Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2015.V.24.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.VII.1. )

 

1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1

A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.

2. §3 (1)4 A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.

(2)5 A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3)6 Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

3. § (1)7 A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.

(2)8

(3)9

(4)10 Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.

(5)11 Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.

4. § (1)12 Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.

(2) A munkaerőpiaci szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

5. § (1)13 A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, a közfoglalkoztatás szervezését, illetve egyéb eszközöket kell alkalmazni.

(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.

6. § (1)14 Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2)15 Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.

(3)16 Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet.

(4)17 A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b)18 vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.

(5)19 A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.

7. §20 (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén - a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy

b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.

(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély tekintetében

ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint

bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.21

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.22

(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg

a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - ideértve az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - legmagasabb számát,

b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - nem foglalkoztatható, valamint

c) az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.

(7)23 A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás - a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

(7a)24 A megállapodás

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,

b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,

e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves

határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.

(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),

b)25 a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,

c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,

d)26 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,

e)27 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,

f)28 a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint

g)29 ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.

(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.

8. § (1)30 Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját.

(2)31 A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során

a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,

b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,

c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,

d) meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

(3)32

(4) A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során33

a)34 külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,

b)35 figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c)36 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

d)37

e)38 az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

(5)39

(6)40 A munkaadó:

a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b)41 segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,

c)42 szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.

(7)43 A munkavállaló

a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b) együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,

c)44 álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.

(7)45

II. Fejezet

FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS
SZERVEZETE

Országos Érdekegyeztető Tanács46

9. §47

10. §48

10/A. §49

11-13. §50

III. Fejezet

MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK51

Munkaerő-piaci szolgáltatások52

13/A. §53 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is elősegíti.

(2)54 A munkaerő-piaci szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.

(2a)55 A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)56 Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az egyéni cselekvési tervvel is elősegíti.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,

b)57 a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, - ideértve az egyes munkaadói és munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is -,

c) a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai követelményeit,

d) az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,

e) a szolgáltatások igénybevételének, valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetek részére történő támogatás nyújtásának feltételeit, valamint

f)58 a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának, valamint a szolgáltatás igénybevételének biztosítása érdekében, a szolgáltatás időtartama alatt az arra rászoruló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó gondozásával, ápolásával, továbbá gyermek (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermek) felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítésének feltételeit és szabályait,

g)59 az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásait igénybe vevő vagy kérő, álláskeresőként nem nyilvántartott személyek nyilvántartásának szabályait,

h)60 - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az a) pontban meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért járó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat,

i)61 az a) pontban meghatározott eljárás során a szakértő igénybevételének - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben nem szabályozott - szabályait.

(5)62 A munkaerő-piaci programot és munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók szakmai támogatása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított közhasznú szervezet kedvezményezett részére továbbadási kötelezettséggel átadott szakmai támogatás nyújtásával is megvalósulhat. A szakmai támogatás továbbadásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított közhasznú szervezet a munkaerő-piaci programot és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtóval szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a kedvezményezettet jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés alapján terhelő kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket.

Képzések elősegítése

14. §63 (1)64 Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a)65 aki álláskereső,

b)66 aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,67

c)68 aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d)69 aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e)70 akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f)71 aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g)72 aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2)73 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és

a)74 a gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b)75 a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(3)76

(4)77 Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b)78 az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

c)79 a képzésben történő részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, a képzés időtartama alatt az arra rászoruló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítése

adható.

(5)80 A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6)81 A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.

(7)82

(8)83

(9)84 Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(10)85

(11)86 A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. §87 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

15. §88

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

16. §89 (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó

a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és

b)90 a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

(2)91 Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.

(3)92 Ha a munkaadó szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet, feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.

(4)93 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.

16/A. §94

16/B. §95

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás96

17. §97 Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása98

18. §99 Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

18/A. §100 (1)101

(2)102

19. § (1)103

(2)104

19/A. §105

Munkaerő-piaci programok támogatása106

19/B. §107 (1)108 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

(2)109 Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3)110 Munkaerőpiaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.

(4)111 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.

Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása112

19/C. §113 Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai

20. §114 (1)115 A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14-16. §-ban, a 17-19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.

(2)116

(3)117 A 14. §-ban, a 16-18. §-okban, a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.

(4)118 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14-18. §-ban, valamint a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 25 év alatti fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

(5)119 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint

b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyújtandó képzési támogatás szabályait.

(6)120 Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása - jogszabály alapján - a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást - annak teljes időtartama alatt - a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv - a munkaadó kérelmére - a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

21. §121 (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:

a)122 a szerződést kötő közigazgatási hatóság nevét, székhelyét, az ügy számát,

b)123 a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is,

c)124 a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,

d)125 a közigazgatási hatóság által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,

e) az EK-szerződés 87-88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén

ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,

eb) a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,

f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,

g)126 a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,

h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,

i) a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését.

(2a)127 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését.

(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.

(4)128 Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni.

(5)129 A támogatások tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(7)130 Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.

IV. Fejezet

A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI131

22. §132 A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

23. §133

V. Fejezet

ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA134

24. §135 Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Álláskeresési járadék136

25. §137 (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b)138 az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

c)139

d)140 munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)141

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4)142 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a)143 háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint

b)144 közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá

c)145

d)146 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés

miatt kerül sor.

(5)147 Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.

(6)148 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.

Álláskeresési járadék mértéke149

26. §150 (1)151 Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5)152 Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6)153

(7)154 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8)155 A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama156

27. §157 (1)158 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d) a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés- és az elzárásbüntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.

(2)159 Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3)160 Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

(4)161 Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)162 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesül.

(6)163 A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.

(7)164

(8)165 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)166 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

(9a)167 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

(10)168 A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

(11)169 Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

(12)170 Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az - álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges - az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.

Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése171

28. §172 (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,

g) kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától.

(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

29. §173 (1)174 Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a)175 terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,

e)176 a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

(2)177 Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

(3)178

Nyugdíj előtti álláskeresési segély179

30. §180 (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a)181 rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

b)182 a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,

c)183 az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és

d)184 rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

e)185 korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

(2)186 Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

(3)187 Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4)188 Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)189 Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(6)190 Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)191 Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Költségtérítés

31. §192

32. §193 Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

33-34. §194

35. §195

Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések196

36. §197 (1)198 Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

(2)199 Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki

a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,

b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.

(3)200 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.

36/A. §201 (1) A munkaadó - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve - a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni.

(2) A munkaadó - ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról igazolólapot állít ki, és azt a nevelőszülőnek átadja.

36/B. §202 (1) Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

(2)203 A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

37. § (1)204 Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.

(3)205 Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni.206

(4)207 Az, aki az álláskereső halálát követően a álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.208

(5)209 Az ellátás tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6)210 Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.211

(7)212 Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(8)213 Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.

38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

VI. Fejezet

A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE214

Nemzeti Foglalkoztatási Alap215

39. §216 (1)217 A Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul.

(2)218 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével219

a)220 az álláskeresők ellátásának biztosítása,

b)221 a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

d)222 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,

e)223

f)224 hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,225

g)226 az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

h)227

i)228 az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.

(3)229 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:

a)230 szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

b)231

c)232 foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

d)233 bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

e)234 a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;

f)-g)235

h)236

(4)237 Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége.

(5)238 A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6)239 A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával, kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.

(7)240

(8)241 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.

(9)242 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.

(10)243 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.

(11)244 Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza.

(12)245 A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:246

a)247

b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,

c)248 a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,

d)249 a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,

e)250 az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható pályázati pénzeszközöket,

f) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó pénzeszközöket,

g)251 a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat,

h)252 a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásra fordítható pénzeszközöket,

i)253

j)254 uniós forrás terhére - előleg bevonásával - megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

k)255 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.

(13)256 A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.

39/A. §257 (1)258 A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal - a képzési alaprész kivételével - a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze feletti rendelkezési jogra, valamint a képzési alaprész felhasználására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg.

(2)259 A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási céljait - kormányrendeletben foglaltak alapulvételével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.

(3)-(5)260

(6)-(7)261

(8)262 A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében dönthet263

a)264 a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c)265 a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 39. § (3) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentéséről.

(9)266 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak.

(10)267 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja meg.

(11)268 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot - ha az egyes alaprészek tekintetében törvény eltérően nem rendelkezik - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.

(12)269 A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá

a) gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,

b) ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt.

(13)270 Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozza meg.271

39/B. §272 (1)273 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.

(2)274

(3)275

(4)276

(5)277 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.

(6)278 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható.

(7)279 A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére - figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára - a Kormány egyedi felmentést adhat.

39/C. §280 (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:281

a)282 az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész;

b)283 a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka;

c)284

d)285

e)286 a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;

f)287 a központi költségvetési támogatás;

g)288 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;

h)289

i)290 egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

j)291 uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;

k)292 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

(2)293 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.

(3)294 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(4)295 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.

(5)296 A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

g)297 amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.

(6)298 A (4)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.

(7)299

39/D. §300 (1)301 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).

(2)302 Amennyiben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot.

(3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A feltöltés további lehetséges forrásai:

a) tervezett mértéket meghaladó bevételek;

b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.

(4)303 Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megállapított záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásáról a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(5)304 A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz - a miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott döntése alapján - a tárgyévet követően felhasználható.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok305

40. §306 (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.

(2)307 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható

a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;

b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;

c)308 a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére - foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása érdekében - támogatás nyújtására;

d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;

e) az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;

f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre;

g)309 a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra.

(3)310 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.

(4)311 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.312

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.

41. §313 (1)314 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.

(2)315 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.

(3)316 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terheli.

(4)317

VI/A. Fejezet318

41/A-42/B. §319

43. §320

43/A. §321

43/B. §322

43/C. §323

43/D. §324

44. §325

45. §326

46-46/B. §327

VII. Fejezet

47. §328 (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.329

(2)330 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a járási hivatal mint állami foglalkoztatási szerv - általános szabályoktól eltérő - illetékességi területét rendeletben állapítsa meg.331

(3)332 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.333

(4)334 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(5)335 Felhatalmazás kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 36/A. § szerinti igazolólap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

48. §336 Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg - a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból - a vizsgálatot végző szerv részére.

49. §337

50. §338

50/A. §339

51. §340

51/A. §341 (1)342 Az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat megállapodhat az álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, álláskeresési ellátásban részesülő álláskereső folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.

(2)343 Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező álláskeresőkről az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatja a jegyzőt.

(3)344 A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.

(4)345 Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként az álláskeresési ellátás folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások - a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra járó - összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.

(5)346 Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet annak felhasználásáról.

(6)347 Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az állami foglalkoztatási szerv a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére.

(7)348 A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodása szerint történik.

(8)349

(9)350 Az álláskeresőt az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség.

52. §351 Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az állami felnőttképzési intézmény feladatait, az állami felnőttképzési intézmény irányítását ellátó szervet, az állami felnőttképzési intézmény vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, az állami felnőttképzési intézmény irányításának rendjét és szabályait.352 Az állami felnőttképzési intézmény és az állami foglalkoztatási szerv - a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott - munkaerőpiaci képzések lebonyolításával kapcsolatos együttműködését, az állami felnőttképzési intézmény feladatai ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait a miniszter a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg.

53. §353 (1)-(2)354

(3)355

53/A. §356

VIII. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK357

54. § (1)358

(2)359 A 40. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb három hónapban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban természetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg.

(3)360 Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

(4)361 A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló álláskeresési ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni.362

(5)363 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott

a)364 kérelemre indult közigazgatási eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni,

b)365 hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró hatóság felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint a természetes személyazonosító adatait.

(6)366 Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított tizenöt napon belül kell dönteni.

(7)367 Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki.

(8)368 A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(9)369 Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ügyfél370

a)371

b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik, és

c)372 az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban bekövetkezett változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és

d) maga is aktívan keres munkahelyet, és

e)373 az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi,

f)374 részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,

g)375 a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

(9a)376 Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában, valamint az 51/A. § (9) bekezdésében meghatározott jelentkezési kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

(9b)377 A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.

(10)378 Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

(10a)379 A 25. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül munkaerő-piaci szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

(10b)380 A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely - a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül - akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel

a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

b)381 a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül a népegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

a foglalkoztató gondoskodik.

(10c)382 Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.

(11)383 Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - a (12) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - kérelmére azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki

a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-5. alpontjában meghatározott feltételeknek és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés szerint

együttműködik.

(12)384 Az állami foglalkoztatási szerv a gyermekgondozási segélyben részesülő személyt - kérelmére - a (11) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, akkor veszi álláskeresőként nyilvántartásba, ha annak folyósítása alatt, a családok támogatásáról szóló törvény szerint keresőtevékenységet folytathat.

(13)385 A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet.

(14)386 Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott időponttól - törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha

a) kéri, vagy

b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy

c) meghalt, vagy

d)387 jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy elektronikus levél útján nem tesz eleget, vagy

e)388 a (9) bekezdés c) és e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy

g)389

h)390 külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli.

i)391

(14a)392 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása - a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - szünetel, ha az álláskereső

a)393 az állami foglalkoztatási szerv által támogatott, vagy az állami felnőttképzési szerv által szervezett képzésben vesz részt,

b) rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat,

c) - az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész,

d) terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt, továbbá

f) szabadságvesztés időtartama alatt.

(14b)394 Az álláskereső (9) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettsége a (14a) bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt is fennáll.

(15)395 Az állami foglalkoztatási szerv hatósági ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az állami foglalkoztatási szerv a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.

(16)396 A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(17)397 Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés g)-i) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.

(18)398 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozási segélyre és gyermekgondozási díjra való jogosultságának bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak folyósítása alatt a családok támogatásáról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint nem folytathat keresőtevékenységet, vagy keresőtevékenységet folytathat, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.

54/A. §399 (1)400 Az álláskeresési ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(5)401 Az elévülést megszakítja

a) igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,

b) az igénynek a bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,

c) az igény megegyezéssel történő módosítása,

d) az egyezségkötés, és

e) a kötelezett elismerése.

(5a)402 Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülési idő újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

54/B. §403 (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban - ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is - az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.

(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, döntéséről - az ügyfél kérelmére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki.

55. §404 (1)405 Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának

a)406 központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,

b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv

köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.

(2)407

56. § (1)408 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló - a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó - tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.

(2)409 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználására, valamint az azokból történő téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott,

a)410 az álláskeresési járadék és álláskeresési segély iránti kérelemnek helyt adó,411

b)412 az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítását szüneteltető, valamint megszüntető, továbbá413

c) a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósítását megszüntető

határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(3)414 Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alapján - a kijavítás kivételével - akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.

(4)415

56/A. §416 (1)417 Rendbírságot köteles fizetni

a)418 az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;

b)419 az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkozatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

(2)420 A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.

(3)-(4)421

57. §422 Az állami foglalkoztatási szerv határozata - ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot - bíróság által megváltoztatható. Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Adatvédelmi rendelkezések423

57/A. §424 (1)425 A miniszter, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:426

a)427 természetes személyazonosító adatok,

b)428 állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás,

c)429 lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési cím,

d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység),

e)430 az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,

f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek),

g) jövedelemre vonatkozó adatok,

h)431 a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok,

i)432 munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),

j)433 az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,

k)434 a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatok,

l)435 az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatok,

m)436 a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét.

(2a)437 Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a)438 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c), e) és g) pontjai,

b)439 a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c) és e) pontjai,

c)440 a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)-d) és f)-h) pontjai,

d)441 az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaerő-piaci járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai

e)442 a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)-i) pontjai

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(4)443 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából e személyeknek az (1) bekezdés alapján kezelt, a (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott adatait közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(5)444 Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(6)445 A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.

(7)446 A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

(8)447 A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(9)448 Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.

(10)449 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(11)450 Az állami foglalkoztatási szerv - a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével - hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.

(11)451

Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis452

57/B. §453 (1)454 Az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(3) Az adatbázis tartalmazza

1.455 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében456

a)457 az alábbi adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,

ab) a jogosult állampolgársága, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státusza,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,

ae) a jogosult társadalombiztosítási azonosító jele (taj-szám),

af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,

b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)-(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,

c) a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:

ca) munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,

cb) munkaerőpiaci programban történő részvétel,

cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,

cd) közfoglalkoztatásban való részvétel,

ce) munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítése,

cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,

cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:

da) a nyilvántartásba vétel időpontja,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,

ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,

ae) eddig betöltött munkaköreit,

af)458 az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésére vonatkozó adatokat,

ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

ah)459 a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását (FEOR kód),

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy

1. tényleges közfoglalkoztatott-e

2. képzésben vesz-e részt

3.460 foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e

4.461 rehabilitációs ellátásban részesül-e,

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.

(4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:

1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki

a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy

c) 50 éven felüli személy, vagy

d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy

f)462 egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;

2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;

3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki

a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved;

4.463 Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

(5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.

(6)464 A (3) bekezdés 1. pont aa)-ae) alpontja szerinti adatokat az Szt. 18/B. § szerinti nyilvántartást vezető hatóság továbbítja az adatbázisba. A (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzítheti.

(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.465

57/C. §466 (1)467 Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja

a)468 a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a járási hivatal számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,

b) az Szt. 18/B. § szerinti nyilvántartást vezető hatóság számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adattovábbításhoz,

c) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez, és

d)469 az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatátvételhez

szükséges hozzáférést.

(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban meghatározott adatokba betekinthet.

(3)470 A járási hivatal a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(3a)471 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)-af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és 3. pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(4)472 Az állami felnőttképzési intézmény a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) és b) alpontjában és 3. pont a)-e) alpontjában meghatározott adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.

Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa473

57/D. §474 (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek szolgáltatnak:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,

c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

d) iskolai végzettsége, szakképesítése,

e) annak ténye, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,

f) Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),

g)475 intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) intézkedésbe történő belépés dátuma,

gb) munkaerő-piaci státusza,

gc) annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd) annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékkal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő önkéntes nyilatkozata alapján, nemzetiségének megjelölése,

gf) annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

gh) annak ténye, hogy 18 éven aluli gyermeket nevel-e saját háztartásában,

gi) annak ténye, hogy egyetlen felnőttből álló háztartásban él-e,

gj) annak ténye, hogy munkanélküli háztartásban él-e,

gk) annak ténye, hogy hajléktalan-e,

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státusza,

hc) annak ténye, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak ténye, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak ténye, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.

(6)476 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket a miniszter kezdeményezheti.

57/E. §477

Fogalommeghatározások és záró rendelkezések478

58. § (1)479 Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.

(3)480

(4)481

(5) E törvény alkalmazásában

a)482 munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya,

b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

c)483 munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,

d)484 álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3.485 öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

4.486 az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,

e)487 kereső tevékenység: - az 1-5. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4.488 Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

5.489 A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.

f)490 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás,

g)491 kötelező legkisebb munkabér, minimálbér: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke,

h)492 öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,

i)493 öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki

ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

ic)494 a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,

j)495 munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,

k)496 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki497

1.498 terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,

2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,

3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,

l)499 rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 90 napot nem haladja meg,

m)500 megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek,

n)501 alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,

o)502 közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,

p)503 háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,

q)504 jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,

r)505 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,

s)506 egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy,

t)507 társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy,

u)508 elektronikus levél: az egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes,

v)509

v)510 harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat,

w)511 kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki 2014-2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból támogatásban részesül,

x)512 munkanélküli háztartás: az a háztartás, amelynek egyik tagja sem foglalkoztatott.

(6)513 A törvény alkalmazásában a

a)514 a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását;

b)515 munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)-f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a szolgálati viszony lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével,

c)516 a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell,

d)517 munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az a személy rendelkezik, aki az Mt. alapján munkaviszonyt létesíthet.

(7)518

(8)519 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg520

a)521 - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának,

b)522 az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek,523

c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,

d)524 a rendbírság kiszabásának, megfizetésének és kezelésének,

e)525 az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének,

f)526 a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit, továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát,

g)527 a munkaadó munkaerőigénye bejelentése módjának és formájának

szabályait.

(8a)528

(9)529 Ahol e törvény

a)530 gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, terhességi-gyermekágyi segélyt, csecsemőgondozási díjat, gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,

b) munkaviszonyt

említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.

(10)531 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.

(11)532

59. §533 (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(2)534 E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.535

(3)536 E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(4)537 E törvénynek

a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,

b)538 az álláskeresési ellátásra

vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

59/A. §539 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.

59/B. §540 (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.

(2) Ahol jogszabály

a) munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,

b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is

érteni kell.

(3) A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.

(5) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

59/C. §541 (1)542 A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék - a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt - egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

(3)543 A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.

59/D. §544 (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.

(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.

59/E. §545 E törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés546

60. §547 (1)548 Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i, 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának,

d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

f)549 a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.



1  Kihirdetve: 1991. II. 23. A 2005. évi LXX. törvény 19. § (5) bekezdése alapján a „munkanélküli ellátás(ok)” kifejezés alatt az „álláskeresők támogatása” kifejezést is érteni kell. Ugyane törvény 19. § (7) bekezdése alapján a „a munkanélküli járadék” kifejezésen „álláskeresési járadék, álláskeresési segély” kifejezést is érteni kell.


2  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (6), 2011. évi CXCI. törvény 53. § a).


3  Az első mondat szövegét megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 39. §. Hatályos: 2004. I. 27-től.


4  Módosította: 2002. évi LIII. törvény 1. §, 2005. évi LXX. törvény 19. § (6).


5  Megállapította: 2007. évi I. törvény 96. § (1). Módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (5).


6  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 3. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


7  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


8  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 68. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


9  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.


10  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


11  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 2. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CXCI. törvény 54. § a).


12  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


13  Megállapította: 2014. évi XXX. törvény 4. §. Hatályos: 2014. VIII. 1-től.


14  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


15  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


16  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


17  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


18  Módosította: 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (5) c).


19  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


20  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 4. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


21  Lásd: 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet.


22  Lásd: 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet.


23  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2014. I. 2-től.


24  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (3). Hatályos: 2014. I. 2-től.


25  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (4). Hatályos: 2014. I. 2-től.


26  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (1) 1.


27  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 164. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


28  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 164. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


29  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 164. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


30  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


31  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (5). Hatályos: 2014. I. 1-től.


32  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXVI. törvény 77. § (2) a). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


33  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


34  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 96. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


35  Jelölését módosította: 1995. évi LII. törvény 2. § (2).


36  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


37  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.


38  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Jelölését módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (2).


39  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


40  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (3).


41  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 1. § (4). Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (1), 2014. évi XCIX. törvény 182. § (1) 2.


42  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 43. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


43  Módosította: 1993. évi XCVI. törvény 77. § a). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 18. § (3). Korábban (7) bekezdés már szerepelt.


44  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (6).


45  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LII. törvény 19. § (2). Hatálytalan: 1995. VII. 1-től.


46  Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 1. §. Hatályos: 2002. XII. 10-től.


47  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


48  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 2. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


49  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


50  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CV. törvény 129. § (1) b). Hatálytalan: 2011. VIII. 1-től.


51  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


52  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


53  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (6). Hatályos: 2014. I. 1-től.


54  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (1) 3.


55  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


56  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (1) 4.


57  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


58  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


59  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 261. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


60  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


61  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 165. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


62  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 261. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


63  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 8. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


64  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


65  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


66  Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1). Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).


67  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).


68  Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 1.


69  Beiktatta: 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § c).


70  Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosítva: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) alapján.


71  Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § a).


72  Jelölését módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (1), 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (1).


73  Beiktatta: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (2). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § a).


74  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


75  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


76  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


77  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


78  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) a).


79  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 166. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


80  Számozását módosította: 2001. évi XXIV. törvény 2. § (2).


81  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 44. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


82  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CV. törvény 16. § (5). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


83  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXV. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2010. VIII. 1-től.


84  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


85  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


86  Számozását módosította: 2002. évi LIII. törvény 6. § (2).


87  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


88  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


89  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 21. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


90  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) b).


91  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 167. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


92  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 136. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


93  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 167. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


94  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § c). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) a). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


95  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § d). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) b). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


96  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § c). Hatályos 2011. I. 1-től.


97  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 20. § (3). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § c).


98  Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


99  Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


100  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 7. §. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) c). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


101  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


102  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLII. törvény 15. § (3) a). Hatálytalan: 2010. IV. 1-től.


103  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


104  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


105  A korábbi megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


106  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


107  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2000. II. 1-től.


108  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


109  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


110  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 10. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


111  Megállapította: 2001. évi XXIV. törvény 5. §. Módosította: 2002. évi XLVII. törvény 56. § (2) a), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXIII. törvény 10. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (3), 2012. évi LXXVI. törvény 20. § 1., 2014. évi XXXV. törvény 5. §.


112  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 7. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


113  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 7. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


114  Megállapította: 1995. évi CXXIV. törvény 6. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


115  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (8). Hatályos: 2014. I. 1-től.


116  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


117  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (9). Hatályos: 2014. I. 1-től.


118  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (10). Hatályos: 2014. I. 1-től.


119  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 24. §. Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).


120  Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 9. § (3). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 6. § (2).


121  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 40. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


122  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


123  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 21. §.


124  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 71. §.


125  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


126  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 25. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


127  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 168. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


128  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


129  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (11). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


130  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


131  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 11. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


132  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 11. §. Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


133  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LI. törvény 27. § (7). Hatálytalan: 1997. VII. 1-től.


134  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § d). Hatályos: 2012. I. 1-től.


135  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 5. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § e).


136  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


137  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


138  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § f).


139  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXVI. törvény 12. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


140  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


141  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


142  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § h).


143  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) c).


144  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) d).


145  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (3). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


146  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 46. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


147  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 26. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § d), 2011. évi CXCI. törvény 54. § e).


148  Beiktatta: 2010. évi LXXV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 1-től.


149  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 6. §. Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: 2008. évi IV. törvény 1. § (1) f).


150  Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 7. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (8).


151  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 99. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


152  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


153  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § f). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


154  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.


155  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.


156  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 7. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


157  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 7. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


158  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 169. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


159  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


160  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


161  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


162  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 169. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


163  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (3). Hatályos: 2010. III. 31-től.


164  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXVI. törvény 12. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


165  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 27. § (1). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).


166  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


167  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 100. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXI. törvény 112. § (9).


168  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 8. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


169  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 8. §.


170  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (4). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § j).


171  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


172  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


173  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 8. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Lásd még: 2005. évi LXX. törvény 19. § (13).


174  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 3. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


175  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 2.


176  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 170. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


177  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § h).


178  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXV. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2010. VIII. 1-től.


179  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 9. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


180  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 9. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


181  Módosította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) b).


182  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


183  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


184  Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 28. § a).


185  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 25. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


186  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (2). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 3.


187  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § m).


188  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


189  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


190  Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § b).


191  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.


192  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § i). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


193  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 10. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


194  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXX. törvény 19. § (2). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


195  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi CXXIV. törvény 30. § (3). Hatálytalan: 1996. VII. 1-től.


196  Megállapítva: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5) alapján. Hatályos: 2010. III. 31-től.


197  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 16. §. Hatályos: 2000. II. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 55. § (2).


198  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 5. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


199  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


200  Beiktatta: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (6). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).


201  Megállapította: 2015. évi VI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


202  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 171. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


203  Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) a).


204  Megállapította: 1995. évi LII. törvény 13. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


205  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 17. §. Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) f).


206  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).


207  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Módosította: 2005. évi CV. törvény 16. § (7), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) g).


208  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).


209  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (13). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


210  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 13. § (2). Módosította: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1) h), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a). Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (1). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) h).


211  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (9).


212  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


213  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 12. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


214  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


215  Beiktatta: 1995. évi CXXIV. törvény 8. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


216  Megállapította: 1995. évi CXXIV. törvény 8. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


217  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


218  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 18. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


219  Módosította: 2001. évi LI. törvény 19. § (1).


220  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § n).


221  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (14). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


222  Megállapította: 2001. évi LI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


223  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


224  Beiktatta: 1999. évi CIX. törvény 20. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 28. § b).


225  Lásd: 2009. évi CXXIX. törvény 17. §, 2010. évi XCVIII. törvény 19. §, 2011. évi CXXXIII. törvény 12. §.


226  Jelölését módosította: 1999. évi CIX. törvény 20. § (1).


227  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


228  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


229  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) d).


230  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (1). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CXCI. törvény 53. § o). Módosította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) d).


231  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


232  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (3). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).


233  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 172. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


234  Megállapította: 2006. évi CXIV. törvény 1. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 50. § (7)-(8).


235  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


236  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


237  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (2). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § c).


238  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (15). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


239  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (16). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


240  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


241  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 14. § (5). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


242  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


243  Megállapította: 1998. évi LXXXVI. törvény 9. § (3). Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


244  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (2). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


245  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (1). Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 30. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


246  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


247  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 1. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


248  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (17). Hatályos: 2014. I. 1-től.


249  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (5). Hatályos: 2011. I. 1-től.


250  Megállapította: 2012. évi XXI. törvény 1. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


251  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 172. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


252  Megállapította: 2013. évi XLI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. IV. 19-től.


253  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


254  Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (12). Hatályos: 2009. VI. 1-től.


255  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 10. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.


256  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 172. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


257  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 19. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


258  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


259  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.


260  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 22-től.


261  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


262  Beiktatta: 2005. évi LXX. törvény 12. § (2). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d).


263  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (3). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


264  Módosítva: 2006. évi CXIV. törvény 50. § (10) c) alapján.


265  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) f).


266  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (4). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (4), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


267  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 15. § (4). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


268  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


269  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


270  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


271  Lásd: 18/2013. (VI. 11.) NGM rendelet.


272  Megállapította: 1996. évi CVII. törvény 20. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


273  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (10). Módosította: 2011. évi XCIII. törvény 13. § d), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


274  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXVI. törvény 22. § (4) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


275  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXVI. törvény 22. § (4) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


276  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


277  Megállapította: 2011. évi XCIII. törvény 12. § (7). Hatályos: 2011. VII. 22-től. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


278  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (11). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


279  Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


280  Beiktatta: 1995. évi CXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


281  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


282  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


283  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 49. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


284  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § b). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


285  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


286  Megállapította: 2001. évi LI. törvény 19. § (12). Jelölését módosította: 2004. évi CI. törvény 248. §.


287  Jelölését módosította: 2004. évi CI. törvény 248. §.


288  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


289  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


290  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 45. §. Jelölését módosította: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) g), 84. § 2.


291  Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (13). Hatályos: 2009. VI. 1-től.


292  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


293  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) b).


294  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) b).


295  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 17. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


296  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 22. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


297  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 31. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


298  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 22. § (3). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


299  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LIII. törvény 53. § (1). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


300  Beiktatta: 2005. évi CLIII. törvény 87. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


301  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (12). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


302  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


303  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 32. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (5), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


304  Beiktatta: 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (14). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (6), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 84. § 2.


305  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


306  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Hatályos: 2011. I. 1-től.


307  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) e).


308  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.


309  Beiktatta: 2013. évi XLI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


310  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


311  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c).


312  Lásd: 69/2012. (IV. 6.) Korm. rendelet, 103/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet 1-10. §.


313  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13). Hatályos: 2011. I. 1-től.


314  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


315  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


316  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), h).


317  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) f). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


318  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (14). Hatályos: 2011. I. 1-től.


319  A korábbi fejezetcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § k). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


320  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


321  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


322  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


323  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


324  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


325  A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § f). Hatálytalan: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 225. § (4).


326  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § g). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


327  A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 195. § h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


328  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. A korábbi megelőző fejezet- és alcímet hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


329  Lásd: 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet.


330  Megállapította: 2015. évi VI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


331  Lásd: 67/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.


332  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 35. §. Módosította: 2011. évi CVI. törvény 56. § (1).


333  Lásd: 73/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet, 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet.


334  Beiktatta: 2009. évi CXXXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


335  Beiktatta: 2015. évi VI. törvény 2. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


336  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.


337  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § l). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


338  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


339  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


340  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


341  Beiktatta: 1992. évi LXXX. törvény 77. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


342  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) i).


343  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


344  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


345  Módosította: 1996. évi CVII. törvény 29. §, 2005. évi LXX. törvény 19. § (3), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) j).


346  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


347  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


348  Módosította: 2000. évi LXXXIX. törvény 16. §, 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (9).


349  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXII. törvény 54. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


350  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4).


351  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 101. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) c), 2012. évi LXXVI. törvény 20. § 2.


352  Lásd: 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet.


353  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 15. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. A korábbi megelőző alcímet hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


354  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


355  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


356  Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


357  A címet megállapította: 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


358  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 21. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


359  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2010. évi CLIII. törvény 7. § (19).


360  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


361  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) k).


362  Lásd: 2005. évi CV. törvény 16. § (8).


363  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


364  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


365  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


366  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (3). Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (3).


367  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


368  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


369  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 20. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


370  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


371  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


372  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § p).


373  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


374  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


375  Jelölését módosította: 2008. évi CVII. törvény 37. § (2).


376  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


377  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (20). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


378  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


379  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


380  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 11. § d).


381  Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) b).


382  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


383  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


384  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


385  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


386  Számozását módosította és szövegét megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1), (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


387  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


388  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 4.


389  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 2. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


390  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 5.


391  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 2. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


392  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (5). Hatályos: 2015. I. 1-től.


393  Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) c).


394  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (6). Hatályos: 2015. I. 1-től.


395  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 20. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §. Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1).


396  Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 27. § (3). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1).


397  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 37. § (6). Számozását módosította: 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 104. § g).


398  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 173. § (7). Hatályos: 2015. I. 1-től.


399  Beiktatta: 1997. évi CXX. törvény 28. §. Hatályos: 1998. I. 1-től. Ezt megelőzően keletkezett igények tekintetében is alkalmazni kell.


400  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 48. §. Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) l).


401  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 136. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


402  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 136. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


403  Beiktatta: 2012. évi CCXVI. törvény 9. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


404  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 21. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


405  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (16). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


406  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (10).


407  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 21. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


408  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 28. §. Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


409  Megállapította: 1995. évi LII. törvény 16. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


410  Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).


411  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


412  Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) m).


413  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (5).


414  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 22. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


415  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi LI. törvény 27. § (7). Hatálytalan: 1997. VII. 1-től.


416  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 17. §. Hatályos: 1995. VII. 1-től.


417  Megállapította: 2001. évi LXXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2001. XII. 22-től. Ezt követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.


418  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 50. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §, 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) n), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) c).


419  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (21). Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) d).


420  Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 19. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


421  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 2. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) a).


422  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


423  Beiktatta: 1997. évi LI. törvény 24. § (2). Hatályos: 1997. VII. 1-től.


424  Beiktatta: 1997. évi LI. törvény 24. § (2). Hatályos: 1997. VII. 1-től.


425  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (11), 2011. évi CXCI. törvény 53. § q).


426  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


427  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 38. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 20. §.


428  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 38. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


429  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (22). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


430  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 174. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


431  Beiktatta: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 27. § (5).


432  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 29. §. Jelölését módosította: 2006. évi CXIII. törvény 25. § (3).


433  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


434  Beiktatta: 2013. évi XLI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


435  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 174. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


436  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (23). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


437  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


438  Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


439  Módosítva: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) ba) alapján.


440  Beiktatta: 2005. évi LXX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 13-tól.


441  Megállapította: 2003. évi XCIV. törvény 1. § (2). Jelölését módosította: 2005. évi LXX. törvény 16. §. Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3), 2009. évi LXXVII. törvény 178. § f).


442  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 56. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


443  Megállapította: 2013. évi CCXXV. törvény 13. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


444  Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.


445  Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 11. § (3). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


446  Megállapította: 2002. évi XLVII. törvény 11. § (4). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


447  Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.


448  Számozását módosította: 1997. évi CXX. törvény 30. §.


449  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 174. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


450  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 26. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


451  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 3. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


452  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


453  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


454  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 175. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


455  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) b).


456  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 7.


457  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 5. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


458  Módosította: 2015. évi VI. törvény 2. § (4) e).


459  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


460  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (2) c).


461  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


462  Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 186. §.


463  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 51. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


464  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 12. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.


465  Lásd: 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet.


466  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 16. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


467  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 13. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.


468  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 8.


469  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 176. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


470  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 9.


471  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 57. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


472  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 176. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


473  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (24). Hatályos: 2014. I. 1-től.


474  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (24). Hatályos: 2014. I. 1-től.


475  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 261. § (5). Hatályos: 2014. III. 15-től.


476  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 177. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


477  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi LXI. törvény 238. § (1). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Lásd: 2006. évi CXXXI. törvény 207. §.


478  A címet beiktatta: 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


479  A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


480  Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CVII. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


481  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (3). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


482  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


483  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


484  Megállapította: 2006. évi CXIII. törvény 26. §. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2007. évi I. törvény 127. § (2) b). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


485  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


486  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


487  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


488  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


489  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.


490  Megállapította: 2011. évi CV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2011. VIII. 1-től.


491  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 18. § (3). Hatályos: 1995. VII. 1-től.


492  Beiktatta: 1996. évi LIX. törvény 10. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 29. § b).


493  Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 27. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


494  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 31. §.


495  Megállapította: 1997. évi CXX. törvény 31. §. Módosította: 2001. évi XXIV. törvény 19. § (1), 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) d).


496  Beiktatta: 1996. évi CVII. törvény 36. § (2). Módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


497  Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4). Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).


498  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 181. § 10.


499  Beiktatta: 1996. évi CVII. törvény 36. § (2). Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (4), 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


500  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 179. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 54. § n).


501  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (17). Hatályos: 2011. I. 1-től.


502  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 24. §. Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 87. §.


503  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Módosította: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bb).


504  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bb).


505  Beiktatta: 2002. évi LIII. törvény 30. § (3). Hatályos: 2003. I. 1-től.


506  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 251. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


507  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 251. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


508  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


509  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) 4. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


510  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 6. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


511  Beiktatta: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (25). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


512  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 261. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.


513  Beiktatta: 1992. évi LXXX. törvény 78. §. Hatályos: 1993. I. 1-től.


514  Módosította: 2007. évi XC. törvény 25. § (2) a), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) p).


515  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (4). Módosította: 2005. évi LXX. törvény 19. § (3), 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) q), 2012. évi CCXVI. törvény 11. § f).


516  Beiktatta: 1995. évi LII. törvény 18. § (4). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) r).


517  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (26). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


518  Hatályon kívül helyezte: 2015. évi VI. törvény 2. § (5). Hatálytalan: 2015. IV. 1-től.


519  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (5). Hatályos: 2003. I. 1-től.


520  A felvezető szövegrészt módosította: 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3).


521  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (7). Hatályos: 2010. III. 31-től.


522  Megállapította: 2005. évi LXX. törvény 18. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 105. § i).


523  Lásd: 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet, 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet.


524  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.


525  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.


526  Megállapította: 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (27). Hatályos: 2014. I. 1-től.


527  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 178. § (5). Hatályos: 2015. I. 1-től.


528  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § o). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


529  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 30. § (6). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.


530  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 53. § u), 2014. évi XCIX. törvény 181. § 11.


531  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 19. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től.


532  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 54. § p). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


533  Beiktatta: 2001. évi LXXVIII. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.


534  Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5).


535  Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (7).


536  Megállapította: 2007. évi I. törvény 96. § (4). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


537  Megállapította: 2009. évi CXXXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


538  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


539  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 7. § (18). Hatályos: 2011. I. 1-től.


540  Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 2012. VI. 27-től.


541  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


542  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 52. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


543  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 52. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


544  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


545  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 180. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


546  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 96. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


547  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (8). Hatályos: 2010. III. 31-től.


548  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 7. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


549  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 179. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!