Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

22/1991. (XI. 15.) NM rendelet

a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról

A kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet a (továbbiakban: R.) 35. § (3) bekezdésében, illetve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében és a 61/1987. (XI. 29.) MT rendelet 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek tartásának egészségi alkalmassági feltételeit és meglétük megállapításának rendjét -az érdekelt miniszterekkel, a 13. §-t illetően a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom:

1. § (1) *  A lőfegyver, lőszer (a továbbiakban együtt: lőfegyver) megszerzéséhez és tartásához szükséges hatósági engedély feltételeként előírt egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a megállapítása, hogy a lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, amely őt lőfegyver biztonságos használatára egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.

(2) *  A lőfegyvert tartani szándékozó személy - a lőfegyvertartási engedély kiadása iránti kérelmének benyújtása előtt - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a lőfegyvertartási engedéllyel már rendelkező személy pedig az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasság megállapítására jogosult egészségügyi szervnél (a továbbiakban: orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv), és köteles magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.

(3) Az orvosi vizsgálaton megjelent személy köteles személyazonosságát hitelt érdemlően (személyi igazolvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal) igazolni.

(4) *  Ha a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan mértékű állapotromlást észlel, amely a lőfegyver biztonságos használatára időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná teheti, illetőleg azt hátrányosan befolyásolhatja, köteles az orvosi alkalmasságot vizsgáló, a 8. § (1)-(2) bekezdése szerinti első fokú szervnél orvosi vizsgálatra jelentkezni annak megállapítása érdekében, hogy lőfegyver biztonságos használatára alkalmas-e.

2. § *  (1) A lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező személyt az előzetes, az időszakos és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az elvégzendő vizsgálatok szempontjából az alábbi két alkalmassági csoport valamelyikébe kell sorolni:

a) az I. alkalmassági csoportba kell sorolni a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR1.) 22. §-ában és 29. §-ában meghatározott személyeket;

b) a II. alkalmassági csoportba kell sorolni a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket.

(2) Az egészségi alkalmasságot arra az alkalmassági csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyikre azt az orvosi vizsgálaton megjelent személy kérte.

3. § (1) * 

(2) Nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálat, ha a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló heveny megbetegedés, illetőleg egyéb egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig.

4. § *  (1) Az I. alkalmassági csoportban az egészségi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.

(2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személy esetén az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat - figyelemmel a (3)-(5) bekezdésben foglaltakra - orvosi alkalmassági vizsgálatból, az előzetes vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.

(3) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalható be az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat keretében az a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személy, akinél ilyen vizsgálat elvégzésének szükségessége orvosszakmailag valószínűsíthető.

(4) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személynek a saját tulajdonú lőfegyver tartásához szükséges lőfegyvertartási engedély megadásához két, egymást követő előzetes pszichológiai vizsgálat során megállapított, alkalmas minősítéssel kell rendelkeznie, amely két vizsgálat időpontja között legalább fél évnek kell eltelnie, és a két vizsgálat időpontja között legfeljebb 2 év telhet el. Amennyiben bármelyik vizsgálati eredmény felülvéleményezésére kerül sor, a felülvéleményezési kérelem benyújtása és az annak alapján elvégzett vizsgálat között eltelt idő a 2 éves időtartamba nem számít bele.

(5) A KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyt az időszakos és a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kell beutalni, amennyiben a vizsgált személy

a) pszichiátriai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll,

b) neurológiai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll, vagy

c) központi idegrendszere sérült.

4/A. § *  (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a pszichológiai alkalmassági vizsgálat előtt kell elvégezni.

(2) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra a vizsgálatra jelentkezőt az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv utalja be. A 4. § (3) és (5) bekezdése szerinti esetben a beutalón fel kell tüntetni a beutalás okát. A pszichológiai alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgálat eredményéről a beutaló szervet írásban értesíti.

(3) Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv dokumentálja az orvosi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményét a 2. mellékletben foglalt egészségügyi vizsgálati lap kitöltésével.

(4) Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgált személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást állít ki.

(5) A KR1. 23. § (1) bekezdése szerinti személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást nem kell kiállítani, a vizsgált személy részére a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR2.) Melléklete szerint kiállított sportorvosi engedély a lőfegyverek megszerzésére és a tartására irányuló hatósági engedélyezési eljárás során a (4) bekezdésben meghatározott igazolással egyenértékűnek minősül.

5. § (1) Lőfegyver tartására egészségileg alkalmatlan az a személy, akinek alkalmatlanságát az orvosi és/vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző szerv megállapította.

(2) *  Az orvosi alkalmassági vizsgálat során alkalmatlannak kell minősíteni azt a személyt, aki az 1. számú melléklet I. pontjában szereplő megbetegedések bármelyikében szenved.

(3) *  A (2) bekezdésben foglaltakon túl alkalmatlannak kell minősíteni a KR1. 23. § (1) bekezdése szerinti személyt, ha a KR2. szerint az egyes sportágakban a sportegészségügyi ellátás keretében a sportorvos által elvégzett sportorvosi vizsgálat eredményeként a KR2. Mellékletének 2. b) pontja alapján „nem alkalmas”, illetve „nem versenyezhet” minősítést kap.

(4) *  Az 1. számú melléklet II. pontjában felsorolt megbetegedések esetén az orvosi alkalmasságot csak szemész szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani.

(5) *  Az 1. számú melléklet III. pont

a) 1-2. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus és fül-orr-gégész szakorvos,

b) 3-4. és 6. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus szakorvos,

c) 5. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak kardiológus szakorvos

véleménye alapján lehet az orvosi alkalmasságot megállapítani.

(6) * 

(7) *  A lőfegyver tartására alkalmatlanná nyilvánított személy soron kívüli orvosi vizsgálatot kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának olyan mértékű javulását, amelynek alapján feltehető, hogy lőfegyver tartására alkalmassá vált.

6. § (1) * 

(2) *  A lőfegyvertartási engedély hatályossági idején belül elvégzett időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alapján megállapított alkalmas vagy alkalmatlan - továbbá a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személynél versenyezhet vagy nem versenyezhet - minősítés tényéről az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a rendőrségnek a lőfegyvertartási engedély kiadására illetékes szervét haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Az egészségi alkalmasság vizsgálatában résztvevő szervnek a vizsgált személyt tájékoztatni kell minden olyan szervi elváltozásáról, amely a lőfegyver tartására való alkalmasságát nem befolyásolja ugyan, de a lőfegyver biztonságos használata érdekében ismernie kell.

(4) Egészségromlás megállapítása esetén az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv erről az érintett személy alapellátását végző orvost tájékoztatja.

7. § *  (1) Az az I. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy, aki

a) 40. életévét még nem töltötte be, 5 évenként orvosi és pszichológiai;

b) 40. életévét betöltötte, de 60. életévét még nem töltötte be, 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológiai;

c) 60. életévét betöltötte, évenként orvosi, 2 évenként pszichológiai

időszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.

(2) *  Az a II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével -, aki

a) a 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként,

b) a 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként,

c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként,

d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként

időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.

(3) * 

(4) A KR1. 23. § (1) bekezdésben meghatározott személy orvosi alkalmassági vizsgálata a KR2. szerinti sportorvosi vizsgálat keretében, az ott meghatározott gyakorisággal történik.

(5) *  A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy az (1), a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott, valamint a 7/A. § alapján meghatározott időnél korábban soron kívüli pszichológiai vagy orvosi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni az 1. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül akkor is, ha

a) az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv az orvosi vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg,

b) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a lőfegyvert munkaköréből eredően tartó személy munkáltatója kezdeményezi, vagy

c) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy edzője (ide értve a szövetségi kapitányt vagy az azzal azonos feladatot ellátó személyt is), a sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vezetője (ide értve a szakosztályvezetőt is), vagy a lőgyakorlat vezetője kezdeményezi.

(6) Az I. alkalmassági csoportba tartozó személy munkáltatója köteles az egészségi alkalmasságot első fokon megállapító orvosi szervnél a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni, ha a lőfegyver tartására jogosultnál

a) olyan körülményt (betegséget, állapotromlást) észlel, amely a lőfegyver biztonságos tartására való további alkalmasságát kétségessé teszi, vagy

b) legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség áll fenn.

7/A. § *  A II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - kérheti a rá vonatkozóan e rendelet előírásai szerint megállapított egészségi alkalmassági vizsgálat határidejénél rövidebb határidő megállapítását.

8. § *  (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szerv:

a) a II. alkalmassági csoport esetében - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - a vizsgált személy háziorvosa,

b) az I. alkalmassági csoport esetében az az egészségügyi szerv, amely az érintett személy foglalkozás-egészségügyi ellátására a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint jogosult.

(1a) *  A II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - orvosi alkalmasságának megállapítása a gépjármű-vezetői egészségi alkalmassági vizsgálatával egyidejűleg is történhet. A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendeletben meghatározott térítési díjat a vizsgálatok egyidejű elvégzése esetén egyszeresen kell megfizetni.

(2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy esetében az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 7. § (1) és 8. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi szervek végzik.

(3) *  A pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséről az I. alkalmassági csoport tekintetében első fokon a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv gondoskodik.

(4) A II. alkalmassági csoport tekintetében a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot első fokon klinikai szakpszichológus vagy sport szakpszichológus végezheti.

8/A. § *  (1) *  A pszichológiai alkalmasság előzetes első fokú vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok elvégzésével történik.

(2) A pszichológiai alkalmasság időszakos, illetve soron kívüli első fokú vizsgálatánál - mindkét alkalmassági csoport esetén - az alkalmassági vizsgálat szükségességének jellege határozza meg az elvégzendő vizsgálatok körét.

9. § (1) Az első fokú orvosi vélemény felülvéleményezését a vizsgált személy, vagy - az I. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat esetén - annak munkáltatója a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szervtől írásban kérheti. Az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését a pszichológiai vizsgálatra beutaló szervtől kell kérni.

(2) A pszichológiai alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén - a (4) bekezdésre is figyelemmel az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalja be, majd - az elvégzett vizsgálat eredményétől függően - a korábbi alkalmassági véleményt törli, vagy azt változatlanul fenntartja.

(3) *  Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a 2. melléklet szerinti egészségügyi vizsgálati lap egy példányának megküldésével haladéktalanul továbbítja a másodfokon eljáró szervhez, és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben - ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték - a másodfokú pszichológiai vizsgálatra, illetőleg - ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be - az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be, másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót.

(5) *  Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szervnek az 5. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szakorvosi véleményeket nem kell újra beszereznie, amennyiben azok alapján az első fokon eljáró szerv az érintett személyt a szakorvosi véleményekkel érintett megbetegedések tekintetében alkalmasnak minősítette.

10. § *  (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó egészségügyi szerv végzi.

(2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy tekintetében felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 11. §-ában meghatározott egészségügyi szervek végzik.

(3) *  A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséről a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv gondoskodik.

(4) *  A pszichológiai alkalmassági vizsgálatban részt vevő intézmények körét a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a honlapján közzéteszi.

11. § Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos, illetőleg pszichológus, aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett.

12. § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye.

(2) Az orvosi alkalmassságot másodfokon vizsgáló szerv az egészségi alkalmassági vizsgálat eredményéről az első fokon eljárt egészségügyi szervet is tájékoztatni köteles.

13. § *  (1) A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról szóló 9/2010. (III. 18.) EüM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított, illetve módosított 1. § (1), (2) és (4) bekezdését, 2. §-t, 4. §-t, 4/A. §-t, 5. § (2)-(5) és (7) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 7. §-t, 8. §-t, 8/A. § (1) bekezdését, 9. § (3) és (5) bekezdését, 10. §-t, 1. számú melléklet II. és III. pontját, 2. mellékletet, 3. számú mellékletet és 4. mellékletet, valamint a Módr. 16. §-át a Módr. hatálybalépését követően indult, az egészségi alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatok esetében kell alkalmazni.

(2) A Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy tekintetében a Módr.-rel megállapított 7. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a Módr. hatálybalépését követően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálat során kell először alkalmazni azzal, hogy akinek a Módr. hatálybalépését megelőzően vagy azt követően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálatát követő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatának esedékessége nem egyezik meg a lőfegyvertartási engedély soron következő meghosszabbításának esedékességével, az a lőfegyvertartási engedély meghosszabbításával egyidejűleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton vehet részt.

(3) Az a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy, aki a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik és a Módr. hatálybalépésekor nem rendelkezik legalább 3 éves igazolt sportegyesületi tagsággal, az a Módr. hatálybalépését követő első időszakos orvosi alkalmassági vizsgálattal egyidejűleg pszichológiai alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni a 8. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(4) Az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálata során meghozott eltérő alkalmassági vélemény hiányában

a) a b) pontban meghatározott kivétellel a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy a Módr. hatálybalépésekor hatályos időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat eredményét egészségi alkalmassága igazolására annak hatályossági idejéig,

b) a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy, akinek egészségi alkalmasságát a 7. §-nak a Módr. hatálybalépését megelőzően hatályos (1) bekezdése szerinti egészségi alkalmassági vizsgálat során állapították meg, ennek eredményét egészségi alkalmasságának igazolására a KR2. szerinti időszakos sportorvosi vizsgálat elvégzéséig

használhatja fel.

14. § *  Az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálata során meghozott eltérő alkalmassági vélemény hiányában a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról szóló 42/2013. (VI. 19.) EMMI rendelet hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy az ezen időpontban érvényes időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat eredményét egészségi alkalmassága igazolására annak érvényességi idejéig használhatja fel.

15. § * 

15/A. § * 

16. § * 

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez * 

I. Lőfegyver megszerzését és tartását külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok:

1. Eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és ideggyógyászat).

2. Veleszületett, vagy szerzett mentális károsodás.

3. Alkoholizmus, narkománia.

4. Személyiségzavarok.

5. Elmebetegség bármely formája.

II. *  Szemészeti szempontból szakorvosi véleményezést igénylő megbetegedések

1. az I. alkalmassági csoportban:

- egyszeműség, kancsalság, féloldali vagy kétoldali lencsehiány, ha a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség korrekció nélkül 1,0-nél rosszabb,

- adaptációs zavar,

- csőlátótér;

2. a II. alkalmassági csoportban:

- az egyszeműség, kancsalság vagy lencsehiány esetén abban az esetben, ha

a) sportvadászoknál a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen szemüveg, kontaktlencse vagy intraokuláris műlencse alkalmazásával sem érhető el 1,0 vízus,

b) önvédelmi kézilőfegyver megszerzése, illetve tartása esetén a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség 0,8-nál rosszabb,

c) gáz- és riasztófegyver megszerzése, illetve tartása esetén, ha monocularis látásnál az egyik, binocularis látásnál mindkét szem látóélessége korrekcióval összesen rosszabb, mint 0,8,

- adaptációs zavar,

- csőlátótér.

III. *  Lőfegyver megszerzésére, tartására való egészségi alkalmasság vizsgálata kapcsán szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések:

1. Beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta (hangképzési, beszéd és/vagy hallászavar).

2. Egyensúlyzavarral járó kórképek.

3. Érzészavarok, amelyek a lőfegyver biztonságos kezelését akadályozzák.

4. A passzív és aktív mozgásrendszer (csont, ízület, izomrendszer) minden, a fogáskészséget vagy a lőfegyver kezelését gátló veleszületett vagy szerzett rendellenessége.

5. A szív és keringés azon megbetegedései, amelyek a lőfegyver biztonságos használatát megakadályozzák:

- olyan állapotok, amelyekben az akut szívelégtelenség hirtelen, bármikor felléphet;

- a keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége;

- a szív ingerképzési, ingervezetési zavarai.

6. Központi és perifériás idegrendszer bármilyen betegsége, és annak maradványtünetei, ha olyan funkciókiesést okoznak, hogy a lőfegyver biztonságos használatát befolyásolják.

7. * 

2. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez * 

EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP

Előzetes orvosi vizsgálat:*
Név:
Szül. év, hó, nap:
Anyja neve:
Lakcím:
Foglalkozása (csak az I. alkalmassági csoportba tartozó vizsgált személy esetében kell kitölteni):
Vizsgálat időpontja:
Vizsgálatot végző orvos neve:
Intézmény neve:
Kórelőzmény (krónikus betegség, gyógyszerszedés stb.):
Bőr, látható nyálkahártyák:
Csontok és ízületek:
Mirigyek (pajzsmirigy):
Tüdő:
Szív: EKG:
Vérnyomás: Pulzus:
Érrendszer, varicositas:
Hasi szervek tapintása:
Máj: Sérv:
Idegrendszer, Romberg:
Halló- és egyensúlyszerv:
Szem (visus):
Egyéb vizsgálati eredmények:
Laboratóriumi vizsgálati eredmények:
Pszichológiai vizsgálat eredménye:
Az elvégzett előzetes orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat alapján lőfegyver tartására
- alkalmas
- alkalmatlan
Egyéb megjegyzések:
A másodfokú egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző szerv megállapításai:**
Időszakos és soron kívüli orvosi vizsgálat:*
Ideje:
Vizsgálatot végző orvos neve:
Statusában beállott változások:
Az elvégzett időszakos/soron kívüli orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat alapján lőfegyver tartására
- alkalmas
- alkalmatlan
Egyéb megjegyzések:
A másodfokú egészségügyi vizsgálatot végző szerv megállapításai:**
Dátum
P. H.
Aláírás
* Az első fokú orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv tölti ki!
** A másodfokú orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv tölti ki!

3. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez * 

A pszichológiai alkalmassági vizsgálat tartalma:

1. klinikai pszichológiai interjú

2. pszichológiai exploráció

3. figyelemvizsgálat

4. reakcióidő vizsgálata

5. szenzomotoros koordináció vizsgálat

6. pszichovegetatív paraméterek vizsgálata

7. mentális funkciók vizsgálata

8. személyiségvizsgálat

- kérdőívekkel

- projektív tesztekkel.

4. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez * 

ORVOSI VÉLEMÉNY
Lőfegyverek megszerzésére vagy tartására irányuló hatósági engedély kiadásához szükséges egészségi alkalmasságról

1. Név: ...................................................................................................................................................

2. Születési hely: ...................................................................................................................................

3. Születési idő: .............. év ............................................... hó ....... nap

4. Lakcím: ...................................................... helység ....................................... utca ........... házszám

5. Személyazonosításra alkalmas okirat száma, típusa: ........................................................................

Minősítés:

Alkalmas: ................... év ................................................ hó ........ napjáig

Alkalmatlan

Dátum

P. H.

Aláírás