Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VII.24.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

25/1989. (III. 17.) MT rendelet

a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló, Genfben, 1970. szeptember 1. napján kelt Európai Megállapodás kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Kormányának a Megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló értesítése 1987. december 4. napján megtörtént. A Megállapodás Magyarország tekintetében 1988. december 4. napján lépett hatályba.)

1. § A Kormány1 a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló, Genfben, 1970. szeptember hó 1. napján kelt Európai Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás és mellékletei hivatalos magyar fordítása a következő:

„A gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló európai megállapodás

A SZERZŐDŐ FELEK

Attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a gyorsan romló élelmiszerek minősége megőrzésének feltételeit szállításuk során, különösen a nemzetközi kereskedelemben történő szállításuk során javítsák;

Figyelembe véve, hogy a megóvási feltételek javítása elősegítheti a gyorsan romló élelmiszerek kereskedelmének fejlődését

Megállapodtak a következőkben:

I. fejezet

KÜLÖNLEGES SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK

1. Cikk

A gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállítására csak olyan „hőszigetelt”, „hűtött”, „hűtőgépes” vagy „fűtőberendezéssel ellátott” szállítóeszközök jelölhetők ki, amelyek megfelelnek e Megállapodás 1. Mellékletében felsorolt meghatározásoknak és előírásoknak.

2. Cikk

A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy e Megállapodás 1. Cikkében említett szállítóeszközök e Megállapodás 1. Melléklete 1., 2., 3. és 4. Függelékeiben foglalt rendelkezéseivel összhangban ellenőrzésre és kipróbálásra kerüljenek. Minden egyes Szerződő Fél érvényesnek ismeri el az e Megállapodás 1. Melléklete 1. Függeléke 4. pontjának megfelelően valamely Szerződő Fél illetékes hatósága által kiállított megfelelőségi bizonyítványokat. Minden egyes Szerződő Fél érvényesnek ismerheti el az e Megállapodás 1. Melléklete 1. és 2. Függelékében előírt feltételek megtartásával a Megállapodásban nem részes állam illetékes hatósága által kiállított megfelelőségi bizonyítványokat.

II. fejezet

EGYES GYORSAN ROMLÓ ÉLELMISZEREK NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ KÜLÖNLEGES SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK HASZNÁLATA

3. Cikk

1. A Megállapodás 4. Cikkének előírásai fuvardíj, vagy ellenérték fejében, illetve saját számlára végzett minden olyan szállításra vonatkoznak, amelynek során kizárólag - e Cikk 2. pontja rendelkezéseinek fenntartásával - vagy vasúti, vagy közúti szállítással, vagy e kettő kombinációjával:

- mélyhűtött és fagyasztott élelmiszereket szállítanak;

- a Megállapodás 3. Mellékletében felsorolt élelmiszereket szállítanak még akkor is, ha azok nem mélyhűtöttek vagy fagyasztottak;

- amikor a rakomány, vagy az azt szállító eszköz vasúti, vagy közúti járműbe való berakodásának helye, továbbá a rakomány, vagy az azt szállító eszköz vasúti, vagy közúti járműből való kirakodásának helye két különböző államban van és amikor kirakodási helye az egyik Szerződő Fél területére esik.

Ha a szállítás e Cikk 2. pontjában megadottaktól eltérő egy vagy több tengeri fuvart is magába foglal, minden szárazföldi szállítást különállónak kell tekinteni.

2. E Cikk 1. pontjának rendelkezése 150 km-nél rövidebb tengeri szállításokra is vonatkoznak, feltéve, hogy a rakományokat átrakás nélkül a szárazföldi szállításhoz vagy szállításokhoz használt eszközökben szállítják tovább és, hogy ezeket a tengeri szállításokat egy vagy több szárazföldi szállítás előzi meg, vagy követi, illetve két ilyen szállítás között kerülnek sorra.

3. E Cikk 1. és 2. pontjainak rendelkezéseire való tekintet nélkül a Szerződő Felek nem kötelesek a Megállapodás 4. Cikkének előírásait alkalmazni a nem emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek szállítására.

4. Cikk

1. A Megállapodás 2. és 3. Mellékleteiben felsorolt romló élelmiszerek szállítására a Megállapodás 1. Cikkében említett szállítóeszközöket kell alkalmazni, kivéve, amikor a szállítás teljes időtartama alatt a feltételezhető hőmérsékletek ezt a kötelezettséget nyilvánvalóan szükségtelenné teszik a Megállapodás 2. és 3. Mellékleteiben megállapított hőmérsékleti viszonyok fenntartásához. A berendezést oly módon kell kiválasztani és használni, hogy az ezekben a Mellékletekben megállapított hőmérsékleti viszonyokat a szállítás teljes időtartama alatt fenn lehessen tartani. Ezenkívül, minden megfelelő intézkedést meg kell tenni, különösen az élelmiszerek berakáskori hőmérsékletével, az útközbeni fagyasztással vagy újra fagyasztással, illetve más szükséges műveletekkel kapcsolatosan. E pont rendelkezései azonban csak annyiban alkalmazandók, amennyiben nem összeegyeztethetetlenek a Szerződő Felek a nemzetközi szállításra vonatkozó, a Megállapodás hatálybalépésének időpontjában érvényben levő, vagy azok helyett hatályba lépő megállapodásokból eredő nemzetközi kötelezettségeivel.

2. Ha olyan szállítás teljesítésekor, amelyre vonatkoznak a Megállapodás rendelkezései, e Cikk 1. pontjának előírásait nem tartották be:

a) a szállítás lebonyolítása után az egyik Szerződő Fél területén senki sem használhatja fel az élelmiszereket, csak akkor, ha e Szerződő Fél illetékes hatóságai a közegészségügyi előírásokkal összeegyeztethetőnek ítélték, hogy azt engedélyezzék, és csak akkor, ha az e hatóságok által az engedély megadásakor esetleg előírt feltételeket teljesítik;

b) minden Szerződő Fél a közegészségügyi vagy állategészségügyi előírások értelmében és amennyiben ez nem összeegyeztethetetlen e Cikk 1. pontjának utolsó mondatában említett más nemzetközi kötelezettségekkel, megtilthatja az élelmiszerek behozatalát saját területre, vagy az általa előírt feltételek teljesítésétől teheti függővé.

3. E Cikk 1. pontjában foglalt előírásokat a szállítást harmadik személyek számlájára végző szállítóvállalatoknak csak olyan mértékben kell betartaniok, amilyen mértékben kötelezettséget vállaltak, hogy ezen előírások megtartásának biztosítását célzó szolgáltatásokat biztosítanak vagy nyújtanak és amennyiben a szóban forgó előírások megtartása kapcsolatban áll ezeknek a szolgáltatásoknak teljesítésével. Ha más, természetes vagy jogi személyek kötelezettséget vállaltak, hogy e Megállapodás előírásai megtartásának biztosítását célzó szolgáltatásokat biztosítanak vagy nyújtanak, akkor oly mértékben kell biztosítaniok ezeknek az előírásoknak a megtartását, amilyen mértékben ez összefügg a biztosítani vagy nyújtani kívánt szolgáltatások teljesítésével.

4. Olyan szállítások teljesítése során, amelyekre vonatkoznak a Megállapodás előírásai, a rakodás helye pedig az egyik Szerződő Fél területén van, e Cikk 3. pontja rendelkezéseinek fenntartásával, jelen Cikk 1. pontjában felsorolt előírások megtartásának kötelezettsége:

- ha a szállítást harmadik személyek számlájára végzik, akkor az arra a természetes vagy jogi személyre hárul, aki a fuvarozási szerződés szerint az áru feladója, fuvarozási szerződés hiányában pedig a fuvarozóval szerződést kötött természetes vagy jogi személyre hárul;

- egyéb esetekben a szállítást végző természetes vagy jogi személyt terheli.

III. fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

5. Cikk

A Megállapodás rendelkezései nem vonatkoznak az élelmiszerek konténerekben, az áru átrakása nélkül lebonyolított szárazföldi szállítására, feltéve, hogy ezeket a szállításokat a Megállapodás 3. Cikkének 2. pontjában foglaltak egyikével sem azonosítható tengeri szállítás megelőzi vagy követi.

6. Cikk

1. Minden egyes Szerződő Fél minden megfelelő intézkedést megtesz a Megállapodás rendelkezései megtartásának biztosítása érdekében. A Szerződő Felek illetékes szervei az e cél érdekében hozott általános jellegű intézkedésekről tájékoztatni fogják egymást.

2. Ha az egyik Szerződő Fél megállapítja, hogy egy másik Szerződő Fél területén székhellyel bíró személy szabálytalanságot követett el, vagy ilyen személlyel szemben szankciót alkalmaz, az előbbi Szerződő Fél szervei értesítik a másik Szerződő Fél szerveit a megállapított szabálysértésről és az alkalmazott szankcióról.

7. Cikk

A Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot, hogy két vagy többoldalú megállapodásokat kössenek, amelyekben mind a különleges szállítóeszközökre, mind pedig az egyes élelmiszerek szállítása folyamán fenntartandó hőmérsékletekre vonatkozó rendelkezések, elsősorban a sajátos éghajlati viszonyok miatt az e Megállapodásban előírtaknál szigorúbbak lehetnek. Ezek a rendelkezések csak az e Cikkben említett két- vagy többoldalú megállapodásokat megkötő Szerződő Felek közötti nemzetközi szállításokra vonatkoznak majd.

Az említett megállapodások szövegét átadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának (a továbbiakban: Főtitkár), aki eljuttatja azt a Megállapodás mindazon Szerződő Feleihez, akik ezeket a két- vagy többoldalú megállapodásokat nem írták alá.

8. Cikk

A Megállapodás előírásainak figyelmen kívül hagyása a szállítások teljesítésére megkötött szerződéseknek sem a létezését, sem az érvényességét nem érinti.

IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. Cikk

1. Az Európai Gazdasági Bizottság tagállamai, valamint a Bizottság hatásköréről szóló szabályzat 8. pontjának megfelelően tanácskozói státusszal rendelkező államok, a Megállapodás Szerződő Feleivé:

a) aláírással,

b) a megerősítés fenntartásával való aláírást követő megerősítéssel,

c) a Megállapodáshoz történő csatlakozással

válhatnak.

2. Azok az államok, amelyek az Európai Gazdasági Bizottság egyes munkáiban annak ügyrendje 11. pontjának értelmében vehetnek részt, a Megállapodás hatálybalépése után csatlakozással válhatnak a Megállapodás Szerződő Feleivé.

3. A Megállapodás az 1971. évi május hó 31. napjáig bezárólag aláírásra nyitva áll. Ezt követően csatlakozásra áll nyitva.

4. A megerősítés vagy a csatlakozás az erre vonatkozó okiratoknak a Főtitkárnál való letétbe helyezésével történik.

10. Cikk

1. A Megállapodás megerősítés fenntartása nélküli aláírásakor vagy a megerősítő, illetve a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor vagy később bármely időpontban a Főtitkárhoz intézett jegyzékkel bármely állam bejelentheti, hogy a Megállapodás nem vonatkozik az Európán kívüli területein vagy azok valamelyikén végzett szállításokra. Ha ezt a jegyzéket azután küldik el, amikor a jegyzéket küldő állam számára a Megállapodás már hatálybalépett, akkor kilencven nappal a jegyzéknek a Főtitkárhoz való beérkezése után a Megállapodás a jegyzékben közölt területen vagy területeken folyó szállításokra érvényét veszti.

2. Minden olyan állam, amely e Cikk 1. pontjának megfelelő bejelentéssel élt, a későbbiekben bármely időpontban a Főtitkárhoz intézett jegyzékkel bejelentheti, hogy a Megállapodást alkalmazni fogják e Cikk 1. pontjának megfelelően intézett jegyzékben feltüntetett területen végzett szállításokra és a Megállapodás az említett területeken végzett szállítások tekintetében a jegyzék Főtitkárhoz való beérkezésének napjától számított száznyolcvanadik napon lép hatályba.

11. Cikk

1. Ez a Megállapodás egy évvel azt követően lép hatályba, amikor a 9. Cikk 1. pontjában említettek közül öt állam azt megerősítő fenntartása nélkül aláírja, vagy a megerősítő, illetve csatlakozási okiratát letétbe helyezi.

2. Minden olyan állam tekintetében, amely a Megállapodást azután erősíti meg, vagy azután csatlakozik hozzá, amikor öt állam azt a megerősítő fenntartása nélkül aláírta, vagy a megerősítő, illetve csatlakozási okiratát letétbe helyezte, a Megállapodás egy évvel azt követően lép hatályba, amikor a szóban forgó állam a megerősítő, illetve a csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

12. Cikk

1. A Megállapodást bármely Szerződő Fél a Főtitkárhoz intézett jegyzékkel felmondhatja.

2. A felmondás e jegyzéknek a Főtitkárhoz való beérkezése napjától számított tizenöt hónap elteltével lép hatályba.

13. Cikk

E Megállapodás hatályát veszti, ha hatálybalépése után a Szerződő Felek száma bármely egymást követő tizenöt hónap folyamán öt alá csökken.

14. Cikk

1. A Megállapodás megerősítés fenntartása nélküli aláírásakor, vagy a megerősítő, illetve a csatlakozási okirata letétbe helyezésekor, vagy később bármely időpontban, a Főtitkárhoz intézett jegyzékben, minden egyes állam bejelentheti, hogy a Megállapodást alkalmazni fogja azon területek egészére vagy azok egy részére, amelyeknek külkapcsolataiért felel. A Megállapodás a jegyzékben feltüntetett területen vagy területeken a jegyzék Főtitkárhoz való beérkezésének napjától számított kilencvenedik naptól kezdve, vagy ha a Megállapodás ezen a napon még nem lépett hatályba, hatálybalépésének napjától kezdve kerül alkalmazásra.

2. Bármely állam, amely e Cikk 1. pontjának megfelelően bejelentette, hogy a Megállapodást alkalmazni fogja olyan területen, amelynek külkapcsolataiért felel, a szóban forgó területre vonatkozóan a Megállapodást annak 12. Cikke szerint felmondhatja.

15. Cikk

1. Minden két vagy több Szerződő Fél között e Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült nézeteltérést, lehetőség szerint a vitázó Szerződő Felek közötti tárgyalások útján kell rendezni.

2. Minden vitás kérdést, amelyet tárgyalások útján nem rendeztek, a vitázó Szerződő Felek bármelyikének kérésére választottbíróság elé kell vinni és ennek megfelelően, a vitázó Szerződő Felek közös megegyezésével kijelölt egy vagy több választottbírónak kell átadni. Ha a vitázó Szerződő Felek a választottbíróság elé vitelre vonatkozó kérés bejelentésének napjától számított három hónapon belül a választottbíró vagy választottbírák kijelölésével kapcsolatban nem jutnak megállapodásra, e Szerződő Felek bármelyike azzal a kéréssel fordulhat a Főtitkárhoz, hogy jelöljön ki egyetlen választottbírót, akinek a vitás ügyet döntésre átadják.

3. Az előző pontnak megfelelően kijelölt választottbíró vagy választottbírák határozata a peres felek számára kötelező érvényű.

16. Cikk

1. A Megállapodás aláírásakor vagy megerősítésekor, illetve a hozzá való csatlakozáskor bármely állam bejelentheti, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a Megállapodás 15. Cikkének 2. és 3. pontját. A többi Szerződő Felet a szóban forgó pontok a bármely ilyen fenntartással élő Szerződő Féllel szemben nem kötik.

2. E Cikk 1. pontjának megfelelő fenntartással élő bármely Szerződő Fél ezt a fenntartást a Főtitkárhoz intézett jegyzékben bármikor visszavonhatja.

3. E Cikk 1. pontjában foglalt fenntartásokon kívül a Megállapodással kapcsolatban semmilyen más fenntartással nem lehet élni.

17. Cikk

1. A Megállapodás hatálybalépését követően három év elteltével bármely Szerződő Fél a Főtitkárhoz intézett jegyzékben kérheti konferencia összehívását a Megállapodás felülvizsgálata végett. A Főtitkár erről a kérésről valamennyi Szerződő Felet értesíti és a felülvizsgáló konferenciát összehívja, ha az értesítését követő három hónapon belül a Szerződő Feleknek legalább egyharmada a kéréshez való hozzájárulását vele közli.

2. Ha a konferencia összehívására e Cikk 1. pontjának megfelelően sor kerül, a Főtitkár erről valamennyi Szerződő Felet értesíti, kérve, hogy három hónapon belül küldjék meg javaslataikat, amelyeknek megtárgyalását a konferencián kívánatosnak tartják. A Főtitkár a konferencia előzetes napirendjét, valamint a javaslatok szövegét valamennyi Szerződő Féllel a konferencia megnyitása előtt legalább három hónappal közli.

3. A Főtitkár a jelen Cikk szerint összehívott minden konferenciára e Megállapodás 9. Cikkének 1. pontjában említett valamennyi államot, valamint az említett 9. Cikk 2. pontja alapján Szerződő Felekké vált államokat is meghívja.

18. Cikk

1. A Megállapodáshoz minden egyes Szerződő Fél egy vagy több módosító javaslatot tehet. Minden javasolt módosítás szövegtervezetét meg kell küldeni a Főtitkárnak, aki azt valamennyi Szerződő Félnek eljuttatja, továbbá a Megállapodás 9. Cikkének 1. pontjában említett egyéb államok tudomására hozza.

2. Attól a naptól számított hat hónapon belül, amikor a Főtitkár a módosítástervezetet hozzá eljuttatta, minden egyes Szerződő Fél a Főtitkárnak bejelentheti hogy:

a) kifogása van a javasolt módosítás ellen, vagy

b) bár szándékában áll elfogadni a módosítást, országában még nincsenek meg az elfogadásához szükséges feltételek.

3. Amennyiben egy Szerződő Fél, amely e Cikk 2. pontja b) alpontjában előírt fenti bejelentést megtette, a Főtitkárt a módosítás általa való elfogadásáról nem értesíti, a bejelentéshez előírt hat hónap elteltétől számított kilenc hónapon belül kifogást emelhet a javasolt módosítás ellen.

4. Ha a módosítástervezet ellen e Cikk 2. és 3. pontjaiban előírt feltételeknek megfelelően kifogást emeltek, a módosítást elutasítottnak kell tekinteni és az nem lép hatályba.

5. Ha a módosítástervezet ellen e Cikk 2. és 3. pontjaiban előírt feltételek szerint kifogást nem emeltek, a módosítást az alábbi időpontoktól kezdve kell elfogadottnak tekinteni:

a) ha egyik Szerződő Fél sem tett e Cikk 2. pontja b) alpontjának megfelelő bejelentést, az e Cikk 2. pontjában megadott hat hónapos határidő lejártával;

b) ha legalább egy Szerződő Fél e Cikk 2. pontja b) alpontjának megfelelő bejelentést tett, a két alábbi időpont közül a közelebbitől;

- attól az időponttól, amikor valamennyi Szerződő Fél, amely ilyen bejelentést tett, értesíti a Főtitkárt a tervezet általa való elfogadásáról; ilyen időpontnak azonban, e Cikk 2. pontjában megadott hat hónapos időszak vége tekintendő abban az esetben, ha a módosítás elfogadásáról szóló összes értesítést e határidő lejárta előtt közölték;

- e Cikk 3. pontjában megadott kilenc hónapos határidő lejártával.

6. Minden elfogadottnak tekintett módosítás az elfogadottnak minősítés időpontjától számított hat hónap elteltével lép hatályba.

7. A Főtitkár a lehető leghamarabb értesíti a Szerződő Feleket arról, hogy e Cikk 2/a. alpontjának megfelelően emeltek-e a módosítástervezet ellen kifogást és tett-e nála egy vagy több Szerződő Fél a jelen Cikk 2/b. alpontjának megfelelő bejelentést. Ha egy vagy több Szerződő Fél ilyen bejelentést tett, a Főtitkár a későbbiekben valamennyi Szerződő Felet értesíti arról, hogy a nála bejelentést tett Szerződő Fél vagy Szerződő Felek kifogást emelnek-e a módosítás-tervezet ellen vagy elfogadják azt.

8. A módosítási eljárás e Cikk 1-6. pontjában előírt rendelkezéseitől függetlenül a Megállapodás Mellékletei és Függelékei valamennyi Szerződő Fél illetékes hatóságainak megállapodásával módosíthatók. Ha az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága bejelentette, hogy belső jogszabályai szerint hozzájárulása a jogalkotó szerv külön engedélyétől vagy jóváhagyásától függ, az említett Szerződő Fél hozzájárulása a Melléklet módosításához csak akkor tekinthető érvényesnek, amikor ez a Szerződő Fél bejelentette a Főtitkárnak, hogy a szükséges felhatalmazásokat, illetve engedélyeket megkapta. Az illetékes hatóságok megállapodásában előirányozható, hogy egy átmeneti időszakra a régi mellékletek az új mellékletekkel egyidejűleg teljes egészükben vagy részben érvényben maradnak. Az ilyen módosítások eredményeként létrejövő új szövegek hatálybalépésének időpontját a Főtitkár állapítja meg.

19. Cikk

A Főtitkár a Megállapodás 17. és 18. Cikkeiben előírt jegyzékeken túlmenően a Megállapodás 9. Cikkének 1. pontjában említett államokat, továbbá a Megállapodás 9. Cikkének 2. pontja alapján Szerződő Felekké vált államokat értesíti:

a) a Megállapodás 9. Cikkének megfelelő aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;

b) a Megállapodás hatálybalépésének időpontjairól a 11. Cikknek megfelelően;

c) a 12. Cikknek megfelelő felmondásokról;

d) arról, hogy a Megállapodás a 13. Cikknek megfelelően hatályát vesztette;

e) a 10. és a 14. Cikkeknek megfelelően kapott jegyzékekről;

f) a 16. Cikk 1. és 2. pontjának megfelelően érkezett bejelentésekről és jegyzékekről;

g) a 18. Cikknek megfelelően minden módosítás hatálybalépéséről.

20. Cikk

Az 1971. évi május hó 31. napja után a Megállapodás eredeti példányát a Főtitkárnál helyezik letétbe, aki a kellő módon hitelesített másolatokat a Megállapodás 9. Cikkének 1. és 2. pontjában említett valamennyi államnak megküldi.

MELYNEK BIZONYSÁGÁUL a Megállapodást az erre kellő módon felhatalmazott alulírottak aláírták.

Kelt Genfben, az ezerkilencszázhetvenedik év szeptember hó első napján, egy példányban, angol, francia és orosz nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles.

1. Melléklet

A gyorsan romló élelmiszerek szállítására használt különleges eszközökre vonatkozó meghatározások és előírások

1. Hőszigetelt (izotermikus) szállítóeszköz. Olyan szállítóeszköz, 2 amelynek felépítménye, 3 az ajtókat, a padlót és a tetőt is beleértve, hőszigetelő határoló felületekből áll, amelyekkel a felépítmény belseje és a külső tér közötti hőcsere annyira korlátozható, hogy a szállítóeszköz teljes hővezetési tényezője (K tényezője) alapján a következő két kategória egyikébe legyen sorolható:

IN = Normális hőszigetelésű szállítóeszköz, amelyet a 0,7 W/m2 °C, vagy annál kisebb K tényező jellemez;

IR = Fokozott hőszigetelésű szállítóeszköz, amelyet a 0,4 W/m2 °C, vagy annál kisebb K tényező jellemez.

Az egyes országokban U tényezőnek nevezett K tényező meghatározását és a mérésére alkalmazandó eljárást e Melléklet 2. Függeléke tartalmazza.

2. Hűtött szállítóeszköz. Olyan hőszigetelt szállítóeszköz, amely nem mechanikai vagy „abszorpciós” berendezés, hanem más hidegforrás (só hozzáadásával vagy anélkül készült természetes jég, eutektikus lemezek; szárazjég és szublimációt szabályozó berendezéssel vagy anélkül, cseppfolyósított gázok a párolgást szabályozó berendezéssel vagy anélkül stb.) segítségével teszi lehetővé az üres felépítmény belsejében a hőmérséklet csökkentését, majd fenntartását +30 °C közepes külső középhőmérséklet mellett:

- az „A” osztályban +7 °C alatt;

- a „B” osztályban -10 °C alatt;

- a „C” osztályban -20 °C alatt;

- a „D” osztályban 0 °C alatt

a hűtőközegek és a megfelelő berendezések felhasználásával. Az ilyen szállítóeszközöknek a hűtőközeg számára egy vagy több rekesszel, edénnyel vagy tartállyal kell rendelkeznie. Ezeknek a berendezéseknek:

- kívülről feltölthetőknek, illetve utántölthetőknek kell lenniök;

- olyan térfogatúaknak kell lenniök, hogy feleljenek meg az 1. Melléklet 2. Függeléke 34. pontjának A, B és C osztályú szállítóeszközök K tényezője nem haladhatja meg a 0,4 W/m2 °C értéket.

3. Hűtőgépes szállítóeszköz. Egyedi vagy több szállítóegységhez közös olyan hűtőberendezéssel (mechanikus kompresszorgép-csoporttal, abszorpciós berendezéssel stb.) ellátott hőszigetelt szállítóeszköz, amellyel +30 °C külső középhőmérsékleten az üres felépítmény belsejében a hőmérséklet csökkenthető, majd pedig állandó szinten tartható a következők szerint:

- az A, B és C osztályokban bármilyen előírt gyakorlatilag állandó ti hőmérsékleten, a három osztály számára megállapított alábbi előírásoknak megfelelően:

A osztály, olyan hűtőberendezéssel ellátott hűtőgépes szállítóeszköz, amelyen a ti +12 °C és 0 °C között bezárólag állítható be.

B osztály olyan hűtőberendezéssel ellátott hűtőgépes szállítóeszköz, amelynél a ti +12 °C és -10 °C között bezárólag állítható be.

C osztály - olyan hűtőberendezéssel ellátott hűtőgépes szállítóeszköz, amelynél a ti +12 °C és -20 °C között bezárólag állítható be.

- A D, E és F osztályokban egy meghatározott, gyakorlatilag állandó ti értéken, a három osztály számára megállapított alábbi előírásoknak megfelelően:

D osztály - olyan hűtőberendezéssel ellátott hűtőgépes szállítóeszköz, amelynél a ti egyenlő, vagy alacsonyabb mint 0 °C.

E osztály - olyan hűtőberendezéssel ellátott hűtőgépes szállítóeszköz, amelynél a ti egyenlő, vagy alacsonyabb mint -10 °C.

F osztály - olyan hűtőberendezéssel ellátott hűtőgépes szállítóeszköz, amelynél a ti egyenlő, vagy alacsonyabb, mint -20 °C.

A, B, C, E és F osztályú szállítóeszközök K tényezőjének feltétlenül 0,4 W/m2 °C-kal egyenlőnek vagy annál kisebbnek kell lennie.

4. Fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszköz. Olyan fűtőberendezéssel ellátott hőszigetelt szállítóeszköz, amely lehetővé teszi az üres kocsiszekrény belsejében a hőmérséklet növelését, azután pedig a további hőutánpótlás nélkül legalább 12 órán át +12 °C-nál nem alacsonyabb, gyakorlatilag állandó szinten tartását, ha a felépítmény külső középhőmérséklete két osztályban a következők szerint:

A osztály - -10 °C külső középhőmérsékleten használható fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszköz.

B osztály - -20 °C külső középhőmérsékleten használható fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszköz.

A B osztályú szállítóeszközök K tényezőjének feltétlenül 0,4 W/m2 °C-kal egyenlőnek, vagy annál kisebbnek kell lennie.

5. Átmeneti rendelkezések. E Megállapodás hatálybalépésétől számított hároméves időszakon belül a 11. Cikk 1. pontja rendelkezéseinek megfelelően az ebben az időpontban már üzemben lévő szállítóeszközök teljes hővezetési tényezője (K tényező), az alábbi értékeknél kisebb vagy azokkal egyenlő lehet:

- 0,9 W/m2 °C

Az IN kategória hőszigetelt szállítóeszközein, az A osztályú hűtött szállítóeszközökön, az összes hűtőgépes szállítóeszközön és az A osztályú fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközökön;

- 0,6 W/m2 °C a B és C osztályú hűtött szállítóeszközökön és a B osztályú fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközökön.

Ezenkívűl, e pont első bekezdésében említett hároméves időszak lejárta után, egészen a szállítóeszköz üzemeltetésének végleges beszüntetéséig az említett B, C, E és F osztályú hűtőgépes szállítóeszközök K tényezője 0,7 W/m2 °C vagy ennél kisebb is lehet.

Ezek az átmeneti rendelkezések azonban nem képezhetik akadályát olyan szigorúbb előírások alkalmazásának, amelyeket egyes államok a saját területükön nyilvántartásba vett szállítóeszközökre vonatkozóan állapítottak meg.

1. Melléklet, 1. Függelék

Rendelkezések a hőszigetelt, hűtött, hűtőgépes vagy fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközök előírásainak való megfelelőség ellenőrzéséről

1. Az e Melléklet 2. Függelékének 29. és 49. pontjaiban előirányzott esetek kivételével, az ellenőrzés annak az országnak illetékes hatósága által kijelölt vagy elismert vizsgálóállomásain történik, ahol a szállítóeszközt bejegyezték vagy nyilvántartásba vették. Ezt a vizsgálatot el kell végezni:

a) a szállítóeszköz üzembehelyezése előtt,

b) időszakonként, de legalább hatévenként,

c) minden alkalommal, amikor az illetékes hatóság ezt megköveteli.

2. a) A sorozatban gyártott új szállítóeszközök típus-jóváhagyása az adott típus mintadarabjának vizsgálatával végezhető el. Ha az ilyen vizsgálat alá vetett mintadarab kielégíti az adott kategóriára vonatkozó követelményeket, a vizsgálati jegyzőkönyv az adott típus jóváhagyási bizonyítványának tekinthető. A bizonyítvány három évig érvényes.

b) Az illetékes hatóság intézkedik annak ellenőrzése érdekében, hogy a többi jármű gyártása a jóváhagyott típusnak feleljen meg, ennek érdekében az adott gyártási sorozatból szúrópróbaszerűen vett járműveket ellenőrzés alá vetheti.

c) A jármű csak akkor tekinthető a vizsgálatnak alávetettel azonos típusú szállítóeszköznek, ha az eleget tesz a következő minimális követelményeknek:

(i) ha hőszigetelt szállítóeszközről van szó, emellett a mintadarab hőszigetelt, hűtött, hűtőgépes vagy hűtőberendezéssel ellátott szállítóeszköz lehet.

- a szerkezet hasonló és nevezetesen a szigetelőanyag és a szigetelés módja azonos;

- a szigetelőanyag vastagsága nem kisebb, mint a mintadarabként szolgáló járművön;

- a belső berendezések azonosak vagy egyszerűsítettek;

- az ajtók és töltőnyílások vagy más nyílások száma azonos vagy kevesebb;

- a felépítmény belső felületének eltérése legfeljebb ±20%,

- a hidegkisugárzás azonos;

- az egységnyi belső felületre eső hidegtartalék nagyobb vagy azonos;

(ii) hűtött szállítóeszköz esetén, amikor a mintadarabnak hűtött szállítóeszköznek kell lennie,

- a fenti (i) alpontban megadott feltételek teljesülnek;

- a belső szellőztetőberendezések hasonlóak;

(iii) hűtőgépes szállítóeszköz esetén, amikor a mintadarabnak hűtőgépes szállítóeszköznek kell lennie,

- a fenti (i) alpontban megadott feltételek teljesülnek;

- a hűtőberendezés belső felületegységre eső teljesítménye egyforma hőmérsékleti viszonyok között nagyobb vagy azonos;

(iv) fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszköz esetében, amikor a mintadarab hőszigetelt vagy fűthető szállítóeszköz lehet,

- a fenti (i) alpontban megadott feltételek teljesülnek;

- a hőforrás azonos;

- a fűtőberendezés belső felületegységre jutó teljesítménye nagyobb vagy azonos.

d) Amennyiben a hároméves időszak alatt a sorozatgyártású járművek száma a 100-at meghaladja, az illetékes hatóságnak kell megállapítania azt, hogy ezeknek a járműveknek milyen részét kell vizsgálat alá venni.

3. A szállítóeszközök előírásoknak való megfelelősége ellenőrzésének eljárását és rendjét a Melléklet 2. Függeléke tartalmazza.

4. A normáknak való megfelelésről az illetékes hatóság az e Melléklet 3. Függelékében lévő mintának megfelelő űrlapon bizonyítványt ad ki. A bizonyítványt vagy annak hitelesített fénymásolatát szállítás közben a járművön kell tartani és az ellenőrök első felszólítására be kell mutatni.

Másrészt, amennyiben a járművön az e Melléklet 3. Függeléke szerinti bizonyítványtábla van, azt ugyanúgy el kell fogadni, mint az ATP jóváhagyásáról szóló dokumentációt. Ezt a bizonyítványtáblát a járműről el kell távolítani, ha az már nem felel meg az e Mellékletben foglalt követelményeknek. Amennyiben a jármű valamelyik kategóriába vagy osztályba csak az e Melléklet 5. pontjában foglalt ideiglenes rendelkezések értelmében sorolható be, az erre a járműre kiadott bizonyítvány érvényessége az ezekben az ideiglenes rendelkezésekben megszabott időszakra korlátozódik.

5. A szállítóeszközökre a Melléklet 4. Függelékének rendelkezései szerint azonosító betűjelzéseket és feliratokat kell felhelyezni. Amint a szállítóeszköz nem felel meg a Mellékletben megállapított előírásoknak, ezeket el kell távolítani.

6. A „hőszigetelt járművek”, „hűtött járművek”, „hűtőgépes járművek”, és „fűtőberendezéssel ellátott járművek” hőszigetelt felépítményén és termikus berendezésén a gyártóműnek legalább a következő adatokat tartalmazó megkülönböztető jelzést kell feltüntetnie:

- a járművet, illetve berendezést gyártó ország vagy annak a nemzetközi közúti forgalomban használt betűjele;

- a gyártó üzem, illetve cég neve;

- típusjel (szám- és/vagy betűjel);

- sorozatszám;

- a gyártás éve és hónapja.

1. Melléklet, 2. Függelék

A gyorsan romló élelmiszerek szállítására használt különleges eszközök hűtésére vagy fűtésére szolgáló berendezések izotermikus tulajdonságainak és hatásfokának mérései és ellenőrzési eljárásai és rendje

A) MEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A K. tényező: A szállítóeszköz hőszigetelő tulajdonságait jellemző teljes hőátadási tényező (K tényező, amelyet egyes országokban U tényezőnek neveznek) a következő egyenlettel határozható meg:

ahol: W - az S átlagfelületű felépítmény belsejében felemésztett, ahhoz szükséges hőteljesítmény, hogy i belső és e külső középhőmérséklet közötti abszolút értékben mért Δ különbséget állandóan fenntartsák állandó e külső középhőmérséklet mellett.

2. A felépítmény S átlag-felülete - a felépítmény Si belső és Se külső felületének mértani középértéke

Az Si és Se felületek a felépítmény szerkezeti sajátosságainak, illetve az olyan felületi egyenetlenségeknek a figyelembevételével határozhatók meg, mint a lekerekítések, a kerekek körüli beszögellések stb.; ezeket az egyenetlenségeket vagy sajátosságokat az alább előírt vizsgálati jegyzőkönyv megfelelő rovatában meg kell említeni, ha azonban a felépítmény burkolata hullámlemez típusú, a keresett felületet e burkolat kiegyenlített, nem pedig kiterített felülete képezi.

3. Ha a kocsiszekrény paralelepipedon alakú, a felépítmény belső középhőmérsékletét (i) az alább felsorolt 12 helyen a határoló felületektől 10 cm távolságban mért hőmérsékletek számtani középértéke adja meg:

a) a felépítmény nyolc belső sarkánál;

b) a felépítmény négy legnagyobb felületű belső síkjának középpontjánál.

Ha a felépítmény nem paralelepipedon alakú, a 12 mérési helyet a felépítmény alakjának figyelembevételével a legjobban kell elosztani.

4. Ha a kocsiszekrény paralelepipedon alakú, a kocsiszekrény külső középhőmérsékletét (e) az alább felsorolt 12 helyen a határoló felületektől 10 cm távolságban mért hőmérsékletek számtani középértéke adja meg:

a) a felépítmény nyolc külső sarkánál;

b) a felépítmény négy legnagyobb felületű külső síkjának középpontjánál.

Ha a felépítmény nem paralelepipedon alakú, a 12 mérési helyet a felépítmény alakjának figyelembevételével a legjobban kell elosztani.

5. A felépítmény határoló felületeinek átlag hőmérsékletéül a felépítmény külső és belső középhőmérsékletének számtani középértéke:

6. Állandó hőállapot. A hőállapot akkor tekinthető állandónak, ha a következő két követelmény teljesül;

- a felépítmény külső és belső középhőmérsékleteinek ingadozása legalább tizenkét órás időszak folyamán nem haladja meg a ±0,5 °C-ot;

- az ezen minimálisan tizenkét órás időszak előtt és után legalább három órán át mért átlagos hőteljesítmények különbsége a 3%-ot nem haladja meg.

B) A SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK IZOTERMIKUS TULAJDONSÁGAI

A K tényező mérésének módszerei

a) Szállítóeszközök, a folyékony élelmiszerek szállítására szolgáló tartályok kivételével

7. Ezen szállítóeszközök izotermikus tulajdonságainak ellenőrzését állandó hőállapot mellett belső hűtéses, vagy belső fűtéses módszerrel végzik. Az üres szállítóeszközt mindkét esetben izoterm kamrában kell elhelyezni.

8. Az izoterm kamrában, az alkalmazott módszertől függetlenül, az egész vizsgálat alatt a középhőmérsékletet egyenletesen és állandóan ±0,5 °C eltéréssel olyan szinten kell tartani, hogy a szállítóeszköz belseje és az izoterm kamra hőmérsékletkülönbsége legalább 20 °C maradjon, a felépítmény falai átlaghőmérsékletének pedig +20 °C körülinek kell lennie.

9. Ha a teljes hővezetési tényezőt (a K tényezőt) a belső hűtés módszerével határozzák meg, az izoterm kamra levegőjében a harmatpontot ±2 °C eltéréssel +25 °C szinten kell tartani. A kamra levegőjét - mind a belső hűtés, mind a belső fűtés módszerével végzett vizsgálat során - úgy kell folyamatosan mozgatni, hogy áramlási sebessége a felületektől 10 cm távolságban 1 és 2 m/s között maradjon.

10. A belső hűtés módszerének alkalmazásakor a felépítmény belsejében egy vagy több hőcserélőt kell elhelyezni. E hőcserélők felületének akkorának kell lennie, hogy amikor 0 °C-nál4 nem alacsonyabb hőmérsékletű folyadék áramlik rajtuk keresztül, a felépítmény belső középhőmérséklete az állandó hőállapot létrehozását követően +10 °C alatt maradjon.

A belső fűtés módszerének alkalmazásakor villamos fűtőkészülékeket (elektromos ellenállásokat stb.) használnak. A hőcserélőket vagy a villamos fűtőkészülékeket a levegő áramoltatásához olyan légfúvó-berendezéssel látják el, amelynek teljesítménye elégséges ahhoz, hogy e Függelék 3. pontjában fentebb megadott 12 hely közül bármelyik kettő között a hőmérsékletkülönbség az állandó hőállapot létrehozása után legfeljebb 3 °C legyen.

11. A hőmérséklet mérésére szolgáló, sugárzástól védett műszereket a felépítmény belsejében és azon kívül e Függelék 3. és 4. pontjában megadott helyeken kell elhelyezni.

12. A hideg, illetve a hő előállítására és elosztására a kicserélt hideg- vagy hőteljesítmény mérésére, valamint a levegőt mozgásba hozó ventillátorok hőegyenértékének mérésére szolgáló berendezéseket be kell kapcsolni ezt követően.

13. Az állandó hőállapot létrehozása után a felépítményen kívül a legmelegebb és leghidegebb hely közötti hőmérsékletkülönbség nem haladhatja meg a 2 °C-ot.

14. A felépítmény belső és külső középhőmérsékletét óránként legalább négyszer kell megmérni.

15. A vizsgálat annyi ideig tart, amennyi ahhoz szükséges, hogy meg lehessen győződni a hőállapot állandóságáról (lásd: a jelen Függelék 6. pontját). Ha nem minden mérést végeznek el automatikusan és regisztrálnak, a vizsgálatot a hőállapot állandóságának ellenőrzése és a végleges mérések elvégzése céljából folyamatosan nyolcórás időszakon át tovább kell folytatni.

b) A folyékony élelmiszerek szállítására szolgáló tartályos szállítóeszközök

16. Az alább ismertetett módszer kizárólag egy vagy többrekeszes tartályos szállítóeszközökre alkalmazható, amelyek olyan élelmiszerek szállítására szolgálnak, mint a tej. E tartályok mindegyik rekeszének legalább egy járható tisztító töltőnyílása és egy leeresztő esőcsonkja legyen; ha több rekesz van, akkor azokat függőleges szigeteletlen közfalakkal kell egymástól elválasztani.

17. Az ellenőrzést állandó hőállapot mellett az izoterm kamrába helyezett üres tartály belső fűtéses módszerével kell elvégezni.

18. Az izoterm kamra középhőmérsékletét az egész vizsgálat folyamán ±0,5 °C eltéréssel +15 °C és +20 °C közé eső állandó azonos értéken kell tartani; a tartály belső középhőmérsékletét állandó hőállapotban +45 °C és +50 °C között kell tartani, ugyanakkor a tartályfalak középhőmérséklete +30 °C és +35 °C között maradjon.

19. A kamrában a levegőt úgy kell állandó mozgásban tartani, hogy áramlási sebessége a falaktól 10 cm távolságban mérve 1 és 2 m/s között maradjon.

20. A tartály belsejében hőcserélőt kell elhelyezni. Ha a tartálynak több rekesze van, akkor hőcserélőt mindegyikben el kell helyezni. Ezekben a hőcserélőkben kellő teljesítményű elektromos ellenállásoknak, ventillátornak kell lennie ahhoz, hogy az állandó hőállapot létrejötte után az egyes rekeszek belsejében a maximális és minimális hőmérsékletek közötti különbség a 3 °C-ot meghaladja. Ha a tartályban több rekesz van, akkor a leghidegebb rekesz középhőmérséklete legfeljebb 2 °C-kal térhet el a legmelegebb rekesz középhőmérsékletétől, amikor a hőmérsékleteket a jelen Függelék 21. pontjában megadottak szerint mérik.

21. A hőmérséklet mérésére szolgáló, sugárzástól védett műszereket a tartály belsejében és azon kívül a határoló felületektől 10 cm távolságra a következőképpen kell elhelyezni:

a) ha a tartálynak csak egy rekesze van, a legalább 12 mérési hely a következő:

- az egymást derékszögben metsző vízszintes és függőleges átmérők négy végén, a tartály mindkét vége közelében,

- a tartály tengelyének síkjába eső, a vízszintessel 45°-os szöget bezáró két, egymást derékszögben metsző átmérő négy végén;

b) ha a tartálynak több rekesze van, a mérési helyek a következők:

a két szélső rekesz mindegyikében:

- egy vízszintes átmérő végein a tartályvég közelében és egy függőleges átmérő végein a közfal közelében, és az összes többi rekeszben, legalább:

- a vízszintessel 45°-os szöget bezáró átmenő végein az egyik közfal közelében és az előzőre merőleges átmenő végein a másik közfal közelében.

A tartály belső középhőmérséklete a belül, külső középhőmérséklete pedig a kívül elvégzett összes mérésnek számtani közepe. Többrekeszes tartálynál minden egyes rekesz belső középhőmérséklete a rekeszben végzett legalább négy mérés számtani középértéke.

22. Ezt követően a levegő melegítésére és mozgásbahozása céljából a kicserélt hőteljesítmény és a levegőt áramoltató ventilátorok hőegyenértékének mérésére szolgáló berendezéseket kell bekapcsolni.

23. Az állandó hőállapot létrejötte után a tartályon kívül a legmelegebb és a leghidegebb pontok közötti hőmérsékletkülönbség nem haladhatja meg a 2 °C-ot.

24. A tartály külső és belső középhőmérsékletét óránként legalább négyszer kell megmérni.

25. A vizsgálat annyi ideig tart, amennyi ahhoz szükséges, hogy meg lehessen győződni a hőállapot állandóságáról (lásd: a jelen Függelék 6. pontját). Ha nem minden leolvasást végeznek el automatikusan és regisztrálnak, a vizsgálatot a hőállapot állandóságának ellenőrzése és a végleges mérések elvégzése céljából folyamatosan nyolcórás időszakon át tovább kell folytatni.

c) A hőszigetelt szállítóeszközök valamennyi típusára vonatkozó általános rendelkezések

(i) A K tényező ellenőrzése

26. Ha a vizsgálat célja nem a K tényező meghatározása, hanem csupán annak ellenőrzése, hogy ez a tényező adott határértéknél kisebb-e, a jelen Függelék 7-25. pontjában megadott feltételek között végzett vizsgálatok abbahagyhatók, amint a már elvégzett mérések azt mutatják, hogy a K tényező a kívánt feltételeknek megfelel.

(ii) A K tényező mérések pontossága

27. A vizsgálóállomásokat olyan berendezésekkel és műszerekkel kell ellátni, amelyekkel a K tényező ±10%-os maximális mérési hibával meghatározható.

(iii) A vizsgálati jegyzőkönyvek

28. A jármű minden egyes vizsgálatáról

- az 1. A. vagy 1. B mintának megfelelő 1. részből és

- a 2. A vagy 2. B. mintának megfelelő 2. részből álló jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az üzemben lévő szállítóeszközök izotermikus tulajdonságainak ellenőrzése

29. E Melléklet 1. Függeléke 1. pontjának b) és c) alpontjában említett üzemben lévő szállítóeszközöknél az izoterm tulajdonságok ellenőrzésére az illetékes hatóságok:

- alkalmazhatják a jelen Függelék 7-27. pontjában leírt módszereket;

- vagy szakértőket jelölhetnek ki, annak elbírálására, hogy megtartható-e az adott szállítóeszköz a hőszigetelt szállítóeszközök egyik vagy másik kategóriájában. Ezek a szakértők kötelesek figyelembe venni a következő adatokat, és véleményüket az alábbiak alapján kell kialakítaniuk:

a) A szállítóeszköz általános ellenőrzése

Ezt az ellenőrzést szállítóeszköz átvizsgálásával kell végrehajtani a következő sorrendben meghatározva:

(i) a szigetelőburkolat általános szerkezeti jellegét,

(ii) a szigetelés módját,

(iii) a határoló felületek fajtáját és állapotát,

(iv) a hőszigetelt térrész állapotát,

(v) a határoló felületek vastagságát

és a szállítóeszköz izotermikus tulajdonságaira vonatkozó összes lehetséges megfigyelést el kell végezni. A szakértők e célra megkövetelhetik egyes alkotóelemek részleges szétszedését és vizsgálatuk elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentum (tervrajzok, kísérleti jegyzőkönyvek, leírások, számlák stb.) bemutatását.

b) A légzáróság vizsgálata (a tartályos szállítóeszközökre nem vonatkozik)

Az ellenőrzést a jól megvilágított térbe állított, zárt szállítóeszköz belsejében elhelyezkedő megfigyelő végzi. Bármilyen, pontosabb eredményeket adó módszer alkalmazható.

c) Határozatok

(i) Ha a felépítmény általános állapotára vonatkozó szakvélemények kedvezőek, a szállítóeszköz az eredetileg megállapított kategóriában, hőszigetelt szállítóeszközként újabb, legfeljebb hároméves időszakra üzemben tartható. Ha a szakértő vagy a szakértők véleményei kedvezőtlenek, a szállítóeszköz csak abban az esetben tartható üzemben, ha az a vizsgálóállomásokon sikeresen keresztül megy a jelen Függelék 7-27. pontjában leírt vizsgálatokon; ebben az esetben újabb hatéves időszakra üzemben tartható.

(ii) Ha e Melléklet 1. Függeléke 2. pontja rendelkezéseinek megfelelő, meghatározott típus alapján sorozatban gyártott, egy-ugyanazon tulajdonos birtokában levő szállítóeszközökről van szó, az egyes eszközök egyedi ellenőrzésén túlmenően meg kell mérni ezen szállítóeszközök legalább 1%-ának a K tényezőjét; e Függelék 7-27. pontjának rendelkezései szerint. Ha az ellenőrzések és a mérések eredményei kielégítőek, valamennyi eszköz az eredetileg megállapított kategóriában újabb hatéves időszakra hőszigetelt szállítóeszközként üzemben tartható.

d) Vizsgálati jegyzőkönyvek

A jármű minden egyes vizsgálatáról

- az 1.A. vagy 1.B. mintának megfelelő 1. részből és

- a 3. mintának megfelelő 2. részből

álló jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az új szállítóeszközökre vonatkozó átmeneti rendelkezések

30. E Megállapodás 11. Cikke 1. pontja rendelkezéseinek megfelelő hatálybalépésének napjától számított négy éven belül, ha a vizsgálóállomások elégtelen száma miatt nincs lehetőség a szállítóeszközök K tényezőjének e Függelék 7-27. pontjában leírt módszerek szerinti mérésére, az hogy, az új szállítóeszközök megfelelnek-e az e Mellékletben előírt normáknak, a 29. pont rendelkezéseinek alkalmazásával és az izotermikus tulajdonságoknak a következő megállapításokon alapuló kiegészítő meghatározásaival ellenőrizhető:

A szállítóeszköz fő elemeinek (oldalfalak, padló, tető, nyílások, ajtók stb.) szigetelőanyaga többé-kevésbé egyforma vastagságú legyen és annak méterben kifejezett mérete haladja meg azt a számot, amelyet akkor kapunk, ha ezen anyag nedves közegben mért hővezetési együtthatóját elosztjuk annak a kategóriának előírt K tényezőjével, amelybe az adott eszköz besorolását kérik.

C) A SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK HŐKÉSZÜLÉKEINEK HATÉKONYSÁGA

A szállítóeszközök hőkészülékei hatékonyságának meghatározására szolgáló vizsgálati eljárások

31. A szállítóeszközök hőkészülékeinek hatékonysága e Függelék 32-47. pontjában leírt módszerekkel határozható meg.

A hűtött szállítóeszközök

32. Az üres szállítóeszközt izoterm kamrában kell elhelyezni, amelynek egyenletes és állandó középhőmérsékletét ±5 °C eltéréssel +30 °C-on kell tartani. A kamra nedves levegőjét a harmatpont ±2 °C-on eltéréssel +25 °C-on való tartása mellett e Függelék 9. pontja szerint áramoltatni kell.

33. A hőmérséklet mérésére szolgáló, sugárzástól védett műszereket a felépítmény belsejében és azon kívül a jelen Függelék 3. és 4. pontjában megadott helyeken kell elhelyezni.

34. a) A rögzített eutektikus lemezekkel ellátott eszközök kivételével a hűtőközegnek a gyártó által megadott, vagy normálisan ténylegesen elhelyezhető mennyiségét az erre a célra szolgáló tartályokba akkor kell beönteni, amikor a felépítmény belső középhőmérséklete elérte a felépítmény külső középhőmérsékletét (+30 °C). Az ajtókat, a töltőnyílásokat és a különféle egyéb nyílásokat le kell zárni, a szállítóeszköz belső szellőztetőkészülékeit, ha ilyenek vannak, maximális üzemmódban működésbe kell hozni.

Új szállítóeszközök esetében ezenkívül a felépítményben működésbe kell hozni egy olyan fűtőberendezést, amelynek teljesítménye az állandó hőállapotban, - amikor a feltételezett osztályú szállítóeszközre előírt hőmérsékletet elérték - a falakon keresztül kicserélt hőteljesítmények 35%-át teszi ki. A vizsgálat folyamán a hűtőközeget utántölteni egyáltalán nem szabad.

b) A rögzített eutektikus lemezekkel ellátott szállítóeszközök vizsgálatához előzetesen hozzátartozik az eutektikus oldat fagyasztása. Ebből a célból, amikor a felépítmény belső középhőmérséklete és a lemezek hőmérséklete elérte a külső középhőmérsékletet (+30 °C), az ajtók és a nyílások bezárása után 18 egymást követő óra időtartamára működésbe kell hozni a lemezek hűtőberendezését. Ha a lemezek hűtőberendezése ciklikusan működő géppel van ellátva, akkor a berendezés működésének teljes időtartama 24 óra. Új szállítóeszköz esetében a felépítményben, amint a hűtőberendezés leállt, működésbe kell hozni egy olyan hőállapotban, amikor az adott osztályú szállítóeszközre előírt hőmérsékletet eléri, a falakon keresztül kicserélt hőteljesítménynek 35%-át teszi ki. A vizsgálat folyamán az oldat újrafagyasztása nem végezhető el.

c) A cseppfolyósított gáz felhasználásával működő rendszerrel felszerelt szállítóeszközök vizsgálatánál a következő eljárási rendet kell megtartani: amikor a felépítmény belső középhőmérséklete eléri a külső hőmérsékletet (+30 °C), a cseppfolyósított gáz részére szolgáló tartályokat fel kell tölteni a gyártó által előírt szintig. Majd az ajtókat, töltőnyílásokat és az összes nyílást ugyanúgy le kell zárni, mint a normális üzemeltetésnél, a belső szellőztető készülékeket (ha ilyenek vannak) maximális üzemmódban kell működésbe hozni. A termosztátot olyan hőmérsékletre állítják be, amely max. 2 °C-kal alacsonyabb az adott járműosztályra megállapított hőmérsékleti határértéknél. Ezután megkezdik a felépítmény hűtését az elfogyasztott cseppfolyósított gáz egyidejű feltöltésével. Ezt a cserét:

- vagy a hűtés kezdete és azon időpont közötti idő alatt kell végezni, amikor először érték el az adott járműosztályra meghatározott hőmérsékletet;

- vagy a hűtés kezdetétől számított három órán belül, attól függően, melyik a két időtartam közül a rövidebb.

Ezután a vizsgálatok során semmilyen tartályfeltöltés nincs.

Az új járműveknél az adott járműosztályra előírt hőmérséklet elérése után a felépítményben működésbe hozzák a fűtőberendezést, amelynek teljesítménye az állandó hőállapotnál a falakon keresztül kicserélt hőteljesítmény 35%-át teszi ki.

35. A felépítmény külső és belső középhőmérsékletét is legalább 30 percenként kell mérni.

36. A vizsgálat 12 órán át tart azt követően, hogy a felépítmény belső középhőmérséklete elérte az adott osztályú szállítóeszközre megállapított alsó határt (A = +7 °C; B = -10 °C; C = -20 °C), illetve a rögzített eutektikus lemezekkel ellátott szállítóeszközöknél azután, hogy a hűtőberendezés leállt. A vizsgálat akkor tekinthető eredményesnek, ha e 12 óra folyamán a felépítmény belső középhőmérséklete ezt az alsó határt nem haladja meg.

A hűtőgépes szállítóeszközök

37. A vizsgálatot e Függelék 32. és 33. pontjában megadott körülmények között kell elvégezni.

38. Amikor a felépítmény belső középhőmérséklete eléri a külső hőmérsékletet (+30 °C), az ajtókat, a töltőnyílásokat és a különféle egyéb nyílásokat le kell zárni, a hűtőberendezést, valamint a belső szellőztető készülékeket (ha ilyenek vannak) maximális üzemmódban kell működésbe hozni. Új szállítóeszközök esetén ezenkívül a felépítményben működésbe kell hozni egy olyan fűtőberendezést is, amelynek teljesítménye az állandó hőállapotban, amikor az adott osztályú szállítóeszközre előírt hőmérsékletet elérték, a falakon keresztül kicserélt hőteljesítmény 35%-át teszi ki.

39. A felépítmény külső és belső középhőmérsékletét is legalább 30 percenként kell mérni.

40. A vizsgálat 12 órán át tart azt követően, hogy a felépítmény belső középhőmérséklete elérte:

- vagy az adott osztályú szállítóeszközre megállapított alsó határt, ha az A, B vagy C osztályról van szó (A = 0 °C; B = -10 °C; C = -20 °C),

- vagy legalább az adott osztályú szállítóeszközöknél előírt felső határt, ha D, E vagy F osztályokról van szó (D = 0 °C; E = -10 °C; F = -20 °C).

A vizsgálat akkor tekinthető kielégítőnek, ha a hűtőberendezés e 12 órán át képes biztosítani az előírt hőállapot fenntartását, adott esetben figyelmen kívül hagyva a hűtőberendezés automatikus leolvasztási időszakait.

41. Ha a hűtőberendezést összes készülékeivel együtt az előírt viszonyítási hőmérsékleteken hasznos hűtőteljesítményének meghatározása céljából az illetékes hatóság kielégítő eredménnyel külön megvizsgálta, a szállítóeszköz minden egyéb hatásfokvizsgálat nélkül hűtőgépes szállítóeszköznek elismerhető, ha a berendezés hasznos hűtőteljesítménye nagyobb, mint a vizsgált osztályú szállítóeszközöknél folyamatos üzemállapoton a felépítmény falain keresztül bekövetkező 1,75-os tényezővel megszorzott hőveszteség. Ugyanakkor ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra a mintadarabként szolgáló járművekre, amelyekről az e Melléklet 1. Függelékének 2. pontjában említés történt.

42. Ha a hűtőgépet más típusra cserélik ki, akkor az illetékes hatóság:

a) megkövetelheti, hogy a szállítóeszközt vessék alá a 37-40. pontban előírt ellenőrzésnek és mérésnek vagy;

b) meggyőződhet arról, hogy az illető osztályú szállítóeszközre előírt hőmérsékleten az új gép hűtőteljesítménye egyenlő vagy nagyobb a lecserélt gép hasznos hűtőteljesítményénél, vagy;

c) meggyőződhet arról, hogy az új gép hasznos hűtőteljesítménye kielégíti a 41. pont rendelkezéseit.

A fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközök

43. Az üres szállítóeszközt izoterm kamrában kell elhelyezni, amelynek egyenletes és állandó középhőmérsékletét a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. A kamra levegőjét a jelen Függelék 9. pontjában megadottak szerint áramoltatni kell.

44. A hőmérséklet mérésére szolgáló, sugárzástól védett műszereket a felépítmény belsejében és azon kívül e Függelék 3. és 4. pontjában megadott helyeken kell elhelyezni.

45. Az ajtókat, a töltőnyílásokat és a különféle egyéb nyílásokat le kell zárni, a fűtőberendezést és (ha ilyenek vannak) a belső szellőztető készülékeket maximális üzemmódban kell működésbe hozni.

46. A felépítmény belső és külső középhőmérsékletét is legalább 30 percenként kell mérni.

47. A vizsgálat 12 órán át tart azt követően, hogy a felépítmény belső középhőmérséklete és a külső középhőmérséklet közötti különbség elérte az adott osztályú szállítóeszközökre megállapított feltételeknek megfelelő értéket, amit az új szállítóeszközöknél 35%-kal megnövelnek. A vizsgálat akkor tekinthető eredményesnek, ha a fűtőberendezés e 12 órán át képes biztosítani az előírt hőmérsékletkülönbség fenntartását.

A vizsgálati jegyzőkönyvek

48. A jármű minden egyes vizsgálatáról

- az 1. A. vagy 1. B. mintának megfelelő 1. részből és, ha ezt a 28. pontban előírt jegyzőkönyvben nem tették meg és

- a 4. A. 4. B., 5. vagy 6. mintának megfelelő 3. részből álló jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az üzemben lévő szállítóeszközök hőkészülékei hatásfokának ellenőrzése

49. Az illetékes hatóságok e Melléklet 1. Függeléke 1. pontja b) és c) alpontjában említett minden üzemben tartott hűtött, hűtőgépes vagy fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközön lévő hőkészülék hatékonyságának ellenőrzésére:

- a Függelék 32-47. pontjában leírt módszereket alkalmazhatják, vagy

- a következő rendelkezések alkalmazására feljogosított szakértőket jelölhetnek ki:

a) A hűtött szállítóeszközök

Ellenőrizni kell, hogy annak az üres szállítóeszköznek a belső hőmérséklete, amelyben a hőmérsékletet előzőleg a külsővel egyenlővé tették, beállítható-e az ebbe az osztályba tartozó szállítóeszközre, az e Mellékletben előírt határhőmérsékletre és e hőmérséklet alatt tartható-e „t” időtartamon át, amikor:

ahol: Δ - a +30 °C és az említett határhőmérséklet közötti különbség;

Δ1 - a vizsgálat ideje alatti külső középhőmérséklet és az említett határhőmérséklet közötti különbség, miközben a külső hőmérséklet nem alacsonyabb +15 °C-nál.

Ha az eredmények kielégítőek, akkor a szállítóeszközök az eredetileg megállapított osztályukban újabb, legfeljebb hároméves időszakra hűtőgépes szállítóeszközökként üzemben tarthatók.

b) A hűtőgépes szállítóeszközök

Ellenőrizni kell, hogy +15 °C-nál nem alacsonyabb külső hőmérsékletnél az üres szállítóeszköz belső hőmérséklete beállítható-e;

- az A, B és C osztályokban az adott osztályú szállítóeszközökre e Mellékletben előírt minimális hőmérsékletre;

- a D, E és F osztályokban az adott osztályú szállítóeszközökre e Mellékletben előírt határhőmérsékletre.

Ha az eredmények kielégítőek, akkor a szállítóeszközök az eredetileg megállapított osztályukban újabb, legfeljebb hároméves időszakra hűtőgépes szállítóeszközökként üzemben tarthatók.

c) A fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközök

Ellenőrizni kell, hogy a szállítóeszköz belső hőmérséklete és a külső hőmérséklet között e Mellékletben előírt és azt az osztályt meghatározó különbség, amelyhez a szállítóeszköz tartozik, elérhető és legalább 12 órán át fenntartható-e (az A. osztálynál 22 °C és a B. osztálynál 32 °C).

Ha az eredmények kielégítőek, akkor a szállítóeszközök az eredetileg megállapított osztályban újabb, legfeljebb hároméves időszakra fűtött szállítóeszközökként üzemben tarthatók.

d) A hűtött, hűtőgépes és a fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközökre vonatkozó közös rendelkezések

(i) Ha az eredmények nem kielégítőek, akkor a hűtött, hűtőgépes és a fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközök az eredetileg megállapított osztályukban csak akkor tarthatók üzemben, ha a vizsgálóállomáson sikeresen átesnek az e Függelék 32-47. pontjában leírt vizsgálatokon; ebben az esetben az eredetileg megállapított osztályukban újabb hatéves időszakra üzemben tarthatók.

(ii) Ha e Melléklet 1. Függeléke 2. pontja rendelkezéseinek megfelelő, meghatározott típus alapján sorozatban gyártott egy-ugyanazon tulajdonos birtokában lévő hűtött, hűtőgépes vagy fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközökről van szó, akkor abból a célból, hogy meggyőződjenek kielégítő-e általános állapotuk, az egyes szállítóeszközök hőkészülékeinek ellenőrzésén túlmenően, e Függelék 32-47. pontjának rendelkezései szerint, ezen szállítóeszközök legalább 1%-a hűtött, vagy fűtőkészülékének hatásfokát vizsgálóállomáson lehet meghatározni. Ha ezeknek az ellenőrzéseknek és a meghatározásnak az eredményei kielégítőek, akkor valamennyi ilyen szállítóeszköz az eredetileg megállapított osztályban újabb hatéves időszakra üzemben tartható.

e) Vizsgálati jegyzőkönyvek

A jármű minden egyes szakértő által végzett vizsgálatáról:

- az 1. A. vagy B. mintának megfelelő 1. részből, és ha ezt a 29.d) pontban előírt jegyzőkönyvben nem tették meg, és

- a 7., 8., vagy 9. mintának megfelelő 3 részből álló jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az új szállítóeszközökre alkalmazható átmeneti rendelkezések

50. A Megállapodás 11. Cikke 1. pontja rendelkezéseinek megfelelően a hatálybalépés napjától számított néhány éven belül, ha a vizsgálóállomások elégtelen száma miatt nincs lehetőség a szállítóeszközökön lévő hőkészülékek hatásfokának megállapítására az e Függelék 32-47. pontjában leírt módszerek alkalmazásával, akkor az e Függelék 49. pontja rendelkezéseinek alkalmazásával ellenőrizhető, hogy az új hűtött, hűtőgépes, illetve fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszközök megfelelnek-e az előírásoknak.

1.A. MINTA

Vizsgálati jegyzőkönyv

Készült „A gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló Európai Megállapodás” (ATP) rendelkezéseinek megfelelően

..... sz. vizsgálati

jegyzőkönyv

1. rész

A szállítóeszköz (a folyékony élelmiszerek szállítására szolgáló tartályok kivételével) specifikációja

A vizsgálatra feljogosított állomás/szakértő: 5

Megnevezés (név)

Cím

A szállítóeszköz típusa: 6

Gyári típusjel ...................... Nyt. szám

Sorozatszám

Az üzembevétel időpontja

Tára7 ............................ kg; Teherbírás8 kg

Felépítmény:

Márka és típus ..................... Azonosító szám

Gyártó

Tulajdonos vagy üzembentartó

Bemutatta

Gyártási idő

Fő méretek:

Kívül: hossz ........ m, szélesség ........ m, magasság m

Belül: hossz ........ m, szélesség ........ m, magasság m

A felépítmény teljes alapterülete m2

A felépítmény hasznos belső térfogata m3

A felépítmény teljes belső falfelülete, Si m2

A felépítmény teljes külső falfelülete, Se m2

A felépítményfalak specifikációja9

Tető

Padló

Oldalfalak

A felépítmény szerkezeti sajátosságai10

Ajtók/száma

Szellőzőnyílások/elhelyezése

Jegelőnyílások/és mérete

Járulékos felszerelések11

1.B. MINTA

Vizsgálati jegyzőkönyv

Készült „A gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló Európai Megállapodás„ (ATP) rendelkezéseinek megfelelően

..... sz. vizsgálati

jegyzőkönyv

1. rész

A folyékony élelmiszerek szállítására szolgáló tartályos szállítóeszközök specifikációja

A vizsgálatra feljogosított állomás/szakértő12

Megnevezés (név)

Cím

A tartály típusa13

Gyári típusjel .......... Nyt. szám .......... Sorozatszám

Az üzembevétel időpontja

Tára14 ............................ kg. Teherbírás15 kg

Tartály

Márka ............................ Azonosító szám

Gyártó

Tulajdonos és üzembentartó

Bemutatva (kinek)

Gyártási idő

Fő méretek

Kívül: hengerpalásthossz .......... m, nagyobb tengelyhossz

...... m, kisebb tengelyhossz ....... m.

Belső: hengerpalásthossz .......... m, nagyobb tengelyhossz

...... m, kisebb tengelyhossz ....... m.

Hasznos belső térfogat m3

Az egyes rekeszek belső térfogata m3

Teljes belső tartályfelület Si m2

Az egyes rekeszek belső felülete Si1 ......... Si2 m2

Teljes külső tartályfelülete Se m2

Az egyes rekeszek közepes tartályfelülete

A tartályfalak specifikációja16

A tartály szerkezeti sajátosságai17

A nyílások száma, mérete és leírása

A nyílásfedélszerkezet leírása

A túlfolyócsövek száma, mérete és leírása

Járulékos felsorolások

2.A. MINTA

2. rész

A szállítóeszköz teljes hővezetési tényezőjének mérése, a folyékony élelmiszerek szállítására szolgáló tartályok kivételével, az ATP 1. Melléklete 2. Függeléke 7-15. pontjának megfelelően

A vizsgálathoz alkalmazott eljárás: belső hűtés/belső fűtés18

A szállítóeszköz ajtói és egyéb nyílásai lezárásának kelte és időpontja:

Állandó hőállapoton való működtetés órája alatt

(........ órától ......... óráig) kapott átlagértékek:

a) A felépítmény külső középhőmérséklete;

b) A felépítmény belső középhőmérséklete:

c) Az észlelt hőmérséklet átlagos eltérése:

Maximális hőmérsékletkülönbség:

a felépítmény belsejében: K

a felépítmény külső részén: K

A felépítmény határoló felületeinek közepes hőmérséklete

A hőcserélő működési hőmérséklete19 °C

A levegő harmatpontja a felépítményen kívül, az állandó hőállapot időtartama folyamán20 ..................... °C K

A vizsgálat teljes időtartama h

Az állandó hőállapot időtartama h

A hőcserélőkben felhasznált W1 teljesítmény W

A ventilátorok által felvett W2 teljesítmény W

A képlettel kiszámított teljes hővezetési tényező

Vizsgálat a belső hűtés módszerével: 1

Vizsgálat a belső hűtés módszerével: 1

K = ........ Wm2 °C

Az elvégzett vizsgálat maximális mérési hibája %

Megjegyzések: 21

(csak a termoberendezéssel fel nem szerelt szállítóeszközre kell kitölteni)

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb hat évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető; a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése IN/IR22.

Ugyanakkor ez a vizsgálati jegyzőkönyv a szállítóeszköz hivatalos típusjóváhagyási bizonyítványaként az ATP 1. Melléklete 1. Függeléke 2.a) alpontjának értelmében legfeljebb három évig, vagy .......... -ig használható fel.

Készült: ..............-ban ............. napján

A vizsgálatokért felelős:

2.B. MINTA

2. rész

A folyékony élelmiszerek szállítására szolgáló tartályos szállítóeszközök teljes hővezetési tényezőjének mérése az ATP 1. Melléklete 2. Függeléke 16-25. pontjának megfelelően

A vizsgálathoz alkalmazott eljárás: belső fűtés

A szállítóeszköz ajtói és egyéb nyílásai lezárásának kelte és

időpontja

Állandó hőállapoton való működtetés órája alatt

(........ órától ......... óráig) kapott átlagértékek:

a) A tartály külső középhőmérséklete:

b) A tartály belső középhőmérséklete:

c) Az észlelt hőmérséklet átlagos eltérése:

Maximális hőmérsékletkülönbség:

a tartály belsejében K

az egyes rekeszek belsejében K

a tartály külső részén K

A tartályfalak közepes hőmérséklete °C

A vizsgálat teljes időtartama h

Az állandó hőállapot időtartama h

A hőcserélőkben felhasznált W1 teljesítmény W

A ventilátorok által felvett W2 teljesítmény W

kiszámított teljes hővezetési

tényező K = .......................... W/m2 K

Az elvégzett vizsgálat maximális mérési hibája %

Megjegyzés: 23

(csak a termoberendezéssel fel nem szerelt szállítóeszközre kell kitölteni).

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott legfeljebb hat évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető; a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben IN/IR. 24

Ugyanakkor ez a vizsgálati jegyzőkönyv a szállítóeszköz hivatalos típusjóváhagyási bizonyítványaként az ATP 1. Melléklet 1. Függeléke 2.a) alpontjának értelmében legfeljebb három évig, vagy .....-ig használható fel.

Készült: ..............-ban ............. napján

A vizsgálatokért felelős:

3. MINTA

2. rész

Az üzemben lévő szállítóeszköz hőszigetelő talajtulajdonságainak szakértők által a vizsgálandó állomáson kívül az ATP 1. Melléklete 2. Függelékének 29. pontja szerint végzett ellenőrzése

A vizsgálatot a vizsgálatokra feljogosított (név, cím) állomás által kiállított .........-n kelt ......... sz. jegyzőkönyv alapján végeztük.

Az egyes részeknek az ellenőrzés során észlelt állapota

Tető:

Oldalfalak:

Homlokfalak:

Padló:

Ajtók és nyílások:

Kötések:

A mosáshoz használt vízlefolyó nyílások:

A légmentesség ellenőrzése:

Az új szállítóeszköz (az előző jegyzőkönyvben feltüntetett) K tényezője ........... W/m2 K

Megjegyzések:

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb három évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető, a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben IN/IR. 25

Készült ....................-ban

Kelt: ...........

A vizsgálatért felelős:

4.A. MINTA

3. rész

A szokásos és száraz jéggel működtetett szállítóeszköz hűtőberendezésének hatékonysági ellenőrzése a vizsgálatok elvégzésére feljogosított vizsgálóállomásokon, az ATP 1. Melléklet 2. Függeléke 32-36. pontjának megfelelően, a 34.b) és 34.c) alpont kivételével.

Hűtőberendezés:

a hűtőberendezés leírása:

a hűtőközeg fajtája:

a gyártómű által megadott névleges hűtőközeg mennyiség kg

a vizsgálathoz ténylegesen betöltött hűtőközeg ......... kg független (nem független) fővezetékről történő működtetés26

leszerelhető/nem leszerelhető hűtőberendezés27

gyártómű

típus, sorozat/szám

gyártás éve

töltőbrendezés (leírás, elhelyezés, szükség esetén rajzok mellékelésével)

Belső szellőzőkészülékek:

leírása (készülék száma stb.)

villamos szellőzők teljesítménye: W

léghozam m3/h

csővezetékméretek: keresztmetszet m2,

hossz m

levegőszívó tölcsér; leírás28:

Automatikus berendezések

Közepes hőmérséklet a vizsgálatok kezdetén:

belül ..............................°C ± K

kívül ..............................°C ± K

a vizsgálókamra harmatpontja ........ °C ± K

A belső fűtés teljesítménye W

A belső és külső hőmérsékleti értékek feljegyzése és/vagy ezeknek a hőmérsékleteknek a görbéje az idő függvényében

Megjegyzések:

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb hat évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető; a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben ...........................................

Ugyanakkor ez a vizsgálati jegyzőkönyv a szállítóeszköz hivatalos típusjóváhagyási bizonyítványaként az ATP 1. Melléklet 1. Függeléke 2.a) alpontjának értelmében legfeljebb három évig, vagyis ............-ig használható fel.

Készült: ............-ban

Kelt: ..........

A vizsgálatért felelős:

4.B. MINTA

3. rész

Az eutektikus lemezes hűtőkkel felszerelt szállítóeszközök hűtőberendezésének hatékonysági ellenőrzése, a vizsgálatok elvégzésére feljogosított vizsgálóállomásokon az ATP 1. Melléklet 2. Függeléke 32-36. pontjának megfelelően, a 34.a) és 34.c) alpont kivételével.

Hűtőberendezés:

leírása

az eutektikus oldat fajtája

a gyártómű által megadott névleges eutektikus oldatmennyiség kg

rejtett hő a gyártómű által megadott fagyasztási hőmérsékletnél °C

leszerelhető/leszerelhető hűtőberendezés29 független/nem független fővezetékről történő működtetés30

gyártómű

típus, sorozat/szám

gyártás éve

eutektikus lemezek: márkája ............ típusa

a lemezek méretei, száma és elhelyezése, falaktól való távolsága (rajzok mellékelésével)

A gyártómű által megadott teljes hidegtartalék a fagyasztás hőmérsékleténél .......... °C ......... W

Belső szellőzőkészülékek (ha vannak)

leírása

automatikus berendezések

Hűtőberendezés (ha van)

márkája ........... típusa ......... száma ...........

elhelyezése

kompresszor: márkája ............... típusa

hajtás

hűtőközeg

kondenzátor

a gyártómű által a konkrét fagyasztási hőmérsékletre +30 °C külső hőmérsékletnél megadott hidegteljesítmény ........ W

Automatikus berendezések:

leolvasztó (ha van)

termosztát

alacsony nyomású relé BP

nagynyomású relé HP

biztonsági szelep

egyéb berendezések

Segédberendezések:

ajtócsatlakozások villamos fűtése:

teljesítmény az ellenállás egy folyóméterére W/m

lineáris ellenálláshossz m

Közepes hőmérséklet a vizsgálat kezdetén

belül .......................... °C ± K

kívül .......................... °C ± K

vizsgálókamra harmatpontja ................. °C ± K

A belső fűtés teljesítménye W

A szállítóeszköz ajtajai és nyílásai lezárásának napja és időpontja

A hideg akkumulálásának ideje h

A felépítmény belső és külső középhőmérsékleti értékeinek feljegyzése és/vagy ezeknek a hőmérsékleteknek görbéi az idő függvényében

Megjegyzések:

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb hat évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető, a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben .............................

Ugyanakkor ez a vizsgálati jegyzőkönyv a szállítóeszköz hivatalos típusjóváhagyási bizonyítványaként az ATP 1. Melléklet 1. Függeléke 2.a) alpontjának értelmében legfeljebb három évig, vagy ...........-ig használható fel.

Készült: ............-ban

Kelt: ..........

A vizsgálatért felelős:

4.C. MINTA

3. rész

A cseppfolyósított gázzal üzemelő, hűtőberendezéssel felszerelt szállítóeszközök hűtőberendezéseinek hatékonysági ellenőrzése a vizsgálatok elvégzésére feljogosított vizsgállóállomásokon az ATP 1. Melléklet 2. Függeléke 32-36. pontjának megfelelően a 34.a) és a 34.c) alpont kivételével

Hűtőberendezés:

leírása

független/nem független fővezetékről történő működtetés31

leszerelhető/nem leszerelhető hűtőberendezés32

gyártómű:

típus, sorozat/szám

gyártási év

hűtőközeg fajtája

a gyártómű által megadott névleges hűtőközeg mennyiség kg

ténylegesen a vizsgálatnál betöltött hűtőközeg kg

a tartály leírása

töltőszerkezet (leírás, elhelyezés)

Belső szellőzőkészülékek

leírása (készülékek száma stb.)

a villamos szellőzők teljesítménye W

léghozam m3/h

csővezetékméretek: keresztmetszet .................. m2,

hossz ................ m

Automatikus berendezések

Középhőmérséklet a vizsgálat kezdetén:

belül .......................... °C ± K

kívül .......................... °C ± K

vizsgálókamra harmatpontja ................. °C ± K

Belső fűtés teljesítménye W

A jármű ajtajai és nyílásai lezárásának napja és időpontja:

A felépítmény belső és külső középhőmérsékleti értékeinek feljegyzése és/vagy ezeknek a hőmérsékleteknek görbéi az idő függvényében

Megjegyzések:

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb hat évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető, a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben ......................................

Ugyanakkor ez a vizsgálati jegyzőkönyv a szállítóeszköz hivatalos típusjóváhagyási bizonyítványaként az ATP 1. Melléklet 1. Függeléke 2.a) alpontjának értelmében legfeljebb három évig, vagy ...........-ig használható fel.

Készült: ............-ban

Kelt: ..........

A vizsgálatért felelős:

5. MINTA

3. rész

Hűtőgépes szállítóeszközök hűtőberendezésének hatékonysági ellenőrzése a vizsgálatokra feljogosított vizsgálóállomásokon, az ATP 1. Melléklet 2. Függeléke 37-40. pontjának megfelelően

Hűtőberendezés:

fővezetékről történő független (nem független) működtetés33

leszerelhető/nem leszerelhető hűtőberendezés34

gyártómű

típus, sorozat/szám

gyártási év

hűtőközeg fajtája

hasznos hidegteljesítmény +30 °C külső hőmérsékletnél és az alábbi belső hőmérséklet

0 °C W

- 10 °C W

- 20 °C W

Kompresszor:

márkája: ................................ típusa

hajtás; villamos (termikus) hidraulikus35

kondenzátor

párologtató

Belső szellőző készülékek:

leírás (készülékek száma stb.)

villamos szellőzők teljesítménye W

léghozam m3/h

csővezetékméretek: keresztmetszet ............... m2,

hossz ............ m

Automatikus berendezések:

leolvasztó (ha van)

termosztát

alacsony nyomású relé LP

nagynyomású relé HP

biztonsági szelep

egyéb berendezések

Közepes hőmérséklet a vizsgálat kezdetén:

belül .......................... °C ± K

kívül .......................... °C ± K

vizsgálókamra harmatpontja ................. °C ± K

A belső fűtőrendszer teljesítménye W

A szállítóeszköz ajtajai és nyílásai lezárásának napja és időpontja

A felépítmény belső és külső hőmérsékleteinek feljegyzése és/vagy ezeknek a hőmérsékleteknek a görbéje az idő függvényében ..........................................................................

A vizsgálatok kezdete és azon időpont közötti időtartam, amikor a felépítmény belső középhőmérséklete elérte az előírt szintet h

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb hat évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető, a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben ........................................

Ugyanakkor ez a vizsgálati jegyzőkönyv a szállítóeszköz hivatalos típusjóváhagyási bizonyítványaként az ATP 1. Mellékletének 1. Függelékeként legfeljebb három évig, vagyis ............-ig használható fel.

Készült: ............-ban

Kelt: ..........

A vizsgálatért felelős:

6. MINTA

3. rész

A fűtött szállítóeszközök fűtőberendezésének hatékonysági ellenőrzése a vizsgálatokra feljogosított vizsgálóállomásokon, az ATP 1. Melléklet 2. Függeléke 43-47. pontjának megfelelően

Fűtőberendezés:

leírás:

független/nem független/fővezetékről történő működtetés36

leszerelhető/nem leszerelhető fűtőberendezés37

gyártómű

típus, sorozat/szám

gyártási év

felszerelési hely

teljes hőcserélő felület m2

gyártómű által megadott hasznos teljesítmény kW

Belső szellőző készülékek:

leírás (készülékek száma stb.)

villamos szellőzők teljesítménye W

léghozam m3/h

légvezetékméretek: keresztmetszet ............... m2,

hossz ............. m

Közepes hőmérséklet a vizsgálat kezdetén:

belül .......................... °C ± K

kívül .......................... °C ± K

A szállítóeszköz ajtajai és nyílásai lezárásának napja és időpontja

A felépítmény belső és külső hőmérsékleteinek feljegyzése és/vagy ezeknek a hőmérsékleteknek görbéje az idő függvényében .

A vizsgálatok kezdete és azon időpont közötti időtartam, amikor a felépítmény belső középhőmérséklete elérte az előírt szintet

Szükség esetén fel kell tüntetni a fűtőberendezés ahhoz szükséges közepes teljesítményét, hogy a vizsgálat során fenntarthassák a felépítmény belső és külső hőmérséklete között előírt38 különbséget W

Megjegyzések:

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb hat évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető, a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben .........................................

Ugyanakkor ez a vizsgálati jegyzőkönyv a szállítóeszköz hivatalos típusjóváhagyási bizonyítványaként az ATP 1. Mellékletének 1. Függelékeként legfeljebb három évig, vagyis .............-ig használható fel.

Készült: ............-ban

Kelt: ..........

A vizsgálatért felelős:

7. MINTA

3. rész

Üzemben levő hűtött szállítóeszközök hűtőberendezésének szakértői hatékonysági ellenőrzése a vizsgálóállomásokon kívül, az ATP Megállapodás 1. Melléklet 2. Függeléke 49/a. alpontjának megfelelően

A vizsgálatot a vizsgálat végzésére feljogosított vizsgálóállomás/szakértő (megnevezés, név, cím) által kiadott .................. számú ........................ -n kelt vizsgálati jegyzőkönyv alapján végeztük.

Hűtőberendezés:

leírás:

gyártómű:

típus, sorozat/szám

gyártás éve

hűtőközeg fajta

a gyártómű által megadott névleges hűtőközegmennyiség

........................................................................................ kg

ténylegesen a vizsgálatra betöltött hűtőközeg kg

töltőberendezés (leírás, elhelyezés)

Belső szellőzőkészülékek:

leírás (készülékek száma stb.)

villamos szellőzők teljesítménye W

léghozam m3/h

csővezetékméretek: keresztmetszet ................ m2,

hossz ............. m

A hűtőberendezés és a szellőzők állapota

Elért belső hőmérséklet: °C

külső hőmérséklet: °C

A szállítóeszköz belső hőmérséklete a hűtőberendezés bekapcsolása előtt °C

A hűtőberendezés teljes üzemideje h

A vizsgálat kezdete és azon időpont közötti időtartam, amikor a felépítmény belső középhőmérséklete elérte az előírt szintet h

A termosztát működésének ellenőrzése

Az eutektikus lemezekkel felszerelt hűtött szállítóeszközöknél:

a hűtőberendezésnek az eutektikus oldat fagyasztásához szükséges üzemideje h

a belső levegőhőmérséklet fenntartásának ideje a hűtőberendezés kikapcsolása után h

Megjegyzések:

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb három évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető. A szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben .........................................

Készült: ............-ban

Kelt: ..........

A vizsgálatért felelős:

8. MINTA

3. rész

Üzemben levő hűtőgépes szállítóeszközök hűtőberendezésének szakértői hatékonysági ellenőrzése a vizsgálóállomásokon kívül, az ATP Megállapodás 1. Melléklet 2. Függeléke 49/b. alpontjának megfelelően

A vizsgálatot a vizsgálat végzésére feljogosított vizsgálóállomás/szakértő (megnevezés, név, cím) által kiadott ............... számú ........................ -n kelt vizsgálati jegyzőkönyv alapján végeztük.

Hűtőberendezés

típus

gyártómű

típus, sorozat/szám

gyártás éve

leírás

a gyártómű által megadott hasznos hidegteljesítmény +30 °C külső hőmérsékletnél és az alábbi belső hőmérsékleteknél

0 °C W

- 10 °C W

- 20 °C W

a hűtőközeg fajtája és mennyisége kg

Belső szellőzőkészülékek:

leírás (a készülékek száma stb.)

a villamos szellőzők teljesítménye W

léghozam m3/h

csővezetékméretek: keresztmetszet ....................... m2,

hossz ............. m

a hűtőberendezés és a belső szellőzőkészülékek állapota

Elért belső hőmérséklet °C

külső hőmérséklet °C

és a hűtőberendezés relatív üzemideje %

a hűtőberendezés üzemideje h

A termosztát működésének ellenőrzése

Megjegyzések

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Melléklete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb három évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető, a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben .....................................

Készült: ............-ban

Kelt: ..........

A vizsgálatért felelős:

9. MINTA

3. rész

Üzemben levő fűtött szállítóeszközök fűtőberendezésének szakértői hatékonysági ellenőrzése a vizsgálóállomásokon kívül, az ATP Megállapodás 1. Melléklet 2. Függeléke 49. c) alpontjának megfelelően

A vizsgálatot a vizsgálat végzésére feljogosított vizsgálóállomás/szakértő (megnevezés, cím) által kiadott ................. számú ............................ -n kelt vizsgálati jegyzőkönyv alapján végeztük.

A fűtőberendezés típusa:

leírás

gyártómű

típus, sorozat/szám

gyártás éve

elhelyezés

teljes hőcserélő felület m2

gyártómű által megadott hasznos teljesítmény kW

Belső szellőzőkészülékek:

leírás (készülékek száma stb.)

villamos szellőzők teljesítménye W

léghozam m3/h

Csővezetékméretek: keresztmetszet ....................... m2,

hossz .................. m

A fűtőberendezés és a belső szellőzőkészülékek állapota

°C

Elért belső hőmérséklet °C

külső hőmérséklet °C

és a fűtőberendezés relatív üzemideje %

a fűtőberendezés üzemideje h

A termosztát működésének ellenőrzése

Megjegyzések

A fenti vizsgálati eredmények alapján a szállítóeszköz az ATP 1. Mellékelete 3. Függelékének értelmében kiadott, legfeljebb három évig érvényes bizonyítvány alapján alkalmasnak tekinthető; a szállítóeszköz azonosítási betűjelzése ebben az esetben .....................................

Készült: ............-ban

Kelt: ..........

A vizsgálatért felelős:

1. Melléklet, 3. Függelék

A) A GYORSAN ROMLÓ ÉLELMISZEREK NEMZETKÖZI SZÁRAZFÖLDI SZÁLLÍTÁSAIRA HASZNÁLT HŐSZIGETELT, HŰTÖTT, HŰTŐGÉPES, ILLETVE FŰTŐBERENDEZÉSSEL ELLÁTOTT SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK RÉSZÉRE KIÁLLÍTHATÓ BIZONYÍTVÁNY MINTÁJA

1 Az ország nemzetközi közúti forgalomban használt megkülönböztető jelzése.

6 A bizonyítványt kiállító hivatalt meghatározó sorszám (betűk, számok stb.) és a berendezés feltételes megjelölése.

5 A felesleges törlendő

BIZONYÍTVÁNY39
amelyet „A gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló Európai Megállapodás” (ATP) rendelkezéseivel összhangban adtak ki.

1. A bizonyítványt kiállító hatóság

2. Szállítóeszköz40

3. Azonosítási száma adományozója

4. Tulajdonosa vagy üzemeltetője

5. Bemutatója

6. Megállapítást nyert, hogy41 a

6.1. ellátva az alábbi hőkészülékkel

6.1.1. önálló üzemelésű42

6.1.2. nem önálló üzemelésű43

6.1.3. leszerelhető44

6.1.4. le nem szerelhető45

7. A bizonyítvány kiállításának alapja

7.1. Ezen bizonyítvány kiállításának alapja:

7.1.1. A szállítóeszköz vizsgálata46

7.1.2. A mintapéldány szállítóeszközzel való megegyezése47

7.1.3. Az időszakonkénti ellenőrzés48

7.1.4. Az átmeneti rendelkezések49

7.2. Ha a bizonyítványt egy vizsgálat alapján, vagy a vizsgálaton átesett azonos típusú szállítóeszközre való hivatkozással állították ki, fel kell tüntetni:

7.2.1. a vizsgálóállomás megnevezését .......................

7.2.2. a vizsgálatok jellegét50 ........................................

7.2.3. a vizsgálati jegyzőkönyv vagy jegyzőkönyvek

számát, illetve számait ....................................

7.2.4. a K tényező értékét ............................................

7.2.5. a hasznos hűtőteljesítmény51 30 °C külső hőmérsékletnél és a felépítmény

- .......... °C belső hőmérsékleténél ......... W

- .......... °C belső hőmérsékleténél ......... W

8. Ez a bizonyítvány ................ -ig érvényes

8.1. Azzal a feltétellel, hogy:

8.1.1. a hőszigetelt felépítményt - és ha van - a hőkészüléket jó állapotban tartják;

8.1.2. a hőkészüléken semmiféle jelentős módosítást nem hajtanak végre;

8.1.3. a hőkészülék kicserélése esetén az új készülék hűtőteljesítménye a lecseréltével azonos, vagy annál nagyobb lesz.

9. Készült: (hely)

10. (keltezés)

a bizonyítványt kiadó hatóság

B) AZ 1. MELLÉKLET 1. FÜGGELÉKÉNEK 4. PONTJÁBAN A SZÁLLÍTÓESZKÖZÖKRE ELŐÍRT BIZONYÍTVÁNYTÁBLA

1. Ezt a bizonyítványtáblát az egyéb hivatalos célú jóváhagyási táblák mellett a szállítóeszközön jól látható helyen megbízható módon kell rögzíteni. Az alábbiakban közölt mintának megfelelő tábla téglalap alakú legyen és azt legalább 160×100 mm méretben rozsdamentes és tűzálló anyagból kell készíteni. A tábla feliratai jól olvashatóak és kopásállóak legyenek; a táblán legalább angol, francia vagy orosz nyelven a következő adatokat kell feltüntetni:

a) latin betűkkel az „ATP” betűjelzést, amely után fel kell tüntetni: „GYORSAN ROMLÓ ÉLELMISZEREK SZÁLLÍTÁSÁRA JÓVÁHAGYVA”;

b) a „JÓVÁHAGYÁSI SZÁM” szavakat, amelyek után fel kell tüntetni annak az országnak (a nemzetközi közúti forgalomban használt) betűjelét, amely az adott szállítóeszközt jóváhagyta és a jóváhagyás számát (szám, betűjel stb.);

c) a „SZÁLLÍTÓESZKÖZ SZÁMA” szavakat, amelyek után fel kell tüntetni a konkrét járműegység azonosítására szolgáló egyedi számot (amely lehet a gyári szám is);

d) az „ATP BETŰJELZÉS” szavakat, amelyek után fel kell tüntetni az 1. Melléklet 4. Függelékében a szállítóeszköz osztályának és kategóriájának megfelelően előírt azonosító betűjelzést.

e) az „ÉRVÉNYES .................... -IG” szavakat, amelyek után fel kell tüntetni az adott szállítóeszköz jóváhagyásának lejártát (év, hónap). Amennyiben a jóváhagyást vizsgálat, illetve szemle után megújították, a következő lejárat időpontja ugyanebben a sorban tüntethető fel.

2. Az „ATP” felirat, valamint a betűjelzés betűinek magassága kb. 20 mm legyen. Az egyéb betűk és számok magassága legalább 5 mm legyen.

1. Melléklet, 4. Függelék

A különleges szállítóeszközökre felhelyezhető azonosító betűjelzések

E Melléklet 1. Függelékének 5. pontjában előírt azonosító betűjelzések fehér alapon sötétkék latin nagybetűkkel állnak; a betűk magassága legalább 12 mm legyen.

A betűjelzések a következők:

FUVARESZKÖZ AZONOSÍTÓ BETŰJELZÉSEK

Normális hőszigetelésű szállítóeszköz IN

Fokozott hőszigetelésű szállítóeszköz IR

„A” osztályú normális hőszigetelésű hűtött szállítóeszköz
RNA

„A” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtött szállítóeszköz
RRA

„B” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtött szállítóeszköz
RRB

„C” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtött szállítóeszköz
RRC

„D” osztályú normális hőszigetelésű hűtött szállítóeszköz
RND

„D” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtött szállítóeszköz
RRD

„A” osztályú normális hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FNA

„A” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FRA

„B” osztályú normális hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FNB52

„B” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FRB

„C” osztályú normális hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FNC53

„C” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FRC

„D” osztályú normális hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FND

„D” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FRD

„E” osztályú normális hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FNE54

„E” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FRE

„F” osztályú normális hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FNF55

„F” osztályú fokozott hőszigetelésű hűtőgépes szállítóeszköz
FRF

„A” osztályú normális hőszigetelésű fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszköz
CNA

„A” osztályú fokozott hőszigetelésű fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszköz
CRA

„B” osztályú fokozott hőszigetelésű fűtőberendezéssel ellátott szállítóeszköz
CRB

Ha a szállítóeszköz leszerelhető vagy nem önálló üzemelésű hőkészülékkel van ellátva, akkor megfelelő azonosító betűjelzést vagy jelzéseket „X” betűvel kell kiegészíteni. A fent megadott azonosító betűjelzéseken kívül a jelzés vagy jelzések alatt fel kell tüntetni a szállítóeszközről kiállított bizonyítvány érvényességének határidejét (év, hónap), amely e Melléklet 3. Függeléke 8. rovatának A fejezetében szerepel.


Minta:
RNA
5-1974.
5 = hónap (május)
1974 = év, a bizonyítvány
érvényességének határideje

2. Melléklet

Hőmérsékleti viszonyok a fagyasztott és mélyhűtött élelmiszerek szállításánál

A berakás, a szállítás és a kirakás ideje alatt a legmagasabb hőmérséklet a rakomány egyetlen pontjában sem haladhatja meg az egyes termékekre vonatkozóan alább megadott értékeket. Ha azonban bizonyos műszaki műveletek, például egy hűtőgépes szállítóeszköz párologtató készülékének leolvasztása rövid időre a rakomány egy részének korlátozott hőmérsékletemelkedését eredményezi, az egyes élelmiszerekre vonatkozóan alább megadott hőmérséklet legfeljebb 3 °C-kal túlléphető.

Jégkrémek és fagyasztott vagy gyorsfagyasztott (mélyhűtött) sűrített gyümölcslevek
-20 °C

Fagyasztott vagy gyorsfagyasztott (mélyhűtött) halak
-18 °C

Bármilyen más gyorsfagyasztott (mélyhűtött) élelmiszer
-18 °C

Fagyasztott vaj és egyéb zsiradékok -14 °C

Fagyasztott belsőségek, aprólékok, tojássárgája, baromfi és szárnyasvad
-12 °C

Fagyasztott hús -10 °C

Bármilyen más fagyasztott élelmiszer -10 °C

3. Melléklet

Hőmérsékleti viszonyok egyes nem fagyasztott vagy nem gyors/mélyhűtött élelmiszerek szállításánál

A szóban forgó élelmiszerek hőmérséklete a szállítás ideje alatt az alábbi megadott hőmérsékletet nem haladhatja meg:

Belsőségek és aprólékok +3 °C***

Vaj +6 °C

Szárnyasvad +4 °C

Azonnali fogyasztásra szánt tej tartályban (nyers vagy pasztörizált)
+4 °C***

Tej az élelmiszeripar számára +6 °C***

Tejtermékek (joghurt, kefír, tejszín és nyers sajt)
+4 °C***
****

Hal, molluszkok, rákfélék* Mindenkor olvadó jégben
kell szállítani

Húskészítmények** +6 °C

Hús (belsőségek kivételével) +7 °C

Baromfi és nyúl +4 °C”

* A füstölt, sózott, szárított vagy élő hal, molluszkok és élő rák kivételével.

** A sózással, füstöléssel, szárítással vagy csírátlanítással tartósított élelmiszerek kivételével.

*** A szállítás időtartama elvileg nem haladhatja meg a 48 órát.

**** Nyers sajt - érlelés nélkül gyártott sajt, amelyet a gyártás után közvetlenül lehet fogyasztani és amelynek tárolási ideje korlátozott.

3. § A Magyar Köztársaság56 Kormánya a Megállapodáshoz való csatlakozáskor a következő fenntartást tette:

„A Magyar Népköztársaság Kormánya a Megállapodáshoz való csatlakozással egyidejűleg kijelenti, hogy - összhangban a 16. Cikk 1. pontjával - nem tekinti magára nézve kötelezőnek a 15. Cikk 2. és 3. pontjának rendelkezéseit.”

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1988. december 4. napjától kell alkalmazni.

(2) A Megállapodás végrehajtásáról, a Megállapodás mellékletei módosításainak és kiegészítéseinek a kihirdetéséről - az érdekelt miniszterekkel történő egyeztetés után - a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter gondoskodik.

(3) A Megállapodás és mellékletei végrehajtásával összefüggő feladatok megosztását e rendelet melléklete tartalmazza.

Melléklet a 25/1989. (III. 17.) MT rendelethez

A Megállapodással és mellékleteivel összefüggő hatósági feladatok megosztása a következő:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium57

- Részt vesz a Megállapodás mellékleteivel (függelékeivel) kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon; az ezeken felmerült, illetőleg a Megállapodás 18. Cikke alapján írásban tett módosításokra vonatkozó magyar álláspontot - az érdekelt minisztériumokkal egyetértésben - kialakítja.

- Elvégezteti a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága útján a Megállapodás hatálya alá tartozó, nemzetközi forgalomban közlekedtetett szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjét, s kiadatja az egyes szállítóeszközökre a Megállapodás 1. Mellékletének 1. Függelékében előírt ATP alkalmassági bizonyítványt.58

- A Megállapodás 1. Mellékletében előírt vizsgálatok elvégzésére hivatalosan bejelentett vizsgálóállomást hozhat létre. Az olyan vizsgálatok elvégzéséről, illetőleg a vizsgálati jegyzőkönyvek beszerzéséről azonban, amelyek kizárólag ilyen hivatalosan bejelentett vizsgálóállomáson végezhetők el, magyarországi vizsgálóállomás hiányában a szállítóeszközök tulajdonosa (üzembentartója) köteles gondoskodni.

- Gondoskodik a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága útján a Megállapodás 1. Mellékletének 1. Függelékében előírt azonosító jelzés hitelesítéséről és szabályozza annak használatát.59

- Gondoskodik a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága útján, a Megállapodás 1. Mellékletének 1. Függelékében előírtakra figyelemmel, a külföldi kijelölt vagy elismert vizsgálóállomás ellenőrzési eredményének honosításáról.60

- A vizsgálatok hatósági díját a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter rendeletben állapítja meg.

Külügyminisztérium

A Megállapodás 6. Cikkében foglaltakkal összhangban - szükség esetén - tájékoztatja valamennyi Szerződő Felet a Megállapodás rendelkezéseinek megtartása érdekében a Magyar Köztársaságban61 hozott általános jellegű intézkedésekről.

Földművelésügyi Minisztérium62

A Megállapodás 4. Cikkének 2/b) pontja alapján jogosult - a fertőző állatbetegségek megakadályozása céljából - az állati eredetű élelmiszerek behozatalát - az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztály által irányított és felügyelt Állategészségügyi Határállomási Szolgálat útján - feltételekhez kötni vagy megtiltani, amennyiben az nem összeegyeztethetetlen a Magyar Köztársaságnak63 a nemzetközi szállításra vonatkozó - a Megállapodáshoz való csatlakozás időpontjában hatályos, vagy azok helyett hatályba lépő egyezményekből (megállapodásokból) eredő nemzetközi kötelezettségeivel.

Pénzügyminisztérium

- Szabályozza a Megállapodás hatálya alá eső árut szállító közúti és vasúti járművek beléptetésénél és kiléptetésénél szükséges ellenőrzés rendjét.

- Intézkedik - szükség esetén - a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága útján a szakhatóság képviselőjének a határvizsgálatba történő bevonásáról.

Népjóléti Minisztérium64

A Megállapodás 4. Cikke alapján jogosult - a fertőző betegségek megakadályozása céljából - a nem állati eredetű élelmiszerek behozatalát - a Közegészségügyi, Járványügyi Főosztály által irányított közegészségügyi-járványügyi felügyelőségek útján - feltételekhez kötni vagy megtiltani, amennyiben az nem összeegyeztethetetlen a Magyar Köztársaságnak65 a nemzetközi szállításra vonatkozó - a Megállapodáshoz való csatlakozás időpontjában - hatályos vagy azok helyett hatályba lépő egyezményekből (megállapodásokból) eredő nemzetközi kötelezettségeivel.



1  Módosítva: 1990. évi XL. törvény 51. § (2) alapján.


2  Vasúti kocsik, tehergépkocsik, pótkocsik, nyerges pótkocsik, konténerek és más hasonló szállítóeszközök.


3  Amikor tartályos szállítóeszközökről van szó, a „felépítmény” ebben a meghatározásban magát a tartályt jelenti.


4  A zúzmara lerakódásának elkerülésére.


5  A felesleges kihúzandó (a szakértők csak akkor végeznek vizsgálatokat, ha ezeket a vizsgálatokat az ATP 1. Melléklete 2. Függelékének 29., illetve 49. pontja szerint végzik).


6  Vasúti kocsi, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi, konténer stb.


7  Fel kell tüntetni ezeknek az adatoknak a forrását.


8  Fel kell tüntetni ezeknek az adatoknak a forrását.


9  Azoknak az anyagoknak a fajtája és vastagsága, amelyekből a felépítményfalak készültek, kezdve a belső, végezve a külső oldallal, a gyártás módja stb.


10  Ha a felépítmény nem sima felületű, fel kell tüntetni az Si és az Se meghatározásának módját.


11  Állvány a húsok számára, fletnerek stb.


12  A felesleges kihúzandó (a szakértők csak akkor végeznek vizsgálatokat, ha ezeket a vizsgálatokat az ATP 1. Melléklete 2. Függelékének 29., illetve 49. pontja szerint végzik).


13  Vasúti kocsi, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi, konténer stb.


14  Fel kell tüntetni ezeknek az adatoknak a forrását.


15  Fel kell tüntetni ezeknek az adatoknak a forrását.


16  Azoknak az anyagoknak a fajtája és vastagsága, amelyekből a felépítményfalak készültek, kezdve a belső, végezve a külső oldallal, a gyártás módja stb.


17  Ha a felépítmény nem sima felületű, fel kell tüntetni az Si és az Se meghatározásának módját.


18  A felesleges kihúzandó.


19  Csak a belső hűtéssel végzett vizsgálatoknál kell feltüntetni.


20  Csak a belső hűtéssel végzett vizsgálatoknál kell feltüntetni.


21  Ha a felépítmény nem paralelepipedon alakú, fel kell tüntetni a felépítmény külső és belső hőmérsékletmérési pontjait.


22  A felesleges kihúzandó.


23  Ha a felépítmény nem paralelepipedon alakú, fel kell tüntetni a felépítmény külső és belső hőmérsékletmérési pontjait.


24  A felesleges kihúzandó.


25  A felesleges kihúzandó.


26  A felesleges kihúzandó.


27  A felesleges kihúzandó.


28  A felesleges kihúzandó.


29  A felesleges kihúzandó.


30  A felesleges kihúzandó.


31  A felesleges kihúzandó.


32  A felesleges kihúzandó.


33  A felesleges törlendő.


34  A felesleges törlendő.


35  A felesleges törlendő.


36  A felesleges törlendő.


37  A felesleges törlendő.


38  Az új szállítóeszközöknél 35%-kal meg kell növelni.


39  A bizonyítvány űrlapját a kiállító ország nyelvén és angol, francia vagy orosz nyelven kell kinyomtatni, a sorokat a fenti módon kell beszámozni


40  A szállítóeszköz típusát (vasúti kocsi, tehergépjármű, pótkocsi, nyerges pótkocsi, konténer stb.); amikor a szállítóeszköz folyékony élelmiszerek szállítására szolgáló tartály, ki kell írni a „tartály” szót.


41  A jelen Melléklet 4. Függelékében megjelölt megnevezést és a megfelelő azonosító számjelet kell beírni.


42  A felesleges törlendő.


43  A felesleges törlendő.


44  A felesleges törlendő.


45  A felesleges törlendő.


46  A felesleges törlendő.


47  A felesleges törlendő.


48  A felesleges törlendő.


49  A felesleges törlendő.


50  Például az izotermikus tulajdonságok vagy a hőkészülékek hatásfokának vizsgálata.


51  Abban az esetben, ha a hűtőteljesítményeket e Melléklet 2. Függeléke 42. pontjának rendelkezései szerint mérték.


52  Lásd e Melléklet 5. pontjának átmeneti rendelkezéseit.


53  Lásd e Melléklet 5. pontjának átmeneti rendelkezéseit.


54  Lásd e Melléklet 5. pontjának átmeneti rendelkezéseit.


55  Lásd e Melléklet 5. pontjának átmeneti rendelkezéseit.


56  Módosítva: 1989. évi XXXI. törvény 38. § (1) alapján.


57  Módosítva: 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 41. § alapján.


58  Módosította: 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 41. §, 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. §.


59  Módosította: 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 41. §, 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. §.


60  Módosította: 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 41. §, 168/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. §.


61  Módosítva: 1989. évi XXXI. törvény 38. § (1) alapján.


62  Módosítva: 1990. évi XXX. törvény 4. § d) alapján.


63  Módosítva: 1989. évi XXXI. törvény 38. § (1) alapján.


64  Módosítva: 1990. évi XXX. törvény 4. § f) alapján.


65  Módosítva: 1989. évi XXXI. törvény 38. § (1) alapján.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!