Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.20.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1990. évi C. törvény

a helyi adókról1

Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető feladata - a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett - a helyi közszolgáltatások biztosítása.

E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása - melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is - elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését.

A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására.

Az Országgyűlés a helyi adóztatás kiemelkedő jelentőségét mérlegelve a települési önkormányzat önálló gazdálkodásában a helyi adókról a következő törvényt alkotja.2

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1. § (1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be.

(2)3 A főváros esetében az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a (3) bekezdés kivételével a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni.

(3)4 A kerületi önkormányzat által a (2) bekezdés szerint bevezethető adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja.

(4)5 A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a kerületi önkormányzat által bevezethető adó bevezetésére a fővárosi önkormányzat jogosult.

2. § Az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki.

3. §6 (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b)7 a jogi személy, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2)8 Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5)9 E törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre és a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.

(6) Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.

3/A. §10 (1) Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok.

(2) Mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó alól

a) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak a Békepartnerség más részt vevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői,

b) az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok

személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek.

4. § Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:

a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,

b)11

c) nem állandó lakosként való tartózkodásra és

d) az e törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban együtt: adótárgy).

5. § Az önkormányzat rendeletével:

a) vagyoni típusú adók,

b) kommunális jellegű adók, továbbá

c) helyi iparűzési adó

bevezetésére jogosult.

6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:

a)12 az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,

b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,

c)13 az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel - megállapítsa,

d)14 az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,

e)15 e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza.

7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:

a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. §) csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó (5. §) fizetésére kötelezheti,

b)16 a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen - tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével - határozhatja meg,

c)17 az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,

d)18 ha az adót az 1. § (3) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti,

e)19 a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható,

f)20 a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható.

8. § (1)21 Ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló jogszabály másként nem rendelkezik, az adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el.

(2) Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

9. §22

10. §23

MÁSODIK RÉSZ

Az egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések

Az egyes adók az általános rendelkezések (első rész) figyelembevételével és a II-VII. fejezet rendelkezései szerint vezethetők be.

II. Fejezet

VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK

1. Építményadó

Az adókötelezettség

11. § (1)24 Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(2)25

(3)26 Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

(4)27

Az adó alanya

12. § (1)28 Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2)29 Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az adómentesség

13. § Mentes az adó alól:

a) a szükséglakás,

b)30 a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,

c)31

d)32

e)33

f)34

g)35

h)36 az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség37

13/A. §38 (1)39 Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a (2)-(7) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

(2)40 E § alkalmazásában felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés szerinti mentességet az adóhatóságnál kérelmezheti.

(3) Az adóhatóság az adómentességre jogosult kérelmét nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított - 14/A. § (1) bekezdése szerinti - kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja.

(4)41 Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját. A megkeresett hatóság tizenöt napon belül válaszol a megkeresésre.

(5) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt.

(6) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak a 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adózónak - az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - meg kell fizetnie.

(7)42 Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait - a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén - a (6) bekezdésben meghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság megszűnését követő február 15-ig határozatban - a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel - írja elő. Ha a korábbi adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elő, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen jogutód esetén az adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok arányában írja elő határozatban.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése43

14. § (1)44 Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2)45 Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3)46 Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(4)47 Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adófelfüggesztés48

14/A. §49 (1)50 Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmipótlék-számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

(2)51 Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti kérelmét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

(3)52 Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel - legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig - kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él.

(5)53 Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén az adóhatóság minden adóév február 15-éig az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. Az ingatlanügyi hatóság a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.

(6) E § alkalmazásában a vagyoni értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának figyelembevételével kell megállapítani.

Az adó alapja

15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:

a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy

b) az építmény korrigált forgalmi értéke.

Az adó mértéke

16. §54 Az adó évi mértékének felső határa:

a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 1100 Ft/m2,

b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.

2. Telekadó

Az adókötelezettség

17. §55 Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

Az adó alanya

18. § Az adó alanya (3. §) az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 12. §-ban foglaltak az irányadók.

Az adómentesség

19. §56 Mentes az adó alól:

a)57 az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,

b)58 a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja,

c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,

d)59 az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése60

20. §61 (1) Az adókötelezettség

a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,

b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,

c) erdőnek minősülő telek esetében

ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy

cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését

követő év első napján

d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,

e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján

keletkezik.

(2)62 Az adókötelezettség

a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a

ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,

bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének

utolsó napján,

c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,

d) az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,

e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján

szűnik meg.

(3) Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adó alapja

21. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:

a) a telek m2-ben számított területe, vagy

b) a telek korrigált forgalmi értéke.

Az adó mértéke

22. §63 Az adó évi mértékének felső határa:

a) a 21. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 200 Ft/m2,

b) a 21. § b) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a.

III. Fejezet

KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK

1. Kommunális adó

23. §64

1.1. Magánszemély kommunális adója

Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

24. §65 Kommunális adókötelezettség terheli a 12. §-ban, valamint a 18. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

25. § (1) Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 14. §-ban, illetőleg a 20. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A 24. §-ban foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

(3) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az adó mértéke

26. §66 Az adó évi mértékének felső határa a 11. §-ban és a 17. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 17 000 Ft.

Az adófelfüggesztés67

26/A. §68 Az adóalany a 14/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott meghatározottak szerint jogosult az adó felfüggesztésére.

Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

27-29. §69

2. Idegenforgalmi adó

Az adókötelezettség, az adó alanya

30. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt

a)70 aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,

b)71

(2)72

Az adómentesség

31. § A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:

a)73 a 18. életévét be nem töltött magánszemély;

b)74 a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;

c)75 a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá

d)76 aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;

e)77 az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát - kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából - eltöltő egyházi személy.

Az adó alapja

32. § Az adó alapja:

a)78 a 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén

1. a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy

2. a megkezdett vendégéjszakára eső

a) szállásdíj, ennek hiányában

b) a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség);

b)79

Az adó mértéke

33. §80 Az adó mértékének felső határa:

a)81 a 32. § a) 1. pontja alapján: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft;

b)82 a 32. § a) 2. pontja alapján: az adóalap 4%-a;

c)83

Az adó beszedésére kötelezett

34. §84 (1) A 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján fizetendő adót:

a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,

b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján

(a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.

(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

IV. Fejezet

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Az adókötelezettség, az adó alanya

35. §85 (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2)86 Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység87

37. §88 (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2)89 Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(3)90 Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően a 40/A. § (1) bekezdés a) pontjában és 40/A. § (2) bekezdésben foglaltaktól - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

38. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2)91 A 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

Az adó alapja

39. §92 (1)93 Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen

költségével.

(2)94 Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

(4)95 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

- 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,

- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

- 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

- 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

vonható le.

(5)96 A (4) bekezdésben említett, a sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.

(6)97 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása [(1) a)-d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.

(7)98 A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa - a földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.

(8)99 Az e § szerinti számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása100

39/A. §101 (1)102 A 39. § (1) bekezdésétől eltérően

a)103 a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,

b)104 az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot,

az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja.

(2)105 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.

(4)106 Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.

(5)107 Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

39/B. §108 (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.

(2) A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.

(3)109 A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

(4) Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben

a) 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,

b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig

fizeti meg.

(5)110 A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel - a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével - adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.

(6)111 A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás adóbevallást nyújt be,

a) a megszűnés hónapjának vagy a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül, ha kisadózó vállalkozásként adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt (szünetel),

b) az adóévet követő év január 15-ig, ha

ba) a (3) bekezdés szerint az adóévre fizetendő adó a (4) bekezdés alapján az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye,

bb) az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 39/D. § alapján az adóalap vagy a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és az adót csökkenteni kívánja.

(7) A vállalkozó a (6) bekezdés a) pontja szerinti bevallás-benyújtással egyidejűleg:

a) a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyiság időtartamára járó és a ténylegesen megfizetett adó különbözetét megfizeti (ha a különbözet előjele pozitív), illetve visszaigényelheti (ha a különbözet előjele negatív),

b) a 41. § (3) és (6) bekezdések alkalmazásával adóelőleget is bevall, feltéve, hogy az adóelőleg bevallásának - a 41. § (4) bekezdésének figyelembe vételével - helye van.

(8) Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága kezdő napját megelőző napig terjedő adóköteles időtartamról adóbevallást nyújt be az önkormányzati adóhatósághoz.

(9)112 A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül vagy január 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

(10) Az adó alapjának az (1)-(2) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 39/A. § (5) bekezdése szerint kell megtenni.

(11) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.

(12) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévére a (2) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.

(13) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor

a) köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani, azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.

(14) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor

a) köteles a kisvállalati adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.

Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény113

39/C. §114 (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.

(2) Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.

(3) Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő - vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség115

39/D. §116 (1) A 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.

(2)117 Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

(3)118 Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz c. kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

(4) Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó - esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni.

(5) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.

(6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége119

39/E. §120 (1) Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaság), a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a továbbiakban e § vonatkozásában: elővállalkozás), valamint a társaság és az elővállalkozás Szit. tv. szerinti projekttársasága.

(2) Ha az elővállalkozást az állami adóhatóság anélkül törli az elővállalkozások nyilvántartásából, hogy társaságként nyilvántartásba venné, akkor az elővállalkozás és annak projekttársasága az (1) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával számított, az elővállalkozásként való működés időszakára eső adó kétszeresét köteles az önkormányzati adóhatóságnak bevallani és megfizetni.

(3) Ha az elővállalkozás projekttársasága megszűnik, vagy az elővállalkozás a projekttársaságban fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy egészben elidegeníti, akkor a projekttársaság (1) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adójának kétszeresét az elővállalkozás a projekttársaság megszűnésének, elidegenítésének időpontját követő első adóbevallása benyújtásával egyidejűleg köteles bevallani és megfizetni.

Az adó mértéke

40. §121 (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa

a) 1998. évben az adóalap 1,4%-a,

b) 1999. évben az adóalap 1,7%-a,

c) 2000. évtől az adóalap 2%-a.

(2)122 Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.

(3)-(4)123

A települési adó csökkentése124

40/A. §125 (1) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (2) bekezdésben meghatározott módon - levonható az adóalany által

a) az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó,

b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a.

(2) Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó és az útdíj (1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.

V. Fejezet

Az adóelőleg megállapítása, az adó bevallása és az adó megfizetése126

41. §127 (1)128 A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

(2) Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.

(3) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.

(4) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:

a) az előtársaságnak,

b)129 az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőleg-fizetési időszakra,

c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá

d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

(5) A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege:

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.

(6) A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg.

(7)130 Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben e törvény vagy az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.

42. § (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelő építményadó és telekadó évi két részletben fizethető meg.

(2) Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg.

(3) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.

(4)131 Az önkormányzati adóhatóság - az (5)-(7) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - készpénzfizetést nem fogadhat el.

(5)132 Postahivatallal nem rendelkező községekben, továbbá tanyaközpontokban, külterületeken - előzetes kihirdetés mellett - befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Így történhet a fizetés ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetőleg, ha az előtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz átvételére vagy lefoglalására kizárólag az jogosult, akit erre az adóhatóság írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy lefoglalt készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni.

(6)133

(7)134 Az önkormányzat rendeletében feljogosíthatja az adóhatóságot arra, hogy az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadjon.

(8)135 A helyi iparűzési adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a helyi iparűzési adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számvitelről szóló törvény rendelkezése nem vonatkozik.

(9)136 Az idegenforgalmi adót az adó beszedője abban a - Magyar Nemzeti Bank által jegyzett - külföldi pénznemben is beszedheti, amelyben a szállásdíj megfizetését lehetővé teszi. A beszedésre kötelezett az adó összegének külföldi pénznemben való megállapításakor és az adónak az önkormányzati adóhatóság számára forintban való befizetésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóévet megelőző év utolsó napján érvényes - devizaárfolyamát veszi alapul.

Adóhatóságok együttműködése137

42/A. §138 Amennyiben az önkormányzati adóhatóság a helyi iparűzési adó utólagos megállapítása során a vállalkozó terhére a nettó árbevétel eltitkolását vagy a nettó árbevétel jogosulatlan csökkentését tárja fel, akkor a vállalkozó azonosító adatait (adószám, név, székhely, lakóhely), valamint adóévenkénti bontásban az eltitkolt nettó árbevétel összegére, illetve - nettó árbevétel-csökkentő tételenként - a nettó árbevételből jogosulatlanul levont összegre vonatkozó adatot az állami adóhatóságnak, valamint az adózó székhelye (lakóhelye), telephelyei szerinti - a helyi iparűzési adót működtető - önkormányzat adóhatóságához, az utólagos adómegállapításról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - az adóellenőrzés elősegítése céljából - megküldi. A megkapott adatokat az adóhatóság az adó utólagos megállapítására nyitvaálló határidő lejártát követően megsemmisíti.

Tájékoztatás a bevezetett helyi adók szabályairól139

42/B. §140 (1) Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása kihirdetésétől számított 5 napon belül - a kincstár elektronikus rendszerén keresztül - adatot szolgáltat a kincstár számára:

a) a helyi adónem bevezetésének napjáról,

b) az önkormányzat által megállapított adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről,

c) a b) pontban említett rendelkezések hatályba lépésének napjáról,

d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információs telefonszámról, elektronikus levélcímről, és az önkormányzati adóhatóság levelezési címéről (a továbbiakban: elérhetőségi információk).

(2) A kincstár a hozzá beérkezett adatokat és elérhetőségi információkat feldolgozza és a honlapján - települések szerinti bontásban - első alkalommal 2013. január 1-jéig közzéteszi. A kincstár a honlapján közzétett adatokat az önkormányzati adóhatóságoktól az (1) bekezdés szerint beérkezett adatokkal havonta, az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatását követő hónap 5. napjáig módosítja.

(3) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása teljesítésével egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzéteszi az adórendelet szövegét, az adórendelet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, valamint a rendszeresített bevallási, bejelentkezési nyomtatványokat, az elérhetőségi információkat, feltéve, hogy az önkormányzat honlapot üzemeltet.

Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai141

42/C. §142 (1) Az önkormányzati rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany, bevallás-benyújtásra kötelezett az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról, a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) szerinti, az adónemre vonatkozó bevallási nyomtatványon is teljesítheti.

(2) Az adózó a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a helyi iparűzési adóban, az idegenforgalmi adóban a PM rendelet szerinti, a bejelentkezésről, változás-bejelentésről szóló nyomtatványon is teljesítheti.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetben az adózó a nyomtatványon feltünteti

a) annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához bevallási, bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét teljesíti, továbbá

b) a helyi iparűzési adóról szóló bevallási nyomtatványon azt az adóévet, amelyre a bevallás vonatkozik és az önkormányzat rendeletében meghatározott, az adott adóévre vonatkozó adómértéket.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett nyomtatványt elektronikus úton csak akkor lehet benyújtani, ha azt az önkormányzat rendelete lehetővé teszi.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VI. Fejezet

Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

43. §143 (1)144 Az adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2)145 Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan - ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ban szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése. Az önkormányzat mentesítheti az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adójának alanyát - a vállalkozónak minősülő adóalany kivételével - a bevallás-benyújtási kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt adófizetési kötelezettség nem terheli.

(3)146 Az önkormányzat az adóval kapcsolatban rendeletet alkothat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.

(4)147 Ha az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosítottja és a 2012. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adóját nem fizette meg és a végrehajtás vele szemben eredménytelenül zárul, az adóhatóság az így előállt adótartozás megfizetésére határozattal kötelezi az építmény, telek tulajdonosát.

44. §148 Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat csak az adópolitikáért felelős miniszter engedélyével működő számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani.

45. §149 A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit.

Az érdekeltségi célú juttatásból az adó- és az illetékhatáskör címzettjei, továbbá a polgármesteri (főpolgármesteri), valamint a megyei önkormányzati hivatal adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselői részesülhetnek.

46. §150 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályait,

b) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítő számítógépes programrendszer engedélyezésének szabályait, az engedélyezés igazgatási szolgáltatási díját, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

47. §151 Ez a törvény 1991. január 1. napján lép hatályba.

48. §152 (1) Az 52. § 31. pont b) alpont ba) alpontja szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó a 2011-ben kezdődő adóéve adókötelezettsége megállapításánál a 2010. december 31-én hatályos 52. § 31. pontját és 3. számú mellékletét köteles alkalmazni.

(2) A 2011-ben kezdődő adóévben nem állapítható meg mulasztási bírság annak a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozónak, amelyik a helyi iparűzési adó bejelentkezési kötelezettségét a bejelentkezésre nyitva álló határidő utolsó napját követő 45. napig teljesíti.

49. §153

50. §154 Az e törvény alapján bevezetésre kerülő adókkal egyidejűleg hatályukat vesztett rendeletek alapján korábban jogerős határozattal engedélyezett adó, díj és hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentességek, illetőleg kedvezmények, a kötelezettségekkel együtt vesztik hatályukat az új adók hatályba lépése napján.

51. §155 (1) Ha az önkormányzat a helyi adót bevezeti, az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az önkormányzat felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni az adott év január 1-jei állapotának, illetve évközi bevezetés esetén a rendelet hatálybalépése napjának megfelelően.

(2)156 Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, adók módjára behajtandó köztartozások (e rendelkezés alkalmazásában együtt: adó) nyilvántartása során - az adó megállapításához szükséges adatokon túlmenően - csak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóazonosító jelet és a természetes személyazonosító adatokat tartja nyilván.

51/A. §157 (1) Az önkormányzati adóhatóság a 42/B. § (1) és (3) bekezdése szerinti kötelezettségének első alkalommal 2012. december 20-áig tesz eleget azzal, hogy az adatszolgáltatásnak a 2013. január 1-jén hatályban lévő helyi adónemekre kell vonatkoznia.

(2) A Kincstár a 42/B. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségének első alkalommal 2013. január 1-jéig tesz eleget.

VII. Fejezet

Értelmező rendelkezések

52. § E törvény alkalmazásában:

1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed;

2. külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit;

3.158 vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet;

4. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is;

5.159 épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van;

6.160 épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

7.161 tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

8.162 lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan;

9.163 hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani;

10.164 kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót;

11.165

12.166 építmény megszűnése: ha az építményt lebontják, vagy megsemmisül;

13. korrigált forgalmi érték: az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-a;

14.167 erdő: az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földterület, továbbá az a földterület, amelyet az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tartanak nyilván;

15. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

16.168 telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve

a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,

b) a külterületen fekvő termőföldet,

c) a tanyát,

d) a közút területét,

e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,

f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,

g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét,

h) az erdőt,

i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet;

17.169 termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet;

18. kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út és járda építés;

19.170 termék-előállító üzem: az az állandó jellegű üzleti létesítmény (épület, műtárgy), amelyet az elhelyezésére szolgáló telek utáni adó alanya saját termék előállítására vagy saját termék előállításával összefüggő célra (ideértve különösen a saját előállítású termék tárolását, szállítását, kiszolgálását, a termeléshez kapcsolódó irányító, kiszolgáló tevékenységeket) használ;

20.171 üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény;

21.172 állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén;

22.173 nettó árbevétel:

a)174 a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-h) alpontokban foglalt eltérésekkel,

b)175 a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal és a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékével, azzal, hogy e beszerzési értékre tekintettel az adóalap nem csökkenthető, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,

c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával és a Kártalanítási Alappal szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,

d) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló-készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és d) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak - szerinti nettó árbevétel,

f) lakásszövetkezet, társasház, (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. a KHVT Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási tevékenységből származó, a) pont szerinti nettó árbevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,

g) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, a 26. pont a) és b) alpontja szerinti vállalkozónál: a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott - általános forgalmi adó nélküli - ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni,

h)176 a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele;

23.177

24.178 építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétől hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége;

25.179 alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költsége;

26.180 vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b)181 a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d)182 egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;

27. önkormányzat költségvetése javára megállapított adó: mindazon adók, illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára való teljesítését jogszabály írja elő;

28.183 szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál;

29.184 szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül;

30.185 vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra;

31.186 telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,

b)187 azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek

ba)188 az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó)

baa) az a) pont szerinti telephely és

bab) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,

bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,

c)189 a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik,

d)190 a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan;

32.191 alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;

33.192 szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás;

34.193

35.194 közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik;

36.195 eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;

37.196 anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;

38.197 anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk;

39.198 az egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó alanya esetében nettó árbevétel: a 22. pont i) alpontja szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 36. és a 37. pontokban foglalt, pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra meghatározott eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség;

40.199 közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;

41.200 székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelő székhelyét, lakóhelyét kell érteni;

42.201 saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása - ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújítási munkákat - akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja;

43.202 építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom;

44.203 helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedés: a díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető menetrendszerinti személyszállító járatokkal lebonyolított közlekedés;

45.204 kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész;

46.205 szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész;

47.206 egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész;

48.207 a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel;

49.208 vagyoni értékű jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog alapításáról szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban megjelölt, jogszerzésre feljogosított személyt vagy szervezetet kell a vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni;

50.209 melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja;

51.210

52-54.211

55-59.212

60.213 lakóépület: olyan épület, amelynek hasznos alapterülete legalább 50 százalékát lakások hasznos alapterülete teszi ki;

61.214 külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész: az iparűzési adóalapnak az a része, amely a 3. számú melléklet - tevékenységre leginkább jellemző - 1.1 vagy 1.2 vagy 2.1 vagy 2.3 pontja alkalmazásával a külföldön létesített telephelyre, telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó adóévet megelőző teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladta, csak a 3. számú melléklet 2.1 pontja vagy 2.3 pontja szerinti módszer alkalmazható;

62.215 építőipari tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből [52. § 24. pont] származik;

63.216 távközlési tevékenységet végző vállalkozó: a TEÁOR’08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenység) végző azon vállalkozó, amelynek az adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételéből legalább 75% távközlési tevékenységből származik;

64.217 előfizető: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizető.

Melléklet az 1990. évi C. törvényhez218

A helyi iparűzési adó alapjának megosztása:219

1.220 Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.

1.1.221 Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere

A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.

A részletszámítás a következő:

a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát.

b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.

1.2.222 Eszközérték arányos megosztás módszere:

A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.223

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek

- termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;

- telek esetében a beszerzési érték 2%-át

kell eszközértéknek tekinteni.

Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.

A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják.

A részletszámítás a következő:

a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.

b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.

2.1.224 Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni.

Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni.

A részletszámítás a következő:

a) Az adóalapot két részre - személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik:

VAa

AH = -------------

VAa+VAb

ahol

VAa = az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegű ráfordítás összege

VAb = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege

AH = a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada.

Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani.

b) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével.

2.2.225 A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját [39. § (1) bek.]:226

a)227 egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában,

b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában

kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között.

2.3.228 Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja:

Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.

2.4.1.229 A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a Melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között következők szerint köteles megosztani:

Az adóalap 20%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pont baa) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap 80%-át pedig a székhelye és a Htv. 52. § 31. pont bab) alpontja szerinti telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.

2.4.2.230 A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.

3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.

4. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál.

5.231 Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

6. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell.

7.232 Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.

8.233 Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni.

9.234 Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.

FÜGGELÉK
a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 47-48. §-aival érintett jogszabályokról235



1  Kihirdetve: 1990. XII. 30.


2  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 1.


3  Megállapította: 2000. évi CV. törvény 1. §. Módosította: 2010. évi XC. törvény 24. §.


4  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 6. § (1). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (2) 1.


5  Beiktatta: 2013. évi CXXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


6  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 170. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


7  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 135. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


8  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 86. §, 2011. évi CLXXV. törvény 190. §.


9  Megállapította: 2013. évi LIII. törvény 17. §. Hatályos: 2013. V. 17-től. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 29. § a).


10  Megállapította: 2011. évi XXXIV. törvény 15. § (3). Hatályos: 2011. V. 1-től.


11  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi XC. törvény 24. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


12  Megállapította: 1992. évi LXXVI. törvény 1. § (2). Hatályos: 1993. I. 1-től.


13  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 147. §. Módosította: 2010. évi XC. törvény 24. §.


14  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 132. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


15  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (2) 2.


16  Megállapította: 2008. évi LXVIII. törvény 16. § (1). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 2.


17  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 171. § (1). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


18  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 6. § (2). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (2) 3.


19  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 171. § (2). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


20  Beiktatta: 2008. évi LXVIII. törvény 16. § (1). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 3.


21  Megállapította: 1991. évi XXIV. törvény 31. § (3). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (2) 4., 2012. évi CLXXVIII. törvény 166. § 1.


22  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi XC. törvény 128. § (1) a). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


23  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XCVIII. törvény 10. § (1). Hatálytalan: 1996. I. 1-től. Az adólevonási jog a korábbi feltételekkel továbbra is érvényesíthető, ha a) korábban nyílt meg; b) 1996. I. 1-je előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházás 1996-ban fejeződik be; c) 1996. I. 1-je előtt a beruházóval kötött szerződés alapján az adóalany befizetést teljesít.


24  Megállapította: 1992. évi LXXVI. törvény 3. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


25  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 4. Hatálytalan: 2011. XI. 30-tól.


26  Megállapította: 1992. évi LXXVI. törvény 3. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


27  Hatályon kívül helyezte: 1992. évi LXXVI. törvény 20. § (1). Hatálytalan: 1993. I. 1-től.


28  Megállapította: 1992. évi LXXVI. törvény 4. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


29  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 134. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


30  Megállapította: 2012. évi XXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2012. V. 15-től.


31  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XCVIII. törvény 10. § (1). Hatálytalan: 1996. I. 1-től.


32  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 5. Hatálytalan: 2011. XI. 30-tól.


33  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XCVIII. törvény 10. § (1). Hatálytalan: 1996. I. 1-től.


34  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 5. Hatálytalan: 2011. XI. 30-tól.


35  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 438. §. Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


36  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 153. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 117. § 1., 2.


37  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 135. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


38  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 135. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


39  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 222. §.


40  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 18. §.


41  Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (2).


42  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 57. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


43  Módosította: 1999. évi XCIX. törvény 141. §.


44  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 58. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


45  Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 141. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


46  Számozását módosította: 1999. évi XCIX. törvény 141. §.


47  Számozását módosította: 1999. évi XCIX. törvény 141. §.


48  Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 122. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


49  Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 122. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


50  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) d), 2009. évi LVI. törvény 18. §, 2011. évi CXCI. törvény 42. §.


51  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 18. §.


52  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) c), 2009. évi LVI. törvény 18. §.


53  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) c).


54  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 119. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


55  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 172. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


56  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 173. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


57  Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 179. §. Hatályos: 2014. II. 1-től.


58  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 111. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


59  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 111. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


60  Módosította: 1999. évi XCIX. törvény 142. §.


61  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 112. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


62  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 112. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


63  Megállapította: 1995. évi XCVIII. törvény 3. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


64  Hatályon kívül helyezte: 1992. évi LXXVI. törvény 20. § (1). Hatálytalan: 1993. I. 1-től.


65  A második és harmadik mondatot beiktatta: 2001. évi LXXIV. törvény 162. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.


66  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 175. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


67  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 176. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól.


68  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 176. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


69  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2010. évi XC. törvény 24. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


70  Megállapította: 1995. évi XCVIII. törvény 5. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


71  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi XC. törvény 24. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


72  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi XC. törvény 24. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


73  Megállapította: 1992. évi LXXVI. törvény 11. §. Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 137. § (2).


74  Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 44. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


75  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 154. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


76  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 13. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 135. § (2).


77  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 157. §. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 29. § b), 2013. évi CC. törvény 117. § 3.


78  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 150. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


79  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi XC. törvény 24. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


80  Megállapította: 1992. évi LXXVI. törvény 13. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


81  Megállapította: 1995. évi XCVIII. törvény 7. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


82  Módosította: 2004. évi CI. törvény 312. §.


83  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi XC. törvény 24. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


84  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 177. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


85  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 14. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


86  Megállapította: 2014. évi XV. törvény 52. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


87  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 15. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


88  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 15. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


89  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 120. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


90  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 120. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 117. § 5.


91  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 158. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


92  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 16. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


93  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 159. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


94  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 178. § (2). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


95  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 159. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


96  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 159. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


97  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 159. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


98  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 159. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től. A 2012. évi CCVIII. törvény 56. § (8) szerinti szöveggel lép hatályba.


99  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 159. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


100  Beiktatta: 2002. évi XLIII. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


101  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 144. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


102  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 60. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


103  Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 95. § (2).


104  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 167. § 1.


105  Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 95. § (2).


106  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 60. § (2). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 167. § 2.


107  Megállapította: 2005. évi XXVI. törvény 24. §. Hatályos: 2005. V. 10-től. A 2004-ben kezdődő adóévre is alkalmazható.


108  Megállapította: 2012. évi CXLVII. törvény 32. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


109  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 113. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


110  Módosította: 2013. évi CC. törvény 117. § 6.


111  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 113. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


112  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 113. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


113  Beiktatta: 2001. évi L. törvény 22. §. Hatályos a 2002. évi XLII. törvény 158. §-ával megállapított 2001. évi L. törvény 79. § (1) bekezdése alapján: 2003. I. 1-től. Az önkormányzat 2003. március 31-ig jogosult határozott időtartamú adókedvezményeket adómentességeket biztosító rendelkezéseket hozni. Az önkormányzat 2002. december 31. napjáig köteles hatályon kívül helyezni minden olyan - adókedvezményeket, adómentességeket határozatlan időre biztosító - rendelkezését, amely ellentétes a beiktatott e) pont első mondatával. Lásd még: 2001. évi L. törvény 79. § (1)-(2).


114  Beiktatta: 2001. évi L. törvény 22. §. Hatályos a 2002. évi XLII. törvény 158. §-ával megállapított 2001. évi L. törvény 79. § (1) bekezdése alapján: 2003. I. 1-től. Az önkormányzat 2003. március 31-ig jogosult határozott időtartamú adókedvezményeket adómentességeket biztosító rendelkezéseket hozni. Az önkormányzat 2002. december 31. napjáig köteles hatályon kívül helyezni minden olyan - adókedvezményeket, adómentességeket határozatlan időre biztosító - rendelkezését, amely ellentétes a beiktatott e) pont első mondatával. Lásd még: 2001. évi L. törvény 79. § (1)-(2).


115  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 152. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


116  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 152. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


117  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 88. § (15).


118  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 160. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


119  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 18. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


120  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 18. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


121  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 17. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


122  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 6. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


123  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CIII. törvény 22. § (2). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.


124  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 22. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


125  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 22. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


126  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 166. § 2.


127  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 65. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 212. §, 214-218. §.


128  Módosította: 2010. évi XC. törvény 24. §.


129  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 114. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


130  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 121. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 6.


131  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 18. § (1). Hatályos: 1998. I. 1-től.


132  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 18. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) d). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXXI. törvény 246. §. Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


133  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 191. §. Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


134  Beiktatta: 1997. évi CIX. törvény 18. § (3). Hatályos: 1998. I. 1-től.


135  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 161. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


136  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 161. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


137  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 61. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


138  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 61. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


139  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 162. §. Hatályos: 2012. XII. 1-től.


140  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 162. §. Hatályos: 2012. XII. 1-től.


141  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 115. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


142  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 115. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


143  Megállapította: 2010. évi LVII. törvény 1. §. Hatályos: 2010. VI. 29-től. Lásd: 2010. évi LVII. törvény 15. § (1)-(11).


144  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (2) 5., 2012. évi CLXXVIII. törvény 166. § 3.


145  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 163. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


146  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (2) 6.


147  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 163. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


148  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 62. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


149  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 19. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


150  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 63. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


151  Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 67.


152  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 6. § (4). Hatályos: 2010. XII. 18-tól.


153  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CC. törvény 118. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


154  Megállapította: 1993. évi LXVI. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VII. 23-tól. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 309. § (3). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


155  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 144. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


156  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 18. §.


157  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 164. §. Hatályos: 2012. XII. 1-től.


158  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 145. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


159  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 116. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


160  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 116. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


161  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 64. § (1). Módosította: 2013. évi CC. törvény 117. § 7.


162  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


163  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 122. § (1). A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 7. Módosította: 2013. évi CC. törvény 117. § 8.


164  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


165  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 8. Hatálytalan: 2011. XI. 30-tól.


166  Módosította: 1999. évi XCIX. törvény 210. §, 2013. évi CC. törvény 117. § 2.


167  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 116. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


168  Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 180. §. Hatályos: 2014. II. 1-től.


169  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 116. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.


170  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 116. § (5). Hatályos: 2014. I. 1-től.


171  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (1). Módosította: 2013. évi CC. törvény 117. § 1.


172  Megállapította: 1995. évi XCVIII. törvény 9. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


173  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 179. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


174  Megállapította: 2012. évi CXLVII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


175  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 166. § 4.


176  Beiktatta: 2012. évi CXLVII. törvény 33. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


177  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXXIII. törvény 30. §. Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től.


178  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


179  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 179. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 167. § 3.


180  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 155. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


181  Módosította: 2003. évi XCI. törvény 217. § (1).


182  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 38. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


183  Beiktatta: 1992. évi LXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


184  Beiktatta: 1992. évi LXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


185  Beiktatta: 1992. évi LXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


186  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


187  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 122. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


188  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 116. § (6). Hatályos: 2014. I. 1-től.


189  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 67. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


190  Beiktatta: 2014. évi XV. törvény 52. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


191  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 179. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


192  Beiktatta: 1992. évi LXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


193  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 8. Hatálytalan: 2011. XI. 30-tól.


194  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 179. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


195  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 146. § (2). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (2) 7.


196  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 146. § (2). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (2) 8.


197  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 146. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től.


198  Megállapította: 2003. évi XVIII. törvény 4. §. Hatályos: 2003. III. 28-tól. Alkalmazni kell: 2003. I. 1-től.


199  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 179. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


200  Megállapította: 2014. évi XV. törvény 52. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


201  Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 145. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


202  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 146. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től.


203  Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 145. §. Módosította: 2001. évi L. törvény 79. § (4), 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 9.


204  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.


205  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.


206  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.


207  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.


208  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.


209  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.


210  Nem lép hatályba a 155/2008. (XII. 17.) AB határozat 2. alapján.


211  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 180. § (1) 10. Hatálytalan: 2011. XI. 30-tól.


212  Nem lép hatályba a 155/2008. (XII. 17.) AB határozat 2. alapján.


213  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 142. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.


214  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 122. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


215  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 122. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


216  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 122. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


217  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 122. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


218  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 211. § és 15. melléklet. Hatályos: 2000. I. 1-től.


219  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 280. §.


220  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 155. §, 12. számú melléklet. Hatályos: 2005. I. 1-től.


221  A negyedik mondatot beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 309. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


222  Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 162. § (4), 9. számú melléklet. Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 437. §.


223  Módosította: 2005. évi CXIX. törvény 191. §.


224  Számozását módosította: 2004. évi CI. törvény 155. §, 12. számú melléklet.


225  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 143. § (1), 6. számú melléklet 1. Hatályos: 2008. I. 1-től.


226  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 223. §.


227  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 223. §.


228  Beiktatva: 2010. évi CXXIII. törvény 123. §, 5. számú melléklet 1. alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.


229  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 119. §, 6. melléklet. Hatályos: 2014. I. 1-től.


230  Beiktatva: 2010. évi CXXIII. törvény 123. §, 5. számú melléklet 1. alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.


231  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 155. §, 12. számú melléklet. Hatályos: 2005. I. 1-től.


232  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 143. § (1), 6. számú melléklet 2. Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 222. §.


233  Beiktatva: 2010. évi CXXIII. törvény 123. §, 5. számú melléklet 2. alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.


234  Beiktatva: 2010. évi CXXIII. törvény 123. §, 5. számú melléklet 2. alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.


235  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 67. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!