Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.XI.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1988. évi XXIV. törvény

a külföldiek magyarországi befektetéseiről1

A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése és a magyar gazdaságban a műszaki fejlődésnek ez úton is történő előmozdítása érdekében - a külföldi befektetők részére a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nemzeti elbánást biztosítva - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1)2 A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek.

(2)3 A külföldit a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értéken, haladéktalanul kártalanítani kell.

(3)4 A kártalanításról az állam annak a közigazgatási szervnek az útján gondoskodik, amely az intézkedést hozta. Jogszabálysértés esetén a kártalanításra vonatkozó közigazgatási hatósági határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól.

(4) A kártalanítási összeget a befektetés pénznemében kell a jogosult részére kifizetni.

2. §5 E törvény alkalmazásában:

a) külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény szerinti devizakülföldi;

b) külföldiek magyarországi befektetései: a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján megillető hányad, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozásának a vagyona;

c)6 külföldiek gazdasági célú letelepedése: Magyarország területén önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján;

d) EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam joga szerint létrejött olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzletszerű gazdasági tevékenységének fő helye valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban van;

e) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység folytatása gazdasági célú letelepedés nélkül;

f) önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíj-biztosítási szolgáltatások fedezetéről az erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.

3. §7 (1)8 Külföldi Magyarország területén önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - gazdasági tevékenységet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:

a) önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,

b) külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy

c) olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következő gazdasági tevékenységekre, ha a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelését vagy kiküldését is:

a) nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység,

b) előadó-művészi tevékenység,

c) hivatásos sportolói tevékenység,

d) olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és

e) ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása.

3/A. §9 (1)10 Külföldi - az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével - határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat Magyarország területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi.

(2) Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja.

3/B. §11 (1) Külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenység gazdasági célú letelepedés keretében történő megkezdésére vagy folytatására, ha

a) EGT-államban honos vállalkozás, vagy

b) ezt a jogosultságot és a nemzeti elbánást törvény vagy nemzetközi szerződés biztosítja.

(2) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles is teljesíteni.

(3) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles a szerződéseket megkötni, és - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket beszerezni.

(4) Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi állampolgár önálló vállalkozása külföldi természetes személynek minősül.

4. §12 Külföldi részvétellel működő társaság más gazdasági társaság, illetve szövetkezet alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat és működő társaságban, illetőleg szövetkezetben részesedést szerezhet. Ezekre a társaságokra, illetőleg szövetkezetekre e törvény rendelkezései - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - nem vonatkoznak.

5. § A külföldi részvétellel működő társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) látja el.

6. §13 Ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa e törvénytől eltérően rendelkezik, az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Fejezet

Külföldi részvétellel működő társaság alapítása, részesedés szerzése működő társaságban

7. §14

8-9. §15

10-11. §16

12-13. §17

III. Fejezet

A társaságok működési feltételei18

14. §19

15-16. §20

17. §21

18. §22

19-22. §23

23. §24

24-28. §25

29. §26

30. §27

31. § (1)28

(2)29

(3)30

32-33. §31

34-36. §32

IV. Fejezet

Vámszabad területi társaságok

37. §33 (1)34 Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság vámszabad területen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. Egyesülés és szövetkezet vámszabad területen nem alapítható.

(2)35 Vámszabad területi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés szerzésére és a társaság működésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - e törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A vámszabad terület technikai elhatárolásának, a vámszabad területen létesítmények létrehozásának és tevékenységek folytatásának feltételeit, a vámszabad területen lebonyolódó személy- és áruforgalom szabályait a vámjogra és a vámeljárásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.

37/A. §36

38. § A vámszabad terület a vám-, a devizajogszabályok és - a 39. §-ban szabályozott eltérésekkel - a külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldnek, a vámszabad területi társaság az említett jogszabályok alkalmazásában külföldinek minősül. Ennek megfelelően a vámszabad területi társaságra nem alkalmazhatók az árszabályozásra, továbbá az állami ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok.

39. § (1)37 Magyarországra kötelező nemzetközi szerződések külkereskedelemre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes viszonylatokra vagy árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások a vámszabad területi társaságra is kiterjednek.

(2)38

40. §39 (1) Vámszabad területi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a vámszervezet központi szervének határozatát be kell csatolni arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és működését tervezik, vámszabad területté nyilvánították.

(2)40 A vámszabad terület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve lejártáról a társaság az ebben a tárgyban hozott jogerős határozat csatolásával vagy a lejárat bejelentésével köteles értesíteni a cégbíróságot nyolc napon belül.

41. § (1) A vámszabad területi társaság a könyveit - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott konvertibilis pénznemben vezeti.

(2)41

(3)-(4)42

42-43. §43

V. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § A külföldi részvétellel működő társaságnak a társasági szerződésével kapcsolatos jogvitákban belföldi vagy külföldi, rendes vagy választott bíróság jár el, ha a társaság alapítói, illetve tagjai ezt írásban kikötötték.

45. §44 Ez a törvény az 1989. évi január hó 1. napján lép hatályba.

46. § (1)-(2)45

(3) A törvény hatálybalépése előtt külföldi részvétellel működő társaság részére engedélyezett adókedvezmények lejáratukig a számított adóból - annak összege erejéig - visszatarthatók.

47. §46 Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet és a biztosítóintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben és biztosítóintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak.

Melléklet a törvény 15. §-a (2) bekezdésének c) pontjához47



1  Kihirdetve: 1988. XII. 31.


2  Megállapította: 1997. évi CXXXII. törvény 37. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 11. §.


3  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 10. §.


4  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 10. §.


5  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 9. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


6  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 21. § a).


7  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 9. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


8  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 21. § a).


9  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 9. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


10  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 21. § a).


11  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 9. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


12  Megállapította: 2000. évi CXLI. törvény 92. § (1). Hatályos: 2001. I. 1-től.


13  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 9. § (5). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


14  Hatályon kívül helyezte: 1990. évi V. törvény 16. § (2). Hatálytalan: 1990. IV. 1-től.


15  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LIV. törvény 25. §. Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


16  Hatályon kívül helyezte: 1990. évi XCVIII. törvény 13. § (2). Hatálytalan: 1991. I. 1-től.


17  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LIV. törvény 25. §. Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


18  Lásd: 1991. évi LXXXVI. törvény 12. §.


19  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LIV. törvény 25. §. Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


20  Hatályon kívül helyezte: 1991. évi LXXXVI. törvény 20. § (6) c). Hatálytalan: 1992. I. 1-től.


21  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LIV. törvény 25. §. Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


22  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi CXXI. törvény 103. § (2) bekezdésével módosított 1995. évi C. törvény 211. § (1). Hatálytalan: 1996. I. 1-től. Az 1995. XII. 1. előtti szöveg további alkalmazhatóságáról lásd az 1995. évi CXXI. törvény 103. § (1) bekezdésével módosított 1995. évi C. törvény 209. § (3) bekezdését.


23  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LIV. törvény 25. §. Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


24  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) c). Hatálytalan: 1996. I. 1-től.


25  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LIV. törvény 25. §. Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


26  Hatályon kívül helyezte: 1991. évi LXXXVI. törvény 20. § (6) c). Hatálytalan: 1992. I. 1-től.


27  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LIV. törvény 25. §. Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


28  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) c). Hatálytalan: 1996. I. 1-től.


29  Hatályon kívül helyezte: 1994. évi LXXIX. törvény 2. §. Hatálytalan: 1994. XII. 22-től. 1996. I. 1-től a hatályon kívül helyező rendelkezést hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) c) pontja.


30  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi CXXI. törvény 103. § (2) bekezdésével módosított 1995. évi C. törvény 211. § (1). Hatálytalan: 1996. I. 1-től. A szakasz szövegét 1996. I. 1-től megállapító 1995. évi XCV. törvény 89. § (5) bekezdését hatályon kívül helyezte: 1995. évi CXXI. törvény 109. § (1) 31. Az 1995. XII. 1. előtti szöveg további alkalmazhatóságáról lásd az 1995. évi CXXI. törvény 103. § (1) bekezdésével módosított 1995. évi C. törvény 209. § (3) bekezdését.


31  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) c). Hatálytalan: 1996. I. 1-től.


32  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LIV. törvény 25. §. Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


33  Megállapította: 1997. évi L. törvény 70. § (3). Hatályos: 1997. VIII. 1-től.


34  Megállapította: 2000. évi CXLI. törvény 92. § (4). Hatályos: 2001. I. 1-től.


35  Módosítva: 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) m) alapján.


36  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) m). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


37  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 21. § b).


38  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXIV. törvény 9. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


39  Megállapította: 1997. évi L. törvény 70. § (3). Hatályos: 1997. VIII. 1-től.


40  Módosította: 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) m).


41  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) m). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


42  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) c). Hatálytalan: 1996. I. 1-től.


43  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) c). Hatálytalan: 1996. I. 1-től.


44  Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 46.


45  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 11. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


46  Megállapította: 1995. évi XCVI. törvény 171. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


47  Hatályon kívül helyezte: 1991. évi LXXXVI. törvény 20. § (6) c). Hatálytalan: 1992. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!