Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IX.16.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1

A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.

2. §3 (1)4 A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.

(2)5 A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3)6 Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

3. § (1)7 A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.

(2)8

(3)9

(4)10 Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.

(5)11 Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.

4. § (1)12 Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.

(2) A munkaerőpiaci szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

5. § (1)13 A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, a közfoglalkoztatás szervezését, illetve egyéb eszközöket kell alkalmazni.

(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.

6. § (1)14 Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2)15 Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.

(3)16 Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet.

(4)17 A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b)18 vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.

(5)19 A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.

7. §20 (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén - a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy

b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.

(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély tekintetében

ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint

bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.21

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.22

(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg

a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - ideértve az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - legmagasabb számát,

b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - nem foglalkoztatható, valamint

c) az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.

(7)23 A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás - a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

(7a)24 A megállapodás

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,

b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,

e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves

határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.

(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),

b)25 a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,

c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,

d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, valamint

e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható időtartamát.

(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.

8. § (1)26 Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját.

(2)27 A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során

a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,

b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,

c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,

d) meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

(3)28

(4) A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során29

a)30 külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,

b)31 figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c)32 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

d)33

e)34 az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

(5)35

(6)36 A munkaadó:

a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b)37 segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor - a miniszter által meghatározott módon - tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,

c)38 szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.

(7)39 A munkavállaló

a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b) együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,

c)40 álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.

(7)41

II. Fejezet

FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS
SZERVEZETE

Országos Érdekegyeztető Tanács42

9. §43

10. §44

10/A. §45

11-13. §46

III. Fejezet

MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK47

Munkaerő-piaci szolgáltatások48

13/A. §49 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is elősegíti.

(2) A munkaerő-piaci szolgáltatást az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az álláskeresővel és a munkaerő-piaci szolgáltatást kérővel készített egyéni cselekvési tervvel is elősegíti.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,

b) a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is -,

c) a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai követelményeit,

d) az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,

e) a szolgáltatások igénybevételének, valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetek részére történő támogatás nyújtásának feltételeit, valamint

f) a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és szabályait,

g)50 az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásait igénybe vevő vagy kérő, álláskeresőként nem nyilvántartott személyek nyilvántartásának szabályait.

(5)51 A munkaerő-piaci programot és munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók szakmai támogatása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított közhasznú szervezet kedvezményezett részére továbbadási kötelezettséggel átadott szakmai támogatás nyújtásával is megvalósulhat. A szakmai támogatás továbbadásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított közhasznú szervezet a munkaerő-piaci programot és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtóval szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a kedvezményezettet jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés alapján terhelő kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket.

Képzések elősegítése

14. §52 (1)53 Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a)54 aki álláskereső,

b)55 aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,56

c)57 aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d)58 aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e)59 akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f)60 aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g)61 aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2)62 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és

a)63 a gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b)64 a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(3)65

(4)66 Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b)67 az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5)68 A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6)69 A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.

(7)70

(8)71

(9)72 Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(10)73

(11)74 A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. §75 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

15. §76

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

16. §77 (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó

a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és

b)78 a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.

(3)79 Ha a munkaadó szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet, feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.

(4)80 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.

16/A. §81

16/B. §82

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás83

17. §84 Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása85

18. §86 Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

18/A. §87 (1)88

(2)89

19. § (1)90

(2)91

19/A. §92

Munkaerő-piaci programok támogatása93

19/B. §94 (1)95 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

(2)96 Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3)97 Munkaerőpiaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.

(4)98 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.

Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása99

19/C. §100 Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai

20. §101 (1)102 A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14-16. §-ban, a 17-19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.

(2)103

(3)104 A 14. §-ban, a 16-18. §-okban, a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.

(4)105 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14-18. §-ban, valamint a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 25 év alatti fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

(5)106 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint

b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyújtandó képzési támogatás szabályait.

(6)107 Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása - jogszabály alapján - a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást - annak teljes időtartama alatt - a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv - a munkaadó kérelmére - a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

21. §108 (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:

a)109 a szerződést kötő közigazgatási hatóság nevét, székhelyét, az ügy számát,

b)110 a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is,

c)111 a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,

d)112 a közigazgatási hatóság által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,

e) az EK-szerződés 87-88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén

ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,

eb) a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,

f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,

g)113 a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,

h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,

i) a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését.

(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.

(4)114 Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni.

(5)115 A támogatások tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(7)116 Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.

IV. Fejezet

A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI117

22. §118 A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

23. §119

V. Fejezet

ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA120

24. §121 Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Álláskeresési járadék122

25. §123 (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b)124 az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

c)125

d)126 munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)127

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4)128 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a)129 háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint

b)130 közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá

c)131

d)132 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés

miatt kerül sor.

(5)133 Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.

(6)134 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.

Álláskeresési járadék mértéke135

26. §136 (1)137 Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5)138 Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6)139

(7)140 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8)141 A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama142

27. §143 (1)144 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:145

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

e)146 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

h)147 a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.

(2)148 Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3)149 Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

(4)150 Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)151

(6)152 A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.

(7)153

(8)154 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)155 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

(9a)156 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

(10)157 A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

(11)158 Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

(12)159 Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az - álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges - az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.

Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése160

28. §161 (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,

g) kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától.

(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

29. §162 (1)163 Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,

e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától,

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

(2)164 Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

(3)165

Nyugdíj előtti álláskeresési segély166

30. §167 (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a)168 rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

b)169 a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,

c)170 az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és

d)171 rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

e)172 korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

(2)173 Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

(3)174 Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4)175 Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)176 Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(6)177 Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)178 Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Költségtérítés

31. §179

32. §180 Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

33-34. §181

35. §182

Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések183

36. §184 (1)185 Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

(2)186 Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki

a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,

b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.

(3)187 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.

36/A. §188 A munkaadó - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetét kivéve - a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.189

36/B. §190 Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

(2)191 A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyeztetési eljárást nem folytat le.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

37. § (1)192 Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.

(3)193 Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni.194

(4)195 Az, aki az álláskereső halálát követően a álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.196

(5)197 Az ellátás tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6)198 Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.199

(7)200 Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(8)201 Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.

38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

VI. Fejezet

A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE202

Nemzeti Foglalkoztatási Alap203

39. §204 (1)205 A Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul.

(2)206 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével207

a)208 az álláskeresők ellátásának biztosítása,

b)209 a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

d)210 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,

e)211

f)212 hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,213

g)214 az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

h)215

i)216 az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.

(3)217 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:

a)218 szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

b)219

c)220 foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás finanszírozására;

e)221 a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;

f)-g)222

h)223

(4)224 Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége.

(5)225 A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6)226 A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával, kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.

(7)227

(8)228 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.

(9)229 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.

(10)230 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.

(11)231 Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza.

(12)232 A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:233

a) a külön jogszabályban meghatározott járulékkedvezmény megtérítésére szolgáló pénzeszközöket,

b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,

c)234 a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,

d)235 a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,

e)236 az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható pályázati pénzeszközöket,

f) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó pénzeszközöket,

g) a tranzakciós díjak finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

h)237 a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásra fordítható pénzeszközöket,

i)238

j)239 uniós forrás terhére - előleg bevonásával - megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

k)240 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.

(13)241

39/A. §242 (1)243 A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal - a képzési alaprész kivételével - a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze feletti rendelkezési jogra, valamint a képzési alaprész felhasználására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg.

(2)244 A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási céljait - kormányrendeletben foglaltak alapulvételével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.

(3)-(5)245

(6)-(7)246

(8)247 A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében dönthet248

a)249 a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c)250 a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 39. § (3) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentéséről.

(9)251 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak.

(10)252 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja meg.

(11)253 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot - ha az egyes alaprészek tekintetében törvény eltérően nem rendelkezik - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.

(12)254 A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá

a) gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,

b) ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt.

(13)255 Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozza meg.256

39/B. §257 (1)258 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.

(2)259

(3)260

(4)261

(5)262 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.

(6)263 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható.

(7)264 A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére - figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára - a Kormány egyedi felmentést adhat.

39/C. §265 (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:266

a)267 az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész;

b)268 a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka;

c)269

d)270

e)271 a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;

f)272 a központi költségvetési támogatás;

g)273 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;

h)274

i)275 egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

j)276 uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;

k)277 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

(2)278 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.

(3)279 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(4)280 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.

(5)281 A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

g)282 amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.

(6)283 A (4)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.

(7)284

39/D. §285 (1)286 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).

(2)287 Amennyiben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot.

(3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A feltöltés további lehetséges forrásai:

a) tervezett mértéket meghaladó bevételek;

b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.

(4)288 Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megállapított záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásáról a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(5)289 A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz - a miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott döntése alapján - a tárgyévet követően felhasználható.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok290

40. §291 (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.

(2)292 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható

a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;

b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;

c)293 a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére - foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása érdekében - támogatás nyújtására;

d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;

e) az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;

f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre;

g)294 a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra.

(3)295 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.

(4)296 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.297

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.

41. §298 (1)299 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.

(2)300 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.

(3)301 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terheli.

(4)302

VI/A. Fejezet303

41/A-42/B. §304

43. §305

43/A. §306

43/B. §307

43/C. §308

43/D. §309

44. §310

45. §311

46-46/B. §312

VII. Fejezet

47. §313 (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.314

(2)315 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területét, valamint a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével a járási hivatal munkaügyi szakigazgatási szervének székhelyét.

(3)316 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.317

(4)318 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

48. §319 Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg - a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból - a vizsgálatot végző szerv részére.

49. §320

50. §321

50/A. §322

51. §323

51/A. §324 (1)325 Az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat megállapodhat az álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, álláskeresési ellátásban részesülő álláskereső folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.

(2)326 Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező álláskeresőkről az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatja a jegyzőt.

(3)327 A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.

(4)328 Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként az álláskeresési ellátás folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások - a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra járó - összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.

(5)329 Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet annak felhasználásáról.

(6)330 Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az állami foglalkoztatási szerv a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére.

(7)331 A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodása szerint történik.

(8)332

(9)333 Az álláskeresőt az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség.

52. §334 Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az állami felnőttképzési intézmény feladatait, az állami felnőttképzési intézmény irányítását ellátó szervet, az állami felnőttképzési intézmény vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, az állami felnőttképzési intézmény irányításának rendjét és szabályait.335 Az állami felnőttképzési intézmény és az állami foglalkoztatási szerv - a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott - munkaerőpiaci képzések lebonyolításával kapcsolatos együttműködését, az állami felnőttképzési intézmény feladatai ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait a miniszter a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg.

53. §336 (1)-(2)337

(3)338

53/A. §339

VIII. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK340

54. § (1)341

(2)342 A 40. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb három hónapban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban természetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg.

(3)343 Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

(4)344 A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló álláskeresési ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni.345

(5)346 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott

a)347 kérelemre indult közigazgatási eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni,

b)348 hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró hatóság felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint a természetes személyazonosító adatait.

(6)349 Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított tizenöt napon belül kell dönteni.

(7)350 Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki.

(8)351 A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(9)352 Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ügyfél353

a)354

b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik, és

c)355 az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban bekövetkezett változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és

d) maga is aktívan keres munkahelyet, és

e)356 az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi,

f)357 részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,

g)358 a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

(9a)359 Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában, valamint az 51/A. § (9) bekezdésében meghatározott jelentkezési kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

(9b)360 A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.

(10)361 Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

(10a)362 Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

(10b)363 A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely - a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül - akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel

a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

b) a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

a foglalkoztató gondoskodik.

(10c)364 Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.

(11)365 Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - kérelmére - azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki

a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-5. alpontjaiban meghatározott feltételeknek és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9)-(10) bekezdésben foglaltak szerint

együttműködik.

(12)-(13)366

(14)367 Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott időponttól - törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha

a) kéri, vagy

b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy

c) meghalt, vagy

d)368 jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy elektronikus levél útján nem tesz eleget, vagy

e) a (9) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy

g) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszeres szociális segélyben részesül, vagy

h) külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, vagy

i) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy a Szoc. tv. 37/B. § (1) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttműködni.

(14a)369 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső

a) a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt,

b) rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú kereső tevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat, továbbá

c) - az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész,

d)370 terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e)371 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt.

(15)372 Az állami foglalkoztatási szerv hatósági ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az állami foglalkoztatási szerv a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.

(16)373 A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(17)374 Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés g)-i) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.

54/A. §375 (1)376 Az álláskeresési ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(5)377 Az elévülést megszakítja

a) igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,

b) az igénynek a bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,

c) az igény megegyezéssel történő módosítása,

d) az egyezségkötés, és

e) a kötelezett elismerése.

(5a)378 Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülési idő újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

54/B. §379 (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban - ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is - az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.

(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, döntéséről - az ügyfél kérelmére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki.

55. §380 (1)381 Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának

a)382 központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,

b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv

köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.

(2)383

56. § (1)384 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló - a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó - tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.

(2)385 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználására, valamint az azokból történő téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott,

a)386 az álláskeresési járadék és álláskeresési segély iránti kérelemnek helyt adó,387

b)388 az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítását szüneteltető, valamint megszüntető, továbbá389

c) a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósítását megszüntető

határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(3)390 Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alapján - a kijavítás kivételével - akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.

(4)391

56/A. §392 (1)393 Rendbírságot köteles fizetni

a)394 az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;

b)395 az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben a munkaügyi központ részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

(2)396 A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.

(3)-(4)397

57. §398 Az állami foglalkoztatási szerv határozata - ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot - bíróság által megváltoztatható. Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Adatvédelmi rendelkezések399

57/A. §400 (1)401 A miniszter, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:402

a)403 természetes személyazonosító adatok,

b)404 állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás,

c)405 lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési cím,

d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység),

e)406 az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,407

f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek),

g) jövedelemre vonatkozó adatok,

h)408 a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok,

i)409 munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),

j)410 az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,

k)411 a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatok,

l)412 az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez az álláskereső munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciáira, képességeire vonatkozó adatok,

m)413 a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét.

(2a)414 Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a)415 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c), e) és g) pontjai,

b)416 a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c) és e) pontjai,

c)417 a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)-d) és f)-h) pontjai,

d)418 az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaerő-piaci járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai

e)419 a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)-i) pontjai

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(4)420 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából e személyeknek az (1) bekezdés alapján kezelt, a (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott adatait közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(5)421 Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(6)422 A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.

(7)423 A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

(8)424 A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(9)425 Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.

(10)426

(11)427 Az állami foglalkoztatási szerv - a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével - hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.

(11)428 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis429

57/B. §430 (1)431 Az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerőpiaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a jegyző ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(3) Az adatbázis tartalmazza

1.432 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek tekintetében

a)433 az alábbi adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,

ab) a jogosult állampolgársága, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státusza,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,

ae) a jogosult társadalombiztosítási azonosító jele (taj-szám),

af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,

b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)-(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,

c) a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:

ca) munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,

cb) munkaerőpiaci programban történő részvétel,

cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,

cd) közfoglalkoztatásban való részvétel,

ce) munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítése,

cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,

cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:

da) a nyilvántartásba vétel időpontja,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,

ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,

ae) eddig betöltött munkaköreit,

af) a munkaügyi központtal történő együttműködésére vonatkozó adatokat,

ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

ah)434 a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását (FEOR kód),

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy

1. tényleges közfoglalkoztatott-e

2. képzésben vesz-e részt

3.435 foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e

4.436 rehabilitációs ellátásban részesül-e,

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.

(4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:

1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki

a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy

c) 50 éven felüli személy, vagy

d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy

f)437 egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;

2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;

3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki

a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved;

4.438 Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

(5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.

(6)439 A (3) bekezdés 1. pont aa)-ae) alpontja szerinti adatokat az Szt. 18/B. § szerinti nyilvántartást vezető hatóság továbbítja az adatbázisba. A (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzítheti.

(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.440

57/C. §441 (1)442 Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja

a) a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,

b) az Szt. 18/B. § szerinti nyilvántartást vezető hatóság számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adattovábbításhoz,

c) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez, és

d) az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez

szükséges hozzáférést.

(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban meghatározott adatokba betekinthet.

(3) A települési önkormányzat jegyzője a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(3a)443 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)-af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és 3. pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(4)444 Az állami felnőttképzési intézmény a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a)-b) alpontjaiban és 3. pont a)-e) alpontjaiban szereplő adataiba tekinthet be.

(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.

Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa445

57/D. §446 (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek szolgáltatnak:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,

c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

d) iskolai végzettsége, szakképesítése,

e) annak ténye, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,

f) Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),

g)447 intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) intézkedésbe történő belépés dátuma,

gb) munkaerő-piaci státusza,

gc) annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd) annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékkal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő önkéntes nyilatkozata alapján, nemzetiségének megjelölése,

gf) annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

gh) annak ténye, hogy 18 éven aluli gyermeket nevel-e saját háztartásában,

gi) annak ténye, hogy egyetlen felnőttből álló háztartásban él-e,

gj) annak ténye, hogy munkanélküli háztartásban él-e,

gk) annak ténye, hogy hajléktalan-e,

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státusza,

hc) annak ténye, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak ténye, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak ténye, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.

57/E. §448

Fogalommeghatározások és záró rendelkezések449

58. § (1)450 Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.

(3)451

(4)452

(5) E törvény alkalmazásában

a)453 munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya,

b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

c)454 munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván,

d)455 álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3.456 öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

4.457 az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,

e)458 kereső tevékenység: - az 1-5. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4.459 A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát,

f)460 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás,

g)461 kötelező legkisebb munkabér, minimálbér: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke,

h)462 öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,

i)463 öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki

ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

ic)464 a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,

j)465 munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,

k)466 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki467

1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,

2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,

3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,

l)468 rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 90 napot nem haladja meg,

m)469 megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek,

n)470 alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,

o)471 közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,

p)472 háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,

q)473 jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,

r)474 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,

s)475 egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy,

t)476 társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy,

u)477 elektronikus levél: az egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes,

v)478 munkaerőpiaci szolgáltatást kérő:

va) az a természetes személy, aki az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatását az álláskeresők ellátása és a foglalkoztatást elősegítő támogatások iránti kérelem benyújtása nélkül veszi igénybe vagy olyan támogatás érdekében veszi igénybe, amelynek nem feltétele az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, vagy

vb) az a munkaadó, aki harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése érdekében munkaerőigényt jelent be és közvetítést is kér,

v)479 harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat,

w)480 kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki 2014-2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból támogatásban részesül,

x)481 munkanélküli háztartás: az a háztartás, amelynek egyik tagja sem foglalkoztatott.

(6)482 A törvény alkalmazásában a

a)483 a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását;

b)484 munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)-f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a szolgálati viszony lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével,

c)485 a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell,

d)486 munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az a személy rendelkezik, aki az Mt. alapján munkaviszonyt létesíthet.

(7)487 Ahol jogszabály munkaügyi szakigazgatási szervet, munka- vagy munkaerőközvetítő szervet, munkaügyi szolgáltató irodát említ, ezen az állami foglalkoztatási szervet kell érteni.

(8)488 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg489

a)490 - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának,

b)491 az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek,492

c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,

d)493 a rendbírság kiszabásának, megfizetésének és kezelésének,

e)494 az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének,

f)495 a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit, továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát,

g)496

szabályait.

(8a)497

(9)498 Ahol e törvény

a)499 gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,

b) munkaviszonyt

említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.

(10)500 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.

(11)501

59. §502 (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(2)503 E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.504

(3)505 E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(4)506 E törvénynek

a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,

b)507 az álláskeresési ellátásra

vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

59/A. §508 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.

59/B. §509 (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.

(2) Ahol jogszabály

a) munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,

b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is

érteni kell.

(3) A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.

(5) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

59/C. §510 (1)511 A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék - a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt - egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

(3)512 A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.

59/D. §513 (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.

(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.

Az Európai Unió jogának való megfelelés514

60. §515 (1)516 Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i, 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának,

d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.



1  Kihirdetve: 1991. II. 23. A 2005. évi LXX. törvény 19. § (5) bekezdése alapján a „munkanélküli ellátás(ok)” kifejezés alatt az „álláskeresők támogatása” kifejezést is érteni kell. Ugyane törvény 19. § (7) bekezdése alapján a „a munkanélküli járadék” kifejezésen „álláskeresési járadék, álláskeresési segély” kifejezést is érteni kell.


2  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (6), 2011. évi CXCI. törvény 53. § a).


3  Az első mondat szövegét megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 39. §. Hatályos: 2004. I. 27-től.


4  Módosította: 2002. évi LIII. törvény 1. §, 2005. évi LXX. törvény 19. § (6).


5  Megállapította: 2007. évi I. törvény 96. § (1). Módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (5).


6  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 3. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


7  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


8  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 68. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


9  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.


10  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


11  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 2. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CXCI. törvény 54. § a).


12  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


13  Megállapította: 2014. évi XXX. törvény 4. §. Hatályos: 2014. VIII. 1-től.


14  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


15  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


16  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


17  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


18  Módosította: 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (5) c).


19  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


20  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 4. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


21  Lásd: 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet.


22  Lásd: 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet.


23  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2014. I. 2-től.


24  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (3). Hatályos: 2014. I. 2-től.


25  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (4). Hatályos: 2014. I. 2-től.


26  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


27  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (5). Hatályos: 2014. I. 1-től.


28  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXVI. törvény 77. § (2) a). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


29  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


30  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 96. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


31  Jelölését módosította: 1995. évi LII. törvény 2. § (2).


32  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


33  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.


34  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Jelölését módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (2).


35  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


36  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (3).


37  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 1. § (4). Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (1).


38  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 43. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


39  Módosította: 1993. évi XCVI. törvény 77. § a). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (3). Korábban (7) bekezdés már szerepelt.


40  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (6).


41  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LII. törvény 19. § (2). Hatálytalan: 1995. VII. 1-től.


42  Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 1. §. Hatályos: 2002. XII. 10-től.


43  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


44  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 2. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


45  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


46  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.


47  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


48  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


49  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (6). Hatályos: 2014. I. 1-től.


50  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 261. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


51  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 261. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


52  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 8. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


53  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


54  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


55  Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1). Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).


56  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).


57  Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


58  Beiktatta: 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § c).


59  Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosítva: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) alapján.


60  Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § a).


61  Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1).


62  Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (2). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § a).


63  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


64  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


65  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


66  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


67  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) a).


68  Számozását módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (2).


69  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 44. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


70  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CV. törvény 16. § (5). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


71  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXV. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2010. VIII. 1-től.


72  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


73  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


74  Számozását módosította: 2002. évi LIII. törvény 6. § (2).


75  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


76  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


77  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 21. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


78  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) b).


79  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 136. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


80  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 45. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


81  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § c). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) a). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


82  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § d). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) b). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


83  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § c). Hatályos 2011. I. 1-től.


84  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (3). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § c).


85  Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


86  Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


87  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 7. §. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) c). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


88  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


89  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLII. törvény 15. § (3) a). Hatálytalan: 2010. IV. 1-től.


90  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


91  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


92  A korábbi megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


93  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


94  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


95  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


96  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


97  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 10. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


98  Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 5. §. Módosította: 2002. évi XLVII. törvény 56. § (2) a), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXIII. törvény 10. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (3), 2012. évi LXXVI. törvény 20. § 1., 2014. évi XXXV. törvény 5. §.


99  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 7. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


100  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 7. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


101  Megállapította: 1995. évi CXXIV. törvény 6. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


102  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (8). Hatályos: 2014. I. 1-től.


103  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


104  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (9). Hatályos: 2014. I. 1-től.


105  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (10). Hatályos: 2014. I. 1-től.


106  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 24. §. Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).


107  Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 9. § (3). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2).


108  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 40. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


109  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


110  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 21. §.


111  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 71. §.


112  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


113  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 25. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


114  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


115  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (11). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


116  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


117  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 11. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


118  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 11. §. Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


119  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LI. törvény 27. § (7). Hatálytalan: 1997. VII. 1-től.


120  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § d). Hatályos: 2012. I. 1-től.


121  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 5. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § e).


122  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


123  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


124  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § f).


125  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXVI. törvény 12. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


126  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


127  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


128  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § h).


129  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) c).


130  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) d).


131  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (3). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


132  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 46. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


133  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 26. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § d), 2011. évi CXCI. törvény 54. § e).


134  Beiktatta: 2010. évi LXXV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 1-től.


135  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 6. §. Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: 2008. évi IV. törvény 1. § (1) f).


136  Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 7. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (8).


137  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 99. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


138  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


139  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § f). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


140  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.


141  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.


142  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 7. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


143  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 7. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


144  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § i), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) a).


145  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


146  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 47. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


147  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


148  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


149  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


150  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


151  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § g). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


152  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (3). Hatályos: 2010. III. 31-től.


153  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXVI. törvény 12. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


154  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 27. § (1). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).


155  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


156  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 100. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


157  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 8. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


158  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 8. §.


159  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (4). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § j).


160  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


161  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


162  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 8. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Lásd még: 2005. évi LXX. törvény 19. § (13).


163  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 3. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


164  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § h).


165  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXV. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2010. VIII. 1-től.


166  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 9. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


167  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 9. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


168  Módosította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) b).


169  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


170  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


171  Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 28. § a).


172  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 25. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


173  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


174  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § m).


175  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


176  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


177  Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § b).


178  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.


179  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § i). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


180  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 10. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


181  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXX. törvény 19. § (2). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


182  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi CXXIV. törvény 30. § (3). Hatálytalan: 1996. VII. 1-től.


183  Megállapítva: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5) alapján. Hatályos: 2010. III. 31-től.


184  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 16. §. Hatályos: 2000. II. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 55. § (2).


185  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 5. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


186  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


187  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (6). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).


188  Megállapította: 2009. évi CLII. törvény 19. § (5). Hatályos: 2010. IV. 1-től.


189  Lásd: 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet, 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet.


190  Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 127. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 225. § (2)-(3).


191  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (12). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


192  Megállapította: 1995. évi LII. törvény 13. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


193  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 17. §. Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) f).


194  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).


195  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Módosította: 2005. évi CV. törvény 16. § (7), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) g).


196  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).


197  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (13). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


198  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 13. § (2). Módosította: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1) h), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a). Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (1). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) h).


199  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (9).


200  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


201  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 12. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


202  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


203  Beiktatta: 1995. évi CXXIV. törvény 8. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


204  Megállapította: 1995. évi CXXIV. törvény 8. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


205  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


206  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 18. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


207  Módosította: 2001. évi LI. törvény 19. § (1).


208  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § n).


209  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (14). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


210  Megállapította: 2001. évi LI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


211  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


212  Beiktatta: 1999. évi CIX. törvény 20. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 28. § b).


213  Lásd: 2009. évi CXXIX. törvény 17. §, 2010. évi XCVIII. törvény 19. §, 2011. évi CXXXIII. törvény 12. §.


214  Jelölését módosította: 1999. évi CIX. törvény 20. § (1).


215  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


216  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


217  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) d).


218  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (1). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CXCI. törvény 53. § o). Módosította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) d).


219  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


220  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (3). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).


221  Megállapította: 2006. évi CXIV. törvény 1. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 50. § (7)-(8).


222  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


223  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


224  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (2). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § c).


225  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (15). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


226  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (16). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


227  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


228  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 14. § (5). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


229  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


230  Megállapította: 1998. évi LXXXVI. törvény 9. § (3). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


231  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (2). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


232  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


233  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


234  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (17). Hatályos: 2014. I. 1-től.


235  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (5). Hatályos: 2011. I. 1-től.


236  Megállapította: 2012. évi XXI. törvény 1. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


237  Megállapította: 2013. évi XLI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. IV. 19-től.


238  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


239  Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (12). Hatályos: 2009. VI. 1-től.


240  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 10. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.


241  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


242  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 19. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


243  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


244  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.


245  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


246  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


247  Beiktatta: 2005. évi LXX. törvény 12. § (2). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).


248  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (3). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


249  Módosítva: 2006. évi CXIV. törvény 50. § (10) c) alapján.


250  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) f).


251  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (4). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (4), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


252  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (4). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


253  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


254  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


255  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


256  Lásd: 18/2013. (VI. 11.) NGM rendelet.


257  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 20. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


258  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (10). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


259  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXVI. törvény 22. § (4) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


260  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXVI. törvény 22. § (4) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


261  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


262  Megállapította: 2011. évi XCIII. törvény 12. § (7). Hatályos: 2011. VII. 22-től. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


263  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (11). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


264  Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


265  Beiktatta: 1995. évi CXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


266  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


267  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


268  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


269  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § b). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


270  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


271  Megállapította: 2001. évi LI. törvény 19. § (12). Jelölését módosította: 2004. évi CI. törvény 248. §.


272  Jelölését módosította: 2004. évi CI. törvény 248. §.


273  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


274  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


275  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 45. §. Jelölését módosította: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) g), 84. § 2.


276  Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (13). Hatályos: 2009. VI. 1-től.


277  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


278  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) b).


279  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) b).


280  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


281  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 22. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


282  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 31. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


283  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 22. § (3). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


284  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LIII. törvény 53. § (1). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


285  Beiktatta: 2005. évi CLIII. törvény 87. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


286  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (12). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


287  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


288  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 32. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (5), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


289  Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (14). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (6), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 84. § 2.


290  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


291  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Hatályos: 2011. I. 1-től.


292  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) e).


293  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.


294  Beiktatta: 2013. évi XLI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


295  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


296  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c).


297  Lásd: 69/2012. (IV. 6.) Korm. rendelet, 103/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet 1-10. §.


298  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Hatályos: 2011. I. 1-től.


299  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


300  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


301  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), h).


302  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) f). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


303  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (14). Hatályos: 2011. I. 1-től.


304  A korábbi fejezetcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § k). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


305  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


306  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


307  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


308  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


309  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


310  A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § f). Hatálytalan: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 225. § (4).


311  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § g). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


312  A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


313  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. A korábbi megelőző fejezet- és alcímet hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


314  Lásd: 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet.


315  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (19). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


316  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 35. §. Módosította: 2011. évi CVI. törvény 56. § (1).


317  Lásd: 73/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet, 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet.


318  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


319  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.


320  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § l). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


321  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


322  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


323  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


324  Beiktatta: 1992. évi LXXX. törvény 77. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


325  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) i).


326  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


327  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


328  Módosította: 1996. évi CVII. törvény 29. §, 2005. évi LXX. törvény 19. § (3), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) j).


329  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


330  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


331  Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (9).


332  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


333  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


334  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 101. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c), 2012. évi LXXVI. törvény 20. § 2.


335  Lásd: 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet.


336  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 15. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A korábbi megelőző alcímet hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


337  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


338  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


339  Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


340  A címet megállapította: 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


341  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 21. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


342  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2010. évi CLIII. törvény 7. § (19).


343  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


344  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) k).


345  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).


346  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


347  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


348  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


349  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (3). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).


350  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


351  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


352  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 20. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


353  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


354  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


355  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § p).


356  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


357  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


358  Jelölését módosította: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2).


359  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


360  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (20). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


361  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


362  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


363  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § d).


364  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


365  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


366  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § f). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


367  Számozását módosította és szövegét megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1), (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


368  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


369  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 102. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


370  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 50. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


371  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 50. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


372  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 20. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §. Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1).


373  Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1).


374  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (6). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § g).


375  Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 28. §. Hatályos: 1998. I. 1-től. Ezt megelőzően keletkezett igények tekintetében is alkalmazni kell.


376  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 48. §. Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) l).


377  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 136. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


378  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 136. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


379  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 9. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


380  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 21. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


381  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (16). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


382  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (10).


383  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 21. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


384  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 28. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


385  Megállapította: 1995. évi LII. törvény 16. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


386  Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).


387  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


388  Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) m).


389  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


390  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 22. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


391  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LI. törvény 27. § (7). Hatálytalan: 1997. VII. 1-től.


392  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 17. §. Hatályos: 1995. VII. 1-től.


393  Megállapította: 2001. évi LXXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2001. XII. 22-től. Ezt követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.


394  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 50. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) n), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) c).


395  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (21). Hatályos: 2014. I. 1-től.


396  Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 19. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


397  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 2. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


398  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


399  Beiktatta: 1997. évi LI. törvény 24. § (2). Hatályos: 1997. VII. 1-től.


400  Beiktatta: 1997. évi LI. törvény 24. § (2). Hatályos: 1997. VII. 1-től.


401  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (11), 2011. évi CXCI. törvény 53. § q).


402  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


403  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 38. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


404  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 38. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


405  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (22). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


406  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) o).


407  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


408  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


409  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 29. §. Jelölését módosította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (3).


410  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


411  Beiktatta: 2013. évi XLI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


412  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (23). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


413  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (23). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


414  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


415  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


416  Módosítva: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) ba) alapján.


417  Beiktatta: 2005. évi LXX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 13-tól.


418  Megállapította: 2003. évi XCIV. törvény 1. § (2). Jelölését módosította: 2005. évi LXX. törvény 16. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2009. évi LXXVII. törvény 178. § f).


419  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 56. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


420  Megállapította: 2013. évi CCXXV. törvény 13. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


421  Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.


422  Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 11. § (3). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


423  Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 11. § (4). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


424  Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.


425  Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.


426  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § m). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


427  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 26. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


428  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 154. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


429  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


430  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


431  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) b), 2011. évi CXCI. törvény 53. § r).


432  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) b).


433  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 5. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


434  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


435  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) c).


436  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


437  Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 186. §.


438  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


439  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 12. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.


440  Lásd: 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet.


441  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 16. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


442  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 13. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.


443  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 57. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


444  Módosítva: 2011. évi CXCI. törvény 53. § s) alapján.


445  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (24). Hatályos: 2014. I. 1-től.


446  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (24). Hatályos: 2014. I. 1-től.


447  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (5). Hatályos: 2014. III. 15-től.


448  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi LXI. törvény 238. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Lásd: 2006. évi CXXXI. törvény 207. §.


449  A címet beiktatta: 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


450  A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


451  Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


452  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (3). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


453  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (1). Módosította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (7) a).


454  Megállapította: 1995. évi LII. törvény 18. § (1). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


455  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 26. §. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2007. évi I. törvény 127. § (2) b). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


456  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


457  Megállapította: 2009. évi CLII. törvény 19. § (6). Hatályos: 2010. IV. 1-től.


458  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


459  Módosította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (7) b).


460  Megállapította: 2011. évi CV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.


461  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 18. § (3). Hatályos: 1995. VII. 1-től.


462  Beiktatta: 1996. évi LIX. törvény 10. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 29. § b).


463  Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 27. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


464  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 31. §.


465  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 31. §. Módosította: 2001. évi XXIV. törvény 19. § (1), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) d).


466  Beiktatta: 1996. évi CVII. törvény 36. § (2). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


467  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4). Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).


468  Beiktatta: 1996. évi CVII. törvény 36. § (2). Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


469  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 179. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 54. § n).


470  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (17). Hatályos: 2011. I. 1-től.


471  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 24. §. Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 87. §.


472  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Módosította: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bb).


473  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bb).


474  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Hatályos: 2003. I. 1-től.


475  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 251. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


476  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 251. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


477  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


478  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (25). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


479  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 6. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


480  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (25). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


481  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 261. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.


482  Beiktatta: 1992. évi LXXX. törvény 78. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


483  Módosította: 2007. évi XC. törvény 25. § (2) a), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) p).


484  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (4). Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (3), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) q), 2012. évi CCXVI. törvény 11. § f).


485  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 18. § (4). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) r).


486  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (26). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


487  Számozását módosította: 1992. évi LXXX. törvény 78. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


488  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (5). Hatályos: 2003. I. 1-től.


489  A felvezető szövegrészt módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


490  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (7). Hatályos: 2010. III. 31-től.


491  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 18. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § i).


492  Lásd: 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet, 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet.


493  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.


494  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.


495  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (27). Hatályos: 2014. I. 1-től.


496  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) g). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


497  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § o). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


498  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (6). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.


499  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § u).


500  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től.


501  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § p). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


502  Beiktatta: 2001. évi LXXVIII. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.


503  Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).


504  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).


505  Megállapította: 2007. évi I. törvény 96. § (4). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


506  Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


507  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


508  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (18). Hatályos: 2011. I. 1-től.


509  Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 2012. VI. 27-től.


510  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


511  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 52. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


512  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 52. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


513  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


514  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 96. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


515  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (8). Hatályos: 2010. III. 31-től.


516  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 7. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!