Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.20.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.I.1. )

 

1993. évi III. törvény

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról1

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása, a nemzetközi egyezményekben, így különösen az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányában, továbbá a szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövő nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

Általános rendelkezések

I. cím

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.

2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

II. cím

A törvény hatálya

3. § (1)3 E törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő

a) magyar állampolgárokra,

b)4 bevándoroltakra és letelepedettekre,

c)5 hontalanokra,

d)6 a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2)7 E törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3)8 E törvény hatálya kiterjed

a)9 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b)10 a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,

amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4)11 A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

(4a)12 A 84. §-ban meghatározott ellátások tekintetében a törvény hatálya kiterjed arra a személyre, akinek

a) idegenrendészeti, kitoloncolási, menekültügyi őrizete megszűnt,

b) az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által fenntartott intézményben, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt kijelölt helyen, vagy a menekültügyi eljárásban elrendelt kötelező tartózkodási helyen, vagy szálláshelyen való tartózkodása megszűnt, vagy

c) idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárásban az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által fenntartott intézmény kijelölt helyen való tartózkodási helyként vagy szálláshelyként nem jelölhető ki

és a 4. § (3) bekezdése alapján hajléktalannak minősül.

(4b)13 A 84. §-ban meghatározott ellátásokat a (4a) bekezdésben felsorolt külföldiek az idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóság által kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, vagy humanitárius tartózkodási engedély és a (4a) bekezdésben foglalt feltételek fennállását tanúsító hatósági igazolás birtokában vehetik igénybe.

(4c)14 A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra.

(5)15 E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

(6)16 E törvény hatálya nem terjed ki

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.),

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.),

c) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.),

d) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.),

e) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.),

f) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),

g) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultakról a 18/B. § alapján vezetett országos nyilvántartás vezetésével összefüggő rendelkezések kivételével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), és

h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

hatálya alá tartozó ellátásokra.

(7)17 A hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkozási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény rendelkezik. Nem terjed ki a törvény hatálya a külön jogszabály alapján az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra.

(8)18 E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében

a) a szolgáltatást igénybe vevőnek,

b)19 a szolgáltatást igénybe vevő hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pont],

c) a szolgáltatást igénybe vevő tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személynek, vagy

d) a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek

a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház).

4. § (1) E törvény alkalmazásában

a)20 jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

b)21 vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

c)22 család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

d)23 közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,

db)24 a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),

dc)25 korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

e)26 egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

f)27 háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

g)28 szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;

h)29 szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet;

i)30 rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

j)31 keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;

k)32 aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy;

l)33 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;

m)34 fenntartó:

ma)35 az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

mb)36 az egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),

mc)37 az egyéni vállalkozó,

md)38 az ma)-mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy és egyéni cég,

me)39 az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint - ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek - az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó];

ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet;40

n)41

(1a)42 Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek

1.43 a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az önkormányzati segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

2.44 a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,

8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,

10.45 a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.

(1b)46 Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

(1c)47 Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

(2)48 E törvény 6. §-a és a II-III. Fejezet alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(3) E törvény 7., 78., 84. és 89. §-ainak alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(4)49

(5)50 Ahol e törvény jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(6)51 A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban a szociális hatóság által hozott elsőfokú döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(7)52

III. cím

A szociális igazgatás általános szabályai

A szociális igazgatás szervei53

4/A. §54 (1)55 Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) a települési önkormányzat polgármestere,

c) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),

e) a szociális hatóság

gyakorolja (a továbbiakban az a)-e) pontokban foglaltak együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv).

(2)56 A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében az e törvényben a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi önkormányzat közgyűlése, a települési önkormányzat polgármestere számára meghatározott feladat- és hatásköröket a főpolgármester, a jegyző számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi főjegyző gyakorolja.

(3)-(5)57

Eljárási rendelkezések

5. §58 (1)59 A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)60 A szociális hatáskört gyakorló szerv tájékoztatást nyújt

a) az e törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról,

b) az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről.

6. §61 A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.

7. § (1)62 A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(2)63 Az ellátást biztosító követelheti a kifizetett önkormányzati segély megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.

8. § (1)64 A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt annak letelte előtt - indokolt esetben - egy ízben, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

(2)65

9. § A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

10. §66 (1)67 A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.

(2)68 A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(3)69 Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(4)70 A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

c)71 a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(5)72 A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.

(6)73 Ha az önkormányzat annak jegyzője vagy a járási hivatal hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(7)74 A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság tizenöt napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.

(8)75 Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el. A kincstár közvetítői eljárásához a megkereső szervnek meg kell adnia a megkeresendő külföldi hatóság nevét, postacímét, és a pontos kérdést, amelyre választ kíván kapni.

(9)76 A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a kincstár három hónapon belül köteles a (8) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni.

11. § (1) A szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozó eljárás során ideiglenes intézkedésnek van helye. A bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet

a) normatív pénzbeli szociális ellátás folyósításáról;

b) természetben nyújtott szociális ellátás biztosításáról;

c) személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménybe való beutalásról;

d)77 a szociális szolgáltatóval, intézménnyel, illetve ezek fenntartójával fennálló szociális szolgáltatási, intézményi jogviszony (a továbbiakban együtt: intézményi jogviszony) fenntartásáról.

(2) A bíróság az ideiglenes intézkedésről végzéssel határoz. Az ideiglenes intézkedés már a jogosultság alapjául szolgáló tények valószínűsítése esetén is megtehető.

(3)78 A 102. § (4) bekezdése, a 115. § (5) bekezdése és a 119/B. § (4) bekezdése alapján indított perben a bíróság soron kívül jár el.

(4)79 A bíróság (3) bekezdés szerinti eljárása illetékmentes, az ellátottat, törvényes képviselőjét és a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személyt teljes költségmentesség illeti meg.

12. §80 Ha a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság az e törvényben szabályozott, szociális igazgatási eljárásban hozott határozatot megváltoztathatja.

13. § (1) A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül érvényesítheti.

(2)81 Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásától esedékes.

14. § A szociális hatáskört gyakorló szerv által a szociális igazgatási eljárásban hozott kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után nincs helye végrehajtásnak.

15. §82

16. § A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

17. §83 (1)84 Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: megtérítés].

(2)85 Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(4)86 Ha a jegyző, illetve a járási hivatal a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

b) részletekben fizettetheti meg.

(5)87 Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben fizettetheti meg.

(6)88 A jegyző vagy a járási hivatal (4) bekezdés szerinti döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7)89

(8)90

Adatkezelés

18. §91 A jegyző a települési önkormányzat és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult és az adott ellátás megállapítása során e törvény rendelkezései alapján figyelembe vett más személyek

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) belföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,

ac) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;

b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását;

c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

d) a szociális ellátás

da) megnevezését,

db) jogcímét,

dc) összegét,

dd) megállapítására, megváltoztatására, megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó adatokat,

de) megszűnésének vagy megszüntetésének jogcímét;

e) a szociális ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontját;

f) a szociális ellátás megállapítása során figyelembe vett, egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelem összegét;

g) a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozói jogcímen történő tartózkodás esetén a rokoni kapcsolatot;

h) az ápolási díjra jogosult személy adóazonosító jelét;

i) azt a tényt, hogy a jogosult részére az ellátás folyósítása a hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok szerint történik;

j) az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét megállapító jogerős döntés esetén az érintett ellátás megnevezését és az ellátás megtérítendő összegét;

k) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére (a továbbiakban: jogellenes munkavégzés) vonatkozó, külön törvényben foglalt adatokat;

l) a lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén

la)92 a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot,

lb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot.

18/A. §93 A járási hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult és az adott ellátás megállapítása során e törvény rendelkezései alapján figyelembe vett más személy

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) belföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,

ac) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;

b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását;

c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

d) a szociális ellátás

da) megnevezését,

db) jogcímét,

dc) összegét,

dd) megállapítására, megváltoztatására, megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó adatokat,

de) megszűnésének vagy megszüntetésének jogcímét;

e) a szociális ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontját;

f) a szociális ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy főre jutó jövedelem összegét;

g) a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozói jogcímen történő tartózkodás esetén a rokoni kapcsolatot;

h) az ápolási díjra jogosult személy adóazonosító jelét;

i) azt a tényt, hogy a jogosult részére az ellátás folyósítása a hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok szerint történik;

j) az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét megállapító jogerős döntés esetén az érintett ellátás megnevezését és az ellátás megtérítendő összegét.

18/B. §94 (1) A Kormány által kijelölt szerv az ellátásokra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából országos nyilvántartást vezet

a) az időskorúak járadékáról, az aktív korúak ellátásáról, a lakásfenntartási támogatásról, az ápolási díjról, a közgyógyellátásról és a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, valamint

b) az a) pont szerinti ellátásra jogosult, illetve az ellátás megállapítása során e törvény és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében a Gyvt. rendelkezései alapján figyelembe vett személyekről.

(2) Az országos nyilvántartás tartalmazza

a) az eljáró hatóság - ideértve a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása során eljáró hatóságot is - megnevezését, címét, valamint az ügy számát és elbírálási azonosítóját,

b) a 18. § szerinti adatokat,

c) a 18/A. § szerinti adatokat,

d) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében a Gyvt. 138. § (1) bekezdése szerinti adatokat.

(3) Az országos nyilvántartásba az adatokat az egyes ellátásokkal összefüggésben döntést hozó jegyző vagy a járási hivatal rögzíti. A jegyző rögzíti a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásokkal összefüggő azon adatokat, amelyeket érintően a 18. § szerinti nyilvántartás vezetésének kötelezettsége őt terheli.

(4) A hatóság a folyamatban lévő eljárás során figyelembe vett, a nyilvántartásban nem szereplő személyt az ugyanazon eljárásban figyelembevett, a nyilvántartásban szereplő személyhez kapcsolva rögzíti a nyilvántartásban.

(5) Az eljáró hatóság a 18. § és 18/A. § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségét az országos nyilvántartásban szereplő ellátások tekintetében kizárólag az országos nyilvántartásba való bejegyzéssel is teljesítheti.

19. §95 (1)96 A 18-18/B. §-ban szabályozott nyilvántartásokból - a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok kivételével - a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, a kincstár, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban együtt: adatigénylésre jogosult szervek) részére, eseti megkeresésük alapján, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhető adatok.

(1a)97 A 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartásból a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatkör tekintetében a Gyvt. 134. § (6) bekezdése szerinti szerveknek szolgáltatható adat.

(1b)98 Közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül

a) a 18. §-ban szabályozott nyilvántartás a 18. § d) és e) pontja szerinti adatkör tekintetében,

b) a 18/A. § szerinti nyilvántartás a 18/A. § d) és e) pontja szerinti adatkör tekintetében, és

c) a 18/B. § szerinti nyilvántartás a szociális vagy gyermekvédelmi ellátás megnevezése, jogcíme, összege, és az annak megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok, a megszüntetés jogcíme, az ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontja adatkörök tekintetében.

(2)99 Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában vagy a 43/B. § alapján méltányossági ápolási díjban, továbbá ha az aktív korúak ellátására való jogosultsága három hónapot meghaladó időtartamban fennáll, a jegyző, illetve a járási hivatal erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(3)100 A 18/B. § szerinti országos nyilvántartást vezető hatóság az aktív korúak ellátására jogosultak tekintetében az aktív korúak ellátására jogosult személynek a 18. § a), b), d) és e) pontjában meghatározott adatairól az állami foglalkoztatási szervet - annak az Flt. 57/B. §-ában meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai teljesítésének elősegítésére - folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében tájékoztatja.

(4)101 A jegyző a 18. § l) pont la) alpontja szerinti szolgáltató részére - a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából - a lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek a 18. § a) pont aa) és ab) alpontjában, d) és e) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatait a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja.

20. §102 (1) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt - az (5) bekezdésben foglalt szolgáltatások kivételével - érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai,

b) a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe,

c) a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat,

d) a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat,

e)103 a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója neve, születési neve, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe,

f) a kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontja,

g) soron kívüli ellátásra vonatkozó igény és

h)104 az előgondozás lefolytatásának időpontja.

(3) Ha a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató, intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában a szolgáltatásra vonatkozó igényt nem teljesíti, a nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell.

(4) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatás megkezdésekor a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat kiegészíti az alábbi adatokkal:

a) az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jele,

b) az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka,

c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok,

d) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e.

(5) Nem kell vezetni

a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén,

b) családsegítés esetén a (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokat,

c)105 étkeztetés, családsegítés, közösségi ellátások, idősek nappali ellátása, szenvedélybetegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat.

(6) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.

(7)106 Nappali melegedő, éjjeli menedékhely, családsegítés és a 3. § (4a) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek átmeneti szállása esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.

(8) A (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető.

(9) A (2) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a teljesítését megelőzően megszűnik.

20/A. §107

20/B. §108 A Kormány által kijelölt szerv - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége miatt - országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.

20/C. §109 (1) A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a 20. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 20. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, az ellátott telefonszáma és értesítési címe kivételével,

b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját,

c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,

d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.

(3) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.

(4) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.

(5)110 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából elektronikus úton továbbítani kell a kincstárnak.

(6)111 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kérhet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok - 92/K. § szerinti - hatósági nyilvántartására (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) vonatkozó hatósági eljárások lefolytatására kijelölt hatóság (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) a szolgáltatói nyilvántartásra és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárásának a lefolytatása céljából.

21. §112 A 20. és 20/C. §-ban szabályozott nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható.

22. §113 (1) Az, akire a 18-18/B. §-ban, a 20. §-ban vagy a 20/C. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől.

(2) A 18/B. § szerinti nyilvántartás 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatainak megismerésére az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Gyvt. 142. § (3) bekezdés szerinti személyek jogosultak.

23. §114 (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a 18-18/B. §, a 20. § vagy a 20/C. § szerinti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza.

(2) A 18/B. § szerinti nyilvántartásból az adatokat a Kormány által kijelölt szerv törli. A 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatkör tekintetében a Gyvt. 142. § (1) bekezdése szerint törölhetők az adatok.

24. § (1)115 Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat természetes személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.

(2)116

(3)117 A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető, valamint az ingatlanügyi hatóságtól.

(4)118 A jegyző a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltatótól.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások119

I. cím

Az ellátások formái

25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.

(2)120

(3)121 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint

aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ab) rendszeres szociális segélyt,

ac) lakásfenntartási támogatást;

b)122 a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint

ba) a 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),

bb) önkormányzati segélyt;

c)123 a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint

ca) időskorúak járadékát,

cb) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj) vagy a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj)

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

(4)124 A jogosultságot megállapító szerv

a) az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente,

b)125 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente

legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

(5)126 Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként127

a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,

b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától

kell folyósítani.

(5a)128 Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.

(6)129 A havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.

(7)130 Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni

a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,

b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,

c) a keresőtevékenység megszűnését,

d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.

(8)131 A felülvizsgálatot

a) a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre,

b)132 az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra

figyelemmel kell elvégezni.

(9)133 Ha a havi rendszeres szociális ellátás összege a (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként

a) emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától,

b) csökkent, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától

kell folyósítani.

(10)134 Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(11)135 A (7) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az aktív korúak ellátására jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.

(12)136 A jövedelemszámításnál

a) a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat során annak a havi rendszeres szociális ellátásnak az összegét, amelynek összegére vagy jogosultsági feltételeinek fennállására a felülvizsgálat vonatkozik,

b)137 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság, vagy a jogosultság jövedelmi feltételének (4) és (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet,

c)138 a rendszeres szociális segély (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet

figyelmen kívül kell hagyni.

(13)139 Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy a rendszeres szociális segély folyósítása e törvény rendelkezései alapján szünetel, az ellátások (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálatát a szünetelés megszűnését követően kell lefolytatni.

26. §140 A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.

26/A. §141

II. cím

27-31. §142

III. cím

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

32. § (1)143 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet

a) a jegyző vagy a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szervnél,

b) a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél

kell előterjeszteni.

(2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról szóló határozatot a bíróság nem változtathatja meg.

(3)144 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

32/A. §145 (1)146 A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.

(2) Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett kiskorú ügyében az eljárást a gondozási hely szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szerv folytatja le.

Időskorúak járadéka147

32/B. §148 (1)149 Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt150

a)151 a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

b)152 az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,

c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(2)153 Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetéséről hozott határozatát a jegyző, annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

(3)154 A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint (4) bekezdésében meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

(4)155 Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;

b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik;

c)156 a 3. § (3) vagy (4) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

32/C. §157 (1)158 Az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező

aa) 32/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a,

ab) 32/B. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a,

ac) 32/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

(3)159

(4)160

32/D. §161 (1)162 A hajléktalan személynek megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi kormányhivatal külön jogszabályban kijelölt fővárosi kerületi hivatalával (a továbbiakban: kijelölt kerületi hivatal).

(2)163 A kijelölt kerületi hivatal az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3)164 Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti, és erről szóló végzését a járadékot megállapító járási hivatallal közli, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4)165 Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több járási hivatal döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a kijelölt kerületi hivatal közli a járadékot korábban megállapító járási hivatallal az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről hozott határozatát.

(5)166

32/E. §167

Aktív korúak ellátása168

33. §169 (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

a)170 aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

f)171 aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g)172 akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.173

(1a)174 Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol

f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által ezen időtartam alatt folytatott keresőtevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.

(4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság

a) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől,

b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,

c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől

számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

(4a)175 Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Flt. szerinti álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.

(5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak egy személy jogosult.

(6)176 Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.

(7)177 A települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.

34. §178 (1) Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,

d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,

f) katonai szolgálatot teljesít,

g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy

h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,

i)179 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,

j)180 az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

(2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,

a)181 akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-g), valamint i) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza,

c)182 aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,

d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy

e)183 akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, vagy a 37/B. § (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni.

(3) Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

(4) A jegyző a jogellenesen munkát végző aktív korúak ellátására jogosult személy ellátásának folyósítását - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első ízben megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti.

35. §184 (1)185 Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2)186

(3)187 A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

(4)188 A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(5)189

36. §190 (1)191 Ha a jogosult

a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,

b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt

a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.

(2)192 A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek

a)193 aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;

b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;

c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;

d) aki a 33. § (7) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy

e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban

ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy

eb) kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy

ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy

ed) az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban.

(3)194 A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál az általa - a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél - végzett közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.

37. §195 (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b)196 a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c)197 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy

d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(3)198 Ha az (1) bekezdés a), c), illetve d) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.

(4)199 A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

(5) Ha a rendszeres szociális segély összege a (4) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

37/A. §200 (1) A 37. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában az e § szerinti együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). Az együttműködés keretében a jogosult

a) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,

b) a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(3) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

37/B. §201 (1)202 A 36. § (1) bekezdése szerinti esetekben a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel.

(1a)203 Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, a 33. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.

(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

37/C. §204 (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a főjegyzővel.

(2)205 A főjegyző az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak vagy a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos időtartamon keresztül nem veszi át, a főjegyző szünetelteti a folyósítást és az erről szóló végzését az ellátást megállapító jegyzővel közli, aki dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több jegyző döntése szerint egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző közli az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító jegyzővel az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozatát.

(5) A fővárosban az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása a hajléktalan személyek vonatkozásában a főjegyző feladata.

(6)206 A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító jegyző székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn.

(7) A rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel áll fenn, amely jegyzőjének határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja.

(8) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot a főjegyző állapította meg, a (6)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a)207 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az általa megjelölt tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn,

b) a rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége a fővárosi önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn.

(9)208 A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély, valamint a közfoglalkoztatás szervezéséhez a külön törvényben foglaltak szerint nyújtott támogatás összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.

37/D-37/H. §209

Lakásfenntartási támogatás

38. §210 (1)211 A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt

a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), vagy

b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.

(1a)212 A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2)213 Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2a)214 A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2b)215 Ha a háztartás

a) (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(2c)216 Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3)217 A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.218

(4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(5)219 Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.220 Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(6)221 A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(7)222 A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM = 0,3-
J-0,5 NYM
─────

x 0,15,

NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(7a)223 A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(8) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(9)224 A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(10)225 Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (9) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

39. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3)226

(4)227

Ápolási díj

40. §228 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

41. §229 (1)230 Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], ha állandó és tartós gondozásra szoruló231

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.

(2)232 Az ápolási díjat - a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során

a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek

aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,

ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes

és állandó ápolásra, gondozásra szorul;

b)233 tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(4)-(5)234

42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a)235 az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha

aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy

ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy

ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b)236 rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az e) pont szerinti ellátást - részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

c)237 szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

d)238 keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

e)239

(2)240 Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d)241 az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3)242 Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(4)243 A 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy

a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban,

b) korhatár előtti ellátásban,

c) szolgálati járandóságban,

d) balettművészeti életjáradékban,

e) átmeneti bányászjáradékban,

f) rokkantsági ellátásban vagy

g) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban

részesül, továbbá az ápolási díjat az a)-g) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezésének időpontjában több mint tíz éve folyósítják.

43. §244 A járási hivatal - kérelemre - kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki

a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy

b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

43/A. §245 (1)246 A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

a) étkezni, vagy

b) tisztálkodni, vagy

c) öltözködni, vagy

d) illemhelyet használni, vagy

e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

(3)247 A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról a módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.

(4)248 Az ápolási díjról döntést hozó szerv a (3) bekezdés szerinti szakértőnek a szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.249

(5)250 A (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.

43/B. §251 (1)252 A települési önkormányzat képviselő-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő.

(2)253

(3)254 A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. § (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.

43/C. §255 A kiemelt ápolási díj, az emelt összegű ápolási díj, valamint a méltányossági ápolási díj megállapítása során a 41. §-ban és a 42. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

44. § (1)256 Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg257

a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,

c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, és

d) legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében.

(2)258 Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(3)259 Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett.

(4)260

Önkormányzati segély261

45. §262 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(2) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok önkormányzati segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata.

(3) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(4) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(5) Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(7) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(8) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(9) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

46. §263

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

47. §264 (1)265 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában

a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

b) a lakásfenntartási támogatás és

c) az önkormányzati segély

nyújtható.

(2)266 A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben előírhatja, hogy a tízezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány (a továbbiakban: Erzsébet-utalvány) formájában kell nyújtani.

(2a)267 A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, úgy ennek eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit rendeletében szabályozza azzal, hogy védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. A rendszeres szociális segély esetében a 20, illetve 60%-os mérték megállapításánál a (2) bekezdés alapján Erzsébet-utalvány formájában nyújtott összeget figyelembe kell venni.

(3)268 Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(4)269 A (3) bekezdés alkalmazásában családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen

a) a földhasználati lehetőség,

b) a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások,

c) a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgó eszközök,

d) a szaktanácsadás, a szakképzés

biztosítása.

(5)270 A családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás nyújtására akkor van mód, ha a települési önkormányzat rendeletben szabályozza

a) a támogatás eljárási szabályait,

b) a támogatás formáit és értékét,

c) a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a kötelezettség

megszegésének következményeit.

(6)271 A 32-32/A. § szabályait az e Fejezet szerinti ellátásokra - az 55/D. § szerinti kivétellel - alkalmazni kell.

Köztemetés

48. §272 (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha273

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2)274 Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4)275 A települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(5)276 Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.

Közgyógyellátás

49. §277 (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2)278 A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,

b) egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá

c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás].

(3) A (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vehető igénybe térítésmentesen az ellátás.

(4) A gyógyszerkeret

a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és

b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből

tevődik össze.

50. §279 (1) Alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra280

a)281 az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;

b)282 a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;

c)283 a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;

d)284

e) a központi szociális segélyben részesülő;

f) a rokkantsági járadékos;

g)285 az, aki

ga) rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

gb)286 az Mmtv. 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

gc) rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a ga) és gb) alpont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,

gd) az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy

ge) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott;

h)287 az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(2)288 Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 23. §-ának b), d) és e) pontja alapján fizetendő térítési díjat nem kell figyelembe venni.

(3)289 Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - méltányossági jogcímen - az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében

a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget

jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza.

(4)290 Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív és a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

(4a)291 A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg azzal, hogy méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosult az ellátásra.

(5)292 A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

(6)293 Ha a normatív vagy a méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig294

a) a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és

b) a kérelmező jövedelme nem változott,

a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a járási hivatal a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

50/A. §295 (1) A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.

(2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja.

(3)296 Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (a továbbiakban: BNO kód). Az igazolás tartalmazza továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.

(4)297 A háziorvos igazolását a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a járási hivatal öt napon belül továbbítja az egészségbiztosítási szervnek. A normatív vagy a méltányossági közgyógyellátás megállapítását kérelmező személy esetében az igazolást a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a járási hivatal csak akkor továbbítja, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi feltételeknek.

(5)298 Az egészségbiztosítási szerv megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Ha az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátás iránti szükségletet az egészségbiztosítási szerv nem tartja megalapozottnak, a szakhatósági állásfoglalást megelőzően adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást kiállító háziorvost.

(6)299 Az egészségbiztosítási szerv az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve járási hivatalnak a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről. A 49. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár figyelembevételével számított térítési díjat kell alapul venni.

(7)300 A szakhatósági állásfoglalásban külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának - ideértve a külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat - összegét (a továbbiakban: gyógyszerköltség). A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6000 forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6000 forintot meghaladja, a 6000 forint feletti összeg a szakhatósági állásfoglalásban a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján állapítható meg.

(8) Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2006. évben legfeljebb havi 12 000 Ft lehet. A 2006. évet követően az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.301 Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.

(9) Az eseti keret éves összege 2006. évben 6000 Ft. A 2006. évet követően az eseti keret összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.302 Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

(10)303 A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a járási hivatal nyolc napon belül dönt304

a) a közgyógyellátásra való jogosultságról,

b) a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról,

c) a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve - a (6) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás alapján - az egyéni gyógyszerkeret összegét.

(11)305 Az alanyi közgyógyellátásra jogosult esetében - amennyiben rendszeres gyógyszerköltség hiányában egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem igényli - az eljárásra a (2)-(8) bekezdést nem kell alkalmazni.

(12)306 Ha az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összege, illetőleg az eseti keret összege a (8)-(9) bekezdés szerint, az éves központi költségvetésről szóló törvény alapján változik, a megváltozott összegeket a hatálybalépés időpontját követően megállapított új jogosultság esetében kell alkalmazni.

(13)307 Az igazolvánnyal rendelkező személy a gyógyszerkerete erejéig kiváltott, külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat a gyógyszerkerete terhére fizeti meg.

50/B. §308 (1)309 Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret a jogosultság időtartamára kerül megállapításra. A normatív vagy a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot és a gyógyszerkeretet 18 hónapnál nem régebben kiadott szakhatósági állásfoglalás alapján lehet megállapítani.

(2) Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára.

(3) A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1000 forintot eléri. Az eljárás során az 50/A. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)310 A felülvizsgálat során megállapított magasabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 15. naptól jár. A felülvizsgálat során megállapított alacsonyabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 30. naptól jár. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a jogosultság megszüntetésére kerül sor, annak időpontja a határozat meghozatalát követő 30. nap.

(5) A jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.

50/C. §311 (1)312 Az igazolványt az egészségbiztosítási szerv - a jogosultságot megállapító határozat alapján - az abban megjelölt időtartamra, hivatalból állítja ki.

(2)313 Az egészségbiztosítási szerv a közgyógyellátásra jogosult személy jogosultságáról, továbbá gyógyszerkeretének figyelemmel kísérése céljából hatósági nyilvántartást vezet.

(3) A nyilvántartás tartalmazza

a)314 a jogosult nevét, lakóhelyét és tartózkodási helyét,

b)315 a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,

c) a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő és befejező időpontját,

d) a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról döntést hozó szerv megnevezését és határozatának számát,

e) a jogosult betegségének BNO kódját,

f) a jogosult számára megállapított, a jogosultsági időtartam alatt még felhasználható és az 50/E. §-ban szabályozott időszakban még rendelkezésre álló gyógyszerkeretének összegét,

g) a jogosult közgyógyellátási igazolványának számát,

h)316 a támogatás jogcímét (alanyi, normatív, méltányossági),

i)317 a közgyógyellátásra jogosult által a közgyógyellátás terhére igénybe vett gyógyszert és gyógyászati segédeszközt.

(3a)318 A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés c)-i) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)319 A nyilvántartás adatainak megismerésére - a (3) bekezdés e) pontja szerinti adat kivételével - az 51. §-ban meghatározott módon és célból a működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár jogosult.

(5)320 Az egészségbiztosítási szerv a tárolt adatokat a közgyógyellátásra való jogosultság megszűnését követő ötödik év elteltével törli a nyilvántartásból.

50/D. §321 Az egészségbiztosítási szerv ellenőrzi a háziorvos, illetve a szakorvos közgyógyellátással kapcsolatos tevékenységét. Ha az egészségbiztosítási szerv az ellenőrzés alapján indokoltnak tartja a közgyógyellátásra jogosult személy egyéni gyógyszerkeretének felülvizsgálatát, azt a települési önkormányzat képviselő-testületénél, illetve járási hivatalnál kezdeményezi.

50/E. §322 (1)323 Az egészségbiztosítási szerv az elszámolási-nyilvántartási rendszerében az egyéni gyógyszerkeretet három havonta, egyenlő részletekben - első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával - nyitja meg. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata esetén az egészségbiztosítási szerv a módosított egyéni gyógyszerkeretnek az időarányos, a jogosultság időtartamából hátra levő időtartamra eső részét nyitja meg három havonta.

(2)324 Az eseti keret összegét az egészségbiztosítási szerv a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg. Az eseti keret az alanyi jogcímen megállapított jogosultság esetében is évente kerül megnyitásra, első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjában, majd az attól számított egy év elteltével.

(3)325 A gyógyszerkeret az igazolvány hatályosságának az ideje alatt használható fel.

(4)326 Két évre megállapított jogosultság esetén az adott évre megnyitott keretből fel nem használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg.

51. §327 (1) A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében történő gyógyszerkiadást megelőzően ellenőrzi, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, továbbá tájékoztatást ad a jogosult részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről.

(2)328 A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében térítésmentesen a gyógyszerkeretnek az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint az 50/E. §-ban meghatározott időszakban rendelkezésre álló összegéig ad ki gyógyszert.

(3)329 A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. Amennyiben a gyógyszer térítési díját az egészségbiztosítási szerv által a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott gyógyszerkeret nem fedezi, azt - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a közgyógyellátott fizeti meg. A három hónapos tárgyidőszakban így megmaradt összeg - a jogosultsági éven belül - a következő három hónapos tárgyidőszakban megnyitott gyógyszerkeret összegét növeli.

(4) Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, azzal, hogy a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a közgyógyellátott fizeti meg.

52. §330 (1)331 A jegyző, illetve a járási hivatal által a közgyógyellátottakról vezetett nyilvántartás a 18., illetve a 18/A. §-ban foglaltakon túl tartalmazza a közgyógyellátott gyógyszerkeretét és igazolványa számát.

(2)332 A jegyző, illetve a járási hivatal és az egészségbiztosítási szerv - kormányrendeletben szabályozott módon - a nyilvántartás adatait évente egyeztetik.

53. § (1)333 A méltányossági jogcímen megállapított jogosultság alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a jogosultság kezdetétől számított három munkanapon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni. Amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb időtartamra magasabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, a különbözet 6 havi összegének 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére. Amennyiben a települési önkormányzat a jogosultság kezdetétől számított 30 napon belül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be a követelést az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról.

(2)334 Amennyiben a közgyógyellátást igénylő személy az új jogosultság kezdetének időpontja előtt meghal, a települési önkormányzatnak nem kell térítést fizetnie.

(3)335 Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követően fél éven belül meghal vagy elveszíti jogosultságát, az önkormányzat visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét. Amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb időtartamra alacsonyabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, az önkormányzat visszaigényelheti az egészségbiztosítási szervtől a különbözet 6 havi összegének 30%-át.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

54. §336 (1)337 A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,338

a)339 akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.340

(2)341 A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3)342 A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

54/A. §343

Adósságkezelési szolgáltatás344

55. §345 (1)346 Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A települési önkormányzat határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt,347

a) akinek

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint

c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2)348 Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) a lakbérhátralék,

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(3)349 Az (1) bekezdés b) pontjában említett összeghatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő.

(4)350 Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(5)351 Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama - a (6) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(6)352 Ha a (2) bekezdés d) pontja szerinti adósság az (5) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben

a) az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,

b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és

c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

(7)353 A jelzálogjog bejegyzésének és az elidegenítési és terhelési tilalom ténye feljegyzésének kezdeményezéséről az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozat rendelkezik. A határozat az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. Az ingatlanügyi hatóság a jelzálogjogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi, illetőleg feljegyzi.

(8)354 A Magyar Állam az 1988. december 31-ét megelőzően hatályban volt jogszabályok alapján felvett egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló kormányrendelet alapján megvásárolt követelésével összefüggésben történő befizetésről a hitelszerződéssel érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat javára lemond.

(9)355 Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(10)356 A (9) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

55/A. §357 (1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban, és

b) adósságcsökkentési támogatásban

részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(2)358 Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint, az 55. § (6) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatszázezer forint lehet. A támogatás - az 55. § (6) bekezdése kivételével - egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.

(3)359 Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.

(4)360 Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(5)361 Az önkormányzat a lakhatást veszélyeztető mértékű adósság felhalmozódásának elkerülése céljából a követelés jogosultjával megállapodást köthet, melynek keretében - az adós írásbeli beleegyezése esetén - a követelés jogosultja az adós lakóhelye szerint illetékes település jegyzőjét félévente tájékoztatja a legalább háromhavi tartozást felhalmozó adósokról.

55/B. §362 (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b)363 az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c)364 az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2)365 Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3)366 Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

55/C. §367 (1) A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást akkor nyújthat, ha

a) az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről önkormányzati rendeletet alkot,

b) adósságkezelési tanácsadást működtet, továbbá

c)368 az adósságcsökkentési támogatás és a 38. § (5) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatás nyújtásához saját forrást különít el.

(2)369 A fővárosi önkormányzat a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében, a fővárosi kerületi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelynek területén negyvenezernél több állandó lakos él, köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani.

(3)370 A települési önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az adósságkezelési tanácsadást saját intézménye vagy más szerv útján biztosíthatja.

(4)371 Az önkormányzat rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait, így különösen a helyben elismerhető lakásnagyságot és minőséget, az 55/B. § (3) bekezdésében meghatározottak közül az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságtípusok körét és összegük felső határát, az adósságcsökkentési támogatás folyósításának módját, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jövedelmi és vagyoni jogosultsági feltételeket, a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítási módját, az eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadást végző intézmény által ellátandó feladatokat, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját.

Energiafelhasználási támogatás372

55/D. §373 (1)374 Az energiafelhasználási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a gázfogyasztáshoz, a földgázalapú hőfelhasználáshoz és a távhőfelhasználáshoz külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújtott támogatás. A támogatásra az I. Fejezet III. címét nem kell alkalmazni.

(2) A kincstár a támogatás megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésével kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a támogatást igénylő személy, valamint a háztartása tagjainak természetes személyazonosító adatait;

b) a támogatást igénylő személy belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét;

c) a támogatást igénylő személy, valamint a háztartása tagjainak adóazonosító jelét;

d) a jogosultsági feltételekre vonatkozó, illetve a támogatás mértékének megállapításához - így különösen a fogyasztó, valamint a fogyasztási hely azonosításához, valamint a fogyasztó által felhasznált hőmennyiség megállapításához - szükséges adatokat;

e) a támogatást igénylő személy, valamint a háztartása tagjainak a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi adatait;

f) a támogatás megállapítására, megszüntetésére, illetve visszakövetelésére vonatkozó döntést.

(3) A (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatokat a kincstár a támogatást igénylő személy adatszolgáltatása alapján gyűjti és tartja nyilván. A kincstár a támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzése céljából

a) a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adatok tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől,

b) a (2) bekezdés c) és e) pontjában foglalt adatok tekintetében az állami adóhatóságtól, továbbá

c) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatok tekintetében a támogatást igénylő személy részére szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján gáz-, földgázalapú hő-, illetve távhőszolgáltatást nyújtó, a támogatás érvényesítésére a külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult szolgáltatótól (e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató)

adatot kérhet.

(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a támogatás megállapítására jogosult szerv

a) a támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése céljából az állami adóhatóságnak a (2) bekezdés a)-c), valamint e) pontja szerinti körben,

b) a támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából a szolgáltatónak, illetőleg a támogatás forrásául szolgáló előirányzat kezelésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott közreműködői feladatokat ellátó szervezetnek a (2) bekezdés a)-b), valamint d) és f) pontja szerinti körben,

c) a külön jogszabály szerinti értesítési kötelezettségének ellátása céljából a támogatásra jogosult személy közös képviselőjének a (2) bekezdés f) pontja szerinti körben

adatot szolgáltat.

(5) A kincstár a (2) bekezdés szerinti adatokat, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott szerv, illetve személy az átadott adatokat a külön jogszabály szerinti jogosultsági időszak végétől számított öt évig tartja nyilván.

(6) A kincstár a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások375

I. cím

Az ellátások formái

56. § (1)376 A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.

(2)377 A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.

57. § (1)378 Szociális alapszolgáltatások

a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,

b)379

c) az étkeztetés,

d) a házi segítségnyújtás,

e) a családsegítés,

f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

g) a közösségi ellátások,

h) a támogató szolgáltatás,

i) az utcai szociális munka,

j) a nappali ellátás.

(2)380 A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást

a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,

b) a rehabilitációs intézmény,

c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény),

d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény),

e)381 a támogatott lakhatás,

f) az egyéb speciális szociális intézmény

nyújtja.

(3)382 A (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fő, legfeljebb százötven fő ellátását biztosítja. Telephellyel rendelkező szociális intézmény esetén a férőhelyszámot az ellátást nyújtó székhelyen és az egyes telephelyeken külön-külön kell vizsgálni.

(4)383 A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a százötven férőhelyesnél nagyobb, megszűnt bentlakásos intézmény ingatlanában - a szolgáltatói nyilvántartásból való törléstől számított három hónapon belül - létrehozott bentlakásos intézmény, illetve székhely, telephely esetén mentesítheti a fenntartót a (3) bekezdés szerinti, százötven fős férőhelyszám-korlát alól. A mentesítésre az új fenntartó kérelmére, az ellátottak folyamatos ellátása érdekében, különösen indokolt esetben kerülhet sor. Nem adható mentesítés a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló, 2011-2041. évre kidolgozott stratégiai program keretében kiváltott ápolást-gondozást nyújtó szociális intézmény, illetve székhely, telephely esetén.

57/A. §384

58. §385 (1) A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el.

(2)386 Az egyházi jogi személy által fenntartott (a továbbiakban: egyházi fenntartású) intézmények vonatkozásában a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a bevett egyház legfőbb szerve képviselőjének javaslatára egyházi módszertani intézményt jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény) öt éves időtartamra, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(3) A kijelölés megszűnik, ha

a) a (2) bekezdés szerinti határidő lejárt,

b) a módszertani intézmény megszűnik,

c) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a kijelölést visszavonja,

d) a módszertani intézmény a kijelölésről lemond.

(4) A kijelölést a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter azonnali hatállyal írásban visszavonja, ha

a) a kijelölést kérő szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a kijelölésre nem került volna sor,

b) a módszertani intézmény a jogszabályból vagy a támogatási szerződésből eredő kötelezettségeit súlyosan megszegi,

c)387 a kijelölésre javaslatot tevő bevett egyház legfőbb szervének képviselője a kijelölés visszavonását kezdeményezi.

(5) A módszertani intézmény a kijelölésről írásban, indokolás nélkül lemondhat. A lemondási idő három hónap.

(6)388 A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani feladatai keretében

a) külön jogszabály szerint véleményezi a szakmai programot és részt vesz a szociális hatóság ellenőrzéseiben,

b) javaslatot tesz az országos ellátórendszer fejlesztésére,

c) módszertani útmutatókkal, ajánlásokkal és egyéb kiadványokkal segíti az egyházi fenntartású szolgáltatók és intézmények szakmai feladatainak teljesítését,

d) új szolgáltatási formák és szakmai módszerek bevezetése érdekében modellkísérleteket szervez,

e) közreműködik a minőségfejlesztési stratégia, a standardok, a szolgáltatási protokollok, valamint a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének kidolgozásában,

f) figyelemmel kíséri az ellátórendszert érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását,

g) kutatásokat folytat, illetve szervez.

(7) A módszertani feladatok ellátására a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyedi támogatást nyújt.

58/A. §389 (1)390 A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szociális szolgáltató, szociális intézmény útján szociális szolgáltatást biztosító, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - nem állami fenntartó.

(2)391 A 131/A. §-ban nem említett szociális szolgáltatások esetében

a) az új szociális szolgáltató, intézmény,

b) házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám,

c)392 nappali és - a külső és az időszakos férőhelyek kivételével - szakosított ellátásnál az új férőhelyek

után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás.393

(2a)394 A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást, valamint 2012. július 1-jétől a nem állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: nem állami fenntartású) házi segítségnyújtás - ide nem értve az egyházi fenntartású házi segítségnyújtást - esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám.

(2b)395 A házi segítségnyújtás nem állami fenntartója - ide nem értve az egyházi fenntartót - esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe 2012. július 1-jétől történő befogadásának feltétele, hogy a kérelemhez csatolja az ellátási területe szerinti települési önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát.

(2c)396 Az önkormányzat a hozzájárulását különösen akkor adja meg, ha a (2b) bekezdés szerinti nem állami fenntartó olyan területen biztosít szolgáltatást, ahol az önkormányzat vagy a kistérség által biztosított szolgáltatás nem elérhető, vagy olyan többletszolgáltatást biztosít az adott területen, amely kiegészíti az önkormányzat által nyújtott ellátást. Ha az ellátási területen az önkormányzatok társulásban biztosítanak szolgáltatást, a társuláshoz tartozó települések397

a) több mint felének hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám 60%-át, vagy

b) több mint 60%-ának hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám felét.

(2d)398 A (2a) bekezdés szerinti esetben - ide nem értve a (2b) bekezdés szerinti nem állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszámát - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha

a)399 a változás a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé,

b) a kérelem benyújtását megelőzően is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át,

c)400 a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé.

(2e)401 A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

a) az állami vagy önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót,

b)402 azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,

c)403 azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen bejegyzett szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező szétválás vagy egyesítés, a fenntartó intézményei, telephelyei közötti, illetve újonnan létesített telephelyére történő férőhelyszám-átcsoportosítás vagy átmeneti és tartós ellátást nyújtó férőhelyek egymás közti átminősítése teszi szükségessé,

d) 2012. évre vonatkozóan az igénylésben megjelölt időponttól, illetve ha a működési engedélyben ennél későbbi időpont szerepel, az abban megjelölt időponttól kezdődően azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre a helyi önkormányzat, illetve a társulás a normatív hozzájárulások és támogatások iránti igényét 2011. év során a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta.

(3)404 Szociális szövetkezet nem nyújthat az 57. § (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodást.

58/B. §405 (1)406

(2)407 A 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői.

(3)408

II. cím

Alapszolgáltatások409

59. §410 (1)411 Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2)412 A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen

a) az otthonápolási szolgálattal,

b)413 a pártfogó felügyelői szolgálattal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnél működő pártfogó felügyelőkkel,

c) fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel,

d) pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal.

(3)414

(4)415 A szociális alapszolgáltatást nyújtó személy - külön jogszabályban meghatározott esetekben - gondozási tervet készít az egyes ellátottak részére nyújtott szolgáltatások formáiról, rendszerességéről, időtartamáról.

(5)416

59/A. §417 (1) A szociális rászorultságot

a)418

b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

c) támogató szolgáltatás

esetében kell vizsgálni.419

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetében a 9. § szerinti kötelezettséget - a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülményekkel kapcsolatban - az intézményvezető részére kell teljesíteni.

(3)420 Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően megvizsgálja, valamint - amennyiben a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn - az igénybevétel során a határozott idő leteltét követően felülvizsgálja. A szociális rászorultság fennállását nem kell felülvizsgálni a 65. § (4) bekezdés a) pontja szerinti személy esetén.

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás421

60. §422 (1)423 A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

(2)424 A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgáltatás létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

(3)425 A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait - figyelemmel a lakosságszám korlátra - a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. Amennyiben a tanyagondnoki szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

(4)426 A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás a fenntartó önkormányzat rendeletében részletesen meghatározott, (1) bekezdés szerinti feladatokat látja el, valamint - az önkormányzat rendeletében meghatározott módon - közreműködhet az étkeztetés biztosításában.

(5)427 Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel - vagy falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető.

(6)428 A társulás keretében megszervezett falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás csak azon települések tekintetében működtethető, amelyek a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek.

61. §429

Étkeztetés

62. §430 (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2)431 Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

Házi segítségnyújtás

63. § (1)432 Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)433 A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3)434 Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(4)435 Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(5)436

(6)437 Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

(7)438 A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

(8)439

(9)440 A települési önkormányzat a 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

Családsegítés

64. §441 (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2)442 A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,

g)443 a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás444

65. §445 (1)446 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3)447 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója

a) fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátás esetében a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval,

b) idősek, krónikus betegek részére nyújtott ellátás esetében a területi házi segítségnyújtó szolgálattal

együttműködik.

(4)448 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(5)449 A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.

(6)450 A súlyos fogyatékosságot a 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.

(7)451 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása állami feladat.

Közösségi ellátások452

65/A. §453 (1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbű ellátás.

(2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,

b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,

c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,

d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,

e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,

f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

(3) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell

a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,

b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.

(4)454

65/B. §455

Támogató szolgáltatás456

65/C. §457 (1)458 A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(2)459

(3)460 A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen

a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

f)461 egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

(4)462 A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.

(5)463 A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(6)464 A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(7)465 Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

65/D. §466

Utcai szociális munka467

65/E. § (1)468 Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

(2)469 A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter pályázat útján regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés öt évre szól, amelynek leteltét megelőzően három hónappal új pályázat kiírására kerül sor.

Nappali ellátás470

65/F. §471 (1)472 A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b)473 az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.

(2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

(3)474 A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét.

(4)475 A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre.

III. cím

Szakosított ellátási formák

66. § (1)476 Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.477

(2)478 A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - gondozási tervet kell készíteni.

(3)-(5)479

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

67. §480 (1)481 Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. A 68. § (5) bekezdése szerinti személy ellátása esetén az ellátás tartalmát a 94/C. § szerinti megállapodás határozza meg.

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona.

68. § (1)482 Az idősek otthonában - a 68/B. § szerinti kivétellel - a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.

(2)483 Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.

(4)484 Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.

(5)485 Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

68/A. §486 (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.

(2) Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását.

(3) Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.

(4) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.

68/B. §487 (1) Idősek otthonában - a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig - a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a 115. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben

a)488 az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe,

b) nem kell alkalmazni a 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés második és harmadik mondata, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1) és (2) bekezdése, a 117/B. §, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat,

c) a 68. § (5) bekezdése alapján más személy az ellátottal együtt akkor helyezhető el, ha szintén vállalja az (1) bekezdés szerinti személyi térítési díj megfizetését,

d) a 115. § (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak a szolgáltatási önköltség megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni,

e) biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

(3) Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot követően, ha az (1) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet

a)489 megállapítása esetén az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás vehető igénybe és térítési díját az V. Fejezet III. címe szerint kell megállapítani,

b) hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további fennállását nem érinti.

69. §490 (1) A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

(2) Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában.

70. §491 (1) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.

(2)492 A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, vagy a fejlesztő nevelést ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel való együttműködést, továbbá az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.

(3)493 A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell - a fogyatékosságának megfelelő - szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is.

(4) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel.

(5)494 A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.

71. §495 (1) A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.

(2) Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége

a) időskori vagy egyéb szellemi leépülés,

b) súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar,

c) szenvedélybetegség,

csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára.

(3) A pszichiátriai betegek otthonába történő felvételhez a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve - amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesül - a fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének - az intézménybe történő felvételt megelőző - három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.

(4) Amennyiben az ellátást igénybe vevőnek egészségi állapota miatt sürgősségi gyógykezelésre van szüksége [1997. évi CLIV. tv. 196. § b) pont, 199. §], úgy az intézmény orvosa az arra illetékes egészségügyi szolgáltatónál kezdeményezi az ellátott pszichiátriai egészségügyi ellátását.

71/A. § (1)496 A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.

(2)497 A szenvedélybetegek otthonába történő elhelyezéshez a területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó addiktológusának, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának - intézménybe történő felvételt megelőző -, három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.

71/B. §498 A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.

Rehabilitációs intézmények

72. § (1) A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja.

(2)499 Rehabilitációs intézmény

a) a pszichiátriai betegek,

b) a szenvedélybetegek,

c) a fogyatékos személyek,

d) a hajléktalan személyek

rehabilitációs intézménye.

73. § (1)500 Pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód.

(2)501

74. § (1)502 A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg.

(2) A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.

74/A. §503 A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.

Támogatott lakhatás504

75. §505 (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja

a) a lakhatási szolgáltatást,

b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,

c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást,

d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén

da) az étkezést,

db) az ápolás-gondozást,

dc) a fejlesztést,

dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.

(2) A lakhatási szolgáltatás

a) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

b) hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében

biztosítható.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a fenntartó

a) szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján,

b) más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat),

c)506 más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező vagy a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szervezettel kötött megállapodás útján,

d) az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint

is biztosíthatja.

(4) A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy

a) az ellátás - a komplex szükségletfelmérés alapján - határozott vagy határozatlan időtartamú,

b) az 58/A. § (2) és (2a) bekezdését, valamint a 99. §-t és 99/A. §-t nem kell alkalmazni.

76-79/A. §507

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

80. §508 (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.

(2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(3)509 Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai:

a) időskorúak gondozóháza;

b) fogyatékos személyek gondozóháza;

c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona;

d) szenvedélybetegek átmeneti otthona;

e) éjjeli menedékhely;

f) hajléktalan személyek átmeneti szállása;

g)510

81. §511

82. § Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

83. § A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

83/A. §512 A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt.

83/B. §513 A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhető el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.

84. § (1)514 Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás.

(2)515 A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

(3)516 A 3. § (4a) bekezdésében meghatározott hajléktalan személyek esetében az ellátás keretében kizárólag szállás és tisztálkodási lehetőség biztosítható.

85. §517

Lakóotthonok518

85/A. §519 (1)520 A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

(2) A lakóotthonok típusai a következők:

a) fogyatékos személyek lakóotthona;

b) pszichiátriai betegek lakóotthona;

c) szenvedélybetegek lakóotthona.

(3) A lakóotthoni ellátás formái:

a) fogyatékos személyek lakóotthona esetében,

aa) rehabilitációs célú lakóotthon,

ab) ápoló-gondozó célú lakóotthon;

b) pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon.

(4) A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el,

a) aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt;

b) aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg;

c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önellátásra legalább részben képes;

d) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

(5)521 A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy, figyelemmel a (4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott rendelkezésre. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.

(6)522 Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körű ellátást biztosít.

Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezése523

85/B. §524 (1) Az e törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás megszervezhető önálló, illetve integrált szervezeti formában.

(2) A szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával, illetve alap-, nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével.

(3)-(5)525

85/C. §526 (1) Bentlakásos intézményi szolgáltatás megszervezése az alábbi formákban történhet:

a) egy ellátotti csoport részére azonos gondozási feladatok ellátása (tiszta profilú intézmény),

b) több intézménytípus szolgáltatásainak biztosítása részleg kialakításával (részlegek),

c) több intézménytípus egy bentlakásos intézményben történő megszervezése, kialakítása (vegyes profilú intézmény),

d) több intézménytípus különálló szervezeti egységekben történő megszervezése (integrált intézmény).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményen belül - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - intenzív gondozást biztosító részleg is kialakítható.

(3) Átmeneti elhelyezést, illetve nappali ellátást biztosító intézmények esetében több ellátotti csoport részére nyújtható szolgáltatás, amennyiben az intézményben az ilyen ellátás szakmai feltételei biztosítottak.

(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a tárgyi-személyi feltételek tekintetében speciális feltételek állapíthatók meg, azonban az egyes intézménytípusoknak vagy részlegeknek külön-külön meg kell felelniük az

a) egy főre jutó lakóterület nagyságára,

b) egy lakószobában elhelyezhető személyek számára,

c) egyéb szakdolgozói munkakör létszámnormáira

vonatkozó előírásoknak.

(5)527

IV. cím

A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek

86. §528 (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani

a)529

b) étkeztetést,

c) házi segítségnyújtást,

d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat,

e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést.

(2)530 Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén

a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést,

b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását,

c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást,

d)531 harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását

köteles biztosítani.

(3)532

(4)533 A fővárosi kerületi önkormányzat biztosítja az (1) és (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a fővárosi önkormányzat biztosítja.

87. §534

88. §535 (1) Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján köteles gondoskodni

a) a harmincezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról,

b) a fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek szakosított ellátásának a megszervezéséről és fenntartásáról,

c) a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város a 90. § (2) bekezdése alapján nem köteles.

(2) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a) idősek otthonának, a hajléktalanok otthonának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének,

b) a fővárosban - ha a kerületi önkormányzattal másként nem állapodik meg - a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának

megszervezéséről és fenntartásáról.

(3) A fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész fővárosra kiterjed.

88/A. §536

89. § (1)537 A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, az intézmény keretében nyújtott szolgáltatásokat - eltérő megállapodás hiányában - valamennyi beutalt részére azonos feltételekkel kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdést kell alkalmazni az intézményi ellátás megszüntetése esetén is.

90. §538 (1)539

(2)540 A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint - amennyiben a lakossági szükségletek indokolják - hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv azonban a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.

(3) Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a szolgáltatása megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára.

(4)541 A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, illetve a társulás más helyi önkormányzattal vagy társulással kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét.

90/A. §542 A szociális hatóság az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri, és amennyiben az önkormányzat, illetve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói feladatának, illetve az önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, megfelelő határidő tűzésével felszólítja a feladat teljesítésére.

91. §543 (1)544 A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó

a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy

b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy

c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló - 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével

tehet eleget.

(2)545 Az állam fenntartói feladatainak elllátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv 88. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó

a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy

b) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló - 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével

tehet eleget.

(3)546 A (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltató, intézmény létrehozásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.

(4)547 A (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.

(5)548 A (3) és (4) bekezdés szerinti jogkörében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az adott megye, város szolgáltatástervezési koncepciójában foglaltak figyelembevételével, az elérhető szolgáltatások és az adott szolgáltatás iránti társadalmi szükséglet alapján dönt.

92. § (1)549 A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról

a)550 a fenntartó önkormányzat,

b)551 ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint

rendeletet alkot.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza552

a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit;

b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját;

c) azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani;

d) azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás;

e) az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait;

f) a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait;

g)553 az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket;

h)554

(2a)555 Az állam 88. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettsége esetében az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b)-g) pontjában foglaltakat az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv határozza meg.

(3)556 A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

(4)557 A koncepció tartalmazza különösen

a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket,

b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról,

c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit,

d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

(5)558

(6)559 A megyei jogú város és a főváros koncepciója - a (4) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza különösen -

a) a megye, főváros területén működő szolgáltatási rendszer struktúráját, legfontosabb jellemzőit,

b) a szolgáltatások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit,

c) a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányait.

(6a)560 A megye, a főváros területén működő egyházi fenntartók és nem állami fenntartók kötelesek együttműködni és adatot szolgáltatni a koncepció készítése során.

(7)561 A szolgáltatástervezési koncepciót az önkormányzat az elfogadást megelőzően véleményezteti az intézményvezetőkkel és a nemzetiségi önkormányzattal. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi.

(8)-(9)562

(10)563 A megyei jogú városi önkormányzat a jóváhagyott szolgáltatástervezési koncepciót megküldi a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek.

V. cím564

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladat- és jogköre565

92/A. §566 (1)567 Egy szolgáltatónak, intézménynek egy fenntartója van.

(2)568

(3) A fenntartó köteles biztosítani a szociális intézmény folyamatos működésének feltételeit, amelyhez az állam szociális szakmai programok meghirdetésével nyújt segítséget a 131. § szerint.

(4)569

92/B. §570 (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója

a)571 konkrét összegben meghatározza az intézményi térítési díjat;

b) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét;

c) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet;

d) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét;

e) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről;

f) az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat;

g) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról;

h) kikéri az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása;

i)572 szolgáltatástervezési koncepciót készít - figyelemmel a 92. § (3) bekezdésére - az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában.

(2) Az állami fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a szakmai program jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételeknek.

(3) Az állami fenntartó ha az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszüntetéséről.

92/C. §573 (1)574 Az egyházi fenntartója és a nem állami fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének a), e), f) és h) pontjaiban meghatározott feladatokon túl575

a) gondoskodik az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítéséről,

b) biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét.

(2)-(4)576

(5)577 Ha a tartós bentlakást nyújtó egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, a működést engedélyező szerv intézkedik a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás visszatartása iránt. A visszatartás mértéke, ha az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó

a)578

b)579

c)580 fenntartásában lévő szociális intézmény olyan szociális szolgáltatást nyújt, amely nincs jogerősen bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nyolc százaléka,

d)581 nem biztosítja a kötelező gyógyszerkészletet vagy gyógyászati segédeszközt, az éves központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nyolc százaléka.

(6)582 Amennyiben a működést engedélyező szerv több - az (5) bekezdésben megjelölt - jogszabálysértő körülményt észlel, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás visszatartásának mértéke legfeljebb az éves központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás 15 százaléka.

(7)583 A visszatartott központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás akkor illeti meg az egyházi fenntartót és a nem állami fenntartót, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti.

VI. cím584

A működési nyilvántartás585

92/D. §586 (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző, valamint a javítóintézetben szakmai munkakörben dolgozó és a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: személyes gondoskodást végző személy) a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésben vesz részt.

(2)587

(3) Azt a személyes gondoskodást végző személyt, aki szociális szakvizsgát tett, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő harmadik hónap első napjától kezdődően a szakvizsga figyelembevételével kell besorolni.

(4)588 Megszüntethető - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66. § (2) bekezdése, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással - annak a személyes gondoskodást végző személynek a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzési kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott időtartam alatt nem teljesíti.

92/E. §589 (1)590 A személyes gondoskodást végző személy e törvényben meghatározott adatait működési nyilvántartásba kell venni.

(2) A működési nyilvántartás célja a személyes gondoskodást végző személy szakvizsgáztatásának, továbbképzésének megszervezése, valamint a képzési követelmények teljesítésének ellenőrzése.

(3)591 A szociális személyes gondoskodást, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi személyes gondoskodást végző személy esetében a működési nyilvántartást a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szerv vezeti.

92/F. §592 (1) A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a)593 a személyes gondoskodást végző személy természetes személyazonosító adatai;

b) a munkahely megnevezése és címe;

c) a személyes gondoskodást végző személy által betöltött munkakör megnevezése, a foglalkoztatás kezdő időpontja;

d) a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése;

e) a jogszabály által előírt továbbképzés elvégzésének, illetve szakvizsga letételének adatai.

(2) A szociális, gyermekjóléti, továbbá gyermekvédelmi intézmény (a továbbiakban együtt: munkáltató) bejelenti a működési nyilvántartást vezető szervnek

a) a személyes gondoskodást végző személy foglalkoztatását az (1) bekezdésben megjelölt adatok közlésével, továbbá

b) a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást.

(3) A munkáltató az adatbejelentést a foglalkoztatás megkezdésétől, illetőleg az adatváltozás időpontjától számított 30 napon belül teszi meg.

(4) A személyes gondoskodást nem intézményi keretek között végző személy adatainak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartására a (2) bekezdés rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a munkáltató bejelentési kötelezettségének a személyes gondoskodást végző személy tesz eleget.

92/G. §594 (1) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, aki

a) elhunyt,

b) foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll,

c)595 már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.

(2)596

92/H. §597 A működési nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a munkáltató, valamint a továbbképzést, szakvizsgáztatást szervező, továbbá - az adatvédelmi jogszabályok megtartásával - tudományos, statisztikai feldolgozást végzők részére továbbíthatók.

92/I. §598 A szociális alap- és szakvizsga szabályait és a szakvizsgára kötelezettek körét miniszteri rendelet határozza meg.

Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék599

92/J. §600 A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről a Gyvt. szerint névjegyzéket vezet.

VII. cím601

Szolgáltatói nyilvántartás és a szolgáltatók, intézmények ellenőrzése602

92/K. §603 (1)604 Szociális szolgáltatást a jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén bármely fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.

(2)605 A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza

a) a fenntartó nevét, székhelyét, adószámát és típusát,

b) a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) telefonszámát, telefaxszámát, elektronikus levélcímét, honlapjának címét, valamint kapcsolattartójának nevét, beosztását, telefonszámát és elektronikus levélcímét,

c) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) és az általa nyújtott szociális szolgáltatás kormányrendeletben meghatározott adatait.

(3)606 A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat.

(4)607 A szolgáltatói nyilvántartásból jogerősen törölt és a jogerősen módosított adatokat a szolgáltatói nyilvántartás történeti állományába kell helyezni. A történeti állományba helyezett,

a) a (2) bekezdés b) pont szerinti adatokat a történeti állományba helyezést követő egy év elteltével,

b) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat a szociális szolgáltatónak, szociális intézménynek (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlését követő tíz év elteltével

kell törölni.

(4a)608 A szolgáltatói nyilvántartás adatai a Gyvt.-ben meghatározottak kivételével nyilvánosak, és a történeti állományba tartozó adatok kivételével a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján hozzáférhetők.

(4b)609 Ha jogszabály kivételt nem tesz, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bármely bizonyítási eszköz felhasználható, de jogszabály előírhatja egyes bizonyítási eszközök kötelező alkalmazását.

(4c)610 A szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell működtetni, amelyet a működést engedélyező szerv ellenőriz. Ha a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) működése nem felel meg a jogszabályokban vagy a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak, a működést engedélyező szerv

a) a VIII. címben foglaltak szerint szociális igazgatási bírságot szabhat ki,

b) kormányrendeletben foglaltak szerint a szolgáltatói nyilvántartás adatait módosíthatja,

c) kormányrendeletben foglaltak szerint a szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásból törölheti, és kötelezheti a fenntartót a szociális szolgáltatások nyújtásának megszüntetésére, illetve

d) alkalmazhatja a kormányrendeletben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.

(4d)611 A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint a működést engedélyező szervnek benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést engedélyező szerv a döntéseit és az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. A fenntartó meghatalmazotti képviselőjének adott meghatalmazás papíralapon is benyújtható.

(5)612 Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg

a)613 nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám száztíz százalékát,

b)614 bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám százöt százalékát,

éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását.

(6)615

(6)616 Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát.

(7)617 A működést engedélyező szerv a működés személyi és tárgyi feltételeinek, a működés jogszerűségének, a szociális szolgáltatásra való jogosultság megállapításának, illetőleg az intézményi jogviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben

a) megismerheti és kezelheti az ellátott, törvényes képviselője, az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, a térítési díjat, az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, továbbá a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a személyes adatait,

b)618 betekinthet a szolgáltató, intézmény létrehozásával, működésével és megszűnésével, illetve az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, illetve azokat lefoglalhatja.

(8)-(9)619

VIII. cím620

Szociális igazgatási bírság621

92/L. §622 (1) A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki

a)623 szociális szolgáltatást a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően nyújtó, illetve ilyen szolgáltatást működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében - különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél - eljáró személlyel szemben,

b) a fenntartóval, a jogsértés során a fenntartó nevében eljáró személlyel, illetve a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a fenntartó, illetve a szociális szolgáltató, intézmény az ellátottak e törvényben biztosított valamely jogát megsérti, így különösen, ha az ellátottak, törvényes képviselőik, illetve az ellátotti érdek-képviseleti szervek felé fennálló tájékoztatási, bejelentési kötelezettséget megszegik, az ellátottat vagy az ellátotti érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, más hatósághoz vagy az ellátottjogi képviselőhöz forduljon, vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki,

c)624 a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a jogszabályban előírt határidőben nem kéri a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy a szociális szolgáltatónak, szociális intézménynek (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését,

d) ha jogszabály kivételt nem tesz, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti,

e) a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy - ha a feltételeket a fenntartó nem biztosítja - a fenntartóval szemben, ha a szociális szolgáltató, intézmény nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az engedélyezett szociális szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alapján nyújtania kell,

f)625 az állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: állami fenntartású) szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a 94/C. § vagy a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. § szerinti megállapodás, annak módosítása vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,

g)626 az egyházi fenntartóval, nem állami fenntartóval, valamint a 94/C. §, illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/D. § szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha a megállapodás, annak módosítása vagy a fenntartó által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,

h) a fenntartóval szemben, ha - térítésmentes szociális szolgáltatások kivételével - intézményi térítési díjat nem állapít meg,

i) a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy - ha a személyi térítési díjat, illetve a költőpénzt a fenntartó állapította meg - a fenntartóval szemben, ha a személyi térítési díj, illetve a költőpénz megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik,

j)627 a fenntartóval, valamint állami fenntartású intézmény esetén a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével, egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású intézmény esetén a 94/C. §, illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/D. § szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az egyszeri hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére vagy visszafizetésére vonatkozó szabályokat megszegik,

k) a fenntartóval és a nevében vagyoni előnyt kérő személlyel szemben, valamint azzal a személlyel, szervezettel szemben, amelynek a vagyoni előnyt nyújtották, ha a 119/A. § szerinti tilalmat megsértik.

(2) A szociális foglalkoztatást engedélyező szerv bírságot szabhat ki

a) a foglalkoztatóval szemben, ha jogszabályban előírt határidőben nem kéri a foglalkoztatási engedély módosítását,

b) a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatásra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének ismételten nem, vagy nem a meghatározott módon tesz eleget,

c) a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatásra nem külön jogszabály szerinti szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat során kiállított szakvéleménynek megfelelően vagy e szakvélemény hiányában kerül sor,

d) a fenntartóval, a szociális intézmény vezetőjével, a foglalkoztatóval szemben, ha a szociális intézményi ellátottakat - szociális foglalkoztatás keretében - a foglalkoztatási engedélyben nem szereplő tevékenységi körben foglalkoztatja,

e) a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatás során megsérti a 99/D. § (2)-(5) bekezdésében, illetve a 99/E. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az országos jelentési rendszert működtető szerv bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat.

(4) Nem szabható ki bírság, ha a jogsértés elkövetésétől, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt, vagy a (3) bekezdés szerinti esetben a hibás vagy hiányos adatról - az adatszolgáltatással megegyező módon - a fenntartó vagy a szociális szolgáltató, intézmény értesítette az országos jelentési rendszert működtető szervet. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(5) A szociális szolgáltató, intézmény vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket arra a személyre is alkalmazni kell, aki a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjének jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették.

(6) Az (1)-(2) bekezdés alapján bírság több jogsértés esetén halmozottan, illetve - a jogsértés jellegétől és a felelősség mértékétől függően - több személlyel, szervezettel szemben is kiszabható. A (3) bekezdés alapján bírságot a mulasztással érintett szociális szolgáltatók, intézmények, telephellyel rendelkező szociális szolgáltató, intézmény esetén a mulasztással érintett ellátást nyújtó székhely és a mulasztással érintett telephelyek száma szerint halmozottan is kiszabható, további halmazatban történő megállapításnak nincs helye.

(7) Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható.

(8) A bírság más jogkövetkezményekkel egyidejűleg is alkalmazható.

92/M. §628 (1) A bírság legmagasabb összege

a) a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben 500 000 forint,

b) a 92/L. § (3) bekezdése szerinti esetben 50 000 forint,

c) az a)-b) pontban nem említett esetben 200 000 forint.

(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.

(3)-(4)629

V. Fejezet

Az intézményi jogviszony

I. cím

Általános szabályok

Az ellátás igénybevételének módja

93. §630 (1)631 A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.

(2)632 Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen kiskorú vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a kérelmet vagy indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő.

(3)633 Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhatóság előzetes jóváhagyása szükséges.

(4)634 A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással és nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása.

94. §635 (1)636 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését

a) a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata,

b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,

c) a bírói ítélet,

d)637 az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhatóság határozata (a továbbiakban a)-d) pont alattiak együtt: beutaló határozat),

e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése

alapozza meg.

(2)638 Pszichiátriai betegek ellátását biztosító bentlakásos intézményi szolgáltatás bíróság általi kötelező elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a pszichiátriai beteg további fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és saját lakóhelyére nem bocsátható vissza, mivel önmaga ellátására nem képes, ellátására alkalmas családtagja nincs, illetve

b) a korábban szociális vagy egészségügyi ellátásban részesült személy esetében tartós bentlakásos intézményi elhelyezés indokolt.

(3)639 Amennyiben az intézményi elhelyezés soron kívüliséget igényel, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén soron kívüli elhelyezésről is dönthet.

94/A. §640 (1) Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről

a)641 a települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető,

b)642 a fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

c) a települési önkormányzat - ide nem értve a fővárosi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

d)643 a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető,

e)644 az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető

dönt.

(2)645 Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik.

(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó (önkormányzati intézmény esetén az önkormányzat képviselő-testülete) határozattal dönt a beutalás kérdéséről.

(4) A tartós bentlakásos intézménybe történő beutaló határozat tartalmazza

a) az ellátást nyújtó intézmény megjelölését,

b) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű megjelölését),

c)646 idősotthon esetében a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét.

A beutaló határozat egy példányának megküldésével az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét is értesíteni kell.

94/B. §647 (1) Az állami fenntartású intézmény vezetője - a 20. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján - az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.

(2) Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá - több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről.

94/C. §648 (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt

a) állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője),

b)649 egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy

az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerint megállapodást kötni

a) népkonyhán történő étkeztetés,

b) családsegítés,

c) falu- és tanyagondnoki szolgáltatás,

d) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,

e) utcai szociális munka,

f) hajléktalanok nappali melegedője,

g) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,

h) ha az ellátás időtartama a 30 napot nem haladja meg, hajléktalanok átmeneti szállása

esetén.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

f) az ellátás megszüntetésének módjait,

g)650 az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

94/D. §651 Ha az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az ellátást igénylőt és törvényes képviselőjét írásban köteles értesíteni. Ebben az esetben az ellátást igénylő és törvényes képviselője a döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás vagy állami szerv a kérelemről határozattal dönt.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai652

94/E. §653 (1)654 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell.

(2)655 A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.

(3) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza

a) az intézmény működési költségének összesítését,

b)656 a 115/A. § (1) bekezdése szerinti, térítésmentesen biztosított szolgáltatások kivételével az intézményi térítési díj havi összegét,

c) az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel

a) az élethez, emberi méltósághoz,

b) a testi épséghez,

c) a testi-lelki egészséghez

való jogra.

(5) Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.

(6) Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat.

(7) Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és - szükség esetén - biztonságos elhelyezéséről. Az intézmény a házirendben szabályozhatja - figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak. Ezen kívül a vagyon- és értékmegőrzés nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy az intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani a megőrzésre. Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak bevitelében, erről az igénybevételhez kapcsolódó megállapodásban is rendelkezni kell.

(8) Ha az ellátást igénybe vevő vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez.

(9) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról.

(10) Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről, és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára.

(11) Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben.

(12) Amennyiben az intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire.

(13)657 Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

(14) Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai658

94/F. §659 (1) Az egyes szociális intézmények ellátását igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. Az intézmény vezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt - annak állapotát figyelembe véve -, illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, valamint annak eredményéről.

(2) A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen

a) az akadálymentes környezet biztosítására,

b) az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására,

c) a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy -javítás lehetőségeinek megteremtésére,

d) az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására,

e) társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.

94/G. §660 (1) Az Eütv. 188. § d) pontjában meghatározott betegeket ellátó valamennyi bentlakásos intézményben az Eütv. szerinti veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás tanúsítása esetén a pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett az Eütv. 192. §-át kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.

(2) Az Eütv. 192. §-a alkalmazása során az Eütv. szerinti kezelőorvos feladatait az intézmény orvosa látja el, valamint a korlátozó módszerek, eljárások (a továbbiakban együtt: korlátozó intézkedés) alkalmazását a külön jogszabályban meghatározott írásos formában kell dokumentálni. Az intézmény orvosának elérhetősége hiányában az intézményvezető által műszakonként kijelölt, a korlátozó intézkedés alkalmazására döntési joggal rendelkező ápoló jogosult az intézkedés elrendelésére, ebben az esetben az intézmény orvosát és az intézmény vezetőjét a korlátozó intézkedés alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni kell.

(3) Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. A korlátozásról az intézményvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátottjogi képviselőt.

(4) A korlátozó intézkedés alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe.

94/H. §661 (1) A hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményben elhelyezett személyek esetében különös figyelemmel kell lenni az emberi méltóság védelmére. Az intézmény vezetője a lehetőségek figyelembevételével köteles olyan feltételeket biztosítani, ahol a hajléktalan személyek alapvető tisztálkodási, pihenési feltételei nyugodt körülmények között adottak.

(2) A hajléktalan személy intézményi szolgáltatásának igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, mely korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatos.

(3) A hajléktalan személyeket ellátó intézmény vezetője az ellátott személyek részére köteles postacímet biztosítani, és a részükre szóló küldeményt átadni.

94/I. §662 A szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos intézményben különös figyelmet kell fordítani az ellátottak adatainak, személyiségi jogainak védelmére.

94/J. §663 A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi ezen feladatokat.

Az ellátottjogi képviselő664

94/K. §665 (1)666 Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire.

(2) Az ellátottjogi képviselő feladatai

a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról,

b) segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában,

c)667 segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,

d)668 a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét,

e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,

f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,

g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,

h)669 amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé,

i) a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.

(3)670 Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.

(5)671 A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja.

(6)672

(7) Az ellátottjogi képviselő munkaköre pályázat alapján tölthető be, külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel.673

(8) Az ellátottjogi képviselő jogosult

a) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni,

b)674 a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni,

c)675 a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni.

(9) Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.

(10)676 Nem lehet ellátottjogi képviselő, aki

a) büntetett előéletű, vagy

b) a tevékenységének ellátását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(11)677 Azt a tényt, hogy a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn,

a) az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére pályázatot benyújtó személy a pályázat benyújtásával egyidejűleg,

b) az ellátottjogi képviselő - tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt - az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetőjének írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az ellátottjogi képviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(12)678 Az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője az ellátottjogi képviselő tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellátottjogi képviselőt annak igazolására, hogy vele szemben a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. Ha az ellátottjogi képviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (10) bekezdés szerinti kizáró ok, az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ellátottjogi képviselő részére megtéríti.

(13)679 Az ellátottjogi képviselő megbízatását az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője megszünteti, ha

a) az ellátottjogi képviselő a (11) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak az ellátottjogi képviselő részére történő kézbesítése napján.

(14)680 A (11) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője

a) az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére benyújtott pályázat elbírálásáig,

b) az ellátottjogi képviselő megbízatása megszűnéséig

kezeli.

A szociális szolgáltatást végzők jogai681

94/L. §682 (1) A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.

(2) Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:

a) a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó,

b) a családgondozó,

c) a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó,

d) a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás,

e) az előgondozással megbízott személy,

f)683 az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs,

g)684 a falu- és a tanyagondnok.

(3) A bentlakásos intézménynek rendelkeznie kell - a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében - az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással.

(4)685 Azoknak a munkavállalóknak a munkaidejét, pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét, akik olyan egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál, intézménynél dolgoznak, amely után a fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesül - ideértve a 127. § (4) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt is -, a Kjt. 55-80. §-a szerint kell megállapítani. E rendelkezésektől akkor lehet eltérni, ha azzal a munkavállaló kizárólag előnyt szerez.

(5)686 A szociális szolgáltatónál és szociális intézményben történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.

(6)687 A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

Tájékoztatási kötelezettség

95. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti.

(2)688 A bentlakásos intézményi ellátás esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés, illetőleg tájékoztatás tartalmazza

a) az igénybevétel megkezdésére fenntartott legalább nyolcnapos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén követendő eljárást;

b) az intézménybe való felvételre, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokra, személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat és más, jogszabályban meghatározott feltételeket.

(3)689 Ha a jogosult a bentlakásos intézménybe az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik be, és ennek okáról az intézmény vezetőjét nem értesíti, az intézmény vezetője megkeresi a jogosult lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt.

(4)690 A jegyző a (3) bekezdés szerinti megkeresésre tájékoztatást ad

a) a jogosult tartózkodási helyéről;

b) a beköltözés elmaradásának indokairól;

c) az intézményi ellátás igénybevételének várható időpontjáról.

(5)691 Ha a jegyző tájékoztatása szerint a jogosult az intézményi ellátást neki fel nem róható okból nem tudta megkezdeni, az intézményvezető az akadályoztatásra okot adó körülmény megszűnését követő 30 napon belül lehetőség szerint gondoskodik az érintett elhelyezéséről. Egyéb esetben kezdeményezi a beutalás megszüntetését.

96. § (1) Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára

a) az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről;

b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról;

c)692 a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről;

d) panaszjoguk gyakorlásának módjáról;

e) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;

f) az intézmény házirendjéről;

g) a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről;

h)693 a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.

(2)694

(3)695 A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles

a) nyilatkozni az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról;

b) adatokat szolgáltatni az intézményben e törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz;

c)696 nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója természetes személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

96/A. §697

A jogosultak érdekvédelme

97. §698 Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen.

98. §699

99. § (1)700 A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (a továbbiakban: érdekképviseleti fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait.

(2)701 Az érdek-képviseleti fórum a tartós bentlakásos intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Az érdek-képviseleti fórum megalakítását a székhelyen, illetve telephelyenként kell biztosítani.

(3)702 Az érdek-képviseleti fórum tagjai

a) választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül

aa) kettőszáz férőhelyig kettő fő,

ab) kettőszáz férőhely felett négy fő;

b) választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő;

c) választás alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő;

d) kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében egy fő.

(4)703 Az érdek-képviseleti fórum

a) előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat,

b) megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,

c) tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban,

d)704 intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

(5)705 Az érdekképviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

99/A. §706 A nappali ellátást nyújtó és a bentlakásos intézményekben az ellátottak érdekeik közösségben történő képviseletére és közösségi életük megszervezésére - választott képviselőikből - ellátotti önkormányzatot hozhatnak létre, amely ellátja az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve házirendjében meghatározott feladatokat. Az ellátotti önkormányzat megalakítása az érdek-képviseleti fórum működését és a 99. § (4) bekezdésében meghatározott feladatait nem érinti.

Az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatása707

99/B. §708 (1) Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható (a továbbiakban együtt: szociális foglalkoztatás).

(2)709 A szociális foglalkoztatásban foglalkoztatóként az a személy, illetve szervezet vehet részt, aki erre a szociális hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik (a továbbiakban: szociális foglalkoztatási engedély). A szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit, engedélyezésének és szakmai ellenőrzésének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3)710 A szociális foglalkoztatás feltétele az ellátott rehabilitációs alkalmassági vizsgálatának elvégzése.

(4)711 Az ellátott foglalkoztatásáról - a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredménye alapján - a szociális intézmény vezetője dönt. Az intézményvezető a döntésről írásban értesíti az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét, valamint - amennyiben az ellátott munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll - az ellátottat foglalkoztató személyt, illetve szervezetet. Ha az ellátott, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, amely 15 napon belül dönt az ellátott foglalkoztatásáról.712

(5) Az ellátottat foglalkoztató személy, illetve szervezet a szociális intézmény vezetője, illetve a fenntartó döntésének beérkezését követő 15 napon belül - szükség esetén - ajánlatot tesz a foglalkoztatásra irányuló jogviszony módosítására az ellátott, illetve törvényes képviselője részére. Ha az ajánlattételt követő 15 napon belül az ellátott, illetve törvényes képviselője nem nyilatkozik, vagy az ajánlatot nem fogadja el, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnik.713

(6) A foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony (5) bekezdés szerinti módosításáról, illetve megszűnéséről - a módosítást, megszűnést követő 3 napon belül, módosítás esetén a szerződés másolatának egyidejű megküldésével - írásban tájékoztatja a szociális intézményt.

99/C. §714 (1)715 A szociális hatóság - a szociális foglalkoztatással kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében - nyilvántartást vezet az illetékességi területén lévő szociális intézményben biztosított szociális foglalkoztatásról. A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét, telephelyét, a szociális foglalkoztatási engedély másolatát;

b)716 a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakó-, illetve tartózkodási helyét, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szociális szakértői szerv szakértői véleményét, valamint a foglalkoztatásra irányuló megállapodásnak, illetve munkaszerződésnek a másolatát.

(2)717 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban foglalt adatokat, dokumentumokat a szociális intézmény szolgáltatja. A szociális intézmény az adatokban történt változást 15 napon belül jelzi a szociális hatóságnak.718

(3)719 A szociális hatóság ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően történik-e a foglalkoztatás.

(4) A szociális intézmény a szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatott után támogatást igényelhet (a továbbiakban: szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani. A szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(5)720

(6) A szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy után a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása előirányzatból külön jogszabály szerinti költségvetési támogatás (dotáció) nem igényelhető.

(7)721 A szociális hatóság a szociális foglalkoztatásról vezetett nyilvántartásból az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, továbbá a b) pontban meghatározott adatokból a foglalkoztatottak létszámára vonatkozóan adatot szolgáltat.

99/D. §722 (1) A munka-rehabilitáció célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.

(2)723 A munka-rehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik. A munka-rehabilitációban történő részvételről az ellátott, illetve - amennyiben az ellátott jognyilatkozata a Ptk. 2:22. § (1) bekezdése alapján semmisnek minősülne - törvényes képviselője írásban, a (3)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapodást köt a szociális intézmény vezetőjével. Ez utóbbi esetben a megállapodást az ellátott aláírhatja. A megállapodás tartalmazza

a) a munka-rehabilitáció keretében végzett tevékenység részletes leírását,

b) a munka-rehabilitáció időbeosztását,

c) a munka-rehabilitációs díj havi összegét,

d) szándéknyilatkozatot arra nézve, hogy az ellátott testi és szellemi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a munka-rehabilitációban.

(3) A munka-rehabilitációs tevékenység megválasztásánál a szociális intézmény vezetője figyelembe veszi az ellátott testi és szellemi képességeit, és speciális szükségleteinek megfelelően biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.

(4)724 A munka-rehabilitáció időbeosztását az ellátott állapotának, képességeinek figyelembevételével egyénileg kell meghatározni az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben úgy, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 és a heti 20 órát.

(5) Munka-rehabilitáció esetén a szociális intézmény vezetője az ellátottat munka-rehabilitációs díjban részesíti. A munka-rehabilitációs díj havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál.

(6) A szociális intézmény vezetője a munka-rehabilitációra vonatkozó megállapodás módosítását, illetve - különösen indokolt esetben - megszüntetését kezdeményezi, ha az ellátott a foglalkoztatás során

a) saját, illetve más személy testi épségét, egészségét veszélyezteti,

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely mellett biztonságos foglalkoztatása nem tartható fenn.

(7)725

99/E. §726 (1) A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.

(2)727 A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás

a) az ellátott, és

b) az intézmény vagy az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötött szervezet

által, legfeljebb egy évre kötött munkaszerződés alapján, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti határozott idejű munkaviszony keretében folytatható. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra irányuló jogviszony is megszűnik.

(2a)728 A (2) bekezdés alapján létesített munkaviszony - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően - a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás időtartamára a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghosszabbítható.

(3) Az intézmény és az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötő szervezet közötti szerződésre a 122/B. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(4) A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében

a) a 16. életévét betöltött személy foglalkoztatható,

b) a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát,

c) munkaidőkeret nem alkalmazható,

d) ha a munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani,

e) a munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli és többműszakos munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre nem vehető igénybe,

f) a kiküldetésre, kirendelésre, munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

Az intézményi jogviszony megszűnése

100. §729 Az intézményi jogviszony megszűnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

101. §730 (1) Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt.

(3) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

(4) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azonban a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg.

102. §731 (1)732 Egyházi fenntartású és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén az intézményi jogviszony megszűnik, ha a 94/C. § szerinti megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője vagy a fenntartó felmondja.

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló, gondozó célú lakóotthon esetén a fenntartó a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti.

(3) A felmondási idő, ha a 94/D. § szerinti megállapodás másként nem rendelkezik,

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4)733 Ha egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a 94/C. § szerint megkötött megállapodás felmondásának jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, illetőleg a fenntartó vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

103. § Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét

a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről;

b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;

c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.734

104. §735 Ha a jogosult kiskorú vagy cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a 95-100. §-ban szabályozott, jogi következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni.

II. cím

Egyes intézményekre vonatkozó külön szabályok

A bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó külön szabályok

105. § (1)736

(2) A jogosult kérelmére, legfeljebb hat hónapi időtartamig ideiglenesen is beutalható. Ideiglenes beutalás esetén a jogosultnak a fennálló lakásbérleti jogviszonya nem szüntethető meg.

(3)-(4)737

106. § A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját

a) a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról;

b) az egészségügyi intézménybe való beutalásáról;

c) az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről;

d) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről;

e) a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről.

107. §738

108. §739 (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozott időre szól, annak lejárta előtt az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelőorvosának szakvéleményét is ki kell kérni.

(2)740 A 3. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti személy bentlakásos szociális intézményben határozott időre, tartózkodási joga fennállásának időtartamára helyezhető el.

(3)741 Ha az intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést megszünteti és erről a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti.

(4)742 Ha az intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át.

(5)743 Ha az intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése keletkezteti és a jogosult, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2)-(4) bekezdésben meghatározott intézkedésével nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

109. §744 (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti.

(2) Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult

a) egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre,

b) az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható,

c) a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdek-képviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja.

(3) Ha az intézményi jogviszonyt

a) beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről a beutaló önkormányzat képviselő-testülete határozattal dönt,

b) az intézményvezető intézkedése keletkezteti, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges.

(4)745 A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. Ha az áthelyezés idősek otthonába történik, a 68/A. § szabályait is alkalmazni kell.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni.

110. §746

111. §747

A rehabilitációs intézményekre és a rehabilitációs célú lakóotthonokra vonatkozó külön szabályok748

112. §749 (1) Rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátás időtartama - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a három évet. Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs részlegére a rehabilitációs intézményre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ellátás (1) bekezdés szerinti időtartama egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbítható, ha

a) a rehabilitációs programban meghatározott eredményeket nem sikerült elérni, de az ellátással az eredményes rehabilitáció megvalósítható, vagy

b) az ellátott önálló életvitelének kialakítása további segítséget igényel, amely azonban utógondozói szolgáltatás keretében nem valósítható meg.

(3) A rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátott határozatlan időre is elhelyezhető, ha a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredménye szerint az ellátott az önálló életvitel kialakítására várhatóan csak részben lesz képes.

(4) A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs célú lakóotthonban minden esetben biztosítani kell

a) a lakhatást,

b) a textíliával való ellátást, és

c) a mentális gondozást.

(5)750 A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs célú lakóotthonban határozott időre elhelyezett ellátottak részére - külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján - előtakarékossági rendszer működtethető.

(6)751 A (4)-(5) bekezdés szerinti szolgáltatásokon túl az ellátottnak nyújtott további szolgáltatásokkal kapcsolatos körülményeket, így különösen

a) az önálló, részben önálló életvitelhez szükséges feltételek biztosítását, a szükséges étkeztetést,

b) az ellátott rehabilitációjához szükséges fejlesztő felkészítést, képzést, foglalkoztatást vagy a foglalkoztatáshoz történő hozzájutás módját,

c) a szükséges egészségügyi ellátást vagy az egészségügyi ellátáshoz történő hozzájutás módját,

d) a szükséges utógondozást

az ellátottal kötött, a 94/C. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredményének figyelembevételével kell meghatározni.

(7) Az utógondozás a rehabilitációs intézmény és a rehabilitációs célú lakóotthon által a társadalmi életben való részvétel, a munkavállalás és az önálló életvitel elősegítése érdekében nyújtott szolgáltatás. Az utógondozás időtartama nem haladhatja meg a két évet.

113. §752 (1)753 A rehabilitációs intézménybe, illetve rehabilitációs célú lakóotthonba történő bekerülés feltétele a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzése. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szociális szakértői szerv megállapítása alapján azok az ellátást igénylők, akik a vizsgálat időpontjában nem felelnek meg a rehabilitációs intézménybe, illetve rehabilitációs célú lakóotthonba történő elhelyezés feltételeinek, de a rehabilitációra alkalmassá tehetők, ideiglenes jelleggel legfeljebb egyéves időtartamra elhelyezhetők az intézményben, illetve lakóotthonban.

(2)754 Az egyéves időtartam eltelte után a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szociális szakértői szerv megállapítja, hogy az elhelyezést igénylő alkalmas-e a rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs célú lakóotthonban történő elhelyezésre. Amennyiben a rehabilitációs tevékenység nem lehet eredményes, abban az esetben az ellátott más típusú intézménybe történő áthelyezését kell kezdeményezni a fenntartónál, aki köteles az ellátást igénybe vevőt más intézménytípusban elhelyezni.

(3)755 Az (1)-(2) bekezdés rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a szenvedélybeteg, továbbá a hajléktalan személy esetén.

Az ellátottak felülvizsgálata756

113/A. §757 A külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt

a) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban elhelyezett, BNO 10 kódkönyv F diagnóziskóddal rendelkező ellátottak,

b) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban ellátott fogyatékos személyek,

c) a rehabilitációs intézményben, rehabilitációs célú lakóotthonban ellátottak,

d) a szociális foglalkoztatásban részt vevő ellátottak,

e)758 a támogatott lakhatásban részesülő személyek.

113/B-113/G. §759

III. cím

Térítési díj

114. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2)760 A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c)761 a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3)762 A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b)763

és bentlakásos ellátás esetében a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

115. § (1)764 A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) - a 88. § (1) bekezdése szerinti intézmények kivételével - a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének, támogató szolgáltatás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetében az intézményi térítési díjat az előző évben ténylegesen igénybe vett központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással kell számítani.

(2)765 A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.

(3)766 A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

(4)767 Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az állami fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt.

(5)768 Ha az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj egyházi fenntartó vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni.

(6)769 A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme770

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(7)771 A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

(8)772 A személyi térítési díj felülvizsgálata során a (4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(9)773 A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

(10)774 A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

115/A. § (1)775 Térítésmentesen kell biztosítani

a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást,

b)776 a népkonyhán történő étkeztetést,

c) a családsegítést,

d) a közösségi ellátásokat,

e) az utcai szociális munkát,

f) hajléktalan személyek részére a nappali ellátást,

g) az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást,

h)777 a 84. § (3) bekezdésében meghatározott ellátást.

(2)778 Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetén intézményi térítési díjat nem kell megállapítani.

116. § (1)779 A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b)780

c)781 kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet

kell figyelembe venni.

(2)782 Az 59/A. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

(3)783 A személyi térítési díj - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem784

a)785 30%-át étkeztetés,

b)786 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

esetében.

(4)787

(5)-(6)788

117. §789 (1) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

a) 15%-át a nappali ellátást,

b) 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést,

c) 60%-át az átmeneti elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(2) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

a) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést,

b) 80%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(2a)790 Támogatott lakhatás esetén

a) a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át,

b) a térítési díjra a tartós bentlakásos intézmények térítési díjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

(4) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

(5) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

(6) E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

(7) E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

117/A. §791 (1)792 A bentlakásos intézményekben - kivéve a hajléktalan személyek átmeneti szállását és az éjjeli menedékhelyet - a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.

(2)793 A bentlakásos intézményben az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább az (1) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon.

(3)794 Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli.

117/B. §795 (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

(2)796 Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (3) bekezdésében, a 117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

118. §797 Amennyiben az intézményi elhelyezést a gyámhatóság határozata alapozza meg, a kiskorú ellátott után térítési díj fizetésének kötelezettsége nem írható elő. A gyámhatóság határozatában megállapított gondozási díjat - a külön jogszabályban meghatározott feltételek és eljárás alapján - a szociális intézmény részére kell átutalni.

119. §798 (1)799 A személyi térítési díjat

a) a kiskorú és a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő;

b)800 a gondnokság alatt nem álló, magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlékra vagy a családi pótlék felvételére jogosult;

c) az a)-b) pontban nem szabályozott esetekben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy

fizeti meg az intézménynek.

(2)801 Ha a személyi térítési díjat az (1) bekezdés szerint nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.

(3)802 A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell.

119/A. §803 (1)804 Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem kérhető.

(2) A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve az (1) bekezdésben megjelölt személy az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni.

119/B. §805 (1) Az étkeztetést, illetve a házi segítségnyújtást nem ellátási kötelezettség alapján végző szolgáltató, intézmény fenntartója az ellátásra kötelezett települési önkormányzattól követelheti az ellátott intézményi térítési díja és személyi térítési díja különbözetének, de legfeljebb az étkeztetés, illetve a házi segítségnyújtás után egy ellátottra járó éves központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás időarányos részének megfizetését, ha806

a) a települési önkormányzat ellátási kötelezettségét teljesítő szolgáltató, intézmény vezetője, az ellátási szerződéssel működtetett szolgáltató, intézmény fenntartója, az ellátásra kötelezett települési önkormányzat vagy a bíróság az ellátott étkeztetésre, illetve házi segítségnyújtásra való jogosultságát megállapította, és

b) az ellátásra kötelezett települési önkormányzat az étkeztetést, illetve a házi segítségnyújtást az ellátott részére nem biztosítja.

(2) Az ellátásra kötelezett települési önkormányzat mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége alól, ha az általa biztosított étkeztetést, illetve házi segítségnyújtást az ellátott nem veszi igénybe.

(3) A fenntartónak az (1) bekezdés szerinti követelés érvényesítéséhez írásban kell felhívnia a települési önkormányzatot az ellátási kötelezettség teljesítésére.

(4) Ha az ellátásra kötelezett települési önkormányzat a felhívás kézhezvételét követő tizenöt napon belül az ellátott részére az étkeztetést, illetve a házi segítségnyújtást nem biztosítja, a fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy kötelezze a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján meghatározott összeg megfizetésére. A fenntartó a különbözet megfizetését legfeljebb a felhívás kézhezvételét követő naptól kezdődő időre követelheti.

(5) Az ellátásra kötelezett települési önkormányzat (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettsége megszűnik

a) a (2) bekezdés szerinti esetben, vagy

b) ha az ellátásra kötelezett települési önkormányzat vagy a bíróság megállapítja, hogy az ellátottnak az étkeztetésre, illetve a házi segítségnyújtásra való jogosultsága megszűnt.

IV. cím807

Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében808

119/C. §809 (1) Az intézmény (szolgáltató) vezetője az intézményi ellátás (szolgáltatás) nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő

a) havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,

b) havi jövedelmét és jelentős pénzvagyonát rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon esetén,

c) havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén.

(2) Az intézmény (szolgáltató) vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátott

a) havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,

b) havi jövedelmét és pénzvagyonát tartós bentlakásos intézmény esetén,

c) havi jövedelmét és ingatlanvagyonát a 117. § (5) bekezdése szerinti esetben.

119/D. §810

VI. Fejezet

Szerződéses szociális ellátások

120. §811 A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, egyházi fenntartóval vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.

121. § (1) Az ellátási szerződést írásban kell megkötni.

(2) Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell

a)812 az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát;

b) a szociális ellátás formáját, az ellátásban részesítendők körét, számát;

c)813 az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nyilatkozatát a szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történő betartatására;

d)814 a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait;

e)815 szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötést;

f) a szerződés felmondásának hónapokban meghatározott idejét;

g)816 az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettséget, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férőhellyel az intézményben;

h)817 a panaszok érvényesítésének rendjét, az önkormányzat tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodást;

i)818 az önkormányzat, illetve a társulás részére történő beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli;

j)819 a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását;

k)820 az ellátási szerződés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatáshoz való hozzájárulás összegét;

l)821 a hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket;

m)822 a hozzájárulással történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket.

(3)823

122. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át.

Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által824

122/A. §825 (1)826 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója vagy az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője az intézmény által biztosítandó egyes szolgáltatásokat intézményen kívüli szervezet igénybevételével - legfeljebb ötéves időtartamra kötött szerződés alapján - elvégeztetheti.

(2) Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen

a) mosatás,

b) takarítás,

c) étkeztetés,

d) könyvelés,

e) karbantartási feladatok elvégzése,

f)827 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a jelzőrendszer működtetése.

122/B. §828 (1)829 A szerződéses szolgáltatások alapján kötött szerződés tartalmazza

a)830 a szolgáltató nevét, székhelyét és adószámát,

b) szükség esetén az adott tevékenység végzésére jogosító hatósági engedélyt vagy a szakképzettséget igazoló irat adatait;

c) a szolgáltatás formáját, a szolgáltatással érintett intézmény(ek) körét, valamint a szolgáltatást biztosító nyilatkozatát arra nézve, hogy a szolgáltatásra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai követelményeket ismeri;

d) a szolgáltatást nyújtó részéről az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ellátottak adatainak vonatkozásában az adatvédelmi jogszabályi rendelkezéseket betartja és betartatja;

e) a szolgáltatásért járó díj mértékére, fizetésére vonatkozó szabályokat;

f) az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat;

g) szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására vonatkozó feltételeket, illetve a kártérítés mértékére vonatkozó megállapodást;

h) a szerződés felmondásának szabályait, a felmondás határidejét, figyelemmel a szolgáltatás folyamatos biztosításának kötelezettségére;

i) a szolgáltatás alvállalkozásba adásának tilalmát kimondó rendelkezést;

j) a szolgáltatással kapcsolatosan az intézmény tájékoztatásának formáját, módját, körét, az intézmény vezetőjének jogosítványait a szolgáltatás biztosításával kapcsolatos vitás kérdések rendezését;

k) a vitás kérdések rendezésének eljárási szabályait;

l) a szolgáltatást biztosító szervezet nyilatkozatát arról, hogy lejárt köztartozása nincs, valamint nyilatkozatot a számlaszámáról, illetve a megállapodás megkötéséhez szükséges egyéb adatokról.

(2)831 Amennyiben a fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője megállapítása szerint a szolgáltató nem megfelelő színvonalon végzi a tevékenységét, felszólítja a szolgáltatót a szerződés szerinti teljesítésre, majd kezdeményezi a szerződés felmondását.

122/C. §832 (1)833 Szerződéses szolgáltatások esetén az állami fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője pályázatot ír ki a lebonyolításra. A pályázat szövegét a helyben szokásos módon, valamint egy országos napilapban közzé kell tenni.

(2) A pályázatot elbíráló bizottság tagjai

a) a fenntartó pénzügyi, illetve szakmai képviselője,

b) az érintett szociális intézmény vezetője - amennyiben több intézményt érint a szerződés, abban az esetben a fenntartó által kijelölt intézményvezető,

c) az intézmény gazdasági vezetője - több intézmény esetén a fenntartó által kijelölt gazdasági vezető, amely személy azonban nem lehet ugyanazon intézmény alkalmazottja, mint az intézményvezetők közül kijelölt személy.

(3)834 A pályázatok eredményéről, a bizottság döntéséről a fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője értesíti a pályázókat.

(4) A megállapodást írásba kell foglalni. A szolgáltatást biztosító szervezet és az intézményvezető évente egyszer köteles beszámolni a képviselő-testületnek a feladat ellátásáról, a szolgáltatás költségeiről, az esetleges panaszokról.

VII. Fejezet

A szociális ellátások finanszírozásának egyes szabályai

123. § (1)835 A központi költségvetés terhére kell biztosítani az alanyi és a normatív jogcímen megállapított jogosultság alapján kiállított közgyógyellátási igazolvány után fizetendő térítésnek a fedezetét.

(2)836

124. § (1)837 A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósított összegének 80%-át, a rendszeres szociális segély folyósított összegének 90%-át, a hajléktalan személy részére folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.

(2)838

(3)839

(4)840 A 45. § (2) bekezdése szerinti önkormányzati segélyezés fedezetéhez a szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter a fővárosi önkormányzattal évente kötött megállapodásban foglalt keretösszeggel hozzájárul.

(5)841

(6)842

125. §843 A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a közcélú foglalkoztatás költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok, illetve társulásaik által fenntartott szociális szolgáltatók és intézmények működési költségeihez az állam - a központi költségvetési törvényben foglaltak szerint -844

a)845 központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással;

b) kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással;

c)846 a lakásfenntartási támogatáshoz [38. § (2) és (5) bek.] és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatásokkal;

d)847

e)848

járul hozzá.

126. §849 Az állandó lakosok után járó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás tartalmazza a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást.

127. §850 (1)851 A szociális szolgáltatások után járó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatások tartalmazzák az egyes szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást.

(2)852 Az egyházi fenntartónak és a nem állami fenntartónak az általa fenntartott szociális intézmény működéséhez biztosított központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás - kivéve a kiegészítő támogatást - teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(3)853 A 92/K. § (5)-(6) bekezdése szerinti férőhelyszámon, illetve házi segítségnyújtás esetén meghatározott ellátotti létszámon felül ellátott személyek után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem igényelhető és nem számolható el.

127/A. §854 (1) Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.

(2) Ha helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt éven keresztül fizetendő összegét folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében a központi költségvetésnek megtéríteni, feltéve, hogy

a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltató, intézmény ellátottainak legalább ötven százaléka azonos, továbbá

b) nappali és bentlakásos intézményi ellátás esetén a megszűnt és a létrehozott intézmény - részben vagy egészben - ugyanabban az ingatlanban működik.

(3)855 A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartónak a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatai között nem szereplő szociális szolgáltatás - ide nem értve azt az esetet, ha az új szociális szolgáltatást a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre - és férőhelyszám, illetve ellátható személyek száma.

(4)856 Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltaknak megfelelő új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni. Az átalányösszeg a nem állami fenntartónak a fenntartóváltozást, illetve a szolgáltató, intézmény megszűnését megelőzően járó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás - törtéves működés esetén egész évre számított - összegének és az egyházi kiegészítő támogatás akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető.

(5) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.

(6)857 Bentlakásos intézményi ellátás esetén nem kell az egyházi kiegészítő támogatást megtéríteni, ha az alól a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a megtérítésre köteles fenntartót mentesíti. A mentesítésre a megtérítésre köteles fenntartó vagy az új fenntartó kérelmére akkor kerülhet sor, ha a kérelemmel érintett intézményekben, illetve székhelyen és telephelyeken összesen legalább ezer betöltött férőhely van, és a mentesítést az ellátottak folyamatos ellátása különösen indokolja. Ha az új fenntartó több megtérítésre köteles fenntartótól vesz át intézményt, illetve több megtérítésre köteles fenntartó intézményét alapítja újra, az ezer betöltött férőhelyet megtérítésre köteles fenntartónként kell vizsgálni.

128. §858 (1) Kötött felhasználású állami támogatásként a helyi önkormányzatok

a) címzett és céltámogatást a külön törvényben foglaltak szerint,

b) központosított előirányzatot,

c) szociális szakmai programokhoz nyújtott támogatást

kaphatnak.

(2)859 Az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó szociális szakmai programokhoz támogatást kaphat.

129. §860 Fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményeinek címzett támogatással történő beruházása esetén kizárólag az ötven főnél nagyobb férőhelyszámú intézmény kiváltása támogatható.

130. §861

131. §862 A szociális szakmai programok meghirdetésével kell elősegíteni a fenntartó számára a szociális intézmények olyan mértékű fejlesztésének támogatását, hogy az érintett önkormányzatok eleget tudjanak tenni az e törvényben előírt kötelezettségüknek.

131/A. §863 A támogató szolgáltatások, a közösségi ellátások és 2012. január 1-jétől az utcai szociális munka működtetését az állam - a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni.

131/B. §864 Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális szolgáltatások fenntartásának költségeit az állam feladatfinanszírozás útján biztosítja.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

132. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa

a)865 a pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályait;866

b)867 a közgyógyellátásra való jogosultság, valamint az igazolványok kiadásának, visszavonásának, az igazolvány alapján járó kedvezmények igénybevételének részletes szabályait, valamint az igazolvány tartalmát;868

c)869 a Szociálpolitikai Tanács összetételére, megalakítására és működésére vonatkozó részletes szabályokat;870

d)871 a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályait;872

e) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjak megállapításának részletes szabályait;873

f)874 a szolgáltatói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a szociális szolgáltatók és szociális intézmények ágazati azonosítójára és annak használatára vonatkozó szabályokat, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások részletes szabályait, a szociális szolgáltatók és szociális intézmények ellenőrzésének részletes szabályait, a jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, a bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, valamint a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv vagy szervek és a működést engedélyező szerv vagy szervek kijelölését;875

g)876 az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók által igénybe vehető központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait;877

i)878 a foglalkoztatási támogatás igénylésével, elszámolásával kapcsolatos szabályokat;

j)879 az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos jelentési rendszerbe és a 20/C. § szerinti nyilvántartásba történő adatközlés módjára és idejére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy szervek kijelölését;

k)880 a 3. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozó ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat;

l)881 a rehabilitációs intézményekben elhelyezettek utógondozási feladatainak részletes szabályait;

m)882 a szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait;883

n)884 a szociális hatóság és a szociális szakértői szerv kijelölését;885

o)886

p)887 a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások és az utcai szociális munka finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;

q)888 a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokat;889

r)890 a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatára, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra, a fogyatékos személyek alapvizsgálatára, valamint a komplex szükségletfelmérésre vonatkozó szabályokat;

s)891 a bírság megállapításának és megfizetésének részletes eljárási szabályait;892

t)893 az energiafelhasználási támogatás mértékére, a támogatásra való jogosultság megállapításának feltételeire és a jogosultak körére, a támogatás igénylésére, megállapítására, érvényesítésére, a támogatás jogszerű igénybevétele ellenőrzésének és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésének rendjére, továbbá a támogatás forrásául szolgáló előirányzat kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályokat;894

u)895 az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésének részletes szabályait;896

v)897 a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből eredő kár esetén közcélú munkavégzés keretében ellátható helyreállítási feladatok körét, az e feladatokra fordítható költségvetési forrás összegét, valamint e forrás igénybevételének eljárásrendjét;898

w)899 az új szolgáltatóknak, intézményeknek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadására vonatkozó részletes szabályokat;900

x)901 az állam fenntartói feladatait ellátó szerv kijelölését, jogállását, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait;

y)902 a 32/D. § (1) bekezdése szerinti fővárosi kerületi hivatal kijelölését;

z)903 a 18/B. § szerinti országos nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásba való adatrögzítésnek és a nyilvántartásból történő adattörlésnek a részletes szabályait, valamint a nyilvántartást vezető szerv kijelölését.904

(2) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza905

a)906 az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel, valamint a szakértők tevékenységével összefüggő részletes szabályokat;907

b)908 a szociális szolgáltatások működési feltételére vonatkozó szabályait;909

c)910 a szociális szolgáltatások szakmai feladataira vonatkozó szabályait;911

d)912 a külföldi alap-, közép- és felsőfokú szakképzés, valamint szakirányú szakképzés során szerzett szakképzettség megszerzését tanúsító oklevelek elismerésére, valamint az eljáró hatóságra, annak feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat;913

e)914 a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat;915

f)916 a szociális alapvizsgára, szakvizsgára, valamint a szociális szolgáltatásokat nyújtó személyek továbbképzésére vonatkozó szabályokat, ide nem értve a szakirányú továbbképzési szakokon folyó továbbképzést;

g)917 a módszertani feladatokat ellátó szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat;918

h)919 a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó szabályokat;920

k)921 az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzésére és vizsgakövetelményeire vonatkozó szabályokat;922

l)923 a szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit;924

m)925 a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályait;926

n)927 az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a szociálisan rászorult személyek földgáz- és távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásának, valamint egyéb fűtési támogatásának szabályait;

o)928 az Egyházi Fenntartók Tanácsának összetételére, megalakítására és működésére vonatkozó részletes szabályokat.

(2a)929 Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a szakmai program véleményezéséért a módszertani feladatokat ellátó szervnek fizetendő szakértői díj mértékét.

(3)930 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza

a) a szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítmények kiválasztásának szabályait,931

b)932

(3a)933 Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy annak a személynek, aki olyan hozzátartozójának a gondozását, ápolását végzi, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a kiemelt ápolási díjra való jogosultságát megalapozó betegségek és fogyatékosságok körét és súlyossági fokát az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.934

(4)935 Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza

a)936 az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat,

b) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak a 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túli, az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára vonatkozó feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait,

c)937 a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit,

d) az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait,

e)938 a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat,

f)939 a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit,

g)940 az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.

133. § (1) E törvény - a 24. § (2) bekezdése, a 33-37. §-a, a 127. §-a, a 129-130. §-a, valamint a 135. §-a kivételével - a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A törvény 33-37. §-a, 130. §-a és 135. §-a a kihirdetés napját követő hónap első napján, a 24. § (2) bekezdése 1993. május 1. napján, a 127. és a 129. § 1994. január 1-jén lép hatályba.

134. §941

135. §942

136. § (1)943

(2)944

(3)945

137. §946

138. §947

139. § (1)948 A törvény 18-24. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni a törvény által nem szabályozott, az önkormányzat képviselő-testülete, a polgármester, valamint a jegyző, a járási hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokról és szolgáltatásokról vezetett, személyes adatokat is tartalmazó nyilvántartásokra.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók akkor is, ha a személyes gondoskodás megszervezését nem önkormányzati szerv az önkormányzattól átvállalja.

139/A. §949

140. §950 Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 127/A. § (6) bekezdésének rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a fenntartóváltozás vagy az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény engedélyezése iránti kérelmet 2010. augusztus 1-jét megelőzően nyújtották be, azzal, hogy az eddig az időpontig a központi költségvetésnek megtérített egyházi kiegészítő támogatás nem követelhető vissza.

140/A. §951 (1) E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 33-37/C. §-ában foglaltakat a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság a 2011. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján fennáll és a jogosult a 2010. december 31-én hatályos rendelkezések szerint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek felel meg, részére a kérelem benyújtásának időpontjától a 2010. december 31-éig terjedő időszakra rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot kell megállapítani.

(2) Azon személy esetében, akinek a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultsága 2010. december 31-én fennáll, 2011. január 1-jétől a bérpótló juttatásra vonatkozó rendelkezéseket az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálata nélkül alkalmazni kell. A bérpótló juttatásra való jogosultságról a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat alkalmával vagy - ha az korábban esedékes - a 25. § (5) vagy (6) bekezdése szerinti felülvizsgálat alkalmával kell határozatot hozni.

(3) Arra a bérpótló juttatásra jogosult személyre tekintettel, akinek a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultsága 2010. december 31-én fennáll

a) az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálatát a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság időtartamának figyelembevételével, és a 2010. december 31-én hatályos 25. § (4) bekezdése szerinti időpontban, de legkésőbb 2011. április 30-áig,

b) a bérpótló juttatásra való jogosultság 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatát a bérpótló juttatásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével

kell elvégezni.

(3a)952 A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság (3) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálata során a 36. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt követelmény teljesítése szempontjából figyelembe kell venni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy által 2010. december 31-ét követően, de a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását megelőzően, továbbá a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását követően teljesített, a 36. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységek együttes időtartamát.

(4) 2011. január 1-jét követően közcélú foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést meghosszabbítani nem lehet.

(5) A 2010. december 31-én hatályos 37/C. § (4) bekezdése alapján megkötött hatósági szerződések 2011. január 1-jén megszűnnek, azzal, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása esetén a 2010. december 31-én hatályos 37/C. § (4) bekezdése szerinti személy részére 2011. január 1-jétől rendszeres szociális segélyt kell folyósítani.

140/B. §953 E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 117. §-ának és 119/C. §-ának rendelkezéseit

a) azokra kell alkalmazni, akik 2011. január 1-jét követően kötnek a 94/C. § szerinti megállapodást,

b) azok esetében, akik 2010. december 31-én alapszolgáltatásban vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásban részesülnek, a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatakor kell alkalmazni,

c) azokra kell alkalmazni, akik 2010. december 31-én tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülnek és a fennálló megállapodásukat 2011. január 1-jét követően a 117. § és 119/C. § alkalmazására vonatkozóan közös megegyezéssel módosítják.

140/C. §954

140/D. §955 E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 92/M. § (1) bekezdés a) pontját a bírság összegének meghatározása során abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogsértést 2011. január 14-ét követően követték el, vagy a jogsértő állapot 2011. január 14-ét követően fennáll, egyéb esetben a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés miatt kiszabható bírság legmagasabb összege 200 000 forint. A 92/L. § (1) bekezdés h) pontja alapján állami fenntartóval szemben bírság akkor szabható ki, ha a jogsértő állapot 2011. január 14-ét követően fennáll.

140/E. §956 E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 38. § (1a)-(3) bekezdését, valamint (6) és (9) bekezdését a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt 2011. augusztus 31-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

140/F. §957 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 49. § (2) bekezdésében foglaltakat 2011. október 1-jétől kell alkalmazni. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 49. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2011. szeptember 30-áig kell alkalmazni.

140/G. §958 Azt az aktív korúak ellátására jogosult személyt, akinek 2011. augusztus 31-én bérpótló jogosultsága áll fenn, 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak kell tekinteni.

140/H. §959 (1) Az Szt.-nek a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított 37. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jén folyamatban lévő, az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A jegyző a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segély összegét, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított, az Szt. 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosultsági feltételeket 90 napon belül felülvizsgálja, és

a) intézkedik arról, hogy első alkalommal az április hónapra járó rendszeres szociális segély a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított 37. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti összegre figyelemmel kerüljön folyósításra,

b) amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak az Szt. 2012. január 1-jén hatályos 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétele nem áll fenn, de az aktív korúak ellátására való jogosultsága egyébként fennáll, 2012. április 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot kell megállapítani azzal, hogy 2012. január-március hónapjaira a rendszeres szociális segélyt folyósítani kell.

140/I. §960 A 2012. január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható.

140/J. §961 A 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében első alkalommal a 2012. január hónapra járó, február hónapban folyósított ellátást kell a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 35. § (4) bekezdés szerinti összegben folyósítani.

140/K. §962 (1) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények fenntartói joga 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át, ezt az időpontot követően a folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a megyei fenntartó jár el fenntartóként és beutaló szervként.

(2) A megyei önkormányzatok által megkötött és 2011. december 31-én érvényes ellátási szerződés 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át.

(3) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyét a működést engedélyező szerv 2012. január 31-éig hivatalból módosítja.

140/L. §963 (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 25. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában és 38. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 38. § (9) és (10) bekezdésének rendelkezései a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására a 132. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazhatóak.

140/M. §964 A 127/A. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.

140/N. §965 (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 50. § (1) bekezdés g) pontját a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 50. § (1) bekezdés g) pont gd) alpontja alapján közgyógyellátásra jogosult azon személy esetében, akinek

a) a 2011. december 31-én fennállt közgyógyellátásra való jogosultságát 2011. december 31-ét követően arra tekintettel szüntették meg, vagy

b) a közgyógyellátás megállapítása iránt benyújtott kérelmét 2011. december 31-ét követően arra tekintettel utasították el, hogy részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg, a jogosultságot megszüntető vagy a kérelmet elutasító döntést a jegyző a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIV. törvény hatálybalépését követő harminc napon belül hivatalból felülvizsgálja.

140/O. §966 Az 58/A. § (2e) bekezdés d) pontja szerinti esetben - amennyiben a hatálybalépésig az eljárás jogerősen lezárult - a működési engedély módosítása iránt új kérelmet kell benyújtani.

140/P. §967 (1) 2013. január 1-jét követően fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása céljából új férőhelyeket

a) nagy létszámú intézmény átalakítása esetén csak támogatott lakhatás,

b) új intézmény létrehozása esetén csak a 75. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti támogatott lakhatás

formájában lehet létrehozni.

(2) Bentlakásos intézményi ellátás 2014. december 31-éig működtethető lakóotthoni formában.

140/Q. §968 A 2012. december 31-ét megelőzően hatályos 58. § alapján kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnik.

140/R. §969 A települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-éig kell megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét.

140/R. §970

140/S. §971 (1) A 2014. január 1-jét megelőzően jogerős határozattal megállapított átmeneti segély és temetési segély ellátásokra, valamint a 2014. január 1-jén átmeneti segély és temetési segély iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől e törvény és más jogszabály alkalmazásában az átmeneti segély és a temetési segély önkormányzati segély ellátásnak minősül.

(2) A 2013. december 31-ét követően átmeneti segély és temetési segély iránt előterjesztett kérelmet önkormányzati segély iránt előterjesztett kérelemként kell elbírálni.

140/T. §972 (1) Az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CLVIII. törvénnyel megállapított 18-19. §, 22. § és 23. § rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2013. december 15-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A 2013. november 15-ig meghozott döntés alapján jogerősen megállapított, és az adatrögzítés időpontjáig meg nem szüntetett aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, ápolási díjra, lakásfenntartási támogatásra, valamint közgyógyellátásra vonatkozó, az Szt. 18/B. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - 2013. december 15-ig kell rögzíteni a 18/B. § szerinti nyilvántartásba.

(3) A 2013. december 16-át megelőzően indult olyan ügyekben, amelyek nem esnek a (2) bekezdés hatálya alá, az adatrögzítést a döntés meghozatalát követő tíz napon belül kell elvégezni.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján történő adatrögzítések során rögzített ellátásokkal kapcsolatos, az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CLVIII. törvénnyel megállapított 18. § és 18/A. § szerinti azon adatokat, amelyeket az Szt. 2013. november 14-én hatályos 18. § és 18/A. §-a szerint az eljáró hatóság nem tartott nyilván, az ellátás 2013. december 15-ét követő felülvizsgálata során kell beszerezni és az országos nyilvántartásba, valamint a 18. § és 18/A. § szerinti nyilvántartásokba feltölteni. A közgyógyellátás és a lakásfenntartási támogatás vonatkozásában a (2) és (3) bekezdés szerint rögzített jogosultság időtartama alatt a hiányzó adatokat nem kell beszerezni.

140/U. §973 (1) A 92/K. §-ban foglaltakon túl szociális szolgáltatást biztosíthat az a fenntartó is, amely 2013. december 1-jét megelőzően kiadott, hatályos működési engedéllyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális szolgáltatót és szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a működés jogszerűsége - különösen a szociális szolgáltatások után igényelhető, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásokra és más állami támogatásra való jogosultság - szempontjából a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés időpontjáig úgy kell tekinteni, mintha be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.

(3) Ha jogszabály feltételként a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést határozza meg, akkor azon e jogszabályi feltételnek való megfelelés szempontjából

a) a 2013. december 1-jét megelőző időszakra azt kell érteni,

b) a 2013. november 30-át követő időszakra, az (1) bekezdésben meghatározott esetben azt is érteni kell,

hogy a fenntartó működési engedéllyel rendelkezik.

(4) A 2013. november 30-án jogerősen le nem zárt, működési engedély kiadása iránti kérelmeket a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelemként kell elbírálni.

(5) A 2013. november 30-án jogerősen le nem zárt, vagy azt követően, de a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést megelőzően indult, a működési engedély módosítása vagy visszavonása iránti eljárás vagy ellenőrzés során a szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) hivatalból be kell jegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba, és - a működési engedély módosításának vagy visszavonásának szükségessége esetén - a szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítása, illetve a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés iránt kell az eljárást lefolytatni.

(6) A 2013. december 1-jén működési engedéllyel rendelkező, az (5) bekezdésben nem említett szociális szolgáltatókat, szociális intézményeket (székhelyeket, telephelyeket) a működést engedélyező szerv 2014. június 30-áig hivatalból jegyzi be a szolgáltatói nyilvántartásba.

(7) A 2013. november 30-án hatályos, az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvénnyel megállapított 92/K. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartást az azt vezető szerv a honlapján 2014. június 30-áig - a 2013. november 30-ai állapotnak megfelelően - elérhetővé teszi. A 2013. november 30-án hatályos, az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvénnyel megállapított 92/K. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait az azt vezető szerv 2019. január 2-án törli.

(8) Ha a működést engedélyező szerv 2013. december 31-éig bejegyzi a szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásba, azt a 2013. évre járó, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásokra és más állami támogatásra való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mint amely működési engedéllyel rendelkezik. Ha a működést engedélyező szerv 2013. december 31-éig törli a bejegyzett szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásból, azt a 2013. évre járó, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásokra és más állami támogatásra való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynek a működési engedélyét visszavonták.

140/V. §974 A 88. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti intézmények 2014. évi intézményi térítési díja megegyezik a 2013. évben megállapított intézményi térítési díjjal. A fenntartó az intézményi térítési díjat a 2013. évi fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben korrigálhatja.

Az Európai Unió jogának való megfelelés975

141. §976 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

c)977 a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont,

d)978 a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk (2) bekezdés, 29. cikk, valamint

e)979 a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont.



1  Kihirdetve: 1993. I. 27.


2  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § a).


3  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 1. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § c).


4  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


5  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


6  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 10. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


7  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § b), c).


8  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § c).


9  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § b).


10  Módosítva: 2010. évi XCII. törvény 1. § alapján. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § b).


11  Megállapította: 2011. évi CV. törvény 27. §. Hatályos: 2011. VIII. 1-től.


12  Beiktatta: 2013. évi CCII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


13  Beiktatta: 2013. évi CCII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


14  Beiktatta: 2013. évi CCII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


15  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 1. §. Módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 1. § (2), 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 1.


16  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


17  Módosította: 1996. évi CXXVIII. törvény 27. § (4) a), 1999. évi CXXII. törvény 25. § (2), 2001. évi LXXIX. törvény 1. § (2).


18  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


19  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


20  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


21  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) a).


22  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 1. § (2). Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) b).


23  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


24  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


25  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 2. § (3). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) a).


26  Beiktatta: 1996. évi CXXVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 1997. I. 1-től.


27  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 1. § (2). Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) c).


28  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


29  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 1. §. Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (3).


30  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 27. § (2). Módosította: 2010. évi XCII. törvény 2. §, 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 1., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) a), 2011. évi CLXVII. törvény 38. §, 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) b).


31  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


32  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


33  Beiktatta: 1997. évi LXXXIV. törvény 2. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


34  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 2. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


35  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 14. §. Módosította: 2013. évi CCV. törvény 59. § a).


36  Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 34. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


37  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 47. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


38  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 47. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (6).


39  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 22. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.


40  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 2. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) aa). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


41  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


42  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


43  Módosította: 2013. évi LXXV. törvény 8. § a).


44  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (1) a).


45  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


46  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


47  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


48  Módosította: 1996. évi XXII. törvény 8. § (3).


49  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


50  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 2. § (3). Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 3.


51  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 2. § (5). Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 1., 2009. évi LVI. törvény 65. §.


52  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVIII. törvény 2. §. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


53  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2005. IX. 1-től.


54  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2005. IX. 1-től.


55  Megállapította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


56  Megállapította: 2013. évi CXXVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2013. VII. 20-tól.


57  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) aa). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


58  Megállapította: 2004. évi CXL. törvény 186. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


59  Számozását módosította: 2006. évi CXVII. törvény 3. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 66. §.


60  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


61  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 3. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


62  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 9. §. Módosította: 2013. évi LXXV. törvény 8. § b).


63  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 66. §, 2013. évi LXXV. törvény 8. § c).


64  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 2.


65  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 66. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


66  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 2. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


67  A második mondat szövegét megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 3. §. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ab). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


68  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


69  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


70  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


71  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 2. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) c).


72  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 47. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


73  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (9) a). Számozását módosította: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) a).


74  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) ac). Számozását módosította: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 3.


75  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


76  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 3. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 4. Számozását módosította: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


77  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


78  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


79  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


80  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 66. §.


81  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (2) a).


82  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 66. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


83  Megállapította: 1997. évi LXXXIV. törvény 3. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


84  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


85  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 3. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


86  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 4. §. Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b).


87  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


88  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


89  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (2) aa). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.


90  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ac). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


91  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


92  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) b).


93  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


94  Beiktatta: 2013. évi CLVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


95  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 5.


96  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. XI. 15-től.


97  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. XI. 15-től.


98  Beiktatta: 2013. évi CLVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. XI. 15-től.


99  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 3. § (1). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b), 2013. évi CCIII. törvény 13. § a).


100  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2014. VII. 1-től.


101  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 4. § (3). Hatályos: 2013. XI. 15-től.


102  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


103  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 56. § (2) a).


104  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § b).


105  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 56. § (2) b).


106  Megállapította: 2013. évi CCII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


107  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


108  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 6. §. Módosítva: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 6. alapján.


109  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 19. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


110  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 123. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


111  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XII. 1-től.


112  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (25) a).


113  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


114  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


115  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


116  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXII. törvény 86. § (2). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


117  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


118  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 124. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) b).


119  Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: 2008. évi IV. törvény 1. § (1) c).


120  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § k). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


121  Megállapította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


122  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


123  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


124  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


125  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


126  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 7. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


127  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


128  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 125. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


129  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 4. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 66. §, 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 4., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


130  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től.


131  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től.


132  Módosította: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) ac).


133  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 8. § (4). Hatályos: 2008. I. 1-től.


134  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 4. § (3). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 4., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


135  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 4. § (4). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 4., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b), 2013. évi XXVII. törvény 19. § c).


136  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 4. § (4). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd: 2008. évi CVII. törvény 51. § (2).


137  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 4., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


138  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


139  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


140  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 5. §. Hatályos a 2005. évi CLXX. törvény 61. § (1) bekezdésével beiktatott 2004. évi CXXXVI. törvény 70. § (6) alapján 2007. I. 1-től. Lásd még: 2004. évi CXXXVI. törvény 71. § (1).


141  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CVI. törvény 58. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


142  A megelőző alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § k). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


143  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 15. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


144  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 6. § (2). Hatályos a 2005. évi CLXX. törvény 61. § (1) bekezdésével beiktatott 2004. évi CXXXVI. törvény 70. § (6) alapján 2007. I. 1-től. Lásd még: 2004. évi CXXXVI. törvény 71. § (1).


145  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 5. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


146  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


147  Beiktatta: 1997. évi LXXXIV. törvény 6. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


148  Beiktatta: 1997. évi LXXXIV. törvény 6. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


149  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd: 2006. évi CXVII. törvény 38. § (8).


150  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 3., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) e).


151  Módosította: 2009. évi XL. törvény 10. § (1) ba).


152  Módosította: 2009. évi XL. törvény 10. § (1) bb).


153  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 6. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


154  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 5. § (1). Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (9) b), 2011. évi CV. törvény 128. § (4) b), 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) f).


155  Számozását módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 3. § (1).


156  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 10. §. Módosította: 2011. évi CV. törvény 128. § (4) c).


157  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 27. §. Hatályos: 2000. V. 1-től.


158  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 8. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


159  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ae). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


160  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) b). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


161  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 28. §. Hatályos: 2000. V. 1-től.


162  Megállapította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.


163  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) g).


164  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (9) c), 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) g), h).


165  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (9) d), 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) g), i). A második mondat szövegét módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) h), 2013. évi XXVII. törvény 19. § d).


166  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XCIII. törvény 91. § (3) c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


167  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


168  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 6. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd: 2008. évi CVII. törvény 51. § (2), (16).


169  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


170  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 126. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


171  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § e).


172  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) e), 2013. évi XXVII. törvény 19. § e).


173  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (1) c).


174  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


175  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


176  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) e).


177  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 20. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


178  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


179  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 127. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


180  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


181  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) f).


182  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 8. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


183  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


184  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


185  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


186  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CVI. törvény 58. § (2) c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


187  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


188  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 34. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


189  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (1) d). Hatálytalan: 2013. IV. 1-től.


190  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


191  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 9. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


192  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 21. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


193  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § f).


194  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


195  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


196  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 22. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


197  Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (1) a).


198  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


199  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


200  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


201  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


202  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 10. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


203  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 23. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


204  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


205  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) f).


206  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


207  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


208  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) e).


209  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CLXXI. törvény 6. § alapján. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


210  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 7. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Lásd: 2004. évi XXVI. törvény 94. § (11).


211  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 128. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


212  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 7. § (1). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


213  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 7. § (2). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


214  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 7. § (3). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


215  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 7. § (3). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


216  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 7. § (3). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


217  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 7. § (4). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


218  A 2011., 2012., 2013. és 2014. évben az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 forint. Lásd: 2010. évi CLXIX. törvény 62. § (5), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 59. § (5), 2012. évi CCIV. törvény 56. § (5), 2013. évi CCXXX. törvény 57. § (4).


219  Az utolsó mondatot beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 12. §. Módosította: 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) ac).


220  Lásd: 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. § (1) a).


221  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 7. § (5). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


222  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 7., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) g).


223  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 11. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


224  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 128. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


225  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 128. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


226  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XXVI. törvény 94. § (3) a) aa). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


227  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi CXVI. törvény 107. § (1) h). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


228  Megállapította: 1997. évi LXXXIV. törvény 10. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


229  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 7. §. Hatályos a (2) bekezdés kivételével 2002. I. 1-től. A települési önkormányzat a korábban megállapított ápolási díjra vonatkozó jogosultságot 2002. június 30-ig felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az ápolási díj megszüntetésére vagy összegének csökkentésére kerül sor, akkor az intézkedés legkorábbi időpontja a felülvizsgálatot követő harmadik hónap első napja. A 2002. január 1-jén folyamatban lévő ápolási díj megállapítása iránti ügyek elbírálása során a 2001. évi LXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


230  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 16. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) c).


231  Lásd: 2006. évi CXVII. törvény 38. § (8).


232  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 16. § (2). Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 11., 2009. évi LVI. törvény 66. §, 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) j).


233  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 16. § (3). Hatályos: 2005. IX. 1-től.


234  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (4) a) ab). Hatálytalan: 2005. IX. 1-től.


235  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 8. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


236  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 13. § (1). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) g).


237  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 12. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


238  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 12. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


239  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) e). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


240  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 8. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.


241  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


242  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 8. § (3). Módosította: 2004. évi XXVI. törvény 94. § (4) a) ad).


243  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 129. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


244  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


245  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 18. §. Hatályos: 2005. IX. 1-től.


246  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


247  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 14. § (1). Módosítva: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) k) alapján. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) e), 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) a).


248  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 14. § (2). Módosítva: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) l) alapján. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 66. §, 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) b).


249  A 2009., a 2010., a 2011., 2012., a 2013. és 2014. évben esetenként 20 000 forint. Lásd: 2008. évi CII. törvény 57. § (7), 2009. évi CXXX. törvény 74. § (7), 2010. évi CLXIX. törvény 62. § (7), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 59. § (7), 2012. évi CCIV. törvény 56. § (7), 2013. évi CCXXX. törvény 57. § (6).


250  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 14. § (2). Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) ad), (5) 15.


251  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 18. §. Hatályos: 2005. IX. 1-től.


252  Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 13. § b).


253  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIII. törvény 14. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


254  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 15. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


255  Beiktatta: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.


256  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (5). Hatályos: 2014. I. 1-től.


257  Az ápolási díj havi alapösszege 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban, 2014-ben 29 500 forint. Lásd: 2010. évi CLXIX. törvény 62. § (8), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 59. § (8), 2012. évi CCIV. törvény 56. § (8), 2013. évi CCXXX. törvény 57. § (7).


258  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2005. IX. 1-től.


259  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 130. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


260  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) f). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


261  Megállapította: 2013. évi LXXV. törvény 2. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


262  Megállapította: 2013. évi LXXV. törvény 2. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


263  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXV. törvény 9. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


264  Megállapította: 1996. évi CXXVIII. törvény 11. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


265  Megállapította: 2013. évi LXXV. törvény 3. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


266  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


267  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


268  Megállapította: 2013. évi LXXV. törvény 3. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


269  Számozását módosította: 2006. évi CXVII. törvény 11. § (2). Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 16.


270  Számozását módosította: 2006. évi CXVII. törvény 11. § (2).


271  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 16. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


272  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 14. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


273  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


274  A második mondat szövegét megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 12. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


275  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 17. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


276  Számozását módosította: 2007. évi CXXI. törvény 17. § (2).


277  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 17. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd: 2005. évi CLXX. törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


278  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 86. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


279  Lásd: 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


280  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


281  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


282  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 8. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd: 2008. évi CVII. törvény 51. § (2).


283  Megállapította: 1994. évi XLV. törvény 30. § (2). Hatályos: 1994. IX. 1-től.


284  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CV. törvény 209. § 2. Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


285  Megállapította: 2012. évi XXXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2012. IV. 14-től.


286  Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 13. § c).


287  Módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (6) d).


288  Az első mondat szövegét megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 13. § (3). Hatályos: 2013. IV. 1-től. A második mondatot beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 41. §, módosította: 2008. évi IX. törvény 3. § (2).


289  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 18. §. Az első mondat szövegét megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 13. § (4). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


290  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 13. § (5). Módosította: 2013. évi LXXV. törvény 8. § d).


291  Beiktatta: 2012. évi CXCII. törvény 16. §. Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § g).


292  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


293  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 12. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 66. §, 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b), 2013. évi LXXV. törvény 8. § d).


294  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § h).


295  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 19. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


296  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 13. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) h).


297  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 18., 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 8., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b), 2013. évi XXVII. törvény 19. § i). Az első-második mondat szövegét módosította: 2013. évi LXXV. törvény 8. § d).


298  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 19-20.


299  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 19., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) k), 2013. évi LXXV. törvény 8. § e).


300  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmek alapján megállapított (felülvizsgált) gyógyszerkeretek tekintetében kell alkalmazni.


301  A 2007., a 2008., a 2009., a 2010., a 2011., 2012., 2013. és 2014. évben a gyógyszerkeret havi összege 12 000 forint. Lásd: 2006. évi CXXVII. törvény 63. § (1), 2007. évi CLXIX. törvény 63. § (1), 2008. évi CII. törvény 60. § (1), 2009. évi CXXX. törvény 77. § (1), 2010. évi CLXIX. törvény 65. § (1), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 62. § (1), 2012. évi CCIV. törvény 59. § (1), 2013. évi CCXXX. törvény 59. § (1).


302  A 2007., a 2008., a 2009., a 2010., a 2011., 2012. és 2013. és 2014. évben az eseti keret éves összege 6000 forint. Lásd: 2006. évi CXXVII. törvény 63. § (2), 2007. évi CLXIX. törvény 63. § (2), 2008. évi CII. törvény 60. § (2), 2009. évi CXXX. törvény 77. § (2), 2010. évi CLXIX. törvény 65. § (2), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 62. § (2), 2012. évi CCIV. törvény 59. § (2), 2013. évi CCXXX. törvény 59. § (2).


303  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 9., 2013. évi LXXV. törvény 8. § d).


304  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b).


305  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § j).


306  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 13. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.


307  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 13. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.


308  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 20. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


309  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 19. § (1). Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § k).


310  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


311  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 20. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


312  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 20., 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) m).


313  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 21.


314  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


315  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) h).


316  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


317  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


318  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 7. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


319  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 14. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


320  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22.


321  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 20. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 19-20., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) l), 2013. évi LXXV. törvény 8. § f).


322  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 20. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13).


323  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22.


324  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


325  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


326  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


327  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 21. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


328  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22.


329  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22.


330  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 22. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13) 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


331  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b), 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) c).


332  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b).


333  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 80. §. Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § l).


334  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 15. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


335  Az utolsó mondatot beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 21. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


336  Megállapította: 1997. évi CLIII. törvény 56. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


337  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) f).


338  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) n).


339  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 451. § a).


340  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) o).


341  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 13. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


342  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 23., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) f).


343  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 451. § b). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


344  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


345  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


346  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 21. § (1). Hatályos: 2005. IV. 1-től.


347  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (2) c).


348  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


349  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 21. § (3). Hatályos: 2005. IV. 1-től.


350  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


351  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 21. § (4). Hatályos: 2005. IV. 1-től.


352  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 21. § (5). Hatályos: 2005. IV. 1-től.


353  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 21. § (5). Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 24., 2009. évi LVI. törvény 65. §, 66. §.


354  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 21. § (5). Hatályos: 2005. IV. 1-től.


355  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 11. § (2). Számozását módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 21. § (5).


356  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 11. § (2). Számozását és szövegét módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 21. § (5), 73. § (5) b).


357  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


358  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (13). Hatályos: 2010. I. 1-től.


359  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


360  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 12. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


361  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2005. IV. 1-től.


362  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


363  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 23. § (1). Hatályos: 2005. IV. 1-től.


364  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 23. § (1). Hatályos: 2005. IV. 1-től.


365  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


366  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


367  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


368  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 24. § (1). Hatályos: 2005. IV. 1-től.


369  Megállapította: 2013. évi CXXVIII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2013. VII. 20-tól.


370  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 13. § (1). Számozását módosította: 2005. évi CLXX. törvény 25. §.


371  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 24. § (2). Számozását módosította: 2005. évi CLXX. törvény 25. §.


372  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 23. §. Hatályos: 2007. XI. 15-től.


373  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 23. §. Hatályos: 2007. XI. 15-től.


374  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 150. §. Hatályos: 2009. VII. 1-től.


375  A fejezet címének szövegét megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (6) e). Hatályos: 2002. I. 1-től.


376  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) d).


377  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 8.


378  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 25. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


379  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) af). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


380  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 15. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


381  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


382  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 25. §. Módosította: 2012. évi LXXVI. törvény 24. §. A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (6). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


383  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 17. §. Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § a).


384  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ab). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


385  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


386  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § a).


387  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § b).


388  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § c).


389  Beiktatta: 1996. évi CXXVIII. törvény 13. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


390  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XII. 1-től.


391  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 24. §. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § e).


392  Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (1) b).


393  Módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) a), 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) c).


394  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 24. §. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § f).


395  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 134. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


396  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 134. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


397  Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) d).


398  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 6. § (1). Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) d).


399  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § b).


400  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § b).


401  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 6. § (2). Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


402  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (6). Hatályos: 2013. XII. 6-tól.


403  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § c).


404  Megállapította: 2006. évi LXV. törvény 11. §. Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) q).


405  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 15. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


406  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


407  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 26. §. Az első mondat szövegét módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) a).


408  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


409  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 26. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


410  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 16. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


411  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 9., 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) h).


412  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 27. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


413  Megállapította: 2014. évi XXX. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VIII. 9-től.


414  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ad). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


415  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 27. § (2). Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 14.


416  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) aj). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


417  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 17. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


418  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ak). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


419  Lásd: 2006. évi CXVII. törvény 38. § (9)-(10).


420  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 11. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


421  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 28. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


422  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 17. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


423  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 11.


424  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 28. § (2). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 11.


425  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 12. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


426  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 28. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


427  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 28. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


428  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 28. § (3). Hatályos: 2005. I. 1-től.


429  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) ag). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


430  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 27. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


431  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 25. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


432  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


433  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


434  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


435  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 17. § (1). Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


436  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXXIX. törvény 25. § (1) oa). Hatálytalan: 2010. VIII. 17-től.


437  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


438  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


439  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXXIX. törvény 25. § (1) oa). Hatálytalan: 2010. VIII. 17-től.


440  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 26. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: 2007. évi CXXI. törvény 81. § (4).


441  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 28. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


442  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) m), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § g).


443  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 14. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


444  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 32. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


445  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 71. § (4).


446  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


447  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


448  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


449  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


450  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


451  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 17. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


452  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 33. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


453  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 29. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


454  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XCIII. törvény 91. § (3) d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


455  Hatályon kívül helyezte a korábban előtte volt alcímmel együtt: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) af). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


456  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 34. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


457  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 22. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


458  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


459  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ag). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


460  A bevezető szövegrészt módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 12.


461  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 10.


462  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


463  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


464  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


465  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


466  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ah). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


467  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 35. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


468  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 18. §. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ai). Számozását módosította: 2005. évi CLXX. törvény 30. §.


469  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 30. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 26., 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 10., 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (1) c).


470  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


471  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2005. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 71. § (4).


472  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (1) c).


473  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 12.


474  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 27.


475  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 28. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


476  Módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 23. §, 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 9.


477  A szakosított ellátási formák feltételeinek megszervezéséről a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott ütemezés szerint fokozatosan, de legkésőbb 2008. december 31-ig kell gondoskodni. A megyei jogú város a szakosított ellátási formák megszervezéséről e törvény hatálybalépését követő öt éven belül köteles gondoskodni.


478  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 23. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


479  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi CXVI. törvény 107. § (1) h). Hatálytalan: 2004. I. 1-től. A 2003. XII. 31-ig benyújtott, intézményi elhelyezés iránti kérelmek esetében a korábbi rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell.


480  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 20. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


481  A második mondatot beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 29. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 13.


482  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) i).


483  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 30. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


484  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 31. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


485  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


486  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 18. §. Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


487  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 135. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


488  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


489  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


490  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 21. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


491  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 22. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


492  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 19. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


493  A második mondat szövegét módosította: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (2) ac).


494  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 32. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


495  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 25. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


496  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 23. §. Számozását módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 26. §.


497  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 26. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


498  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 24. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


499  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 25. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


500  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 37. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


501  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (2) ad). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.


502  Módosította: 1999. évi LXXIII. törvény 55. § (3) g).


503  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 26. §. Hatályos: 1999. X. 1-től. Az ellátási forma feltételeinek megteremtéséről fokozatosan, de legkésőbb 2004. XII. 31-ig kell gondoskodni.


504  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


505  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


506  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § d).


507  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) aj). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


508  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 28. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


509  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 33. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


510  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) f). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


511  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXXI. törvény 163. § c). Hatálytalan: 1997. XI. 1-től.


512  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


513  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


514  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 22. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


515  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 22. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


516  Megállapította: 2013. évi CCII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


517  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) b). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


518  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 31. §. Hatályos: 1999. X. 1-től. Az ellátási forma feltételeinek megteremtéséről fokozatosan, de legkésőbb 2009. XII. 31-ig kell gondoskodni.


519  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 30. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


520  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 23. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


521  A második mondatot beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 34. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


522  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


523  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


524  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


525  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) al). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


526  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


527  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


528  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 38. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


529  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) ah). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


530  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 136. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


531  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


532  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) g). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


533  Megállapította: 2013. évi CXXVIII. törvény 5. § (3). Hatályos: 2013. VII. 20-tól.


534  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) am). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


535  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


536  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXVIII. törvény 8. § a). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


537  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) g), 60. § (1) 21.


538  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 34. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


539  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


540  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


541  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 33. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 14. Az első mondat szövegét módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) d). Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) g).


542  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 25. §. Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) f).


543  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 34. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


544  Számozását módosította: 2011. évi CLIV. törvény 26. §.


545  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 26. §. Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) h).


546  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 26. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


547  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 26. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


548  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


549  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 13. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


550  Módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) e).


551  Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) e).


552  Módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) e).


553  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 34. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


554  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) an). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


555  Beiktatta: 2012. évi CXCII. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


556  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 41. § (1). Az utolsó mondat szövegét módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) f). Az első mondat szövegét módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) g).


557  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 35. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


558  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


559  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 27. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


560  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 27. § (2). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § h).


561  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 27. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től. Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 192. § b).


562  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


563  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 35. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 35., 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 10., 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) a).


564  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


565  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


566  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


567  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (17). Hatályos: 2010. I. 1-től.


568  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) an). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


569  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) an). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


570  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


571  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 15.


572  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 36. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) j).


573  Megállapította: 2000. évi CXXXIII. törvény 85. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től.


574  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § i).


575  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 27. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


576  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


577  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 37. §. Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (6) h), 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 36., 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § j), 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § e).


578  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


579  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (2) a). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


580  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. XII. 1-től.


581  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


582  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) f), 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § f).


583  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § k).


584  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


585  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


586  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 38. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


587  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 7. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


588  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 17., 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 23., 2007. évi C. törvény 33. § a), 2012. évi LXXXVI. törvény 28. § (2) a).


589  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


590  Módosította: 2003. évi IV. törvény 84. § (1) af).


591  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 21. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 10., 2011. évi CXCI. törvény 142. § (2) c).


592  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


593  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


594  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


595  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 137. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


596  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (2) d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


597  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


598  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 14. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


599  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 28. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


600  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Az első mondat szövegét megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 26. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.


601  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 42. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


602  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


603  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 42. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


604  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


605  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


606  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


607  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


608  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (3). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


609  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (3). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


610  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (3). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


611  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (4). Hatályos: 2014. VII. 1-től.


612  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 36. § (2). Az első mondat szövegét megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (18). A második mondat szövegét módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § g)-h.


613  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § g).


614  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § g).


615  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXVIII. törvény 8. § b). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


616  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (19). Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § g).


617  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 36. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


618  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 66. §.


619  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (2). Hatálytalan: 2011. I. 15-től.


620  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 15-től.


621  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 15-től.


622  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 15-től.


623  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § i).


624  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § j).


625  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § m).


626  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § n).


627  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § o).


628  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 15-től.


629  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 7. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


630  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 36. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


631  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 16.


632  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


633  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) o).


634  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 16. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


635  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 36. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


636  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


637  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) o).


638  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 40. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


639  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 40. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


640  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 37. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


641  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 18.


642  Módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) a).


643  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 25., 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 10.


644  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 28. §. Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) f).


645  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 18. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


646  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 37. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


647  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 19. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


648  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 20. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


649  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § o).


650  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 25. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


651  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 21. §. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § p).


652  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


653  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


654  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 19.


655  Az első mondat szövegét megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 44. §. Hatályos: 2004. I. 27-től.


656  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 22. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


657  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


658  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


659  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


660  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 23. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


661  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


662  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (2) ae). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.


663  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


664  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


665  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. A 2003. évi IV. törvény 82. § (7) alapján az ellátottjogi képviselő 2003. július 1-jén kezdi meg működését.


666  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 17.


667  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 38. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


668  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


669  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


670  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 29. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


671  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 38. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


672  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi IV. törvény 84. § (1) ag). Hatálytalan: 2003. II. 15-től.


673  Lásd: 1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet.


674  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 38. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


675  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 38. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


676  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


677  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


678  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


679  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


680  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


681  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


682  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


683  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 24. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


684  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 24. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


685  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 39. §. Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) g), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § o).


686  Beiktatta: 2008. évi LXI. törvény 37. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


687  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 28. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


688  A felvezető mondat szövegét megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 38. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


689  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 17. § (2). Hatályos: 1994. II. 1-től.


690  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 17. § (2). Hatályos: 1994. II. 1-től.


691  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 17. § (2). Hatályos: 1994. II. 1-től.


692  Módosította: 1999. évi LXXIII. törvény 55. § (3) j).


693  Beiktatta: 1996. évi CXXVIII. törvény 17. § (1). Hatályos: 1997. I. 1-től.


694  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) c). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


695  Számozását módosította: 1996. évi CXXVIII. törvény 17. § (2).


696  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


697  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) f). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


698  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 40. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


699  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) d). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


700  Módosította: 1994. évi VI. törvény 31. §, 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 24., 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 18.


701  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 44. §. Az első mondat szövegét módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 25., 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 18.


702  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


703  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


704  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


705  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


706  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 44. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


707  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


708  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 57. §.


709  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 34.


710  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 41. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


711  Az első mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) s).


712  Lásd: 2005. évi CLXX. törvény 57. § (2)-(3).


713  Lásd: 2005. évi CLXX. törvény 57. § (2)-(3).


714  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 57. §.


715  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 34.


716  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) t).


717  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 37.


718  Lásd: 2005. évi CLXX. törvény 57. § (4).


719  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 34.


720  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) i). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


721  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 73. §. Hatályos: 2009. XI. 17-től.


722  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 57. §.


723  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) d).


724  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) u).


725  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ap). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


726  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 57. §.


727  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 28. § (2) b).


728  Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


729  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 42. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


730  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 42. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


731  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 41. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (9).


732  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 56. § (2) c), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § q).


733  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 19., 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § r).


734  Helyesbítette: Magyar Közlöny 1993/24.


735  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.


736  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXIII. törvény 55. § (3) k). Hatálytalan: 1999. X. 1-től.


737  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) f). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


738  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) g). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


739  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 43. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


740  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 42. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


741  Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 11. §.


742  Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 11. §.


743  Módosította: 2004. évi XXVI. törvény 11. §, 94. § (4) a) ae).


744  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 43. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


745  A harmadik mondatot beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 43. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


746  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXIII. törvény 55. § (3) l). Hatálytalan: 1999. X. 1-től.


747  Az előtte lévő alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXXI. törvény 163. § c). Hatálytalan: 1997. XI. 1-től.


748  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 45. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


749  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 44. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: 2007. évi CXXI. törvény 81. § (7).


750  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 20.


751  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 21.


752  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 45. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. A rehabilitációs intézményekre vonatkozó külön szabályokat 2006. január 1-jétől kell alkalmazni a 2004. évi CXXXVI. törvény 71. § (5) bekezdése értelmében.


753  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 22., 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 26. A második mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) t).


754  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 23., 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 27. Az első mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) t).


755  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 25. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


756  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 45. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


757  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 45. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


758  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 8. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


759  A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) aq). Hatálytalan: 2008. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) v).


760  Megállapította: 2003. évi XCV. törvény 33. §. Hatályos: 2003. XI. 27-től.


761  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) w).


762  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 46. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


763  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) g). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


764  Az első mondat szövegét megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (20). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) k). A jelenlegi második és harmadik mondatot beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 47. § (1). Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (2) a), 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) h), 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) h), i), 2013. évi CXXVII. törvény 155. §.


765  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 26. § (1). Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § m).


766  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 25. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


767  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 44. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


768  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 44. § (3). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § s).


769  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 25. § (2). Számozását módosította: 2005. évi CLXX. törvény 44. § (3). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) h).


770  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 47. §. Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) x).


771  Beiktatta: 1996. évi XXII. törvény 25. § (3). Számozását módosította: 2005. évi CLXX. törvény 44. § (3). Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) y).


772  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 22. § (2). Számozását módosította: 2005. évi CLXX. törvény 44. § (3).


773  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 26. § (2). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) k). A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (5) a). Hatálytalan: 2012. VII. 26-tól.


774  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 47. § (4). Hatályos: 2008. I. 1-től.


775  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 48. §. Számozását módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 27. §.


776  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 48. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


777  Beiktatta: 2013. évi CCII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


778  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 27. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


779  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 49. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


780  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) i). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


781  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 28. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


782  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


783  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


784  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 49. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


785  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (1) f).


786  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (1) f).


787  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ar). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


788  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) am). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


789  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 29. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


790  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 9. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


791  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 26. §. Hatályos: 1994. II. 1-től.


792  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 28. § (1). Az első mondat szövegét megállapította: 2003. évi IV. törvény 31. §. A negyedik mondat szövegét megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 51. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. A második és harmadik mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) at)-au).


793  Módosította: 1996. évi XXII. törvény 28. § (2).


794  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 49. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


795  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 26. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


796  Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (1) d).


797  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 52. §. Az első-második mondat szövegét módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) o).


798  Megállapította: 1994. évi VI. törvény 27. §. Hatályos: 1994. II. 1-től.


799  Számozását módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 50. §.


800  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 30. §. Hatályos: 1996. IV. 18-tól.


801  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 53. § (1). Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (1) g), 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) j).


802  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 53. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


803  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 30. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


804  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) e).


805  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 47. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


806  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


807  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 54. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


808  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 54. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


809  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 31. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


810  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) m). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


811  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 48. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 416. § (15), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § t).


812  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 47. § (3). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § u).


813  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 49. §. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § v).


814  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 49. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


815  Módosította: 1997. évi LXXXIV. törvény 13. § (2) c).


816  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


817  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


818  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 51. § (1). Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 31.


819  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


820  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 33. § (1). Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 13. § d).


821  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 33. § (1). Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 13. § e).


822  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 33. § (1). Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 13. § f).


823  Megsemmisítette: 15/2004. (V. 14.) AB határozat. Hatálytalan: 2004. V. 14-től.


824  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


825  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


826  A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ap). Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) i).


827  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 55. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


828  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


829  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 58. § (1).


830  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 28. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.


831  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 32.


832  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


833  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 32., 2011. évi CVI. törvény 56. § (2) d).


834  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 32.


835  Megállapította: 1996. évi LXXXIX. törvény 3. §. Módosította: 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § k), 2005. évi CLXX. törvény 60. § (2) d), 2013. évi XXVII. törvény 19. § n).


836  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § k). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


837  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 13. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 23., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) e).


838  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) k). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


839  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi CLIII. törvény 60. § (4). Hatálytalan: 1998. I. 1-től.


840  Megállapította: 2013. évi LXXV. törvény 4. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


841  Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CLXX. törvény 61. § (3) bekezdésével megállapított 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (5). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


842  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (5) b). Hatálytalan: 2012. VII. 26-tól.


843  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 31. §. Módosította: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) ae).


844  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 50. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


845  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) j).


846  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 34. §. Módosította: 2003. évi CXVI. törvény 113. § c). Módosította továbbá: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (9) h). Utóbbi módosítás hatályos a 2005. évi CLXX. törvény 61. § (1) bekezdésével beiktatott 2004. évi CXXXVI. törvény 70. § (6) alapján 2007. I. 1-től.


847  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) j). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


848  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 7. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


849  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 51. §. Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


850  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 51. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


851  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 52. § (1). Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) k).


852  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 55. §. Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § w).


853  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (23). Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


854  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (24). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd még: 2009. évi CIX. törvény 55. § (18).


855  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § k).


856  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


857  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 26. §. Hatályos: 2012. XII. 8-tól.


858  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 52. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


859  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § x).


860  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.


861  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) k). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


862  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 53. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


863  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 56. §. Az első mondat szövegét megállapította: 2011. évi CVI. törvény 27. §. Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (2) b).


864  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 29. § (1). Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) i).


865  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


866  Lásd: 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet.


867  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 32. § (1). Hatályos: 1996. IV. 18-tól.


868  Lásd: 28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, 48/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet, 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 102/2007. (V. 9.) Korm. rendelet.


869  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 36. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


870  Lásd: 129/2005. (VII. 1.) Korm. rendelet.


871  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


872  Lásd: 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 102/2007. (V. 9.) Korm. rendelet.


873  Lásd: 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, 201/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet.


874  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. XII. 1-től.


875  Lásd: 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet.


876  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 52. §. Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § y).


877  Lásd: 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet.


878  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 32. §. Hatályos: 2000. V. 1-től. A bekezdésnek h) pontja nincs.


879  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 28. § (1). Hatályos: 2011. VII. 27-től.


880  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (3). Módosította: 2011. évi CV. törvény 128. § (4) d).


881  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 56. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


882  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


883  Lásd: 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet, 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet.


884  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


885  Lásd: 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § d), 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 3. §, 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 1. § d), 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet.


886  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXVIII. törvény 8. § c). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


887  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 28. § (2). Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (2) b).


888  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


889  Lásd: 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet.


890  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 10. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


891  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 32. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


892  Lásd: 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet.


893  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (1). Hatályos: 2007. XI. 15-től.


894  Lásd: 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet.


895  Beiktatta: 2009. évi CIX. törvény 4. § (27). Hatályos: 2010. I. 1-től.


896  Lásd: 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet.


897  Beiktatta: 2010. évi LXXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


898  Lásd: 238/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet.


899  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 28. § (3). Hatályos: 2011. VII. 27-től.


900  Lásd: 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet.


901  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 27. §. Hatályos: 2012. XII. 8-tól.


902  Beiktatta: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (9). Hatályos: 2013. I. 1-től.


903  Beiktatta: 2013. évi CLVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


904  Lásd: 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet.


905  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


906  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 12. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


907  Lásd: 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet.


908  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 57. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


909  Lásd: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet.


910  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 57. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


911  Lásd: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet.


912  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 12. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


913  Lásd: 31/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet.


914  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 54. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


915  Lásd: 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet.


916  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


917  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (2). Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) j).


918  Lásd: 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet.


919  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 54. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


920  Lásd: 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet, 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet.


921  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 12. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. A bekezdésnek i) és j) pontja nincs.


922  Lásd: 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet.


923  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


924  Lásd: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet.


925  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


926  Lásd: 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet.


927  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


928  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


929  Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 66. §. Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) k), 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § l).


930  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 25. § (4). Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (47).


931  Lásd: 25/2006. (VI. 26.) EüM rendelet.


932  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVI. törvény 73. § (4) i). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


933  Beiktatta: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (7). Hatályos: 2014. I. 1-től.


934  Lásd: 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet.


935  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 32. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


936  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 28. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


937  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) l).


938  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 138. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


939  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 138. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


940  Beiktatta: 2013. évi LXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VI. 15-től.


941  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) av). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


942  Hatályon kívül helyezte: 1994. évi VI. törvény 31. §. Hatálytalan: 1994. II. 1-től.


943  Hatályon kívül helyezte: 1994. évi VI. törvény 31. §. Hatálytalan: 1994. II. 1-től.


944  Hatályon kívül helyezte: 1994. évi VI. törvény 31. §. Hatálytalan: 1994. II. 1-től.


945  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXIII. törvény 55. § (3) m). Hatálytalan: 1999. X. 1-től.


946  Hatályon kívül helyezte: 1994. évi VI. törvény 31. §. Hatálytalan: 1994. II. 1-től.


947  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 116. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


948  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) m).


949  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 116. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


950  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 21. §. Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


951  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 33. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


952  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 139. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


953  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 33. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


954  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) g). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


955  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 33. § (4). Hatályos: 2011. I. 15-től.


956  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 33. § (5). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


957  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 86. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


958  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 29. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


959  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 30. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


960  Beiktatta: 2011. évi CLXVI. törvény 34. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


961  Beiktatta: 2011. évi CLXVI. törvény 34. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


962  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 30. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


963  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 140. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


964  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 141. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


965  Beiktatta: 2012. évi XXXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2012. IV. 14-től.


966  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 11. § (1). Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


967  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


968  Beiktatta: 2012. évi CXCII. törvény 28. §. Hatályos: 2012. XII. 8-tól.


969  Beiktatta: 2013. évi LXXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VI. 15-től.


970  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCV. törvény 59. § b). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


971  Beiktatta: 2013. évi LXXV. törvény 7. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


972  Beiktatta: 2013. évi CLVIII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


973  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2013. XII. 1-től.


974  Beiktatta: 2013. évi CCV. törvény 58. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


975  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 100. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


976  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 100. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


977  Beiktatta: 2011. évi CV. törvény 28. §. Hatályos: 2011. VIII. 1-től.


978  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 15. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


979  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 15. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!