Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

13/1992. (VI. 26.) NM rendelet

a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapítását az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az érintett miniszterekkel egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom:

1. § (1) A közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezetőjelöltnek, illetőleg a közúti járművezetőnek nincse olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi; továbbá azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet közúti járművet.

(2) *  A közúti járművezető-jelölt - a közúti járművezetők képzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott időpontban - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a külön jogszabályban meghatározott járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkező személy pedig az e rendeletben meghatározott időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál megjelenni és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni.

(3) A vizsgálaton megjelent személy köteles személyazonosságát hitelt érdemlően (személyi igazolvánnyal vagy ezzel egyenértékű okirattal) igazolni.

(4) *  Ha a közúti járművezető a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetőleg azt befolyásolhatja, köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál orvosi vizsgálatra jelentkezni.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül közúti járművezetőnek a járművezetői igazolvánnyal, illetve a hatósági engedély nélkül is vezethető járművek vezetője.

3. § (1) *  A közúti járművezető-jelöltet és a közúti járművezetőt az előzetes, az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alkalmával az alábbi két csoport valamelyikébe kell sorolni:

a) *  az 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 2. melléklete szerinti „A1” kategóriába, „A2” kategóriába, „A” korlátozott kategóriába, „A” kategóriába, „B1” kategóriába, „B” kategóriába, „BE” kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni;

b) a 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki

ba) *  a KR. 2. melléklete szerinti „C1”, „C1E”, „C”, „CE”, „D1”, „D1E”, „D”, „DE” kombinált vagy „TR” trolibusz kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni,

bb) a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet vagy kíván vezetni, valamint akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak, függetlenül a vezetni kívánt jármű kategóriájától.

(2) Az egészségi alkalmasságot arra a csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyre azt az orvosi vizsgálaton megjelent személy kérte. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozóan alkalmasnak minősített személy nem folytathat olyan járművezetői tevékenységet, amelyhez a 2. alkalmassági csoport szerinti egészségi alkalmasság megállapítása szükséges. A 2. alkalmassági csoportba sorolt személyt, egészségi alkalmasságának megállapítása esetén, alkalmasnak kell tekinteni az 1. alkalmassági csoport tekintetében is. * 

(3) *  Az egészségi alkalmassági vizsgálatot az 1. mellékletben foglaltak alkalmazásával kell végezni.

(4) *  Ha az 1. melléklet adott kérdés vonatkozásában a 2. alkalmassági csoportba tartozók részére nem állapít meg szigorúbb rendelkezést, a 2. alkalmassági csoportba tartozóknak az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó rendelkezéseknek kell megfelelniük.

4. § (1) *  Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat legkorábban a járművezetésre jogosító okmány - járműkategóriától függő, külön jogszabályban meghatározott *  - megszerezhetősége alsó korhatárának betöltését megelőző egy éven belül végezhető el.

(2) Nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálata, ha a vizsgálandó személynél a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig.

5. § *  (1) *  Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki

a) az 50. életévét még nem töltötte be, 10 évenként;

b) az 50. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként;

c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként;

d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként

köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.

(2) *  A 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki

a) a 60. életévét nem töltötte be, 5 évenként;

b) a 60. életévét betöltötte, 2 évenként

köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.

(3) *  Az egészségi alkalmasság megállapítását végző egészségügyi szerv az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatra az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb határidőt is megállapíthat - a (4)-(5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -, ha a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető egészségi állapota azt indokolja.

(4) *  Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat határideje nem lehet hosszabb

a) 5 évnél az 1. melléklet 5.2.1.2. pontja szerinti esetben,

b) 3 évnél az 1. melléklet 5.3.1. pontja szerinti esetben,

c) *  3 évnél az 1. melléklet 6.2.1.4. pontja szerinti esetben,

d) *  1 évnél az 1. melléklet 6.2.2.1. pontja szerinti esetben.

(5) *  Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat határidejét úgy kell megállapítani, hogy az az (1)-(2) bekezdés szerinti, az adott közúti járművezető-jelöltre vagy közúti járművezetőre vonatkozó korcsoportra megállapított időnél hosszabb nem lehet.

(6) *  A közúti járművezető kérheti a rá vonatkozóan e rendelet előírásai szerint megállapított egészségi alkalmassági vizsgálat határidejénél rövidebb határidő megállapítását.

6. § *  A közúti járművezető az 5. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha

a) a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította,

b) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,

c) látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be, vagy

d) súlyos hipoglikémia fordult elő.

7. § (1) A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát az alkalmasságot első fokon vizsgáló szervnél kezdeményezheti:

a) *  az eljáró hatóság és közlekedési igazgatási ügyben a közlekedési igazgatási hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben;

b) a közúti járművezető munkáltatója, ha a munkavállaló munkaköre ellátásával kapcsolatban közúti járművet vezet;

c) a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv;

d) bármely orvos, a 20-21. §-okra figyelemmel;

e) *  az orvosszakértői szerv a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével.

(2) A közúti járművezető munkáltatója köteles intézkedni a nála közúti jármű vezetésével járó munkakörben foglalkoztatott személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatának elvégzése iránt, ha

a) olyan körülményt (eszméletvesztés, egyensúlyérzés zavara, balesetből eredő sérülés stb.) észlel, amely a közúti járművezetőnek a közúti járművezetésre való további egészségi alkalmasságát kétségessé teszi;

b) legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség fennállását tapasztalja.

(3) *  A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát a 21. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott esetekben az orvosszakértői szervnek a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú szakértői bizottsága végzi.

8. § *  (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek:

a) az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén

aa) a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy

ab) a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti háziorvos;

b) a 2. alkalmassági csoportba tartozó személy esetében:

ba) a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy

bb) a munkavállalót foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkáltató részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa, vagy

bc) a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy esetén a lakóhelye szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek lehetnek:

a) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálat által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy e szervek állományában teljesít szolgálatot vagy ilyen szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll;

b) a MÁV Kórház és Rendelőintézet (Szolnok) és a Vasút-egészségügyi és Szolgáltató Közhasznú Társaság által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a vasutas biztosítottak köréről és a vasút-egészségügyi intézetekbe történő beutalás szakmai rendjéről szóló rendelet hatálya alá tartozik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában említett esetben a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti háziorvos, b) pontjának bb) és bc) alpontjában említett esetben a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa, illetve a lakóhely szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa az egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzéséről és az alkalmassági vélemény tartalmáról a vizsgálat elvégzését követő 15 napon belül értesíti a vizsgált személy választott háziorvosát.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt értesítés esetén a háziorvos a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentáció alapján azt állapítja meg, hogy a vizsgált személy a közúti járművezetésre feltehetőleg valamilyen betegség következtében alkalmatlan, illetve alkalmassága csak feltételekkel vagy korlátozásokkal lehetséges, úgy kezdeményezheti az alkalmasság felülvizsgálatát.

9. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szerv az előzetes alkalmassági vizsgálat eredményét, az időszakos, illetve az esetleges soron kívüli vizsgálat időpontját írásban közli a vizsgált személlyel, tanuló esetén, ha az oktatási intézmény keretében a közúti járművezetés elsajátítása kötelező az oktatási intézménnyel is.

(2) *  Az elsőfokú egészségügyi szerv az időszakos vagy a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot követően 2 példányban a 2. melléklet szerinti tartalmú véleményt állítja ki és meghatározza a következő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját.

(3) *  Ha az elsőfokú egészségügyi szerv az alkalmassági vizsgálat során a közúti járművezető alkalmasságát feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, a véleményre a külön jogszabályban *  meghatározott kód alkalmazásával jegyzi be a feltételeket, korlátozásokat.

(4) *  Az elsőfokú egészségügyi szerv a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményező szervet megállapításairól írásban értesíti. Alkalmatlanság megállapítása esetén a vizsgálat eredményéről a járművezető lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot értesíteni kell.

(5) *  Ha az elsőfokú egészségügyi szerv az alkalmassági vizsgálat során a közúti járművezető-jelölt, illetve közúti járművezető alkalmatlanságát, illetve alkalmasságát feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, úgy arról a 2. melléklet szerinti adattartalmú véleményt kiállítja. A vélemény a másodfokú alkalmassági vizsgálatnak a 11. § (1) bekezdése szerinti szervnél történő kezdeményezése céljából vagy a járművezetésre jogosító okmány kiadásának kezdeményezése alkalmával használható fel.

10. § Az orvosi vélemény elkészítésekor a közúti járművezetőt, illetőleg a közúti járművezetőjelöltet tájékoztatni kell az olyan szervi elváltozásokról is, amely a közúti járművezető alkalmasságát nem befolyásolja ugyan, de a biztonságos vezetés érdekében azt feltétlenül ismernie kell.

11. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző szervek:

a) *  az orvosszakértői szervnek a külön jogszabály alapján meghatározott első fokú szakértői bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 8. § (1) bekezdésében vagy a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott orvos végezte;

b) *  a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervekkel szolgálati, illetőleg foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek esetén ezen szervek megfelelő másodfokú szakértői bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott orvos végezte.

(2) Az alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző bizottság eljárására is alkalmazni kell a 9. §-ban foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a bizottságnak megállapításairól írásban tájékoztatni kell azt az egészségügyi szervet is, amely az első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatot végezte.

12. § (1) Az előzetes és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot - a (7) bekezdésre is figyelemmel - az e célra szervezett szakértői bizottság végzi, akkor ha

a) a közúti járművezetőjelöltnél, illetőleg a közúti járművezetőnél a közúti járművezetéshez művégtag használata szükséges;

b) a közúti járművezetőjelölt vagy a közúti járművezető csak meghatározott típusú vagy a számára szükséges módon átalakított, illetőleg segédberendezéssel ellátott közúti járművel lehet alkalmas közúti járművezetésre;

c) *  a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető az 1. melléklet 1.1.6. pontjába tartozik;

d) *  a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető hallássérülése legalább az egyik fülön meghaladja a 60 dB-t.

(2) *  Első fokú szakértői bizottságként a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek járnak el. Mind az első fokú, mind a másodfokú szakértői bizottság a közlekedési hatóság részéről közúti jármű műszaki szakértővel egészül ki.

(3) *  A szakértői bizottságok közúti jármű műszaki szakértő tagjait a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt általános, illetőleg szakorvosi vizsgálatánál nincsenek jelen, azonban a közúti járműnek a vizsgált személy testi fogyatékosságához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.

(4) *  Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a szakértői bizottság határozatában megállapítja a közúti járművezetés műszaki feltételeit a szükséges, a KR. 8. mellékletében található korlátozások és feltételek, valamint a hozzájuk tartozó kódok és alkódok megjelölésével.

(5) *  A szakértői bizottság az egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető a szakértői bizottság nem orvos tagja(i) előtt a gyakorlatban vagy gépjármű szimulátoros vizsgálat során előzetesen bizonyítja, hogy a fogyatékosságot kompenzáló segédberendezéseket, szerkezeteket biztonságosan kezelni tudja.

(6) A szakértői bizottságok eljárására egyebekben az első fokú egészségügyi szervekre és az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti járművezetőknél az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon a 8. §-ban, másodfokon a 11. § (1) bekezdésében meghatározott szervek végzik, ha a közúti járművezető, illetőleg járművezetőjelölt alkalmasságát az arra illetékes szakértői bizottság a korábbi vizsgálat során megállapította és a járművezető egészségi állapotában - amely miatt az előző vizsgálatát a szakértői bizottság végezte - változás nem következett be.

13. § (1) Az egészségi alkalmasság külön feltételeit akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető csak gyógyászati segédeszköz (művégtag stb.) vagy a szokásostól eltérő kezelő berendezés (pl. automata tengelykapcsoló, kézi működtetésű gáz- vagy üzemi fék) használata esetén minősíthető egészségi szempontból alkalmasnak.

(2) Az egészségi alkalmassággal összefüggő korlátozást akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető fogyatékossága vagy a közúti jármű átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást vagy más hasonló intézkedést kell megtenni.

14. § Az egészségi alkalmasságot vizsgáló orvos, illetőleg bizottság elrendelheti a vizsgált személynél előzetes, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését, amennyiben annak indokoltságát állapítja meg. Ebben az esetben erről a 9. § (1)-(4) és (5) bekezdéseiben meghatározott szerveket (személyeket) is tájékoztatni kell.

15. § (1) Az első fokú orvosi megállapítás felülvéleményezését, a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni.

(2) A felülvéleményezési kérelem benyújtására az érintett személy, illetve a 7. § (1) bekezdésének b)-e) pontjaiban meghatározottak jogosultak.

(3) *  Az első fokú soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat megállapításainak felülvéleményezését az eljáró hatóság és a közlekedési igazgatási hatóság is kérheti.

16. § (1) Ha a 15. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott személyek (szervek) az első fokon adott vélemény felülvéleményezését kérik, az első fokon eljáró egészségügyi szerv kiállítja az orvosi beutalót és azt megküldi az egészségi alkalmasságot másodfokon vizsgáló bizottságnak. A nyomtatványon fel kell tüntetni a kórismét, továbbá a megállapítás indokolását. A felülvéleményezési kérelmet az első fokon eljáró egészségügyi szerv az iratokban feljegyzi.

(2) *  A felülvizsgálati véleményt a bizottság vezetője közli az érintett személlyel, a felülvéleményezést kérővel és a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatósággal és - alkalmas minősítés esetén - a járművezetésre jogosító okmány érvényesítéséhez szükséges véleményt kiállítja.

(3) Amennyiben a közúti járművezetői alkalmasságot különböző szinten véleményezték, valamennyi korábban véleményező orvost, orvosi bizottságot a magasabb szintű orvosi megállapításról tájékoztatni kell.

17. § (1) Az előzetes, a soron kívüli és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot első vagy másodfokon végző egészségügyi szerv - alkalmatlanság megállapítása esetén - az újabb első fokú egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját a kérelmező várható állapotjavulásának előrelátható időpontjára figyelemmel jelölheti meg.

(2) Ha az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv az (1) bekezdés alapján nem határozta meg az első fokú egészségi alkalmassági vizsgálat ismételt elvégzésének legkorábbi időpontját, az érdekelt személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának olyan mérvű javulását, amelynek alapján feltehető, hogy közúti járművezetésre alkalmasnak minősítik.

18. § (1) *  A rendeletet a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az autóbuszvezető, a trolibuszvezető, továbbá a mozgólépcső-kezelő jelöltek és vezetők egészségi alkalmasságának megállapításánál.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyeket a 2. alkalmassági csoportba kell sorolni.

(3) * 

(4) *  A járművezető- és kezelőjelöltek, illetőleg a járművezetők és kezelők egészségi alkalmasságának másodfokon történő megállapítását a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szakértői szerv végzi.

19. § (1) *  A külföldi hatóság által kiállított járművezetésre jogosító okmányt egészségi szempontból érvényesíteni nem szabad.

(2) *  A külföldi állampolgár Magyarországon kiállítandó járművezetésre jogosító okmányához az egészségi alkalmasság megállapítását az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.

20. § *  (1) Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló vagy a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnél.

(2) Az (1) bekezdésen túl a Magyar Honvédség állományában szolgálatot teljesítő vagy ott munkaviszonyban álló személy soron kívüli alkalmasság vizsgálatát az Állami Egészségügyi Központ orvosa, valamint a Magyar Honvédség csapatorvosa a Magyar Honvédség Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat honvédtisztifőorvosán keresztül is kezdeményezheti.

21. § (1) A 20. § alapján minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot, ha az általa vizsgált személynél

a) elmebetegséget vagy annak maradványállapotát;

b) bármely eredetű tudatzavart;

c) epilepsziás tüneteket;

d) forgalomban való részvételt befolyásoló látás vagy hallászavart;

e) a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát;

f) alkoholelvonó kezelést;

g) kábítószerfüggőséget

állapított meg.

(2) *  Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a közúti járművezetőnél az egészségkárosodás mértékére vonatkozóan szakértői vizsgálatot végeztek, és olyan állapotot, betegséget észleltek, amely a közúti járművezetésre való egészségi alkalmasságát kérdésessé teszi.

(3) Ha az orvos a közúti járművezeténél olyan betegséget vagy állapotot észlel, vagy ha a részére olyan gyógyszert rendel, amelynek hatása vagy mellékhatása a biztonságos közúti járművezetést átmenetileg veszélyezteti és annak bejelentése nem kötelező, köteles felhívni a közúti járművezető figyelmét arra, hogy állapotának javulásáig közúti járművet ne vezessen.

22. § Az egészségi alkalmasság másodfokú véleményezésében nem vehet részt az az orvos, illetőleg szakértő, aki a kérelmező személy egészségi alkalmassági vizsgálatát első fokon végezte vagy abban közreműködött.

23. § (1) Ez a rendelet - az 5. § kivételével -1992. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a gépjárművezetők egészségi alkalmasságának orvosi megállapításáról szóló 1/1976. (I. 16.) EüM rendelet, valamint az e rendelet végrehajtására kiadott 6/1976. (Eü. K. 3.) EüM utasítás hatályát veszti.

(2) Az 5. § 1992. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a gépjárművezetők egészségi alkalmasságának orvosi megállapításáról szóló 1/1976. (I. 16.) EüM rendelet 4. §-a, 16. §-ának (3) bekezdése, valamint 18. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(3) *  Ez a rendelet a vezetői engedélyekről szóló 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 2009/113/EK és 2014/85/EU bizottsági irányelvvel módosított - III. mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelethez * 

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai

1. LÁTÁS

1.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

1.1.1. A közúti járművezető-jelölt és közúti járművezető (a továbbiakban együtt: kérelmező) látását meg kell vizsgálni az 1.1.2-1.1.4. pontban foglalt előírások szerint. Amennyiben a látásvizsgálat során kétely merül fel a kérelmező megfelelő látására vonatkozóan, a kérelmezőt szakorvosi vizsgálatra kell beutalni. A szakorvosi vizsgálaton különös figyelmet kell fordítani a következőkre: látásélesség, szemkáprázás, látótér zavarai, látómező, szürkületi látás, csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás, súlyosbodó szembetegségek és vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarok.

1.1.2. A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik. A látótér vizsgálata kézzel, konfrontális vizsgálattal is elvégezhető.

1.1.3. Az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg:

a) dioptriaszám túllépése,

b) gyakorlati egyszeműség,

c) látótérszűkület vagy

d) a fényadaptáció kóros voltának gyanúja

esetében.

1.1.4. E melléklet alkalmazásában a szembe ültetett lencse nem tekintendő korrekciós lencsének.

1.1.5. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek:

a) legalább 0,5-es binokuláris látásélességgel rendelkezik a két szem együttes - szükség esetén korrekciós lencsével segített - használatával,

b) látótere vízszintes irányban legalább 120°-os, amely balra és jobbra legalább 50°-ot, felfelé és lefelé legalább 20°-ot bővül, és

c) látótere középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látása nem terhelt.

1.1.6. Az egyik szemre teljes funkcionális látásvesztést szenvedett vagy csak az egyik szemét használó kérelmező esetében az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha

a) legalább 0,5-ös - szükség esetén korrekciós lencsével segített - látásélességgel rendelkezik és

b) szemész szakorvos igazolja, hogy

ba) az egyik szemmel látás már elég hosszú ideje fennáll ahhoz, hogy lehetővé vált az alkalmazkodás, illetve

bb) a szem látómezeje normális.

1.1.7. Ha a kérelmező esetében kettőslátás áll fenn, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg.

1.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

1.2.1. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek:

a) legalább 0,8-es-szükség esetén korrekciós lencsével segített - látásélességgel rendelkezik a jobbik és legalább 0,1-es látásélességgel rendelkezik a gyengébb szemre,

b) korrekciós lencse használata esetén az a) pont szerinti minimális látásélességet vagy plusz 8 dioptria erősséget meg nem haladó szemüveg által biztosított, jól elviselhető korrekció révén vagy kontaktlencse használatával kell elérni,

c) látótere vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-os, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé legalább 30°-ot bővül, és

d) a látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem terhelt.

1.2.2. Ha a kérelmező valamelyik szemének látóképessége jelentősen csökkent, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleménye ismeretében állapítható meg, amely igazolja, hogy a látóképesség csökkenése óta az alkalmazkodáshoz szükséges idő eltelt.

1.2.3. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani csökkent kontrasztérzékenység vagy kettőslátás esetén.

1.2.4. A színlátás zavara esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleménye figyelembevételével állapítható meg.

2. *  HALLÁS

A 2. alkalmassági csoportba tartozó kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedély az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján adható ki, illetve újítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.

3. MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG

3.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

Az egészségi alkalmasság a 12-13. §-ban foglaltakra is figyelemmel csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező nem szenved olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely veszélyessé teszi a gépjármű vezetését.

3.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK

4.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

4.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani

a) súlyos szívritmuszavarban szenvedők esetében vagy

b) nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkező angina pectoris esetén.

4.1.2. Az egészségi alkalmasság csak kardiológus szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg

a) szívritmus-szabályozó készülékkel élő vagy

b) szívinfarktuson átesett

kérelmező részére.

4.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

4.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

5. CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)

5.1. E rendelet alkalmazásában súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha az egyén külső segítségre szorul. Ha egy 12 hónapos időszakon belül a súlyos hipoglikémia megismétlődik, ismétlődő hipoglikémia fennállását kell megállapítani.

5.2. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

5.2.1. Cukorbetegségben szenvedő kérelmező esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek mellett állapítható meg legfeljebb 5 év időtartamra.

5.2.1.1. Egészségi alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha a cukorbetegségben szenvedő tisztában van a hipoglikémia kockázataival és állapotát megfelelően kontrollálni tudja.

5.2.1.2. Olyan kérelmező részére, aki tablettás vagy inzulinkezelés (az 5. pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: gyógyszeres kezelés) alatt áll, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg és egészségi alkalmasságát legalább öt évenként felül kell vizsgálni.

5.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, akinél ismétlődő súlyos hipoglikémia áll fenn.

5.3. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

5.3.1. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres kezelés esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg legfeljebb 3 év időtartamra,

a) a vizsgálatot megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,

b) a kérelmező teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,

c) az inzulinkezelésre szoruló kérelmező rendszeresen - legalább naponta kétszer vagy a vezetést közvetlenül megelőzően - végzett vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,

d) a kérelmező teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival, és

e) a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.

6. *  IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK ÉS OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOÉ SZINDRÓMA

6.1. *  IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK

6.1.1. Azon kérelmező egészségi alkalmassága, aki súlyos idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg.

6.1.2. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.

6.2. *  OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOÉ SZINDRÓMA

6.2.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások.

6.2.1.1. E rendelet alkalmazásában a mérsékelt obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 15-29 közötti, a súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 30 vagy annál több apnoénak és hipopnoénak (apnoé-hipopnoé index) felel meg, és a szindróma mindkét típusa túlzott nappali aluszékonysággal társul.

6.2.1.2. Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. Ezen kérelmezők számára javasolni kell, hogy a szakorvosi vizsgálat lefolytatásáig tartózkodjanak a gépjárművezetéstől.

6.2.1.3. A mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő kérelmezők számára a vezetői engedély akkor adható ki, illetve újítható meg, ha alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel igazolni tudják az állapotuk megfelelő ellenőrzését, a szükséges kezelés során kapott utasítások betartását és az aluszékonyság tekintetében elért esetleges javulást.

6.2.1.4. A kezelés alatt álló, mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő kérelmezőknek háromévente alvásdiagnosztikai központban végzett orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja annak megállapítása, hogy a beteg betartja-e a kezelés során kapott utasításokat, szükséges-e a kezelés folytatása, és továbbra is éberen figyelemmel kísérik-e a beteg állapotát.

6.2.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

6.2.2.1. A kérelmezőnek a 6.2.1.4. pont szerinti orvosi felülvizsgálaton évente kell részt vennie.

7. MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK

7.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

Egészségi alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg azon kérelmező esetében, akinél fennáll a következő rendellenességek valamelyike:

a) súlyos elmezavar,

b) jelentős fokú gyengeelméjűség,

c) a korral járó, súlyos viselkedési probléma vagy

d) az ítélőképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet súlyosan gyengítő személyiségzavar.

7.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

8. ALKOHOLFOGYASZTÁS

8.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

8.1.1. *  Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező alkoholfüggőségben szenved, vagy nem képes tartózkodni az egyidejű alkoholfogyasztástól és vezetéstől.

8.1.2. Azon kérelmező számára, aki korábban diagnosztizáltan alkoholfüggőségben szenvedett, egészségi alkalmasság addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.

8.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

8.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

9. PSZICHOTRÓP ANYAGOK ÉS GYÓGYSZEREK FOGYASZTÁSA

9.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

9.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező rendszeresen, nem terápiás céllal használ pszichotróp anyagokat.

9.1.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, aki bármilyen formában rendszeresen, terápiás céllal használ a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a járművezetésre.

9.1.3. A 9.1.2. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amely káros befolyást gyakorol a járművezetői képességre.

9.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

9.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

10. VESE-RENDELLENESSÉGEK

Bármelyik alkalmassági csoportba tartozó azon kérelmező számára, aki súlyos veseelégtelenségben szenved, egészségi alkalmasság csak belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.

11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

11.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

11.1.1. Azon kérelmező számára, aki a járművezetői képességet befolyásoló szervátültetésen vagy implantáción esett át, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.

11.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

11.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

11.3. Azon kérelmezők vagy járművezetők esetében, akik átmenetileg vagy véglegesen olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a járművezetés biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elő, az egészségi alkalmasság az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye és - szükség esetén - rendszeres orvosi felülvizsgálat előírása mellett állapítható meg, illetve újítható meg.

2. melléklet a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelethez * 

Az egészségügyi alkalmassági vélemény adattartalma

1. *  Az egészségügyi szolgáltató neve, címe és az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló EüM rendelet szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kapott kilencjegyű azonosító.

2. A vizsgált személy neve, születési helye, ideje, állandó lakóhelye

3. A vizsgált személy személyazonosságát igazoló irat típusa, száma

4. Az alkalmassági csoport

5. *  A korábbi járművezetésre jogosító okmány száma és az abban megtalálható korlátozások/feltételek

6. Az alkalmassági vizsgálat eredménye (ALKALMATLAN, ALKALMAS, ALKALMAS feltétellel, korlátozással)

7. A legközelebbi orvosi vizsgálat időpontja (év, hónap, nap)

8. A kiállítás helye, ideje

9. Az orvos neve, orvosi bélyegzője

10. *  A következő tájékoztatás: „Ezt a véleményt - ha a véleményt nem a vizsgált személy választott háziorvosa állította ki - az alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat elvégzését követő 15 napon belül megküldi a vizsgált személy választott háziorvosának.