Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2015.IX.2.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1

A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.

2. §3 (1)4 A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.

(2)5 A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3)6 Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

3. § (1)7 A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.

(2)8

(3)9

(4)10 Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.

(5)11 Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.

4. § (1)12 Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.

(2) A munkaerőpiaci szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

5. § (1)13 A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, a közfoglalkoztatás szervezését, illetve egyéb eszközöket kell alkalmazni.

(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.

6. § (1)14 Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2)15 Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.

(3)16 Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet.

(4)17 A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b)18 vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.

(5)19 A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.

7. §20 (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén - a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy

b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.

(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély tekintetében

ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint

bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.21

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.22

(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg

a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - ideértve az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - legmagasabb számát,23

b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - nem foglalkoztatható, valamint

c) az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.

(7)24 A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás - a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

(7a)25 A megállapodás

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,

b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,

e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves

határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.

(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),

b)26 a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,

c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,

d)27 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,

e)28 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,

f)29 a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint

g)30 ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.

(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.

8. § (1)31 Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját.

(2)32 A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során

a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,

b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,

c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,

d) meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

(3)33

(4) A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során34

a)35 külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,

b)36 figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c)37 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

d)38

e)39 az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

(5)40

(6)41 A munkaadó:

a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b)42 segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,

c)43 szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.

(7)44 A munkavállaló

a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b) együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,

c)45 álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.

(7)46

II. Fejezet

FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS
SZERVEZETE

Országos Érdekegyeztető Tanács47

9. §48

10. §49

10/A. §50

11-13. §51

III. Fejezet

MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK52

Munkaerő-piaci szolgáltatások53

13/A. §54 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is elősegíti.

(2)55 A munkaerő-piaci szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.

(2a)56 A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)57 Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az egyéni cselekvési tervvel is elősegíti.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,

b)58 a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, - ideértve az egyes munkaadói és munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is -,

c) a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai követelményeit,

d) az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,

e) a szolgáltatások igénybevételének, valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetek részére történő támogatás nyújtásának feltételeit, valamint

f)59 a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának, valamint a szolgáltatás igénybevételének biztosítása érdekében, a szolgáltatás időtartama alatt az arra rászoruló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó gondozásával, ápolásával, továbbá gyermek (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermek) felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítésének feltételeit és szabályait,

g)60 az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásait igénybe vevő vagy kérő, álláskeresőként nem nyilvántartott személyek nyilvántartásának szabályait,

h)61 - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az a) pontban meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért járó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat,

i)62 az a) pontban meghatározott eljárás során a szakértő igénybevételének - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben nem szabályozott - szabályait.

(5)63 A munkaerő-piaci programot és munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók szakmai támogatása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított közhasznú szervezet kedvezményezett részére továbbadási kötelezettséggel átadott szakmai támogatás nyújtásával is megvalósulhat. A szakmai támogatás továbbadásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított közhasznú szervezet a munkaerő-piaci programot és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtóval szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a kedvezményezettet jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés alapján terhelő kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket.

Képzések elősegítése

14. §64 (1)65 Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a)66 aki álláskereső,

b)67 aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,68

c)69 aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d)70 aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e)71 akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f)72 aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g)73 aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2)74 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és

a)75 a gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b)76 a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(3)77

(4)78 Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b)79 az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

c)80 a képzésben történő részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, a képzés időtartama alatt az arra rászoruló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítése

adható.

(5)81 A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6)82 A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.

(7)83

(8)84

(9)85 Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(10)86

(11)87 A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. §88 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

15. §89

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

16. §90 (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó

a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és

b)91 a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

(2)92 Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.

(3)93 Ha a munkaadó szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet, feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.

(4)94 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.

16/A. §95

16/B. §96

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás97

17. §98 Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása99

18. §100 Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

18/A. §101 (1)102

(2)103

19. § (1)104

(2)105

19/A. §106

Munkaerő-piaci programok támogatása107

19/B. §108 (1)109 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

(2)110 Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3)111 Munkaerőpiaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.

(4)112 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.

Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása113

19/C. §114 Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai

20. §115 (1)116 A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14-16. §-ban, a 17-19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.

(2)117

(3)118 A 14. §-ban, a 16-18. §-okban, a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.

(4)119 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14-18. §-ban, valamint a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 25 év alatti fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

(5)120 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint

b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyújtandó képzési támogatás szabályait.

(6)121 Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása - jogszabály alapján - a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást - annak teljes időtartama alatt - a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv - a munkaadó kérelmére - a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

21. §122 (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:

a)123 a szerződést kötő közigazgatási hatóság nevét, székhelyét, az ügy számát,

b)124 a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is,

c)125 a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,

d)126 a közigazgatási hatóság által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,

e) az EK-szerződés 87-88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén

ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,

eb) a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,

f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,

g)127 a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,

h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,

i) a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését.

(2a)128 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését.

(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.

(4)129 Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni.

(5)130 A támogatások tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(7)131 Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.

IV. Fejezet

A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI132

22. §133 A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

23. §134

V. Fejezet

ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA135

24. §136 Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Álláskeresési járadék137

25. §138 (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b)139 az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

c)140

d)141 munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)142

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4)143 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a)144 háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint

b)145 közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá

c)146

d)147 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés

miatt kerül sor.

(5)148 Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.

(6)149 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.

Álláskeresési járadék mértéke150

26. §151 (1)152 Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5)153 Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6)154

(7)155 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8)156 A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama157

27. §158 (1)159 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d) a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés- és az elzárásbüntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.

(2)160 Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3)161 Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

(4)162 Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)163 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesül.

(6)164 A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.

(7)165

(8)166 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)167 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

(9a)168 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

(10)169 A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

(11)170 Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

(12)171 Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az - álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges - az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.

Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése172

28. §173 (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,

g) kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától.

(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

29. §174 (1)175 Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a)176 terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

d)177 rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,

e)178 a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

(2)179 Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

(3)180

Nyugdíj előtti álláskeresési segély181

30. §182 (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a)183 rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

b)184 a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,

c)185 az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és

d)186 rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

e)187 korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

(2)188 Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

(3)189 Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4)190 Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)191 Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(6)192 Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)193 Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Költségtérítés

31. §194

32. §195 Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

33-34. §196

35. §197

Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések198

36. §199 (1)200 Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

(2)201 Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki

a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,

b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.

(3)202 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.

36/A. §203 (1) A munkaadó - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve - a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni.

(2) A munkaadó - ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról igazolólapot állít ki, és azt a nevelőszülőnek átadja.

36/B. §204 (1) Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

(2)205 A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

37. § (1)206 Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.

(3)207 Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni.208

(4)209 Az, aki az álláskereső halálát követően a álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.210

(5)211 Az ellátás tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6)212 Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.213

(7)214 Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(8)215 Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.

38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

VI. Fejezet

A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE216

Nemzeti Foglalkoztatási Alap217

39. §218 (1)219 A Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul.

(2)220 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével221

a)222 az álláskeresők ellátásának biztosítása,

b)223 a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

d)224 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,

e)225

f)226 hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,227

g)228 az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

h)229

i)230 az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.

(3)231 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:

a)232 szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

b)233

c)234 foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

d)235 bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

e)236 a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;

f)-g)237

h)238

(4)239 Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége.

(5)240 A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6)241 A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával, kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.

(7)242

(8)243 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.

(9)244 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.

(10)245 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.

(11)246 Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza.

(12)247 A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:248

a)249

b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,

c)250 a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,

d)251 a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,

e)252 az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható pályázati pénzeszközöket,

f) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó pénzeszközöket,

g)253 a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat,

h)254 a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásra fordítható pénzeszközöket,

i)255

j)256 uniós forrás terhére - előleg bevonásával - megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

k)257 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.

(13)258 A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.

39/A. §259 (1)260 A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal - a képzési alaprész kivételével - a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze feletti rendelkezési jogra, valamint a képzési alaprész felhasználására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg.

(2)261 A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási céljait - kormányrendeletben foglaltak alapulvételével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.

(3)-(5)262

(6)-(7)263

(8)264 A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében dönthet265

a)266 a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c)267 a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 39. § (3) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentéséről.

(9)268 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak.

(10)269 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja meg.

(11)270 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot - ha az egyes alaprészek tekintetében törvény eltérően nem rendelkezik - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.

(12)271 A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá

a) gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,

b) ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt.

(13)272 Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozza meg.273

39/B. §274 (1)275 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.

(2)276

(3)277

(4)278

(5)279 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.

(6)280 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható.

(7)281 A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére - figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára - a Kormány egyedi felmentést adhat.

39/C. §282 (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:283

a)284 az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész;

b)285 a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka;

c)286

d)287

e)288 a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;

f)289 a központi költségvetési támogatás;

g)290 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;

h)291

i)292 egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

j)293 uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;

k)294 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

(2)295 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.

(3)296 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(4)297 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.

(5)298 A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

g)299 amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.

(6)300 A (4)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.

(7)301

39/D. §302 (1)303 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).

(2)304 Amennyiben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot.

(3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A feltöltés további lehetséges forrásai:

a) tervezett mértéket meghaladó bevételek;

b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.

(4)305 Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megállapított záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásáról a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(5)306 A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz - a miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott döntése alapján - a tárgyévet követően felhasználható.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok307

40. §308 (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.

(2)309 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható

a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;

b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;

c)310 a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére - foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása érdekében - támogatás nyújtására;

d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;

e) az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;

f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre;

g)311 a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra.

(3)312 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.

(4)313 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.314

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.

41. §315 (1)316 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.

(2)317 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.

(3)318 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terheli.

(4)319

VI/A. Fejezet320

41/A-42/B. §321

43. §322

43/A. §323

43/B. §324

43/C. §325

43/D. §326

44. §327

45. §328

46-46/B. §329

VII. Fejezet

47. §330 (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.331

(2)332 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a járási hivatal mint állami foglalkoztatási szerv - általános szabályoktól eltérő - illetékességi területét rendeletben állapítsa meg.333

(3)334 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.335

(4)336 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(5)337 Felhatalmazás kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 36/A. § szerinti igazolólap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

48. §338 Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg - a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból - a vizsgálatot végző szerv részére.

49. §339

50. §340

50/A. §341

51. §342

51/A. §343 (1)344 Az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat megállapodhat az álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, álláskeresési ellátásban részesülő álláskereső folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.

(2)345 Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező álláskeresőkről az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatja a jegyzőt.

(3)346 A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.

(4)347 Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként az álláskeresési ellátás folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások - a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra járó - összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.

(5)348 Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet annak felhasználásáról.

(6)349 Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az állami foglalkoztatási szerv a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére.

(7)350 A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodása szerint történik.

(8)351

(9)352 Az álláskeresőt az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség.

52. §353 Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az állami felnőttképzési intézmény feladatait, az állami felnőttképzési intézmény irányítását ellátó szervet, az állami felnőttképzési intézmény vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, az állami felnőttképzési intézmény irányításának rendjét és szabályait.354 Az állami felnőttképzési intézmény és az állami foglalkoztatási szerv - a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott - munkaerőpiaci képzések lebonyolításával kapcsolatos együttműködését, az állami felnőttképzési intézmény feladatai ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait a miniszter a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg.

53. §355 (1)-(2)356

(3)357

53/A. §358

VIII. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK359

54. § (1)360

(2)361 A 40. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb három hónapban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban természetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg.

(3)362 Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

(4)363 A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló álláskeresési ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni.364

(5)365 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott

a)366 kérelemre indult közigazgatási eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni,

b)367 hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró hatóság felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint a természetes személyazonosító adatait.

(6)368 Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított tizenöt napon belül kell dönteni.

(7)369 Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki.

(8)370 A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(9)371 Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ügyfél372

a)373

b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik, és

c)374 az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban bekövetkezett változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és

d) maga is aktívan keres munkahelyet, és

e)375 az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi,

f)376 részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,

g)377 a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

(9a)378 Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában, valamint az 51/A. § (9) bekezdésében meghatározott jelentkezési kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

(9b)379 A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.

(10)380 Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

(10a)381 A 25. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül munkaerő-piaci szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

(10b)382 A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely - a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül - akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel

a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

b)383 a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül a népegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

a foglalkoztató gondoskodik.

(10c)384 Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.

(11)385 Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - a (12) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - kérelmére azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki

a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-5. alpontjában meghatározott feltételeknek és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés szerint

együttműködik.

(12)386 Az állami foglalkoztatási szerv a gyermekgondozási segélyben részesülő személyt - kérelmére - a (11) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, akkor veszi álláskeresőként nyilvántartásba, ha annak folyósítása alatt, a családok támogatásáról szóló törvény szerint keresőtevékenységet folytathat.

(13)387 A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet.

(14)388 Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott időponttól - törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha

a) kéri, vagy

b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy

c) meghalt, vagy

d)389 jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy elektronikus levél útján nem tesz eleget, vagy

e)390 a (9) bekezdés c) és e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy

g)391

h)392 külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli.

i)393

(14a)394 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása - a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - szünetel, ha az álláskereső

a)395 az állami foglalkoztatási szerv által támogatott, vagy az állami felnőttképzési szerv által szervezett képzésben vesz részt,

b)396 rövid, 120 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat,

c) - az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész,

d) terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt, továbbá

f) szabadságvesztés időtartama alatt.

(14b)397 Az álláskereső (9) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettsége a (14a) bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt is fennáll.

(15)398 Az állami foglalkoztatási szerv hatósági ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az állami foglalkoztatási szerv a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.

(16)399 A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(17)400 Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.

(18)401 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozási segélyre és gyermekgondozási díjra való jogosultságának bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak folyósítása alatt a családok támogatásáról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint nem folytathat keresőtevékenységet, vagy keresőtevékenységet folytathat, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.

54/A. §402 (1)403 Az álláskeresési ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(5)404 Az elévülést megszakítja

a) igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,

b) az igénynek a bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,

c) az igény megegyezéssel történő módosítása,

d) az egyezségkötés, és

e) a kötelezett elismerése.

(5a)405 Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülési idő újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

54/B. §406 (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban - ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is - az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.

(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, döntéséről - az ügyfél kérelmére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki.

55. §407 (1)408 Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának

a)409 központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,

b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv

köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.

(2)410

56. § (1)411 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló - a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó - tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.

(2)412 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználására, valamint az azokból történő téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott,

a)413 az álláskeresési járadék és álláskeresési segély iránti kérelemnek helyt adó,414

b)415 az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítását szüneteltető, valamint megszüntető, továbbá416

c) a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósítását megszüntető

határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(3)417 Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alapján - a kijavítás kivételével - akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.

(4)418

56/A. §419 (1)420 Rendbírságot köteles fizetni

a)421 az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;

b)422 az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkozatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

(2)423 A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.

(3)-(4)424

57. §425 Az állami foglalkoztatási szerv határozata - ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot - bíróság által megváltoztatható. Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Adatvédelmi rendelkezések426

57/A. §427 (1)428 A miniszter, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:429

a)430 természetes személyazonosító adatok,

b)431 állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének ténye,

c)432 lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési cím,

d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység),

e)433 az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,

f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek),

g) jövedelemre vonatkozó adatok,

h)434 a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok,

i)435 munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),

j)436 az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,

k)437 a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatok,

l)438 az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatok,

m)439 a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét.

(2a)440 Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a)441 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c), e) és g) pontjai,

b)442 a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c) és e) pontjai,

c)443 a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)-d) és f)-h) pontjai,

d)444 az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaerő-piaci járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai

e)445 a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)-i) pontjai

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(4)446 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából e személyeknek az (1) bekezdés alapján kezelt, a (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott adatait közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(5)447 Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(6)448 A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.

(7)449 A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

(8)450 A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(9)451 Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.

(10)452 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(11)453 Az állami foglalkoztatási szerv - a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével - hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.

(11)454

Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis455

57/B. §456 (1)457 Az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(3) Az adatbázis tartalmazza

1.458 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében459

a)460 az alábbi adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,

ab) a jogosult állampolgársága, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státusza,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,

ae) a jogosult társadalombiztosítási azonosító jele (taj-szám),

af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,

b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)-(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,

c) a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:

ca) munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,

cb) munkaerőpiaci programban történő részvétel,

cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,

cd) közfoglalkoztatásban való részvétel,

ce) munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítése,

cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,

cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:

da) a nyilvántartásba vétel időpontja,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,

ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,

ae) eddig betöltött munkaköreit,

af)461 az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésére vonatkozó adatokat,

ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

ah)462 a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását (FEOR kód),

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy

1. tényleges közfoglalkoztatott-e

2. képzésben vesz-e részt

3.463 foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e

4.464 rehabilitációs ellátásban részesül-e,

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.

(4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:

1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki

a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy

c) 50 éven felüli személy, vagy

d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy

f)465 egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;

2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;

3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki

a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved;

4.466 Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

(5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.

(6)467 A (3) bekezdés 1. pont aa)-ae) alpontja szerinti adatokat az Szt. 18/B. § szerinti nyilvántartást vezető hatóság továbbítja az adatbázisba. A (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzítheti.

(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.468

(9)469 Az adatbázis a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet benyújtó (a továbbiakban együtt: elismerést kérő) közfoglalkoztatott, valamint az idegenrendészeti hatóság döntése alapján kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatott esetében a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, továbbá a (3) bekezdés 2. a) pont aa), ac) és ad) alpontjában, valamint a (3) bekezdés 2. b) pont bb)-bf) alpontjában meghatározott adatokat tartalmazza.

(10)470 Az elismerést kérő adatait az állami foglalkoztatási szerv a menekültügyi hatóság elismerésre irányuló kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedéséről szóló értesítése alapján az adatbázisból haladéktalanul törli, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.

57/C. §471 (1)472 Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja

a)473 a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a járási hivatal számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,

b) az Szt. 18/B. § szerinti nyilvántartást vezető hatóság számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adattovábbításhoz,

c) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez, és

d)474 az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatátvételhez

szükséges hozzáférést.

(2)475 A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban és a (9) bekezdésében meghatározott adatokba betekinthet.

(3)476 A járási hivatal a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(3a)477 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)-af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és 3. pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(4)478 Az állami felnőttképzési intézmény a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) és b) alpontjában és 3. pont a)-e) alpontjában meghatározott adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.

Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa479

57/D. §480 (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek szolgáltatnak:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,

c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

d) iskolai végzettsége, szakképesítése,

e) annak ténye, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,

f) Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),

g)481 intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) intézkedésbe történő belépés dátuma,

gb) munkaerő-piaci státusza,

gc) annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd) annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékkal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő önkéntes nyilatkozata alapján, nemzetiségének megjelölése,

gf) annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

gh) annak ténye, hogy 18 éven aluli gyermeket nevel-e saját háztartásában,

gi) annak ténye, hogy egyetlen felnőttből álló háztartásban él-e,

gj) annak ténye, hogy munkanélküli háztartásban él-e,

gk) annak ténye, hogy hajléktalan-e,

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státusza,

hc) annak ténye, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak ténye, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak ténye, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.

(6)482 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket a miniszter kezdeményezheti.

57/E. §483

Fogalommeghatározások és záró rendelkezések484

58. § (1)485 Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.

(3)486

(4)487

(5) E törvény alkalmazásában

a)488 munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,

b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

c)489 munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,

d)490 álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3.491 öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

4.492 az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,

e)493 kereső tevékenység: - az 1-5. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4.494 Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

5.495 A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.

f)496 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás,

g)497 kötelező legkisebb munkabér, minimálbér: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke,

h)498 öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,

i)499 öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki

ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

ic)500 a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,

j)501 munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,

k)502 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki503

1.504 terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,

2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,

3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,

l)505 rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 120 napot nem haladja meg,

m)506 megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek,

n)507 alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,

o)508 közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,

p)509 háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,

q)510 jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,

r)511 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,

s)512 egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy,

t)513 társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy,

u)514 elektronikus levél: az egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes,

v)515

v)516 harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat,

w)517 kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki 2014-2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból támogatásban részesül,

x)518 munkanélküli háztartás: az a háztartás, amelynek egyik tagja sem foglalkoztatott.

(6)519 A törvény alkalmazásában a

a)520 a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjának lemondását, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását;

b)521 munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, (2) bekezdés h) pontjában vagy 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott okból történő felmentésével,

c)522 a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell,

d)523 munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az a személy rendelkezik, aki az Mt. alapján munkaviszonyt létesíthet.

(7)524

(8)525 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg526

a)527 - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának,

b)528 az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek,529

c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,

d)530 a rendbírság kiszabásának, megfizetésének és kezelésének,

e)531 az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének,

f)532 a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit, továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát,

g)533 a munkaadó munkaerőigénye bejelentése módjának és formájának

szabályait.

(8a)534

(9)535 Ahol e törvény

a)536 gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, terhességi-gyermekágyi segélyt, csecsemőgondozási díjat, gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,

b) munkaviszonyt

említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.

(10)537 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.

(11)538

59. §539 (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(2)540 E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.541

(3)542 E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(4)543 E törvénynek

a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,

b)544 az álláskeresési ellátásra

vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

59/A. §545 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.

59/B. §546 (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.

(2) Ahol jogszabály

a) munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,

b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is

érteni kell.

(3) A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.

(5) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

59/C. §547 (1)548 A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék - a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt - egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

(3)549 A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.

59/D. §550 (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.

(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.

59/E. §551 E törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés552

60. §553 (1)554 Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i, 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának,

d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

f)555 a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.



1  Kihirdetve: 1991. II. 23. A 2005. évi LXX. törvény 19. § (5) bekezdése alapján a „munkanélküli ellátás(ok)” kifejezés alatt az „álláskeresők támogatása” kifejezést is érteni kell. Ugyane törvény 19. § (7) bekezdése alapján a „a munkanélküli járadék” kifejezésen „álláskeresési járadék, álláskeresési segély” kifejezést is érteni kell.


2  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (6), 2011. évi CXCI. törvény 53. § a).


3  Az első mondat szövegét megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 39. §. Hatályos: 2004. I. 27-től.


4  Módosította: 2002. évi LIII. törvény 1. §, 2005. évi LXX. törvény 19. § (6).


5  Megállapította: 2007. évi I. törvény 96. § (1). Módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (5).


6  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 3. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


7  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


8  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 68. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


9  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.


10  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


11  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 2. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CXCI. törvény 54. § a).


12  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


13  Megállapította: 2014. évi XXX. törvény 4. §. Hatályos: 2014. VIII. 1-től.


14  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


15  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


16  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


17  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


18  Módosította: 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (5) c).


19  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


20  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 4. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


21  Lásd: 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet.


22  Lásd: 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet.


23  Lásd: 19/2015. (VII. 3.) NGM rendelet.


24  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2014. I. 2-től.


25  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (3). Hatályos: 2014. I. 2-től.


26  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (4). Hatályos: 2014. I. 2-től.


27  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (1) 1.


28  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 164. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


29  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 164. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


30  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 164. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


31  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


32  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (5). Hatályos: 2014. I. 1-től.


33  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXVI. törvény 77. § (2) a). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


34  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


35  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 96. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


36  Jelölését módosította: 1995. évi LII. törvény 2. § (2).


37  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


38  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.


39  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Jelölését módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (2).


40  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


41  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (3).


42  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 1. § (4). Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (1), 2014. évi XCIX. törvény 182. § (1) 2.


43  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 43. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


44  Módosította: 1993. évi XCVI. törvény 77. § a). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (3). Korábban (7) bekezdés már szerepelt.


45  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (6).


46  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LII. törvény 19. § (2). Hatálytalan: 1995. VII. 1-től.


47  Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 1. §. Hatályos: 2002. XII. 10-től.


48  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


49  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 2. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


50  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


51  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.


52  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


53  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


54  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (6). Hatályos: 2014. I. 1-től.


55  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (1) 3.


56  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


57  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (1) 4.


58  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


59  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


60  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 261. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


61  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


62  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


63  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 261. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


64  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 8. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


65  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


66  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


67  Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1). Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).


68  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).


69  Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 1.


70  Beiktatta: 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § c).


71  Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosítva: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) alapján.


72  Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § a).


73  Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1).


74  Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (2). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § a).


75  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


76  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


77  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


78  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


79  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) a).


80  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 166. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


81  Számozását módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (2).


82  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 44. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


83  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CV. törvény 16. § (5). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


84  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXV. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2010. VIII. 1-től.


85  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


86  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


87  Számozását módosította: 2002. évi LIII. törvény 6. § (2).


88  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


89  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


90  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 21. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


91  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) b).


92  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 167. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


93  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 136. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


94  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 167. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


95  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § c). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) a). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


96  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § d). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) b). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


97  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § c). Hatályos 2011. I. 1-től.


98  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (3). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § c).


99  Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


100  Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


101  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 7. §. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) c). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


102  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


103  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLII. törvény 15. § (3) a). Hatálytalan: 2010. IV. 1-től.


104  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


105  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


106  A korábbi megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


107  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


108  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


109  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


110  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


111  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 10. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


112  Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 5. §. Módosította: 2002. évi XLVII. törvény 56. § (2) a), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXIII. törvény 10. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (3), 2012. évi LXXVI. törvény 20. § 1., 2014. évi XXXV. törvény 5. §.


113  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 7. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


114  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 7. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


115  Megállapította: 1995. évi CXXIV. törvény 6. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


116  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (8). Hatályos: 2014. I. 1-től.


117  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


118  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (9). Hatályos: 2014. I. 1-től.


119  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (10). Hatályos: 2014. I. 1-től.


120  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 24. §. Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).


121  Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 9. § (3). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2).


122  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 40. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


123  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


124  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 21. §.


125  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 71. §.


126  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


127  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 25. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


128  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 168. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


129  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


130  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (11). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


131  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


132  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 11. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


133  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 11. §. Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


134  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LI. törvény 27. § (7). Hatálytalan: 1997. VII. 1-től.


135  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § d). Hatályos: 2012. I. 1-től.


136  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 5. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § e).


137  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


138  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


139  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § f).


140  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXVI. törvény 12. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


141  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


142  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


143  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § h).


144  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) c).


145  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) d).


146  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (3). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


147  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 46. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


148  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 26. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § d), 2011. évi CXCI. törvény 54. § e).


149  Beiktatta: 2010. évi LXXV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 1-től.


150  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 6. §. Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: 2008. évi IV. törvény 1. § (1) f).


151  Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 7. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (8).


152  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 99. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


153  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


154  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § f). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


155  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.


156  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.


157  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 7. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


158  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 7. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


159  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 169. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


160  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


161  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


162  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


163  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 169. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


164  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (3). Hatályos: 2010. III. 31-től.


165  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXVI. törvény 12. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


166  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 27. § (1). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).


167  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


168  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 100. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


169  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 8. §. Módosította: 2015. évi CXI. törvény 45. § a).


170  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 8. §.


171  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (4). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § j).


172  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


173  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


174  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 8. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Lásd még: 2005. évi LXX. törvény 19. § (13).


175  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 3. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


176  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 2.


177  Módosította: 2015. évi CXI. törvény 45. § b).


178  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 170. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


179  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § h).


180  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXV. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2010. VIII. 1-től.


181  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 9. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


182  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 9. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


183  Módosította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) b).


184  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


185  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


186  Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 28. § a).


187  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 25. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


188  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (2). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 3.


189  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § m).


190  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


191  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


192  Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § b).


193  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.


194  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § i). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


195  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 10. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


196  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXX. törvény 19. § (2). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


197  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi CXXIV. törvény 30. § (3). Hatálytalan: 1996. VII. 1-től.


198  Megállapítva: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5) alapján. Hatályos: 2010. III. 31-től.


199  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 16. §. Hatályos: 2000. II. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 55. § (2).


200  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 5. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


201  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


202  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (6). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).


203  Megállapította: 2015. évi VI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


204  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 171. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


205  Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) a).


206  Megállapította: 1995. évi LII. törvény 13. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


207  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 17. §. Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) f).


208  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).


209  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Módosította: 2005. évi CV. törvény 16. § (7), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) g).


210  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).


211  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (13). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


212  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 13. § (2). Módosította: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1) h), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a). Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (1). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) h).


213  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (9).


214  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


215  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 12. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


216  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


217  Beiktatta: 1995. évi CXXIV. törvény 8. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


218  Megállapította: 1995. évi CXXIV. törvény 8. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


219  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


220  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 18. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


221  Módosította: 2001. évi LI. törvény 19. § (1).


222  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § n).


223  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (14). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


224  Megállapította: 2001. évi LI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


225  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


226  Beiktatta: 1999. évi CIX. törvény 20. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 28. § b).


227  Lásd: 2009. évi CXXIX. törvény 17. §, 2010. évi XCVIII. törvény 19. §, 2011. évi CXXXIII. törvény 12. §.


228  Jelölését módosította: 1999. évi CIX. törvény 20. § (1).


229  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


230  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


231  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) d).


232  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (1). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CXCI. törvény 53. § o). Módosította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) d).


233  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


234  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (3). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).


235  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 172. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


236  Megállapította: 2006. évi CXIV. törvény 1. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 50. § (7)-(8).


237  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


238  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


239  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (2). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § c).


240  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (15). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


241  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (16). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


242  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


243  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 14. § (5). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


244  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


245  Megállapította: 1998. évi LXXXVI. törvény 9. § (3). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


246  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (2). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


247  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


248  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


249  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 1. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


250  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (17). Hatályos: 2014. I. 1-től.


251  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (5). Hatályos: 2011. I. 1-től.


252  Megállapította: 2012. évi XXI. törvény 1. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


253  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 172. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


254  Megállapította: 2013. évi XLI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. IV. 19-től.


255  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


256  Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (12). Hatályos: 2009. VI. 1-től.


257  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 10. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.


258  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 172. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


259  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 19. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


260  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


261  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.


262  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


263  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


264  Beiktatta: 2005. évi LXX. törvény 12. § (2). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).


265  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (3). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


266  Módosítva: 2006. évi CXIV. törvény 50. § (10) c) alapján.


267  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) f).


268  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (4). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (4), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


269  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (4). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


270  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


271  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


272  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


273  Lásd: 18/2013. (VI. 11.) NGM rendelet.


274  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 20. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


275  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (10). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


276  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXVI. törvény 22. § (4) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


277  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXVI. törvény 22. § (4) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


278  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


279  Megállapította: 2011. évi XCIII. törvény 12. § (7). Hatályos: 2011. VII. 22-től. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


280  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (11). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


281  Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


282  Beiktatta: 1995. évi CXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


283  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


284  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


285  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


286  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § b). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


287  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


288  Megállapította: 2001. évi LI. törvény 19. § (12). Jelölését módosította: 2004. évi CI. törvény 248. §.


289  Jelölését módosította: 2004. évi CI. törvény 248. §.


290  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


291  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


292  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 45. §. Jelölését módosította: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) g), 84. § 2.


293  Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (13). Hatályos: 2009. VI. 1-től.


294  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


295  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) b).


296  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) b).


297  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


298  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 22. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


299  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 31. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


300  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 22. § (3). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


301  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LIII. törvény 53. § (1). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


302  Beiktatta: 2005. évi CLIII. törvény 87. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


303  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (12). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


304  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


305  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 32. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (5), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


306  Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (14). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (6), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 84. § 2.


307  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


308  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Hatályos: 2011. I. 1-től.


309  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) e).


310  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.


311  Beiktatta: 2013. évi XLI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


312  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


313  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c).


314  Lásd: 69/2012. (IV. 6.) Korm. rendelet, 103/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet 1-10. §.


315  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Hatályos: 2011. I. 1-től.


316  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


317  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


318  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), h).


319  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) f). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


320  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (14). Hatályos: 2011. I. 1-től.


321  A korábbi fejezetcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § k). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


322  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


323  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


324  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


325  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


326  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


327  A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § f). Hatálytalan: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 225. § (4).


328  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § g). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


329  A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


330  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. A korábbi megelőző fejezet- és alcímet hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


331  Lásd: 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet.


332  Megállapította: 2015. évi VI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


333  Lásd: 67/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.


334  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 35. §. Módosította: 2011. évi CVI. törvény 56. § (1).


335  Lásd: 73/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet, 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet.


336  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


337  Beiktatta: 2015. évi VI. törvény 2. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


338  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.


339  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § l). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


340  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


341  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


342  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


343  Beiktatta: 1992. évi LXXX. törvény 77. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


344  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) i).


345  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


346  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


347  Módosította: 1996. évi CVII. törvény 29. §, 2005. évi LXX. törvény 19. § (3), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) j).


348  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


349  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


350  Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (9).


351  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


352  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


353  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 101. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c), 2012. évi LXXVI. törvény 20. § 2.


354  Lásd: 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet.


355  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 15. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A korábbi megelőző alcímet hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


356  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


357  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


358  Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


359  A címet megállapította: 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


360  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 21. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


361  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2010. évi CLIII. törvény 7. § (19).


362  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


363  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) k).


364  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).


365  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


366  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


367  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


368  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (3). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).


369  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


370  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


371  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 20. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


372  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


373  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


374  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § p).


375  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


376  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


377  Jelölését módosította: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2).


378  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


379  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (20). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


380  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


381  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


382  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § d).


383  Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) b).


384  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


385  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


386  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


387  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


388  Számozását módosította és szövegét megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1), (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


389  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


390  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 4.


391  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 2. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


392  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 5.


393  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 2. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


394  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (5). Hatályos: 2015. I. 1-től.


395  Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) c).


396  Módosította: 2015. évi CXI. törvény 45. § c).


397  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (6). Hatályos: 2015. I. 1-től.


398  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 20. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §. Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1).


399  Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1).


400  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (6). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § g), 2015. évi CXI. törvény 45. § d).


401  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (7). Hatályos: 2015. I. 1-től.


402  Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 28. §. Hatályos: 1998. I. 1-től. Ezt megelőzően keletkezett igények tekintetében is alkalmazni kell.


403  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 48. §. Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) l).


404  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 136. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


405  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 136. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


406  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 9. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


407  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 21. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


408  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (16). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


409  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (10).


410  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 21. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


411  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 28. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


412  Megállapította: 1995. évi LII. törvény 16. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


413  Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).


414  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


415  Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) m).


416  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


417  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 22. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


418  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LI. törvény 27. § (7). Hatálytalan: 1997. VII. 1-től.


419  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 17. §. Hatályos: 1995. VII. 1-től.


420  Megállapította: 2001. évi LXXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2001. XII. 22-től. Ezt követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.


421  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 50. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) n), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) c).


422  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (21). Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) d).


423  Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 19. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


424  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 2. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


425  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


426  Beiktatta: 1997. évi LI. törvény 24. § (2). Hatályos: 1997. VII. 1-től.


427  Beiktatta: 1997. évi LI. törvény 24. § (2). Hatályos: 1997. VII. 1-től.


428  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (11), 2011. évi CXCI. törvény 53. § q).


429  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


430  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 38. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


431  Megállapította: 2015. évi CXXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


432  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (22). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


433  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 174. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


434  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


435  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 29. §. Jelölését módosította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (3).


436  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


437  Beiktatta: 2013. évi XLI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


438  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 174. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


439  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (23). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


440  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


441  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


442  Módosítva: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) ba) alapján.


443  Beiktatta: 2005. évi LXX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 13-tól.


444  Megállapította: 2003. évi XCIV. törvény 1. § (2). Jelölését módosította: 2005. évi LXX. törvény 16. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2009. évi LXXVII. törvény 178. § f).


445  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 56. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


446  Megállapította: 2013. évi CCXXV. törvény 13. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


447  Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.


448  Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 11. § (3). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


449  Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 11. § (4). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


450  Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.


451  Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.


452  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 174. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


453  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 26. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


454  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 3. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


455  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


456  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


457  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 175. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


458  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) b).


459  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 7.


460  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 5. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


461  Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) e).


462  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


463  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) c).


464  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


465  Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 186. §.


466  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


467  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 12. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.


468  Lásd: 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet.


469  Beiktatta: 2015. évi CXXVII. törvény 2. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


470  Beiktatta: 2015. évi CXXVII. törvény 2. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


471  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 16. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


472  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 13. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.


473  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 8.


474  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 176. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


475  Módosította: 2015. évi CXXVII. törvény 3. §.


476  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 9.


477  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 57. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


478  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 176. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


479  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (24). Hatályos: 2014. I. 1-től.


480  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (24). Hatályos: 2014. I. 1-től.


481  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (5). Hatályos: 2014. III. 15-től.


482  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 177. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


483  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi LXI. törvény 238. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Lásd: 2006. évi CXXXI. törvény 207. §.


484  A címet beiktatta: 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


485  A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


486  Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


487  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (3). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


488  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től. Módosította: 2015. évi XLII. törvény 366. § (2) a).


489  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


490  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 26. §. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2007. évi I. törvény 127. § (2) b). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


491  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


492  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


493  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


494  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


495  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


496  Megállapította: 2011. évi CV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.


497  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 18. § (3). Hatályos: 1995. VII. 1-től.


498  Beiktatta: 1996. évi LIX. törvény 10. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 29. § b).


499  Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 27. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


500  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 31. §.


501  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 31. §. Módosította: 2001. évi XXIV. törvény 19. § (1), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) d).


502  Beiktatta: 1996. évi CVII. törvény 36. § (2). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


503  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4). Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).


504  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 10.


505  Beiktatta: 1996. évi CVII. törvény 36. § (2). Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2015. évi CXI. törvény 45. § e).


506  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 179. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 54. § n).


507  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (17). Hatályos: 2011. I. 1-től.


508  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 24. §. Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 87. §.


509  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Módosította: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bb).


510  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bb).


511  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Hatályos: 2003. I. 1-től.


512  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 251. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


513  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 251. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


514  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


515  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 4. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


516  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 6. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


517  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (25). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


518  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 261. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.


519  Beiktatta: 1992. évi LXXX. törvény 78. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


520  Módosította: 2007. évi XC. törvény 25. § (2) a), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) p), 2015. évi XLII. törvény 366. § (2) b).


521  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (4). Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (3), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) q), 2012. évi CCXVI. törvény 11. § f), 2015. évi XLII. törvény 366. § (2) c).


522  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 18. § (4). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) r).


523  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (26). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


524  Hatályon kívül helyezte: 2015. évi VI. törvény 2. § (5). Hatálytalan: 2015. IV. 1-től.


525  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (5). Hatályos: 2003. I. 1-től.


526  A felvezető szövegrészt módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


527  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (7). Hatályos: 2010. III. 31-től.


528  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 18. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § i).


529  Lásd: 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet, 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet.


530  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.


531  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.


532  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (27). Hatályos: 2014. I. 1-től.


533  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (5). Hatályos: 2015. I. 1-től.


534  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § o). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


535  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (6). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.


536  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § u), 2014. évi XCIX. törvény 181. § 11.


537  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től.


538  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § p). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


539  Beiktatta: 2001. évi LXXVIII. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.


540  Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).


541  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).


542  Megállapította: 2007. évi I. törvény 96. § (4). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


543  Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


544  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


545  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (18). Hatályos: 2011. I. 1-től.


546  Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 2012. VI. 27-től.


547  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


548  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 52. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


549  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 52. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


550  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


551  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 180. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


552  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 96. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


553  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (8). Hatályos: 2010. III. 31-től.


554  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 7. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


555  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 179. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!