Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.05.06.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

1988. évi I. törvény

a közúti közlekedésről * 

A törvény célja

1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét.

A törvény hatálya

2. § (1) *  A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén

a) a közúti közlekedésben résztvevőkre,

b) a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű)

c) az utakra - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel -,

d) az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint

e) a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.

(2) *  Magyarország területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.

(3) *  Magyarország területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.

(4) *  A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek

a) tagjaira,

b) üzemben tartott járműveire, és azok forgalomba helyezésére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint időszakos vizsgálatára, továbbá

c) magánútjaira

jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

(5) *  A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogai és kötelezettségei

3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.

(2) A közút kezelője *  a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.

4. § * 

5. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;

b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni;

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.

(2) Közúton járművet az vezethet, *  aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel rendelkezik.

(3) A jármű vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a (2) bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg.

(4) *  A külföldi hatóság engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel belföldi közúti forgalomban a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet részt venni.

6. § (1) Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

(2) Járművel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni.

(3) Aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellő ideig jelezni kell.

(4) Útkereszteződésben - ha közúti jelzésből vagy forgalmi szabályból más nem következik - a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége. * 

7. § (1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad. * 

(2) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.

(3) Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét *  értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).

7/A. § *  (1) *  A közúti balesettel érintett gépjárművek vezetői - a rendőrség értesítésének, illetve a rendőrségi intézkedés hiányában - kötelesek egymás számára, kölcsönösen személyazonosságukat hitelt érdemlően igazolni, továbbá nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni, valamint megnevezni azt a biztosítót, amellyel a gépjárműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.

(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.

A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok

8. § (1) *  A közúti közlekedéssel összefüggő

a) állami és önkormányzati feladatok:

1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése,

2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása,

3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;

b) állami feladatok:

1. a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása,

2. a járművek műszaki vizsgálata,

3. a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,

4. a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;

c) önkormányzati feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása.

(1a) *  A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.

(2) A hazai járműállomány rendeltetésszerű, biztonságos és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő működtetéséhez szükséges feltételeket (alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelő- és kenőanyagellátás stb.) jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.

9. § *  (1) *  A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a miniszterek, államigazgatási szervek, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.

(1a) *  A 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) koordinálja.

(2) *  A helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról, így különösen

a) a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról a település belterületén,

b) a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút, kerékpárút és gyalogos felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint

c) a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítéséről és fenntartásáról.

(3) *  A fővárosi önkormányzat a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit rendeletben határozza meg.

9/A. § * 

9/B. § *  (1)-(2) * 

(3) * 

(4) A koncessziós pályázatot

a) *  az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

d) * 

(6) *  A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyát képező közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.

9/C. § (1) *  A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól - ha a használati díjról szóló miniszteri rendelet vagy az útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a 33/A. § szerinti használati díjat vagy útdíjat szedhet.

(2) A koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.

9/D. § *  (1) A járművekkel a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a közutak, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használatának minősül.

(2) *  A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16/A. §-a szerinti szolgáltató látja el.

(3) *  A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.

(4) *  A helyi önkormányzat a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,

b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,

c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,

d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,

e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,

g) a szerződés időtartamát.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.

(6) A (3) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.

(7) *  A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát

a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,

b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.

(8) Az országos közutakon, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatást az ingatlan vagyonkezelője, vagy megbízása alapján

a) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló, a közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek kezelőjének minősülő gazdasági társaság vagy

b) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

látja el.

(9) A járművek országos közutakon, valamint állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a vagyonkezelő, illetve a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.

(10) A vagyonkezelő a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társasággal (8) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket.

(11) A (10) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - a vagyonkezelő és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.

(12) A (9) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.

(13) Az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a vagyonkezelő, vagy a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát

a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,

b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.

A közúti közlekedés fejlesztése

10. § (1) *  A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.

(2) A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.

11. § (1) *  Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak.

(2) *  A közutak térségi hálózatának tervezése során - a közutak nyomvonalának kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál, valamint a megvalósítás időbeli ütemezésénél - a következő gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és figyelembe venni:

a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi költsége,

b) a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,

c) a települési környezetre gyakorolt hatások,

d) a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és Natura 2000 területekre, valamint a természeti erőforrásokra, különösen a termőföldre gyakorolt hatások és kockázatok,

e) az elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás,

f) nemzetközi együttműködés elősegítése,

g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja,

h) az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és -rendezési célok,

i) a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggő egyéb sajátos szempontok, különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.

Az országos közúthálózat tervezése és fejlesztése * 

11/A. § *  (1) Az országos közúthálózat távlati szerkezetét a Kormány a gyorsforgalmi- és a főúthálózat nagytávú tervében (a továbbiakban: Terv) határozza meg.

(2) A Terv tartalmazza az országos közúthálózat legalább 15, legfeljebb 30 éves időtávban tervezett célállapotát, így a 11/B. § (2) bekezdés szerinti fejlesztéssel érintett utak és útszakaszok, továbbá a fejlesztéssel nem érintett úthálózat útkategória be-, vagy átsorolását, keresztmetszeti jellemzőit, térbeli elhelyezkedését, valamint a beruházással érintett utak és útszakaszok átminősítésére vonatkozó feltételeket.

(3) A gyorsforgalmi- és a főúthálózat Tervben meghatározott útjait - az abban foglalt műszaki jellemzőkkel és hálózati elrendezéssel - a miniszternek, valamint a közlekedési hatóságnak a Fejlesztési Program végrehajtása, a területrendezésért felelős miniszternek az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény készítése, valamint a nagytávú fejlesztések helybiztosítására irányuló intézkedések során figyelembe kell venniük.

11/B. § *  (1) Az országos közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, a fejlesztések megvalósításának időbeli ütemezését a Kormány - a 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a hosszú távú közúthálózat-fejlesztési programban (a továbbiakban: Fejlesztési Program) határozza meg.

(2) A Fejlesztési Program 15 éves távlatban tartalmazza a beruházások útkategória besorolását és keresztmetszeti jellemzőit, a következő fejlesztési típusok figyelembevételével:

a) *  új autópályák, autóutak és gyorsutak (a továbbiakban együttesen: gyorsforgalmi utak) vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,

b) *  meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmi úttá, gyorsút autóúttá vagy autópályává, autóút autópályává történő átépítése,

c) gyorsforgalmi út vagy főút szélesítése 4 vagy több forgalmi sávra legalább 5 km hosszban.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti további - az elfogadott Fejlesztési Programban nem szereplő - beruházás előkészítésének és megvalósításának feltétele a fejlesztési cél beépítése a Fejlesztési Programba. A Fejlesztési Program módosítása esetén az új program elkészítésére és elfogadására vonatkozó előírások szerint kell eljárni.

11/C. § *  (1) A Fejlesztési Program társadalmi egyeztetése során közre kell adni a fejlesztési célok fontossági sorrendjét (a továbbiakban: Rangsor).

(2) A Fejlesztési Program tervezése és megvitatása során be kell mutatni a személy- és áruszállítási szükségletek tervidőszakra előrebecsült adatait, és az infrastruktúra-fejlesztés közlekedési alágazatonként tervezett - az államháztartás teherviselő képessége alapján előrebecsült - ráfordítási adatait.

(3) A beruházások rangsorolása során a beruházásokra elkészített összegző értékelési eredményeket kell figyelembe venni. A beruházások tervezési időszakra szóló programbaállítását a Rangsor alapján kell elvégezni. A Rangsorban foglaltaktól a Fejlesztési Program tervezése és elfogadása során az államháztartás mindenkori teherbíró képessége függvényében dokumentáltan el lehet térni

a) a hálózati folytonosság biztosítása érdekében,

b) a beruházások tervezési-engedélyezési és helybiztosítási előkészítettségének figyelembevételével,

c) nemzetközi kötelezettség miatt,

d) a térségi forráselosztás kiegyenlítése céljából,

e) az összegző értékelésben figyelembe nem vehető egyedi sajátosság alapján vagy

f) egyéb jelentős társadalmi, gazdasági érdek alapján.

11/D. § *  (1) Az országos közutak szerkezetének, térbeli rendjének tervezését, és a fejlesztésre vonatkozó program készítését a miniszter irányítja. A Fejlesztési Program beruházásaival és ütemezésével, valamint a Terv hálózati változataival kapcsolatban - azok jóváhagyása előtt - társadalmi egyeztetést kell biztosítani, továbbá írásban és közvetlen egyeztetésen ki kell kérni az érintett megyei önkormányzatok véleményét. A társadalmi egyeztetés legalább egy országos napilapban való tájékoztatással, a vizsgálati dokumentáció honlapon és ügyfélszolgálaton történő megtekintésének biztosításával, az érintett nyilvánosság észrevételeinek kikérésével, az észrevételek és a kapcsolódó tervezői válaszok teljes körű dokumentálásával és közreadásával, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott környezeti vizsgálatra vonatkozó egyeztetési követelmények szerint történik.

(2) A 11/A. § (2) bekezdése szerinti országos közutak tervezésének előkészítési szakaszában, az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló döntés-előkészítő tanulmány vagy tanulmányterv és környezeti vizsgálat elkészítése során költség-haszon vizsgálatot és összegző értékelést kell készíteni, amelynek eredményét felhasználva a 11. § (2) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott szempontokból összességében legelőnyösebb változatot, vagy az értékelési eredményt tekintve lényeges különbséget nem mutató változatokat kell kiválasztani a létesítéshez szükséges nyomvonalsáv meghatározására és biztosítására, továbbá a környezetvédelmi engedélyezéshez előírt vizsgálatokra.

(3) A Tervet és a Fejlesztési Programot a Kormány ötévenként aktualizálja.

A közúti forgalom szervezésének elvei

12. § (1) A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell meghatározni. * 

(2) A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevői kellő időben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni. A forgalomban résztvevők továbbhaladásának és úticéljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelő tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni.

(3) *  A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a felett és mellett - a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül - nem lehet olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

(3a) *  Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz lakott területen

a) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével,

b) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével.

(3b) *  Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon az adott ellátási területen működő áram-, illetve telefonszolgáltató engedélyével helyezhető el. Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén az elhelyező köteles a közterület-használati díjak megfizetésére.

(3c) *  Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon az áram-, telefonszolgáltató vagy áramhálózati engedélyes, valamint az oszlop tulajdonosának a hozzájárulásával helyezhető el; az elhelyezést az eszközzel érintett oszlop alatti földterület tulajdonosa és az eszközzel érintett oszlop alatti földterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3d) *  A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz (3c) bekezdés szerinti elhelyezése esetén

a) nem kell alkalmazni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat,

b) a közterület igénybevétele rendeltetésszerű igénybevételnek, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz pedig a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezésnek minősül,

c) a közterület b) pont szerinti rendeltetésszerű igénybe vétele közterület használati díjfizetési kötelezettséggel nem jár, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz elhelyezéséért az elhelyezőnek a közút kezelője részére elhelyezési díjat kell fizetnie,

d) az elhelyezéshez a közterület használatra vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedély, illetve polgári jogi jogviszony nem szükséges.

(3e) *  A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.

(4) *  A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.

(4a) *  A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a következőket mérlegeli:

a) a közvetlen balesetveszély lehetősége,

b) a tilalom megszegésének ismétlődése.

(5) *  A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.

(6) *  A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.

13. § (1) A forgalom szabályozásánál a közúti közlekedés érdekeit és a kereskedelmi egységek áruval való ellátásához fűződő érdekeket - a közlekedés zavartalanságának és biztonságának megóvása mellett - összhangba kell hozni.

(2) A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.

14. § *  (1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)

a) *  a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt,

b) *  a rendőrség, tűzoltóság és a Magyar Honvédség a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben,

c) *  a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben

jogosultak.

(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor haladéktalanul el kell távolítani.

(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni.

(4) *  Aki az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az országos és helyi közutat, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat engedély nélkül lezárja, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.

(5) *  Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból a közút kezelője forgalombiztonsági érdekből a tehergépjárművek közlekedését ideiglenesen korlátozhatja - azok pihenőhelyre történő terelésével vagy félreállításával - mindaddig, amíg a biztonságos közlekedés feltételei helyre nem állnak.

14/A. § *  (1) *  A gyorsforgalmi közúton a közút kezelője balesetveszély esetén a rendőrség, minden más esetben az üzemben tartó vagy a tulajdonos (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: üzemben tartó) és a rendőrség előzetes értesítésével elszállítással eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja azt a járművet, amely a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos.

(2) A jármű elszállítása során a járműhasználat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.

(3) Amennyiben az üzemben tartó a jármű eltávolításáról előzetesen nem értesíthető, a közút kezelője a járművet elszállíthatja vagy elszállíttathatja. Az üzemben tartót a jármű eltávolításáról és a tárolás helyéről ilyen esetben utólag értesíteni kell.

(4) Az üzemben tartó a közútkezelő utólagos értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás igazolt költségeinek megtérítését követően elszállítani. Amennyiben az üzemben tartó ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 180 napon belül sem tesz eleget, vagy az üzemben tartó 180 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Amennyiben az elszállított jármű tulajdonosa az értékesítést, vagy más módon történő hasznosítást követő 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből, vagy a más módon történő hasznosításból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel kapcsolatban felmerült igazolt költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(5) *  A gyorsforgalmi közúton a közút kezelője, valamint az általa megbízott közreműködő a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint, az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőig kezelheti.

15. § (1) *  A miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti. * 

(2) *  Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért - amennyiben a használati díjról szóló rendelet vagy útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a jármű közlekedéséhez a közútkezelői hozzájárulást igénylő jármű üzembentartójának nevét, adószámát, továbbá természetes személy üzembentartó esetén lakcímét, nem természetes személy üzembentartó esetén székhelyét.

(4) *  Amennyiben nem a jármű üzembentartója igényli a közútkezelői hozzájárulást, a (3) bekezdésben foglaltakon túl az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait is fel kell tüntetni a közútkezelői hozzájáruláson.

(5) *  A közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a közútkezelői hozzájárulást kiadó, valamint az igénylő szervezet ügyintézőjének nevét, és elérhetőségét (telefon, fax, e-mail cím).

(6) *  A közútkezelői hozzájárulás - a (3)-(5) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmazza a miniszter rendeletében meghatározott személyes adatokat nem tartalmazó adatokat.

15/A. § *  (1) *  Forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között

a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint

b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.

(2) A díj fizetési kötelezettség alá eső várakozási területen - a lehetőségekhez képest egyenlő megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzően igénybe vett közintézmények elérhető közelségében - minden megkezdett ötven várakozási helyből ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.

(3) Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése előtt kijelölt várakozási területek tekintetében.

(4) A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzői, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai, infrastruktúra, különböző fizetési lehetőségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni.

(5) Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három- vagy négykerekű motorkerékpár, valamint három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár várakozása esetén - a tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig terjedő időszakban - nem haladhatja meg az állami adóhatóság által az előző naptári év szeptemberében és az azt megelőző tizenegy hónapban egy liter ESZ 95-ös ólmozatlan benzin üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható áraként havonta közzétett ár egyszerű számtani átlagának a kétszeresét.

(6) Autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsi várakozása esetén a várakozási díjnak a legmagasabb összege az (5) bekezdésben megjelölt díjak háromszorosa, járműszerelvény várakozása esetén az (5) bekezdésben megjelölt díjak hatszorosa lehet.

(7) A minimálisan fizetendő várakozási díj az adott várakozási területen érvényes egy órai díj alapján számított,

a) jegykiadó automatából váltott jegy, sorompóval biztosított parkoló esetén 15 percnek megfelelő összeg,

b) mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használata esetén 15 percnek megfelelő összeg, kivéve, ha a díjfizetés leállítására irányuló kérés a díjfizetés megkezdése utáni első percben megtörténik,

c) előre váltott és a gépjárművezető által érvényesített jegy esetén 30 percnek megfelelő összeg,

d) kézi díjbeszedés esetén egy órának megfelelő összeg.

A minimális fizetendő várakozási díjat a kerekítés szabályai szerint, 5 forintra kell kerekíteni, az érvényességi időt ehhez kell igazítani.

(8) A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb.

(9) * 

15/B. § *  (1) Várakozási díj a „Parkolj és utazz” (P+R) közúti jelzőtáblával megjelölt várakozási területen nem állapítható meg. Amennyiben a várakozási terület őrzését többletszolgáltatásként biztosítják, ezért a többletszolgáltatásért naptári naponként 6-22 óra között legfeljebb az adott településen igénybe vehető közösségi közlekedés legalacsonyabb jegyárával egyező őrzési díj szedhető.

(2) A várakozási területen megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt jármű díjfizetés és időtartam korlátozás nélkül várakozhat.

15/C. § *  (1) *  Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.

(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni.

(2a) *  A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanazon a várakozási területen egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki. Ha a várakozási területen a várakozás csak meghatározott időtartamig engedélyezett, és a díjfizetés nélküli várakozás ezt meghaladóan történik, a (2) bekezdésben meghatározott pótdíj megfizetése nem mentesít a külön jogszabály alapján kivetett bírság megfizetése alól.

(3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(4) Nem szabható ki pótdíj a külön törvényben feljogosított hatóság által kerékbilinccsel rögzített járműre.

(5) A 9/D. § szerinti közszolgáltatással kapcsolatban keletkezett ügyfélpanaszok intézése során külön törvény előírásai szerint kell eljárni.

15/D. § *  (1) *  Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.

(2) A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjárműnyilvántartás központi szervéhez - az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével - elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre.

(3) *  A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti járásbíróság kizárólagosan illetékes.

(4) A jármű üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelő hatóság eljárását.

15/E. § *  (1) * 

(2) A várakozási díjakból és pótdíjakból eredő bevételeket és azok felhasználását a helyi önkormányzatnak nyilván kell tartania. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért az önkormányzat polgármestere felel. A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.

(3) *  A helyi önkormányzat, illetve a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig, b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, c) a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.

15/F. § * 

16. § (1) *  Olyan elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást, emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentősen akadályozza, a védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a miniszter - az érintett tárcák és szervek bevonásával - bizottságot alakít.

(2) *  Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a feladata.

A közúti közlekedési szakértő * 

16/A. § *  (1) *  Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) *  Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) *  A közlekedési hatóság, illetve kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) Ha hatósági eljárásban közúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.

(5) *  A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) *  A közlekedési hatóság a szakértő (5) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

16/B. § *  (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben közúti biztonsági auditor (a továbbiakban: auditor) igénybevételét írja elő, vagy auditor igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, auditorként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak az auditornak az igénybevételéhez fűződnek aki:

a) büntetlen előéletű,

b) rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek,

c) rendelkezik a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) engedélyével.

(2) A kamara az auditori tevékenység végzésére jogosult személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az auditori tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a képzettségét és a gyakorlati idejét. A nyilvántartásból kizárólag az auditori tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(3)-(4) * 

(5) *  Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóságnak történő, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján végezhető.

(6) * 

A közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzése * 

17. § A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát.

18. § (1) *  A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben történik.

(2) *  A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani, amely nyilvántartás a képzésre engedéllyel rendelkező szerv neve, fantázianeve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, a tárgyi feltételek biztosításának helyére, valamint a személyi feltételekre vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.

(2a) *  A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői és vizsgabiztosi tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető.

(3) *  A közúti közlekedési szakember tevékenységét akkor folytathatja, ha a közúti közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására, valamint a tevékenységének végzésére vonatkozó rendeletekben előírt ismereteket - a vizsgakövetelmények teljesítésével igazoltan - megszerezte és az időszakos szakirányú kötelező továbbképzésen részt vett és vizsgakötelezettségének eleget tett.

(4) *  Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek

a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve

b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá

c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

(5) *  A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.

(6) *  Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár.

(7) *  A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A bírság mellett a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét - jogszabályban meghatározott esetekben - felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja.

(8) *  A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(9) *  A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosultakról névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) *  tevékenység végzésére jogosult lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,

f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,

g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.

(9a) *  A (9) bekezdés szerinti névjegyzék a (9) bekezdés c)-g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(9b) *  A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakemberek részére kiállított, szakmai képesítés megszerzését tanúsító igazolásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése,

f) a nyilvántartásba vétel száma, időpontja,

(9c) *  A (9b) bekezdés szerinti nyilvántartás c)-f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(9d) *  A nyilvántartás adatai közül a szakmai képesítéssel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése és a képesítő okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.

(10) *  A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint tevékenység végzésére jogosultak családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.

(11) *  Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

a) az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,

b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,

c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

(12) *  A (11) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való törlés határozott időre, legfeljebb azonban öt évre történhet.

(13) *  A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt

a közlekedési hatóság adja ki.

(14)-(16) * 

Az utazó munkavállalók munkaideje * 

18/A. § *  (1) *  A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: tachográfokra vonatkozó uniós rendelet) - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.

(2) A 18/C. §-ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkavállaló munkavégzése nem esik az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidőkeret időtartama alatt a munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkát is végez.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkavállalónak az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkavégzése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

18/B. § *  A 18/B-18/L. §-ok alkalmazásában:

a) *  munkaidő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen

aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,

ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;

b) rendelkezésre állási idő:

ba) *  minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,

bb) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő;

c) munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;

d) közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető;

e) *  önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető:

ea) minden olyan személy, aki az Európai Unió kötelező jogi aktusa értelmében közösségi engedély vagy bármely egyéb szakmai engedély alapján foglalkozásszerűen személyek közúti szállítását vagy áruk közúti fuvarozását végzi harmadik fél számlájára,

eb) aki jogosult a saját számlájára munkát vállalni, és aki nem kötődik munkaadóhoz, sem munkaszerződéssel, sem egyéb munkavégzésre irányuló, alá-, fölérendeltségen alapuló jogviszony formájában,

ec) aki munkatevékenységét maga szervezi,

ed) akinek a jövedelme közvetlenül a megtermelt nyereségtől függ, és

ee) akinek megvan az a lehetősége, hogy egyénileg vagy más önálló vállalkozó gépjárművezetőkkel történő együttműködés keretein belül több ügyféllel is üzleti kapcsolatot tartson fenn;

f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak.

18/C. § *  (1) A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania.

(2) A 18/A. § (1) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkáltató legfeljebb négy hónapos, kollektív szerződés legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet állapíthat meg.

(3) A 18/A. § (2) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkaidőkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg.

(4) A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg.

(5) A heti munkaidő - kollektív szerződés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 60 órát nem haladhatja meg.

(6) Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely négy - kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb hat - hónapos időszakban az egybeszámított munkaidő heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a 60 órát ne haladja meg.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszűnt vagy megszűnik, de négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában munkát végzett.

(8) *  A (4)-(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.

(9) A (6) és (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek munkáltatói teljesítése céljából a munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött időről.

18/D. § *  (1) A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a munkavégzés szervezése során a munkáltatónak - a rendelkezésre álló lehetőségeken belül - törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenőidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni.

(3) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be.

18/E. § *  (1) A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni.

(2) Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül.

(3) A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát - az indulás előtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően - a munkavállalóval ismertetni kell.

18/F. § *  (1) Amennyiben a 18/A. §-ban megjelölt jogszabály és közösségi jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani.

(2) A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja.

(3) A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartani.

18/G. § *  (1) Amennyiben a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint - részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő - ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik - a tíz órát nem haladja meg.

(2) Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg.

18/H. § *  A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét is köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást öt évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló kérésére a munkavállaló részére átadni.

18/I. § *  A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. § (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.

18/J. § *  A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 92. § (2) bekezdése, 107. § a) és d) pontja, 108. § (2) bekezdése nem alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérő rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

18/K. § *  Az 50 km távolságot meg nem haladó járathosszon menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatatást végző gépjármű vezetőjének a munkabeosztását - a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapul vételével - úgy kell meghatározni, hogy a vezetési szünetek (megszakítások), valamint a vezetési- és pihenő idők mértéke és aránya a gépjármű vezetőjének biztonságos vezetésre alkalmas állapotát folyamatosan biztosítsa.

18/L. § *  (1) A közúti közlekedési szolgáltatást végző személyek munkával töltött idejéről a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a szóban forgó időszakot követő két évig kell megőrizni. A munkáltató felelős az utazó munkavállalók munkaidejének nyilvántartásáért. A munkáltatók kötelesek kérésre átadni az utazó munkavállalóknak a ledolgozott munkaórák számáról szóló nyilvántartás egy példányát.

(2) Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetők esetében munkaidőnek minősül a munka kezdetétől a munka végéig tartó időszak, amely során az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető a munkahelyén tartózkodik és az ügyfelek rendelkezésére áll, valamint a folyamatban lévő fuvarozási tevékenységgel nem összefüggő általános ügyviteli munka kivételével feladatait ellátja, illetve tevékenységeit végzi.

A járművek használata

19. § *  (1) *  A közúti árutovábbítási és az autóbusszal végzett személyszállítási tevékenységekre

a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései,

b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 2009/1072/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései, valamint

c) az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései

e törvénnyel és a 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontja alapján kiadott kormányrendelettel együttesen alkalmazandó.

(1a) *  A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a gazdálkodó szervezet által végzett saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.

(2)-(3) * 

(4) *  A közlekedési hatóságnál a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.

(5) *  A közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépeket, a járműre szerelt továbbá a közutak építéséhez, fenntartásához használt, önjáró vagy vontatott emelő-, rakodó- és útépítő gépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött, emelő-, rakodó- és útépítő gép kezelésére egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.

(6) *  Közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű.

(7)-(9) * 

(10) *  A közlekedési hatóság az uniós jogi aktusban, az e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyhez, vagy meghatározott okmány meglétéhez kötött közúti közlekedési szolgáltatással, valamint saját számlás áru- és személyszállítással kapcsolatban az engedélyezési eljárás, a tevékenység ellenőrzése, az engedély felfüggesztése, vagy visszavonása, és az ezzel összefüggő szankciók megállapítása, az uniós jogi aktusban meghatározott járművezetői igazolvány kibocsátása, megtagadása és visszavonása során

a) a gazdálkodó szervezet vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személyre,

b) a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójára,

c) az egyéni vállalkozóra, valamint

d) egyszemélyes gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság tulajdonosára, továbbá

e) a járművezetői igazolvány tekintetében a járművezetőre

vonatkozóan a megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság az engedélyezett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt, a járművezetői igazolvány érvényességi időtartama alatt, vagy az engedély megtagadását vagy visszavonását követő naptári év végéig kezeli.

19/A. § * 

20. § *  (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban

a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),

b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,

c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre,

d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,

e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,

f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,

g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,

h) *  a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,

i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre,

j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,

k) *  a közúti közlekedési szabályok közül

ka) a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”),

kb) a biztonsági öv használatára,

kc) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,

kd) a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”)

ke) a vasúti átjárón való áthaladásra,

kf) * 

kg) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra

kh) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,

l) *  a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára,

m) *  az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra,

n) *  a (7)-(7a) bekezdésben meghatározott, valamint a 44. § (4) bekezdés szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló, hatósági intézkedésre

vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.

(2) *  A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a munkaügyi hatóság és a közterület-felügyelet (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.

(3) A (2) bekezdés szerinti bírságolási eljárásra az eljáró hatóság ellenőrző tevékenységét szabályozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) *  Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

(4a) *  A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k) vagy m) pontjában, illetve a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.

(4b) *  A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés kg) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették, a (4) bekezdésben meghatározott bírságot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kell kiszabni. Ilyenkor az üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.

(4c) *  Ha a gépjármű üzemben tartója a (4b) bekezdés alapján kiszabott közigazgatási bírságot nem veszi tudomásul, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizetik meg.

(4d) *  A közigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlen adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.

(5) A bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.

(6) *  A kiszabott bírság összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítás összegét - az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig - az eljáró hatóság letétként kezeli.

(7) *  Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha

a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy

b) *  a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.

(7a) *  Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy az (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a Ket. biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.

(8) *  A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni, és a jármű forgalmi engedélyét és hatósági jelzését - az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak a járművezető részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt és hatósági jelzést - ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.

(9) *  A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Unió hivatalos nyelvén, továbbá - a jármű honossága szerint - orosz, szerb, török vagy ukrán nyelven írásban tájékoztatni kell a (4a) bekezdés szerint kiszabott bírságról, illetve a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.

(10) A jármű visszatartásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.

(11) *  Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását

a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén

aa) *  a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,

ab) *  az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,

ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,

b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén

ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,

bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,

bc) *  az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás tekintetében és az (1) bekezdés h) pontja szerinti, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,

c) *  az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen

ca) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,

cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,

d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,

e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség,

f) *  az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is,

g) *  az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)

jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is bevonható.

(11a) *  Az (1) bekezdés k) pontja tekintetében ellenőrzésre jogosult a katonai rendészeti szolgálat is a Magyar Honvédség személyi állománya, valamint a honvédségi gépjárművek vonatkozásában. A katonai rendészeti szolgálat az általa feltárt szabályszegések esetén az ügy iratait megküldi a rendőrség részére.

(11b) *  Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak ellenőrzését a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő (a továbbiakban: menetíró ellenőr) végzi.

(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezéseknek a határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság vagy a rendőrség a közúti jármű belépését - a közlekedési hatóság haladéktalan értesítése mellett - megtagadhatja.

(13) Az e § szerinti, a közúti áru- és személyszállítást érintő ellenőrzések szakmai útmutatását és koordinációját - a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint - a közlekedési hatóság látja el.

(14) Az e § alapján lefolytatott bírságolási eljárás során hozott döntéssel szemben előterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem támadott rendelkezés jogerős.

(15) *  Amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzemben tartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a (7)-(10) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.

(16) *  Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, úgy - tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére - a (7)-(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(17) *  Az (1) bekezdés n) pontja szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló rendelkezés megtartásának ellenőrzésére a visszatartást elrendelő hatóság jogosult.

20/A. § *  (1) *  A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: kezelői ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésén.

(2) *  A közlekedési hatóság a kezelői ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a kezelői ellenőr

a) természetes személyazonosító adatait,

b) azonosítóját,

c) foglalkoztató szervezetének megnevezését, székhelyét, telephelyét,

d) lakcímét, értesítési címét,

e) telefonszámát,

f) elektronikus elérhetőségét, valamint

g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a kezelői ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A közlekedési hatóság a kezelői ellenőr közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő adatait a honlapján közzéteszi.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert adatokat a közlekedési hatóság a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

20/B. § *  (1) *  Kezelői ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes.

(2) *  Nem lehet kezelői ellenőr,

a) aki büntetett előéletű,

b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(3) *  Nem lehet kezelői ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,

cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.

(4) *  A kezelői ellenőr köteles a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.

21. § *  (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

a) a megengedett legnagyobb sebességre,

b) a vasúti átjárón való áthaladásra,

c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,

d) * 

e) *  a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,

f) *  a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,

g) a természet védelmére,

h) *  a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra

vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.

(2) *  Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.

(2a) *  Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés szerinti bírságot kell kiszabni.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának - az (1) bekezdés h) pontja kivételével - kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.

(3a) *  A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés h) pontja esetén kizárólag az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározott UD rendszer üzemeltetője által a bírság kiszabására jogosult hatóságnak átadott adatok alapján van helye.

(4) *  A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 180 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.

(4a) *  Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül be kell fejezni.

(5) *  A Kormány - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy közigazgatási bírsággal sújtandó.

(6) *  A (3) bekezdés szerint kijelölt hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.

(7) * 

21/A. § *  (1) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.

(2) *  Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

(3) *  Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi.

(4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza

a) a gépjármű hatósági jelzését,

b) *  a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,

c) * 

valamint

d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

(5) * 

Az Európai Unió más tagállamában nyilvántartott gépjárművel elkövetett közlekedési szabályszegések esetén alkalmazandó eltérő rendelkezések * 

21/B. § *  (1) *  Ha a 20. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontjára, kc) alpontján belül a fényjelző készülék piros fényjelzésére, kd) és kg)-kh) alpontjára vonatkozó szabályok megszegését a 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) átültető más európai uniós tagállamban (a továbbiakban e § alkalmazásában: más tagállam) bejegyzett gépjárművel követték el, a 20. § (11) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.

(2) Ha a 21. § (1) bekezdés a) pontjába, c) pontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy e) és f) pontjába ütköző magatartást más tagállamban bejegyzett gépjárművel követték el, a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.

(3) A 20. § és a 21. § alkalmazása során a jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával, a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti állam valamely hivatalos nyelvén tájékoztatni kell az üzembentartót az elkövetett szabályszegésről, az érintett gépjármű adatairól, a szabályszegés miatt megállapított pénzbírság összegéről, a befizetési határidőről, az e törvény szerinti kimentési okokról és azok igazolásának módjáról és határidejéről, az eljáró hatóság megnevezéséről és címéről, valamint a jogorvoslat lehetőségéről vagy annak hiányáról.

A központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás * 

21/C. § *  (1) *  A központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás (a továbbiakban: közigazgatási bírságnyilvántartás) célja a 20. §-ban meghatározott szabályszegések elkövetése alapján eljárás alá vont természetes személyre, jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: szabályszegőre), a szabályszegésre, továbbá a kiszabott bírság megfizetésére vonatkozó adatok nyilvántartása, a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi használatára vonatkozó egyes előírások hatékony ellenőrzésének biztosítása, a közigazgatási eljárás gyors és pontos lefolytatása, a végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása.

(2) A közigazgatási bírságnyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat a közlekedési hatóság látja el.

21/D. § *  (1) *  A közigazgatási bírságnyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott természetes személy természetes személyazonosító adatait (családi nevét és utónevét, születési családi nevét és utónevét, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét), állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, előző családi és utónevét,

b) a nyilvántartott jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhely és telephely címét, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási számát,

c) az eljáró hatóság döntése vagy a bíróság jogerős határozata szerint

ca) a szabályszegés megnevezését,

cb) a szabályszegés elkövetésének helyét, idejét,

d) a bírságot kiszabó hatóság megnevezését, a kiszabott bírság megnevezését és mértékét,

e) az alkalmazott intézkedést és annak mértékét,

f) a kiszabott bírság megfizetése, vagy a megállapított bírság, illetve pénzkövetelés biztosítás letétbe helyezése esetén annak tényét és időpontját, továbbá az azt átvevő szerv megnevezését,

g) a bírság meg nem fizetése esetén, az adók módjára történő behajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,

h) a bírság mértékének csökkentése esetén, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,

i) a szabályszegésben érintett jármű rendszámát,

j) a 25/B. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a közúti ellenőrzés során felvett

ja) a járművezető a) pontban meghatározott adatait,

jb) az ellenőrzést végző hatóság megnevezését,

jc) az ellenőrzés helyét, idejét,

jd) az ellenőrzésben érintett jármű rendszámát,

je) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt birtokba adása időpontját,

jf) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt használati jogosultság időtartamát.

(1a) *  A közigazgatási bírságnyilvántartás az (1) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a j) pont ja) alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A közigazgatási bírságnyilvántartás részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az eljáró hatóság, illetve a bíróság jogszabályban meghatározott formában és módon közli.

21/E. § *  (1) *  A nyilvántartó szerv a közigazgatási bírságnyilvántartásba felvett adatokat

a) a bírság megfizetését, vagy a bírságfizetési kötelezettség megszűnését, és

b) a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat az ellenőrzést

követő hat hónapig kezeli.

(2) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő eltelt.

21/F. § *  (1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából adatok átvételére jogosult

a) a 20. § (11) bekezdésében, valamint a 21. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrző hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyeket érintően,

b) a rendőrség,

c) az ügyészség,

d) a bíróság.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a közigazgatási bírságnyilvántartásból adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít a közigazgatási bírságnyilvántartás adatainak megismerésére.

21/G. § *  (1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból kérelemre teljesíthető adatszolgáltatás. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.

(2) Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha

a) az jogszabályba ütközik,

b) a kérelem nem a jogosulttól származik,

c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.

(3) A nyilvántartó szerv a jogosultak részére az adatigénylés iránti kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.

(4) *  A nyilvántartó szerv az érintettnek a róla nyilvántartott személyes adatáról információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak szerint ad tájékoztatást.

(5) Az adatigénylés és a tájékoztatás iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

21/H. § *  Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyész tekinthet be.

21/I. § *  A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

21/J. § *  (1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartó szerv vezeti.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) a szabályszegő adatait,

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

c) az adattovábbítás időpontját,

d) az adattovábbítás célját és jogalapját, valamint

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

(4) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.

(5) Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.

(6) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül

a) *  a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

b) bűncselekmény gyanúja esetén az eljáró nyomozó hatóság vagy ügyészség,

c) az adattovábbításban érintett szabálysértési hatóság vezetője,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(7) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer * 

21/K. § *  (1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-rendszer) működtet.

(2) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a jármű honossága, rendszáma,

b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,

c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,

d) az úthasználat helye és ideje,

e) a jármű áthaladási sebessége.

(3) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (2) bekezdésben szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.

(4) Az útdíjszedő az általa kezelt a (2) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből

a) amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,

b) bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,

a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.

A közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályai * 

21/L. § *  (1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban végzett ellenőrzése során jogsértést nem tár fel, és az ügyfél nem kéri, nem készít jegyzőkönyvet.

(2) A közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az eljáró hatóság jogosult eljárása dokumentálására az eljárás alá vont járműről képfelvételt készíteni, valamint a jármű honosságát, rendszámát és az ellenőrzés időpontját rögzíteni.

(3) Amennyiben a 20. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti.

(4) Amennyiben az eljáró hatóság ellenőrzése során

a) az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig,

b) a 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott időtartamig,

az eljáró hatóság a járművet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi engedélyt, valamint a járművezető vezetői engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény átadása mellett elveheti, továbbá a b) pontban meghatározott esetben a Ket. 29/A. §-a és 143. §-a szerinti zárlatot rendelhet el. A visszatartásra a 20. § (8)-(10) bekezdését alkalmazni kell.

A közúti járművek üzemeltetésének műszaki feltételei

22. § *  (1) Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.

(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.

(3) Jármű egyedi előállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye szükséges.

(4) A közlekedési hatóság az engedélyezett járműtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló műszaki egységek típus-meghatározó műszaki adatairól nyilvántartást vezet.

(5) *  Az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre a közlekedési hatóság

a) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

szerinti műszaki szolgálatot jelöl ki.

22/A. § *  (1) A külön jogszabályban meghatározott, a közúti járművekkel, jármű-alkatrészekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos

a) típusjóváhagyás kiadásának hatósági eljárása vagy a jármű gyártója által kezdeményezett visszahívása során hamis nyilatkozatot tevő,

b) típus-jóváhagyási, illetve üzemelési határérték vizsgálati eredményt meghamisító,

c) típusjóváhagyás visszavonását vagy gyártói visszahívást eredményező adatokat vagy műszaki előírásokat visszatartó,

d) hatástalanító berendezés alkalmazási tilalmat megszegő és

e) információhoz való hozzáférés biztosítási kötelezettségét nem teljesítő

gyártóval szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.

(2) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történhet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések megtartását a közlekedési hatóság ellenőrzi.

22/B. § *  (1) A közlekedési hatóság a 44. § (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési jogosultság igazolása érdekében a közlekedési hatósági közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet (a továbbiakban: közúti ellenőri névjegyzék). A közúti ellenőri névjegyzék tartalmazza a közúti ellenőr

a) azonosítóját,

b) nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) anyja nevét,

e) igazolványképét,

f) igazolványának számát.

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a közúti ellenőr a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(3) A közúti ellenőri névjegyzék az (1) bekezdés a), b) és f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a közúti ellenőr ellenőrzési jogosultságának megszűnésének évét követő ötödik naptári év végéig kezeli.

22/C. § *  A közlekedési hatóság látja el

a) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint

b) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben

[a továbbiakban az a) és a b) pontokban hivatkozott európai parlamenti és tanácsi rendeletek együtt: a közúti járművekre vonatkozó piacfelügyeleti rendeletek] meghatározott piacfelügyeleti feladatokat.

23. § (1) *  Jármű - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően - abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos igazolja a tulajdonjog megszerzését, a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adót megfizették és a járműre gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.

(2) *  A jármű forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos járműnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg.

(3) *  A hatósági engedély és jelzés kiadása előtt a közlekedési hatóság vizsgálaton (a továbbiakban: forgalomba helyezés előtti vizsgálat) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak vagy - ha a hatóság típusbizonyítvány kiadásától eltekintett - a 22. § (2) bekezdésében említett követelményeknek. * 

(4) *  A közlekedési hatóság a típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére eltekint. E járművek forgalomba helyezéséhez szükséges adatszolgáltatást a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó a közlekedési hatóság által rendelkezésükre bocsátott elektronikus csatornán keresztül teljesíti. A közlekedési hatóság a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó ezen tevékenységét ellenőrzi.

(5) *  Egyedileg előállított (összeépített) vagy átalakított jármű esetén a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a jármű megfelel-e az előzetes engedélyben foglaltaknak. Előzetes engedély nélkül előállított vagy átalakított járműre hatósági engedély és jelzés nem adható.

(6) *  A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.

(7) *  Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalomba helyezése előtt a közlekedési hatóság - a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálat mellőzésével - a jármű eredeti okmányai, valamint a származási ország hatósági nyilvántartásai alapján, szemle alkalmazásával állapítja meg a jármű nyilvántartásba veendő műszaki adatait.

23/A. § *  (1) A közlekedési hatóság a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti járművek forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatokról közúti jármű előéleti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az adott közúti jármű

a) forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata alapján megállapított,

b) közlekedésbiztonsági jellemzőit érintő javításával kapcsolatos,

c) a kötelező felelősség biztosítása alapján e törvény rendelkezései szerint keletkezett,

d) futásteljesítményével összefüggő, és

e) a hatósági engedélyben feltüntetett járműazonosító

adatokat.

(2) A közútijármű-előéleti nyilvántartás adatai az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhetők.

(3) A nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

24. § *  (1) *  Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott biztosítási kötelezettségének eleget tegyen.

(2) A járművek megfelelőségét időszakos vizsgálaton a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(3)-(5) * 

(6) *  Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, az időszakos vizsgálatot végző közlekedési hatóság a jármű forgalomban tartását megtiltja és erről informatikai rendszere útján - gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti.

(7) *  A 24/A. § (2) bekezdésében említett vizsgáló állomást a miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.

(8) *  A közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálaton bemutatott jármű vizsgálatát és a vizsgálati eredmények rögzítését követően, a vizsgálati eredmények valódisága ellenőrzésének idejére, de legfeljebb két óra időtartamra, a jármű vizsgáló állomáson történő visszatartását rendelheti el.

(9) *  A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzéséért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjnak a Kormány rendeletében meghatározott hányadát a közúti közlekedés biztonsága érdekében végzett állami feladatok teljesítésére kell felhasználni.

(10) *  A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat keretében elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálatért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjnak a miniszter rendeletében környezetvédelmi hozzájárulásként meghatározott hányadát a közlekedési környezetvédelem érdekében végzett állami feladatok teljesítésére kell felhasználni.

(11) *  A közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló - a miniszter feladatkörébe tartozó - kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására a miniszter e feladatok ellátására alapított szervezetet jelöl ki. A kijelölt szervezet számára - a (9) és (10) bekezdésekben meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére - a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.

24/A. § *  (1) A típusvizsgálat során - a Kormány rendeletében meghatározott esetben - a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) működik közre a tényállás tisztázásában.

(2) *  A jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata, valamint az ennek keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat során - a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek esetén - a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: vizsgáló állomás) működik közre a tényállás tisztázásában.

(2a) *  A közúti közlekedési szolgáltatást nem végző személygépkocsik (M1 járműkategória), a különleges felépítménnyel nem rendelkező kistehergépkocsik (N1 járműkategória), valamint egyes pótkocsik (O1 és O2 járműkategória) időszakos vizsgálata kizárólag - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a miniszter által rendeletben meghatározott díj ellenében, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel - vizsgáló állomás közreműködésével végezhető el.

(3) A típusvizsgálóra és a vizsgáló állomásra vonatkozó követelményeket, valamint a tanúsítási tevékenységükre vonatkozó szabályokat a miniszter, a típusvizsgáló és vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) * 

(5) A vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.

(5a) *  A vizsgáló állomás által a közúti járművek időszakos vizsgálatával és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a közlekedési hatóság a vizsgáló állomással szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(6) *  A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság közszolgálati tisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.

(7)-(9) * 

24/B. § *  (1) *  Ha a biztosító a közlekedési hatóságot arról értesíti, hogy a kárfelvételi eljárásban úgy ítélte meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű a közúti forgalomban történő részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekintendő, a közlekedési hatóság az értesítés kézhezvételét követő tíz napon belül a gépjármű műszaki vizsgálatát rendeli el.

(2) Ha a közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag

a) alkalmas, erről értesíti az (1) bekezdés szerinti biztosítót,

b) alkalmatlan, a 24. § (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és erről értesíti a (1) bekezdés szerinti biztosítót.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, a közlekedési hatóság erről a tényről értesíti a biztosítót, valamint a közlekedési igazgatási hatóságot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a műszaki vizsgálat díjának megfizetése a gépjármű tulajdonosát vagy üzembentartóját terheli.

25. § *  E törvénynek

a) a hatósági engedélyre, jelzésre, nyilvántartásba vételre és a hatósági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései a kerékpárokra, az állati erővel vont járművekre, a kézikocsikra és a lassú járművek külön jogszabályban meghatározott egyes fajtáira,

b) a hatósági engedélyre, a hatósági jelzésre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezései a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra,

c) az időszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,

d) a típusvizsgálatra és típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, előállított (összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra, illetőleg a forgalomba helyezés előtti vizsgálatra vonatkozó rendelkezései az egyéb, két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra

nem terjednek ki.

25/A. § *  A közúti forgalomban

a) a gépkocsi,

b) *  a motorkerékpár [ideértve a négykerekű motorkerékpárt is],

c) a mezőgazdasági vontató,

d) *  a négykerekű segédmotoros kerékpár,

e) a pótkocsi,

f) a lassú jármű

- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sajátos szabályok * 

25/B. § *  (1) *  A közúti forgalomban a 25/A. § a) és b) pontjában meghatározott gépjármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben:

a) az üzemben tartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy

b) vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha

a) *  az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi,

b) a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása során forgalomba helyezés kezdeményezésének minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is.

(4) *  Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető

a) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,

b) a járművet - hat hónapon belül összességében - 30 nap időtartamot meg nem haladóan használja Magyarország területén és a használathoz az üzemben tartó a jármű birtokba adása időpontjának, továbbá a használati jogosultság időtartamának megjelölését is tartalmazó okiratba foglalt nyilatkozatával hozzájárult, vagy

c) a belföldön használt járművet a külföldi üzemben tartójától rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra,

d) *  a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott gépjárműflotta-üzemeltető külföldi rendszámú gépjárművét vezeti, amennyiben a regisztrációs adóról szóló törvény alapján a gépjárműre a regisztrációs adót megfizették.

(4a) *  Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a következő feltételek fennállásának ideje alatt és az azt követő 30 napig, ha a járművezető vagy az üzemben tartó

a) magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve

b) az Európai Unió intézményeinél - vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja - tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban - a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén - élő közeli hozzátartozója.

(4b) *  A (4a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása a kiküldő szerv által kiállított, illetve az Európai Unió intézményével vagy a nemzetközi szervezettel való kapcsolatot igazoló - eredeti nyelven kiállított - közokirattal igazolható.

(5) *  A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.

(6) Az ellenőrző hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak megsértéséről a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is.

(7) *  Az ellenőrző hatóság a külföldi rendszámmal ellátott gépjármű közúti ellenőrzése során a közigazgatási bírságnyilvántartásban rögzíti a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha a jármű használata a (4) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján történik.

26. § A járműállomány zavartalan üzemeltetése érdekében hazai gyártású járműveknél a gyártó, importból származó járműveknél az importáló feladata

a) a járművek alkatrészekkel, felszerelésekkel és tartozékokkal való ellátása,

b) a vevőszolgálati javítóhálózat megszervezése,

c) a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása,

d) a szakemberek részére típusismereti képzés és továbbképzés,

e) *  a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben meghatározott, a gyártókra vonatkozó kötelezettségek teljesítése.

27. § *  (1) A járműjavítási és karbantartási, valamint a bontási tevékenység (a továbbiakban együtt: járműfenntartó tevékenység) végzésének feltételeit, a javításhoz, karbantartáshoz, illetve a bontáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket a miniszter rendelete határozza meg.

(2) Aki járműfenntartó tevékenységet kíván folytatni, köteles e szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni.

(3) A (2) bekezdést a szolgáltatásnak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő ellátására is alkalmazni kell.

(4) A hulladékká vált jármű bontását a környezetvédelmi hatóság által kiadott veszélyes hulladékkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkező járműfenntartó (a továbbiakban: regisztrált bontó-hulladékkezelő) végezheti. A (2) bekezdés szerinti bejelentést a veszélyes hulladékkezelési tevékenység engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg a környezetvédelmi hatóságnál is meg lehet tenni, amely a bejelentést haladéktalanul továbbítja a közlekedési hatósághoz.

(5) *  A hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hulladékká vált jármű bontásához a jármű tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelő - a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerződés alapján - a bontási engedély kiadását megelőző vizsgálatban közreműködik. A jármű forgalomból történő végleges kivonását csak a bontási engedély jogerőre emelkedését követően lehet elvégezni.

(6) A járműfenntartó tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.

27/A. § *  (1) A menetíró készülék

a) beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek,

b) beépítését, vizsgálatát, javítását végző járműfenntartó szervezetek,

c) gyártását végző szervezetek, valamint

d) beépítését végző jármű-gyártók

tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezi és rendszeresen ellenőrzi az engedély kiadására vonatkozó szakmai feltételek teljesítését. A menetíró készülék kezeléséhez kapcsolódó eljárások ellenőrzését két évente kell elvégezni. Az ellenőrzések előzetes bejelentés nélkül is elvégezhetőek.

(2) A tachográfokra vonatkozó uniós rendelet követelménye alapján az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberekkel és járműfenntartó szervezetekkel szemben támasztott részletes feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenség megelőzése érdekében a közlekedési hatóság rendszeres, átfogó ellenőrzéseket végez, melynek szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek részére kiadott engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, amennyiben nem tesznek eleget az engedély kiadására a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben, valamint e törvényben és ennek végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott követelményeknek.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott járműfenntartó szervezetekről, az általuk végzett tevékenységről a közlekedési hatóság nyilvántartást vezet.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek jegyzékét, a rájuk vonatkozó adatokat és a részükre kiadott tachográf kártyák jegyzékét a közlekedési hatóság évente az Európai Bizottság részére megküldi.

27/B. § *  (1) A menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek képzését, továbbképzését szaktanfolyam keretében a közlekedési hatóság engedélye alapján, a tachográf gyártó hazai képviseleti jogosultságával rendelkező szervezet végezheti. A szaktanfolyami képzésre és továbbképzésre a 18. § közúti járművezető képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közlekedési hatóság a menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására vonatkozó tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkező szakemberekről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,

f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja, valamint

g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.

(3) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés c)-g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A névjegyzék adatai közül az engedéllyel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, valamint a kiadás dátuma nyilvánosak.

(5) A menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására jogosult szakember a névjegyzékbe vétele érdekében kérelmében a (2) bekezdés a)-d) pontjában szereplő adatokat nyújtja be.

(6) A közlekedési hatóság a 27/A. § (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonja és a szakembert a névjegyzékből törli, ha

a) az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,

b) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

c) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

d) a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

(7) A (6) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való törlés legfeljebb 2 éves időtartamig történhet.

28. § *  (1) *  A járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálat keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel ellenőrzi.

(2) * 

(3) A gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának széles körű ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak környezetvédelmi szempontból kedvező irányú befolyásolása érdekében a közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy járműsorozatban történő behozatal keretében megvalósuló forgalomba helyezés előtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért tüzelőanyag fogyasztását és szén-dioxid kibocsátását.

(4) A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelőanyag fogyasztási és szén-dioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket - az időközben megjelenő gépjárműtípusok esetében - térítés ellenében rendelkezésre bocsátja.

28/A. § *  (1) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományának tagjaira (a továbbiakban: külföldi állomány), valamint azoknak a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott hozzátartozójára az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A külföldi állomány tagja, valamint az (1) bekezdés szerinti hozzátartozója a saját tulajdonában lévő, és a saját részére, vagy hozzátartozója személyes használatára - szolgálati célú tartózkodása idejére ideiglenesen - behozott gépjárművét (a továbbiakban: külföldi állomány gépjárműve) külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel is használhatja Magyarország területén.

(3) Ahol e törvény vagy a közúti közlekedési igazgatásról szóló jogszabály lakóhelyet, lakcímet vagy tartózkodási helyet említ, ott a külföldi állomány tekintetében az igazolt elhelyezési helyet is érteni kell.

(4) * 

Út építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása

29. § *  (1) *  A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - építtetőnek minősül a vele jogszabály alapján megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetve fejlesztési feladatok tekintetében. A vízi létesítmény építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, illetve fejlesztés tekintetében is - amennyiben rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával - építtetőnek minősül.

(1a) *  Az építtető - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevétélével, valamint a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével - az állam javára és nevében jár el.

(1b) *  Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül

a) az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt vagy kisajátított földrészlet,

b) - ha a NIF Zrt. vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el - a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt és kisajátított földrészlet.

(1c) *  A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építtető gondoskodik. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott határozatot, annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az (1b) és (1c) bekezdés szerinti ingatlan vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(2) *  Az építtető - a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével és a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljes körűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.

(2a) *  Megkezdettnek kell tekinteni az építési előkészítési munkákat, ha az építtető a műszaki tervek (így az engedélyezési terv, a kiviteli terv, vagy ezek együttese) elkészítését vagy elkészíttetését megkezdte.

(3) *  A NIF Zrt. - az elkészült utak forgalomba helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett út és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek az utak forgalomba helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezése napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a 32/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, aki az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.

(3a) *  Az út létesítése során az építtető által a magyar állam részére megszerzett és az építtető vagyonkezelésében álló, útnak nem minősülő egyéb ingatlanon az építtető vagyonkezelői joga - a forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - megszűnik. Az építtető vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni.

(3b) *  Az út forgalomba helyezésekor az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában már megindított, de lezárásra nem került ügyletkötések vagy eljárások esetében az építtető vagyonkezelői joga akkor szűnik meg, amikor a magyar állam tulajdonjogát az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(3c) *  Az út ideiglenes forgalomba helyezése és végleges forgalomba helyezése közötti időszakban az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában megindított ügyletkötések vagy eljárások esetében az építtető vagyonkezelői joga akkor szűnik meg, amikor a magyar állam tulajdonjogát az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(3d) *  A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a létrehozott beruházás a forgalomba helyezéssel e törvény erejénél fogva az illetékes vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül, amely vagyonkezelő köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az építtető az ideiglenes és végleges forgalomba helyezés közötti időszakban végez más vagyonkezelésében álló állami ingatlanon értéknövelő beruházást.

(3e) *  A NIF Zrt. a vagyonkezelői jogának (3)-(3c) bekezdés szerinti megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(3f) *  A (3d) bekezdés szerinti értéknövelő beruházásnak az építtető és a vagyonkezelő közötti elszámolására a (3e) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) *  A (3)-(3f) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője vagy - a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújításnál, karbantartásnál, illetve fejlesztésnél - a vízi létesítmény építtetője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.

(4a) *  A (3)-(3f) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a NIF Zrt. építtetői feladatokat helyi közút építése során lát el azzal, hogy a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közút és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magukban foglaló, önkormányzati tulajdonában álló egyes földterületek az ideiglenes vagy ennek hiányában a végleges forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a helyi önkormányzat vagyonkezelésébe kerül.

(5) *  A (3) és a (3c) bekezdés szerinti vagyonátadás mentes az adó- - ide nem értve az általános forgalmi adót - és illetékfizetési kötelezettség alól. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a beruházások befejezését - azaz ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezést - követően térítés nélkül veszi át az országos közúthoz tartozó értéknövelő beruházást vagy földrészletet.

(6) *  A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a befejezett beruházások magyar állam tulajdonában álló területének rendezése során saját hatáskörben a magyar állam javára és nevében jár el. A befejezett beruházások területének rendezése érdekében megvásárolt vagy kisajátított további földrészlet a magyar állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott határozatot haladéktalanul köteles az MNV Zrt. részére tájékoztatásul megküldeni.

(7) *  Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 45 nap.

(8) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

(9) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba helyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az azokhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.

(10) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út vagyonkezelője köteles azt elbontani.

(11) *  A helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák esetében. A nem központi költségvetésből vagy nem európai uniós forrásból megvalósuló utak beruházója - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák vonatkozásában.

(12) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

(13) *  A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése vagy meglévő közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további közlekedési célú beruházás - így különösen útszélesítés, új elkerülő út építése, forgalomcsillapító szabályozás - megvalósítására vonatkozó igényt a települési önkormányzat az útügyi építési engedélyezési eljárásban a helyi közútkezelési vagy tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltételeként akkor terjeszthet elő, ha a településen a forgalomba helyezéstől számított egy éven belül - a közútépítés vagy közútfejlesztés részeként készült hatástanulmány szerint - a létrejövő forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés a 25%-ot meghaladja, és

a) az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy

b) a jogszabályban foglalt környezeti határérték az útépítést követően nem teljesül.

(13a) *  Az önkormányzat hozzájárulását az építésügyi engedélyezést lefolytató hatóság megadottnak tekinti, ha

a) az önkormányzat az építtető megkeresésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozott a hozzájárulás megadásáról,

b) a (13) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn és az önkormányzat határidőben úgy nyilatkozott, hogy hozzájárulását nem adja meg vagy hozzájárulását feltételhez köti, vagy

c) a (13) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, de az önkormányzat a hozzájárulását olyan beruházás megvalósításához kötötte,

ca) amely nem alkalmas a forgalomcsökkentésre vagy a forgalomnövekedés káros hatásainak enyhítésére, vagy

cb) amelynek megvalósítása - akár műszaki adottságai, akár aránytalan költségei miatt - ellehetetlenítené a közútépítést, közútfejlesztést.

(14) *  A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges létesítmények kiépítése során építtetőként a NÚSZ Zrt. jár el.

(14a) *  A tengelysúlymérő-rendszer kiépítésére irányuló beruházás során építtetőként a NÚSZ Zrt. jár el.

(15) *  A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok kiépítése során építtetőként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.

29/A. § *  (1) *  A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) A bírság

a) az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén ötszöröséig,

b) az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezési eljárási díj ötszöröséig

terjedhet.

(3) *  A bírság ismételten kiszabható.

29/B. § *  (1) *  Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban meghatározott közlekedési hatósági eljárások megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást papír alapon kell benyújtani.

(2) *  Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott

a) *  engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minősül az építtető, a vagyonkezelő, a közművek tulajdonosa, kezelője, továbbá az ügyféli minőség vizsgálata nélkül azon személyek, mint, az ingatlantulajdonos, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlana a hatásterületen fekszik,

b) *  engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, ha közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton,

c) engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel szembeni fellebbezések esetén a fellebbezéssel nem érintett rendelkezés jogerős,

d) engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye,

e) *  az engedélyezési eljárásokban hatásterületnek minősül azon ingatlanok területe, amelyeket a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érinti, vagy amely a tevékenységgel igénybevett ingatlan tervezési határok közötti területével közvetlenül határos, vagy amelynek a kapubejárója az eljárás tárgyát képező útszakaszhoz közvetlenül csatlakozik.

(3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az első fokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(4) *  Az országos közutak forgalomba helyezése tárgyában hozott elsőfokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(5) *  Az elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az első fokú engedélyezési eljárásban nem vett részt.

(6) *  A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított nyolc napon belül.

(7) *  Ha jogszabály az engedélyezési eljárás során helyszíni szemle tartását írja elő, a közmeghallgatás a helyszíni szemlével együtt lebonyolítható.

(8) *  A közlekedési hatóság a forgalomba helyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást.

(9) *  A Kormány által kijelölt szervezet a kerékpárutakkal összefüggő egyes műszaki adatokról nyilvántartást vezet.

29/C. § *  Az ideiglenesen forgalomba helyezett országos közút esetén a végleges forgalomba helyezésig felhasznált további forrásokkal és létrehozott további eszközökkel kapcsolatban az építtető a 29. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.

29/D. § *  Az építtető köteles a közúti projektek vonatkozásában közúti biztonsági hatásvizsgálatot és a tervezőtől és kivitelezőtől független közúti biztonsági auditot készíttetni a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.

29/E. § *  (1) Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban együtt: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges.

(2) A közműszolgáltató - az országos közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében - az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a közműszakasz kiváltásának vagy fejlesztésének elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított tíznapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni.

(3) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.

(4) A közműszolgáltatót a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

(5) Ha közműszolgáltató neki felróható módon a (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) Az országos közutak építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező kiváltásra kerülő és a közutat ellátó közművek a hatósági eljárásban közcélúnak minősülnek.

(7) *  Országos közút fejlesztésével és felújításával kapcsolatban a közmű valamely elemének kiváltásával vagy fejlesztésével létrehozott közműelem a beruházás műszaki átadását követően, ingyenesen, e törvény erejénél fogva a közútfejlesztés, illetve felújítás megvalósítása előtti közműtulajdonos tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül, illetve abban marad. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az üzemeltető annak költségeit köteles viselni.

29/F. § * 

30. § Közút építése érdekében - az építtető kérelmére - az érintett ingatlanra belterületen legfeljebb öt évre, külterületen legfeljebb tíz évre építési tilalmat kell elrendelni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervébe és a területrendezési terv közlekedésfejlesztési fejezetébe felvett közút esetén az építési tilalom - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kivételesen, legfeljebb egy ízben öt, illetőleg tíz évvel meghosszabbítható. Az építési tilalom az ingatlan ideiglenes célú használatát nem akadályozhatja.

31. § *  (1) *  A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, valamint a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg.

(2) *  A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

32. § *  (1) *  Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési vagy területi önkormányzatok tulajdonában vannak. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út.

(2) A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásban közútként feltüntetni a közparkokban elhelyezhető épületek megközelítéséhez és a közparkok, valamint a területükön elhelyezkedő létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat, továbbá a közparkokban levő vagy azokon keresztülvezető gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.

(3) *  Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, a 29. §, illetve a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelő, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá vagy országos közúttá minősítéséről határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt követően az utak tulajdonjogának egymás javára - helyi és országos közutak esetén térítés nélkül - történő átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek. Amennyiben a közlekedési hatóság állami tulajdonú ingatlanon megépített utat helyi közúttá vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon megépített utat országos közúttá minősít, az érintett ingatlan tulajdonosa a közút tulajdonjogát országos közút esetén az államnak, helyi közút esetén az önkormányzatnak az egymás közötti - ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas - megállapodással köteles átadni.

(4) *  A 8. § (1) bekezdés a) pontja 3. alpontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a használati díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díj ellenőrzésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait a központi költségvetésről szóló törvényben kell megállapítani.

(5) *  Az összközlekedési fejlesztési tervek, az ezekhez kapcsolódó stratégiák, megvalósíthatósági tanulmányok, forgalmi tanulmányok, döntés-előkészítő tanulmányok elkészítésével kapcsolatos egyes feladatokat, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése során a műszaki megvalósítás szakmai koordinációját, illetve a források felhasználásának műszaki ellenőrzését ellátó mérnök munkájának koordinációs feladatait a 33. § (5) bekezdésében meghatározott szerv látja el a miniszter által rendeletben meghatározott szabályok szerint.

(6) *  Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a 29. § (1) bekezdésében, a 32/A. §-ban foglaltak, valamint a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével - a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK).

32/A. § *  (1) A koncessziós társaságok kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok kivételével a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelője az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVM NET Zrt.). A vagyonkezelői jog létesítése ingyenes, azzal, hogy az MVM NET Zrt. az MNV Zrt.-vel, mint tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelési díj megfizetésére köteles. Az MVM NET Zrt. által fizetendő vagyonkezelési díj a (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó bevétel öt százaléka.

(2) Az MVM NET Zrt. jogosult és köteles az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési koncepciók kidolgozására és megvalósítására, ide értve a kapcsolódó engedélyeztetési eljárások lefolytatását is, valamint a közúti hírközlő hálózatokhoz kapcsolódó karbantartási és fenntartási feladatok ellátására, melynek során a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, valamint a NÚSZ Zrt. és a KKK előzetes hozzájárulásával saját hatáskörben jogosult eljárni valamennyi, az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózattal érintett állami tulajdonú ingatlan vonatkozásában.

(3) A hasznosítás során az MVM NET Zrt. a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok szabad kapacitásai elsősorban a kormányzati célú hálózatok igényeinek kiszolgálására használhatóak azzal, hogy ez a használat a közúti hírközlő hálózatok útüzemeltetési, valamint az elektronikus útdíjszedési és díj ellenőrzési létesítmények működtetését, üzemeltetését támogató hálózati alapszolgáltatások megszakítás-mentes és a hálózathasználati szerződésben rögzített minőségi feltételekkel történő nyújtását nem veszélyeztetheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok alapfunkciójának teljes körű ellátását az MVM NET Zrt. biztosítani köteles. Ennek keretében teljes önköltség alapú hozzáférést köteles biztosítani a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, a NÚSZ Zrt., a KKK és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti hasznosítás mellett fennmaradó szabad kapacitás a hírközlési piacon történő értékesítés körében az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai szerint hasznosítható. A szabad kapacitásért fizetett ellenérték nem lehet alacsonyabb a mindenkori piaci árnál.

(7) A (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó nyereséget az MVM NET Zrt. a (4) bekezdés szerinti hálózati alapszolgáltatások ellátására, valamint az állami tulajdonú közúti hírközlő hálózat fejlesztésére köteles fordítani.

(8) Az országos közutak építtetője által létrehozott közúti hírközlő hálózatok körébe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek e törvény erejénél fogva, az (1)-(7) bekezdésben foglaltak szerint, ingyenesen az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását - elszámolási kimutatással - az országos közutak építtetője és az MVM NET Zrt. egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi.

33. § *  (1) *  E törvény szerint az út kezelői:

a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a koncessziós társaság;

b) az a) pontban nem említett

ba) országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100%-os részesedéssel rendelkezik vagy

bb) helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat, vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik;

c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.

(2) *  A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. A díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet - amennyiben nem jogosult a pótdíjkövetelés behajtására - a felvételt köteles haladéktalanul átadni a pótdíj beszedésére jogosult szervezetnek.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott szervek a felvételek készítéséhez és továbbításához közreműködőt vehetnek igénybe.

(4) * 

(5) *  Az országos közutak kezelőinek tevékenységét a miniszter által alapított költségvetési szerv hangolja össze, az útkezelői szolgáltatást finanszírozza és - az üzemeltetésre vonatkozó szerződésben meghatározott - szolgáltatási színvonal biztosítását ellenőrzi.

(6) *  Az (1) bekezdés szerinti közútkezelő szervezetek kötelesek az elektronikus díjszedési, díjellenőrzési rendszer megvalósítása, és annak üzemeltetése során az egyes feladatok teljesítésére kijelölt szervezetekkel, az általuk bevont közreműködőkkel és az elektronikus módon történő díjszedési-, díjellenőrzési rendszer kivitelezőjével (a továbbiakban együtt: jogosult szervezetek) a rendszer felmérése, tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során együttműködni, így különösen kötelesek:

a) a jogosult szervezetek munkavégzését a kezelésükben lévő útszakaszokon lehetővé tenni, a munkavégzéshez szükséges hozzájárulásokat, illetve nyilatkozatokat 15 napon belül kiadni,

b) a jogosult szervezetek tevékenységének ellátásához az általuk kezelt közúton a szükséges biztonsági és biztosítási feladatokat elvégezni,

c) a jogosult szervezetek erre irányuló kérése esetén konzultációt folytatni és a kért felvilágosítást megadni.

(7) *  A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok üzemeltetését a közút kezelője - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével kötött megállapodásban foglaltak alapján - végzi.

(8) *  A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok megvalósítása és üzemeltetése során az (1) bekezdés szerinti közútkezelő szervezetek együttműködésére a (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

33/A. § *  (1) *  A külön jogszabály szerinti országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni.

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(4a) * 

(5) *  A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó NIF Zrt. más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel.

(5a) *  A használati díjból származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára számolandó el mint költségvetési bevétel.

(5b) *  A használati díjból származó bevételt

a) nettó díjak összege,

b) általános forgalmi adó

jogcímeken kell elszámolni és befizetni a központi költségvetésbe.

(6) *  Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését a NÚSZ Zrt. látja el. Ennek végrehajtása érdekében a KKK szerződést köt a NÚSZ Zrt.-vel.

33/B. § *  (1) *  A használati díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(2) * 

(3) *  A használati díj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjárművek nemzetisége vagy a gépjárművek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a járművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.

(4) *  A használati díj beszedésére jogosult szervezetek, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak szerint általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén az országos közutak használatának díjáról szóló jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggő valamennyi adatait, különös tekintettel a jármű-azonosító adatokra és a természetes személy üzemben tartó személyes adataira.

(5) *  Amennyiben a használati díjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek az érintett jármű üzemben tartójának a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek előtt ismertté válása időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(5a) *  Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, illetve külföldi üzembentartók esetén az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.

(6)-(7) * 

(8) *  A használati díj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, valamint a NÚSZ Zrt. jogosult.

(9) * 

33/C. § *  (1) *  A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:

a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,

b) a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni,

c) a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

ca) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott mértékű szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - a járművet visszatartani,

cb) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított szabályszegés esetén - ha az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésére nem került sor - a közigazgatási bírság kiszabása érdekében a bizonyítékok megküldésével együtt értesíteni az illetékes hatóságot,

d) a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,

e) *  a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyvnek az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet részére történő átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről jegyzőkönyv, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól másolat készítésére kizárólag jogsértés megállapítása esetén kerül sor.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pont szerinti intézkedések megtételére, valamint ezen tevékenységhez kapcsolódóan a 33/B. § (4) bekezdés szerinti adatkezelésre a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve is jogosult.

(4) *  Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az ellenőrzésre jogosult szervezet közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a járműazonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel.

(5) *  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából - egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján - jogosult átvenni a gépjármű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel, valamint a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő, továbbá a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti ellenőrzésére jogosult hatóság, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt. Az állami adó- és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti.

34. § (1) *  A közút kezelője *  - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

(2) *  A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője *  alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.

(3) *  A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek *  nyilván kell tartania.

(4) *  A közút megrongálódását a közút kezelője - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.

(5) *  A közút tisztántartásáról a közút kezelője gondoskodik. A közút síkosságmentesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a közút kezelője végzi.

(6) *  Közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen kizárólag az utasforgalomból származó hulladék helyezhető el. Ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, a közút kezelője értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. A közútkezelő a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben érvényesíti.

35. § Az út kezelője *  a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.

Felszín alatti közútépítési jog * 

35/A. § *  (1) A felszín alatti közút építése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység; az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az ingatlan ennek érdekében történő igénybevételét.

(2) Az országos közút építtetője a felszín alatti közútépítési jog alapján, jogerős építési engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett idegen ingatlant felszín alatti közút építésére igénybe venni akként, hogy a felszín alatti közútépítési jog alapján az idegen ingatlanon

a) annak felszíne alatt az országos közúthálózathoz kapcsolódó alagutat építhet,

b) annak felszínén - az ingatlanra lépve - a jogerős építési engedély alapján az alagút biztonságos üzemeltetéséhez szükséges létesítményeket helyezhet el.

(3) Az országos közút közútkezelője a felszín alatti közútépítési jog alapján a (2) bekezdés szerint megépített közút forgalomba helyezését követően annak kezelése és üzemeltetése során jogosult

a) a közúttal érintett ingatlant - annak felszíne alatt - használni,

b) az alagút felszínen elhelyezett létesítményei üzemeltetése érdekében az üzemeltetéshez szükséges mértékben a közúttal érintett ingatlant annak felszínén használni.

(4) A (2) bekezdés alapján létesülő felszín alatti közút és tartozékainak tulajdonjoga önálló ingatlanként az államot illeti meg. A felszín alatti közút építése - a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés b) pontja szerinti kivétellel - egyebekben nem érinti a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.

(5) Nem illeti meg elővásárlási jog

a) a (2) bekezdés alapján a közút tulajdonosát a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlanra,

b) a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát a (2) bekezdés alapján létesített közútra, annak műtárgyaira és tartozékaira.

35/B. § *  (1) Az építtető a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről - az érintett közút nyomvonalának kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, ha pedig a nyomvonal kijelöléséről kormányrendelet nem rendelkezik vagy egyéb okból nem lehetséges az értesítés korábbi kiadása, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egy időben - értesíti

a) az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi egyéb jogosultat és kötelezettet, valamint

b) társasház esetén a társasházi közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is,

c) ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan jogi jellegeként az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, hogy annak területe felszín alatti közúttal érintett. A feljegyzés érdekében az építtető köteles intézkedni.

(3) Ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza - ideértve a felszíni ingatlan 35/A. § szerinti használatát is -, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás módjáról és mértékéről az építtetőnek az ingatlan tulajdonosával kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell egyezség létrehozását megkísérelnie.

(4) A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes, az ingatlan tulajdonosa ez iránti igényét a felszín alatti közútépítési jog alapján létesített felszín alatti közút forgalomba helyezésétől (ideértve az ideiglenes forgalomba helyezést is) számított két évig érvényesítheti a közút építtetőjével szemben. A kártalanítást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - pénzben kell megfizetni.

(5) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a kártalanítást a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti közút építtetője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik. A fővárosi és megyei kormányhivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

35/C. § *  (1) Ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, az építtető az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.

(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a felszín alatti műtárgy forgalomba helyezésétől (ideértve az ideiglenes forgalomba helyezést is) két évig érvényesítheti; ha a tulajdonos a kisajátítás kérelmezése feltételeinek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.

(3) A kisajátított ingatlan az állam tulajdonába kerül.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.

35/D. § *  (1) Az építtető a felszín alatti műtárgy építésével, a közútkezelő annak üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, valamint a közútkezelő a felszíni használattal okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.

(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 35/B. § (1) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követően építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti közútépítési jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.

(3) A kártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizetni. Az esedékessé vált kártalanításról a kártalanítás megfizetésére kötelezettnek meg kell kísérelni egyezség létrehozását, megegyezés hiányában a kártalanítási követelés bírósági úton érvényesíthető.

(4) A felszín alatti közút építésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére - a 35. §-ban és a 42/A. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata

36. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének *  a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője *  feltételeket írhat elő.

(2) *  Az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az igénybevételt engedélyezheti, illetőleg a feltételeket módosíthatja.

(3) *  Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételről is - a közút kezelőjének hozzájárulásával - az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban kell határozni. Amennyiben az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéről az engedélyező hatóság a közlekedési hatóság nyilatkozata alapján dönt.

(4) *  Ha a közút kezelője a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történő hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a határidő elmulasztása esetén a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.

37. § *  (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni.

(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelme alapján - az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

(3) Ha a közút úttesten kívüli területét közmű építése vagy fenntartása céljából a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § Kezelői hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

39. § *  (1) Útcsatlakozás létesítéséhez - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(2) Útcsatlakozás létesítéséhez az országos közút vagyonkezelőjének a hozzájárulása szükséges, ha az országos közúthoz új, kereskedelmi egységhez kapcsolódó utat, vagy közforgalom elől elzárt vagy el nem zárt magánutat csatlakoztatnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulás megadása feltételhez - a (2) bekezdés szerinti esetben csatlakozási díj megfizetéséhez is - kötött. A csatlakozási díj mértékét, illetve a mérték megállapításának elveit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették, és

a) az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem felel meg, vagy

b) a csatlakozási díj nem került megfizetésre,

a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.

(5) A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.

(6) Ha a közút kezelője vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a kérelmező által szabályszerűen előterjesztett kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.

40. § A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevő, illetőleg az útcsatlakozás létesítője felelős.

41. § *  (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.

(2) A közút kezelője *  a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti.

42. § (1) Közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti.

(2) A közút mellett levő terület használata jogszabályban meghatározott esetekben kártalanítás nélkül korlátozható.

(3) *  A közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

42/A. § *  (1) *  A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

a) *  külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint

b) *  belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,

c) *  amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.

(2) *  Ha a közút kezelője a feltételek teljesítéséhez is köthető hozzájárulását megtagadja, vagy a kérelmező az előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és feltételekhez kötheti vagy a közút kezelője által előírt feltételeket módosíthatja.

(2a) *  Ha a közút kezelője az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 21 napon belül nem nyilatkozik, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(3) Az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.

(4) *  Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott távolságon belül, a közút forgalomba helyezését követően létesített építményekben a közút közelségéből eredő és a jogszabályban meghatározott környezeti hatásokból eredő károkért a közút kezelője és vagyonkezelője felelősséggel nem tartozik.

43. § (1) *  A közút kezelője *  a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédművet, illetőleg - kártalanítás ellenében - azon, az alatt vagy felett műtárgyat helyezhet el, vagy tarthat fenn.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles tűrni a közúti jelzés elhelyezését az ingatlannak nem minősülő építmény, továbbá a villany-, telefon- és egyéb oszlop tulajdonosa is.

(3) *  A közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a közút környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdő, fasor vagy cserjesáv telepíthető. Az erre a célra telepített vagy alkalmas erdőt védelmi rendeltetésű erdőnek kell nyilvánítani. A telepítéshez meg kell szerezni a szükséges földterület tulajdon- vagy kezelői jogát.

(4) *  A közút, illetőleg az épülő közút melletti ingatlan a fenntartási, építési munkák elvégzése céljából kártalanítás ellenében - kisajátítás nélkül - meghatározott időre igénybe vehető.

A közúti közlekedés ellenőrzése

44. § *  (1) A közúti közlekedés ellenőrzésének ki kell terjednie

a) a közúti közlekedés rendjére,

b) a közúti forgalom szabályozására,

c) a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemeltetésének szabályszerűségére, illetve a jármű üzemeltetésére vonatkozó előírások megtartására, ideértve az adott tevékenységhez előírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenőrzését is,

d) *  a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére, továbbá a felelősségbiztosítási kötelezettség teljesítésére,

e) a járművek összeépítésére és átalakítására vonatkozó előírások megtartására, valamint a külön jogszabályban meghatározott alkatrészek minősége tanúsításának meglétére,

f) a járműfenntartó tevékenység folytatása feltételeinek megtartására,

g) * 

h) a közút kezelőjének hozzájárulásához vagy a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött járművek közlekedésére.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendőrség; a b), d), e) és h) pontok tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség; a b), d), e)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság; a c) és d) pontok tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. Az a) és h) pontok tekintetében a külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, illetve a közlekedési hatóság végzi. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

(3) *  Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a járműhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat a helyszínen időlegesen elveheti, továbbá a jármű műszeres ellenőrző vizsgálatát vagy kötelező javítását rendeli el, amelynek a helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. A kötelezően elrendelt javítás elvégeztetéséről az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie, az ezzel kapcsolatosan a hatóság részéről felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti a jármű üzembentartójával. A jármű vezetőjének vezetési és pihenőidejére vonatkozó - a 20. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - előírások megsértése esetén az ellenőrző hatóság a pihenőidő letöltését rendeli el.

(4) *  Ha az ellenőrzés alá vont jármű a külön jogszabályban össztömegre, tengelyterhelésre és méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, illetve műszaki állapota külön jogszabály szerint balesethez vezethet, az ellenőrző hatóság a jármű továbbközlekedését - ellenőrzési jegyzőkönyv kiállításával, a forgalmi engedély időleges, elismervény átadása melletti helyszíni elvételével és várakozóhely kijelölésével is - megtiltja. Az elismervényen fel kell tüntetni az elvett forgalmi engedély visszaadásának helyét is. A jármű a közúti forgalomban történő részvétellel - a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetéséig - a kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármű, a hiányosságok megállapítását követően - az ellenőrzés helyét - nem a közúti forgalomban történő részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történő visszatérése egyértelműen kizárható, az ellenőrző hatóság eltekinthet a várakozó hely kijelölésétől.

(5) *  A forgalmi engedély időleges helyszíni elvételéről kiállított elismervény - a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetését követően - a forgalmi engedély átvételére és az átvétel helyére történő közlekedésre jogosít. A forgalmi engedély visszaadást megelőzően az ellenőrző hatóság újabb ellenőrzést végezhet.

(6) *  A közúti ellenőrzések során - ha a jármű üzembentartója nincs jelen - az ellenőrző hatóság az üzemben tartóval szemben helyszínen alkalmazott intézkedéseiről a jármű vezetőjét is tájékoztatja.

(7) *  A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az (1) bekezdés c)-e) pontjában megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az f) pontban meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti.

(8) *  A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához a Kormány rendeletében meghatározott módon jogosult átvenni a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt.

A gépjárművezetőkre vonatkozó szociális előírások ellenőrzése * 

44/A. § *  (1) *  A tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott illetékes hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.

(2) *  Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben:

a) a gépjármű vezetőjére és a gépjármű üzemben tartójára meghatározott kötelezettségek ellenőrzése,

b) a közúti és telephelyi ellenőrzést végzők képzésének, továbbképzésének, valamint az ellenőrzési és vizsgálati módszerek kialakítása,

c) a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végző műhelyre vonatkozó követelmények ellenőrzése, valamint

d) az ellenőrzéshez szükséges tachográfkártyák (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás kezelése

- a 20. § (11) bekezdésben és a 44. § (2) bekezdésben az ellenőrző hatóságok feladatkörét meghatározó előírások sérelme nélkül - a közlekedési hatóság feladata.

(3) *  A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) a tachográf kártyán rögzített - tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott - adatokat tartalmazza.

(4) A tachográf kártya nyilvántartásból az Európai Közösség más tagállamának illetékes hatóságai, valamint a külön jogszabály alapján ellenőrzési feladatkörrel rendelkező magyar hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogszabályok szerinti ellenőrzési feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatot.

(5) A közlekedési hatóság a tachográf kártya érvényességi idejének lejártát követő öt naptári évig kezeli a tachográf kártya nyilvántartásban szereplő adatokat.

(6) *  A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi aktusok rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése során a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) *  A tachográfokra vonatkozó uniós rendelet hazai végrehajtásának részletes szabályait a miniszter, a tachográf kártyák kiadásával, és azok ellenőrzésével kapcsolatos díjakat a miniszter - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

(8) *  A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzések tagállami végrehajtásához kapcsolódóan a közlekedési hatóság feladata:

a) a 44. § (1) bekezdésének c), d), e) és h) pontjában, továbbá az e § (2) bekezdésében meghatározott közúti és telephelyi ellenőrzési feladatok ellenőrző hatóságok közötti folyamatos koordinációja,

b) a más tagállam közúti ellenőrző hatóságaival való adat-, tapasztalat- és információcsere, továbbá koordináció az összehangolt közúti ellenőrzések biztosítására, valamint

c) az ellenőrző hatóságok által végzett közúti és telephelyi ellenőrzések statisztikai adatainak gyűjtése, összesítése, valamint ennek alapján adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére.

(9) *  A (7) bekezdésben meghatározott tachográfkártya kiadására irányuló kérelem kizárólag személyesen terjeszthető elő a közlekedési hatóságnál.

45. § (1) *  Az országos és a helyi közút kezelője útellenőri szolgálatot működtet. Az útellenőri szolgálat működésének feltételeit a miniszter által megállapított keretek között a közút kezelője *  határozza meg.

(2) Az útellenőr feladata

a) *  a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,

b) a közúti jelzések láthatóságának, épségének és működésének ellenőrzése,

c) a közút mellett végzett - a közút forgalmát érintő - tevékenységek ellenőrzése,

d) a közúttal és a forgalommal kapcsolatos információk szerzése és továbbítása,

e) *  a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhető halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés szükségességéről a kezelő haladéktalan értesítése.

(3) Feladatainak ellátása során az útellenőr intézkedik, figyelmeztet, a szabálytalan magatartás megszüntetésére felhív, illetőleg büntető, szabálysértési feljelentést tesz, vagy közlekedési hatósági eljárást kezdeményez.

(4) Az útellenőrt fokozott büntetőjogi védelem illeti meg.

(5) *  A külön jogszabály szerinti díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szerv, illetve az általa megbízott gazdálkodó szervezet

a) *  a 33/A. § szerinti használati díj és útdíj megfizetésének ellenőrzése és a pótdíj behajtása, valamint

b) az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából

olyan elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésére is jogosultak, amely az érvényes úthasználati jogosultsággal nem rendelkező gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját az adatellenőrzést követően rögzíti.

Záró rendelkezések * 

46. § *  (1) A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében

a) 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 34-35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét;

b) Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűlést

kell érteni.

(2) A fővárosi közgyűlés az (1) bekezdésben foglalt feladatait az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság útján is elláthatja.

46/A. § *  (1) A közlekedési hatóság jogosult:

a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,

b) a járművezetők utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a járművezető,

c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közreműködő járművezető,

d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben - jogszabály alapján vezetett - névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember

személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben az adatok kezelésére és nyilvántartására a vizsgaközpont is jogosult.

(3) *  A közlekedési hatóság jogosult a 22/B. § (1) bekezdésében és a 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján személyes adatok nyilvántartására és kezelésére.

46/B. § *  (1) *  A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiadott érvényesítő címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét.

46/C. § *  (1) *  A külön jogszabályban meghatározott ellenőrző hatóság jogosult a veszélyes árut szállító jármű ellenőrzéséről felvett ellenőrzési jegyzékben megjelölt, a gépjárművezetőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok, lakcím, a vezetői engedélyben található egészségi és pályaalkalmassági adatok, személyazonosító igazolvány/útlevél száma, ADR oktatási bizonyítvány száma, a kísérő nevére és állampolgárságára, a feladó nevére és címére, továbbá a címzett nevére vonatkozó személyes adatok kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megőrizni.

(2) * 

(3) *  A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)-(3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárása során - annak tárgyával összefüggésben - az ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti.

(4) *  A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenőrzési eljárása során a vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által végzett ellenőrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográfkészülékben, az adatrögzítő lapon és a tachográfkártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb adatok kezelésére. A közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az ellenőrzés alapján indult eljárás lezárását követő öt évig jogosult.

46/D. § *  (1) A jogszerű vizsgáztatás, vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult

a) *  a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása,

b) a járművek műszaki vizsgálata,

c) a közúti járművek telephelyi ellenőrzése és

d) a járművezető-képzés feltételeinek ellenőrzése során a vizsgáztatásról, vizsgálatról és ellenőrzésről - adatrögzítés nélkül - elektronikus berendezéssel közvetlen kép- és hangmegfigyelést végezni.

(1a) *  Az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a közlekedési hatóság jogosult elektronikus berendezéssel kép- és hangfelvételt adatrögzítéssel készíteni, amelyet a vizsgaeseménytől számított 15 napig, illetve amennyiben az érintett vizsga ügyében eljárás indult, az eljárás jogerős lezárásáig szükséges megőrizni.

(2) A közlekedési hatóságnak lehetővé kell tenni, hogy - a vizsgázó erre irányuló kérése esetén - az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga letétele az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés nélkül is megtörténhessen.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közvetlen megfigyelésről a közlekedési hatóság köteles mindenki számára jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó személyek tájékozódását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

a) az adott területen elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásáról (térfigyelés),

b) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott közvetlen megfigyelési rendszert alkalmazó üzemeltetőről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.

(4) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az (1)-(3) bekezdés szerinti kép- és hangmegfigyelésre vonatkozó előírásokat a vizsgaközpontra is alkalmazni kell.

46/E. § *  A közlekedési hatóság vezetője a feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

46/F. § *  Az e törvénynek a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközponti feladatokat a 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelettel történő kijelölés hatálybalépéséig a közlekedési hatóság végzi.

46/G. § *  Az e törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvénnyel megállapított 12. § (3)-(3c) bekezdése szerinti tilalommal érintett jelet, jelzést, egyéb tárgyat, berendezést, reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést 2012. szeptember 30-ig el kell távolítani.

46/H. § *  Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése előtt forgalomba helyezett utak vonatkozásában a 29. § (3e) bekezdése szerinti elszámolást a NIF Zrt. 2012. december 31-ig köteles elkészíteni azzal, hogy az értékmeghatározás napjának a Módtv. hatálybalépésének napját kell tekinteni.

46/I. § *  Az e törvénynek az egyes klímapolitikai és közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVIII. törvény által megállapított 29. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

46/J. § *  A típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap.

47. § *  A törvény alkalmazásában:

1. *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

2. közúti jármű: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók;

3. közösségi közlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás;

4. közúti személyszállítás: a közúti járművel végzett személyszállítás, valamint a személyszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátása;

5. közúti árufuvarozás: a közúti járművel végzett árufuvarozás, valamint az áruszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátása;

6. vevőszolgálati javítóhálózat: a járművek garanciális javítását és alkatrészellátását végző szervezetek rendszere;

7. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;

8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve;

9. *  az út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény; a két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz;

10. *  az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó) - a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont kivételével -, a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa - az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok;

11. közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggő rendszere;

12. az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló - külső széle;

13. az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;

14. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, vagy a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;

15. útépítési érdekeltségi hozzájárulás [31. § (2) bek.] szempontjából a közút használatában érdekeltek: a közút mentén ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal, ipari, közlekedési, kereskedelmi vagy mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkező magánszemélyek és jogi személyek;

16. kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt közút;

17. gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, vagy olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el;

18. *  belföldi üzemben tartó: a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek

18.1. *  természetes személy üzemben tartó esetében - állampolgárságára tekintet nélkül - a lakcíme és szokásos tartózkodási helye is, vagy

18.2. nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van;

19. iskolavezető: a közlekedési hatóság engedélyével végzett tanfolyami, szaktanfolyami képzést irányító személy;

20. szakoktató: a közúti járművezetők képzésében oktatóként részt vevő személy;

21. vizsgabiztos: a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy (járművezetői vizsgabiztos), valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását végző személy (szaktanfolyami vizsgabiztos);

22. közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezető, vizsgabiztos, továbbá

22.1. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott

22.1.1. személytaxis szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető,

22.1.2. személygépkocsis személyszállító szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető,

22.1.3. személytaxis vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,

22.1.4. személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,

22.2. *  a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott, autóbuszos személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,

22.3. *  a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott, árufuvarozó vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,

22.4. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott, szakmai alap- és továbbképzési képesítéshez kötött tevékenységet folytató gépjárművezető,

22.5. a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, gépkezelői jogosítványhoz kötött tevékenységet folytató gépkezelő,

22.6. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló külön jogszabályban meghatározott, szakkísérői képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

22.7. a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott, autógáz-biztonsági képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

22.8. *  a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott

22.8.1. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

22.8.2. veszélyesáru-szállító gépjárművezető,

22.9. a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag szállítására eredményes vizsgát tett járművezető,

22.10. * 

22.11. *  a közúti jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását és környezetvédelmi felülvizsgálatát végző műszaki vizsgabiztos;

22.12. *  a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő;

22.13. *  a közösségi közlekedés működtetésére jogosult vállalkozások által alkalmazott forgalomirányítási, szervezési és járműfenntartási tevékenységeket irányító, önálló hatáskörrel rendelkező személy

23. *  várakozási terület: a közutak, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek gépjárművel történő várakozásra kijelölt része;

24. * 

25. tanfolyam: a közúti járművezetők szervezett formában történő képzése; a tanfolyam a képzési engedélynek megfelelően elméleti (tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekből állhat;

26. szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek szervezett formában történő képzése és továbbképzése; a szaktanfolyam a képzési engedélynek megfelelően elméleti (tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekből állhat;

27. közúti biztonsági auditor: a közúthálózat részét képező utak, úttartozékok vagy az út műtárgyai engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósult utak, úttartozékok vagy az út műtárgyai forgalomba helyezés előtti és az üzemeltetés első évében végzett - a tervezőtől, az építtetőtől és a kivitelezőtől független - részletes, módszeres műszaki biztonsági ellenőrzést végző természetes személy;

28. zárt rendszerű elektronikus távoktatás (e-learning): elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (Internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a hallgató közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer; e törvény alkalmazásában a „zárt rendszerű elektronikus távoktatás” és az „e-learning” kifejezések azonos jelentéssel bírnak;

29. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (Learning Management System, LMS): a hallgató képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (web böngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, mely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli a tanuló képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja - a tanuló teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit;

30. *  elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények: az elektronikus díjszedéshez, díj ellenőrzéshez szükséges létesítmények, valamint egyéb sajátos építmények, amelyek magukban foglalják különösen a tartószerkezeteket és a tartozékokat, kamerákat, telematikai berendezéseket, oszlopokat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat és egyéb telepített informatikai berendezéseket;

31. *  síkosságmentesítés: olyan téli üzemeltetési feladat, amely a közút gépjármű-közlekedésre szolgáló felületének síkosság elleni védekezését és a hó eltakarítását foglalja magába;

31/A. *  Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: a megengedett legnagyobb össztömeg és tengelyterhelés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében rendszeresített, hitelesített mérőeszközöknek és az ezekhez kapcsolódó hatósági informatikai rendszer szoftver- és hardverelemeinek rendszere;

32. *  Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont: a közúti forgalomban részt vevők több szempontú ellenőrzésére szolgáló, információgyűjtő, elemező és dokumentáló rendszernek az elektronikus észlelésre szolgáló elemei és az azok rögzítésére szolgáló tartószerkezet;

33. *  közúti hírközlő hálózat: az országos közutak üzemeltetéséhez szükséges állami tulajdonú, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat nem aktív hálózati elemei, ideértve az elektronikus hírközlési építményeket is;

34. *  tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a közúton közlekedők tájékozódását megkönnyítő vagy azt segítő, különböző szolgáltatások igénybevételének, kulturális, idegenforgalmi vagy egyéb tevékenység végzésének lehetőségét úticélként megjelölő, továbbá ezek irányát, távolságát vagy helyszínét mutató jelzést megjelenítő, közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető berendezés, amely tartalmazhat olyan szót, szóösszetételt, grafikai vagy egyéb ábrát, illetve szöveges vagy képi megjelenítést, jelet, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjának hatálya alá tartozik; a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz nem minősül a 12. § (3b) bekezdés szerinti reklámtáblának, reklámhordozónak, sem egyéb reklámcélú berendezésnek.

47/A. § *  (1) A közlekedési hatóság jogosult a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő által kiadott közútkezelői hozzájárulásban feltüntetett adatok kezelésére.

(2) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésére a 20. § (4) bekezdésében foglalt elévülési határidő lejártáig jogosult.

(3) Amennyiben az ellenőrzés nem állapít meg szabályszegést vagy a közlekedési hatóság eljárása során nem állapít meg szabályszegést, az (1) bekezdés szerinti adatok közül a személyes adatokat a közútkezelői hozzájárulás érvényességét követő 5 munkanapon belül törli.

47/B. § *  A 15. § (7) bekezdésében meghatározott, a tengelysúlymérő-rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettséget a közútkezelő az e § hatálybalépését megelőzően kiadott és e § hatálybalépésekor érvényes közútkezelői hozzájárulások tekintetében 2017. január 1. napjáig teljesíti.

47/C. § *  (1) A koncessziós társaságok kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok és a 32/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével a közúti hírközlő hálózatokat az azok vagyonkezelését ellátó szervezetek kötelesek ingyenesen átadni az MVM NET Zrt. részére. Ezen közúti hírközlő hálózatok e törvény erejénél fogva, az átadás-átvétel napján az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelés részletes szabályait - különös tekintettel a vagyonkezelési díj megfizetésének módjára - a tulajdonosi joggyakorlóval 2016. május 1-jétől számított 60 napon belül megkötendő vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(2) A közúti hírközlő hálózatok számviteli átadását - elszámolási kimutatással - a korábbi vagyonkezelő és az MVM NET Zrt. egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül elvégzi.

(3) Az adott közúti hírközlő hálózati szakasz MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülésétől az MVM NET Zrt. és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, továbbá a NÚSZ Zrt. közötti hálózathasználati szerződés létrejöttéig a közúti hírközlő hálózatot 2016. május 1-jét megelőzően üzemeltető szervezet jogosult az MVM NET Zrt. költségére és szakfelügyelete mellett a 32/A. § (4) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatások megszakítás-mentes biztosítása érdekében a szükséges karbantartást, javítást elvégezni. Az így felmerült költségeket az MVM NET Zrt. a 32/A. § (5) bekezdés szerinti költségalapú hozzáférés biztosítása során elszámolhatja.

48. § (1) *  Ez a törvény 1988. július 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. * 

(3) *  Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

1. *  a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályait,

2. a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait, * 

3. a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályait, * 

4. a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját, * 

5. *  a közúti közlekedési szolgáltatás, a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, valamint az autómentési tevékenység végzésének a feltételeit, ezen tevékenységek végzéséhez használható járművek üzemeltetésének általános feltételeit, továbbá az e járművek vezetőinek képzésére vonatkozó feltételeket, * 

6. a közúti járművek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait,

7. *  a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését, * 

8. *  a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, továbbá a vizsgaközpont kijelölését,

9. *  a közúti közlekedés szabályait,

10. *  a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát, továbbá az engedélyezett járműtípusokkal, a jóváhagyásra kötelezett alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre kijelölt műszaki szolgálatokra vonatkozó követelményeket és a kijelölés eljárási szabályait,

11. *  a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait,

12. *  a transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket, * 

13. *  a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, * 

14. *  a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművel történő közlekedés időszakos és területi korlátozására vonatkozó szabályokat, * 

15. *  a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,

16. *  a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárás szabályait,

17. *  a közúti járművekkel kapcsolatos jóváhagyásokra, típusbizonyítványokra, műszaki vizsgálatokra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét és az ellenőrzés részletes szabályait, * 

18. *  a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja, valamint a 33/C. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult közútkezelő kijelölését,

19. * 

20. *  a 21. §-ban meghatározott bírság kiszabására jogosult hatóság vagy hatóságok kijelölését, * 

21. *  a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását,

22. *  a 33. § (3) bekezdése szerinti közreműködő igénybevételére vonatkozó szabályokat, * 

23. *  a 29. § (1) bekezdése szerinti elszámolás és vagyonkezelésbe adás részletes szabályait,

24. *  a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmát, * 

25. *  az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, * 

26. *  a közlekedési infrastruktúra közúti biztonsági kezelése, közúti biztonsági hatásvizsgálat, a közúti biztonsági auditálás, felülvizsgálat, valamint a baleseti adatgyűjtés részletes szabályait, * 

27. *  az e törvény szerinti közúti biztonsági auditori tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közúti biztonsági auditori tevékenységre vonatkozó engedély megszerzésének és az auditorok nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a engedélyezésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közúti biztonsági auditorok alap- és továbbképzésére vontkozó részletes szabályokat, továbbá a közúti biztonsági auditori tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, * 

28. *  a közlekedéspolitika részeként az intelligens közlekedési rendszerek nemzeti stratégiáját,

29. *  az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló szabályokat, * 

30. *  a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, * 

31. *  a reklámtábláknak, a reklámhordozóknak és egyéb reklámcélú berendezéseknek a közutak melletti elhelyezésére és eltávolítására vonatkozó részletes szabályokat, * 

32. *  a közúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait,

33. *  a kerékpárutak adatainak nyilvántartását végző szerv kijelölését, valamint a kerékpárutak nyilvántartásával összefüggő feladatok végrehajtásának részletes szakmai szabályait,

34. *  az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási területek kijelölését, azok kategóriáját, várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot, a fizetendő várakozási díj mértékét, a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét,

35. *  az Információs Hivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általa üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket, * 

36. *  a 33/A. § szerinti használati díj és pótdíj központi költségvetésbe történő befizetésének rendjét, részletes szabályait, továbbá az elszámolás számviteli szabályait,

37. *  a közúti hírközlő hálózatok kapacitásainak hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat;

38. *  a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon történő elhelyezésére és eltávolítására, az azok elhelyezéséért fizetendő elhelyezési díj mértékére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, * 

b) *  a miniszter, hogy

1. *  a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatának részletes szabályait,

2. az útügyi igazgatás eljárási szabályait,

3. *  az ömlesztett (szóródó) tömegáru közúton történő fuvarozásának és saját számlás szállításának a feltételeit, valamint egyes közúti közlekedési szolgáltatások engedélyezésének a részletes szabályait,

4. *  az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak kezelésének szakmai szabályait, * 

5. az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének műszaki és eljárási szabályait, * 

6. a közutak ellenőrzésének szabályait,

7. a közutak tervezésére és a műszaki tervezési jogosultságra vonatkozó szabályokat,

8. a közúti hidak nyilvántartására és műszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat, * 

9. az útépítés felügyeleti ellenőrzés szabályait,

10. *  az útépítésre, illetőleg az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeit, valamint megfelelőségük igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, továbbá az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével kapcsolatos minőségi követelményeket, * 

11. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit,

12. a közúti járművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat,

13. *  a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait, * 

14. *  a járműfenntartó tevékenység végzésének feltételeit, a szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket, továbbá a járműfenntartó tevékenység bejelentésének és a járműfenntartó tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait, * 

15. a gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálattal kapcsolatos szabályokat, * 

16. a nemzetközi forgalomban közlekedő gépjárművekre vonatkozó szabályokat, * 

17. az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait,

18. *  a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait, * 

19. *  a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási szabályait,

20. *  a veszélyes áruk szállításának és szállításra való feladásának szabályait a vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban, * 

21. *  a vonatkozó nemzetközi szerződések hatálya alá nem tartozó járművekkel történő veszélyes áru szállítás szabályait, * 

22. *  a közúti járművek újrafelhasználható alkatrészei szakszerű kinyerésének (bontásának) feltételeit, és e tevékenység végzésének személyi, dologi és szakmai feltételeit, * 

23. *  a közutak forgalombiztonsági szempontjai felülvizsgálatának (auditálásának) szakmai szabályait,

24. *  a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályait, * 

25. *  az alagutak tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait,

26. *  a 21. § (3) bekezdése szerinti eszközre vonatkozó követelményeket és e követelmények meghatározása előtt rendszeresített eszközök alkalmazhatóságát, * 

27. *  a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet, továbbá össztömeg-korlátozást meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, a díjfizetés, valamint a szakkíséret és kíséret személyi és tárgyi feltételeiről szóló szabályokat, * 

28. *  az út és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá az utak kezelésére vonatkozó, a közlekedésbiztonságot és a létesítményeket érintő alapvető követelményeket,

29. *  a 32. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott állami feladatokat, azok végrehajtásának és az egyes feladatok ellátásához szükséges források felhasználásának szabályait, * 

30. *  az e törvény szerinti járművezetői vizsgabiztosi, műszaki vizsgabiztosi, iskolavezetői, szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, * 

31. *  a telítettség megállapításának módját,

32. *  az intelligens közúti közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének feltételeit, * 

33. *  a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló iránymutatásokat,

34. *  a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet vagy szervezetek kijelölését, és az azzal összefüggésben ellátandó feladatokat, * 

35. *  a kezelői ellenőri munkakör létesítéséhez szükséges iskolai végzettséget, képesítési előírásokat, valamint a névjegyzék vezetésére és a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

36. *  a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület létrehozásának, valamint a testület eljárásának részletes szabályait,

37. *  a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő gépjárművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének szabályait,

38. *  a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő műszaki előírások, útmutatók megalkotására és kiadására, közzétételére vonatkozó eljárási szabályokat,

39. *  a csatlakozási díj meghatározásának elveit, mértékét, a kezelői hozzájárulás kiadásának feltételeit,

40. *  az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás szabályait,

41. *  az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatokat végző, a közlekedési hatóság által kijelölt műszaki szolgálatok működési feltételeit,

42. *  az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzések és tájékoztatások ellátására kijelölt szervezetek működési feltételeit,

43. *  a menetíró ellenőrök képzésére és továbbképzésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

44. *  a menetíró készülékek használatával összefüggő hatósági ellenőrzések során keletkezett személyazonosító adatok rögzítése, feldolgozásának és az adatszolgáltatás technikai feltételeit, valamint a globális navigációs műhold-rendszer használatával kapcsolatos eljárási szabályokat,

45. *  a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberekre, valamint az ilyen járműfenntartó szervezetekre vonatkozó követelményeket,

46. *  a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, valamint járműfenntartó szervezetek ellenőrzésével (auditálásával) kapcsolatos feladatokat,

47. *  a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó szervezetek, menetíró készülék gyártását végző szervezetek, menetíró készülék beépítését végző jármű-gyártók tevékenységének engedélyezésére és ezzel összefüggő nyilvántartásra, nemzeti és nemzetközi adatközlésre vonatkozó feltételeket,

48. *  a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezéseket

c) *  a miniszter, hogy a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott, * 

d) *  a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját, * 

e) *  a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásának díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság és a vizsgaközpont, továbbá az irányítási, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait,

f) *  a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bírság kivetésének részletes szabályait és a bírság felhasználásának rendjét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, * 

g) *  a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

1. * 

2. a díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait,

3. *  a 33/A. § szerinti használati díj, valamint ezek megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj, illetve a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén a többletpótdíj mértékét,

4. *  a fizetés módját és feltételeit,

5. *  a 33/A. § szerinti időtartamot,

h) * 

i) *  a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a megkülönböztető és figyelmezető jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét,

j) *  a miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések, valamint a jogosulatlan úthasználattal kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatok részletes szabályait,

k) *  a miniszter, hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel, az energiapolitikáért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben az utak más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítésének, keresztezésének részletes szabályait,

l) *  a miniszter, hogy a közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépek, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint a közutak építéséhez, fenntartásához használt emelő-, rakodó- és útépítő gépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat az iparügyekért és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

m) *  a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben

ma) *  a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket, valamint * 

mb) *  az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter, hogy - az Információs Hivatal kivételével - a rendvédelmi szervek állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket, * 

mc) *  a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket, * 

n) *  a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti auditori tevékenység bejelentésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

o) *  a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésben említett formanyomtatványt * 

p) *  a miniszter, hogy a közúti jármű előéleti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feltételeket

rendeletben állapítsa meg.

(4) *  A Kormány a (3) bekezdés a) pontjában, a miniszter pedig a (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban a járdákra és azok tartozékaira e törvénynek az utakra vonatkozó szabályaitól eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.

(5) *  Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete - fővárosban a fővárosi közgyűlés - hogy rendeletben állapítsa meg a várakozási területek tekintetében

a) az egyes díjköteles várakozási területeket, valamint azok kategóriáját,

b) várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot,

c) a fizetendő várakozási díj mértékét,

d) a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát,

e) a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, azzal, hogy a kedvezményes várakozásra jogosultak körének bővítésére a kerületi képviselő-testület jogosult.

(5a) *  Felhatalmazást kap a fővárosi közgyűlés, hogy a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit rendeletben állapítsa meg.

(6) *  Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat - a 9/C. § (1) bekezdésében, a 15. § (3) bekezdésében, a 15/A. § (1) bekezdésben és a 15/C. § (1) bekezdésében és a 33/A. §-ban meghatározott díj és pótdíj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.

(7) *  A 21. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírság befizetési határidejének elmulasztását követő 8 napon belül az eljáró hatóság kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál a szabályszegés elkövetéséhez használt jármű forgalomból történő kivonását.

48/A. § * 

Az Európai Unió jogának való megfelelés * 

49. § *  (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, 15. cikk, 18. cikk, 19. cikk (1) bekezdése, 21. és 22. cikk, 27. cikk 2. pontja;

b) az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és karbantartási információk elérhetőségéről, 13. cikk;

c) *  a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) *  a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) *  a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról, 2. cikk b) és c) pontja, 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja, (3)-(4) és (9)-(10) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése;

b) *  az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről, az Mt.-vel és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénnyel együtt;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 2. cikkének (1) és (2) bekezdése;

d) az Európai Parlament és a Tanács 2006/38/EK irányelve (2006. május 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról, 1. cikk 1. pont c) és e) alpontja, 1. cikk 2. pont a) és e) alpontja, 1. cikk 7. pont b) alpontja;

e) *  az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelv (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről, 3. cikk (1) bekezdés, 4. cikk (1) bekezdés, 9. cikk (4) bekezdés;

f) *  a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2015. március 11-i 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk a)-d) és g) pontja, 4-5. cikke és II. Melléklete.