A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján – az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel és a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem:
1. § (1) * A rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő járművekre terjed ki. *
(2) A Bécsben 1968. évi november hó 8. napján aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezményben részes államok által kiadott hatósági jelzéssel közlekedő külföldi járművekre az Egyezmény 5. számú Függelékében foglalt műszaki előírások az irányadók.
(3) *
2. § (1) * A rendelet alkalmazásában jármű: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, ezek pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű és a kézikocsi. A járművekkel kapcsolatos fogalmakra – a rendelet Függelékeiben meghatározott eltérésekkel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: ER.) meghatározottakat kell alkalmazni. A járművek egyes kategóriáit a rendelet Függelékei határozzák meg.
(2) A rendelet alkalmazásában fokozott hőszigetelésű jármű az, amelynek felépítménye áruk előírt hőmérsékleten történő szállítására szolgál, továbbá a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről Genfben 1970. szeptember 1. napján kötött, a 25/1989. (III. 17.) MT rendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodás B, C, E vagy F osztályainak megfelelően van kialakítva és oldalfalai legalább 45 mm vastagok.
(3) * A vontatott mezőgazdasági és ipari munkagépre – ha a rendelet eltérően nem rendelkezik – a pótkocsira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A lassú járműnek nem minősülő, legfeljebb 40 km/óra tervezési sebességű önjáró munkagépre a mezőgazdasági vontatóra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a 40 km/óra tervezési sebességet meghaladó önjáró munkagépre a gépjárműre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) * E rendelet alkalmazásában
a) autógáz:
aa) a cseppfolyós gáz (propán, propilén, bután, izobután, izobutilén, butilén, valamint ezek elegyei),
ab) a sűrített földgáz,
ac) egyéb gáz;
b) gázüzemű jármű az, amelynek üzemanyaga autógáz, ezen belül:
ba) tiszta gázüzemű jármű az, amely kizárólag autógázzal,
bb) vegyes üzemű jármű az, amely egyidejűleg autógázzal és egyéb üzemanyaggal,
bc) kettős üzemű jármű az, amely vagy autógázzal vagy egyéb üzemanyaggal
üzemeltethető.
(5) * E rendelet alkalmazásában *
a) útkímélő-tengelynek kell tekinteni a jármű olyan hajtott tengelyét, amelyen
aa) négy gumiabroncs van felszerelve (ikerabroncsozású), és
ab) * a tengely felfüggesztése légrugós vagy azzal egyenértékű (az egyenértékűség megállapításának feltételeit az 1230/2012/EU bizottsági rendelet III. melléklete tartalmazza);
b) útkímélő tengelycsoportnak kell tekinteni azt a két tengelyből álló tengelycsoportot, amelynek
ba) egyik tengelye útkímélő tengely, illetve
bb) hajtott tengelye vagy tengelyei ikerabroncsozásúak, továbbá tengelyterhelései nem haladják meg a 9,5 tonnát.
(6) * E rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsi: a tisztán elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi.
(6a) * E rendelet alkalmazásában környezetkímélő motorkerékpár: az a tisztán elektromos motorkerékpár, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a motorkerékpár meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja, és a motorkerékpár meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik.
(6b) * E rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépjármű: a környezetkímélő gépkocsi és a környezetkímélő motorkerékpár.
(7) * A rendelet alkalmazásában elektromos gépkocsi:
a) a tisztán elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);
b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága – az ENSZ–EGB 101. számú előírás szerint mérve – legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);
c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).
(8) * A rendelet alkalmazásában nulla emissziós gépkocsi: az a gépkocsi, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki az e rendeletben szabályozott légszennyező anyagot (5Z környezetvédelmi osztály).
(9) * E rendelet alkalmazásában fogyatékos személyek szállítására kialakított gépkocsi az a személygépkocsi vagy autóbusz, amelyet: *
a) fogyatékos személyek számára fenntartott ülőhelyekkel láttak el, és/vagy
b) úgy alakítottak ki, hogy a kerekesszékben helyet foglaló mozgáskorlátozott személy szállítására alkalmas legyen, továbbá
c) * az autóbusz utasterének kialakítása és felszereltsége megfelel a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) IV. MELLÉKLET 107. számú előírása szerint meghatározott követelményeknek.
(9a) * A rendelet alkalmazásában versenyjármű: a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti versenyrendszernek megfelelően versenyzési célra használt gépkocsi.
(9b) * E rendelet alkalmazásában csuklós lassújármű: csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak műhelyben, erre használt eszközökkel lehetséges; a több merev tagból álló személyszállító lassújármű abban az esetben is csuklós járműnek tekinthető, ha az utasterek nem átjárhatók és a járműegységek pótkocsi kapcsoló berendezéssel vannak összekapcsolva.
(10) * A rendelet alkalmazásában az ENSZ–EGB előírás: a gépjármű-alkatrészek és -tartozékok minőségének jóváhagyására vonatkozó egyes feltételek elfogadásáról és a minőségi jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben, 1958. március 20-án aláírt többoldalú nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezményhez csatolt előírás.
(11) * A rendelet alkalmazásában jóváhagyási jel: a rendelet A., B. és C. Függelékének mellékleteiben, illetőleg az azokkal egyenértékű ENSZ–EGB előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelőséget tanúsító jel, * amelyet az illetékes hatóság által kiadott jóváhagyó okmány alapján alkalmaznak.
(12) * Ha a rendelet vagy más jogszabály valamely járműtulajdonság, járműalkatrész vagy járműtartozék jóváhagyási jellel való ellátottságát követeli meg, ez azt jelenti, hogy a járműtulajdonságnak, alkatrésznek vagy tartozéknak – az illetékes hatóság jóváhagyó okmányával, illetőleg a jóváhagyó vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezet * vizsgálati jelentésével igazoltan – meg kell felelnie a rendelet A., B. vagy C. Függeléke vonatkozó mellékletében foglalt követelményeknek, illetőleg az azokkal egyenértékű ENSZ–EGB előírás alapján alkalmazott jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.
(13) * A rendelet alkalmazásában érvényes jóváhagyási jel: az a jóváhagyási jel, amelynek az előírás változatára utaló számjele megegyezik az 1. számú mellékletben meghatározott érvényes számjellel.
(14) * A rendelet alkalmazásában „európai típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelvet módosító, a Tanács 92/53/EGK irányelve, illetőleg az ER. A. Függeléke alapján „EK típusjóváhagyó okmány”-t adott ki.
(15) * A rendelet alkalmazásában „kommunális jármű”: az a gépjármű, amely – műszaki felépítésénél fogva – csak a mentőszolgálatban, a tűzoltószolgálatban, halottszállításra, úttisztításra (közterületek tisztán tartása, locsolása, valamint közutak, repülőterek hó- és síkosságmentesítése, só- és homokszórása), a lakosság vízellátására, a kommunális hulladékszállításra, a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, szennyvízhálózatok hibabemérésére, -elhárítására használható.
(16) * A rendelet alkalmazásában a jóváhagyó hatóság a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: közlekedési hatóság).
(17) * A rendelet alkalmazásában alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabroncs az olyan gumiabroncs, amelynek előírt üzemi nyomását a gyártója legfeljebb 3,0 bar értékben határozta meg, és ezeknek a gumiabroncsoknak a nyomása a jármű legnagyobb össztömegű terhelése esetén sem haladja meg a 3,0 bar-t.
(17a) * E rendelet alkalmazásában téli gumiabroncs az olyan gumiabroncs, amelynek
a) a gyártása során az anyagkeveréket, a futófelület mintázatát, a szerkezetét a téli időjárási körülményekhez és útviszonyokhoz választották meg annak érdekében, hogy alacsony hőmérséklet melletti rendeltetésszerű használata során fokozott kapaszkodóképességgel rendelkezzen,
b) a gyártója téli abroncsként jelölte meg az oldalfalán a következő jelölések valamelyikével: „M+S”, „M&S”, „M.S”, „MS”, „Winter”, „Winter Use” felirat, „Hópihe” ábra, „Háromágú hegycsúcs” ábra, és
c) a mintázat magassága (bordázat mélysége) meghaladja a 4 mm-t.
(18) * A rendelet alkalmazásában mezőgazdasági pótkocsi a mezőgazdasági vontató vagy traktor által vontatott pótkocsi, továbbá a lassú jármű által vontatott olyan pótkocsi, amellyel rendszeresen mezőgazdasági termények szállítását végzik.
(19) * E rendelet alkalmazásában lakóautó a különleges rendeltetésű, M kategóriába sorolt, szálláshelyet magában foglalóként épített jármű, amelyben megfelelő módon rögzített ülések, rakodóterek, alvásra alkalmas fekvőhelyek, főtt étel készítésére alkalmas berendezések találhatók.
(20) * A rendelet alkalmazásában a fejlesztési célú autonóm járművekkel kapcsolatos fogalmakra az ER. 2. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.
(21) * E rendelet alkalmazásában alternatív üzemanyagok: a közlekedés energiaellátásában a fosszilis üzemanyagokat legalább részben helyettesítő üzemanyagok vagy energiaforrások, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a közlekedési ágazat dekarbonizációjához, és javítják annak környezeti teljesítményét, beleértve:
a) az elektromos járművek által használt villamos energiát;
b) hidrogént;
c) földgázt, beleértve a biometánt, gáznemű (sűrített földgáz – CNG) és cseppfolyós (cseppfolyós földgáz – LNG) formában;
d) cseppfolyós propán-bután gázt (LPG);
e) a fedélzeten tárolt vagy fedélzeti forrásból származó mechanikus energiát, ideértve a hulladékhőt is.
(21) * E rendelet alkalmazásában a „112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer”: olyan, a járműbe épített érzékelők révén automatikusan vagy manuálisan bekapcsolódó vészhelyzeti rendszer, amely fedélzeti berendezésből, valamint az e-segélyhíváshoz szükséges adattovábbítás indítására, kezelésére és lebonyolítására szolgáló eszközökből áll, és amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatok segítségével minimálisan előírt adatokat továbbít, és a 112-es segélyhívó számon alapuló hangátviteli csatornát hoz létre a jármű utasai és egy e-segélyhívási közbiztonsági válaszpont (KBVP) között.
(22) * E rendelet alkalmazásában alternatív üzemanyaggal hajtott jármű: teljes egészében vagy részben alternatív üzemanyaggal meghajtott olyan gépjármű, amely az ER. A. Függeléke szerinti jóváhagyással rendelkezik.
(23) * E rendelet értelmében intermodális szállítási műveletek:
a) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekről szóló 266/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott, egy vagy több, legfeljebb 14,22 méter (45 láb) teljes hosszúságú konténer vagy cserefelépítmény szállítása céljából végzett szállítási műveletek vagy
b) a vízi szállítást is magukban foglaló, egy vagy több, legfeljebb 14,22 méter (45 láb) teljes hosszúságú konténer vagy cserefelépítmény szállítása céljából végzett szállítási műveletek, feltéve, hogy a kezdeti vagy a végső közúti szakasz hossza legfeljebb 150 km az Európai Unió területén, ami akkor léphető túl, ha az a tervezett szolgáltatás szempontjából a legközelebb eső megfelelő közlekedési terminál eléréséhez szükséges, az alábbi járművek esetében:
ba) a 6. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelő jármű, vagy
bb) a 6. § (3) bekezdés c) pont ca) vagy cb) alpontjának megfelelő járművek,
ha a távolságot az érintett tagállam engedélyezi.
(24) * Az intermodális szállítási műveletek tekintetében a tervezett szolgáltatás szempontjából a legközelebb eső megfelelő közlekedési terminál bármelyik – a rakomány be- vagy kirakásának helye szerinti – szomszédos tagállamban is lehet.
(25) * E rendelet értelmében megbízó: az a természetes vagy jogi személy, aki a fuvarlevélen vagy egy azzal egyenértékű dokumentumon megbízóként kerül megnevezésre, illetve akinek a nevében vagy megbízásából a fuvartársasággal a fuvarszerződést megkötötték.
(26) * A rendelet alkalmazásában a gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai azok a pótalkatrészek és tartozékok, amelyek a gépjármű vagy pótkocsija tekintetében az 1. számú mellékletben meghatározott követelmények teljesítését befolyásolják vagy befolyásolhatják, így különösen a futóművek, a rugózás és lengéscsillapítás, a kormányberendezés, a fékberendezés, a jármű alváz és karosszéria, a vonóberendezések, a meghajtó motor, annak működését szolgáló vezérlő és kiszolgáló egységei, a kipufogó rendszer és kipufogógáz utókezelő berendezések, valamint az előzőek elemei, ide nem értve a szabványos kötőelemeket.
(27) * E rendelet alkalmazásában kibocsátásmentes nehézgépjármű: az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontjában meghatározott kibocsátásmentes nehézgépjármű.
3. § * (1) A rendelet A., B. és C. Függelékeinek a mellékleteiben foglalt követelményeket, valamint a közösségi rendeleteket az egyes kategóriákba tartozó járművek típusjóváhagyása, illetőleg forgalomba helyezésének engedélyezése során az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint kell alkalmazni. A rendelet A., B. és C. Függelékeinek a mellékleteiben foglalt követelmények, valamint a közösségi rendeletek alkalmazásakor figyelembe kell venni az ER. A., B. és C. Függelékeiben, az e rendelet A., B. és C. Függelékeinek vonatkozó mellékletében, valamint a közösségi rendeletekben meghatározott hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket is.
(2) Ha a rendelet üzemeltetési vagy további műszaki feltételei által szabályozott kérdésben a Függelékek mellékletei azoktól eltérő követelményeket tartalmaznak, akkor:
a) a típusjóváhagyás és a járművek első magyarországi forgalomba helyezésének engedélyezése esetén (a közösségi jármű kivételével) a Függelékek mellékleteinek követelményei, valamint a közösségi rendeletek – az ott meghatározottak szerinti körben – alkalmazandók;
b) egyéb járművek forgalomba helyezésének engedélyezésekor a Függelékek mellékleteinek eltérő, valamint a további műszaki feltételekben nem hivatkozott rendelkezéseit figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Ha a típusbizonyítvány, az összeépítési vagy az átalakítási engedély a járműre vagy a járműtípusra a rendeletben foglaltaktól eltérő jellemzőt tartalmaz, a jármű forgalomba helyezésére és forgalomban tartására a típusbizonyítványban, illetőleg az összeépítési vagy átalakítási engedélyben foglaltak az irányadók.
(4) A rendeletnek csak az üzemeltetési műszaki feltételekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a már forgalomba helyezett járművekre.
(4a) * Az ER 4/C. § (2) és (3) bekezdésében feljogosítottak az e rendelet további műszaki feltételei, a fényjelző berendezések színeire vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek, a 43. § (2) bekezdésében és a 93. § (1) bekezdésében szereplő követelmények alól mindaddig mentesülnek, amíg a tulajdonos vagy üzembentartó erre való jogosultságát a külföldi fegyveres erő, a Magyarország területére települt katonai szervezet, a nemzetközi katonai parancsnokság, a diplomáciai testület vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek esetében az illetékes szervezet igazolja.
(5) A forgalomban levő jármű kialakítása, felszereltsége és tulajdonságai csak abban az esetben változtathatók meg, ha a változás a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi jellemzőit nem rontja le. A változással érintett közlekedésbiztonsági tulajdonságok tekintetében e rendelet további műszaki feltételeit is alkalmazni kell.
(6) A rendeletben mennyiségi jellemzővel (számértékkel) meghatározott követelmények teljesülése – a zajkibocsátásra vonatkozó követelmények kivételével – az ott meghatározottól eltérő mértékegységben is kifejezhető, illetőleg eltérő mérési módszerekkel is ellenőrizhető. A különböző mérési módszerek egybevetésének (összehasonlításának) feltételeit és módját a szükséghez képest a közlekedésért felelős miniszter – az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben – határozza meg.
(7) * A fejlesztési célú autonóm járműre vonatkozó további részletes műszaki és üzemeltetési követelményeket a 17. melléklet tartalmazza.
(8) * A fejlesztési célú járművek besorolási szintjeit a 18. melléklet tartalmazza.
4. § (1) * E rendelet rendelkezéseitől eltérést
a) a közlekedési hatóság
aa) közszolgáltatást végző jármű esetében az üzembentartó a járműben az utasok mozgását vagy elhelyezkedését befolyásoló tárgyat, berendezést vagy a jármű külső felületén a típusbizonyítványban, forgalomba helyezési vagy átalakítási engedélyben nem szereplő – alkalmazási vagy jóváhagyási jellel nem rendelkező – berendezést, kiegészítő elemet, ideiglenes berendezést, a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit befolyásoló díszítést – beleértve a jármű reklámmal, kiegészítő fényforrással vagy fóliával történő ellátását – kíván elhelyezni legfeljebb 3 hónap időtartamra, ha a kérelmező igazolja, hogy a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények nem sérülnek;
ab) a mozgáskorlátozott személy által is vezethető segédmotoros kerékpár, motorkerékpár és személygépkocsi tekintetében, a járműnek a mozgáskorlátozott személy testi adottságaihoz alakítása érdekében;
ac) egyéb – már forgalomba helyezett – jármű esetében, ha a kérelmező igazolja, hogy a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények nem sérülnek;
ad) a rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében;
ae) a pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága esetében;
b) a közlekedésért felelős miniszter
ba) kísérlet céljából járműfejlesztő által tesztelt jármű esetében, az ER.-ben meghatározott fejlesztési célú jármű esetében;
bb) az a) pont aa) alpontjában foglalt módosítások esetében, ha a módosított jármű üzemeltetésére 3 hónapot meghaladóan kerül sor;
bc) a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő járművek esetében a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben
engedélyez.
(1a) * Az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében a feltételek fennállását a kérelmező az erre irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg megindokolja, valamint dokumentumokkal alátámasztja.
(2) * A közlekedési hatóság a típusvizsgálat során egyes járművekre, illetőleg járműfajtákra – közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi érdekből – a rendeletben foglaltakon kívül további, a járműtípusra vonatkozó feltételeket is meghatározhat, ha a járműre, illetőleg járműfajtára – az azon alkalmazott műszaki megoldásra annak sajátosságai miatt – e rendelet előírásai közvetlenül nem alkalmazhatók.
(3) *
5. § (1) * Motorkerékpár pótkocsijának a szélessége az 1,00 métert, fokozott hőszigetelésű jármű felépítményének vagy járművek által szállított, fokozott hőszigetelésű konténereknek vagy cserefelépítményeknek a szélessége a 2,60 métert, minden egyéb jármű szélessége a 2,55 métert nem haladhatja meg.
(2) A személygépkocsi pótkocsijának a magassága a 3,00 métert, egyéb jármű magassága a 4,00 métert nem haladhatja meg.
(3) * A járművek megengedett legnagyobb hosszúsága:
| a) két tengelyes autóbusznál: | 13,50 méter, | |
| b) kettőnél több tengelyes autóbusznál: | 15,00 méter, | |
| c) egyéb járműnél – kivéve a félpótkocsit –: | 12,00 méter. |
A félpótkocsi leghátsó pontjának függőleges síkja és a királycsap tengelye közötti távolság a 12,00 métert, a félpótkocsi első részének bármely pontja és a királycsap tengelye közötti távolság a 2,04 métert nem haladhatja meg.
Az a) és b) pontban meghatározott megengedett hosszúságot az autóbusz hátsó falára esetenként rögzített tartozékkal együttesen kell érteni.
(4) * A járműszerelvények, a csuklós autóbusz, valamint a csuklós lassújármű megengedett legnagyobb hosszúsága
a) nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvénynél: 16,50 méter,
b) gépkocsiból, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és egy pótkocsiból álló járműszerelvénynél, továbbá csuklós autóbusznál: 18,75 méter,
c) vontatóból vagy mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél: 22,00 méter,
d) tehergépkocsiból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél, továbbá csuklós lassújárműnél: 24,00 méter.
(5) * A járműszerelvény hossztengelyével párhuzamosan mért legnagyobb távolság:
| a) | a rakfelület legelső, a vezető fülke mögötti külső pontja és a járműszerelvény pótkocsijának leghátsó külső pontja között | 16,40 méter | |
| b) | az a) pontban meghatározott távolságból levonva a gépjármű hátsó vége és a pótkocsi első vége közötti távolságot: | 15,65 méter |
(6) * A gépkocsi hátsó tengelye és az általa vontatott pótkocsi első tengelye közötti távolság nem lehet kisebb 3,00 méternél.
(7) * A jármű szélességi méreteibe – a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából – nem számítanak bele:
a) a gumiabroncsok, a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei;
b) a hóláncok és más hasonló, a kerekekre csak időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések;
c) az olyan visszapillantó tükrök, amelyek – legfeljebb 150 N erő hatására – előre és hátra elhajolnak és ebben a helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten;
d) az oldalt elhelyezett, 50 milliméternél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák;
e) a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések;
f) * a mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre és az általuk vontatott mezőgazdasági pótkocsira felszerelt ikerabroncsok, illetve alacsony nyomású mezőgazdasági gumiabroncsok, valamint az azokat takaró sárvédők. Az ilyen járművek esetében a járműre felszerelt gumiabroncsok vagy sárvédők külső szélei közötti távolság a 3,00 métert nem haladhatja meg.
(8) * A jármű magassági méretébe a trolibusz áramszedője nem számít bele.
(9) * A (4) bekezdésben megállapított legnagyobb hosszúságok és a (3) bekezdés c) pontjában a félpótkocsi leghátsó pontjának függőleges síkja és a királycsap tengelye közötti legnagyobb megengedett távolság legfeljebb 15 cm-rel léphető túl azon járművek és jármű-kombinációk esetében, amelyek 14,22 méter (45 láb) hosszúságú konténereket vagy 14,22 méter (45 láb) hosszúságú cserefelépítményeket szállítanak – akár üresen, akár rakománnyal –, amennyiben a konténer vagy cserefelépítmény közúti szállítása intermodális szállítási művelet részeként történik.
(10) * Az energiahatékonyság javítása érdekében az aerodinamikai eszközökkel felszerelt, a (11) és a (12) bekezdésben megállapított követelményeknek és az ER. A. Függelékének megfelelő járművek vagy jármű-kombinációk túlléphetik a (3) bekezdésben, valamint a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat abból a célból, hogy a járművek vagy jármű-kombinációk hátsó részére aerodinamikai eszközöket lehessen felszerelni. Az ilyen eszközökkel felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük az e rendelet 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek vagy jármű-kombinációk rakodási hosszának növekedését.
(11) * Ha az aerodinamikai eszközök meghaladják a 0,5 méteres hosszúságot, a forgalomba hozatalukat megelőzően el kell végezni a típusjóváhagyást az ER. A. Függeléke szerinti típusjóváhagyási szabályoknak megfelelően.
(12) * Ha aerodinamikai eszközök veszélyeztethetik más úthasználók vagy a járművezető biztonságát, a járművezető behajtja, behúzza vagy eltávolítja az eszközöket. A településeken belüli és a települések közötti közlekedés során – ahol a megengedett sebesség legfeljebb 50 km/óra – a jármű vezetőnek különös figyelmet kell fordítani a közlekedés többi résztvevőjének biztonságára is. Az aerodinamikai eszközök behúzott vagy behajtott állapotban sem haladhatják meg az engedélyezett legnagyobb hosszúságot 20 cm-nél nagyobb mértékben.
(13) * Az energiahatékonyság – különösen a vezetőfülkék aerodinamikai teljesítményét illető – javítása és a közúti közlekedés biztonságának növelése céljából túl lehet lépni a (3) bekezdés, valamint a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat azon járművek és jármű-kombinációk esetében, amelyek megfelelnek az ER. A. Függelékének, amennyiben vezetőfülkéjük jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt biztosít. Az ilyen vezetőfülkével felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük a 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
(14) * A járművek hátuljára szerelt aerodinamikai eszközöket a (10)–(13) bekezdésben meghatározottak szerint, a járművek hátuljára szerelt aerodinamikai eszközöknek a 96/53/EK tanácsi irányelv szerinti használatára vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. november 15-i (EU) 2019/1916 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikkében előírt műszaki használati feltételeknek megfelelően kell alkalmazni.
6. § (1) * A fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb össztömege
| a) * kéttengelyes jármű – kivéve az aa)–ac) alpontban meghatározott jármű esetében a | 18,0 tonnát, | |
| aa) autóbusz esetében a | 19,5 tonnát, | |
| ab) kizárólag belföldi forgalomban használt jármű esetében a | 20,0 tonnát, | |
| ac) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt | ||
| aca) mezőgazdasági vontató, | ||
| acb) lassú jármű és | ||
| acc) mezőgazdasági pótkocsi esetében a | 25,0 tonnát, | |
| b) * háromtengelyes | ||
| ba) gépjármű – kivéve a bb) alpontban meghatározott gépjármű – esetében a | 25,0 tonnát, | |
| bb) útkímélő tengelycsoporttal rendelkező, vagy a hajtott tengelyen | ||
| ikerabroncsozású és legfeljebb 9,5 tonna tengelyterhelésű gépjármű esetében a | 26,0 tonnát, | |
| bc) pótkocsi – kivéve a bdc) alpontban meghatározott pótkocsi – esetében a | 24,0 tonnát, | |
| bd) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt | ||
| bda) mezőgazdasági vontató, | ||
| bdb) lassú jármű és | ||
| bdc) mezőgazdasági pótkocsi esetében a | 32,0 tonnát, | |
| c) négy és ennél több tengelyes jármű – kivéve a ca) alpontban meghatározott jármű – esetében a | 30,0 tonnát, | |
| ca) két kormányzott tengellyel, továbbá útkímélő tengelycsoporttal rendelkező gépjármű a | 32,0 tonnát, |
nem haladhatja meg.
(2) * A négytengelyes gépjármű tonnában kifejezett össztömege nem haladhatja meg a legelső és leghátsó tengely méterben kifejezett távolságának az ötszörösét. E rendelkezést nem kell alkalmazni a kizárólag belföldi forgalomban üzemeltetett járművekre.
(3) * A fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekű járműszerelvény együttes megengedett legnagyobb össztömege
| a) háromtengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a | 28,0 tonnát, | |
| b) négytengelyes járműszerelvény, amely kéttengelyes gépjárműből és | ||
| ba) kéttengelyes pótkocsiból, illetve félpótkocsiból – kivéve a bb) alpontban meghatározott járműszerelvényt – áll, ideértve a négytengelyes csuklós járművet is, a | 36,0 tonnát, | |
| bb) kéttengelyes félpótkocsiból áll a | 38,0 tonnát, | |
| ha a félpótkocsi tengelytávolsága legalább 1,8 méter és a gépjármű útkímélő tengellyel rendelkezik, | ||
| c) * öt vagy ennél több tengelyes járműszerelvény – kivéve a ca) és cb) alpontokban meghatározott járműszerelvényeket –, továbbá a csuklós jármű | 40,0 tonnát, | |
| ca) intermodális szállítási műveletek keretében egy vagy több konténert vagy cserefelépítményt szállító kéttengelyes gépjármű háromtengelyes félpótkocsival, legfeljebb 14,22 méter (45 láb) legnagyobb teljes hosszúságig a | 42,0 tonnát | |
| cb) intermodális szállítási művelet keretében egy vagy több konténert vagy cserefelépítményt szállító háromtengelyes gépjármű két- vagy háromtengelyes félpótkocsival, legfeljebb 14,22 méter (45 láb) legnagyobb teljes hosszúságig a | 44,0 tonnát |
nem haladhatja meg.
(4) * Fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekűnek kell tekinteni azt a járművet, amelynek kereke az útigénybevétel szempontjából a fúvott gumiabronccsal legalább azonos értékű.
(5) * A fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb össztömege – a lánctalpas járművet kivéve – 12,0 tonnát nem haladhatja meg.
(6) * Az alternatív üzemanyaggal hajtott gépjárműveknél a forgalomba helyezést megelőző vizsgálat során a közlekedési hatóság a megengedett legnagyobb össztömeget, a járműgyártó által meghatározott megengedett legnagyobb össztömeget nem meghaladóan
a) * az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (3) bekezdés a) és c) pontja hatálya alá tartozó járműveknél alternatív üzemanyag-technológiához szükséges többlettömeggel, de legfeljebb egy tonnával megnöveli, kivéve az (1) bekezdés aa)–ac), bc) és bd) alpontjába tartozó járműveket,
b) * a (3) bekezdés ba), bb), c), ca) és cb) pontjába tartozó jármű-szerelvényeknél az alternatív üzemanyag-technológiához szükséges többlettömeggel, de legfeljebb egy tonnával megnöveli.
(7) * A kibocsátásmentes nehézgépjárműveknél a forgalomba helyezést megelőző vizsgálat során a közlekedési hatóság a megengedett legnagyobb össztömeget, a járműgyártó által meghatározott megengedett legnagyobb össztömeget nem meghaladóan, az (1) bekezdés a) pontjába, aa), ba), bb), ca) alpontjába és a (3) bekezdés a) pontjába, ba), bb), c), ca) és cb) alpontjába tartozó jármű-szerelvényeknél a kibocsátás-mentes technológiához szükséges többlettömeggel, de legfeljebb két tonnával megnöveli.
(8) * A (3) bekezdés bb) alpontjához tartozó 2 tonnával megnövelt össztömeghatár csak akkor alkalmazható, ha a vontató jármű megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 18 tonna és a félpótkocsi ikertengely terhelése legfeljebb 20 tonna és ennek felfüggesztése légrugós vagy ezzel egyenértékű.
7. § (1) * A jármű tengelyterhelése fúvott gumiabronccsal felszerelt jármű esetében – kivéve a (7) bekezdésben meghatározott esetet –
| a) nem hajtott tengelynél a | 10,0 tonnát, | |
| b) hajtott tengelynél a | 11,5 tonnát, | |
| c) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt | ||
| ca) mezőgazdasági vontató, | ||
| cb) lassú jármű, és | ||
| cc) mezőgazdasági pótkocsi | ||
| tengelyénél a | 13,0 tonnát | |
| nem haladhatja meg. |
(2) * Ha a két tengelyből álló tengelycsoportnál a szomszédos tengelyek egymástól mért távolsága (d)
| a) * 1,00 méternél kisebb (d < 1,00 m), tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése | ||
| aa) pótkocsi – kivéve az acc) alpontban meghatározott pótkocsi –, továbbá a félpótkocsi | 11,0 tonna, | |
| esetében | ||
| ab) gépjármű esetében | 11,5 tonna, | |
| ac) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt | ||
| aca) mezőgazdasági vontató, | ||
| acb) lassú jármű, és | ||
| acc) mezőgazdasági pótkocsi | ||
| esetében | 13,0 tonna, | |
| b) legalább 1,00 méter és kisebb 1,30 méternél (1,00 m < d < 1,30 m), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése gépjármű, pótkocsi és félpótkocsi esetében | 16,0 tonna, | |
| c) legalább 1,30 méter és kisebb 1,80 méternél (1,30 m < d < 1,80 m), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése | ||
| ca) nem útkímélő tengelycsoport esetében | 18,0 tonna, | |
| cb) útkímélő tengelycsoport esetében | 19,0 tonna, | |
| cc) * alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt | ||
| mezőgazdasági vontató, | ||
| lassú jármű, és | ||
| mezőgazdasági pótkocsi | ||
| esetében | 22,0 tonna. |
(3) * Ha a három tengelyből álló tengelycsoportnál a szomszédos tengelyek egymástól mért távolsága (d)
| a) * legfeljebb 1,30 méter (d < 1,30 m), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése | ||
| aa) pótkocsi és félpótkocsi esetében | 21,0 tonna, | |
| ab) gépjármű esetében | 22,0 tonna, | |
| b) * 1,30 méternél nagyobb (1,30 m < d), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése | ||
| ba) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt | ||
| baa) mezőgazdasági vontató, | ||
| bab) lassú jármű, és | ||
| bac) mezőgazdasági pótkocsi | ||
| esetében | 32,0 tonna, | |
| bb) gépjármű, pótkocsi és félpótkocsi – kivéve a ba) pont – esetében | 24,0 tonna, | |
| c) * 1,30 méternél nagyobb (1,30 m<d), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt mezőgazdasági pótkocsiból álló járműszerelvény esetében | 32,0 tonna. | |
(4) * Tengelycsoportban lévő tengelynek azt a tengelyt kell tekinteni, amelynek távolsága a szomszédos tengelytől kisebb 1,80 méternél (d < 1,80 m).
(5) * Ha a jármű jobb és bal oldali kerekei nincsenek egy tengelyvonalban, de az eltérés nem haladja meg a 0,50 métert, ezeket a kerekeket – a megengedett legnagyobb tengelyterhelés szempontjából – egy tengelyen lévőknek kell tekinteni.
(6) * Azok a jármű egy oldalán lévő kerekek, amelyeknek tengelyvonalai egymástól 1,00 méternél kisebb távolságra helyezkednek el, a tengelyterhelés szempontjából egy keréknek minősülnek.
(7) * Azoknál a járműveknél, amelyeknél egy tengelyvonalban:
a) két független kerékfelfüggesztésen együttesen négy vagy több kerék, illetve kerékpár van és ezek középsíkjainak tengelyirányban mért egymástól való távolsága legalább 0,65 méter,
b) három vagy több független felfüggesztésű kerék vagy kerékcsoport van az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megengedett legnagyobb tengelyterhelés 20%-kal túlléphető.
(8) * A fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb tengelyterhelése – a lánctalpas járművet kivéve – 6 tonna.
(9) * Az alternatív üzemanyaggal hajtott járművek legnagyobb tengelyterhelése nem haladhatja meg az (1)–(3) bekezdésben meghatározott tömeghatárokat.
8. § (1) * A közlekedési hatóság kivételesen engedélyezheti az 5–7. §-okban meghatározott méret-, illetőleg tömeghatárokat meghaladó járművek forgalomba helyezését
a) nagyméretű, illetőleg nagytömegű oszthatatlan rakomány szállítására szolgáló gépkocsi és pótkocsi esetében, ha méret-, illetőleg tömegkorlátozások a rakomány tulajdonságai miatt,
b) munkavégzésre berendezett jármű esetében, ha a méret-, illetőleg tömegkorlátozások a járműre szerelt munkagép, illetőleg eszköz tulajdonságai miatt
nem tarthatók meg.
(2) *
9. § (1) A jármű e rendeletben említett szerkezeteinek, alkatrészeinek és tartozékainak működőképeseknek és olyan állapotban kell lenniök, hogy rendeltetésüknek biztonságosan megfeleljenek.
(2) A jármű külső részén és belső terében (vezetőfülke, utastér) elhelyezett kinyúló alkatrészeknek és felszereléseknek olyan kialakításúaknak kell lenniük, hogy sérülést ne okozhassanak.
(2a) * A csuklós lassújárművön a merev részek utasterei összeköthetőek egymással úgy, hogy az utasok szabadon közlekedhetnek köztük. A merev részek állandó jelleggel egymással úgy kapcsolhatóak össze, hogy szétválasztásuk csak műhelyben használt eszközökkel lehetséges. A merev részeknek (járműtagok) külön is meg kell felelniük az azonos kategóriájú vontató járművekre és pótkocsikra vonatkozó követelményeknek.
(3) A villamos meghajtású, valamint villamos berendezéssel felszerelt járműnek meg kell felelnie a vonatkozó érintésvédelmi előírásoknak.
(4) * A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai minősítő vizsgálatra kötelezettek, és csak abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók, továbbá építhetők be a gépjárműbe és pótkocsijába, ha az 1/A. számú melléklet szerinti minősítő vizsgálaton megfeleltek.
(5) * Az 1. számú mellékletben meghatározott követelmények hatálya alá tartozó alkatrészek és tartozékok pótalkatrészként és tartozékként csak a 2. § (11) bekezdésében foglaltak teljesítése esetén forgalmazhatók és használhatók fel azokhoz a járművekhez,
a) amelyek a rendelet előírásai szerint csak az alkatrészre, tartozékra vonatkozó jóváhagyási jellel helyezhetők forgalomba, vagy
b) amelyeket az alkatrészen, tartozékon feltüntetett jóváhagyási jellel ellátva helyeztek forgalomba.
10. § (1) A járművek vezetőüléseit, kezelőszerveit és a vezetéshez szükséges ellenőrző műszereit úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a vezetéshez szükséges hely és a vezető számára a szabad kilátás biztosított legyen, a kezelőszerveket és műszereket a vezető jól áttekinthesse, rendeltetésüknek megfelelően működtethesse úgy, hogy e közben ne vonja el figyelmét az útról.
(2) * Az a jármű, amelynek tulajdonságára, alkatrészére, önálló műszaki egységére és tartozékára a rendelet jóváhagyási jelet követel meg, csak abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a járműtulajdonság, alkatrész, önálló műszaki egység, tartozék teljesíti a 2. § (11) bekezdésében foglaltakat, és azok jóváhagyása az adott jármű típusához és kategóriájához kapcsolódóan történt.
(3) A járművek hazai tervezése, gyártása, forgalmazása, valamint típusvizsgálata során, továbbá a pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálata során a 2. számú mellékletben felsorolt és az 1. számú mellékletben nem szereplő alkatrészekre, tartozékokra és tulajdonságokra a vonatkozó ENSZ–EGB előírásokat iránymutatónak kell tekinteni.
(4) * Az 1. számú mellékletben felsorolt ENSZ–EGB előírások érvényes változatának, továbbá a rendelet előírásaihoz kapcsolódó szabványoknak a változásait a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztató formájában kell közzétenni.
11. § * A jármű kipufogónyílás közelében mért közeltéri zaja (álló helyzeti zaj) nem haladhatja meg a típusbizonyítványban megadott közeltéri zaj 5 dBA-val megnövelt értékét. Ha a járműnek típusbizonyítványa nincs, vagy abban a közeltéri zaj értéke nem szerepel, abban az esetben a mért közeltéri zaj nem haladhatja meg a 3. számú mellékletben szereplő határértékeket.
12. § (1) * A gépjárműnek a külső zajra (elhaladási zaj) vonatkozó jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.
(2) * A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű külső zaja (elhaladási zaj) nem haladhatja meg a 88 dBA értéket a szabványban * meghatározott mérési módszer szerint mérve.
(3) * A gépkocsi, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű belső zaja (vezetőtéri, utastéri zaj) nem haladhatja meg a 4. számú mellékletben meghatározott értéket.
(4) * A jármű közeltéri zaját (álló helyzeti zaj) típusvizsgálat során meg kell határozni, és a típusbizonyítványban fel kell tüntetni.
(5) * A járművezetőre – annak egész testére – munkavégzés közben ható rezgés nem haladhatja meg a szabványban meghatározott határértéket.
E rendelkezés hatálybalépéséről külön jogszabály rendelkezik.
13. § A gépjármű, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár rádiófrekvenciás sugárzásának mértéke nem lehet nagyobb a 14. §-ban említett jóváhagyási jel használatának feltételeként megállapított legnagyobb megengedett zavarszintnél.
14. § A villamos gyújtású gépjárműnek és lassú járműnek a rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lenni.
15. § * A gépjármű, a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató és a hatósági jelzés viselésére kötelezett lassú jármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógázának, szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg az 5. számú mellékletben meghatározott határértékeket.
15/A. § * Az utólag beépített részecske kibocsátást csökkentő rendszerrel felszerelt jármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógáz szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a 16. számú mellékletben meghatározott határértékeket.
16. § * (1) * A gépjárműnek vagy a gépjármű hajtómotorjának a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmára vonatkozó jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.
(2) Az Otto-rendszerű motorral meghajtott gépkocsinak az 5. számú mellékletben meghatározott kipufogógáz utókezelő berendezéssel (katalizátorral) kell rendelkeznie.
(3) * A lassú jármű hajtómotorja kipufogógázának szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a 7. számú mellékletben meghatározott határértéket.
(4) *
16/A. § * (1) Az M1 és N1 kategóriájú jármű, illetőleg ennek alkatrésze anyagában nem tartalmazhat – a 7/A. számú mellékletben meghatározott esetek és mennyiségek kivételével – ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot. A 7/A. számú mellékletben meghatározott egyes alkatrészeket az azonosítást lehetővé tevő jelöléssel kell ellátni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármű 100 grammnál nagyobb tömegű műanyag alkatrészét, a bontás és a hulladékkezelés során történő elválasztás, valamint az elkülönített hulladékkezelés céljából – a szabványban * meghatározott módon meg kell jelölni.
(3) * Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 7/A. számú mellékletben meghatározott időpont előtt gyártott és forgalomba hozott pótalkatrészeknek a járműfenntartásban való felhasználása tekintetében.
17. § Motorkerékpárhoz oldalkocsi csak abban az esetben kapcsolható, ha a motorkerékpár saját tömege az oldalkocsi saját tömegének a kétszeresét, az oldalkocsis motorkerékpár saját tömegére vonatkoztatott motorteljesítmény pedig 100 kilogrammonként a 3 kW-ot eléri.
18. § (1) A megengedett legnagyobb össztömegre vonatkoztatott motorteljesítmény
a) gépjármű esetében 5,9 kW/tonnánál,
b) mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a 6. §-ban említetteknél nagyobb össztömegű jármű esetében 2,2 kW/tonnánál
kevesebb nem lehet.
(2) Pótkocsi vontatására alkalmas jármű esetén a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege alapulvételével kell a fajlagos motorteljesítményt meghatározni.
19. § A jármű a hatósági engedélyben feltüntetett mértékig terhelhető.
20. § (1) A terhelhetőséget a megengedett legnagyobb össztömeg és a sajáttömeg különbségeként kell meghatározni. A jármű megengedett legnagyobb össztömegét a 6–8. és a 18. §-okban foglalt rendelkezések alapján, továbbá a fékberendezés, a kormányszerkezet, a gumiabroncsok teherbírása és a gyártó által megadott egyéb adatok figyelembevételével kell meghatározni.
(2) * Teherszállításra szolgáló jármű megengedett legnagyobb össztömegét és terhelhetőségét kilogrammban kell meghatározni. A terhelhetőségen belül külön meg kell határozni a rakomány tömegét kilogrammban és a szállítható személyek számát – ideértve a jármű vezetőjét – is. A vizsgálat során a rakományt a rakfelületen egyenletesen elosztva kell elhelyezni. A szállítható személyek száma azonos az ülőhelyek számával. Egy személy tömegét N1 kategóriájú gépjármű esetén 75 kilogrammal, egyéb kategória esetén 68 kilogrammal, a vezetőt 75 kilogrammal kell számításba venni.
(3) Személyszállításra szolgáló jármű megengedett legnagyobb össztömegét kilogrammban kell meghatározni. A terhelhetőségen belül külön meg kell határozni a szállítható személyek számát – ideértve a jármű vezetőjét – és a poggyásztömeget is.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a szállítható személyek számát az ülőhelyek száma, valamint – ha álló utasok szállítása is megengedett – az álló utasok elhelyezésére szolgáló terület minden négyzetméterére
– menetrend szerinti helyi forgalom lebonyolítására készült autóbusz esetén 8 személy,
– egyéb autóbusz esetén 6,7 személy
figyelembevételével kell meghatározni.
(5) * Személyszállításra szolgáló jármű esetében egy személy tömegét M1 kategóriájú gépjármű esetén 75 kilogrammal, egyéb kategória esetén 68 kilogrammal, a nem menetrend szerinti helyi forgalom lebonyolítására készült autóbuszok esetén 71 kilogrammal, az autóbusz vezetőjének tömegét 75 kilogrammal kell számításba venni.
(6) Személyszállításra szolgáló jármű esetében a poggyászt a vizsgálat során az e célra szolgáló csomagtérben egyenletesen elosztva kell elhelyezni. A poggyásztömeget a terhelhetőségből a szállítható személyek tömegének levonásával kell meghatározni.
21. § (1) Arra nézve, hogy a jármű vontathat-e és ha igen, hány darab és milyen pótkocsit, a hatósági engedélyben foglaltak az irányadók.
(2) A pótkocsi (pótkocsik) össztömege nem haladhatja meg a vontatásra használt
a) személygépkocsi össztömegét,
b) autóbusz össztömegének a felét,
c) tehergépkocsi össztömegének az 1,4-szeresét,
d) vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű össztömegének a négyszeresét,
e bekezdés rendelkezései a félpótkocsira nem vonatkoznak.
(3) Üzemi fék nélküli könnyű pótkocsi gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegének a felét.
(4) Ráfutó fékkel felszerelt pótkocsi abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű össztömegének a háromnegyedét.
(5) * Oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel pótkocsi nem vontatható. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárral egy – legfeljebb 80 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű – egykerekű pótkocsi, gépkocsival egy pótkocsi, nyerges vontatóval egy félpótkocsi, vontatóval és mezőgazdasági vontatóval legfeljebb két pótkocsi, lassú járművel egy pótkocsi vontatható. A közlekedési hatóság – az ehhez szükséges műszaki és üzemeltetési feltételek meghatározásával – tehergépkocsival második pótkocsi vontatását engedélyezheti.
(6) Mezőgazdasági vontatóval egy személyszállításra berendezett pótkocsi vontatható. Más járművel ilyen pótkocsi nem vontatható.
(7) Lassú jármű pótkocsija gépjárművel nem, mezőgazdasági vontatóval pedig csak abban az esetben vontatható, ha megfelel a mezőgazdasági vontató pótkocsijára vonatkozó előírásoknak.
(8) Vontatott munkagép a vontatási sebességre vonatkozó rendelkezések megtartásával mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel akkor is vontatható, ha
– nem elégíti ki a pótkocsik világító és fényjelző berendezéseire vonatkozó előírásokat, de megfelel a 37. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek, illetőleg
– üzemi fékberendezése nincs, de össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegét.
(9) Ha a pótkocsi – szélességi mérete folytán – a vonó jármű hátsó helyzetjelző lámpáit takarja, az 55. § (2) bekezdésében a pótkocsi hátsó helyzetjelző lámpájának elhelyezésére vonatkozó előírásokat a járműszerelvény szélességét alapulvéve is teljesíteni kell. Ez a rendelkezés a 42. § (3) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával is teljesíthető.
(10) * A gépjármű által vontatható pótkocsi össztömegét – a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meg nem haladóan – a 18. § (1) bekezdésben meghatározott – a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömegére vonatkoztatott – motorteljesítmény figyelembevételével kell megállapítani. Az előírt motorteljesítmény hiányában a gépjármű hatósági engedélyébe bejegyzett vontatható pótkocsi össztömegének értékét 2004. december 31. napjával – a járműszerelvényhez előírt motorteljesítmény által meghatározott mértékéig – korlátozni kell.
(11) *
22. § * (1) Az 5–8., 17., 18., 21., 33. és 34. §-okban említett adatok, a gyártó által közölt és a forgalomba helyezés engedélyezése során megállapított adatok, valamint a pótkocsi csatlakozásához szükséges szerelvények meglétének, illetőleg felszerelhetőségének a figyelembevételével kell meghatározni, hogy a jármű vontathat-e pótkocsit, illetőleg hány pótkocsit vontathat és azt a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.
(2) * Európai típusbizonyítvánnyal rendelkező járművek esetében a vontatható pótkocsi össztömeget az európai típusjóváhagyás során meghatározott értékkel megegyezően – a 21. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával – kell megállapítani.
23. § (1) A pótkocsi vontatására szolgáló szerkezeteknek a használat közben reájuk ható erők (ideértve a dinamikus igénybevételt is) felvételére alkalmasnak kell lenniük, biztosítaniuk kell a járművek biztonságos és könnyű össze-, illetőleg szétkapcsolhatóságát, ki kell zárniuk a vonóberendezés véletlenszerű szétkapcsolódását.
(2) A pótkocsi vonószerkezete a pótkocsi lekapcsolt helyzetében és menet közben történő szétkapcsolódás esetén sem érhet le a talajra.
(3) * Az egytengelyes, vagy a legfeljebb 1,00 méter tengelytávolságú és nem kormányzott kerekű kéttengelyes pótkocsit olyan másodlagos kapcsolószerkezettel is fel kell szerelni, amely menet közben történő szétkapcsolódás esetén biztosítja, hogy a vonószerkezet ne érjen le a talajra, a szerelvény ne váljon szét, és megállásig lehetővé teszi a pótkocsi irányítását.
(4) * A (3) bekezdésben meghatározott másodlagos kapcsolószerkezettel való felszerelés kötelezettsége nem vonatkozik a félpótkocsira, továbbá a 32. § (5) bekezdésében meghatározott, menet közbeni szétkapcsolódáskor – automatikusan működésbe lépő fékkel felszerelt pótkocsira.
24. § (1) Gépkocsin – a terepjáró, valamint a különleges célú gépkocsit kivéve – horgos rendszerű vonóberendezés nem alkalmazható. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
(2) A pótkocsi vonószerkezetének olyannak kell lennie, hogy az össze- illetőleg szétkapcsoláshoz szükséges kézi erő a 250 N-t ne haladja meg.
25. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a pótkocsi alvázán vagy az alváz szerepét betöltő szerkezeti részén (a továbbiakban együtt: alváz) egyedi azonosítási jelnek (a továbbiakban: alvázszám) kell lennie. Az alvázszámot nem szabad eltüntetni, megváltoztatni.
(2) * A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű hajtómotorja a gyártója által egyedi azonosítási jellel, illetőleg a hajtómotor egyedi azonosítására nem szolgáló típus azonosító jellel (a továbbiakban együtt: motorszám) látható el. Amennyiben a hajtómotort motorszámmal látták el, az a jármű azonosító jelének tekintendő és azt nyilvántartásba kell venni. A motorszámot nem szabad eltüntetni, megváltoztatni.
(3) * Az (1) bekezdésben említett alvázszámot csak a gyártó – ideértve a gyártó és a közlekedési hatóság által együttesen felhatalmazott hazai gyártói képviseletet is –, illetőleg a közlekedési hatóság tüntetheti fel a járművön. Az egyedi azonosításra alkalmatlanná vált alvázszám helyreállítására, illetőleg a járműnek a közlekedési hatóság által meghatározott és nyilvántartásba vett alvázszámmal (közlekedési hatósági alvázszám) történő ellátására vonatkozó további feltételeket külön jogszabály * határozza meg.
(4) * Ha a járművön gyárilag rögzített adattábla van, azt nem szabad eltüntetni vagy megváltoztatni.
(5) * A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú gépkocsikat és ezek O kategóriába sorolt pótkocsijait, valamint az N2 és N3 kategóriába sorolt gépkocsikat és ezek O3 és O4 kategóriába sorolt pótkocsijait mérettáblával kell ellátni. A mérettáblát a gyári tábla mellé, vagy azzal összevontan kell kialakítani.
(6) * A mérettábla a következő adatokat tartalmazza:
1. a gyártó neve;
2. a jármű azonosító száma;
3. a gépjármű, a pótkocsi vagy félpótkocsi (L) hossza;
4. a gépjármű, a pótkocsi vagy félpótkocsi (W) szélessége;
5. adatok a járműszerelvény hosszának méréséhez:
a) távolság a gépjármű eleje és a csatlakozó-berendezésének középpontja között (vonóhorog vagy nyeregszerkezet); több összekapcsolási pontú nyeregszerkezetnél a legkisebb és a legnagyobb értékeket (amin és amax) kell megadni,
b) távolság a pótkocsi csatlakozó-berendezésének középpontja (vonószem) vagy a félpótkocsi csatlakozó-berendezésének középpontja (királycsap) és a pótkocsi vagy a félpótkocsi hátulja között; több összekapcsolási pontú nyeregszerkezetnél a legkisebb és a legnagyobb értékeket (bmin és bmax) kell megadni.
A járműszerelvény hosszának meghatározásakor az összekapcsolt vonójármű és pótkocsi hossztengelye egybe kell essen.
(7) * A (6) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott adatokat nem kell megismételni, ha a járművön a gyári táblát és a mérettáblát összevontan alakították ki.
26. § * A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű, valamint a pótkocsi alvázán az alvázszámot, továbbá a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű azonosító jellel ellátott hajtómotorján a motorszámot beütéssel vagy – ezek helyett – roncsolás nélkül el nem távolíthatóan rögzített táblán kell feltüntetni, továbbá e járműveket a gyártómű által rögzített adattáblával is el kell látni.
27. § (1) * A járművet – a járművön vagy a járműre szerelt tartószerkezeten e célra kialakított helyen – a jogszabályban előírt hatósági jelzést feltüntető táblával (rendszámtábla) vagy trolibusz esetében a járművet azonosító pályaszámmal kell ellátni.
(2) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a pótkocsira a szabványos „H” betűt feltüntető államjelzést a jármű hátsó részén, jól látható helyen és úgy kell elhelyezni, hogy az államjelzésnek a hatósági jelzéssel való összeolvasását kizárja.
28. § (1) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a pótkocsit úgy kell kialakítani, hogy arra a hatósági jelzés – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően – felszerelhető legyen.
(2) * A hatósági jelzést, illetőleg annak tartószerkezetét a lassú járműre elöl, az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra és a pótkocsira hátul, a többi gépjárműre és a mezőgazdasági vontatóra elöl és hátul, a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, vagy attól balra, oldalkocsis motorkerékpárra az oldalkocsin elöl, a motorkerékpáron hátul úgy kell elhelyezni, hogy a hatósági jelzés síkja a jármű hossztengelyére merőleges és megközelítően függőleges helyzetű legyen, a járművön túl ne nyúljon, legalsó pontja az úttest szintjétől legalább 0,30 méter, legfelső pontja az úttest szintjétől legfeljebb – amennyiben a felépítmény szerkezeti kialakítása ezt lehetővé teszi – 1,50 méter magasságban és olyan helyen legyen, ahol könnyen leolvasható.
29. § (1) * A járművek fékrendszerei meg kell feleljenek a gyártó által kiadott és az adott típusra jellemző kerékfékerő határértékeknek. Amennyiben ilyen határértékek nem kerültek meghatározásra, a fékrendszerek hatásosságát lefékezettség számítással kell ellenőrizni az ER. 11. számú melléklete alapján.
(2) * Az üzemi fékrendszer fékhatásának – az aszimmetrikus járműveket és a ráfutófékes pótkocsikat kivéve – a kétoldali kerekeken megközelítően azonosnak kell lennie. Tengelyenként a két oldal közti eltérés a keréken mért nagyobb átlagos fékerő 20%-át – M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik hátsó tengelyén a 30%-át – nem haladhatja meg.
(3) Az üzemi fék állandó nagyságú működtetőerő melletti fékerőingadozása kerekenként nem haladhatja meg a keréken mért legnagyobb átlagos fékerő 30%-át.
(4) Ha a fékrendszerek helyes működése a járművezető részéről – a vezérlőszervek működtetésén, az ellenőrző műszerek figyelemmel kísérésén és a pótkocsi fékcsatlakozó vezetékeinek összekapcsolásán kívül – egyéb tevékenységet is igényel (pl. pótkocsi fékcsatlakozóhoz tartozó elzárócsapok működtetése), a vezetőülés közelében a vezető által jól látható helyen az e kötelezettségekre utaló magyar nyelvű figyelmeztető feliratot kell elhelyezni. Ez a rendelkezés a motorkerékpárra és a személygépkocsira nem vonatkozik.
(5) * A jármű sűrített levegővel működő fékrendszere nyomásviszonyainak vizsgálatára szolgáló vizsgálócsatlakozókat a nyomásérzékelő eszköz csatlakoztatására alkalmas állapotban kell tartani.
(6) * Az ABS vagy EBS rendszerrel felszerelt pótkocsi vontatására alkalmas járműnek a fékrendszer elektromos csatlakozóján keresztül
a) biztosítania kell a pótkocsi fékrendszer áramellátását,
b) jeleznie kell a pótkocsiról érkező hibaüzeneteket a vezető részére, valamint
c) ha EBS rendszerrel felszerelt, akkor továbbítania és fogadnia kell az előírt vezérlő jeleket.
30. § (1) * A fékrendszereknek ki kell elégíteniük a 8. és 9. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket, valamint a gépkocsinak a fékezés szempontjából jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie.
(2) A fékezési követelmények sík, száraz, nem csúszós, jó állapotban lévő szilárd burkolatú úton szélcsendes időben egyenesen haladó járművel végrehajtott fékezésre vonatkoznak; az előírt követelmények teljesítése közben a jármű egyik kereke sem csúszhat meg, a jármű a fékezés során a menetiránytól nem térhet el.
(3) El kell látni
a) üzemi fékrendszerrel a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet,
b) biztonsági fékrendszerrel a gépkocsit,
c) rögzítő fékrendszerrel a gépkocsit, a motoros triciklit, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet.
Az üzemi, a biztonsági és a rögzítő fékrendszereknek olyan fékezett felületekre kell hatniuk, amelyek megfelelő szilárdságú alkatrészekkel állandóan a kerekekhez csatlakoznak.
(4) A gépjármű üzemi fékrendszerének a jármű összes kerekét fékeznie kell, az oldalkocsis motorkerékpár oldalkocsijának a kereke azonban lehet nem fékezhető, ha az előírt fékhatás így is biztosítható. A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű üzemi fékrendszerének legalább a jármű egyik tengelyén levő valamennyi kereket fékeznie kell.
(5) Az üzemi fékrendszer fékhatásának finoman változtathatónak kell lennie. A gépkocsi üzemi fékrendszerének többkörösnek kell lennie.
(6) A biztonsági fékrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet az üzemi fékrendszer üzemzavara esetén a biztonsági fékezésre előírt hatásossággal megállítsa. Azt kell feltételezni, hogy üzemzavar esetén az üzemi féknek egyidejűleg legfeljebb egyféle hibája lép fel.
(7) * A rögzítő fékrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet – a vezető távollétében is – a rögzítő fékezésre előírt hatásossággal rögzítse. A rögzítő fékrendszernek a járművet kizárólag mechanikus alkatrészekkel kell rögzített állapotban megtartania.
(8) Az üzemi és a rögzítő fékrendszereknek – kivéve a lassú jármű fékrendszereit – egymástól függetlenül működtethetőknek kell lenniük, de – ha az a biztonságos és elkülönített működésüket nem veszélyezteti – lehetnek közös alkatrészeik.
(9) Ha az üzemi fékrendszer kialakítása olyan, hogy fékhatása üzemzavar esetén sem csökken a biztonsági fékrendszerre előírt fékhatás alá, vagy a rögzítő fékrendszer kialakítása olyan, hogy teljesíti a biztonsági fékrendszerre előírt követelményeket is, a járműre külön biztonsági fékrendszer felszerelése nem kötelező.
(10) A fékrendszereknek olyanoknak kell lenniök, hogy
a) a vezetőülésből biztonságosan és kényelmesen legyenek működtethetők és az üzemi fékrendszer működtetése közben a vezetőnek a kormányt egyik kezével se – lassú jármű esetében mindkét kezével ne – kelljen elengednie;
b) a jármű üzemszerű használata közben – még tartós fékezés esetén is – üzembiztosan működjenek;
c) a fékezés folytán a járművön rendellenes rezgések ne keletkezzenek;
d) az üzemi fékrendszer fékhatásának a fékezett tengelyek közötti elosztása a dinamikus tengelyterheléssel megközelítően arányos legyen.
(11) A különböző tengelyeket fékező, de azonos rendeltetésű fékrendszereknek – kivéve a motorkerékpár fékrendszerét – egy vezérlő berendezéssel (pedállal, emeltyűvel) működtethetőnek kell lenniük. A motorkerékpárt fel kell szerelni két, egymástól független vezérlésű üzemi fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik hátsó kerékre hat. Az oldalkocsis motorkerékpár oldalkocsija kerekére ható fékszerkezetnek – ha van ilyen – a hátsó kerék üzemi fékszerkezetével együtt kell működnie. A motoros tricikli üzemi fékrendszere állhat két független vezérlésű fékszerkezetből, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre (kerekekre) hat. A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű oldalanként önállóan működtethető fékszerkezeteinek egyetlen vezérlő berendezéssel együttesen is működtethetőknek kell lenniök.
(12) A fékrendszerek úgy is kialakíthatók, hogy a fék működtetéséhez a vezető erején kívül más erőt is igénybevegyenek (erőrásegítésű fékrendszer), vagy csak külső erővel működjenek (külső erővel működtetett fékrendszer). A külső erővel működtetett üzemi féket, amennyiben a külső erő hiányában a biztonsági fékre előírt hatásosságot nem képes teljesíteni, az esetleges nyomásmérőn kívül optikai vagy akusztikai figyelmeztető berendezéssel is el kell látni, mely a tárolt erő csökkenését jelzi.
(13) A rugós féket olyan figyelmeztető berendezéssel kell ellátni, amely jelzi, ha a munkaberendezésben a nyomás a rugó oldási nyomása alá csökken. A figyelmeztető berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
(14) A külső erővel működtetett fék késedelmi ideje – a fékezés kezdetétől a teljes fékhatás 75%-ának kialakulásáig eltelt idő – a vezérlő berendezés egyenletes sebességű 0,2 másodperc alatt végrehajtott működtetése mellett legfeljebb 0,6 másodperc lehet.
(15) A gépjármű sűrített levegővel működő fékrendszerei esetében a pótkocsit fékező rendszernek két- vagy többvezetékesnek kell lenni. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
(16) A vonó jármű üzemi és biztonsági fékrendszerének – ha a járművel átmenőfékes pótkocsi vontatása engedélyezett – a fékcsatlakozó berendezések összekapcsolása és az esetleges hozzájuk tartozó elzárócsapok működtetése által – minden egyéb beavatkozás nélkül – biztosítani kell, hogy
a) a pótkocsi üzemi fékje működőképes állapotba kerüljön,
b) az üzemi fékrendszer meghibásodása esetén az üzemi fék vezérlésével a pótkocsi fékje legalább részlegesen működtethető és a fékhatás finoman változtatható legyen,
c) a biztonsági fékrendszer működtetésével a pótkocsi fékhatása finoman változtatható legyen,
d) a sűrített levegővel működő fékrendszerek esetén a sűrített levegőt szállító vezetékek (vagy más ilyen jellegű összeköttetések) bármelyikének megszakadása vagy szivárgása esetén:
– a vonó jármű biztonsági fékezésre előírt hatásossággal lefékezhető legyen,
– a pótkocsi fékje részlegesen vagy teljesen működtethető legyen akár az üzemi, akár a biztonsági, akár egy külön fékrendszer vezérlésével, kivéve ha a hiba automatikus befékeződést okoz a pótkocsin.
(17) Külső erővel működő fékrendszerek esetén a külső erővel működő, de nem a fékrendszerekhez tartozó berendezések energiaellátását oly módon kell megoldani, hogy ezek működése még az erőforrás sérülése esetén se idézhesse elő a fékrendszereket tápláló erőtartalékoknak a (12) bekezdés szerinti figyelmeztető berendezés által jelzett szint alá süllyedését.
(18) Az olyan gépjármű, mezőgazdasági vontató és lassú jármű rögzítő fékrendszerének, amellyel pótkocsi vontatását engedélyezték, alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 8. számú mellékletben meghatározott mértékű lejtőn vagy emelkedőn a teljes járműszerelvényt rögzítse.
(19) A jármű a (3) bekezdésben említett fékeken kívül más fékkel (pl. visszatartó fék, oktatói pótfék) is felszerelhető, ha az a jármű közlekedésbiztonsági tulajdonságait nem rontja.
(20) A lánctalpas jármű fékrendszerére a lassú járművekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fékeknek nem kell a kerekekre hatniok, és nem alkalmazhatók a 29. § (2) bekezdésében, valamint e § (10) c) és d) pontjaiban, továbbá a (11) bekezdésben foglalt rendelkezések.
(21) A sűrített levegővel működő fékrendszerben lévő fékerőszabályozó – ha van ilyen – beállításának ellenőrzésére vizsgálócsatlakozókat kell beépíteni. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
31. § (1) * A pótkocsi fékrendszereinek meg kell felelniük a gyártó által kiadott és az adott típusra jellemző kerékfékerő határértékeknek. Amennyiben ilyen határértékek nem kerültek meghatározásra, a fékrendszerek hatásosságát lefékezettség számítással kell ellenőrizni az ER. 11. számú melléklete alapján.
(2) * A ráfutófékes pótkocsik kivételével a pótkocsik fékrendszereire is alkalmazni kell a 29. § (2), (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(3) Ha a fékrendszerek helyes működése a járművezető részéről – a vezérlőszervek működtetésén és a pótkocsi fékcsatlakozó vezetékeinek az összekapcsolásán kívül – egyéb tevékenységet is igényel (pl. fékerőhatároló kézi állítása) a pótkocsi homlokfalán, a kapcsolófejek közelében, jól látható helyen az e kötelezettségekre utaló magyar nyelvű figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.
(4) * Az ABS vagy EBS rendszerrel felszerelt pótkocsinak a fékrendszer elektromos csatlakozóján keresztül
a) biztosítania kell a fékrendszer áramellátását,
b) továbbítania kell a fékrendszer hibajelzéseit a vontató jármű felé, valamint
c) ha EBS rendszerrel felszerelt, a vontatótól érkező vezérlő jelekkel összhangban kell működnie.
32. § (1) * A pótkocsi fékberendezéseinek ki kell elégíteniük a 10. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket. A pótkocsinak fékezés szempontjából jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie.
(2) A pótkocsit üzemi és rögzítő fékrendszerrel kell ellátni. Az egytengelyes, vagy a legfeljebb 1,00 méter tengelytávolságú, nem kormányzott kerekű kéttengelyes könnyű pótkocsit – a félpótkocsi kivételével – nem kell üzemi és rögzítő fékrendszerrel ellátni.
(3) A pótkocsi fékrendszereinek olyan fékezett felületekre kell hatniuk, amelyek megfelelő szilárdságú alkatrészekkel állandóan a kerekekhez csatlakoznak. Az üzemi fékrendszernek – kivéve a ráfutóféket, valamint a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű pótkocsijának üzemi fékrendszerét – a pótkocsi valamennyi kerekét fékeznie kell.
(4) A pótkocsi üzemi fékrendszerének átmenő vagy részben átmenő rendszerűnek kell lennie (ezeknél a vezető egy művelettel működteti a vontató jármű és a pótkocsi fékjét). Ha a pótkocsi – kivéve a félpótkocsit – megengedett legnagyobb össztömege 3,5 tonnánál kisebb, az üzemi fékrendszer ráfutó fék is lehet.
(4a) * A (4) bekezdéstől eltérően ráfutó fékrendszerrel látható el a mezőgazdasági vontató pótkocsi és a vontatott munkagép kategóriájú, 8000 kg-ot nem meghaladó legnagyobb tömegű jármű, ha
a) a tervezési sebessége a 30 km/h-t nem haladja meg és a fékek nem minden keréken hatnak, vagy
b) a tervezési sebessége a 40 km/h-t nem haladja meg és a fékek minden keréken hatnak.
(4b) * A ráfutó fékkel ellátott mezőgazdasági vontató pótkocsi hátuljára időálló (150 mm átmérőjű) táblát kell szerelni, amely a legnagyobb tervezési sebességet jelzi, melynek értéke 30 vagy 40 km/h lehet.
(5) A pótkocsit – kivéve a 23. § (3) bekezdésében említett esetet – a menet közbeni szétkapcsolódáskor automatikusan működésbelépő, részleges, vagy teljes fékhatást létrehozó fékkel kell ellátni. Az önműködő befékeződés csak a pótkocsi leszakadásakor, másodlagos kapcsolószerkezet esetén pedig csak annak leszakadása után léphet működésbe.
(6) * A pótkocsi rögzítő fékrendszerét úgy kell kialakítani, hogy azt a talajon álló személy működtethesse. A 30. § (7) bekezdését a pótkocsira is alkalmazni kell.
(7) Sűrített levegővel működő fékrendszerek esetén a pótkocsi levegőszállító csatlakozói – kivéve a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű pótkocsiját – csak kétvezetékes rendszerűek lehetnek. Ezt a rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett pótkocsitípusokra kell alkalmazni.
(8) A pótkocsi fékrendszereire egyebekben a 30. § rendelkezéseit kell – megfelelően – alkalmazni.
33. § (1) A szimmetrikus építésű járműnek, illetőleg járműszerelvénynek olyan állapotban kell lennie, hogy egyenes irányú haladás esetén a tengelyenkénti bal és jobb oldali keréknyomok közötti szimmetria vonalak egybeessenek.
(2) A gépjármű és a gépjárművel vontatható pótkocsi kormányzott tengelyének (tengelyeinek) a tényleges tengelyterhelése – a jármű bármely megengedett terhelése esetén – nem lehet kevesebb
– kéttengelyes jármű esetében a jármű tényleges tömegének 25%-ánál,
– három vagy több tengelyes jármű esetében a jármű tényleges tömegének 20%-ánál.
E rendelkezés alkalmazása szempontjából a talajkormányzott kerekekkel ellátott tengelyt nem kell kormányzott tengelynek tekinteni.
(3) A jármű kormányberendezésének olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi, hogy a vezető – a jármű terhelési állapotától és sebességétől függetlenül – a jármű haladási irányát könnyen, gyorsan változtathassa, illetőleg a járművet könnyen és megbízhatóan egyenes irányban tarthassa. A kormányberendezés a vezetőre fárasztó rezgéseket, illetőleg lökéseket nem továbbíthat.
(4) A kormányműnek és a futóműnek olyannak kell lennie, hogy az a jármű megfelelő menetstabilitását biztosítsa. A kormányberendezésnek menet közben érzékelhető visszaállási törekvést kell mutatnia bekormányzott helyzetből a középállás felé.
34. § (1) * A járműnek és a járműszerelvénynek olyan mértékben kell kormányozhatónak lenni, hogy 12,50 méter sugarú körön belül meg tudjon fordulni. Ha a jármű (járműszerelvény) legkülső pontja ilyen sugarú kört ír le, a jármű (járműszerelvény) egy pontja sem lehet az azonos középpontú 5,30 méter sugarú körön belül. Ha a jármű (járműszerelvény) a 12,50 méter sugarú körön fordulásnak megfelelően bekormányzott állapotban elindul, akkor a jármű (járműszerelvény) egy pontja sem térhet ki az elindulásakor a külső oldala által meghatározott függőleges síktól a kanyarodással ellentétes irányban 0,80 méternél – csuklós jármű esetében 1,20 méternél – nagyobb távolságra. Ha a jármű (járműszerelvény) egyenes irányból fordul rá a 12,50 méter sugarú körre, a korábbi egyenes irányától nem térhet ki 0,60 méternél nagyobb mértékben. E rendelkezéseket az M2, M3 és N kategóriájú járművek kormányzási tulajdonságaira az 1230/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A kormánykeréken a kormányzáshoz szükséges kerületi erő nem haladhatja meg a 150 N értéket. A kormányberendezés működtetéséhez szükséges erő mérési módszerét szabvány határozza meg.
(3) * A kormányberendezés úgy is kialakítható, hogy működtetéséhez a vezető erején kívül más erőt is igénybe vesznek (erőrásegítésű kormányberendezés vagy szervokormány), vagy csak külső erővel működik (külső erővel működtetett kormányberendezés vagy hidraulikus gépkormány). Az ilyen kormányberendezésnek a jármű álló helyzetében is üzemszerűen működtethetőnek kell lennie. A csak külső erővel működő kormányberendezés alkalmazását – ha a (4) bekezdés előírásai nem teljesülnek – a közlekedési hatóság engedélyezi.
(4) A kormányberendezés kialakításának olyannak kell lennie, hogy üzemzavara esetén – a kormányzott kerekek és a kormányzás vezérlése erőátvitele mechanikus alkatrészeinek meghibásodását kivéve – a jármű kormányozható maradjon. Ez esetben a kormánykeréken a kormányozáshoz szükséges kerületi erő nem haladhatja meg a 400 N értéket. E bekezdés alkalmazásakor azt kell feltételezni, hogy a kormányberendezésnek egyidejűleg csak egy hibája van.
(5) * Minden pótkocsinak olyannak kell lennie, hogy a pótkocsinak a vonószerkezet útján való megbízható kormányzása – a vezető külön beavatkozása nélkül – lehetséges legyen. Vontatóval, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében e rendelkezés alól a közlekedési hatóság felmentést adhat; ilyen esetben azonban a pótkocsinak az azon helyet foglaló személy által kormányozhatónak kell lennie.
35. § (1) A gépkocsi és pótkocsija kialakításának és kerékfelfüggesztésének olyannak kell lennie, hogy a jármű megfelelő menetstabilitását biztosítsa.
(2) * A gépjármű, valamint az általa vontatható pótkocsi kerekeinek rugózott felfüggesztésűeknek kell lennie. E rendelkezés alól a különleges rendeltetésű járművekre a közlekedési hatóság felmentést adhat.
36. § (1) * A gépjárműnek, a mezőgazdasági vontatónak és a lassú járműnek, valamint ezek pótkocsijának a kerekeit fúvott gumiabroncsokkal – vagy azzal a jármű menettulajdonsága szempontjából legalább egyenértékű berendezéssel – kell felszerelni. Mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija vonatkozásában e rendelkezéstől a közlekedési hatóság eltérést engedélyezhet.
(2) * A járműre felszerelt gumiabroncs méretének, terhelhetőségének és sebességhatárának meg kell felelnie a jármű vonatkozó adatainak. Téli mintázatú gumiabroncsot szabad felszerelni a járműre abban az esetben is, ha annak sebességhatára alacsonyabb a jármű legnagyobb sebességénél. Ebben az esetben a jármű vezetőfülkéjében a gumiabroncs megengedett sebességére utaló feliratot kell elhelyezni.
(3) * A gumiabroncsokban az előírt nyomást kell tartani.
(4) * Az (1) bekezdésben említett járműveken csak olyan gumiabroncsot szabad használni, amelyen a futófelület mintázatának magassága a teljes felületen eléri:
a) az M1, N1, O1 és O2 kategóriájú járműveken a gumiabroncs átmérőjétől függetlenül az 1,6 mm-t; továbbá
b) az egyéb járműveken
ba) a 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncsok esetében az 1,6 mm-t,
bb) a 0,75 méternél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében a 3 mm-t.
Nem szabad olyan gumiabroncsot használni, amelyen a bordázat közötti hornyokat utólagos beavatkozással mélyítették, kivéve, ha a gumiabroncsgyártó az utánvágást engedélyezi, ezt a gumiabroncson feltüntette, és az utánvágást a vonatkozó előírások megtartásával végezték. Nem szabad szögbetétes gumiabroncsot használni.
(5) Gépjárművön, mezőgazdasági vontatón, lassú járművön és pótkocsin az azonos tengelyen lévő kerekekre csak olyan gumiabroncsok szerelhetők, amelyeknek mérete, szerkezete, teherbírása, mintázati jellege (nyári, téli, illetőleg országúti, terep) azonos.
(6) A személygépkocsin a gumiabroncsoknak valamennyi tengelyen azonos szerkezetűeknek (egységesen vagy diagonál, vagy radiál) kell lenniük. Textilöves és acélöves radiál abroncsok vegyes használata esetén – függetlenül attól, hogy a jármű melyik tengelye a hajtott – az első tengely kerekeire kell szerelni a textilöves radiál abroncsokat.
(7) A személygépkocsi kivételével a többi gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a pótkocsi kerekeire tengelyként eltérő szerkezetű gumiabroncsok is szerelhetők. Ebben az esetben – függetlenül attól, hogy a jármű melyik tengelye hajtott – a radiál gumiabroncsokat kell a hátsó tengelyre (tengelyekre) szerelni.
(8) A fém kapaszkodókörmökkel, illetőleg vezetőélekkel ellátott kerekű mezőgazdasági vontató és lassú jármű e berendezéseinek olyanoknak kell lenniük, hogy ezeket le lehessen szerelni, vagy olyan védőabronccsal lehessen ellátni, amely meggátolja, hogy a kapaszkodókörmök, illetőleg vezetőélek az útburkolathoz érhessenek.
36/A. § * Gépkocsira és pótkocsijára csak jóváhagyási jellel ellátott gumiabroncsot szabad felszerelni.
37. § (1) * A járművön csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír vagy megenged. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan világítóberendezésekre, amelyeknek a fénye a jármű üzemszerű használata során kívülről sem közvetlenül, sem közvetve nem látható (pl. csomagtér-megvilágító lámpa, szerelőlámpa), továbbá azokra a világító-, illetőleg fényjelző berendezésekre, amelyeket a világító- és fényjelző berendezések elhelyezése tekintetében jóváhagyási jellel * ellátott járműveken gyárilag helyeztek el.
(2) Az azonos feladatot ellátó és azonos irányba mutató páros számú világító és fényjelző berendezések elhelyezésének és alakjának – az aszimmetrikus járműveket kivéve – a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusnak, az általuk kibocsátott fény színének és fényerejének pedig azonosnak kell lenniük és a berendezéseknek – ha a rendelet másként nem rendelkezik – egyszerre kell működniük.
(3) * A gépkocsira felszerelt három féklámpának egyszerre kell működnie és közülük kettő darab féklámpának ki kell elégítenie a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket. A harmadik féklámpa (a továbbiakban: középső féklámpa) színére és működésére vonatkozóan a (2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) * A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni.
(5) * Előre piros, hátra fehér fényt – a hátrameneti lámpa, a munkahelymegvilágító lámpa, taxi vészjelző lámpája, továbbá a jármű belső világítására szolgáló lámpa kivételével – világító és fényjelző berendezés nem bocsáthat ki és nem verhet vissza.
(6) * Villogó fényt a világító, illetőleg fényjelző berendezés – az irányjelző, a megkülönböztető lámpa, a figyelmeztető lámpa, a taxi vészjelző lámpája, továbbá a visszajelző lámpák kivételével – nem bocsáthat ki. A villogó fényű lámpa villogásának egyenletesnek, jól érzékelhetőnek, a villogások számának percenként 90±30-nak kell lennie. Az első felvillanásnak a bekapcsolást követően legfeljebb 1 másodpercen belül kell bekövetkeznie.
(7) * Az olyan vontatott munkagépet, amely nem elégíti ki a pótkocsik világító és fényjelző berendezéseire vonatkozó rendelkezéseket, a közúti forgalomban való részvétel idejére kitűzhető fényjelző berendezésekkel kell felszerelni. Az így elhelyezett fényjelző berendezések rögzítőszerkezetének biztosítania kell a rendelet világító és fényjelző berendezések elhelyezésére vonatkozó előírásainak a teljesülését.
(8) * A gépkocsi hátsó világító és fényjelző berendezéseit meg kell ismételni kitűzhető világító és fényjelző berendezés alkalmazásával, ha a gépkocsi hátsó részén hátra túlnyúlóan – a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben megengedett módon – szállított rakomány akadályozza a gyárilag felszerelt berendezések észlelését. A kitűzhető világító és fényjelző berendezéseknek és azok elhelyezésének meg kell felelniük az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
38. § (1) A páros számú tompított és távolsági fényszórókat fajtánként és oldalanként külön, a helyzetjelző lámpákat oldalanként vagy átlósan külön kell zárlat elleni védelemmel ellátni. Ezt az előírást az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
(2) A világító és fényjelző berendezések által kibocsátott, illetőleg visszavert fények színkoordinátáit az 1980. évi 3. törvényerejű rendeletben meghirdetett –, az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott – Közúti Közlekedési Egyezmény határozza meg.
(3) A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.
39. § (1) A világító és fényjelző berendezések optikai tengelyét – kivéve a tompított fényszóróét, a ködfényszóróét, a hátrameneti lámpáét és a jármű oldalán elhelyezett fényjelző berendezésekét – úgy kell beállítani, hogy az megközelítőleg vízszintes, és a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjával párhuzamos legyen. A vízszintestől, illetőleg a párhuzamostól megengedett legnagyobb szögeltérés 3°.
(2) A világító és fényjelző berendezéseknek, valamint ezek alkatrészeinek a járművön oly módon kell rögzítettnek lenniük, hogy a jármű rezgései, lengései következtében optikai tengelyüket a járműhöz képest ne változtathassák meg.
40. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a pótkocsi, valamint a segédmotoros kerékpár világító és fényjelző berendezéseinek megkövetelt legkisebb láthatósági szögeit a 11. számú melléklet tartalmazza. A megkövetelt legkisebb láthatósági szögek szárain átmenő síkokkal határolt tér bármely pontjából szemlélve, a megfigyelő és a lámpa külső átvilágított felületének a megfigyelés irányába eső vetülete között a járműtől származó takarás nem lehet.
(2) A világító, illetőleg fényjelző berendezések átvilágított felülete kialakítható több optikai egységből is. Az optikai egységeket úgy kell egymás mellé elhelyezni, hogy átvilágított felületeik az azokat körülzáró legkisebb derékszögű négyszög területének legalább 60%-át tegyék ki. Az ilyen – azonos feladatokat ellátó és azonos színű fényt kibocsátó – optikai egységekből álló berendezés egy világító, illetőleg fényjelző berendezésnek minősül. A távolsági fényszóróra, a tompított fényszóróra és a ködfényszóróra e rendelkezések nem alkalmazhatók.
(3) A sáv alakú átvilágított felületű világító, illetőleg fényjelző berendezés két berendezésnek minősül, ha
– a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusan helyezkedik el,
– a jármű mindkét oldalán annak legszélső pontját legalább 0,40 méterre megközelíti,
– a sáv hosszúsága legalább 0,80 méter, és
– benne legalább két – egymástól lehető legtávolabb elhelyezett – fényforrás van.
(4) Különböző célt szolgáló világító és fényjelző berendezések, ha a rendelet eltérően nem rendelkezik
a) egyesíthetők (úgy, hogy átvilágított felületük azonos legyen), vagy
b) egy lámpatestbe csoportosíthatók (úgy, hogy átvilágított felületük ne legyen azonos)
feltéve, hogy ezáltal egymás működését nem befolyásolják, észlelhetőségük nem romlik és a berendezések mindegyike külön-külön megfelel a reá vonatkozó rendelkezéseknek.
41. § (1) Távolsági fényszóróval minden gépjárművet fel kell szerelni. A járműre felszerelendő távolsági fényszórók száma:
| a) a gépkocsi esetében | 2 vagy 4 db, | |
| b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében | 1 db, | |
| c) motoros tricikli esetében | 2 vagy 4 db, | |
| – ha 1,30 méternél nem szélesebb elegendő | 1 db. |
(2) A motoros triciklire a távolsági fényszórót legkésőbb 1992. évi július hó 31. napjáig kell felszerelni.
(3) Távolsági fényszóróval fel szabad szerelni a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet is. A járműre felszerelhető távolsági fényszórók száma:
| a) mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében | 2 db, | |
| b) 1,30 méternél nem szélesebb lassú jármű esetében elegendő | 1 db. |
(4) A távolsági fényszórónak az út felületét a jármű előtt sötétben, tiszta időben legalább 100 méter távolságon meg kell világítania úgy, hogy e távolságban a megvilágítás a távolsági fényszóró középpontjának magasságában 1 luxnál kevesebb nem lehet. A távolsági fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
42. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott távolsági fényszórót szabad felszerelni.
(2) A motorkerékpáron – kivéve a motoros triciklit – a távolsági fényszórót úgy kell elhelyezni, hogy az átvilágított felületének széle 100 milliméternél ne legyen távolabb a tompított fényszóró átvilágított felületének szélétől. Egyéb járművön pedig a távolsági fényszóró átvilágított felületének külső széle nem lehet kijjebb, mint a tompított fényszóró átvilágított felületének a külső széle.
(3) Ha a járművön olyan, munka végzésére szolgáló berendezés van, amelynek működését a szabályosan felszerelt távolsági fényszóró akadályozná, vagy amely a szabályosan felszerelt távolsági fényszóró fényét takarná, alkalmazhatók olyan távolsági fényszórók, amelyek nincsenek a járműre felszerelve, hanem – a közúti közlekedésben való részvétel idejére – kitűzhetők. A kitűzhető távolsági fényszóró rögzítőszerkezetének – külön beállítás nélkül – biztosítania kell a fényszóróra a rendeletben meghatározott megvilágítási (beállítási) előírások teljesülését.
(4) A távolsági fényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták.
(5) A távolsági fényszóróhoz alkalmazható olyan elektromos kapcsolás is, amellyel a távolsági fényszóró minden más világító és fényjelző berendezéstől függetlenül – a kapcsoló működtetésének az időtartamára – bekapcsolható; e kapcsoló elengedésekor a távolsági fényszórónak ki kell aludnia.
(6) A távolsági fényszóró – a motorkerékpár távolsági fényszóróját kivéve – a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a 4 db távolsági fényszóróval ellátott gépkocsi távolsági fényszóróiból 2 db a kormányzott kerékkel együtt elforduljon.
43. § (1) Tompított fényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és – a 118. §-ban említett kerti traktor kivételével – minden lassú járművet fel kell szerelni.
A járműre felszerelendő tompított fényszórók száma:
| a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató, motoros tricikli és lassú jármű esetében | 2 db, | |
| b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében | 1 db, | |
| c) 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetében elegendő | 1 db. |
(2) * A tompított fényszórónak aszimmetrikus kivitelűnek kell lennie, a motorkerékpár tompított fényszórója azonban szimmetrikus kivitelű is lehet.
(3) A tompított fényszórónak – anélkül, hogy a szembejövő jármű vezetőjét vakítaná – az út felületét a jármű előtt sötétben, tiszta időben legalább 40 méter – mezőgazdasági vontató és lassú jármű előtt legalább 30 méter távolságon meg kell világítania. A megvilágítás a tompított fényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban
| a) aszimmetrikus tompított fényszóró esetében | 0,7 luxnál, | |
| b) szimmetrikus tompított fényszóró esetében | 1 luxnál |
több nem lehet. A tompított fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
44. § (1) * A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott tompított fényszórót szabad felszerelni. A jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése során – a tompított fényszóró által biztosított megvilágítási kép vizsgálata alapján – e rendelkezés alól a közlekedési hatóság felmentést adhat.
(2) A tompított fényszórót az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és az oldalkocsis motorkerékpáron a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában gépkocsin és motoros triciklin úgy kell elhelyezni, hogy a tompított fényszóró átvilágított felületének a külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a két tompított fényszóró átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek. Az olyan motoros triciklin és lassú járművön, amelyen egy tompított fényszóró van felszerelve, a tompított fényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.
(3) A tompított fényszóró átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,50 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében – ha a jármű szerkezeti kialakítása ezt szükségessé teszi – a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,50 méter távolságra lehet.
(4) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a tompított fényszóróra is.
(5) A tompított fényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták. A távolsági fényszóróról a tompított fényszóróra való átkapcsoláskor – a rendelet 42. § (5) bekezdésében említett esetet kivéve – a távolsági fényszórók nem világíthatnak.
(6) A tompított fényszóró – a motorkerékpár tompított fényszóróját kivéve – a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.
(7) Ha a személygépkocsi terhelési állapotának megváltoztatásakor a tompított fényszóró rendeletben előírt beállítási értéke másként nem tartható, a fényszórónak szerszám használata nélkül átállíthatónak kell lennie.
45. § (1) Ködfényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel szabad szerelni.
A járműre felszerelhető ködfényszórók száma:
| a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és motoros tricikli esetén | 2 db, | |
| b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében | 1 db, | |
| c) 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetében elegendő | 1 db. |
(2) A ködfényszóró által adott megvilágítás a ködfényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet. A ködfényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
46. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott ködfényszórót szabad felszerelni.
(2) A ködfényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez, 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső, a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső szélénél magasabban, az átvilágított felület külső széle pedig gépkocsin és motoros triciklin a jármű legkülső pontjától, 0,40 méternél távolabb nem lehet. A motorkerékpár ködfényszóróját úgy kell elhelyezni, hogy optikai tengelye a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjába essen, vagy ha így nem helyezhető el, az átvilágított felületének ehhez a síkhoz legközelebbi pontja a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától legfeljebb 0,25 méterre legyen. Az olyan motoros triciklin, amelyre csak egy ködfényszórót szereltek, a ködfényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.
(3) A ködfényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták.
(4) A ködfényszóró – kivéve a motorkerékpár ködfényszóróját – a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.
47. § (1) Hátrameneti lámpával fel szabad szerelni a hátrameneti sebességfokozattal ellátott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet, továbbá a pótkocsit. A járműre felszerelhető hátrameneti lámpák száma 1 vagy 2 db.
(2) A hátrameneti lámpa által adott megvilágítás 10 méter távolságban az úttest szintjétől számított 0,90 méter magasság fölött 3 luxnál több nem lehet. A hátrameneti lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.
48. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátrameneti lámpát szabad felszerelni.
(2) A hátrameneti lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet.
(3) A hátrameneti lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa csak akkor világíthasson, ha a gyújtáskapcsoló (központi kulcsos kapcsoló) és a hátrameneti sebességfokozat bekapcsolt állapotban van.
49. § (1) A hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával fel kell szerelni – a trolibuszt kivéve – a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és ezek pótkocsiját.
(2) A rendszámtáblát megvilágító lámpának a rendszámtáblát színtelen (fehér) fénnyel, teljes felületen, közelítőleg egyenletesen és olyan fényerővel kell megvilágítania, hogy az álló jármű rendszámát sötétben, tiszta időben legalább 20 méter távolságból el lehessen olvasni. A rendszámtáblát megvilágító lámpa hátrafelé fényt közvetlenül nem bocsáthat ki.
50. § (1) A gépkocsira és pótkocsijára csak jóváhagyási jellel ellátott rendszámtábla megvilágító lámpát szabad felszerelni.
(2) A rendszámtáblát megvilágító lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpa – külön bekapcsolás nélkül – a helyzetjelző lámpákkal együtt világítson.
51. § Olyan lámpával, amely az álló jármű körül a területet megvilágítja (munkahely megvilágító lámpa, ideértve a keresőlámpát is) minden járművet fel szabad szerelni.
52. § (1) A munkahely megvilágító lámpa csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
(2) A munkahely megvilágító lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpák csak akkor legyenek bekapcsolhatók, ha a jármű helyzetjelző lámpái be vannak kapcsolva.
(3) Munkahely megvilágító lámpának kell tekinteni az autóbusznak azt a lámpáját is, amely – kizárólag az ajtók nyitvatartási ideje alatt – az utat az ajtók közelében megvilágítja.
53. § (1) A vezetőfülke, illetőleg az utastér megvilágítására szolgáló belső világítással minden zárt vezetőfülkéjű, illetőleg zárt utasterű gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni.
(2) A belső világítás csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
(3) A belső világításnak – kivéve a kizárólag helyi megvilágítást adó lámpákat – a vezetőülésből kapcsolhatónak kell lennie.
(4) Az autóbusz belső világításának az utasteret, valamint a fel- és leszállásra szolgáló lépcsőket közel egyenletesen kell megvilágítania. A belső világítás a vezetőt a járművezetésben nem zavarhatja.
54. § (1) Két első és két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni – az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a 118. §-ban említett kerti traktort kivéve – minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt egy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell, ezen kívül egy első helyzetjelző lámpával fel szabad szerelni. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron is kötelező az első helyzetjelző lámpa, ha első helyzetjelző lámpával gyártották, illetőleg hozták forgalomba.
(2) Két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni a pótkocsit; az oldalkocsi nélküli motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiján egy hátsó helyzetjelző lámpa is elegendő. Ezen kívül az 1,60 méternél szélesebb pótkocsit fel kell, minden egyéb pótkocsit fel szabad szerelni két első helyzetjelző lámpával.
(3) A helyzetjelző lámpák fényének – anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná – sötétben, tiszta időben 300 méter távolságról észlelhetőnek kell lennie. Az első helyzetjelző lámpa csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga, a hátsó helyzetjelző lámpa csak piros fényt bocsáthat ki.
(4) Minden járművet fel szabad szerelni a jármű oldalán elhelyezett oldalirányban fényt kibocsátó, nem vakító, oldalsó helyzetjelző lámpával (lámpákkal). A jármű hosszának hátsó harmadában elhelyezett oldalsó helyzetjelző lámpa borostyánsárga vagy piros, az ennél előbbre elhelyezett lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki.
(5) A 6,00 méternél hosszabb, vagy 2,00 méternél szélesebb gépkocsit, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet, valamint minden pótkocsit fel szabad szerelni hátul olyan helyzetjelző lámpával, amely előre fehér fényt bocsát ki és a vezetőt (a visszapillantó tükrön keresztül) a jármű (járműszerelvény) hátsó sarkainak a helyzetéről tájékoztatja.
(6) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű ajtaján elhelyezhető olyan lámpa, amely az ajtó nyitott állapotában hátrafelé piros fényt ad.
55. § (1) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a pótkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott helyzetjelző lámpát szabad felszerelni.
(2) A helyzetjelző lámpákat a következőképpen kell elhelyezni:
a) gépkocsin, motoros triciklin, mezőgazdasági vontatón, lassú járművön és pótkocsin úgy, hogy a lámpák átvilágított felületének a külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél – pótkocsi első helyzetjelző lámpája esetében 0,15 méternél – távolabb, a különböző oldalon lévő helyzetjelző lámpák átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb ne legyenek,
b) oldalkocsi nélküli motorkerékpáron a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, kivéve, ha az első helyzetjelző lámpa a távolsági fényszóróval egyesített,
c) oldalkocsis motorkerékpáron – a b) pontban említetteken kívül – a második első és hátsó helyzetjelző lámpát az oldalkocsi kerekének a síkjában.
(3) A helyzetjelző lámpák átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, felső széle az úttest szintjétől
– gépjármű és pótkocsi esetében 1,5 méternél,
– mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél
távolabb nem lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 2,10 méterre lehet.
(4) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a helyzetjelző lámpára is.
(5) Az 54. § (4)–(6) bekezdésében említett helyzetjelző lámpák magassági elhelyezésére e § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(6) A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az összes helyzetjelző lámpa – az 57. § (3) bekezdésében említett esetet kivéve – csak együttesen legyen kapcsolható. A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának – az oldalkocsi nélküli motorkerékpár lámpái kivételével – olyannak kell lenniük, hogy e lámpák a motor álló helyzetében is bekapcsolhatók legyenek.
55/A. § * (1) * A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával.
(2) A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.
55/B. § * (1) * A gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni.
(2) A nappali menetjelző lámpákat a gépkocsin a következőképpen kell elhelyezni:
a) az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet;
b) az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek, azonban az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető.
(3) * A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de – kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet – automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.
55/C. § * (1) A gépkocsit fel szabad szerelni két, a bekanyarodás irányában fényt kibocsátó bekanyarodási lámpával.
(2) A bekanyarodási lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.
55/D. § * (1) A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott bekanyarodási lámpát szabad felszerelni.
(2) A bekanyarodási lámpa átvilágított felületének
a) alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 0,90 méternél távolabb,
b) felső széle a tompított fényszóró átvilágított felületének felső szélénél magasabban, és
c) első széle a jármű elejétől 1,00 méternél távolabb
nem lehet.
(3) A bekanyarodási lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak akkor lépjen működésbe, ha a tompított vagy a távolsági fényszórókat bekapcsolták.
(4) A bekanyarodási lámpa
a) a jármű egyik oldalán akkor kapcsolódhat be, ha az irányjelző lámpa a jármű ugyanazon oldalán működik vagy az egyenes iránytól a járművet ugyanezen irányban elkormányozták,
b) a jármű mindkét oldalán – az irányjelző lámpa működésétől és a jármű elkormányzásától függetlenül – egyidejűleg bekapcsolt állapotban lehet, amíg a jármű hátrameneti lámpája működik.
(5) A bekanyarodási lámpa 40 km/óra sebesség felett nem lehet bekapcsolt állapotban.
56. § (1) Várakozást jelző lámpával (lámpákkal) fel szabad szerelni a 6,00 méternél nem hosszabb, és 2,00 méternél nem szélesebb gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet.
(2) A várakozást jelző lámpa fényének – anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná – sötétben, tiszta időben 100 méter távolságból észlelhetőnek kell lennie. A lámpa előre fehér, hátra piros – az oldal-irányjelzővel egyesített lámpa borostyánsárga – fényt bocsáthat ki.
57. § (1) A várakozást jelző lámpa elhelyezésére a helyzetjelző lámpák elhelyezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(2) A várakozást jelző lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a jármű két oldalán lévő lámpák külön legyenek bekapcsolhatók.
(3) A várakozást jelző lámpa helyett a 56. § (1) bekezdésében említett járművön alkalmazható olyan elektromos kapcsolás, amely lehetővé teszi – minden más világító és jelzőberendezés működtetésétől függetlenül – a jármű bal oldali, illetőleg jobb oldali helyzetjelző lámpáinak a külön való bekapcsolását.
58. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját egy, minden más gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit egy vagy két hátsó helyzetjelző ködlámpával szabad felszerelni.
(2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa – a hátsó helyzetjelző lámpa fényénél nagyobb fényerejű – piros fényt bocsáthat ki.
59. § (1) A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátsó helyzetjelző ködlámpát szabad felszerelni.
(2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,00 méternél távolabb, és átvilágított felülete a féklámpa átvilágított felületéhez 0,10 méternél közelebb nem lehet. Ha a járművön csak egy hátsó helyzetjelző ködlámpát alkalmaznak, akkor azt – e bekezdés előírásainak a megtartásával – a bal oldalon kell elhelyezni. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,90 méterre – ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, legfeljebb 2,10 méterre – lehet.
(3) A hátsó helyzetjelző ködlámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak külön kapcsolóval, a helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotában legyen bekapcsolható.
60. § (1) Két első és két hátsó méretjelző lámpával fel szabad szerelni minden 2,10 méternél szélesebb gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit. Az első méretjelző lámpák által kibocsátott fény csak fehér, a hátsó méretjelző lámpák által kibocsátott fény csak piros színű lehet.
(2) A járművön (rakfelületén) túlnyúló rakomány megjelölésére szolgáló – a járművön alkalmilag használt – lámpákra a helyzetjelző lámpákra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni; e lámpáknak azonban nem kell a helyzetjelző lámpákkal együtt kapcsolhatóknak lenniük.
61. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott méretjelző lámpát szabad felszerelni.
(2) A méretjelző lámpát a járművön (vezetőfülkén, zárt felépítményen) a jármű külső széléhez lehető legközelebb és egyúttal a lehető legmagasabban kell elhelyezni.
(3) A méretjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpák csak a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek kapcsolhatók.
62. § (1) Irányjelző lámpákkal fel kell szerelni a gépkocsit, a mezőgazdasági vontatót, a zárt vezetőfülkéjű, valamint a pótkocsi vontatására használt lassú járművet és a – motorkerékpár pótkocsija kivételével – a pótkocsit. A járműre felszerelendő irányjelző lámpák száma:
| a) a pótkocsi esetében hátul, oldalanként | 1–1 db, | |
| b) az összes többi fent említett jármű esetében elöl és hátul oldalanként | 1–1 db. |
Nyergesvontató és olyan gépjármű esetében, amelynél az első és hátsó irányjelzők közti távolság több mint 6,00 méter, mindkét oldalon további, legalább 1–1 db oldalirányjelzőt kell felszerelni. A pótkocsit vontató lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára 1992. évi július hó 31. napjáig kell az irányjelző lámpát felszerelni.
(2) Irányjelző lámpákkal fel szabad szerelni a motorkerékpárt és a nyitott vezetőfülkéjű lassú járművet. Oldalirányjelzőt minden irányjelzővel ellátott járműre fel szabad szerelni.
(3) Az irányjelző lámpák fényének – anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarnák – nappal, ráeső napfényben legalább 50 méterről, sötétben, tiszta időben legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. E követelményeknek a hátsó irányjelző lámpa vonatkozásában a helyzetjelző lámpa és a féklámpa bekapcsolt állapotában is teljesülniük kell. Az első irányjelző lámpa fényének – a tompított fényszóró bekapcsolt állapotában – legalább 75 méterről kell határozottan felismerhetőnek lennie. Az irányjelző lámpák csak borostyánsárga fényt bocsáthatnak ki. Az azonos oldalon lévő valamennyi irányjelző lámpának azonos fázisban kell villognia. A pótkocsi irányjelző lámpáinak – külön kapcsolás nélkül – a vonó jármű megfelelő oldali irányjelző lámpáival együtt kell működniük.
63. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott irányjelző lámpát szabad felszerelni.
(2) A 4,60 méternél nem hosszabb és 1,60 méternél nem szélesebb mezőgazdasági vontató és lassú jármű első és hátsó irányjelző lámpái egyesíthetők, vagy egy lámpatestbe csoportosíthatók, ha a lámpákra vonatkozó láthatósági követelmények így is teljesülnek.
(3) Az irányjelző lámpák átvilágított felületének külső széle a jármű legkülső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet. A különböző oldali irányjelző lámpák átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz
a) oldalkocsi nélküli motorkerékpár első irányjelzői esetében 0,30 méternél,
b) oldalkocsi nélküli motorkerékpár hátsó irányjelzői esetében 0,24 méternél,
c) mezőgazdasági vontató és lassú jármű irányjelzői esetében 0,50 méternél,
d) minden egyéb jármű irányjelzői esetében 0,60 méternél
közelebb nem lehetnek; az oldalkocsi nélküli motorkerékpár első irányjelzői a fényszóró átvilágított felületének széléhez nem lehetnek 0,10 méternél közelebb.
(4) Az első és hátsó irányjelző lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttesthez 0,35 méternél közelebb, átvilágított felületének felső széle az úttest szintjétől 1,50 méternél – mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél – távolabb nem lehet. Az oldalirányjelző lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttesthez 0,50 méternél közelebb, átvilágított felületének felső széle az úttest szintjétől 1,50 méternél – mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél – távolabb nem lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása a magassági méretek megtartását nem teszi lehetővé, az első és hátsó irányjelzők átvilágított felületének felső széle az úttesttől legfeljebb 2,10 méter, az oldalirányjelzők átvilágított felületének felső széle az úttesttől legfeljebb 2,30 méter távolságra lehet.
(5) Az oldalirányjelző lámpa (több ilyen lámpa esetében az első lámpa) átvilágított felületének első széle a jármű elejétől, 1,80 méternél távolabb nem lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása e távolság megtartását nem teszi lehetővé, az oldalirányjelzők átvilágított felületének első széle a jármű elejétől 2,50 méternél távolabb nem lehet.
(6) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen vonatkozik az irányjelző lámpára is.
(7) Az irányjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az irányjelzők az egyéb világító és fényjelző berendezésektől függetlenül, egy kapcsolóval és a különböző oldalon lévő lámpák külön-külön, de az azonos oldalon lévők csak együtt legyenek kapcsolhatók. Megengedett az olyan másodlagos elektromos kapcsolás is, amely (a többi feltétel teljesítése mellett) lehetővé teszi, hogy az összes irányjelző lámpa – a jármű meghibásodásának a jelzésére – együtt legyen bekapcsolható. Ez esetben valamennyi irányjelző lámpának azonos fázisban kell villognia.
64. § (1) Féklámpával fel kell szerelni a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és ezek pótkocsiját.
A felszerelendő féklámpák száma:
| a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija, valamint motoros tricikli esetében | 2 db | |
| b) oldalkocsi nélküli és oldalkocsis motorkerékpár, valamint a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében | 1 db |
(2) * a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott féklámpákon kívül további egy darab, középső féklámpával szabad felszerelni a gépkocsit és pótkocsiját;
b) egy vagy két féklámpával szabad felszerelni a lassú járművet és pótkocsiját.
(3) * A féklámpa fényének – anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná – nappal, ráeső napfényben legalább 300 méterről – egyéb fényjelző berendezés bekapcsolt állapotában is – határozottan felismerhetőnek kell lennie. A féklámpa fényerejének jól érzékelhetően nagyobbnak kell lennie a hátsó helyzetjelző lámpa fényerejénél. A féklámpa csak piros fényt bocsáthat ki. A gépkocsi belső terében felszerelt középső féklámpát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy annak fénye a vezetőt – közvetlenül vagy visszaverődés által – ne zavarja.
65. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott féklámpát szabad felszerelni.
(2) A féklámpát hátul, az oldalkocsi nélküli és az oldalkocsis motorkerékpáron, valamint a motorkerékpár 0,80 méternél szélesebb pótkocsiján a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, a többi járművön pedig úgy kell elhelyezni, hogy a két féklámpa átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél – mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetén 0,50 méternél – közelebb ne legyenek. Ha a jármű 1,40 méternél nem szélesebb, a két féklámpa átvilágított felülete közti távolság 0,40 méterig csökkenthető. Ha a lassú járművet egy féklámpával szerelik fel, azt a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, vagy attól balra kell elhelyezni.
(3) A féklámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől
a) motorkerékpár és pótkocsija esetében 1,20 méternél,
b) gépkocsi és pótkocsi esetében 1,50 méternél,
c) mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél,
d) olyan jármű esetében, amelynél a jármű szerkezeti kialakítása a fenti magassági elhelyezést nem teszi lehetővé 2,10 méternél
távolabb nem lehet.
(4) A féklámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a féklámpa legkésőbb akkor kapcsolódjék be, ha az üzemi fékrendszer a járművet 0,5 m/s2 lassulást eredményező hatásossággal fékezi és mindaddig világítson, amíg a fékrendszer legalább ilyen fékhatással működik.
(5) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a féklámpára is.
(6) * A középső féklámpát a gépkocsi hosszirányú függőleges felezősíkjában, a jármű belső terében vagy azon kívül úgy kell elhelyezni, hogy átvilágított felületének alsó széle a 64. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott féklámpa átvilágított felületének felső szélénél magasabban legyen, és
a) a gépkocsi belső terében történő elhelyezés esetén a hátsó ablak alsó vagy felső szélénél,
b) egyéb elhelyezés esetén:
ba) a hátsó ablak alsó széle alatt legfeljebb 0,15 méterrel, vagy
bb) az úttest felszínétől legalább 0,85 méter magasságban
legyen.
66. § (1) * A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján a megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés használatára jogosult gépjárművet megkülönböztető lámpával szabad felszerelni. A gépjárműre annyi megkülönböztető lámpát kell felszerelni, hogy a (3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesüljenek.
(2) * A megkülönböztető lámpa fényének nappal, a ráeső napfényben legalább 150 méterről, sötétben, tiszta időben pedig – a jármű távolsági fényszórójának bekapcsolt állapotában is – legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. A megkülönböztető lámpa kék, vagy kizárólag egyidejűleg bekapcsolható kék és piros villogó fényt bocsáthat ki.
(3) A megkülönböztető lámpát a járművön a lehető legmagasabban és úgy kell elhelyezni, hogy annak fénye minden irányban látható legyen.
(4) A megkülönböztető fény- és hangjelzés használatára jogosult jármű elején 1 vagy 2 db kiegészítő megkülönböztető lámpát is el lehet helyezni. Ezek átvilágított felületének felső széle 1,50 méternél magasabban nem lehet.
(5) * A megkülönböztető lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpa a vezetőülésből minden más világító és fényjelző berendezéstől függetlenül – és a járművön lévő összes megkülönböztető lámpa csak együtt – legyen bekapcsolható. A megkülönböztető és a figyelmeztető jelzés használatára egyaránt jogosult gépjárművön a figyelmeztető lámpa csak hátrafelé sugározhat ki borostyánsárga fényt és az elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a megkülönböztető lámpa és a figyelmeztető lámpa együttesen ne legyen bekapcsolható.
(6) * A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján a figyelmeztető jelzést adó berendezés használatára jogosult járművet figyelmeztető lámpával szabad felszerelni.
(7) * A figyelmeztető lámpára a megkülönböztető lámpára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni – figyelemmel az (5) bekezdésben meghatározottakra is – azzal az eltéréssel, hogy a figyelmeztető lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki.
67. § (1) * A taxit fel szabad szerelni az igénybevételi lehetőségének jelzésére szolgáló fényjelző berendezéssel (taxi szabadjelző). Ez a fényjelző berendezés előre színtelen (fehér) vagy borostyánsárga, illetőleg a kettő közötti színkoordinátájú; hátra borostyánsárga, illetőleg kadmium és borostyánsárga közötti színkoordinátájú fényt bocsáthat ki. A taxi szabadjelző készülék fényjelzése a „TAXI” feliratot kell mutassa; megengedett továbbá a taxi szabadjelzőjén az üzemeltetőre, valamint a rendelési telefonszámra, hívószámra utaló jelzés alkalmazása is.
(2) A taxit fel szabad szerelni olyan villogó fényt kibocsátó vészjelző lámpával, amellyel a taxi vezetője segítséget kérhet. Ezt a lámpát az (1) bekezdésben említett lámpával kell egybeépíteni.
(3) * A menetrendszerű forgalmat lebonyolító autóbuszt fel kell szerelni olyan fényjelző berendezéssel, amely megvilágított, átvilágított vagy fénykibocsátó diódák (LED) által képezett szám- vagy betűjelzéssel a viszonylatot és az útirányt jelzi. Ez a jelzőberendezés megvilágított felirattal csak előre, hátra és jobb oldalra bocsáthat ki fényt, amely csak színtelen (fehér) lehet. A fénykibocsátó dióda (LED) előre, hátra és jobb oldalra bocsáthat ki fényt, amely zöld színű vagy fehér és borostyánsárga közötti színkoordinátájú lehet.
(4) * Az autóbusz elején és hátulján el szabad helyezni a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott „Gyermekszállítás” táblát, amely borostyánsárga színű fényt bocsáthat ki, vagy borostyánsárga alapszínű és fényvisszaverő kivitelű lehet.
(5) * A közúti ellenőrzést végző gépjárművet fel lehet szerelni olyan fényjelző berendezéssel, amely megvilágított, átvilágított vagy fénykibocsátó diódák (LED) által képezett betűjelzéssel a megállásra, közúti ellenőrzésre felhívó vagy információs szöveget jelez. Ez a jelzőberendezés megvilágított felirattal csak piros fényt bocsáthat ki.
(6) * Az (1) és (3) bekezdésben említett berendezések fénye a többi jármű vezetőjét nem zavarhatja.
68. § (1) Minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni olyan fényjelző berendezésekkel (visszajelző lámpákkal), amelyek jelzik a járműre felszerelt
a) távolsági fényszórók bekapcsolt állapotát,
b) helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotát,
c) hátsó helyzetjelző ködlámpa bekapcsolt állapotát,
d) első és hátsó irányjelző lámpák – ideértve pótkocsi vontatása esetén a pótkocsi hátsó irányjelző lámpáit is – bekapcsolt állapotát, valamint hibáját (izzólámpa kiégését),
e) összes irányjelző lámpának az elakadás jelzésére szolgáló bekapcsolt állapotát,
f) a vezetőülésből nem látható munkahely megvilágító lámpa bekapcsolt állapotát,
g) megkülönböztető lámpa bekapcsolt állapotát,
h) figyelmeztető lámpa bekapcsolt állapotát.
(2) Motorkerékpárra – a zárt vezetőfülkéjű motorkerékpár kivételével az (1) bekezdés b) és d) pontjában említett visszajelző lámpa felszerelése nem kötelező, ha a világító berendezés működése a vezetőülésből közvetlenül ellenőrizhető. Az (1) bekezdés d) pontjában említett visszajelző lámpát a pótkocsi irányjelző lámpái működésének visszajelzésére – pótkocsit vontató személygépkocsi esetében – 1992. évi július hó 31. napjáig kell alkalmassá tenni.
(3) * A jármű felszerelhető az egyéb berendezéseinek működését, illetőleg hibáját visszajelző lámpával is, melyek fénye kék kivételével bármilyen színű lehet. A kettős üzemű járművet fel kell szerelni továbbá olyan visszajelző lámpával, amely a gázüzemre kapcsolt állapotot jelzi.
(4) A visszajelző lámpák elhelyezésének és fényerejének olyannak kell lennie, hogy a vezetőt a vezetésben ne zavarják, de a vezető azokat könnyen észlelhesse, és egymással ne téveszthesse össze.
69. § (1) A 68. § (1) bekezdés a) pontjában említett visszajelző lámpa csak kék, a c) pontjában említett lámpa csak borostyánsárga, a d) pontjában említett lámpa csak villogó zöld, az e) pontjában említett lámpa csak villogó piros, a g) pontjában említett lámpa csak kék, a h) pontjában említett lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki. Minden egyéb visszajelző lámpa fénye kék kivételével bármilyen színű lehet. A 68. § (1) bekezdés b) pontjában említett visszajelző lámpa a műszerfalat megvilágító lámpa is lehet, ha az külön nem kapcsolható ki.
(2) Ha a visszajelzett lámpák és egyéb berendezések a motor álló, illetve a gyújtáskapcsoló (központi kulcsos kapcsoló) kikapcsolt helyzetében is működnek, ilyen helyzetben a visszajelző lámpáknak is működniük kell.
70. § (1) * Hátsó fényvisszaverővel minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit fel kell szerelni. A járműre felszerelendő hátsó fényvisszaverők száma:
– minden más jármű esetében 2 vagy 4 db.
– oldalkocsi nélküli motorkerékpár és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében 1 db
A hátsó fényvisszaverő által visszavert fény csak piros lehet. A pótkocsi hátsó fényvisszaverője csak csúcsával felfelé álló egyenlő oldalú, 0,15–0,20 méter élhosszúságú háromszög lehet, annak belsejében semmiféle világítóberendezés nem helyezhető el. Az összes többi jármű hátsó fényvisszaverője háromszög kivételével bármilyen alakú lehet.
(2) Első fényvisszaverővel – a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija kivételével – minden pótkocsit fel kell szerelni. Első fényvisszaverővel minden egyéb járművet fel szabad szerelni. Az első fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet. A járműre felszerelendő első fényvisszaverők száma az oldalkocsi nélküli motorkerékpár és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében – ha azokat első fényvisszaverővel felszerelik – 1 db, minden egyéb jármű esetében 2 db. Az első fényvisszaverő által visszavert fény csak fehér lehet.
(3) Oldalsó fényvisszaverővel minden járművet fel szabad szerelni. Az oldalsó fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet. A jármű hosszának hátsó harmadában elhelyezett oldalsó fényvisszaverő által visszavert fény borostyánsárga vagy piros, az ennél előbbre elhelyezett fényvisszaverő által visszavert fény csak borostyánsárga lehet.
(4) A fényvisszaverőknek – olyan járműből, amelynek a távolsági fényszórója a fényvisszaverőt megvilágítja – sötétben, tiszta időben legalább 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.
(5) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű ajtaján elhelyezhető olyan fényvisszaverő, amely az ajtó nyitott állapotában hátrafelé piros fényt ver vissza.
(6) A járművön túlnyúló rakomány megjelölésére szolgáló – a járművön alkalmilag használt – fényvisszaverőkre a pótkocsi fényvisszaverőjére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű rakományán lévő hátsó fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet.
71. § (1) Járműre – a kerékpár és a segédmotoros kerékpár kivételével – csak jóváhagyási jellel ellátott fényvisszaverőt szabad felszerelni.
(2) Az első és hátsó fényvisszaverőket
– oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és a motorkerékpár pótkocsiján a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában,
– oldalkocsis motorkerékpáron az egyik fényvisszaverőt a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában, a másikat az oldalkocsi kerekének a síkjában,
– minden más járművön úgy kell elhelyezni, hogy a fényvisszaverők hatásos felületének külső széle a jármű legkülső pontjától 0,40 méternél – a pótkocsi első fényvisszaverője esetében 0,15 méternél – távolabb, a különböző oldalon lévő fényvisszaverők hatásos felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél – az 1,30 méternél nem szélesebb járművek esetében 0,40 méternél – közelebb ne legyenek.
(3) Az oldalsó fényvisszaverőket, ha
a) oldalanként 1 db van, azt a jármű középső harmadában,
b) oldalanként több van, az elsőt a jármű (járműszerelvény) elejétől számított 3,00 méteren belül, az utolsót a jármű (járműszerelvény) végétől számított 1,00 méteren belül
kell elhelyezni. Két oldalsó fényvisszaverő hatásos felületei közti távolság 6,00 méternél több nem lehet.
(4) A fényvisszaverők hatásos felületének alsó széle az úttest felületéhez 0,35 méternél közelebb, felső széle az úttest felületétől 0,90 méternél távolabb nem lehet. Ha az első és oldalsó fényvisszaverőknél a felső mérethatár szerkezeti okokból nem tartható, akkor az 1,50 méterre növelhető. Ha a mezőgazdasági vontató hátsó fényvisszaverőjénél a felső mérethatár nem tartható, akkor 1,20 méterre növelhető és ezen kívül a fényvisszaverők egymástól mért távolsága 0,30 méterig csökkenthető, de ez utóbbi esetben további 2 db hátsó fényvisszaverőt kell elhelyezni előírásos szélességi méretekkel olyan magasságban, hogy a fényvisszaverők hatásos felületének felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 2,10 méter távolságban lehet.
(5) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a fényvisszaverőkre is.
72. § (1) Minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni – a motor álló helyzetében is működő – hangjelző berendezéssel, amelynek hangja folyamatos, egyenletes hangmagasságú és erősségű. Ez a hang több – egyidejűleg működő – készülékkel is előállítható.
(2) A hangjelzés hangereje gépkocsi esetében 93–112 dBA, motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 89–112 dBA lehet.
(3) * A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján a megkülönböztető hangjelző berendezés használatára jogosult járművet olyan – a megkülönböztető hangjelzés adására szolgáló – hangjelző berendezéssel szabad felszerelni, amely változó hangmagasságú, a gépjármű előtt 7 méter távolságban mérve hangonként 103 dB(A) és 120 dB(A) közti hangnyomásszintű hangjelzést ad. A gépjárműre felszerelt megkülönböztető hangjelző berendezésre vonatkozó részletes hangtani követelményeket, valamint azok vizsgálatára és minősítésére vonatkozó feltételeket szabvány * határozza meg.
(4) Az olyan autóbuszt, amelynek a vezetőfülkéje az utastértől el van választva, valamint a mezőgazdasági vontató utasszállításra berendezett pótkocsiját fel kell szerelni olyan hangjelző berendezéssel, amellyel az utasok a vezetőnek hangjelzést adhatnak.
(5) A menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbuszt fel kell szerelni olyan indításjelző hangjelző berendezéssel, amellyel az utasok figyelmét a jármű indulására fel lehet hívni.
(6) * Az N2, N3 és M3 kategóriába tartozó gépkocsikat fel kell, egyéb gépkocsikat fel szabad szerelni olyan kiegészítő hangjelző berendezéssel, amely hátramenet alkalmával – csak a jármű közelében hallható, folyamatos vagy szaggatott – hangjelzést ad. A kiegészítő hangjelző berendezés a gépkocsi mögött 7,5 méterre, az úttest szintjétől 0,5 méter és 1,5 méter közötti magasságban mérve 68 dB(A) és 78 dB(A) közti hangnyomásszintű hangjelzést kell adjon. A 2003. július 1. napja előtt forgalomba helyezett gépkocsikra 2004. december 31. napjáig kell a kiegészítő hangjelző berendezést felszerelni.
73. § A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott hangjelző berendezést szabad felszerelni. A gépkocsinak hangjelzésre vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie. E rendelkezés csak a 72. § (1) bekezdésében említett hangjelző berendezésre illetőleg hangjelzésre vonatkozik.
74. § (1) A belsőégésű motorral ellátott járművön a tüzelőanyagtartályt és a tüzelőanyagvezetéket olyan állapotban kell tartani, hogy a tüzelőanyag azokból ki ne ömöljön, ki ne csepegjen és ne szivárogjon. A tüzelőanyagtartályt zárófedéllel kell ellátni.
(2) * A gázüzemű jármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie, továbbá a járműbe történő beszerelésének és állapotának a külön jogszabályban * meghatározottak szerint tanúsítottnak kell lennie.
(3) * A gáz-üzemanyagellátó berendezés egyes elemeit a berendezéshez tartozó – a közlekedési hatóság által a jármű gázüzeművé történő átalakításának, vagy egyedi forgalomba helyezésének engedélyezési eljárása során jóváhagyott – beszerelési utasításnak megfelelően kell beszerelni és rögzíteni.
(4) * A gázüzemű jármű gáztartályának:
a) sérülésmentesnek kell lennie,
b) rendelkeznie kell:
ba) jóváhagyási jellel, amelyet a gáztartály adattábláján a gyártó – 10 évnél nem régebben elvégzett – beütéssel igazolt, vagy
bb) * „Megfelelőségi Tanúsítvánnyal”, vagy „Tanúsítvánnyal”, amelyet hazai gyártású tartály esetében a gyártó, importból származó tartály esetében az importőr adott ki a tartályhoz, továbbá
c) a gyártásától eltelt idő nem haladhatja meg:
ca) cseppfolyósgáz-tartály esetében a 15 évet,
cb) sűrített gáz és egyéb gáztartály esetében a gyártó által meghatározott időtartamot, illetőleg ennek hiányában a 20 évet.
(5) * A gázüzemű jármű szélvédőjének jobb alsó sarkán e rendelet 13. számú mellékletében meghatározott megjelölést kell elhelyezni.
(6) * A cseppfolyós gázüzemű * járműnek e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott feltételeknek is meg kell felelni.
(7) * A sűrített földgázzal és az egyéb gázzal üzemelő jármű gáz-üzemanyag-ellátó berendezésének járműbe történő beszerelésére vonatkozó feltételeket a közlekedési hatóság határozza meg.
75. § (1) A belsőégésű motorral ellátott járművön a tüzelőanyagtartályt, valamint a tüzelőanyagvezetéket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a hő- és mechanikai hatásoknak – különösen láng hatásának, valamint az üzemszerű és az éghajlati hőingadozásoknak – kellően ellenálljon, azoktól kellően védve legyen. A gépjármű tüzelőanyagtartályának betöltő nyílása az úttest szintjétől legfeljebb 1,5 méterre lehet.
(2) A tüzelőanyagtartályt és a tüzelőanyagvezetéket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy tüzelőanyag a jármű vezetőfülkéjébe, illetőleg utasterébe ne juthasson. A tüzelőanyagtartály nem helyezhető el a jármű elején közvetlenül a lemezborítás mögött. Az olyan tüzelőanyagtartályt, amely a motorral közös térben van, úgy kell elhelyezni, illetőleg olyan védelemmel kell ellátni, amely a kigyulladás veszélyét baleset alkalmával is a lehető legkisebbre csökkenti.
(3) Az olyan tüzelőanyagtartályt, amelyből a tüzelőanyag szabadeséssel jut a motorhoz (ejtőtartály) a vezetőülésből könnyen kezelhető elzáró csappal kell felszerelni.
76. § A kipufogó rendszernek kellően tömítettnek kell lenni; a kipufogó gáz csak a csővezeték végén távozhat.
77. § (1) Minden belsőégésű motorral ellátott járművet fel kell szerelni olyan kipufogó csővezetékkel és hangtompító berendezéssel, amely biztosítja, hogy az égéstermék kizárólag a berendezésen keresztül távozzék a szabadba, és amely hatásosan tompítja a kipufogás zaját. A hangtompító berendezésnek olyannak kell lennie, hogy az – szerszámokkal való megbontás nélkül – ne legyen kikapcsolható, illetőleg kiiktatható.
(2) A kipufogó csővezeték nem vezethető át, a hangtompító berendezés pedig nem helyezhető el a jármű zárt vezetőfülkéjében, utasterében, illetőleg rakterében, és nem végződhet sem a vezetőfülke, sem az utastér alatt.
(3) A kipufogó csővezetéknek – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – az égésterméket hátra, a jármű függőleges felezősíkjával párhuzamosan vagy attól legfeljebb 45 fokkal balra és közel vízszintesen vagy függőlegesen felfelé kell kivezetni. Ha a kipufogó csővezeték az égésterméket függőlegesen felfelé vezeti ki, annak vége a jármű legfelső pontjánál alacsonyabban nem lehet.
(4) A menetrendszerű helyi forgalom lebonyolítására kialakított autóbusz kipufogó gázának függőlegesen a jármű legmagasabb pontja fölé való kivezetésével vagy más módon meg kell akadályozni azt, hogy közvetlenül a jármű mellett erős kipufogógáz kiáramlás és kipufogógáz okozta porfelverés legyen. E bekezdésben foglalt rendelkezést az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett autóbusz típusokra kell alkalmazni.
(5) A kipufogócső – az általános biztonsági és környezetvédelmi követelmények megtartásával – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően is kialakítható a különleges felépítményű és a veszélyes anyag szállítására szolgáló járműveknél.
78. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű vezetőterének olyannak kell lennie, hogy a vezető részére minden vezetési művelet esetében biztosítsa az előre és oldalra való kilátást, továbbá visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.
(2) Minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet – kivéve a nem zárt vezetőfülkéjű lassú járművet és mezőgazdasági vontatót – fel kell szerelni legalább két visszapillantó tükörrel. Az egyik visszapillantó tükröt a jármű külső részén a bal oldalon, a másikat a jármű külső részén a jobb oldalon kell, illetőleg – ha a jármű kialakítása, vagy a raktérben elhelyezhető rakomány a hátralátást nem akadályozza – a jármű belsejében lehet elhelyezni. Motorkerékpáron a második visszapillantó tükröt az 1992. évi július hó 1. napjáig kell felszerelni.
(3) A menetrend szerinti forgalmat lebonyolító autóbuszt fel kell szerelni olyan visszapillantó tükrökkel, melyek biztosítják a vezető számára az összes utasajtónál történő le- és felszállás figyelemmel kísérését.
(4) A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbuszt és a háztartási hulladékot gyűjtő járművet fel kell szerelni olyan tükörrel, amely közvetlen rálátás lehetőségének hiányában biztosítja a vezető számára a közvetlenül a jármű előtt álló gyalogos észlelését. E rendelkezést a már forgalomban lévő járművekre 1991. évi július hó 1. napja után kell alkalmazni.
(5) A nem zárt vezetőfülkéjű lassú járművet és a mezőgazdasági vontatót fel kell szerelni legalább egy – a jármű bal oldalán elhelyezett – visszapillantó tükörrel.
(6) * Az 1999. december 31. napját követően használatba vett, N2 és N3 kategóriába tartozó, a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. MELLÉKLET 46. számú előírásnak nem megfelelő járművet – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – az utasoldalon fel kell szerelni az előírásnak megfelelő IV. osztályba tartozó nagy látószögű, valamint V. osztályba tartozó közelre látó visszapillantó tükörrel.
(7) * Nem kell a járművet a (6) bekezdésben meghatározott visszapillantó tükrökkel felszerelni, ha:
a) a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meg nem haladó járműre az V. osztályba tartozó tükrök felszerelése a 79. §-ban meghatározott módon nem lehetséges,
b) a jármű az utasoldalon olyan nagy látószögű és közelre látó visszapillantó tükrökkel van felszerelve, amelyek összesen lefedett látótere teljesíti a 79. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.
79. § (1) A gépkocsi vezetőüléséből a vezető szemhelyzetéből nézve
a) a jármű hossztengelyére szimmetrikus elülső 180°-os szögtartományban takarást szemmagasságban csak ajtó- és ablakoszlop, szélvédő, osztóléc, ablaktörlő és törletlen szélvédő felület okozhat,
b) a jármű előtt, a jármű elejétől 5,0 méter távolságban a talajnak a szélvédő törölt felületén keresztül láthatónak kell lenni,
c) a jármű előtt, az úttest szintje felett 5,0 méter magasságban, a jármű elejétől 8,0 méter távolságra lévő pontnak láthatónak kell lennie. A szélvédő törölt felületén át nézve ez a távolság 10,0 méter lehet,
d) a törletlen szélvédő felület takarási szöge a vezető szemmagasságában és a vezető oldalán nem lehet nagyobb, mint a mellette lévő oszlop takarása,
e) a külső tükröknek a szélvédő törölt felületén keresztül vagy oldalablakon át láthatónak kell lenni.
A vezető szemhelyzetének meghatározását és a takarási szögek mérési módszerét szabvány rögzíti.
(2) * A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz – az erre a célra kialakított, ENSZ–EGB 46. számú előírás alkalmazásával, egyedijármű jóváhagyással, teljes vagy befejezett járműre kiadott általános forgalomba helyezi engedéllyel, típusbizonyítvánnyal vagy uniós típusjóváhagyással rendelkező autóbusz kivételével – jobb oldali külső visszapillantó tükrének, valamint a tükrök tartószerkezetének legalsó pontja az úttest szintjéhez 2,10 méternél közelebb nem lehet.
(3) * A műszakilag megengedett legnagyobb össztömegig terhelt járműre szerelt, a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. MELLÉKLET 46. számú előírása szerinti V. osztályba tartozó tükör minden alkatrészének 2,0 méternél magasabban kell lennie.
(4) * A kiegészítő tükrök és a közvetett látást biztosító egyéb berendezések összes látóterének a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. MELLÉKLET 46. számú előírásnak megfelelően a IV. osztályba tartozó visszapillantó tükrök esetén a talajszinten mért teljes látótér legalább 95%-át, az V. osztályba tartozó tükrök esetén a talajszinten mért látótér 85%-át le kell fednie.
80. § (1) A vezetőülésnek kellően rögzítettnek, gépkocsi és mezőgazdasági vontató esetében a vezető testméretéhez igazodóan állíthatónak kell lenni.
(2) A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz – az utasok fel- és leszállására szolgáló – ajtóinak a vezetőülésből működtethetőknek kell lenniük.
(3) A vezető által működtetett távvezérlésű ajtók nyitott, illetőleg zárt állapotát a vezető részére visszajelző lámpával jelezni kell.
(4) Biztonsági övvel fel kell szerelni
a) a személygépkocsi első üléseit, a taxi vezetőülése kivételével,
b) az 1992. évi július hó 1. napja után forgalomba helyezésre kerülő személygépkocsik hátsó üléseit,
c) a tehergépkocsi vezetőülését és első utasülését, valamint az autóbusz vezetőülését ha az ülés kialakítása a biztonsági öv használatát lehetővé teszi,
amennyiben a biztonsági öv rögzítésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették. A b) pontban említett biztonsági öv helyett biztonsági gyermekülés is beszerelhető.
(5) A biztonsági övnek meg kell felelni a járművön kialakított rögzítési pontok elhelyezésének és darabszámának. Biztonsági övet csak gyárilag kialakított, biztonsági öv rögzítésére szolgáló elemekhez szabad csatlakoztatni.
(6) Ki kell cserélni a biztonsági övet, ha védő tulajdonságait befolyásoló maradó alakváltozást szenvedett.
(7) * A gépkocsiba beszerelt gyermekülésnek és rögzítő szerkezeteinek (a továbbiakban: gyermekbiztonsági rendszer) érvényes jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie.
(8) * A gyermekbiztonsági rendszert a gyártója által megadott szerelési információk alkalmazásával kell beszerelni, amelyek meghatározzák azt is, hogy a rendszer hogyan és mely járműtípusokban használható biztonságos módon.
81. § (1) Gépkocsiba csak jóváhagyási jellel ellátott biztonsági övet szabad beépíteni.
(2) A személygépkocsinak a biztonsági öv rögzítő elemek kialakítására vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie.
(3) A személygépkocsi vezetőülésénél és első utasülésénél legalább három, összes egyéb ülésénél pedig legalább két, a biztonsági öv csatlakoztatására alkalmas, a mezőgazdasági vontató ülésénél (üléseinél) vagy az ülésen legalább két, a rögzítőöv csatlakoztatására alkalmas rögzítő elemet kell gyárilag kialakítani.
(4) Biztonsági övvel kell felszerelni a személygépkocsi hátsó utasüléseit, amennyiben a biztonsági öv rögzítésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették. E bekezdés rendelkezéseit 1991. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni.
(5) A gépjármű, mezőgazdasági vontató és a lassú jármű zárt vezetőfülkéjét és utasterét úgy kell kialakítani, hogy a balesetmentes be- és kiszállást lehetővé tegye, továbbá a benne ülőknek összeütközés, illetőleg felborulás esetén is védelmet nyújtson. A gépkocsi utasterét úgy kell kialakítani, hogy minden menetirányba néző ülésen ülő utas – frontális ütközés esetén – előrezuhanás ellen védett legyen.
(6) A jármű kerekével vagy más elmozduló szerkezetével összefüggő alkatrész be- és kiszállás céljára nem szolgálhat. Ez a rendelkezés nem zárja ki az ajtó kinyitásával kényszerfüggésben lévő lépcsők alkalmazását.
(7) A vezető- és utasüléseket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy biztonságos ülést tegyenek lehetővé és a vezetőülés a vezető részére biztosítsa a kényelmes és biztonságos vezetés lehetőségét. A gépkocsi és mezőgazdasági vontató vezetőülésének különállónak kell lennie. A járművek állítható üléseit és az ülések állítható (dönthető) háttámláját úgy kell kialakítani, hogy beállított helyzetben önműködően reteszelődjenek.
(8) Az olyan menetirányba néző ülés háttámlájának a fémvázát, amelyik mögött – azonos irányba néző – másik ülés van, megfelelő módon burkolni kell és olyan szilárdságúra kell kialakítani, hogy frontális ütközéskor képes legyen megtartani a mögötte ülő utast. A motorkerékpár vezető- és utasülését úgy kell kialakítani, hogy az ülésen helyet foglaló személy a lábait megfelelően meg tudja támasztani és az utas kapaszkodási lehetősége biztosított legyen.
(9) A gépjármű kormányberendezését úgy kell kialakítani, hogy frontális ütközés esetén a vezető sérülésének a veszélyét ne növelje.
(10) Billenthető vezetőfülkéjű gépjármű billenő fülkéjét az alábbiak szerint kell kialakítani:
a) legalább két, egymástól független rögzítőrendszerrel kell ellátni, melyek közül az egyik meghibásodása nem vonhatja maga után a másik meghibásodását,
b) alaphelyzetben a két rögzítő közül legalább az egyiknek automatikusan záródnia kell,
c) ne legyen lehetséges a rögzítőszerkezet akaratlan kioldása,
d) a rögzítő szerkezeteknek külön-külön is alkalmasnak kell lenni arra, hogy – a másik meghibásodása esetén – a fülkét alaphelyzetben megtartsák,
e) amennyiben a rögzítő szerkezet zárt helyzete közvetlenül nem érzékelhető, a vezetőfülkében erről tájékoztató jelzőberendezést kell alkalmazni,
f) a fülke teljesen felbillentett helyzetében történő rögzítését olyan szerkezettel kell biztosítani, melynek akaratlan kioldása nem lehetséges és működtetése biztonságos.
(11) A jármű zárt vezetőfülkéjét, illetőleg utasterét a motortértől a tűz terjedését gátló módon el kell választani. Az e célra szolgáló szerkezeti részt acéllemezből vagy más nem éghető anyagból kell készíteni, amely védelmet biztosít a láng és – szükség esetén – az üzemanyag áthatolásával szemben.
(12) Az autóbusz kocsiszekrényét és utasterét az alábbi követelmények figyelembevételével kell kialakítani:
a) az ajtók méretének, kialakításának, számának és működtetési módjának meg kell felelni az autóbusz használati céljának és a férőhelyek számának;
b) az utastérajtóknál – a menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz esetében az ajtónyílás mindkét oldalán – le- és felszállást segítő kapaszkodókat kell elhelyezni;
c) az autóbusz utaslépcsői számának és méreteinek – az autóbusz felhasználási területének megfelelően – lehetővé kell tenni a biztonságos és zavartalan utasforgalmat;
d) az autóbusz padlózatát úgy kell kialakítani, hogy az megbotlási veszélyt ne okozzon;
e) minden menetirányba néző utasülést el kell látni az alábbi utasvédő berendezések valamelyikével
– biztonsági öv, vagy
– kellő szilárdságú, ugyancsak előre néző ülés megfelelő kialakítású támlája, vagy
– megfelelő szilárdságú és kialakítású védőfal, illetőleg védőkorlát;
f) álló utasok szállítására is szolgáló autóbusz belmagasságának legalább 1,90 méternek kell lenni és az utastérben az álló utasok számának megfelelő mennyiségű, elhelyezésű és kialakítású kapaszkodót kell felszerelni;
g) biztosítani kell, hogy veszélyhelyzetben az utastér elhagyására az autóbusz használati céljának és a férőhelyek számának megfelelő számú, méretű, elhelyezésű, kialakítású és kezelési módú kijárat álljon rendelkezésre. Ilyen kijáratnak minősülnek az utastér ajtói, a vészkijárati ajtók, a vészkijárati ablakok és a vészkijárati búvónyílások.
82. § A zárt fülkéjű, illetőleg utasterű vagy rakodóterű jármű ajtóinak, ablakainak és nyitható zárófedeleinek
a) olyannak kell lenniük, hogy menet közben ki ne nyíljanak és véletlen illetőleg balesetkor történő kinyílásuk veszélye a legkisebb legyen,
b) bezárhatóknak kell lenniük úgy, hogy illetéktelen személy a járműbe – szerkezeti alkatrészek erőszakos megsértése nélkül – ne juthasson be.
82/A. § * (1) A rakományrögzítésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:
a) a járművet vagy a konténert a rakomány kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni;
b) a jármű rakományát alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel, alak- és erőzáró eszközökkel, továbbá ezek kombinációjával) úgy kell rögzíteni, hogy az megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a rakomány helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná;
c) a rakomány elmozdulása kitámasztással, állványzattal vagy üres terek arra alkalmas anyaggal történő kitöltésével is megakadályozható.
(2) A rakományrögzítésnek a jármű gyorsításából/lassításából eredő következő erőknek kell ellenállnia:
a) menetirányban: a rakomány súlyának 0,8-szorosa,
b) oldalirányban: a rakomány súlyának 0,5-szöröse,
c) menetiránnyal szemben: a rakomány súlyának 0,5-szöröse, és
d) általában véve meg kell akadályoznia a rakomány megdőlését vagy megbillenését.
(3) A rakomány elosztásakor tekintetbe kell venni a járművek tömegére és méreteire vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban a jármű megengedett maximális tömegének határain belül megengedett maximális tengelyterhelést és a szükséges minimális tengelyterhelést.
(4) A rakomány rögzítésekor a bizonyos járműalkatrészek – így a homlokfal, az oldalfalak, a végfalak, a rakoncák vagy a rögzítési pontok – szilárdságára vonatkozó követelményeket tekintetbe kell venni, amennyiben ezeket az alkatrészeket használják a rakomány rögzítésére.
(5) A rakomány rögzítésére a következő rögzítési módszerek közül egy vagy több, illetve ezek kombinációja alkalmazható:
a) megfogószerkezetes rögzítés,
b) torlaszolásos rögzítés (helyi vagy teljes),
c) közvetlen kikötözés,
d) leszorításos lekötözés.
(6) A rakomány rögzítésére vonatkozó követelményeknek való megfelelőség szempontjából a következő szabványok az irányadók:
a) MSZ EN 12195-1: 2011 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 1. rész: A rögzítő erő számítása,
b) MSZ EN 12195-2: 2001 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 2. rész: Mesterséges szálból készült rögzítő heveder,
c) MSZ EN 12195-3: 2000 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 3. rész: Rögzítő láncok,
d) MSZ EN 12195-4: 2004 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 4. rész: Rögzítő acélsodrony kötelek,
e) MSZ EN 12 640:2000 Rakományrögzítés közúti járműveken. Rögzítő pontok áruszállító tehergépkocsikon. Minimális követelmények és vizsgálat.
(7) Abban az esetben, ha a rakomány rögzítése nem felel meg a (6) bekezdésben foglalt szabványoknak, az üzembentartó felelőssége annak biztosítása és igazolása, hogy a biztonságos rögzítés (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételi teljesüljenek.
(8) A rakomány megfelelő rögzítésére önmagában nem elegendő a csúszásmentes kialakítású rakfelület vagy a rakomány és a rakfelület között csúszásgátló alátét alkalmazása.
83. § A gépjármű oldalán lévő kifelé nyíló ajtók csuklópántjait úgy kell elhelyezni, hogy az ajtók ne a menetiránnyal szemben nyíljanak. A kifelé nyíló ajtókat, valamint a menetiránnyal szemben nyíló motorház- és csomagtérfedelet kettős reteszelésű zárral kell ellátni.
84. § (1) A járműveken nem szabad használni olyan egyrétegű biztonsági üveget, amelyen sérülés van, továbbá olyan többrétegű biztonsági üveget, amelyen minden rétegre kiterjedő repedés vagy a vezető kilátását zavaró sérülés van.
(2) A járműveken csak olyan szélvédő és vezetőtéri ablak lehet, amely átlátszó és torzítás mentes.
85. § (1) A gépkocsi, mezőgazdasági vontató és lassú jármű szélvédője és ablaküvegei – ideértve az utastéri válaszfalak ablakait is – törés esetén nem adhatnak éles törési felületet (biztonsági üveg).
(2) A motorkerékpár szélvédője, a zárt felépítményű járművek utastéri válaszfalainak ablakai, a lakófelépítményű gépkocsik és lakófelépítményű pótkocsik ablakai olyan műanyagból is készülhetnek, amely törés esetén nem ad éles törési felületet.
86. § * (1) A gépkocsi és pótkocsija hátsó kerekének sárvédőjét fel kell szerelni a hátsó kerekeket hátul teljes szélességükben takaró – nem merev anyagból készült – kiegészítő sárvédővel. A kiegészítő sárvédőnek annyira kell lenyúlnia, hogy a jármű terhelt állapotában a kiegészítő sárvédő alsó szélétől a hátsó kerék alsó oldalához húzott érintő az úttesttel legfeljebb 15°-os szöget zárjon be. Amennyiben a jármű olyan kialakítású, hogy e takarási feltételt teljesíti, külön kiegészítő sárvédő felszerelése nem szükséges.
(2) Nem kell felszerelni az (1) bekezdésben említett kiegészítő sárvédővel az M1 és N1 járműkategóriába tartozó gépkocsikat, a motorkerékpár pótkocsiját és az O1 és O2 kategóriába tartozó pótkocsikat.
87. § A gépjárművet minden kerekénél, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a pótkocsit a hátsó kerekeknél fel kell szerelni sárvédővel. Ha a jármű felépítménye olyan kialakítású, hogy a sárvédő szerepét betölti, sárvédő nem szükséges. Különleges célt szolgáló járműnél a sárvédő mellőzhető, ha az a jármű rendeltetésszerű használatát akadályozná.
88. § A zárt vezetőfülkéjű gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni ablaktörlő és páramentesítő berendezéssel, a zárt vezetőfülkéjű gépjárművet ezen felül ablakmosó berendezéssel is.
89. § (1) Az ablaktörlő berendezésnek – a vezető állandó beavatkozása nélkül és a jármű hajtómotorjának működésétől függetlenül – a szélvédőt tisztítania kell úgy és olyan nagyságú felületen, hogy a vezető a járműből megfelelően kiláthasson. Ha a megfelelő kilátás másként nem biztosítható, több ablaktörlő lapátot kell alkalmazni. A gépjármű ablaktörlő berendezésének kikapcsolásakor az ablaktörlő lapátnak (lapátoknak) szélső helyzetben kell megállnia.
(2) Az ablakmosó berendezésnek úgy kell a szélvédőre vizet bocsátania, hogy azzal az ablaktörlő berendezés a szélvédő törölt felületét lemoshassa.
(3) A páramentesítő berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szélvédő belső párásodását és külső jegesedését – legalább az ablaktörlő által törölt felületen – megakadályozza.
90. § A zárt vezetőfülkéjű gépjárművet a vezetőülésnél fel kell szerelni könnyen állítható – és beállított helyzetéből el nem mozduló – belső napellenzővel. A napellenzőnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy a vezető szemmagasságáig a mellső szélvédő teljes szélességében biztosítsa a napfény elleni árnyékolást. A napellenzőnek a vezetőülésből működtethetőnek kell lenni.
91. § (1) Zárt vezetőfülkéjű, illetőleg zárt utasterű gépjárművet fel kell szerelni a vezetőfülke, illetőleg az utastér fűtésére alkalmas, a vezetőülésből menet közben szabályozható berendezéssel. A motor melegét fűtésre csak olyan módon szabad felhasználni, amely kizárja a motor égéstermékének a vezetőtérbe, illetőleg az utastérbe jutását.
(2) Minden zárt vezetőfülkéjű, illetőleg utasterű járműnél biztosítani kell a vezetőfülke, illetőleg az utastér szabályozható szellőztetésének a lehetőségét.
92. § (1) A sebességmérő a jármű tényleges sebességénél – 20 km/h sebesség felett – kisebb értéket nem mutathat.
(2) * A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azt módosító, valamint a 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó M2, M3 és N kategóriába tartozó járművet – a hivatkozott rendeletben és a megállapodásban, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – menetíró műszerrel (a továbbiakban: tachográf) kell felszerelni.
(3) * Nem kell tachográffal felszerelni a (2) bekezdésben meghatározott olyan járművet, amelyet kizárólag belföldön a következő üzemeltetési célokra használnak:
a) költségvetési szerv (intézmény), valamint települési önkormányzat üzemeltetésében lévő járművel történő – közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minősülő – szállítás,
b) a mezőgazdasági (kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő) vállalkozás által a telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül végzett mezőgazdasági termékszállítás,
c) olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát, és amelyeket a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó, a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körben szállításra használnak, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége,
d) a sűrített- vagy cseppfolyós-gázüzemű, illetve elektromos meghajtású, a 7,5 tonna megengedett legnagyobb (együttes) össztömeget meg nem haladó gépjárművel (járműszerelvénnyel) végzett, a telephelytől 100 km-es sugarú körön belüli szállítás,
e) csatornázási, árvízvédelmi, víz-, gáz- és elektromos hálózat karbantartási, közútkarbantartási és ellenőrzési, lakossági hulladékgyűjtés és szállítási munkákhoz, távirati- és telefonos szolgáltatáshoz, rádiós és televíziós műsorszolgáltatáshoz, vagy rádió és televízió adó- és vevőállomások beméréséhez szükséges szállítás,
f) a vezetővel együtt 17 főt meg nem haladó személy szállítására alkalmas autóbusszal végzett saját számlás szállítás,
g) különleges járművel végzett cirkuszi és vidámpark-berendezés szállítás,
h) elsődlegesen álló helyzetben oktatási célú segédeszközként használt jármű,
i) a gazdaságokból tej begyűjtésére és a tejkonténereknek, valamint állateledel céljára készült tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt járművek,
j) pénz vagy értékek szállítására kialakított járművek,
k) nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladék vagy állati tetem szállítására szolgáló járművek,
l) kizárólag olyan csomópont jellegű helyeken, mint kikötőkben, kombinált árufuvarozási terminálokon és vasútállomásokon használt járművek,
m) az élő állatoknak a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi vágóhídra legfeljebb 100 km-es sugarú körben történő szállításához használt járművek.
(4) * A tachográf (menetíró, vagy adatrögzítő) készülék kivitele és beépítése, továbbá az abban használt adatrögzítő lap, tachográf-kártya kivitele feleljen meg a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendeletében foglaltaknak és rendelkezzen a hivatkozott rendelet szerinti jóváhagyással.
(5) * A kizárólag belföldön üzemeltetett 2004. május 1. napja előtt tachográffal ellátott gépkocsi esetében a (4) bekezdésben meghatározott, a tachográf beépítésre vonatkozó követelményeket a soron következő illesztés időpontjáig, de legkésőbb 2006. április 30. napjáig kell teljesíteni.
93. § (1) Sebességmérő és kilométerszámláló műszerrel fel kell szerelni – a tachográffal felszerelt járműveket kivéve – a sík úton önerejéből 40 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni képes gépjárművet.
(2) * A tachográfnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy
a) a megtett utat,
b) a sebességet, és
c) a gépkocsivezető vezetési idejét
legalább 24 órás időtartamra rögzítse, továbbá meg kell felelnie a kivitelére és a beépítésére vonatkozó külön jogszabály * rendelkezéseinek.
93/A. § * (1) Sebességkorlátozóval kell felszerelni – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel és a (4)–(6) bekezdésekben meghatározott határidővel:
a) a 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű M3 kategóriájú és az N3 kategóriájú gépkocsit,
b) az M2 kategóriájú, valamint a 10 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű M3 kategóriájú és az N2 kategóriájú gépkocsit, továbbá
c) a veszélyes áru szállítására használt – külön jogszabályban meghatározott – egyéb gépkocsit.
(2) Nem kell sebességkorlátozóval felszerelni:
a) azokat a gépkocsikat, amelyek felépítésükből adódóan nem képesek a (3) bekezdésben foglaltaknál nagyobb sebességgel haladni,
b) a kommunális gépjárműveket,
c) azokat a gépkocsikat, amelyeket 1988. január 1. napja előtt helyeztek forgalomba, valamint
d) * az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó, 2005. január 1. napja előtt használatba vett, a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) foglalt követelményeket nem teljesítő, azaz legfeljebb Euro–2. jóváhagyású gépkocsikat.
(3) A sebességkorlátozónak úgy kell szabályoznia, hogy
a) * a veszélyes áruk szállítására használt – külön jogszabályban meghatározott – gépkocsi sebessége 90 km/óra,
b) az N2 és N3 kategóriájú gépkocsi sebessége a 90 km/óra (vset + tűrések ≤ 90 km/óra),
c) az M2 és M3 kategóriájú gépkocsi sebessége a 100 km/óra
értékben korlátozott legyen.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott sebességkorlátozóval való felszerelési kötelezettséget az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó gépkocsik esetében 2004. december 31. napjáig nem kell alkalmazni.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó, 2001. október 1. és 2005. január 1. napja között használatba vett, a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) foglalt követelményeket teljesítő, azaz legalább Euro–3. jóváhagyású gépkocsit a sebességkorlátozóval: *
a) a nemzetközi forgalomban is üzemeltetett gépkocsi esetében 2005. december 31. napjáig,
b) a kizárólag belföldön üzemeltetett gépkocsi esetében 2006. december 31. napjáig
kell felszerelni.
(6) A kizárólag belföldi forgalomban használt M2 kategóriájú, valamint a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó N2 kategóriájú gépkocsira 2007. december 31. napjáig kell a sebességkorlátozót felszerelni.
93/B. § * A gépkocsira kizárólag jóváhagyási jellel ellátott, a külön jogszabály * alapján a közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett gépjárműfenntartó szervezet által beépített és illesztett sebességkorlátozó szerelhető fel.
94. § Az illetéktelen használat elleni védelemre szolgáló szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy e szerkezet
a) kikapcsolt állapotban ne befolyásolhassa a jármű biztonsági berendezéseinek rendeltetésszerű használatát,
b) működtetés nélküli bekapcsolódása és akaratlan bekapcsolása kizárt legyen.
95. § (1) A mezőgazdasági vontatón olyan védőkeretnek vagy e feladatot is betöltő vezetőfülkének kell lennie, amely felborulás esetén a benne ülőknek védelmet nyújt.
(2) A mezőgazdasági vontató üléseit rögzítőövvel kell ellátni. A rögzítőövet csak az öv rögzítésére szolgáló elemekhez szabad csatlakoztatni. A megsérült, elhasználódott övet ki kell cserélni.
96. § A motorkerékpár, valamint a motorkerékpár egykerekű pótkocsija kivételével minden járművet úgy kell kialakítani, hogy az emelési pontok (helyek) könnyen felismerhetők legyenek és a kocsiemelővel megemelt jármű egyensúlyban maradjon.
97. § (1) A rendszámtábla közelében – a rendszámmal történő összeolvasás lehetőségének kizárása érdekében – betű, szám vagy ábra nem helyezhető el.
(2) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű szélvédőjén, valamint azon ablakain, amelyeken keresztül a vezetőnek az utat és környezetét látnia kell, kilátást zavaró feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot elhelyezni tilos. Nem kell a kilátást zavarónak tekinteni
a) a belső visszapillantó tükröt;
b) a szélvédő felső részén elhelyezett olyan fényszűrőt, amely a kilátást nem akadályozza, magassága a járműre felszerelt belső napellenző magasságánál nem nagyobb, rajta keresztül a közúti jelzések színe tévedésmentesen felismerhető;
c) legfeljebb 10 cm méretű, a szélvédő alsó sarkában elhelyezett feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot;
d) a szélvédő szélén elhelyezett antennát.
(3) * Kívülről látható világító, megvilágított, átvilágított, illetőleg fényvisszaverő kivitelű feliratot, ábrát, vagy jelzést – a 27., 67. és 103. §-okban említetteket, a közúti ellenőrzést végző hatósági járművek feliratait és jelöléseit, továbbá a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó előírás (ADR) szerinti veszélyt jelző táblákat, a hosszú és nehéz, valamint a lassú járművek (járműszerelvények) megjelölésére engedélyezett táblákat kivéve – a gépjárművön, a mezőgazdasági vontatón és a lassú járművön elhelyezni tilos.
(4) A jármű vezetőfülkéjében és utasterében tilos olyan díszítést alkalmazni mely a vezetőt zavarhatja, vagy a szabad kilátásban akadályozhatja.
(5) * A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, továbbá a lassú jármű szélvédőjén és ablakain – kivéve a lakófelépítmény ablakait – menet közben nem szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnyelő vagy fényvisszaverő réteg stb.) alkalmazni, amely a szélvédőn, illetőleg a jármű ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást megakadályozza.
(6) * Az (5) bekezdésben meghatározott követelmény nem vonatkozik a jármű szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képességét csökkentő olyan eszközökre, amelyek alkalmazására a közlekedési hatóság az ER. 2. § (3) bekezdés h) pontja alapján, az ENSZ–EGB 43. számú előírás 21. számú mellékletében meghatározott, a biztonsági üvegezés járműbe szerelésére vonatkozó műszaki követelmények figyelembevételével engedélyt adott.
(7) * A fényáteresztő-képesség mértéke megfelelő:
a) ha a szélvédő (kivéve a lehajtott napellenzők által takart üvegfelület), valamint a vezetőtéri oldalablakok üvegei esetében (amelyeken keresztül a jármű vezetője részére az oldalra való kilátás, valamint a visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét forgalmi sávra történő hátralátás biztosítva van) a mérték legalább 70%;
b) egyéb ablakok (utastéri, raktéri oldal és hátsó ablakok) üvegei esetében 70% alatti mérték is megengedhető, ha a járművet két külső tükörrel szerelték fel.
98. § A gépkocsit, továbbá a 400 kilogrammot meghaladó saját tömegű mezőgazdasági vontatót és lassú járművet el kell látni a vezetőülésből kapcsolható olyan szerkezettel, amellyel a jármű hátrafelé mozgásba hozható.
99. § A pótkeréktartó berendezésnek a pótkereket – üzemkész és légnyomás nélküli állapotban egyaránt – biztonságosan rögzítenie kell.
100. § A pótkeréktartó kialakításának olyannak kell lenni, hogy onnan a pótkerék le-, vagy felrakása egyszerű és legfeljebb 500 N emberi erő igénybevételével elvégezhető legyen. Ezt az előírást csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
101. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt fel kell szerelni olyan támasztóberendezéssel, amely a motorkerékpárt álló helyzetben rögzíteni képes. A támasztóberendezés a menetiránnyal szembe nem nyílhat.
(2) Minden félpótkocsit, a nem kormányzott kerekű kéttengelyes pótkocsit, továbbá – a motorkerékpár pótkocsija kivételével – minden egytengelyes pótkocsit el kell látni olyan állítható magasságú támasztóberendezéssel, amely a lekapcsolt üres vagy terhelt pótkocsit – megközelítőleg vízszintes helyzetben – meg tudja tartani és lehetővé teszi, hogy a pótkocsit egy személy felkapcsolhassa.
(3) A támasztóberendezésnek a támasztási helyzetben rögzíthetőnek vagy önzárónak, használaton kívüli helyzetben pedig rögzíthetőnek vagy önműködően rögzítettnek kell lenniük.
102. § (1) A billenthető rakfelületet és billentő szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a billentő szerkezet működtetése nélkül a rakfelület billenése kizárt legyen. Ha ez más módon nem teljesíthető, a rakfelületet el kell látni olyan mechanikus működésű biztonsági berendezéssel, amely az alaphelyzetbe visszabillentett rakfelületet önműködően rögzíti.
(2) A billentő szerkezet és a rögzítő szerkezet vezérlőszerveit úgy kell kialakítani, hogy menetközbeni akaratlan működtetésük kizárt legyen.
(3) A billenthető rakfelületű járművet el kell látni olyan védőberendezéssel, amely megakadályozza, hogy az ömlesztett rakomány a vezetőfülkét megrongálhassa.
103. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpár kivételével minden gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön készenlétben kell tartani egy elakadásjelző háromszöget.
(2) Az elakadásjelző háromszögnek jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie.
104. § * Legalább egy – a jármű rögzítésére alkalmas, megfelelő méretű és teherbírású és egy személy által könnyen kezelhető – kerékkitámasztó éket kell készenlétben tartani
a) minden járművön, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja;
b) az olyan gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, amely 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsit vontathat.
105. § *
106. § * (1) A járműveken elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani, amelynek tartalma a következő:
a) oldalkocsi nélküli motorkerékpár, motoros tricikli és négykerekű segédmotoros kerékpár (mopedautó) esetében:
| aa) | steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): | 2 db | |
| ab) | steril mull-lap (6 x 6 cm/100 lap): | 1 db | |
| ac) | kéztisztító/fertőtlenítő lap: | 4 db | |
| ad) | fóliakesztyű: | 1 pár | |
| ae) | ragtapasz (1,25 cm x 5 m): | 1 tekercs | |
| af) | olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): | 1 db | |
| ag) | polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): | 1 db | |
| ah) | sebtapasz vágható (6 x 10 cm): | 2 db | |
| ai) | higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): | 1 db | |
| aj) | gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: | 1 db | |
| ak) | elsősegélynyújtás képekben: | 1 db | |
| al) | tartalomjegyzék: | 1 db |
b) személygépkocsi, tehergépkocsi, oldalkocsis motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a kizárólag menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbusz esetén:
| ba) | steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): | 4 db | |
| bb) | steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m): | 2 db | |
| bc) | steril mull-lap (6 x 6 cm/100 lap): | 2 db | |
| bd) * | egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 cm x 5 m): | 4 db | |
| be) | steril mull-lap (50 cm x 80 cm): | 3 db | |
| bf) | kéztisztító/fertőtlenítő lap: | 4 db | |
| bg) | fóliakesztyű: | 1 pár | |
| bh) | háromszögletű kendő | 2 db | |
| bi) | biztosítótű (40 mm-es): | 4 db | |
| bk) | ragtapasz (1,25 cm x 5 m): | 1 tekercs | |
| bl) | olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): | 1 db | |
| bm) | polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): | 1 db | |
| bn) | sebtapasz vágható (6 x 10 cm): | 2 db | |
| bo) | higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): | 1 db | |
| bp) | gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: | 1 db | |
| bq) | elsősegélynyújtás képekben: | 1 db | |
| br) | tartalomjegyzék: | 1 db |
c) a nem kizárólag menetrendszerinti járatban közlekedő autóbusz, valamint egyéb olyan jármű esetén, ahol a szállítható személyek száma 10 vagy annál több, továbbá a tűzoltó jármű esetében a b) pontban meghatározott mennyiség négyszerese.
Az ag), illetve bm) pontokban meghatározott polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat helyettesíthető 6 db 1 ml-es ampulla jódpárnával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elsősegélynyújtó felszerelés – a tartalmának alkalmazhatóságára vonatkozó lejárati időn belül – helyettesíthető olyan elsősegélynyújtó felszereléssel, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam a jármű kategóriájához alkalmazni rendelt, amennyiben azt magyar nyelvű, vagy ábrás elsősegélynyújtási tájékoztatóval ellátták.
(3) Az elsősegélynyújtó felszerelést portól és víztől védett csomagolásban a járművezető számára jól hozzáférhető helyen kell a járművön tartani.
(4) Az elsősegélynyújtó felszerelés (1) bekezdésben meghatározott egyes tartalmi elemei a gyártó által meghatározott időpontig alkalmazhatóak.
(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit a már forgalomba helyezett járműveken a járműhöz használt bontatlan, lezárt elsősegélynyújtó felszerelés alkalmazhatóságának lejárta esetén, de legkésőbb 2013. január 1. napját követően kell alkalmazni.
107. § (1) * Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege
| a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg | 1 db legalább 6 kg-os | |
| b) meghaladja a 12 000 kg-ot | 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os |
A, B és C tűzosztályú * tüzek oltására alkalmas, szabványos * , por oltóanyagú, hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.
(2) * Az autóbuszon a járműtűz eloltására
| a) 30 személy befogadóképességig | 1 db legalább 3 kg-os, | |
| b) 31–100 személy befogadóképesség között | 1 db legalább 6 kg-os, | |
| c) 100 személy befogadóképesség felett | 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os |
A, B és C tűzosztályú * tüzek oltására alkalmas, szabványos * , por oltóanyagú, hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(3) * Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek.
(4) * A veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább az (1) bekezdés szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(5) * A városi forgalomban közösségi közlekedésben használt, 22 főnél több utas szállításra alkalmas (M3 I. osztályú) autóbuszt – a (2) bekezdésben meghatározott tűzoltó készülék mellett – el kell látni az autóbusz motorterében keletkezett tüzek oltására alkalmas, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélyével rendelkező önműködő, tűzoltótechnikai termékkel.
107/A. § * (1) A 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó M1, N1 kategóriába tartozó járművet – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerrel kell felszerelni.
(2) Nem kell a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerrel felszerelni
a) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) II. melléklet A. rész 5.2. pontjában meghatározott, M1 és N1 kategóriájú páncélozott járműveket, amelyek az EN 1063:2000 európai szabvány (A golyóálló üvegezés vizsgálata és osztályozása) szerinti BR 7 besorolású golyóálló biztonsági üvegezéssel és az EN 1522:1999 európai szabványnak (Ablakok, ajtók, ablaktáblák és zsaluziák golyóállósága) megfelelő alkatrészekkel rendelkeznek, abban az esetben, ha ezek a járművek a különleges rendeltetésük miatt nem tudnak eleget tenni a 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet és e rendelet követelményeinek;
b) a kis sorozatban gyártott és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. és 23. cikke alapján jóváhagyott járműveket;
c) a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke alapján jóváhagyott járműveket.
107/B. § * (1) A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer típusvizsgálati követelményeket és ezzel összefüggő alapvető eljárási szabályokat
a) a 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a 2017/78 bizottsági végrehajtási rendelet, valamint
c) a 2017/79 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet
határozza meg.
(2) A közlekedési hatóság nem adhat EK-típusjóváhagyást olyan új típusú gépjárműveknek, amelyek nem felelnek meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
108. § E rendeletnek az autóbuszra vonatkozó műszaki üzemeltetési feltételeit a trolibuszra is alkalmazni kell.
109. § (1) E rendeletnek az autóbuszra vonatkozó további műszaki feltételeit a trolibuszra is alkalmazni kell.
(2) A 65. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést a trolibusz elektromos fékjére is alkalmazni kell.
(3) A trolibuszt úgy kell kialakítani, hogy annak elindítása ne legyen lehetséges a segédenergiát szolgáló berendezések (fék- és kormányberendezés) működtetése (bekapcsolása) nélkül.
(4) A trolibusz elektromos berendezéseire vonatkozó követelmények:
a) a jármű hajtómotorjának gyorsításkor és fékezéskor finoman szabályozhatónak kell lenni; a jármű legnagyobb gyorsulása nem haladhatja meg a 2 m/s2 értéket,
b) a jármű áramszedőjének automatikus lehúzószerkezettel ellátott kettős rúdáramszedőnek kell lennie,
c) az áramszedőnek a 4,2–6,0 méteres magasságú munkatartományban közel állandó statikus erővel kell terhelnie a munkavezetéket, és álló helyzetben, valamint az engedélyezett legnagyobb sebesség mellett is biztosítania kell a biztonságos áramlevételt.
d) az áramszedő konstrukciójának biztosítania kell, hogy a trolibusz hossztengelye a felsővezeték tengelyétől mindkét irányban legalább 4,0 méterre kitérhessen. Az áramszedő – ha ez nem a munkavezetéken áll – csúszófejének magassága az út szintjétől legfeljebb 7,0 méter lehet,
e) a vezérlő áramkörök névleges feszültsége 24 V-nál több nem lehet,
f) a hálózati feszültség kimaradását a vezető számára hangjelzéssel jelezni kell,
g) ha a járművön önjárást biztosító berendezés van, annak lehetővé kell tenni, hogy az üres jármű vízszintes pályán legalább 5 km/h sebességgel legalább 1000 méteres utat megtegyen, és képes legyen üresen 8%-os emelkedőn való megindulásra; az önjáró üzemmód bekapcsolt állapotát a vezető számára borostyánsárga visszajelző lámpával jelezni kell,
h) a jármű elektromos fékrendszerének olyannak kell lenni, hogy automatikusan biztosítsa a visszatáplálásról az ellenállás fékezésre való áttérést abban az esetben, ha a hálózat a visszatáplálást nem teszi lehetővé; ellenállás-fékezés esetén a fékezést egészen kis (kb. 5 km/h) sebességig biztosítani kell,
i) * a jármű villamos berendezéseinek teljesítenie kell az érintésvédelemre, a túlterhelés elleni védelemre, a zárlatvédelemre, a túlfeszültség elleni védelemre, a feszültség-kimaradásra, a szigetelésre, valamint a földelésre vonatkozó biztonsági követelményeket.
110. § (1) A jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok szállítására szolgáló járműnek meg kell felelnie a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó szabályzat (ADR) előírásainak.
(2) A közúti járműre felszerelt, élelmiszer szállítására szolgáló zárt felépítménynek (tartálynak) meg kell felelnie az ilyen felépítményre (tartályra) vonatkozó közegészségügyi előírásoknak.
111. § (1) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, illetőleg a pótkocsira felszerelt, nem a közlekedési üzemhez tartozó berendezésnek (daru, egyéb emelőgép, létra, nem a jármű meghajtására szolgáló erőgép, vagy munkagép, erősáramot előállító vagy felhasználó berendezés, olyan tartály, amelyben az üzemszerű használat – töltés, szállítás, ürítés – során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik vagy keletkezhet, továbbá a külső hőmérséklettől eltérő hőfokon történő szállításra szolgáló tartály stb.) meg kell felelnie a járműre szerelt – ilyen előírás hiányában a nem járműre szerelt ilyen berendezésre vonatkozó előírásoknak.
(2) Az (1) bekezdésben említett, nem a közlekedési üzemhez tartozó berendezések alaphelyzetben a megengedett legnagyobb magassági méret fölé, valamint oldalra a jármű legszélső pontján túl nem nyúlhatnak. A járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleit piros-fehér sávozásúra be kell festeni, ezen felül – túlnyúló rakomány megjelölésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával – jelző lámpákkal és fényvisszaverőkkel kell felszerelni. Ha az alkatrész túlnyúlása a 0,50 métert meghaladja, azt mindkét oldalon oldalra mutató, borostyánsárga fényt adó jelzőlámpákkal és borostyánsárga színű fényvisszaverőkkel is fel kell szerelni. E lámpákat és fényvisszaverőket a legtávolabbra nyúló pont közvetlen közelében kell elhelyezni. E lámpáknak a helyzetjelzőkkel együtt kell működniük. A korábban hatályban volt rendelkezések szerint előírt fekete-sárga sávozást az 1994. évi július hó 1. napjáig kell piros-fehér sávozásúra átfesteni.
(3) * A gépkocsi hátsó részére felszerelt, üzemeltetése során a rakfelületen hátra túlnyúló, az (1) bekezdésben meghatározott munkavégző berendezéseket el kell látni a (2) bekezdés szerinti jelöléssel, valamint leghátsó részénél 2 vagy 4 darab, hátra borostyánsárga villogó fényt kibocsátó fényjelző készülékkel. A fényjelző készüléknek az 5. kategóriájú * irányjelző lámpákra vonatkozó követelményeknek kell megfelelnie. A 2003. július 1. napja előtt forgalomba helyezett gépkocsikat 2004. december 31. napjáig kell jelöléssel és fényjelző készülékkel ellátni.
112. § (1) A 111. § (1) bekezdésében említett berendezéseket olyan szerkezettel kell ellátni, amely alaphelyzetben rögzíteni képes azokat a mozgó (lengő) alkatrészeket, amelyek a járművön túlnyúlhatnak. A rögzítőszerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a véletlen (akaratlan) kioldás kizárt legyen.
(2) Ha a különleges felépítmények tekintetében a járműre nem szerelt ilyen berendezésekre vonatkozó előírások a járműre szereltség miatt közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, munkavédelmi vagy közegészségügyi szempontból nem elegendőek, a berendezés minősítése tekintetében illetékes szerv a járműre szerelt ilyen berendezésre további előírásokat állapíthat meg.
(3) * Ha a különleges felépítménnyel ellátott jármű tekintetében e rendelet előírásai a különleges felépítmény miatt közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi vagy munkavédelmi szempontból nem elegendőek, a közlekedési hatóság – a felépítmény minősítése tekintetében illetékes szervvel (szervekkel) egyetértésben – a járműre e rendelet előírásain túlmenően további előírásokat állapíthat meg.
(4) Az olyan járműszerelvényt, amely hosszú rakomány szállítására szolgál, és a rakomány egyidejűleg mind a vonó járművet, mind a pótkocsit terheli, úgy kell kialakítani, hogy a rakomány a járműtagok egymáshoz viszonyított és a járműszerelvény haladása közben szükséges elmozdulását ne akadályozza.
112/A. § * (1) A külön jogszabályban * meghatározott emelt sebességgel való közlekedésre jogosult autóbusz (a továbbiakban: emelt sebességhatárú autóbusz) kizárólag ülő utasok szállítására kialakított legyen és feleljen meg a 15. számú mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek.
(2) Az emelt sebességhatárú autóbusznak az ER. 13/A. §-ában meghatározott eljárás szerint kiadott hatósági engedéllyel kell rendelkeznie.
(3) Az emelt sebesség számértékét az autóbusz hátsó oldalán – kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel fel kell tüntetni.
112/B. § * (1) Az e rendeletben foglalt üzemeltetési műszaki feltételeket – az ER. megjelölt eljárásaiban – a versenyjárművek esetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) versenyjármű utasterének szilárdsága beépített bukócső kerettel megnövelhető,
b) az a) pont szerint kialakított utastérben legfeljebb 3 fő részére alakítható ki ülőhely,
c) a versenyjármű ülőhelyeihez legalább négy ponton rögzített biztonsági övet kell felszerelni az e célra kialakított bekötési pontokhoz csatlakoztatva,
d) a versenyjármű közeltéri zaj értéke „A” szűrővel mérve nem haladhatja meg a 102 dBa értéket,
e) a versenyjármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógáz szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a „0” környezetvédelmi osztályba tartozó járművekhez tartozó 5. számú mellékletben meghatározott határértékeket,
f) ha a versenyjármű üzemanyagtartálya nem gyári kialakítású, akkor annak megfelelőségét az adott jármű gépkönyvében kell igazolni,
g) a versenyjármű legfeljebb 2 darab kiegészítő féklámpa szerelhető fel,
h) a versenyjármű legnagyobb teljesítményét 30 napnál nem régebbi, erre vonatkozó mérési jegyzőkönyv alapján kell megállapítani,
i) a versenyjármű kerekekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek megfelelőségét az adott jármű gépkönyvében kell igazolni,
j) * ha ez a rendelet vagy más jogszabály valamely járműtulajdonság, járműalkatrész vagy járműtartozék jóváhagyási jellel való ellátottságát követeli meg, versenyjármű esetében a jóváhagyások helyett elfogadhatóak az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség vagy a nemzetközi sportági szövetség által kiadott jóváhagyások (homologizációk).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelőséget a jármű üzembentartójának – az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség által – a járműhöz kiállított gépkönyvvel kell igazolni.
112/C. § * A versenyjárműnek – a gépkönyvében meghatározott versenyzési célú műszaki jellemzői tekintetében – nem kell megfelelnie az e rendeletben meghatározott további műszaki feltételeknek.
113. § A csoportos személyszállításra használt tehergépkocsit fel kell szerelni:
a) a szállítandó személyek számának megfelelő, szilárd háttámlával ellátott ülésekkel; az üléseket az alvázhoz, vagy a padlóhoz szilárdan rögzíteni kell; az üléseknek a kocsiszekrény oldalaitól függetleneknek kell lenniük; az üléseket úgy kell elhelyezni, hogy az utasok fel- és leszállását ne akadályozzák,
b) az ülések ülőfelületénél legalább 0,35 méterrel magasabb oldalfalakkal; az oldalfalakat olyan szerkezettel kell összekapcsolni, amely a rázkódás hatására sem nyílhat ki,
c) az utasok fel- és leszállására alkalmas lépcsővel vagy hágcsóval,
d) olyan könnyen kezelhető jelzőkészülékkel, amely a szállított személyek és a vezető állandó összeköttetését biztosítja,
e) az e rendeletben az autóbuszra előírt mentődobozzal.
114. § A kétkerekű segédmotoros kerékpárra az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra vonatkozó, a három- és négykerekű segédmotoros kerékpárra pedig a motoros triciklire vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeket kell a következő eltérésekkel alkalmazni:
a) segédmotoros kerékpárhoz oldalkocsi nem csatolható,
b) segédmotoros kerékpárra vonószerkezet nem szerelhető fel,
c) segédmotoros kerékpárra a 29. § rendelkezései nem vonatkoznak, a segédmotoros kerékpár fékszerkezeteinek a 12. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket kell kielégíteniük,
d) a segédmotoros kerékpárra távolsági fényszóró felszerelése nem kötelező,
e) a segédmotoros kerékpár tompított fényszórójára a 43. § (3) bekezdésének a megvilágításra vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak, de a tompított fényszórónak legalább 15 W teljesítményűnek kell lennie,
f) a segédmotoros kerékpárra féklámpa felszerelése nem kötelező,
g) a segédmotoros kerékpáron hangjelzésre kerékpárcsengő, vagy 75–112 dBA hangerejű jelzést adó más hangjelző berendezés alkalmazható,
h) a segédmotoros kerékpár kerekére is felszerelhető a kerékpárra előírt küllőprizma. A pedállal is hajtható segédmotoros kerékpárt fel szabad szerelni mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel.
115. § (1) * A segédmotoros kerékpárnak a külső zajra (elhaladási zaj), valamint a hajtómotor kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmára vonatkozó jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.
(2) * Segédmotoros kerékpárra csak jóváhagyási jellel ellátott fényszórót, helyzetjelző lámpát és irányjelző lámpát szabad felszerelni. Segédmotoros kerékpáron mind a segédmotoros kerékpárhoz mind a gépjárműhöz jóváhagyott lámpák alkalmazhatók.
(3) * A segédmotoros kerékpárt fel kell szerelni két, egymástól független vezérlésű üzemi fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat.
(4) * A segédmotoros kerékpár vázán vagy a vázon rögzített adattáblán beütéssel kell feltüntetni
– a gyártási számot a gyártónak,
– az azonosítási jelet a gyártónak, a forgalmazónak vagy a közlekedési hatóságnak.
116. § * (1) A kerékpárt fel kell szerelni
a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,
b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,
d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,
e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel, és
g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ–EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.
(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzemmódú is lehet.
(3) A kerékpárt fel szabad szerelni
a) oldalán borostyánsárga,
b) mindkét oldali lábpedálon elől és hátul borostyánsárga
fényvisszaverővel, továbbá
c) a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz. A szélességjelző behajtható kivitelű is lehet.
(4) A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben – olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja – 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.
(5) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés d)–f) pontjában említett világító vagy fényjelző berendezéssel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.
(6) A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva.
Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel.
(7) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).
(8) A kerékpár utánfutót fel kell szerelni
a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú – a pótkocsira előírt – fényvisszaverővel,
b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.
(9) Az önálló energiaforrással rendelkező és dinamóval szerelt lámpákat kivéve a kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.
(10) A kerékpár utánfutót fel szabad szerelni elől az utánfutó középsíkjától balra és jobbra szimmetrikusan, az utánfutó széleitől 150 mm-re nem távolabb, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,90 méter magasságban kettő, nem háromszög alakú fehér színű fényvisszaverővel.
(11) Az önálló energiaforrással rendelkező lámpákat kivéve a kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.
(12) A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.
(13) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy
a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
c) az (1) bekezdés f) pontjában említett fényvisszaverők az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 0,90 méternél távolabb ne legyenek,
d) az (1) bekezdés g) pontjában említett keréken az oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverő (küllőprizmát) távolsága a kerékabroncstól 0,10–0,15 méter legyen,
e) a (3) bekezdésben említett szélességjelző felnyitott állapotban a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30–0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35–0,90 méterre legyen.
117. § (1) Az állati erővel vont járművet és kézikocsit fel kell szerelni:
a) az üzembentartó nevét és lakcímét feltüntető, a jármű jobb első részén elhelyezett, legalább 0,15×0,30 méter nagyságú táblával,
b) a jármű bal oldali legszélső pontját jelző, előre fehér, hátra piros fényt adó, éjszaka, tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, nem vakító lámpával (lámpákkal),
c) hátul mindkét oldalon, a jármű legszélső pontjától legfeljebb 0,40 méter távolságban, a talajtól legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter távolságban elhelyezett, legalább 50 cm2 hatásos felületű, a 70. § (1) bekezdésében meghatározott, piros színű fényvisszaverővel,
d) a jármű hátulján elhelyezett, hátulról jól látható, legalább 750 cm2 felületű, ferde piros-fehér csíkozású fényvisszaverő táblával. A táblát úgy kell elhelyezni, hogy alsó széle az úttest szintjéhez legfeljebb 0,60 méter távolságban legyen. A tábla fényvisszaverő képességének olyannak kell lennie, hogy sötétben, tiszta időben távolsági fényszóróval megvilágítva 150 méterről észlelhető legyen.
(2) Az állati erővel vont járművet – a szán kivételével – fel kell szerelni olyan rögzítő fékkel, amely a járművet 16%-os lejtőn megtartja. A személyszállításra berendezett ilyen jármű fékberendezésének a hajtó által menet közben is működtethetőnek kell lennie.
118. § Az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló, a közúti közlekedésben egy egységként résztvevő, és 15 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes lassú járművet (a továbbiakban: kerti traktor), ha a lassú járműre előírt követelményeknek nem felel meg, legalább a következőkkel kell felszerelni:
a) olyan, a vezető által menet közben is működtethető és rögzíthető fékberendezéssel, amely a járművet bármely terhelési állapotában legalább 2 m/s2 lassulással lefékezni, és a terhelt járművet 18%-os lejtőn megtartani képes,
b) olyan kormányberendezéssel, amely a 33. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket kielégíti,
c) előre fehér, hátra piros fényt adó, éjszaka, tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, nem vakító lámpával (lámpákkal) amely a jármű előtt az utat legalább 10 méter távolságig megvilágítja, az 1,60 méternél nem szélesebb kerti traktoron e lámpát (lámpákat) a jármű bal oldalán, az 1,60 méternél szélesebb kerti traktoron e lámpákat a jármű bal és jobb oldalán egyaránt el kell helyezni, elhelyezési méreteikre a helyzetjelző lámpákra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni és energiaellátásuk olyan legyen, hogy a jármű álló helyzetében is világíthassanak,
d) a 117. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fényvisszaverőkkel,
e) a 117. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fényvisszaverő táblával,
f) mind az egytengelyes motoros részt, mind a hozzákapcsolt pótkocsit első, fehér színű, nem háromszög alakú fényvisszaverővel.
119. § (1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.
(2) *
119/A. § * A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 30/2017. (VIII. 14.) NFM rendelettel (a továbbiakban: NFM rendelet) megállapított 107. § (5) bekezdését az NFM rendelet hatálybalépését követően első alkalommal forgalomba helyezett új autóbuszok esetében kell alkalmazni.
119/B. § * Amennyiben a jármű sűrített levegővel működő üzemi fékrendszere nem tartalmaz a 29. § (5) bekezdése szerinti csatlakozókat, akkor – az ER. 11. számú melléklete szerinti fékvizsgálati technológia végrehajthatósága érdekében – 2022. május 20-ig fel kell szerelni azokat.
120. § * Ez a rendelet
1. a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/157/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 84/424/EGK, 92/97/EGK, 2006/96/EK tanácsi, továbbá 73/350/EGK, 81/334/EGK, 84/372/EGK, 89/491/EGK, 96/20/EK, 1999/101/EK és 2007/34/EK bizottsági irányelveknek;
2. a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20-i 70/220/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 83/351/EGK, 88/76/EGK, 88/436/EGK, 91/441/EGK, 93/59/EGK és 2006/96/EK tanácsi, 77/102/EGK, 78/665/EGK, 89/491/EGK, 96/44/EK, 98/77/EK, 1999/102/EK, 2002/80/EK, 2003/76/EK bizottsági, és 94/12/EK, 96/69/EK, 2001/1/EK, 2001/100/EK európai parlamenti és tanács irányelveknek;
3–9. *
10. a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1972. augusztus 2-i 72/306/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 89/491/EGK, 97/20/EK és 2005/21/EK bizottsági irányelveknek;
11–36. *
37. *
38–49. *
50–55. *
56. a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt azonosító jelzéseiről szóló, 2009. november 25-i 2009/139/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
57–64. *
65. a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok látómezőjéről és szélvédőtörlőiről szóló, 2008. január 15-i 2008/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
66–67. *
68. a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra szerelt, a mezőgazdaságban vagy erdészetben alkalmazott szerszámokon, gépeken vagy pótkocsikon használt világító és fényjelző berendezések elektromos csatlakozójára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/323/EGK tanácsi irányelvnek;
69–79. *
80. a mezőgazdasági és erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó 80/720/EGK, 86/298/EGK, 86/415/EGK és 87/402/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2000/25/EK és a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2010. március 15-i 2010/22/EU bizottsági irányelv, továbbá a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó 80/720/EGK és 86/297/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2003/37/EK, 2009/60/EK és 2009/144/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv műszaki rendelkezéseinek kiigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2010. szeptember 8-i 2010/62/EU bizottsági irányelvnek;
81–85. *
86. a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriái esetében a gumiabroncsok futófelület-mintázatának mélységére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. július 18-i 89/459/EGK tanácsi irányelvnek;
87. a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékekfelszereléséről és használatáról szóló, 1992. február 10-i 92/6/EGK tanácsi irányelv, valamint az azt módosító 2002/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
88. *
89. a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekről és a 70/220/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
90. *
91–93. *
94. * az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdésének, 8. cikk (1) bekezdésének és II. mellékletének, az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2010. február 23-i 2010/115/EU bizottsági határozatnak;
95. *
96. a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelvek módosításáról szóló, 1982. december 17-i 82/890/EGK tanácsi irányelvnek;
97. az ipari termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló egyes irányelveknek a tagállamokat jelző megkülönböztető számok és betűk vonatkozásában történő módosításáról szóló, 1987. június 25-i 87/354/EGK tanácsi irányelvnek;
98. a 74/150/EGK, 74/151/EGK, 74/152/EGK, 74/346/EGK, 74/347/EGK, 75/321/EGK, 75/322/EGK, 76/432/EGK, 76/763/EGK, 77/537/EGK, 78/764/EGK, 78/933/EGK, 79/532/EGK, 79/533/EGK, 80/720/EGK, 86/297/EGK, 86/415/EGK és 89/173/EGK tanácsi irányelvnek a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok legnagyobb tervezési sebessége tekintetében történő módosításáról szóló, 1997. szeptember 23-i 97/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
99. a 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének, valamint a 2005/78/EK irányelv IV. és V. mellékletének a járművekben használt kibocsátáscsökkentést ellenőrző rendszerekre és a gázüzemű motorokra vonatkozó mentességekre vonatkozó követelményeinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2006. június 6-i 2006/51/EK bizottsági irányelvnek;
100. a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. október 26-i 2005/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az azt módosító 2009/1/EK bizottsági irányelvnek;
101. a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
102. a Közösségben nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről szóló, 2007. július 11-i 2007/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
103. * a 3,5 tonnánál könnyebb járművekben a biztonsági öv kötelező használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 91/671/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. április 8-i 2003/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2., 3. pontjának és az 2014. február 27-i 2014/37/EU bizottsági végrehajtási irányelv 1. cikk 1–2. pontjának;
104. a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteiről, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló, 1996. június 25-i 96/53/EK tanácsi irányelvnek, valamint annak a 2002/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel történt módosításának;
105. * az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
106. * a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/719 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
107. * az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek;
108. * az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2011. március 30-i 2011/637/EU bizottsági irányelvnek, az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2013. május 17-i 2013/28/EU bizottsági irányelvnek;
109. * az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2016. május 18-i (EU) 2016/774 bizottsági irányelvnek;
110. * az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2017. november 15-i (EU) 2017/2096 bizottsági irányelvnek;
111. * az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a lakóautók abszorpciós hűtőgépeinek szénacél hűtőrendszerében korrózióálló anyagként használt hat vegyértékű krómra vonatkozó mentesség tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/362 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek;
112. * az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének alkatrészekben használt ólomra és ólomvegyületekre vonatkozó egyes mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/363 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek;
113. * a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ólom megmunkálási célra szánt alumíniumötvözetekben, valamint rézötvözetekben és egyes akkumulátorokban történő felhasználására vonatkozó mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 16-i (EU) 2023/544 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
121. § * Ez a rendelet
1. a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkének;
2. a járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és egyes légkondicionáló rendszerek szivárgásainak mérésére szolgáló harmonizált vizsgálatok az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve értelmében történő megállapításáról szóló, 2007. június 21-i 706/2007/EK bizottsági rendelet;
3. a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 14-i 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
4. a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
5. a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról szóló 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról, a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 22-i 631/2009/EK bizottsági rendelet;
6. a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. január 14-i 79/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
7. a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról szóló 79/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. április 26-i 406/2010/EU bizottsági rendelet;
7a. * a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak;
8. az egyes gépjárművek szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. július 27-i 672/2010/EU bizottsági rendelet;
9. a gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtáblái felszerelésének helyére és rögzítésének módjára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 8-i 1003/2010/EU bizottsági rendelet;
10. a gépjárművek elvontató berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 8-i 1005/2010/EU bizottsági rendelet;
11. az egyes gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1008/2010/EU bizottsági rendelet;
12. az egyes gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1009/2010/EU bizottsági rendelet;
13. gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és járműazonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. január 11-i 19/2011/EU bizottsági rendelet;
14. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáira a felcsapódó víz elleni védőrendszerekkel összefüggésben vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. január 27-i 109/2011/EU bizottsági rendelet;
15. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek típusjóváhagyásáról szóló bizonyos előírásainak felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. április 27-i 407/2011/EU bizottsági rendelet;
16. a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak a gumiabroncsaik felszerelése tekintetében történő típusjóváhagyásáról, valamint a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. május 12-i 458/2011/EU bizottsági rendelet;
17. a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról szóló 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 631/2009/EK rendelet mellékletének módosításáról szóló, 2011. május 12-i 459/2011/EU bizottsági rendelet;
18. a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 566/2011/EU bizottsági rendelet;
19. az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról szóló, 2011. május 25-i 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint az azt módosító 64/2012/EU bizottsági rendelet;
20. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sebességváltás-jelzők tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. január 24-i 65/2012/EU bizottsági rendelet;
21. az egyes gépjárművekre a járműbe való bejutás és a manőverezőképesség tekintetében vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2012. február 15-i 130/2012/EU bizottsági rendelet;
22. a 19/2011/EU rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára vonatkozó típus-jóváhagyási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. március 21-i 249/2012/EU bizottsági rendelet;
23. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes gépjármű-kategóriákra a fejlett vészfékező rendszerek szempontjából vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 16-i 347/2012/EU bizottsági rendelet;
24. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek gépjárművekbe történő beépítésére vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 23-i 351/2012/EU bizottsági rendelet;
25. a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 6) kibocsátása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. május 29-i 459/2012/EU bizottsági rendelet;
26. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek típusjóváhagyásáról szóló bizonyos előírásainak felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. június 20-i 523/2012/EU bizottsági rendelet;
27. * az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti alkatrész- és anyagkódolási szabványok létrehozásáról szóló, 2003. február 27-i 2003/138/EK bizottsági határozat;
28. a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók gépjárművel való ütközést megelőző, illetve annak során történő védelméről és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke végrehajtásához szükséges műszaki előírásokról szóló, 2003. december 23-i 2004/90/EK bizottsági határozat;
29. a gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerek használatáról szóló 2005/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt vizsgálatok elvégzésének részletes műszaki követelményeiről szóló, 2006. március 20-i 2006/368/EK bizottsági határozat;
30. * a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. december 12-i 1230/2012/EU bizottsági rendelet;
31. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott járművek széndioxid-kibocsátásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. február 19-i 143/2013/EU bizottsági rendelet;
32. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. március 7-i 195/2013/EU bizottsági rendelet;
33. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a kibocsátási határértékek tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2014. január 31-i 133/2014/EU bizottsági rendelet;
34. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5 és 6) tekintetében történő módosításáról és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő módosításáról szóló 2014. február 11-i 136/2014/EU bizottsági rendelet;
35. * a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. és 47. cikke;
36. * a rendelet a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a különös eljárások, értékelési módszerek és műszaki előírások bevezetése tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá az 1003/2010/EU, a 109/2011/EU és a 458/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló 2015. február 3-i 2015/166 (EU) bizottsági rendelet;
37. * a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
38. * a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
39. * a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2013. október 24-i 3/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
40. * a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek és a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. november 21-i 44/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
41. * a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti teljesítményre, valamint a meghajtóegység teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá V. mellékletének módosításáról szóló, 2013. december 16-i 134/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
42. * a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
43. * a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 18-i 901/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
44. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról szóló, 2014. szeptember 19-i 1322/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
45. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó fékezési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 15-i 2015/68 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet;
46. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek és motorjaik környezeti teljesítményére és meghajtóegység-teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és az (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. február 12-i (EU) 2018/985 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
47. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 8-i 2015/208 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet;
48. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. március 11-i 2015/504 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet;
49. * a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2016. június 22-i (EU) 2016/1004 bizottsági rendelet;
50. * a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet;
51. * a gépjárműveknek a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerük tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek, valamint a 2015/758/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ilyen rendszereket felhasználók magánéletének és adatainak védelme tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapításáról szóló, 2016. július 15-i (EU) 2017/78 bizottsági végrehajtási rendelet;
52. * a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer vonatkozásában a gépjárművek, valamint a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyására vonatkozó részletes műszaki követelmények és vizsgálati eljárások meghatározásáról, valamint a mentességek és az alkalmazandó szabványok tekintetében az (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és módosításáról szóló, 2016. szeptember 12-i (EU) 2017/79 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
53. * a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-i (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet,
54. * a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. június 2-i (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendelet,
55. * a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendelet,
56. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet helyesbítéséről szóló, 2017. július 13-i (EU) 2017/1347 bizottsági rendelet,
57. * a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
58. * a járművek hátuljára szerelt aerodinamikai eszközöknek a 96/53/EK tanácsi irányelv szerinti használatára vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. november 15-i (EU) 2019/1916 bizottsági végrehajtási rendelet,
59. * a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
60. * a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
122. § * (1) A rendelet 16. számú mellékletében meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon részecskeszűrő berendezéseknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az egészség és a környezet védelme vonatkozásában az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
(2) A rendelet 16. számú melléklete tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításairól szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(3) * E rendelet 2. § (19) bekezdése és 1. számú melléklete módosítása tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
| A/2 * | |||||||||
| A/11. * | |||||||||
| A/39. * |
1. A járművek meghatározott tulajdonságainak, valamint az alkatrészeknek, az önálló műszaki egységeknek, a pótalkatrészeknek és a tartozékoknak meg kell felelniük:
– a rendelet A., B. és C. Függelékeinek mellékleteiben, valamint a közösségi rendeletekben, illetőleg
– az EU által egyenértékűként elismert ENSZ-EGB előírásokban
foglalt jóváhagyási követelményeknek az e melléklet táblázataiban (a továbbiakban: táblázat) foglaltak szerint.
2. Az egyes jóváhagyási követelmények meghatározott változata a járművek típusjóváhagyása, illetőleg forgalomba helyezésének az engedélyezése során a táblázatban foglalt határidőig fogadható el, azonban erre vonatkozóan az ER.-ben, a Függelékekben, valamint a közösségi rendeletekben meghatározott átmeneti és hatályba léptető rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
3. A táblázatban szereplő módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB előírások egyenértékűek az azonos sorban feltüntetett MR. függelék/melléklet követelményeivel. A feltüntetettnél magasabb módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB előírás szerinti jóváhagyás a megfelelőség igazolására szintén egyenértékűnek tekintendő a táblázatban feltüntetett módosítási számú jóváhagyással.
4. * További értelmező rendelkezések a melléklethez és a jóváhagyási előírások alkalmazásához:
– e mellékletnek nem tárgya a nemzetközi jóváhagyások Magyarország által történő kiadása, ugyanakkor a melléklet értelemszerűen alkalmazandó részegységek magyarországi hatályú jóváhagyására, ideértve a pótalkatrészek minősítési eljárását is, amennyiben azok alapja az 1. vagy 2. számú táblázatban szereplő valamely előírás;
– a vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek körét a rendelet 9. § (4) bekezdése szabályozza;
– a részegységek egyedi eljárásban való jóváhagyása nem lehetséges,
– az 1. számú táblázatban ún. „műszaki terület” („műszaki terület”: a szakmai szabályozás műszaki tartalma szerint egy csoportba tartozó, együttesen önálló követelményrendszert alkotó szabályozások) szerinti csoportosításban található a vonatkozó Közösségi irányelvek rövid megnevezése, a rendelet A., B. és C. Függelékei ezen irányelveken alapuló mellékleteinek és – ha vannak – az egyenértékű ENSZ-EGB előírások megnevezése. Amennyiben az irányelvet közösségi rendelet módosította, ezt a táblázat megfelelő sora jelzi.
– egy meghatározott műszaki területen az egyenértékű nemzetközi jóváhagyások bármelyike elfogadható;
– a 2. számú táblázat olyan ENSZ-EGB előírások alkalmazási kötelezettségéről rendelkezik, amelyek műszaki területére vonatkozóan nincs rendelkezés az 1. számú táblázatban. Ugyanakkor azonban itt találhatók olyan ENSZ-EGB előírások is, melyek érvényes jóváhagyási jel megléte esetén szintén elfogadhatók az 1. számú táblázatban meghatározott műszaki területen;
– egyes – *-gal megjelölt – ENSZ-EGB előírások az adott műszaki területhez tartozó Közösségi irányelv követelményrendszerének körülhatárolt részhalmazát képezik.
Ez esetben az adott ENSZ-EGB jóváhagyás a szükséges kiegészítő jóváhagyással vagy vizsgálati eredményekkel társítva fogadható el.
5. Az 1. és 2. számú táblázatban szereplő előírások alkalmazási kötelezettsége eljárásfüggő, amelyre a táblázat fejlécében feltüntetett „A”, illetőleg „B” jel utal a következők szerint:
A) Az előírások alkalmazása kötelező teljes járművek és részegységeik magyarországi típusjóváhagyása, teljes járművek sorozat forgalomba helyezése engedélyezésének eljárása (a továbbiakban: típusjóváhagyási eljárások) és a járművek típusjóváhagyási eljárás alapján történő első forgalomba helyezése során (+ jel).
B) Az előírások alkalmazása kötelező
– a típusjóváhagyással nem rendelkező egyedileg importált – nem közösségi – teljes járművek,
– összeépített, valamint egyedileg és kis sorozatban gyártott járművek
hazai első forgalomba helyezésének egyedi eljárásban történő engedélyezése során (+ jel: jóváhagyás, vagy a követelmény teljesülését igazoló típusvizsgálói tanúsítás; K: jóváhagyás, típusvizsgálói, vagy gyártói tanúsítás; C: típusvizsgáló tanúsítása elfogadható arról, hogy a rendelet rendelkező részében előírt követelmény teljesül).
A – jel azt mutatja, hogy az adott előírás alkalmazása az illető eljárásban nem kötelező, azonban azt a megfelelőség megállapítására iránymutatónak kell tekinteni. Nemzetközi előírás hiányában az MR. vonatkozó rendelkező részét kell alkalmazni, ha van ilyen. Üres mezők utalnak a nem értelmezett esetekre, valamint arra, ha a jelzett előírás változatnak való megfelelőség teljes jármű valamely jóváhagyási eljárásában nem fogadható el.
5.1. * Ha az 1. és 2. számú táblázatban „K” vagy „C” jel szerepel, de a közlekedési hatóság által nyilvántartott típusvizsgáló szervezetek egyike sem jogosult az adott előírás tekintetében vizsgálatok lefolytatására, az adott alkatrészre vagy tulajdonságra vonatkozó előírás helyett elfogadható az SAE (Society of Automotive Engineers) vagy a D.O.T. (US. Department of Transportation) minősítési rendszer előírásainak megfelelő, közúti közlekedésre való alkalmasságot igazoló minősítés is.
6. * Az alkalmazási kötelezettség járműkategóriához történő hozzárendelése (tárgyi hatály) az egyes mellékletek hatályáról rendelkező részben található. Egyes előírások tárgyi hatálya és követelményrendszere a kategóriákon belüli további megkülönböztető jegyek függvénye.
Mindazonáltal:
– az A. Függelék mellékletei az M és N kategóriájú gépkocsikra és azok O kategóriájú pótkocsijaira.
– a B. Függelék mellékletei az L kategóriájú járművekre.
– a C. Függelék mellékletei a T kategóriájú traktorokra
vonatkoznak.
A rendelet bizonyos járműfajtákra meghatározhat olyan követelményeket, melyek szintén a Függelékek mellékleteiben találhatók.
Az M1 gépkocsi kategória jóváhagyási kötelezettségei az 1. számú táblázatnak a rendelet A. függelékéhez tartozó soraiban egybevágnak e kategória már bevezetett európai típusbizonyítványának tartalmi követelményeivel. Külön oszlop mutatja az egyéb kategóriák típusjóváhagyási és egyedi jóváhagyási eljárásában alkalmazandó hazai jóváhagyási kötelezettségeket.
7. Azt, hogy az adott műszaki területen feltüntetett egy vagy több előírás járműtulajdonságra, alkatrészre, önálló műszaki egységre, annak beépítésére, vagy pótalkatrészre (illetve adott esetben többre ezek közül) vonatkozik-e, az illető előírás tartalmazza. Teljes jármű jóváhagyása minden esetben magában foglalja a beépítést is, amennyiben erre az alternatív előírások bármelyike külön rendelkezés(eke)t tartalmaz, viszont értelemszerűen nem foglal magában pótalkatrészekre vonatkozó előírásokat.
8. * Az A., B. és C. Függelék egyes rendelkezései – a 2007/46/EK irányelvvel összhangban – az európai parlament és tanács 661/2009/EK rendeletével 2014. november 1-jével hatályon kívül helyezett európai uniós irányelveket átültető MR. A. Függelék valamely mellékletének rendelkezésére hivatkoznak. E hivatkozások alkalmazása esetében azokat a 2014. október 31-én hatályos A. Függelék rendelkezéseire történő hivatkozásként kell értelmezni (a függelékek tekintetében a továbbiakban: „A. függelék”-ként hivatkozva).
9. * A B. és a C. Függelék mellékletei a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az 1/B. és 1/C. táblázat szerint értelmezendőek. A 2016. január 1-jét megelőzően típusjóváhagyott járművek esetében a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet nem kell alkalmazni.
10. * Az A. Függelék mellékletei a 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az 1/A. táblázat szerint értelmezendőek. A 2020. szeptember 1-jét megelőzően típusjóváhagyott járművek esetében a 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásait nem kell alkalmazni.
Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendeletének IV. melléklete tartalmazza a 2012. november 1-jétől a típusjóváhagyásokhoz kötelezően alkalmazandó ENSZ-előírások listáját.
| EK (EGK) | ENSZ–EGB | A | B | ||||||
| Alkalmazási kötelezettség (1) | |||||||||
| Tétel- szám | alap- irányelv [rendelet] | utolsó módosító irányelv [rendelet] | előírás | módosítási sorozat | Műszaki terület | típus- jóváhagyási eljárásban M1/N1 kategória | típus- jóváhagyási eljárásban M2, M3, N2, N3, O kategória | egyedi engedé- lyezési eljárásban M1, M2, M3, N1, N2, N3, O kategória (7) | |
| A/1. | 70/157 | 2007/34 | 51 | 02 | Zajszint és kipufogó berendezések | + | + | K | |
| 59 | 00 | Pótalkatrész kipufogó berendezés | + | – | |||||
| A/2. * | 540/2014 | – | – | – | a gépjárművek zajszint és a csere-hangtompító- rendszerek | + | + | K | |
| A/2a. | 715/2007 692/2008 | 459/2012 143/2013 195/2013 136/2014 | 83 | 06 | Légszennyezés (Euro 5 és 6) könnyű haszon- gépjárművek/ információhoz való hozzáférés | + | + | K (5) | |
| 3A. | 2007/46 661/2009 | 34 | 02 | Tüzelőanyag-tartály és | + | + | C (2) | ||
| 3B. | 2007/46 661/2009 | 58 | 02 | Aláfutásgátló | + | + | C (2) | ||
| 4A. | 2007/46 661/2009 1003/2010 | – | – | Hátsó rendszámtábla elhelyezése | + | + | – | ||
| 5. | 2007/46 661/2009 | 79 | 01 | Kormány-berendezés | + | + | C | ||
| 6A. | 2007/46 661/2009 130/2012 | – | – | A járműbe való bejutás | + | + | – | ||
| 6B. | 2007/46 661/2009 | 11 | 03 | Ajtózárak és zsanérok | + | – | – | ||
| 7. | 2007/46 661/2009 | 28 | 00 | Hangjelző berendezések | + | + | K | ||
| 8. | 2007/46 661/2009 | 46 | 02 | Visszapillantó tükrök | + | + | K | ||
| 9A. * | 2007/46 661/2009 | 13 | 11 | Fékezési tulajdonságok | + | + | K | ||
| 90 | 02 | Pótalkatrész-fékbetét | |||||||
| 9B. | 2007/46 661/2009 | 13 H | 00 | Személygépjármű fékezés | + | + | K | ||
| 10. | 2007/46 661/2009 | 10 | 03 | Elektromágneses összeférhetőség | + | + | – | ||
| 12. | 2007/46 661/2009 | 21 | 01 | Belső felszerelés kialakítása | + | – | – | ||
| 13A. | 2007/46 661/2009 | 18 | 03 | Illetéktelen használat elleni védelem | + | + (ha van) | – | ||
| 97 | 01 | Riasztóberendezések | + | – | |||||
| 13B. | 2007/46 661/2009 | 116 | 00 | Gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelme | + | – | – | ||
| 14A. | 2007/46 661/2009 | 12 | 03 | Belső szerelvények kialakítása (kormánynak ütközés) | + | – | – | ||
| 15A. | 2007/46 661/2009 | 17 | 08 | Ülésszilárdság | + | + | – | ||
| 15B. | 2007/46 661/2009 | 80 | 01 | Ülések, azok rögzítései és fejtámlák | + | ||||
| 16A. | 2007/46 661/2009 | 26 | 03 | Kinyúló részek | + | – | – | ||
| 17A. | 2007/46 661/2009 130/2012 | – | – | Manőverező képesség | + | + | K | ||
| 17B. | 661/2009 | 39 | 00 | Sebességmérő berendezés és annak beépítése | + | + | K | ||
| 18A. | 2007/46 661/2009 19/2011 | 249/2012 | – | – | Gyári tábla | + | + | C | |
| 19A. * | 2007/46 661/2009 | 14 | 07 | Biztonsági öv bekötése | + | + | – | ||
| 20A. | 2007/46 661/2009 | 48 | 04 | Világító-berendezések | + | + | K (6) | ||
| 21A. | 2007/46 661/2009 | 3 | 02 | Fényvisszaverők | + | + | K | ||
| 22A. | 2007/46 661/2009 | 7 | 02 | Hátsó helyzetjelző, féklámpa és méretjelző | + | + | K | ||
| 22B. | 2007/46 661/2009 | 87 | 00 | Nappali menetjelző lámpa | + | + | K | ||
| 22C. | 2007/46 661/2009 | 91 | 00 | Oldalsó helyzetjelző | + | + | K | ||
| 23A. | 2007/46 661/2009 | 6 | 01 | Irányjelző | + | + | K | ||
| 24A. | 2007/46 661/2009 | 4 | 00 | Hátsó rendszámtábla megvilágítása | + | + | + | ||
| 25A. | 2007/46 661/2009 | 31 | 02 | Halogén sajtolt búrás fényszórók | + | + | K | ||
| 25B. | 2007/46 661/2009 | 37 | 03 | Izzólámpák | |||||
| 25C. | 2007/46 661/2009 | 98 | 00 | Fényszórók gázkisüléses fényforrással | |||||
| 25D. | 2007/46 661/2009 | 99 | 00 | Gázkisüléses fényforrások | |||||
| 25E. | 2007/46 661/2009 | 112 | 00 | Aszimmetrikus tompított és/vagy távolsági fényt kibocsátó fényszórók | |||||
| 25F. | 2007/46 661/2009 | 123 | 00 | Adaptív fényszórók | |||||
| 26A. | 2007/46 661/2009 | 19 | 03 | Első ködfényszórók | + | + | K | ||
| 27A. | 2007/46 661/2009 1005/2010 | – | – | Elvontató berendezés | + | + | – | ||
| 28A. | 2007/46 661/2009 | 38 | 00 | Hátsó ködfényszórók | + | + | K | ||
| 29A. | 2007/46 661/2009 | 23 | 00 | Hátrameneti (tolató-) lámpák | + | + | K | ||
| 30A. | 2007/46 661/2009 | 77 | 00 | Parkoló lámpa | + | + | K | ||
| 31A. * | 2007/46 661/2009 | 16 | 06 | Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek | + | + | K | ||
| 32A. | 2007/46 661/2009 | 125 | 00 | Látómező | + | – | |||
| 33A. * | 2007/46 661/2009 | 121 | 01 | Működtető berendezések megjelölése, ellenőrző lámpák | + | + | – | ||
| 34A. | 2007/46 661/2009 672/2010 | – | – | Jég- és páramentesítő rendszerek | + | – | – | ||
| 35A. | 2007/46 661/2009 1008/2010 | – | – | Ablaktörlő-mosó berendezések | + | – | – | ||
| 36A. | 2007/46 661/2009 | 122 | 00 | Fűtés | + | + | K | ||
| 37A. | 1009/2010 2007/46 661/2009 | – | – | Kerékburkolat | + | K | |||
| 38A. | 2007/46 | 17 | 08 | Ülésrögzítés | + | + | K | ||
| 661/2009 | 25 | 04 | Fejtámasz | + | – | ||||
| A/41a. | 595/2009 582/2011 | 64/2012 133/2014 | Dízel-motor emisszió (Euro VI), nehéz gépjárművek | + | + | K | |||
| 42A. | 2007/46 661/2009 | 73 | 00 | Oldalvédelem aláesés ellen | + | – | |||
| 43A. | 2007/46 661/2009 109/2011 | – | – | Felcsapódó víz elleni védelem | + | + | – | ||
| 44A. | 2007/46 661/2009 1230/2012 | – | – | Személygépkocsik tömege és méretei | + | K | |||
| 45A. | 2007/46 661/2009 | 43 | 00 | Biztonsági üvegezés és üvegek | + | + | – | ||
| A/46. * | |||||||||
| 46A. | 661/2009 458/2011 | Gumiabroncsok felszerelése | + | + | + | ||||
| 46B. | 661/2009 | 30 | 02 | Gépjárművek és pótkocsijaik (C1 osztályú) gumiabroncsai | + | + | |||
| 46C. | 661/2009 | 54 | 00 | Haszongépjárművek és pótkocsijuk (C2 és C3 osztályú) gumiabroncsai | + | + | |||
| 46D. | 661/2009 | 117 | 02 | Gördülési zaj és nedves tapadás, gördülési ellenállás | + | + | – | ||
| 46 E. * | 661/2009 | 64 | 02 | Ideiglenes pótkerék és abroncsnyomás ellenőrző rendszer | + | – | – | ||
| 47A. | 2007/46 661/2009 | 89 | 00 | Sebességkorlátozó készülék és beépítése | + | + | |||
| 48A. | 2007/46 661/2009 1230/2012 | – | – | Tömeg, méret az M1-től különböző kategóriákban | + | – | |||
| 49A. | 2007/46 661/2009 | 61 | 00 | N kategóriájú járművek vezetőfülkéjének kinyúló részei | + | + | – | ||
| 50A. | 2007/46 661/2009 | 55 | 01 | Járműszerelvények mechanikus csatlakozói | + | + | K | ||
| 50B. | 2007/46 661/2009 | 102 | 00 | Rövid vonószerkezetek | + | K | |||
| 51A. * | 2007/46 661/2009 | 118 | 02 | Beltéri anyagok égési tulajdonságai | + | – | |||
| 52A. * | 2007/46 661/2009 | 107 | 06 | Autóbuszokra vonatkozó követelmények | + | K | |||
| 52B. * | 2007/46 661/2009 | 66 | 02 | ||||||
| 53A. | 2007/46 661/2009 | 94 | 01 | Homlokütközés | + | – | |||
| 54A. * | 2007/46 661/2009 | 95 | 03 | Oldalról történő ütközés | + | – | |||
| 56A. | 2007/46 661/2009 | 105 | 04 | Veszélyes árut szállító gépkocsik és pótkocsijuk | + | + | – (3) | ||
| 57A. | 2007/46 661/2009 | 93 | 00 | Mellső aláfutás elleni védelem | + | – | |||
| A/58. | 78/2009 631/2009 | 133/2014 | – | – | Gyalogosok védelme | + | – | ||
| A/59. | 2005/64 | 2009/1 | Újrafelhasznál-hatóság | + | – | ||||
| A/61. | 2006/40 | 706/2007 | Légkondicionáló rendszer | + (4) | – | ||||
| A/62. | 79/2009 | 406/2010 | Hidrogénüzemű gépjárművek | + | + | – | |||
| 63. | 661/2009 | 407/2011 523/2012 | Általános biztonság | + | + | ||||
| 64. | 661/2009 | 65/2012 | Sebességváltás jelző | + | – | – | |||
| 65. | 661/2009 | 347/2012 | Fejlett vészfékező rendszerek | + | – | ||||
| 66. | 661/2009 | 351/2012 | Sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek | + | – | ||||
| 67. | 661/2009 | 67 | 01 | Cseppfolyós PB- gázokhoz szükséges komponensek és beszerelésük | + | + | – | ||
| 68. | 661/2009 | 97 | 01 | Járműriasztók | + | ||||
| 69. * | 661/2009 | 100 | 02 | Elektromos biztonság | + | + | K | ||
| 70. * | 661/2009 | 110 | 01 | Nagy nyomású földgázzal (CNG) üzemelő rendszerek különleges alkatrészei és azok beszerelése a járműbe | + | + | C | ||
| 71. * | 661/2009 | 29 | Vezetőfülke szilárdsága | + | C | ||||
| 72. * | 2015/758 | 2017/78 2017/79 | E-segélyhívó rendszer | + | |||||
| Megjegyzés | |||||||||
| (1) Az alkalmazási kört, az alkalmazási kötelezettség hatálybalépését és az arra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket lásd az MR. megfelelő műszaki területét szabályozó táblázat szerinti rendeletben. | |||||||||
| (2) Kizárólag az N1 kategóriába tartozó járműveknél az aláfutásgátló esetében. | |||||||||
| (3) A veszélyes áruszállító járművek ADR-vizsgálatának kötelezettségét ez a rendelkezés nem érinti. | |||||||||
| (4) Az N1 kategóriájú I. osztályba tartozó járművek. | |||||||||
| (5) Használt gépkocsi egyedi forgalomba helyezés engedélyezési eljárása során a jelzett követelményt – további vizsgálat nélkül – teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a gépkocsi típusa megfelel: | |||||||||
| – a gyártása időpontjában az EGT-tagállamokban az új gépkocsikra vonatkozóan előirt környezetvédelmi (emissziós) konstrukciós követelményeknek, továbbá | |||||||||
| – a forgalomba helyezés engedélyezésének időpontját hat évvel megelőző időpontban az ENSZ–EGB 83. számú előírás – e rendeletben meghatározott – érvényes változatának. | |||||||||
| (6) Használt gépkocsi egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárása során a jelzett követelmény, továbbá a világító- és jelzőberendezésekre vonatkozóan a 37–70. §-ban meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek teljesítése esetén az 21A–30A. tételszámban foglalt követelményeket – további vizsgálat nélkül – teljesítettnek kell tekinteni. | |||||||||
| (7) M1 és N1 kategóriában az új járművekre vonatkozó követelményeket az ER. A. Függelék A/4. melléklet I. RÉSZ 1. kiegészítése tartalmazza. | |||||||||
| A | B | |||||||
| MR | EK (EGK) | ENSZ-EGB | Műszaki terület | Alkalmazási kötelezettség(1) | ||||
| függelék/ melléklet (műszaki terület) sorszáma | alap- irányelv | legutóbbi módosító irányelv | elő- írás | módo- sítási sorozat | típusjóváhagyási eljárásban | egyedi eljárás- ban | ||
| B/1. | 93/14 | 2006/27 | 78 | 02 | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezései | + | + | |
| B/2. | 93/29 | 2009/80 | 60 | 00 | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok jelző- és működtető berendezései ellenőrző lámpáinak jelölése | + | – | |
| B/3. | 93/30 | – | 28 | 00 | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hangjelző berendezései | + | – | |
| B/4. | 93/31 | 2000/72 | – | – | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok támasztóberendezései | + | – | |
| B/5. | 93/32 | 2009/79 | – | – | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hátsó ülésének utaskapaszkodói és lábtartói | + | – | |
| B/6. | 93/33 | 99/23 | 62 | 00 | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok illetéktelen használattal elleni biztosító berendezései | + | – | |
| B/7. | 2009/139 | – | – | – | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt adatai | + | – | |
| B/8. | 93/92 | 2009/67 | 53 | 01 | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok világító és fényjelző | + | – | |
| 2013/60 | 74 | 01 | berendezései | |||||
| B/9. | 93/93 | – | – | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tömege és méretei | + | – | ||
| B/10. | 93/94 | 2009/62 | – | – | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hátsó rendszámtáblájának helye | + | – | |
| B/11. | 95/1 | 2006/27 | – | – | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok maximális sebessége, motorteljesítménye és nyomatéka | + | – | |
| B/12. | 97/24 2005/30 | 2013/60 | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tulajdonságai | |||||
| 1 | 2013/60 | 30 | 02 | Gumiabroncsok | + | + | ||
| 54 | 00 | Haszongépjárművek gumiabroncsai | ||||||
| 64 | 02 | Ideiglenes pótkerék | ||||||
| 75 | 00 | Motorkerékpár gumiabroncsok | ||||||
| 2 | 2013/60 | 3 | 02 | Fényvisszaverők | + | K | ||
| 19 | 04 | Mellső ködlámpa | ||||||
| 20 | 03 | Fényszóró H4 halogén izzóval | ||||||
| 37 | 03 | Izzólámpák | ||||||
| 38 | 00 | Hátsó ködlámpa | ||||||
| 50 | 00 | Motorkerékpár lámpák | ||||||
| 56 | 01 | Segédmotorkerékpár fényszóró | ||||||
| 57 | 02 | Motorkerékpár fényszóró | ||||||
| 72 | 01 | Motorkerékpár fényszóró halogén izzóval | ||||||
| 82 | 01 | Segédmotorkerékpár fényszóró halogén izzóval | ||||||
| 3 | 2006/27 | – | Kiálló élek | + | – | |||
| 4 | 2013/60 | 81 | 00 | Visszapillantó tükör | + | – | ||
| 5 | 2009/108 | – | Levegőszennyezés | + | – | |||
| 6 | – | Üzemanyagtartály | + | – | ||||
| 7 | – | Meg nem engedett beavatkozások | + | |||||
| 8 | – | Elektromágneses összeférhetőség | + | – | ||||
| 9 | 2013/60 | 41 | 04 | Külső zaj | + | – | ||
| 10 | – | Vonóberendezés | + | – | ||||
| 11 | 2006/27 | 16 | 04 | Biztonsági öv bekötése | + | – | ||
| 12 | 2006/27 2006/72 | – | – | Biztonsági üveg, ablaktörlő és -mosó, páramentesítő stb. | + | – | ||
| B/13. | 2000/7 | – | 39 | 00 | Két- és háromkerekű motorkerékpárok sebességmérői | + | – | |
| Megjegyzés | ||||||||
| (1) Az alkalmazási kötelezettség és az azzal kapcsolatos átmeneti rendelkezések tekintetében a B. Függelék megfelelő műszaki területet szabályozó melléklete irányadó. | ||||||||
| A | B(1) | ||||
| MR | EU | Műszaki terület | Alkalmazási kötelezettség | ||
| függelék/ melléklet (műszaki terület) sorszáma | a bizottsági rendelet száma | típusjóváhagyási eljárásban | egyedi eljárás- ban | ||
| B/1. | 3/2014 | Funkcionális járműbiztonsági követelmények | + | – | |
| B/2. | 44/2014 | Járműszerkezeti és általános követelmények | + | – | |
| B/3. | 134/2014 | Környezetvédelemre és a motor teljesítményére vonatkozó követelmények | + | – | |
| Megjegyzés | |||||
| (1) Az egyedi és kis sorozatra vonatkozó követelmények tekintetében a 168/2013/EU rendelet szerint jóváhagyandó egyedi és kis sorozatos motorkerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra vonatkozó kötelezettségek táblázat irányadó. | |||||
3.1. A 3/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:
| 3/2014/EU rendelet mellékletének száma | A 3/2014/EU bizottsági rendelet mellékletének címe | Alkalmazási kötelezettség | |
| I. | A kötelezően alkalmazandó ENSZ–EGB előírások listája | lámpákra + többi: K | |
| II. | A hangjelző készülékekre vonatkozó vizsgálati eljárások és teljesítménykövetelmények | K | |
| III. | A fékezésre – ideértve a blokkolásgátló és a kombinált fékrendszereket is – vonatkozó követelmények | K | |
| IV. | Az elektromos biztonságra vonatkozó követelmények | K | |
| V. | A gyártóknak a kritikus funkcionális biztonsági rendszerek, alkatrészek és tartozékok tartóssági vizsgálatára vonatkozó bejelentési kötelezettségei | C | |
| VI. | Az elülső és hátsó védőszerkezetekre vonatkozó követelmények | C | |
| VII. | Az üvegezésre, a szélvédőtörlőkre és -mosókra, valamint jég- és páramentesítő berendezésekre vonatkozó követelmények | K | |
| VIII. | A vezető által kezelt kezelőszervekre – ideértve a visszajelző lámpák és kijelzők jelölését is – vonatkozó követelmények | K | |
| IX. | A világító- és fényjelző berendezések beszerelésére – ideértve a világítás automatikus bekapcsolását is – vonatkozó követelmények | K | |
| X. | A hátsó kilátásra vonatkozó követelmények | K | |
| XI. | A borulás hatása elleni védőszerkezetre (ROPS) vonatkozó követelmények | K | |
| XII. | A biztonsági övek rögzítéseire és a biztonsági övekre vonatkozó követelmények | K | |
| XIII. | Az ülőhelyekre (nyergek és ülések) vonatkozó követelmények | C | |
| XIV. | A kormányozhatóságra, a kanyarodási tulajdonságokra és a fordulási tulajdonságokra vonatkozó követelmények | K | |
| XV. | A gumiabroncsok felszerelésére vonatkozó követelmények | + | |
| XVI. | A jármű legnagyobb sebességének korlátozását jelző táblára és annak járművön való elhelyezésére vonatkozó követelmények | K | |
| XVII. | Az utasvédelemre – ideértve a belső berendezéseket, a fejtámlákat és a járműajtókat is – vonatkozó követelmények | K | |
| XVIII. | A legnagyobb folyamatos névleges vagy hasznos teljesítmény és/vagy a legnagyobb járműsebesség tervezett korlátozására vonatkozó követelmények | K | |
| XIX. | A jármű szerkezeti integritására vonatkozó követelmények | C |
3.2. A 44/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:
| A 44/2014/EU rendelet mellékletének száma | A 44/2014/EU rendelet mellékletének címe | Alkalmazási kötelezettség | |
| I. | A kötelezően alkalmazandó ENSZ–EGB előírások listája | K | |
| II. | Az erőátviteli rendszeren végzett szakszerűtlen beavatkozás (manipulálás) elleni intézkedésekre vonatkozó követelmények | K | |
| III. | A típus-jóváhagyási eljárásokkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó követelmények | K | |
| IV. | A gyártás megfelelőségére vonatkozó előírások | K | |
| V. | A vonószerkezetekre és a rögzítésekre vonatkozó követelmények | K | |
| VI. | A jogosulatlan használat elleni védelemre szolgáló eszközökre vonatkozó követelmények | K | |
| VII. | Az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó követelmények | K | |
| VIII. | A külső kinyúló részekre vonatkozó követelmények | C | |
| IX. | A tüzelőanyag-tárolásra vonatkozó követelmények | K | |
| X. | A rakfelületekre vonatkozó követelmények | C | |
| XI. | A tömegekre és a méretekre vonatkozó követelmények | K | |
| XII. | A fedélzeti diagnosztikai rendszerek funkcionalitására vonatkozó követelmények | K | |
| XIII. | Az utaskapaszkodókra és a lábtámaszokra vonatkozó követelmények | C | |
| XIV. | A rendszámtábla elhelyezésére vonatkozó követelmények | K | |
| XV. | A javítási és karbantartási információk elérhetőségére vonatkozó követelmények | C | |
| XVI. | A kitámasztó szerkezetekre vonatkozó követelmények | C |
3.3. A 134/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:
| A 134/2014/EU rendelet mellékletének száma | A 134/2014/EU rendelet mellékletének címe | Alkalmazási kötelezettség | |
| I. | A kötelezően alkalmazandó ENSZ–EGB előírások listája | K | |
| II. | Az I. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: hidegindítás után mért kipufogógáz-kibocsátások | K | |
| III. | A II. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: kipufogógáz-kibocsátások (emelt) alapjáraton, valamint szabad gyorsítás mellett | K | |
| IV. | A III. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: kartergáz-kibocsátás | K | |
| V. | A IV. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: párolgási kibocsátások | C | |
| VI. | Az V. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: a kibocsátás csökkentő berendezések tartóssága | C | |
| VII. | A VII. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények; a CO2-kibocsátás, a tüzelőanyag- fogyasztás, az elektromosenergia-fogyasztás és az elektromos hatósugár | C | |
| VIII. | A VIII. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: az OBD környezettel kapcsolatos elemeinek vizsgálata | C | |
| IX. | A IX. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: hangnyomásszint | K | |
| X. | A meghajtóegység teljesítményére vonatkozó vizsgálati eljárások és műszaki követelmények | C | |
| XI. | Jármű hajtáscsalád a környezeti teljesítmény igazolására szolgáló vizsgálatok tekintetében | C | |
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | MR | EU | A | B(1) | ||
| 2. | Alkalmazási kötelezettség | |||||
| 3. | függelék/melléklet (műszaki terület) sorszáma | a bizottsági rendelet száma | Műszaki terület | típusjóváhagyási eljárásban | egyedi eljárásban | |
| 4. | C/1. | 1322/2014 | Járműszerkezeti és általános követelmények | + | – | |
| 5. | C/2. | 2015/68 | Fékezési követelmények | + | – | |
| 6. | C/3. | 2018/985 | Környezetvédelemre és a motor teljesítményére vonatkozó követelmények | + | – | |
| 7. | C/4. | 2015/208 | Funkcionális járműbiztonsági követelmények | + | – | |
3.1. Az 1322/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:
| Az 1322/2014/EU rendelet mellékletének száma | Az 1322/2014/EU rendelet mellékletének címe | Alkalmazási kötelezettség | |
| III. | A típus-jóváhagyási eljárásokra vonatkozó intézkedések, beleértve a virtuális vizsgálatra vonatkozó követelményeket | K | |
| IV. | A gyártás megfelelőségre vonatkozó intézkedések | K | |
| V. | A javítási és karbantartási információk hozzáférhetőségére vonatkozó követelmények | C | |
| VI. | A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények (dinamikus vizsgálat) | K | |
| VII. | A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények (hernyótalpas traktorok) | K | |
| VIII. | A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények (statikus vizsgálat) | K | |
| IX. | A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények (elöl felszerelt, borulás hatásai ellen védő szerkezet keskeny nyomtávú traktorokon) | K | |
| X. | A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények (hátul felszerelt, borulás hatásai ellen védő szerkezet keskeny nyomtávú traktorokon) | K | |
| XI. | A leeső tárgyak ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények | K | |
| XII. | Az utasülésekre vonatkozó követelmények | K | |
| XIII. | A vezető zajszintnek való kitettségére vonatkozó követelmények | K | |
| XIV. | A vezetőülésre vonatkozó követelmények | K | |
| XV. | A kezelőtérre és a vezetőülés megközelíthetőségére vonatkozó követelmények | K | |
| XVI. | A teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó követelmények | K | |
| XVII. | A hajtóelemek védelmére vonatkozó követelmények | K | |
| XVIII. | A biztonsági övek rögzítési pontjaira vonatkozó követelmények | K | |
| XIX. | A biztonsági övekre vonatkozó követelmények | K | |
| XX. | A behatoló tárgyakkal szembeni védelemre vonatkozó követelmények | K | |
| XXI. | A kipufogórendszerekre vonatkozó követelmények | K | |
| XXII. | A kezelői kézikönyvre vonatkozó követelmények | C | |
| XXIII. | A vezérlésre vonatkozó követelmények, beleértve a kezelőszervek biztonságosságát és megbízhatóságát, a vészleállító és az automatikus leállító berendezéseket | K | |
| XXIV. | Más mechanikai veszélyek elleni védelemre vonatkozó követelmények | K | |
| XXV. | A védőburkolatokra és védőberendezésekre vonatkozó követelmények | K | |
| XXVI. | A tájékoztatásokra, figyelmeztetésekre és jelölésekre vonatkozó követelmények | K | |
| XXVII. | Az anyagokra és termékekre vonatkozó követelmények | C | |
| XXVIII. | Az akkumulátorokra vonatkozó követelmények | K | |
| XXIX. | A veszélyes anyagokkal szembeni védelemre vonatkozó követelmények | C |
3.2. A 2015/68/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:
| 2015/68/EU rendelet mellékletének száma | 2015/68/EU rendelet mellékletének címe | Alkalmazási kötelezettség | |
| I. | A fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások szerkezetére és beszerelésére vonatkozó követelmények | K | |
| II. | A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek vizsgálatára és teljesítményére vonatkozó követelmények | K | |
| III. | A nyomásfelfutási idő mérésére vonatkozó követelmények | K | |
| IV. | A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek energiaforrásaira és energiatároló berendezéseire vonatkozó követelmények | K | |
| V. | A rugóerő-tárolós fékekre és az azokkal felszerelt járművekre vonatkozó követelmények | K | |
| VI. | A mechanikus fékhenger-reteszelővel ellátott rögzítőfékrendszerre vonatkozó követelmények | K | |
| VII. | Alternatív vizsgálati követelmények azon járművek esetében, amelyekre vonatkozóan az I. típusú, II. típusú és III. típusú vizsgálatok nem kötelezőek | K | |
| VIII. | A ráfutó fékrendszerek, fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek fékezéssel kapcsolatos vizsgálatára vonatkozó követelmények | K | |
| IX. | A hidrosztatikus hajtású járművekre, illetve azok fékberendezéseire és fékrendszereire vonatkozó követelmények | K | |
| X. | Az összetett elektronikus járművezérlő rendszerek biztonsági szempontjaira alkalmazandó különleges követelmények | K(1) | |
| XI. | A blokkolásgátló fékrendszerekre és az ezekkel ellátott járművekre vonatkozó követelmények és vizsgálati eljárások | K | |
| XII. | A sűrített levegővel működő fékrendszerrel ellátott járművek vagy az ISO 7638 csatlakozó 6. és 7. csapján keresztül adatkommunikációt fenntartó járművek EBS rendszerére és az ilyen EBS rendszerrel ellátott járművekre vonatkozó követelmények | K | |
| XIII. | Az egyvezetékes típusú hidraulikus csatlakozásokra és az ezekkel felszerelt járművekre vonatkozó követelmények | K | |
| Megjegyzés | |||
| (1) A X. melléklet szerinti jóváhagyás megléte esetén a jármű fékezési szempontból megfelel, további vizsgálat nem szükséges. | |||
3.3. * Az (EU) 2018/985 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti kötelezettségek:
| A | B | C | ||
| 1. | (EU) 2018/985 rendelet mellékletének száma | (EU) 2018/985 rendelet mellékletének címe | Alkalmazási kötelezettség | |
| 2. | I. | A szennyező anyag-kibocsátás tekintetében történő EU-típusjóváhagyás követelményei | K | |
| 3. | II. | A külső zajkibocsátásra vonatkozó követelmények | K | |
3.4. A 2015/208/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:
| 2015/208/EU rendelet mellékletének száma | 2015/208/EU rendelet mellékletének címe | Alkalmazási kötelezettség | |
| I. | Az alkalmazandó ENSZ–EGB előírások listája | +, kivéve: 18, 21, 48, 62, 89, 122, 123, 128 | |
| II. | A jármű szerkezeti integritására vonatkozó követelmények | C | |
| III. | A legnagyobb tervezési sebességre, a sebességszabályozókra és a sebességkorlátozó berendezésekre vonatkozó követelmények | C | |
| IV. | A gyors traktorok kormányzására vonatkozó követelmények | + | |
| V. | Kormányzásra vonatkozó követelmények | K | |
| VI. | Sebességmérőkre vonatkozó követelmények | K | |
| VII. | Látómezőre és ablaktörlőkre vonatkozó követelmények | K | |
| VIII. | Üvegezésre vonatkozó követelmények | + | |
| IX. | Visszapillantó tükrökre vonatkozó követelmények | + | |
| X. | A járművezetőt tájékoztató rendszerekre vonatkozó követelmények | K | |
| XI. | Világító-, fényjelző berendezésekre és fényforrásaikra vonatkozó követelmények | + | |
| XII. | Világítóberendezések beépítésére vonatkozó követelmények | K | |
| XIII. | Utasvédelemre vonatkozó követelmények, ideértve a jármű belső kialakítását, a fejtámlákat, a biztonsági öveket és a járműajtókat | K | |
| XIV. | A jármű külsejére és kiegészítő elemeire vonatkozó követelmények | C | |
| XV. | Az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó követelmények | + | |
| XVI. | Hangjelző készülékekre vonatkozó követelmények | + | |
| XVII. | Fűtésrendszerekre vonatkozó követelmények | C | |
| XVIII. | A jogosulatlan használat ellen védő berendezésekre vonatkozó követelmények | C | |
| XIX. | Rendszámtáblákra vonatkozó követelmények | K | |
| XX. | A hatóságilag előírt táblákra és jelölésekre vonatkozó követelmények | K | |
| XXI. | Méretekre és a pótkocsi tömegére vonatkozó követelmények | K | |
| XXII. | A legnagyobb terhelt tömegre vonatkozó követelmények | K | |
| XXIII. | Pótsúlyokra vonatkozó követelmények | K | |
| XXIV. | Az elektromos rendszerek biztonságára vonatkozó követelmények | K | |
| XXV. | Tüzelőanyag-tartályokra vonatkozó követelmények | K | |
| XXVI. | A hátsó ütközésvédelemre vonatkozó követelmények | K | |
| XXVII. | Az oldalsó ütközésvédelemre vonatkozó követelmények | + | |
| XXVIII. | Rakfelületekre vonatkozó követelmények | K | |
| XXIX. | Elvontató berendezésekre vonatkozó követelmények | K | |
| XXX. | Gumiabroncsokra vonatkozó követelmények | K | |
| XXXI. | A felcsapódó víz elleni védelemre vonatkozó követelmények | K | |
| XXXII. | A hátrameneti fokozatra vonatkozó követelmények | K | |
| XXXIII. | Hernyótalpakra vonatkozó követelmények | K | |
| XXXIV. | Mechanikus kapcsolószerkezetekre vonatkozó követelmények | K | |
1. * Az M, N, O kategóriájú járművekre, valamint az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó, típusjóváhagyáshoz megkövetelt ENSZ-előírásokat 2022. július 6-át követően – az 1/A. táblázatban foglaltaktól eltérően – a 2019. november 27-i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete határozza meg.
| ENSZ-EGB | A | B | |||
| előírás száma | módosítási sorozata | Tárgya | Alkalmazási kötelezettség | ||
| típusjóvá- hagyási eljárásban | egyedi eljárásban | ||||
| 22 | 05 | Bukósisak | + | ||
| 27 | 03 | Elakadást jelző háromszög | + | ||
| 44 | 03/04* | Biztonsági gyermekülés | + | + | |
| 67 | 01 | Cseppfolyós-gázüzemű (LPG) gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezései | + | + | |
| 110 | 00 | Sűrített földgáz üzemű (CNG) gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezései | – | + | |
| 115 | 00 | A gépjárművekbe utólagosan beépíthető gáz-üzemanyagellátó (LPG és CNG) rendszerek (ún.: retrofit előírás) | + | + | |
| 129 | 00** | Fejlett gyermek visszatartó rendszerek | + | + | |
| ** A gyermekülésnek/gyermek visszatartó rendszernek a 44. számú, vagy a 129 számú ENSZ–EGB előírás szerint kell jóváhagyottnak lennie. | |||||
1. A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészeinek meg kell felelniük
a) az alak és méretek,
b) az anyagminőség,
c) az összeszerelés,
d) a működésmód és paraméterek
tekintetében meghatározott minősítési követelményeknek.
2. A pótalkatrész – funkció szempontjából lényeges – alakjának, méreteinek, alak- és mérettűréseinek, felületi érdességének, továbbá a más részegységhez való kapcsolódásának (csereszabatosságának) legalább a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész vonatkozó jellemzőjének meg kell felelnie. Alak és méret vonatkozásában a járműgyártó javítási, felújítási dokumentációjában meghatározott javítási méretlépcsők elfogadhatók.
3. A pótalkatrész – funkció szempontjából lényeges – szilárdságának, szívósságának, kopásállóságának, nyomásállóságának és a jelentkező hatásokkal szembeni ellenálló képességének legalább a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész vonatkozó jellemzőjének meg kell felelnie.
4. A pótalkatrész összeszerelésének (beleértve a gépjárművel és pótkocsival való összeszerelést is), kötéseinek, siklási tulajdonságainak, tömítettségének, nyomásállóságának, korrózió elleni védelmének legalább a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész vonatkozó jellemzőjének meg kell felelnie.
5. A pótalkatrésznek a rendeltetési célnak megfelelően úgy kell működnie, hogy ne rontsa a gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságait, így különösen a teljesítmény paramétereknek, továbbá a bemenő és kimenő jellemzők közti összefüggésnek legalább a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész vonatkozó jellemzőjének meg kell felelnie.
6. A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos tartozéka a gépjárműre és pótkocsijára vagy gépjárműbe és pótkocsijába történő felszerelést vagy rögzítést követően nem ronthatja a gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságait.
7. Az e melléklet szerinti minősítési követelmények vizsgálatát a jogszabályban meghatározott vagy egyéb vonatkozó kötelező előírás – így különösen ENSZ-EGB előírás – szerint kell elvégezni. Kötelező előírás hiányában a vizsgálatot a vonatkozó szabvány betartásával vagy attól részben vagy teljesen eltérő módon kell elvégezni, ha a vizsgálat egyenértékűségét a kérelmező igazolja. Az előzőek hiányában összehasonlító vizsgálatot kell végezni a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész és a pótalkatrész között, azzal, hogy a működésmód és paraméterek vizsgálatánál a helyes működést tanúsító jellemző adatokat ilyen esetben műszeres próbapadi vagy üzemi összehasonlító vizsgálattal kell ellenőrizni.
| 1. | R2 és/vagy HS1 izzólámpával ellátott aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók | |
| 2. | Aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók izzólámpái | |
| 3. | Fényvisszaverők | |
| 4. | Hátsó rendszámtábla-világítás | |
| 5. | Európai aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó sajtolt burás (sealed beam) fényszórók | |
| 6. | Irányjelző lámpák | |
| 7. | Helyzetjelző lámpák, méretjelző lámpák és féklámpák (kivéve mkp) | |
| 8. | H1, H2, H3, HB3, HB4 és/vagy H7 halogén izzólámpákkal ellátott aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók | |
| 9. | Háromkerekű járművek zaja | |
| 10. | Járművek rádiózavarszűrése | |
| 11. | Járművek ajtózárai és csuklópántjai | |
| 12. | Kormánynak ütődés | |
| 13. | Járművek fékezése | |
| 13H | Személygépkocsik fékezése | |
| 14. | Biztonsági övek bekötési pontjai | |
| 16. | Biztonsági öv | |
| 17. | Ülések, ülésrögzítések, fejtámaszok | |
| 18. | Illetéktelen használat elleni védelem | |
| 19. | Ködfényszórók | |
| 20. | H4 halogén izzólámpával ellátott aszimmetrikus tompított fényt vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók | |
| 21. | Gépjárművek belső berendezései | |
| 22. | Bukósisak | |
| 23. | Hátrameneti fényszórók | |
| 24. | Dízelmotoros járművek motorja által kibocsátott füst | |
| 25. | Fejtámaszok | |
| 26. | Járművek külső kinyúlásai | |
| 27. | Elakadást jelző háromszög | |
| 28. | Hangjelzőkészülékek és hangjelzés | |
| 29. | Haszongépjármű vezetőfülkéjében ülők védelme | |
| 30. | Személygépkocsi gumiabroncsok | |
| 31. | Aszimmetrikus tompított fényt vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó sajtolt burás (sealed beam) halogén fényszórók | |
| 32. | Jármű ütközése hátulról | |
| 33. | Jármű ütközése elölről | |
| 34. | Tűzveszély megelőzése | |
| 35. | Személygépkocsi pedálok elrendezése | |
| 36. | Közforgalmú személyszállító járművek szerkezeti jellemzői | |
| 37. | Jóváhagyott lámpákban alkalmazott izzólámpák | |
| 38. | Hátsó ködlámpák | |
| 39. | Sebességmutató műszer és annak beépítése | |
| 40. | Motorkerékpárok légszennyezése | |
| 41. | Motorkerékpárok zaja | |
| 42. | Járművek első és hátsó védőberendezései | |
| 43. | Biztonsági üvegek és beépítésük | |
| 44. | Biztonsági gyermekülés | |
| 45. | Fényszórótisztító | |
| 46. | Visszapillantó tükrök és beépítésük | |
| 47. | Segédmotoros kerékpárok motorja által kibocsátott szennyezés | |
| 48. | Gépjárművek világító és fényjelző berendezéseinek beépítése (kivéve a motorkerékpárokat) | |
| 49. | Dízelmotorok szennyezőgáz-kibocsátása | |
| 50. | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fényjelző berendezései | |
| 51. | Legalább négykerekű gépjárművek zajkibocsátása | |
| 52. | Kisautóbuszok | |
| 53. | Motorkerékpárok világító és fényjelző berendezéseinek beépítése | |
| 54. | Haszonjárművek gumiabroncsai | |
| 55. | Járműszerelvényt csatlakoztató mechanizmusok | |
| 56. | Segédmotoros kerékpárok fényszórói | |
| 57. | Motorkerékpárok fényszórói | |
| 58. | Teherszállító járművek hátsó aláfutásgátlói | |
| 59. | Helyettesítő hangtompító berendezések | |
| 60. | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszervei | |
| 61. | Haszongépjármű fülkék kinyúlása | |
| 62. | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok illetéktelen használat elleni védelme | |
| 63. | Segédmotoros kerékpárok zaja | |
| 64. | Alkalmi pótkerék | |
| 65. | Gépjárművek megkülönböztető és figyelmeztető lámpái | |
| 66. | Autóbuszok tetőszilárdsága | |
| 67. | Folyékonygáz-üzemű gépjárművek különleges berendezései | |
| 68. | Gépjárművek legnagyobb sebességének mérése | |
| 69. | Lassú jármű tábla | |
| 70. | Nehéz és hosszú jármű tábla | |
| 71. | Mezőgazdasági vontatók látómezeje | |
| 72. | HS1 izzólámpás motorkerékpár fényszórók | |
| 73. | Oldalról aláesés elleni védelem | |
| 74. | Segédmotoros kerékpárok világító és fényjelző berendezéseinek beépítése | |
| 75. | Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok gumiabroncsa | |
| 76. | Segédmotoros kerékpárok tompított és távolsági fényt kibocsátó fényszórói | |
| 77. | Gépjárművek várakozást jelző lámpái | |
| 78. | Motorkerékpárok fékezése | |
| 79. | Gépjárművek kormányberendezése | |
| 80. | Autóbuszülések | |
| 81. | Kétkerekű motoros járművek visszapillantó tükre | |
| 82. | HS2 izzólámpás segédmotoros kerékpár fényszórók | |
| 83. | M1 és N1 kategóriájú járművek motorja által kibocsátott szennyezés | |
| 84. | Üzemanyag-fogyasztás mérése | |
| 85. | Motorteljesítmény-mérés | |
| 86. | Mezőgazdasági vontatók világító és fényjelző berendezéseinek beépítése | |
| 87. | Nappali menetlámpa | |
| 88. | Kétkerekű járművek fényvisszaverős gumiabroncsa | |
| 89. | Járművek sebességkorlátozó berendezése | |
| 90. | Gépjárművek és pótkocsijaik helyettesítő fékbetéte | |
| 91. | Oldalsó helyzetlámpa | |
| 92. | Cserekipufogódob motorkerékpárokhoz | |
| 93. | Első aláfutásgátló | |
| 94. | Védelem homlokütközés esetén | |
| 95. | Védelem oldalról ütközés esetén | |
| 96. | Dízelmotoros mezőgazdasági vontatók légszennyezése | |
| 97. | Riasztószerkezetek | |
| 98. | Gázkisülésű izzólámpás fényszórók | |
| 99. | Gázkisülésű izzólámpa | |
| 100. | Akkumulátormeghajtású elektromos járművek | |
| 101. | Személygépkocsik széndioxid-kibocsátása és üzemanyag-fogyasztása | |
| 102. | Rövid vonószerkezet | |
| 104. | Nehéz és hosszú járművek és pótkocsijaik megjelölése fényvisszaverő fóliával | |
| 105. | Veszélyes árut szállító járművek | |
| 106. | Mezőgazdasági járművek gumiabroncsa | |
| 107. | Emeletes autóbuszok | |
| 108. | Személygépkocsik felújított gumiabroncsai | |
| 109. | Haszonjárművek felújított gumiabroncsai | |
| 110. * | Sűrített földgáz üzemű (CNG) gépjárművek és különleges berendezései | |
| 111. * | Tartályos felépítményű járművek borulása |
| Jármű csop. | Jármű típusok | Határérték | |
| I. | DACIA WARTBURG BARKAS ZASTAVA Nyugati gyártm. személygépkocsik | 92 dBA | |
| II. | Segédmotoros kerékpárok LADA TRABANT POLSKI FIAT 125 SKODA VOLGA, LATVIJA NYSA | 96 dBA | |
| III. | Motorkerékpárok MOSZKVICS VOLKSWAGEN (1200, 1300) ROBUR UAZ ZUK | 100 dBA | |
| IV. | ZAPOROZSEC POLSKI FIAT 126 ARO IFA tgk. Dízelüzemű személygépkocsik A táblázatban nem szereplő személygépkocsik | 104 dBA | |
| V. | STAR 200 tgk. DIZIL tgk. VOZIFA tgk. KAMAZ tgk. AVIA tgk. SKODA tgk. RÁBA tgk. IKARUS 200 tip. autóbuszok | 108 dBA | |
| VI. | V. csoportban fel nem sorolt tehergépkocsi autóbusz | 116 dBA |
A közúti járművek által keltett közeltéri zajhatás mérési módszerét az MSZ–07–4607 számú szabvány tartalmazza.
– egy hangvisszaverő felület van (1. sz. ábra):
| távolság | korrekció | |
| > 3 m | – | |
| 3–2 m | 1 | |
| 2–1 m | 2 | |
| < 1 m | mérés nem végezhető |
– két, egymással párhuzamos hangvisszaverő felület van (2/a. sz. ábra):
| távolság | korrekció | |
| > 3 m | – | |
| 3–2 m | 2 | |
| 2–1 m | 3 | |
| < 1 m | mérés nem végezhető |
– két, egymásra merőleges hangvisszaverő felület van (2/b. sz. ábra):
| távolság | korrekció | |
| > 3 m | – | |
| 3–2 m | 2 | |
| 2–1 m | 4 | |
| < 1 m | mérés nem végezhető |
Hátrafelé kivezetett kipufogócsövű járműveknek az 1. és 2. számú ábrákon megjelölt helyzetekben történő közeltéri zajmérése esetén a mért értéket a megfelelő korrekciós értékkel csökkenteni kell és a csökkentett értéket kell mérési eredménynek tekinteni.
Ha a mérendő hangnyomásszint és az alapzaj szintje közötti különbség (Δ L):
– időben állandó zaj esetén kisebb, mint 4 dBA, vagy
– időben változó zaj esetén a változó zaj maximuma és a mért érték közötti különbség kisebb, mint 10 dBA és az időben változik
akkor a jármű közeltéri zajszintje a szabvány által előírt pontossággal nem határozható meg.
Ha az időben állandó zaj esetén a Δ L > 4 dBA, akkor a mérési eredményből le kell vonni a táblázat szerinti értéket:
1. ábra
| 1/a. ábra | 1/b. ábra |
Az 1/b. ábrán meghatározott helyzetben közeltéri zajmérés csak a közlekedési hatóság előzetes engedélye alapján végezhető. *
2. ábra
| 2/a. ábra | 2/b. ábra |
A 2. ábrán meghatározott helyzetben közeltéri zajmérés csak a közlekedési hatóság előzetes engedélye alapján végezhető. *
| „A” súlyozási hangnyomásszint | |||
| vezetőfülkében dB (A) | utastérben dB (A) | ||
| Személygépkocsi | 80 | 80 | |
| Autóbusz | 82 | 80 (85) | |
| Tehergépkocsi | 82 | – | |
| Mezőgazdasági vontató és lassú jármű | 85 | – | |
A zárójelben lévő érték városi autóbuszra vonatkozik.
A mérési módszert az MI–07–4602 sz. műszaki irányelv tartalmazza.
1. Gépkocsi *
| A | B | C | D | E | F | G | H | ||
| 1. | A beépített belsőégésű motor jellege | Gyártási időpont / környezetvédelmi osztály jelzés (kód) | Szén- monoxid alapjáraton (CO [tf%]) | Szén- monoxid emelt üresjárati fordulat számon5 (CO [tf%]) | Szén- hidrogén (CH [ppm]) vagy lambda emelt üresjárati fordulat- számon | ||||
| 2. | Otto- rendszerű | Kipufogógáz utókezelés nélkül | Négyütemű | 1992. január 1. előtt gyártott | 0 | 4,5 | - | - | |
| 3. | 1992. január 1. után gyártott | 0 | 3,5 | - | - | ||||
| 4. | Kétütemű | 0 | 2,5 | - | 20006 | ||||
| 5. | Kipufogógáz utókezeléssel | 3 komponensre ható katalitikus utókezelő berendezés, szabályozott keverékképzéssel | 2,4 | 0,5 | 0,3 | 0,97<λ<1,03 | |||
| 6. | 5, 6, 9, 14, 15 | 0,3 | 0,2 | ||||||
| 7. | egyéb utánégető | négyütemű motornál | 1 | 1,0 | - | - | |||
| 8. | kétütemű motornál | 1 | 1,5 | - | 20006 | ||||
| 9. | Dízel- rendszerű | Szabadgyorsításos füstkibocsátás [K (m–1)]7 | |||||||
| 10. | 0, 3 | normál (szívó) motor: 2,5 | |||||||
| 11. | feltöltött, füstkorlátozó nélkül: 3,0 | ||||||||
| 12. | 4, 5 | 2 | |||||||
| 13. | 7, 8, 10, 11, 12, 13 | 1,5 | |||||||
| 14. | 14, 15, 16 | 0,5 | |||||||
A táblázathoz tartozó megjegyzések:
5 „emelt fordulatszám” az M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik esetében nmin = 2500 min–1 és nmax = 3000 min–1 értékek közötti, az M2, M3, N2 és N3 kategóriába tartozó gépkocsik esetében nmin = 2000 min–1 és nmax = 2500 min–1 értékek közötti fordulatszámot jelent.
6 A közúti közlekedési szolgáltatáshoz nem használt, kétütemű motorral ellátott gépkocsi esetében a szénhidrogén (CH) kibocsátási határértéket 2020. december 31-éig teljesítettnek kell tekinteni, ha a gépkocsi motorjának beszabályozása – a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott jellemzők tekintetében – megfelel a gyári beállítási adatoknak.
7 A szabadgyorsításos füstkibocsátás [K (m–1)] értéke 0,9 s<t90<1,1 s elektromos időállandójú műszerrel (B- módus) mérve.
2. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár Otto-rendszerű motorral
| A beépített motor jellege | Szén-monoxid alapjáraton (tf%) | Szénhidrogén alapjáraton és a névleges fordulatszám 60%-án (ppm) | ||
| Kipufogógáz utókezelés nélkül | kétütemű | 3,0 | – | |
| négyütemű | 3,0 | 1 000 | ||
| Kipufogógáz utókezeléssel | kétütemű | 2,0 | 2 000 | |
| négyütemű | 1,5 | 600 |
| A | B | C | D | ||
| 1. | A beépített motor jellege | Szén-monoxid | Szénhidrogén | ||
| alapjáraton (tf%) | a névleges legnagyobb fordulatszám 60%-án (tf%) | alapjáraton és a névleges legnagyobb fordulatszám 60%-án (ppm) | |||
| 2. | Otto-rendszerű motorral | 3,5 | 2,5 | 500 | |
| 3. | Szabadgyorsításos füstkibocsátás (m–1) | ||||
| 4. | T1-T4 járműkategóriába tartozó és a kizárólag belföldön üzemeltetett T5 járműkategóriába tartozó jármű dízel-rendszerű motorral | 3,5 | |||
| 5. | Minden egyéb T5 járműkategóriába tartozó jármű dízel-rendszerű motorral | 3,0 | |||
A gépjármű(13) kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát meghatározó konstrukciós jellemzők és a rendelet függelékeinek mellékleteiben meghatározott szennyezőanyag kibocsátási követelmények teljesítése alapján a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása a következő táblázat alapján történik.
| A környezetvédelmi osztály jelzés (kód) | A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző | |
| 0 | – katalizátor nélküli, Otto-motoros, – a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros, – ENSZ-EGB 83.00–83.01/A vagy 49.00–49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros; | |
| 1 | – katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros; | |
| 2 * | – katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros [kivéve a 4. osztályba sorolt ENSZ–EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott gépjárművet]1; | |
| 3 | – az ENSZ-EGB 83.01/C, vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, Dízel-motoros; | |
| 4 * | – az ENSZ–EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott – katalizátoros, szabályozott keverékképzésű – Otto-motoros1, – az ENSZ–EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg a 49.02/B és 51.02 előírások (EURO–II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros; | |
| 5 * | – tiszta gázüzemű- vagy elektromos meghajtású, illetőleg – hibrid (a gépjárművet meghajtó elektromos-, valamint Otto- vagy Dízel-motorral is ellátott) hajtású(9); | |
| 5E. * | – tisztán elektromos gépkocsi; | |
| 5N. * | – növelt hatótávolságú külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi; | |
| 5P. * | – külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi) | |
| 5Z. * | – egyéb nulla emissziós gépkocsi; | |
| 6 | – katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A. szintje2 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-III); | |
| 7 | – az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III); | |
| 8 | – az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, vagy 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-III); | |
| 9 | – katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B. szintje4 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-IV.); | |
| 10 | – az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B)4 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.); | |
| 11 | – az ENSZ-EGB 49.03 előírás II jóváhagyás5 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.); | |
| 12 | – az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás6 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-V.); | |
| 13 | – az ENSZ-EGB 49.03 előírás IV jóváhagyás7 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EEV)8 | |
| 14 * | – a 692/2008/EK és a 566/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklet 1. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 5.)(10) | |
| 15 * | – a 692/2008/EK, a 566/2011/EU és a 459/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 6.)(11) | |
| 16 * | – az 582/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jóváhagyott gépkocsik (Euro-VI)(12) |
1 Az 1996. január 1. napját követően az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban újként forgalomba helyezett katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros gépkocsit az ENSZ-EGB 83.02/B. jelű jóváhagyási jellel ellátottnak kell tekinteni és a forgalomba helyezés engedélyezésekor, illetőleg a gépkocsi üzemben tartójának kérelmére a 4. környezetvédelmi osztályba kell besorolni/átsorolni.
2 *
3 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „A” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „A” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RI).
4 *
5 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „B1” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „B1” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RII).
6 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „B2” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „B2” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIII).
7 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „C” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „C” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIV).
8 EEV: fokozottan környezetkímélő jármű.
9 * A hibrid hajtású gépjárművet az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb – a belsőégésű motorja által meghatározott – környezetvédelmi osztályba kell besorolni, amennyiben a meghajtó belsőégésű motor legalább Euro-III. jóváhagyású.
Amennyiben a gépkocsi megfelel az 5E, az 5N, vagy az 5P környezetvédelmi osztályba sorolás feltételeinek, akkor a jármű üzembentartójának kérelmére
– az 5. környezetvédelmi osztályba sorolt gépkocsi átsorolható 5E, 5N, vagy 5P környezetvédelmi osztályba, és
– ha a hibrid hajtású gépkocsi az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb osztályba lett besorolva, akkor átsorolható a megfelelő 5E, 5N, vagy 5P környezetvédelmi osztályba.
(10) * Az Euro 5. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL 199. p130) és az 566/2011/EU bizottsági rendelettel (2011.06.08., HL 158. p1) módosított, a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 1. táblázata határozza meg.
(11) * Az Euro 6. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL 199 p130), az 566/2011/EU bizottsági rendelettel (2011.06.08., HL 158. p1) és a 459/2012/EU rendelettel (2012.6.1., HL 142. p16–24) módosított, a könnyű személy- gépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási- és karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. táblázata határozza meg.
12 * Az Euro-VI. kibocsátási határértéket az 582/2011/EU bizottsági rendelet XV. mellékletével (2011.06.25. L167/163) módosított, a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro-VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete határozza meg.
(13) * A tisztán elektromos meghajtású motorkerékpárt az ügyfél kérelmére környezetkímélő motorkerékpárnak kell minősíteni, a nem környezetkímélő motorkerékpárok környezetvédelmi osztályba sorolását nem kell megállapítani.
| A beépített motor rendszere | Fajlagos szén-monoxid emisszió (g/MJ) | Fajlagos szén-hidrogén emisszió (g/MJ) | Fajlagos nitrogén-oxid emisszió (g/MJ) | Fajlagos szénhidrogén+nitrogén- oxid emisszió (g/MJ) | |
| Ottó-rendszerű motorral | 22,77 | – | – | 6,95 | |
| Dízel-rendszerű motorral | 3,9 | 0,98 | 5,0 | – | |
A vizsgálati módszer és a számítási eljárás Otto-rendszerű motor esetén az MSZ 21871 számú, Dízel-rendszerű motor esetén az MSZ 21866/1–4. számú szabvány szerint. (A szabvány szerint meghatározott g/kWh fajlagos kibocsátás átszámítása g/MJ-ra: 1 g/MJ = 3,6 g/kWh)
1. Az ólom, a hat vegyértékű króm és a higany esetében a homogén anyagban legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentráció, a kadmium esetében pedig a homogén anyagban legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentráció megengedett.
2. A 2003. július 1. előtt forgalomba hozott járművekben való felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalomba hozott pótalkatrészek – a kerékkiegyensúlyozó súlyok, az elektromotorok szénkeféi és a fékbetétek kivételével – mentesülnek a 2000/53/EK irányelv 4. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések alól.
| A | B | C | D | ||
| 1. | A 2000/53/EK irányelv II. mellékletében foglalt táblázat szerinti azonosító szám | Anyagok és alkatrészek | A mentesség alkalmazási területe és hatályának vége | A 2000/53/EK irányelv 4. cikk (2) bekezdés b) pont iv. alpontja értelmében címke vagy más azonosító jelzés használatának követelménye | |
| 2. | Ólom mint ötvözőelem | ||||
| 3. | 1. a) | Acél megmunkálási célokra és tűzihorganyzott acél alkatrészek készletben, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal. | |||
| 4. | 1. b) | Folyamatosan horganyzott acéllemez, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal. | A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | ||
| 5. | 2. a) | Alumínium megmunkálási célokra, legfeljebb 2 tömegszázalék ólomtartalommal. | A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
| 6. | 2. b) | Alumínium, legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal. | A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
| 7. | 2. c) a) | Alumíniumötvözetek megmunkálási célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal. | A 2028. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | ||
| 8. | 2. c) b) | A 2. c) a) pontban nem szereplő alumíniumötvözetek, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal.(2) | (1) | ||
| 9. | 3. | Rézötvözetek legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal. | (3) | ||
| 10. | 4. a) | Csapágycsészék és -perselyek. | A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
| 11. | 4. b) | A motorokban, sebességváltókban és a légkondicionáló kompresszorokban található csapágycsészék és -perselyek. | A 2011. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
| 12. | Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben | ||||
| 13. | 5. a) | Ólom olyan nagyfeszültségű rendszerekhez használt akkumulátorokban(4), amelyeket kizárólag M1 és N1 kategóriájú járművek meghajtására használnak. | A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X | |
| 14. | 5. b) a) | Ólom akkumulátorokban: 1. 12 V-os alkalmazásokhoz; 2. 24 V-os alkalmazásokhoz az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikkében meghatározott különleges rendeltetésű járművekben. | (3) | X | |
| 15. | 5. b) b) | Ólom az 5. a) vagy 5. b) a) pontban nem szereplő alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban. | A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X | |
| 16. | 6. | Lengéscsillapítók. | A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X | |
| 17. | 7. a) | Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/ fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben. | A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
| 18. | 7. b) | Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizálóanyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/ fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal. | A 2006. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
| 19. | 7. c) | Elasztomerek kötőanyagai az erőátviteli alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal. | A 2009. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
| 20. | 8. a) | Elektromos és elektronikus alkatrészek áramköri kártyára való rögzítésére szolgáló ólomtartalmú forraszanyagok, illetve az alumínium elektrolitkondenzátor kivételével a csatlakozótűkön vagy áramköri kártyán lévő egyéb alkatrészek érintkezőinek ólomtartalmú bevonata. | A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 21. | 8. b) | Ólomtartalmú forraszanyag nem elektromos áramköri panelekre vagy üvegfelületre való forrasztáshoz. | A 2011. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 22. | 8. c) | Ólomtartalmú bevonat alumínium elektrolitkondenzátorok érintkezőin. | A 2013. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 23. | 8. d) | Ólomtartalmú forraszanyag üvegre való forrasztáshoz légtömegmérő érzékelőiben. | A 2015. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 24. | 8. e) | Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok (azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot). | (1) | X(5) | |
| 25. | 8. f) a) | Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek. | A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 26. | 8. f) b) | Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek, a járműkábelköteg csatlakozóinak érintkező felülete kivételével. | A 2024. január 1-je előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 27. | 8. g) a) | Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag. | A 2022. október 1-je előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 28. | 8. g) b) | Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag, amennyiben ez az elektronikus kapcsolat az alábbiak bármelyikére épül: 1. 90 nm-es vagy annál nagyobb félvezető technológiai csomópont, 2. 300 mm2-es vagy annál nagyobb egyedülálló chip bármely félvezető technológiájú csomópontban, 3. 300 mm2-es vagy annál nagyobb chipek vagy 300 mm2-es vagy annál nagyobb szilícium távtartó rétegek több, egymásra helyezett chipet tartalmazó tokozásokban. | (1) A 2022. október 1-je óta típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 29. | 8. h) | Ólomtartalmú forraszanyag hővezetőknek a hűtőbordához való rögzítéséhez olyan teljesítmény félvezető-egységekben, amelyek lapkamérete a projekciós területnek legalább 1 cm2-e, illetve névleges áramsűrűsége a szilíciumlapka-területet tekintve legalább 1 A/mm2. | A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezt követően az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 30. | 8. i) | Ólomtartalmú forraszanyag elektromos üvegfelület-kezeléshez a rétegelt üvegfelületre való forrasztás kivételével. | A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezt követően az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 31. | 8. j) | Ólomtartalmú forraszanyag rétegelt üvegfelületre való forrasztáshoz. | A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezt követően az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 32. | 8. k) | Fűtési alkalmazások – forrasztási pontonként 0,5 A-es vagy annál nagyobb hőárammal történő – forrasztása rétegelt üvegek legfeljebb 2,1 mm-es vastagságú tábláihoz. Ez a mentesség nem terjed ki a köztes polimerbe ágyazott csatlakozók forrasztására. | A 2024. január 1-je előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X(5) | |
| 33. | 9. | Szelepülések. | A 2003. július 1. előtt kifejlesztett motortípusok pótalkatrészeiként. | ||
| 34. | 10. a) | Olyan elektromos és elektronikus alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, üveg vagy kerámia beágyazó-anyagösszetételekben, üvegkerámia anyagban vagy üvegkerámia beágyazó- anyagösszetételekben ólmot tartalmaznak. Ez a mentesség nem terjed ki a következőkben történő ólomfelhasználásra: 1. izzók üvege és gyújtógyertyák zománcbevonata, 2. a 10. b), a 10. c) és a 10. d) pontban felsorolt alkatrészekben lévő dielektromos kerámiaanyagok. | X(6) (a motorok piezoelektromos alkatrészeinek kivételével) | ||
| 35. | 10. b) | Integrált áramkörök vagy diszkrét félvezetők részét képező kondenzátorokban található ólom-cirkanát-titanát alapú, ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok. | |||
| 36. | 10. c) | 125 V alatti névleges váltakozó feszültségű, illetve 250 V alatti névleges egyenfeszültségű kondenzátorokban található ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok. | A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | ||
| 37. | 10. d) | Ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok az ultrahangos lokátorberendezések érzékelőinek a hőmérséklet miatti mérési hibáját ellensúlyozó kondenzátorokban. | A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezt követően az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | ||
| 38. | 11. | Pirotechnikai indítópatronok. | A 2006. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | ||
| 39. | 12. | A gépjárművek CO2- kibocsátását a kipufogóhő visszanyerésével csökkentő elektromos rendszerek ólomtartalmú hőelektromos anyagai. | A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X | |
| 40. | Hat vegyértékű króm | ||||
| 41. | 13. a) | Korrózióvédő bevonatok. | A 2007. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
| 42. | 13. b) | A karosszériaelemek esetében felhasznált csavarokkal és anyacsavarokkal kapcsolatos korrózióvédő bevonatok. | A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
| 43. | 14. | Abszorpciós hűtőgépek szénacél hűtőrendszerében korróziógátló szerként használt, a hűtőközeg legfeljebb 0,75 tömegszázalékát kitevő hat vegyértékű króm: a) ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye nem éri el a 75 W-ot; b) ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye legalább 75 W; c) ha a hűtőgép teljes mértékben nem elektromos fűtőberendezéssel működik. | 1. Az a) pont esetében a 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. 2. A b) pont esetében a 2026. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X | |
| 44. | Higany | ||||
| 45. | 15. a) | A fényszórókban használt kisülőlámpák. | A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X | |
| 46. | 15. b) | Műszerfal kijelzőiben használt fénycsövek. | A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek. | X | |
| 47. | Kadmium | ||||
| 48. | 16. | Elektromos meghajtású járművek akkumulátorai. | A 2008. december 31. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként. | ||
Megjegyzések a táblázathoz:
(1) Ezt a mentességet 2024-ben kell felülvizsgálni.
(2) Olyan alumíniumötvözetekre vonatkozik, amelyekbe az ólmot nem szándékosan vitték be, hanem az újrahasznosított alumínium használata miatt található meg az ötvözetben.
(3) Ezt a mentességet 2025-ben kell felülvizsgálni.
(4) A meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk meghatározása szerinti, 75 V feletti egyenáramú felhasználásra tervezett rendszerek.
(5) A 60 g/jármű átlagos határérték 10. a) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.
(6) A 60 g/jármű átlagos határérték 8. a)–8. k) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.
(1) A megkövetelt legkisebb láthatósági szögek csúcsai a lámpa külső átvilágított felületének középpontjában – nem szabályos körvonalú ilyen felület esetén annak súlypontjában – helyezkednek el. A talajjal párhuzamos síkban megadott szögek a ß vízszintes szögek; a jármű hosszirányú szimmetria síkjával párhuzamos síkban megadott szögek az α. függőleges szögek. A vízszintes szögek szárain átmenő függőleges, valamint a függőleges szögek szárain átmenő és az előbbi függőleges síkokra merőleges síkok határolják a láthatósági teret.
(2) A szögek helyzete vízszintes, illetőleg függőleges síkhoz viszonyítva:
+α: a vízszintes sík feletti szög;
–α: a vízszintes sík alatti szög;
+ß: jármű hosszirányú szimmetria síkjától kifelé megadott szög; és
–ß: a jármű hosszirányú szimmetria síkja felé megadott szög
(3) A távolsági fényszóró megkövetelt legkisebb láthatósági tere:
a külső átvilágított felület kerületét érintő széttartó tér, amely palástjának alkotója legalább 5°-ot zár be az átvilágított felület középpontján (súlypontján) átmenő vízszintes és hosszirányú függőleges sík metszésvonalával.
(4) A páratlan számú világító és fényjelző berendezések megkövetelt legkisebb láthatósági szögeit az 1. táblázat tartalmazza.
(5) A gépjárművön és pótkocsiján elhelyezett páros számú világító és fényjelző berendezések megkövetelt legkisebb láthatósági szögeit a 2. táblázat tartalmazza.
(6) A mezőgazdasági vontatón, lassú járművön és pótkocsiján elhelyezett páros számú világító és fényjelző berendezések megkövetelt legkisebb láthatósági szögeit a 3. táblázat tartalmazza.
11. számú melléklet – 1. táblázat
Járművön elhelyezett páratlan számú világító és fényjelző berendezések megkövetelt legkisebb láthatósági szögei
| Láthatósági szög; fok | ||||||
| Lámpa megnevezése | +α felfelé | –α lefelé | +β kifelé | –β befelé | ||
| Tompított fényszóró | 15 | 10 | 45 | 45 | ||
| Ködfényszóró | 5 | 5 | 45 | 451 | ||
| Hátrameneti lámpa | 15 | 5 | 45 | 45 | ||
| Helyzetjelző lámpa | első | 15 | 152 | 80 | 80 | |
| hátsó | 15 | 152 | 80 | 80 | ||
| Hátsó helyzetjelző ködlámpa | 5 | 5 | 25 | 25 | ||
| Féklámpa | 15 | 152 | 45 | 45 | ||
| Megkülönböztető vagy figyelmeztető lámpa | 5 | 20 | 180 | 180 | ||
| Fényvisszaverő | elöl | 15 | 152 | 30 | 30 | |
| oldalt | 15 | 152 | 30 | 30 | ||
| hátul | 15 | 152 | 30 | 30 | ||
Megjegyzések:
1 Ha nem a hosszirányú szimmetria síkban van elhelyezve, akkor –β= 10°.
2 Ha az átvilágított felület alsó éle 0,75 m-nél közelebb van a talajhoz, akkor –α=5°.
3 ±β a fényvisszaverő felület középpontján (súlypontján) átmenő és a hosszirányú szimmetria síkra, valamint a talajra merőleges síkra vonatkoztatva.
11. számú melléklet – 2. táblázat
Gépjárművön és pótkocsiján elhelyezett páros számú világító és fényjelző berendezések megkövetelt legkisebb láthatósági szögei
| Láthatósági szög; fok | ||||||
| Lámpa megnevezése | +α felfelé | –α lefelé | +β kifelé | –β befelé | ||
| Tompított fényszóró | 15 | 10 | 45 | 10 | ||
| Ködlámpa | 5 | 5 | 45 | 10 | ||
| Hátrameneti lámpa | 15 | 5 | 45 | 30 | ||
| Helyzetjelző lámpa | elöl | 15 | 151 | 80 vagy 45 | 45 80 | |
| hátul | 15 | 151 | 80 vagy 45 | 45 80 | ||
| Várakozást jelző lámpa | 15 | 151 | 453 | 453 | ||
| Hátsó helyzetjelző ködlámpa | 5 | 5 | 25 | 25 | ||
| Méretjelző lámpa | elöl | 5 | 20 | 80 | – | |
| hátul | 5 | 20 | 80 | – | ||
| Irányjelző lámpa | elöl | 15 | 151 | 80 | 45 | |
| gépkocsin és | oldalt | 15 | 151 | 60 | –10 | |
| pótkocsin | hátul | 15 | 151 | 80 | 45 | |
| Féklámpa | 15 | 151 | 45 | 45 | ||
| Fényvisszaverő | elöl | 15 | 151 | 30 | 30 | |
| oldalt2 | 15 | 151 | 45 | 45 | ||
| hátul | 15 | 151 | 30 | 30 | ||
| Irányjelző lámpa | elöl | 15 | 151 | 80 | 20 | |
| oldalkocsi nélküli motorkerékpáron | hátul | 15 | 151 | 80 | 20 | |
Megjegyzések:
1 Ha az átvilágított felület alsó éle 0,75 m-nél közelebb van a talajhoz, akkor –α=5°.
2 ±β a lámpa ill. fényvisszaverő felület középpontján (súlypontján) átmenő és hosszirányú szimmetria síkra, valamint a talajra merőleges síkra vonatkoztatva.
3 Előre és hátrafelé is.
11. számú melléklet – 3. táblázat
Mezőgazdasági vontató, lassú jármű, és pótkocsijai páros számú világító és fényjelző berendezéseinek megkövetelt legkisebb láthatósági szögei
Megjegyzések:
1/ Ha az átvilágított felület alsó éle 0,75 m-nél közelebb van a talajhoz, akkor –α=5° és, ha 1,90 m-nél közelebb, akkor –α=10°.
2/ B és C elrendezésnél, ha az átvilágított felület alsó éle 1,90 m-nél közelebb van a talajhoz, akkor –α=10°. Ugyanez vonatkozik B és D elrendezés első irányjelző lámpáira is.
3/ Ha a fényvisszaverő felület alsó éle 0,75 m-nél közelebb van a talajhoz akkor –α=5°.
4/ Ha az átvilágított felület alsó éle 1,50 m-nél közelebb van a talajhoz, akkor –α=10°, és ha 0,75 m-nél közelebb, akkor –α=5°
5/ Ha a felépítmény nem teszi lehetővé a –α=10° betartását, akkor –β=5°; 1,40 m-nél nem szélesebb járműnél –β= 3°-ra csökkenthető.
6/ Előre és hátrafelé is.
7/ ±β a fényvisszaverő felület középpontján (súlypontján) átmenő és a hosszirányú szimmetria síkra, valamint a talajra merőleges síkra vonatkoztatva.
Mezőgazdasági vontató és lassú jármű irányjelző lámpáinak megkövetelt legkisebb láthatósági szögei a vízszintes síkban
3. táblázat – ábra
11. számú melléklet – 4. táblázat *
A bekanyarodási lámpa láthatósági szögei
| A | B | ||||||
| 1 | B1 | B2 | B3 | B4 | |||
| 2 | Láthatósági szög; fok | ||||||
| 3 | Lámpa megnevezése | +α felfelé | – α lefelé | +β kifelé | – β befelé | ||
| 4 | Tompított fényszóró | 15 | 10 | 45 | 45 | ||
| 5 | Ködfényszóró | 5 | 5 | 45 | 451 | ||
| 6 | Hátrameneti lámpa | 15 | 5 | 45 | 45 | ||
| 7 | Bekanyarodási lámpa | 10 | 10 | 30–60 | |||
| 8 | Helyzetjelző lámpa | első | 15 | 152 | 80 | 80 | |
| 9 | hátsó | 15 | 152 | 80 | 80 | ||
| 10 | Hátsó helyzetjelző ködlámpa | 5 | 5 | 25 | 25 | ||
| 11 | Féklámpa | 15 | 152 | 45 | 45 | ||
| 12 | Megkülönböztető vagy figyelmeztető lámpa | 5 | 20 | 180 | 180 | ||
| 13 | Fényvisszaverő | elől | 15 | 152 | 30 | 30 | |
| 14 | oldalt | 15 | 152 | 30 | 30 | ||
| 15 | hátul | 15 | 152 | 30 | 30 | ||
Jelmagyarázat a 10. mellékletben
Mérete: átmérő 80 mm
Színezése: piros alapszín, fekete színű felirattal
Kivitele: a felragasztás oldaláról olvasható, öntapadó kivitel.
a) Cseppfolyós gázüzemű járműhöz:
b) Sűrített földgáz üzemű járműhöz:
c) Egyéb gázüzemű járműhöz:
A cseppfolyós gáz üzemanyag-ellátó berendezés egyes elemeit és tartozékait e mellékletben meghatározott feltételeknek és a berendezéshez tartozó beszerelési utasításban foglaltaknak megfelelően kell a járműbe szerelni.
1. A gáztartály elhelyezése
A gáztartálynak a járműből történő kiszerelés nélkül tölthetőnek kell lenni.
A jármű külső részén a gáztartályt úgy kell elhelyezni, hogy ezzel a jármű szélessége és szabad magassága ne változzon meg, a kipufogórendszer melegítő hatása, illetőleg mechanikus sérülések ellen védett legyen.
A napsugárzás közvetlen hatásának kitett módon elhelyezett gáztartályt átszellőző burkolattal kell ellátni.
A gáztartályt a jármű utasterétől elválasztott térben kell elhelyezni. A gáztartály nem helyezhető el a jármű motorterében, illetőleg a jármű első tengelyének függőleges síkja előtt.
A gáztartálynak a jármű belső részében (külön térben) történő elhelyezése esetén elzárószerkezettel el nem látott, legalább 20 cm2 keresztmetszetű szellőztetőnyílást kell biztosítani. A nyílás a tér legalsó pontjának a közelében legyen. Amennyiben ez a kipufogórendszer fölött van, úgy terelőlemez alkalmazásával kell védelmet biztosítani.
Ha a gáztartály csatlakozó szerelvényei köré gáztömör burkolatot alakítottak ki és ez a járműből kivezető – elzárószerkezettel el nem látott – szellőzőcsatornával rendelkezik, külön szellőztetőnyílás nem szükséges.
A gáztartály lefúvató szelepét a kipufogórendszer kivezetésével ellentétes oldalon a jármű alján kell kivezetni.
2. A gáztartály rögzítése
A gáztartály rögzítésére szolgáló helyet úgy kell megválasztani és a gáztartály rögzítését úgy kell megoldani, hogy baleset esetén a tartály a lehető legkisebb sérülést szenvedjen.
A gáztartály rögzítő elemeit, és a rögzítésre szolgáló kötőelemeit a jármű hossztengelyének irányában előre 50 m/s2, hátra 30 m/s2, illetőleg oldal irányban 20 m/s2 gyorsulási érték és legalább négyszeres biztonsági tényező figyelembevételével kell méretezni.
Az alkalmazott kötőelemeknek oldható kötést, elmozdulás-mentességet, valamint a tartály egyes szerelvényeihez történő hozzáférhetőséget kell biztosítani. A tartállyal érintkező kötőelemeknél – az érintkezési felületeken – korróziógátló szigetelést kell elhelyezni.
3. A gáztartály és szerelvényeinek elhelyezésére kialakított tér
A gáztartálynak és szerelvényeinek az illetéktelen hozzáférés ellen védettnek kell lenni.
4. A távtöltőnyílás elhelyezése
A távtöltőnyílást a jármű külső részén úgy kell elhelyezni, hogy a járművet – hossztengelyével párhuzamos, illetőleg arra merőleges, függőleges – érintő síkfelületek által határolt térből ne nyúljon ki, valamint a járműre jellemző terepszöget – kinyúlása folytán – ne csökkentse.
A távtöltőnyílás közelében a járművön, a töltést végző által olvasható, sárga színű AUTÓGÁZ–LPG feliratot kell elhelyezni.
5. A gázvezetékek járműben való elhelyezése
A nem flexibilis cső vezetékként csak varratmentes, korrózióvédelemmel ellátott, szavatolt minőségű (folyáshatárú) acél- vagy rézcső alkalmazható.
A csövek külső átmérője a 12 mm-t nem haladhatja meg. A falvastagságnak 8 mm külső átmérőig 1 mm-nek, 8–12 mm külső átmérő között legalább 1,5 mm-nek kell lenni.
A rézcső szakítószilárdsága legalább 240 N/mm2 és legfeljebb 350 N/mm2, szakadási nyúlása * legalább 20 százalék mértékű kell legyen.
A csövek csatlakozását gáztömören kell kialakítani úgy, hogy a bennük keletkező nyomást tartósan megtartsák. A csőkötéseket karimás vagy menetes csatlakozó alkalmazásával kell létrehozni. A csatlakozásoknál tömítőanyag nem alkalmazható. Rézcsövek menetes csatlakoztatása esetén erősítő-hüvelyt kell alkalmazni.
A cseppfolyós gázt tartalmazó csöveket a gáztartálytól a legrövidebb úton, a jármű belső teréből ki kell vezetni. A csöveket úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy épségüket veszélyeztető elmozdulások ne jöhessenek létre. Az alváz, illetőleg a felépítmény rugalmas deformációja a csövek biztonságát nem veszélyeztetheti. A csövek rögzítési pontjainak egymástól mért távolsága 500 mm-t nem haladhat meg.
6. Az üzemanyag-ellátó berendezés kezelőszerkezetének kialakítása
A gáz-üzemanyag-ellátó berendezés üzembe helyezésére kialakított kezelőszerkezetet a járműben a jármű vezetője által könnyen kezelhető módon kell elhelyezni.
1. * Emelt sebességgel való közlekedésre M2 vagy M3 kategóriájú, az ENSZ–EGB 36. számú előírás szerinti III., vagy 107. számú előírás szerinti III. vagy B osztályhoz tartozó, vagy ENSZ–EGB 52. számú előírás szerinti B osztályhoz tartozó autóbusz kaphat engedélyt.
2. A megengedett legnagyobb össztömegre vonatkoztatott motorteljesítmény 11 kW/tonnánál kevesebb nem lehet. E rendelkezés tekintetében a 18. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.
3. * Fékezés szempontjából:
a) Az autóbusz típusa feleljen meg a jármű első forgalomba helyezése időpontjában érvényes – de legalább az ENSZ–EGB 13.06 számú előírás szerinti – jóváhagyási követelményeknek. Mindazonáltal, az autóbusznak az ENSZ–EGB 13. számú előírása szerinti I. kategóriájú blokkolásgátlóval kell rendelkeznie akkor is, ha a korábbi jóváhagyás értelmében ez nem volt számára kötelező. Ha a jóváhagyás a blokkolásgátlóra (ABS) nem terjedt ki, az külön vizsgálattal igazoltan meg kell, hogy feleljen az ENSZ–EGB 13. számú előírása szerinti követelményeknek.
b) Az autóbusz üzemi fékrendszerét az ENSZ–EGB 13. számú előírása szerinti 0 típusú vizsgálat módszerével, de 100 km/óra kezdősebességről végrehajtott kiegészítő fékvizsgálatnak kell alávetni.
4. Az autóbusz ténylegesen elérhető végsebessége 100 km/óra ± 5% legyen. Amennyiben ennek biztosításához sebességkorlátozó szükséges, azzal az autóbuszt fel kell szerelni.
5. A menetíró műszer méréshatára legalább 125 km/óra legyen.
6. A gumiabroncsokra vonatkozó követelmények
a) A gumiabroncsok sebességi indexe feleljen meg a jármű ténylegesen elérhető végsebességének.
b) Nem szabad olyan gumiabroncsot használni, amelyen a bordázat közötti hornyokat utólagos beavatkozással (utánvágás) mélyítették.
c) A kormányzott kerekekre felszerelt gumiabroncs nem lehet felújított. Felújított gumiabroncs csak ikerkerekeknél vagy utánfutó tengelyen alkalmazható, feltéve, hogy az ENSZ-EGB 109. számú előírás szerinti jóváhagyással rendelkezik.
d) A gumiabroncsok teljes futófelületén a mintázat magassága 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncs esetén érje el a 3 mm-t, ennél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében érje el az 5 mm-t.
7. * Az autóbusz olyan járműtípushoz tartozzon, melynek a passzív biztonsági tulajdonságait a következő nemzetközi előírások szerint jóváhagyták:
a) a biztonsági öv bekötési pontjai: ENSZ–EGB 14. számú előírás,
b) autóbuszok tetőszilárdsága: ENSZ–EGB 66. számú előírás,
c) autóbuszok ülései: ENSZ–EGB 80. számú előírás.
8. Belső kialakítás
a) Az autóbusz olyan, távolsági utazásra alkalmas utasülésekkel legyen felszerelve, melyek
– háttámla magassága legalább 650 mm (leghátsó üléssoron 560 mm) legyen,
– üléslapja, háttámlája és legalább a háttámla felső éle párnázott legyen,
– közül azok, amelyek előtt nincs másik ülés, vagy nem megfelelően párnázott háttámlájú ülés található, legalább kétpontos biztonsági övvel legyenek felszerelve,
– hosszanti (menetiránnyal párhuzamos) elrendezés esetén mindkét oldalról kellően párnázott kartámaszokkal határoltak legyenek (üléspad esetén annak minden ülése);
b) a vezetőülést és az utaskísérő ülését (üléseit) legalább kétpontos biztonsági övvel kell felszerelni;
c) a biztonsági övek használatára az adott ülésből látható felirat vagy képjel hívja fel az utas és utaskísérő figyelmét;
d) a vezetőülés fejtámasszal legyen ellátva;
e) a vezető védve legyen az előrecsúszó/előrezuhanó tárgyak elöl;
f) az utastéri csomagtartók kialakítása akadályozza meg a csomagok kiesését.
9. Menetviselkedés
Az autóbusz 100 km/h sebességű haladása közben rendellenes menetviselkedés (iránytartás, zajok és rezgések), szerkezeti elemek rendellenes működése nem léphet fel, menetstabilitása megfelelő legyen.
1. Általános rendelkezések
1.1. E melléklet szabályozza a dízelmotorral hajtott M2, M3 és N1, N2, N3 kategóriájú járművekbe – autóbuszokba és tehergépjárművekbe (a továbbiakban: haszonjármű) – utólagosan beépített, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerekkel szemben támasztott követelményeket.
1.2. Fogalom-meghatározások és rövidítések:
1.2.1. „Telítettségi állapot”: A részecske kibocsátást csökkentő rendszer állandó részecskékkel történő telítettségi állapota meghatározott menetállapotokban, külső regenerációt eredményező intézkedések nélkül.
1.2.2. * „ESC-vizsgálati ciklus”: Olyan, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, 13 stacionárius vizsgálati fázisból álló vizsgálati ciklus, amely a járművek meghajtására szolgáló kompressziós-gyújtású motorokból származó gáz halmazállapotú károsanyagok és légszennyező részecskék emissziója elleni intézkedésekre vonatkozik.
1.2.3. * „ELR-vizsgálati ciklus”: Az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, állandó fordulatszám mellett terhelési lépések sorozatából álló vizsgálati ciklus.
1.2.4. * „ETC-vizsgálati ciklus”: Az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, instacionárius, váltakozó fázisokból álló vizsgálati ciklus.
1.2.5. „Részecske kibocsátást csökkentő rendszer” (PMS): A kipufogógáz utókezelése a részecske-emisszió csökkentése céljából, mechanikus vagy aerodinamikus leválasztás útján, valamint a diffúziós vagy tehetetlenségi hatások segítségével. Az alkatrészeken és az elektronikus szerkezeti elemeken végrehajtott, a motor működését befolyásoló specifikus változtatások nem tartoznak a részecske kibocsátást csökkentő rendszerekhez. Amennyiben azonban a PMS-sel történő utólagos felszereléshez kapcsolódóan annak további kifogástalan működéséhez az emisszió szempontjából fontos részegységeken vagy a rendszer elemein olyan járulékos intézkedések szükségesek, mint például a kipufogógáz visszavezetés (AGR) szabályozás változtatása, ehhez a motorgyártó engedélye szükséges.
1.2.6. „Szabályozott részecske kibocsátást csökkentő rendszer”: Olyan részecske kibocsátást csökkentő rendszer, amely az 5. pontnak vagy a 6. pontnak megfelelően meghatározott, legalább 90%-os gravimetrikus részecske szűrési hatásfokkal rendelkezik.
1.2.7. „Folyamatos regeneráció”: Az utókezelő rendszer olyan regenerálási folyamata, amely állandóan, illetve vizsgálati ciklusonként legalább egyszer lezajlik.
1.2.8. „Szabályozatlan részecske kibocsátást csökkentő rendszer”: Részecske kibocsátást csökkentő rendszer, amelynél az 5. pontnak vagy a 6. pontnak megfelelően meghatározott gravimetrikus részecske szűrési hatásfoka legalább 50%. Azon motorok esetében, amelyek hengerenkénti lökettérfogata 0,75 dm3 alatti és a névleges teljesítményhez tartozó fordulatszáma 3000 min–1 fölötti, a részecske szűrés hatásfokára vonatkozó követelmény legalább 30%.
1.2.9. „Részecske kibocsátást csökkentő rendszer-család”: Az összes olyan részecske kibocsátást csökkentő rendszerből álló család, amelyek működésüket tekintve műszakilag azonosak a 7.1. pontban foglalt, a rendszer-családokra vonatkozó azonossági kritériumokkal.
1.2.10. „Periodikus regenerációval működő részecske kibocsátást csökkentő rendszer”: Olyan részecske kibocsátást csökkentő rendszer, amely esetében a periodikus regeneráció ismétlődően, a motor működése során kevesebb, mint 100 üzemóra alatt zajlik le.
1.2.11. „A részecske leválasztás hatásfoka”: A részecske kibocsátást csökkentő rendszer által leválasztott részecskék tömegének és a jármű kiinduló állapotában kibocsátott részecskék tömegének a viszonya az 5.1. és a 6.1. pontban ismertetett képlet szerint számolva:
1.2.11.1. az ESC-vizsgálati ciklusban mérve a PMO 0 és a PMO 1 részecske csökkentési osztály esetében,
1.2.11.2. az ETC-ciklusban mérve a PMO 2 részecske csökkentési osztály esetében.
1.2.12. Rövidítések:
η: részecske leválasztás hatásfoka
Mpi súlyozott összesített misszió (g/kWh), szabályozott részecske kibocsátást csökkentő rendszerek esetében
Mri emisszió (g/kWh) a regeneráció folyamata alatt
Msi több cikluson keresztül mért átlagolt emisszió, regeneráció nélkül (g/kWh)
MGas gáz halmazállapotú komponensek emissziója
PT: részecske kibocsátás
PTNg: utólagosan felszerelt állapotban, a 4.1. vagy a 6. pont szerint számtanilag átlagolt részecske kibocsátás
PTS: a motor részecske kibocsátást csökkentő rendszer nélkül mért számtanilag átlagolt részecske kibocsátása a mindenkor alkalmazandó vizsgálati ciklus legalább két ciklusértékéből számítva
VF: a részecske kibocsátást csökkentő rendszer térfogata
VH: a motor lökettérfogata
2. A részecske-kibocsátás csökkentési osztályainak definíciója
A részecske kibocsátást csökkentő rendszerrel utólag felszerelt haszonjárművek az alábbi részecske – kibocsátás csökkentési osztályba tartoznak, amennyiben teljesítik a kipufogógáz-emissziójukra a kiinduló állapotban előírt követelményeket:
| kategória | ||
| PMO 01 | N1/II és III: 0,17 g/km | |
| PMO 0, | N1/I, II és III: 0,100g/km M2, M3; N2, N3:0,15 g/kWh – ESC | |
| PMO 1, | N1/II és III:0,05g/km; M2, M3; N2, N3:0,100 g/kWh – ESC | |
| PMO 2, | N1/II és III:0,025 g/km; M2, M3; N2, N3:0,02 g/kWh – ESC 0,03 g/kWh – ETC | |
| PMO 3, | N1/II és III:0,0125 g/km; M2, M3; N2, N3:0.02g/kWh – ESC; ELR; ETC | |
| PMO 4, | N1/II és III:0,005g/km |
3. A részecske kibocsátást csökkentő rendszerekkel szemben támasztott követelmények
A kérelmezőnek a 4. és az 5. vagy 6. pontban ismertetett vizsgálatokkal kell alátámasztania és igazolnia, hogy a rendszer működőképessége – rendeltetésszerű üzemeltetést feltételezve – a hengerenként 0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min–1 fölötti névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámú motorral hajtott haszonjárművek esetében 80 000 km megtételéig, egyéb haszonjárművek esetében 200 000 km-ig vagy 6 évig terjedő élettartamig – attól függően, hogy melyik kritérium teljesül elsőként – szavatolt.
A részecske kibocsátást csökkentő rendszer nem tartalmazhat olyan elemet, amelynek segítségével e rendszert üzemen kívül helyezik, egyébként a 3.2. pont szerinti követelmények érvényesek.
3.1. Az azonosság kritériumai
A részecske kibocsátást csökkentő rendszer az alábbi kritériumok vonatkozásában egymástól nem térhet el:
3.1.1. a részecskék leválasztására szolgáló anyag szűrési módja és működési elve (fém, kerámia),
3.1.2. a szűrőanyag részecske kibocsátást csökkentő konstrukciója, azaz a részecske leválasztását szolgáló elemek (lemezek, fonat, tekercselt, cellaanyag (szűrőelem) sűrűség, porozitás, pórusátmérő, zsebek, lapátok, golyók száma, felületi érdesség, huzal (golyó) szálátmérő,
3.1.3. a részecske kibocsátást csökkentő rendszer, illetve az elé beépített katalizátorok minimális katalitikus bevonata (g/ft3),
3.1.4. a szűrőt burkoló fémház („caning”), illetve a szűrőelem rögzítése a fémházban,
3.1.5. térfogat ±30%,
3.1.6. regenerálás típusa (periodikus vagy folyamatos),
3.1.7. regenerálási stratégia (katalitikus, termikus, elektrotermikus regenerálás),
3.1.8. az adalékolás és adagolórendszer kialakítása (amennyiben van ilyen),
3.1.9. az adalék típusa (amennyiben van ilyen),
3.1.10. beépítés adottságai [max. + 0,5 m elhelyezési különbség lehet a turbófeltöltő-kilépőoldal (turbina) és a részecske kibocsátást csökkentő rendszer belépő nyílása között],
3.1.11. a szűrő elé beépített oxidációs katalizátorral vagy anélkül.
3.2. A meglévő oxidációs katalizátor(ok) további alkalmazása:
A részecske kibocsátást csökkentő rendszer elé iktatott oxidációs katalizátorok az utólagos felszereléskor egyes esetekben továbbra is alkalmazhatók, amennyiben ezek bizonyíthatóan:
3.2.1. nem régebbiek 5 évnél,
3.2.2. futásteljesítményük a hengerenként 0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min–1 fölötti névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámú motorok esetében 80 000 km futásteljesítmény alatti, egyébként 150 000 km futásteljesítmény alatti, (a futásteljesítmény igazolása a szervizkönyv és a kilométer számláló segítségével történik) és
3.2.3. nincsenek rajta látható meghibásodások,
3.2.4. vagy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer gyártója a 8. pontban előírt módon a rendszer alkalmazási engedélyébe történő bejegyzéssel bizonyítja, hogy a rendszerre vonatkozóan megkövetelt határértékek betartása a sorozatban gyártott oxidációs katalizátor(ok) nélkül is megvalósul (a rendszer alkalmazási engedélyének tartalmaznia kell az erre vonatkozó igazolást).
Amennyiben nem bizonyítható a fenti szempontok egyike sem, úgy új oxidációs katalizátorokat kell beépíteni a részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos felszerelése előtt.
A részecske kibocsátást csökkentő rendszernek a motor-próbapadon történő vizsgálata során a rendszert a turbófeltöltő (turbina) kilépő nyílásától legalább 2 m távolságban kell elhelyezni. Amennyiben a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a rendszer későbbi alkalmazási területén belül egy ennél kisebb távolságot kell maximális távolságnak tekinteni, a kipufogógáz vezeték hosszát ennek megfelelően le lehet rövidíteni. Szigetelések vagy hasonló megoldás alkalmazása csak akkor megengedett, ha ezeket a járműben történő későbbi beépítéskor is alkalmazzák.
3.3. Aktív részecske szűrők
Amennyiben a részecske kibocsátást csökkentő rendszerben vagy azzal összeépítve olyan berendezések vannak, amelyek azt eredményezik, hogy meghatározott feltételek mellett a rendszerre vonatkozóan a 2. pont szerint meghatározott határértékek már nem lesznek betartva, úgy a kérelmezőnek a következőket kell bizonyítania:
3.3.1. milyen feltételek mellett történik ezen berendezések aktiválása vagy deaktiválása,
3.3.2. ezek a berendezések csupán a PMS védelmét, vagy a motor védelmét vagy a PMS regenerálását szolgálják, és nem lesznek tartósan aktiválva,
3.3.3. az aktiválást követően a berendezést legkésőbb, a rendszerre vonatkozóan a 2. pont szerint meghatározott két vizsgálati ciklus után oly módon deaktiválják, hogy visszaáll az eredeti állapot. A bizonyításnak olyan tartamvizsgálat során kell megtörténnie, amely legalább öt aktiválást vagy deaktiválást tartalmaz,
3.3.4. az élettartamra vonatkozóan megadott követelményeket betartják,
3.3.5. a gépkocsivezető tájékoztatást kap az ilyen berendezés aktiválásáról.
3.4. Tüzelőanyagok
3.4.1. Tüzelőanyag minőség
A részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata során elvégzendő mérések a kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagokkal történnek.
3.4.2. Tüzelőanyag-fogyasztás
A mindenkor alkalmazandó vizsgálati ciklusra vonatkoztatott fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás utólag felszerelt állapotban a nem felszerelt állapotban fennálló tüzelőanyag-fogyasztást maximum 4%-kal haladhatja meg. Az tüzelőanyag-fogyasztás meghatározását szolgáló mérések párhuzamosan zajlanak a 4.1. pont szerinti mérésekkel a folyamatos regenerációval működő rendszerek esetében, valamint a 6.2.1. pont szerint a periodikus regenerációval működő rendszerek esetében.
4. Részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata
A vizsgálat a 11. pont előírásainak megfelelően zajlik.
A részecske kibocsátást csökkentő rendszer szakvéleményezése céljából a későbbi üzemeltetési körülmények melletti működőképesség bizonyításához legalább 100 ETC – vizsgálati ciklusból álló tartampróbát kell végrehajtani. A tartampróba a rendszer működőképességének és stabilitásának, valamint hatásfokának bizonyítását szolgálja. A gáz halmazállapotú emissziónak, valamint a részecskék emissziójának a mérését legalább minden ötödik vizsgálati ciklusban el kell végezni. A részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata a rendszerhez, illetve családhoz kapcsolódóan történik, a mindenkori alkalmazási területre vonatkozóan. Azaz minden alkalmazási területre vonatkozóan el kell végezni egy rendszervizsgálatot.
A tartampróba végrehajtásával egyidejűleg annak az értékelése is megtörténik, hogy folyamatos regenerációval vagy periodikus regenerációval működő részecske kibocsátást csökkentő rendszerről van-e szó.
4.1. A folyamatos regeneráció bizonyítása
A folyamatos regeneráció folyamata akkor számít bizonyítottnak, ha legalább 25 vizsgálati ciklusnak megfelelő időszakon keresztül a részecske kibocsátást csökkentő rendszer egy alkalmas értékelési paramétere állandónak tekinthető. Alkalmas értékelési paraméter a részecske-emisszió, valamint a kipufogógáz-ellennyomás. Ezek a paraméterek 25 vizsgálati ciklus során mért értékei alapján számított 15% alatti variancia esetén a jelen vizsgálati előírás értelmében állandónak számítanak. A kipufogógáz ellennyomás mérése ebben az esetben folyamatosan történik, a részecske-emisszió mérésére pedig legalább minden ötödik vizsgálati ciklusban sor kerül.
A variancia számítása a következőképpen történik:
ahol:
és:
középérték = (x1 + x2 + ... + xn)/n
ahol:
n = a mért értékek száma
x = a mindenkori egyedi mért érték
4.2. A vizsgálati motorcsaládok kiválasztása
A vizsgálatokhoz kiválasztott motornak egy, a későbbi alkalmazási területnek megfelelő motorcsaládból kell származnia.
A kiválasztott alkalmazási területre vonatkozó vizsgálati motornak az alábbi kritériumokat kell teljesítenie:
4.2.1. teljesítménye az alkalmazási területen a törzsmotor 100%–60%-os teljesítménye (egy motorcsalád törzsmotorja a 7.1.2. pontban megnevezett irányelvek I. függelék 8.2. pontjának, illetve az I. függelék 7. pontjának megfelelően),
4.2.2. a legkisebb alkalmazott szűrő térfogat (VFI) a kiválasztott vizsgálati motorhoz a későbbi alkalmazásnak megfelelően.
E melléklet szerinti motorok kipufogógáz-méréséhez vizsgálati ciklusként a motorfékpadi méréskor minden esetben a 12. pont szerinti hozzáigazított ESC-vizsgálati ciklust és a PMO 2 esetében az ETC-vizsgálati ciklust is kell alkalmazni. A gáz halmazállapotú emisszióknak, valamint a részecskék emissziójának mérését minden ötödik vizsgálati ciklusban el kell végezni a regeneráció folyamatának bizonyítását szolgáló méréseken belül.
4.3. A regeneráció folyamatának vizsgálata szabályozatlan rendszerek esetében
Az 1.2.8. pont szerinti szabályozatlan részecske kibocsátás csökkentő rendszereket további vizsgálatnak kell alávetni a regeneráció folyamatának bizonyításához.
Ez a vizsgálat a rendszer telítésével történik, állandó kipufogógáz ellennyomás eléréséig, vagy maximum 100 óra időtartamon keresztül. A kipufogógáz ellennyomás akkor tekintendő állandónak, ha legkorábban 50 óra után, 30 perc időtartamon belül a kipufogógáz ellennyomás 4 mbar tartományon belül mozog. A telítési ciklus vizsgálópontjait úgy kell megválasztani, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer előtt a kipufogógáz maximális hőmérséklete ne haladja meg a 180°C-ot. A telítés elsősorban az állandó fordulatszám elérésével történik, mégpedig a vizsgálati motor névleges fordulatszámának 50%–75%-a közötti tartományában.
A rendszer telítettségének elérése, vagy maximum 100 óra után kerül elindításra a regeneráció. Ez történhet például a 8-as vizsgálati fázis elindításával 12. pont szerinti hozzáigazított ESC-vizsgálati ciklusban. A regeneráció befejezése után kipufogógáz méréseket kell végezni legalább három, a 12. pont szerinti ESC-vizsgálati ciklusban vagy három ETC-vizsgálati ciklusban. Az ennek során mért kipufogógáz-értékek legfeljebb 15%-kal térhetnek el a telítési tartampróba előtt mért kipufogógáz-értékektől a gáz halmazállapotú emisszió esetében és legfeljebb 20%-kal a részecsketömeg emissziója esetében.
A gyártónak igazolnia kell, hogy a regeneráció alatt kialakuló hőmérsékleteket maximum nem kritikusként kell besorolni.
A telítési-tartampróbára alternatívaként a gyártó a regeneráció vizsgálatára egy, már határértékig telített részecske kibocsátást csökkentő rendszert is átadhat.
4.4. * A kipufogógáz füstsűrűségének vizsgálata az ELR-(European Load Response) vizsgálati módszer szerint
A kipufogógáz füstsűrűségének vizsgálatát az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell elvégezni.
5. A részecske kibocsátást csökkentő, folyamatos regenerációval működő rendszerek vizsgálata
A vizsgálat a 11. pont szerint történik.
A részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata akkor tekinthető teljesítettnek, ha teljesülnek a következő kritériumok:
5.1. A részecske leválasztás hatásfoka
A részecske leválasztás hatásfoka η utólag felszerelt esetben a következő értéket érje el:
5.1.1. legalább 0,3 (=30%-ot) szabályozatlan rendszerek esetében hengerenként
0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min–1 fölötti névleges fordulatszámú motorok esetében, egyébként legalább 0.5 (=50%-t);
5.1.2. legalább 0,9 (=90%-ot) szabályozott rendszerek esetében.
A részecske leválasztás hatásfokának számítása a következőképpen történik:
η = 1 - (PTNG/PTS).
5.2. A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok
A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok (CO, HC, NOx) vonatkozásában kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban be kell tartani az eredetileg engedélyezett károsanyag-osztályok határértékeit. Az NO2/NOx arányt dokumentálni kell a kiinduló és az utólag felszerelt állapotra vonatkozóan, és meg kell adni a vizsgálati jelentésben.
Az NO2 _ és NOx _ tömegemissziók meghatározását szimultán méréssel kell elvégezni. A mérést elvégezhető egy-egy NO2 _ és NOx _ analizátorral vagy egy kombinált NO2/NOx – analizátorral.
5.3. Kipufogógáz füstsűrűség
A 4.4. pont szerint meghatározott füstsűrűség kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban nem haladhatja meg a 0,8 m–1 értéket.
6. A részecske kibocsátást csökkentő, periodikus regenerációval működő rendszerek vizsgálata
A vizsgálat a 11. pont szerint történik.
A részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata akkor tekinthető teljesítettnek, ha teljesülnek a következő kritériumok:
A periodikus regenerációval működő részecske kibocsátást csökkentő rendszerek esetében a részecske-emisszió meghatározása a következőképpen történik:
PT = (n1 x PT,n1 + n2 x PT,n2) / (n1 + n2)
ahol:
n1 = A hozzáigazított ESC-vizsgálati ciklusok száma a 12. pontnak megfelelően (PMO 0, PMO 1) / ETC-vizsgálati ciklusok száma (PMO–2,) két regeneráció között
n2 =A hozzáigazított ESC-vizsgálati ciklusok száma a 12. pontnak megfelelően (PMO 0, PMO 1) / ETC-vizsgálati ciklusok száma (PMO 2,) a regeneráció alatt (minden esetben legalább 1 vizsgálati ciklus)
PT,n1 = A telítési folyamat alatti emisszió (a telítés elején és végén végzett mérések számtani középértéke, több mérés is megengedett)
PT,n2 = Emisszió a regeneráció alatt
Periodikus regenerációjú kipufogógáz-utókezelés esetében az emissziót legalább három hozzáigazított ESC-vizsgálati ciklusban kell meghatározni (egyszer a telítés elején, egyszer a végén és egyszer a regeneráció alatt). A regenerálási folyamatnak legalább egyszer meg kell történnie egy, a 12. pont szerinti hozzáigazított ESC – vizsgálati ciklus alatt. A mérések elvégezhetők a 4.1. pont szerinti tartampróba során.
Amennyiben az emisszió meghatározásához a regeneráció fázisai között legalább két mérést végzünk, ezeket a további méréseket egyenlő távolságokban kell elvégezni, és matematikai középérték képzésével kell összevonni.
A gyártónak meg kell adnia, hogy normál esetben milyen feltételek között (telítődés, hőmérséklet, ellennyomás, időtartam, stb.) lép fel a regeneráció folyamata. A regeneráció alatti mérésekhez a kérelmező rendelkezésre bocsáthat egy a telítés határáig telített rendszert.
A regeneráció fázisai alatt túl lehet lépni a mindenkori alkalmazható határértékeket.
6.1. A részecske leválasztás hatásfoka
A részecske leválasztás hatásfoka η utólag felszerelt állapotban a következő értékeket érje el
6.1.1. legalább 0,3 (=30%-ot) szabályozatlan rendszerek esetében hengerenként 0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min–1 alatti névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámú motorok esetében, egyébként legalább 0,5 (=50%-t).
6.1.2. legalább 0,9 (=90%-ot) szabályozott rendszerek esetében.
A részecske leválasztás hatásfokának számítása a következőképpen történik:
η = 1 - (PT/PTS).
6.2. A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok
A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok vonatkozásában (CO, HC, NOx) a 6.2.1. pontban megadott számítás figyelembevételével, kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban be kell tartani az eredetileg engedélyezett károsanyag-osztályok határértékeit. Az NO2/NOx arányt az 5.2. pontnak megfelelően dokumentálni kell a kiinduló és az utólag felszerelt állapotra vonatkozóan, és meg kell adni a vizsgálati jelentésben.
6.2.1. Súlyozott gáz halmazállapotú emissziók
A periodikus regenerációval működő rendszerek esetében a gáz halmazállapotú komponensek emissziójának a meghatározása a következőképpen történik:
MGas = (n1 x MGas,n1 + n2 x MGas,n2) / (n1 + n2)
ahol:
n1 = A hozzáigazított ESC-vizsgálati ciklusok száma (PMO 0, PMO 1) / ETC-vizsgálati ciklus (PMO–2,) két regeneráció között
n2 = A hozzáigazított ESC-vizsgálati ciklusok száma (PMO 0, PMO 1) / ETC-vizsgálati ciklus (PMO–2) a regeneráció alatt (minden esetben legalább 1 vizsgálati ciklus)
Mgas,n1 = A telítés alatti emisszió (a telítés elején és végén végzett mérések matematikai középértéke, több mérés is megengedett)
Mgas,n2 = A regeneráció alatti emisszió
6.3. Kipufogógáz füstsűrűség
A 4.4. pont szerint, meghatározott füstsűrűség kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban nem haladhatja meg a 0,8 m–1 értéket.
7. A részecske kibocsátást csökkentő rendszerekre vonatkozó követelmények a rendszer-család kialakítása céljából
Rendszercsaládok létrehozhatók különböző nagyságú (térfogatú) részecske kibocsátást csökkentő rendszerek alapulvételével a 7.1. pont szerinti megfelelőségi kritériumok betartása mellett.
7.1. A rendszer-családok azonosságának kritériumai
7.1.1. Azonos szerkezetű, de különböző térfogatú, különböző motorokra, illetve járműtípusokra tervezett részecske kibocsátást csökkentő rendszerek alkalmazási területének megállapításához a kísérleti példányok nem különbözhetnek a 3. pont szerinti ismertető jelek vonatkozásában. Egy rendszer alkalmazási területének határa motor- és jármű-gyártókként kerül meghatározásra, mégpedig egy vizsgálati motornak a 4.2. pont szerinti motorfékpadon történő mérése útján.
7.1.2. * Egy PMS rendszer-család alkalmazási területe egy motorgyártónak a 4.2. pont szerinti mindenkori vizsgálati motorral lefedett motor családjára terjed ki, amely megfelel az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak. Amennyiben a kérelmező bizonyítani tudja, hogy egy további gyártónak a vizsgálati motorral lefedett alkalmazási területe vonatkozásában további motorcsaládjai vagy további gyártók motorcsaládjai azonosak a családképzés kritériumai szempontjából, az alkalmazási terület kiterjeszthető ezekre a motorcsaládokra. Az alkalmazási terület kiterjesztésére vonatkozóan családképzési kritériumnak számít az egyes hengerek lökettérfogata ±15%-on belül, valamint a szívórendszer kialakítása (turbó vagy szívómotor).
7.2. A vizsgálati motorral szemben támasztott követelmények
A vizsgálati motornak a sorozatgyártás szerinti állapotban és utólag felszerelt állapotban az összes előírással korlátozott emisszióra vonatkozóan be kell tartania az eredetileg engedélyezett határérték-fokozat határértékeit. A vizsgálati motor átalakításának meg kell felelnie az utólagos felszerelésre vonatkozóan kérelmezett későbbi sorozatszerű állapotnak. Az „On – Board – diagnosztikával” felszerelt járművek esetében az utólag felszerelhető rendszer beépítése nem korlátozhatja annak felügyeleti funkcióját. Az elektronikus motorvezérlő egységet (pl. befecskendezés, légtömegmérés, kipufogógáz emisszió csökkentése vonatkozásában) az utólagos felszerelés nem változtathatja meg. Amennyiben a vizsgálati motor nem rendelkezik kipufogógáz visszavezetéssel (AGR), úgy az alkalmazási terület csak akkor terjeszthető ki AGR-rel rendelkező motorokra, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a PMS nem fejt ki negatív hatást a gázhalmazállapotú károsanyag komponensekre. Amennyiben rendelkezésre áll a motorgyártó jóváhagyása, nem szükséges ennek bizonyítása.
7.3. A motorfékpadon történő vizsgálat és mérés végrehajtásának folyamata
A szabályozatlan és a szabályozott részecske kibocsátást csökkentő rendszerekre vonatkozó vizsgálat menetét a 11. pont mutatja.
7.4. A részecske kibocsátást csökkentő rendszerek értékelése egy motor vagy járműcsaládon belüli alkalmazási területre vonatkozóan
A részecske kibocsátást csökkentő rendszer alkalmazási területre vonatkozó vizsgálata akkor számít eredményesnek, ha teljesülnek az alábbi kritériumok:
7.4.1. Részecske-emisszió
A részecske-emissziónak utólag felszerelt állapotban a vonatkozó PMO 0, PMO-1 vagy PMO-2 csökkentési osztályok határértékei alatt kell lennie.
7.4.2. A részecske leválasztás hatásfoka
A részecske leválasztás hatásfoka η utólag felszerelt állapotban a következő értékeket érje el:
7.4.2.1. legalább 0,3 (=30%-ot) szabályozatlan rendszerek esetében hengerenként 0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min–1 fölötti névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámú motorokra vonatkozóan, egyébként 0,5 (50%-t);
7.4.2.2. legalább 0,9 (90%-ot) szabályozott rendszerek esetében.
7.4.3. Kipufogógáz füstsűrűség
A 4.4. pont szerint meghatározott kipufogógáz füstsűrűség kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban nem haladhatja meg a 0,8 m–1 értéket.
7.4.4. A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok
A korlátozott emissziójú, gáz halmazállapotú komponensek emissziói a sorozatgyártás szerinti kivitelben és az utólag felszerelt állapotban legyenek az eredetileg engedélyezett károsanyag osztályok határértékei alatt.
8. Engedélyezés
8.1. * Engedélyező hatóság a közlekedésért felelős miniszter.
8.2. Az Európai Közösség más tagállamaiból vagy Törökországból, vagy EFTA-államból, az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezmény szerződéses partnereitől származó részecske kibocsátást csökkentő rendszerek elismerésre kerülnek a dízelüzemű gépjárművekre történő utólagos felszereléshez, amennyiben biztosítva van a részecske kibocsátás csökkentésének ugyanazon szintje, mint amit a jelen melléklet tartalmaz.
9. Az engedély visszavonása
Egy engedélyt vissza kell vonni, amennyiben megállapítást nyer, hogy már nem adottak vagy már nem teljesülnek az engedély előfeltételei vagy az engedély tulajdonosa durván megsértette az engedélyből fakadó kötelezettségeket.
10. Kiegészítő követelmények
10.1. Üzemi tulajdonságok
A részecske kibocsátást csökkentő rendszerek beépítése nem befolyásolhatja az üzemi tulajdonságokat, és a beépítés eredményeképpen nem következhet be a járműbiztonság járulékos veszélyeztetése.
10.2. Zajra vonatkozó jellemzők
A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos felszerelése következtében nem várható a zaj jellemzőinek romlása. El lehet tekinteni a zaj mérésétől olyan részecske kibocsátást csökkentő rendszerek alkalmazásakor, amelyek sorozatgyártás során felszerelt zajcsökkentő berendezés kiegészítéseképpen lettek felszerelve.
10.3. Adalékolás hatása
Amennyiben adalék segítségével működő részecske kibocsátást csökkentő rendszerről van szó, az alkalmazott adalék veszélytelenségéről a közlekedési hatóságnak be kell mutatni az ezt igazoló dokumentumot.
10.4. Elektromágneses hatások
Amennyiben elektronikus alkatrészeket vagy vezérlő berendezéseket alkalmaznak, ezeknek meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseknek.
11. A vizsgálati folyamatábrája
12. Hozzáigazított ESC-ciklus
12.1. Az ESC-ciklus a részecske-emisszió meghatározását szolgálja a periodikus regenerációval működő rendszerek esetében.
12.1.1. A részecske-emisszió meghatározására periodikus regenerációval működő rendszerek esetében ESC-ciklus kerül alkalmazásra az alábbi összetartozó fordulatszám- és mintavételi időtartamok felhasználásával.
| Vizsgálati fázis | Motorfordulatszám | Részterhelési-arány | A vizsgálati fázis időtartama | PM-Mintavételi idő | |
| 1 | Üresjárat | - | 240 sec | 210 sec | |
| 2 | A | 100 | 120 sec | 90 sec | |
| 3 | B | 50 | 120 sec | 90 sec | |
| 4 | B | 75 | 120 sec | 90 sec | |
| 5 | A | 50 | 120 sec | 90 sec | |
| 6 | A | 75 | 120 sec | 90 sec | |
| 7 | A | 25 | 120 sec | 90 sec | |
| 8 | B | 100 | 120 sec | 90 sec | |
| 9 | B | 25 | 120 sec | 90 sec | |
| 10 | C | 100 | 120 sec | 90 sec | |
| 11 | C | 25 | 120 sec | 90 sec | |
| 12 | C | 75 | 120 sec | 90 sec | |
| 13 | C | 50 | 120 sec | 90 sec |
12.1.2. Az effektív súlyzótényezők meghatározása elmarad a 6. pont szerinti periodikus regenerációval működő rendszerek értékelése esetében.
13. Műbizonylat az engedélyezett, részecske-kibocsátást csökkentő rendszer szabályszerű beépítéséről az engedélyező hatóság számára történő előterjesztés céljából
13.1. A szabályszerű beépítés igazolása
13.1.1. A részecske-kibocsátást csökkentő rendszer beépítése előtt megállapítást nyert a jármű műszakilag kifogástalan állapota.
13.1.2. A 2. pont alatt ismertetett gépjárművet felszerelték a 3. pontban megnevezett részecske kibocsátást csökkentő rendszerrel; ezúton igazoljuk az összes alkatrész szabályszerű beépítését és a részecske-kibocsátást csökkentő rendszer kifogástalan működését.
13.1.3. A beépített oxidációs katalizátor kicserélése
13.1.3.1. nem volt szükséges*
13.1.3.2. szükséges volt és kicserélésre került*
13.2. A gépjármű adatai
13.2.1. Rendszám:
13.2.2. A jármű üzembentartójának neve és címe:
13.2.3. A jármű gyártója:
13.2.4. Típus:
13.2.5. Alvázszám:
13.2.6. Az első forgalomba helyezés dátuma:
13.2.7. A kilométer-számláló állása:
13.3. A részecske-kibocsátást csökkentő rendszer (PMS) adatai
13.3.1. A PMS gyártója:
13.3.2. Típus/kivitel:
13.3.3. Engedélyszám:
13.3.3.1. * A PMS-re vonatkozó közlekedésért felelős miniszter által kiadott engedély száma, másolata
13.4. A gépjármű okmányai számára szolgáló adatok:
13.4.1. * A 3. pontban leírt részecske-kibocsátást csökkentő rendszerrel történő felszerelés következtében a gépjármű teljesíti a továbbiakban felsorolt a részecske kibocsátás csökkentési osztályra vonatkozó követelményeket, és ezt a gépjármű okmányaiban a „megjegyzések” (vagy záradék) rovatban a következőképpen kell jelölni:
– „PMO 0 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)
– „PMO 01 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)
– „PMO 1 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)
– „PMO 2 utólag felszerelve a típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)
– „PMO 3 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)
– „PMO 4 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)
Kiállító intézmény: (név, cím, a beszerelésre vonatkozóan engedéllyel rendelkező beszerelő műhely ellenőrző száma)
dátum,
vizsgálatáért felelős személy aláírása
*) A nem megfelelő törlendő.
1.1. Bármely fejlesztési célú autonóm járművet közúton tesztelni kívánó járműfejlesztőnek biztosítania kell, hogy a tesztelés alatt álló jármű a közúti közlekedésre alkalmas – az újszerű technológiát képviselő jármű sajátosságait is figyelembe véve – állapotban legyen, továbbá azt a jogszabályoknak megfelelően használják, ideértve hangsúlyozottan a jármű környezetérzékelő berendezéseinek és kommunikációs rendszereinek fény és mikrohullámú rádióhullámok kibocsátására vonatkozó európai és ezen belül magyarországi használatára érvényes szabályait. A járműnek a teszt teljes időtartama alatt a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell lennie, és közúti teszt esetén meg kell felelnie jelen rendeletben előírt üzemeltetési műszaki feltételeknek is.
1.2. A fejlesztési célú autonóm járművet közúton tesztelni kívánó járműfejlesztőnek biztosítania kell, hogy a jármű a közúti teszteket megelőzően – közforgalomtól elzárt utakon vagy zárt tesztpályákon történő – a járműfejlesztő által sikeresnek minősített teszten essen át. A közlekedésért felelős miniszter jogosult a tesztvizsgálaton történő részvételre, előzetes bejelentése alapján.
1.3. A járműfejlesztőnek kockázatelemzési eljárása keretében kell meghatároznia azt, hogy mikor minősül a közforgalomtól elzárt utakon vagy zárt tesztpályán végzett tesztelés sikeres minősítésűnek ahhoz, hogy a közúti tesztelést az úthasználókra jelentett pluszkockázat nélkül lehessen elvégezni. A járműfejlesztőnek ennek megtörténtét megőrizhetően, nyomon követhetően és a közlekedésért felelős miniszter számára ellenőrizhetően dokumentálnia kell.
1.4. A fejlesztési célú autonóm jármű érzékelő és vezérlő rendszereinek megfelelően fejlettnek kell lennie ahhoz, hogy a tesztvezető felügyelete, vagy közreműködése mellett képes legyen biztonságosan reagálni valamennyi környezeti hatásra és úthasználóra, akivel vagy amivel a jármű a szóban forgó teszt elvégzése során találkozhat.
1.5. Minden fejlesztési célú autonóm jármű autonóm módban, közúton végzett tesztelését annak megkezdése előtt, vagy a tesztelés megkezdése előtt az adott hónapra vonatkozóan havonta előre, napi bontású menetrendben a 2. pontban meghatározott tartalommal, elektronikus úton be kell jelenteni a közlekedésért felelős miniszter részére.
1.6. A közlekedésért felelős miniszter a közúton végzett tesztek sikerességének és biztonságos elvégzésének elősegítése érdekében, a járműfejlesztő kérelmére, előre megadott helyeken és időpontokban, a közlekedésért felelős miniszter ellenőrzésre rendszeresített járműveivel közreműködhet a tesztek lebonyolításában.
Bejelentőlap
(fejlesztési célú autonóm jármű közúti forgalomban végzett tesztelésének bejelentése)
I. Altalános adatok
A járműfejlesztő megnevezése: ..............................................................................................
A járműfejlesztő székhelyének címe: .....................................................................................
Lakott terület esetén a település, nem lakott terület esetén a közutak számának és „viszonylatának/szelvényszámának” megnevezése, ahol a fejlesztési célú autonóm jármű – illetve menetrend leadása esetén járművek – tesztelése folyik: ................................................
A járműfejlesztő részéről az adott jármű vezetésével (tesztvezetői feladataival) megbízott személy vagy személyek neve, elérhetőségei (mobiltelefonszám, e-mail-cím): ........................
A teszt tervezett megkezdése (nap) / menetrend esetén napi bontásban * : ............................
A teszt tervezett befejezése (nap) / menetrend esetén napi bontásban * : ...............................
Megjegyzések: .......................................................................................................................
II. A fejlesztési célú autonóm jármű adatai
A jármű gyártmánya, típusa: .................................................................................................
A jármű alvázszáma, vagy annak hiányában egyéb azonosítója: ..........................................
A jármű forgalmi rendszáma: ................................................................................................
A járművön tesztelni kívánt járműtulajdonságok általános megnevezése: ...........................
III. A járműfejlesztő nevében tett nyilatkozatok
A járműfejlesztő kijelenti, hogy a jármű vagy a vizsgált alkatrészek, részegységek megfelelően működnek, üzemképesek, a jármű biztonságos ahhoz, hogy a szükséges vizsgálati tevékenység elvégezhető legyen. A jármű rendelkezik olyan mechanikus vagy elektronikus rendszerrel, ami könnyen hozzáférhető a tesztvezető számára, és minden körülmények között engedélyezi a jármű feletti irányítás haladéktalan átvételét, valamint a jármű megjeleníti a fülkén belül az autonóm üzemmód feloldódását és be- vagy kikapcsolt állapotát.
A járműfejlesztő kijelenti, hogy a jármű rendszerei képesek biztonsági figyelmeztetést adni a tesztvezetője számára, ha műszaki hibát észlelnek.
A járműfejlesztő kijelenti, hogy a jármű rendelkezik mellékletben meghatározott üzemképes adatrögzítő egységgel.
A járműfejlesztő kijelenti, hogy a jármű a bejelentésben szereplő tesztútvonalakat nem hagyja el, amennyiben a járműnek el kell hagynia a bejelentett tesztútvonalat, és nem állítható vissza nem autonóm üzemmódba, abban az esetben a helyszínre szállítva mozgatja a járművet. Az autonóm üzemmód funkcióval bíró jármű nem közlekedik a jóváhagyott útvonalon kívül autonóm üzemmódban.
Kelt: ................................................
........................................................
a járműfejlesztő által a bejelentés megtételére felhatalmazott neve
3.1. A tesztelés alatt álló fejlesztési célú autonóm járműveket adatrögzítő eszközzel kell ellátni. Az adatrögzítő rendszernek képesnek kell lennie az autonóm funkciókhoz társuló érzékelő és vezérlő rendszerekből származó, valamint a jármű mozgásával kapcsolatos digitális jelek rögzítésére. Az adatrögzítő berendezésnek továbbá képesnek kell lennie arra, hogy közúti baleset esetén az események rekonstruálhatók legyenek.
3.2. Az adatrögzítő berendezésnek legalább a következő információk rögzítésére kell alkalmasnak lennie (lehetőség szerint 10 Hz vagy ennél nagyobb gyakorisággal):
– tesztvezető neve;
– kézi vagy automatikus üzemmódban működik-e a jármű;
– a jármű sebessége;
– a jármű GPS-koordinátái;
– a jármű világító és fényjelző berendezéseinek működése;
– a jármű hangjelző berendezésének használata (kürt, megkülönböztető jelzés).
3.3. Az adatokat a teszt befejezésétől számított 72 óráig biztonságosan kell tárolni, és kérésre valamennyi, a 3.2. alpontban felsorolt adatot meg kell küldeni az illetékes hatóságoknak, ideértve a tesztek során esetlegesen készült video- és hangfelvételeket is. A járműfejlesztőnek teljes mértékben együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal és a közlekedésért felelős miniszterrel. A rögzített adatoknak biztosítania kell annak megállapíthatóságát, hogy ki vagy mi és hogyan irányította a járművet valamely közúti baleset bekövetkezésének idején. Közúti baleset esetén a baleset előtti 1 óra és a balesetet követő 1 perc valamennyi rendelkezésre álló adatát a baleset dátumától számítva három évig kötelező tárolni.
3.4. Amennyiben az adatok olvasásához egyedi szoftver szükséges, a hatóságok számára a járműfejlesztőnek díjtalanul kell biztosítania az adattároló kiolvasásához és értékeléséhez szükséges szoftvert.
A kézi irányítás és az automatikus irányítás közötti üzemmódváltó rendszerrel szemben támasztott követelmények:
– működése legyen könnyen és világosan érthető a tesztvezető számára;
– a tesztvezető folyamatosan és egyértelműen észlelhesse, hogy a jármű automata vagy kézi üzemmódban működik-e;
– a tesztvezető meghibásodás vagy működési zavar esetén azonnal megfelelően látható és hallható figyelmeztetést kapjon;
– a tesztvezető szükség esetén haladéktalanul és könnyen vissza tudja venni az irányítást a jármű felett.
5.1. A fejlesztési célú autonóm járművek automatizált vezetési rendszereinek tesztelése során jelentkező üzemzavarra vagy meghibásodásra a tesztvezetőt hangjelzéssel kell figyelmeztetni, amelyet vizuális jelzés is kísér.
5.2. A fejlesztési célú autonóm járművek automatizált fékezési és kormányzási rendszerét úgy kell tervezni, hogy meghibásodás esetén a járművet szabályozott módon kézi irányítással lehessen fékezni, illetve kormányozni.
6.1. Valamennyi szoftvert és frissítést a járműfejlesztő által meghatározott, széles körű és jól dokumentált tesztelésnek kell alávetni.
6.2. A közúti forgalomban végzett tesztelés előtt a szoftverek tesztelését a járműfejlesztő belső minőségbiztosítási eljárásra vonatkozó szabályzata szerint kell elvégezni.
6.3. Kizárólag a fenti eredményes tesztelést követően lehet a közúti forgalomban részt venni.
6.4. A tesztelendő járműveken található szoftververziók azonosítóit és azok telepítési időpontjait megfelelő módon kell dokumentálni és nyilvántartani.
Valamennyi fejlesztési célú autonóm jármű esetében a tesztelés teljes idejére a jármű forgalmi rendszámának, illetve ideiglenes forgalmi rendszámának megfelelő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy ilyen rendszámok hiányában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással egyenértékű felelősségbiztosítás megléte szükséges.
A közlekedésért felelős miniszter számára a tesztelés során szerzett eredményekről, tapasztalatokról és a közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányosságokról legalább hat hónaponként (vagy a hatóság által meghatározottak szerint) egyszerűsített statisztikai adatokat tartalmazó beszámolót kell benyújtania a járműfejlesztőnek.
9.1. A járműfejlesztőnek biztosítania kell, hogy valamennyi fejlesztési célú autonóm jármű prototípus automatizált vezérlése és egyéb járműrendszere megfelelő beépített biztonsági szinttel rendelkezzen a jogosulatlan hozzáférésből adódó kockázat kezelése érdekében.
9.2. A járműfejlesztő az elvárható legjobb minőségben alkalmazza a biztonságkritikus járműipari rendszerek fejlesztésére vonatkozó szabványokat és technológiákat.
I. Fejlesztési célú nem autonóm jármű
0-szint: Nem automatizált
A gépjárművezető folyamatos felügyelete minden, a jármű környezetében levő forgalmi körülményre vonatkozóan.
1-szint: Vezetőt segítő rendszer
A beépített rendszerek mind kormányzási, mind dinamikus haladási műveletekbe való beavatkozással támogatják a gépjárművezető tevékenységét, de annak műveletei felülírják e rendszerek hatását.
2-szint: Részleges automatizálás
Egy vagy több vezetési módban, egy vagy több vezetőtámogató rendszer mind a kormányzás, mind a gyorsítás/ lassítás műveleteiben a vezetői környezet információi használatával, automatikusan hajt végre vezetői feladatokat, azzal az elvárással, hogy a gépjárművezető képes elvégezni az összes többi dinamikus vezetési feladatot.
II. Részben automatizált működések fejlesztésére szolgáló fejlesztési célú autonóm jármű
3-szint: Feltételes automatizálás
A vezetési módban az automatizált vezetési rendszer minden szempontból ellátja a dinamikus vezetési feladatokat, azzal az elvárással, hogy az minden időpillanatban képes megfelelően reagálni a gépjárművezetői szándékra, beavatkozásra.
4-szint: Magas szintű automatizálás
A vezetési módban az automatizált vezetési rendszer minden szempontból ellátja a dinamikus vezetési feladatokat, akkor is, ha az ember nem reagál megfelelően egy beavatkozási igényre.
III. Teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgáló fejlesztési célú autonóm jármű
5-szint: Teljes automatizálás
A „teljes üzemidejű” automatikus vezetési rendszer minden szempontból ellátja a dinamikus vezetési feladatokat, minden, az útra és a környezeti feltételekre vonatkozó információ kezelésével, amint egy gépjárművezető tenné.
1. * E függelék alkalmazásában – a rendelet 2. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a járművek kategóriáit a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelékében foglaltak határozzák meg.
1.1. * E függelék alkalmazásában: „járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az e Függelék mellékletében meghatározott jellemzők tekintetében.
1.2-1.4. *
2. Arra a mezőgazdasági vontatóra, amely nem minősül traktornak (a tráktor meghatározása a C. Függelék Alapvető rendelkezéseiben szerepel) e Függelék alkalmazásában az áruszállító gépkocsikra (tehergépkocsi, vontató) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
3. *
4–5. *
1. Általános és típus-jóváhagyási rendelkezések
1.1. Ezen melléklet alkalmazásában a „jármű” bármely olyan, felépítménnyel rendelkező vagy nem rendelkező jármű, amelyet közutakon való rendeltetésszerű használatra szántak, rendelkezik legalább négy kerékkel, és legnagyobb tervezett sebessége meghaladja a 25 km/órát, a sínen közlekedő járművek, a mezőgazdasági traktorok és gépek, valamint a közművek munkagépei kivételével.
1.2. Az általános forgalomba helyezési engedély, az EK-típusjóváhagyás, illetve a típusbizonyítvány abban az esetben adható ki a járműtípushoz, továbbá új jármű forgalomba helyezéséhez abban az esetben adható ki sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedély, ha a járműtípus a zajszintje és kipufogórendszere tekintetében megfelel az I. Rész követelményeinek.
1.3. A jóváhagyó hatóság abban az esetben engedélyezi az ER. A. Függelék 2. cikk i) pont értelmében önálló műszaki egységnek tekintett kipufogórendszer vagy annak alkatrészeinek forgalomba hozatalát, ha ez a rendszer, illetve alkatrészei a 2. cikk értelmében megfelelnek egy olyan típusnak, amelyre a típusjóváhagyást megadták.
2. Átmeneti rendelkezések
2008. július 6-ától 2010. július 6-áig a típusjóváhagyásra váró gépjárműveket ellenőrzési célból az 51. számú ENSZ–EGB előírás * 10. melléklete által meghatározott vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat eredményeit az 51. számú ENSZ-EGB előírás 9. mellékletének megfelelően csatolni kell e melléklet I/1. és I/2. részben meghatározott dokumentumokhoz. Ezek a kötelezettségek nem érintik a korábban már kiadott jóváhagyások e melléklettel összhangban történő kiterjesztését. Az ellenőrzési eljárás céljából egy gépjármű nem tekintendő új típusnak, amennyiben a gépjármű kizárólag az 51. számú ENSZ-EGB előírás 2.2.1. és 2.2.2. pontja tekintetében tér el.
1. Járműtípus típus-jóváhagyási kérelme
1.1. Az ER. A. Függelék 3. cikkének (4) bekezdése szerint egy járműtípus megengedett zajszintjére vonatkozó típus-jóváhagyási kérelmet a gyártónak kell előterjesztenie.
1.2. Az adatközlő lap mintája az I/1. részben található.
1.3. A jármű gyártójának a típusjóváhagyásra benyújtott járműtípus egy példányát a vizsgálatok lefolytatásáért felelős vizsgáló intézmény rendelkezésére kell bocsátania.
1.4. A vizsgáló intézmény kérésére be kell mutatni a kipufogórendszer és egy legalább olyan hengerűrtartalommal és legnagyobb névleges teljesítménnyel rendelkező motor mintapéldányát, mint amilyen a típusjóváhagyásra benyújtott járműbe kerül beépítésre.
2. A mozgó jármű zajszintje
2.1. Határértékek
A III. Rész rendelkezéseivel összhangban mért zajszint nem haladhatja meg a következő határértékeket:
| Járműkategóriák | Értékek dB(A)-ban decibel (A) | ||
| 2.1.1. | Személyszállító, a vezetőüléssel együtt legfeljebb 9 üléssel rendelkező járművek | 74 | |
| 2.1.2. | Személyszállító, a vezetőüléssel együtt több mint 9 üléssel rendelkező járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, és amelyek: | ||
| 2.1.2.1. | motorteljesítménye 150 kW-nál kisebb | 78 | |
| 2.1.2.2. | motorteljesítménye nem kisebb mint 150 kW | 80 | |
| 2.1.3. | Személyszállító, a vezetőüléssel együtt több mint 9 üléssel rendelkező járművek; áruszállító járművek, amelyek: | ||
| 2.1.3.1. | megengedett össztömege nem haladja meg a 2 tonnát | 76 | |
| 2.1.3.2. | megengedett össztömege meghaladja a 2 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 tonnát | 77 | |
| 2.1.4. | Áruszállító járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát és amelyek | ||
| 2.1.4.1. | motorteljesítménye 75 kW-nál kisebb | 77 | |
| 2.1.4.2. | motorteljesítménye nem kisebb mint 75 kW, de 150 kW-nál kisebb | 78 | |
| 2.1.4.3. | motorteljesítménye nem kisebb mint 150 kW | 80 | |
Azonban
– a 2.1.1. és a 2.1.3. kategóriájú járműveknél a határértékek 1 dB(A)-val nagyobbak, ha közvetlen befecskendezésű dízelmotorral vannak felszerelve,
– a 2 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű terepjáró járműveknél a határértékek 1 dB(A)-val nagyobbak, ha motorteljesítményük kisebb mint 150 kW, és 2 dB(A)-val nagyobbak, ha legalább 150 kW,
– a 2.1.1. kategóriájú járműveknél, amelyek kézi működtetésű, négynél több előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval vannak ellátva, és a legnagyobb motorteljesítmény meghaladja a 140 kW/t-t, valamint amelyek legnagyobb teljesítmény/legnagyobb tömeg aránya meghaladja a 75 kW/t értéket, a határérték 1 dB(A)-val nagyobb, amennyiben az a sebesség, amivel a jármű hátsó része áthalad a BB’ vonalon, harmadik fokozatban nagyobb mint 61 km/h.
2.2. Az eredmények értékelése
2.2.1. A mérőműszerekből adódó pontatlanságok figyelembevételével az egyes mérések alapján nyert értékeket 1 dB(A)-val kell csökkenteni.
2.2.2. A méréseket akkor lehet érvényesnek tekinteni, ha a jármű egyik oldalán egymás után végzett két mérés közötti eltérés nem haladja meg a 2 dB(A) értéket.
2.2.3. Vizsgálati eredménynek a legmagasabb mérési eredmény számít. Abban az esetben, ha ez az érték több mint 1 dB(A)-val meghaladja a vizsgált jármű kategóriájára megengedett legnagyobb zajszintet, akkor két további mérést kell végezni megfelelő mikrofonhelyzetnél. Az így kapott négy mérési eredményből háromnak a megengedett határértéken belül kell maradnia.
3. Jelölések
3.1. A kipufogó- és szívórendszerek alkatrészein a rögzítő elemek és a csövek kivételével fel kell tüntetni az alábbiakat:
3.1.1. a rendszerek és alkatrészeik gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve;
3.1.2. a gyártó kereskedelmi jelölése.
3.2. E elöléseknek tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük, még a rendszernek a járműre történő felszerelése után is.
4. Egy járműtípus típus-jóváhagyásának megadása
4.1. Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a típusjóváhagyást az ER. A. Függelék 4. cikkének (3) bekezdése, illetve adott esetben (4) bekezdése értelmében meg kell adni.
4.2. A típusbizonyítvány mintája a 2. függelékben található.
4.3. Minden jóváhagyott járműtípusra típus-jóváhagyási számot kell kiadni az ER. A. Függelék A/7. számú mellékletének megfelelően. Ugyanaz a szám nem adható ki több járműtípusra.
5. Típusváltozások és a jóváhagyások módosítása
5.1. Az ezen melléklet szerint jóváhagyott típus változtatásainál az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. Gyártásmegfelelőség
6.1. A gyártásmegfelelőség biztosítására az ER. A. Függelék 10. cikkében megállapított követelményeknek megfelelő intézkedéseket kell meghozni.
6.2. Különleges előírások
6.2.1. Az ER. A. Függelék A/10. számú mellékletének 2.3.5. pontjában említett vizsgálatok megegyeznek az 51. számú ENSZ–EGB előírás * VII. mellékletében előírt, ezen irányelv III. Részében említett vizsgálatokkal.
6.2.2. Az ER. A. Függelék A/10. számú mellékletének 3. pontja rendes körülmények között kétévenként egy vizsgálatot ír elő.
0. Általános adatok
0.1. Gyártmány (a gyártó cégneve):
0.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):
0.3. A típusazonosítás módja, ha az fel van tüntetve a járművön(b)
0.3.1. A jelölés helye:
0.4. A jármű kategóriája(c):
0.5. A gyártó neve és címe:
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe:
1. A jármű általános szerkezeti jellemzői
1.1. Fényképek és/vagy rajzok egy reprezentatív járműről:
1.3.3. Meghajtott tengelyek (számuk, helyzetük, összekapcsolásuk módja):
1.6. A motor helye és elrendezése:
2. Tömegek és méretek(e) (kg és mm) (adott esetben hivatkozás a rajzokra)
2.4. A járműméretek mérettartományai (teljes)
2.4.1. Felépítmény nélküli alváznál:
2.4.1.1. Hosszúság(j):
2.4.1.2. Szélesség(k):
2.4.2. Alváz felépítménnyel
2.4.2.1. Hosszúság(j):
2.4.2.2. Szélesség(k):
2.6. A jármű tömege felépítménnyel és menetkész állapotban, vagy az alváz tömege vezetőfülkével, ha a gyártó nem szereli fel a felépítményt (alapfelszereléssel, hűtőközeggel, olajokkal, tüzelőanyaggal, szerszámokkal és pótkerékkel és a járművezetővel együtt)(o) (legnagyobb és legkisebb):
3. Motor(q)
3.1. Gyártó:
3.1.1. A gyártó motorkódja (a motoron lévő jelölés vagy más azonosító jel szerint):
3.2. Belső égésű motor
3.2.1.1. Működési elv: külső gyújtású/kompressziós gyújtású / négyütemű / kétütemű *
3.2.1.2. A hengerek száma és elrendezése:
3.2.1.2.3. Gyújtási sorrend:
3.2.1.3. Motor-lökettérfogat(s): cm3
3.2.1.8. Legnagyobb teljesítmény(t): kW/ min–1 (a gyártó által megadott érték)
3.2.4. Üzemanyag-adagolás
3.2.4.1. Karburátorral/karburátorokkal: igen/nem *
3.2.4.1.2. Típus(ok):
3.2.4.1.3. Darabszám:
3.2.4.2. Üzemanyag-befecskendezés (csak kompressziós gyújtás): igen/nem *
3.2.4.2.2. Működési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás *
3.2.4.2.4. Fordulatszám-szabályozó
3.2.4.2.4.1. Típus:
3.2.4.2.4.2.1. Leszabályozási fordulatszám terhelés alatt min–1
3.2.4.3. Üzemanyag-befecskendezés (csak külső gyújtás): igen/nem *
3.2.4.3.1. Működési elv: szívócső (egyetlen vagy több ponton * ) / közvetlen befecskendezés / egyéb (adja meg) *
3.2.8. Szívórendszer
3.2.8.4.2. Levegőszűrő, rajzok: vagy
3.2.8.4.2.1. Gyártmány(ok):
3.2.8.4.2.2. Típus(ok):
3.2.8.4.3. Szívórendszer hangtompító, rajzok; vagy
3.2.8.4.3.1. Gyártmány(ok):
3.2.8.4.3.2. Típus(ok):
3.2.9. Kipufogórendszer
3.2.9.2. A kipufogórendszer leírása és/vagy rajzai:
3.2.9.4. Kipufogódob(ok):
Mellső-, középső- és hátsó dob vonatkozásában: szerkezet, típus, jelölés, ahol a külső zaj miatt szükséges zajcsökkentő intézkedések a motorház és a motor vonatkozásában:
3.2.9.5. A kipufogócső helye:
3.2.9.6. Szálas anyagokat tartalmazó kipufogódob:
3.2.12.2.1. Katalizátor: igen/nem *
3.2.12.2.1.1. Katalizátorok és alkatrészek száma:
3.3. Elektromotor
3.3.1. Típus (tekercselés, gerjesztés):
3.3.1.1. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: kW
3.3.1.2. Üzemi feszültség: V
3.4. Más motorok, hajtóművek és kombinációik (az ilyen motorok vagy hajtóművek műszaki jellemzői):
4. Erőátvitel(v)
4.2. Típus (mechanikus, hidraulikus, elektromos stb.):
4.6. Áttételi viszonyszámok
| Sebességfokozat | Belső áttételi viszonyszám (a sebességváltó kimenőtengely fordulatszáma a motorhoz viszonyítva) | Végáttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó kimenő- tengely fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva) | Összáttételi viszonyszám | |
| Maximum CVT (*) esetén | ||||
| 1 | ||||
| 2 | ||||
| 3 | ||||
| ... | ||||
| Minimum CVT (*) esetén | ||||
| Hátramenet | ||||
| (*): Folyamatosan változtatható áttétel. | ||||
4.7. A jármű legnagyobb sebessége (és a fokozatok adatai, amelyekben ezek elérhetők) (km/h)(w):
6. Felfüggesztés
6.6. Gumiabroncsok és kerekek
6.6.2. A gördülő sugarak felső és alsó határértékei
6.6.2.1. 1. tengely:
6.6.2.2. 2. tengely:
6.6.2.3. 3. tengely:
6.6.2.4. 4. tengely:
stb.
9. Felépítmény (nem vonatkozik az M1 kategóriába tartozó gépjárművekre)
9.1. Felépítmény típusa:
9.2. Felhasznált anyagok és az összeszerelés módja:
12. Vegyes
12.5. Adatok a zajcsökkentést szolgáló, a motorhoz nem kapcsolódó bármely berendezésről (ha más pontban nem szerepel):
További adatok terepjáró járművek esetén:
1.3. A tengelyek és kerekek száma:
2.4.1. Felépítmény nélküli alváznál:
2.4.1.4.1. Terepszög elöl(na): .............. fok
2.4.1.5.1. Terepszög hátul(nb): .......... fok
2.4.1.6. Szabad magasság (az ER. A. Függelék A/2. számú melléklete A. szakaszának 4.5. pontja szerint)
2.4.1.6.1. a tengelyek között:
2.4.1.6.2. az első tengely(ek) alatt:
2.4.1.6.3. a hátsó tengely(ek) alatt:
2.4.1.7. Gerincáthaladási szög (nc): ................................. fok
2.4.2. Felépítménnyel ellátott alvázra
2.4.2.4.1. Terepszög elöl(na): ................................. fok
2.4.2.5.1. Terepszög hátul(nb): ................................. fok
2.4.2.6. Szabad magasság (az ER. A. Függelék A/2. melléklete A. szakaszának 4.5. pontja szerint)
2.4.2.6.1. a tengelyek között:
2.4.2.6.2. az első tengely(ek) alatt:
2.4.2.6.3. a hátsó tengely(ek) alatt:
2.4.2.7. Gerincáthaladási szög (nc): ................................. fok
2.15. Emelkedőn való elindulási képesség (pótkocsi nélküli jármű):.................................%
4.9. Differenciálzár: igen/nem/választható *
Dátum, ügyiratszám
MINTA
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
[Legnagyobb méret: A4 (210x297 mm)]
| A jóváhagyó hatóság pecsétje |
Értesítés
– típusjóváhagyásról *
– típusjóváhagyás kiterjesztéséről *
– típusjóváhagyás elutasításáról *
– típusjóváhagyás visszavonásáról *
amely jármű/alkatrész/önálló műszaki egység típusára vonatkozik, tekintettel * a legutóbb a 2007/34/EK irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelvre.
A típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
I. SZAKASZ
0.1. Gyártmány (a gyártó cégneve):
0.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):
0.3. A típusazonosítás módja, ha az fel van tüntetve a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen * , *
0.3.1. A jelölés helye:
0.4. A jármű kategóriája * :
0.5. A gyártó neve és címe:
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jelének felerősítési helye és módja:
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe:
II. SZAKASZ
1. Esetleges kiegészítő adatok: lásd a függeléket
2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:
3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma:
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5. (Esetleges) megjegyzések: lásd a függeléket
6. Hely:
7. Dátum:
8. Aláírás:
9. A jóváhagyó hatóságnál kívánságra hozzáférhető dokumentációk jegyzéke mellékelve van.
Függelék a (...) számú típusbizonyítványhoz
A járművek MR. A. Függelék A/1. számú melléklete szerinti típusjóváhagyására vonatkozóan
1. Kiegészítő adatok:
1.1. Amennyiben szükséges, az 51. számú ENSZ–EGB előírás III. melléklete 3.1.2.3.2.3. pontja által szabályozott gépjárművek jegyzéke:
1.2. Motor
1.2.1. Gyártó:
1.2.2. Típus:
1.2.3. Modell:
1.2.4. Legnagyobb névleges teljesítmény ....................... kW/ ................... min–1
1.3. Erőátvitel: Nem automata/automata sebességváltó *
1.3.1 Sebességfokozatok száma:
1.4. Felszerelés
1.4.1 Kipufogódob
1.4.1.1. Gyártó:
1.4.1.2. Modell:
1.4.1.3. Típus: ................................. az alább megadott rajznak megfelelően:
1.4.2 Beszívási hangtompító
1.4.2.1. Gyártó:
1.4.2.2. Modell:
1.4.2.3. Típus: ................................. az alább megadott rajznak megfelelően:
1.5. A gumiabroncs mérete,
1.5.1. A típus-jóváhagyási vizsgálathoz használt gumiabroncstípus leírása:
1.6. Mérések
1.6.1. Mozgó jármű zajszintje:
| Mérési eredmények | ||||
| bal oldal dB(A)1 | jobb oldal dB(A)1 | sebességváltó kar helyzete | ||
| 1. mérés | ||||
| 2. mérés | ||||
| 3. mérés | ||||
| 4. mérés | ||||
| Vizsgálati eredmény: ................................. dB(A)/E2 | ||||
| 1 Az I. Rész 2.2.1. pontjának rendelkezéseivel összhangban a mérési értékek 1 dB (A)-val csökkentve vannak megadva. | ||||
| 2 Az „E” jelzés arra utal, hogy a méréseket ezzel az irányelvvel összhangban végezték el. | ||||
1.6.2. Álló jármű zajszintje:
| Mérési eredmények | |||
| db(A) | motor | ||
| 1. mérés | |||
| 2. mérés | |||
| 3. mérés | |||
| Vizsgálati eredmény: ................................. dB(A)/E1 | |||
| 1 Az „E” jelzés arra utal, hogy a méréseket ezzel az irányelvvel összhangban végezték el. | |||
1.6.3. A sűrített levegő zajának mérése:
| Mérési eredmények | |||
| bal oldal dB(A)1 | jobb oldal dB (A)1 | ||
| 1. mérés | |||
| 2. mérés | |||
| 3. mérés | |||
| 4. mérés | |||
| Vizsgálati eredmény: ................................. dB(A)/E1 | |||
| 1 Az I. Rész 2.2.1. pontjának rendelkezéseivel összhangban a mérési értékek 1 dB (A)-val csökkentve vannak megadva. | |||
2. Észrevételek:
1. A típus-jóváhagyás iránti kérelem
1.1. Az ER. A. Függelék 3. cikkének (4) bekezdése szerint a csereként beépíthető kipufogórendszer vagy annak alkatrésze önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyása iránti kérelmet a járműgyártónak vagy az illető önálló szerelési egység gyártójának kell benyújtania.
1.2. Az adatközlő lap mintája a II/1. részben található.
1.3. A hatáskörrel rendelkező vizsgáló intézmény kérésére a kérelmezőnek csatolnia kell a következőket:
1.3.1. annak a rendszernek két mintapéldánya, amire a típusjóváhagyást kérték,
1.3.2. egy eredeti kipufogórendszer, amelyet eredetileg szereltek a járműre a jármű típusjóváhagyásakor,
1.3.3. a típust reprezentáló jármű egy példánya, amelyre a rendszert fel kívánják szerelni, és amely teljesíti az 51. számú ENSZ-EGB előírás 7. melléklete 4.1. pontjának ezen melléklet III. Részében említett követelményeit,
1.3.4. egy önálló motor, amely megfelel a fentiekben leírt járműtípusnak.
2. Jelölések
2.4.1. A csere-kipufogórendszernek vagy alkatrészeinek a rögzítőelemek és -csövek kivételével viselniük kell az alábbiakat:
2.4.1.1. a csere-kipufogórendszer és alkatrészei gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve,
2.4.1.2. a gyártó kereskedelmi jelölése.
2.4.2. E jelöléseknek tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük, még a rendszernek a járműre történő felszerelése után is.
3. A típusjóváhagyás megadása
3.1. Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a típusjóváhagyást az ER. A. Függelék 4. cikke (3) bekezdésének és adott esetben 4. cikke (4) bekezdésének értelmében meg kell adni.
3.2. A típusbizonyítvány mintája a II/2. részben található.
3.3. Minden önálló műszaki egységként jóváhagyott, csereként beépíthető kipufogórendszerre vagy annak alkatrésze típusára az ER. A. Függelék A/7. melléklete szerint típus-jóváhagyási számot kell kiadni. A típus-jóváhagyási szám 3. szakasza tartalmazza annak az utolsó módosító irányelvnek a számát, amely a jármű típus-jóváhagyásának időpontjában hatályban volt. Nem adható ki azonos szám egyetlen más csereként beépíthető kipufogórendszer vagy annak alkatrésze típusára sem.
4. Az EK-típus-jóváhagyási jel
4.1. Minden egyes, a jóváhagyott típusnak megfelelő, csereként beépíthető kipufogórendszeren vagy annak alkatrészén – a rögzítő elemek és csövek kivételével – fel kell tüntetni az EK-típus-jóváhagyási jelet.
4.2. * Az EK-típus-jóváhagyási jel egy „e” betűt körülvevő négyzetből áll, amelyben az „e” betűt annak a tagállamnak a száma követi, amely a típusjóváhagyást kiadta:
„1” Németország esetében
„2” Franciaország esetében
„3” Olaszország esetében
„4” Hollandia esetében
„5” Svédország esetében
„6” Belgium esetében
„7” Magyarország esetében
„8” a Cseh Köztársaság esetében
„9” Spanyolország esetében
„11” az Egyesült Királyság esetében
„12” Ausztria esetében
„13” Luxemburg esetében
„17” Finnország esetében
„18” Dánia esetében
„19” Románia esetében
„20” Lengyelország esetében
„21” Portugália esetében
„23” Görögország esetében
„24” Írország esetében
„25” Horvátország esetében
„26” Szlovénia esetében
„27” Szlovákia esetében
„29” Észtország esetében
„32” Lettország esetében
„34” Bulgária esetében
„36” Litvánia esetében
„49” Ciprus esetében
„50” Málta esetében
A típus-jóváhagyási jel tartalmazza továbbá a négyzet közelében elhelyezkedő, a típus-jóváhagyási szám 4. szakaszában feltüntetett, a ER. A. Függelék A/7. számú mellékletében említett „alap-jóváhagyási számot” is, amely előtt az a két szám található, amelyek a 70/157/EGK tanácsi irányelv olyan utolsó nagyobb műszaki módosításának sorozatszámát jelölik, amely az EK-típusjóváhagyás kiadásának időpontjában hatályban volt. A 70/157/EGK irányelv sorozatszáma 00; a 77/212/EGK irányelv sorozatszáma 01; a 84/424/EGK irányelv sorozatszáma 02; a 92/97/EGK irányelv és ezen irányelv sorozatszáma 03. A „03” sorozatszám az 59. számú ENSZ-EGB előírás módosításai 00 sorozatának műszaki követelményeit is tartalmazza.
4.3. A jelnek a csereként beépített kipufogórendszeren vagy alkatrészén a járműre történő felszerelést követően is tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lennie.
4.4. Az EK-típus-jóváhagyási jelre egy példa a II/3. részben található.
5. Típusmódosítás és a jóváhagyások módosításai
5.1. Az e melléklet szerint jóváhagyott típus változtatásainál az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. Gyártás-megfelelőség
6.1. A gyártás-megfelelőség biztosítására szolgáló intézkedéseket az ER. A. Függelék 10. cikke szerint kell meghozni.
6.2. Különleges előírások:
6.2.1. Az ER. A. Függelék A/10. számú mellékletének 2.3.5. pontjában említett vizsgálatok megegyeznek az e melléklet III. részében említett 59. számú ENSZ-EGB rendelet 5. mellékletében előírt vizsgálatokkal.
6.2.2. Az ER. A. Függelék A/10. mellékletének 3. pontja rendes körülmények között kétévenként egy vizsgálatot ír elő.
Az alábbi adatokat kell – értelemszerűen – tartalomjegyzékkel ellátva három példányban benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban és részletezettséggel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. Az esetleg mellékelt fényképeknek megfelelő részletességűeknek kell lenniük.
Ha a rendszerek, alkatrészek vagy különálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, az azok teljesítményére vonatkozó információt is meg kell adni.
0. Általános adatok
0.1. Gyártmány (a gyártó cég neve):
0.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):
0.5. A gyártó neve és címe:
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jel felerősítési helye és módja:
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe:
1. Annak a gépjárműnek a leírása, amelyhez a berendezést szánják (amennyiben a berendezés több járműtípusba való beszerelésre is alkalmas, akkor az ebben a pontban kért információt minden típusra vonatkozóan meg kell adni)
1.1. Gyártmány (a gyártó cégneve):
1.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):
1.3. A típus azonosítási módja, ha fel van tüntetve a járművön:
1.4. A jármű kategóriája:
1.5. EK-típus-jóváhagyási szám a zajszint vonatkozásában:
1.6. Az EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány 1.1. és 1.5. pontjában a gépjárművel kapcsolatban említett összes adat (ezen melléklet I/2. Része):
2. A berendezés leírása
2.1. A csere-kipufogórendszer leírása minden alkatrész relatív helyzetének feltüntetésével és a beszerelésre vonatkozó utasítások megadásával:
2.2. Az egyes alkatrészek részletes rajza könnyű megtalálásuk és azonosításuk érdekében, valamint a felhasznált anyagok megadása. Ezeken a rajzokon meg kell jelölni az EK-típus-jóváhagyási jel elhelyezésére javasolt helyet:
Dátum, ügyiratszám
MINTA
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
[Legnagyobb méret: A4 (210x297 mm)]
| A jóváhagyó hatóság pecsétje |
Értesítés
– típusjóváhagyásról *
– típusjóváhagyás kiterjesztéséről *
– típusjóváhagyás elutasításáról *
– típusjóváhagyás visszavonásáról *
amely jármű/alkatrész/önálló műszaki egység típusára vonatkozik, tekintettel * a legutóbb a 2007/34/EK irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelvre.
A típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
I. SZAKASZ
0.1. Gyártmány (a gyártó cégneve):
0.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):
0.3. A típusazonosítás módja, ha az fel van tüntetve a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen * , *
0.3.1. A jelölés helye:
0.4. A jármű kategóriája * :
0.5. A gyártó neve és címe:
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jelének felerősítési helye és módja:
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe:
II. SZAKASZ
1. Esetleges kiegészítő adatok: lásd a függeléket
2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:
3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma:
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5. (Esetleges) megjegyzések: lásd a függeléket
6. Hely:
7. Dátum:
8. Aláírás:
9. A jóváhagyó hatóságnál kívánságra hozzáférhető dokumentációk jegyzéke mellékelve van.
Függelék a (...) számú típusbizonyítványhoz
A gépjárművek kipufogórendszereinek önálló műszaki egységként történő jóváhagyására vonatkozóan, tekintettel az MR. A. Függelék A/1. számú mellékletére
1. Kiegészítő adatok
1.1. Az önálló műszaki egység alkotórészei:
1.2. Azon járműtípus(ok) gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve, amelyekbe beszerelik a kipufogódobot *
1.3. Járműtípus(ok) és jóváhagyási számuk/számaik:
1.4. Motor
1.4.1. Típus (külső gyújtás, dízel):
1.4.2. Munkaciklusok: kétütemű vagy négyütemű
1.4.3. Teljes hengerűrtartalom:
1.4.4. Legnagyobb névleges motorteljesítmény ................................. kW/min–1
1.5. Áttételi arányok száma:
1.6. Alkalmazott áttételi arányok:
1.7. Hajtótengely arány(ok):
1.8. Zajszint értékek:
mozgó jármű: ................ dB (A) ................. km/h sebességnél gyorsulás előtt, álló jármű dB (A), .................................min–1 fordulatszám értéknél
1.9. A kipufogógáz-ellennyomás értéke:
1.10. Korlátozások a használat vagy a beszerelési követelmények vonatkozásában:
2. Megjegyzések:
Az ábrázolt EK-típus-jóváhagyási jelet viselő kipufogórendszert vagy annak alkatrészét a 92/97/EGK irányelv (03) szerint Spanyolországban (e9) a 0148 alap-jóváhagyási számon hagyták jóvá.
A számok csak példaként szerepelnek.
1. A műszaki követelmények megegyeznek az alábbi pontokban előírtakkal:
a) az 51. * számú ENSZ-EGB előírás 2., 6.1., 6.2.1. és 6.3. pontja, valamint 3–10. mellékletei;
b) az 59. * számú ENSZ-EGB előírás 2. és 6. pontja, valamint 3–5. mellékletei.
2. Az 1. pont rendelkezéseinek alkalmazása érdekében az alábbiakat kell alkalmazni:
a) „terheletlen jármű”: olyan jármű, amelynek a tömegét az e melléklet I./1. Részének 2.6. pontja határozza meg, járművezető nélkül;
b) „értesítés”: az I./2. és II./2. Részben meghatározott típus-jóváhagyási bizonyítvány;
c) „a vonatkozó előírások szerződő felei” alatt a tagállamokat kell érteni;
d) az 51. és 59. számú előírásra történő hivatkozásokat az MR. A. Függelék A/1. számú mellékletére történő hivatkozásoknak kell tekinteni;
e) a 2.2.6. pontban az 1. lábjegyzetet az alábbiak szerint kell érteni: „A kategóriák meghatározását lásd az ER. A. Függelék A/2. számú mellékletében.
.............................................................................................................................................................
1. A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyására és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendeletében, és az azt módosító Bizottság 692/2008/EK és 566/2011/EU rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.
A nehéz gépjárművek és motorok (Euro IV és V) kibocsátásuk tekintetében történő típusjóváhagyásának követelményeit az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg.
1. A nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyására, valamint a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésre az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az annak végrehajtását szolgáló 582/2011/EU, és az azt módosító 64/2012/EU bizottsági rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. 2012. december 31-től a mellékletben meghatározott kérelmeket az 582/2011/EU, és az azt módosító 64/2012/EU bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések alapján kell benyújtani.
2.1. A motorrendszerre, illetve motorcsaládra mint önálló műszaki egységre vonatkozó kérelmet, a kibocsátások és a járműjavítási és – karbantartási információk tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EK-típusjóváhagyása iránti kérelmet, a kibocsátások és a járműjavítási és – karbantartási információk elérhetősége tekintetében a jármű EK-típusjóváhagyási kérelmet, a kibocsátás-csökkentő pótberendezés típusának önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelmet a gyártó nyújtja be a hatósághoz.
A motorrendszerre, illetve motorcsaládra mint önálló műszaki egységre vonatkozó kérelem benyújtása után a hatóság a kérelem részét képező hivatalos dokumentációcsomagot megőrzi. Amennyiben a részletes dokumentációcsomag a hatóság döntése alapján a gyártónál marad, a hatóság gondoskodik arról, hogy jóváhagyás után a dokumentációban ne történjen változás.
2.2. Az 582/2011/EU, és az azt módosító 64/2012/EU bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelően benyújtott kérelem alapján az ezen melléklet követelményeit kielégítő járműtípusok EK-típusjóváhagyást kapnak, és egy EK-típus-jóváhagyási számmal látják el őket.
1. A gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásának követelményeit az Európai Parlament és a Tanács 78/2009/EK rendelete (a továbbiakban: 78/2009/EK rendelet) határozza meg.
1.1. E mellékletben foglaltakat a 78/2009/EK rendelet 2. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével az ER. A. Függelék 3. cikk 11. pontjában és az ER. A. Függelék A/2. melléklet A. szakasz 1. pontjában meghatározott M1 kategóriájú gépjárművekre, valamint az ER. A. Függelék 3. cikk 11. pontjában és az ER. A. Függelék A/2. melléklet A. szakasz 2. pontjában meghatározott N1 kategóriájú gépjárművekre kell alkalmazni.
2. A jóváhagyó hatóság a gépjárműtípusnak a gyalogosok védelmével kapcsolatos EK-típusjóváhagyása során a 78/2009/EK rendelet 9. cikke alapján jár el.
1. Általános rendelkezések
1.1. Ez a melléklet a 2. pontban meghatározott járművek típusjóváhagyására vonatkozó igazgatási és műszaki rendelkezéseket határozza meg annak biztosítása érdekében, hogy alkatrészeik és alapanyagaik az I. Fejezetben meghatározott minimális arányban újrafelhasználhatóak, újrafeldolgozhatóak és hasznosíthatóak legyenek.
1.2. Ez a melléklet külön rendelkezéseket határoz meg annak biztosítására, hogy az alkatrészek újrahasználata ne járjon biztonsági vagy környezetvédelmi kockázattal.
2. A melléklet alkalmazási köre
Ezen melléklet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) A. Függelékének A/2. mellékletének A. részében meghatározott M1 és N1 kategóriájú járművekre, valamint az ilyen járművek új, illetve újrafelhasznált alkatrészeire alkalmazandó.
3. Kivételek
A 7. pontban foglalt rendelkezések sérelme nélkül, ezen melléklet rendelkezései nem alkalmazandóak:
3.1. az ER. A/2. melléklet A. részének 5. pontjában meghatározott különleges rendeltetésű járművekre;
3.2. az N1 kategóriába tartozó, több fázisban (lépcsőben) gyártott járművekre, amennyiben az alapjármű megfelel az e mellékletben foglaltaknak;
3.3. az ER. 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, kis sorozatban gyártott járművekre.
4. Fogalommeghatározások
E melléklet alkalmazása során:
4.1. „jármű” a gépjármű;
4.2. „alkatrész” a járművet annak gyártásakor alkotó bármely rész vagy azok csoportja. A fogalom magában foglalja az ER. A. Függelékének 2. cikkében meghatározott alkatrészeket és külön műszaki egységeket is;
4.3. „járműtípus” az ER. A. Függelékének A/2. melléklet B. részének 1. és 3. pontjában meghatározott járműtípus;
4.4. „elhasználódott jármű” az a jármű, amely a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. §-ának a) pontja alapján hulladéknak minősül;
4.5. „reprezentatív jármű” a járműtípus azon változata, amelyet a jóváhagyó hatóság a gyártóval történő konzultáció alapján és az I. részben foglalt feltételeknek megfelelően az újrafelhasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság és a hasznosíthatóság vonatkozásában a legproblematikusabbnak tekint;
4.6. „több fázisban gyártott jármű” a többfázisú gyártási folyamat eredményeként létrejött jármű;
4.7. „alapjármű” az ER. 2. cikkének c) pontjában meghatározott jármű, amelyet a többfázisú gyártási folyamat kezdeti fázisában használnak fel;
4.8. „többfázisú gyártási folyamat” azon folyamat, amelynek során a járművet több fázisban állítják elő alkatrészeknek az alapjárműhöz való hozzáadásával vagy az alkatrészek megváltoztatásával;
4.9. „újrahasználat” a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. §-ának i) pontjában meghatározott, eredeti célra történő ismételt felhasználás;
4.10. „újrafeldolgozás” a hulladék anyagának a termelési folyamatban való ismételt felhasználása, az eredeti célra vagy egyéb célra (recycling), kivéve azonban az energetikai hasznosítást;
4.11. „energetikai hasznosítás” az éghető hulladék égetés során energiatermelésre való felhasználása, közvetlen, más hulladékokkal együtt történő vagy azok nélküli égetés keretében, de a hő hasznosításával;
4.12. „hasznosítás” a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. §-ának j) pontjában meghatározott művelet;
4.13. „újrafelhasználhatóság” az elhasználódott járműből származó alkatrészek újrahasználatának lehetősége;
4.14. „újrafeldolgozhatóság” az elhasználódott járműből származó alkatrészek vagy anyagok újrafeldolgozásának lehetősége;
4.15. „hasznosíthatóság” az elhasználódott járműből származó alkatrészek vagy anyagok hasznosításának lehetősége;
4.16. „a jármű újrafeldolgozhatósági aránya (Rcyc)” az új jármű újrahasználatra és újrafeldolgozásra alkalmas tömegének százalékos aránya;
4.17. „a jármű hasznosíthatósági aránya (Rcov)” az új jármű újrahasználatra és hasznosításra alkalmas tömegének százalékos aránya;
4.18. „stratégia” a szétszerelésre, bezúzásra vagy hasonló folyamatokra, anyagok újrafeldolgozására és hasznosítására vonatkozó összehangolt tevékenységekből és műszaki intézkedésekből álló átfogó terv annak biztosítására, hogy a kitűzött újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányok elérhetőek legyenek a jármű megtervezésének fázisában;
4.19. „tömeg” a menetkész állapotú járműnek az ER. A. Függelék A/1. mellékletének 2.6. pontjában meghatározott tömege a vezető nélkül, akinek becsült tömege 75 kg;
4.20. * „illetékes szerv” olyan szervezet, műszaki szolgálat vagy egyéb szerv, amelyet a tagállam a gyártó előzetes értékelésének elvégzésére és arról megfelelőségi tanúsítvány kiadására kijelölt. Az illetékes szerv feladatait Magyarország tekintetében a közlekedési hatóság látja el.
5. Típus-jóváhagyási rendelkezések
5.1. EK-típusjóváhagyás, valamint általános forgalomba helyezési engedély azon járműtípusra adható, amely az újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében megfelelnek az ezen mellékletben foglalt követelményeknek.
5.2. Az 5.1. pont alkalmazásában a gyártónak a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania az I. részben említett számításokhoz és ellenőrzésekhez szükséges részletes műszaki információkat, amelyek a jármű és alkatrészeinek gyártása során alkalmazott anyagok természetére vonatkoznak. Amennyiben az ilyen információ szellemi tulajdonjog tárgya, illetve a gyártó vagy annak beszállítója különleges know-how-ját képezi, a gyártónak vagy beszállítójának elegendő információt kell szolgáltatnia ahhoz, hogy a számításokat megfelelően el lehessen végezni.
5.3. Az újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság vonatkozásában a jóváhagyó hatóság biztosítja, hogy a gyártó az ezen melléklet II. részében meghatározott adatközlőlap-mintát használja, amikor az ER. A. Függelék 3. cikkének (1) bekezdése alapján EK-típusjóváhagyási kérelmet nyújt be.
5.4. Az ER. A. Függelék 4. cikkének (4) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás engedélyezésekor a típusjóváhagyó hatóság az ezen melléklet III. részében meghatározott EK-típusbizonyítvány-mintát alkalmazza.
6. A gyártó előzetes értékelése
6.1. Az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély kiadásának feltétele annak biztosítása, hogy a gyártó a IV. rész 3. pontjával összhangban megfelelő intézkedéseket tesz, és eljárásokat hoz létre az ezen melléklet hatálya alá tartozó valamennyi újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági szempont teljesítése érdekében. Miután ezt az előzetes értékelést a jóváhagyó hatóság elvégezte, a „Tanúsítvány a IV. résznek való megfelelésről” elnevezésű igazolást kiadja a gyártónak (a továbbiakban: „megfelelőségi tanúsítvány”).
6.2. A jóváhagyó hatóság a gyártó előzetes értékelése keretében biztosítja, hogy a járműtípus gyártásához használt anyagok megfeleljenek a rendelet 16/A. §-ában meghatározott követelményeknek.
6.3. A 6.1. bekezdés alkalmazásában a gyártó stratégiát javasol az alkatrészek szétszerelése és újrahasználata, az anyagok újrafeldolgozása és hasznosítása biztosítására. A stratégiának figyelembe kell vennie a jármű-típusjóváhagyás kérelmezésének időpontjában elérhető vagy fejlesztés alatt álló elismert technológiákat.
6.4. A jóváhagyó hatóság a IV. rész 2. pontjával összhangban kinevezi a gyártó előzetes értékelésének elvégzésére és a megfelelőségi tanúsítvány kiadására illetékes szervet.
6.5. A megfelelőségi tanúsítvány tartalmazza a megfelelő dokumentációt, és leírja a gyártó által ajánlott stratégiát. Az illetékes szerv a IV. rész függelékében meghatározott mintát alkalmazza.
6.6. A megfelelőségi tanúsítvány a kiállításától számított legalább két évig érvényes, mielőtt újabb vizsgálatok végezhetőek.
6.7. A gyártónak értesítenie kell az illetékes szervet bármely jelentős változásról, amely kihathat a megfelelőségi tanúsítvány érvényességére. Az illetékes szerv a gyártóval történő konzultációt követően határoz arról, hogy szükségesek-e újabb vizsgálatok.
6.8. Az illetékes szerv a megfelelőségi tanúsítvány érvényességi időszakának végén – amennyiben helyénvaló – kiad egy új megfelelőségi tanúsítványt, vagy további két évre meghosszabbítja annak érvényességét. Az illetékes szerv új tanúsítványt ad ki, ha jelentős változásokról értesítették őt.
7. Az alkatrészek újrahasználata
Az V. részben felsorolt alkatrészek:
a) az újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányokra vonatkozó számítások tekintetében nem újrafelhasználhatónak minősülnek;
b) az ER. A. Függelék hatálya alá tartozó járművek gyártása során nem használhatóak újra.
8. Típus-jóváhagyási bevezetési dátumok
8.1. A jóváhagyó hatóság 2006. december 15. napját követően az ezen melléklet követelményeinek megfelelő járműtípusok tekintetében:
a) nem utasítja el az EK-típusjóváhagyás vagy az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) megadását;
b) nem tiltja meg az új jármű forgalomba helyezését, értékesítését vagy üzembe helyezését
8.2. * 2012. január 1. napját követően az ezen melléklet követelményeinek nem megfelelő járműtípusok tekintetében:
a) nem adható ki az EK-típusjóváhagyás, valamint
b) az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány).
8.3. 2010. július 15. napját követően az ezen melléklet követelményeinek nem megfelelő járműtípushoz tartozó új jármű:
a) „Megfelelőségi tanúsítványa” és „Műszaki adatlapja” a forgalomba helyezés tekintetében érvényességét veszti,
b) nem helyezhető forgalomba – kivéve, ha az ER. A. Függelék 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárást –, továbbá nem értékesíthető.
8.4. A 7. pontot 2006. december 15. napját követően kell alkalmazni.
A RÉSZEK JEGYZÉKE
I. rész: Követelmények
II. rész: Adatközlő lap az EK-típusjóváhagyáshoz
III. rész: Minta az EK-típusbizonyítványhoz
IV. rész: A gyártó előzetes értékelése
Függelék: A megfelelőségi tanúsítvány mintája
V. rész: A nem újrafelhasználhatónak minősülő alkatrészek
1. Az M1 és N1 kategóriába tartozó járműveket úgy kell gyártani, hogy
– tömegük szerint legalább 85%-ban újrafelhasználhatóak és/vagy újrafeldolgozhatóak, és
– tömegük szerint legalább 95%-ban újrafelhasználhatóak és/vagy hasznosíthatóak legyenek az ezen részben meghatározott eljárások szerint.
2. A gyártó típusjóváhagyás céljából benyújt egy megfelelően kitöltött – az ISO 22628:2002 szabvány A. mellékletével összhangban elkészített – adatbejelentési formanyomtatványt. Az adatbejelentési lap tartalmazza az anyagok szerinti bontást.
Az adatbejelentési laphoz csatolni kell a gyártó nyilatkozatát a szétszerelt alkatrészek felsorolásáról a szétszerelés szakaszára vonatkozóan és az általa javasolt kezelési folyamatról.
3. A gyártó az 1. és a 2. pont alkalmazása során igazolja a jóváhagyó hatóság számára, hogy a reprezentatív jármű megfelel a követelményeknek. Az ISO 22628:2002 szabvány B. melléklete szerinti számítási módszer alkalmazandó.
A gyártónak azonban képesnek kell lennie annak igazolására, hogy a járműtípuson belül bármely változat megfelel ezen melléklet követelményeinek.
4. A reprezentatív járművek kiválasztásánál figyelembe kell venni az alábbi kritériumokat:
– a karosszéria típusa,
– a rendelkezésre álló felszereltségi szintek * ,
– a rendelkezésre álló kiegészítő berendezések * , amelyeket a gyártó felelősségére szerelnek fel.
5. Amennyiben a típusjóváhagyó hatóság és a gyártó egy gépjárműtípuson belül együttesen nem azonosítja az újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében legproblematikusabbnak megítélt változatot, ki kell választani egy reprezentatív járművet, mégpedig:
a) az ER. A. Függelék A/2. számú melléklete III. részének 1. pontjában meghatározott „karosszériatípusonként” az M1 kategóriájú járművek esetében;
b) „karosszériatípusonként”, például egyterű teherautó, vezetőfülke, kisteherautó az N1 kategóriájú járművek esetében.
6. A számítások vonatkozásában a gumiabroncsokat újrafeldolgozhatónak kell tekinteni.
7. A tömeget egytizedes pontossággal kilogrammban kell kifejezni. Az arányokat egytizedes pontossággal százalékban kell kiszámolni, majd az alábbiak szerint kell kerekíteni:
a) amennyiben a tizedespontot követő szám 0 és 4 között van, lefelé kerekítendő;
b) amennyiben a tizedespontot követő szám 5 és 9 között van, felfelé kerekítendő.
8. A jóváhagyó hatóság az ezen részben említett számítások ellenőrzése céljából biztosítja, hogy a 2. pontban említett adatbejelentési formanyomtatvány összhangban legyen az ezen melléklet 6.1. pontjában említett megfelelési tanúsítványhoz csatolt ajánlott stratégiával.
9. A gyártó az alkatrészek anyagának és tömegének ellenőrzésére biztosítja a típusjóváhagyó hatóság által szükségesnek ítélt járműveket és alkatrészeket.
Az alábbi információkat három példányban kell benyújtani, és mellékelni kell egy tartalomjegyzéket. A rajzokat megfelelő méretarányban és részletességgel A4 méretben vagy A4 formátumúra hajtogatva kell benyújtani. Az esetleges fényképeknek elégséges részletességűnek kell lenniük.
0. ÁLTALÁNOS
0.1. Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve): .................................................................
0.2. Típus: ...................................................................................................................
0.2.0.1. Alváz: .............................................................................................................
0.2.1. Kereskedelmi név (nevek), (adott esetben): ........................................................
0.3. Típusazonosító, ha jelölték a járművön (b): .............................................................
0.3.1. A fenti megjelölés helye: .....................................................................................
0.4. A jármű kategóriája (c): .........................................................................................
0.5. A gyártó neve és címe: ...........................................................................................
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): ..........................................................................
1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI
1.1. Fényképek és/vagy rajzok a reprezentatív járműről: .................................................
1.2. A teljes jármű méretezett rajza: ................................................................................
1.3. A tengelyek és a kerekek száma: .............................................................................
1.3.1. Ikerabronccsal szerelt keréktengelyek száma és helye: ..........................................
1.3.3. Hajtott kerekek (száma, elrendezése, más tengelyekhez való kapcsolódás): ...........
1.7. Vezetőfülke (előretolt vagy rendes) (z): .....................................................................
3. MOTOR (q) [a mind benzinnel, gázolajjal stb., mind ezek és más üzemanyagok keverékével működő járművek esetében megismételendő (+)]
3.1. Gyártó: ...................................................................................................................
3.2. Belső égésű motor: ..................................................................................................
3.2.1. Egyedi információk a motorról: .............................................................................
3.2.1.1. Működési elv: külső gyújtású motor/kompressziós gyújtású motor, négyütemű/kétütemű * : ....................................................................................................
3.2.1.2. Hengerek száma és elrendezése: ........................................................................
3.2.1.3. Motor hengerűrtartalma (s): ........................................................................ cm3
3.2.2. Üzemanyag: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz/etanol * : ...........................................
4. ERŐÁTVITEL (v)
4.2. Típus (mechanikus, hidraulikus, elektromos stb.):
4.5. Tengelykapcsoló
4.5.1. Típus [kézi/automata/FVE (fokozatmentesen változtatható erőátvitel)] *
4.9. Differenciálzár: igen/nem/választható *
9. KAROSSZÉRIA
9.1. Karosszéria típusa: .................................................................................................
9.3.1. Ajtók elrendezése és az ajtók száma: ...................................................................
9.10.3. Ülések
9.10.3.1. Száma: ...........................................................................................................
15. ÚJRAFELHASZNÁLHATÓSÁG, ÚJRAFELDOLGOZHATÓSÁG ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁG
15.1. A reprezentatív jármű változata: ...........................................................................
15.2. A reprezentatív jármű tömege karosszériával vagy a vezetőfülkés alváz tömege a karosszéria és/vagy a kapcsolószerkezet nélkül, amennyiben a gyártó nem látja el karosszériával és/vagy kapcsolószerkezettel (adott esetben folyadékkal, eszközökkel, pótkerékkel) a vezető nélkül: .........................................................................................
15.3. A reprezentatív jármű anyagainak tömege: ..........................................................
15.3.1. Az előkezelés során figyelembe vett anyagok tömege (##): ...............................
15.3.2. A szétszerelés során figyelembe vett anyagok tömege (##): ...............................
15.3.3. A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, újrafeldolgozásra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (##): ............................................................................
15.3.4. A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, energetikai hasznosításra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (##): ............................................................................
15.3.5. Anyagok szerinti bontás (##): ...........................................................................
15.3.6. Az újrafelhasználható és/vagy újrafeldolgozható anyagok össztömege: ...............
15.3.7. Az újrafelhasználható és/vagy hasznosítható anyagok össztömege: .....................
15.4. Arányok
15.4.1. Újrafeldolgozhatósági arány „Rcyc (%)”: ..........................................................
15.4.2. Hasznosíthatósági arány „Rcov(%)”: .................................................................
| EK-típusjóváhagyó hatóság pecsétje |
A közlemény tárgya:
– EK-típusjóváhagyás * egy járműtípusra vonatkozóan
– EK-típusjóváhagyás meghosszabbítása *
– EK-típusjóváhagyás elutasítása *
tekintettel a 2005/64/EK irányelvre
EK-típusjóváhagyási szám:
A meghosszabbítás indoka:
0.1. Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve): ................................................................
0.2. Típus: ..................................................................................................................
0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) * : ..............................................................................
0.3. Típusazonosító, ha jelölték a járművön: .................................................................
0.3.1. A fenti megjelölés helye: ....................................................................................
0.4. A jármű kategóriája * : ...........................................................................................
0.5. A gyártó neve és címe: .........................................................................................
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...............................................................
[...]
1. További információk: ........................:....................................................................
A reprezentatív jármű(vek) újrafeldolgozhatósági aránya: ............................................
A reprezentatív jármű(vek) hasznosíthatósági aránya: ..................................................
2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:................................................
3. A vizsgálatról szóló jelentés időpontja: ....................................................................
4. A vizsgálatról szóló jelentés hivatkozási száma: .......................................................
5. Megjegyzések: ......................................................................................................
6. Mellékletek: az index és a tájékoztató csomag: .......................................................
7. A jármű megfelel/nem felel meg * az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelvében meghatározott műszaki követelményeknek: ...............................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
| (hely) | (aláírás) | (dátum) |
Mellékletek: .......................... Tájékoztató csomag.
1. E rész célja
E rész leírja az illetékes szerv által elvégzendő előzetes értékelést, amely biztosítja, hogy a gyártó meghozza a szükséges intézkedéseket és létrehozza a szükséges eljárásokat.
2. Az illetékes szerv
Az illetékes szervnek meg kell felelnie a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítását végző szervek általános követelményeire vonatkozó EN 45012:1989 vagy az ISO/IEC Guide 62:1996 szabványnak a gyártó irányítási rendszere tekintetében.
3. Az illetékes szerv által elvégzendő vizsgálatok
3.1. Az illetékes szerv biztosítja, hogy a gyártó meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy
a) összegyűjtse az ezen melléklet által megkövetelt számítások elvégzéséhez szükséges megfelelő adatokat a teljes beszállítói láncon belül, különösen a járművek gyártása során alkalmazott anyagok természete és tömege tekintetében;
b) rendelkezésre álljanak a számítási folyamathoz szükséges egyéb járműadatok, mint például a folyadékok térfogata stb.;
c) megfelelő mértékben ellenőrizze a beszállítóktól érkező információkat;
d) kezelje az anyagok szerinti bontást;
e) képes legyen elvégezni a feldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányokkal kapcsolatos számításokat az ISO 22628:2002 szabvánnyal összhangban;
f) megjelölje a polimerekből és elasztomerekből készülő alkatrészeket a rendelet 16/A. §-ában és a 7/A. mellékletben meghatározott módon;
g) ellenőrizze, hogy nem használnak fel újra az V. részben felsorolt alkatrészeket új gépjárművek gyártása során.
3.2. A gyártó dokumentált formában az illetékes szerv rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó információt. Különösen az anyagok újrafeldolgozását és hasznosítását kell megfelelően dokumentálni.
4.1. * A melléklet 6. pontjában meghatározott előzetes gyártói értékelés alkalmazásában a jármű gyártójának be kell bizonyítania, hogy a beszállítóival kötött szerződéses megállapodások segítségével biztosítja e rendelet 16/A. §-ában meghatározott előírásoknak való megfelelést.
4.2. * A melléklet 6. pontjában meghatározott előzetes gyártói értékelés alkalmazásában a jármű gyártójának eljárásokat kell kidolgoznia a következők érdekében:
a) az alkalmazandó követelmények ismertetése személyzetének és valamennyi beszállítójának;
b) annak figyelemmel kísérése és biztosítása, hogy a beszállítók e követelményeknek megfelelően cselekedjenek;
c) megfelelő adatok gyűjtése az ellátási lánc teljes hosszán;
d) a beszállítóktól érkező információk megvizsgálása és ellenőrzése;
e) a megfelelő intézkedések meghozatala abban az esetben, ha a beszállítóktól kapott adatok azt jelzik, hogy nem feleltek meg e rendelet 16/A. §-ában meghatározott követelményeknek.
4.3. * A 4.1. és 4.2. pontokban meghatározottak alkalmazása érdekében a jármű gyártójának az illetékes hatósággal egyetértésben az ISO 9000/14000-t vagy egyéb szabványosított minőségbiztosítási programot kell alkalmaznia.
A IV. rész függeléke
A megfelelőségi tanúsítvány mintája
| MEGFELELÉSI TANÚSÍTVÁNY | |
| A 2005/64/EK irányelv IV. MELLÉKLETÉVEL | |
| SZÁM: [....... hivatkozási szám] | |
| [....... az illetékes szerv] | |
| igazolja, hogy | |
| (gyártó): ............................................................................................................................................................................................. | |
| (a gyártó címe): .................................................................................................................................................................................. | |
| megfelel a 2005/64/EK irányelv IV. mellékletében foglaltaknak. | |
| Az elvégzett vizsgálatok időpontja: | |
| A vizsgálat végzője (az illetékes szerv neve és címe): | |
| A jelentések száma: | |
| Ez a tanúsítvány [..........................-ig időpont] érvényes. | |
| Kelt[...................................................................... hely] | |
| [........................................................................... dátum] | |
| [......................................................................... aláírás] | |
| Mellékletek: A gyártó által javasolt stratégia leírása az újrahasználat, az újrafeldolgozás és a hasznosítás területén. |
1. Bevezetés
Ez a rész az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek alkatrészeire vonatkozik, amelyeket nem szabad újrafelhasználni új járművek gyártása során.
2. Az alkatrészek listája
– valamennyi légzsák * , beleértve a párnákat, pirotechnikai működtetőket, elektronikai vezérlőegységeket és érzékelőket,
– biztonsági övek automata vagy nem automata egységei, beleértve a hevedereket, csatokat, övvisszahúzókat, pirotechnikai működtetőket,
– ülések (amennyiben a biztonsági öv rögzítéseit és/vagy a légzsákokat beépítették az ülésekbe),
– kormányzár-alkatrészek, amelyek a kormányoszloppal állnak kapcsolatban,
– indításgátlók, beleértve a jeladókat és az elektronikus vezérlőegységeket,
– kibocsátás-utókezelő rendszerek (például katalizátorok, részecskeszűrők),
– kipufogó hangtompítók.
1. A gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerekre vonatkozó követelményeket a 78/2009/EK rendelet határozza meg.
1.1. E melléklet a járművekbe eredeti felszerelésként vagy külön egységként beépített elülső védelmi rendszerekre és az ilyen eszközökkel felszerelt járművekre alkalmazandó.
2. A jóváhagyó hatóság a gépjárműtípusnak az arra felszerelendő elülső védelmi rendszerrel kapcsolatos EK típusjóváhagyása és az elülső védelmi rendszer önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyása során a 78/2009/EK rendelet 10. cikke alapján jár el.
1. Általános rendelkezések
Ez a melléklet meghatározza a járművek típusjóváhagyásának követelményeit a járművekbe szerelt légkondicionáló rendszerek kibocsátása és biztonságos működése tekintetében. Megállapítja továbbá ezen rendszerek utólagos beszerelésére és újratöltésére vonatkozó rendelkezéseket.
2. A melléklet alkalmazási köre
2.1. Ez a melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban ER.) A. Függelék A/2. számú mellékletében meghatározott M1 és N1 kategóriájú gépjárművekre alkalmazandó, a 2.2. pontban meghatározott eltéréssel.
2.2. E melléklet alkalmazásában N1 kategóriájú járműnek az A/2. számú melléklet I. Rész 1.5.3.1.4. alpontjának táblázata alapján I. osztályba sorolt járművek minősülnek.
3. Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
3.1. „jármű”: e melléklet – 2. pontban meghatározott – alkalmazási körébe tartozó gépjármű;
3.2. „járműtípus”: az ER. A. Függelék A/2. számú mellékletének II. Részében meghatározott járműtípus;
3.3. „légkondicionáló rendszer”: minden olyan rendszer, amelynek fő rendeltetése az, hogy csökkentse a léghőmérsékletet és páratartalmat a jármű utasterében;
3.4. „kétpárologtatós rendszer”: az a rendszer, amelyben az egyik párologtató a motorházban, a másik a jármű egy másik terében kerül beszerelésre; minden ettől eltérő rendszer egypárologtatós rendszernek tekintendő;
3.5. „fluortartalmú üvegházhatású gázok”: a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében meghatározott részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluor-karbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6), valamint az ezen anyagokat tartalmazó készítmények, de nem értendők ide az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * által szabályozott anyagok;
3.6. „részlegesen fluorozott szénhidrogén”: olyan szerves vegyület, amely szénből, hidrogénből és fluorból áll és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot;
3.7. „perfluor-karbon”: olyan szerves vegyület, amely csak szénből és fluorból áll és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot;
3.8. „globális felmelegedési potenciál”: a fluortartalmú üvegházhatású gázok éghajlat-melegedést okozó, szén-dioxidhoz viszonyított potenciálja. A globális felmelegedési potenciált (global warming potential, GWP) úgy kell kiszámítani, hogy a gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához. A vonatkozó GWP-értékek az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) által elfogadott harmadik értékelő jelentésből származnak („200l-es IPCC GWP értékek”);
3.9. „készítmény”: két vagy több anyagból álló keverék, amelyek közül legalább az egyik fluortartalmú üvegházhatású gáz. A készítmény teljes globális felmelegedési potenciálját * a melléklet függelékében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni;
3.10. „utólagos beszerelés”: légkondicionáló rendszer beszerelése a járműbe annak forgalomba helyezését követően.
4. A jármű típusjóváhagyásának feltételei a légkondicionáló rendszer kibocsátása tekintetében:
4.1. a jóváhagyó hatóság a légkondicionáló rendszer kibocsátása tekintetében kizárólag azon járműtípusokra adja meg az általános forgalomba helyezési engedélyt, az EK-típusjóváhagyást, illetve nemzeti típusjóváhagyást és a típusbizonyítványt, amelyek ezen mellékletben megállapított követelményeknek megfelelnek;
4.2. az ER. A. Függelék 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes jármű-típusjóváhagyás során a gyártó az ER. A. Függelék A/1. számú mellékletében meghatározott adatok megadásával köteles információt nyújtani az új gépjárművekbe beszerelt légkondicionáló rendszerekben használt hűtőközeg fajtájáról;
4.3. a 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerrel tervezett járművek típusjóváhagyása abban az esetben adható meg, ha a légkondicionáló rendszer szivárgási vesztesége – a 7.1. alpontban meghatározott vizsgálati eljárás szerint – nem haladja meg az 5. pontban megállapított megengedhető határértékeket.
5. Típusjóváhagyási rendelkezések
5.1. 2008. július 5. napját követően – a légkondicionáló rendszerek kibocsátásával kapcsolatos indokokra tekintettel – a jóváhagyó hatóság abban az esetben:
– adja ki az általános forgalomba helyezési engedélyt és a típusbizonyítványt, illetve adja meg az EK-típusjóváhagyási a járműtípushoz, továbbá
– engedélyezi az új jármű forgalomba helyezését, forgalomba hozatalát és használatba vételét,
amennyiben a 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerrel tervezett jármű megfelel ezen mellékletben megállapított követelményeknek.
5.2. 2009. január 5. napját követően nem adható ki az általános forgalomba helyezési engedély, a típusbizonyítvány, illetve az EK-típusjóváhagyás azon járműtípusokra, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, kivéve ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgási vesztesége a 7.1. pontban hivatkozott bizottsági rendelet szerint vizsgálva nem haladja meg egypárologtatós rendszer esetében a 40 g/év, illetve kétpárologtatós rendszer esetében a 60 g/év mértéket.
5.3. 2010. január 5. napját követően, azon új járművek vonatkozásában, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon – kivéve, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgási vesztesége a 7.1. pontban hivatkozott bizottsági rendelet szerint vizsgálva nem haladja meg egypárologtatós rendszer esetében a 40 g/év, illetve kétpárologtatós rendszer esetében a 60 g/év mértéket – a jóváhagyó hatóság:
a) az ER. A. Függelékének 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában nem tekinti érvényesnek a járműhöz kiadott megfelelőségi igazolást, és
b) nem engedélyezi a forgalomba helyezést, megtiltja a forgalmazást és a használatba vételt.
5.4. 2011. január 1-jétől, azon járműtípusra vonatkozóan, amelynek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, a jóváhagyó hatóság nem adja meg az EK-típusjóváhagyást, illetve a nemzeti típusjóváhagyást.
5.5. 2017. január 1-jétől, azon új járművek tekintetében, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, a jóváhagyó hatóság:
a) az ER. A. Függelékének 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában nem tekinti érvényesnek a megfelelőségi igazolást, és
b) nem engedélyezi a forgalomba helyezést, megtiltja a forgalmazást és a használatba vételt.
6. Utólagos beszerelés és újratöltés
6.1. 2011. január 1-jétől olyan légkondicionáló rendszer, amelyet úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, nem szerelhető be utólag olyan járművekbe, amelyek típusjóváhagyása ezen időpontot követően történik. 2017. január 1-jétől ilyen légkondicionáló rendszer nem szerelhető be utólag semmilyen járműbe.
6.2. 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz nem tölthető egyetlen olyan jármű légkondicionáló rendszerébe sem, amelynek típusjóváhagyása 2011. január 1-jén vagy azt követően történik. 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal, 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz nem tölthető egyetlen jármű légkondicionáló rendszerébe sem, kivéve azon légkondicionáló rendszerek újratöltését, amelyek ilyen gázokat tartalmaznak, és amelyeknek járműbe szerelése még a fenti időpont előtt történt.
6.3. Amennyiben a rendszerből rendkívüli mennyiségű hűtőközeg szivárgott ki, a légkondicionáló rendszerek szervizelésére és javítására szakosodott szolgáltatók nem tölthetik újra e berendezéseket fluortartalmú üvegházhatású gázokkal addig, amíg a szükséges javítás be nem fejeződik.
7. Végrehajtási rendelkezések
7.1. E melléklet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, ezen belül
a) a járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezéseket, és
b) a 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok légkondicionáló rendszerből való szivárgási veszteségének mérését szolgáló egységes vizsgálati eljárást a Bizottság 706/2007/EK rendelete * (2007. június 21.) írja elő.
A készítmény teljes GWP-je az egyes anyagok GWP-jükkel szorzott súlyarányai összegének súlyozott átlaga.
Σ (X anyag% * GWP) + (Y anyag% * GWP) + ... (N anyag% * GWP)
ahol a% a +/– 1%-os tűréshatárral megengedett súly szerinti hozzájárulás.
Például: a képletet egy 23%-ban HFC–32-t, 25%-ban HFC–125-öt és 52%-ban HFC–134a-t tartalmazó képzelt gázelegyre alkalmazva
Σ (23% * 550) + (25% * 3400) + (52% * 1300) → Teljes GWP = 1652,5
1. A hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó követelményeket az Európai Parlament és a Tanács 79/2009/EK rendelete (a továbbiakban: 79/2009/EK rendelet) határozza meg.
1.1. A közlekedési hatóság, a hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján, új gépjárművek, illetve új típusú hidrogén-alkotórészek vagy rendszerek EK-típusjóváhagyásánál, új járművek esetében a járművek nyilvántartásba vételénél, eladásánál és üzembe helyezésénél, új hidrogén alkotórészek és hidrogénrendszerek eladásánál és üzembe helyezésénél a 79/2009/EK rendelet 11. cikkében foglaltak alapján jár el.
2. A hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyása során az A/39., az A/40. és az A/53. számú mellékletben foglaltak nem alkalmazandók.
1. * E függelék alkalmazásában – a rendelet 2. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a járművek kategóriáit a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet B. Függelékében foglaltak határozzák meg.
1.1. * E függelék alkalmazásában: „járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az e Függelék mellékletében meghatározott jellemzők tekintetében.
1.2-1.4. *
2. *
3. E Függelék B/1., B/2., valamint B/4–B/12. számú mellékleteiben foglalt követelményeket 2000. július 1. helyett 2002. január 1. napjától kell alkalmazni. *
1. * A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések
1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.
1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések
1.2.1. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezésére vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően
a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint
b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése,
amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.
1.2.2. 2007. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) abban az esetben adható ki, ha a járműtípus a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezése tekintetében megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek.
2. Fogalommeghatározások
9.1. A jármű típusa a jármű fékezése szempontjából:
olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól a következő jellemzőkben:
2.1.1. a jármű kategóriája,
2.1.2. a műszakilag megengedett össztömeg,
2.1.3. a tömeg tengelyenkénti eloszlása,
2.1.4. a legnagyobb tervezési sebesség,
2.1.5. a fékberendezésnek a típusa,
2.1.6. a tengelyek száma és elrendezése,
2.1.7. a motor típusa,
2.1.8. a sebességfokozatok száma és azok áttétele;
2.1.9. az erőátvitel végáttétele;
2.1.10. a gumiabroncsok méretei.
2.2. A fékberendezés:
a motor kivételével azoknak a részeknek az összessége, amelyek feladata, hogy progresszíven folyamatosan csökkentsék a mozgó jármű sebességét, vagy megállítsák azt, vagy mozdulatlan állapotban tartsák amennyiben már áll; ezeket a funkciókat a 3.1.2. pont határozza meg pontosan. A fékberendezés a fékpedálból, illetve fékkarból, az erőátvitelből és irányítóból, az átvitelből és a tulajdonképpeni fékből áll.
2.3. Működtető berendezés:
a vezető által közvetlenül működésbe hozott rész, mellyel a fékezéshez vagy az annak irányításához szabályozásához szükséges energia átadását szabályozza. Ez az energia lehet a vezető izomereje, vagy a vezető által szabályozott más forrásból származó energia, vagy e két energiaforrás kombinációja.
2.4. Átvitel:
a működtető berendezés és a fékek közt elhelyezkedő, azokat funkcionálisan összekötő elemek összessége. Ha a fékerőt egy, a vezetőtől független, de általa irányított energiaforrás szolgáltatja vagy egészíti ki, a szerkezetben található energiaforrás szintén az átvitel része.
2.5. Fék:
a fékberendezésnek azok a részei, amelyekben a jármű mozgását ellensúlyozó erők létrejönnek.
2.6. Különböző fajtájú fékberendezések:
az alábbi alapvető jellemzőikben különböző rendszereket jelenti:
2.6.1. különböző tulajdonságú alkatrészeikben;
2.6.2. különböző tulajdonságú anyagokból készült alkatrészeikben, vagy eltérő alakú vagy méretű alkatrészeikben;
2.6.3. az alkatrészek különböző módon történt összeszerelésében.
2.7. A fékberendezés alkatrésze(i):
egy vagy több olyan különálló elem, melyek – összeszerelve – a fékberendezést alkotják.
2.8. A kombinált fékberendezés:
2.8.1. a kétkerekű segédmotoros kerékpárok és kétkerekű motorkerékpárok esetében olyan rendszer, melyben egyetlen irányító segítségével legalább két külön keréken elhelyezkedő fék jön egyszerre működésbe:
2.8.2. a háromkerekű segédmotoros kerékpárok és motoros triciklik esetében a minden kerékre egyszerre ható érintő fékberendezés;
2.8.3. az oldalkocsis motorkerékpárok esetében a legalább az első és a hátsó kerékre ható érintő fékberendezés. Következésképpen az egyszerre a hátsó kereket és az oldalkocsi kerekét egyszerre fékező rendszer hátsó féknek minősül.
2.9. Folyamatos és fokozatos fékezés:
az olyan fékezés, melynek során a berendezés rendes működési tartományában és akár a fékek alkalmazása, akár azok kieresztése közben:
2.9.1. a vezető az irányítóra gyakorolt hatással bármely pillanatban növelheti vagy csökkentheti a fékerőt;
2.9.2. a fékerő az irányítóra gyakorolt hatással arányosan változik (monoton függvény); és
2.9.3. a fékerőt megfelelő pontossággal és könnyen lehet szabályozni.
2.10. Legnagyobb tervezési sebesség:
az a sebesség, melyet a jármű vízszintes felszínen túlzott illetéktelen külső hatás nélkül elér, figyelembe véve a jármű szerkezetére és felépítésére vonatkozó bármilyen külön korlátozást is.
2.11. Terhelt jármű:
más rendelkezés hiányában a maximális tömegig terhelt jármű.
2.12. Terheletlen jármű:
a jármű önmagában, ahogy a vizsgálatra bemutatták, a vezetővel és a szükséges vizsgálóberendezéssel vagy műszerekkel együtt.
2.13. Műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg:
a gyártó által megadott, műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeg (ez nagyobb lehet, mint a nemzeti hatóság által megengedett legnagyobb össztömeg).
2.14. Nedves fék:
a 4.1.3. pont szerint kezelt fék vagy fékek.
3. A felépítés konstrukciós és felszerelési követelményei
3.1. Általános rész
3.1.1. A fékberendezés
3.1.1.1. A fékberendezésnek olyan tervezésűnek, szerkezetűnek és felépítésűnek kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy rendeltetésszerű használata mellett a jármű az általa elszenvedett rázkódás ellenére megfelelhessen a jelen melléklet előírásainak.
3.1.1.2. A fékberendezésnek olyan szerkezetűnek és felépítésűnek kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy különösen a korrózióval és az elöregedéssel szemben ellenálló legyen.
3.1.1.3. * A fékbetétek nem tartalmazhatnak azbesztet.
3.1.2. A fékberendezés funkciói
A 2.2. pontban meghatározott fékberendezés elégítse ki a következő feltételeket:
3.1.2.1. Üzemi fékezés
Az üzemi fékezésnek lehetővé kell tennie a jármű mozgásának szabályozását és a jármű gyors, biztonságos és hatásos megállítását, bármekkora is legyen annak sebessége vagy terhelése, és bármilyen fokú lejtőn is haladjon fölfelé vagy lefelé. A fékerőnek fokozatosan változtathatónak kell lennie. A vezetőnek a vezetőülésből, kezének a kormányról történő elmozdítása nélkül kell képesnek lennie a fékezés kivitelezésére.
3.1.2.2. Biztonsági fékezés
A biztonsági (vész-) fékezésnek lehetővé kell tennie az üzemi fék meghibásodása esetén a jármű ésszerű távolságon belüli megállítását. A fékerőnek fokozatosan változtathatónak kell lennie. A vezetőnek a vezetőülésben ülve, legalább egyik kezét a kormányon hagyva kell képesnek lennie a fékezés kivitelezésére. A jelen előírások céljára feltételezett, hogy az üzemi fékben nem következik be egyszerre egynél több meghibásodás.
3.1.2.3. Rögzítőfék (ahol van)
A rögzítőféknek lehetővé kell tennie a jármű nyugalmi állapotban, lejtőn vagy emelkedőn történő megtartását a vezető távollétében is oly módon, hogy fékezésben részt vevő alkatrészeket teljesen mechanikus szerkezet tartsa a befékezett helyzetben. A vezetőnek el kel tudni érnie ezt a fékezést a vezetőülésből.
3.2. A fékberendezések tulajdonságai
3.2.1. Minden kétkerekű segédmotoros kerékpárt és kétkerekű motorkerékpárt két egymástól független vezérlésű és független erőátvitelű üzemi fékberendezéssel kell felszerelni, melyek közül az egyik legalább az első, a másik legalább a hátsó kerékre hat.
3.2.1.1. A két fékberendezés fékezhet egyszerre, de csak akkor, ha az egyik fékberendezés meghibásodása nem érinti a másik teljesítményét. Bizonyos elemek, mint pl. maga a fék, a fékhengerek és a hozzájuk tartozó dugattyúk (kivéve a tömítéseket), a fékrudazat és fékkulcs szerkezetek nem számítanak meghibásodásra hajlamos alkatrésznek, amennyiben erősre méretezettek, karbantartáskor könnyen hozzáférhetőek, és kielégítő biztonsági tulajdonságokat mutatnak.
3.2.1.2. A rögzítőfék nem kötelező.
3.2.2. Minden oldalkocsis motorkerékpárt fel kell szerelni azokkal a fékekkel, melyekkel az oldalkocsi hiánya esetén szerelnék fel. Ha a jármű oldalkocsival történő vizsgálata során ezek a fékek elegendőek a megkövetelt teljesítmény eléréséhez, az oldalkocsi kerekére nem kell féket szerelni, a rögzítőfék nem kötelező.
3.2.3. Minden háromkerekű segédmotoros kerékpárt fel kell szerelni:
3.2.3.1. vagy két egymástól független üzemi fékberendezéssel, melyek együtt hozzák működésbe a fékeket az összes keréken, vagy
3.2.3.2. egy minden kereket fékező üzemi fékberendezéssel, és egy biztonsági (szükséghelyzeti) fékberendezéssel, mely lehet egyben a rögzítőfék is.
3.2.3.3. Emellett minden háromkerekű segédmotoros kerékpárt fel kell szerelni egy, legalább az egyik tengely kerekét vagy kerekeit fékező rögzítő fékberendezéssel. A rögzítő fékberendezésnek, mely lehet a 3.2.3.1. alatt meghatározott két berendezés egyike, függetlenek kell lennie attól a berendezéstől, amelyik a másik tengelyre vagy tengelyekre hat.
3.2.4. Minden motoros triciklit fel kell szerelni:
3.2.4.1. lábbal szabályozható, az összes kerékre ható üzemi fékberendezéssel és biztonsági (szükséghelyzeti) fékberendezéssel, amely lehet a rögzítőfék, és
3.2.4.2. legalább az egyik tengely kerekeit fékező rögzítő fékberendezéssel. A rögzítő fékberendezés fékpedáljának, illetve fékkarjának függetlennek kell lennie az üzemi fékberendezés fékpedáljától, illetve fékkarjától.
3.2.5. A fékberendezések hassanak olyan fékező felületekre, amelyek vagy merev kötéssel vagy olyan alkatrészekkel vannak a kerekekhez erősítve, amelyek valószínűleg nem hibásodnak meg.
3.2.6. A fékberendezéseknek a járműre felerősített minden alkatrészeit úgy kell biztosítani, hogy a fékberendezések normális működési feltételek esetén nem mondhatják fel a szolgálatot.
3.2.7. A fékberendezések megfelelően kent és beállított állapotban könnyedén működjenek.
3.2.7.1. A fékek elhasználódásának vagy kézi, vagy automatikus beállítással könnyen kiegyenlíthetőnek kell lennie. A fékeknek egészen addig a hatékony fékezést lehetővé tevő helyzetben állíthatónak kell lenniük, amíg a fékbetétek annyira el nem használódnak, hogy ki kell azokat cserélni.
3.3. A fékpedált, illetve a fékkart és az áttétel és fékek alkatrészeit annyi mozgási ráhagyással kell méretezni, hogy amikor a fékek fölmelegszenek és a fékbetétek elérték az elhasználódás maximális megengedett mértékét, a hatásos fékezés biztosított legyen anélkül, hogy azonnali beállításra lenne szükség.
3.4. A fékberendezés alkatrészei használat közben, ha helyesen vannak beállítva, csak meghatározott alkatrészekkel érintkezhetnek.
3.4.1. A hidraulikus átvitelű fékberendezések esetében, a tartalék folyadékot tartalmazó tartályokat úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy a tartalék folyadék szintje könnyen ellenőrizhető legyen. Ez az előírás nem vonatkozik a 25 km/óra vagy ennél kisebb végsebességű segédmotoros kerékpárokra.
4. Vizsgálatok és hatásosság
4.1. A fékvizsgálatok
4.1.1. Általános rész
4.1.1.1. * A fékberendezések esetén előírt hatásosságot a féktávolság és/vagy a legnagyobb átlagos lassulás alapján kell megadni. A fékberendezés hatásosságát a vizsgálat során a jármű kezdeti sebességéhez tartozó féktávolság mérésével és/vagy a legnagyobb átlagos lassulás mérésével kell meghatározni.
4.1.1.2. * A féktávolság az a távolság, amelyet a jármű attól a pillanattól tesz meg, amikor a vezető működésbe hozza a fékberendezés vezérlését, addig a pillanatig, amikor a jármű megáll; a jármű v1 kezdeti sebessége az a sebesség, amellyel a jármű akkor halad, amikor a vezető működésbe hozza a fékberendezés vezérlését; a kezdeti sebesség nem lehet kisebb a kérdéses vizsgálatra előírt sebesség 98 százalékánál. A dm legnagyobb átlagos lassulást a vb és ve közötti távolságon mért átlagos lassulásként kell kiszámítani a következő összefüggésből:
ahol:
dm a legnagyobb átlagos lassulás;
v1 a fent meghatározott sebesség;
vb a 0,8 v1 járműsebesség km/h-ban;
ve a 0,1 v1 járműsebesség km/h-ban;
Sb a v1 és a vb sebességérték között megtett távolság méterben;
se a v1 és a ve sebességérték között megtett távolság méterben.
A sebességet és a távolságot olyan műszerekkel kell meghatározni, amelyek pontossága a vizsgálatra előírt sebesség mellett +1%. A dm lassulás a sebesség és a távolság mérése helyett másképpen is meghatározható; ilyenkor a dm érték pontosságának +3%-nak kell lennie.
4.1.1.3. * A jármű típusjóváhagyáshoz az alábbi feltételek mellett végzett közúti vizsgálatokkal kell mérni a fékteljesítményt.
4.1.1.4. Vizsgálati feltételek
4.1.1.4.1. az üzemi fék vizsgálatát az alábbi feltételekkel kell végrehajtani:
4.1.1.4.1.1. a vizsgálat vagy bármilyen vizsgált sorozat megkezdésekor a gumiabroncsoknak hidegeknek kell lenniük, és a jármű álló állapotában ténylegesen a kerekekre nehezedő terhelés esetére előírt nyomáson kell lenniük,
4.1.1.4.1.2. a járművet a gyártó által előírt súlyeloszlás szerint kell megrakodni, ha terhelt állapotban kell vizsgálni,
4.1.1.4.1.3. a fékeknek minden 0 típusú teszt esetén hidegeknek kell lenniük: egy fék akkor tekinthető hidegnek, ha a tárcsák vagy a dob külső felületén mért hőmérséklet alacsonyabb 100 °C-nál,
4.1.1.4.1.4. a vezetőnek a vezetéskor elfoglalt rendes helyzetben kell ülnie a járművön, és a vizsgálat egész ideje alatt ebben a helyzetben kell maradnia,
4.1.1.4.1.5. a vizsgálóhelynek, síknak és száraznak kell lennie, és olyan felületűnek, ami jó tapadást tesz lehetővé,
4.1.1.4.1.6. a vizsgálatot akkor kell végrehajtani, amikor nincs a vizsgálat eredményét valószínűen befolyásoló szél
4.1.2. 0 típusú vizsgálat (hatásosság hideg fékek esetén)
4.1.2.1. Általános rész
4.1.2.1.1. * A hatásosságra vonatkozó határértékeket az alábbiakban járműkategóriánként adjuk meg; a járműnek az adott jármű-kategóriára előírt féktávolság és legnagyobb átlagos lassulás szempontjából egyaránt meg kell felelnie, de előfordulhat, hogy nem szükséges mindkét paramétert megmérni.
4.1.2.2. 0 típusú vizsgálat leválasztott motorral
4.1.2.2.1. A vizsgálatot annak a kategóriának az előírt sebességén kell végezni, ahova a jármű tartozik, úgyhogy az ezzel kapcsolatban előírt számadatok bizonyos tűréshatárral rendelkeznek. Az olyan járművek esetében, ahol két üzemi féket külön-külön is lehet működtetni, a fékberendezéseket külön kell vizsgálni. Mindegyik fékberendezésnek el kell érnie az egyes jármű-kategóriákra vonatkozó minimális hatásosságot.
4.1.2.2.1.1. Kézi sebességváltó szekrénnyel vagy automatikus erőátvitelű, ugyanakkor kézzel oldható sebességváltó szekrénnyel felszerelt jármű esetében a vizsgálatokat a sebességváltó szekrény működése nélkül és/vagy a tengelykapcsoló oldásával vagy másként leválasztott motorral kell végezni
4.1.2.2.1.2. A más típusú automatikus erőátvitelű járművek esetében a vizsgálatokat a rendes üzemi feltételek mellett kell lefolytatni.
4.1.2.3. A motorkerékpárok (oldalkocsival vagy anélkül) és a motoros triciklik 0 típusú tesztje összekapcsolt motorral
4.1.2.3.1. A vizsgálatot terheletlen állapotban, különböző sebességekkel kell végrehajtani, melyből a legalacsonyabbnak a jármű végsebességének 30%-ával, a legmagasabbnak a végsebesség 80%-ával vagy 160 km/órá-val kell egyenlőnek lennie, a kettő közül az alacsonyabbal. A maximális gyakorlati hatásosság adatait megmérik, és a jármű magatartásával együtt feljegyzik a vizsgálatról készített jegyzőkönyvbe. Abban az esetben, ha két üzemi fékberendezést külön lehet működtetni, a terheletlen jármű mindkét berendezését együtt és egyidejűleg kell vizsgálni.
4.1.2.4. 0 típusú vizsgálat leválasztott motorral, nedves fékkel
4.1.2.4.1. Ezzel az eljárással (a 4.1.3.1-ben foglalt mentesség figyelembevételével) a segédmotoros kerékpárokat és motorkerékpárokat kell vizsgálni (de a motoros tricikliket nem). A vizsgálati eljárás megegyezik a 0 típusú leválasztott motorral végzett vizsgálatéval, kivéve a fékek 4.1.3. alatt leírt benedvesítését.
4.1.3. A nedves fékkel folytatandó vizsgálatok külön előírásai
4.1.3.1. Zárt fékek: ezt a sorozatú 0 típusú vizsgálatot nem szükséges hagyományos dobfékkel vagy olyan teljesen zárt fékkel felszerelt járműveken végrehajtani, ahol a rendes működési feltételek mellett nem juthat víz a fékbe.
4.1.3.2. A nedvesített fékkel történő vizsgálatot ugyanolyan körülmények közt kell végrehajtani, mint a száraz fék vizsgálatát. Nem lehet állítani a fékberendezésen, vagy bármi módon megváltoztatni azt, kivéve féknedvesítéshez szükséges felszerelést.
4.1.3.3. A tesztberendezésnek folyamatosan nedvesen kell tartania a fékeket minden egyes vizsgálati menet alkalmával, fékenként 15 l/óra vízmennyiséggel. Az egy keréken elhelyezkedő két tárcsafék két féknek minősül.
4.1.3.4. A nyitott vagy részben nyitott tárcsafékek esetében az előírt vízmennyiséget oly módon kell a forgó tárcsára irányítani, hogy az egyenletesen eloszoljék a súrlódó betét vagy súrlódó betétek által érintett felületén vagy felületein.
4.1.3.4.1. A teljesen nyitott tárcsafékek esetében a vizet 45 fokkal a súrlódó pofa, illetve pofák előtt kell a tárcsa felületére vagy felületeire irányítani.
4.1.3.4.2. A részben nyitott tárcsafékek esetében a vizet 45 fokkal a pajzs vagy terelőlap előtt kell a tárcsa felületére vagy felületeire irányítani.
4.1.3.4.3. A vizet folyamatos sugárban, a tárcsa felszínét tekintve merőleges irányban egyfuratos fúvókákból kell a tárcsa vagy tárcsák felületére irányítani, és a fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy a tárcsa súrlódó betétek által érintett részének belső széle és a külső szélétől mért távolság kétharmad pontja közé essenek (lásd az 1. ábrát).
4.1.3.5. A teljesen zárt tárcsafékek esetében, melyek nem tartoznak a 4.1.3.1 hatálya alá, a vizet a pajzsok vagy terelőlapok mindkét oldalára kell irányítani a 4.1.3.4.1-gyel és a 4.1.3.4.3-mal megegyező módon és ponton. Ha a fúvóka egy szellőztető- vagy vizsgálónyílással esne egybe, a vizet az említett nyílástól negyed fordulattal előbb kell bejuttatni.
4.1.3.6. Ha a jármű egy el nem mozdítható alkatrészének ottléte következtében a vizet nem lehet a 4.1.3.3 és a 4.1.3.4. szerint a megjelölt helyre juttatni, a vizet a 45 fokot meghaladó első olyan ponton kell bevezetni, ahol annak folyamatos bejuttatása lehetséges.
4.1.3.7. A dobfékek esetében, amelyek nem tartoznak a 4.1.3.1. hatálya alá, az előírt vízmennyiséget egyenletesen kell elosztani a fékberendezés két oldalán (vagyis a nyugalomban lévő fékpofán és a dobon) úgy, hogy a fúvókák a kerékagy és a fékdob külső kerülete közötti távolság kerülettől számított kétharmadánál legyenek.
4.1.3.8. A 4.1.3.7. alatti követelményeknek és annak a követelménynek alárendelve, hogy fúvóka nem lehet a mozdulatlan fékpofán lévő szellőző- vagy vizsgálónyílástól számított 15 fokon belül, vagy nem eshet egybe ilyen nyílással, a dobfékek vizsgálóberendezését úgy kell elhelyezni, hogy az optimális folyamatos vízbejuttatást eredményezzen.
4.1.3.9. A fékek megfelelő benedvesítése érdekében közvetlenül a vizsgálat lefolytatása előtt a járművet a következőképpen kell járatni:
4.1.3.9.1. a nedvesítőberendezés e mellékletben leírt folyamatos működtetése mellett,
4.1.3.9.2. az előírt vizsgálósebességen,
4.1.3.9.3. a vizsgálandó fékberendezés(ek) működtetése nélkül,
4.1.3.9.4. a vizsgálat elvégzésére kijelölt pont előtt legalább 500 méteren
4.1.3.10. A kerékperemfékek esetében, melyeket a 25 km/óra vagy annál alacsonyabb végsebességű segédmotoros kerékpárokra szerelnek fel, a vizet a kerék peremére kell irányítani, ahogy azt a 2. ábra mutatja.
1. ábra
A víz bevezetésének módja tárcsafékek esetén
2. ábra
A víz bevezetésének módja kerékperemfékek esetén
4.1.4. I típusú vizsgálat
4.1.4.1. Külön előírások
4.1.4.1.1. Minden motorkerékpár (legyen az oldalkocsis vagy anélküli) és a motoros tricikli üzemi fékjeit ismételt megállással kell vizsgálni úgy, hogy a jármű az alább megadott feltételek szerint terhelt állapotban van. A kombinált fékrendszerrel felszerelt járművek esetében az ilyen üzemi fékberendezést elég az I típusú vizsgálatnak alávetni.
4.1.4.1.2. Az I típusú vizsgálatot három részben végzik.
4.1.4.1.2.1. 4.1.2.2. vagy 4.1.2.3.1. szerint előírt 0 típusú teszt;
4.1.4.1.2.2. a 4.1.4.2 követelményeinek megfelelő 10 ismételt megállásból álló sorozat;
4.1.4.1.2.3. egyetlen 0 típusú mérés, amelyet 4.1.4.1.2.2. pont alatt meghatározott vizsgálat után a lehető leghamarabb, de legalább az azt követő egy percen belül végre kell hajtani a 4.1.4.1.2.1. pont szerint meghatározott vizsgálattal azonos feltételek mellett, különös tekintettel arra, hogy a működtető berendezésre kifejtett erő lehetőleg változatlan legyen, és annak átlagértéke ne haladja meg az abban a vizsgálatban használt erő átlagértékét.
4.1.4.2. Vizsgálati körülmények
4.1.4.2.1. * A vizsgálandó járműnek és féknek/fékeknek lényegében száraznak kell lenniük, és a féknek/fékeknek hidegnek kell lennie/lenniük. A fék hidegnek tekinthető, ha a féktárcsán vagy a fékdob külső részén mért hőmérséklet 100 °C alatt van.
4.1.4.2.2. A kezdeti sebesség:
4.1.4.2.2.1. az első fék(ek) vizsgálatára: a jármű végsebességének 70%-a vagy 100 km/óra, a kettő közül az alacsonyabb;
4.1.4.2.2.2. a hátsó fék(ek) vizsgálatára: a jármű végsebességének 70%-a vagy 80 km/óra, a kettő közül az alacsonyabb;
4.1.4.2.2.3. a kombinált fékrendszer vizsgálatához: a jármű végsebességének 70%-a vagy 100 km/óra, a kettő közül az alacsonyabb.
4.1.4.2.3. A fékezés megkezdése és az azt követő fékezés megkezdése közötti távolságnak 1000 méternek kell lennie.
4.1.4.2.4. A sebességváltó, illetve a tengelykapcsoló a következőképpen használandó:
4.1.4.2.4.1. Kézi sebességváltóval felszerelt jármű vagy olyan automatikus erőátvitelű jármű esetén, ahol a sebességváltó kézi úton szétkapcsolható, a kezdeti vizsgálati sebesség eléréséhez szükséges legnagyobb sebességfokozatot kell használni a következő fékezés megkezdéséig, és a sebességváltót bekapcsolva kell hagyni a megállások alatt. Mikor a jármű sebessége a kezdeti vizsgálati sebesség 50%-ára esik le, a motort szét kell kapcsolni.
4.1.4.2.4.2. Egy teljesen automatikus erőátvitelű jármű esetében, az ilyen berendezés rendes működési feltételei mellett kell végezni a vizsgálatot.
A vizsgálat helyszínének megközelítésekor a kezdeti vizsgálati sebességnek megfelelő sebességfokozatot kell használni.
4.1.4.2.5. Minden egyes megállás után a járművet azonnal a lehető leggyorsabban maximális gyorsítással fel kell gyorsítani a kezdeti vizsgálati sebességre, és a következő fékezés megkezdéséig ezen a sebességen kell tartani. Ha szükséges, a jármű a gyorsítás előtt megfordulhat a tesztpályán.
4.1.4.2.6. Az irányítóra gyakorolt erőt az első megálláshoz úgy kell beállítani, hogy 3 m/s2 átlagos lassulást vagy az annál a féknél elérhető legnagyobb lassulást idézze elő, a kettő közül az alacsonyabbat; ennek az erőnek azonosnak kell lennie a 4.1.4.1.2. pont által megkövetelt további megállások ideje alatt.
4.1.4.3. Maradó hatásosság
4.1.4.3.1. Az I típusú vizsgálat végén a szétkapcsolt motorú 0 típusú vizsgálatnak megfelelő körülmények közepette (különös tekintettel arra, hogy az irányítóra gyakorolt erő a lehető leginkább változatlan legyen és annak átlagértéke ne haladja meg a ténylegesen használt erő átlagértékét) kell megmérni a üzemi fékberendezés maradó hatásosságát (a hőmérsékleti körülmények különbözhetnek)
4.1.4.3.2. Ez a maradó hatásosság nem lehet:
4.1.4.3.2.1. lassulásban kifejezve: kevesebb, mint a 0 típusú tesztvizsgálat során elért lassulási érték 60%-a;
vagy
4.1.4.3.2.2. féktávolságban kifejezve: több, mint a következő képlet szerint számított féktávolság értéke;
S2 ≤ 1,67·S1–0,67·a·V
ahol:
S1 = a 0 típusú vizsgálat alatt elért féktávolság,
S2 = a maradó hatásosság vizsgálata során feljegyzett féktávolság,
a = 0,1,
V = a fékezés megkezdésekor meglévő sebesség, a 4.2.1.1 vagy a 4.5.1.2. meghatározása szerint.
4.2. A fékberendezések hatásossága
4.2.1. A csak az első vagy a hátsó tengely kerekét vagy kerekeit fékező fékberendezéssel felszerelt járművek vizsgálatára vonatkozó előírások:
4.2.1.1. A segédmotoros kerékpárok vizsgálati sebessége V = 40 km/óra *
A motorkerékpárok (oldalkocsis vagy anélküliek) és a motoros triciklik vizsgálati sebessége 60 km/óra * .
4.2.1.2. A terhelt jármű fékhatásossága
4.2.1.2.1. Az I típusú maradó hatásosságvizsgálatok (oldalkocsis és anélküli motorkerékpárok) esetén a hatásosságszintet úgy kell feljegyezni, hogy feljegyzik a féktávolságot, az átlagos elért legnagyobb közepes lassulást és az irányítóra gyakorolt erőt.
4.2.1.2.1.1. Fékezés csak a az első fékkel
| Kategória | Féktávolság (S) (méterben) | Az ezeknek megfelelő átlagos legnagyobb lassulás (m/s2-ben) | |||||
| Kétkerekű segédmotoros kerékpárok | S ≤ 0,1V + | V2 – 90 | 3,4* | ||||
| Háromkerekű segédmotoros kerékpárok | S ≤ 0,1V + | V2 – 70 | 2,7** | ||||
| Kétkerekű motorkerékpárok | S ≤ 0,1V + | V2 – 115 | 4,4** | ||||
| Oldalkocsis motorkerékpárok | S ≤ 0,1V = | V2 – 95 | 3,6 | ||||
| * A 25 km/óra vagy annál alacsonyabb végsebességű, 45 mm vagy annál kisebb kerékperemű (kód: 1,75) | |||||||
| segédmotoros kerékpárok esetében ez az érték 2,8 vagy S ≤ 0,1V + | V2 – 73 | Ha a korlátozott tapadás miatt ezt az | |||||
| értéket nem érik el minden egyes fékberendezéssel, a 4,0 m/s2 érték mellett mindkét fékberendezést egyidejűleg használva kell a terhelt járművet vizsgálni. | |||||||
| ** Ha a korlátozott tapadás miatt ezt az értéket egyetlen fékberendezés nem éri el, az értékek a következőkkel helyettesítendők mindkét fékberendezés egyidejű használata és a terhelt jármű teszteléses vizsgálata során: – háromkerekű segédmotoros kerékpárok: 4,4 m/s2; – kétkerekű motorkerékpárok: 5,8 m/s2. | |||||||
4.2.1.3. Fékezés csak a hátsó fékkel
| Kategória | Féktávolság (S) (méterben) | Az ezeknek megfelelő átlagos legnagyobb lassulás (m/s2-ben) | |||
| Kétkerekű segédmotoros kerékpárok | S ≤ 0,1V + | V2 – 70 | 2,7 | ||
| Háromkerekű segédmotoros kerékpárok | S ≤ 0,1V + | V2 – 70 | 2,7** | ||
| Kétkerekű motorkerékpárok | S ≤ 0,1V + | V2 – 75 | 2,9** | ||
| Oldalkocsis motorkerékpárok | S ≤ 0,1V = | V2 – 95 | 3,6 | ||
| ** Ha a korlátozott tapadás miatt ezt az értéket egyetlen fékberendezés nem éri el, az értékek a következőkkel helyettesítendők mindkét fékberendezés egyidejű használata és a terhelt jármű teszteléses vizsgálata során: – háromkerekű segédmotoros kerékpárok: 4,4 m/s2; – kétkerekű motorkerékpárok: 5,8 m/s2. | |||||
4.2.2. A terheletlen jármű fékhatásossága
4.2.2.1. A járműnek a gyakorlatban egyedül a vezető vezetésével történő gyakorlati vizsgálata nem szükséges, ha számítás igazolja, hogy a fékezett kerekeken a tömeg eloszlása lehetővé teszi, hogy az elért legnagyobb lassulás átlagértéke 2,5 m/s2 legyen, vagy
| S ≤ 0,1V + | V2 – 65 |
4.3. féktávolság minden egyes egyetlen tengelyt fékező berendezéssel.
4.3.1. A legalább az egyik fékberendezésük szerint összetett fékberendezésű járművek vizsgálatára vonatkozó előírások
4.3.1.1. A motorkerékpárokon (oldalkocsisokon vagy anélkülieken) és a motoros tricikliken végzett I típusú maradó hatásosságvizsgálatok esetén a hatásosságszintet úgy kell feljegyezni, hogy feljegyzik a megállást, a féktávolságot, az átlagos elért legnagyobb lassulást és az irányítóra gyakorolt erőt.
4.3.1.2. Vizsgálati sebesség V = 40 km/óra * a segédmotoros kerékpárok esetében.
Vizsgálati sebesség V = 60 km/óra * A motorkerékpárok (oldalkocsisok vagy anélküliek) és a motoros triciklik esetében.
4.3.1.3. A járművet terhelve és terhelés nélkül is tesztelik.
4.3.1.3.1. Fékezés csak az összetett fékrendszerrel
| Kategória | Féktávolság (S) (méterben) | Az ezeknek megfelelő átlagos legnagyobb lassulás (m/s2-ben) | |||
| segédmotoros kerékpárok | S ≤ 0,1V + | V2 – 115 | 4,4 | ||
| Kétkerekű motorkerékpárok | S ≤ 0,1V + | V2 – 132 | 5,1 | ||
| Oldalkocsis motorkerékpárok | S ≤ 0,1V + | V2 – 140 | 5,4 | ||
| Motoros triciklik | S ≤ 0,1V = | V2 – 130 | 5,0 | ||
4.3.1.3.2. Fékezés a második üzemi fékkel vagy a biztonsági fékkel, minden kategória
A féktávolság:
| S ≤ 0,1V + | V2 – 65 |
(az ennek megfelelő átlagos legnagyobb lassulás 2,5 m/s2).
4.3.2. A rögzítőfékberendezés fékhatásossága (ahol van ilyen)
4.3.2.1. A rögzítőfékberendezésnek, még ha össze is van kapcsolva az egyik fékberendezéssel, mozdulatlanul kell tudnia tartani a megrakodott járművet egy 18%-os lejtőn vagy emelkedőn.
4.3.3. A fékpedálra vagy fékkarra kifejtett erőre vonatkozó előírások
4.3.3.1. A fékkarra vagy fékpedálra kifejtett erő
kézi fékkar ≤ 200 N
fékpedál ≤ 350 N [segédmotoros kerékpárok és (oldalkocsis vagy anélküli) motorkerékpárok) fékpedál ≤ 500 N (háromkerekűek].
4.3.3.2. A rögzítőfék fékkarjára vagy fékpedáljára kifejtett erő
(kézi) fékkar ≤ 400 N
fékpedál ≤ 500 N.
4.3.3.3. A kézi fogantyújú kézifékek esetében a fogantyú végétől 50 mm-re lévő pont tekintendő a kézierő kifejtési pontjának.
4.3.3.4. A nedves fékekkel elérendő (legalacsonyabb és legmagasabb) hatásosságszintek
4.3.3.5. A nedves fékekkel elérendő átlagos lassulásnak a fékezés megkezdésétől számított 0,5 és 1,0 másodperc közti időben el kell érnie a száraz fékekkel az ugyanezen időszakban ugyanakkora irányítóra gyakorolt erő mellett elért lassulás legalább 60%-át * .
4.3.3.6. Az irányítóra kifejtett erőnek, melyet a lehető leghamarabb ki kell fejteni, ugyanakkorának kell lennie, mint a száraz fék(ek)kel 2,5 m/s2-es átlagos lassulás eléréséhez szükséges erőnek.
4.3.3.7. A nedves fék(ek)kel folytatott 0 típusú vizsgálat során a lassulás semmikor sem haladhatja meg a száraz fék(ek)kel elért eredmény 120%-át.
5. Blokkolásgátló
5.1. Általános rész
5.1.1. A jelen rendelkezések célja, hogy meghatározzák a kétkerekű segédmotoros kerékpárok, kétkerekű motorkerékpárok és a motoros triciklik blokkolásgátló berendezéssel felszerelt fékrendszereinek minimális hatásosságát. Ez nem teszi kötelezővé a járművek blokkolásgátló berendezéssel történő felszerelését, de amennyiben ilyen berendezéssel szerelik fel a járművet, annak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek.
5.1.2. A jelenleg ismert ilyen berendezések egy érzékelőből vagy érzékelőkből, egy vezérlőegységből vagy vezérlőegységekből és egy modulátorból vagy modulátorokból állnak. A jelen melléklet értelmében minden másmilyen felépítésű berendezés is blokkolásgátlónak minősül, ha legalább a jelen mellékletben előírt hatásosságot nyújtja.
5.2. Fogalommeghatározások
A jelen melléklet értelmében:
5.2.1. Blokkolásgátló
az üzemi fékrendszer olyan eleme, mely fékezés közben a jármű egy vagy több kerekén automatikusan szabályozza a megcsúszás (slip) mértékét a kerekek forgásirányában.
5.2.2. Érzékelő
a kerék vagy a kerekek forgásának vagy a jármű dinamikai állapotának megállapítására és ezen adatoknak a szabályozó irányítóegység felé történő továbbítására szolgáló alkatrész.
5.2.3. Vezérlőegység
az érzékelő(k) által továbbított adatok értékelésére és a modulátornak szánt jel kibocsátására szolgáló alkatrész.
5.2.4. Modulátor
a fékerő(ke)t az irányítóegységből érkező szabályozóegységtől kapott jelnek megfelelően változtató alkatrész.
5.3. A rendszer természete és jellemzői
5.3.1. Minden szabályozott keréknek olyannak kell lennie, hogy legalább a saját készülékét működésbe tudja hozni.
5.3.2. Minden, a berendezés, illetve az elektromos vezérlőegység(ek)en kívüli vezetékek áramellátásában bekövetkező megszakítást a vezetőnek optikai figyelmeztető jellel kell jelezni, melynek napfényben is jól láthatónak kell lennie; a vezető számára könnyen ellenőrizhetőnek kell lennie, hogy megfelelően működik-e a berendezés * .
5.3.3. A blokkolásgátló berendezés meghibásodása esetén, a terhelt jármű fékhatásossága nem csökkenhet a 4.2.1.2.1.1. vagy 4.2.1.3. pontban megkövetelt két érték közül az alacsonyabbik érték alá.
5.3.4. A berendezés működését elektromágneses mező nem befolyásolhatja negatívan * .
5.3.5. A blokkolásgátló berendezések hatásossága nem csökkenhet, ha a féket bármilyen fékezés alatt teljes erővel használják.
5.4. A tapadás kihasználása
5.4.1. Általános rész
5.4.1.1. A kétkerekű motorkerékpárok és a motoros triciklik esetében a blokkolásgátlóval felszerelt fékrendszer akkor tekinthető elfogadhatónak, ha kielégíti az
ε≥0,70
feltételt, ahol ε az 5.7. pontban meghatározott tapadáskihasználási együtthatót jelenti * .
5.4.1.2. Az ε tapadáskihasználási együtthatót olyan úton kell mérni, melynek tapadási együtthatója nem haladja meg 0,45-öt, és nem kevesebb 0,8-nál.
5.4.1.3. A járművet terheletlen állapotban kell vizsgálni.
5.4.1.4. A K tapadási együttható meghatározásának eljárását és az ε tapadáskihasználási együttható kiszámítására szolgáló képletet az 5.7. pont tartalmazza.
5.5. További ellenőrzések
5.5.1. A következő további ellenőrzéseket kell elvégezni a terhelés nélküli járművön.
5.5.1.1. A blokkolásgátló berendezés által szabályozott egyetlen kerék sem blokkolódhat, ha az irányítójára a 0,8 Vmax-ig terjedő, de 80 km/órát meg nem haladó kezdeti sebességek * esetén hirtelen a teljes működtető erőt * fejtik ki, legyen a jármű az 5.4.1.2. alatt meghatározott két útfelszín bármelyikén.
5.5.1.2. Ha egy a blokkolásgátló berendezés által szabályozott kerék az irányítóberendezésre kifejtett teljes erő * mellett elhagy egy, az 5.4.1.2-ben leírtak szerinti alacsony tapadású vagy magas tapadású felületet, a kerék nem blokkolódhat. A haladási sebességet és a fékek működtetésének pillanatát úgy kell megválasztani, hogy a blokkolásgátolt kerék nagy tapadású felületen való teljes mértékű forgása mellett a jármű az egyik felületről a másikra körülbelül 0,5 Vmax-szal, de legfeljebb 50 km/órával haladjon át.
5.5.1.3. Ha egy jármű az irányítóberendezésre kifejtett teljes erő * mellett az 5.4.1.2-ben leírtak szerinti alacsony tapadású felületről magas tapadású felületre halad át, a jármű lassulásának ésszerű időn belül el kell érnie a megfelelően magas értéket, és a jármű nem térhet el az eredeti haladási irányától. A haladási sebességet és a fékek működtetésének pillanatát úgy kell megválasztani, hogy a blokkolásgátolt kerék az alacsony tapadású felületen való teljes mértékű forgása mellett a jármű az egyik felületről a másikra körülbelül 0,5 Vmax-szal de legfeljebb 50 km/óra-val haladjon át.
5.5.1.4. Ha mindkét független fékberendezést blokkolásgátló berendezéssel szerelték fel, az 5.5.1.1., 5.5.1.2., és 5.5.1.3., alatt előírt vizsgálatokat is végre kell hajtani a két független fékberendezés együttes használata és a jármű stabilitásának folyamatos megmaradása mellett.
5.5.1.5. Mindazon által az 5.5.1.1., 5.5.1.2., 5.5.1.3., és 5.5.1.4. alatt elrendelt vizsgálatok során megengedhető a kerekek blokkolódása vagy nagymértékű kerékslip, amennyiben ez nem befolyásolja negatívan a jármű stabilitását. A 10 km/órás sebesség alatt a blokkolódás megengedett.
5.6. A K tapadási együttható megállapítása
5.6.1. A tapadási együtthatót a blokkolásgátló berendezés szétkapcsolása és minden kerék egyidejű fékezése mellett a jármű blokkolódás nélküli maximális lefékezési arányából állapítják meg * .
5.6.2. A fékezési vizsgálatokat a fékek 60 km/órás (vagy a 60 km/órát elérni nem képes járművek esetén nagyjából 0,9 Vmax) kezdeti sebesség melletti működtetésével kell végrehajtani úgy, hogy a jármű nincs terhelve (leszámítva a vizsgálóberendezést, illetve a szükséges biztonsági felszereléseket). A fék irányítójára gyakorolt hatásnak az összes vizsgálat során azonosnak kell maradnia.
5.6.3. A jármű maximális fékezési arányának a megállapítására, – a kerék vagy kerekek kritikus, közvetlenül a blokkolást megelőző pontjának eléréséig – egy sorozat vizsgálat végezhető az első és a hátsó fékerő változtatásával * .
5.6.4. A (Z) fékezési arányt a jármű sebességének 40 km/óráról 20 km/órára történő csökkenéséhez szükséges idő figyelembevételével, az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:
Z = 0,56/t
ahol t másodpercben szerepel.
Az 50 km/órát elérni nem képes járművek esetében a fékezési arányt a 0,8 Vmax-ról 0,8 Vmax – 20-ra történő csökkenéséhez szükséges idő figyelembevételével kell meghatározni, ahol a Vmax km/órában mérendő.
Z maximális értéke K.
5.7. Az ε tapadáskihasználási együttható megállapítása
5.7.1. A tapadás kihasználás a blokkolásgátló berendezés működése mellett elért maximális fékezési arány (Zmax) és a blokkolásgátló kikapcsolása után elért maximális fékezési arány (Zm) hányadosa. Minden blokkolásgátlóval felszerelt kereket külön kell megvizsgálni.
5.7.2. A Zmax-ot a három vizsgálat átlagának alapján kell kiszámolni felhasználva a jármű 5.6.4. alatti sebességcsökkenés eléréséhez szükséges időt.
5.7.3. A tapadáskihasználást a következő képlet adja meg:
ε= Zmax/Zm
0. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban: jármű) kezelőszerveinek, ellenőrző- és visszajelző lámpáinak megjelölésére terjed ki.
1. Fogalommeghatározások
Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:
1.1. „Kezelő szerv”: a járműnek minden olyan része vagy berendezése, amelyet a vezető közvetlenül tud működtetni és hatására a járműnek vagy egyes részeinek állapota vagy üzemi viselkedése megváltozik.
1.2. „Működést ellenőrző lámpa”: az a jelzés, amely egy készülék működtetését, üzemi viselkedést, a kritikus állapotot, üzemzavart vagy a funkció kimaradását jelzi.
1.3. „Visszajelző lámpa”: olyan készülék, amely információkat ad egy rendszer, vagy egy egység rendeltetésszerű működéséről vagy állapotáról, például egy folyadék töltési szintjéről.
1.4. „Szimbólum”: képi megjelenítés egy kezelőszerv, egy működtetést ellenőrző lámpa vagy egy visszajelző jelzőlámpa megjelöléséhez.
2. KÖVETELMÉNYEK
2.1. Megjelölés
A járműbe a 2.1.5. pont szerint beépített kezelőszerveket, ellenőrző és visszajelző jelzőlámpákat a következő rendelkezéseknek megfelelően kell megjelölni.
2.1.1. A szimbólumok egyértelműen térjenek el a háttér tónusától.
2.1.2. A szimbólumokat a kezelőszerven vagy a megjelölendő kezelőszerv ellenőrző lámpáján vagy ezek közelében kell elhelyezni. Ha ez nem lenne lehetséges, akkor a szimbólumot és a kezelőszervet vagy az ellenőrző lámpát a lehető legrövidebb folyamatos vonallal kell összekötni.
2.1.3. A távolsági fényt párhuzamosan futó vízszintes vonalakkal, a tompított fényt párhuzamosan futó, lefelé irányított vonalakkal kell ábrázolni.
2.1.4. Ha az optikai ellenőrző lámpákhoz színeket használnak, akkor azok jelentése az alábbi legyen:
– piros: veszély,
– borostyán: figyelmeztetés,
– zöld: rendeltetésszerű működés.
A kék szín csak a távolsági fény visszajelző lámpájánál használható.
2.1.5. A szimbólumok megjelölése és megjelenítése
1. ábra
A fényszóróműködtető készülék távolsági fényhez
A visszajelző lámpa színe: kék.
2. ábra
A fényszóróműködtető készülék tompított fényhez
A visszajelző lámpa színe: zöld.
3. ábra
Menetirányjelző
Megjegyzés: ha a bal és jobb oldali menetirányjelzőhöz külön visszajelző tartozik, a két nyilat külön is lehet használni.
A visszajelző lámpa színe: zöld.
4. ábra
Veszélyjelző lámpa (elakadásjelző)
Két lehetőség van:
– a megjelöléshez a szöveg mellett szimbólum elhelyezése
ellenőrző lámpa színe: piros
vagy
– a 3. ábrán bemutatott két menetirányjelző nyíl egyidejű villogása.
5. ábra
Kézi működtetésű hidegindító készülék (szivató)
A visszajelző lámpa színe: borostyán.
6. ábra
Hangjelző berendezés.
7. ábra
Tüzelőanyagtartály-töltési szintjelző
A visszajelző lámpa színe: borostyán.
8. ábra
A motorhűtő folyadék hőmérsékletjelzője
A visszajelző lámpa színe: piros.
9. ábra
Akkumulátortöltési-állapotjelző
A visszajelző lámpa színe: piros.
10. ábra
Kenőanyagnyomás-jelző
A visszajelző lámpa színe: piros.
11. ábra
Ködfényszóró(3)
A visszajelző lámpa színe: zöld.
12. ábra
Hátsó helyzetjelző ködlámpa (3)
A visszajelző lámpa színe: borostyán.
13. ábra
Működtető készülék a gyújtáshoz vagy a kiegészítő járulékos motorleállító készülékhez, „KI” helyzet
14. ábra
Működtető készülék a gyújtáshoz vagy a kiegészítő járulékos motorleállító készülékhez „BE” helyzet
15. ábra
Világításkapcsoló
A visszajelző lámpa színe: zöld.
16. ábra
Oldalsó helyzetjelző lámpák
Megjegyzés: Ha nincs külön kapcsoló, a 15. ábrán látható szimbólummal lehet jelölni.
A visszajelző lámpa színe: zöld.
17. ábra
Üresjárat jelzése
A visszajelző lámpa színe: zöld.
18. ábra
Elektromos indító (önindító)
Megjegyzések:
(1) A bekeretezett területek egyszínűek lehetnek.
(2) A szimbólum sötétre színezett részét körvonalai pótolhatják; ebben az esetben a rajzon fehérrel feltüntetett részt sötétre kell színezni.
(3) Ha egy kezelőszerkezettel működtetik a ködfényszórót és a hátsó ködlámpát is, akkor a ködfényszóró szimbólumát kell használni.
A 2.1.5. pontban ismertetett szimbólumok alapmintájának felépítése
1. ábra
Alapminta
Az alapminta a következőket foglalja magában:
1. egy alapnégyzet, 50 mm-es oldalhosszúsággal, ez az oldalhosszúság az eredeti „a” névleges értékének felel meg;
2. egy 56 mm átmérőjű alapkör, amelynek körülbelül akkora a területe, mint az alapnégyzeté (1);
3. egy második kör, 50 mm átmérővel, amelyet az alapnégyzet foglal magában (1);
4. egy második négyzet, amelynek sarkai az alapkörön (2) fekszenek, és oldalai párhuzamosak az alapnégyzetével (1);
5. és 6. két négyszög ugyanakkora területtel, mint az alapnégyzet (1), amelyeknek az oldalai merőlegesek egymásra, és úgy vannak elhelyezve, hogy azok az alapnégyzet szemközti oldalait egymással szimmetrikus pontokban metszik;
7. egy harmadik négyzet, amelynek oldalai az alapnégyzet (1) és az alapkör (2) metszési pontjaihoz képest 45°-os szögben futnak, ebből adódik az alapminta legnagyobb vízszintes és függőleges mérete;
8. egy szabálytalan nyolcszög, olyan egyenesekből áll, amelyek a négyzet (7) oldalaival 30°-os szöget zárnak be.
Az alapmintát 12,5 mm-es osztású olyan raszterre vitték fel, amely egybeesik az alapnégyzettel (1).
(az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell csatolni, ha azt a jármű EK-típus-jóváhagyási kérelemétől elkülönülten nyújtják be)
Sorszám (a kérelmező adja meg):
A motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típus kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak jelölésére vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelem tartalmazza a ER B. függelék B/2. számú mellékletében meghatározott adatokat:
– 0.1.,
– 0.2.,
– 0.4–0.6.,
– 9.2.1.
| A hatóság megnevezése |
EK-alkatrész-típusjóváhagyás motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak megjelölésére
MINTA
A műszaki szolgálat ...................................... számú jegyzőkönyve ................................. Kelt: ........
EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ...................................... a kiterjesztés száma ..........................
1. A jármű márkajele .............................................................................................................................
2. A jármű típusa, adott esetben kivitelei és változatai .........................................................................
3. A gyártó neve és címe .......................................................................................................................
4. A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe ...............................................................................
................................................................................................................................................................
5. A járművet vizsgálatra bemutatták ...................................................................................................
6. EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva *
7. Hely ...................................................................................................................................................
8. Kelt ....................................................................................................................................................
9. Aláírás .............................................................................................................................................
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.
2. Fogalommeghatározások
Ennek a mellékletnek az alkalmazásában
2.1. „Hangjelzést adó készülék”: olyan készülék, amely a közúti forgalomban veszélyes helyzetben a jármű jelenlétére vagy manőverezésére figyelmeztető hangjelzést ad. A hangjelzést adó készülék lehet:
2.1.1. olyan készülék, amelynek több olyan hangkibocsátó nyílása van, amelyeket egyetlen működtető elemmel üzembe lehet helyezni vagy
2.1.2. olyan készülék, amely több olyan részből áll, amelyek közül mindegyik egy hangjelzést ad, és egyetlen működtető készülékkel helyezhető üzembe
2.2. „Hangjelzést adó készülék típusa”: olyan hangjelzést adó készülékek összessége, amelyek nem különböznek egymástól lényegesen a következő jellemzőkben:
2.2.1. gyártmányra vagy a kereskedelmi jelölés,
2.2.2. működési elv,
2.2.3. az energiaellátás fajtája (egyenáram, váltakozó áram, sűrített levegő),
2.2.4. a készülékház külső formája,
2.2.5. a membrán(ok) alakja és mérete,
2.2.6. a hangkibocsátó nyílások alakja és fajtája,
2.2.7. a hangjel névleges frekvencia- vagy frekvenciái,
2.2.8. névleges feszültség,
2.2.9. azoknál a készülékeknél, amelyeket egy független sűrített levegő forrásról táplálnak, a névleges nyomásra.
3. Általános követelmények
3.1. A hangjelzést adó készüléknek változatlan és azonos hangzást kell adnia; akusztikai spektruma a működés alatt észrevehetően nem változhat. Váltakozó árammal működtetett hangjelző készülékekre ez az előírás csak állandó generátor-fordulatszám mellett érvényesíthető, ehhez a generátor fordulatszámának a 4.3.2. pontban megszabott tartományban kell lennie.
3.2. A készülék akusztikai értékeit (a hangenergia spektrális eloszlása, hangnyomásszint), és mechanikus tulajdonságait tekintve, elégítse ki a 4. és 5. pontok szerinti vizsgálati feltételeket az alább megadott sorrendben.
4. További követelmények
4.1. Hangszintmérések
4.1.1. A hangjelzést adó készüléket reflexiómentes környezetben kell vizsgálni. Választás szerint félig reflexiómentes helyiségben, vagy szabad terepen is vizsgálható. Ebben az esetben intézkedni kell a mérési helyen a talajreflexió megakadályozására (például abszorbeáló ernyők felállításával). Biztosítani kell azt, hogy a legalább 5 méter sugarú helyiségben a térbeli eltérés a legnagyobb mérendő frekvenciáig ne legyen több 1 dB-nél, főleg a mérési irányban és a készülék és a mikrofon magasságában.
4.1.2. A környezet zajszintjének legalább 10 dB-lel kell alacsonyabbnak lennie, mint a mérendő hangnyomásszintnek.
4.1.3. A mérendő készüléket és a mikrofont azonos magasságban kell elhelyezni. Ez a magasság 1,15 m és 1,25 m között legyen. A mikrofon legnagyobb érzékenységének tengelye egyezzen meg a készülék legnagyobb hangszintjének az irányával.
4.1.4. A mikrofont úgy kell elhelyezni, hogy annak membránja 2 m ±0,01 m-re legyen a készülék hangkibocsátó síkjától. Több hangkibocsátó nyílással rendelkező készüléknél a mikrofontól való távolságként a hozzá legközelebbi hangkibocsátó síkhoz tartozó távolságot kell figyelembe venni.
4.2. A hangnyomásszintet a 651 Sz. IEC-publikáció 1. kiadása (1979) szerinti, 1. osztályba tartozó precíziós hangnyomásmérővel kell mérni.
4.2.1. Az összes mérést az „F” időállandó alkalmazásával kell elvégezni. A teljes hangnyomásszintet az „A” értékelő görbe alkalmazásával kell mérni.
4.2.2. A hangterjedelmet (spektrumot) a hangjelzés Fourier transzformációjának megfelelően kell mérni. Választás szerint a 225. számú IEC-publikáció, 1. kiadása (1966) szerinti, tercszűrőket lehet használni.
4.2.3. Ebben az esetben a hangnyomásszintet a 2500 Hz-es középfrekvenciában a 2000 Hz, 2500 Hz és 3150 Hz terc középfrekvenciákban a hangnyomások négyzetes középértékének összeadásával kell meghatározni. Vonatkozási módszerként minden esetben kizárólag a Fourier transzformációs módszer érvényes.
4.3. A hangjelzést adó készüléket az alábbi feszültségekkel kell működtetni:
4.3.1. Egyenárammal működtetett készülékeket 6,5 V, 13 V vagy 26 V vizsgálófeszültséggel amit a feszültségforrás kimenetén kell mérni és mindenkor 6 Volt, 12 Volt, vagy 24 Volt névleges feszültségnek felel meg.
4.3.2. Azoknál a hangjelzést adó készülékeknél, amelyeket váltakozó árammal működtetnek, az áramot annak a típusnak a generátora szolgáltatja, amit általában a készülékek e típusához használnak. Ennek a hangjelző készüléknek a hangkarakterisztikáit a generátornak azon fordulatszámain kell regisztrálni; amelyek a gyártó által tartós üzemeltetésre megadott (generátor) fordulatszám 50%-ának, 75%-ának és 100%-nak felelnek meg. Ez alatt a vizsgálat alatt a generátor nem áll más áramterhelés alatt. Az 5. pontban meghatározott tartós vizsgálatot a készülék gyártója által megadott és a fent hivatkozott tartományban választott fordulatszám mellett kell elvégezni.
4.4. Ha a vizsgálathoz egyenirányítót használnak, a kapocsfeszültség váltakozó feszültségű része a hangjelzést adó készülék működtetésekor – csúcstól csúcsig mérve – nem lehet nagyobb, mint 0,1 V.
4.5. Azoknál a hangjelzést adó készülékeknél, amelyeket egyenárammal működtetnek, a vezeték ellenállás, beleértve a kapocs- és az átmeneti ellenállásokat is, amennyire csak lehetséges, közelítse meg
6 Volt névleges feszültségnél a 0,05 Ohmot,
12 Volt névleges feszültségnél a 0,10 Ohmot,
24 Volt névlegyes feszültségnél a 0,20 Ohmot.
4.6. A hangjelzést adó készüléket a gyártó által erre a célra tervezett alkatrészek segítségével mereven kell egy olyan aljzaton rögzíteni, melynek tömege legalább tízszer nagyobb, mint a vizsgálandó készüléké, de legalább 30 kg. Az aljzatot úgy kell kialakítani, hogy a felületén jelentkező visszaverődések, valamint a saját rezgései lényegesen ne befolyásolják a mérési eredményeket.
4.7. A fent felsorolt feltételek mellett az „A” görbe szerint értékelt hangnyomásszint nem lépheti túl az alábbi értékeket:
a) 115 dB (A)-t olyan hangjelzést adó készülékeknél, amelyeket főleg a segédmotoros kerékpárokra, valamint legfeljebb 7 kW teljesítményű motorkerékpárokra szántak;
b) 118 dB (A)-t olyan hangjelzést adó készülékeknél, amelyeket főleg 7 kW-nál nagyobb teljesítményű motorkerékpárokra szántak.
4.7.1. Az 1800 Hz–3550 Hz frekvenciasávban a hangnyomásszintnek nagyobb legyen, mint 3550 Hz felett bármelyik frekvenciakomponens hangnyomásszintje, és minden esetben egyenlő vagy nagyobb legyen, mint
a) 90 dB (A) azoknál a hangjelzést adó készülékeknél, amelyeket főleg segédmotoros kerékpárokhoz szánnak;
b) 95 dB (A) azoknál a hangjelzést adó készülékeknél, amelyeket főleg legfeljebb 7 kW teljesítményű motorkerékpárokhoz szánnak;
c) 105 dB (A) azoknál a hangjelzést adó készülékeknél, amelyeket főleg 7 kW-nál nagyobb teljesítményű motorkerékpárokhoz szánnak.
4.7.2. Azok a készülékek, amelyek a 4.7.1. c), pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkeznek, alkalmazhatók a 4.7.1. a) és b) pontokban említett járműveken is. Azok a készülékek, amelyek a 4.7.1.b) pont hangkarakterisztikáival rendelkeznek, a segédmotoros kerékpárokon is alkalmazhatók.
4.8. A fenti értékeket olyan készüléknél is be kell tartani, amelyet az 5. pontban meghatározott tartós vizsgálatnak vetettek alá. Az egyenárammal működtetett hangjelzést adó készülékeknél a hálózati feszültség a névleges feszültség 115%-a és 95%-a között, a váltakozó árammal működtetett készülékeknél a generátor gyártója által a generátor tartós üzemeltetésre megadott legnagyobb fordulatszám 50%-a és 100%-a között lehet.
4.9. C° ±5 C° környezeti hőmérséklet mellett a készülék működtetésének megkezdése és a hangnyomásszint 4.7. pont szerinti legkisebb értékének elérése között eltelt idő nem lehet hosszabb, mint 0,2 másodperc. Ez az előírás különösen vonatkozik a pneumatikus és elektropneumatikus készülékekre.
4.10. A pneumatikus vagy az elektropneumatikus készülékeknek a gyártó által megadott (energia) csatlakozási értéknél el kell érniük az elektromos működtetésű készülékekre előírt hangnyomásszintet.
4.11. Azoknál a többhangú készülékeknél, amelyeknél minden hangot adó egység egymástól függetlenül tud működni, a fent megadott legkisebb értékeket akkor is el kell érni, ha a hozzájuk tartozó készülékek mindegyikét egyenként működtetik. A teljes hangszint legnagyobb értékét akkor sem szabad túllépni, ha az összes idetartozó készüléket egyidejűleg működtetik.
5. Tartós vizsgálat
5.1. A hangjelzést adó készüléket a névleges feszültség és a 4.3–4.5. pontokban előírt vezeték-ellenállás mellett
a) azoknál a hangjelzést adó készülékeknél, amelyeket főleg segédmotoros kerékpárokhoz, valamint legfeljebb 7 kW teljesítményű motorkerékpárokhoz terveznek, 10 000-szer,
b) azoknál a hangjelzést adó készülékeknél, amelyeket főleg 7 kW-nál nagyobb teljesítményű motorkerékpárokhoz terveznek, 50 000-szer
kell egy másodpercen keresztül, a működtetést követő 4 másodperces megszakítással működtetni. A vizsgálat alatt a készülékre kb. 10 m/s sebességgel légáramot kell irányítani.
5.2. A vizsgálati helyiségben a környezeti hőmérsékletnek +15 C° és +30 C° között kell lennie.
5.3. Ha a működtetések számának a felénél azt tapasztalják, hogy a hangszintértékek megváltoztak a vizsgálat előtti hangszinthez képest, a készülék utánállítása megengedett. A működtetések összes száma után a készüléknek, adott esetben egy további utánállítás után, teljesítenie kell a 4. pontban meghatározott előírásokat.
5.4. Elektropneumatikus készülékeknél minden 10 000 működtetés után megengedett a gyártó által javasolt olajjal végzett utánkenés.
6. Előírások hangjelzést adó készülékeknek kétkerekű vagy motoros triciklikre való felszerelésére
6.1. Fogalommeghatározások
6.1.1. „Járműtípus”: olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az alábbi jellemzőkben:
6.1.1.1. a járműre felszerelt hangjelzést adó készülékek száma és típusa (típusai),
6.1.1.2. a járművön ezeket a készülékeket rögzítő alkatrészek,
6.1.1.3. ezeknek a készülékeknek a járművön elfoglalt helye,
6.1.1.4. a készüléket (készülékeket) tartó szerkezet alakszilárdsága,
6.1.1.5. az első járműfelépítmény alakja és anyaga, amely a készülék által kibocsátott hangzás hangnyomásszintjét befolyásolhatja és leárnyékolhatja.
6.2. Követelmények
6.2.1. Minden járművet az e melléklet szerint engedélyezett hangjelző készülékkel kell felszerelni. A legfeljebb 0,5 kW motorteljesítményű és legfeljebb 25 km/óra legnagyobb tervezett sebességű segédmotoros kerékpárok engedélyezett hangjelzést adó készülékkel vagy egy típusengedély nélküli mechanikus készülékkel szerelhető fel.
6.2.2. A vizsgálófeszültségnek a 4.3. pontban meghatározott feszültségnek kell megfelelnie.
6.2.3. A hangnyomásméréseket a 4.2. pontban megadott feltételek szerint kell elvégezni.
6.2.4. Azt az „A” szerint értékelt hangnyomásszintet, amit a járműn elhelyezett készülék(ek) ad(nak) le, a jármű előtt 7 méteres távolságban kell mérni. A járműnek szabad – lehetőleg sima – területen kell állnia és az egyenárammal működtetett hangjelzést adó készülékeknél a motort le kell állítani.
6.2.5. A mérőkészülék mikrofonját megközelítően a jármű középvonalsíkjában kell elhelyezni.
6.2.6. A zavaró zörejek, és a szél okozta zaj hangnyomásszintjének legalább 10 dB (A)-lel kell a mérendő hangnyomásszint alatt lennie.
6.2.7. A hangnyomásszint legnagyobb értékét a talaj felett a 0,5 m és 1,5 m magassági tartományában kell meghatározni.
6.2.8. A hangnyomásszint leolvasott legnagyobb értéke (6.2.7. pont) a 6.2.2–6.2.7. pontokban előírt feltételek mellett
a) a segédmotoros kerékpárok készülékeinél legalább 75 dB (A) és legfeljebb 112 dB (A);
b) a legalább 7 kW teljesítményű motorkerékpárok készülékeinél legalább 80 dB (A) és legfeljebb 112 dB (A);
c) a több, mint 7 kW teljesítményű motorkerékpárok készülékeinél legalább 93 dB (A) és legfeljebb 112 dB (A).
0. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban: jármű) valamennyi típusának támaszára érvényes.
0.2. Típusjóváhagyási rendelkezések
0.2.1. A jóváhagyó hatóság a kitámasztószerkezetekkel kapcsolatos okokból:
– nem tagadja meg motorkerékpár és segédmotoros kerékpár típusra vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadását, vagy
– nem tiltja meg motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését,
amennyiben a kitámasztószerkezetek megfelelnek ezen melléklet követelményeinek.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását bármilyen új motorkerékpár típus vonatkozásában a kitámasztószerkezettel kapcsolatos okokból, ha ezen melléklet követelményei nem teljesülnek.
1. Fogalommeghatározások
Ezen melléklet alkalmazásában:
1.1. „kitámasztószerkezet”: szilárdan a járműre erősített szerkezet, amellyel a jármű függőleges (vagy közel függőleges) parkolási helyzetben tartható, ha azt a vezetője leállítja;
1.2. „oldaltámasz”: olyan kitámasztószerkezet, amely, ha lehajtják, a járművet az egyik oldalon megtámasztja, úgy, hogy közben mind a két kerék érintkezésben marad a talajjal;
1.3. „középtámasz”: olyan kitámasztószerkezet, amely lehajtva úgy támasztja meg a járművet, hogy a jármű hosszanti középsíkjának mind a két oldalán egy vagy több érintkezési helyet képez a jármű és a talaj között;
1.4. „keresztdőlés (qn)”: a talaj tényleges lejtése (százalékban kifejezve), ha a jármű hosszanti középsíkjának és a felállítási felületnek a metszésvonala derékszögben áll a legnagyobb lejtés vonalára (1. ábra);
1.5. „hosszanti dőlés (ln)”: a felállítási felület tényleges lejtése (százalékban kifejezve), ha a jármű hosszanti középsíkja párhuzamosan áll a legnagyobb lejtés vonalával (2. ábra);
1.6. „a jármű hosszanti középsíkja”: a jármű hátsó kerekének hosszanti szimmetriasíkja.
2. Általános követelmények
2.1. Minden motorkerékpárt fel kell szerelni legalább egy kitámasztószerkezettel, hogy stabilitása (például parkolás közben) biztosítva legyen, ha azt nem egy személy vagy egy idegen segédeszköz tartja. Az ikerkerekes járműveket nem kell ellátni támasszal, de azoknak parkolási helyzetben (behúzott rögzítőfékkel) meg kell felelniük a 6.2.2. pont rendelkezéseinek.
2.2. A járművet oldaltámasszal, középtámasszal, vagy akár mind a két kitámasztószerkezettel fel kell szerelni.
2.3. Ha a kitámasztószerkezet a jármű alsó részén helyezkedik el, vagy a jármű aljára van felerősítve, akkor a kitámasztószerkezet külső végének (végeinek) a zárt, illetve menethelyzet eléréséhez hátra kell csapódnia (csapódniuk).
3. Különleges előírások
3.1. Oldaltámasz
3.1.1. Az oldaltámasznak:
3.1.1.1. úgy kell megtámasztania a járművet, hogy a jármű oldalirányú stabilitása mind vízszintes, mind lejtős felületen biztosítva legyen, de ezáltal a járművet ne lehessen túldönteni (és ezzel az oldaltámasz felfekvési pontja körül felbillenteni), illetve túl könnyen visszahelyezni a függőleges helyzetbe és azon túldönteni (és ezen oldaltámasszal ellentétes oldal irányába billenteni);
3.1.1.2. úgy kell megtámasztania a járművet, hogy annak stabilitása biztosítva legyen, ha a járművet a 6.2.2. pont szerinti lejtős felületen állítják le;
3.1.1.3. automatikusan zárt, illetve menethelyzetbe kell tudnia csapódni hátrafelé:
3.1.1.3.1. amint a jármű normális (függőleges) menethelyzetbe kerül;
vagy
3.1.1.3.2. amint a járművet a vezetője szándékosan előretolja;
3.1.1.4. tekintet nélkül a 3.1.1.3. pontban lévő rendelkezésekre, olyan kivitelezésűnek és szerkezetűnek kell lennie, hogy ne csapódjon fel automatikusan, ha a dőlésszöget nem szándékosan változtatják meg (például ha a járművet egy kívülálló személy kissé meglöki, vagy egy elhaladó jármű légárama hat rá):
3.1.1.4.1. ha az oldaltámasz kihajtott, illetve parkolási helyzetben van;
3.1.1.4.2. a járművet úgy döntik meg, hogy az oldaltámasz külső vége érintkezzék a talajjal; és
3.1.1.4.3. a jármű felügyelet nélkül parkol.
3.1.2. A 3.1.1.3. pontban lévő rendelkezések nem érvényesek azokra a járművekre, amelyek olyan kivitelezésűek, hogy a motorjukat mindaddig nem lehet elindítani, amíg az oldaltámasz ki van hajtva.
3.2. Középtámasz
3.2.1. A középtámasznak:
3.2.1.1. úgy kell megtámasztania a járművet, hogy annak stabilitása biztosítva legyen, függetlenül attól, hogy egy kerék, két kerék vagy egy sem kerül a felállítási felülettel érintkezésbe; ez érvényes:
3.2.1.1.1. a vízszintes felállítási felületre;
3.2.1.1.2. lejtési viszonyok között;
3.2.1.1.3. a 6.2.2. pontnak megfelelő lejtős tartófelületen;
3.2.1.2. automatikusan zárt, illetve menethelyzetbe kell tudnia csapódni hátrafelé:
3.2.1.2.1. amint a jármű úgy mozdul előre, hogy a középtámasz eltávolodik a felállítási felülettől.
3.2.2. A 3.2.1.2. pontban lévő rendelkezések nem érvényesek olyan járművekre, amelyek olyan kivitelezésűek, hogy a motorjukat nem lehet mindaddig elindítani, amíg a középtámasz ki van hajtva.
4. Egyéb követelmények
4.1. A járműveket ezenkívül fel lehet szerelni egy olyan jelzőlámpával, amely a menethelyzetben ülő vezető számára jól látható, és amely lámpa kigyullad, mihelyt zárulnak a gyújtás érintkezői, és tovább világít mindaddig, amíg a kitámasztószerkezet zárt, illetve menethelyzetben van.
4.2. Minden kitámasztószerkezetet el kell látni egy tartóberendezéssel, amely azt zárt, illetve menethelyzetben tartja. Ez a berendezés a következő elemekből állhat:
– két független szerkezetből, például két különálló rugóból, vagy egy rugóból és egy visszatartó szerkezetből (pl. egy szorítókapocs),
vagy
– egyetlen szerkezetből, amely kifogástalan működést biztosít
– a két támasszal ellátott járműveknél 10 000 normális igénybevételi cikluson keresztül,
vagy
– az egy támasszal ellátott járműveknél 15 000 normális igénybevételi cikluson keresztül.
5. Stabilitásvizsgálatok
5.1. Annak a megállapítására, hogy egy támasz képes-e a 3. és 4. pontban meghatározottak szerint biztosítani egy jármű stabilitását, a következő vizsgálatokat kell végrehajtani:
5.2. A jármű állapota
5.2.1. A járművet az üzemkész állapotának megfelelő tömeggel kell a vizsgálatnak alávetni.
5.2.2. Az abroncsnyomásnak meg kell felelnie a gyártó által erre az állapotra ajánlott értéknek.
5.2.3. Az erőátviteli berendezésnek üresjárati állásban vagy automatikus erőátviteli berendezés esetében, parkolási állásban (ha van) kell lennie.
5.2.4. Ha a jármű fel van szerelve rögzítőfékkel, akkor ennek behúzott állapotban kell lennie.
5.2.5. A kormányszerkezetnek reteszelt helyzetben kell lennie. Ha a kormányszerkezetet mind balra, mind jobbra történő kormánykitérés esetén reteszelni lehet, akkor a vizsgálatot mind a két helyzetben végre kell hajtani.
5.3. Vizsgálati terep
5.3.1. A 6.1. pontban előirányzott vizsgálatokat sima, vízszintes terepen kell végrehajtani, ahol az alátámasztási felület kemény, száraz és homokmentes.
5.4. Vizsgálati eszközök
5.4.1. A 6.2. pontban előírt vizsgálatokhoz szükség van egy parkolóplatformra.
5.4.2. A parkolóplatformnak szilárd, sima és négyszögletes felülettel kell rendelkeznie, amely nem hajlik meg észrevehetően, ha a járművet ráállítják.
5.4.3. A parkolóplatform felületének megfelelő csúszásgátló tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a jármű ne csússzon meg a felállítási felületen a döntési és lejtési vizsgálatok alatt.
5.4.4. A parkolóplatformnak olyan kivitelezésűnek kell lennie, hogy legalább a 6.2.2. pontban leírt kereszt- és hosszanti dőlési értékeket (qn ill. ln) be lehessen állítani.
6. Vizsgálati eljárások
6.1. Stabilitás vízszintes felállítási felületen (vizsgálat a 3.1.1.4. pont szerint)
6.1.1. A vizsgálati terepen kihajtott, illetve parkolási helyzetbe hozzuk a jármű oldaltámaszát, és a járművet ráállítjuk az oldaltámaszra.
6.1.2. Ezután úgy mozgatjuk a járművet, hogy a jármű hosszanti középsíkja és a felállítási felület közötti szög három fokkal megnőjön (a járművet a függőleges irányába visszük).
6.1.3. Ennek a mozgásnak a következtében nem szabad az oldaltámasznak automatikusan zárt, illetve menethelyzetbe visszacsapódnia.
6.2. Stabilitás megdöntött tartófelületen (vizsgálat a 3.1.1.1., 3.1.1.2., 3.2.1.1.2. és 3.2.1.1.3. pont szerint)
6.2.1. A járművet ráállítjuk a parkolóplatformra, és az oldaltámaszt – illetve külön a középtámaszt – kihajtott vagy parkolási helyzetbe hozzuk; a járművet ráállítjuk a kitámasztószerkezetre.
6.2.2. A leállító platformot úgy kell megdönteni, hogy elérje az alábbi táblázatban megadott legkisebb keresztdőlésre (qn), és ezután, külön a legkisebb hosszanti dőlésre (ln) megadott értékeket:
| Dőlés | Oldaltámasz | Középtámasz | |||
| Robogó | Motorkerékpár | Robogó | Motorkerékpár | ||
| qn (bal és jobb) | 5% | 6% | 6% | 8% | |
| ln lefelé | 5% | 6% | 6% | 8% | |
| ln felfelé | 6% | 8% | 12% | 14% | |
| Lásd az 1a., 1b. és 2. ábrákat. | |||||
6.2.3. Amennyiben egy jármű, amely megdöntött parkolóplatformon áll, a középtámaszra, valamint egy kerékre van leállítva, és ebben a helyzetben úgy megmarad, hogy a középtámasz, és vagy az első, vagy a hátsó kerék érintkezik a felállítási felülettel, akkor – amennyiben az e pont összes többi rendelkezése teljesül – a fent leírt vizsgálatokat csak abban a helyzetben kell végrehajtani, amelyben a jármű a középtámaszon és a hátsó keréken áll.
6.2.4. Ha a parkolóplatformot minden előírt mértékben megdöntjük, és betartjuk a fenti előírásokat, a járműnek stabilan állva kell maradnia.
6.2.5. E helyett az eljárás helyett az is megengedett, hogy a parkolóplatformot az előírt mértékben megdöntjük, mielőtt a járművet arra ráállítjuk.
1a. ábra
Keresztdőlés
1b. ábra
Keresztdőlés
2. ábra
Hosszanti dőlés felfelé
Hosszanti dőlés lefelé
Sorszám (a kérelmező adja meg): .....................
A motorkerékpárok kitámasztószerkezetére vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek tartalmaznia kell az ER. B. függelék B/2. számú mellékletének következő pontjaiban meghatározott adatokat:
– 1. rész, A. szakasz, pontok:
– 0.1.
– 0.2.
– 0.4-től 0.6-ig
– 2.1.
– 2.1.1.
– 1. rész, B. szakasz, pont:
– 1.3.1.
A hatóság megnevezése
MINTA
A vizsgáló intézmény ..........................kelt ...........................jegyzőkönyvének száma........................
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .................................. a kiterjesztés száma: ........................
1. A jármű gyári vagy kereskedelmi márkaneve: .................................................................................
2. Járműtípus: ........................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ......................................................................................................................
4. A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe: ..............................................................................
5. A jármű vizsgálatra bemutatva: ........................................................................................................
6. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * :
7. Helység:
8. Kelt:
9. Aláírás:
0. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a kétkerekű motorkerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság az utasülés kapaszkodójával kapcsolatos okokból:
– nem tagadja meg egy motorkerékpár vagy egy utasülés kapaszkodójának típusára vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadását,
– nem tiltja meg motorkerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, vagy egy utasülés kapaszkodójának értékesítését vagy használatba vételét,
amennyiben az utasülés kapaszkodója megfelel ezen melléklet követelményeinek.
0.2.1 A jóváhagyó hatóság megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását bármilyen motorkerékpár-típus vonatkozásában az utasülés kapaszkodójával kapcsolatos okokból, illetve bármilyen utasülés kapaszkodója vonatkozásában, ha ezen melléklet követelményei nem teljesülnek.
1. Általános előírások
Ha fennáll egy utas szállításának a lehetősége, a járművet az utas részére kapaszkodószerkezettel kell felszerelni, ami egy hevederből, vagy egy vagy több kapaszkodófogantyúból áll.
1.1. Heveder
A hevedert úgy kell az ülésen vagy a keret más részeihez rögzíteni, hogy azt az utas könnyen tudja használni. A hevedert és a rögzítését úgy kell kialakítani, hogy azok törés nélkül el tudják viselni azt a merőleges 2 000 N húzóerőt, amely a heveder felületének közepén 2 Mpa maximális nyomással statikusan hat.
1.2. Kapaszkodófogantyú
Alkalmazásakor a kapaszkodófogantyút az ülés közelében és a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezni.
A fogantyút úgy kell kiképezni, hogy az – törés nélkül – el tudja viselni azt a merőleges 2 000 N húzóerőt, amely a fogantyú felületének közepén 2 MPa maximális nyomással statikusan hat.
Két kapaszkodófogantyú alkalmazásakor a jármű mindegyik oldalára egy-egy fogantyút kell szimmetrikusan elhelyezni.
Ezeket a kapaszkodófogantyúkat úgy kell kiképezni, hogy minden egyes fogantyú – törés nélkül – el tudja viselni azt a merőleges 1 000 N húzóerőt, amely a fogantyú felületének közepén 1 MPa maximális nyomással statikusan hat.
(az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell csatolni, ha azt a jármű EK-típusjóváhagyása iránti kérelemtől elkülönülten nyújtják be)
Sorszám (a kérelmező adja meg):
.........................................................................................
A motorkerékpár utasülésének kapaszkodójára vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyása iránti kérelemnek tartalmaznia kell az ER. B. Függelék B/2. számú melléklete alábbi pontjaiban meghatározott adatokat:
– 1. rész, A. szakasz, pontok:
– 0.1.
– 0.2.
– 0.4–0.6,
– 1. rész, B. szakasz, pontok:
– 1.4–1.4.2.
| A hatóság megnevezése | |||
MINTA
A műszaki szolgálat ............................. kelt, ............... számú jegyzőkönyve
Az alkatrésztípus-jóváhagyás száma: ..................................a kiterjesztés száma:
1. A jármű gyári vagy kereskedelmi márkaneve: ..
2. A jármű típusa: ......................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................
4. A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe: ............................................
5. A járművet vizsgálatra bemutatták: .........................................................
6. Az alkatrésztípus-jóváhagyás megadva/elutasítva(1):
7. Hely: ..........................................................................................
8. Kelt: ........................................................................................................
9. Aláírás: .....................................................................................................
| (1)A nem kívánt rész törlendő. | ||
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.
2. Fogalommeghatározások
E melléklet értelmében:
2.1. „Típusengedély”: az illetéktelen használat elleni biztonsági készülék típusának engedélyezése egy járműtípusra.
2.2. „Járműtípus”: olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az alábbi jellemzőkben:
2.2.1. a járműtípus gyártójának adatai,
2.2.2. annak a járműrésznek vagy járműrészeknek az elhelyezése és szerkezete, amelyekre a biztonsági készülék hat,
2.2.3. a biztonsági készülék típusa.
2.3. „Biztonsági készülék”: olyan rendszer, amelynek a jármű illetéktelen használatát kell megakadályoznia oly módon, hogy a kormányberendezés vagy az erőátvitel kényszer-reteszelését idézi elő; a rendszer
2.3.1. az 1. típusnál egyedül és kényszerszerűen csak a kormányberendezésre hathat;
2.3.2. a 2. típusnál kényszerszerűen hathat a jármű motorját leállító készülékkel együtt a kormányberendezésre;
2.3.3. a 3. típusnál előfeszített állapotban lehet és a jármű motorját leállító készülékkel együtt hathat a kormányberendezésre:
2.3.4. a 4. típusnál kényszerszerűen az erőátviteli rendszerre hathat;
2.4. „Kormányberendezés”: a kormányrúd, a kormányfej, beleértve a kiegészítő borításokat és az összes többi alkatrészt, amelyek közvetlenül befolyásolják a biztonsági készülék hatékonyságát.
2.5. „Zárkombináció”: egy zárrendszernek olyan, erre a célra kifejlesztett és gyártott változata, amelynek a megfelelő használata lehetővé teszi a zárrendszer működését.
2.6. „Kulcs”: készülék, amely olyan kialakítású, hogy csak ezzel a készülékkel lehessen egy reteszelőrendszert működtetni.
3. Általános követelmények
3.1. A kétkerekű és a háromkerekű motorkerékpárokat illetéktelen használat elleni biztonsági készülékkel kell felszerelni. Ha egy segédmotoros kerékpáron elhelyeztek illetéktelen használat elleni biztonsági készüléket, akkor annak meg kell felelnie a jelen melléklet rendelkezéseinek.
Az M1 és az N1 kategóriájú gépjárművekre az A Függelék A/13. számú mellékletének megfelelően jóváhagyott illetéktelen használat elleni védelemre szolgáló szerkezetek a két- vagy háromkerekű járművekre is felszerelhetők.
3.2. A biztonsági készüléket úgy kell kialakítani, hogy
3.2.1. azt a jármű kormányzásához, vezetéséhez vagy előre irányuló mozgatásához üzemen kívül kelljen helyezni,
3.2.2. 4. típusú biztonsági készülékek esetén üzemen kívül kelljen helyezni azt ahhoz, hogy szabaddá tegyék az erőátvitelt. Ha ezt a biztonsági készüléket a rögzítő fékberendezés működtető készülékével hozzák működésbe, akkor azzal a készülékkel együtt kell hatni, amelyik a motort leállítja.
3.2.3. a kulcsot csak akkor lehessen kihúzni, ha a csap reteszelőhelyzetben vagy kireteszelési pozícióban van. Nem lehet a kulcsnak olyan közbenső helyzete, amelynél fenn áll az a veszély, hogy a biztonsági készülék csapja bedugott kulcs mellett később reteszelődik.
3.3. A 3.2. pont előírásainak egy kulcs egyetlen működtetése tegyen eleget.
3.4. A 3.1. pont szerinti biztonsági készülék és azok a járműrészek, amelyekre az hat, úgy kell kiképezni, hogy ne lehessen a készüléket gyorsan és észrevétlenül kinyitni, hatástalanná tenni vagy megrongálni, például könnyen megszerezhető, olcsó és jól elrejthető szerszámokkal, készülékekkel vagy tárgyakkal.
3.5. A biztonsági készüléknek a jármű alapfelszereléséhez kell tartoznia, azaz a jármű gyártójának az első eladás előtt azt fel kell helyeznie a járműre. A zárat szilárdan kell beépíteni a biztonsági készülékbe. Megengedett, hogy a zárat a kulcs segítségével és a burkolat vagy egy másik tartóelem eltávolítása után ki lehessen húzni.
3.6. A reteszelőmechanizmus legalább 1000 különböző zárkombinációt foglaljon magába, vagy – ha az évenként gyártott járművek teljes darabszáma 1000-nél kevesebb, akkor – az évenként gyártott járművek darabszámának megfelelőt. Az ugyanahhoz a járműtípushoz tartozó zárkombinációk felhasználási gyakorisága hozzávetőleg 1:1000 legyen.
3.7. A kulcs és a zár kódja nem lehet látható.
3.8. A zárat úgy kell kiképezni, legyártani és beépíteni, hogy a reteszelt helyzetben lévő zárhenger elforgatása 0,245 daNm-nél kisebb forgatónyomatéknál csak a hozzáillő kulccsal legyen lehetséges, és
3.8.1. a csapzáró elemes zárhengereknél legfeljebb két egyforma, ugyanabba az irányba ható csapos záróelem lehet egymás mellett, és ne legyen több mint 60% az azonos csapos elzáróelem,
3.8.2. lemezelzárós zárhengereknél legfeljebb két, ugyanabba az irányba ható záróelem lehet egymás mellett, és nem lehet több 50%-nál több az azonos lemezes záróelem.
3.9. A biztonsági készülékeket úgy kell kiképezni, hogy járó motorral való haladás közben ne következhessen be olyan nem szándékos blokkolás, amely különösen a közlekedés biztonságát veszélyezteti.
3.10. Az 1., 2. vagy 3. típusú biztonsági készüléknek a reteszelt helyzetében ki kell bírnia mindkét irányban statikus feltételek mellett a kormánytengelyre gyakorolt 20 daNm forgatónyomatékot anélkül, hogy a kormányberendezés olyan mértékű sérülést szenvedne, amely veszélyezteti a közlekedés biztonságát.
3.11. Az 1., 2. vagy 3. típushoz tartozó védőberendezést úgy kell kialakítani, hogy a kormányzást az ’egyenesen előre’ helyzethez képest csak legalább 20°-os szögben balra és/vagy jobbra lehessen reteszelni, kivéve azokat a berendezéseket amelyeket a motoros triciklire való felszerelésre terveztek.
3.12. Reteszelt helyzetben a 4. típusú biztonsági készülék a meghajtómotor legnagyobb forgatónyomatékánál meg kell akadályoznia a hajtott kerék megfordulását.
4. További követelmények
4.1. A 3. pont általános követelményei mellett a biztonsági készüléknek az alábbiakban felsorolt előírásoknak is meg kell felelnie:
4.1.1. Az 1. és 2. típusú biztonsági készüléknél a zár csak a kulcs egy-egy mozgatásával lehet reteszelhető, ekkor a 2.4. pont szerinti kormányberendezésnek olyan helyzetben kell lennie, amelyben a csap be tud reteszelni a megfelelő résbe.
4.1.2 A 3. típushoz tartozó védőberendezések esetében nem engedhető meg, hogy a rögzítőszerkezet előterhelhető legyen a kulcs elfordításával kombinált vagy e mellett kifejtett egyéb beavatkozással. A 3.2.3. pontban szereplő feltételektől eltekintve és a motoros triciklik esetét kivéve, nem engedhető meg, hogy a kulcs kivehető legyen, ha a rögzítőszerkezet előterhelése megtörtént.
4.2. A 2. és a 3. típusú biztonsági készülékeknél a csap nem reteszelhet be a résbe, ha a készülék olyan helyzetben van, amely lehetővé teszi a járműmotor beindítását.
4.3. A 3. típusú biztonsági készülékek nem lehetnek hatástalaníthatók akkor, ha hatásuk kifejtésére kész állapotban vannak.
4.4. Az 5. pont szerinti vizsgálat során a mindegyik irányban elvégzett 2500 be- és kireteszelés után egy 3. típusú biztonsági készüléknek még kifogástalanul kell működnie, és kiváltképpen a 3.8., 3.9., 3.10., és a 4.3. pontok előírásainak megfelelnie.
5. A 3 típus biztonsági készülékeinek kopásvizsgálata
5.1. Vizsgálóberendezés
5.1.1. A vizsgálóberendezéshez tartoznak:
5.1.1.1. egy olyan berendezés, ami fel tudja fogni a 2.3. pont szerinti biztonsági készülék egy teljes kormányberendezésének a mintadarabját,
5.1.1.2. egy készülék a biztonsági készüléknek kulcs segítségével való be- és kireteszeléséhez,
5.1.1.3. egy készülék, amellyel a kormánytengelyt el lehet fordítani a biztonsági készülékhez képest.
5.2. Vizsgálati eljárás
5.2.1. A teljes kormányberendezés egy mintadarabját a biztonsági készülékkel együtt rögzíteni kell a 5.1.1.1. pontban leírt berendezésen.
5.2.2. Egy vizsgálati ciklus az alábbi műveleteket foglalja magában:
5.2.2.1. Kiindulási helyzet:
A biztonsági készüléket ki kell reteszelni és a kormánytengelyt olyan helyzetbe kell állítani, amelyben nem lehetséges a biztonsági készülék bereteszelése.
5.2.2.2. Működésre kész állapot
A biztonsági készüléket a kulcs segítségével a ki reteszelt helyzetből a bereteszelt helyzetbe kell állítani.
5.2.2.3. Reteszelés
A kormánytengelyt úgy kell elfordítani, hogy a felvitt forgatónyomaték a biztonsági készülék bereteszelésének pillanatában 5,88±0,25 daNm legyen.
5.2.2.4. Kireteszelés
A biztonsági készüléket a normál módon kell kireteszelni, de a forgatónyomatékot a kireteszelési művelet megkönnyítéséhez nullára kell csökkenteni.
5.2.2.5. Visszaállítás
A kormánytengelyt olyan helyzetbe kell fordítani, amelyben nem lehetséges a biztonsági készülék bereteszelése.
5.2.2.6. Elforgatás az ellentétes irányba:
A 5.2.2.2., 5.2.2.3., 5.2.2.4. és 5.2.2.5. pontokban leírt műveleteket meg kell ismételni, a kormánytengelyt ellenkező irányban kell elfordítani.
5.2.2.7. A készülék két egymást követő bereteszelése között eltelő idő legalább 10 másodperc legyen.
5.2.3. A kopásvizsgálatot a 4.4. pontban előírt gyakorisággal kell megismételni.
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet az ER. B. Függelék 1. cikkében meghatározott járműkategóriákba tartozó motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban: jármű) előírt azonosítási jelzéseire terjed ki.
2. Általános követelmények
2.1. Minden járművet el kell látni egy, a következő pontokban meghatározott gyári adattáblával és jelzésekkel. Az adattáblát és a jelzéseket a gyártónak vagy meghatalmazottjának kell felhelyeznie.
3. Gyári adattábla
3.1. A gyári adattáblát az 1. alfüggelékben bemutatott példa alapján a jármű egyik könnyen hozzáférhető, olyan részén kell szilárdan rögzíteni, amelyet a jármű használata során normál körülmények között nem kell kicserélni. A gyári adattábla jól olvasható és kitörölhetetlen formában tartalmazza az alábbi adatokat a megadott sorrendben:
3.1.1. a gyártó neve;
3.1.2. az EK-típus-jóváhagyási jel az ER. B Függelék 8. cikke szerint;
3.1.3. a jármű azonosító száma (VIN);
3.1.4. állóhelyi zaj: ... dB(A) ... ford/perc.
3.2. A 3.1.2. pont szerinti EK-típusjóváhagyás jelét, valamint a 3.1.4. pont szerinti állóhelyi zajt és fordulatszámot az EK-alkatrész-típusjóváhagyás elemeként nem tüntetik fel. Ezeket az adatokat azonban minden olyan járművön fel kell tüntetni, amelyeket a típusjóváhagyással megegyezően gyártottak.
3.3. A gyártó kiegészítő adatokat helyezhet el az előírt jelzések alatt vagy mellett, de azon a pontosan megjelölt négyszögön kívül, amelyben kizárólag csak a 3.1.1–3.1.4. pontban megnevezett jelzések szerepelhetnek (lásd 1. alfüggelék).
4. A jármű azonosító száma
A jármű azonosító száma azoknak a karaktereknek a meghatározott kombinációjából áll, amelyeket a gyártó rendel minden egyes járműhöz. A kombinációnak lehetővé kell tennie azt, hogy minden jármű – más adatok igénybevétele nélkül – 30 éven át a gyártóján keresztül egyértelműen azonosítható legyen. Az azonosító számra az alábbi előírások érvényesek:
4.1. A jármű azonosító számát fel kell tüntetni a gyári adattáblán. Az alvázra vagy a vázkeretre a jármű jobb oldali részén is fel kell vinni, jól hozzáférhető helyen kell az olyan megfelelő eljárás – beütés vagy benyomás – segítségével felvinni, amely megakadályozza a szám kitörlését vagy megváltoztatását.
4.1.1. A jármű azonosító száma három részből áll, az alábbiaknak megfelelően:
4.1.1.1. Az első rész a jármű gyártójához, az annak azonosítására rendelt kódból áll. Ez a kód három karakterből áll (betűk vagy számok), amelyeket a gyártó bejegyzett székhelye szerinti ország illetékes hatóságai a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) engedélyével működő nemzetközi ügynökséggel egyetértésben adnak ki. Az első karakter egy földrajzi övezetet, a második karakter az övezeten belül egy országot, és a harmadik karakter egy meghatározott gyártót jelöl. Ha a gyártó évenként 500-nál kevesebb járművet gyárt, a harmadik karakter mindig „9”. Az ilyen gyártó azonosításához a fent nevezett hatóság kiadja az azonosító szám harmadik részének harmadik, negyedik és ötödik karakterét is.
4.1.1.2. A második rész hat karakterből áll (betűk vagy számok), amelyek a jármű általános jellemzőit adják meg (típus, változat és a robogók esetén modell); a három jellemző mindegyike több karakterrel adható meg. Ha a gyártó e karakterek közül egyet vagy többet nem használ fel, a felhasználatlan helyeket betűkkel vagy számokkal kell kitölteni az egyes járművek gyártóinak választása szerint.
4.1.1.3. A harmadik rész nyolc karakterből áll, amelyekből az utolsó négynek számnak kell lennie; ennek a résznek a másik két résszel együtt lehetővé kell tennie egy meghatározott jármű egyértelmű azonosítását. Minden felhasználatlan helyet 0-val kell kitölteni, hogy meglegyen a karakterek előírt teljes száma.
4.1.2. A jármű azonosító számát – amennyiben ez lehetséges – egy sorban kell megadni. E sor elejét és végét egy olyan jelzéssel kell behatárolni, amely nem lehet sem arab szám, sem latin nagybetű, és nem is téveszthető össze ilyen karakterekkel. Kivételes esetben és műszaki okokból kétsoros megjelenítés is lehetséges. Ebben az esetben azonban a három rész egyikén belül sem lehet sortörés, és minden sor elejét és végét olyan jelzéssel kell behatárolni, amely nem lehet sem arab szám, sem latin nagybetű, és nem is téveszthető össze ilyen karakterekkel. Az említett jelzés alkalmazása a három rész között egy soron belül (4.1.1. pont) is megengedett. A karakterek között nem lehet szóköz.
5. Karakterek
5.1. A 3. és a 4. pontban meghatározottakhoz latin betűket és arab számokat kell használni. A 3.1.1., 3.1.3. és 4. pontban meghatározott adatokhoz azonban latin nagybetűket kell használni.
5.2. A jármű azonosító számának megadásánál:
5.2.1. az I, O és Q betűk, valamint a kötőjelek, csillagok és más különleges jelek használata nem megengedett;
5.2.2. a betűk és a számok érjék el az alábbi minimális magasságot:
5.2.2.1. 4 mm azoknál a karaktereknél, amelyek közvetlenül az alvázra, az alvázkeretre vagy hasonló járműalkatrészre kerülnek;
5.2.2.2. 3 mm azoknál a karaktereknél, amelyeket a gyári adattáblán adnak meg.
Az alábbi példa nem jelenti azt, hogy ezeknek az adatoknak ténylegesen szerepelniük kell a gyári adattáblán, valamint a tábla méretét, a számokat és a betűket illetően sem irányadó; kizárólag példaként szolgál.
A 3.3. pontban említett kiegészítő adatok az alább látható négyszögben előírt adatok alá vagy mellé toldhatók.
| STELLA FABBRICA MOTOCICLI e3 5364 3 G S K L M 3 A C 8 B 1 2 0 0 0 0 80 dB(A) – 3 750 rev/min |
Jelmagyarázat:
A fent bemutatott példában az illető járművet a „Stella Fabbrica Motocicli” gyártotta; típusjóváhagyás Olaszországban (e3) az 5364 szám alatt.
Az azonosító szám (3GSKLM3AC8B120000) a következő tájékoztatást nyújtja:
– első rész (3GS):
– 3: földrajzi övezet (Európa),
– G: ország az övezeten belül (Németország),
– S: gyártó (Stella Fabbrica Motocicli),
– második rész: (KLM3AC):
– KL: járműtípus,
– M3: változat (jármű-karosszéria),
– AC: kivitel (járműmotor),
– harmadik rész: (8B120000):
– 8B12: a jármű azonosítása az azonosító szám másik két részével együtt,
– 0000: felhasználatlan helyek, amelyeket 0-val kell kitölteni, az előírt teljes karakterszám eléréséhez.
Az állóhelyi zaj 80 dB(A) 3 750 ford/percnél.
(az EK-alkatrész típus-jóváhagyási kérelemhez kell csatolni, ha azt a jármű EK-típusjóváhagyása iránti kérelemtől elkülönülten nyújtják be)
Sorszám (a kérelmező adja meg): ....................................................
A motorkerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra előírt azonosító jelzésekre vonatkozó EK-alkatrész típus-jóváhagyási kérelemnek tartalmaznia kell az ER B. Függelék B/2. melléklet I. rész A. pontjának a következő alpontjaiban meghatározott adatokat:
– 0.1.,
– 0.2.,
– 0.4–0.6.,
– 9.3.1–9.3.3.
| A hatóság megnevezése |
MINTA
A vizsgáló intézmény ....................................... jegyzőkönyve .................... kelt ............................
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ............................. a kiterjesztés száma: ........................
1. A jármű gyári vagy kereskedelmi márkaneve: ...........................................................................
2. Jármű típusa: ..........................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ...........................................................................................................
..................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: .......................................................................
..................................................................................................................................................
5. A járművet vizsgálatra bemutatták: ..........................................................................................
6. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * :
7. Hely: .....................................................................................................................................
8. Kelt: ......................................................................................................................................
9. Aláírás: .....................................................................................................................................
1. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság a világító és fényjelző berendezéseik felszerelésével az összefüggő indokok alapján:
– nem tagadhatja meg egy motorkerékpár- vagy segédmotoroskerékpár-típus vonatkozásában az EK-típusjóváhagyás megadását, illetve
– nem tilthatja meg motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését,
ha a világító és fényjelző berendezések felszerelése megfelel ezen melléklet előírásainak.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását a világító és fényjelző berendezéseik felszerelésével összefüggő indokok alapján minden új motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típus vonatkozásában, amennyiben ezen melléklet előírásai nem teljesülnek.
A. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen melléklet alkalmazásában:
1. járműtípus
a világító- és fényjelző berendezések felszerelése tekintetében olyan járművek, amelyek a következőkben felsorolt lényeges tulajdonságok tekintetében nem különböznek egymástól:
1.1. a jármű méretei és külső formája;
1.2. a berendezések száma és elhelyezése;
1.3. a következők nem minősülnek „más típusú járműnek”:
1.3.1. olyan járművek, amelyek az 1.1. és 1.2. pontok értelmében ugyan eltérőek, de ezek az eltérések nem járnak együtt az adott járműtípusra előírt lámpák típusát, számát, elhelyezését és geometriai láthatóságát illető változással;
1.3.2. olyan járművek, amelyek egy irányelv alapján akár típusjóváhagyással rendelkező választható lámpákkal vannak felszerelve, akár nincsenek;
2. keresztirányú sík
a jármű hosszanti középsíkjára merőleges függőleges sík;
3. terheletlen jármű
a vezető, utas, illetve terhelés nélküli, de teli tüzelőanyag-tartállyal és normál szerszámkészlettel ellátott jármű;
4. berendezés
olyan alkatrész vagy alkatrészek kombinációja, amely egy vagy több funkció végrehajtására szolgál;
5. lámpa
olyan berendezés, amely az úttest megvilágítására, illetve a többi közlekedő számára fényjelzések adására szolgál. Lámpának kell tekinteni továbbá a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpákat és a fényvisszaverőket is;
5.1. önálló lámpa
olyan berendezés, illetve egy olyan berendezés része, amely egyetlen funkcióval és egyetlen világítófelülettel és egy vagy több fényforrással rendelkezik. A járműre történő felszerelés tekintetében „önálló lámpának” minősül két azonos vagy eltérő fajtájú, de azonos funkciójú önálló vagy csoportos lámpa bármely kombinációja is, amennyiben ezek úgy vannak felszerelve, hogy a lámpák világítófelületeinek egy adott keresztirányú vetített vetülete legalább 60%-át kitölti az említett világítófelületek vetületeit körülíró legkisebb négyszöget.
Típus-jóváhagyási kötelezettség esetén minden egyes lámpát „D” típusú lámpaként kell jóváhagyni;
5.2. egyenértékű lámpák
olyan lámpák, amelyek azonos funkcióval rendelkeznek, és amelyeket jóváhagytak abban az országban, ahol a járművet nyilvántartásba vették; az ilyen lámpáknak eltérő jellemzőik lehetnek azoktól, amelyekkel a jármű fel volt szerelve, amennyiben ezeket a lámpákat azzal a feltétellel hagyták jóvá, hogy e melléklet követelményeinek megfelelnek;
5.3. független lámpák
saját világítófelülettel, saját fényforrásokkal és saját házzal rendelkező lámpák;
5.4. csoportos lámpák
külön világítófelülettel és fényforrásokkal, de közös házzal rendelkező lámpák;
5.5. kombinált lámpák
külön világítófelülettel, de közös fényforrással és közös házzal rendelkező lámpák;
5.6. kölcsönösen egymásba épített lámpák
olyan berendezések, amelyek külön fényforrásokkal vagy egyetlen, de eltérő feltételek (pl. optikai, mechanikai vagy elektromos eltérések) mellett működő fényforrással, teljesen vagy részben közös világítófelülettel és közös házzal rendelkeznek;
5.7. távolsági fényszóró
lámpa, amely arra szolgál, hogy a jármű előtt az úttestet nagy távolságra megvilágítsa;
5.8. tompított fényszóró
lámpa, amely arra szolgál, hogy a jármű előtt az úttestet megvilágítsa, anélkül hogy a szembe jövő járműveket és a többi közlekedőt elvakítaná vagy túlzottan zavarná;
5.9. irányjelző lámpa
lámpa, amely arra szolgál, hogy jelezze a többi közlekedő számára a jármű vezetőjének jobbra vagy balra történő irányváltoztatási szándékát;
5.10. féklámpa
lámpa, amely arra szolgál, hogy a többi közlekedőnek jelezze azt, hogy a jármű vezetője működteti az üzemi féket;
5.11. első helyzetjelző lámpa
lámpa, amely arra szolgál, hogy előrefelé jelezze a jármű jelenlétét;
5.12. hátsó helyzetjelző lámpa
lámpa, amely arra szolgál, hogy hátrafelé jelezze a jármű jelenlétét;
5.13. első ködfényszóró
lámpa, amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását;
5.14. hátsó ködlámpa
lámpa, amely arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét;
5.15. hátrameneti lámpa
lámpa, amely arra szolgál, hogy a jármű mögött az úttestet megvilágítsa, és figyelmeztesse a többi közlekedőt, hogy a jármű tolat, illetve tolatáshoz készül;
5.16. elakadásjelző
az összes irányjelző lámpa egyidejű működése; amely arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a jármű ideiglenesen különleges veszélyt jelent a többi közlekedő számára;
5.17. hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa
a hátsó rendszámtábla elhelyezésére szolgáló hely megvilágítására szolgáló berendezés; több optikai elemből állhat;
5.18. fényvisszaverő
berendezés, amely arra szolgál, hogy a fényforrás közelében lévő megfigyelő számára a jármű jelenlétét olyan fény visszaverésével jelezze, amely nem a járművön lévő fényforrásból származik; a melléklet alkalmazásában a fényvisszaverő rendszámtáblák nem fényvisszaverők;
6. világítófelület (lásd 1. alfüggelék)
6.1. világítóberendezések, illetve fényvisszaverők fénykibocsátó felülete
az átlátszó anyag külső felülete, illetve annak egy része, a vázlaton feltüntetett berendezés gyártója által a típus-jóváhagyási kérelemben (lásd 1. alfüggelék) megjelöltek szerint;
6.2. világítókészülék világítófelülete (lásd az 5.7., 5.8., 5.13. és 5.15. pontot)
a tükör, illetve ellipszoid-tükrös fényszórók esetén a lencse teljes nyílásának a keresztsíkra vett merőleges vetületét jelenti. Ha a világítókészülék nem rendelkezik tükörrel, úgy a 6.3. pont szerinti meghatározást kell figyelembe venni. Ha a lámpa fénykibocsátó felülete a tükör teljes nyílásának csak egy részét fedi, akkor csak ennek a résznek a vetületét kell figyelembe venni. Tompított fényszóróknál a világítófelületet a világos-sötét határ nyomvonala korlátozza. Ha a tükör és a lencse egymáshoz képest állítható, akkor a középbeállítást kell figyelembe venni;
6.3. fényjelző berendezések világítófelülete, a fényvisszaverők kivételével (lásd 5.9–5.12., 5.14., 5.16. és 5.17. pont)
a lámpa merőleges vetülete egy, a lámpa vonatkoztatási tengelyére merőlegesen álló és a lámpa fénykibocsátó felületének külső oldalát érintő síkra; ezt a vetületet az ebben a síkban fekvő fényellenző szélek határolják, amelyek mindegyike a lámpa teljes fényerejét annak 98%-ára csökkenti a vonatkoztatási tengely irányában; a világítófelület alsó, felső és oldalsó határvonalának meghatározásához csak vízszintes vagy függőleges síkú fényellenzőket használnak;
6.4. fényvisszaverők világítófelülete (lásd az 5.18. pontot)
a fényvisszaverő merőleges vetülete egy, a lámpa vonatkoztatási tengelyére merőlegesen álló és a fényvisszaverő felület külső széleit érintő és vonatkoztatási tengellyel párhuzamos síkokkal határolt síkra. A világítófelület alsó, felső és oldalsó határvonalának meghatározásához csak vízszintes vagy függőleges síkú fényellenzőket használnak;
7. látható világítófelület
meghatározott megfigyelési irányban, a gyártó, illetve annak megbízottja által megadottaknak megfelelően,
– vagy a világítófelületnek (a–b) a lencse külső felületére vetülő határvonalának,
– vagy pedig a fénykibocsátó felületnek (c–d)
a merőleges vetülete értendő egy, a megfigyelési irányra merőlegesen fekvő és a lencse legkülső pontját érintő síkban (lásd a vázlatokat az 1. alfüggelékben);
8. vonatkoztatási tengely
a lámpára jellemző, a (lámpa) gyártója által meghatározott tengely, amely a fotometriai méréseknél és a lámpa járműre történő felszerelésnél vonatkoztatási irányként (H = 0o, V = 0o) szolgál a szögtartományokhoz;
9. vonatkoztatási pont
a vonatkoztatási tengelynek és a lámpa fénykibocsátó felületének a lámpa gyártója által megadott metszéspontja;
10. a geometriai láthatóság szögei
azok a minimális térszögtartományt behatároló szögek, amelyeken belül a lámpa látszó felületének láthatónak kell lennie. Ezt a térszögtartományt egy olyan gömb szegmensei határozzák meg, amelynek középpontja egybeesik a lámpa vonatkoztatási pontjával, és amelynek egyenlítője a talajjal párhuzamos. Ezek a szegmensek a vonatkoztatási tengelyhez viszonyítva kerülnek meghatározásra. A vízszintes szögek a hosszúságnak, a függőleges szögek pedig a szélességnek felelnek meg. A geometriai láthatósági szögeken belül – végtelen távolságból szemlélve – nem állhat semmilyen akadály a lámpa látszó felületének bármely részéről kisugárzott fény útjában.
Amennyiben a méréseket a lámpához közelebb végzik, a megfigyelési irányt párhuzamosan el kell tolni ahhoz, hogy azonos pontosságot lehessen elérni. A geometriai láthatósági szögeken belüli olyan akadályokat, amelyek a lámpa típusjóváhagyásakor már jelen voltak, nem veszik figyelembe.
Amennyiben egy felszerelt lámpa esetén a lámpa látszó felületének valamely részét a jármű valamilyen más alkatrésze eltakarja, úgy bizonyítani kell, hogy a lámpa el nem takart része a készülék optikai egységként való típusjóváhagyásához előírt fotometriai követelményeknek így is megfelel (lásd az 1. alfüggeléket);
11. legkülső szél
a jármű mindegyik oldalán azt a jármű hosszanti középsíkjával párhuzamosan vett síkot jelenti, amelybe a jármű legkülső szélső pontja esik, az alábbi, kinyúló alkatrészek figyelmen kívül hagyásával:
11.1. visszapillantó tükrök;
11.2. irányjelző lámpák;
12. teljes szélesség
a 11. pontban megadott két függőleges sík közötti távolság;
13. két azonos irányban sugárzó lámpa közötti távolság
a 6. pontban meghatározott két világítófelület körvonalának egy, a vonatkoztatási tengelyre merőleges síkon vett merőleges vetülete közötti távolság;
14. működés-visszajelző lámpa
ellenőrző visszajelző lámpa, amely jelzi, hogy a bekapcsolt berendezés rendben működik vagy sem;
15. bekapcsolás-visszajelző lámpa
ellenőrző visszajelző lámpa, amely jelzi, hogy a berendezés be van kapcsolva, függetlenül attól, hogy rendben működik-e vagy sem;
16. * nappali menetjelző lámpa
menetirányban előre néző olyan lámpa, amelynek az a rendeltetése, hogy a haladó járművet nappal jobban láthatóvá tegye;
17. * indító/leállító rendszer
a motort az alapjárati üzem csökkentése céljából automatikusan leállító és indító rendszer, amely ezáltal csökkenti a tüzelőanyag-fogyasztást, a szennyező anyag- és CO2-kibocsátást;
18. * gépjármű főkapcsolója
az a készülék, amellyel a gépjármű fedélzeti elektronikai rendszerét kikapcsolt állapotból (amikor a gépjármű parkol, a vezető pedig nincs jelen) rendes üzemmódba kapcsolják.
B. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A világító- és fényjelző berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy normál üzemi körülmények között és a fellépő rezgési igénybevételek ellenére előírt tulajdonságaikat megőrizzék, és hogy a jármű megfeleljen ezen melléklet követelményeinek. Különösen az nem fordulhat elő, hogy a lámpák beállításának megváltozása nem szándékoltan bekövetkezzen.
2. A világítókészülékeket úgy kell felszerelni, hogy helyes beállításuk könnyen elvégezhető legyen.
3. Oldalsó fényvisszaverők esetén a járműre szerelt lámpák vonatkoztatási tengelyének a jármű hosszanti középsíkjára derékszögben, minden egyéb fényjelző berendezés esetén pedig ezzel a síkkal párhuzamosan kell elhelyezkedniük. Ettől minden irányban 3o-os tűrés engedhető meg.
Ezen túlmenően a gyártó által a felszerelést illetően megadott minden külön előírást be kell tartani.
4. A lámpák magasságát és beállítását – külön előírások hiányában – a terheletlen, vízszintes, sík felületen álló járművön kell ellenőrizni úgy, hogy közben a jármű hosszanti középsíkja függőleges és kormánya, illetve kormánykereke az egyenes haladási irányhoz tartozó állásban legyen. Az abroncsok nyomása a gyártó által az adott terhelési feltételekhez megadottnak megfelelő legyen.
5. Külön előírások hiányában, az egy párt képező lámpák
5.1. a jármű hosszanti középsíkjához képest szimmetrikusan legyenek a járműre felszerelve;
5.2. a hosszanti középsíkra vonatkoztatva egymásra szimmetrikusak legyenek;
5.3. azonos színkövetelményeknek feleljenek meg;
5.4. alapvetően azonos fotometriai tulajdonságokkal rendelkezzenek.
6. Külön előírások hiányában az eltérő funkciójú lámpák lehetnek függetlenek vagy csoportosak, kombináltak vagy kölcsönösen egymásba építettek, feltéve, hogy a lámpák mindegyike megfelel a rá vonatkozó előírásoknak.
7. Az úttest feletti maximális magasságot a világítófelület legfelső pontjától, a legkisebb magasságot pedig a világítófelület legalsó pontjától mérik. A tompított fényszóróknál az úttest feletti minimális magasságot a lencse, illetve a tükör alsó szélétől mérik, amennyiben ez utóbbi van magasabban.
8. Külön előírások hiányában a lámpák – az irányjelző és elakadásjelző lámpa kivételével – nem bocsáthatnak ki villogó fényt.
9. Piros fényt kibocsátó lámpa elölről nem lehet látható, hátulról pedig – a hátrameneti lámpa kivételével – nem lehet látható fehér fényű lámpa. E rendelkezés betartását a következőképpen ellenőrzik (lásd a megfelelő kétkerekű és háromkerekű járművekre vonatkozó rajzokat a III–VII. Részek 1. alfüggelékében):
9.1. piros színű lámpák láthatósága elölről: egy olyan megfigyelő számára, aki a jármű legelső pontja előtt 25 m-re fekvő keresztirányú sík 1. zónájában mozog, egyik piros lámpa sem lehet közvetlenül látható;
9.2. fehér lámpák láthatósága hátulról: egy olyan megfigyelő számára, aki a jármű leghátsó pontja mögött 25 m-re fekvő keresztirányú sík 2. zónájában mozog, egyik fehér lámpa sem lehet közvetlenül látható;
9.3. a megfigyelő szeme által befogott 1. és 2. zónák határolása azok síkjaiban a következőképpen történik:
9.3.1. magasságban a föld felett 1, illetve 2,20 m magasságban lévő síkok által;
9.3.2. szélességben pedig két függőleges síkkal, amelyek a jármű hosszanti középsíkjához képest előre, illetve hátra 15º-os szöget képeznek kifelé. E síkokban fekszenek a jármű hosszanti középsíkjával párhuzamosan futó, a jármű teljes szélességét reprezentáló függőleges síkok és a jármű teljes hosszúságát reprezentáló keresztirányú síkok metszésvonalai.
10. * Az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az első helyzetjelző lámpa – első helyzetjelző lámpa hiányában a tompított fényszóró –, a hátsó helyzetjelző lámpa és a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa csak egyidejűleg legyen be- és kikapcsolható.
A járműveket fel kell szerelni a következőkkel:
− nappali menetjelző lámpák, vagy
− tompított fényszórók, amelyek a jármű főkapcsolójának bekapcsolásakor automatikusan bekapcsolnak.
11. * Külön előírások hiányában az elektromos csatlakozásokat úgy kell kialakítani, hogy a távolsági fényszórót, a tompított fényszórót és a ködfényszórót csak akkor lehessen bekapcsolni, ha a 10. pontban említett lámpák szintén be vannak kapcsolva. Mindazonáltal e követelmény nem alkalmazandó a távolsági és a tompított fényszóróra, ha az azokkal adott figyelmeztető fényjelzés a tompított vagy távolsági fényszóró rövid idejű ismétlődő felvillantása vagy a tompított és a távolsági fényszóró rövid időtartamú váltakozó felvillantása.
12. Visszajelző lámpák
12.1. Normál vezetőhelyzetben a vezető számára az összes visszajelző lámpának könnyen láthatónak kell lennie.
12.2. Amennyiben bekapcsolás-visszajelző lámpát írnak elő, ez egy működés-visszajelző lámpával helyettesíthető.
13. A lámpák színe
A lámpák által kibocsátott fény színe:
| távolsági fényszóró: | fehér, | |
| nem háromszög alakú első fényvisszaverő: | fehér, | |
| tompított fényszóró: | fehér, | |
| irányjelző lámpa: | borostyánsárga, | |
| féklámpa: | piros, | |
| első helyzetjelző lámpa: | fehér, | |
| hátsó helyzetjelző lámpa: | piros, | |
| ködfényszóró: | fehér/sárga, | |
| hátsó ködlámpa: | piros, | |
| hátrameneti lámpa: | fehér, | |
| elakadásjelző: | borostyánsárga, | |
| hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa: | fehér, | |
| oldalsó nem háromszög alakú fényvisszaverő: | sárga, | |
| hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő: | piros, | |
| pedál-fényvisszaverő: | borostyánsárga, |
A lámpák színének meghatározása a 2. alfüggelékben meghatározottak szerint történik.
14. Minden világító- és fényjelző berendezés alkatrész típusjóváhagyás-köteles. A legfeljebb 0,5 kW teljesítményű motorral készülő és 25 km/h-t meg nem haladó legnagyobb sebességű segédmotoros kerékpárok világító- és fényjelző berendezéseire vonatkozó harmonizált rendelkezések hatálybalépéséig azonban ezeket jóvá nem hagyott tompított fényszóróval, illetve hátsó helyzetjelző lámpával is fel lehet szerelni. Ilyen esetekben a gyártónak tanúsítania kell, hogy ezek a készülékek megfelelnek az ISO 6742/1 szabványnak.
15. * Az L1e és L3e kategóriájú járműveket fel lehet szerelni további hátsó és oldalsó fényvisszaverő eszközökkel és anyagokkal, feltéve, hogy ezek nem csökkentik a kötelező világító és fényjelző berendezések hatékonyságát. Különösen a csomagtartók és a nyeregtáskák szerelhetőek fel fényvisszaverő anyagokkal, amennyiben azok színe megegyezik a járművön az adott helyen elhelyezett világító berendezés színével.
16. * Egyetlen jármű sem szerelhető fel olyan kiegészítő fényforrással, amely a szokásos vezetési feltételek mellett közvetlenül és/vagy közvetve érzékelhető irányba bocsát ki fényt, a kezelőszervek, a visszajelző vagy jelző lámpák vagy az utasfülke megvilágítása célját szolgáló fényforrások kivételével.
17. * Amennyiben az automatikusan bekapcsoló fényszóró vagy nappali menetjelző lámpa működtetése járó motorhoz kötött, ezt úgy kell kialakítani, hogy a főkapcsoló működtetéséhez kapcsolódjon. Vonatkozik ez különösen az elektromos vagy más alternatív meghajtású rendszerekkel, valamint az automatikus indító/leállító rendszerrel felszerelt járművekre.
Lámpafelületek, vonatkoztatási tengely és vonatkoztatási pont, valamint a geometriai láthatósági szögek
Megj.: Az ábrázolás ellenére a látszó felület a fénykibocsátó felületet érintő felület.
A lámpák színének meghatározása
HÁROMSZÍN-KOORDINÁTÁK
| Piros | Határ sárga felé | y ≤ 0,335 | |
| Határ bíbor felé | z ≤ 0,008 | ||
| Fehér | Határ kék felé | x ≥ 0,310 | |
| Határ sárga felé | x ≤ 0,500 | ||
| Határ zöld felé | y ≤ 0,150 + 0,640x | ||
| Határ zöld felé | y ≤ 0,440 | ||
| Határ bíbor felé | y ≥ 0,050 + 0,750x | ||
| Határ piros felé | y ≥ 0,382 | ||
| Sárga | Határ piros felé | y ≥ 0,138 + 0,580x | |
| Határ zöld felé | y ≤ 1,29x − 0,100 | ||
| Határ fehér felé | y ≥ − x + 0,940 | ||
| y ≥ 0,440 | |||
| Határ a spektrálérték felé | y ≤ − x + 0,992 | ||
| Borostyánsárga | Határ sárga felé | y ≤ 0,429 | |
| Határ piros felé | y ≥ 0,398 | ||
| Határ fehér felé | z ≤ 0,007 |
A fenti határértékek ellenőrzésére 2 856 K színhőmérsékletű fényforrást használnak (a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) szerinti Standard A érték).
1. * Az L1e kategóriájú járműveknek meg kell felelniük a 74. sz. ENSZ–EGB-előírás összes vonatkozó követelményének. A legfeljebb 25 km/h legnagyobb tervezési sebességű járműveknek meg kell felelniük a 25 km/h feletti legnagyobb tervezési sebességű járművekre előírt összes vonatkozó követelménynek.
1.1. Az L1e kategóriájú járműveket az erre a kategóriára vonatkozó egyedi követelmények hiányában hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával kell felszerelni.
1.2. Amennyiben a 74. sz. ENSZ–EGB-előírás egyedi követelményeket nem tartalmaz, az L1e kategóriájú járműveket fel lehet szerelni olyan nappali menetjelző lámpákkal, amelyek az automatikusan bekapcsoló fényszórók helyett lépnek működésbe, és amelyek megfelelnek a IV. Rész 6.15–6.15.7. pontja követelményeinek.
2. Emellett minden kétkerekű segédmotoros kerékpár felszerelhető a következő világító- és fényjelző berendezésekkel:
2.1. távolsági fényszóró;
2.2. irányjelző lámpák;
2.3. hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa;
2.4. első helyzetjelző;
2.5. első nem háromszög alakú fényvisszaverő.
3. Az 1. és 2. pontban felsorolt világító- és fényjelző berendezéseket a 6. pont vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell felszerelni.
4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezés nem szerelhető fel.
5. Az 1. és 2. pontokban említett és motorkerékpárokra a B/12. melléklet alapján típusjóváhagyott, vagy az M1 és N1 kategóriájú járművekre az A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használatát segédmotoros kerékpárokon is meg kell engedni.
6. KÜLÖNLEGES FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK
6.1. Távolsági fényszórók
6.1.1. Száma: egy vagy kettő.
6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.1.3. Elhelyezés
6.1.3.1. Szélességben:
– egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett vannak, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű egy független tompított fényszóróval is el van látva, amely a távolsági fényszóró mellett van elhelyezve, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.
6.1.3.3. Önálló távolsági fényszóró esetén világítófelületének széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.1.3.4. Két távolsági fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.1.4. Geometriai láthatóság
A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5o-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homlokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.
6.1.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.
6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:
6.1.8.1. tompított fényszóró;
6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa.
6.1.9. Elektromos kapcsolás
A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tompítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.
6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Kék színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.2. Tompított fényszórók
6.2.1. Száma: egy vagy kettő.
6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.2.3. Elhelyezés
6.2.3.1. Szélességben:
– egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a tompított fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett vannak, akkor a vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített tompított fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie. Ha azonban a jármű egy független távolsági fényszóróval is el van látva, amely a tompított fényszóró mellett van elhelyezve, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két tompított fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.2.3.2. Magasságban: a talaj felett legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm-re.
6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörben, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.
6.2.3.4. Két tompított fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.2.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg, nevezetesen:
α = 15° felfelé és 10° lefelé;
β = 45° balra és jobbra egyetlen tompított fényszóró esetén;
45° kifelé és 10° befelé két tompított fényszóró esetén.
A fényszóró közelében lévő lemezek és az egyéb alkatrészekből eredő másodlagos hatások nem zavarhatják a többi úthasználót.
6.2.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.
6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.
6.2.9. Elektromos kapcsolás
A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fényre kapcsoláskor bekapcsolva maradhat.
6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.2.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.3. Irányjelző lámpák
6.3.1. Száma: Oldalanként kettő.
6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elöl és két irányjelző lámpa hátul.
6.3.3. Elhelyezés
6.3.3.1. Szélességben:
6.3.3.1.1. Az első irányjelző lámpákra a következőknek kell egyidejűleg teljesülniük:
6.3.3.1.1.1. a világítófelületeik közötti távolság legalább 240 mm;
6.3.3.1.1.2. a fényszóró(k) világítófelületének külső szélét érintő függőleges hosszanti síkokon kívül kell elhelyezkedniük;
6.3.3.1.1.3. az irányjelző lámpák és a legközelebbi tompított fényszóró közötti legkisebb távolság:
– 75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,
– 40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,
– 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,
– ≤ 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd;
6.3.3.1.2. a hátsó irányjelző lámpák világítófelületének belső széle közötti távolság legalább 180 mm.
6.3.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.
6.3.3.3. Hosszirányban: a jármű leghátsó pontján átmenő keresztirányú síktól előrefelé a hátsó irányjelző lámpa vonatkoztatási pontjáig mért távolság nem lehet 300 mm-nél nagyobb.
6.3.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: lásd a 2. alfüggeléket.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.3.5. Irányítás
Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.3.6. Egy vagy több lámpával csoportosítható.
6.3.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.3.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.
6.3.9. Elektromos kapcsolás
Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.
6.3.10. Működés-visszajelző: választható.
Ez lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változnia. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.
6.3.11. Egyéb követelmény
A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítóberendezések működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.
6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.
6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:
6.3.11.2.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;
6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell villogniuk.
6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.3.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;
6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 – 45 per perc tartományban kell lennie;
6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa – nem rövidzárlatból eredő – üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban az előbbi esetben a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.
6.4. Féklámpák
6.4.1. Száma: egy vagy kettő.
6.4.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.4.3. Elhelyezés
6.4.3.1. Szélességben: A vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha csak egy féklámpa van, két féklámpa esetén ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.
6.4.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.4.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.4.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 45° balra és jobbra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a féklámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.4.5. Irányítás: hátrafelé.
6.4.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.
6.4.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.4.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.4.9. Elektromos kapcsolás: fel kell gyulladnia, ha legalább az egyik üzemi féket működtetik.
6.4.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: nem megengedett.
6.5. Első helyzetjelző lámpák
6.5.1. Száma: egy vagy kettő.
6.5.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.5.3. Elhelyezés
6.5.3.1. Szélességben:
– egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor az első helyzetjelző lámpa vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített első helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie,
– két első helyzetjelző lámpát, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell elhelyezni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.
6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.
6.5.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° jobbra és balra egyetlen első helyzetjelző lámpa; 80° kifelé és 45° befelé két első helyzetjelző lámpa esetén.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.5.5. Irányítás: előre.
Elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.5.6. Csoportosítható minden más első lámpával.
6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.
6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.5.10. Egyéb követelmény: nincs.
6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák
6.6.1. Száma: egy vagy kettő.
6.6.2. Felszerelési vázlat: nincs különleges előírás.
6.6.3. Elhelyezés
6.6.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa esetén a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, két hátsó helyzetjelző lámpa esetén pedig ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.
6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.6.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° balra és jobbra egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa, 80° kifelé és 45° befelé két hátsó helyzetjelző lámpa esetén.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.6.5. Irányítás: hátrafelé.
6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.
6.6.7. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögű fényvisszaverővel vagy mindkettővel.
6.6.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.6.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót esetleg az első helyzetjelzőkhöz való berendezés is betöltheti.
6.6.10. Egyéb követelmény: nincs.
6.7. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők
6.7.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő IA. osztályú * .
6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.7.3. Elhelyezés
6.7.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.
6.7.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.7.3.3. Hosszirányban: a fényvisszaverőt normál körülmények között ne takarja el se a vezető, se utasa, és ezek ruházata sem.
6.7.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° előre és hátra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.7.5. Beállítás: a fényvisszaverők referenciatengelyének merőlegesnek kell lennie a jármű hosszanti középsíkjára, és kifelé kell nézniük.
Az elöl elhelyezett fényvisszaverők a kormányelfordulás szögével egyezően fordulhatnak el.
6.7.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.
6.8. Hátsó nem háromszögű fényvisszaverő
6.8.1. Száma: egy, IA. osztályú * .
6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.8.3. Elhelyezés
6.8.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie.
6.8.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.8.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.8.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° balra és jobbra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.8.5. Irányítás: hátrafelé.
6.8.6. Csoportosítható minden más lámpával.
6.8.7. Egyéb követelmény:
A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más, piros fényű hátsó lámpákkal közös részei.
6.9. Pedál-fényvisszaverők
6.9.1. A kétkerekű segédmotoros kerékpár mindegyik pedálját két pedál-fényvisszaverővel kell felszerelni.
6.9.2. Felszerelési vázlat: nincs különleges előírás.
6.9.3. Egyéb követelmény
A fényvisszaverő világítófelületének saját keretébe süllyesztettnek kell lennie. A fényvisszaverőket úgy kell a pedáltestbe beépíteni, hogy előre, illetve hátrafelé egyaránt jól láthatók legyenek. A fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a pedál tengelyére merőlegesnek kell lennie és alakjuknak a pedál taposójához kell igazodniuk. Pedál-fényvisszaverőket csak olyan járműpedálokra szükséges felszerelni, amelyek a motor helyett a jármű hajtására szolgálhatnak, nem kell felszerelni olyan pedálokra, amelyek a jármű kezelésére, illetve csupán lábtartóul szolgálnak a vezető, illetve az utas számára.
6.10. Első nem háromszög alakú fényvisszaverő
6.10.1. Száma: egy, IA. osztályú * .
6.10.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.10.3. Elhelyezés
6.10.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie.
6.10.3.2. Magasságban: legalább 400 mm és legfeljebb 1 200 mm a talajszint felett.
6.10.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.
6.10.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° balra és jobbra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.10.5. Irányítás: előre.
A fényvisszaverő elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.10.6. Csoportosítható egy vagy több lámpával.
6.10.7. Egyéb követelmény: nincs.
6.11. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa
6.11.1. Száma: egy.
A lámpa különböző, a hátsó rendszámtábla megvilágítására szolgáló optikai alkatrészekből állhat.
6.11.2. Felszerelési vázlat
6.11.3. Elhelyezés
6.11.3.1. Szélességben
6.11.3.2. Magasságban úgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla helyét.
6.11.3.3. Hosszirányban
6.11.4. Geometriai láthatóság
6.11.5. Irányítás
6.11.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.
6.11.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.11.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba másik lámpával.
6.11.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.11.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpára előírt visszajelző lámpának kell biztosítania.
6.11.11. Egyéb követelmény: nincs.
Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg): ..................................................
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú kétkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A. részének következő pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4–0.6.,
8–8.4.
| A Hatóság neve | |||||||||||||||||
| Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK-alkatrész-típusbizonyítvány | |||||||||||||||||
| MINTA | |||||||||||||||||
| Jegyzőkönyv száma: ........................... kiállította: ............................... vizsgáló intézmény ................................-án/-én (dátum) | |||||||||||||||||
| EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .................................................................... Kiterjesztés száma: ........................................... | |||||||||||||||||
| 1. A jármű gyártmánya (kereskedelmi megnevezése): .................................................................................................. | |||||||||||||||||
| ............................................................................................................................................................................ | |||||||||||||||||
| 2. A jármű típusa: ..................................................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| 3. A gyártó neve és címe: ......................................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| ............................................................................................................................................................................ | |||||||||||||||||
| 4. A gyártó esetleges képviselőjének neve és címe: .................................................................................................... | |||||||||||||||||
| ............................................................................................................................................................................ | |||||||||||||||||
| 5. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt kötelező világítóberendezések (1): ....................................................... | |||||||||||||||||
| 5.1. Tompított fényszórók | |||||||||||||||||
| 5.2. Hátsó helyzetjelző lámpák | |||||||||||||||||
| 5.3. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők | |||||||||||||||||
| 5.4. Hátsó nem háromszögű fényvisszaverők | |||||||||||||||||
| 5.5. Pedál-fényvisszaverők (2) | |||||||||||||||||
| 5.6. Féklámpa (féklámpák) (3) | |||||||||||||||||
| 5.7. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa | |||||||||||||||||
| 6. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt választható világítókészülékek (1): | |||||||||||||||||
| 6.1. Távolsági fényszórók: van/nincs (*) | |||||||||||||||||
| 6.2. Irányjelző lámpa: van/nincs (*) | |||||||||||||||||
| 6.3. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*) | |||||||||||||||||
| 6.4. Első helyzetjelző lámpák: van/nincs (*) | |||||||||||||||||
| 6.5. Első nem háromszögű fényvisszaverő: van/nincs (*) | |||||||||||||||||
| 7. Különböző változatok: ......................................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| ........................................................................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| 8. A jármű EK-alkatrész-típusjóváhagyásra előállítva: ..............................................................-án/-én (dátum) | |||||||||||||||||
| 9. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (*) | |||||||||||||||||
| 10. Hely: ................................................................................................................................................................. | |||||||||||||||||
| 11. Dátum: .............................................................................................................................................................. | |||||||||||||||||
| 12. Aláírás: ............................................................................................................................................................. | |||||||||||||||||
| (*) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
| (1) Minden egyes készüléknél külön lapon meg kell adni azokat a típusokat, amelyek megfelelnek e melléklet felszerelési előírásainak. | |||||||||||||||||
| (2) Csak a pedállal ellátott kétkerekű segédmotoros kerékpárok esetében. | |||||||||||||||||
| (3) A II. Rész B. 14. pontja szerint meghatározott kivételek alá tartozó segédmotoros kerékpárok kivételével. | |||||||||||||||||
1. A háromkerekű segédmotoros kerékpárokat a következő világító- és fényjelző berendezésekkel kell felszerelni:
1.1. tompított fényszóró;
1.2. első helyzetjelző lámpa;
1.3. hátsó helyzetjelző lámpa;
1.4. hátsó nem háromszögű fényvisszaverő;
1.5. pedál-fényvisszaverő, amennyiben a háromkerekű segédmotoros kerékpár pedállal van ellátva;
1.6. féklámpa;
1.7. irányjelző lámpák zárt felépítményű háromkerekű segédmotoros kerékpárokra;
1.8. * hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa.
2. Ezenkívül a háromkerekű segédmotoros kerékpár felszerelhető a következő világító- és fényjelző berendezésekkel:
2.1. távolsági fényszóró;
2.2. irányjelző lámpa zárt felépítmény nélküli háromkerekű segédmotoros kerékpárokhoz;
2.3. * nappali menetjelző lámpa;
2.4. oldalsó nem háromszögű fényvisszaverő;
2.5. ködfényszóró;
2.6. hátsó ködlámpa;
2.7. hátrameneti lámpa;
2.8. elakadásjelző.
3. Az 1. és 2. pontban felsorolt világító- és fényjelző berendezést a következő 6. pont idevágó rendelkezéseinek megfelelően kell felszerelni.
4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezés felszerelése nem megengedett.
5. Az 1. és 2. pontban említett és a motorkerékpárokra a B/12. melléklet alapján típusjóváhagyott, valamint az M1 és N1 kategóriájú gépkocsikra vonatkozó A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használata segédmotoros kerékpárokon is megengedett.
6. Különleges felszerelési előírások
6.1. Távolsági fényszórók
6.1.1. Száma: egy vagy kettő.
Olyan háromkerekű segédmotoros kerékpároknál azonban, amelyek legnagyobb szélessége az 1 300 mm-t meghaladja, két távolsági fényszóró kötelező.
6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.1.3. Elhelyezés
6.1.3.1. Szélességben:
– egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás felett vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű, a távolsági fényszóró mellett elhelyezett független tompított fényszóróval is fel van szerelve, ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.
6.1.3.3. Egy független távolsági fényszóró esetén a világítófelület széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság fényszórópáronként nem lehet nagyobb mint 200 mm.
6.1.4. Geometriai láthatóság
A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.
6.1.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.
6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:
6.1.8.1. tompított fényszóró;
6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa.
6.1.9. Elektromos kapcsolás
A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tompítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.
6.1.10. * Bekapcsolás-visszajelző: kötelező távolsági fényszóró felszerelése esetében (nem villogó, kék visszajelző).
6.1.11. * Egyéb követelmények:
− a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek távolsági fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ–EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,
− az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg.
6.2. Tompított fényszórók
6.2.1. Száma: egy vagy kettő.
Olyan háromkerekű segédmotoros kerékpár esetén azonban, amelynek legnagyobb szélessége meghaladja az 1 300 mm-t, két tompított fényszóró az előírás.
6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.2.3. Elhelyezés
6.2.3.1. * Szélességben:
– egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a tompított fényszóró referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával összeépített egyetlen független tompított fényszórót úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a tompított fényszóró mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két olyan tompított fényszórót, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,
– két tompított fényszóró esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.
6.2.3.2. Magasságban: a talaj felett legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm-re.
6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületen tükröződve.
6.2.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 15° felfelé és 10° lefelé;
β = 45° balra és jobbra egyetlen tompított fényszóró esetén;
45° kifelé és 10° befelé két tompított fényszóró esetén.
6.2.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.
6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.
6.2.9. Elektromos kapcsolás
A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fénnyel együtt bekapcsolva maradhat.
6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű nem villogó visszajelző lámpa.
6.2.11. * Egyéb követelmények:
– a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek tompított fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ–EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,
– azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett legfeljebb 0,8 m-re van, –1,0% és –1,5% kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,
– azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett 0,8 m és 1,0 m között van, –1,0% és –2,0% kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,
– azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett több mint 1,0 m-re van, –1,5% és –2,0% kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,
– a legfeljebb 2000 lumen objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint – 1,0% és –1,5% kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek –0,5% és –2,5% között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek –1,0% és –3,0% között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög –1,5% és –2,0% közé van beállítva. A követelmények teljesítésére külső korrekciós eszköz használható, feltéve, hogy a járművel együtt adott szerszámokon kívül más szerszámra nincs szükség,
– a 2000 lumennél nagyobb objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint –1,0% és –1,5% kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek –0,5% és –2,5% között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek –1,0% és –3,0% között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög –1,5% és –2,0% közé van beállítva. E pont követelményeinek teljesítésére használható fényszóró-szintező eszköz, amennyiben annak működése teljesen automatikus és a reakcióideje 30 másodpercnél rövidebb.
6.2.11.1. Vizsgálati körülmények:
– a 6.2.11. pont dőlésszögre vonatkozó követelményeit a következőképpen kell igazolni:
– a jármű az üzemkész állapotnak megfelelő tömeggel és egy 75 kg-os tömeggel a járművezető tömegének helyettesítésére,
– teljesen megrakott jármű olyan tömegeloszlással, hogy teljesüljenek a gyártó által erre e terhelésre megadott legnagyobb tengelyterhelések,
– a jármű a járművezető helyettesítésére 75 kg-os tömeggel és további teherrel megrakva, hogy teljesüljön a gyártó által megadott legnagyobb hátsótengely-terhelés, de az első tengelyterhelés ebben az esetben a lehető legalacsonyabb legyen,
– a mérés megkezdése előtt a járművet három alkalommal meg kell lengetni, majd előre és hátra kell mozgatni, legalább egy teljes kerékelfordulással.
6.3. Irányjelző lámpák
6.3.1. Száma: oldalanként kettő.
6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elöl és két irányjelző lámpa hátul.
6.3.3. Elhelyezés
6.3.3.1. Szélességben:
– a világítófelületnek a jármű hosszanti középsíkjától legtávolabbi szélei legfeljebb 400 mm-re lehetnek a jármű legkülső pontjától,
– a világítófelületek belső széleinek egymástól mért távolsága legalább 500 mm,
– az irányjelző lámpa és a hozzá legközelebbi tompított fényszóró közötti legkisebb távolság:
= 75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,
= 40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,
=20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,
= ≤ 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd.
6.3.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.3.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: lásd 2. alfüggelék.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák 750 mm-nél kisebb magasságban vannak elhelyezve.
6.3.5. Irányítás
Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.3.6. Egy vagy több lámpával csoportosítható.
6.3.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.3.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba másik lámpával.
6.3.9. Elektromos kapcsolás
Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.
6.3.10. Működés-visszajelző lámpa: választható.
Ez lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változni. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.
6.3.11. Egyéb követelmény
A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítókészülékek működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.
6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.
6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:
6.3.11.2.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;
6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell villogniuk.
6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.3.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;
6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákon belül az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 – 45 per perc tartományban kell lennie;
6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa – nem rövidzárlatból eredő – üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.
6.4. Féklámpák
6.4.1. * Száma:
– egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1300 mm-t,
– kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t,
– felszerelhető egy további, S3 vagy S4 kategóriájú féklámpa (azaz egy középen magasra felszerelt féklámpa), amennyiben a 48. sz. ENSZ–EGB-előírás ilyen féklámpák M1 kategóriájú járművekre történő felszerelésére vonatkozó összes követelménye teljesül.
6.4.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.4.3. Elhelyezés
6.4.3.1. Szélességben: A vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha csak egy féklámpa van, két féklámpa esetén ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük. Két hátsó kerékkel rendelkező járművek esetén a két lámpa közötti távolságnak legalább 600 mm-nek kell lennie. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű legnagyobb szélessége kevesebb mint 1 300 mm.
6.4.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.4.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.4.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 45° balra és jobbra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.4.5. Irányítás: hátrafelé.
6.4.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.
6.4.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.4.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.4.9. Elektromos kapcsolás: fel kell gyulladnia, ha legalább az egyik üzemi féket működtetik.
6.4.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: nem megengedett.
6.5. Első helyzetjelző lámpák
6.5.1. Száma: egy vagy kettő.
1 300 mm teljes szélesség feletti háromkerekű segédmotoros kerékpároknál azonban két első helyzetjelző lámpa van előírva.
6.5.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.5.3. Elhelyezés
6.5.3.1. * Szélességben:
– egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, az első helyzetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával összeépített egyetlen független első helyzetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet az első helyzetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két olyan első helyzetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,
– két első helyzetjelző lámpa esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.
6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.
6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.
6.5.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° jobbra és balra egyetlen első helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé két első helyzetjelző lámpa esetén.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.5.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.5.6. Csoportosítható minden egyéb első lámpával.
6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.
6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.5.10. Egyéb követelmény: nincs.
6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák
6.6.1. Száma: egy vagy kettő.
1 300 mm teljes szélesség feletti háromkerekű segédmotoros kerékpároknál azonban két hátsó helyzetjelző lámpa van előírva.
6.6.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.6.3. Elhelyezés
6.6.3.1. * Szélességben:
– egy hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell a járműre felszerelni, hogy a hátsó helyzetjelző lámpa referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában helyezkedjen el,
– két hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni a járműre, hogy a hátsó helyzetjelző lámpák referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,
– két hátsó kerékkel felszerelt és 1 300 mm teljes szélességet meghaladó járművek esetében a világítófelületek külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.
6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.6.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° balra és jobbra egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé két hátsó helyzetjelző lámpa esetén.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.6.5. Irányítás: hátrafelé.
6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.
6.6.7. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögű fényvisszaverővel vagy mindkettővel.
6.6.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.6.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót esetleg az első helyzetjelző lámpákhoz alkalmazott berendezés is elláthatja.
6.6.10. Egyéb követelmény: nincs.
6.7. Hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő
6.7.1. Száma: egy vagy kettő, IA. osztályú * .
1 000 mm teljes szélesség feletti háromkerekű segédmotoros kerékpároknál azonban két hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő van előírva.
6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.7.3. Elhelyezés
6.7.3.1. * Szélességben:
– egy hátsó fényvisszaverő esetében azt úgy kell a járműre felszerelni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában legyen,
– két hátsó fényvisszaverő esetében azokat úgy kell a járműre felszerelni, hogy azok referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,
– két hátsó fényvisszaverő esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.
6.7.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.7.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.7.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° balra és jobbra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.7.5. Irányítás: hátrafelé.
6.7.6. Csoportosítható minden más lámpával.
6.7.7. Egyéb követelmény:
A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más hátsó lámpákkal közös részei.
6.8. Pedál-fényvisszaverők
A háromkerekű segédmotoros kerékpár mindegyik pedálját két pedál-fényvisszaverővel kell felszerelni. Ezeket úgy kell felszerelni, hogy működő felületük a pedálon kívül és a pedál taposó-felületére merőlegesen álljon, optikai tengelyük pedig a jármű hosszanti középsíkjával párhuzamos legyen.
6.8.1. Száma: négy fényvisszaverő, illetve fényvisszaverő-csoport.
6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.8.3. Egyéb követelmény
A fényvisszaverő világítófelületének a keretébe süllyesztettnek kell lennie. A fényvisszaverőket úgy kell beépíteni a pedáltestbe, hogy előre, illetve hátrafelé egyaránt jól láthatók legyenek, és alakjukat a pedál alakjához kell igazítani. A fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a pedáltengelyre merőlegesnek kell lennie. Pedál-fényvisszaverőket csak olyan járműpedálokra kell felszerelni, amelyek hajtókarként vagy hasonló eszközként, motor helyett a jármű hajtására szolgálnak. Nem kell felszerelni olyan pedálokra, amelyek a jármű kezelésére, illetve csupán lábtartóul szolgálnak a vezető, illetve az utas számára.
6.9. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők
6.9.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő, IA. osztályú * .
6.9.2. Felszerelési vázlat: nincs különleges előírás.
6.9.3. Elhelyezés
6.9.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.
6.9.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.9.3.3. Hosszirányban: olyan legyen, hogy a fényvisszaverőt normál körülmények között ne takarja el se a vezető, se utasa, és ezek ruházata sem.
6.9.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° előre és hátra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.9.5. Irányítás: a fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyeinek a jármű hosszanti középsíkjára merőlegesnek kell lenniük és kifelé kell irányulniuk. Az első fényvisszaverők a kormányzási szöggel együtt is elfordulhatnak.
6.9.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.
6.10. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa
6.10.1. Száma: egy.
A lámpa több, a hátsó rendszámtábla helyének megvilágítására szolgáló optikai elemből is állhat.
6.10.2. Elrendezési vázlat
6.10.3. Elhelyezés
6.10.3.1. Szélességben
6.10.3.2. Magasságban úgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla helyét.
6.10.3.3. Hosszirányban
6.10.4. Geometriai láthatóság
6.10.5. Irányítás
6.10.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.
6.10.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.10.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba más lámpával.
6.10.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.10.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpa visszajelző lámpájának kell biztosítania.
6.10.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.11. Ködfényszórók
6.11.1. Az előírások azonosak a VII. Rész 6.7.1–6.7.11. pontjában meghatározottakkal.
6.12. Hátsó ködlámpák
6.12.1. Az előírások azonosak a VII. Rész 6.8.1–6.8.11. pontjában meghatározottakkal.
6.13. Hátrameneti lámpák
6.13.1. Az előírások azonosak a VII. Rész 6.9.1–6.9.10. pontjában meghatározottakkal.
6.14. Elakadásjelző
6.14.1. A rendelkezések azonosak a VII. Rész 6.10.1–6.10.4. pontjában meghatározottakkal.
6.15. * Nappali menetjelző lámpa
6.15.1. Száma:
– egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1300 mm-t,
– kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.
6.15.2. Elrendezés:
– nincs meghatározott követelmény.
6.15.3. Elhelyezés:
6.15.3.1. Szélességben:
– egy független nappali menetjelző lámpa felszerelhető az egyik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a nappali menetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával összeépített egyetlen független nappali menetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a nappali menetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két olyan nappali menetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,
– a világítófelület belső peremeinek legalább 500 mm távolságra kell egymástól lenniük olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.
6.15.3.2. Magasságban:
– a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1500 mm.
6.15.3.3. Hosszirányban:
– a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén visszatükröződve a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja.
6.15.3.4. Távolság:
– ha az első irányjelző lámpák és bármely nappali menetjelző lámpa távolsága legfeljebb 40 mm, az adott oldali nappali menetjelző lámpa elektromos kialakításának olyannak kell lennie, hogy az:
– kikapcsolt állapotban legyen, vagy
– fényerőssége legfeljebb 140 cd-re csökkenjen
az adott első irányjelző lámpa működtetésének teljes időtartamára (a működési ciklus alatt és a ciklusok között is).
6.15.4. Geometriai láthatóság:
– α = 10° felfelé és 10° lefelé,
– β = 20° jobbra és balra, ha csak egy nappali menetjelző lámpa van,
– β = 20° kifelé és 20° befelé, ha két nappali menetjelző lámpa van.
6.15.5. Tájolás:
– előrefelé; mozoghat a kormányzási szögnek megfelelően.
6.15.6. Elektromos kapcsolás:
– valamennyi nappali menetjelző lámpának be kell kapcsolnia a főkapcsoló működtetésekor; azonban kikapcsolt állapotban maradhatnak a következő feltételek mellett:
– az automata sebességváltó parkoló állásban van,
– a rögzítőfék működik, vagy
– mielőtt a járművet első alkalommal mozgásba hoznák a főkapcsoló és a jármű meghajtó rendszerének minden egyes manuális működésbe hozatala után,
– a nappali menetjelző lámpa manuálisan kikapcsolható; ez azonban csak akkor lehetséges, ha a jármű sebessége a 10 km/h-t nem haladja meg. A lámpáknak automatikusan újra be kell kapcsolniuk, amikor a jármű sebessége túllépi a 10 km/h-t vagy pedig a jármű 100 méternél hosszabb utat tett meg,
– a nappali menetjelző lámpáknak automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor:
– a járművet a főkapcsolóval leállítják,
– az első ködlámpák működésbe lépnek,
– a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha azokat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjanak rövid időközönként, és
– 1000 lux alatti környezeti fényviszonyok mellett, amennyiben a jármű sebességmérőjén a jelzett sebesség még tisztán olvasható (pl. ha a sebességjelző állandóan megvilágított) és a jármű nincs felszerelve a 6.5.9. pontnak megfelelő nem villogó zöld visszajelző lámpával vagy a nappali menetjelző lámpához zöld, megfelelő szimbólummal ellátott bekapcsolás-visszajelzővel. Ilyen esetben a tompított fényszórók és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan bekapcsolnak 2 másodpercen belül, amint a környezeti fény szintje 1000 lux alá esik. Ha a környezeti fényviszonyok később legalább 7000 luxot érnek el, a nappali menetjelző lámpának automatikusan működésbe kell lépnie, miközben a tompított fényszóró és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan kikapcsolnak 5–300 másodpercen belül (azaz a világítás teljesen automatikus kapcsolása szükséges, ha a vezető számára nincs látható jelzés és késztetés, hogy sötétben bekapcsolja a normál világítást).
6.15.7. Bekapcsolás-visszajelző:
– opcionális.
A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága
(Lásd a II. Rész B. 9. pontját és ezen Rész 6.3.11.4.2. pontját)
1. ábra
2. ábra
Elrendezési vázlat
Irányjelző lámpa – Geometriai láthatóság
Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg): .......................................................................................
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú háromkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A. részének következő pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4–0.6.,
8–8.4.
| A hatóság neve | |||
| Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK-alkatrész-típusbizonyítvány | |||
| MINTA | |||
| Jegyzőkönyv száma: ......................... kiállította: ...................................... vizsgáló intézmény .............................. -án/-én (dátum) | |||
| EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ................................................................... Kiterjesztés száma: ........................................... | |||
| 1. A jármű gyártmánya (kereskedelmi megnevezése): ................................................................................................................. | |||
| .................................................................................................................................................................................................... | |||
| 2. A jármű típusa: ......................................................................................................................................................................... | |||
| 3. A gyártó neve és címe: ............................................................................................................................................................. | |||
| .................................................................................................................................................................................................... | |||
| 4. A gyártó esetleges képviselőjének neve és címe: ..................................................................................................................... | |||
| .................................................................................................................................................................................................... | |||
| 5. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt kötelező világítókészülékek (1): ..................................................................... | |||
| 5.1. Tompított fényszórók | |||
| 5.2. Első helyzetjelző lámpák | |||
| 5.3. Hátsó helyzetjelző lámpák | |||
| 5.4. Hátsó nem háromszögű fényvisszaverők | |||
| 5.5. Pedál-fényvisszaverők (2) | |||
| 5.6. Irányjelző lámpa csak zárt felépítményű háromkerekű robogókra | |||
| 5.7. Féklámpa | |||
| 5.8. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa | |||
| 6. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt választható világítókészülékek (1): | |||
| 6.1. Távolsági fényszórók: van/nincs (*) | |||
| 6.2. Irányjelző lámpa: van/nincs (*) | |||
| 6.3. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverő: van/nincs (*) | |||
| 6.4. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*) | |||
| 7. Változatok: ............................................................................................................................................................................... | |||
| .................................................................................................................................................................................................... | |||
| 8. A jármű EK-alkatrész-típusjóváhagyásra előállítva: .......................................................................................-án/-én (dátum) | |||
| 9. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (*) | |||
| 10. Hely: ....................................................................................................................................................................................... | |||
| 11. Dátum: .................................................................................................................................................................................... | |||
| 12. Aláírás: .................................................................................................................................................................................... | |||
| (1) Minden egyes készüléknél külön lapon meg kell adni azokat a típusokat, amelyek megfelelnek e melléklet felszerelési előírásainak. | |||
| (2) Csak pedállal ellátott kétkerekű kismotorkerékpárok esetén. | |||
| (*) A nem kívánt rész törlendő. | |||
1. * Az L3e kategóriájú járműveknek meg kell felelniük az 53. számú ENSZ–EGB-előírás valamennyi vonatkozó követelményének, az előírás 5.14.9. szakasza kivételével.
2. Emellett minden kétkerekű motorkerékpárra felszerelhetők a következő világító- és fényjelző berendezések:
2.1. ködfényszóró;
2.2. hátsó ködlámpa;
2.3. elakadásjelző;
2.4. oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők.
3. Az 1. és 2. pontban felsorolt minden világító- és fényjelző berendezést a 6. pont vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell felszerelni.
4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezés felszerelése nem megengedett.
5. Az 1. és 2. pontban említett és az M1 és N1 kategóriájú járművekre az A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használatát motorkerékpárokon is meg kell engedni.
6. Különleges felszerelési előírások
6.1. Távolsági fényszórók
6.1.1. Száma: egy vagy kettő.
6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.1.3. Elhelyezés
6.1.3.1. Szélességben:
– egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett vannak, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik, az első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű a távolsági fényszóró mellett elhelyezett független tompított fényszóróval is fel van szerelve, ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusnak kell lenniük,
– két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.
6.1.3.3. Független távolsági fényszóró esetén a világítófelület széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.1.3.4. Két távolsági fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.1.4. Geometriai láthatóság
A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.
6.1.5. Irányítás: előre.
A fényszórók elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és más első lámpákkal.
6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:
6.1.8.1. tompított fényszóró;
6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa;
6.1.8.3. ködfényszóró.
6.1.9. Elektromos kapcsolás
A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tompítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók a távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.
6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Kék színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.1.11. Egyéb követelmény: az egyidejűleg bekapcsolt távolsági fényszórók fényereje nem lehet nagyobb 225 000 candela értéknél (EK-alkatrész-típusjóváhagyási érték).
6.2. Tompított fényszórók
6.2.1. Száma: egy vagy kettő.
6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.2.3. Elhelyezés
6.2.3.1. Szélességben:
– egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a tompított fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával egymásba épített tompított fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű el van látva egy független távolsági fényszóróval is, amelyik a tompított fényszóró mellett van elhelyezve, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két tompított fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.
6.2.3.2. Magasságban: a talaj felett legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm-rel.
6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.
6.2.3.4. Két tompított fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.2.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10 pontjában megadott α és β szφgek határozzák meg:
α = 15° felfelé és 10° lefelé;
β = 45° balra és jobbra egyetlen tompított fényszóró esetén;
45° kifelé és 10° befelé két tompított fényszóró esetén.
A fényszóró közelében lévő lemezek és egyéb alkatrészekből eredő másodlagos hatások nem zavarhatják a többi úthasználót.
6.2.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
A tompított fény függőleges lejtésének − 0,5% és − 2,5% között kell lennie, kivéve külső beállítóberendezés esetén.
6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.
6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.
6.2.9. Elektromos kapcsolás
A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fényre kapcsoláskor bekapcsolva maradhat.
6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.2.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.3. Irányjelző lámpák
6.3.1. Száma: oldalanként kettő.
6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elöl és két irányjelző lámpa hátul.
6.3.3. Elhelyezés
6.3.3.1. Szélességben:
6.3.3.1.1. az első irányjelző lámpákra a következők vonatkoznak egyidejűleg:
6.3.3.1.1.1. a világítófelületeik közötti távolság legalább 240 mm;
6.3.3.1.1.2. a fényszóró(k) világítófelületének külső szélét érintő függőleges hosszanti síkokon kívül kell elhelyezkedniük;
6.3.3.1.1.3. az irányjelző lámpák és a legközelebbi tompított fényszóró világítófelülete között betartandó legkisebb távolság:
– 75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,
– 40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,
– 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,
– ≤ 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd.
6.3.3.1.2. A hátsó irányjelző lámpák világítófelületének belső szélei közötti távolság – a II. Rész A. 10. pontja előírásainak betartása mellett – legalább 180 mm, még akkor is, ha a rendszámtábla fel van szerelve.
6.3.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.
6.3.3.3. Hosszirányban: a jármű hosszirányban lévő leghátsó pontján átmenő keresztirányú sík és a hátsó irányjelző lámpák vonatkoztatási pontja közötti távolság nem lehet 300 mm-nél nagyobb.
6.3.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: lásd 2. alfüggelék.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.3.5. Irányítás
Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.3.6. Csoportosíthatók egy vagy több lámpával.
6.3.7. Más lámpával nem kombinálhatók.
6.3.8. Nem építhetők kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.
6.3.9. Elektromos kapcsolás
Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.
6.3.10. Működés-visszajelző lámpa: kötelező.
Lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változni. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.
6.3.11. Egyéb követelmény
A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítókészülékek működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.
6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.
6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:
6.3.11.2.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;
6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell működniük.
6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.3.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;
6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 – 45 per perc tartományban kell lennie;
6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa – nem rövidzárlatból eredő – üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban az előbbi esetben a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.
6.4. Féklámpák
6.4.1. Száma: egy vagy kettő.
6.4.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.4.3. Elhelyezés
6.4.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha csak egy féklámpa van, két féklámpa esetén ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.
6.4.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.4.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.4.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 45° balra és jobbra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.4.5. Irányítás: hátra.
6.4.6. Csoportosíthatók egy vagy több hátsó lámpával.
6.4.7. Más lámpával nem kombinálhatók.
6.4.8. Kölcsönösen egymásba építhetők a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.4.9. Elektromos kapcsolás: fel kell gyulladnia, ha legalább az egyik üzemi féket működtetik.
6.4.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: nem megengedett.
6.5. Első helyzetjelző lámpák
6.5.1. Száma: egy vagy kettő.
6.5.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.5.3. Elhelyezés
6.5.3.1. Szélességben:
– egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor az első helyzetjelző lámpa vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített első helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen,
– két első helyzetjelző lámpát, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kötelezően egymásba építve, úgy kell elhelyezni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.
6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.
6.5.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° jobbra és balra egyetlen első helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé két első helyzetjelző lámpa esetén.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.5.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.5.6. Csoportosítható minden más első lámpával.
6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.
6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás
6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa; ettől a visszajelzőtől el lehet tekinteni, ha a műszerfal-világítás csak az első helyzetjelző lámpával egyidejűleg kapcsolható be és ki.
6.5.10. Egyéb követelmény: nincs.
6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák
6.6.1. Száma: egy vagy kettő.
6.6.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.6.3. Elhelyezés
6.6.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa esetén a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, két hátsó helyzetjelző lámpa esetén ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.
6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.6.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° balra és jobbra egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé két hátsó helyzetjelző lámpa esetén.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.6.5. Irányítás: hátrafelé.
6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.
6.6.7. Kombinálható a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával.
6.6.8. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögű fényvisszaverővel vagy mindkettővel, vagy pedig a hátsó ködlámpával.
6.6.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.6.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót esetleg az első helyzetjelzőhöz használt berendezés is betöltheti.
6.6.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.7. Ködfényszórók
6.7.1. Száma: egy vagy kettő.
6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.7.3. Elhelyezés
6.7.3.1. Szélességben:
– egy ködfényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a ködfényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített ködfényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen,
– két ködfényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.7.3.2. Magasságban: legalább 250 mm a talajszint felett. A világítófelület egyetlen pontja sem lehet a tompított fényszóró világítófelületének legmagasabb pontja felett.
6.7.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a kisugárzott fény nem zavarja a vezetőt sem közvetlenül, sem a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületéről.
6.7.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 5° felfelé és lefelé;
β = 45° balra és jobbra, kivéve a nem középen elhelyezett lámpa esetén, ekkor a szög
befelé β = 10° legyen.
6.7.5. Irányítás: előre.
A ködfényszóró elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.7.6. Csoportosítható más első lámpákkal.
6.7.7. Nem kombinálható más első lámpával.
6.7.8. Egymásba építhető távolsági fényszóróval és első helyzetjelző lámpával.
6.7.9. Elektromos kapcsolás
A ködfényszórónak a távolsági fényszórótól vagy a tompított fényszórótól függetlenül be- és kikapcsolhatónak kell lennie.
6.7.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.7.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.8. Hátsó helyzetjelző ködlámpák
6.8.1. Száma: egy vagy kettő.
6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.8.3. Elhelyezés
6.8.3.1. Szélességben: egy független hátsó ködlámpa felszerelhető egy másik hátsó lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a hátsó ködlámpa vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett vannak, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük. Egy másik hátsó lámpával kölcsönösen egymásba épített hátsó ködlámpát úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen.
6.8.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.8.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.8.3.4. A hátsó ködlámpa és a féklámpa világítófelülete közötti távolság legalább 100 mm.
6.8.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 5° felfelé és lefelé;
β = 25° balra és jobbra.
6.8.5. Irányítás: hátrafelé.
6.8.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.
6.8.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.8.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.8.9. Elektromos kapcsolás
A lámpa csak akkor lehet bekapcsolható, ha a következő lámpák közül egy vagy több már be van kapcsolva: távolsági fényszóró, tompított fényszóró vagy a ködfényszóró.
Ha a jármű fel van szerelve ködfényszóróval, akkor a hátsó ködlámpának a ködfényszórótól függetlenül kikapcsolhatónak kell lennie.
6.8.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Borostyánsárga színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.8.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.9. Elakadásjelző
6.9.1. A 6.3–6.3.8. pontban foglalt előírások érvényesek.
6.9.2. Elektromos kapcsolás
Bekapcsolásának egy külön kapcsoló működtetésével kell történnie, amely lehetővé teszi az irányjelző lámpák egyidejű áramellátását.
6.9.3. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Piros színű villogó visszajelző lámpa vagy ennek hiányában: a 6.3.10. pontban előírt visszajelző lámpák egyidejű működése.
6.9.4. Egyéb követelmény
Az elakadásjelző villogási frekvenciája percenként 90 ± 30. Az irányjelző lámpáknak az elakadásjelző bekapcsolását követően legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt követően legalább másfél másodperccel ki kell aludniuk.
A vészvillogónak akkor is bekapcsolhatónak kell lennie, ha a motor indítását, illetve leállítását végző kapcsoló olyan állásban van, amelynél a motor nem járhat.
6.10. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa
6.10.1. Száma: egy.
A lámpa több, a hátsó rendszámtábla helyének megvilágítására szolgáló optikai elemből is állhat.
6.10.2. Elrendezési vázlat
6.10.3. Elhelyezés
6.10.3.1. Szélességben
6.10.3.2. Magasságban úgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla helyét.
6.10.3.3. Hosszirányban
6.10.4. Geometriai láthatóság
6.10.5. Elhelyezés
6.10.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.
6.10.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.10.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.
6.10.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.10.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpa visszajelző lámpájának kell biztosítania.
6.10.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.11. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők
6.11.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő, IA. osztályú * .
6.11.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.11.3. Elhelyezés
6.11.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.
6.11.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.11.3.3. Hosszirányban: olyan legyen, hogy normál körülmények között se a vezető, se utasa, se ezek ruházata ne takarja el a fényvisszaverőt.
6.11.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° előre és hátra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és 15° lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.11.5. Irányítás: a fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a jármű hosszanti középsíkjára merőlegesnek kell lennie, és kifelé kell irányulnia. Az első fényvisszaverők elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.11.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.
6.12. Hátsó nem háromszögű fényvisszaverő
6.12.1. Száma: egy, IA. osztályú * .
6.12.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.12.3. Elhelyezés
6.12.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie.
6.12.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.12.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.12.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° balra és jobbra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.12.5. Irányítás: hátrafelé.
6.12.6. Csoportosítható minden más lámpával.
6.12.7. A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más hátsó lámpákkal közös részei.
Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg): .................................................................
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú kétkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A. részének következő pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4–0.6.
8–8.4.
| A hatóság neve | |||||||||||||||||
| Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK-alkatrész-típusbizonyítvány | |||||||||||||||||
| MINTA | |||||||||||||||||
| Jegyzőkönyv száma: ....................... kiállította: ......................... vizsgáló intézmény .............................................-án/-én (dátum) | |||||||||||||||||
| EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ................................................. Kiterjesztés száma: ............................................................ | |||||||||||||||||
| 1. A jármű gyártmánya (kereskedelmi megnevezése): ................................................................................................................. | |||||||||||||||||
| ................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||||||||
| 2. A jármű típusa: ....................................................................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| 3. A gyártó neve és címe: ........................................................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| ................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||||||||
| 4. A gyártó esetleges képviselőjének neve és címe: .................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| ................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||||||||
| 5. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt kötelező világítókészülékek (1): ........................................................................ | |||||||||||||||||
| 5.1. Távolsági fényszóró | |||||||||||||||||
| 5.2. Tompított fényszóró | |||||||||||||||||
| 5.3. Irányjelző lámpák | |||||||||||||||||
| 5.4. Féklámpák | |||||||||||||||||
| 5.5. Első helyzetjelző lámpák | |||||||||||||||||
| 5.6. Hátsó helyzetjelző lámpák | |||||||||||||||||
| 5.7. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa | |||||||||||||||||
| 5.8. Nem háromszögű fényvisszaverők | |||||||||||||||||
| 6. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt választható világítókészülékek (*): | |||||||||||||||||
| 6.1. Ködfényszórók; van/nincs (*) | |||||||||||||||||
| 6.2. Hátsó ködlámpák: van/nincs (*) | |||||||||||||||||
| 6.3. Elakadásjelző: van/nincs (*) | |||||||||||||||||
| 6.4. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverő: van/nincs (*) | |||||||||||||||||
| 6.5. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*) | |||||||||||||||||
| 7. Különböző változatok: ........................................................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| 8. A jármű EK-alkatrész-típusjóváhagyásra előállítva: ..................................................................-án/-én (dátum) | |||||||||||||||||
| 9. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (*) | |||||||||||||||||
| 10. Hely: .............................................................................................................................................. | |||||||||||||||||
| 11. Dátum: | |||||||||||||||||
| 12. Aláírás: ........................................................................................................................................... | |||||||||||||||||
| (1) Minden egyes készüléknél külön lapon meg kell adni azokat a kellően azonosított típusokat, amelyek megfelelnek e melléklet felszerelési előírásainak. | |||||||||||||||||
| (*) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
1. Az oldalkocsis motorkerékpárokat a következő világító- és fényjelző berendezésekkel kell felszerelni:
1.1. távolsági fényszóró;
1.2. tompított fényszóró;
1.3. irányjelző lámpák;
1.4. féklámpa;
1.5. első helyzetjelző lámpa;
1.6. hátsó helyzetjelző lámpa;
1.7. hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa;
1.8. hátsó nem háromszögű fényvisszaverő.
2. Az oldalkocsis motorkerékpárokra a következő világító- és fényjelző berendezések is felszerelhetők:
2.1. ködfényszóró;
2.2. hátsó ködlámpa;
2.3. elakadásjelző;
2.4. oldalsó nem háromszögű fényvisszaverő;
2.5. * nappali menetjelző lámpa.
3. Az 1. és 2. pontban felsorolt világító- és fényjelző berendezéseket a 6. pont vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell felszerelni.
4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezések felszerelése nem megengedett.
5. Az 1. és 2. pontban említett és az M1 és N1 kategóriájú járművekre az A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használatát oldalkocsis motorkerékpárokon is meg kell engedni.
6. Különleges felszerelési előírások
6.1. Távolsági fényszórók
6.1.1. Száma: egy vagy kettő.
6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.1.3. Elhelyezés
6.1.3.1. Szélességben:
– egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű a távolsági fényszóró mellett elhelyezett független tompított fényszóróval is fel van szerelve, ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.
6.1.3.3. Önálló távolsági fényszóró esetén a világítófelület széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.1.3.4. Két távolsági fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.1.4. Geometriai láthatóság
A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homlokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.
6.1.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.
6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:
6.1.8.1. tompított fényszóró;
6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa;
6.1.8.3. ködfényszóró.
6.1.9. Elektromos kapcsolás
A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tompítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.
6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Kék fényű nem villogó visszajelző lámpa.
6.1.11. * Egyéb követelmények:
– a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek távolsági fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ–EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,
– az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg.
6.2. Tompított fényszórók
6.2.1. Száma: egy vagy kettő.
6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.2.3. Elhelyezés
6.2.3.1. Szélességben:
– egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a tompított fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített tompított fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű el van látva egy független távolsági fényszóróval is, amely a tompított fényszóró mellett van elhelyezve, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két tompított fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.2.3.2. Magasságban: legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm a talajszint felett.
6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.
6.2.3.4. Két tompított fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.2.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 15° felfelé és 10° lefelé;
β = 45° balra és jobbra, egyetlen tompított fényszóró esetén;
45° kifelé és 10° befelé, két tompított fényszóró esetén
A fényszóró közelében lévő lemezek és az egyéb részekből eredő másodlagos hatások nem zavarhatják a többi úthasználót.
6.2.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
A tompított fény függőleges irányítottságának − 0,5% és − 2,5% között kell lennie, kivéve külső beállító berendezés esetén.
6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.
6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és egyéb első lámpákkal.
6.2.9. Elektromos kapcsolás
A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fényre kapcsoláskor égve maradhat.
6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.2.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.3. Irányjelző lámpák
6.3.1. Száma: oldalanként kettő.
6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elöl és két irányjelző lámpa hátul.
6.3.3. Elhelyezés
6.3.3.1. Szélességben:
– a világítófelületnek a hosszanti középsíktól vett legtávolabbi szélei 400 mm-nél nem lehetnek távolabb a jármű legkülső szélességi pontjától,
– a világítófelületek belső széleinek egymástól legalább 600 mm távolságra kell lenniük,
– az irányjelző lámpák és a legközelebbi tompított fényszóró világítófelülete közötti legkisebb távolság:
= 75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,
= 40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,
= 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,
= ≤ 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd.
6.3.3.2. Hosszirányban: a jármű hosszirányban leghátsó pontján átmenő keresztirányú sík és a hátsó irányjelző lámpák vonatkoztatási pontja közötti távolság nem lehet 300 mm-nél nagyobb. Az oldalkocsi első irányjelző lámpájának az oldalkocsi tengelye előtt, a hátsó irányjelző lámpájának pedig az oldalkocsi tengelye mögött kell lennie.
6.3.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: lásd a 2. alfüggeléket.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.3.5. Irányítás
Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.3.6. Egy vagy több lámpával csoportosítható.
6.3.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.3.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba másik lámpával.
6.3.9. Elektromos kapcsolás
Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.
6.3.10. Működés-visszajelző lámpa: kötelező.
Ez lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változni. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.
6.3.11. Egyéb követelmény
A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítókészülékek működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.
6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.
6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:
6.3.11.2.1. a villogási frekvencia percenként 90 ± 30;
6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell villogniuk.
6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.3.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;
6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 – 45 per perc tartományban kell lennie;
6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa – nem rövidzárlatból eredő – üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban az előbbi esetben a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.
6.4. Féklámpák
6.4.1. Száma: egy vagy három (ezek közül az oldalkocsin csak egy).
6.4.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.4.3. Elhelyezés
6.4.3.1. Szélességben: a legkülső féklámpák világítófelületének külső széle és a jármű szélességben legkülső pontja közötti oldalirányú távolság nem lehet 400 mm-nél nagyobb. Amennyiben egy harmadik féklámpa is fel van szerelve, ennek a másik – nem az oldalkocsira szerelt – féklámpához képest a motorkerékpár hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkednie.
6.4.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.4.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.4.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 45° balra és jobbra. Az oldalkocsira szerelt féklámpánál: 45° kifelé és 10° befelé.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.4.5. Irányítás: hátrafelé.
6.4.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.
6.4.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.4.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.4.9. Elektromos kapcsolás: fel kell gyulladnia, ha legalább az egyik üzemi féket működtetik.
6.4.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: nem megengedett.
6.5. Első helyzetjelző lámpák
6.5.1. Száma: kettő vagy három (ezek közül az oldalkocsin csak egy).
6.5.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.5.3. Elhelyezés
6.5.3.1. Szélességben: a legkülső első helyzetjelző lámpák világítófelületének külső széle és a jármű szélességben legkülső pontja közötti oldalirányú távolság nem lehet 400 mm-nél nagyobb. Amennyiben egy harmadik első helyzetjelző lámpa is fel van szerelve, ennek a másik – nem az oldalkocsira szerelt – első helyzetjelző lámpához képest a motorkerékpár hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkednie.
6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.
6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.
6.5.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° kifelé és 45° befelé.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.5.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.5.6. Csoportosítható minden egyéb első lámpával.
6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.
6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Zöld színű nem villogó visszajelző lámpa; ettől a visszajelzőtől el lehet tekinteni, ha a műszerfal-világítás csak az első helyzetjelző lámpával egyidejűleg kapcsolható be és ki.
6.5.10. Egyéb követelmény: nincs.
6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák
6.6.1. Száma: kettő vagy három (ezek közül az oldalkocsin csak egy).
6.6.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.6.3. Elhelyezés
6.6.3.1. Szélességben: a legkülső hátsó helyzetjelző lámpák világítófelületének külső széle és a jármű szélességben legkülső pontja közötti oldalirányú távolság nem lehet 400 mm-nél nagyobb. Amennyiben egy harmadik hátsó helyzetjelző lámpa is fel van szerelve, ennek a másik – nem az oldalkocsira szerelt – hátsó helyzetjelző lámpához képest a motorkerékpár hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkednie.
6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.6.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° kifelé és 45° befelé.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.6.5. Irányítás: hátra.
6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.
6.6.7. Kombinálható a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával.
6.6.8. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögletű fényvisszaverővel vagy mindkettővel, vagy pedig a hátsó ködlámpával.
6.6.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.6.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót esetleg az első helyzetjelzőhöz használt berendezés is betöltheti.
6.6.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.7. Ködfényszórók
6.7.1. Száma: egy vagy kettő.
6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.7.3. Elhelyezés
6.7.3.1. Szélességben:
– egy ködfényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a ködfényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával egymásba épített ködfényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen,
– két ködfényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.7.3.2. Magasságban: legalább 250 mm a talajszint felett. A világítófelület egyetlen pontja sem lehet a tompított fényszóró világítófelületének legmagasabb pontja felett.
6.7.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a kisugárzott fény nem zavarja a vezetőt sem közvetlenül, sem a visszapillantó tükrökből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületéről.
6.7.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 5° felfelé és lefelé;
β = 45° kifelé és 10° befelé.
6.7.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.7.6. Csoportosítható más első lámpákkal.
6.7.7. Nem kombinálható más első lámpával.
6.7.8. Kölcsönösen egymásba építhető egy távolsági fényszóróval és egy első helyzetjelző lámpával.
6.7.9. Elektromos kapcsolás
A ködfényszórónak a távolsági fényszórótól vagy a tompított fényszórótól függetlenül be- és kikapcsolhatónak kell lennie.
6.7.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.7.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.8. Hátsó ködlámpák
6.8.1. Száma: egy vagy kettő.
6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.8.3. Elhelyezés
6.8.3.1. Szélességben: egyetlen hátsó ködlámpa esetén a felszerelési helyének a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva azon az oldalon kell lennie, amelyik ellentétes azzal az oldallal, amelyet a közúti közlekedési szabályzat a közlekedésre előír abban a tagállamban, ahol a járművet nyilvántartásba vették.
6.8.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.8.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.8.3.4. A hátsó ködlámpa és a féklámpa világítófelülete közötti távolság legalább 100 mm.
6.8.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 5° felfelé és lefelé;
β = 25° balra és jobbra.
6.8.5. Irányítás: hátrafelé.
6.8.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.
6.8.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.8.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.8.9. Elektromos kapcsolás
A lámpa csak akkor éghet, ha a következő lámpák közül egy vagy több is ég: távolsági fényszóró, tompított fényszóró vagy ködfényszóró.
Ha a jármű ködfényszóróval is fel van szerelve, akkor a hátsó ködlámpának a ködfényszórótól függetlenül kikapcsolhatónak kell lennie.
6.8.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Borostyánsárga színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.8.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.9. Elakadásjelző
6.9.1. A 6.3–6.3.8. pontban foglalt előírások érvényesek.
6.9.2. Elektromos kapcsolás
Bekapcsolásának egy külön kapcsoló működtetésével kell történnie, amely lehetővé teszi az irányjelző lámpák egyidejű áramellátását.
6.9.3. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Piros színű, villogó visszajelző lámpa vagy ennek hiányában: a 6.3.10. pontban előírt visszajelző lámpák egyidejű működése.
6.9.4. Egyéb követelmény
Az elakadásjelzés frekvenciája percenként 90 ± 30. Az irányjelző lámpáknak az elakadásjelző bekapcsolását követően legalább egy másodpercen belül ki kell gyulladniuk, majd ezt követően legalább másfél másodperccel ki kell aludniuk.
Az elakadásjelzőnek akkor is bekapcsolhatónak kell lennie, ha a motor indítását, illetve leállítását végző kapcsoló olyan állásban van, amelynél a motor nem működhet.
6.10. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa
6.10.1. Száma: egy.
A lámpa több, a hátsó rendszámtábla helyének megvilágítására szolgáló optikai elemből is állhat.
6.10.2. Elrendezési vázlat
6.10.3. Elhelyezés
6.10.3.1. Szélességben
6.10.3.2. Magasságban úgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla helyét.
6.10.3.3. Hosszirányban
6.10.4. Geometriai láthatóság
6.10.5. Irányítás
6.10.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.
6.10.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.10.8. Nem építhető egymásba kölcsönösen másik lámpával.
6.10.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.10.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpa visszajelző lámpájának kell biztosítania.
6.10.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.11. Oldalsó nem háromszögletű fényvisszaverők
6.11.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő, IA. osztályú * .
6.11.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.11.3. Elhelyezés
6.11.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.
6.11.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.11.3.3. Hosszirányban: olyan legyen, hogy normál körülmények között se a vezető, se utasa, se ezek ruházata ne takarja el a fényvisszaverőt.
6.11.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° előre és hátra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.11.5. Irányítás: a fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a jármű hosszanti középsíkjára merőlegesnek kell lennie, és kifelé kell irányulnia. Az első fényvisszaverők elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.11.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.
6.12. Hátsó nem háromszögletű fényvisszaverő
6.12.1. * Száma: kettő, IA. osztályú * .
6.12.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.12.3. Elhelyezés
6.12.3.1. Szélességben:
– a világítófelületeknek a jármű hosszanti középsíkjától legtávolabbi szélei a jármű legkülső szélességi pontjától 400 mm-nél nem lehetnek távolabb,
– a fényvisszaverők belső széleinek egymástól legalább 500 mm távolságban kell lenniük. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű legnagyobb szélessége 1 300 mm-nél kisebb.
6.12.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.12.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.12.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° kifelé és 10° befelé.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.12.5. Elhelyezés: hátrafelé.
6.12.6. Csoportosítható minden más lámpával.
6.12.7. A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más hátsó lámpákkal közös részei.
6.13. * Nappali menetjelző lámpa
6.13.1. Száma:
– egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1300 mm-t,
– kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.
6.13.2. Elrendezés:
– nincs meghatározott követelmény.
6.13.3. Elhelyezés:
6.13.3.1. Szélességben:
– egy független nappali menetjelző lámpa felszerelhető az egyik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a nappali menetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával összeépített egyetlen független nappali menetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a nappali menetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két olyan nappali menetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,
– a világítófelület belső peremeinek legalább 500 mm távolságra kell egymástól lenniük olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.
6.13.3.2. Magasságban:
– a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1500 mm.
6.13.3.3. Hosszirányban:
– a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén visszatükröződve a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja.
6.13.3.4. Távolság:
– ha az első irányjelző lámpák és bármely nappali menetjelző lámpa távolsága legfeljebb 40 mm, az adott oldali nappali menetjelző lámpa elektromos kialakításának olyannak kell lennie, hogy az:
– kikapcsolt állapotban legyen, vagy
– fényerőssége legfeljebb 140 cd-re csökkenjen
az adott első irányjelző lámpa működtetésének teljes időtartamára (a működési ciklus alatt és a ciklusok között is).
6.13.4. Geometriai láthatóság:
– α = 10° felfelé és 10° lefelé,
– β = 20° jobbra és balra, ha csak egy nappali menetjelző lámpa van,
– β = 20° kifelé és 20° befelé, ha két nappali menetjelző lámpa van.
6.13.5. Tájolás:
– előrefelé; mozoghat a kormányzási szögnek megfelelően.
6.13.6. Elektromos kapcsolás:
– valamennyi nappali menetjelző lámpának be kell kapcsolnia a főkapcsoló működtetésekor; azonban kikapcsolt állapotban maradhatnak a következő feltételek mellett:
– az automata sebességváltó parkoló állásban van,
– a rögzítőfék működik, vagy
– mielőtt a járművet első alkalommal mozgásba hoznák a főkapcsoló és a jármű meghajtó rendszerének minden egyes manuális működésbe hozatala után,
– a nappali menetjelző lámpa manuálisan kikapcsolható; ez azonban csak akkor lehetséges, ha a jármű sebessége a 10 km/h-t nem haladja meg. A lámpáknak automatikusan újra be kell kapcsolniuk, amikor a jármű sebessége túllépi a 10 km/h-t vagy pedig a jármű 100 méternél hosszabb utat tett meg,
– a nappali menetjelző lámpáknak minden esetben automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor:
– a járművet a főkapcsolóval leállítják,
– az első ködlámpák működésbe lépnek,
– a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha azokat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjanak rövid időközönként, és
– 1000 lux alatti környezeti fényviszonyok mellett, amennyiben a jármű sebességmérőjén a jelzett sebesség még tisztán olvasható (pl. ha a sebességjelző állandóan megvilágított) és a jármű nincs felszerelve a 6.5.9. pontnak megfelelő nem villogó zöld visszajelző lámpával vagy a nappali menetjelző lámpához zöld, megfelelő szimbólummal ellátott bekapcsolás-visszajelzővel. Ilyen esetben a tompított fényszórók és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan bekapcsolnak 2 másodpercen belül, amint a környezeti fény szintje 1000 lux alá esik. Ha a környezeti fényviszonyok később legalább 7000 luxot érnek el, a nappali menetjelző lámpának automatikusan működésbe kell lépnie, miközben a tompított fényszóró és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan kikapcsolnak 5–300 másodpercen belül (azaz a világítás teljesen automatikus kapcsolása szükséges, ha a vezető számára nincs látható jelzés és késztetés, hogy sötétben bekapcsolja a normál világítást).
6.13.7. Bekapcsolás-visszajelző:
– opcionális
A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága
(Lásd a II. Rész B. 9. pontját és ennek a Résznek a 6.3.11.4.2. pontját)
1. ábra
2. ábra
Elrendezési vázlat
Két irányjelző lámpa elöl és hátul
Világító- és fényjelző berendezések adott típusú oldalkocsis motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg): ..................................................
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú oldalkocsis motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A. részének következő pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4–0.6.,
8–8.4.
| A hatóság neve | |||
| Világító- és fényjelző berendezések adott típusú oldalkocsis motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK-alkatrész-típusbizonyítvány | |||
| MINTA | |||
| Jegyzőkönyv száma: .......................... kiállította: ................................ vizsgáló intézmény .................................... – án/-én (dátum) | |||
| EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ........................................................ Kiterjesztés száma: .......................................................... | |||
| 1. A jármű gyártmánya (kereskedelmi megnevezése): ............................................................................................................... | |||
| .................................................................................................................................................................................................. | |||
| 2. A jármű típusa: ....................................................................................................................................................................... | |||
| 3. A gyártó neve és címe: ............................................................................................................................................................ | |||
| .................................................................................................................................................................................................. | |||
| 4. A gyártó esetleges képviselőjének neve és címe: ................................................................................................................... | |||
| .................................................................................................................................................................................................. | |||
| 5. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt kötelező világítókészülékek (1): ..................................................................... | |||
| 5.1. Távolsági fényszórók | |||
| 5.2. Tompított fényszórók | |||
| 5.3. Irányjelző lámpák | |||
| 5.4. Féklámpák | |||
| 5.5. Első helyzetjelző lámpák | |||
| 5.6. Hátsó helyzetjelző lámpák | |||
| 5.7. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa | |||
| 5.8. Hátsó nem háromszögletű fényvisszaverők | |||
| 6. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt választható világítókészülékek (1): | |||
| 6.1. Ködfényszórók: van/nincs (*) | |||
| 6.2. Hátsó helyzetjelző ködlámpák: van/nincs (*) | |||
| 6.3. Elakadásjellés: van/nincs (*) | |||
| 6.4. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverő: van/nincs (*) | |||
| 6.5. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*) | |||
| 7. Különböző változatok: .......................................................................................................................................................... | |||
| .................................................................................................................................................................................................. | |||
| 8. A jármű EK-alkatrész-típusjóváhagyásra előállítva: .....................................................................................-án/-én (dátum) | |||
| 9. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (*) | |||
| 10. Hely ...................................................................................................................................................................................... | |||
| 11. Dátum: .................................................................................................................................................................................. | |||
| 12. Aláírás: .................................................................................................................................................................................. | |||
| (1) Minden egyes készüléknél külön lapon meg kell adni azokat a típusokat, amelyek megfelelnek e melléklet felszerelési előírásainak. | |||
| (*) A nem kívánt rész törlendő. | |||
1. A háromkerekű motorkerékpárokat a következő világító- és fényjelző berendezésekkel kell felszerelni:
1.1. távolsági fényszóró;
1.2. tompított fényszóró;
1.3. irányjelző lámpák;
1.4. féklámpa;
1.5. első helyzetjelző lámpa;
1.6. hátsó helyzetjelző lámpa;
1.7. hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa;
1.8. hátsó nem háromszögletű fényvisszaverő;
1.9. elakadásjelző.
2. A háromkerekű motorkerékpárra felszerelhetők a következő világító- és fényjelző berendezések:
2.1. ködfényszóró;
2.2. hátsó ködlámpa;
2.3. hátrameneti lámpa;
2.4. * nappali menetjelző lámpa.
3. Az 1. és 2. pontban felsorolt világító- és fényjelző berendezések felszerelésének meg kell felelnie a 6. pont vonatkozó rendelkezéseinek.
4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezések felszerelése nem megengedett.
5. Az 1. és 2. pontban említett és az M1 és N1 kategóriájú járművekre az A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használatát háromkerekű motorkerékpárokon is meg kell engedni.
6. Különleges felszerelési előírások
6.1. Távolsági fényszórók
6.1.1. Száma: egy vagy kettő.
Azonban az 1 300 mm-t meghaladó legnagyobb szélességű háromkerekű motorkerékpárokra két távolsági fényszóró kötelező.
6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.1.3. Elhelyezés
6.1.3.1. Szélességben:
– egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lenien, ha pedig egymás mellett vannak, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű a távolsági fényszóró mellett elhelyezett független tompított fényszóróval is fel van szerelve, ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.
6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.
6.1.3.3. Önálló távolsági fényszóró esetén a világítófelület széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.
6.1.4. Geometriai láthatóság
A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.
6.1.5. Irányítás: előre.
Elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és a többi első lámpával.
6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:
6.1.8.1. tompított fényszóró;
6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa;
6.1.8.3. ködfényszóró.
6.1.9. Elektromos kapcsolás
A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tompítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.
6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Kék színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.1.11. * Egyéb követelmények:
– a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek távolsági fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ–EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,
– az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg.
6.2. Tompított fényszórók
6.2.1. Száma: egy vagy kettő.
Olyan háromkerekű segédmotoros kerékpár esetén azonban, amelynek legnagyobb szélessége meghaladja az 1 300 mm-t, két tompított fényszóró az előírás.
6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.2.3. Elhelyezés
6.2.3.1. * Szélességben:
– egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a tompított fényszóró referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával összeépített egyetlen független tompított fényszórót úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a tompított fényszóró mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két olyan tompított fényszórót, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,
– két tompított fényszóró esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.
6.2.3.2. Magasságban: legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm a talajszint felett.
6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.
6.2.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 15° felfelé és 10° lefelé;
β = 45° balra és jobbra egyetlen tompított fényszóró esetén;
45° kifelé és 10° befelé két tompított fényszóró esetén.
A fényszóró közelében lévő lemezektől és az egyéb alkatrészektől eredő másodlagos hatások nem zavarhatják a többi úthasználót.
6.2.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
A tompított fény irányítottságának lefelé − 0,5% és − 2,5% között kell lennie, kivéve külső beállítóberendezés esetén.
6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.
6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.
6.2.9. Elektromos kapcsolás
A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fényre kapcsoláskor bekapcsolva maradhat.
6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű nem villogó visszajelző lámpa.
6.2.11. * Egyéb követelmények:
– a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek tompított fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ–EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,
– azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett legfeljebb 0,8 m-re van, –1,0% és –1,5% kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,
– azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett 0,8 m és 1,0 m között van, –1,0% és –2,0% kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,
– azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett több mint 1,0 m-re van, –1,5% és –2,0% kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,
– a legfeljebb 2 000 lumen objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint –1,0% és –1,5% kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek –0,5% és –2,5% között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek –1,0% és –3,0% között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög –1,5% és –2,0% közé van beállítva. A követelmények teljesítésére külső korrekciós eszköz használható, feltéve, hogy a járművel adott szerszámokon kívül más szerszámra nincs szükség,
– a 2 000 lumennél nagyobb objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint –1,0% és –1,5% kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek –0,5% és –2,5% között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek –1,0% és –3,0% között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög –1,5% és –2,0% közé van beállítva. E pont követelményeinek teljesítésére használható fényszóró-szintező eszköz, amennyiben annak működése teljesen automatikus és a reakcióideje 30 másodpercnél rövidebb.
6.2.11.1. Vizsgálati körülmények:
– a 6.2.11. pont dőlésszögre vonatkozó követelményeit a következőképpen kell igazolni:
– a jármű az üzemkész állapotnak megfelelő tömeggel és egy 75 kg-os tömeggel a járművezető tömegének helyettesítésére,
– teljesen megrakott jármű olyan tömegeloszlással, hogy teljesüljenek a gyártó által erre e terhelésre megadott legnagyobb tengelyterhelések,
– a jármű a járművezető helyettesítésére 75 kg-os tömeggel és további teherrel megrakva, hogy teljesüljön a gyártó által megadott legnagyobb hátsótengely-terhelés, de az első tengelyterhelés ebben az esetben a lehető legalacsonyabb legyen,
– a mérés megkezdése előtt a járművet három alkalommal meg kell lengetni, majd előre és hátra kell mozgatni, legalább egy teljes kerékelfordulással.
6.3. Irányjelző lámpák
6.3.1. Száma: oldalanként kettő.
Oldalanként egy oldalsó irányjelző lámpa szintén megengedett.
6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elől és két irányjelző lámpa hátul.
6.3.3. Elhelyezés
6.3.3.1. Szélességben:
– a világítófelületeknek a jármű hosszanti középsíkjától legtávolabbi szélei 400 mm-nél nem lehetnek távolabb a jármű legkülső szélességi pontjától,
– a világítófelületek belső széleinek egymástól legalább 500 mm távolságra kell lenniük,
– az irányjelző lámpák és a legközelebbi tompított fényszóró között betartandó legkisebb távolság:
= 75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,
= 40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,
= 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,
= ≤ 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd.
6.3.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.3.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: lásd a 2. alfüggeléket.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.3.5. Irányítás
Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.3.6. Egy vagy több lámpával csoportosítható.
6.3.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.3.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.
6.3.9. Elektromos kapcsolás
Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.
6.3.10. Működés-visszajelző lámpa: kötelező.
Ez lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változni. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.
6.3.11. Egyéb követelmény
A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítókészülékek működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.
6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.
6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:
6.3.11.2.1. az irányjelzés-frekvencia percenként 90 ± 30;
6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell villogniuk.
6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.3.1. a villogási frekvencia percenként 90 ± 30;
6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek – ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50%-a között van –, a következők vonatkoznak:
6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 – 45 per perc tartományban kell lennie;
6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.
6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa – nem rövidzárlatból eredő – üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban az előbbi esetben a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.
6.4. Féklámpák
6.4.1. * Száma:
– egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1300 mm-t,
– kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t,
– felszerelhető egy további, S3 vagy S4 kategóriájú féklámpa (azaz egy középen magasra felszerelt féklámpa), amennyiben a 48. sz. ENSZ–EGB-előírás ilyen féklámpák M1 kategóriájú járművekre történő felszerelésére vonatkozó összes követelménye teljesül.
6.4.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.4.3. Elhelyezés
6.4.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha csak egy féklámpa van, két féklámpa esetén ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.
Két hátsó kerékkel rendelkező járművek esetén: a két lámpa között legalább 600 mm-nek kell lennie. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű legnagyobb szélessége 1 300 mm-nél kevesebb.
6.4.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.4.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.4.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 45° balra és jobbra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.4.5. Irányítás: hátrafelé.
6.4.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.
6.4.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.4.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.4.9. Elektromos kapcsolás: fel kell gyulladnia, ha legalább az egyik üzemi féket működtetik.
6.4.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: nem megengedett.
6.5. Első helyzetjelző lámpák
6.5.1. Száma: egy vagy kettő.
1 300 mm-t meghaladó legnagyobb szélességű háromkerekű motorkerékpároknál azonban két első helyzetjelző lámpa van előírva.
6.5.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.5.3. Elhelyezés
6.5.3.1. * Szélességben:
– egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, az első helyzetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával összeépített egyetlen független első helyzetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet az első helyzetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két olyan első helyzetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,
– két első helyzetjelző lámpa esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.
6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.
6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.
6.5.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° balra és jobbra, egyetlen helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé, ha két helyzetjelző lámpa van.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.5.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.5.6. Csoportosítható minden más első lámpával.
6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.
6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa; ettől a visszajelzőtől el lehet tekinteni, ha a műszerfal-világítás csak az első helyzetjelző lámpával egyidejűleg kapcsolható be és ki.
6.5.10. Egyéb követelmény: nincs.
6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák
6.6.1. Száma: egy vagy kettő.
1 300 mm-t meghaladó legnagyobb szélességű háromkerekű motorkerékpároknál azonban két hátsó helyzetjelző lámpa van előírva.
6.6.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.6.3. Elhelyezés
6.6.3.1. * Szélességben:
– egy hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell a járműre felszerelni, hogy a hátsó helyzetjelző lámpa referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában helyezkedjen el,
– két hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni a járműre, hogy a hátsó helyzetjelző lámpák referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,
– két hátsó kerékkel felszerelt és 1300 mm teljes szélességet meghaladó járművek esetében a világítófelületek külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.
6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.
6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.6.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 80° balra és jobbra, egyetlen helyzetjelző lámpa estén; 80° kifelé és 45° befelé, ha két helyzetjelző lámpa van.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.6.5. Irányítás: hátrafelé.
6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.
6.6.7. Kombinálható a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával.
6.6.8. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögletű fényvisszaverővel vagy mindkettővel, vagy pedig a hátsó ködlámpával.
6.6.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.6.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót, szükség esetén, az első helyzetjelző lámpához használt berendezés is betöltheti.
6.6.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.7. Ködfényszórók
6.7.1. Száma: egy vagy kettő.
6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.7.3. Elhelyezés
6.7.3.1. Szélességben:
– egy ködfényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a ködfényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített ködfényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen,
– két ködfényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,
– a világítófelületeknek a jármű hosszanti középsíkjától legtávolabbi szélei legfeljebb 400 mm-re lehetnek a jármű legkülső szélétől.
6.7.3.2. Magasságban: legalább 250 mm a talajszint felett. A világítófelület egyetlen pontja sem lehet a tompított fényszóró világítófelületének legmagasabb pontja felett.
6.7.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a kisugárzott fény nem zavarja a vezetőt sem közvetlenül, sem a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületéről.
6.7.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 5° felfelé és lefelé;
β = 45° balra és jobbra egyetlen nem középen elhelyezett lámpa esetén, itt a β szög = 10° befelé.
6.7.5. Irányítás: előre.
Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.
6.7.6. Csoportosítható más első lámpákkal.
6.7.7. Nem kombinálható más első lámpával.
6.7.8. Kölcsönösen egymásba építhető távolsági fényszóróval és első helyzetjelző lámpával.
6.7.9. Elektromos kapcsolás
A ködfényszórónak a távolsági fényszórótól vagy a tompított fényszórótól függetlenül be- és kikapcsolhatónak kell lennie.
6.7.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.7.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.8. Hátsó ködlámpák
6.8.1. Száma: egy vagy kettő.
6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.8.3. Elhelyezés
6.8.3.1. Szélességben: ha csak egy hátsó ködlámpa van, ennek vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig két hátsó ködlámpa van, ezeknek a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük. Két hátsó kerékkel rendelkező járművek esetén: a két lámpa közötti távolságnak legalább 600 mm-nek kell lennie. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű legnagyobb szélessége 1 300 mm-nél kevesebb.
6.8.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 000 mm a talajszint felett.
6.8.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján. Ha csak egyetlen hátsó ködlámpa van, ennek a jármű hosszanti középsíkjának a normál haladási iránnyal ellentétes oldalán kell lennie; a vonatkoztatási pont lehet a jármű hosszanti szimmetriasíkjában is.
6.8.3.4. A hátsó ködlámpa és a féklámpa világítófelülete közötti távolságnak legalább 100 mm-nek lennie.
6.8.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 5° felfelé és lefelé;
β = 25° balra és jobbra.
6.8.5. Irányítás: hátrafelé.
6.8.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.
6.8.7. Más lámpával nem kombinálható.
6.8.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.8.9. Elektromos kapcsolás
A lámpa csak akkor éghet, ha a következő lámpák közül is ég valamelyik: a távolsági fényszóró, a tompított fényszóró vagy a ködfényszóró.
6.8.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Borostyánsárga színű, nem villogó visszajelző lámpa.
6.8.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.9. Hátrameneti lámpák
6.9.1. Száma: egy vagy kettő.
6.9.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.9.3. Elhelyezés
6.9.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.
6.9.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 200 mm a talajszint felett.
6.9.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.9.4. Geometriai láthatóság
Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott α és β szögek határozzák meg:
α = 15° felfelé és 5° lefelé;
β = 45° balra és jobbra, ha csak egyetlen lámpa van;
β = 45° kifelé és befelé 30°, ha két lámpa van.
6.9.5. Irányítás: hátrafelé.
6.9.6. Csoportosítható bármilyen hátsó lámpával.
6.9.7. Nem kombinálható bármilyen más lámpával.
6.9.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba másik lámpával.
6.9.9. Elektromos kapcsolás
A lámpa csak akkor éghet, ha a sebességváltó hátramenetbe van kapcsolva, és a gyújtáskapcsoló olyan állásban van, hogy a motor működhet. A lámpa nem éghet, amennyiben ezen feltételeket nem ellenőrizték le.
6.9.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
6.10. Elakadásjelző
6.10.1. A 6.3–6.3.8. pontban foglalt előírások vonatkoznak.
6.10.2. Elektromos kapcsolás
Bekapcsolásának egy külön kapcsoló működtetése útján kell történnie, amelyik az irányjelző lámpák egyidejű áramellátását biztosítja.
6.10.3. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.
Piros színű villogó visszajelző lámpa vagy ennek hiányában: a 6.3.10. pontban előírt visszajelző lámpák egyidejű működése.
6.10.4. Egyéb követelmény
Az elakadásjelző villogási frekvenciája percenként 90 ± 30. Az irányjelző lámpáknak az elakadásjelző bekapcsolását követően legfeljebb egy másodpercen belül fel kell gyulladniuk, majd legalább másfél másodperc múlva kialudniuk.
Az elakadásjelzőnek akkor is bekapcsolhatónak kell lennie, ha a motor indítását, illetve leállítását végző kapcsoló olyan állásban van, amelyben a motor nem járhat.
6.11. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa
6.11.1. Száma: egy.
A hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa több optikai elemből állhat.
6.11.2. Elrendezési vázlat
6.11.3. Elhelyezés
6.11.3.1. Szélességben
6.11.3.2. Magasságban úgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla helyét.
6.11.3.3. Hosszirányban
6.11.4. Geometriai láthatóság
6.11.5. Irányítás
6.11.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.
6.11.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.
6.11.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.
6.11.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.
6.11.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.
Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpához előírt visszajelző lámpának kell biztosítania.
6.11.11. Egyéb követelmény: nincs.
6.12. Hátsó nem háromszögletű fényvisszaverő
6.12.1. Száma: egy vagy kettő, IA. osztályú * .
1 000 mm-t meghaladó legnagyobb szélességű háromkerekű motorkerékpároknál azonban két hátsó nem háromszögletű fényvisszaverő van előírva.
6.12.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.12.3. Elhelyezés
6.12.3.1. * Szélességben:
– egy hátsó fényvisszaverő esetében azt úgy kell a járműre felszerelni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában legyen,
– két hátsó fényvisszaverő esetében azokat úgy kell a járműre felszerelni, hogy azok referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,
– két hátsó fényvisszaverő esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.
6.12.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.12.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.
6.12.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° balra és jobbra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.12.5. Irányítás: hátra.
6.12.6. Csoportosítható minden más lámpával.
6.12.7. Egyéb előírások:
A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más piros fényű hátsó lámpával közös részei.
6.13. Oldalsó nem háromszögletű fényvisszaverők
6.13.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő IA. osztályú * .
6.13.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.
6.13.3. Elhelyezés
6.13.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.
6.13.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.
6.13.3.3. Hosszirányban: olyan legyen, hogy a fényvisszaverőt normál körülmények között se a vezető, se utasa, se ezek ruházata ne takarja el.
6.13.4. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög: 30° előre és hátra.
Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.
A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.
6.13.5. Irányítás: A fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a jármű hosszanti középsíkjára merőlegesnek kell lennie, és kifelé kell irányulnia. Az elöl lévő fényvisszaverők elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.
6.13.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.
6.14. * Nappali menetjelző lámpa
6.14.1. Száma:
– egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1300 mm-t,
– kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.
6.14.2. Elrendezés:
– nincs meghatározott követelmény.
6.14.3. Elhelyezés:
6.14.3.1. Szélességben:
– egy független nappali menetjelző lámpa felszerelhető az egyik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a nappali menetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– egy másik első lámpával összeépített egyetlen független nappali menetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a nappali menetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,
– két olyan nappali menetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,
– a világítófelület belső peremeinek legalább 500 mm távolságra kell egymástól lenniük olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.
6.14.3.2. Magasságban:
– a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1500 mm.
6.14.3.3. Hosszirányban:
– a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén visszatükröződve a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja.
6.14.3.4. Távolság:
– ha az első irányjelző lámpák és bármely nappali menetjelző lámpa távolsága legfeljebb 40 mm, az adott oldali nappali menetjelző lámpa elektromos kialakításának olyannak kell lennie, hogy az:
– kikapcsolt állapotban legyen, vagy
– fényerőssége legfeljebb 140 cd-re csökkenjen
az adott első irányjelző lámpa működtetésének teljes időtartamára (a működési ciklus alatt és a ciklusok között is).
6.14.4. Geometriai láthatóság:
– α = 10° felfelé és 10° lefelé,
– β = 20° jobbra és balra, ha csak egy nappali menetjelző lámpa van,
– β = 20° kifelé és 20° befelé, ha két nappali menetjelző lámpa van.
6.14.5. Tájolás:
– előrefelé; mozoghat a kormányzási szögnek megfelelően.
6.14.6. Elektromos kapcsolás:
– valamennyi nappali menetjelző lámpának be kell kapcsolnia a főkapcsoló működtetésekor; azonban kikapcsolt állapotban maradhatnak a következő feltételek mellett:
– az automata sebességváltó parkoló állásban van,
– a rögzítőfék működik, vagy
– mielőtt a járművet első alkalommal mozgásba hoznák a főkapcsoló és a jármű meghajtó rendszerének minden egyes manuális működésbe hozatala után,
– a nappali menetjelző lámpa manuálisan kikapcsolható; ez azonban csak akkor lehetséges, ha a jármű sebessége a 10 km/h-t nem haladja meg. A lámpáknak automatikusan újra be kell kapcsolniuk, amikor a jármű sebessége túllépi a 10 km/h-t vagy pedig a jármű 100 méternél hosszabb utat tett meg,
– a nappali menetjelző lámpáknak minden esetben automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor:
– a járművet a főkapcsolóval leállítják,
– az első ködlámpák működésbe lépnek,
– a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha azokat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjanak rövid időközönként, és
– 1000 lux alatti környezeti fényviszonyok mellett, amennyiben a jármű sebességmérőjén a jelzett sebesség még tisztán olvasható (pl. ha a sebességjelző állandóan megvilágított) és a jármű nincs felszerelve a 6.5.9. pontnak megfelelő nem villogó zöld visszajelző lámpával vagy a nappali menetjelző lámpához zöld, megfelelő szimbólummal ellátott bekapcsolás-visszajelzővel. Ilyen esetben a tompított fényszórók és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan bekapcsolnak 2 másodpercen belül, amint a környezeti fény szintje 1000 lux alá esik. Ha a környezeti fényviszonyok később legalább 7000 luxot érnek el, a nappali menetjelző lámpának automatikusan működésbe kell lépnie, miközben a tompított fényszóró és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan kikapcsolnak 5–300 másodpercen belül (azaz a világítás teljesen automatikus kapcsolása szükséges, ha a vezető számára nincs látható jelzés és késztetés, hogy sötétben bekapcsolja a normál világítást).
6.14.7. Bekapcsolás-visszajelző:
– opcionális
A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága
(Lásd II. Rész B. 9. pontját és ezen a melléklet 6.3.11.3.2. és 6.3.11.4.2. pontját)
1. ábra
2. ábra
Elrendezési vázlat
Irányjelző lámpa – Geometriai láthatóság
Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg): ..................................................
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú háromkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A. részének következő pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4–0.6.,
8–8.4.
| A hatóság neve | |||
| Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK-alkatrész-típusbizonyítvány | |||
| MINTA | |||
| Jegyzőkönyv száma: ..................... kiállította: ................................. vizsgáló intézmény .......................................... -án/-én (dátum) | |||
| EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ........................................................ Kiterjesztés száma: ......................................................... | |||
| 1. A jármű gyártmánya (kereskedelmi megnevezése): ................................................................................................................ | |||
| .................................................................................................................................................................................................. | |||
| 2. A jármű típusa: ........................................................................................................................................................................ | |||
| 3. A gyártó neve és címe: ............................................................................................................................................................ | |||
| .................................................................................................................................................................................................. | |||
| 4. A gyártó esetleges képviselőjének neve és címe: .................................................................................................................... | |||
| .................................................................................................................................................................................................. | |||
| 5. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt kötelező világítókészülékek (1): ..................................................................... | |||
| 5.1. Távolsági fényszórók | |||
| 5.2. Tompított fényszóró | |||
| 5.3. Irányjelző lámpák | |||
| 5.4. Féklámpák | |||
| 5.5. Első helyzetjelző lámpák | |||
| 5.6. Hátsó helyzetjelző lámpák | |||
| 5.7. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa | |||
| 5.8. Hátsó nem háromszögletű fényvisszaverők | |||
| 6. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt választható világítókészülékek (1): | |||
| 6.1. Ködfényszórók: van/nincs (*) | |||
| 6.2. Hátsó helyzetjelző ködlámpák: van/nincs (*) | |||
| 6.3. Elakadásjelző: van/nincs (*) | |||
| 6.4. Oldalsó nem háromszögletű fényvisszaverő: van/nincs (*) | |||
| 6.5. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*) | |||
| 7. Különböző változatok: ............................................................................................................................................................. | |||
| ................................................................................................................................................................................................... | |||
| 8. A járműt EK-alkatrész-típusjóváhagyás céljából leszállították: ............................................................................-án/-én (dátum) | |||
| 9. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva(*) | |||
| 10. Hely: ....................................................................................................................................................................................... | |||
| 11. Dátum: .................................................................................................................................................................................... | |||
| 12. Aláírás: .................................................................................................................................................................................... | |||
| (1) Minden egyes készüléknél külön lapon meg kell adni azokat a típusokat, amelyek megfelelnek e melléklet felszerelési előírásainak. | |||
| (*) A nem kívánt rész törlendő. | |||
1. * A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések
1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.
1.2. 2005. július 1. napját követően a járműre EK-típusjóváhagyás csak abban az esetben adható ki, ha a járműtípus megfelel az e melléklet 2005. január 1. napjától hatályos előírásainak *
2. Fogalommeghatározások
Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:
2.1. „Hosszúság”: a jármű hosszanti síkjára merőleges, a jármű elejét és végét érintő, két függőleges sík közötti távolság. A jármű minden alkatrészének – különös tekintettel minden olyan rögzített alkatrészre, amely előre vagy hátra kinyúlik a lökhárítókon, sárvédőkön stb. túlra – e két sík között kell lennie.
2.2. „Szélesség”: a jármű hosszanti síkjával párhuzamos, a járművet oldalt érintő két sík közötti távolság. A jármű minden alkatrészének – különös tekintettel minden olyan rögzített alkatrészre, amely oldalra kinyúlik – e két sík között kell lennie, kivéve a visszapillantó tükröt/tükröket.
2.3. „Magasság”: a járművet alátámasztó sík és az ezzel párhuzamos, a jármű felső részét érintő sík közötti távolság. A jármű minden alkatrészének e két sík között kell lennie, kivéve a visszapillantó tükröt/tükröket.
2.4. „Hosszanti sík”: olyan függőleges sík, amely párhuzamos a jármű egyenes haladási irányával.
2.5. * „Terheletlen tömeg”:
a terheletlen tömeg az üzemképes állapotú jármű tömegét jelenti, amelynek felszereltsége a következő:
– kiegészítő berendezések csak a szóban forgó szokásos használathoz szükséges mértékben,
– teljes villamossági felszerelés, beleértve a gyártó által szállított világítási és fényjelző készülékeket,
– műszerek és készülékek, ahogyan azok a jogszabályok követelik meg, amelyek szerint a terheletlen tömeg mérése megtörtént,
– a kellő folyadékmennyiségek a jármű valamennyi részének megfelelő működtetése érdekében.
1.5.1. Az áruszállításra szánt és cserélhető felépítménnyel való ellátásra tervezett L6e és L7e kategóriájú járművek esetében ezeknek a felépítményeknek a teljes tömegét nem szabad a terheletlen tömeg számításánál figyelembe venni, hanem azt a hasznos teher részének kell tekinteni.
Ebben az esetben a következő kiegészítő feltételeknek kell teljesülniük:
a) A jármű alaptípusának (vezetőfülkés alvázának), amelyre a fent említett felépítményeket tervezték, teljesítenie kell az áruszállításra használt L6e és L7e négykerekűekre megállapított összes előírást (beleértve a terheletlen tömeg 350 kg-os korlátját az L6e kategóriájú járműveknél és a terheletlen tömeg 550 kg-os korlátját az L7e járműveknél).
b) Egy felépítményt akkor tekintenek cserélhetőnek, ha a vezetőfülkés alvázról könnyen, szerszámok használata nélkül eltávolítható.
c) Az adott felépítményt illetően a jármű gyártója köteles megadni a tájékoztató anyagban – amelyre egy minta az ER. B. Függelékének B/2. számú * mellékletében szerepel – az engedélyezett maximális méreteket, a tömeget, a súlypont helyzetére vonatkozó korlátozásokat, illetve egy rajzot a rögzítő készülékek elhelyezéséről.
Megjegyzés: Az üzemanyag és az üzemanyag/olaj keverék nem szerepel a mérésben, de az akkumulátorsavnak, a hidraulikus folyadéknak, a hűtőfolyadéknak és a motorolajnak szerepelniük kell.
2.6. „Saját tömeg”: a jármű üres tömegének és az alábbiakban felsorolt tényezők tömegének az összessége:
– üzemanyag: az üzemanyagtartály gyártó által megadott kapacitásának legalább a 90%-áig feltöltve;
– minden kiegészítő felszerelés, amelyet a gyártó mellékelt, a rendeltetésszerű működtetéshez szükséges eszközökön kívül (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.). Abban az esetben, ha a jármű üzemanyag-olaj keverékkel üzemel:
– ha az üzemanyagot és az olajat összekeverik, akkor „üzemanyag” alatt az üzemanyag és az olaj keveréke értendő;
– ha az üzemanyagot és az olajat külön-külön kell betölteni, akkor „üzemanyag” alatt csak a benzin értendő. Ebben az esetben az olaj az üres tömegbe számítandó bele.
2.7. A vezető, illetve az utas tömegét 75 kg-mal kell figyelembe venni.
2.8. „Műszaki szempontból megengedett legnagyobb össztömeg”: a gyártó által, különleges üzemeltetési körülmények esetére, az egyes anyagok teherbírásának, a kerekek teherviselő képességének stb. figyelembevételével kiszámított tömeg.
2.9. A gyártó által meghatározott legnagyobb teherbírás az a tömeg, amely a következőképpen számítható ki: a 2.8. pontban meghatározott tömegből levonva a 2.6. pontban meghatározott tömeget és a vezető, illetve az utas tömegét (2.7. pontban meghatározott tömeg).
3. Általános követelmények
3.1. Az ellenőrzéseket az alábbiakban felsorolt követelmények teljesítésével kell végrehajtani.
3.1.1. A méreteket a jármű üres tömegének a számításánál megadott körülményeknek megfelelő állapotban, a gyártó által erre az esetre ajánlott nyomású gumiabroncsokkal kell mérni.
3.1.2. A járműnek függőleges helyzetben kell lennie, a kerekeinek egyenes haladást lehetővé tevő helyzetben kell lenniük.
3.1.3. Az összes keréknek – kivéve az esetleges pótkerek(ek)et – érintenie kell az alátámasztó síkot.
4. További követelmények
4.1. Legnagyobb méretek
4.1.1. A két-, három- vagy négykerekű járművek engedélyezett legnagyobb méretei a következők:
hosszúság: 4,00 m
szélesség
– kétkerekű segédmotoros kerékpárok esetén: 1 méter
– egyéb járművek esetén: 2 méter
magasság: 2,50 méter
4.2. Legnagyobb tömegek:
4.2.1. A kétkerekű jármű üres tömege a gyártó által megadott, műszaki szempontból megengedett legnagyobb tömeg.
4.2.2. A három- és négykerekű jármű üres tömege legfeljebb az alábbi lehet:
4.2.2.1. háromkerekű járművek:
segédmotoros kerékpár: 270 kg,
motoros tricikli: 1000 kg.
Elektromos meghajtású járművek esetén nem kell számításba venni a meghajtáshoz szükséges akkumulátorokat.
4.2.2.2. Négykerekű járművek:
négykerekű könnyű járművek: 350 kg,
négykerekű személyszállításra szolgáló motoros triciklik: 400 kg,
négykerekű teherszállításra szolgáló motoros triciklik: 550 kg.
Elektromos meghajtású járművek esetén nem kell számításba venni a meghajtáshoz szükséges akkumulátorokat.
4.3. A gyártó által meghatározott teherbírás három- és négykerekű járművek esetén legfeljebb az alábbi lehet:
háromkerekű segédmotoros kerékpárok: 300 kg,
négykerekű könnyű járművek: 200 kg,
négykerekű személyszállításra szolgáló motoros triciklik: 300 kg,
teherszállításra szolgáló motoros triciklik: 1500 kg,
négykerekű olyan gépjárművek, amelyek személyszállításra szolgálnak: 200 kg,
négykerekű olyan gépjárművek, amelyek teherszállításra szolgálnak: 1000 kg.
4.4. Két-, három- vagy négykerekű járművek számára engedélyezhető a gyártó által megadott olyan teher vontatása, amely nem haladja meg a jármű üres tömegének az 50%-át.
0. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban: jármű) hátsó oldalán a rendszámtábla felszerelési helyére érvényes.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság a hátsó rendszámtábla elhelyezésével kapcsolatos okokból:
– nem tagadja meg a motorkerékpár vagy segédmotoros kerékpár típusára vonatkozó EK-típusjóváhagyást,
– nem tiltja meg a motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését,
amennyiben a hátsó rendszámtábla elhelyezése megfelel ezen melléklet követelményeinek.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság a hátsó rendszámtábla elhelyezésével kapcsolatos okokból megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását a motorkerékpár vagy segédmotoros kerékpár vonatkozásában, ha ezen melléklet követelményei nem teljesülnek.
1. MÉRETEK
A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok * hátsó rendszámtábláinak elhelyezése a következő méretekben:
1.1. A robogók és karosszéria nélküli könnyű négykerekű motorkerékpárok (L6e kategóriájú járművek)
1.1.1. Szélesség: 100 mm;
1.1.2. Magasság: 175 mm;
vagy
1.1.3. Szélesség: 145 mm;
1.1.4. Magasság: 125 mm.
1.2. A motorkerékpárok, legfeljebb 15 kW teljesítményű motoros triciklik és könnyű négykerekű motorkerékpárnak nem minősülő, karosszéria nélküli négykerekű motorkerékpárok (L7e kategóriájú járművek)
1.2.1. Szélesség: 280 mm;
1.2.2. Magasság: 210 mm.
1.3. A 15 kW-nál nagyobb teljesítményű motoros triciklik, karosszériával ellátott könnyű négykerekű motorkerékpárok (L6e) és karosszériával ellátott könnyű négykerekű motorkerékpárnak nem minősülő négykerekű motorkerékpárok (L7e)
1.3.1. Az MR A. Függeléke A/4. számú mellékletében meghatározott személygépkocsikra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
2. ÁLTALÁNOS ELHELYEZÉS
2.1. A hátsó rendszámtábla helyét a jármű hátsó oldalán úgy kell meghatározni, hogy:
2.1.1. a rendszámtábla a legnagyobb szélesség külső pontjain átfutó hosszirányú síkok között legyen elhelyezhető.
3. DŐLÉS
3.1. A hátsó rendszámtábla:
3.1.1. merőleges a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára;
3.1.2. legfeljebb 30°-kal térhet el a függőlegestől, terheletlen jármű esetén, ha a rendszámtáblát tartó lemez felfelé néz;
3.1.3. legfeljebb 15°-kal térhet el a függőlegestől, terheletlen jármű esetén, ha a rendszámtáblát tartó lemez lefelé néz.
4. LEGNAGYOBB TÁVOLSÁG AZ ÚTTESTTŐL
4.1. A rendszámtábla elhelyezésére szolgáló hely egyetlen pontja sem lehet terheletlen jármű esetén 1,5 m-nél magasabban a talajtól.
5. LEGKISEBB TÁVOLSÁG AZ ÚTTESTTŐL
5.1. A rendszámtábla elhelyezésére szolgáló hely egyetlen pontja sem lehet 0,20 m-nél vagy a kerék sugaránál közelebb a talajhoz, ha az terheletlen jármű esetén kisebb, mint 0,20 m.
6. GEOMETRIAI LÁTHATÓSÁG
6.1. A rendszámtábla elhelyezésének láthatóságát abban a tartományban kell biztosítani, amit két lapszög határoz meg: a lapszögek egyikét, a vízszintes lapszöget, az a két sík határolja, amelyek a rendszámtábla felső és alsó peremén futnak át, és a vízszintessel az 1. ábrán bemutatott szögeket zárják be; a másik lapszöget, a függőleges lapszöget az a két sík határolja, amelyek a rendszámtábla bal és jobb szélén futnak át, és a hosszirányú felezősíkkal a 2. ábrán bemutatott szöget zárják be.
1. ábra
A geometriai láthatósági szög (vízszintessel bezárt lapszög)
2. ábra
A geometriai láthatóság szögei (függőleges lapszög)
(az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell mellékelni, ha ezt nem a jármű EK- típus-jóváhagyási kérelmével együtt nyújtják be)
Rendelési szám (a kérelmező jelöli meg):
Egy motorkerékpár- vagy segédmotoros kerékpártípus hátsó rendszámtáblájának elhelyezésére vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az ER. B Függelék B/2. számú melléklete I. része következő szakaszai szerinti információkat kell tartalmaznia:
– 0.1.,
– 0.2.,
– 0.4–0.6.,
– 2.2.,
– 2.2.1.,
– 9.6.,
– 9.6.1.
| MINTA | |||||
| A .............................. | vizsgáló intézmény ............................. | .....................-én kelt jegyzőkönyvének | |||
| Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás: ........................................... | A kiterjesztés: ........................................................................... | ||||
| 1. A jármű védjegye vagy kereskedelmi neve: .................................................................................................................................... | |||||
| 2. Járműtípus: ...................................................................................................................................................................................... | |||||
| 3. A gyártó neve és címe: .................................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................................. | |||||
| 4. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen): ................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................................. | |||||
| 5. A jármű vizsgálatra való bemutatásának ideje: ............................................................................................................................... | |||||
| 6. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/megtagadva(1). | |||||
| 7. Hely: ................................................................................................................................................................................................ | |||||
| 8. Kelt: ................................................................................................................................................................................................. | |||||
| 9. Aláírás: ............................................................................................................................................................................................. | |||||
| (1) A nem kívánt rész törlendő | |||||
1. * A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések
1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.
1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések
1.2.1. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb sebességére, motorteljesítményére, nyomatékára vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően,
a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint
b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése,
amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.
1.2.2. 2007. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) abban az esetben adható ki, ha a járműtípus a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb sebessége, motorteljesítménye, nyomatéka tekintetében megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek.
2. A jármű legnagyobb sebességére vonatkozó követelmények
2.1. A jármű konstrukciója szerinti legnagyobb tervezési sebességet a következő előírások szerint állapítják meg.
3. A jármű előkészítése
3.1. A járműnek tisztának kell lennie; csak azoknak a segédberendezéseknek szabad működniük, amelyek a jármű üzemeléséhez a vizsgálat alatt szükségesek.
3.2. Az üzemanyag-hozzávezetés és a gyújtás beállítása, a mozgó mechanikus részek számára szolgáló kenőanyag viszkozitása, valamint a guminyomás a gyártó előírásainak kell megfeleljenek.
3.3. A motornak, a sebességváltónak és a gumiknak a gyártó előírásai szerint rendesen bejáratottaknak kell lenniük.
3.4. A vizsgálat előtt a jármű összes részeinek hőstabil állapotban kell lenniük rendes üzemi hőmérsékleten.
3.5. A jármű tömegének a menetkész állapot tömegének kell lennie.
3.6. A tehereloszlás a kerekeken a gyártó előírásainak kell megfeleljen.
4. Gépjárművezető
4.1. Felépítmény nélküli járművek
4.1.1. A járművezető súlyának 75 kg ±5 kg-nak, magasságának 1,75 m ± 0,05 m-nek kell lennie. Segédmotoros kerékpároknál azonban a megengedett eltérés csak ±2 kg, illetve ±0,02 m lehet.
4.1.2. A járművezetőnek overallban vagy annak megfelelő más öltözetben kell lennie.
4.1.3. A járművezetőnek a vezetőülésben kell ülnie, lábainak a pedálokon vagy a lábtámaszokon karjainak rendes kinyújtott tartásban kell lenniük. Az olyan járműveknél, amelyek legnagyobb sebessége a 120 km/órát meghaladja, a járművezetőnek a gyártó által meghatározott felszerelésben és helyzetben kell az ülésen elhelyezkednie. E helyzetének azonban lehetővé kell tennie a járművezető számára, hogy a járművet az egész vizsgálat menete alatt állandóan ellenőrzése alatt tartsa. A járművezető helyzetének az egész vizsgálati menet alatt nem szabad megváltoznia; a helyzetét a vizsgálati jegyzőkönyvben le kell írni vagy fényképekkel be kell mutatni.
4.2. Felépítménnyel rendelkező járművek
4.2.1. A járművezető súlyának 75 kg ±5 kg-nak kell lennie. Segédmotoros kerékpárnál azonban a megengedett eltérés csak±2 kg lehet.
5. A vizsgálati szakasz jellemzői
5.1. A vizsgálati kísérletet olyan úton kell elvégezni, amely:
5.1.1. megengedi, hogy a legnagyobb sebességet a mérési pályán az 5.2. pont szerint fenntartsák. A gyorsulási szakasznak a mérési pályaszakasz előtt a burkolat és a hossz-szelvény tekintetében ugyanolyannak kell lennie, mint a mérési pályának és ezenkívül elegendően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a jármű legnagyobb sebességét el lehessen érni.
5.1.2. tisztának, simának, száraznak és aszfaltozottnak vagy hasonló értékű burkolattal ellátottnak kell lennie;
5.1.3. hosszirányban 1%-nál nem lehet nagyobb emelkedésű, és nem lehet 3%-nál nagyobb oldalirányú lejtésű. A magasságkülönbségeknek a vizsgálati pálya tetszés szerinti két pontja között nem szabad 1 m-nél nagyobbaknak lenniük.
5.2. A mérési pálya lehetséges formáit az 5.2.1., 5.2.2. és 5.2.3. pontok tartalmazzák.
5.2.1. 1. típus
5.2.2. 2. típus
5.2.3. 3. típus
5.2.3.1. A két mérési pályánál az L-nek azonos hosszúságúnak és a pályáknak gyakorlatilag párhuzamosnak kell lenniük.
5.2.3.2. Ha a két L szakasz a mérő pályánál kanyarhoz kapcsolódik, akkor a centrifugális erőt az 5. pontban lévő feltételeket figyelmen kívül hagyva a kanyar megfelelő megemelésével ki kell egyenlíteni
5.2.3.3. A két pálya 5.2.3.1. pont szerinti L hossza helyett a mérési pálya a gyűrű formájú vizsgálati szakaszok összhosszával számítandó. Ebben az esetben a kanyarívek sugara legalább 200 m kell legyen és a centrifugális erőt a kanyar megfelelő megemelésével kell kiegyenlíteni.
5.3. A mérési pálya L hosszát a pályán való áthaladás t idejének meghatározására használt módszer pontosságától függően kell megválasztani, hogy a tényleges sebesség értékét±1% pontossággal lehessen meghatározni. Ha a mérőberendezéseket manuálisan kezelik, akkor a mérési pálya 1 hosszának legalább 500 m-nek kell lennie. Ha a 2. típus szerinti mérési pályát választják, akkor a t idő meghatározására elektronikus mérőberendezést kell használni.
6. * Légköri feltételek
Légnyomás: 97 ± 10 kPa.
Hőmérséklet: 278 és 308 K
Relatív légnedvesség: 30 – 90%
Átlagos szélsebesség 1 méterrel a talajszint felett mérve: < 3 m/s, legfeljebb 5 m/s-os széllökésekkel.
7. Vizsgálati eljárás
7.1. Azt a sebességfokozatot kell választani, amelyet a jármű megenged, hogy legnagyobb sebességét vízszintes szakaszon elérje. A gázkart a teljes gáz állásban kell tartani. A keverékdúsító berendezést üzemen kívül kell helyezni.
7.2. A felépítmény nélküli járműveknél a járművezetőnek a 4.1.3. pontban megadott tartását meg kell őriznie.
7.3. A járműnek a mérési pályára stabilizált sebességgel kell behajtania. Az 1. és 2. típus szerinti mérési pályákon egymás után mindkét irányban át kell hajtani.
7.3.1. A 2. típus szerinti mérési pályánál megengedett, hogy a vizsgálat csak egy irányban történjen meg, ha a jármű a vizsgálati szakasz adottságai miatt nem képes a legnagyobb sebességét az ellenkező irányban elérni. Ebben az esetben:
7.3.1.1. a vizsgálati szakaszon egymás után ötször kell áthajtani;
7.3.1.2. a tengelyirányú szélerő az 1 m/s sebességet nem haladhatja meg.
7.4. A 3. típus szerinti mérési pályánál mindkét pálya „L” hosszán megszakítás nélkül egymás után egy irányban kell áthaladni.
7.4.1. Ha a mérési pálya a vizsgálati szakasz teljes hosszával egybeesik, akkor legalább kétszer kell egy irányban áthaladni rajta. A különbség a legszélső időmérési értékek között nem haladhatja meg a 3%-ot.
7.5. Az üzemanyagnak és a kenőanyagnak a gyártó ajánlásainak kell megfelelnie.
7.6. A teljes t időt, amely a mérési pályán mindkét irányban történő áthaladáshoz szükséges 0,7%-os pontossággal kell meghatározni.
7.7. Az átlagsebesség megállapítása
7.7.1. A V átlagsebességet (km/óra) a vizsgálatnál a következőképpen határozzák meg:
| V = | 3,6 * 2L ––– t | = | 7,2L –– t |
Ahol:
L = a mérési pálya hossza (m),
t = a mérési pálya L hosszán való áthaladás ideje (s).
7.7.2. A csak egy irányban használt 2. típusú mérési pályánál:
V = Va
ahol:
Va = a mindenkori áthaladásnál mért sebesség (km/óra) =
| 3,6L ––– t |
t = idő (s) a mérési pálya L (m) hosszán való áthaladáshoz
7.7.3. 3. típusú mérési pálya
7.7.3.1. A két L részből álló mérési pályánál (lásd az 5.2.3.1. pontot):
| V = | 3,6 * 2L ––– t | = | 7,2L –– t |
Ahol:
L = a mérési pálya hossza (m),
t = a mérési pálya L hosszán való áthaladás ideje (s).
7.7.3.2. Az olyan mérési pályánál, amelyik gyűrű formájú vizsgálati szakaszokkal adja ki a teljes hosszat (lásd az 5.2.3.3. pontot):
V = Va k
Ahol:
Va = a mért sebesség (km/óra)=
| 3,6L ––– t |
L = a gyűrű formájú sebességvizsgáló szakaszon ténylegesen megtett részszakasz hossza (m);
t = a teljes kör megtételéhez szükséges idő (s)
Ahol:
n = a körök száma
t = a körönkénti idő (s)
k = korrekciós tényező (1,00 ≤ k ≤ 1,05); ez a korrekciós tényező csak a mindenkori gyűrű formájú szakaszokra érvényes és a 10. pont szerinti kísérlettel határozandó meg.
7.8. Az átlagsebességet legalább kétszer egymás után meg kell határozni.
8. * Legnagyobb sebesség
A jármű legnagyobb sebességét km/h-ban, azzal az egész számmal kell kifejezni, amely a két egymás utáni vizsgálat során meghatározott, egymástól legfeljebb 3%-kal eltérő sebességi érték számtani közepéhez legközelebb esik. Ha a számtani középérték pontosan a két egész szám között van, felfelé kell kerekíteni. Ha a jármű legnagyobb sebességét az ER. B. Függelék 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt fogalommeghatározások nem korlátozzák, akkor nem szükséges típusjóváhagyás céljából vizsgálatot végezni, és legnagyobb sebességként a gyártó által az ER. B. Függelék B/2. melléklete szerinti űrlapon megadott értéket kell elfogadni.
9. Tűrések a legnagyobb sebesség meghatározásánál
9.1. A legnagyobb sebesség nem térhet el ±5%-nál nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéktől.
9.2. A gyártás egyöntetűségének a vizsgálata keretében a legnagyobb sebesség legfeljebb ±5%-kal térhet el a konstrukciós engedélynél a megállapított értéktől. Az olyan segédmotoros kerékpároknál, amelyeknek az építési módjuktól függő legnagyobb sebessége ≤ 30 km/óra, ez a tűrés ±10%.
10. Eljárás a korrekciós együtthatók meghatározására gyűrű formájú vizsgálati szakaszoknál.
10.1. A k korrekciós együtthatót a megengedett legnagyobb sebességig kell megállapítani.
10.2. A k korrekciós együtthatót több sebességre úgy kell meghatározni, hogy a különbség két egymást követően mért sebesség között a 30 km/órát ne haladja meg.
10.3. Minden kiválasztott sebességre a vizsgálatot e melléklet előírásai szerint kell elvégezni, ahol a két következő lehetőség közötti választás áll fenn:
10.3.1. egyenes szakaszon mért sebesség Vd;
10.3.2. a gyűrű formájú vizsgálati szakaszon mért sebesség Va.
10.4. A Va és Vd értékeket minden mért sebességre egy diagramban ábrázolják (1. ábra) és az egymást követő pontokat egyenes szegmensekkel kötik össze.
1. ábra
10.5. Minden mért sebességre a k együtthatót a következő képlettel fejezik ki:
| k = | Vd –– Va |
11. Előírások a motor legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának meghatározására
11.1. Általános előírások
11.1.1. A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának meghatározásához a 12. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
11.1.2. A motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjai legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának a meghatározásához a 13. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
11.1.3. Az öngyulladásos motorok legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának a meghatározáshoz a 15. pontban leírtakat alkalmazzák.
12. A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának meghatározása
12.1. Fogalommeghatározások
E melléklet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
12.1.1. „Hasznos teljesítmény
Az a teljesítmény, amit a motor, forgattyús tengelyén vagy megfelelő elemén a gyártó által megadott fordulatszámon, a próbapadon, a 12.3.1.3. pontban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;
12.1.2. „legnagyobb hasznos teljesítmény
a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;
12.1.3. „Nyomaték
a 12.1.1. pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;
12.1.4. „legnagyobb nyomaték
a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;
12.1.5. „Segédberendezések
a 12.3.1.3. pontban felsorolt készülékek és berendezések;
12.1.6. „sorozatgyártási felszerelés
minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;
12.1.7. „Motortípus
Azoknak a motoroknak az összessége, amelyek nem különböznek egymástól az 1. dokumentációban megadott főjellemzők tekintetében.
12.2. A nyomaték- és teljesítménymérések pontossága teljes terhelési feltételek mellett
12.2.1. Nyomaték:
a mért nyomaték±2%-a.
12.2.2. Fordulatszám:
A mérési pontosságnak±1%-osnak kell lennie.
12.2.3. Üzemanyag-fogyasztás:
± 2% az alkalmazott berendezésekkel együtt.
12.2.4. A motor által beszívott levegő hőmérséklete:
± 2 K
12.2.5. Légnyomás:
± 70 Pa.
12.2.6. Nyomás a kipufogóberendezésben és a beszívott levegő vákuuma
12.3. A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb teljesítményének mérése
12.3.1. Segédberendezések
12.3.1.1. Bevonandó segédberendezések
A vizsgálatnál azokat a 12.3.1.3. pontban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási cél érdekében szükségesek, a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.
12.3.1.2. Nem bevonandó segédberendezések
Azokat a segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek – és adott esetben a motoron vannak elhelyezve –, a vizsgálatokhoz le kell szerelni. A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett üresjárati teljesítményt meg kell állapítani és a mért teljesítményhez hozzá kell adni.
12.3.1.3. Segédberendezések, amelyeket a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni
| Szám | Segédberendezés | A nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó | |
| 1 | Beszívási rendszer | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – szívócső | |||
| – légszűrő | |||
| – szívási zajcsillapító | |||
| – forgattyúház szellőzés | |||
| – fordulatszám határoló | |||
| – ellenőrző berendezés (ha van) | |||
| 2 | Kipufogógáz berendezés | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – kipufogógáz szűrő | |||
| – kipufogó csőcsonk | |||
| – kipufogógáz vezetékek * | |||
| – hangtompító * | |||
| – végcső * | |||
| 3 | Karburátor | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| 4 | Üzemanyag befecskendezés | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – előszűrő | |||
| – szűrő | |||
| – szivattyú | |||
| – vezeték | |||
| – befecskendező fúvóka | |||
| – adott esetben légnyomás érzékelő * | |||
| – szabályozó (ha van) | |||
| 5 | Folyadékhűtés | ha sorozatgyártásban van: igen * | |
| – hűtő | |||
| – ventilátor * * | |||
| – vízszivattyú | |||
| – termosztát * 1 | |||
| 6 | Léghűtés | ha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges | |
| – hűtőlevegőház | |||
| – fúvó * * | |||
| – hőmérséklet szabályozó berendezés | |||
| – kiegészítő próbapadi fúvó | |||
| 7 | Elektromos felszerelés | ha sorozatgyártásban van: igen * | |
| 8 | Kipufogógáz tisztító berendezések | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| 9 | Kenési rendszer | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – olajszivattyú |
12.3.2. Beállítási feltételek
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 12.3.2.1. pontban láthatók.
12.3.2.1. Beállítási feltételek
| 1 | A karburátor/a karburátorok beállítása | Sorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, | |
| 2 | A befecskendező szivattyú beállítása | amit változtatás nélkül a vizsgálandó | |
| 3 | Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés beállítás (befecskendezési állítási görbe) | alkalmazáshoz be kell tartani. |
12.3.3. Vizsgálati feltételek
12.3.3.1. A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motornak a 12.3.1.3. pont szerint felszereltnek kell lennie.
12.3.3.2. A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 12.4.2. pont szerinti vonatkozási feltételeket messzemenően meg kell közelíteni, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.
12.3.3.3. A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környező levegő) a légszűrőbe, illetve ha nincsen légszűrő a levegő szívótölcsérbe való belépéstől, legfeljebb 1,5 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.
12.3.3.4. Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak.
12.3.3.5. A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad±2%-nál nagyobb mértékben ingadoznia.
12.3.3.6. A fékpadi teljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell maghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymásután mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékpadi teljesítménynél legfeljebb 2%-kal térhetnek el egymástól.
12.3.3.7. A motorból kilépő hűtőfolyadék hőmérsékletét±5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ±5 K legyen.
12.3.3.7.1. A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton +10/–20 K-n kell tartani, pontosan a gyártó által a vonatkozási feltételekre megadott legnagyobb értéken.
12.3.3.8. Az üzemanyag hőmérsékletét a karburátorba vagy a befecskendező szivattyúba belépésnél kell mérni és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani.
12.3.3.9. A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.
12.3.3.10. A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogó vezetékben a kipufogó csonk-perem(ek) vagy a kipufogó nyílás(ok) közelében kell mérni.
12.3.3.11. Üzemanyag
Kereskedelmi minőségű üzemanyagot kell használni, ami nem tartalmaz füstcsökkentő adalékot *
12.3.4. A vizsgálatok lefolytatása
A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni abból a célból, hogy a teljes terhelési karakterisztika görbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között megfelelően lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor a legnagyobb hasznos teljesítményét és a legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra középértéket kell meghatározni, két stabilizált mérésből.
12.4. Korrekciós tényezők a nyomatékra és a teljesítményre
12.4.1. * Az α1 és α2 tényezők fogalom-meghatározása
Az α1 és α2 olyan tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot, illetve teljesítményt meg kell szorozni, annak érdekében, hogy a motor hasznos teljesítményét és nyomatékát meg lehessen határozni, figyelembe véve a vizsgálatok során alkalmazott erőátvitel hatásfokát (α2) és a teljesítményt, valamint nyomatékot a 12.4.2. pontban meghatározott viszonyítási légköri feltételekhez lehessen igazítani (α1).
A teljesítmény korrekciós képlete az alábbi:
P0 = α1 x α2 x P
ahol:
P0 = a korrigált teljesítmény (azaz a referenciafeltételeknek megfelelő teljesítmény a forgattyústengelyen)
α1 = a referencia légköri feltételek korrekciós tényezője
α2 = az erőátvitel hatásfokának korrekciós tényezője
P = a mért (leolvasott) teljesítmény.
12.4.2. Légköri feltételek
12.4.2.1. Hőmérséklet
25 °C (298 K)
12.4.2.2. Vonatkozási nyomás (száraz) (PS0)
99 kPa (990 mbar)
12.4.3. * A korrekciós tényezők meghatározása
12.4.3.1. Az α2 tényező meghatározása
– Ha a mérési pont a forgattyústengely kimeneténél van, ennek a tényezőnek az értéke 1,
– ha a mérési pont nem a forgattyústengely kimeneténél van, ezt a tényezőt az alábbi képlettel kell meghatározni:
α2 = 1/nt
ahol nt a forgattyústengely és a mérési pont közötti erőátvitel hatásfoka.
Ezt az nt hatásfokot az erőátvitel egyes elemei nj hatásfokainak szorzatával kell meghatározni:
nt = n1 x n2 x ... x nj
Az erőátvitel egyes elemeinek hatásfoka az alábbi táblázatból állapítható meg:
| Típus | Hatásfok | ||
| Fogaskerék | egyenes fogazású | 0,98 | |
| ferde fogazású | 0,97 | ||
| kúpkerék | 0,96 | ||
| Hajtólánc | görgős | 0,95 | |
| zajtalan | 0,98 | ||
| Hajtószíj | fogazott | 0,95 | |
| ékszíj | 0,94 | ||
| Hidraulikus tengelykapcsoló | hidraulikus tengelykapcsoló * | 0,92 | |
| vagy nyomatékváltó | hidraulikus nyomatékváltó * | 0,92 | |
12.4.3.2. Az α1 tényező meghatározása *
12.4.3.2.1. Az α1 tényezőhöz tartozó T és PS jellemzők meghatározása
T = a beszívott levegő abszolút hőmérséklete
PS = a száraz légköri nyomás kilopascal-ban (kPa), azaz a teljes barometrikus nyomásból levonva a vízgőz nyomása.
12.4.3.2.2. Az α1 tényező
Az α1 korrekciós tényező a következő képlettel számítható:
A képlet csak akkor érvényes, ha,
0,93 ≤ α1 ≤ 1,07
Ha a határértékek túllépik ezeket az adatokat, akkor a kapott korrekciós értéket meg kell adni és a vizsgálati feltételekkel együtt (hőmérséklet és légnyomás) pontosan rögzíteni kell a vizsgálati jelentésben.
12.5. Vizsgálati jelentés
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket, a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint a motor jellemzőit. Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
Vizsgálati feltételek
A legnagyobb hasznos teljesítménynél mért nyomások
| Légnyomás: | kPa | |
| Vízgőznyomás: | kPa | |
| Kipufogógáz ellennyomás * : | kPa | |
| Vákuum a szívócsőben * : | kPa |
A motor legnagyobb hasznos teljesítményénél mért hőmérsékletek
| A beszívott levegő hőmérséklete: | K | ||
| A hűtőfolyadék hőmérséklete a motorból kilépésnél: | K * | ||
| Hőmérséklet a vonatkozási ponton, léghűtésnél: | K * | ||
| Az olaj hőmérséklete: (a mérési pontot meg kell adni) | K | ||
| A tüzelőanyag hőmérséklete a karburátorba/befecskendező szivattyúba belépésnél * : | K | ||
| Az üzemanyag hőmérséklete az tüzelőanyagfogyasztás-mérő berendezésben: | K | ||
| A kipufogógáz hőmérséklete, a kipufogócsonk vezetékében mérve * : | K | ||
| A fékpad jellemzői | |||
| Márka: | |||
| Típus: | |||
| Üzemanyag | |||
| Külső gyújtású és folyékony üzemanyagú motoroknál | |||
| Márka: | |||
| Specifikáció: | |||
| Kopogásgátló anyag (ólom stb.) | |||
| Típus: | |||
| Tartalom mg/l-ben: | |||
| Oktánszám: | |||
| ROZ: | |||
| MOZ: | |||
| Fajsúly 15 °C-nál: | 4 °C-nál: | ||
| Fűtőérték: | kJ/kg | ||
| Kenőanyag | |||
| Márka: | |||
| Specifikáció: | |||
| SAE-viszkozitás osztály: | |||
| Részletes mérési eredmények | |||
| Motorteljesítmények | |||
| Motorfordulatszám f/min-ben | |||
| A teljesítmény-fékpad fordulatszáma f/min-ben | |||
| Teljesítményi terhelés N-ba | |||
| A forgattyús tengelyen mért nyomaték Nm-ben | |||
| Mért teljesítmény kW-ban | |||
| Vizsgálati feltételek | Légnyomás kPa-ban | ||
| A beszívott levegő hőmérséklete K-ban | |||
| Vízgőznyomás kPa-ban | |||
| Légköri korrekciós tényező α1 | |||
| Mechanikai korrekciós tényező α2 | |||
| Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen Nm-ben | |||
| Korrigált teljesítmény kW-ban | |||
| Fajlagos üzemanyag-fogyasztás * g/kWh-ban | |||
| A motor hűtési hőmérséklete K-ben * | |||
| Olajhőmérséklet a mérési ponton K-ben | |||
| Kipufogógáz-hőmérséklet K-ben | |||
| Levegő-hőmérséklet a kompresszor után K-ben | |||
| Nyomás a kompresszor után kPa-ban | |||
12.6. Tűrések a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásánál
12.6.1. * A Vizsgálóintézmény által mért legnagyobb teljesítmény és nyomaték a gyártó által megadott értéktől ±10%-al térhet el, ha a mért teljesítmény ≤1 kW és ±5%-al térhet el, ha a mért teljesítmény >1 kW, a motorfordulatszám 3%-os tűrése mellett.
12.6.2. A gyártással való egyöntetűségi vizsgálat keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a ≤ 1 kW mért teljesítménynél ±20%-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ±10%-kal a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől eltérhet.
13. Motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjának legnagyobb hasznos teljesítménye és legnagyobb nyomatéka
13.1. Fogalommeghatározások
E melléklet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
13.1.1. „Hasznos teljesítmény
Az a teljesítmény, amit a motor, forgattyús tengelyén vagy megfelelő elemén a gyártó által megadott fordulatszámon, a próbapadon a 13.3.1.3. pontban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;
13.1.2. „legnagyobb hasznos teljesítmény
a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;
13.1.3. „Nyomaték
a 13.1.1 pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;
13.1.4. „legnagyobb nyomaték
a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;
13.1.5. „Segédberendezések
a 13.3.1.3. pontban felsorolt készülékek és berendezések;
13.1.6. „sorozatgyártási felszerelés
minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;
13.1.7. „Motortípus
Azoknak a motoroknak az összessége, amelyek a fő jellemzőkben nem különböznek egymástól.
13.2. A nyomaték- és teljesítménymérések pontossága teljes terhelési feltételek mellett.
13.2.1. Nyomaték:
a mért nyomaték±1%-a *
13.2.2. Fordulatszám:
A mérési pontosságnak±1%-osnak kell lennie.
13.2.3. Üzemanyag-fogyasztás:
± 1% az alkalmazott berendezésekkel együtt.
13.2.4. A motor által beszívott levegő hőmérséklete:
± 1 K.
13.2.5. Légnyomás:
± 70 Pa.
13.2.6. Nyomás a kipufogóberendezésben és a beszívott levegő vákuuma
± 25 Pa.
13.3. A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb teljesítményének mérése
13.3.1. Segédberendezések
13.3.1.1. Bevonandó segédberendezések
A vizsgálatnál azokat a 13.3.1.3. pontban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási cél érdekében szükségesek, és a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.
13.3.1.2. Nem bevonandó segédberendezések
Azokat a segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek – és adott esetben a motoron vannak elhelyezve –, a vizsgálatokhoz le kell szerelni. A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett üresjárati teljesítményt meg kell állapítani és a mért teljesítményhez hozzá kell adni.
13.3.1.3. Segédberendezések, amelyek a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni
| Szám | Segédberendezés | A nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó | |
| 1 | Beszívási rendszer | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – szívócső | |||
| – légszűrő | |||
| – szívási zajcsillapító | |||
| – forgattyúház szellőzés | |||
| – fordulatszám határoló | |||
| – ellenőrző berendezés (ha van) | |||
| 2 | Levegő előmelegítő a szívóvezetékben | ha sorozatgyártásban van: igen (lehetőség szerint legkedvezőbb helyzetében üzemeltetni) | |
| 3 | Kipufogógáz berendezés vezetékek * | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – kipufogógáz | |||
| – hangtompító * | |||
| – végcső * | |||
| – feltöltő | |||
| – elektromos ellenőrző berendezés (ha van) | |||
| 4 | Üzemanyag szivattyú | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| 5 | Karburátor | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| 6 | Üzemanyag befecskendezés | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – előszűrő | |||
| – szűrő | |||
| – szivattyú | |||
| – vezeték | |||
| – befecskendező fúvóka | |||
| – adott esetben légnyomás érzékelő * | |||
| 7 | Folyadék-hűtés | ha sorozatgyártásban van: igen * | |
| – motortető | |||
| – hűtő | |||
| – ventilátor * * | |||
| – hűtőlevegőház | |||
| – vízszivattyú | |||
| – termosztát * 1 | |||
| 8 | Léghűtés * | ha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges | |
| – hűtőlevegőház | |||
| – fúvók * * | |||
| – hőmérséklet szabályozó berendezés | |||
| 9 | Elektromos felszerelés | ha sorozatgyártásban van: igen * | |
| 10 | Feltöltő (ha van) | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – közvetlenül a motorról és/vagy a kipufogó gázokkal hajtott feltöltő | |||
| – töltőlevegő hűtő | |||
| – hűtőfolyadék szivattyú vagy ventillátor (a motor hajtja) | |||
| – hűtőfolyadék termosztát (ha van) | |||
| 11 | Olajhűtő (ha van) | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| 12 | Kipufogógáz tisztító berendezések | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| 13 | Kenési rendszer – olajszivattyú | ha sorozatgyártásban van: igen |
13.3.2. Beállítási feltételek
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 13.3.2.1. pontban láthatók.
13.3.2.1. Beállítási feltételek
| 1 | A karburátor/a karburátorok beállítása | Sorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amit | |
| 2 | A befecskendező szivattyú beállítása | változtatás nélkül a vizsgálandó alkalmazáshoz be | |
| 3 | Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés beállítás (befecskendezési állítási görbe) | kell tartani. |
13.3.3. Vizsgálati feltételek
13.3.3.1. A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motornak a 13.3.1.3. pont szerint felszereltnek kell lennie.
13.3.3.2. A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 13.4.2. pont szerinti vonatkozási feltételeket messzemenően meg kell közelíteniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.
13.3.3.2.1. Ha a hűtési rendszer a próbapadon a megfelelő berendezés legkisebb feltételeinek megfelelő, de nem teszi lehetővé az elegendő feltételek megteremtését a motor hűtéséhez és ezáltal a mérések végrehajtásához rendes és stabil üzemi feltételek között, akkor a 14. pontban leírt módszert lehet alkalmazni. A vizsgálóberendezés által teljesítendő minimális feltételek és a vizsgálatok végrehajtásának kerete a 14. pont szerint a következőképpen fogalmazható meg:
V1 = a jármű legnagyobb sebessége;
V2 = a hűtő leveg áram legnagyobb sebessége a fúvóból kilépésnél
Ø= a hűtő légáram keresztmetszete
Ha V2 ≥ V1 akkor a legkisebb feltételek teljesülnek. Ha az üzemi feltételeket nem lehet stabilizálni, akkor a 14. pontban leírt módszert alkalmazzák.
Ha V1 < és < 0,25 m2, akkor a következő érvényes:
a) Ha az üzemi feltételeket stabilizálni lehet, akkor a 13.3.3. pont szerinti módszert alkalmazzák;
b) Ha az üzemi feltételeket nem lehet stabilizálni, akkor a következő érvényes:
i) ha V2 ≥ 120 km/óra és Ø ≥ 0,25 m2, akkor teljesülnek a berendezés legkisebb feltételei, és a 12. pontban leírt módszert lehet alkalmazni;
ii) ha V2 < 120 km/óra és Ø < 0,25 m2 akkor a berendezés nem teljesíti a legkisebb feltételeket, és a vizsgálóberendezés hűtési rendszerét javítani kell.
Ebben az esetben azonban a vizsgálatot a gyártó és a hatóság beleegyezésével a 14. pont szerinti eljárással kell elvégezni.
13.3.3.3. A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környező levegő) a légszűrőbe, illetve – ha nincsen légszűrő – a levegő szívótölcsérbe való belépéstől legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.
13.3.3.4. Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak.
13.3.3.5. A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ±2%-nál nagyobb mértékben ingadoznia.
13.3.3.6. A fékpadi teljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell maghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékpadi teljesítménynél legfeljebb 2%-kal térhetnek el egymástól.
13.3.3.7. A motorból kilépésnél mért hűtőfolyadék hőmérsékletét ±5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K±5 K legyen.
13.3.3.7.1. A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton +10/–20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkozási feltételekre megadott legnagyobb értéken.
13.3.3.8. Az üzemanyag hőmérsékletét a karburátorba vagy a befecskendező szivattyúba belépésnél kell mérni és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani.
13.3.3.9. A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.
13.3.3.10. A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogó vezetékben a kipufogó csonk-perem(ek) vagy a kipufogó nyílás(ok) közelében kell mérni.
13.3.3.11. Üzemanyag
(Lásd 12.3.3.11. pont)
13.3.3.12. Ha nem standard kipufogódobot használnak, akkor a vizsgálathoz egy olyan berendezést kell választani, ami a motornak a gyártó adatai szerinti rendes üzemi feltételeivel összehasonlítható.
13.3.3.12.1. Különösen a vizsgálat helyén járó motornál, annál a pontnál, ahol a próbapad kipufogóberendezése csatlakozik, nem állhat elő olyan nyomás a kipufogó vezetékben, ami a légköri nyomástól±740 Pa-nál többel (7,4 mbar) tér el, amennyiben a gyártó az ellennyomást a vizsgálat előtt nem adta meg kifejezetten. Ebben az esetben a két nyomásérték közül a kisebbet kell alapul venni.
13.3.4. A vizsgálatok lefolytatása
A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni abból a célból, hogy a teljes terhelési karakterisztika görbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között megfelelően lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni két stabilizált mérésből.
13.4. Korrekciós tényezők a nyomatékra és a teljesítményre
13.4.1. * Az α1és α2 tényezők fogalom-meghatározása
Az α1 és α2 olyan tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot, illetve teljesítményt meg kell szorozni annak érdekében, hogy a motor hasznos teljesítményét és nyomatékát meg lehessen határozni, figyelembe véve a vizsgálatok során alkalmazott erőátvitel hatásfokát (α2) és ezt a teljesítményt, valamint nyomatékot a 13.4.2. pontban meghatározott viszonyítási légköri feltételekhez lehessen igazítani (α1).
A teljesítmény korrekciós képlete az alábbi:
P0 = α1 x α2 x P
ahol:
P0 = a korrigált teljesítmény (azaz a referenciafeltételeknek megfelelő teljesítmény a forgattyústengelyen)
α1 = a referencia légköri feltételek korrekciós tényezője
α2 = az erőátvitel hatásfokának korrekciós tényezője
P = a mért (leolvasott) teljesítmény.
13.4.2. Légköri feltételek
13.4.2.1. Légköri vonatkozási feltételek
13.4.2.1.1. Vonatkozási hőmérséklet (T0)
298 K (25 °C)
13.4.2.1.2. Vonatkozási nyomás (száraz) (PS0)
99 kPa
13.4.2.2. Légköri vizsgálati feltételek
A vizsgálat alatt a légköri feltételeknek a következő határok között kell maradniuk:
13.4.2.2.1. Vizsgálati hőmérséklet (T)
238 K<T<318 K
13.4.3. A korrekciós tényezők megállapítása
13.4.3.1. Az α2 tényező meghatározása
– Ha a mérési pont a forgattyús tengely kimeneténél van, akkor a tényező értéke 1;
– Ha a mérési pont nem a forgattyús tengely kimeneténél van, akkor a tényezőt a következő képlettel lehet kiszámítani:
| α2 = | 1 –– ηt |
Itt az ηt az erőátvitel hatásfoka a forgattyús tengely és a mérési pont között.
Az erőátvitelnek ezt az ηt hatásfokát az erőátviteli berendezés egyes elemeinek ηt hatásfokai szorzatával határozzák meg a következő egyenlet szerint:
ηt = η1 ◦ η2 ◦ ............ηj
Az erőátviteli berendezés elemeinek ηt hatásfoka a következő táblázatból vehető ki:
| Típus | Hatásfok | ||
| Fogaskerekes hajtómű | Egyenes fogazás | 0,98 | |
| Ferde fogazás | 0,97 | ||
| Kúpkerék | 0,96 | ||
| Lánc | Görgős lánc | 0,95 | |
| Halk fogas lánc | 0,98 | ||
| Hajtószíj | Fogazott szíj | 0,95 | |
| Ékszíj | 0,94 | ||
| Folyadékos tengelykapcsoló | Folyadékos tengelykapcsoló * | 0,92 | |
| vagy nyomatékváltó | Folyadékos nyomatékváltó | 0,92 | |
13.4.3.2. Az α1 korrekciós tényező * meghatározása
13.4.3.2.1. A T és PS fizikai értékek, valamint az α2 korrekciós tényezők fogalom-meghatározása
T = a motor által beszívott levegő abszolút hőmérséklete;
PS = a légköri (környező) légnyomás kilopascalban (kPa), azaz a teljes légnyomás a vízgőz nyomás levonásával.
13.4.3.2.2. Az α1 korrekciós tényező
Az α1 korrekciós tényezőt a következő képlettel számítják:
ezt a képletet akkor lehet használni, ha
0,93 ≤ α1 ≤ 1,07
ha ezeket a határértékeket túllépik, akkor a vizsgálati jelentésben a kapott, korrigált értéket kell megadni és a vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és légnyomás) pontosan be kell tartani.
13.5. Vizsgálati jelentés
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket és a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény heghatározásához szükséges számításokat, valamint a motor jellemzőit. Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
Vizsgálati feltételek
| A legnagyobb hasznos teljesítménynél mért nyomások Légnyomás | kPa | |
| Vízgőznyomás | kPa | |
| Kipufogógáz ellennyomás * | kPa | |
| Vákuum a szívócsőben * | kPa | |
| A motor legnagyobb hasznos teljesítményénél mért hőmérsékletek | ||
| A beszívott levegő hőmérséklete | K | |
| A hűtőfolyadék hőmérséklete a motorból kilépésnél | K * | |
| Hőmérséklet a vonatkozási ponton, léghűtésnél | K * | |
| Az olaj hőmérséklete: (a mérési pontot meg kell adni) | K | |
| Az üzemanyag hőmérséklete a karburátorba/befecskendező szivattyúba belépésnél * : | K | |
| Az üzemanyag hőmérséklete az üzemanyagfogyasztás-mérő berendezésben: | K | |
| A kipufogógáz hőmérséklete, a kipufogócsonk vezetékében mérve(3): | K |
A fékpad jellemzői
Márka:
Típus:
Üzemanyag
Külső gyújtású és folyékony üzemanyagú motoroknál
Márka:
Specifikáció:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmények
| Motorfordulatszám f/min-ben | ||
| A teljesítmény-fékpad fordulatszáma f/min-ben | ||
| Teljesítményi terhelés N-ban | ||
| A forgattyús tengelyen mért nyomaték Nm-ben | ||
| Mért teljesítmény kW-ban | ||
| Vizsgálati feltételek | Légnyomás kPa-ban | |
| A beszívott levegő hőmérséklete K-ban | ||
| Vízgőznyomás kPa-ban | ||
| Légköri korrekciós tényező α1 | ||
| Mechanikai korrekciós tényező α2 | ||
| Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen Nm-ben | ||
| Korrigált teljesítmény kW-ban | ||
| Fajlagos üzemanyag-fogyasztás * g/kWh-ban | ||
| A motor hűtési hőmérséklete K-ben * | ||
| Olajhőmérséklet a mérési ponton K-ben | ||
| Kipufogógáz hőmérséklet K-ben | ||
| Levegő-hőmérséklet a kompresszor után K-ben | ||
| Nyomás a kompresszor után kPa-ban | ||
13.6. Tűrések a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásánál
13.6.1. A megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől a ≤ 1 kW mért teljesítménynél ±20%-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ±10%-kal eltérhet.
13.6.2. A gyártással való egyöntetűség vizsgálata keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a ≤ 1 kW mért teljesítménynél ±20%-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ±10%-kal a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől eltérhet.
14. A motor legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának a meghatározása
14.1. Vizsgálati feltételek
14.1.1. A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motornak a 13.3.1.3. pont szerint felszereltnek kell lennie.
14.1.2. A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklet, a 13.4.2.1. pont szerinti vonatkozási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.
14.1.3. A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környező levegő) a légszűrőbe, illetve a levegő szívótölcsérbe való belépéstől, ha nincsen légszűrő, legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni: A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.
14.1.4. A fordulatszámnak a leolvasás alatt legfeljebb ±1%-kal szabad a választott fordulatszámtól eltérnie.
14.1.5. A vizsgált motor hasznos teljesítményét a fékpadon abban a pillanatban kell leolvasni, amikor a motor hőmérséklete a motor csaknem állandó fordulatánál a szabályozási hőmérsékletet eléri.
14.1.6. A fogyasztási értékeket le kell olvasni, mihelyt biztosított, hogy a motor a megadott fordulatszámot elérte.
14.1.7. A folyadékhűtésű motoroknál a motorból kilépésnél mért hűtőfolyadék hőmérsékletnek ±5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K±5 K legyen.
A léghűtéses motoroknál a gyújtógyertya alátétjénél mért hőmérsékletnek ±10 K értékkel a gyártó által megadott hőmérsékletnek kell megfelelnie.
14.1.8. A gyújtógyertya alátétjének hőmérséklete a léghűtéses motoroknál egy termoelem és tömítőgyűrű segítségével határozandó meg.
14.1.9. Az üzemanyag hőmérsékletét a befecskendező szivattyúba vagy a karburátorba belépésnél kell mérni és a gyártó által megállapított határértékek között kell tartani.
14.1.10. A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.
14.1.11. A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogó vezetékben, a kipufogó csonk(ok) közelében vagy a kipufogó nyílások közelében kell mérni.
14.1.12. A 12.3.3.11 pont szerinti üzemanyagot kell használni.
14.1.13. Ha nem lehet standard kipufogódobot használni, akkor a vizsgálatot olyan berendezéssel kell elvégezni, amelyik a motor rendes fordulatszámán a gyártó adataival összhangban van. Különösen a vizsgálóhelyen járó motornál azon a ponton, ahol a próbapad kipufogóberendezése csatlakozik, a kipufogó vezetékben nem szabad olyan nyomásnak keletkeznie, ami a légköri légnyomástól ±740 Pa-nál (7,4 mbar) nagyobb mértékben tér el, amennyiben a gyártó az ellennyomást a vizsgálat előtt nem adta meg kifejezetten; ebben az esetben a két nyomásérték közül a kisebbet kell alapul venni.
15. motorkerékpárok és motoros triciklik öngyulladású motorjának legnagyobb hasznos teljesítménye és legnagyobb nyomatéka
15.1. Fogalommeghatározások
E melléklet értelmében az egyes fogalmak jelentése a következő:
15.1.1. „Hasznos teljesítmény
Az a teljesítmény, amit a motor, forgattyús tengelyén vagy megfelelő elemén a gyártó által megadott fordulatszámon, a próbapadon a 15.3.4. pontban felsorolt segéd berendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;
15.1.2. „legnagyobb hasznos teljesítmény
a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;
15.1.3. „Nyomaték
a 15.1.1 pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;
15.1.4. „legnagyobb nyomaték
a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;
15.1.5. „Segédberendezések
a 15.3.4. pontban felsorolt készülékek és berendezések;
15.1.6. „sorozatgyártási felszerelés
minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;
15.1.7. „Motortípus
Azoknak a motoroknak az összessége, amelyek a fő jellemzőikben nem különböznek egymástól.
15.2. A nyomaték- és teljesítménymérések pontossága teljes terhelési feltételek között
15.2.1. Nyomaték:
a mért nyomaték±1%-a *
15.2.2. Fordulatszám:
A mérési pontosságnak±1%-osnak kell lennie.
15.2.3. Üzemanyag-fogyasztás:
± 1% az alkalmazott berendezésekkel együtt.
15.2.4. A motor által beszívott levegő hőmérséklete:
± 1 K.
15.2.5. Légnyomás:
± 70 Pa.
15.2.6. Nyomás a kipufogóberendezésben és a beszívott levegő vákuuma
± 25 Pa.
15.2.7. Nyomás a szívó vezetékben:
± 50 Pa (lásd a 33. sz. megjegyzést)
15.2.8. Nyomás a végcsőben:
± 200 Pa (lásd a 33. sz. megjegyzést)
15.3. A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb teljesítményének mérése
15.3.1. Bevonandó segédberendezések
A vizsgálatnál azokat a 15.3.4. pontban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási cél érdekében szükségesek, és a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.
15.3.2. Nem bevonandó segédberendezések
Azokat segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek – és adott esetben a motoron vannak elhelyezve –, a vizsgálatokhoz le kell szerelni. A következő, nem teljes jegyzék példákat tartalmaz ehhez:
– kompresszor a fékberendezésekhez
– rásegítőberendezés a kormányműhöz
– a rugózási rendszer szivattyúja
– klímaberendezés.
15.3.2.1. A ki nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett üresjárati teljesítményt lehet meghatározni és a mért teljesítményhez hozzáadni.
15.3.3. Segédberendezések az öngyulladású motorok beindításához
Az öngyulladású motorok indítására szolgáló segédberendezéseknél a következő két esetet kell tekintetbe venni:
a) Elektromos indítás: Az áramfejlesztő be van szerelve és gondoskodik adott esetben a motor üzeméhez feltétlenül szükséges segédberendezéseket árammal.
b) Nem elektromos indítás: Ha a motor üzeméhez elektromos segédberendezések feltétlenül szükségesek, akkor az áramfejlesztő be van szerelve, és ellátja árammal a segédberendezéseket. Egyébként ki kell szerelni. Mindkét esetben a szükséges indítási energia előállítására és tárolására szolgáló rendszer be van szerelve, és teljesítményleadás nélkül működik.
15.3.4. Segédberendezések, amelyeket a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni
| Szám | Segédberendezés | A nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó | |
| 1 | Beszívási rendszer | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – szívócső | |||
| – légszűrő * | |||
| – szívási zajcsillapító * | |||
| – forgattyúház szellőzés | |||
| – fordulatszám határoló | |||
| 2 | Levegő előmelegítő a szívóvezetékben | ha sorozatgyártásban van: igen (lehetőség szerint legkedvezőbb helyzetében üzemeltetni) | |
| 3 | Kipufogógáz berendezés | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – kipufogógáz szűrő – | |||
| – kipufogó csonk | |||
| – kipufogógáz vezetékek * | |||
| – hangtompító * | |||
| – végcső2 | |||
| kipufogófék * | |||
| 4 | Üzemanyag szivattyú * | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| 6 | Üzemanyag befecskendezés | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – előszűrő | |||
| – szűrő | |||
| – szivattyú | |||
| – nagynyomású vezeték | |||
| – befecskendező fúvóka | |||
| – adott esetben légnyomás érzékelő * | |||
| 7 | Folyadék-hűtés | ha sorozatgyártásban van: igen * | |
| – motortető | |||
| – hűtő | |||
| – ventilátor * * | |||
| – hűtőlevegőház | |||
| – vízszivattyú | |||
| – termosztát * | |||
| 8 | Léghűtés | ha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges | |
| – hűtőlevegőház | |||
| – fúvók * , * | |||
| – hőmérséklet szabályozó berendezés | |||
| 9 | Elektromos felszerelés | ha sorozatgyártásban van: igen * | |
| 10 | Feltöltő (ha van) | ha sorozatgyártásban van: igen | |
| – közvetlenül a motorról és/vagy a kipufogó gázokkal hajtott feltöltő | |||
| – töltőlevegő hűtő * | |||
| – hűtőfolyadék szivattyú vagy ventillátor (a motor hajtja) | |||
| – hűtőfolyadék termosztát (ha van) |
15.3.5. Beállítási feltételek
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 15.3.5.1. pontban láthatók.
15.3.5.1. Beállítási feltételek
| 1 | A karburátor/a karburátorok beállítása | Sorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amit | |
| 2 | A befecskendező szivattyú beállítása | változtatás nélkül a vizsgálandó alkalmazáshoz be | |
| 3 | Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés beállítás (befecskendezési állítási görbe) | kell tartani. |
15.3.6. Vizsgálati feltételek
15.3.6.1. A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a befecskendező szivattyú teljes szállítási teljesítményénél kell elvégezni, ahol a motornak a 15.3.4. pont szerint felszereltnek kell lennie.
15.3.6.2. A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklet, a 15.4.2. pont szerinti vonatkozási feltételeket messzemenően meg kell közelíteniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.
15.3.6.3. A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környező levegő) a légszűrőbe, illetve – ha nincsen légszűrő – a levegő szívótölcsérbe való belépéstől legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.
15.3.6.4. Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak.
15.3.6.5. A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ±1%-nál vagy ±10 f/min-nél nagyobb mértékben ingadoznia.
15.3.6.6. A fékpadi teljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékpadi teljesítménynél legfeljebb 2%-kal térhetnek el egymástól.
15.3.6.7. A motor kilépésnél megállapított hűtőfolyadék hőmérsékletnek ±5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ±5 K legyen.
15.3.6.7.1. A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton + 10/–20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkozási feltételekre megadott legnagyobb értéken.
15.3.6.8. Az üzemanyag hőmérsékletét a befecskendező szivattyúba belépésnél kell mérni és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani.
15.3.6.9. A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.
15.3.6.10. Ahhoz, hogy a hőmérsékletet a 15.3.6.7., 15.3.6.8. és 15.3.6.9. pontok szerinti határértékek között lehessen tartani, adott esetben segédrendszert lehet alkalmazni.
15.3.6.11. Üzemanyag
(Lásd 12.3.3.11.)
15.3.7. A vizsgálatok lefolytatása
A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni abból a célból, hogy a teljes terhelési karakterisztika görbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között megfelelően lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni két stabilizált mérésből.
15.3.8. Korom érték mérések
Az öngyulladású motoroknál a vizsgálat keretében ellenőrizni kell, hogy a kipufogógázok megfelelnek-e a levegőszennyezés elleni intézkedések határozmányainak, ha ezek a határozmányok alkalmazhatóak.
15.4. Korrekciós tényezők a nyomatékra és a teljesítményre
15.4.1. * Az αd és α2 tényezők fogalom-meghatározása
Az αd és α2 olyan tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot, illetve teljesítményt meg kell szorozni, annak érdekében, hogy a motor hasznos teljesítményét és nyomatékát meg lehessen határozni, figyelembe véve a vizsgálatok során alkalmazott erőátvitel hatásfokát (α2) és ezt a teljesítményt, valamint nyomatékot a 15.4.2. pontban meghatározott viszonyítási légköri feltételekhez lehessen igazítani (αd).
A teljesítmény korrekciós képlete az alábbi:
P0 = αd x α2 x P
ahol:
P0 = a korrigált teljesítmény (azaz a referenciafeltételeknek megfelelő teljesítmény a forgattyústengelyen)
αd = a referencia légköri feltételek korrekciós tényezője
α2 = az erőátvitel hatásfokának korrekciós tényezője (l. a 12.4.3.1. pontot)
P = a mért (leolvasott) teljesítmény.
15.4.2. Légköri feltételek
15.4.2.1. Hőmérséklet (T0)
298 K (25 °C)
15.4.2.2. Nyomás (száraz) (PS0)
99 kPa
Megjegyzés:
A nyomás (száraz) 100 kPa össznyomáson és 1 kPa vízgőz nyomáson alapul.
15.4.3. Légköri vizsgálati feltételek
A vizsgálat alatt a légköri feltételeknek a következő határok között kell maradniuk:
15.4.3.1. Hőmérséklet (T)
238 K<T<318 K.
15.4.3.2. Nyomás (PS)
80 kPa ≤ PS ≤ 110 kPa.
15.4.4. * Az αd korrekciós tényező meghatározása *
Az αd teljesítmény korrekciós tényező az öngyulladású motoroknál állandó üzemanyag-átfolyásnál a következő képlettel határozható meg:
αd =(fa) fm
Ahol:
fa = a légköri tényező
fm = a motor típusonként és beállításonként jellemző paraméter.
15.4.4.1. Légköri tényező fa
Ez a tényező szolgál a környezeti feltételeknek (légnyomás, hőmérséklet és nedvesség) a motor által beszívott levegőre gyakorolt hatásai adataira. A képlet a légköri tényezőre motortípusonként változó értékű.
15.4.4.1.1. A szívó üzemű és mechanikus feltöltésű motorokra
15.4.4.1.2. A hűtőlevegős és anélküli turbófeltöltéses motorokra
15.4.4.2. Motortényező fm
az fm a qc függvénye (korrigált üzemanyag-átfolyás)
Ahol:
qc = q/r
Ahol:
q = az üzemanyag-átfolyás mg-ban munkaütemenként és a teljes szívási térfogat literben (1 x munkaütem)
r = a sűrítési viszony a kiömlési és beömlési nyílás között a kompresszornál (r = 1 feltöltés nélküli motornál)
Ez a képlet 40 mg/(1 ◦ munkaütem) qc értékekre érvényes 65 mg/(1 ◦ munkaütemig)
A 40 mg/(1 ◦ munkaütem) alatti qc-nél egy 0,3-as állandó értékű fm-et (fm = 0,3) értéket alkalmaznak (lásd az ábrát).
A 65 mg/(1 ◦ munkaütem) alatti qc-nél egy 1,2-es állandó értékű fm-et (fm = 1,2) értéket alkalmaznak (lásd az ábrát).
15.4.4.3. A laboratórium által teljesítendő feltételek
Ahhoz, hogy a vizsgálat érvényes legyen, az αd tényezőnek a következő feltételeket kell kielégítenie:
0,9 < αd < 1,1
Ha túllépik ezeket a határértékeket, akkor a vizsgálati jelentésben a ténylegesen megállapított korrekciós értéket és vizsgálat feltételeket (hőmérséklet és nyomás) kell megadni.
15.5. Vizsgálati jelentés
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket, a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint a motor jellemzőit. Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
Vizsgálati feltételek
A legnagyobb hasznos teljesítménynél mért nyomások
| Légnyomás: | kPa | |
| Kipufogógáz ellennyomás: | kPa | |
| Vákuum a szívócsőben: | kPa | |
| A motor legnagyobb hasznos teljesítményénél mért hőmérsékletek | ||
| A beszívott levegő hőmérséklete: | °C | |
| A hűtőfolyadék hőmérséklete a motorból kilépésnél: | °C * | |
| Hőmérséklet a vonatkozási ponton, léghűtésnél: | °C * | |
| Az olaj hőmérséklete: (a mérési pontot meg kell adni): | °C | |
| Az üzemanyag hőmérséklete a karburátorba/befecskendező szivattyúba belépésnél * : | °C | |
| Az üzemanyag hőmérséklete az üzemanyagi fogyasztásmérő berendezésben: | °C | |
| A kipufogógáz hőmérséklete, a kipufogócsonk vezetékében mérve: | °C |
A fékpad jellemzői
Márka:
Típus:
Üzemanyag
Külső gyújtású és folyékony üzemanyagú motoroknál
Márka:
Specifikáció:
SAE viszkozitás-osztály:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmények
| Motorfordulatszám f/min-ben | ||
| A teljesítmény-fékpad fordulatszáma f/min-ben | ||
| Teljesítményi terhelés N-ban | ||
| A forgattyús tengelyen mért nyomaték Nm-ben | ||
| Mért teljesítmény kW-ban | ||
| Vizsgálati feltételek | Légnyomás kPa-ban | |
| A beszívott levegő hőmérséklete K-ban | ||
| Korrekciós tényező | ||
| Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen Nm-ben | ||
| Korrigált teljesítmény kW-ban | ||
| Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás * g/kWh-ban | ||
| A motor hűtési hőmérséklete K-ben * | ||
| Olajhőmérséklet a mérési ponton K-ben | ||
| Kipufogógáz-hőmérséklet K-ben | ||
| Levegő-hőmérséklet a kompresszor után K-ben | ||
| Nyomás a kompresszor után kPa-ban | ||
15.6 Tűrések a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásánál
15.6.1 A megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől a ≤ 11 kW mért teljesítménynél ±5%-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ±2%-kal eltérhet, ahol a motorfordulatszám tűrése 1,5%.
15.6.2 A gyártással való egyöntetűség vizsgálata keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől a ≤ 11 kW mért teljesítménynél ±10%-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ±5%-kal eltérhet.
1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban együtt: jármű) terjed ki (L járműkategória)
1.2. A melléklet a járművek
1.2.1. gumiabroncsaira,
1.2.2. világító- és fényjelző berendezéseire,
1.2.3. külső kinyúló alkatrészeire és felszereléseire,
1.2.4. visszapillantó tükreire,
1.2.5. légszennyezésére,
1.2.6. üzemanyagtartályára,
1.2.7. illetéktelen használat elleni védelmére,
1.2.8. rádiófrekvenciás sugárzására,
1.2.9. zajkibocsátására és kipufogórendszerére,
1.2.10. vonóberendezésére, oldalkocsi csatolószerkezetére és a rákapcsolt berendezéseire,
1.2.11. biztonsági öveire és azok rögzítéseire,
1.2.12. üvegezésére, szélvédő törlőire és mosó, valamint fagy- és páramentesítő berendezéseire vonatkozó műszaki feltételeket szabályozza.
1.3. A mellékletben meghatározott – közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos – alkatrészek, tartozékok, tulajdonságai minősítő vizsgálatra kötelezettek és járművön csak jóváhagyási jellel ellátva alkalmazhatók.
1.4. * E melléklet I. (gumiabroncsok), II. (világító- és fényjelző berendezések), IV. (visszapillantó tükrök), XI. (biztonsági övek) fejezeténél és a IX. fejezet III. (megengedhető zajszintek és kipufogórendszerek) Részénél az ENSZ–EGB gumiabroncsokra vonatkozó 30.(1) * , 54. * , 64. * és 75. * számú, világító- és fényjelző berendezésekre vonatkozó 3. * , 19. * , 20. * , 37. * , 38. * , 50. * , 53. * , 56. * , 57. * , 72. * , 74. * és 82. * számú, visszapillantó tükrökre vonatkozó 81. * számú, biztonsági övekre vonatkozó 16. * számú és motorkerékpárok zajkibocsátására vonatkozó 41. * számú rendelkezései egyenértékűek a melléklet rendelkezésével.
2. * A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések
2.1. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően
a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint
b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése,
amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.
2.2. 2007. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) abban az esetben adható ki, ha a járműtípus a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó tekintetében megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek.
1. KÉRELEM ALKATRÉSZKÉNT VALÓ TÍPUSJÓVÁHAGYÁSRA
1.1. Egy gumiabroncstípus alkatrészként való típus-jóváhagyási kérelmének pontos részleteket kell közölnie arról a gumiabroncstípusról, amelyiket alkatrész-típusjóváhagyási jellel kívánnak ellátni.
1.2. A kérelemnek pontos részleteket kell közölnie minden gumiabroncstípusra az alábbiakról:
1.2.1. a gumiabroncs méretmegjelölése 1.16. pontjában megadottak szerint,
1.2.2. márka- vagy kereskedelmi név,
1.2.3. alkalmazási kategória (nyári, téli, országúti, terep és „moped”),
1.2.4. a gumiabroncs szerkezete (diagonál, öves diagonál, radiál),
1.2.5. sebességhatár-jelzés,
1.2.6. terhelhetőségi jelzés,
1.2.7. a gumiabroncs tömlővel vagy tömlő nélkül használható-e,
1.2.8. a gumiabroncs „normál” vagy „erősített”,
1.2.9. a gumiabroncs névleges betétszáma
1.2.10. külső méretek (teljes gumiabroncs-szélesség és teljes átmérő),
1.2.11. a gumiabroncs felszerelésére szolgáló kerékpántok,
1.2.12. a mérőpánt és a próbapánt,
1.2.13. a próbanyomás és a mérésnél alkalmazott nyomás,
1.2.14. a II. Rész 1.19. pontjában említett X együttható,
1.2.15. A méretmegjelölésben „V” kódjellel azonosított, 240 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokra és a méretmegjelölésben „Z” kódjellel azonosított, 270 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokra a gyártó által megengedett legnagyobb sebesség és az ennél a legnagyobb sebességnél megengedett teherbírás. A megengedett legnagyobb sebességet és az ehhez tartozó teherbírást fel kell tüntetni a típus-jóváhagyási bizonylatban.
1.3. Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez három példányban rajzokat vagy fényképeket kell mellékelni, melyeken látható a jóváhagyásra benyújtott gumiabroncstípus futófelület-mintázata és a mérőpántra szerelt felfújt gumiabroncs burkolóvonala, a megfelelő méretekkel együtt (lásd II. Rész 3.1.1. és 3.1.2. pontok). Csatolni kell továbbá egy jóváhagyott vizsgálólaboratórium által kiállított próbajegyzőkönyvet vagy a gumiabroncstípus két mintapéldányát, az illetékes hatóság rendelkezése szerint.
1.4. Ez az irányelv nem vonatkozik „NHS” („not for highway service”, azaz nem országúti használatra) jelű, kizárólag terepjárásra tervezett új vagy kísérleti gumiabroncsokra.
2. JELÖLÉSEK
Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott gumiabroncs-mintapéldányokon jól olvasható és eltávolíthatatlan módon fel kell tüntetni a kérelmező márka- vagy kereskedelmi jelét és elegendő helyet kell hagyni az alkatrész-típusjóváhagyási jel számára.
3. AZ ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JEL
Minden, ennek a mellékletnek megfelelően jóváhagyott típussal megegyező gumiabroncson fel kell tüntetni az ER. B. Függelékének V. mellékletében leírt alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
3.1. A négyszög méreteit meghatározó „a” érték és a jelet alkotó számok és betűk nem lehetnek 2 mm-nél kisebbek.
4. A GUMIABRONCSTÍPUS MÓDOSÍTÁSA
4.1. Egy gumiabroncs futófelület-mintázatának módosítása nem teszi szükségessé az előírt vizsgálatok megismétlését.
1. kiegészítés
A járművekre szánt gumiabroncstípus információs dokumentációja
(az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelendő)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
A járműre szánt gumiabroncstípus alkatrészként való típus-jóváhagyási kérelmének tartalmaznia kell:
– a gumiabroncs gyártójának azonosítását,
– az I. Rész 1.2.1–1.2.15. pontjaiban felsorolt információkat.
2. kiegészítés
A járművekre szánt gumiabroncstípus alkatrészként való típusjóváhagyásának bizonylata
Jóváhagyó okmány
(MINTA)
| A hatóság neve |
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: ................................... A kiterjesztés száma: ............................
1. A gumiabroncs márka- vagy kereskedelmi neve: ......................................................................
2. A gumiabroncs típusa: ......................................................................................................... *
3. A gyártó neve és címe: .............................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ........................................................................
5. A gumiabroncsok vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ..........................................................
A jegyzőkönyv száma: ..................................................................................................................
a vizsgáló műszaki szerv: ...............................................................................................................
dátum: ..........................................................................................................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/kiterjesztve/elutasítva *
7. Kelt (helység): ...........................................................................................................................
8. Dátum: ......................................................................................................................................
9. Aláírás: ......................................................................................................................................
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. Gumiabroncstípus: olyan gumiabroncsok összessége, amelyek nem térnek el lényegesen egymástól az alábbiak tekintetében:
1.1.1. a gumiabroncs márka- vagy kereskedelmi neve,
1.1.2. a gumiabroncs méretmegjelölése,
1.1.3. az alkalmazási kategória (normál: rendes úton való használatra szánt gumiabroncsok; speciál:
speciális célra szolgáló gumiabroncsok, például az úton és terepen egyaránt használható abroncsok, téli abroncsok, moped gumiabroncsok),
1.1.4. szerkezet (diagonál vagy ferderétegű /keresztrétegű/, öves diagonál, radiál),
1.1.5. sebességkategória jele,
1.1.6. terhelhetőségi jelzés,
1.1.7. a keresztmetszeti profilméret egy megadott pántra szerelve.
1.2. Gumiabroncs-szerkezet: a gumiabroncs-szövetváz (karkasz) műszaki jellemzői. Lényegében az alábbi gumiabroncs-változatok különböztethetők meg:
1.2.1. A „diagonál vagy ferderéteges (keresztréteges)” olyan gumiabroncs-szerkezetet jelent, melyben a rétegek textilbetétei az abroncsperemekig érnek és a futófelület középvonalához képest 90°-nál észrevehetően kisebb váltakozó szögek alatt vannak elhelyezve;
1.2.2. Az „öves diagonál” olyan „keresztréteges” gumiabroncs-szerkezetet jelent, melyben a szövetvázat egy két – vagy több rétegű, a szövetváz szögétől nem sokkal különböző váltakozó szögek alatt elhelyezett, alapvetően nem nyúló kordanyagokból álló öv támasztja meg;
1.2.3. A „radiál” olyan gumiabroncs-szerkezetet jelent, melyben a rétegek textilbetétei az abroncsperemekig érnek, és lényegében 90°-os szöget zárnak be a futófelület középvonalával, miközben a szövetvázat egy alapvetően nem nyúló körkörös öv stabilizálja.
1.2.4. A „megerősített gumiabroncs” olyan gumiabroncs-szerkezetet jelent, melynél a szövetváz ellenállóbb, mint a neki megfelelő alapkivitelű gumiabroncs.
1.3. Abroncsperem: a gumiabroncsnak az a része, amelynek alakja és szerkezete lehetővé teszi, hogy az abroncs illeszkedjék a kerékpántra és az abroncsot e kerékpánton megtartsa * .
1.4. Szál (kord): a felfújható gumiabroncsban lévő rétegek szövetbetétjét alkotó fonal * .
1.5. Réteg: gumival borított párhuzamos szálak egy rétege * ;
1.6. Szövetváz: a gumiabroncsnak az a futófelülettől és oldalfaltól különböző része, amely felfújt állapotban a terhet viseli * .
1.7. Futófelület: a gumiabroncsnak az a része, amely a talajjal érintkezik * .
1.8. Oldalfal: a gumiabroncsnak az a része, amely a futófelület, valamint a kerékpántok által takart rész között helyezkedik el * .
1.9. Futófelület-horony: a kerékmintázat két szomszédos bordája vagy blokkja közötti távolság * .
1.10. Főhornyok: a futófelület középső zónája közelében lévő széles hornyok.
1.11. Profilszélesség (S): a felfújt gumiabroncs oldalfalainak külső szélei közötti lineáris távolság, nem számítva a jelölések, díszítmények vagy védőszalagok vagy -bordák miatti kiemelkedéseket * .
1.12. Teljes szélesség: a felfújt gumiabroncs oldalfalainak külső szélei közötti lineáris távolság, beleszámítva a jelölések, díszítmények vagy védőszalagok vagy -bordák miatti kiemelkedéseket * . Olyan gumiabroncsoknál, melyeknél a futófelület szélesebb, mint a profilszélesség, a teljes szélesség a futófelület szélességével azonos.
1.13. Profilmagasság (H): a gumiabroncs külső átmérője és a kerékpánt névleges átmérője különbségének fele * .
1.14. Névleges oldalviszony (Ra): az ugyanazon mértékegységben kifejezett névleges profilmagasság és névleges profilszélesség (S1) hányadosának százszorosa.
1.15. Külső átmérő (D): a felfújt új gumiabroncs teljes átmérője * .
1.16. A gumiabroncs méretmegjelölése: az alábbiakat tartalmazó felirat.
1.16.1. Az (S1) névleges profilszélességet jelent (mm-ben kifejezve, kivéve bizonyos gumiabroncstípusokat, melyek méretmegjelölése a 4. kiegészítés táblázatainak első oszlopában van megadva).
1.16.2 Az (Ra) névleges oldalviszonyt jelent, kivéve bizonyos gumiabroncstípusokat, melyek méretmegjelölése a 4. kiegészítés táblázatainak első oszlopában van megadva,
1.16.2. A (d) megállapodás szerinti számot jelent, ami a névleges kerékpántátmérőt jelzi, és ennek az átmérőnek vagy kód formájában (egy 100-nál kisebb szám) vagy mm-ben (egy 100-nál nagyobb szám) kifejezve felel meg.
1.16.3.1. A kódszám formájában kifejezett (d) jelnek megfelelő milliméter értékek a következők:
| A kerékpánt névleges átmérőjét jelölő, egy vagy két számjeggyel kifejezett „d” kódszám | Egyenérték mm-ben | |
| 4 | 102 | |
| 5 | 127 | |
| 6 | 152 | |
| 7 | 178 | |
| 8 | 203 | |
| 9 | 229 | |
| 10 | 254 | |
| 11 | 279 | |
| 12 | 305 | |
| 13 | 330 | |
| 14 | 356 | |
| 15 | 381 | |
| 16 | 406 | |
| 17 | 432 | |
| 18 | 457 | |
| 19 | 483 | |
| 20 | 508 | |
| 21 | 533 | |
| 22 | 559 | |
| 23 | 584 |
1.17. Névleges kerékpántátmérő (d): az a kerékpántátmérő, amelyre a gumiabroncsot fel kell szerelni * .
1.18. Kerékpánt: egy tömlő és gumiabroncs vagy egy tömlő nélküli gumiabroncs számára szolgáló támaszték, melyen a gumiabroncs abroncsperemei helyezkednek el * .
1.19. Elméleti kerékpánt: egy képzeletbeli kerékpántot jelent, amelynek szélessége egy gumiabroncs névleges profilszélességének X-szerese lenne. Az X értékét a gyártónak kell megadnia.
1.20. „Mérőpánt”: az a kerékpánt, amelyre méreteinek megmérése érdekében a gumiabroncsot fel kell szerelni.
1.21. „Próbapánt”: az a kerékpánt, amelyre vizsgálat céljából a gumiabroncsot fel kell szerelni.
1.22. „Kiszakadás”: az a folyamat, melynek során gumidarabkák szakadnak le a futófelületről.
1.23. „Szálelválás”: a kordszálaknak az őket burkoló gumitól való elválása.
1.24. „Rétegelválás”: a szomszédos rétegektől való elválása.
1.25. „Futófelület-elválás”: a futófelületnek a szövetváztól való elválása.
1.26. „Terhelhetőségi jelzés”: azzal a legnagyobb megengedhető terheléssel kapcsolatos, melyet a gumiabroncs a gyártó által meghatározott üzemi körülmények között a sebességi jelének megfelelő sebességgel hordani tud. A 3. kiegészítésben megtalálható a jelzőszámok és a hozzájuk tartozó terhelések jegyzéke.
1.27. „Teherbírás-változást a sebesség függvényében feltüntető táblázat”: a 7. kiegészítésben található táblázat, amelyből a terhelhetőségi jelzés és a névleges sebességnél érvényes teherbírás figyelembevételével megállapíthatók az olyan gumiabroncs teherbírás-változásai, melyet a névleges sebességkategóriája által jelzett értéktől eltérő sebességen használnak.
1.28. „Sebességkategória”: az 1.28.1. pont alatt feltüntetett sebességkategória jel által kifejezett sebesség.
1.28.1. A sebességkategóriákat az alábbi táblázat tartalmazza:
| Sebességkategória jel | Megfelelő sebesség (km/óra) | |
| B | 50 | |
| F | 80 | |
| G | 90 | |
| J | 100 | |
| K | 110 | |
| L | 120 | |
| M | 130 | |
| N | 140 | |
| P | 150 | |
| Q | 160 | |
| R | 170 | |
| S | 180 | |
| T | 190 | |
| U | 200 | |
| H | 210 | |
| V | 240 | |
| W | 270 |
1.28.2. A 240 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsok a gumiabroncs méretjelölésben a gumiabroncs szerkezetének jele előtt elhelyezett „V” vagy „Z” betűkkel vannak megjelölve.
1.29. Téli gumiabroncs”: olyan gumiabroncs-mintázat és -szerkezet, melyet elsősorban arra terveztek, hogy a normál gumiabroncsnál jobb viselkedést biztosítson sárban, friss hóban vagy latyakban. A téli gumiabroncs futófelület-mintázata általában szélesebb hornyokból, illetve blokkokból áll, mint a normál gumiabroncsé.
1.30. „MST (multiservice tyre)”: több célra alkalmas gumiabroncs, amely úton és terepen is használható.
1.31. „Legnagyobb névleges terhelés”: az a legnagyobb tömeg, melyet a gumiabroncs névlegesen elbír.
1.31.1. 130 km/óra, vagy annál kisebb sebességnél a legnagyobb névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs vonatkozó terhelhetőségi jelzéséhez tartozó értéknek a teherbírás-változást a sebesség függvényében feltüntető táblázatban feltüntetett százalékarányát (lásd az 1.27. pontot), figyelembe véve a gumiabroncs sebességkategória jelét és annak a járműnek a legnagyobb sebességét, melyre a gumiabroncs fel van szerelve.
1.31.2. A 130 km/óra feletti de 210 km/óránál nem nagyobb sebesség esetén a legnagyobb névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelhetőségi jelzéséhez tartozó tömeg értékét.
1.31.3. A 210 km/óra feletti de 270 km/óránál nem nagyobb sebességre tervezett gumiabroncsok esetén a legnagyobb névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelhetőségi jelzéséhez tartozó tömeg alábbi táblázatban megadott százalékarányát, figyelembe véve a gumiabroncs sebességkategória jelét és annak a járműnek a legnagyobb tervezett sebességét, melyre a gumiabroncs fel van szerelve,
| Legnagyobb sebesség (km/ó)(1) | Legnagyobb névleges terhelés (%) | |||
| Sebességkategória V jel | Sebességkategória W jel(3) | |||
| 210 | 100 | 100 | ||
| 220 | 95 | 100 | ||
| 230 | 90 | 100 | ||
| 240 | 85 | 100 | ||
| 250 | (80)(2) | 95 | ||
| 260 | (75)(2) | 85 | ||
| 270 | (70)(2) | 75 | ||
| (1) | Közbenső sebességértékekre megengedhető a legnagyobb névleges terhelés lineáris interpolálása. | |||
| (2) | Csak olyan gumiabroncsokra vonatkozik, melyek a méretmegjelölésben „V” betűkóddal vannak azonosítva, és csak a gumiabroncs gyártója által megadott legnagyobb sebességig. | |||
| (3) | A méretmegjelölésben „Z” betűkóddal azonosított gumiabroncsokra is vonatkozik. | |||
1.31.4. 270 km/óránál nagyobb sebesség esetén a legnagyobb névleges terhelés nem lehet nagyobb annál a tömegnél, amit a gumiabroncs gyártója a gumiabroncs sebességi adottságait figyelembe véve megadott. A 270 km/óra és a gumiabroncs gyártója által megengedett legnagyobb sebesség között a legnagyobb névleges terhelés lineárisan interpolálható.
1.32. „Moped gumiabroncs”: olyan gumiabroncs, amelyet segédmotoros kerékpáron való használatra terveztek.
1.33. „Motorkerékpár gumiabroncs”: olyan gumiabroncs, amelyet elsősorban motorkerékpáron való használatra terveztek.
1.34. „Gördülő kerület (Cr)”: az az elméleti távolság, amelyet egy mozgó jármű kerekének középpontja (tengelye) tesz meg a gumiabroncs egy teljes fordulata alatt, és amely a következő képletből számítható:
Cr = f x D, ahol:
D a gumiabroncs külső átmérője a 3.1.2. pont szerinti gumiabroncs méretjelölésnek megfelelően
f = 3,02 olyan gumiabroncsokra, melyeknek pántátmérő kódja 13 vagy annál nagyobb;
3,03 radiál abroncsokra, melyeknek pántátmérő kódja nem nagyobb, mint 12;
2,99 diagonál vagy ferderéteges (keresztréteges) gumiabroncsokra vagy öves diagonál gumiabroncsokra, melyeknek pántátmérő kódja nem nagyobb, mint 12.
2. JELÖLÉSEK
2.1. A gumiabroncsnak legalább az egyik oldalfalán az alábbi jelöléseket kell elhelyezni:
2.1.1. márka- vagy kereskedelmi név;
2.1.2. a gumiabroncs méretjelölése az 1.16. pontban meghatározott módon;
2.1.3. a gumiabroncs szerkezetének feltüntetése az alábbiak szerint:
2.1.3.1. diagonál vagy ferderéteges (keresztréteges) gumiabroncs esetében nincs jelölés, vagy egy „D” betű áll a pántátmérő kód előtt;
2.1.3.2. öves diagonál gumiabroncs esetében egy „B” betű áll a pántátmérő kód előtt és felírható a „BIAS BELTED” felirat;
2.1.3.3. radiál gumiabroncsok esetében egy „R” betű áll a pántátmérő kód előtt és felírható a „RADIAL” szó;
2.1.4. a gumiabroncs sebességkategóriája az 1.28.2. pontban említett jellel kifejezve;
2.1.5. a terhelhetőségi jelzés az 1.26. pontban meghatározott módon;
2.1.6. a „TUBELESS” szó, ha a gumiabroncs belső tömlő nélkül használható;
2.1.7. a „REINFORCED” vagy „REINF” jel, megerősített gumiabroncs esetén;
2.1.8. a gyártás időpontja három számjeggyel, melyek közül az első kettő a gyártás hetét, a harmadik az évét jelzi. Ezt az információt csak az egyik oldalfalon kell feltüntetni;
2.1.9. „M + S” vagy „M.S” vagy „M & S” jelet téli gumiabroncs esetén;
2.1.10. „MST” jelet többcélú gumiabroncs esetén;
2.1.11. A „MOPED”, „CICLOMOTORE” vagy „CYCLOMOTEUR” kifejezést, ha egy gumiabroncsot segédmotoros kerékpárra terveztek;
2.1.12. a 240 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokat a megfelelő „V” vagy „Z” kóddal kell megjelölni (lásd az 1.31.3. pontot) a gumiabroncs méretmegjelölésében, a szerkezet jelölése előtt (lásd a 2.1.3. pontot).
2.1.13. a 240 km/óránál (illetve 270 km/óránál) nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncson fel kell
2.1.14. tüntetni zárójelben a 210 km/óra (illetve 240 km/óra) sebességnél alkalmazható terhelhetőségi jelzés jelét (lásd a 2.1.5. pontot), továbbá egy referencia sebességkategória jelet (lásd a 2.1.4. pontot) az alábbiak szerint:
– „V” olyan gumiabroncs esetében, amelynek méretmegjelölésében szerepel a „V” jel;
– „W” olyan gumiabroncs esetében, amelynek méretmegjelölésében szerepel a „Z” jel.
2.2. A 2. kiegészítésben példa található a gumiabroncs-jelölésekre.
2.3. A 2.1 pontban említett jeleket és az I. Fejezet 1.3. pontjában előírt alkatrész-típusjóváhagyási jelet a gumiabroncsba vagy a gumiabroncsra kell önteni. A jeleknek világosan olvashatónak kell lenniük.
3. A GUMIABRONCSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A gumiabroncs méretei
3.1.1. A profilszélesség
3.1.1.1. A profilszélesség az alábbi képlettel számítandó:
S = S1 +K(A – A1),
ahol:
S = a profilszélesség mm-ben kifejezve, mérőperemen mérve;
S1 = a névleges profilszélesség (mm-ben), amint az a gumiabroncs oldalán a gumiabroncs méretmegjelölésben szerepel;
A = a mérőpántnak a gyártó által a műszaki leírásban megadott szélessége mm-ben kifejezve;
A1 = az elméleti pántszélesség mm-ben kifejezve.
Az A1 érték az S1-et a gumiabroncs gyártója által megadott X értékkel megszorozva adódik, a K értéke 0,4.
3.1.1.2. Ahol a gumiabroncs méretmegjelölése megjelenik a 4. kiegészítés táblázatainak első oszlopában, az (S1) profilszélesség és az (A1) elméleti pántszélesség az, ami ezekben a táblázatokban a gumiabroncs méretmegjelölésének rovatában szerepel.
3.1.2. A gumiabroncs külső átmérője az alábbi képletből adódik:
D = d + 2H,
ahol:
D = a külső átmérő mm-ben kifejezve;
d = a névleges pántátmérő mm-ben kifejezve;
H = a névleges gumiabroncs-magasság,
H = S1 x 0,01 Ra, ahol:
S1 = a névleges profilszélesség,
Ra = a névleges oldalviszony;
ahogyan az a 2.1.3. pont követelményeinek megfelelően a gumiabroncs oldalfalán lévő leírásban szerepel.
3.1.2.2. Az olyan gumiabroncstípusok külső átmérője, melyeknek gumiabroncs méretmegjelölése megjelenik a 4. kiegészítés táblázatainak első oszlopában az, ami ezekben a táblázatokban a gumiabroncs leírásának rovatában, szerepel.
3.1.3. A gumiabroncs mérésének módszere
A gumiabroncs méreteit az 5. kiegészítésben meghatározott módon kell megmérni.
3.1.4. A gumiabroncs profilszélességre vonatkozó előírások
3.1.4.1. A gumiabroncs teljes szélessége kisebb lehet, mint a 3.1.1. pont szerint meghatározott S profilszélesség.
3.1.4.2. A fenti értéket legfeljebb a 4. kiegészítésben szereplő értékkel haladhatja meg vagy, ha a gumiabroncs méretmegjelölés nem szerepel az említett kiegészítésben, az alábbi százalékarányokban:
3.1.4.2.1. moped gumiabroncsra, normál felhasználású úti gumiabroncsra és motorkerékpár téli abroncsra:
+ 10% a 13 és annál nagyobb pántátmérő kód esetén,
+ 8% a 12-nél nem nagyobb pántátmérő kód esetén;
3.1.4.2.2. korlátozott mértékű úti használatra alkalmas MST jelű többcélú gumiabroncsra + 25%.
3.1.5. A gumiabroncs külső átmérőjére vonatkozó előírások
3.1.5.1. A gumiabroncs külső átmérője nem lépheti túl a 4. kiegészítésben megadott legkisebb és legnagyobb átmérőértékeket.
3.1.5.2. Ha a gumiabroncs méretmegjelölése nem szerepel a 4. kiegészítésben, a gumiabroncs külső átmérője nem lépheti túl az alábbi képletek alapján számított legkisebb és legnagyobb átmérő-értékeket:
Dmin = d+(2H x a)
Dmax = d + (2H x b),
ahol:
H és d az, ami a 3.1.2.1. pontban szerepel, és a és b a 3.1.5.2.1., illetve a 3.1.5.2.2. pont alapján meghatározott érték.
3.1.5.2.1. Moped gumiabroncsra, normál úti gumiabroncsra és téli abroncsokra
| a | ||
| pántátmérő 13 vagy annál nagyobb | 0,97 | |
| pántátmérő nem nagyobb, mint 12 | 0,93 | |
| többcélú gumiabroncsra | 1,00 |
3.1.5.2.2. Moped gumiabroncsra és motorkerékpár normál úti gumiabroncsára
| b | ||
| pántátmérő 13 vagy annál nagyobb | 1,07 | |
| pántátmérő nem nagyobb, mint 12 | 1,10 | |
| téli abroncsra és többcélú gumiabroncsra | 1,12 |
3.2. Terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálat
3.2.1. A gumiabroncs terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálatát a 6. kiegészítésben leírt módszerrel kell elvégezni.
3.2.1.1. Ha a méretmegjelölésben „V” betűkóddal azonosított, 240 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas, vagy a méretmegjelölésben „Z” betűkóddal azonosított, 270 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas (lásd az I. rész 1.2.15. pontját) gumiabroncsok jóváhagyására nyújtanak be kérelmet, a fenti terhelési/sebességi vizsgálatot egy gumiabroncson kell elvégezni, az abroncson zárójelben megadott terhelési és sebességi viszonyok mellett (lásd a 2.1.13. pontot). Egy ugyanilyen típusú második gumiabroncson is el kell végezni egy terhelési/sebességi vizsgálatot, a gyártó által legnagyobbként megadott terhelési és sebességi viszonyok mellett, ha ilyen van.
3.2.2. Egy, a terhelési/sebességi vizsgálaton megfelelt gumiabroncs futófelületén nem lehet réteg- vagy szálelválás vagy bármilyen gumikiszakadás vagy szálszakadás.
3.2.3. A gumiabroncs külső átmérője, legalább hat órával a terhelési/sebességi vizsgálat után mérve, nem különbözhet ±3,5%-nál többel a vizsgálat előtt mért külső átmérőtől.
3.2.4. A terhelési/sebességi vizsgálat végén mért teljes gumiabroncs-szélesség nem haladhatja meg a 3.1.4.2. pontban megadott értéket.
3.3. A gumiabroncsok dinamikus tágulása
A 8. kiegészítés 1.1. pontjában említett, a 3.2.1 pont követelményei szerinti terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálaton megfelelt gumiabroncsot dinamikus tágulási próbának kell alávetni, a kiegészítésben leírt gyakorlati módszer szerint.
3.4. Amikor a gumiabroncsgyártó egy gumiabroncs-sorozatot készít, a terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálatot és a dinamikus tágulási vizsgálatot nem kell a sorozat minden gumiabroncstípusán elvégezni. A legkedvezőtlenebb eset kiválasztása az alkatrész-típusjóváhagyásért felelős hatóság feladata.
3.5. A gumiabroncs futófelület-mintázatának megváltoztatása nem teszi szükségessé a 3.2. és 3.3. pontokban leírt vizsgálatok megismétlését.
3.6. A 240 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas, a méretmegjelölésben „V” betűkóddal azonosított gumiabroncsok (vagy 270 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas a méretmegjelölésben „Z” betűkóddal azonosított gumiabroncs) esetében a jóváhagyás kiterjesztése eltérő legnagyobb sebességekre, illetve terhelésekre való dokumentálás szempontjából akkor megengedett, ha a vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló állomás benyújtja az új legnagyobb sebességre és terhelésre vonatkozó új vizsgálati jegyzőkönyvet. Az ilyen új terhelési/sebességi tulajdonságokat az I. rész 2. kiegészítésének megfelelően meg kell adni.
1. kiegészítés
Magyarázó ábra
(lásd a II. rész 1. pontját)
2. kiegészítés
A gumiabroncsjelölések elhelyezése
Példa azokra a jelölésekre, melyeknek egy típusjóváhagyott gumiabroncstípuson meg kell jelenniük
| b ≥ 4 mm | |||||||||||||||
| b | 100/80 | B | 18 | 53 | S | TUBELESS | M+ S | 013 | |||||||
Ezek a jelölések az alábbi gumiabroncsot határozzák meg:
– névleges profilszélessége 100,
– névleges oldalviszonya 80,
– öves diagonál szerkezetű (B),
– kerékpánt átmérője 457 mm, ennek kódja 18,
– teherbírása 206 kg, az 53 terhelési jelzőszámnak megfelelően (lásd a jegyzéket a 3.),
– S sebességi osztályba van sorolva (legnagyobb sebesség 180 km/óra),
– belső tömlő nélkül szerelhető (tubeless),
– téli abroncs típusú (M + S),
– az 1993. év (3) 1. hetében (01) gyártották.
A gumiabroncs-jelölést alkotó jelek helye és rendje az alábbi legyen:
a) A gumiabroncs méretmegjelölést, amely tartalmazza a névleges profilszélességet, a névleges oldalviszonyt, a szerkezet jelét (ahol szükséges) és a névleges kerékpántátmérőt, a fenti példán látható módon kell kombinálni, azaz: 100/80/ B 18;
b) A terhelhetőségi jelzést és a sebességkategória jelét a gumiabroncs méretmegjelölése közelében kell elhelyezni. Előbbiek az utóbbi előtt, után, fölött vagy alatt is állhatnak.
c) A„TUBELESS” és „REINFORCED” vagy „REINF” és „M + S” vagy „M.S.” vagy „M & S” és „MST” és/vagy „MOPED”, „CICLOMOTORE” vagy „CYCLOMOTEUR” feliratok messzebb is elhelyezhetők a méretmegjelöléstől;
d) A 240 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsok esetében a megfelelő „V” vagy „Z” betűkódot a szerkezet jele előtt kell elhelyezni (pl. 140/60ZR 18). A referencia terhelhetőségi jelzést és a sebességkategória jelet, ha alkalmazhatók, zárójelek között kell megadni (lásd a II. Rész 2.1.13. pontját).
3. kiegészítés
A terhelhetőségi jelzések és a hozzájuk tartozó megengedhető legnagyobb tömegek jegyzéke
A = terhelhetőségi jelzés
B = megengedhető legnagyobb tömeg (kg)
| A | B | A | B | A | B | A | B | |
| 0 | 45 | 31 | 109 | 61 | 257 | 91 | 615 | |
| 1 | 46,2 | 32 | 112 | 62 | 265 | 92 | 630 | |
| 2 | 47,5 | 33 | 115 | 63 | 272 | 93 | 650 | |
| 3 | 48,7 | 34 | 118 | 64 | 280 | 94 | 670 | |
| 4 | 50 | 35 | 121 | 65 | 290 | 95 | 690 | |
| 5 | 51,5 | 36 | 125 | 66 | 300 | 96 | 710 | |
| 6 | 53 | 37 | 128 | 67 | 307 | 97 | 730 | |
| 7 | 54,5 | 38 | 132 | 68 | 315 | 98 | 750 | |
| 8 | 56 | 39 | 136 | 69 | 325 | 99 | 775 | |
| 9 | 58 | 40 | 140 | 70 | 335 | 100 | 800 | |
| 10 | 60 | 41 | 145 | 71 | 345 | 101 | 825 | |
| 11 | 61,5 | 42 | 150 | 72 | 355 | 102 | 850 | |
| 12 | 63 | 43 | 155 | 73 | 365 | 103 | 875 | |
| 13 | 65 | 44 | 160 | 74 | 375 | 104 | 900 | |
| 14 | 67 | 45 | 165 | 75 | 387 | 105 | 925 | |
| 15 | 69 | 46 | 170 | 76 | 400 | 106 | 950 | |
| 16 | 71 | 47 | 175 | 77 | 412 | 107 | 975 | |
| 17 | 73 | 48 | 180 | 78 | 425 | 108 | 1000 | |
| 18 | 75 | 49 | 185 | 79 | 437 | 109 | 1030 | |
| 19 | 77,5 | 50 | 190 | 80 | 450 | 110 | 1060 | |
| 20 | 80 | 51 | 195 | 81 | 462 | 111 | 1090 | |
| 21 | 82,5 | 52 | 200 | 82 | 475 | 112 | 1120 | |
| 22 | 85 | 53 | 206 | 83 | 487 | 113 | 1150 | |
| 23 | 87,5 | 54 | 212 | 84 | 500 | 114 | 1180 | |
| 24 | 90 | 55 | 218 | 85 | 515 | 115 | 1215 | |
| 25 | 92,5 | 56 | 224 | 86 | 530 | 116 | 1250 | |
| 26 | 95 | 57 | 230 | 87 | 545 | 117 | 1285 | |
| 27 | 97,5 | 58 | 236 | 88 | 560 | 118 | 1320 | |
| 28 | 100 | 59 | 243 | 89 | 580 | 119 | 1360 | |
| 29 | 103 | 60 | 250 | 90 | 600 | 120 | 1400 | |
| 30 | 106 |
4. kiegészítés
Bizonyos típusú gumiabroncsok jelölése és méretei
(lásd a II. Rész 3.1.1.2., 3.1.2.2., 3.1.4.2. és 3.1.5.1. pontját)
1 A. TÁBLÁZAT
Moped gumiabroncsok
Leírás és kerékpántátmérő legfeljebb 12 kódszámig
| Gumiabroncs | Elméleti kerékpántszélesség | Teljes átmérő (mm) | Névleges (S1) (mm) | Legnagyobb teljes | |||
| méretjelölés | (kód) (A1) | Dmin | D | Dmax | profilszélesség | szélesség (mm) | |
| 2–12 | 1.35 | 413 | 417 | 426 | 55 | 59 | |
| 2 1/4–12 | 1.50 | 425 | 431 | 441 | 62 | 67 | |
| 2 1/2–8 | 1.75 | 339 | 345 | 356 | 70 | 76 | |
| 2 1/2–9 | 1.75 | 365 | 371 | 382 | 70 | 76 | |
| 2 3/4–9 | 1.75 | 375 | 381 | 393 | 73 | 79 | |
| 3–10 | 2.10 | 412 | 418 | 431 | 84 | 91 | |
| 3–12 | 2.10 | 463 | 469 | 482 | 84 | 91 | |
1 B. TÁBLÁZAT
Motorkerékpár gumiabroncsok
Leírás és kerékpántátmérő legfeljebb 12 kódszámig
| Gumiabroncs | Elméleti kerékpántszélesség | Teljes átmérő (mm) | Névleges (S1) (mm) | Legnagyobb teljes | |||
| méretjelölés | (kód) (A1) | Dmin | D | Dmax | profilszélesség | szélesség (mm) | |
| 2.50–8 | 1.50 | 328 | 338 | 352 | 65 | 70 | |
| 2.50–9 | 354 | 364 | 378 | ||||
| 2.50–10 | 379 | 389 | 403 | ||||
| 2.50–12 | 430 | 440 | 451 | ||||
| 2.75–8 | 1.75 | 338 | 348 | 363 | 71 | 77 | |
| 2.75–9 | 364 | 374 | 383 | ||||
| 2.75–10 | 389 | 399 | 408 | ||||
| 2.75–12 | 440 | 450 | 462 | ||||
| 3.00–4 | 2.10 | 241 | 251 | 264 | 80 | 86 | |
| 3.00–5 | 266 | 276 | 291 | ||||
| 3.00–6 | 291 | 301 | 314 | ||||
| 3.00–7 | 317 | 327 | 342 | ||||
| 3.00–8 | 352 | 362 | 378 | ||||
| 3.00–9 | 378 | 388 | 401 | ||||
| 3.00–10 | 403 | 413 | 422 | ||||
| 3.00–12 | 454 | 464 | 473 | ||||
| 3.25–8 | 2.50 | 362 | 372 | 386 | 88 | 95 | |
| 3.25–9 | 388 | 398 | 412 | ||||
| 3.25–10 | 414 | 424 | 441 | ||||
| 3.25–12 | 465 | 475 | 492 | ||||
| 3.50–4 | 2.50 | 264 | 274 | 291 | 92 | 99 | |
| 3.50–5 | 289 | 299 | 316 | ||||
| 3.50–6 | 314 | 324 | 341 | ||||
| 3.50–7 | 340 | 350 | 367 | ||||
| 3.50–8 | 376 | 386 | 397 | ||||
| 3.50–9 | 402 | 412 | 430 | ||||
| 3.50–10 | 427 | 437 | 448 | ||||
| 3.50–12 | 478 | 488 | 506 | ||||
| 4.00–5 | 2.50 | 314 | 326 | 346 | 105 | 113 | |
| 4.00–6 | 339 | 351 | 368 | ||||
| 4.00–7 | 365 | 377 | 394 | ||||
| 4.00–8 | 401 | 415 | 427 | ||||
| 4.00–10 | 452 | 466 | 478 | ||||
| 4.00–12 | 505 | 517 | 538 | ||||
| 4.50–6 | 3.00 | 364 | 376 | 398 | 120 | 130 | |
| 4.50–7 | 390 | 402 | 424 | ||||
| 4.50–8 | 430 | 442 | 464 | ||||
| 4.50–9 | 456 | 468 | 490 | ||||
| 4.50–10 | 481 | 493 | 515 | ||||
| 4.50–12 | 532 | 544 | 568 | ||||
| 5.00–8 | 3.50 | 453 | 465 | 481 | 134 | 145 | |
| 5.00–10 | 504 | 516 | 532 | ||||
| 5.00–12 | 555 | 567 | 583 | ||||
| 6.00–6 | 4.00 | 424 | 436 | 464 | 154 | 166 | |
| 6.00–7 | 450 | 462 | 490 | ||||
| 6.00–8 | 494 | 506 | 534 | ||||
| 6.00–9 | 520 | 532 | 562 | ||||
2. TÁBLÁZAT
Motorkerékpár és moped gumiabroncsok
Normál profil
| Gumiabroncs | Elméleti kerékpántszélesség | Teljes átmérő (mm) | Névleges (S1) (mm) | Legnagyobb teljes szélesség (mm) | |||||
| méretjelölés | (kód) (A1) | Dmin | D | Dmax(1) | Dmax(2) | profilszélesség | (1) | (2) | |
| 1 3/4–19 | 1.20 | 582 | 589 | 597 | 605 | 50 | 54 | 58 | |
| 2–14 | 1.35 | 461 | 468 | 477 | 484 | 55 | 58 | 63 | |
| 2–15 | 486 | 493 | 501 | 509 | |||||
| 2–16 | 511 | 518 | 526 | 534 | |||||
| 2–17 | 537 | 544 | 552 | 560 | |||||
| 2–18 | 562 | 569 | 577 | 585 | |||||
| 2–19 | 588 | 595 | 603 | 611 | |||||
| 2–20 | 613 | 620 | 628 | 636 | |||||
| 2–21 | 638 | 645 | 653 | 661 | |||||
| 2–22 | 663 | 670 | 680 | 686 | |||||
| 2 1/4–14 | 1.50 | 474 | 482 | 492 | 500 | 62 | 66 | 71 | |
| 2 1/4–15 | 499 | 507 | 517 | 525 | |||||
| 2 1/4–16 | 524 | 532 | 540 | 550 | |||||
| 2 1/4–17 | 550 | 558 | 566 | 576 | |||||
| 2 1/4–18 | 575 | 583 | 591 | 601 | |||||
| 2 1/4–19 | 601 | 609 | 617 | 627 | |||||
| 2 1/4–20 | 626 | 634 | 642 | 652 | |||||
| 2 1/4–21 | 651 | 659 | 667 | 677 | |||||
| 2 1/4–22 | 677 | 685 | 695 | 703 | |||||
| 2 1/2–14 | 1.60 | 489 | 498 | 508 | 520 | 68 | 72 | 78 | |
| 2 1/2–15 | 514 | 523 | 533 | 545 | |||||
| 2 1/2–16 | 539 | 548 | 558 | 570 | |||||
| 2 1/2–17 | 565 | 574 | 584 | 596 | |||||
| 2 1/2–18 | 590 | 599 | 609 | 621 | |||||
| 2 1/2–19 | 616 | 625 | 635 | 647 | |||||
| 2 1/2–20 | 641 | 650 | 660 | 672 | |||||
| 2 1/2–21 | 666 | 675 | 685 | 697 | |||||
| 2 1/2–22 | 692 | 701 | 711 | 723 | |||||
| 2 3/4–14 | 1.85 | 499. | 508 | 518 | 530 | 75 | 80 | 86 | |
| 2 3/4–15 | 524 | 533 | 545 | 555 | |||||
| 2 3/4–16 | 549 | 558 | 568 | 580 | |||||
| 2 3/4–17 | 575 | 584 | 594 | 606 | |||||
| 2 3/4–18 | 600 | 609 | 621 | 631 | |||||
| 2 3/4–19 | 626 | 635 | 645 | 657 | |||||
| 2 3/4–20 | 651 | 660 | 670 | 682 | |||||
| 2 3/4–21 | 676 | 685 | 695 | 707 | |||||
| 2 3/4–22 | 702 | 711 | 721 | 733 | |||||
| 3–16 | 1.85 | 560 | 570 | 582 | 594 | 81 | 86 | 93 | |
| 3–17 | 586 | 596 | 608 | 620 | |||||
| 3–18 | 611 | 621 | 633 | 645 | |||||
| 3–19 | 637 | 647 | 659 | 671 | |||||
| 3 1/4–16 | 2.15 | 575 | 586 | 598 | 614 | 89 | 94 | 102 | |
| 3 1/4–17 | 601 | 612 | 624 | 640 | |||||
| 3 1/4–18 | 626 | 637 | 651 | 665 | |||||
| 3 1/4–19 | 652 | 663 | 675 | 691 | |||||
| (1) Normál használatra szolgáló gumiabroncsok. | |||||||||
| (2) Többcélú és hógumiabroncsok. | |||||||||
3. TÁBLÁZAT
Motorkerékpár gumiabroncsok
Normál profil
| Gumiabroncs méretjelölés | Elméleti kerékpántszélesség (kód) (A1) | Teljes átmérő (mm) | Névleges (S1) (mm) profilszélesség | Legnagyobb teljes szélesség (mm) | ||||||
| Dmin | D | Dmax(1) | Dmax(2) | (3) | (4) | (5) | ||||
| 2.00–14 | 1.20 | 460 | 466 | 478 | 52 | 57 | 60 | 65 | ||
| 2.00–15 | 485 | 491 | 503 | |||||||
| 2.00–16 | 510 | 516 | 528 | |||||||
| 2.00–17 | 536 | 542 | 554 | |||||||
| 2.00–18 | 561 | 567 | 579 | |||||||
| 2.00–19 | 587 | 593 | 605 | |||||||
| 2.25–14 | 1.60 | 474 | 480 | 492 | 496 | 61 | 67 | 70 | 75 | |
| 2.25–15 | 499 | 505 | 517 | 521 | ||||||
| 2.25–16 | 524 | 530 | 542 | 546 | ||||||
| 2.25–17 | 550 | 556 | 568 | 572 | ||||||
| 2.25–18 | 575 | 581 | 593 | 597 | ||||||
| 2.25–19 | 601 | 607 | 619 | 623 | ||||||
| 2.50–14 | 1.60 | 486 | 492 | 506 | 508 | 65 | 72 | 75 | 79 | |
| 2.50–15 | 511 | 517 | 531 | 533 | ||||||
| 2.50–16 | 536 | 542 | 556 | 558 | ||||||
| 2.50–17 | 562 | 568 | 582 | 584 | ||||||
| 2.50–18 | 587 | 593 | 607 | 609 | ||||||
| 2.50–19 | 613 | 619 | 633 | 635 | ||||||
| 2.50–21 | 663 | 669 | 683 | 685 | ||||||
| 2.75–14 | 1.85 | 505 | 512 | 524 | 530 | 75 | 83 | 86 | 91 | |
| 2.75–15 | 530 | 537 | 549 | 555 | ||||||
| 2.75–16 | 555 | 562 | 574 | 580 | ||||||
| 2.75–17 | 581 | 588 | 600 | 606 | ||||||
| 2.75–18 | 606 | 613 | 625 | 631 | ||||||
| 2.75–19 | 632 | 639 | 651 | 657 | ||||||
| 2.75–21 | 682 | 689 | 701 | 707 | ||||||
| 3.00–14 | 1.85 | 519 | 526 | 540 | 546 | 80 | 88 | 92 | 97 | |
| 3.00–15 | 546 | 551 | 565 | 571 | ||||||
| 3.00–16 | 569 | 576 | 590 | 596 | ||||||
| 3.00–17 | 595 | 602 | 616 | 622 | ||||||
| 3.00–18 | 618 | 627 | 641 | 647 | ||||||
| 3.00–19 | 644 | 653 | 667 | 673 | ||||||
| 3.00–21 | 694 | 703 | 717 | 723 | ||||||
| 3.00–23 | 747 | 754 | 768 | 774 | ||||||
| 3.25–14 | 2.15 | 531 | 538 | 552 | 560 | 89 | 98 | 102 | 108 | |
| 3.25–15 | 556 | 563 | 557 | 585 | ||||||
| 3.25–16 | 581 | 588 | 602 | 610 | ||||||
| 3.25–17 | 607 | 614 | 628 | 636 | ||||||
| 3.25–18 | 630 | 639 | 653 | 661 | ||||||
| 3.25–19 | 656 | 665 | 679 | 687 | ||||||
| 3.25–21 | 708 | 715 | 729 | 737 | ||||||
| 3.50–14 | 2.15 | 539 | 548 | 564 | 572 | 93 | 102 | 107 | 113 | |
| 3.50–15 | 564 | 573 | 589 | 597 | ||||||
| 3.50–16 | 591 | 598 | 614 | 622 | ||||||
| 3.50–17 | 617 | 624 | 640 | 648 | ||||||
| 3.50–18 | 640 | 649 | 665 | 673 | ||||||
| 3.50–19 | 666 | 675 | 691 | 699 | ||||||
| 3.50–21 | 716 | 725 | 741 | 749 | ||||||
| 3.75–16 | 2.15 | 601 | 610 | 626 | 634 | 99 | 109 | 114 | 121 | |
| 3.75–17 | 627 | 636 | 652 | 660 | ||||||
| 3.75–18 | 652 | 661 | 677 | 685 | ||||||
| 3.75–19 | 678 | 687 | 703 | 711 | ||||||
| 4.00–16 | 2.50 | 611 | 620 | 638 | 646 | 108 | 119 | 124 | 130 | |
| 4.00–17 | 637 | 646 | 664 | 672 | ||||||
| 4.00–18 | 662 | 671 | 689 | 697 | ||||||
| 4.00–19 | 688 | 697 | 715 | 723 | ||||||
| 4.25–16 | 2.50 | 623 | 632 | 650 | 660 | 112 | 123 | 129 | 137 | |
| 4.25–17 | 649 | 658 | 676 | 686 | ||||||
| 4.25–18 | 674 | 683 | 701 | 711 | ||||||
| 4.25–19 | 700 | 709 | 727 | 737 | ||||||
| 4.50–16 | 2.75 | 631 | 640 | 658 | 665 | 123 | 135 | 141 | 142 | |
| 4.50–17 | 657 | 666 | 684 | 694 | ||||||
| 4.50–18 | 684 | 691 | 709 | 719 | ||||||
| 4.50–19 | 707 | 717 | 734 | 745 | ||||||
| 5.00–16 | 3.00 | 657 | 666 | 686 | 698 | 129 | 142 | 148 | 157 | |
| 5.00–17 | 683 | 692 | 710 | 724 | ||||||
| 5.00–18 | 708 | 717 | ’735 | 749 | ||||||
| 5.00–19 | 734 | 743 | 761 | 775 | ||||||
| (1) Normál úti használatra szolgáló gumiabroncsok. | ||||||||||
| (2) Speciális felhasználású és hógumiabroncsok. | ||||||||||
| (3) Normál úti használatra szolgáló gumiabroncsok P és annál kisebb névleges sebességig. | ||||||||||
| (4) Normál úti használatra szolgáló gumiabroncsok P névleges sebesség felett és hóabroncsok. | ||||||||||
| (5) Speciális felhasználású gumiabroncsok. | ||||||||||
4. TÁBLÁZAT
Motorkerékpár gumiabroncsok
Alacsony profil
| Gumiabroncs méretjelölés | Elméleti kerékpántszélesség (kód) | Teljes átmérő (mm) | Névleges (S1) (mm) profilszélesség | Legnagyobb teljes szélesség (mm) | ||||||
| (A1) | Dmin | D | Dmax(1) | Dmax(2) | (3) | (4) | (5) | |||
| 3.60–18 | 2.15 | 605 | 615 | 628 | 633 | 93 | 102 | 108 | 113 | |
| 3.60–19 | 631 | 641 | 653 | 658 | ||||||
| 4.10–18 | 2.50 | 629 | 641 | 654 | 663 | 108 | 119 | 124 | 130 | |
| 4.10–19 | 655 | 667 | 679 | 688 | ||||||
| 5.10–16 | 3.00 | 615 | 625 | 643 | 651 | 129 | 142 | 150 | 157 | |
| 5.10–17 | 641 | 651 | 670 | 677 | ||||||
| 5.10–18 | 666 | 676 | 694 | 702 | ||||||
| 4.25/85–18 | 2.50 | 649 | 659 | 673 | 683 | 112 | 123 | 129 | 137 | |
| 4.60–16 | 2.75 | 594 | 604 | 619 | 628 | 117 | 129 | 136 | 142 | |
| 4.60–17 | 619 | 630 | 642 | 654 | ||||||
| 4.60–18 | 644 | 654 | 670 | 678 | ||||||
| (1) Normál úti használatra szolgáló gumiabroncsok. | ||||||||||
| (2) Speciális felhasználású és hógumiabroncsok. | ||||||||||
| (3) Normál úti használatra szolgáló gumiabroncsok P és annál kisebb névleges sebességig. | ||||||||||
| (4) Normál úti használatra szolgáló gumiabroncsok P névleges sebesség felett és hóabroncsok. | ||||||||||
| (5) Speciális felhasználású gumiabroncsok. | ||||||||||
5. TÁBLÁZAT
Gumiabroncsok motorkerékpár származékok számára
| Gumiabroncs | Elméleti kerékpántszélesség | Teljes átmérő (mm) | Névleges (S1) (mm) | Legnagyobb teljes | |||
| méretjelölés | (kód) (A1) | Dmin | D | Dmax | profilszélesség | szélesség (mm) | |
| 3.00–8C | 2.10 | 359 | 369 | 379 | 80 | 86 | |
| 3.00–10C | 410 | 420 | 430 | ||||
| 3.00–12C | 459 | 471 | 479 | ||||
| 3.50–8C | 2.50 | 376 | 386 | 401 | 92 | 99 | |
| 3.50–10C | 427 | 437 | 452 | ||||
| 3.50–12C | 478 | 488 | 513 | ||||
| 4.00–8C | 3.00 | 405 | 415 | 427 | 108 | 117 | |
| 4.00–10C | 456 | 466 | 478 | ||||
| 4.00–12C | 507 | 517 | 529 | ||||
| 4.50–8C | 3.50 | 429 | 439 | 453 | 125 | 135 | |
| 4.50–10C | 480 | 490 | 504 | ||||
| 4.50–12C | 531 | 541 | 555 | ||||
| 5.00–8C | 3.50 | 455 | 465 | 481 | 134 | 145 | |
| 5.00–10C | 506 | 516 | 532 | ||||
| 5.00–12C | 555 | 567 | 581 | ||||
6. TÁBLÁZAT
Kisnyomású motorkerékpár gumiabroncsok
| Gumiabroncs méretjelölés | Elméleti kerékpántszélesség (kód) (A1) | Teljes átmérő (mm) | Névleges (S1) (mm) profilszélesség | Legnagyobb teljes szélesség (mm) | |||
| Dmin | D | Dmax | |||||
| 5.4–6 | 4.00 | 373 | 379 | 395 | 135 | 146 | |
| 5.4–10 | 474 | 481 | 497 | ||||
| 5.4–12 | 525 | 532 | 547 | ||||
| 5.4–14 | 576 | 582 | 598 | ||||
| 5.4–16 | 626 | 633 | 649 | ||||
| 6.7–10 | 5.00 | 532 | 541 | 561 | 170 | 184 | |
| 6.7–12 | 583 | 592 | 612 | ||||
| 6.7–14 | 633 | 642 | 662 | ||||
7. TÁBLÁZAT
Motorkerékpár gumiabroncsok
Amerikai gumiabroncsok leírása és méretei
| Gumiabroncs méretjelölés | Elméleti kerékpántszélesség (kód) (A1) | Teljes átmérő (mm) | Névleges (S1) (mm) profilszélesség | Legnagyobb teljes szélesség (mm) | |||
| Dmin | D | Dmax | |||||
| MH90–21 | 1.85 | 682 | 686 | 700 | 80 | 89 | |
| MJ90–18 | 2.15 | 620 | 625 | 640 | 89 | 99 | |
| MJ90–19 | 2.15 | 645 | 650 | 665 | |||
| ML90–18 | 2.15 | 629 | 634 | 650 | 93 | 103 | |
| ML90–19 | 2.15 | 654 | 659 | 675 | |||
| MM90–9 | 2.15 | 663 | 669 | 685 | 95 | 106 | |
| MN90–18 | 2.15 | 656 | 662 | 681 | 104 | 116 | |
| MP90–18 | 2.15 | 667 | 673 | 692 | 108 | 120 | |
| MR90–18 | 2.15 | 680 | 687 | 708 | 114 | 127 | |
| MS90–17 | 2.50 | 660 | 667 | 688 | 121 | 134 | |
| MT90–16 | 3.00 | 642 | 650 | 672 | 130 | 144 | |
| MT90–17 | 3.00 | 668 | 675 | 697 | |||
| MU90–15M/C | 3.50 | 634 | 642 | 665 | 142 | 158 | |
| MU90–16 | 3.50 | 659 | 667 | 690 | |||
| MV90–15M/C | 3.50 | 643 | 651 | 675 | 150 | 172 | |
| MP85–18 | 2.15 | 654 | 660 | 679 | 108 | 120 | |
| MR85–16 | 2.15 | 617 | 623 | 643 | 114 | 127 | |
| MS85–18 | 2.50 | 675 | 682 | 702 | 121 | 134 | |
| MT85–18 | 3.00 | 681 | 688 | 709 | 130 | 144 | |
| MV85–15M/C | 3.50 | 627 | 635 | 658 | 150 | 172 | |
5. kiegészítés
A gumiabroncs-méretek mérési módszere
1. A gumiabroncsot mérőpántra kell szerelni és a gyártó által megadott nyomásra(1) kell felfújni.
2. A pántra szerelt gumiabroncsot legalább 24 órán át a laboratóriumi környezeti hőmérsékleten kell tartani.
3. Ismét be kell állítani a nyomást az 1. pontban megadott értékre.
4. A teljes szélességet tolómérővel kell mérni hat egymástól egyenlő távolságra lévő ponton, figyelembe véve a kiálló bordákat és csíkokat.
A legnagyobb mért értéket kell teljes szélességként megadni.
5. A külső átmérőt úgy kell megállapítani, hogy meg kell mérni a legnagyobb kerület hosszát és az így kapott számot el kell osztani π-vel (3,1416).
6. kiegészítés
A terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálat módszere
1. A GUMIABRONCS ELŐKÉSZÍTÉSE
1.1. Egy új gumiabroncsot kell a gyártó által megadott próbapántra szerelni.
1.2. Az abroncsot fel kell fújni az alábbi táblázat szerinti nyomásra kell felfújni:
| GUMIABRONCSNYOMÁS A VIZSGÁLATHOZ | |||||||
| Gumiabroncs-változat | Sebességkategória jel | Nyomás | |||||
| bar | kPa | ||||||
| SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROK normál | B | 2,25 | 225 | ||||
| megerősített | B | 3,00 | 300 | ||||
| MOTORKERÉKPÁROK | F, G, J, K | 2,50 | 250 | ||||
| normál | L, M, N, P | 2,50 | 250 | ||||
| Q, R, S | 3,00 | 300 | |||||
| T, U, H, V(1) | 3,50 | 350 | |||||
| megerősített | F, G, J, K, L, M, N, P | 3,30 | 330 | ||||
| Q, R, S, T, U, H | 3,90 | 390 | |||||
| MOTORKERÉKPÁR | 4PR | 3,70 | 370 | ||||
| SZÁRMAZÉKOK | 6PR | F, G, J, K, L, M | 4,50 | 450 | |||
| 8PR | 5,20 | 520 | |||||
| (1) 240 km/óránál nagyobb sebességeknél a próbanyomás 3,20 bar (320 kPa). | |||||||
| A többi gumiabroncstípust a gyártó által megadott nyomásra kell felfújni. | |||||||
| (1) A felfújási nyomásokat az alábbiak szerint is meg lehet határozni: | |||||||
| GUMIABRONCSNYOMÁS A VIZSGÁLATHOZ | |||||||
| Gumiabroncs változat | Sebességkategória jel | Nyomás | |||||
| bar | kPa | ||||||
| segédmotoros kerékpárok | B | 2,25 | 225 | ||||
| standard | |||||||
| megerősített | B | 2,80 | 280 | ||||
| MOTORKERÉKPÁROK | F, G, J, K, L, M, N, P, Q, R, S | 2,20 | 225 | ||||
| standard | T, U, H, V, W | 2,80 | 280 | ||||
| megerősített | F-től P-ig | ||||||
| Q, R, S, T, U, H | 3,30 | 330 | |||||
| MOTORKERÉKPÁR | 4PR | 3,50 | 350 | ||||
| SZÁRMAZÉKOK | 6PR | F-től M-ig | 4,00 | 400 | |||
| 8PR | 4,50 | 450 | |||||
| A többi gumiabroncs-változatot a gyártó által megadott nyomásra kell felfújni. | |||||||
1.3. A gumiabroncs gyártója, indoklás mellett, kérheti az 1.2. pontban felsorolt nyomásoktól eltérő nyomás alkalmazását is. Ilyen esetekben a gumiabroncsot erre a nyomásra kell beállítani (lásd az I. Rész 1.12.13. pontját).
1.4. A kerék/gumiabroncs kombinációt legalább három órán keresztül a vizsgálóhelyiség hőmérsékletén kell tartani.
1.5. A gumiabroncs nyomását ismét be kell állítani az 1.2 vagy 1.3 pontban meghatározott értékre.
2. A VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA
2.1. A kerék/gumiabroncs kombinációt próbatengelyre kell szerelni és hozzá kell szorítani egy 1,7 m ±1% vagy 2,0 m ±1% átmérőjű sima lendkerék külső felületéhez.
2.2. A próbatengelyt a jelölésnek megfelelő terhelés 65%-ával kell megterhelni a következők szerint:
2.2.1. H-ig terjedő sebességi jelű gumiabroncs esetében (a H-t is beleértve) a terhelhetőségi jelzésnek megfelelő névleges terhelés,
2.2.2. „V” sebességi jelű gumiabroncs esetében a 240 km/óra legnagyobb sebességhez tartozó névleges terhelés (lásd a kiegészítés 1.31.3. bekezdését),
2.2.3. „W” sebességi jelű gumiabroncs esetében a 270 km/óra legnagyobb sebességhez tartozó névleges terhelés (lásd a kiegészítés 1.31.3. bekezdését),
2.2.4 .240 km/óránál (vagy 270 km/óránál, amelyik alkalmazható) nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncs esetében a gumiabroncs gyártója által megadott legnagyobb sebességhez tartozó névleges terhelés (lásd a 3.2.1.1. bekezdést),
2.2.4. Moped gumiabroncs esetében (B sebességkategória jel) a próbaterhelés az 1,7 m átmérőjű próbadobnál 65%, a 2,0 m átmérőjű próbadobnál 67%.
2.3. A vizsgálat folyamán a gumiabroncs nyomását nem kell utánállítani és a próbaterhelés állandó.
2.4. A vizsgálat alatt a vizsgálóhelyiség hőmérséklete 20 °C–30 °C, vagy ha a gyártó elfogadja, ennél magasabb.
2.5. A vizsgálatot megszakítás nélkül, az alábbi feltételek mellett kell elvégezni:
2.5.1. Az átmeneti időtartam 0 sebességről a kezdeti próbasebességre: 20 perc,
2.5.2. A kezdeti próbasebesség a gumiabroncstípusra meghatározott legnagyobb sebesség, 2,0 méteres dobbal végzett vizsgálat esetén 30 km/órával, 1,7 méteres dobbal végzett vizsgálat esetén 40 km/órával csökkentve,
2.5.2.1. A második vizsgálatnál a legnagyobb sebesség 240 km/óra és annál nagyobb sebességekre alkalmas, a méretmegjelölésben „V” betűkóddal azonosított gumiabroncs (vagy 270 km/óra sebességre alkalmas, a méretmegjelölésben „Z” betűkóddal azonosított gumiabroncs) esetében a gumiabroncsgyártó által megadott legnagyobb sebesség (lásd az 1. Rész 1.2.15. pontját).
2.5.3. Az egymásra következő sebességnövelési lépcsők: 10 km/ó;
2.5.4. A vizsgálat időtartama minden sebességi tartományban: 10 perc;
2.5.5. A vizsgálat teljes időtartama: egy óra;
2.5.6. A legnagyobb próbasebesség: a gumiabroncstípusra megadott legnagyobb sebesség, ha a vizsgálatot 2 m átmérőjű dobbal végzik, és a gumiabroncstípusra megadott legnagyobb sebesség 10 km/órával csökkentve, ha a vizsgálatot 1,7 m átmérőjű dobbal végzik,
2.5.7. Moped gumiabroncsok esetében (B sebességkategória jel) a próbasebesség 50 km/óra legyen. a 0-ról 50 km/órára való felgyorsulás ideje 10 perc, az állandó sebességet 30 percig kell tartani, és a vizsgálat teljes időtartama 40 perc.
2.6. Ha a 240 km/óránál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncs csúcsteljesítményének megállapítására egy második vizsgálatot is végeznek, az eljárás a következő:
2.6.1. A 0-ról a kezdeti próbasebességre való felgyorsulás ideje húsz perc,
2.6.2. Húsz perc járás a kezdeti próbasebességen,
2.6.3. A legnagyobb próbasebességre való felgyorsulás ideje tíz perc,
2.6.4. Öt perc járás a legnagyobb próbasebességen.
3. EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
A 2. pontban leírttól eltérő vizsgálati módszer alkalmazása esetén annak egyenértékűségét bizonyítani kell.
7. kiegészítés
A teherbírás változása a sebesség függvényében
| A teherbírás változása (%) | |||||||||||
| Sebesség (km/óra) | segéd- motoros kerékpár | pántátmérő kód < 12 | pántátmérő kód > 13 | ||||||||
| sebesség jel | sebesség jel | ||||||||||
| B | J | K | L | J | K | L | M | N | P és nagyobb | ||
| 30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | |
| 50 | 0 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | +30 | |
| 60 | +23 | +23 | +23 | +23 | +23 | +23 | +23 | +23 | +23 | ||
| 70 | +16 | +16 | +16 | +16 | +16 | +16 | +16 | +16 | +16 | ||
| 80 | +10 | +10 | +10 | +10 | +10 | +10 | +10 | +10 | +14 | ||
| 90 | +5 | +5 | +7,5 | + 5 | + 5 | +7,5 | +7,5 | +7,5 | + 12 | ||
| 100 | 0 | 0 | +5 | 0 | 0 | +5 | +5 | +5 | + 10 | ||
| 110 | –7 | 0 | +2,5 | 0 | +2,5 | +2,5 | +2,5 | +8 | |||
| 120 | –15 | –6 | 0 | 0 | 0 | 0 | +6 | ||||
| 130 | –25 | –12 | –5 | 0 | 0 | +4 | |||||
| 140 | 0 | 0 | |||||||||
8. kiegészítés
A gumiabroncsok dinamikus tágulásának meghatározása
1. ÉRVÉNYESSÉGI KÖR
1.1 Ez a vizsgálati módszer a kiegészítés 3.4.1. pontjában említett motorkerékpár gumiabroncstípusokra érvényes.
1.2 A módszer célja a gumiabroncs centrifugális erő hatására létrejövő legnagyobb tágulásának meghatározása a legnagyobb megengedett sebességnél.
2. A VIZSGÁLATI ELJÁRÁS LEÍRÁSA
2.1. A próbatengelyt és a pántot ellenőrizni kell annak megállapítására, hogy radiális excentricitásuk kisebb, mint ±0,5 mm, és az oldalirányú ütés a kerék abroncsperem-fészkének külső kerületén mérve kisebb, mint ±0,5 mm.
2.2. Kontúr-körvonal készülék
Bármilyen készülék (vetítőrács fényképezőgép, spotlámpa vagy egyebek), amely lehetővé teszi a gumiabroncs külső profiljának világos körvonalazását vagy egy burkológörbe létrehozását, a gumiabroncs közép-osztósíkjára merőlegesen, a legnagyobb futófelület-deformáció helyén. A készülék csökkentsen minimálisra bármilyen torzulást és biztosítson állandó (ismert) (K) arányt a felrajzolt körvonal és a gumiabroncs tényleges méretei között. Ez a készülék lehetővé teszi a gumiabroncs körvonalának megállapítását a keréktengelyhez képest.
3. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA
3.1. A vizsgálat alatt a vizsgálóhelyiség hőmérséklete 20 °C–30 °C, vagy ha a gyártó elfogadja, ennél magasabb.
3.2. A vizsgálandó gumiabroncsnak minden hiba nélkül kell megfelelnie a 6. kiegészítés szerinti terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálaton.
3.3. A vizsgálandó gumiabroncsot olyan kerékre kell felszerelni, melynek kerékpereme megfelel a vonatkozó szabványnak.
3.4. Az abroncs nyomását a 3.4.1. pontban megadott értékre kell beállítani.
3.4.1. Diagonál vagy ferderétegű (keresztrétegű) és öves diagonál gumiabroncsok.
| Sebességkategória jel | Gumiabroncs-változat | Vizsgálati nyomás | ||
| bar | kPa | |||
| P/Q/R/S | standard | 2,50 | 250 | |
| T és efölött | standard | 2,90 | 290 |
3.5. A kerék/gumiabroncs kombinációt legalább három órán keresztül a vizsgálóhelyiség hőmérsékletén kell tartani.
3.6. E tárolási időt követően az abroncsnyomást be kell állítani a 3.4.1. pontban meghatározott értékre.
3.7. A kerék/gumiabroncs kombinációt fel kell szerelni a próbatengelyre és ellenőrizni kell, hogy szabadon forog-e. A gumiabroncsot egy, a tengelyt meghajtó motorral vagy egy próbadobhoz való hozzászorítással lehet megforgatni.
3.8. A teljes egységet megszakítás nélkül, öt percen belül fel kell gyorsítani a gumiabroncs legnagyobb megengedett sebességére.
3.9. A kontúr-körvonalazó készüléket fel kell szerelni, ügyelve arra, hogy merőlegesen álljon a vizsgált gumiabroncs forgási irányára.
3.10. Ellenőrizni kell, hogy a futófelület kerületi sebessége ±2%-on belül azonos-e a gumiabroncs megengedett legnagyobb sebességével. A berendezést legalább öt percen keresztül állandó sebességgel kell járatni, és ez után fel kell rajzolni a gumiabroncsprofil alakját a legnagyobb deformáció környezetében, illetve ellenőrizni kell, hogy a gumiabroncs nem lép-e ki a burkológörbéből.
4. AZ EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE
4.1. A gumiabroncs/kerék szerelvény burkológörbéjét az alábbi ábra mutatja be:
A II. rész 3.1.4. és 3.1.5. pontjainak megfelelően a burkoló körvonal határértékei az alábbiak:
| Gumiabroncs | Hdin mm | ||
| sebesség kategória | Alkalmazási kategória: normál | Alkalmazási kategória: hó és speciális | |
| P/Q/R/S | H x 1,10 | H x 1,15 | |
| T/U/H | H x 1,13 | H x 1,18 | |
| 210 km/ó felett | H x 1,16 | – | |
4.1.1. A burkológörbe fő méreteit, ha szükséges, a K állandó viszonyszám figyelembevételével ki kell igazítani (lásd a 2.2. pontot).
4.2. A gumiabroncs körvonal-deformációja a gumiabroncs tengelyéhez viszonyítva nem lépheti túl a burkológörbe vonalát.
4.3. A gumiabroncson nem kell más vizsgálatot elvégezni.
5. EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
Ha a 2. pontban leírttól eltérő vizsgálati módszert alkalmaznak, annak egyenértékűségét bizonyítani kell.
1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1. A 2. pont rendelkezéseit is figyelembe véve minden járműre szerelt gumiabroncsnak, a pótabroncsot is beleértve, ebben a mellékletben előírt rendelkezéseknek megfelelő típusjóváhagyással kell rendelkeznie.
1.2. A gumiabroncs felszerelése
1.2.1. A járműre szerelt összes gumiabroncs a II. Rész 1.1.5. pontjában szereplő szempontok tekintetében egyforma legyen.
1.2.2. Egy adott tengelyre szerelt összes gumiabroncs azonos típusú legyen (lásd a II. Rész 1.1. pontját),
1.2.3. A gumiabroncs gyártója tüntesse fel a gumiabroncsok jelölését e fejezetnek követelményeinek megfelelően. Ez (vagy ezek), a gyártó által a II. Rész 3.1.4., 3.1.5. és 3.3. pontjában szereplő tűrésekkel elkészített gumiabroncs(ok) szabadon mozogjon (mozogjanak) alkalmazási helyükön. A tér amelyben a kerék forog tegye lehetővé a legnagyobb megengedett gumiabroncs szabad mozgását, a jármű gyártója által előállított felfüggesztés, kormányberendezés és kerékburkolat által képzett korlátok mellett is.
1.3. Teherbírás
1.3.1. A járműre felszerelt minden gumiabroncsnak a II. Rész 1.31. pontjában meghatározott legnagyobb teherbírása, figyelembe véve a II. Rész 7. kiegészítésének a követelményeit is, legalább az alábbi legyen:
1.3.1.1. a legnagyobb megengedett tengelyterhelés, a tengelyen csak egy gumiabroncs van;
1.3.1.2. a legnagyobb megengedett tengelyterhelés fele, ha a tengelyen egyenkénti elrendezésben két gumiabroncs van;
1.3.1.3. a legnagyobb megengedett tengelyterhelés 0,54-szerese, ha a tengelyen kettős (iker) elrendezésben két gumiabroncs van;
1.3.1.4. a legnagyobb megengedett tengelyterhelés 0,27-szerese, ha a tengelyen két készlet kettős (iker) elrendezésű gumiabroncs van; figyelembe véve a gyártó által megadott legnagyobb tengely-tömeget.
1.4. Megengedett sebesség
1.4.1. A járműre rendes körülmények között felszerelt összes gumiabroncson rajta kell lennie a sebességkategória jelnek (lásd a II. Rész 1.28. pontját), amely összhangban van a jármű legnagyobb tervezett sebességével (a gyártó megadása szerint, beleértve a sorozatgyártási hasonlósági ellenőrzésekre megengedett tűréseket is) vagy az alkalmazható teherbírás/sebesség kombinációval (lásd a II. Rész 1.27. pontját),
1.4.2. A fenti rendelkezés nem érvényes olyan járművek esetében, amelyek rendes körülmények között a szokásos gumiabroncsokkal vannak felszerelve és alkalmanként téli abronccsal vagy többcélú abronccsal szerelik fel őket. Mindazonáltal ilyen esetekben a téli abroncsok vagy többcélú abroncsok sebességkategória jele vagy a jármű (a gyártó által megadott) legnagyobb tervezett sebességnél nagyobb sebességnek feleljen meg, vagy legalább 130 km/óra (vagy mindkettő) legyen. Ha azonban a jármű (járműgyártó által megadott) legnagyobb tervezett sebessége nagyobb, mint ami a téli abroncsok vagy többcélú abroncsok sebességkategóriájának megfelel, a jármű belsejében feltűnő helyen, a vezető számára jól láthatóan, a téli abroncsok legnagyobb megengedett sebességét jelző figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.
2. KÜLÖNLEGES ESETEK
2.1. Az MR A. Függelékének A/46. számú melléklete szerinti alkatrész-típusjóváhagyással rendelkező gumiabroncsokat oldalkocsis motorkerékpárokra, három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárokra és motoros triciklikre is fel lehet szerelni.
2.2. A motorkerékpár gumiabroncsokat segédmotoros kerékpárokra is fel lehet szerelni.
2.3. Olyan járműre esetére különleges alkalmazási körülményei miatt nem motorkerékpár gumiabroncsokkal, személygépkocsi abroncsokkal vagy tehergépkocsi abroncsokkal van felszerelve (pl. mezőgazdasági gumiabroncsok, ipari targoncák, terepjárók abroncsai), a II. Rész követelményei nem vonatkoznak feltéve, hogy a jóváhagyó hatóság megbizonyosodott arról, hogy a felszerelt gumiabroncsok megfelelnek a jármű üzemi viszonyainak.
2.4. Az ER. B. Függeléke B/1. számú mellékletének a megjegyzés részében meghatározott kis teljesítményű segédmotoros kerékpárokra szerelt gumiabroncsok típusa a különleges alkalmazásra való tekintettel eltérhet azoktól, melyekre ennek a fejezetnek a követelményei vonatkoznak, amennyiben a járműtípus jóváhagyásáért felelős hatóság bizonyosságot szerez arról, hogy a felszerelt gumiabroncsok megfelelnek a jármű alkalmazási körülményeinek.
1. kiegészítés
Az L kategóriájú járműtípus gumiabroncsainak felszerelésére vonatkozó információs dokumentáció
(a jármű típus-jóváhagyási kérelemhez mellékelendő)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
A jármű típus-jóváhagyási kérelemnek – a gumiabroncsok L kategóriájú járműtípusra való felszerelése – szempontjából az ER. B. Függeléke B/2. számú mellékletének az alábbi pontjaiban foglalt információkat kell tartalmaznia:
I. Rész
0.1. pont,
0.2. pont,
0.4–0.6. pont,
2.3–2.3.2. pont,
4.6. pont és
5.2–5.2.3. pont.
Ezenfelül még a következő információk szükségesek a gumiabroncsokról:
– legkisebb sebességkategória jel összhangban a jármű elméleti legnagyobb tervezett sebességével,
– legkisebb terhelhetőségi jelzés, összhangban az egyes gumiabroncsok legnagyobb terhelésével,
– a járműnek megfelelő alkalmazási kategória.
2. kiegészítés
Jármű típusbizonyítvány gumiabroncsok L kategóriájú járműtípusra való felszerelésére
MINTA
| A hatóság neve |
Típus-jóváhagyási szám: ................................... A kiterjesztés száma: .......................................
1. szakasz
1. A jármű márka- vagy kereskedelmi neve: ...............................................................................
2. típusa (a változat és kivitel megjelölésével): .............................................................................
3. A jármű kategóriája: ..............................................................................................................
4. A gyártó neve és címe: ...........................................................................................................
5. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ......................................................................
6. A jármű vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ......................................................................
A jegyzőkönyv száma: ......................... a vizsgáló műszaki szerv: ................................................
dátum: .................................................
7. A típusjóváhagyás megadva/kiterjesztve/elutasítva * .
8. Kelt (helység): ........................................................................................................................
9. Dátum: ...................................................................................................................................
10. Aláírás: .................................................................................................................................
2. szakasz
Kiegészítő információ
1. * Mellékelni kell a gyártó által készített jegyzéket a járműtípus megfelelő változatairól és kiviteleiről (ha vannak ilyenek) és az egyes változatokon alkalmazandó gumiabroncsokról. A gumiabroncsok leírásának csak az alábbi információkat kell tartalmaznia (minden tengelyt külön feltüntetve, ha a járművön egynél több gumiabroncs-méretmegjelölést használnak):
– gumiabroncs méretmegjelölés
– alkalmazási kategória
– a legnagyobb tervezett sebességnek megfelelő minimális sebességkategória jel
– a legnagyobb tengelyterhelésnek megfelelő legkisebb terhelhetőségi jelzés.
2. A jóváhagyás kiterjesztésének okai (ha vannak ilyenek).
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK:
1. Ennek a fejezetnek az alkalmazásában:
Készüléktípus”: olyan készülékek összessége, amelyek nem térnek el lényegesen egymástól az alábbiak tekintetében:
1.1. márka- vagy kereskedelmi név;
1.2. az optikai rendszer jellemzői;
1.2.1. alkatrészek hozzáadása vagy elvétele valószínűleg megváltoztatja a visszaverődés, fénytörés vagy fényelnyelés, illetve az üzemelés közbeni deformáció következtében előálló optikai eredményeket;
1.2.2. jobb oldali vagy bal oldali közlekedéshez vagy mindkettőhöz alkalmas;
1.3. a lencsék és bevonatok (ha vannak) anyagai.
2. EGY KÉSZÜLÉKTÍPUS ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁNAK KÉRELMEZÉSE
2.1. Az ER. B. Függelékének 3. cikke értelmében benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek egyebek mellett az alábbiakat kell tartalmaznia:
2.1.1. a készülék tervezett funkciója (funkciói);
2.1.2. fényszóró esetében: mindkét oldali közlekedésre vagy csak jobb vagy csak bal oldali közlekedésben használható-e;
2.1.3. irányjelző esetében: a készülék kategóriája.
2.2. Minden alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott készüléktípus esetében a kérelemhez mellékelni kell:
2.2.1. három példányban olyan részletességű rajzokat, amelyek lehetővé teszik a típus azonosítását és megadják a járműre való felszerelés geometriai feltételeit, továbbá a megfigyelési irányt, amelyet a próbák során mint referenciatengelyt kell figyelembe venni (vízszintes szög H = 0, függőleges szög V = 0) és a próbák során referencia-középpontként tekintendő pontot; fényszórónak esetében a rajzon szerepeljen egy függőleges (tengelyen áthaladó) metszet és egy elölnézet, a lencsék mintázatának részleteivel ahol ilyen van; a rajzoknak meg kell mutatniuk a kötelező alkatrész-típusjóváhagyási jelnek szánt helyet, és ahol van ilyen, a kiegészítő jelek helyzetét a jóváhagyási jel négyszögéhez képest;
2.2.2. rövid műszaki leírást, mely külön kitér az alkalmazandó izzólámpák kategóriájára vagy kategóriáira, kivéve azokat a lámpákat, melyeknél a fényforrás nem cserélhető.
2.3. A kérelemhez az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott készülék két mintapéldányát is mellékelni kell.
2.4. Olyan műanyagok próbájához, melyekből fényszórók * és első ködlámpák lencséi készülnek, az alábbiakat kell benyújtani:
2.4.1. tizenhárom lencsét:
2.4.1.1. e lencsék közül hatot hat darab, legalább 60 mm x 80 mm méretű, sík vagy domború külső felületű, középen legalább 15 mm x 15 mm méretű elegendően lapos (legalább 300 mm görbületi sugarú) területtel rendelkező anyagmintával lehet helyettesíteni;
2.4.1.2. minden ilyen lencsét vagy anyagmintát a sorozatgyártással azonos gyártási eljárással kell készíteni;
2.4.2. egy fényszórót, melyre a lencse a gyártó előírásainak megfelelően rászerelhető.
2.5. A lencsék és bevonataik (ha vannak ilyenek) anyagához mellékelni kell az anyagjellemzők vizsgálati jegyzőkönyvét, ha korábban már végeztek ilyen vizsgálatokat.
2.6. A típusjóváhagyás megadása előtt az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy megvannak a gyártás azonosságának hatékony ellenőrzését biztosító kielégítő feltételek.
3. A KÉSZÜLÉKEK JELÖLÉSÉRE ÉS A JELÖLÉSEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A készülékeken az alábbiakat kell feltüntetni jól látható és eltávolíthatatlan módon:
3.1.1. a márka- vagy kereskedelmi nevet;
3.1.2. az alkalmazandó izzólámpa vagy izzólámpák kategóriájára (kategóriáira) vonatkozó tájékoztatást. kivéve azon lámpákat, melyeknél a fényforrás nem cserélhető;
3.1.3. a nem cserélhető fényforrással ellátott lámpák esetében meg kell adni a névleges feszültséget és a névleges teljesítményfelvételt;
3.1.4. az alkatrész-típusjóváhagyási jelet az ER. B. Függelékének 8. Cikke rendelkezéseinek megfelelően. Fényszórók esetében a jelet a lencsén vagy a főlámpatesten kell elhelyezni (a tükör főlámpatestnek tekintendő). Ha a lencsét nem lehet leválasztani a fő lámpatestről, elegendő a jelet a lencsén elhelyezni. Ezt a helyet a 2.2.1. pontban említett rajzokon fel kell tüntetni. Példák a 2. kiegészítésben láthatók.
4. EGY KÉSZÜLÉK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA
4.1. Ha egy adott készülék legalább két készülékből áll, az alkatrész-típusjóváhagyást csak akkor lehet megadni, ha e készülékek mindegyike kielégíti ennek a fejezetnek a követelményeit.
5. A GYÁRTÁS AZONOSSÁGÁT ELLENŐRZŐ ELJÁRÁSOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK
5.1. Általános előírások
5.1.1. Mechanikai és geometriai szempontból az azonossági követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha a különbségek nem haladják meg az ebben az irányelvben előírt, a követelményeknek még eleget tevő, elkerülhetetlenül előálló gyártási eltéréseket.
5.1.2. A fotometriai teljesítmény szempontjából sorozatgyártású készülékek nem kifogásolhatók, ha bármely véletlenszerűen kiválasztott – jelzőlámpák, fényszórók vagy első ködlámpák esetében szabványos izzókkal ellátott – készülék fotometriai teljesítményének ellenőrzése során egyetlen mért érték sem tér el kedvezőtlen irányba 20%-nál többel az ebben a mellékletben előírt minimális értékektől.
5.1.3. Ha jelzőlámpák, fényszórók vagy első ködlámpák esetében a fenti próba eredményei nem elégítik ki a követelményeket, a készülékek próbáit meg kell ismételni egy másik szabványos izzó alkalmazásával.
5.1.4. Nyilvánvalóan hibás készülékekkel nem kell foglalkozni.
5.1.5. A jelzőlámpák, fényszórók vagy első ködlámpák esetében akkor kell kielégíteni a trikromatikus koordinátákat, ha ezek szabványos A színhőmérsékletű izzólámpákkal vannak felszerelve.
5.2. A gyártó által végzett azonossági ellenőrzések minimális követelményei
A jóváhagyási jel birtokosának minden készüléken legalább az alábbi próbákat kell elvégeznie megfelelő időközökben. A próbákat ezen melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani. Ha az érintett próbatípus szempontjából bármely mintadarab nem azonosnak mutatkozik, további mintákat kell kiválasztani és ellenőrizni. A gyártónak lépéseket kell tennie a szóban forgó gyártási azonosság biztosítása érdekében.
5.2.1. A próbák jellege
Az ennek a mellékletnek megfelelő azonossági próbáknak ki kell terjedniük a fényszóróinak fotometriai és kolorimetriai jellemzőire, valamint a levágási vonal hő hatására bekövetkező függőleges helyzetváltozásának vizsgálatára.
5.2.2. A próbamódszerek
5.2.2.1. A próbákat általában az ebben a mellékletben meghatározott módszerekkel kell végrehajtani.
5.2.2.2. Bármely, a gyártó által végzet azonossági ellenőrzés során más, egyenértékű módszerek is használhatók, a próbák jóváhagyásáért felelős illetékes hatóság egyetértésével. Annak bizonyítása, hogy az alkalmazott módszerek egyenértékűek azokkal, melyeket ez a melléklet határoz meg, a gyártó feladata.
5.2.2.3. Az 5.2.2.1. és 5.2.2.2. pontok alkalmazása szükségessé teszi a próbaberendezés rendszeres kalibrálását és a jóváhagyó hatóság által végzett mérésekhez való viszonyítását.
5.2.2.4. A referenciamódszerek minden esetben az ebben a mellékletben meghatározott módszerek legyenek, különösen a hatósági ellenőrzések és a mintavétel tekintetében.
5.2.3. A mintavétel módja
A készülékmintákat véletlenszerűen kell kiválasztani egy egységes gyártási tételből. Egy egységes gyártási tétel a gyártó gyártási módszerei szerint meghatározott, azonos típusú készülékek csoportját jelenti. A vizsgálatnak általában az egyes gyárak sorozatgyártmányaira kell kiterjedniük. Mindazonáltal egy gyártó ugyanarra a típusra vonatkozó, különböző gyárakból származó eredményeket is összegyűjthet feltéve, hogy a gyárak ugyanolyan minőségbiztosítási rendszerben és minőségbiztosítási irányítás alatt dolgoznak.
5.2.4. Mért és feljegyzett fotometriai és kolorimetriai jellemzők
A készülékmintán, ha más előírás nincs, a vonatkozó mellékletek intézkedései szerinti pontokban kell fotometriai méréseket végezni. A trikromatikus koordinátákat teljesíteni kell.
5.2.5. Az elfogadhatóság feltételei
A gyártó felel a próbaeredmények statisztikai elemzéséért, és az illetékes hatósággal egyetértésben, gyártmányai elfogadhatósági feltételeinek meghatározásáért annak érdekében, hogy kielégítse az ER. B. Függeléke B/6. számú mellékletének a gyártmányok azonosságának igazolására vonatkozó előírásait. Az elfogadhatósági feltételek olyanok legyenek, hogy 95%-os megbízhatósági szint mellett a 6.2. pont szerinti helyszíni ellenőrzésen való megfelelés minimális valószínűsége 0,95 legyen.
6. A MINTAVÉTEL MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEI
6.1. Általános előírások
6.1.1. Mechanikai és geometriai szempontból az azonossági követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha a különbségek nem haladják meg az ebben a mellékletben előírt követelményeknek még eleget tevő, elkerülhetetlenül előálló gyártási eltéréseket.
6.1.2. A fotometriai teljesítmény szempontjából egy sorozatgyártású készülék nem kifogásolható, ha bármely véletlenszerűen kiválasztott, szabványos izzólámpákkal ellátott jelzőlámpa, fényszóró vagy ködfényszóró fotometriai teljesítményének ellenőrzése során egyetlen mért érték sem tér el kedvezőtlen irányba 20%-nál többel az ebben a mellékletben előírt minimális értékektől.
6.1.3. A jelzőlámpák, fényszórók vagy ködfényszórók esetében akkor kell kielégíteni a trikromatikus koordinátákat, ha ezek szabványos A színhőmérsékletű izzólámpákkal vannak felszerelve.
6.2. Első mintavétel
Az első mintavétel során négy készüléket kell véletlenszerűen kiválasztani. Az első két minta A jelet, a második két minta B jelet kap.
6.2.1. Azok az esetek, melyekben az azonosság vitathatatlan, az alábbiak:
6.2.1.1. Az 1. ábrán látható mintavizsgálati eljárás után a sorozatgyártású készülékek azonosságát nem szabad vitatni, ha a készülék mért értékeinek kedvezőtlen irányba való eltérése:
6.2.1.1.1. A minta
A1:
egy készüléknél 0%,
egy készüléknél nem több, mint 20%;
A2:
mindkét készüléknél több, mint 0%,
de nem több, mint 20%,
továbblépés a B mintára
6.2.1.1.2. B minta
B1:
mindkét készüléknél 0%.
6.2.2. Az azonosság vitatható az alábbi esetekben:
6.2.2.1 Az 1. ábrán látható mintavizsgálati eljárás után a sorozatgyártású készülékek azonosságát vitatni kell, és a gyártót fel kell szólítani gyártási eljárásának módosítására a követelmények kielégítése érdekében, ha a készülék mért értékeinek eltérése:
6.2.2.1.1. A minta
A3:
egy készüléknél nem több, mint 20%,
egy készüléknél több, mint 20%,
de nem több, mint 30%.
6.2.2.1.2. B minta
B2:
az A2 esetben
egy készüléknél több, mint 0%,
de nem több, mint 20%,
egy készüléknél nem több, mint 20%;
B3:
az A2 esetben
egy készüléknél 0%.
egy készüléknél több, mint 20%,
de nem több, mint 30%.
6.2.3. A jóváhagyás visszavonása
Az azonosságot vitatni kell és az ER. B. Függelék 10. Cikkét kell alkalmazni, ha az 1. ábrán látható mintavizsgálati eljárás után a készülék mért értékeinek eltérése:
6.2.3.1. A minta
A4:
egy készüléknél nem több, mint 20%,
egy készüléknél több, mint 30%;
A5:
mindkét készüléknél több, mint 20%.
6.2.3.2. B minta
B4:
az A2 esetben
egy készüléknél több, mint 0%,
de nem több, mint 20%.
egy készüléknél több, mint 20%;
B5:
az A2 esetben
mindkét készüléknél több, mint 20%;
B6:
az A2 esetben
egy készüléknél 0%,
egy készüléknél több, mint 30%.
6.3. Megismételt mintavétel
Az A3, B2 és B3 esetekben a gyártási eljárás módosítása után keletkezett készletből, a bejelentést követő két hónapon belül újabb mintákat, két készülékből álló harmadik C mintát és két speciális figyelmeztető lámpából álló negyedik D mintát kell kiválasztani.
6.3.1. Az azonosság vitathatatlan az alábbi esetekben:
6.3.1.1. Az 1. ábrán látható mintavizsgálati eljárás után a sorozatgyártású készülékek azonossága vitathatatlan, ha a készülék mért értékeinek eltérése:
6.3.1.1.1. C minta
C1:
egy készüléknél 0%.
egy készüléknél nem több, mint 20%;
C2:
mindkét készüléknél több, mint 0%,
de nem több, mint 20%,
továbblépés a D mintára
6.3.1.1.2. D minta
D1:
a C2 esetben
mindkét készüléknél 0%.
6.3.2. Az azonosság vitatható az alábbiakban:
6.3.2.1. Az 1. ábrán látható mintavizsgálati eljárás után a sorozatgyártású készülékek azonosságát vitatni kell és a gyártót fel kell szólítani gyártási eljárásának módosítására a követelmények kielégítése érdekében, ha a készülék mért értékeinek eltérése:
6.3.2.1.1. D minta
D2:
a C2 esetben
egy készüléknél több, mint 0%,
de nem több, mint 20%.
egy készüléknél nem több, mint 20%.
6.3.3. A jóváhagyás visszavonása
Az azonosságot vitatni kell és az ER. B. Függelék 10. cikkét kell alkalmazni, ha az 1. ábrán látható mintavizsgálati eljárás után a készülék mért értékeinek eltérése:
6.3.3.1. C minta
C3:
egy készüléknél nem több, mint 20%,
egy készüléknél több, mint 20%;
C4:
mindkét készüléknél több, mint 20%.
6.3.3.2. D minta
D3:
a C2 esetben
egy készüléknél egyenlő vagy több, mint 0%,
egy készüléknél több, mint 20%.
1. ábra
1. kiegészítés
A kibocsátott fény színe
Trikromatikus koordináták
| PIROS: | határérték a sárga irányába: | y ≤ 0,335 | |
| határérték a bíbor irányába: | z ≤ 0,008 | ||
| FEHÉR: | határérték a kék irányába: | x ≥ 0,310 | |
| határérték a sárga irányába: | x ≤ 0,500 | ||
| határérték a zöld irányába: | y ≤ 0,150 + 0,640 x | ||
| határérték a zöld irányába: | y ≤ 0,440 | ||
| határérték a bíbor irányába: | y ≥ 0,050 + 0,750 x | ||
| határérték a vörös irányába: | y ≥ 0,382 | ||
| SÁRGA: | határérték a sárga irányába: | y ≤ 0,429 | |
| határérték a vörös irányába: | y ≥ 0,398 | ||
| határérték a fehér irányába: | z ≤ 0,007 |
A fenti határértékek igazolásához egy 2856 K színhőmérsékletű fényforrást lehet használni (az International Commission on Illumination (Nemzetközi Megvilágítási Bizottság) (CIE) által elfogadott ’A’ szabványos színmérő fényforrás), megfelelő szűrők közbeiktatásával. Fényvisszaverők esetében a készüléket CIE ’A’ szabványos fényforrással megvilágítva, 1/3° széttartási szög és V = H = 0° megvilágítási szög mellett, vagy ha ez színtelen felületi visszaverődést eredményez, V =±5°, H = 0° szög mellett, a visszavert fényáram trikromatikus koordinátáinak a fenti határértékek között kell lenniük.
2. kiegészítés
Példák a jóváhagyási jelek elhelyezésére
1. ábra
A készülék, amely a fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viseli, egy 11. kategóriájú irányjelző lámpa, melyet Hollandiában (e4) a 00243 szám alatt hagytak jóvá.
Egy irányjelző lámpa esetében a nyíl azt jelzi, hogy a fényeloszlás a vízszintes síkban aszimmetrikus és hogy az előírt fotometriai értékek jobb oldali 80°-ig ki vannak elégítve a készülékre kibocsátott fénnyel szembe nézve. A példán egy jármű jobb oldalára szerelt irányjelző lámpa látható.
Csoportos, kombinált vagy kölcsönösen egyesített lámpák egyszerűsített jelölése, amikor két vagy több lámpa van ugyanabban a részegységben.
1a ábra
(A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző készülék alakját mutatják vázlatosan. Ezek nem a jóváhagyási jel részei.)
A minta
B minta
C minta
Megjegyzés:
Ez a három jóváhagyási jel példa (A, B és C minta) három lehetséges változatot mutat arra az esetre, amikor két vagy több lámpa ugyanannak a csoportos, kombinált vagy kölcsönösen egyesített lámpákat tartalmazó részegységnek a része.
A példák azt mutatják, hogy a készüléket 3333 jóváhagyási szám alatt Hollandiában (e4) hagyták jóvá és az alábbiakat tartalmazza:
– egy 1. osztályú fényvisszaverőt, melyet a 76/757/EGK irányelv (MR A. Függelék A/21. számú melléklete) eredeti változatának megfelelően hagytak jóvá;
– egy piros hátsó helyzetjelző (oldal) lámpát (R), melyet jelen melléklet II. Részének megfelelően hagytak jóvá;
– egy hátsó helyzetjelző ködlámpát (F) melyet a 77/538/EGK irányelv (MR A. Függelék A/28. számú melléklete) eredeti változatának megfelelően hagytak jóvá;
– egy hátrameneti lámpát (AR) melyet a 77/539/EGK irányelv (MR A. Függelék A/29. számú melléklete) eredeti változatának megfelelően hagytak jóvá;
– egy féklámpát (S), melyet jelen melléklet 11. Részének megfelelően hagytak jóvá.
Példa az EK alkatrész-típusjóváhagyási jelre
1b ábra
1c ábra
1d ábra
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő 1. osztályú fényvisszaverőt 216. szám alatt Hollandiában (e4) hagyták jóvá a 76/757/EGK irányelvnek (MR A. Függelék A/21. számú melléklete) megfelelően; jelen melléklet II. Rész 9.1. pontjának a fényvisszaverőkre vonatkozó követelményei az a ≥ 4 mm esetben érvényesek.
2. ábra
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszórót a 00243. szám alatt Hollandiában (e4) hagyták jóvá jelen melléklet III-A. Része szerint. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást jelen mellékletnek megfelelően adták meg.
3. ábra
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszóró kielégíti jelen melléklet III-B. Része követelményeit és csak jobb oldali közlekedésre tervezték.
4. ábra
5. ábra
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszóró kielégíti jelen melléklet III-B. része követelményeit és:
Csak bal oldali közlekedésre tervezték. (4. ábra)
Mindkét közlekedési rendszerre alkalmas az optikai egységnek vagy a lámpának a járművön való beállításával. (5. ábra)
6. ábra
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszóró műanyag lencsét tartalmaz, és kielégíti jelen melléklet III-C. Része követelményeit.
Úgy tervezték, hogy a tompított fényt adó izzóspirál egyszerre éghet a távolsági fénnyel és/vagy más, kölcsönösen egyesített világítási funkcióval.
7. ábra
8. ábra
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszóró kielégíti jelen melléklet III-D. Része követelményeit.
Csak tompított fényre vonatkozóan, és csak bal oldali közlekedésre tervezték. (7. ábra)
Csak távolsági fényre vonatkozóan. (8. ábra)
9. ábra
10. ábra
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszóró műanyag lencsét tartalmaz, és csak tompított fényre vonatkozóan elégíti ki jelen melléklet III-D. Része követelményeit és
Mindkét közlekedési rendszerre alkalmas. (9. ábra)
Csak jobb oldali közlekedésre alkalmas. (10. ábra)
Csoportos, kombinált vagy kölcsönösen egyesített lámpák egyszerűsített jelölése
11. ábra
(A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző készülék alakját mutatják vázlatosan. Ezek nem részei az EK alkatrész-jóváhagyási jelnek.)
A minta
B minta
C minta
D minta
Megjegyzés:
A fenti négy példa olyan világítóberendezésnek felel meg, amely az alábbiakra vonatkozó EK alkatrész-típusjóváhagyási jeleket viseli:
– egy első helyzetjelző (oldal) lámpa (A) melyet jelen melléklet II. Részének megfelelően hagytak jóvá;
– egy fényszóró (HCR) jobb oldali és bal oldali közlekedésre tervezett tompított fénnyel, és 86 250 és 101 250 candela közötti legnagyobb intenzitású távolsági fénnyel (ezt a 30-as szám jelzi), amelyet jelen melléklet III-D. Részének megfelelően hagytak jóvá, és amely műanyag lencsét foglal magában;
– egy B mellső ködlámpa amelyet a 76/762/EGK irányelv (MR A. Függelék A/26. számú melléklete) eredeti változatának megfelelően hagytak jóvá, és amely műanyag lencsét fogfal magában;
– egy 11. kategóriájú első irányjelző lámpa, melyet jelen melléklet II. Részének megfelelően hagytak jóvá.
12. ábra
13. ábra
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszóró kielégíti a 76/761/EGK irányelv (MR A. Függelék A/25. számú melléklete) követelményeit.
Csak tompított fényre vonatkozóan, és csak bal oldali közlekedésre tervezték. (12. ábra)
Csak országúti fényre vonatkozóan. (13. ábra)
14. ábra
15. ábra
Egy olyan műanyag lencsés fényszóró megjelölése, mely kielégíti a 76/761/EGK irányelv (MR A. Függelék A/25. számú melléklete) követelményeit, figyelembe véve jelen melléklet III-D. Részének 3. kiegészítését.
Mind tompított fény, mind távolsági fény szempontjából és csak jobb oldali közlekedésre alkalmas. (14. ábra)
Csak tompított fény szempontjából és csak bal oldali közlekedésre alkalmas. (15. ábra)
A tompított fény izzóspirálja nem éghet együtt az országúti fény izzóspiráljával és/vagy más fényszóróval, mellyel egyesítve van.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
A világító- és fényjelző berendezések járművekre történő felszerelésére vonatkozó 1993. október 29-i 93/92/EGK irányelv (MR B. Függelék B/8. számú mellékletében) felsorolt meghatározások érvényesek.
1.1. „Lencse”: a lámpának (berendezésnek) az a legkülső alkatrésze, amely a világítófelületen átbocsátja a fényt;
1.2. „Bevonat”: bármely olyan termék vagy termékek, mely(ek)et egy vagy több rétegben a lencse külső felületére visznek fel;
1.3. „Különböző típusú berendezések”: olyan berendezések, melyek az alábbi szempontokból különböznek:
1.3.1. márka- vagy kereskedelmi név,
1.3.2. az optikai rendszerjellemzői,
1.3.3. tartalmaznak vagy nem tartalmaznak olyan alkatrészeket, amelyek alkalmasak arra, hogy visszaverődés, fénytörés vagy fényelnyelés és/vagy az üzemelés közbeni deformáció következtében megváltoztassák az optikai hatásokat,
1.3.4. az izzólámpa típusa,
1.3.5. a lencse és (ha van) a bevonat anyaga.
2. AZ IRÁNYJELZŐ LÁMPÁK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELÉT KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK
2.1. Általános esetben az alkatrész-típusjóváhagyási jel négyszöge közelében, az alkatrész-típusjóváhagyási számmal szimmetrikusan egy számot kell elhelyezni, amely jelzi, hogy a készülék első (11. kategória) vagy hátsó irányjelző lámpa-e (12. kategória).
2.2. Olyan irányjelző lámpa esetében, amely egyik oldalon nem éri el H = 80°-ig terjedően a 4.7.1. pontban előírt legkisebb fényintenzitást, egy vízszintes nyilat kell elhelyezni az alkatrész-típusjóváhagyás négyszöge alatt, melynek hegye abba az irányba mutat, amerre a 4.7.1. pont szerinti legkisebb fényintenzitás legalább H = 80° szögig megvan.
3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
A berendezéseket úgy kell tervezni és gyártani, hogy normál üzemi viszonyok között és bármely rázkódás ellenére, melynek ki lehetnek téve, megfelelően működjenek és megtartsák az ebben a fejezetben előírt jellemzőiket.
4. A KIBOCSÁTOTT FÉNY INTENZITÁSA
A referenciatengelyen belül a két berendezés mindegyike által kibocsátott fény intenzitásának legalább el kell érnie az alábbi táblázatban megadott két legkisebb értéket és legfeljebb a legnagyobb értékekkel lehet egyenlő. A megállapított legnagyobb értékeket semmilyen irányban sem szabad túllépni.
| min. (cd) | max. (cd) | |||
| 4.1. | Hátsó helyzetjelző (oldal-) lámpák | 4 | 12 | |
| 4.2. | Első helyzetjelző (oldal-) lámpák | 4 | 60 | |
| 4.3. | Féklámpák | 40 | 100 | |
| 4.4. | Irányjelző lámpák | |||
| 4.4.1. | Első (11. kategória) (lásd az 1. számú kiegészítést) | 90 | 700(1) | |
| 4.4.2. | Hátsó (12. kategória) (lásd az 1. számú kiegészítést) | 50 | 200 | |
| (1) Csak a V = 0° / H =±5° pontokon áthaladó két függőleges vonal és a V =±10° / H = 0° pontokon áthaladó két vízszintes vonal közötti területre érvényes. Minden más irányban maximum 400 cd alkalmazható. | ||||
4.5. A referenciatengelyen kívül az 1. kiegészítés diagramjaiban meghatározott szögtartományokban kibocsátott fény intenzitása a 2. kiegészítésben bemutatott fényeloszlási diagram pontjainak megfelelő összes irányban legalább legyen egyenlő a 4.1–4.4 pontokban megadott legkisebb értékeknek és az ebben a diagramban a szóban forgó irányra megadott százalékoknak a szorzatával.
4.6. A 4.1. ponttól eltérően 60 cd legnagyobb fényintenzitás engedhető meg féklámpákkal kölcsönösen egyesített hátsó helyzetjelző (oldal-) lámpáknál, a vízszintes sík alatt 5°-os szögben elhelyezkedő sík alatt.
4.7. További követelmények
4.7.1. Az 1. kiegészítésben megadott tartományok teljes területén a kibocsátott fény intenzitásának helyzetjelző (oldal-) lámpáknál legalább 0,05 cd-nek, és stoplámpáknál, valamint irányjelző lámpáknál legalább 0,3 cd-nek kell lennie.
4.7.2. Ha egy helyzetjelző (oldal-) lámpa egy csoportba van szerelve vagy egyesítve van egy féklámpával, a két egyszerre égő lámpa és az egyedül világító hátsó helyzetjelző (oldal-) lámpa ténylegesen mért fényintenzitása arányának legalább 5:1-nek kell lennie a 2. kiegészítésben meghatározott, és a fényeloszlási diagramon látható 0° V /±10° H pontokon áthaladó két függőleges vonal és a±5° V / 0° H pontokon áthaladó két vízszintes vonal által határolt területen lévő tizenegy mérési pontban.
4.7.3. A 2. kiegészítés 2.2. pontjában megadott, a helyi fényintenzitás-értékekre vonatkozó követelményeket teljesíteni kell.
4.8. A fényintenzitásokat folyamatosan világító lámpa mellett kell mérni. Szakaszos működésű lámpák esetén ügyelni kell, hogy a készülék ne melegedjen túl.
4.9. A 2. kiegészítésben részletes leírás található a használandó mérési módszerekről.
4.10. A hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpának ki kell elégítenie a 3. számú kiegészítés követelményeit.
4.11. Több fényforrással felszerelt lámpa fotometriai teljesítményét a 2. kiegészítés rendelkezései szerint kell ellenőrizni.
5. PRÓBAFELTÉTELEK
5.1. Minden mérést a berendezésre megállapított kategóriához tartozó normál színtelen lámpával kell végezni, amely úgy van beszabályozva, hogy a szóban forgó lámpa esetében szükséges referencia fényáramot bocsássa ki. Nem cserélhető fényforrással felszerelt lámpánál minden mérést 6,75 V, illetve 13,5 V feszültséggel kell végezni.
5.2. A berendezés fénykibocsátó felületének függőleges és vízszintes széleit referencia-középpontjához képest kell meghatározni és méretezni.
6. A KIBOCSÁTOTT FÉNY SZÍNE
A féklámpáknak és a hátsó helyzetjelző (oldal-) lámpáknak piros, a mellső helyzetjelző (oldal-) lámpáknak színtelen (fehér), az irányjelző lámpáknak borostyánsárga fényt kell kibocsátaniuk. A kibocsátott fény színének a gyártó által meghatározott kategóriájú izzólámpák alkalmazása mellett mérve, az I. Rész 1. kiegészítésében előírt trikromatikus koordináták határain belül kell lennie, ha az izzólámpát a IV. Részben meghatározott próbafeszültségén működtetik. A nem cserélhető izzóval felszerelt lámpáknál a kolorimetriai jellemzőket a lámpákban lévő fényforrásokkal, 6,75 V, 13,5 V vagy 28,0 V feszültségnél kell igazolni.
7. KÖDFÉNYSZÓRÓK ÉS HÁTSÓ HELYZETJELZŐ KÖDLÁMPÁK
A ködfényszórókra és a hátsó helyzetjelző ködlámpákra a 76/762/EGK irányelv (MR A. Függelék A/26. számú melléklete) ködfényszórókra, illetve a 77/538/EGK irányelv (MR A. Fügelék A/28. számú melléklete) hátsó helyzetjelző ködlámpákra vonatkozó követelményei érvényesek.
8. HÁTRAMENETI LÁMPÁK
A hátrameneti lámpákra a 77/539/EGK irányelv (MR A. Függelék A/2.9. számú melléklete) hátrameneti lámpákra vonatkozó követelményei érvényesek.
9. FÉNYVISSZAVERŐK
9.1 Pedál-fényvisszaverők
9.1.1. A pedál-fényvisszaverők alakja olyan legyen, ami belefér egy 8-nál nem nagyobb oldalviszonyú négyszögbe.
9.1.2. A pedál-fényvisszaverők borostyánsárgák legyenek, és elégítsék ki a 76/757/EGK irányelv (MR A. Függelék A/21. számú melléklete) követelményeit.
9.1.3. A négy pedál-fényvisszaverő működő fényvisszaverő felülete egyenként legalább 8 cm2 legyen.
9.2. Egyéb fényvisszaverők
Az egyéb fényvisszaverőkre a 76/757/EGK irányelv (MR A. Függelék A/21. számú melléklete) fényvisszaverőkre vonatkozó követelményei érvényesek.
1. kiegészítés
A térbeli fényelosztás legkisebb-vízszintes (H) és függőleges (V) szögei
1. Első helyzetjelző (oldal-) lámpák
V = + 15°/–10°
2. Hátsó helyzetjelző (oldal-) lámpák
V = + 15°/–10°
3. Első és hátsó irányjelző lámpák
V =±15°
Kétkerekű járművekre
Háromkerekű járművekre
4. Féklámpák
V = + 15°/–10°
2. kiegészítés
Fotometriai mérések
1. MÉRÉSI MÓDSZEREK
1.1. A fotometriai mérések alatt megfelelő maszkolás útján el kell kerülni a zavaró visszaverődéseket.
1.2. Ha a mérések eredményei vitathatók, a méréseket oly módon kell elvégezni, hogy:
1.2.1. a mérési távolság olyan legyen, melyre érvényes a távolsági inverz négyzetes törvény;
1.2.2. a mérőberendezés olyan legyen, amelynél a vevőkészülék szögnyílása a lámpa referencia-középpontjából nézve tíz szögperc és egy fok között van;
1.2.3. egy adott megfigyelési irányban az intenzitási követelmény akkor van kielégítve, ha a követelmény olyan irányban teljesül, amely nem tér el egynegyed foknál többel a megfigyelés irányától.
2. A FÉNY TÉRBELI ELOSZLÁSÁNAK SZABVÁNYDIAGRAMJA
2.1. AH = 0° és a V = 0° irány a referenciatengely, amely a járművön vízszintes, párhuzamos a jármű hossztengelyén átmenő síkkal és a kívánt látótér irányába mutat. A tengely áthalad a referencia-középponton. A diagramon megadott értékek a különböző mérési irányok minimális intenzitásait határozzák meg az egyes lámpák tengelyére (a H = 0° és a V = 0° irányban) előírt minimumok százalékában,
2.2. A 2. pontban rácsdiagram formájában ábrázolt fényeloszlási területen belül a fénynek lényegében egyenletesnek kell lennie oly módon, hogy a fényintenzitás a rácsvonalak által képzett területrész minden irányában legalább elérje az adott irányt körülvevő rácsvonalakon százalékosan megadott legkisebb minimális értéket (vagy legkisebb feltüntetett értéket).
3. TÖBB FÉNYFORRÁSSAL ELLÁTOTT LÁMPÁK FOTOMETRIAI MÉRÉSEI
3.1. A fotometriai teljesítményt ellenőrizni kell nem cserélhető (fixen beszerelt) izzólámpáknál vagy más fényforrásoknál: a gyártó által előírt feszültségen; a vizsgálóállomás kérheti a gyártótól az ilyen lámpák áramellátásához szükséges speciális áramforrást.
3.2. A fotometriai teljesítményt ellenőrizni kell cserélhető izzólámpáknál: tömeggyártású izzólámpák használata esetén 6,75 V, 13,5 V vagy 28,0 V feszültségnél a létrehozott fényintenzitásnak az ebben a kiegészítésben megadott legnagyobb határérték és legkisebb határérték között kell lennie, megnövelve a választott izzólámpatípusra megengedett fényáram eltéréssel, a IV. Rész sorozatgyártású izzólámpákra vonatkozó előírásai szerint; alternatívaként egy szabvány izzólámpa használható minden egyes helyen, referencia-fényáramával működtetve, minden helyzetben elvégezve az egyedi méréseket.
3. kiegészítés
