A pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. Az Országgyűlés ezért az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak érvényesülése, valamint a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesítésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § * E törvény hatálya azokra az egyesületekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
1/A. § * A pártra
a) – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek egyesülésére, szétválására, felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, és
b) az Ectv. 11. § (3)–(5), (6) és (7) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell.
2. § (1) A pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek.
(2) * Pártnak csak természetes személy lehet a tagja.
(3) * Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.
(4) * A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az Ectv. és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy e törvény megsértése esetén indíthat pert.
(5) * Az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörét a pártok működése felett az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
(6) *
3. § (1) * A párt jogutóddal szűnik meg, ha
a) más párttal összeolvad,
b) más pártba beolvad, vagy
c) több pártra válik külön.
(1a) * A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha
a) feloszlik,
b) a bíróság feloszlatja,
c) a bíróság megszünteti, vagy
d) a bíróság megállapítja megszűnését,
és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.
(1b) * Pártból való kiválás esetén jogutód csak párt lehet.
(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
(3) * A bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. *
(4) * A (3) bekezdésben említett esetben az egyesület megszűnésének vagyoni következményeire továbbra is e törvény rendelkezései az irányadóak.
(5) * A párt feloszlása esetén a párt bejegyzett képviselője a következő tartalmú közleményt köteles megjelentetni a Magyar Közlönyben:
a) annak megjelölését, hogy a hitelezők a közlemény megjelenésétől számított 90 napon belül hol jelenthetik be követeléseiket;
b) a párt kíván-e alapítványt létrehozni.
(6) * Az (5) bekezdés szerinti esetben a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait a zárlati munkák elvégzését követően átadja a bíróságnak.
(7) * A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és
a) az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy
b) azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy
c) hogy fennmaradó vagyonát a 8. § (1) bekezdése szerinti alapítvány tulajdonába adta.
(8) * A bíróság a párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős határozatáról értesíti az Országgyűlés elnökét.
3/A. § * (1) A párt megszűnése esetén egyszerűsített törlési eljárásnak nincs helye.
(2) A párt ellen csődeljárásnak nincs helye.
(3) A párt fizetésképtelenségét nem lehet megállapítani a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá az Ectv. 10. § (3) bekezdése szerinti esetekben.
(4) A Cstv. 27. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben akkor lehet kezdeményezni a párt felszámolását, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot.
(5) A Cstv. 26. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, az Ectv. 10. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság által – a párt kérelmére, tartozásai kifizetésére – engedélyezett határidő lejárta a választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszakra esik, a bíróság által engedélyezett fizetési haladék az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig meghosszabbodik.
(6) A választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszak alatt a párt felszámolása nem rendelhető el, a felszámolási eljárást elrendelő végzés és az e végzést másodfokon elbíráló végzés meghozatalára a Cstv.-ben meghatározott határidő ezen időszakkal meghosszabbodik.
3/B. § * A felszámolás körébe a párt felszámolásának elrendelésekor a tulajdonában lévő és a felszámolási eljárás alatt szerzett vagyon tartozik.
3/C. § * (1) A párt a felszámolás elrendelését követően az 5. § szerinti támogatásra nem jogosult.
(2) * A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és kötelezettségállományának megállapítása érdekében a bíróság a felszámolás jogerős elrendelését követő 45 napon belül nyilvános meghallgatást tart. A meghallgatásra meg kell idézni a párt vezető tisztségviselőit, a pártnak a párt felszámolása elrendelését megelőző 10 évben közreműködő vezető tisztségviselőit, a felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelőt, ha ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére is sor került. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson tesz eleget a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi kötelezettségeknek, a korábbi vezető tisztségviselők a bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti időszak adatairól. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson adja át a felszámolónak a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre irányadó szabályok szerint elkészített záró beszámolót, az e törvény előírásai szerint készített pénzügyi kimutatást, a törtévre vonatkozóan is. A párt vezető tisztségviselőjének igazolnia kell továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti záró adóbevallási kötelezettségének is.
(3) * A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a párt vezető tisztségviselőjére, illetve a párt korábbi vezető tisztségviselőjére 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő összegű pénzbírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.
3/D. § * (1) A párttal szemben egyszerűsített felszámolásnak nincs helye.
(2) A felszámolási eljárásban a párt vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdonjogot – a Cstv.-ben felsoroltakon kívül –
a) a pártnak, a párt által alapított gazdasági társaságnak és a párt által a 9/A. § szerint alapított alapítványnak a vezető tisztségviselője,
b) a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli időszakban vezető tisztségviselő tisztséget betöltő személy,
c) a párt által
ca) alapított gazdasági társaság,
cb) a 9/A. § alapján alapított alapítvány,
d) az a)–b) pontban említett személyek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.
3/E. § * A párt felszámolásának befejeződését követően fennmaradt vagyont a bíróság a 8. § szerinti alapítvány részére adja át.
3/F. § * Ha a párt jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a párt vezető tisztségviselőivel szemben, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a párt vezető tisztségviselője a párt fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
4. § * (1) * A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
(2) A párt részére – az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.
(3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira.
(4) Az a párt, amely a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.
(5) Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.
5. § (1) * E törvény alapján az állam tulajdonából ingyenesen a központi költségvetésből támogatásra jogosult pártok tulajdonába kerülnek – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok az ott meghatározott tulajdoni hányadok szerint. *
(2) * A párt e törvény rendelkezései szerint támogatásra jogosult.
A központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át – egyenlő arányban – az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.
(3) * A támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét az Országgyűlés alakuló ülését követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
(4) * A pártok támogatására fordítandó összeget a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.
6. § (1) * A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja:
a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;
b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.
(2) * A pártnak az (1) bekezdésben említett gazdasági-vállalkozási tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.
(3) * A párt egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, azonban más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.
(4) A párt a pénzeszközeit – részvényvásárlás kivételével – értékpapírba fektetheti.
(5) * Ha a párt az (1)–(4) bekezdésben foglalt szabályokat megsérti a 4. § (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.
7. § * Ha a párt más párttal összeolvad, más pártba beolvad, vagy több pártra válik külön, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt szétválási tervben határozza meg.
8. § * (1) * Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az Országgyűlés által kiküldött – az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló – bizottság dolgozza ki.
(2) Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, az (1) bekezdésben említett alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.
9. § (1) * A pártok kötelesek minden év május 31-ig az 1. számú melléklet szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is közzétenni.
(2) * A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat – a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével – külön kell feltüntetni.
(3) * A párt gazdálkodására egyebekben az egyesületek gazdálkodására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
9/A. § * (1) * A párt a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából, külön törvény rendelkezései szerint, a központi költségvetésből az e §-ban meghatározott támogatásra jogosult alapítványt hozhat létre.
(2) * A támogatás kifizetése naptári negyedévenként történik, a negyedév első napján.
(3) * A támogatásra az adott negyedévben az az alapítvány jogosult, *
a) * amelyet olyan párt alapított, amely az adott negyedév első napján az 5. § (2) bekezdése alapján támogatásra jogosult, és
b) amelynek alapító okirat szerinti célja kizárólag az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányul.
(4) * A támogatásra jogosult alapítványok támogatásának naptári évre számított összege nem lehet alacsonyabb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben a tárgyévet megelőző évben a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására tervezett előirányzatok összege.
(5) * A támogatás az alapítványt az azt alapító pártra, valamint e párt jelöltjeire az országgyűlési képviselők legutóbbi általános választásán leadott szavazatok arányában illeti meg.
(6) * A támogatás felosztása szempontjából az országgyűlési képviselők általános választásának eredményét első ízben az Országgyűlés megalakulását követő naptári negyedév első napjától kell figyelembe venni.
(7) *
(8) * Pártonként csak egy alapítvány részesíthető az e § szerinti támogatásban.
9/B. § * Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott állami vagyon átruházása nem minősül tiltott állami támogatásnak.
10. § (1) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.
(2) Államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult.
(3) * Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek.
(4) * Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke az ügyész Ectv. 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárását indítványozza.
11. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg – a párt vagy annak tagja vonatkozásában – hatályát veszti minden olyan jogszabályi rendelkezés, amely valamely párt vagy annak tagjával kapcsolatban rendelkezést tartalmaz.
12. § * Az I–IV. Fejezet, a IV/B. Fejezet, az V. Fejezet, a 15. §, a 16. §, 17. § és az 1–3. számú melléklet az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
13. § *
14. § *
15. § * Ha már bejegyzett egyesület pártként kíván működni, köteles bejelenteni a bíróságnak, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és alapszabályát egyidejűleg a bíróságnak benyújtani.
16. § * Pártként az az egyesület működhet, amely bejegyzési kérelmével, illetőleg a 15. §-ban említett bejelentésével egyidejűleg a 2. számú mellékletben meghatározottak szerinti vagyonmérlegét a bírósághoz benyújtotta.
17. § * E törvénynek az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
18. § *
19. § *
| Bevételek: | ||
| 1. Tagdíjak | ||
| Ft | ||
| 2. Központi költségvetésből származó támogatás | ||
| Ft | ||
| 3. A párt országgyűlési képviselőcsoportjának | ||
| nyújtott állami támogatás | ||
| Ft | ||
| 4. Egyéb hozzájárulások, adományok | ||
| (az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve) | ||
| Ft | ||
| 5. * A párt által alapított korlátolt | ||
| felelősségű társaság nyereségéből származó bevétel | ||
| Ft | ||
| 6. Egyéb bevétel | ||
| Ft | ||
| Összes bevétel a gazdasági évben | ||
| Ft | ||
| Kiadások: | ||
| 1. Támogatás a párt országgyűlési képviselőcsoportja számára | ||
| Ft | ||
| 2. Támogatás egyéb szervezeteknek | ||
| Ft | ||
| 3. Vállalkozások alapítására fordított összegek | ||
| Ft | ||
| 4. Működési kiadások | ||
| Ft | ||
| 5. Eszközbeszerzés | ||
| Ft | ||
| 6. Politikai tevékenység kiadása | ||
| Ft | ||
| 7. Egyéb kiadások | ||
| Ft | ||
| Összes kiadás a gazdasági évben | ||
| Ft | ||
| A vagyon megnevezése | Ft-ban | ||
| 1. Állóeszközök és beruházások | |||
| 11. Ingatlanok | |||
| 12. Gépek, berendezések és felszerelések | |||
| 13. Járművek | |||
| 16. Üzemkörön kívüli állóeszközök | |||
| 17. Állóeszközök értékcsökkenése | |||
| 18. Jóléti állóeszközök | |||
| 19. Beruházások | |||
| 2. Készletek | |||
| 21., 22. Anyagok | |||
| 23. Fogyóeszközök | |||
| 25. Befejezetlen termelés és félkész termék | |||
| 26. Késztermék | |||
| 27., 28. Áruk | |||
| 29. Jóléti készletek | |||
| 3. Pénzügy és bankszámlák | |||
| 31–32. Pénz- és bankszámlák | |||
| 33. Adósok, vevők | |||
| 35. Elszámolás munkavállalókkal | |||
| 37. Egyéb elszámolások | |||
| 38. Elkülönített elszámolások | |||
| 39. Átmenő aktívák | |||
| Eszközök összesen | |||
| A vagyon forrása | Ft-ban | ||
| 3. Pénzeszközök | |||
| 326. Beruházási juttatás | |||
| 34. Szállítók | |||
| 35. Elszámolás a munkavállalókkal | |||
| 36. * Elszámolás a központi költségvetéssel | |||
| 37. Egyéb elszámolások | |||
| 39. Átmenő passzívák | |||
| 4. Alapok | |||
| 41. Állóeszközök alapjai | |||
| 42. Forgóeszközök alapjai | |||
| 43. Tartalékok | |||
| 44. Érdekeltségi alapok | |||
| 45. Kölcsönadott és kapott eszközök alapjai | |||
| 46. Egyéb alapok | |||
| 48. Elkülönített alapok | |||
| 49. Évi mérleg és eredményszámlák | |||
| Források összesen | |||
| Ingatlan megnevezése | Párt neve | Tulajdoni arány | |
| Budapest II., Bem tér 3. | Magyar Demokrata Fórum | 1/1 | |
| Budapest V., Mérleg u. 6. | Szabad Demokraták Szövetsége | 1/1 | |
| Budapest V., Belgrád rkp. 24. | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt | 1/1 | |
| Budapest VI., Lendvay u. 28. | Fiatal Demokraták Szövetsége | 1/1 | |
| Budapest VIII., Köztársaság tér 26. | Magyar Szocialista Párt | 1/1 | |
| Budapest XII., Nagy Jenő u. 5. | Kereszténydemokrata Néppárt | 86/100 | |
| Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt | 14/100 |
