1991. évi IV. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1
A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.
2. §3 (1)4 A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.
(2)5 A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.
3. § (1)6 A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.
(2)7
(3)8
(4)9 Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.
(5)10 Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.
4. § (1)11 Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvény 13/A. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.
(2) A munkaerőpiaci szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.
5. § (1)12 A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, illetőleg egyéb eszközöket kell alkalmazni.
(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.
6. § (1)13 Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2)14 Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.
(3)15 Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet.
(4)16 A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során
a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá
b)17 vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.
(5)18 A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.
7. §19 (1)20 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyarország területén a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (a továbbiakban: EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak a munkavállalási engedély vagy az EU Kék Kártya beszerzését követően köthető meg.
(2) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.
(3)21 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerőpiaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően az (1) bekezdés szerinti engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében, nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.22
(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg
a)23 a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - ideértve az EU Kék Kártya alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - legmagasabb számát,
b)24 azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár - ideértve az EU Kék Kártya alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - nem foglalkoztatható,
c) az engedélyezési eljárás részletes szabályait,25
d)26 EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.27
(6) Az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának meghatározásához az illetékes munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni.
(7)28 A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt - legfeljebb négyéves határozott időtartamú - foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Amennyiben az EU Kék Kártya kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.
(8)29 A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),
b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátáshoz szükséges felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,
c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,
d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,
e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartamát.
(9)30 A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.
8. § (1)31 Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját.
(2)32 A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően gondoskodik e döntések összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet. A Kormány az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemzeti Foglalkoztatási Akció Tervet készít. A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.
(3)33
(4) A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során34
a)35 külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,
b)36 figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,
c)37 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,
d)38
e)39 az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.
(5)40
(6)41 A munkaadó:
a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,
b)42 segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor - a miniszter által meghatározott módon - tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,
c)43 szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.
(7)44 A munkavállaló
a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,
b) együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,
c)45 álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.
(7)46
II. Fejezet
FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS
SZERVEZETE
Országos Érdekegyeztető Tanács47
9. §48
10. §49
10/A. §50
11-13. §51
III. Fejezet
MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK52
Munkaerő-piaci szolgáltatások53
13/A. §54 (1)55 Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti.
(2) A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők:
a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása,
b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,
c) munkaközvetítés.
(3)56 Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel az alábbiak szerint biztosítja:
a) pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújt, vagy
b) a 41. § (3)-(4) bekezdése szerinti uniós források bevonásával megvalósuló programok esetében a 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján, közbeszerzési eljárás keretében vásárol.
(4)57 Felhatalmazást kap a
a) Kormány, hogy rendeletben határozza meg a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációjának, valamint az akkreditált szervezetek ellenőrzésének szabályait,
b) miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat -, a szolgáltatások szakmai követelményeit, a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit.
Képzések elősegítése
14. §58 (1)59 Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,
a)60 aki álláskereső,
b)61 aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,62
c)63 aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
d)64 aki rehabilitációs ellátásban részesül,
e)65 akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy
f)66 aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
g)67 aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.
(2)68 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és
a)69 a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint
b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.
(3)70
(4)71 Képzési támogatásként
a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével
aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint
ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;
b)72 az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése
adható.
(5)73 A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.
(6)74 A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.
(7)75
(8)76
(9)77 Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.
(10)78
(11)79 A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.
14/A. §80 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy
a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,
b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.
(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza
a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,
b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,
c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,
d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,
e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.
15. §81
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások
16. §82 (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó
a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és
c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.
(3)83 Ha a munkaadó a szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.
(4)84 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.
Közhasznú munkavégzés támogatása85
16/A. §86
Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása87
16/B. §88
Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás89
17. §90 Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása91
18. §92 Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása93
(2)96
19. § (1)97
(2)98
19/A. §99
Munkaerő-piaci programok támogatása100
19/B. §101 (1)102 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.
(2)103 Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.
(3)104 Munkaerőpiaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.
(4)105 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.
Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása106
19/C. §107 Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.
A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai
20. §108 (1)109 A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-16/A. §-ban, a 17-19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.
(2)110
(3)111 A 13/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások, a 14. §-ban, a 16-18. §-okban, valamint a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.
(4)112 A miniszter rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 45. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.
(5)113 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint
b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyújtandó képzési támogatás szabályait.
(6)114 Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása - jogszabály alapján - a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást - annak teljes időtartama alatt - a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv - a munkaadó kérelmére - a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.
21. §115 (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:
a)116 a szerződést kötő közigazgatási hatóság nevét, székhelyét, az ügy számát,
b)117 a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is,
c)118 a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,
d)119 a közigazgatási hatóság által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,
e) az EK-szerződés 87-88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén
ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,
eb) a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,
f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,
g)120 a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,
h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,
i) a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését.
(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.
(4)121 Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni.
(5)122 A támogatást nyújtó hatóság vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(7)123 Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.
IV. Fejezet
A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI124
22. §125 A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.
23. §126
V. Fejezet
ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA127
24. §128 Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.
Álláskeresési járadék129
25. §130 (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b)131 az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,
c)132 megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
d)133 munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha
a)134
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.
(4)135 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére
a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint
b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá
c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.];
d)136 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés
miatt kerül sor.
(5)137 Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.
(6)138 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.
Álláskeresési járadék mértéke139
26. §140 (1)141 Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.
(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.
(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5)142 Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.
(6)143
(7)144 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.
(8)145 A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Álláskeresési járadék folyósításának időtartama146
27. §147 (1)148 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:149
a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
b) a keresőképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
e)150 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
h)151 a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának
időtartamával.
(2)152 Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(3)153 Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.
(4)154 Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.
(5)155
(6)156 A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.
(7)157 Az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezése és az álláskeresési járadék folyósításának az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam az álláskeresési járadék folyósításának idejébe nem számít be.
(8)158 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.
(9)159 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.
(9a)160 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.
(10)161 A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.
(11)162 Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.
(12)163 Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az - álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges - az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.
Álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése és szüneteltetése164
28. §165 (1) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:
a) kéri,
b)166 álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból,
c)167 megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá,
d)168 kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottakat,
e) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
f) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
g) meghalt,
h) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette,
i)169
(2) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a keresőtevékenység folytatása miatt úgy történik, hogy az álláskereső 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.
29. §170 (1) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső
a)171 terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
c)172 a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt,
d)173 rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével - feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett,
e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül.
f)174 az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.
(2)175 Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.
(3)176
Nyugdíj előtti álláskeresési segély177
30. §178 (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és
b)179 a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, és
c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte a b) pontjában meghatározott életkort, és
d)180 rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
e)181 korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
(2) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.
(3)182 Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.
(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (2) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, e) pontjában vagy g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.
(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(7) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását
a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.
(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.
Költségtérítés
31. §183
32. §184 Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.
33-34. §185
35. §186
Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések187
36. §188 (1)189 Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(2)190
(3)191 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.
36/A. §192 A munkaadó - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetét kivéve - a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.193
36/B. §194 Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.
Visszafizetési és megtérítési kötelezettség
37. § (1)195 Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.
(3)196 Ha a munkanélküli ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli ellátást visszafizetni.197
(4)198 Az, aki az álláskereső halálát követően a munkanélküli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.199
(5)200 Az állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt munkanélküli-ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.
(6)201 Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett munkanélküli járadék és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.202
(7)203 Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(8)204 Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.
38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.
(2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
VI. Fejezet
A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE205
Nemzeti Foglalkoztatási Alap206
39. §207 (1)208 A Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul.
(2)209 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével210
a)211 az álláskeresők ellátásának biztosítása,
b)212 a munkaerő alkalmazkodásának, az álláskeresők munkához jutásának támogatása,
c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,
d)213 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,
e)214
f)215 hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,216
g)217 az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint
h)218
i)219 az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.
(3)220 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:
a)221 szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
b)222
c)223 foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás finanszírozására;
e)224 a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;
f)-g)225
h)226
(4)227 Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége.
(5)228 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6)229
(7)230
(8)231 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.
(9)232 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.
(10)233 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.
(11)234 Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza.
(12)235 A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:236
a) a külön jogszabályban meghatározott járulékkedvezmény megtérítésére szolgáló pénzeszközöket,
b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,
c) az európai uniós társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,
d)237 a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,
e)238
f) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó pénzeszközöket,
g) a tranzakciós díjak finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,
h)-i)239
j)240 uniós forrás terhére - előleg bevonásával - megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,
k)241 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.
(13)242
39/A. §243 (1)244 A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal - a képzési alaprész kivételével - a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze feletti rendelkezési jogra, valamint a képzési alaprész felhasználására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg.
(2)245 A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási céljait - kormányrendeletben foglaltak alapulvételével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.
(3)-(5)246
(6)-(7)247
(8)248 A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében dönthet249
a)250 a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,
b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,
c)251 a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 39. § (3) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentéséről.
(9)252 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak.
(10)253 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja meg.
(11)254
39/B. §255 (1)256 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.
(2)257
(3)258
(4)259
(5)260 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.
(6)261 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható.
39/C. §262 (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:263
a)264 a Tbj.-ben meghatározott munkaerő-piaci járulék;
b)265 a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka;
c)266
d)267
e)268 a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;
f)269 a központi költségvetési támogatás;
g)270 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;
h)271
i)272 egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;
j)273 uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;
k)274 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.
(2)275 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.
(3)276 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.
(4)277 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.
(5)278 A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,
g)279 amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.
(6)280 A (4)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.
(7)281
39/D. §282 (1)283 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).
(2)284 Amennyiben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot.
(3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A feltöltés további lehetséges forrásai:
a) tervezett mértéket meghaladó bevételek;
b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.
(4)285 Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megállapított záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásáról a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.
(5)286 A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz - a miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott döntése alapján - a tárgyévet követően felhasználható.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok287
40. §288 (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.
(2)289 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható
a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;
b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;
c) foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatására;
d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;
e) a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;
f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre.
(3)290 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.
(4)291 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.
41. §292 (1)293 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.
(2)294 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.
(3)295 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terheli.
(4)296 A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével megvalósuló programot a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, mint a központi program kedvezményezettje előfinanszírozhatja, illetve az uniós források terhére finanszírozhatja. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terheli.
VI/A. Fejezet297
Rehabilitációs hozzájárulás298
41/A-42/B. §299
43. §300
43/A. §301
43/B. §302
43/C. §303
43/D. §304
44. §305
45. §306
46-46/B. §307
VII. Fejezet
47. §308 (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.309
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területét.310
(3)311 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.312
(4)313 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.
48. §314 Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg - a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból - a vizsgálatot végző szerv részére.
49. §315
50. §316
50/A. §317
51. §318
51/A. §319 (1)320 Az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat megállapodhat a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő álláskeresők ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő álláskereső folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.
(2)321 Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező álláskeresőkről az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatja a jegyzőt.
(3)322 A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.
(4)323 Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélyének folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások - a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra járó - összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.
(5)324 Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet annak felhasználásáról.
(6)325 Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az állami foglalkoztatási szerv a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére.
(7)326 A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodása szerint történik.
(8)327
(9)328 Az álláskeresőt az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség.
52. §329 Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az állami felnőttképzési intézmény feladatait, az állami felnőttképzési intézmény irányítását ellátó szervet, az állami felnőttképzési intézmény vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, az állami felnőttképzési intézmény irányításának rendjét és szabályait.330 Az állami felnőttképzési intézmény és az állami foglalkoztatási szerv - a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott - munkaerőpiaci képzések lebonyolításával kapcsolatos együttműködését, az állami felnőttképzési intézmény feladatai ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait a miniszter az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg.
(3)333
53/A. §334
VIII. Fejezet
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK335
54. § (1)336
(2)337 A 40. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb három hónapban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban természetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg.
(3)338 Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
(4)339 A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló munkanélküli ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni.340
(5)341 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott
a)342 kérelemre indult közigazgatási eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni,
b)343 hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró hatóság felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint a természetes személyazonosító adatait.
(6)344 Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított tizenöt napon belül kell dönteni.
(7)345 Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki.
(8)346 A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.
(9)347 Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ügyfél348
a)349
b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik, és
c)350 az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban bekövetkezett változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és
d) maga is aktívan keres munkahelyet, és
e)351 az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi,
f)352 részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,
g)353 a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.
(10)354 Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.
(10a)355 Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.
(10b)356 A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely akkor megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel
a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy
b) a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről
a foglalkoztató gondoskodik.
(10c)357 Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.
(11)358 Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - kérelmére - azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki
a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-5. alpontjaiban meghatározott feltételeknek és
b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9)-(10) bekezdésben foglaltak szerint
együttműködik.
(12)-(13)359
(14)360 Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott időponttól - törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha
a) kéri, vagy
b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy
c) meghalt, vagy
d) jelentkezési kötelezettségének ismételten, felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy
e) a (9) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy
g) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
h) külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, vagy
i) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy a Szoc. tv. 37/B. § (1) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttműködni.
(14a)361 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső
a) a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt,
b) rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú kereső tevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat, továbbá
c) - az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész,
d)362 terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
e)363 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt.
(15)364 Az állami foglalkoztatási szerv hatósági ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az állami foglalkoztatási szerv a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.
(16)365 A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
(17)366 Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés g)-i) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.
54/A. §367 (1)368 A munkanélküli ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.
(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.
(5) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
55. §369 (1)370 Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának
a)371 központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,
b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv
köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.
(2)372
56. § (1)373 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló - a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó - tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.
(2)374 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználására, valamint az azokból történő téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott,
a)375 az álláskeresési járadék és álláskeresési segély iránti kérelemnek helyt adó,376
b)377 az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósítását szüneteltető, valamint megszüntető, továbbá378
c) a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósítását megszüntető
határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(3)379 Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alapján - a kijavítás kivételével - akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.
(4)380
56/A. §381 (1)382 Rendbírságot köteles fizetni
a)383 az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;
b) az a felszámoló, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
(2)384 A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.
(3)-(4)385
57. §386 Az állami foglalkoztatási szerv határozata - ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot - bíróság által megváltoztatható. Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.
Adatvédelmi rendelkezések387
57/A. §388 (1)389 A miniszter, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:390
a)391 természetes személyazonosító adatok,
b)392 állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás,
c) lakóhely (tartózkodási hely),
d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység),
e) a munkanélküli ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,393
f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek),
g) jövedelemre vonatkozó adatok,
h)394 a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok,
i)395 munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),
j)396 az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e.
(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból
a)397 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c), e) és g) pontjai,
b)398 a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c) és e) pontjai,
c)399 a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)-d) és f)-h) pontjai,
d)400 az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaerő-piaci járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai szerinti adatok igénylésére jogosultak.
(4)401
(5)402 Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.
(6)403 A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.
(7)404 A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.
(8)405 A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(9)406 Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.
(10)407
(11)408 Az állami foglalkoztatási szerv - a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével - hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.
(11)409 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.
Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis410
57/B. §411 (1)412 Az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerőpiaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a jegyző ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).
(2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(3) Az adatbázis tartalmazza
1.413 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek tekintetében
a) az alábbi adatokat:
aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,
ab) a jogosult állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,
ac) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helye,
ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,
ae) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),
af)414 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,
b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)-(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,
c) a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:
ca) munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,
cb) munkaerőpiaci programban történő részvétel,
cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,
cd) közfoglalkoztatásban való részvétel,
ce) munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítése,
cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,
cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,
d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:
da) a nyilvántartásba vétel időpontja,
db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;
2. a közfoglalkoztatottak tekintetében
a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében
aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,
ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,
ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,
ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,
ae) eddig betöltött munkaköreit,
af) a munkaügyi központtal történő együttműködésére vonatkozó adatokat,
ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,
ah)415 a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását (FEOR kód),
b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében
ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy
1. tényleges közfoglalkoztatott-e
2. képzésben vesz-e részt
3.416 foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e
4.417 rehabilitációs ellátásban részesül-e,
bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,
bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),
bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,
be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,
bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;
3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében
a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,
b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,
c) a munkavégzés helyét,
d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,
e) a munkavégzés időtartamát,
f) a napi munkaidő mértékét,
g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),
h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,
i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,
j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.
(4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:
1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki
a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy
b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy
c) 50 éven felüli személy, vagy
d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy
e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy
f)418 egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;
2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;
3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki
a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy
b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved;
4.419 Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.
(5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.
(6)420 A (3) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzíti az adatbázisban. A települési önkormányzat jegyzője rögzítheti a (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat is.
(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.
(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.421
57/C. §422 (1)423 Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, valamint az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez szükséges hozzáférést.
(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban meghatározott adatokba betekinthet.
(3) A települési önkormányzat jegyzője a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.
(3a)424 A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs ellátásra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai ellátása érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) és b) pontjában szereplő adataiba tekinthet be.
(4)425 Az állami felnőttképzési intézmény a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a)-b) alpontjaiban és 3. pont a)-e) alpontjaiban szereplő adataiba tekinthet be.
(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.
(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.
57/D-57/E. §426
Fogalommeghatározások és záró rendelkezések427
58. § (1)428 Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.
(3)429
(4)430 E törvény
a) 36. § (1) bekezdése, 37. § (3)-(4) és (8) bekezdése, 46/A. § (4) bekezdése, 54. § (4) bekezdése tekintetében munkanélküli ellátáson az álláskeresők támogatását,
b) 37. § (6) bekezdése tekintetében munkanélküli járadékon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt
is érteni kell.
(5) E törvény alkalmazásában
a)431 munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját - fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni,
b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,
c)432 munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván,
d)433 álláskereső: az a személy, aki
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.434 öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban nem részesül és
4.435 az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
e)436 kereső tevékenység: - az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek,
f)437 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás,
g)438 kötelező legkisebb munkabér, minimálbér: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke,
h)439 öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,
i)440 öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki
ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy
ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy
ic) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,
j)441 munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatások összessége, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,
k)442 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki443
| 1. | terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, |
| 2. | előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, |
| 3. | sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, |
l)444 rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 90 napot nem haladja meg,
m)445 megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek,
n)446 alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,
o)447 közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,
p)448 háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,
q)449 jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,
r)450 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,
s)451 egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy,
t)452 társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy,
u)-v)453
(6)454 A törvény alkalmazásában a
a)455 a munkavállaló rendes felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását;
b)456 munkaviszonynak a munkáltató részéről rendkívüli felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)-f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)-f) pontjában, és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában,
c)457 a munkaviszonynak a munkaadó részéről rendes felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell;
d)458
(7)459 Ahol jogszabály munkaügyi szakigazgatási szervet, munka- vagy munkaerőközvetítő szervet, munkaügyi szolgáltató irodát említ, ezen az állami foglalkoztatási szervet kell érteni.
(8)460 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg461
a)462 - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának,
b)463 az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek,464
c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,
d)465 a rendbírság kiszabásának, megfizetésének és kezelésének,
e)466 az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének
f)467
g)468 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
szabályait.
(8a)469
(9)470 Ahol e törvény
a)471 gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,
b) munkaviszonyt
említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.
(10)472 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.
(11)473
59. §474 (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.
(2)475 E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.476
(3)477 E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(4)478 E törvénynek
a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,
b) az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre
vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.
59/A. §479 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.
59/B. §480
59/C. §481 (1)482 A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék - a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt - egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
(3)483 A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.
59/D. §484 (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.
(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.
(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.
Az Európai Unió jogának való megfelelés485
60. §486 (1) Ez a törvény
a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,
b)487 az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
c)488 a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának
(2) Ez a törvény
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
1 Kihirdetve: 1991. II. 23. A 2005. évi LXX. törvény 19. § (5) bekezdése alapján a „munkanélküli ellátás(ok)” kifejezés alatt az „álláskeresők támogatása” kifejezést is érteni kell. Ugyane törvény 19. § (7) bekezdése alapján a „a munkanélküli járadék” kifejezésen „álláskeresési járadék, álláskeresési segély” kifejezést is érteni kell.
2 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (6), 2011. évi CXCI. törvény 53. § a).
3 Az első mondat szövegét megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 39. §. Hatályos: 2004. I. 27-től.
4 Módosította: 2002. évi LIII. törvény 1. §, 2005. évi LXX. törvény 19. § (6).
5 Megállapította: 2007. évi I. törvény 96. § (1). Módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (5).
6 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
7 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 68. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.
8 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.
9 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
10 Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 2. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CXCI. törvény 54. § a).
11 Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 1. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
12 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 15. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
13 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
14 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
15 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
16 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
17 Módosította: 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (5) c).
18 Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.
19 Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 1. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
20 Megállapította: 2011. évi CV. törvény 1. § (1). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § b).
21 Megállapította: 2011. évi CV. törvény 1. § (2). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § b).
22 Lásd: 355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet.
23 Megállapította: 2011. évi CV. törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.
24 Megállapította: 2011. évi CV. törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.
25 Lásd: 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet.
26 Beiktatta: 2011. évi CV. törvény 1. § (4). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.
27 Lásd: 44/2011. (XII. 16.) NGM rendelet.
28 Beiktatta: 2011. évi CV. törvény 1. § (5). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.
29 Beiktatta: 2011. évi CV. törvény 1. § (5). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.
30 Beiktatta: 2011. évi CV. törvény 1. § (5). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.
31 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).
32 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 5. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
33 Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXVI. törvény 77. § (2) a). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.
34 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.
35 Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 96. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).
36 Jelölését módosította: 1995. évi LII. törvény 2. § (2).
37 Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.
38 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.
39 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Jelölését módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (2).
40 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
41 Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (3).
42 Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 1. § (4). Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (1).
43 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 43. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
44 Módosította: 1993. évi XCVI. törvény 77. § a). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (3). Korábban (7) bekezdés már szerepelt.
45 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (6).
46 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LII. törvény 19. § (2). Hatálytalan: 1995. VII. 1-től.
47 Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 1. §. Hatályos: 2002. XII. 10-től.
48 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.
49 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 2. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
50 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.
51 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.
52 Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.
53 Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.
54 Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.
55 Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 98. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).
56 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
57 Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
58 Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 8. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.
59 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
60 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).
61 Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1). Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).
62 Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).
63 Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2001. VII. 1-től.
64 Beiktatta: 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § c).
65 Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosítva: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) alapján.
66 Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § a).
67 Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1).
68 Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2001. VII. 1-től.
69 Módosította: 2004. évi CI. törvény 318. § (3).
70 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.
71 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.
72 Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) a).
73 Számozását módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (2).
74 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 44. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
75 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CV. törvény 16. § (5). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.
76 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXV. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2010. VIII. 1-től.
77 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
78 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
79 Számozását módosította: 2002. évi LIII. törvény 6. § (2).
80 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
81 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
82 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 21. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
83 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 45. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
84 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 45. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
85 Beiktatta: 1994. évi XLVII. törvény 1. §. Hatályos: 1994. V. 21-től.
86 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § c). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
87 Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 5. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
88 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § d). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
89 Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § c). Hatályos 2011. I. 1-től.
90 Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (3). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § c).
91 Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
92 Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
93 Beiktatta: 1996. évi CVII. törvény 12. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.
94 Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 7. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.
95 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
96 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLII. törvény 15. § (3) a). Hatálytalan: 2010. IV. 1-től.
97 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
98 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
99 A korábbi megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
100 Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.
101 Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.
102 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
103 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).
104 Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 10. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
105 Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 5. §. Módosította: 2002. évi XLVII. törvény 56. § (2) a), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXIII. törvény 10. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (3).
106 Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 7. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
107 Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 7. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
108 Megállapította: 1995. évi CXXIV. törvény 6. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.
109 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
110 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
111 Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (11). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2).
112 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 8. § (2). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIV. törvény 50. § (10) a). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).
113 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 24. §. Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).
114 Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 9. § (3). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2).
115 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 40. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.
116 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.
117 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 21. §.
118 Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 71. §.
119 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.
120 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 25. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
121 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
122 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.
123 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.
124 Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 11. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.
125 Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 11. §. Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.
126 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LI. törvény 27. § (7). Hatálytalan: 1997. VII. 1-től.
127 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § d). Hatályos: 2012. I. 1-től.
128 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 5. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § e).
129 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.
130 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.
131 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § f).
132 Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § g).
133 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
134 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
135 Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § h).
136 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 46. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
137 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 26. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § d), 2011. évi CXCI. törvény 54. § e).
138 Beiktatta: 2010. évi LXXV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 1-től.
139 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 6. §. Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: 2008. évi IV. törvény 1. § (1) f).
140 Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 7. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (8).
141 Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 99. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).
142 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.
143 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § f). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
144 Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.
145 Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.
146 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 7. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.
147 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 7. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.
148 Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § i).
149 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2011. IX. 1-től.
150 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 47. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
151 Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
152 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.
153 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.
154 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1), (3).
155 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § g). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
156 Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (3). Hatályos: 2010. III. 31-től.
157 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1), (3).
158 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 27. § (1). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).
159 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2011. IX. 1-től.
160 Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 100. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).
161 Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 8. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
162 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 8. §.
163 Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (4). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § j).
164 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 8. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.
165 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 8. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.
166 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 12. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
167 Módosította: 2007. évi LXXXIV. törvény 31. § c), 2011. évi CXCI. törvény 53. § k).
168 Megállapította: 2010. évi LXXV. törvény 17. § (3). Hatályos: 2010. VIII. 1-től.
169 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § h). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
170 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 8. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Lásd még: 2005. évi LXX. törvény 19. § (13).
171 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 175. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
172 Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § e).
173 Megállapította: 2010. évi LXXV. törvény 17. § (4). Hatályos: 2010. VIII. 1-től.
174 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 48. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
175 Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § h).
176 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXV. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2010. VIII. 1-től.
177 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 9. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.
178 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 9. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.
179 Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § l).
180 Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 28. § a).
181 Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 25. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
182 Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § m).
183 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § i). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
184 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 10. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.
185 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXX. törvény 19. § (2). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.
186 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi CXXIV. törvény 30. § (3). Hatálytalan: 1996. VII. 1-től.
187 Megállapítva: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5) alapján. Hatályos: 2010. III. 31-től.
188 Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 16. §. Hatályos: 2000. II. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 55. § (2).
189 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 11. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.
190 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXV. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2010. VIII. 1-től.
191 Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (6). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).
192 Megállapította: 2009. évi CLII. törvény 19. § (5). Hatályos: 2010. IV. 1-től.
193 Lásd: 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet, 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet.
194 Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 127. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 225. § (2)-(3).
195 Megállapította: 1995. évi LII. törvény 13. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.
196 Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 17. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.
197 Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).
198 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Módosította: 2005. évi CV. törvény 16. § (7).
199 Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).
200 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 18. §. Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (1). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
201 Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 13. § (2). Módosította: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1) h), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a). Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (1).
202 Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (9).
203 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.
204 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 12. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.
205 Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).
206 Beiktatta: 1995. évi CXXIV. törvény 8. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
207 Megállapította: 1995. évi CXXIV. törvény 8. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.
208 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
209 Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 18. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
210 Módosította: 2001. évi LI. törvény 19. § (1).
211 Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § n).
212 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).
213 Megállapította: 2001. évi LI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2001. VII. 1-től.
214 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
215 Beiktatta: 1999. évi CIX. törvény 20. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 28. § b).
216 Lásd: 2009. évi CXXIX. törvény 17. §, 2010. évi XCVIII. törvény 19. §, 2011. évi CXXXIII. törvény 12. §.
217 Jelölését módosította: 1999. évi CIX. törvény 20. § (1).
218 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
219 Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.
220 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) d).
221 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CXCI. törvény 53. § o).
222 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
223 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (3). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).
224 Megállapította: 2006. évi CXIV. törvény 1. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 50. § (7)-(8).
225 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
226 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
227 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
228 Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
229 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § j). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
230 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
231 Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 14. § (5). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
232 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
233 Megállapította: 1998. évi LXXXVI. törvény 9. § (3). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
234 Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (2). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
235 Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
236 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
237 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (5). Hatályos: 2011. I. 1-től.
238 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
239 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
240 Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (12). Hatályos: 2009. VI. 1-től.
241 Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 10. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.
242 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
243 Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 19. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.
244 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.
245 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.
246 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.
247 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.
248 Beiktatta: 2005. évi LXX. törvény 12. § (2). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).
249 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (3). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
250 Módosítva: 2006. évi CXIV. törvény 50. § (10) c) alapján.
251 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) f).
252 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (4). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (4), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
253 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (4). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
254 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
255 Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 20. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.
256 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (10). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
257 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXVI. törvény 22. § (4) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.
258 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXVI. törvény 22. § (4) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.
259 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
260 Megállapította: 2011. évi XCIII. törvény 12. § (7). Hatályos: 2011. VII. 22-től. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
261 Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (11). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
262 Beiktatta: 1995. évi CXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.
263 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
264 Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 128. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 225. § (2)-(3).
265 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
266 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § b). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
267 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
268 Megállapította: 2001. évi LI. törvény 19. § (12). Jelölését módosította: 2004. évi CI. törvény 248. §.
269 Jelölését módosította: 2004. évi CI. törvény 248. §.
270 Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
271 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
272 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 45. §. Jelölését módosította: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) g), 84. § 2.
273 Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (13). Hatályos: 2009. VI. 1-től.
274 Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
275 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) b).
276 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) b).
277 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
278 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 22. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.
279 Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 31. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
280 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 22. § (3). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
281 Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LIII. törvény 53. § (1). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.
282 Beiktatta: 2005. évi CLIII. törvény 87. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
283 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (12). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
284 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
285 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 32. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (5), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
286 Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (14). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (6), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 84. § 2.
287 Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
288 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Hatályos: 2011. I. 1-től.
289 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
290 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
291 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c).
292 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Hatályos: 2011. I. 1-től.
293 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
294 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
295 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), h).
296 Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), h).
297 Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (14). Hatályos: 2011. I. 1-től.
298 Beiktatta: 1995. évi CXXIV. törvény 14. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.
299 A korábbi fejezetcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § k). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
300 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
301 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
302 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
303 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
304 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
305 A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § f). Hatálytalan: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 225. § (4).
306 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § g). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
307 A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
308 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. A korábbi megelőző fejezet- és alcímet hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
309 Lásd: 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet.
310 Lásd: 14/2006. (XII. 28.) SZMM rendelet, 13/2007. (III. 28.) SZMM rendelet, 16/2011. (IV. 15.) NGM rendelet, 42/2011. (XII. 2.) NGM rendelet.
311 Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 35. §. Módosította: 2011. évi CVI. törvény 56. § (1).
312 Lásd: 73/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet, 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet.
313 Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
314 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.
315 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § l). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
316 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
317 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
318 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.
319 Beiktatta: 1992. évi LXXX. törvény 77. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.
320 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
321 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
322 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
323 Módosította: 1996. évi CVII. törvény 29. §, 2005. évi LXX. törvény 19. § (3), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
324 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
325 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
326 Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (9).
327 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.
328 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).
329 Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 101. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c).
330 Lásd: 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet.
331 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 15. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A korábbi megelőző alcímet hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
332 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
333 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
334 Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.
335 A címet megállapította: 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.
336 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 21. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
337 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2010. évi CLIII. törvény 7. § (19).
338 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
339 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).
340 Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).
341 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.
342 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.
343 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.
344 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (3). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).
345 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.
346 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.
347 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 20. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
348 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2011. IX. 1-től.
349 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
350 Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § p).
351 Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.
352 Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.
353 Jelölését módosította: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2).
354 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.
355 Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.
356 Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.
357 Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.
358 Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.
359 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § f). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
360 Számozását módosította és szövegét megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1), (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.
361 Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 102. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).
362 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 50. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
363 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 50. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
364 Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 20. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §. Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1).
365 Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1).
366 Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (6). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § g).
367 Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 28. §. Hatályos: 1998. I. 1-től. Ezt megelőzően keletkezett igények tekintetében is alkalmazni kell.
368 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 48. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.
369 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 21. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
370 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (16). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
371 Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (10).
372 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 21. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
373 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 28. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
374 Megállapította: 1995. évi LII. törvény 16. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
375 Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).
376 Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).
377 Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).
378 Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).
379 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 22. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
380 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LI. törvény 27. § (7). Hatálytalan: 1997. VII. 1-től.
381 Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 17. §. Hatályos: 1995. VII. 1-től.
382 Megállapította: 2001. évi LXXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2001. XII. 22-től. Ezt követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
383 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 50. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.
384 Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 19. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
385 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 2. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).
386 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
387 Beiktatta: 1997. évi LI. törvény 24. § (2). Hatályos: 1997. VII. 1-től.
388 Beiktatta: 1997. évi LI. törvény 24. § (2). Hatályos: 1997. VII. 1-től.
389 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (11), 2011. évi CXCI. törvény 53. § q).
390 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
391 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 38. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.
392 Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 38. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
393 Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).
394 Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).
395 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 29. §. Jelölését módosította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (3).
396 Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
397 Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
398 Módosítva: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) ba) alapján.
399 Beiktatta: 2005. évi LXX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 13-tól.
400 Megállapította: 2003. évi XCIV. törvény 1. § (2). Jelölését módosította: 2005. évi LXX. törvény 16. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2009. évi LXXVII. törvény 178. § f).
401 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XCIV. törvény 7. § (1). Hatálytalan: 2004. V. 1-től.
402 Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.
403 Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 11. § (3). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
404 Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 11. § (4). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
405 Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.
406 Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.
407 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § m). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
408 Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 26. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
409 Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 154. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
410 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.
411 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.
412 Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) b), 2011. évi CXCI. törvény 53. § r).
413 Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) b).
414 Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) b).
415 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
416 Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) c).
417 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
418 Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 186. §.
419 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
420 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.
421 Lásd: 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet.
422 Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 16. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.
423 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.
424 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.
425 Módosítva: 2011. évi CXCI. törvény 53. § s) alapján.
426 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi LXI. törvény 238. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Lásd: 2006. évi CXXXI. törvény 207. §.
427 A címet beiktatta: 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.
428 A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.
429 Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.
430 Megállapította: 2007. évi LXXXII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-től.
431 Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 204. §. Hatályos: 2005. XI. 15-től.
432 Megállapította: 1995. évi LII. törvény 18. § (1). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
433 Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 26. §. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2007. évi I. törvény 127. § (2) b). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
434 Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (6). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § t).
435 Megállapította: 2009. évi CLII. törvény 19. § (6). Hatályos: 2010. IV. 1-től.
436 Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Az első mondat szövegét módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).
437 Megállapította: 2011. évi CV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.
438 Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 18. § (3). Hatályos: 1995. VII. 1-től.
439 Beiktatta: 1996. évi LIX. törvény 10. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 29. § b).
440 Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 27. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
441 Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 31. §. Módosította: 2001. évi XXIV. törvény 19. § (1).
442 Beiktatta: 1996. évi CVII. törvény 36. § (2). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
443 Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4). Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).
444 Beiktatta: 1996. évi CVII. törvény 36. § (2). Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
445 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 179. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 54. § n).
446 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (17). Hatályos: 2011. I. 1-től.
447 Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 24. §. Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 87. §.
448 Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Módosította: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bb).
449 Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bb).
450 Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Hatályos: 2003. I. 1-től.
451 Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 251. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.
452 Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 251. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.
453 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § i). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
454 Beiktatta: 1992. évi LXXX. törvény 78. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.
455 Módosította: 2007. évi XC. törvény 25. § (2) a).
456 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (4). Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (3).
457 Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 18. § (4). Hatályos: 1995. VII. 1-től.
458 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXX. törvény 19. § (2). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.
459 Számozását módosította: 1992. évi LXXX. törvény 78. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
460 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (5). Hatályos: 2003. I. 1-től.
461 A felvezető szövegrészt módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).
462 Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (7). Hatályos: 2010. III. 31-től.
463 Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 18. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § i).
464 Lásd: 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet, 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet.
465 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.
466 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.
467 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
468 Megállapította: 2011. évi CV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.
469 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § o). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
470 Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (6). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.
471 Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § u).
472 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től.
473 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § p). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
474 Beiktatta: 2001. évi LXXVIII. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.
475 Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).
476 Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).
477 Megállapította: 2007. évi I. törvény 96. § (4). Hatályos: 2007. VII. 1-től.
478 Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
479 Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (18). Hatályos: 2011. I. 1-től.
480 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 3. Hatálytalan: 2011. XII. 10-től.
481 Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.
482 Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 52. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
483 Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 52. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
484 Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.
485 Beiktatta: 2007. évi I. törvény 96. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.
486 Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (8). Hatályos: 2010. III. 31-től.
487 Megállapította: 2011. évi CV. törvény 3. § (1). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.
488 Beiktatta: 2011. évi CV. törvény 3. § (2). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.