ACETÁT > 52 - 77 23 OP5 3101 3)
> 32 - 52 48 OP6 3103
32 68 OP8, N 3109
(tartányban) 32 68 3119 kizárva
22 78 OP8 3109 25)
terc-BUTIL-PEROXI-BENZOÁT > 77 - 100 > 22 OP5 3103
terc-BUTIL-PEROXI-BENZOÁT > 52 - 77 23 QP7 3105
52 48 OP7 3106
terc-BUTIL-PEROXI-BUTIL-FUMARÁT 52 48 OP7 3105
terc-BUTIL-PEROXI-KROTONÁT 77 23 OP7 3105
terc-BUTIL-PEROXI-DIETIL-ACETÁT 100 3113 kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-DIETIL-ACETÁT +
terc-BUTIL-PEROXI-BENZOÁT
33 + 33 33
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT > 52 - 100 3113 kizárva
> 32 - 52 48 3117 kizárva
52 48 31Í8 kizárva
32 68 3119 kizárva
” (IBC-ben) 32 68 3119 kizárva
” (tartányban) 32 68 3119 kizárva
terc-BUTIL PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT
+ 2,2-DI(terc-BUTILPEROXI)-BUTÁN
12 + 14 14 60 OP7 3106
31 + 36 33 OP7 3115 kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL-KARBONÁT 100 3105
terc-BUTIL-PEROXI-IZOBUTIRÁT > 52 - 77 23 3111 kizárva
52 48 3115 kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL-KARBONÁT 77 23 OP5 3103
1-(2-terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL)-3-IZOPROPENIL-
BENZOL
77 23 OP7 3105
42 58 OP8 3108
terc-BUTIL-PEROXI-2-METIL-BENZOÁT 100 OP5 3103
terc-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT > 77 - 100 3115 kizárva
77 23 3115 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) (IBC-ben) 42 3119 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) 52 3117 kizárva
” [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)] 42 3118 kizárva
32 >68 3119 kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT 77 23 3115 kizárva
3-terc-BUTIL-PEROXI-3-FENIL-FTALID 100 OP7 3106
terc-BUTIL-PEROXI-PIVALÁT > 67 - 77 23 3113 kizárva
> 27 - 67 33 3115 kizárva
27 73 3119 kizárva
” (IBC-ben) 27 73 3119 kizárva
” (tartányban) 27 73 3119 kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-SZTEARIL-KARBONÁT 100 OP7 3106
terc-BUTIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL-HEXANOÁT > 32 - 100 OP7 3105
32 68 OP8, N 3109
” (tartányban) 32 68 3119 kizárva
3-KLÓR-PEROXI-BENZOESAV > 57 - 86 14 OP1 3102 3)
57 3 40 OP7 3106
77 6 17 OP7 3106
KUMIL-HIDROPEROXID > 90 - 98 10 OP8 3107 13)
90 10 3109 13) 18)
KUMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT 77 23 3115 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) 52 3119 kizárva
” (IBC-ben) (stabil vizes diszperzió) 52 3119 kizárva
KUMIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT 77 23 3115 kizárva
KUMIL-PEROXI-PIVALÁT 77 23 3115 kizárva
CIKLOHEXANON-PEROXID(OK) 91 9 OP6 3104 13)
72 28 OP7 3105 5)
” (paszta) 72 OP7 3106 5) 20)
32 68 Mentesítve 29)
DIACETON-ALKOHOL-PEROXIDOK 57 26 8 3115 kizárva
DIACETIL-PEROXID 27 73 3115 kizárva
DI-terc-AMIL-PEROXID 100 OP8 3107
1,1-DI(terc-AMIL-PEROXI)-CIKOLEXÁN 82 18 OP6 3103
DIBENZOIL-PEROXID > 51 - 100 48 OP2 3102 3)
>77 - 94 6 OP4 3102 3)
77 23 OP6 3104
62 28 10 OP7 3106
” (paszta) > 52 - 62 OP7 3106 20)
> 35 - 52 48 OP7 3106
> 36 - 42 18 40 OP8 3107
> 36 - 42 58 OP8 3107
” (paszta) 56,5 15 OP8 3108
” (paszta) 52 OP8 3108 20)
” (stabil vizes diszperzió) 42 OP8, N 3109
35 65 Mentesítve 29)
DIBENZIL-PEROXI-DIKARBONÁT 87 13 3112 kizárva
DI(4-terc-BUTIL-CIKLOHEXIL)-PEROXI-DIKARBONÁT 100 3114 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) 42 3119 kizárva
DI-terc-BUTIL-PEROXID > 32 - 100 OP8 3107
DI-terc-BUTIL-PEROXID 52 48 OP8, N 3109 25)
” (tartányban) 32 68 M 3109
DI-terc-BUTIL-PEROXI-AZELÁT 52 48 OP7 3105
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-BUTÁN 52 48 OP6 3103
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-CIKLOHEXÁN > 80 - 100 OP5 3101 3)
> 52 - 80 20 OP5 3103
> 42 - 52 48 OP7 3105
42 13 45 OP7 3106
27 36 OP8 3107 21)
42 58 OP8, N 3109
13 13 74 OP8 3109
DI-n-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT > 27 - 52 48 3115 kizárva
27 73 3117 kizárva
” [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)] 42 3118 kizárva
DI-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT > 52 - 100 3113 kizárva
52 48 3115 kizárva
DI(2-terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL)-BENZOL(OK) > 42 - 100 57 OP7 3106
42 58 Mentesítve 29)
DI(terc-BUTIL-PEROXI)-FTALÁT > 42 - 52 48 OP7 3105
” (paszta) 52 OP7 3106 20)
42 58 OP8 3107
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-PROPÁN 52 48 OP7 3105
”, 42 13 45 OP7 3106
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-3,3,5-TRIMETIL-CIKLOHEXÁN > 90 - 100 OP5 3101 3)
> 57 - 90 10 OP5 3103
77 23 OP7 3105
57 43 OP7 3106
57 43 OP8 3107
32 26 42 OP8 3107
DICETIL-PEROXI-DIKARBONÁT 100 OP7 3116 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) 42 OP8, N 3119 kizárva
DI(4-KLÓR-BENZOIL-PEROXID) 77 23 OP5 3102 3)
” (paszta) 52 OP7 3106 20)
32 68 Mentesítve 29)
DIKUMIL-PEROXID > 42 - 100 57 OP8, M 3110 12)
52 48 Mentesítve 29)
DICIKLOHEXIL-PEROXI-DIKARBONÁT > 91 - 100 3112 kizárva
DICIKLOHEXIL-PEROXI-DIKARBONÁT 91 9 3114 kizárva
DIDEKANOIL-PEROXID 100 3114 kizárva
2,2-DI(4,4-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-CIKLOHEXIL)-PROPÁN 42 58 OP7 3106
22 78 OP8 3107
DI(2,4-DIKLÓR-BENZOIL)-PEROXID 77 23 OP5 3102 3)
” (paszta szilikonolajjal) 52 OP7 3106
DI(2-ETOXI-ETIL)-PEROXI-DIKARBONÁT 52 48 3115 kizárva
DI(2-ETIL-HEXIL)-PEROXI-DIKARBONÁT > 77 - 100 3113 kizárva
77 23 3115 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) 62 3117 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) (IBC-ben) 52 3119 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) 52 3119 kizárva
” [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)] 42 3118 kizárva
DIETIL-PEROXI-DIKARBONÁT 27 73 OP7 3115 kizárva
2,2-DIHIDROPEROXI-PROPÁN 27 73 3102 3)
DI(1-HIDROXI-CIKLOHEXIL)-PEROXID 100 OP7 3106
DIIZOBUTIRIL-PEROXID > 32 - 52 48 3111 kizárva
32 68 3115 kizárva
DIIZOPROPIL-BENZOL-DIHIDRO-PEROXID Ł 82 5 5 OP7 3106 24)
DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT > 52 - 100 3112 kizárva
Ł 52 48 3115 kizárva
DIIZOTRIDECIL-PEROXI-DIKARBONÁT Ł 100 3115 kizárva
DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT 28 72 3115 kizárva
DILAUROIL-PEROXID Ł 100 OP7 3106
” (stabil vizes diszperzió) Ł 42 OP8, N 3109
DI(3-METOXI-BUTIL)-PEROXI-DIKARBONÁT Ł 52 48 3115 kizárva
DI(2-METIL-BENZOIL)-PEROXID Ł 87 13 3112 kizárva
DI(3-METIL-BENZOIL)-PEROXID +
BENZOIL-(3-METIL-BENZOIL)-PEROXID +
DIBENZOIL-PEROXID
Ł 20 +
Ł 18 +
Ł 4
58
DI(4-METIL-BENZOIL)-PEROXID (paszta szilikonolajjal) Ł 52 OP7 3106
2,5-DIMETIL-2,5-DI(BENZOIL-PEROXI)-HEXÁN > 82 - 100 OP5 3102 3)
Ł 82 18 OP7 3106
Ł 82 18 OP5 3104
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-HEXÁN > 52- 100 OP7 3105
Ł 52 48 OP7 3106
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-HEXÁN (paszta) Ł 47 OP8 3108
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-HEXÁN Ł 52 48 OP8 3109
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-HEXÁN Ł 77 23 OP8 3108
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-3-HEXIN > 52 - 86 14 OP5 3103 26)
Ł 52 48 OP7 3106
> 86 - 100 OP5 3101 3)
2,5-DIMETIL-2,5-DI(2-ETIL-HEXANOIL-PEROXI)-HEXÁN Ł 100 3113 kizárva
2,5-DIMETIL-2,5-DIHIDROPEROXI-HEXÁN Ł 82 18 OP6 3104
2,5-DIMETIL-2,5-DI(3,5,5-TRIMETIL-HEXANOIL-PEROXI)-HEXÁN Ł 77 23 OP7 3105
1,1-DIMETIL-3-HIDROXI-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT Ł 52 48 3117 kizárva
DIMIRISZTIL-PEROXI-DIKARBONÁT Ł 100 3116 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) Ł 42 3119 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) (IBC-ben) Ł 42 3119 kizárva
DI(2-NEODEKANOIL-PEROXI-IZOPROPIL)-BENZOL Ł 52 48 3115 kizárva
DI-n-NONANOIL-PEROXID Ł 100 3116 kizárva
DI-n-OKTANANOIL-PEROXID Ł 100 3114 kizárva
DIPEROXI-AZEALINSAV Ł 27 73 3116 kizárva
DIPEROXI-DODEKÁN-DISAV > 13 - 42 58 3116 kizárva
Ł 13 87 Mentesítve 29)
DI(2-FENOXI-ETIL)-PEROXI-DIKARBONÁT > 85 - 100 OP5 3102 3)
Ł 85 15 OP7 3106
DIPROPIONIL-PEROXID Ł 27 73 3117 kizárva
DI-n-PROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT Ł 100 3113 kizárva
Ł 77 23 3113 kizárva
DISZTEARIL-PEROXI-DIKARBONÁT Ł 87 13 OP7 3106
DISZUKCINIL-PEROXID > 72 - 100 OP4 3102 3) 17)
Ł 72 28 3116 kizárva
DI(3,5,5-TRIMETIL-HEXANOIL)-PEROXID > 38 - 82 18 3115 kizárva
(stabil vizes diszperzió) Ł 52 3119 kizárva
Ł 38 62 3119 kizárva
” (IBC-ben) Ł 38 62 3119 kizárva
” (tartányban) Ł 38 62 3119 kizárva
DI(3,5,5-TRIMETIL-1,2-DIOXOLANIL-3)-PEROXID (paszta) Ł 52 3116 kizárva
ETIL-3,3-DI(terc-AMIL-PEROXI)-BUTIRÁT Ł 67 33 OP7 3105
ETIL-3,3-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-BUTIRÁT > 77 - 100 OP5 3103
Ł 77 23 OP7 3105
Ł 52 48 OP7 3106
3,3,6,6,9,9-HEXAMETIL-1,2,4,5-TETRAOXA-CIKLONONÁN > 52 - 100 OP4 3102 3)
3,3,6,6,9,9-HEXAMETIL-1,2,4,5-TETRAOXA-CIKLONONÁN Ł 52 48 OP7 3105
Ł 52 48 OP7 3106
terc-HEXIL-PEROXI-NEODEKANOÁT Ł 71 29 3115 kizárva
terc-HEXIL-PEROXI-PIVALÁT Ł 72 28 3115 kizárva
IZOPROPIL-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT+
DI-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT +
DIIZOPROPIL-PEROXIDIKARBONÁT
Ł 32 +
Ł 15 - 18 +
Ł 12 - 15
38 3115 kizárva
IZOPROPIL-szek-BUTIL-PEROXI-DIKABONÁT +
DI-szek-BUTIL-DI-IZOPORPIL-PEROXI-DIKABONÁT+
DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKABONÁT
Ł 52 + Ł 28 + Ł 22 3111 kizárva
IZOPROPIL-KUMIL-HIDROPEROXID Ł 72 28 OP8, M, N 3109 13)
p-MENTIL-HIDROPEROXID > 72 - 100 OP7 3105 13)
Ł 72 28 OP8, M, N 3109 27)
METIL-CIKLOHEXANON-PEROXID(OK) Ł 67 33 3115 kizárva
METIL-ETIL-KETON-PEROXID(OK) Ł 52 48 OP5 3101 3) 8) 13)
Ł 45 55 OP7 3105 9)
Ł 40 60 OP8 3107 10)
Ł 37 55 8 OP7 3105 9)
METIL-IZOBUTIL-KETON-PEROXID(OK) Ł 62 19 OP7 3105 22)
FOLYÉKONY SZERVES PEROXID MINTA OP2 3103 11)
FOLYÉKONY SZERVES PEROXID MINTA, HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL
OP2 3113 11)
SZILÁRD SZERVES PEROXID MINTA OP2 3104 11)
SZILÁRD SZERVES PEROXID MINTA, HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL
OP2 3114 11)
PEROXI-ECETSAV, D TÍPUSÚ, stabilizált Ł 43 OP7 3105 13) 14) 19)
PEROXI-ECETSAV, E TÍPUSÚ, stabilizált Ł 43 OP8 3107 13) 15) 19)
PEROXI-ECETSAV, F TÍPUSÚ, stabilizált Ł 43 OP8.N 3109 13) 16) 19)
PEROXI-ECETSAV, DESZTILLÁLT, F TÍPUSÚ, stabilizált 41 3119 kizárva
PINANIL-HIDROPEROXID 56 - 100 OP7 3105 13)
PINANIL-HIDROPEROXID Ł 56 > 44 OP8 M 3109
TETRAHIDRO-NAFTIL-HIDROPEROXID Ł 100 OP7 3106
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-HIDROPEROXID Ł 100 OP7 3105
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT Ł 100 3115 kizárva
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT Ł 72 28 3115 kizárva
” (stabil vizes diszperzió) Ł 52 3119 kizárva
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-FENOACETÁT Ł 37 63 3115 kizárva
3,6,9-TRIETIL-3,6,9-TRIMETIL-1,4,7-TRIPEROXONÁN Ł 42 58 OP7 3105 28)

Megjegyzések:

(lásd a 2.2.52.4 bekezdés táblázatának utolsó oszlopát)

1) B típusú hígító mindig kicserélhető A típusú hígítóra.

2) Szabad oxigéntartalom 4,7%.

3) „ROBBANÁSVESZÉLY” járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

4) A hígító helyettesíthető di-terc-butil-peroxiddal.

5) Szabad oxigéntartalom 9%.

6) (fenntartva)

7) (fenntartva)

8) Szabad oxigéntartalom 10%.

9) Szabad oxigéntartalom 10%.

10) Szabad oxigéntartalom 8,2%.

11) Lásd a 2.2.52.1.9 pontot.

12) Tartályonként 2000 kg-ig a nagy méretekben végzett vizsgálatok alapján az F TÍPUSÚ SZERVES PEROXID alá sorolva.

13) „MARÓ” járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

14) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálati kézikönyv és kritériumok” 20.4.3 d) pontjának megfelelnek.

15) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálati kézikönyv és kritériumok” 20.4.3 e) pontjának megfelelnek.

16) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálati kézikönyv és kritériumok” 20.4.3 f) pontjának megfelelnek.

17) Víz hozzáadásával a szerves peroxid termikus stabilitása csökken.

18) 80% alatti koncentrációnál nincs szükség „MARÓ” járulékos veszély bárcára (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

19) Keverékek hidrogén-peroxiddal, vízzel és savakkal.

20) A típusú hígítóval, vízzel vagy anélkül.

21) Az A típusú hígító mellett 36 tömeg% etil-benzollal.

22) Az A típusú hígító mellett 19 tömeg% metil-izobutil-ketonnal.

23) 6%-nál kisebb di-terc-butil-peroxiddal.

24) Legfeljebb 8% 1-izoporpil-hidroperoxi-4-izopropil-hidroxi-benzollal.

25) B típusú hígító 110 °C-nál nagyobb forrásponttal.

26) 0,5%-nál kisebb hidroperoxid tartalommal.

27) 56% feletti koncentrációnál „MARÓ” járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

28) Szabad aktív oxigéntartalom 7,6%, A típusú hígítóban, amelynek legalább 95%-a csak 200 °C - 260 °C között párolog el.

29) Nem tartozik a RID 5.2 osztályra vonatkozó előírásainak hatálya alá.

30) (fenntartva)

2.2.61 6.1 osztály Mérgező anyagok

2.2.61.1 Kritériumok

2.2.61.1.1 A 6.1 osztály fogalomköre azokra a mérgező anyagokra terjed ki, amelyekről tapasztalat alapján tudják vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartó behatással, belélegzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget vagy halált okozhatnak.

2.2.61.1.2 A 6.1 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

T Mérgező anyagok járulékos veszély nélkül:
T1 Szerves folyékony anyagok
T2 Szerves szilárd anyagok
T3 Szerves fémvegyületek
T4 Szervetlen folyékony anyagok
T5 Szervetlen szilárd anyagok
T6 Peszticidként használt folyékony anyagok
T7 Peszticidként használt szilárd anyagok
T8 Minták
T9 Egyéb mérgező anyagok
TF Mérgező, gyúlékony anyagok:
TF1 Folyékony anyagok
TF2 Peszticidként használt folyékony anyagok
TF3 Szilárd anyagok
TS Mérgező, önmelegedő, szilárd anyagok
TW Mérgező anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek:
TW1 Folyékony anyagok
TW2 Szilárd anyagok
TO Mérgező, gyújtó hatású anyagok:
TO1 Folyékony anyagok
TO2 Szilárd anyagok
TC Mérgező, maró anyagok:
TC1 Szerves folyékony anyagok
TC2 Szerves szilárd anyagok
TC3 Szervetlen folyékony anyagok
TC4 Szervetlen szilárd anyagok
TFC Mérgező, gyúlékony, maró anyagok.

Fogalommeghatározások

2.2.61.1.3 A RID értelmében

A heveny mérgezőképesség LD50 értéke lenyelés esetén a beadott anyag azon dózisa, amely fiatal felnőtt, hím és nőstény fehér patkányok csoportjának egyaránt felénél okoz nagy valószínűséggel 14 napon belüli halált. A kísérleti állatok számának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az eredmény statisztikailag szignifikáns legyen és megfeleljen a jó gyógyszerészeti gyakorlatnak. Az eredményt testtömegre vonatkoztatva mg/kg-ban fejezik ki.

A heveny mérgezőképesség LD50 értéke bőrön át való felszívódás esetén az a dózis, amely ha fehér nyulak csupasz bőrével 24 órán át folyamatosan érintkezésbe került, nagy valószínűséggel 14 napon belül halált okoz a kísérleti állatok felénél. A kísérleti állatok számának elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy az eredmény statisztikailag szignifikáns legyen és megfeleljen a jó gyógyszerészeti gyakorlatnak. Az eredményt testtömegre vonatkoztatva mg/kg-ban fejezik ki.

A heveny mérgezőképesség LC50 értéke belélegzés esetén az a gőz, köd vagy porkoncentráció, amely egy órán át tartó folyamatos belélegzés esetén fiatal felnőtt, hím és nőstény fehér patkányok csoportjának egyaránt felénél nagy valószínűséggel 14 napon belüli halált okoz. Szilárd anyagot akkor kell így vizsgálni, ha az anyag összmennyiségének legalább 10 tömeg%-a belélegezhető por, azaz ezen részecskefrakció aerodinamikai átmérője 10 m vagy ennél kisebb. Folyékony anyagot akkor kell így vizsgálni, ha a szállított küldeménydarab szivárgása esetén fennáll a ködképződés lehetősége. Mind szilárd, mind folyékony anyag esetén a belélegzési mérgezőképesség vizsgálatára előkészített minta több mint 90 tömeg%-ának az előzőekben meghatározott belélegezhető tartományban kell lennie. Az eredményt egységnyi térfogatú levegőre vonatkoztatva adják meg, por és köd esetén mg/liter-ben, gőz esetén milliliter/m3-ben (ppm-ben).

Besorolás és csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.61.1.4 A 6.1 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:

- I csomagolási csoport: nagyon mérgező anyagok;
- II csomagolási csoport: mérgező anyagok;
- III csomagolási csoport: enyhén mérgező anyagok.