Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2015.VIII.30.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2016.I.1. )

 

1993. évi III. törvény

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról1

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása, a nemzetközi egyezményekben, így különösen az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányában, továbbá a szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövő nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

Általános rendelkezések

I. cím

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.

2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

II. cím

A törvény hatálya

3. § (1)3 E törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő

a) magyar állampolgárokra,

b)4 bevándoroltakra és letelepedettekre,

c)5 hontalanokra,

d)6 a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2)7 E törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3)8 E törvény hatálya kiterjed

a)9 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b)10 a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,

amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4)11 A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

(4a)12 A 84. §-ban meghatározott ellátások tekintetében a törvény hatálya kiterjed arra a személyre, akinek

a) idegenrendészeti, kitoloncolási, menekültügyi őrizete megszűnt,

b) az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által fenntartott intézményben, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt kijelölt helyen, vagy a menekültügyi eljárásban elrendelt kötelező tartózkodási helyen, vagy szálláshelyen való tartózkodása megszűnt, vagy

c) idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárásban az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által fenntartott intézmény kijelölt helyen való tartózkodási helyként vagy szálláshelyként nem jelölhető ki

és a 4. § (3) bekezdése alapján hajléktalannak minősül.

(4b)13 A 84. §-ban meghatározott ellátásokat a (4a) bekezdésben felsorolt külföldiek az idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóság által kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, vagy humanitárius tartózkodási engedély és a (4a) bekezdésben foglalt feltételek fennállását tanúsító hatósági igazolás birtokában vehetik igénybe.

(4c)14 A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra.

(5)15 E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

(6)16 E törvény hatálya nem terjed ki

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.),

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.),

c) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.),

d) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.),

e) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.),

f) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),

g)17 a 18/B. § alapján vezetett országos nyilvántartás vezetésével összefüggő rendelkezések kivételével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), és

h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

hatálya alá tartozó ellátásokra.

(7)18 A hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkozási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény rendelkezik. Nem terjed ki a törvény hatálya a külön jogszabály alapján az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra.

(8)19 E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében

a) a szolgáltatást igénybe vevőnek,

b)20 a szolgáltatást igénybe vevő hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pont],

c) a szolgáltatást igénybe vevő tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személynek, vagy

d) a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek

a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház).

4. § (1) E törvény alkalmazásában

a)21 jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

b)22 vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

c)23 család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

d)24 közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,

db)25 a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),

dc)26 korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

dd)27 a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;

e)28 egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

f)29 háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

g)30 szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;

h)31 szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet;

i)32 rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

j)33 keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;

k)34 aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy;

l)35 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;

m)36 fenntartó:

ma)37 az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

mb)38 az egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),

mc)39 az egyéni vállalkozó,

md)40 az ma)-mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy és egyéni cég,

me)41 az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint - ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek - az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó];

ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet;42

n)43

(1a)44 Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek

1.45 a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

2.46 a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,

8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,

10.47 a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.

(1b)48 Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

(1c)49 Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

(2)50 E törvény 6. §-a és a II-III. Fejezet alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(3)51 E törvény 7., 84. és 89. §-ainak alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(4)52

(5)53 Ahol e törvény jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(6)54 A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban a szociális hatóság által hozott elsőfokú döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(7)55

III. cím

A szociális igazgatás általános szabályai

A szociális igazgatás szervei56

4/A. §57 (1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), vagy

d) a szociális hatóság

gyakorolja [az a)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv].

(2) A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében az e törvényben

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi önkormányzat közgyűlése,

b) a jegyző számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi főjegyző

gyakorolja.

Eljárási rendelkezések

5. §58 (1)59 A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)60 A szociális hatáskört gyakorló szerv tájékoztatást nyújt

a) az e törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról,

b) az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről.

6. §61 A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.

7. § (1)62 A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(2)63 Az ellátást biztosító követelheti az (1) bekezdés alapján kifizetett rendkívüli települési támogatás megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.

8. § (1)64 A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt annak letelte előtt - indokolt esetben - egy ízben, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

(2)65

9. § A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

10. §66 (1)67 A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.

(2)68 A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(3)69 Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(4)70 A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

c)71 a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(5)72 A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.

(6)73 Ha a települési önkormányzat vagy a járási hivatal a hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(7)74 A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság tizenöt napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.

(8)75 Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a Kormány által kijelölt szerv jár el. A Kormány által kijelölt szerv közvetítői eljárásához a megkereső szervnek meg kell adnia a megkeresendő külföldi hatóság nevét, postacímét, és a pontos kérdést, amelyre választ kíván kapni.

(9)76 A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a Kormány által kijelölt szerv három hónapon belül köteles a (8) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni.

11. § (1) A szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozó eljárás során ideiglenes intézkedésnek van helye. A bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet

a) normatív pénzbeli szociális ellátás folyósításáról;

b) természetben nyújtott szociális ellátás biztosításáról;

c) személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménybe való beutalásról;

d)77 a szociális szolgáltatóval, intézménnyel, illetve ezek fenntartójával fennálló szociális szolgáltatási, intézményi jogviszony (a továbbiakban együtt: intézményi jogviszony) fenntartásáról.

(2) A bíróság az ideiglenes intézkedésről végzéssel határoz. Az ideiglenes intézkedés már a jogosultság alapjául szolgáló tények valószínűsítése esetén is megtehető.

(3)78 A 94/A. § (3) bekezdése, a 94/D. §, a 101. § (5) bekezdése, a 115. § (4) bekezdése és a 119/B. § (4) bekezdése alapján indított perben a bíróság soron kívül jár el.

(4)79 A bíróság (3) bekezdés szerinti eljárása illetékmentes, az ellátottat, törvényes képviselőjét és a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személyt teljes költségmentesség illeti meg.

(5)80 A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetében a fenntartó döntésének bírósági felülvizsgálata, valamint a felmondás jogellenességének bírósági megállapítása a döntés, illetve felmondás kézhezvételétől számított harminc napon belül kérhető.

12. §81 Ha a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság az e törvényben szabályozott, szociális igazgatási eljárásban hozott határozatot megváltoztathatja.

13. § (1) A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül érvényesítheti.

(2)82 Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásától esedékes.

14. § A szociális hatáskört gyakorló szerv által a szociális igazgatási eljárásban hozott kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után nincs helye végrehajtásnak.

15. §83

16. § A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

17. §84 (1)85 Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: megtérítés].

(2)86 Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(4)87 Ha a járási hivatal a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

b) részletekben fizettetheti meg.

(5)88 Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben fizettetheti meg.

(6)89 A járási hivatal (4) bekezdés szerinti döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7)90

(8)91

Adatkezelés

18. §92 A jegyző a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza93

a)94 a jogosult és az adott ellátás megállapítása során e törvény rendelkezései, illetve a települési önkormányzat rendelete alapján figyelembe vett más személyek

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) belföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,

ac) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;

b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását;

c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

d) a szociális ellátás

da) megnevezését,

db) jogcímét,

dc) összegét,

dd) megállapítására, megváltoztatására, megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó adatokat,

de) megszűnésének vagy megszüntetésének jogcímét;

e) a szociális ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontját;

f) a szociális ellátás megállapítása során figyelembe vett, egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelem összegét;

g) a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozói jogcímen történő tartózkodás esetén a rokoni kapcsolatot;

h)-i)95

j) az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét megállapító jogerős döntés esetén az érintett ellátás megnevezését és az ellátás megtérítendő összegét;

k)96

l)97 a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén

la) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot,

lb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot.

18/A. §98 A járási hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult és az adott ellátás megállapítása során e törvény rendelkezései alapján figyelembe vett más személy

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) belföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,

ac) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;

b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását;

c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

d) a szociális ellátás

da) megnevezését,

db) jogcímét,

dc) összegét,

dd) megállapítására, megváltoztatására, megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó adatokat,

de) megszűnésének vagy megszüntetésének jogcímét;

e) a szociális ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontját;

f)99 a szociális ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelem összegét;

g) a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozói jogcímen történő tartózkodás esetén a rokoni kapcsolatot;

h) az ápolási díjra jogosult személy adóazonosító jelét;

i) azt a tényt, hogy a jogosult részére az ellátás folyósítása a hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok szerint történik;

j) az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét megállapító jogerős döntés esetén az érintett ellátás megnevezését és az ellátás megtérítendő összegét;

k)100 az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére (a továbbiakban: jogellenes munkavégzés) vonatkozó törvényben foglalt adatokat.

18/B. §101 (1)102 A Kormány által kijelölt szerv az ellátásokra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából országos nyilvántartást vezet

a) az időskorúak járadékáról, az aktív korúak ellátásáról, az ápolási díjról, a közgyógyellátásról, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról és a települési támogatásról,

b) a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, gyermektartásdíj megelőlegezésről és otthonteremtési támogatásról (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi ellátások),

c) az a) és b) pont szerinti ellátásra jogosult személyekről, és

d) az a) és b) pont szerinti ellátás megállapítása során e törvény, illetve a Gyvt. rendelkezései alapján figyelembe vett személyekről.

(2) Az országos nyilvántartás tartalmazza

a)103 az eljáró hatóság - ideértve a gyermekvédelmi ellátások megállapítása során eljáró hatóságot is - megnevezését, címét, valamint az ügy számát és elbírálási azonosítóját,

b) a 18. § szerinti adatokat,

c) a 18/A. § szerinti adatokat,

d)104 a gyermekvédelmi ellátások tekintetében a Gyvt. 138. § (1) bekezdése szerinti adatokat.

(3)105 Az országos nyilvántartásba az adatokat a jegyző, a járási hivatal, valamint a járási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve rögzíti. A jegyző rögzíti a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásokkal összefüggő azon adatokat, amelyeket érintően a 18. § szerinti nyilvántartás vezetésének kötelezettsége őt terheli.

(4) A hatóság a folyamatban lévő eljárás során figyelembe vett, a nyilvántartásban nem szereplő személyt az ugyanazon eljárásban figyelembevett, a nyilvántartásban szereplő személyhez kapcsolva rögzíti a nyilvántartásban.

(5) Az eljáró hatóság a 18. § és 18/A. § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségét az országos nyilvántartásban szereplő ellátások tekintetében kizárólag az országos nyilvántartásba való bejegyzéssel is teljesítheti.

19. §106 (1)107 A 18-18/B. §-ban szabályozott nyilvántartásokból - a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok kivételével - a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, a kincstár, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban együtt: adatigénylésre jogosult szervek) részére, eseti megkeresésük alapján, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhető adatok.

(1a)108 A 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartásból a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatkör tekintetében a Gyvt. 134. § (6) bekezdése szerinti szerveknek szolgáltatható adat.

(1b)109 Közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül

a) a 18. §-ban szabályozott nyilvántartás a 18. § d) és e) pontja szerinti adatkör tekintetében,

b) a 18/A. § szerinti nyilvántartás a 18/A. § d) és e) pontja szerinti adatkör tekintetében, és

c) a 18/B. § szerinti nyilvántartás a szociális vagy gyermekvédelmi ellátás megnevezése, jogcíme, összege, és az annak megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok, a megszüntetés jogcíme, az ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontja adatkörök tekintetében.

(2)110 Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában, továbbá ha az aktív korúak ellátására való jogosultsága három hónapot meghaladó időtartamban fennáll, a járási hivatal erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(3)111 A 18/B. § szerinti országos nyilvántartást vezető hatóság az aktív korúak ellátására jogosultak tekintetében az aktív korúak ellátására jogosult személynek a 18/A. § a), b), d) és e) pontjában meghatározott adatairól az állami foglalkoztatási szervet - annak az Flt. 57/B. §-ában meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai teljesítésének elősegítésére - folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében tájékoztatja.

(4)112 A jegyző - a képviselő-testületnek a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából - átadja a 18. § l) pont la) alpontja szerinti szolgáltató részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatásra jogosult személy 18. § a) pont aa) és ab) alpontjában, d) és e) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatait.

20. §113 (1) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt - az (5) bekezdésben foglalt szolgáltatások kivételével - érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai,

b) a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe,

c) a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat,

d) a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat,

e)114 a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója neve, születési neve, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe,

f) a kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontja,

g) soron kívüli ellátásra vonatkozó igény és

h)115 az előgondozás lefolytatásának időpontja, ha annak elvégzése kötelező.

(3) Ha a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató, intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában a szolgáltatásra vonatkozó igényt nem teljesíti, a nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell.

(4) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatás megkezdésekor a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat kiegészíti az alábbi adatokkal:

a) az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jele,

b) az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka,

c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok,

d) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e.

(5) Nem kell vezetni

a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén,

b) családsegítés esetén a (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokat,

c)116

(6) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.

(7)117 Nappali melegedő, éjjeli menedékhely, családsegítés és a 3. § (4a) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek átmeneti szállása esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.

(8) A (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető.

(9) A (2) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a teljesítését megelőzően megszűnik.

20/A. §118

20/B. §119 A Kormány által kijelölt szerv - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében - országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.

20/C. §120 (1) A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a 20. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 20. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, az ellátott telefonszáma és értesítési címe kivételével,

b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját,

c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,

d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.

(3) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.

(4) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.

(5)121 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából elektronikus úton továbbítani kell a kincstárnak.

(6)122 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kérhet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok - 92/K. § szerinti - hatósági nyilvántartására (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) vonatkozó hatósági eljárások lefolytatására kijelölt hatóság (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) a szolgáltatói nyilvántartásra és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárásának a lefolytatása céljából.

21. §123 A 20. és 20/C. §-ban szabályozott nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható.

22. §124 (1) Az, akire a 18-18/B. §-ban, a 20. §-ban vagy a 20/C. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől.

(2) A 18/B. § szerinti nyilvántartás 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatainak megismerésére az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Gyvt. 142. § (3) bekezdés szerinti személyek jogosultak.

23. §125 (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a 18-18/B. §, a 20. § vagy a 20/C. § szerinti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza.

(2) A 18/B. § szerinti nyilvántartásból az adatokat a Kormány által kijelölt szerv törli. A 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatkör tekintetében a Gyvt. 142. § (1) bekezdése szerint törölhetők az adatok.

24. § (1)126 Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat természetes személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.

(2)127

(3)128 A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető, valamint az ingatlanügyi hatóságtól.

(4)129 A képviselő-testület a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltatótól.

24/A. §130 A Kormány által kijelölt szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele, valamint a széles körű tájékoztatás érdekében - Szociális Ágazati Portál elnevezéssel - honlapot működtet.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások131

I. cím

Az ellátások formái

25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.

(2)132

(3)133 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) a járási hivatal - az e törvényben meghatározott feltételek szerint -

aa) időskorúak járadékát,

ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ac) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást,

ad) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj), a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj);

b) a képviselő-testület - az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint - települési támogatást

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

(4)134 A jogosultságot megállapító szerv

a) az időskorúak járadékára, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente,

b)135 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente

legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

(5)136 Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként137

a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,

b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától

kell folyósítani.

(5a)138 Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.

(6)139 A havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.

(7)140 Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni

a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,

b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,

c) a keresőtevékenység megszűnését,

d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.

(8)141 A felülvizsgálatot

a) a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre,

b)142 az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra

figyelemmel kell elvégezni.

(9)143 Ha a havi rendszeres szociális ellátás összege a (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként

a) emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától,

b) csökkent, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától

kell folyósítani.

(10)144 Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(11)145 A (7) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az aktív korúak ellátására jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.

(12)146 A jövedelemszámításnál

a) a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat során annak a havi rendszeres szociális ellátásnak az összegét, amelynek összegére vagy jogosultsági feltételeinek fennállására a felülvizsgálat vonatkozik,

b)147 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság, vagy a jogosultság jövedelmi feltételének (4) és (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet,

c)148

figyelmen kívül kell hagyni.

(13)149 Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása e törvény rendelkezései alapján szünetel, az ellátások (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálatát a szünetelés megszűnését követően kell lefolytatni.

(14)150 A jogosultnak a hatóság illetékességét érintő lakcímváltozása esetén a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellátásokra való jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

26. §151 A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.

26/A. §152

II. cím

27-31. §153

III. cím

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

32. § (1)154 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet

a)155 a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szervnél,

b) a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél

kell előterjeszteni.

(2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról szóló határozatot a bíróság nem változtathatja meg.

(3)156 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

32/A. §157 (1)158 A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.

(2) Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett kiskorú ügyében az eljárást a gondozási hely szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szerv folytatja le.

Időskorúak járadéka159

32/B. §160 (1)161 Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt162

a)163 a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

b)164 az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,

c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(2)165 Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetése esetén a járási hivatal a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

(3)166 A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint (4) bekezdésében meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

(4)167 Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;

b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik;

c)168 a 3. § (3) vagy (4) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

32/C. §169 (1)170 Az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező

aa) 32/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a,

ab) 32/B. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a,

ac) 32/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

(3)171

(4)172

32/D. §173 (1)174 A hajléktalan személynek megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi kormányhivatal külön jogszabályban kijelölt fővárosi kerületi hivatalával (a továbbiakban: kijelölt kerületi hivatal).

(2)175 A kijelölt kerületi hivatal az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3)176 Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti, és erről szóló végzését a járadékot megállapító járási hivatallal közli, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4)177 Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több járási hivatal döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a kijelölt kerületi hivatal közli a járadékot korábban megállapító járási hivatallal az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről hozott határozatát.

(5)178

32/E. §179

Aktív korúak ellátása180

33. §181 (1)182 Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A járási hivatal aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

a)183 aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

f)184 aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g)185 akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.186

(1a)187 Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.

(1b)188 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodott személy egészségkárosodásának mértékét, az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségességét, valamint a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját az eljáró hatóság szakkérdésként megvizsgálja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol

f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által ezen időtartam alatt folytatott keresőtevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.

(4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság

a) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől,

b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,

c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől

számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

(4a)189 Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Flt. szerinti álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.

(5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak egy személy jogosult.

(6)190 Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.

(7)191

34. §192 (1) Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,

d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,

f) katonai szolgálatot teljesít,

g)193 köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy

h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,

i)194 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,

j)195 az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

(2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,

a)196 akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-g), valamint i) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza,

c)197 aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,

d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy

e)198 akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.

(3) Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

(4)199 A járási hivatal a jogellenesen munkát végző aktív korúak ellátására jogosult személy ellátásának folyósítását - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első ízben megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti.

35. §200 (1)201 Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2)202

(3)203 A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

(4)204 A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(5)205

36. §206 (1)207 Ha a jogosult

a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,

b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt

a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.

(2)208 A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek

a)209 aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a), (10b), (10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;

b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;

c)210 aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét; vagy

d)211

e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban

ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy

eb) kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy

ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy

ed) az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban.

(3)212 A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál az általa - a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél - végzett közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.

37. §213 (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,

egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - ha az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás jár.

(4) Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával.

37/A. §214

37/B. §215 (1)216 A 36. § (1) bekezdése szerinti esetekben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása szünetel.

(1a)217

(2)218

37/C. §219 (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a kijelölt kerületi hivatallal.

(2) A kijelölt kerületi hivatal az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18/A. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak vagy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásnak a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos időtartamon keresztül nem veszi át, a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti a folyósítást és az erről szóló végzését közli az ellátást megállapító járási hivatallal, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több járási hivatal döntése szerint egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás folyósítható. Ilyen esetben a kijelölt járási hivatal közli az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító járási hivatallal az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozatát.

(5) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító járási hivatal székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn.

37/D-37/H. §220

38. §221

39. §222

Ápolási díj

40. §223 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

41. §224 (1)225 Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], ha állandó és tartós gondozásra szoruló226

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.

(2)227 Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során

a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek

aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,

ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes

és állandó ápolásra, gondozásra szorul;

b)228 tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(4)-(5)229

42. § (1)230 Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(2)231 Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d)232 az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3)233 Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(4)234 A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy

a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,

b) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és

c) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.

(5)235 A (4) bekezdés alkalmazása során a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint kiemelt ápolási díjra való jogosultság időtartamát össze kell számítani.

43. §236 A járási hivatal - kérelemre - kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki

a)237 komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy

b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

43/A. §238 (1)239 A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

a) étkezni, vagy

b) tisztálkodni, vagy

c) öltözködni, vagy

d) illemhelyet használni, vagy

e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

(3)240 A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról a módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.

(4)241 Az ápolási díjról döntést hozó szerv a (3) bekezdés szerinti szakértőnek a szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.242

(5)243 Fellebbezési eljárás során a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.

43/B. §244

43/C. §245 A kiemelt ápolási díj és az emelt összegű ápolási díj megállapítása során a 41. §-ban és a 42. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

43/D. §246 (1) Az ápolási díj iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon az ápolási díj megállapítása egyidejűleg több jogcímen is kérhető.

(2) Ha az igénylő a kiemelt ápolási díj mellett egyidejűleg az alapösszegű vagy az emelt összegű ápolási díj megállapítása iránt is kérelmet nyújt be, először a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeit kell vizsgálni.

43/E. §247 Ha az ápolási díjban részesülő személy az ápolási díjra való jogosultság fennállása alatt az ápolási díj más jogcímen történő megállapítása iránt nyújt be kérelmet, és a kérelem alapján az ápolási díj az új jogcímen megállapítható, a korábbi jogcímen megállapított ellátást az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg kell szüntetni. A visszamenőleges időszakra járó összeget úgy kell meghatározni, hogy a visszamenőleges időszakra járó ellátás bruttó összegéből le kell vonni az azonos időszakra kifizetett, a korábbi jogcímen megállapított ápolási díj bruttó összegét.

44. § (1)248 Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg

a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,

c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.

(2)249 Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha a 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak - részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(3)250 Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett.

(4)251

Települési támogatás252

45. §253 (1)254 A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

(2) Más jogszabály alkalmazásában az (1) bekezdés a) pontja szerinti célra nyújtott települési támogatást lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

(2a)255 A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapított települési támogatás a társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül, ha az ellátás önkormányzati rendeletben szabályozott havi összege eléri az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének a 80%-át.

(3) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

(4) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(5) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(6) Ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat nem állapodik meg ettől eltérően, a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.

(7) A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás - ide nem értve az (1) bekezdés d) pontja szerinti célra nyújtott támogatást - havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

46. §256

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

47. §257 (1) Természetbeni szociális ellátásként a járási hivatal

a) az 50. § (1) bekezdése szerinti alanyi közgyógyellátást, illetve az 50. § (2) bekezdése szerinti normatív közgyógyellátást, és

b) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot

állapít meg.

(2)258 A 32-32/A. §-t az e Fejezet szerinti ellátásokra alkalmazni kell.

Köztemetés

48. §259 (1)260 A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha261

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2)262 Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4)263 A települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(5)264 Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.

Közgyógyellátás

49. §265 (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2)266 A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,

b) egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá

c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás].

(3) A (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vehető igénybe térítésmentesen az ellátás.

(4) A gyógyszerkeret

a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és

b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből

tevődik össze.

50. §267 (1) Alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra268

a)269 az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;

b)270 az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;

c)271 a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;

d)272

e) a központi szociális segélyben részesülő;

f) a rokkantsági járadékos;

g)273 az, aki

ga) rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

gb)274 az Mmtv. 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

gc)275

gd) az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy

ge) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott;

h)276 az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(2)277 Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az 50/A. § (4) bekezdése szerint elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén 150%-át. A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 23. §-ának b), d) és e) pontja alapján fizetendő térítési díjat nem kell figyelembe venni.

(3)278

(4)279 Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

(4a)280 A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg.

(5)281 A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

(6)282 Ha a normatív közgyógyellátás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig

a) a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és

b) a kérelmező jövedelme nem változott,

a járási hivatal a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

50/A. §283 (1) A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.

(2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja.

(3)284 Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (a továbbiakban: BNO kód). Az igazolás tartalmazza továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.

(4)285 A járási hivatal szakkérdésként megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát és a rendszeres gyógyító ellátások havi költségét.

(5)286 A (4) bekezdés szerinti szakkérdés vizsgálatának normatív közgyógyellátás megállapítását kérelmező személy esetében akkor van helye, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi feltételeknek.

(6)287 Ha az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátás iránti szükségletet a járási hivatal nem tartja megalapozottnak, adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást kiállító háziorvost.

(7)288 A rendszeres gyógyító ellátások havi költségének megállapítása során

a) a 49. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár figyelembevételével számított térítési díjat kell alapul venni,

b) külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának - ideértve a külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat - összegét (a továbbiakban: gyógyszerköltség).

(7a)289 A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6000 forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6000 forintot meghaladja, a 6000 forint feletti összeg a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével állapítható meg.

(8) Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2006. évben legfeljebb havi 12 000 Ft lehet. A 2006. évet követően az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.290 Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.

(9) Az eseti keret éves összege 2006. évben 6000 Ft. A 2006. évet követően az eseti keret összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.291 Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

(10)292 A járási hivatal dönt293

a) a közgyógyellátásra való jogosultságról,

b) a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról,

c)294 a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét.

(11)295 Az alanyi közgyógyellátásra jogosult esetében - amennyiben rendszeres gyógyszerköltség hiányában egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem igényli - az eljárásra a (2)-(8) bekezdést nem kell alkalmazni.

(12)296 Ha az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összege, illetőleg az eseti keret összege a (8)-(9) bekezdés szerint, az éves központi költségvetésről szóló törvény alapján változik, a megváltozott összegeket a hatálybalépés időpontját követően megállapított új jogosultság esetében kell alkalmazni.

(13)297 Az igazolvánnyal rendelkező személy a gyógyszerkerete erejéig kiváltott, külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat a gyógyszerkerete terhére fizeti meg.

50/B. §298 (1)299 Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret a jogosultság időtartamára kerül megállapításra. A normatív közgyógyellátásra való jogosultságot és a gyógyszerkeretet 18 hónapnál nem régebben kiadott szakhatósági állásfoglalás alapján is meg lehet állapítani.

(2) Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára.

(3) A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1000 forintot eléri. Az eljárás során az 50/A. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)300 A felülvizsgálat során megállapított magasabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 15. naptól jár. A felülvizsgálat során megállapított alacsonyabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 30. naptól jár. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a jogosultság megszüntetésére kerül sor, annak időpontja a határozat meghozatalát követő 30. nap.

(5) A jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.

50/C. §301 (1)302 Az igazolványt az egészségbiztosítási szerv - a jogosultságot megállapító határozat alapján - az abban megjelölt időtartamra, hivatalból állítja ki.

(2)303 Az egészségbiztosítási szerv a közgyógyellátásra jogosult személy jogosultságáról, továbbá gyógyszerkeretének figyelemmel kísérése céljából hatósági nyilvántartást vezet.

(3) A nyilvántartás tartalmazza

a)304 a jogosult nevét, lakóhelyét és tartózkodási helyét,

b)305 a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,

c) a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő és befejező időpontját,

d) a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról döntést hozó szerv megnevezését és határozatának számát,

e) a jogosult betegségének BNO kódját,

f) a jogosult számára megállapított, a jogosultsági időtartam alatt még felhasználható és az 50/E. §-ban szabályozott időszakban még rendelkezésre álló gyógyszerkeretének összegét,

g) a jogosult közgyógyellátási igazolványának számát,

h)306 a támogatás jogcímét (alanyi, normatív),

i)307 a közgyógyellátásra jogosult által a közgyógyellátás terhére igénybe vett gyógyszert és gyógyászati segédeszközt.

(3a)308 A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés c)-i) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)309 A nyilvántartás adatainak megismerésére - a (3) bekezdés e) pontja szerinti adat kivételével - az 51. §-ban meghatározott módon és célból a működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár jogosult.

(5)310 Az egészségbiztosítási szerv a tárolt adatokat a közgyógyellátásra való jogosultság megszűnését követő ötödik év elteltével törli a nyilvántartásból.

50/D. §311 Az egészségbiztosítási szerv ellenőrzi a háziorvos, illetve a szakorvos közgyógyellátással kapcsolatos tevékenységét. Ha az egészségbiztosítási szerv az ellenőrzés alapján indokoltnak tartja a közgyógyellátásra jogosult személy egyéni gyógyszerkeretének felülvizsgálatát, azt a járási hivatalnál kezdeményezi.

50/E. §312 (1)313 Az egészségbiztosítási szerv az elszámolási-nyilvántartási rendszerében az egyéni gyógyszerkeretet három havonta, egyenlő részletekben - első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával - nyitja meg. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata esetén az egészségbiztosítási szerv a módosított egyéni gyógyszerkeretnek az időarányos, a jogosultság időtartamából hátra levő időtartamra eső részét nyitja meg három havonta.

(2)314 Az eseti keret összegét az egészségbiztosítási szerv a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg. Az eseti keret az alanyi jogcímen megállapított jogosultság esetében is évente kerül megnyitásra, első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjában, majd az attól számított egy év elteltével.

(3)315 A gyógyszerkeret az igazolvány hatályosságának az ideje alatt használható fel.

(4)316 Két évre megállapított jogosultság esetén az adott évre megnyitott keretből fel nem használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg.

51. §317 (1) A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében történő gyógyszerkiadást megelőzően ellenőrzi, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, továbbá tájékoztatást ad a jogosult részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről.

(2)318 A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében térítésmentesen a gyógyszerkeretnek az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint az 50/E. §-ban meghatározott időszakban rendelkezésre álló összegéig ad ki gyógyszert.

(3)319 A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. Amennyiben a gyógyszer térítési díját az egészségbiztosítási szerv által a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott gyógyszerkeret nem fedezi, azt - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a közgyógyellátott fizeti meg. A három hónapos tárgyidőszakban így megmaradt összeg - a jogosultsági éven belül - a következő három hónapos tárgyidőszakban megnyitott gyógyszerkeret összegét növeli.

(4) Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, azzal, hogy a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a közgyógyellátott fizeti meg.

52. §320 (1)321 A járási hivatal által a közgyógyellátottakról vezetett nyilvántartás a 18/A. §-ban foglaltakon túl tartalmazza a közgyógyellátott gyógyszerkeretét és igazolványa számát.

(2)322 A járási hivatal és az egészségbiztosítási szerv - kormányrendeletben szabályozott módon - a nyilvántartás adatait évente egyeztetik.

53. §323

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

54. §324 (1)325 A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,326

a)327 akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.328

(2)329 A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3)330 A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

54/A. §331

55-55/C. §332

55/D. §333

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások334

I. cím

Az ellátások formái

56. § (1)335 A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.

(2)336 A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.

57. § (1)337 Szociális alapszolgáltatások

a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,

b)338

c) az étkeztetés,

d) a házi segítségnyújtás,

e) a családsegítés,

f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

g) a közösségi ellátások,

h) a támogató szolgáltatás,

i) az utcai szociális munka,

j) a nappali ellátás.

(2)339 A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást

a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,

b) a rehabilitációs intézmény,

c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény),

d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény),

e)340 a támogatott lakhatás,

f) az egyéb speciális szociális intézmény

nyújtja.

(3)341 A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott intézmény - a hajléktalan személyek szakosított ellátása kivételével - legalább tíz fő, legfeljebb százötven fő ellátását biztosítja. Telephellyel rendelkező szociális intézmény esetén a férőhelyszámot az ellátást nyújtó székhelyen és az egyes telephelyeken külön-külön kell vizsgálni.

(4)342 A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a százötven férőhelyesnél nagyobb, megszűnt bentlakásos intézmény ingatlanában - a szolgáltatói nyilvántartásból való törléstől számított három hónapon belül - létrehozott bentlakásos intézmény, illetve székhely, telephely esetén mentesítheti a fenntartót a (3) bekezdés szerinti, százötven fős férőhelyszám-korlát alól. A mentesítésre az új fenntartó kérelmére, az ellátottak folyamatos ellátása érdekében, különösen indokolt esetben kerülhet sor. Nem adható mentesítés a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló, 2011-2041. évre kidolgozott stratégiai program keretében kiváltott ápolást-gondozást nyújtó szociális intézmény, illetve székhely, telephely esetén.

57/A. §343

58. §344 (1) A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el.

(2)345 Az egyházi jogi személy által fenntartott (a továbbiakban: egyházi fenntartású) intézmények vonatkozásában a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a bevett egyház legfőbb szerve képviselőjének javaslatára egyházi módszertani intézményt jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény) öt éves időtartamra, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(3) A kijelölés megszűnik, ha

a) a (2) bekezdés szerinti határidő lejárt,

b) a módszertani intézmény megszűnik,

c) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a kijelölést visszavonja,

d) a módszertani intézmény a kijelölésről lemond.

(4) A kijelölést a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter azonnali hatállyal írásban visszavonja, ha

a) a kijelölést kérő szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a kijelölésre nem került volna sor,

b) a módszertani intézmény a jogszabályból vagy a támogatási szerződésből eredő kötelezettségeit súlyosan megszegi,

c)346 a kijelölésre javaslatot tevő bevett egyház legfőbb szervének képviselője a kijelölés visszavonását kezdeményezi.

(5) A módszertani intézmény a kijelölésről írásban, indokolás nélkül lemondhat. A lemondási idő három hónap.

(6)347 A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani feladatai keretében

a) külön jogszabály szerint véleményezi a szakmai programot és részt vesz a szociális hatóság ellenőrzéseiben,

b) javaslatot tesz az országos ellátórendszer fejlesztésére,

c) módszertani útmutatókkal, ajánlásokkal és egyéb kiadványokkal segíti az egyházi fenntartású szolgáltatók és intézmények szakmai feladatainak teljesítését,

d) új szolgáltatási formák és szakmai módszerek bevezetése érdekében modellkísérleteket szervez,

e) közreműködik a minőségfejlesztési stratégia, a standardok, a szolgáltatási protokollok, valamint a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének kidolgozásában,

f) figyelemmel kíséri az ellátórendszert érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását,

g) kutatásokat folytat, illetve szervez.

(7) A módszertani feladatok ellátására a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyedi támogatást nyújt.

58/A. §348 (1)349 A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szociális szolgáltató, szociális intézmény útján szociális szolgáltatást biztosító, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - nem állami fenntartó.

(2)350 A 131/A. §-ban nem említett szociális szolgáltatások esetében

a) az új szociális szolgáltató, intézmény,

b) házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám,

c)351 nappali és - a külső és az időszakos férőhelyek kivételével - szakosított ellátásnál az új férőhelyek

után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás (a továbbiakban: befogadás), ide nem értve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervet.352

(2a)353 A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással.

(2b)354 A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár, ha

a) a változás a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé, vagy

b) a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé.

(2c)355 A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

a) az önkormányzati kötelező feladatot - családsegítés esetében az önként vállalt feladatot is - ellátó állami fenntartót,

b) azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,

c) azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen bejegyzett szolgáltatást, intézményt, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező

ca) szétválás vagy egyesítés,

cb) a fenntartó intézményei, telephelyei közötti, illetve újonnan létesített telephelyére történő ellátotti létszám vagy férőhelyszám-átcsoportosítás,

cc) átmeneti és tartós ellátást nyújtó férőhelyek egymás közti átminősítése, vagy

cd) fenntartók közötti ellátotti létszám vagy férőhelyszám-átadás teszi szükségessé.

(2d)356 A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a szociális hatóság vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a szociális hatóság a befogadásról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott és közleményben közzétett kapacitások alapján dönt.

(2e)357 A (2c) bekezdés c) pontja szerinti esetben szétváláson, egyesítésen, átcsoportosításon, illetve átadáson az egyik intézményben, telephelyen történő ellátotti létszám-, férőhelyszám-csökkenéssel egyidejű, másik intézményben, telephelyen, újonnan létesített intézményben, telephelyen történő azonos mértékű ellátotti létszám-, férőhelyszámnövelést kell érteni.

(2f)358 A szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben dönthet a szolgáltató, intézmény, ellátotti létszám, férőhelyszám befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása.

(3)359 Szociális szövetkezet nem nyújthat az 57. § (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodást.

58/B. §360 (1)361

(2)362 A 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői.

(3)363

II. cím

Alapszolgáltatások364

59. §365 (1)366 Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2)367 A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen

a) az otthonápolási szolgálattal,

b)368 a pártfogó felügyelői szolgálattal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnél működő pártfogó felügyelőkkel,

c) fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel,

d) pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal.

(3)369

(4)370 A szociális alapszolgáltatást nyújtó személy - külön jogszabályban meghatározott esetekben - gondozási tervet készít az egyes ellátottak részére nyújtott szolgáltatások formáiról, rendszerességéről, időtartamáról.

(5)371

59/A. §372 (1) A szociális rászorultságot

a)373

b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

c) támogató szolgáltatás

esetében kell vizsgálni.374

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetében a 9. § szerinti kötelezettséget - a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülményekkel kapcsolatban - az intézményvezető részére kell teljesíteni.

(3)375 Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően megvizsgálja, valamint - amennyiben a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn - az igénybevétel során a határozott idő leteltét követően felülvizsgálja. A szociális rászorultság fennállását nem kell felülvizsgálni a 65. § (4) bekezdés a) pontja szerinti személy esetén.

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás376

60. §377 (1)378 A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

(2)379 A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgáltatás létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

(3)380 A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait - figyelemmel a lakosságszám korlátra - a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. Amennyiben a tanyagondnoki szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

(4)381 A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás a fenntartó önkormányzat rendeletében részletesen meghatározott, (1) bekezdés szerinti feladatokat látja el, valamint - az önkormányzat rendeletében meghatározott módon - közreműködhet az étkeztetés biztosításában.

(5)382 Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel - vagy falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető.

(6)383 Ugyanazon ellátási területen csak egy falugondnoki szolgálat, illetve egy tanyagondnoki szolgálat működtethető.

(7)384 A társulás keretében megszervezett falugondnoki szolgáltatás csak azon települések tekintetében működtethető, amelyek megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A társulás keretében megszervezett tanyagondnoki szolgáltatás csak azon ellátási területen működtethető, amely megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

61. §385

Étkeztetés

62. §386 (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2)387 Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

Házi segítségnyújtás

63. § (1)388 Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)389 A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3)390 Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(4)391 Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(5)392

(6)393 Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

(7)394 A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

(8)395

(9)396 A települési önkormányzat a 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

Családsegítés

64. §397 (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2)398 A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,

g)399 a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(6)400 Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás401

65. §402 (1)403 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3)404 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója

a) fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátás esetében a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval,

b) idősek, krónikus betegek részére nyújtott ellátás esetében a területi házi segítségnyújtó szolgálattal

együttműködik.

(4)405 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(5)406 A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.

(6)407 A súlyos fogyatékosságot a 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.

(7)408 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása állami feladat.

Közösségi ellátások409

65/A. §410 (1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbű ellátás.

(2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,

b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,

c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,

d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,

e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,

f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

(3) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell

a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,

b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.

(4)411

65/B. §412

Támogató szolgáltatás413

65/C. §414 (1)415 A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(2)416

(3)417 A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen

a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

f)418 egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

(4)419 A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.

(5)420 A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(6)421 A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(7)422 Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

65/D. §423

Utcai szociális munka424

65/E. § (1)425 Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

(2)426 A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés visszavonásig szól.

Nappali ellátás427

65/F. §428 (1)429 A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b)430 az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.

(2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

(3)431 A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét.

(4)432 A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre.

III. cím

Szakosított ellátási formák

66. § (1)433 Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.434

(2)435 A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - gondozási tervet kell készíteni.

(3)-(5)436

66/A. §437 (1) Fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek számára a 67. § szerinti ellátást

a) nagy létszámú intézmény átalakítása esetén támogatott lakhatás,

b)438 új intézmény vagy új férőhely létrehozása esetén - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a 75. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti támogatott lakhatás formájában kell nyújtani.

(2) Az ötven főnél alacsonyabb férőhelyszámú fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek otthona ötven férőhelyig bővíthető ápolást, gondozást nyújtó intézményi formában is.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül új intézménynek és új férőhelynek, ha a szolgáltatói nyilvántartásba már bejegyzett fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek otthonát vagy férőhelyeit a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján másik fenntartó működteti tovább.

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

67. §439 (1)440 Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. A 68. § (5) bekezdése szerinti személy ellátása esetén az ellátás tartalmát a 94/C. § szerinti megállapodás határozza meg.

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona.

68. § (1)441 Az idősek otthonában - a 68/B. § szerinti kivétellel - a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.

(2)442 Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.

(4)443 Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.

(5)444 Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

68/A. §445 (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.

(2) Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását.

(3) Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.

(4) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.

68/B. §446 (1)447 Idősek otthonában - a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig - a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben

a)448 az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe,

b)449 nem kell alkalmazni a 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés második mondata, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1) és (2) bekezdése, a 117/B. §, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat,

c) a 68. § (5) bekezdése alapján más személy az ellátottal együtt akkor helyezhető el, ha szintén vállalja az (1) bekezdés szerinti személyi térítési díj megfizetését,

d)450 a 115. § (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak az intézményi térítési díj megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni,

e) biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

(3) Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot követően, ha az (1) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet

a)451 megállapítása esetén az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás vehető igénybe és térítési díját az V. Fejezet III. címe szerint kell megállapítani,

b) hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további fennállását nem érinti.

69. §452 (1) A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

(2) Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában.

70. §453 (1) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.

(2)454 A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, vagy a fejlesztő nevelést ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel való együttműködést, továbbá az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.

(3)455 A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell - a fogyatékosságának megfelelő - szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is.

(4) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel.

(5)456 A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.

71. §457 (1) A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.

(2) Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége

a) időskori vagy egyéb szellemi leépülés,

b) súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar,

c) szenvedélybetegség,

csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára.

(3) A pszichiátriai betegek otthonába történő felvételhez a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve - amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesül - a fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének - az intézménybe történő felvételt megelőző - három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.

(4) Amennyiben az ellátást igénybe vevőnek egészségi állapota miatt sürgősségi gyógykezelésre van szüksége [1997. évi CLIV. tv. 196. § b) pont, 199. §], úgy az intézmény orvosa az arra illetékes egészségügyi szolgáltatónál kezdeményezi az ellátott pszichiátriai egészségügyi ellátását.

71/A. § (1)458 A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.

(2)459 A szenvedélybetegek otthonába történő elhelyezéshez a területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó addiktológusának, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának - intézménybe történő felvételt megelőző -, három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.

71/B. §460 A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.

Rehabilitációs intézmények

72. § (1) A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja.

(2)461 Rehabilitációs intézmény

a) a pszichiátriai betegek,

b) a szenvedélybetegek,

c) a fogyatékos személyek,

d) a hajléktalan személyek

rehabilitációs intézménye.

73. § (1)462 Pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód.

(2)463

74. § (1)464 A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg.

(2) A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.

74/A. §465 A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.

Támogatott lakhatás466

75. §467 (1)468 A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja

a) a lakhatási szolgáltatást,

b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,

c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást,

d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén

da) az étkezést,

db) az ápolás-gondozást,

dc) a fejlesztést,

dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.

(2) A lakhatási szolgáltatás

a) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

b) hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében

biztosítható.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a fenntartó

a) szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján,

b) más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat),

c)469 más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező vagy a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szervezettel kötött megállapodás útján,

d) az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint

is biztosíthatja.

(4) A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy

a) az ellátás - a komplex szükségletfelmérés alapján - határozott vagy határozatlan időtartamú,

b) az 58/A. § (2) és (2a) bekezdését, valamint a 99. §-t és 99/A. §-t nem kell alkalmazni.

(5)470 Támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak eredménye alapján nyújtható.

76-79/A. §471

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

80. §472 (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.

(2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(3)473 Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai:

a) időskorúak gondozóháza;

b) fogyatékos személyek gondozóháza;

c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona;

d) szenvedélybetegek átmeneti otthona;

e) éjjeli menedékhely;

f) hajléktalan személyek átmeneti szállása;

g)474

81. §475

82. § Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

83. § A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

83/A. §476 A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt.

83/B. §477 A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhető el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.

84. § (1)478 Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás.

(2)479 A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

(3)480 A 3. § (4a) bekezdésében meghatározott hajléktalan személyek esetében az ellátás keretében kizárólag szállás és tisztálkodási lehetőség biztosítható.

85. §481

Lakóotthonok482

85/A. §483 (1)484 A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

(2) A lakóotthonok típusai a következők:

a) fogyatékos személyek lakóotthona;

b) pszichiátriai betegek lakóotthona;

c) szenvedélybetegek lakóotthona.

(3) A lakóotthoni ellátás formái:

a) fogyatékos személyek lakóotthona esetében,

aa) rehabilitációs célú lakóotthon,

ab) ápoló-gondozó célú lakóotthon;

b) pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon.

(4) A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el,

a) aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt;

b) aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg;

c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önellátásra legalább részben képes;

d) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

(5)485 A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy, figyelemmel a (4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott rendelkezésre. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.

(6)486 Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körű ellátást biztosít.

Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezése487

85/B. §488 (1) Az e törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás megszervezhető önálló, illetve integrált szervezeti formában.

(2) A szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával, illetve alap-, nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével.

(3)-(5)489

85/C. §490 (1) Bentlakásos intézményi szolgáltatás megszervezése az alábbi formákban történhet:

a) egy ellátotti csoport részére azonos gondozási feladatok ellátása (tiszta profilú intézmény),

b) több intézménytípus szolgáltatásainak biztosítása részleg kialakításával (részlegek),

c) több intézménytípus egy bentlakásos intézményben történő megszervezése, kialakítása (vegyes profilú intézmény),

d) több intézménytípus különálló szervezeti egységekben történő megszervezése (integrált intézmény).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményen belül - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - intenzív gondozást biztosító részleg is kialakítható.

(3) Átmeneti elhelyezést, illetve nappali ellátást biztosító intézmények esetében több ellátotti csoport részére nyújtható szolgáltatás, amennyiben az intézményben az ilyen ellátás szakmai feltételei biztosítottak.

(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a tárgyi-személyi feltételek tekintetében speciális feltételek állapíthatók meg, azonban az egyes intézménytípusoknak vagy részlegeknek külön-külön meg kell felelniük az

a) egy főre jutó lakóterület nagyságára,

b) egy lakószobában elhelyezhető személyek számára,

c) egyéb szakdolgozói munkakör létszámnormáira

vonatkozó előírásoknak.

(5)491

IV. cím

A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek

86. §492 (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani

a)493

b) étkeztetést,

c) házi segítségnyújtást,

d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat,

e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést.

(2)494 Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén

a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést,

b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását,

c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást,

d)495 harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását

köteles biztosítani.

(3)496

(4)497 A fővárosi kerületi önkormányzat biztosítja az (1) és (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a fővárosi önkormányzat biztosítja.

87. §498

88. §499 (1) Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján köteles gondoskodni

a) a harmincezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról,

b) a fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek szakosított ellátásának a megszervezéséről és fenntartásáról,

c) a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város a 90. § (2) bekezdése alapján nem köteles.

(2) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a) idősek otthonának, a hajléktalanok otthonának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének,

b) a fővárosban - ha a kerületi önkormányzattal másként nem állapodik meg - a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának

megszervezéséről és fenntartásáról.

(3) A fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész fővárosra kiterjed.

88/A. §500

89. § (1)501 A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, az intézmény keretében nyújtott szolgáltatásokat - eltérő megállapodás hiányában - valamennyi beutalt részére azonos feltételekkel kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdést kell alkalmazni az intézményi ellátás megszüntetése esetén is.

90. §502 (1)503

(2)504 A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint - amennyiben a lakossági szükségletek indokolják - hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv azonban a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.

(3) Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a szolgáltatása megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára.

(4)505 A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, illetve a társulás más helyi önkormányzattal vagy társulással kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét.

90/A. §506 A szociális hatóság az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri, és amennyiben az önkormányzat, illetve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói feladatának, illetve az önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, megfelelő határidő tűzésével felszólítja a feladat teljesítésére.

91. §507 (1)508 A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó

a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy

b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy

c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló - 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével

tehet eleget.

(2)509 Az állam fenntartói feladatainak elllátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv 88. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó

a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy

b) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló - 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével

tehet eleget.

(3)510 A (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltató, intézmény létrehozásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(4)511

(5)512 A (3) bekezdés szerinti jogkörében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az adott megye, város szolgáltatástervezési koncepciójában foglaltak figyelembevételével, az elérhető szolgáltatások és az adott szolgáltatás iránti társadalmi szükséglet alapján dönt.

92. § (1)513 A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról

a)514 a fenntartó önkormányzat,

b)515 ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint

rendeletet alkot.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza516

a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit;

b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját;

c) azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani;

d) azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás;

e) az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait;

f) a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait;

g)517 az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket;

h)518

(2a)519 Az állam 88. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettsége esetében az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b)-g) pontjában foglaltakat az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv határozza meg.

(3)520 A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

(4)521 A koncepció tartalmazza különösen

a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket,

b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról,

c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit,

d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

(5)522

(6)523 A megyei jogú város és a főváros koncepciója - a (4) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza különösen -

a) a megye, főváros területén működő szolgáltatási rendszer struktúráját, legfontosabb jellemzőit,

b) a szolgáltatások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit,

c) a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányait.

(6a)524 A megye, a főváros területén működő egyházi fenntartók és nem állami fenntartók kötelesek együttműködni és adatot szolgáltatni a koncepció készítése során.

(7)525 A szolgáltatástervezési koncepciót az önkormányzat az elfogadást megelőzően véleményezteti az intézményvezetőkkel és a nemzetiségi önkormányzattal. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi.

(8)-(9)526

(10)527 A megyei jogú városi önkormányzat a jóváhagyott szolgáltatástervezési koncepciót megküldi a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek.

V. cím528

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladat- és jogköre529

92/A. §530 (1)531 Egy szolgáltatónak, intézménynek egy fenntartója van.

(2)532

(3) A fenntartó köteles biztosítani a szociális intézmény folyamatos működésének feltételeit, amelyhez az állam szociális szakmai programok meghirdetésével nyújt segítséget a 131. § szerint.

(4)533

92/B. §534 (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója

a)535 konkrét összegben meghatározza az intézményi térítési díjat;

b) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét;

c) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet;

d) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét;

e) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről;

f) az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat;

g) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról;

h) kikéri az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása;

i)536 szolgáltatástervezési koncepciót készít - figyelemmel a 92. § (3) bekezdésére - az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában;

j)537 a rehabilitációs intézmény, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével tartós bentlakásos intézmény esetén meghatározza azokat a férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulás megfizetése esetén tölthetők be, és konkrét összegben megállapítja a belépési hozzájárulást.

(2) Az állami fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a szakmai program jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételeknek.

(3) Az állami fenntartó ha az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszüntetéséről.

92/C. §538 (1)539 Az egyházi fenntartója és a nem állami fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének a), e), f), h) és j) pontjában meghatározott feladatokon túl540

a) gondoskodik az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítéséről,

b) biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét.

(2)-(4)541

(5)542 Ha a tartós bentlakást nyújtó egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, a működést engedélyező szerv intézkedik a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás visszatartása iránt. A visszatartás mértéke, ha az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó

a)543

b)544

c)545 fenntartásában lévő szociális intézmény olyan szociális szolgáltatást nyújt, amely nincs jogerősen bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nyolc százaléka,

d)546 nem biztosítja a kötelező gyógyszerkészletet vagy gyógyászati segédeszközt, az éves központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nyolc százaléka.

(6)547 Amennyiben a működést engedélyező szerv több - az (5) bekezdésben megjelölt - jogszabálysértő körülményt észlel, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás visszatartásának mértéke legfeljebb az éves központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás 15 százaléka.

(7)548 A visszatartott központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás akkor illeti meg az egyházi fenntartót és a nem állami fenntartót, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti.

VI. cím549

A működési nyilvántartás550

92/D. §551 (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző, valamint a javítóintézetben szakmai munkakörben dolgozó és a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: személyes gondoskodást végző személy) a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésben vesz részt.

(2)552

(3) Azt a személyes gondoskodást végző személyt, aki szociális szakvizsgát tett, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő harmadik hónap első napjától kezdődően a szakvizsga figyelembevételével kell besorolni.

(4)553 Megszüntethető - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66. § (2) bekezdése, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással - annak a személyes gondoskodást végző személynek a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzési kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott időtartam alatt nem teljesíti.

92/E. §554 (1)555 A személyes gondoskodást végző személy e törvényben meghatározott adatait működési nyilvántartásba kell venni.

(2) A működési nyilvántartás célja a személyes gondoskodást végző személy szakvizsgáztatásának, továbbképzésének megszervezése, valamint a képzési követelmények teljesítésének ellenőrzése.

(3)556 A szociális személyes gondoskodást, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi személyes gondoskodást végző személy esetében a működési nyilvántartást a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szerv vezeti.

92/F. §557 (1) A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a)558 a személyes gondoskodást végző személy természetes személyazonosító adatai;

b) a munkahely megnevezése és címe;

c) a személyes gondoskodást végző személy által betöltött munkakör megnevezése, a foglalkoztatás kezdő időpontja;

d) a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése;

e) a jogszabály által előírt továbbképzés elvégzésének, illetve szakvizsga letételének adatai.

(2) A szociális, gyermekjóléti, továbbá gyermekvédelmi intézmény (a továbbiakban együtt: munkáltató) bejelenti a működési nyilvántartást vezető szervnek

a) a személyes gondoskodást végző személy foglalkoztatását az (1) bekezdésben megjelölt adatok közlésével, továbbá

b) a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást.

(3) A munkáltató az adatbejelentést a foglalkoztatás megkezdésétől, illetőleg az adatváltozás időpontjától számított 30 napon belül teszi meg.

(4) A személyes gondoskodást nem intézményi keretek között végző személy adatainak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartására a (2) bekezdés rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a munkáltató bejelentési kötelezettségének a személyes gondoskodást végző személy tesz eleget.

92/G. §559 (1) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, aki

a) elhunyt,

b) foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll,

c)560 már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.

(2)561

92/H. §562 A működési nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a munkáltató, valamint a továbbképzést, szakvizsgáztatást szervező, továbbá - az adatvédelmi jogszabályok megtartásával - tudományos, statisztikai feldolgozást végzők részére továbbíthatók.

92/I. §563 A szociális alap- és szakvizsga szabályait és a szakvizsgára kötelezettek körét miniszteri rendelet határozza meg.

Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék564

92/J. §565 A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről a Gyvt. szerint névjegyzéket vezet.

VII. cím566

Szolgáltatói nyilvántartás és a szolgáltatók, intézmények ellenőrzése567

92/K. §568 (1)569 Szociális szolgáltatást a jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén bármely fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.

(2)570 A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza

a) a fenntartó nevét, székhelyét, adószámát és típusát,

b) a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) telefonszámát, telefaxszámát, elektronikus levélcímét, honlapjának címét, valamint kapcsolattartójának nevét, beosztását, telefonszámát és elektronikus levélcímét,

c) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) és az általa nyújtott szociális szolgáltatás kormányrendeletben meghatározott adatait.

(3)571 A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat.

(4)572 A szolgáltatói nyilvántartásból jogerősen törölt és a jogerősen módosított adatokat a szolgáltatói nyilvántartás történeti állományába kell helyezni. A történeti állományba helyezett,

a) a (2) bekezdés b) pont szerinti adatokat a történeti állományba helyezést követő egy év elteltével,

b) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat a szociális szolgáltatónak, szociális intézménynek (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlését követő tíz év elteltével

kell törölni.

(4a)573 A szolgáltatói nyilvántartás adatai a Gyvt.-ben meghatározottak kivételével nyilvánosak, és a történeti állományba tartozó adatok kivételével a Szociális Ágazati Portálon hozzáférhetők.

(4b)574 Ha jogszabály kivételt nem tesz, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bármely bizonyítási eszköz felhasználható, de jogszabály előírhatja egyes bizonyítási eszközök kötelező alkalmazását.

(4c)575 A szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell működtetni, amelyet a működést engedélyező szerv ellenőriz. Ha a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) működése nem felel meg a jogszabályokban vagy a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak, a működést engedélyező szerv

a) a VIII. címben foglaltak szerint szociális igazgatási bírságot szabhat ki,

b) kormányrendeletben foglaltak szerint a szolgáltatói nyilvántartás adatait módosíthatja,

c) kormányrendeletben foglaltak szerint a szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásból törölheti, és kötelezheti a fenntartót a szociális szolgáltatások nyújtásának megszüntetésére, illetve

d) alkalmazhatja a kormányrendeletben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.

(4d)576 A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint a működést engedélyező szervnek benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést engedélyező szerv a döntéseit és az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. A fenntartó meghatalmazotti képviselőjének adott meghatalmazás papíralapon is benyújtható.

(5)577 Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg

a)578 nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám száztíz százalékát,

b)579 bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám százöt százalékát,

éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását.

(6)580

(6)581 Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát.

(7)582 A működést engedélyező szerv a működés személyi és tárgyi feltételeinek, a működés jogszerűségének, a szociális szolgáltatásra való jogosultság megállapításának, illetőleg az intézményi jogviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben

a)583 megismerheti és kezelheti az ellátott, törvényes képviselője, az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, a térítési díjat, az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy, továbbá a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a személyes adatait,

b)584 betekinthet a szolgáltató, intézmény létrehozásával, működésével és megszűnésével, illetve az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, illetve azokat lefoglalhatja.

(8)585 A Szociális Ágazati Portálon - a (9) bekezdésben meghatározott módon - közzé kell tenni

a) a működést engedélyező szervnek a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) ellenőrzése során hozott, fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát,

b) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,

c) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a 92/L. § (1) bekezdés a), b) vagy e)-k) pontjában meghatározott jogsértés miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,

d) az a)-c) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott és a közzétett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági határozatot.

(9)586 A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell

a) a közzététel napját és a (8) bekezdés szerinti jogcímét,

b) az eljáró működést engedélyező szerv megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén

da) a szolgáltatást nyújtók nevét,

db) a nyújtott szolgáltatás megnevezését,

dc) a szolgáltatásnyújtás helyét, és

dd) a megállapított jogkövetkezményeket,

e) a d) pontban nem említett jogsértés esetén

ea) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,

eb) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) címét és ágazati azonosítóját,

ec) a jogsértéssel érintett szolgáltatás megnevezését,

ed) a megállapított tényállást,

ee) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését, és

ef) a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, és az azok megszegésének esetére kikötött jogkövetkezményeket,

f) a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,

g) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét, valamint

h) a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott hatósági döntés vagy bírósági határozat esetén a hatósági döntést vagy bírósági határozatot, és annak rövid indokolását.

(10)587 A Szociális Ágazati Portálról a közzétett dokumentumot

a) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul el kell távolítani, ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg,

b) a jogsértő állapot megszűnését követő öt év elteltével kell eltávolítani, ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot nem a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg,

c) az a) és b) pontban nem említett esetben a jogsértés időpontját, illetve a jogsértő állapot megszűnését, de legkorábban a közzétételt követő egy év elteltével kell eltávolítani.

VIII. cím588

Szociális igazgatási bírság589

92/L. §590 (1) A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki

a)591 szociális szolgáltatást a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően nyújtó, illetve ilyen szolgáltatást működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében - különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél - eljáró személlyel szemben,

b) a fenntartóval, a jogsértés során a fenntartó nevében eljáró személlyel, illetve a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a fenntartó, illetve a szociális szolgáltató, intézmény az ellátottak e törvényben biztosított valamely jogát megsérti, így különösen, ha az ellátottak, törvényes képviselőik, illetve az ellátotti érdek-képviseleti szervek felé fennálló tájékoztatási, bejelentési kötelezettséget megszegik, az ellátottat vagy az ellátotti érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, más hatósághoz vagy az ellátottjogi képviselőhöz forduljon, vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki,

c)592 a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a jogszabályban előírt határidőben nem kéri a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy a szociális szolgáltatónak, szociális intézménynek (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését,

d) ha jogszabály kivételt nem tesz, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti,

e) a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy - ha a feltételeket a fenntartó nem biztosítja - a fenntartóval szemben, ha a szociális szolgáltató, intézmény nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az engedélyezett szociális szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alapján nyújtania kell,

f)593 az állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: állami fenntartású) szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a 94/C. § vagy a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. § szerinti megállapodás, annak módosítása vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,

g)594 az egyházi fenntartóval, nem állami fenntartóval, valamint a 94/C. §, illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/D. § szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha a megállapodás, annak módosítása vagy a fenntartó által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,

h) a fenntartóval szemben, ha - térítésmentes szociális szolgáltatások kivételével - intézményi térítési díjat nem állapít meg,

i) a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy - ha a személyi térítési díjat, illetve a költőpénzt a fenntartó állapította meg - a fenntartóval szemben, ha a személyi térítési díj, illetve a költőpénz megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik,

j)595 a fenntartóval, valamint állami fenntartású intézmény esetén a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével, egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású intézmény esetén a 94/C. §, illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/D. § szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az egyszeri hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére vagy visszafizetésére, vagy a belépési hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére, közzétételére vagy visszafizetésére vonatkozó szabályokat megszegik,

k) a fenntartóval és a nevében vagyoni előnyt kérő személlyel szemben, valamint azzal a személlyel, szervezettel szemben, amelynek a vagyoni előnyt nyújtották, ha a 119/A. § szerinti tilalmat megsértik.

(2) A szociális foglalkoztatást engedélyező szerv bírságot szabhat ki

a) a foglalkoztatóval szemben, ha jogszabályban előírt határidőben nem kéri a foglalkoztatási engedély módosítását,

b) a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatásra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének ismételten nem, vagy nem a meghatározott módon tesz eleget,

c) a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatásra nem külön jogszabály szerinti szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat során kiállított szakvéleménynek megfelelően vagy e szakvélemény hiányában kerül sor,

d) a fenntartóval, a szociális intézmény vezetőjével, a foglalkoztatóval szemben, ha a szociális intézményi ellátottakat - szociális foglalkoztatás keretében - a foglalkoztatási engedélyben nem szereplő tevékenységi körben foglalkoztatja,

e) a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatás során megsérti a 99/D. § (2)-(5) bekezdésében, illetve a 99/E. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az országos jelentési rendszert működtető szerv bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat.

(4) Nem szabható ki bírság, ha a jogsértés elkövetésétől, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt, vagy a (3) bekezdés szerinti esetben a hibás vagy hiányos adatról - az adatszolgáltatással megegyező módon - a fenntartó vagy a szociális szolgáltató, intézmény értesítette az országos jelentési rendszert működtető szervet. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(5) A szociális szolgáltató, intézmény vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket arra a személyre is alkalmazni kell, aki a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjének jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették.

(6) Az (1)-(2) bekezdés alapján bírság több jogsértés esetén halmozottan, illetve - a jogsértés jellegétől és a felelősség mértékétől függően - több személlyel, szervezettel szemben is kiszabható. A (3) bekezdés alapján bírságot a mulasztással érintett szociális szolgáltatók, intézmények, telephellyel rendelkező szociális szolgáltató, intézmény esetén a mulasztással érintett ellátást nyújtó székhely és a mulasztással érintett telephelyek száma szerint halmozottan is kiszabható, további halmazatban történő megállapításnak nincs helye.

(7) Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható.

(8) A bírság más jogkövetkezményekkel egyidejűleg is alkalmazható.

92/M. §596 (1) A 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírság legalacsonyabb összege 250 000 forint, legmagasabb összege 1 000 000 forint.

(2) A 92/L. § (3) bekezdése szerinti esetben a bírság legmagasabb összege 50 000 forint.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetben a bírság legmagasabb összege 200 000 forint.

(4) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.

V. Fejezet

Az intézményi jogviszony

I. cím

Általános szabályok

Az ellátás igénybevételének módja

93. §597 (1)598 A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.

(2)599 Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen kiskorú vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a kérelmet vagy indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő.

(3)600 Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhatóság előzetes jóváhagyása szükséges.

(4)601 A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással és nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása.

94. §602 (1)603 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését

a)604

b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,

c) a bírói ítélet,

d)605 az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhatóság határozata (a továbbiakban a)-d) pont alattiak együtt: beutaló határozat),

e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése

alapozza meg.

(2)606 Pszichiátriai betegek ellátását biztosító bentlakásos intézményi szolgáltatás bíróság általi kötelező elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a pszichiátriai beteg további fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és saját lakóhelyére nem bocsátható vissza, mivel önmaga ellátására nem képes, ellátására alkalmas családtagja nincs, illetve

b) a korábban szociális vagy egészségügyi ellátásban részesült személy esetében tartós bentlakásos intézményi elhelyezés indokolt.

(3)607 Amennyiben az intézményi elhelyezés soron kívüliséget igényel, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén soron kívüli elhelyezésről is dönthet.

94/A. §608 (1) Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről

a)609 a települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető,

b)610 a fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

c) a települési önkormányzat - ide nem értve a fővárosi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

d)611

e)612 az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető

dönt.

(2)613 Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik.

(3)614 Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.

(4) A tartós bentlakásos intézménybe történő beutaló határozat tartalmazza

a) az ellátást nyújtó intézmény megjelölését,

b) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű megjelölését),

c)615 idősotthon esetében a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét.

A beutaló határozat egy példányának megküldésével az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét is értesíteni kell.

94/B. §616 (1) Az állami fenntartású intézmény vezetője - a 20. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján - az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.

(2) Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá - több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről.

94/C. §617 (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt

a) állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője),

b)618 egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy

az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerint megállapodást kötni

a) népkonyhán történő étkeztetés,

b) családsegítés,

c) falu- és tanyagondnoki szolgáltatás,

d) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,

e) utcai szociális munka,

f) hajléktalanok nappali melegedője,

g) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,

h) ha az ellátás időtartama a 30 napot nem haladja meg, hajléktalanok átmeneti szállása

esetén.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

f)619 belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

g)620 az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

94/D. §621 Ha az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az ellátást igénylőt és törvényes képviselőjét írásban köteles erről értesíteni. Ebben az esetben az ellátást igénylő és törvényes képviselője a döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás vagy állami szerv dönt az ellátás iránti kérelemről. A döntés felülvizsgálata bíróságtól kérhető.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai622

94/E. §623 (1)624 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell.

(2)625 A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.

(3) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza

a) az intézmény működési költségének összesítését,

b)626 a 115/A. § (1) bekezdése szerinti, térítésmentesen biztosított szolgáltatások kivételével az intézményi térítési díj havi összegét,

c) az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel

a) az élethez, emberi méltósághoz,

b) a testi épséghez,

c) a testi-lelki egészséghez

való jogra.

(5) Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.

(6) Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat.

(7) Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és - szükség esetén - biztonságos elhelyezéséről. Az intézmény a házirendben szabályozhatja - figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak. Ezen kívül a vagyon- és értékmegőrzés nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy az intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani a megőrzésre. Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak bevitelében, erről az igénybevételhez kapcsolódó megállapodásban is rendelkezni kell.

(8) Ha az ellátást igénybe vevő vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez.

(9) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról.

(10) Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről, és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára.

(11) Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben.

(12) Amennyiben az intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire.

(13)627 Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

(14) Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai628

94/F. §629 (1) Az egyes szociális intézmények ellátását igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. Az intézmény vezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt - annak állapotát figyelembe véve -, illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, valamint annak eredményéről.

(2) A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen

a) az akadálymentes környezet biztosítására,

b) az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására,

c) a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy -javítás lehetőségeinek megteremtésére,

d) az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására,

e) társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.

94/G. §630 (1) Az Eütv. 188. § d) pontjában meghatározott betegeket ellátó valamennyi bentlakásos intézményben az Eütv. szerinti veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás tanúsítása esetén a pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett az Eütv. 192. §-át kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.

(2) Az Eütv. 192. §-a alkalmazása során az Eütv. szerinti kezelőorvos feladatait az intézmény orvosa látja el, valamint a korlátozó módszerek, eljárások (a továbbiakban együtt: korlátozó intézkedés) alkalmazását a külön jogszabályban meghatározott írásos formában kell dokumentálni. Az intézmény orvosának elérhetősége hiányában az intézményvezető által műszakonként kijelölt, a korlátozó intézkedés alkalmazására döntési joggal rendelkező ápoló jogosult az intézkedés elrendelésére, ebben az esetben az intézmény orvosát és az intézmény vezetőjét a korlátozó intézkedés alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni kell.

(3) Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. A korlátozásról az intézményvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátottjogi képviselőt.

(4) A korlátozó intézkedés alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe.

94/H. §631 (1) A hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményben elhelyezett személyek esetében különös figyelemmel kell lenni az emberi méltóság védelmére. Az intézmény vezetője a lehetőségek figyelembevételével köteles olyan feltételeket biztosítani, ahol a hajléktalan személyek alapvető tisztálkodási, pihenési feltételei nyugodt körülmények között adottak.

(2) A hajléktalan személy intézményi szolgáltatásának igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, mely korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatos.

(3) A hajléktalan személyeket ellátó intézmény vezetője az ellátott személyek részére köteles postacímet biztosítani, és a részükre szóló küldeményt átadni.

94/I. §632 A szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos intézményben különös figyelmet kell fordítani az ellátottak adatainak, személyiségi jogainak védelmére.

94/J. §633 A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi ezen feladatokat.

Az ellátottjogi képviselő634

94/K. §635 (1)636 Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire.

(2) Az ellátottjogi képviselő feladatai

a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról,

b) segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában,

c)637 segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,

d)638 a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét,

e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,

f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,

g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,

h)639 amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé,

i) a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.

(3)640 Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.

(5)641 A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja.

(6)642

(7) Az ellátottjogi képviselő munkaköre pályázat alapján tölthető be, külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel.643

(8) Az ellátottjogi képviselő jogosult

a) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni,

b)644 a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni,

c)645 a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni.

(9) Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.

(10)646 Nem lehet ellátottjogi képviselő, aki

a) büntetett előéletű, vagy

b) a tevékenységének ellátását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(11)647 Azt a tényt, hogy a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn,

a) az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére pályázatot benyújtó személy a pályázat benyújtásával egyidejűleg,

b) az ellátottjogi képviselő - tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt - az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetőjének írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az ellátottjogi képviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(12)648 Az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője az ellátottjogi képviselő tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellátottjogi képviselőt annak igazolására, hogy vele szemben a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. Ha az ellátottjogi képviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (10) bekezdés szerinti kizáró ok, az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ellátottjogi képviselő részére megtéríti.

(13)649 Az ellátottjogi képviselő megbízatását az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője megszünteti, ha

a) az ellátottjogi képviselő a (11) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak az ellátottjogi képviselő részére történő kézbesítése napján.

(14)650 A (11) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője

a) az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére benyújtott pályázat elbírálásáig,

b) az ellátottjogi képviselő megbízatása megszűnéséig

kezeli.

A szociális szolgáltatást végzők jogai651

94/L. §652 (1) A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.

(2) Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:

a) a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó,

b) a családgondozó,

c) a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó,

d) a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás,

e) az előgondozással megbízott személy,

f)653 az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs,

g)654 a falu- és a tanyagondnok,

h)655 a támogatott lakhatásban foglalkoztatott esetfelelős és kísérő támogatást biztosító munkatárs.

(3) A bentlakásos intézménynek rendelkeznie kell - a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében - az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással.

(4)656 A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára - ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket - legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(5)657 A szociális szolgáltatónál és szociális intézményben történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.

(6)658 A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

Tájékoztatási kötelezettség

95. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti.

(2)659 A bentlakásos intézményi ellátás esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés, illetőleg tájékoztatás tartalmazza

a) az igénybevétel megkezdésére fenntartott legalább nyolcnapos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén követendő eljárást;

b) az intézménybe való felvételre, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokra, személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat és más, jogszabályban meghatározott feltételeket.

(3)660 Ha a jogosult a bentlakásos intézménybe az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik be, és ennek okáról az intézmény vezetőjét nem értesíti, az intézmény vezetője megkeresi a jogosult lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt.

(4)661 A jegyző a (3) bekezdés szerinti megkeresésre tájékoztatást ad

a) a jogosult tartózkodási helyéről;

b) a beköltözés elmaradásának indokairól;

c) az intézményi ellátás igénybevételének várható időpontjáról.

(5)662 Ha a jegyző tájékoztatása szerint a jogosult az intézményi ellátást neki fel nem róható okból nem tudta megkezdeni, az intézményvezető az akadályoztatásra okot adó körülmény megszűnését követő 30 napon belül lehetőség szerint gondoskodik az érintett elhelyezéséről. Egyéb esetben kezdeményezi a beutalás megszüntetését.

96. § (1) Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára

a) az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről;

b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról;

c)663 a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről;

d) panaszjoguk gyakorlásának módjáról;

e) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;

f) az intézmény házirendjéről;

g) a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről;

h)664 a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.

(2)665

(3)666 A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles

a) nyilatkozni az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról;

b) adatokat szolgáltatni az intézményben e törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz;

c)667 nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója természetes személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

96/A. §668

A jogosultak érdekvédelme

97. §669 Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen.

98. §670

99. § (1)671 A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (a továbbiakban: érdekképviseleti fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait.

(2)672 Az érdek-képviseleti fórum a tartós bentlakásos intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Az érdek-képviseleti fórum megalakítását a székhelyen, illetve telephelyenként kell biztosítani.

(3)673 Az érdek-képviseleti fórum tagjai

a) választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül

aa) kettőszáz férőhelyig kettő fő,

ab) kettőszáz férőhely felett négy fő;

b) választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő;

c) választás alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő;

d) kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében egy fő.

(4)674 Az érdek-képviseleti fórum

a) előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat,

b) megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,

c) tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban,

d)675 intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

(5)676 Az érdekképviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

99/A. §677 A nappali ellátást nyújtó és a bentlakásos intézményekben az ellátottak érdekeik közösségben történő képviseletére és közösségi életük megszervezésére - választott képviselőikből - ellátotti önkormányzatot hozhatnak létre, amely ellátja az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve házirendjében meghatározott feladatokat. Az ellátotti önkormányzat megalakítása az érdek-képviseleti fórum működését és a 99. § (4) bekezdésében meghatározott feladatait nem érinti.

Az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatása678

99/B. §679 (1) Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható (a továbbiakban együtt: szociális foglalkoztatás).

(2)680 A szociális foglalkoztatásban foglalkoztatóként az a személy, illetve szervezet vehet részt, aki erre a szociális hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik (a továbbiakban: szociális foglalkoztatási engedély). A szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit, engedélyezésének és szakmai ellenőrzésének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3)681 A szociális foglalkoztatás feltétele az ellátott rehabilitációs alkalmassági vizsgálatának elvégzése.

(4)682 Az ellátott foglalkoztatásáról - a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredménye alapján - a szociális intézmény vezetője dönt. Az intézményvezető a döntésről írásban értesíti az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét, valamint - amennyiben az ellátott munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll - az ellátottat foglalkoztató személyt, illetve szervezetet. Ha az ellátott, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, amely 15 napon belül dönt az ellátott foglalkoztatásáról.683

(5) Az ellátottat foglalkoztató személy, illetve szervezet a szociális intézmény vezetője, illetve a fenntartó döntésének beérkezését követő 15 napon belül - szükség esetén - ajánlatot tesz a foglalkoztatásra irányuló jogviszony módosítására az ellátott, illetve törvényes képviselője részére. Ha az ajánlattételt követő 15 napon belül az ellátott, illetve törvényes képviselője nem nyilatkozik, vagy az ajánlatot nem fogadja el, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnik.684

(6) A foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony (5) bekezdés szerinti módosításáról, illetve megszűnéséről - a módosítást, megszűnést követő 3 napon belül, módosítás esetén a szerződés másolatának egyidejű megküldésével - írásban tájékoztatja a szociális intézményt.

99/C. §685 (1)686 A szociális hatóság - a szociális foglalkoztatással kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében - nyilvántartást vezet az illetékességi területén lévő szociális intézményben biztosított szociális foglalkoztatásról. A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét, telephelyét, a szociális foglalkoztatási engedély másolatát;

b)687 a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakó-, illetve tartózkodási helyét, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szociális szakértői szerv szakértői véleményét, valamint a foglalkoztatásra irányuló megállapodásnak, illetve munkaszerződésnek a másolatát.

(2)688 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban foglalt adatokat, dokumentumokat a szociális intézmény szolgáltatja. A szociális intézmény az adatokban történt változást 15 napon belül jelzi a szociális hatóságnak.689

(3)690 A szociális hatóság ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően történik-e a foglalkoztatás.

(4) A szociális intézmény a szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatott után támogatást igényelhet (a továbbiakban: szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani. A szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(5)691

(6) A szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy után a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása előirányzatból külön jogszabály szerinti költségvetési támogatás (dotáció) nem igényelhető.

(7)692 A szociális hatóság a szociális foglalkoztatásról vezetett nyilvántartásból az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, továbbá a b) pontban meghatározott adatokból a foglalkoztatottak létszámára vonatkozóan adatot szolgáltat.

99/D. §693 (1) A munka-rehabilitáció célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.

(2)694 A munka-rehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik. A munka-rehabilitációban történő részvételről az ellátott, illetve - amennyiben az ellátott jognyilatkozata a Ptk. 2:22. § (1) bekezdése alapján semmisnek minősülne - törvényes képviselője írásban, a (3)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapodást köt a szociális intézmény vezetőjével. Ez utóbbi esetben a megállapodást az ellátott aláírhatja. A megállapodás tartalmazza

a) a munka-rehabilitáció keretében végzett tevékenység részletes leírását,

b) a munka-rehabilitáció időbeosztását,

c) a munka-rehabilitációs díj havi összegét,

d) szándéknyilatkozatot arra nézve, hogy az ellátott testi és szellemi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a munka-rehabilitációban.

(3) A munka-rehabilitációs tevékenység megválasztásánál a szociális intézmény vezetője figyelembe veszi az ellátott testi és szellemi képességeit, és speciális szükségleteinek megfelelően biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.

(4)695 A munka-rehabilitáció időbeosztását az ellátott állapotának, képességeinek figyelembevételével egyénileg kell meghatározni az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben úgy, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 és a heti 20 órát.

(5) Munka-rehabilitáció esetén a szociális intézmény vezetője az ellátottat munka-rehabilitációs díjban részesíti. A munka-rehabilitációs díj havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál.

(6) A szociális intézmény vezetője a munka-rehabilitációra vonatkozó megállapodás módosítását, illetve - különösen indokolt esetben - megszüntetését kezdeményezi, ha az ellátott a foglalkoztatás során

a) saját, illetve más személy testi épségét, egészségét veszélyezteti,

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely mellett biztonságos foglalkoztatása nem tartható fenn.

(7)696

99/E. §697 (1) A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.

(2)698 A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás

a) az ellátott, és

b) az intézmény vagy az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötött szervezet

által, legfeljebb egy évre kötött munkaszerződés alapján, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti határozott idejű munkaviszony keretében folytatható. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra irányuló jogviszony is megszűnik.

(2a)699 A (2) bekezdés alapján létesített munkaviszony - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően - a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás időtartamára a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghosszabbítható.

(3) Az intézmény és az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötő szervezet közötti szerződésre a 122/B. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(4) A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében

a) a 16. életévét betöltött személy foglalkoztatható,

b) a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát,

c) munkaidőkeret nem alkalmazható,

d) ha a munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani,

e) a munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli és többműszakos munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre nem vehető igénybe,

f) a kiküldetésre, kirendelésre, munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

Az intézményi jogviszony megszűnése

100. §700 Az intézményi jogviszony megszűnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható,

d)701 a 94/C. § szerinti megállapodás felmondásával.

101. §702 (1) A 94/C. § szerinti megállapodást

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,

b) állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője) a (2) bekezdés szerinti esetekben,

c) egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy

ca) alapszolgáltatás esetén bármikor,

cb) bentlakásos intézményi ellátás esetén a (2) bekezdés szerinti esetekben

írásban mondhatja fel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja és c) pont cb) alpontja szerinti felmondásnak akkor van helye, ha

a) az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

b) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

c) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének - a 102. § szerint - nem tesz eleget.

(3) A felmondási idő, ha a 94/C. § szerinti megállapodás másként nem rendelkezik

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(5) Bíróságtól kérhető

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó vitatja,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja,

c) a (4) bekezdés szerinti fenntartói döntés jogellenességének megállapítása, ha azt a (4) bekezdés szerinti személyek valamelyike vitatja.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

(7) A (4)-(6) bekezdésben foglaltakról az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti felmondásban tájékoztatást kell adni.

(8) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv szünteti meg, kivéve, ha beutaló határozatot olyan önkormányzat hozta, amely már nem fenntartója az intézménynek.

102. §703 (1) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha

a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és

b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(2) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot - ideértve a 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is - a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg.

(3) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(4) Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról.

(5) A 101. § (2) bekezdés c) pontja és ez a § nem alkalmazható, ha a 119. § (2) bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán.

103. § Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét

a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről;

b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;

c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.704

104. §705 Ha a jogosult kiskorú vagy cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a 95-100. §-ban szabályozott, jogi következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni.

II. cím

Egyes intézményekre vonatkozó külön szabályok

A bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó külön szabályok

105. § (1)706

(2) A jogosult kérelmére, legfeljebb hat hónapi időtartamig ideiglenesen is beutalható. Ideiglenes beutalás esetén a jogosultnak a fennálló lakásbérleti jogviszonya nem szüntethető meg.

(3)-(4)707

106. § A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját

a) a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról;

b) az egészségügyi intézménybe való beutalásáról;

c) az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről;

d) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről;

e) a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről.

107. §708

108. §709 (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozott időre szól, annak lejárta előtt az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelőorvosának szakvéleményét is ki kell kérni.

(2)710 A 3. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti személy bentlakásos szociális intézményben határozott időre, tartózkodási joga fennállásának időtartamára helyezhető el.

(3)711 Ha az intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést megszünteti és erről a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti.

(4)712 Ha az intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át.

(5)713 Ha az intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése keletkezteti és a jogosult, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2)-(4) bekezdésben meghatározott intézkedésével nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

109. §714 (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti.

(2) Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult

a) egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre,

b) az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható,

c) a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdek-képviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja.

(3) Ha az intézményi jogviszonyt

a)715 beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről a beutaló szerv határozattal dönt,

b) az intézményvezető intézkedése keletkezteti, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges.

(4)716 A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. Ha az áthelyezés idősek otthonába történik, a 68/A. § szabályait is alkalmazni kell.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni.

110. §717

111. §718

A rehabilitációs intézményekre és a rehabilitációs célú lakóotthonokra vonatkozó külön szabályok719

112. §720 (1) Rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátás időtartama - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a három évet. Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs részlegére a rehabilitációs intézményre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ellátás (1) bekezdés szerinti időtartama egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbítható, ha

a) a rehabilitációs programban meghatározott eredményeket nem sikerült elérni, de az ellátással az eredményes rehabilitáció megvalósítható, vagy

b) az ellátott önálló életvitelének kialakítása további segítséget igényel, amely azonban utógondozói szolgáltatás keretében nem valósítható meg.

(3) A rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátott határozatlan időre is elhelyezhető, ha a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredménye szerint az ellátott az önálló életvitel kialakítására várhatóan csak részben lesz képes.

(4) A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs célú lakóotthonban minden esetben biztosítani kell

a) a lakhatást,

b) a textíliával való ellátást, és

c) a mentális gondozást.

(5)721 A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs célú lakóotthonban határozott időre elhelyezett ellátottak részére - külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján - előtakarékossági rendszer működtethető.

(6)722 A (4)-(5) bekezdés szerinti szolgáltatásokon túl az ellátottnak nyújtott további szolgáltatásokkal kapcsolatos körülményeket, így különösen

a) az önálló, részben önálló életvitelhez szükséges feltételek biztosítását, a szükséges étkeztetést,

b) az ellátott rehabilitációjához szükséges fejlesztő felkészítést, képzést, foglalkoztatást vagy a foglalkoztatáshoz történő hozzájutás módját,

c) a szükséges egészségügyi ellátást vagy az egészségügyi ellátáshoz történő hozzájutás módját,

d) a szükséges utógondozást

az ellátottal kötött, a 94/C. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredményének figyelembevételével kell meghatározni.

(7) Az utógondozás a rehabilitációs intézmény és a rehabilitációs célú lakóotthon által a társadalmi életben való részvétel, a munkavállalás és az önálló életvitel elősegítése érdekében nyújtott szolgáltatás. Az utógondozás időtartama nem haladhatja meg a két évet.

113. §723 (1)724 A rehabilitációs intézménybe, illetve rehabilitációs célú lakóotthonba történő bekerülés feltétele a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzése. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szociális szakértői szerv megállapítása alapján azok az ellátást igénylők, akik a vizsgálat időpontjában nem felelnek meg a rehabilitációs intézménybe, illetve rehabilitációs célú lakóotthonba történő elhelyezés feltételeinek, de a rehabilitációra alkalmassá tehetők, ideiglenes jelleggel legfeljebb egyéves időtartamra elhelyezhetők az intézményben, illetve lakóotthonban.

(2)725 Az egyéves időtartam eltelte után a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szociális szakértői szerv megállapítja, hogy az elhelyezést igénylő alkalmas-e a rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs célú lakóotthonban történő elhelyezésre. Amennyiben a rehabilitációs tevékenység nem lehet eredményes, abban az esetben az ellátott más típusú intézménybe történő áthelyezését kell kezdeményezni a fenntartónál, aki köteles az ellátást igénybe vevőt más intézménytípusban elhelyezni.

(3)726 Az (1)-(2) bekezdés rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a szenvedélybeteg, továbbá a hajléktalan személy esetén.

Az ellátottak felülvizsgálata727

113/A. §728 A külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt

a) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban elhelyezett, BNO 10 kódkönyv F diagnóziskóddal rendelkező ellátottak,

b) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban ellátott fogyatékos személyek,

c) a rehabilitációs intézményben, rehabilitációs célú lakóotthonban ellátottak,

d) a szociális foglalkoztatásban részt vevő ellátottak,

e)729

113/B-113/G. §730

III. cím

Térítési díj

114. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2)731 A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c)732 a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3)733 A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b)734

és bentlakásos ellátás esetében a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

115. § (1)735 Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.

(2)736 A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(3)737 A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

(4)738 Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri,

a) állami fenntartó esetén a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ezt követően a fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető,

b)739 egyházi és nem állami fenntartó esetén a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását.

(5)740 A fenntartó döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.

(6)741 A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme742

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(7)743 A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik. Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően - jövedelem és vagyon hiányában - térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.

(8)744 A személyi térítési díj felülvizsgálata során a (4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(9)-(10)745

115/A. § (1)746 Térítésmentesen kell biztosítani

a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást,

b)747 a népkonyhán történő étkeztetést,

c) a családsegítést,

d) a közösségi ellátásokat,

e) az utcai szociális munkát,

f) hajléktalan személyek részére a nappali ellátást,

g) az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást,

h)748 a 84. § (3) bekezdésében meghatározott ellátást.

(2)749 Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetén intézményi térítési díjat nem kell megállapítani.

116. § (1)750 A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b)751

c)752 kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet

kell figyelembe venni.

(2)753 Az 59/A. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

(3)754 A személyi térítési díj - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem755

a)756 30%-át étkeztetés,

b)757 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

esetében.

(4)758

(5)-(6)759

117. §760 (1) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

a) 15%-át a nappali ellátást,

b) 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést,

c) 60%-át az átmeneti elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(2) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

a) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést,

b) 80%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(2a)761 Támogatott lakhatás esetén

a) a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át,

b)762 a térítési díjra - a (2b) bekezdés szerinti kivétellel - a tartós bentlakásos intézmények térítési díjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2b)763 A 117/C. § szabályait nem lehet alkalmazni arra az igénybevevőre, aki fogyatékos személyek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthonában rendelkezik intézményi jogviszonnyal a támogatott lakhatás igénybevételét megelőzően.

(3) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

(4) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

(5) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

(6) E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

(7) E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

117/A. §764 (1)765 A bentlakásos intézményekben - kivéve a hajléktalan személyek átmeneti szállását és az éjjeli menedékhelyet - a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.

(2)766 A bentlakásos intézményben az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább az (1) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon.

(3)767 Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli.

117/B. §768 (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

(2)769 Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (3) bekezdésében, a 117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

117/C. §770 (1) Tartós bentlakásos intézmény esetén - a rehabilitációs intézmény, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni. Egyházi és nem állami fenntartó esetén ezek aránya az intézmény férőhely számának 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A belépési hozzájárulás legmagasabb összege nyolcmillió forint. A belépési hozzájárulás összege évente egyszer változtatható meg.

(3) A belépési hozzájárulást az ellátást igénylő vagy a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy fizeti meg.

(4) Ellátási kötelezettség fennállása esetén az ellátás nem tagadható meg a belépési hozzájárulás megfizetésére nem képes igénylőtől.

(5) Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve - ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta - e személynek vagy örökösének.

(6) A belépési hozzájárulást a fenntartó a szociális intézményei működtetésére, fejlesztésére fordítja.

118. §771 Amennyiben az intézményi elhelyezést a gyámhatóság határozata alapozza meg, a kiskorú ellátott után térítési díj fizetésének kötelezettsége nem írható elő. A gyámhatóság határozatában megállapított gondozási díjat - a külön jogszabályban meghatározott feltételek és eljárás alapján - a szociális intézmény részére kell átutalni.

119. §772 (1)773 A személyi térítési díjat

a) a kiskorú és a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő;

b)774 a gondnokság alatt nem álló, magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlékra vagy a családi pótlék felvételére jogosult;

c) az a)-b) pontban nem szabályozott esetekben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy

fizeti meg az intézménynek.

(2)775 Ha a személyi térítési díjat az (1) bekezdés szerint nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.

(3)776 A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell.

119/A. §777 (1)778 Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem kérhető.

(2) A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve az (1) bekezdésben megjelölt személy az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni.

119/B. §779 (1) Az étkeztetést, illetve a házi segítségnyújtást nem ellátási kötelezettség alapján végző szolgáltató, intézmény fenntartója az ellátásra kötelezett települési önkormányzattól követelheti az ellátott intézményi térítési díja és személyi térítési díja különbözetének, de legfeljebb az étkeztetés, illetve a házi segítségnyújtás után egy ellátottra járó éves központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás időarányos részének megfizetését, ha780

a) a települési önkormányzat ellátási kötelezettségét teljesítő szolgáltató, intézmény vezetője, az ellátási szerződéssel működtetett szolgáltató, intézmény fenntartója, az ellátásra kötelezett települési önkormányzat vagy a bíróság az ellátott étkeztetésre, illetve házi segítségnyújtásra való jogosultságát megállapította, és

b) az ellátásra kötelezett települési önkormányzat az étkeztetést, illetve a házi segítségnyújtást az ellátott részére nem biztosítja.

(2) Az ellátásra kötelezett települési önkormányzat mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége alól, ha az általa biztosított étkeztetést, illetve házi segítségnyújtást az ellátott nem veszi igénybe.

(3) A fenntartónak az (1) bekezdés szerinti követelés érvényesítéséhez írásban kell felhívnia a települési önkormányzatot az ellátási kötelezettség teljesítésére.

(4) Ha az ellátásra kötelezett települési önkormányzat a felhívás kézhezvételét követő tizenöt napon belül az ellátott részére az étkeztetést, illetve a házi segítségnyújtást nem biztosítja, a fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy kötelezze a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján meghatározott összeg megfizetésére. A fenntartó a különbözet megfizetését legfeljebb a felhívás kézhezvételét követő naptól kezdődő időre követelheti.

(5) Az ellátásra kötelezett települési önkormányzat (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettsége megszűnik

a) a (2) bekezdés szerinti esetben, vagy

b) ha az ellátásra kötelezett települési önkormányzat vagy a bíróság megállapítja, hogy az ellátottnak az étkeztetésre, illetve a házi segítségnyújtásra való jogosultsága megszűnt.

IV. cím781

Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében782

119/C. §783 (1) Az intézmény (szolgáltató) vezetője az intézményi ellátás (szolgáltatás) nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő

a) havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,

b) havi jövedelmét és jelentős pénzvagyonát rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon esetén,

c) havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén.

(2) Az intézmény (szolgáltató) vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátott

a) havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,

b) havi jövedelmét és pénzvagyonát tartós bentlakásos intézmény esetén,

c) havi jövedelmét és ingatlanvagyonát a 117. § (5) bekezdése szerinti esetben.

119/D. §784

VI. Fejezet

Szerződéses szociális ellátások

120. §785 A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, egyházi fenntartóval vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.

121. § (1) Az ellátási szerződést írásban kell megkötni.

(2) Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell

a)786 az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát;

b) a szociális ellátás formáját, az ellátásban részesítendők körét, számát;

c)787 az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nyilatkozatát a szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történő betartatására;

d)788 a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait;

e)789 szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötést;

f) a szerződés felmondásának hónapokban meghatározott idejét;

g)790 az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettséget, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férőhellyel az intézményben;

h)791 a panaszok érvényesítésének rendjét, az önkormányzat tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodást;

i)792 az önkormányzat, illetve a társulás részére történő beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli;

j)793 a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását;

k)794 az ellátási szerződés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatáshoz való hozzájárulás összegét;

l)795 a hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket;

m)796 a hozzájárulással történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket.

(3)797

122. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át.

Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által798

122/A. §799 (1)800 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója vagy az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője az intézmény által biztosítandó egyes szolgáltatásokat intézményen kívüli szervezet igénybevételével - legfeljebb ötéves időtartamra kötött szerződés alapján - elvégeztetheti.

(2) Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen

a) mosatás,

b) takarítás,

c) étkeztetés,

d) könyvelés,

e) karbantartási feladatok elvégzése,

f)801 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a jelzőrendszer működtetése.

122/B. §802 (1)803 A szerződéses szolgáltatások alapján kötött szerződés tartalmazza

a)804 a szolgáltató nevét, székhelyét és adószámát,

b) szükség esetén az adott tevékenység végzésére jogosító hatósági engedélyt vagy a szakképzettséget igazoló irat adatait;

c) a szolgáltatás formáját, a szolgáltatással érintett intézmény(ek) körét, valamint a szolgáltatást biztosító nyilatkozatát arra nézve, hogy a szolgáltatásra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai követelményeket ismeri;

d) a szolgáltatást nyújtó részéről az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ellátottak adatainak vonatkozásában az adatvédelmi jogszabályi rendelkezéseket betartja és betartatja;

e) a szolgáltatásért járó díj mértékére, fizetésére vonatkozó szabályokat;

f) az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat;

g) szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására vonatkozó feltételeket, illetve a kártérítés mértékére vonatkozó megállapodást;

h) a szerződés felmondásának szabályait, a felmondás határidejét, figyelemmel a szolgáltatás folyamatos biztosításának kötelezettségére;

i) a szolgáltatás alvállalkozásba adásának tilalmát kimondó rendelkezést;

j) a szolgáltatással kapcsolatosan az intézmény tájékoztatásának formáját, módját, körét, az intézmény vezetőjének jogosítványait a szolgáltatás biztosításával kapcsolatos vitás kérdések rendezését;

k) a vitás kérdések rendezésének eljárási szabályait;

l) a szolgáltatást biztosító szervezet nyilatkozatát arról, hogy lejárt köztartozása nincs, valamint nyilatkozatot a számlaszámáról, illetve a megállapodás megkötéséhez szükséges egyéb adatokról.

(2)805 Amennyiben a fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője megállapítása szerint a szolgáltató nem megfelelő színvonalon végzi a tevékenységét, felszólítja a szolgáltatót a szerződés szerinti teljesítésre, majd kezdeményezi a szerződés felmondását.

122/C. §806 (1)807 Szerződéses szolgáltatások esetén az állami fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője pályázatot ír ki a lebonyolításra. A pályázat szövegét a helyben szokásos módon, valamint egy országos napilapban közzé kell tenni.

(2) A pályázatot elbíráló bizottság tagjai

a) a fenntartó pénzügyi, illetve szakmai képviselője,

b) az érintett szociális intézmény vezetője - amennyiben több intézményt érint a szerződés, abban az esetben a fenntartó által kijelölt intézményvezető,

c) az intézmény gazdasági vezetője - több intézmény esetén a fenntartó által kijelölt gazdasági vezető, amely személy azonban nem lehet ugyanazon intézmény alkalmazottja, mint az intézményvezetők közül kijelölt személy.

(3)808 A pályázatok eredményéről, a bizottság döntéséről a fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője értesíti a pályázókat.

(4) A megállapodást írásba kell foglalni. A szolgáltatást biztosító szervezet és az intézményvezető évente egyszer köteles beszámolni a képviselő-testületnek a feladat ellátásáról, a szolgáltatás költségeiről, az esetleges panaszokról.

VII. Fejezet

A szociális ellátások finanszírozásának egyes szabályai

123. § (1)809 A központi költségvetés terhére kell biztosítani az alanyi és a normatív jogcímen megállapított jogosultság alapján kiállított közgyógyellátási igazolvány után fizetendő térítésnek a fedezetét.

(2)810

124. § (1)811 Az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj teljes összegét a központi költségvetés biztosítja.

(2)812

(3)813

(4)814

(5)815

(6)816

125. §817 A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a közcélú foglalkoztatás költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok, illetve társulásaik által fenntartott szociális szolgáltatók és intézmények működési költségeihez az állam - a központi költségvetési törvényben foglaltak szerint -818

a)819 központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással;

b) kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással;

c)820

d)821

e)822

járul hozzá.

126. §823 Az állandó lakosok után járó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás tartalmazza a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást.

127. §824 (1)825 A szociális szolgáltatások után járó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatások tartalmazzák az egyes szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást.

(2)826 Az egyházi fenntartónak és a nem állami fenntartónak az általa fenntartott szociális intézmény működéséhez biztosított központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás - kivéve a kiegészítő támogatást - teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(3)827 A 92/K. § (5)-(6) bekezdése szerinti férőhelyszámon, illetve házi segítségnyújtás esetén meghatározott ellátotti létszámon felül ellátott személyek után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem igényelhető és nem számolható el.

127/A. §828 (1) Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.

(2) Ha helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt éven keresztül fizetendő összegét folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében a központi költségvetésnek megtéríteni, feltéve, hogy

a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltató, intézmény ellátottainak legalább ötven százaléka azonos, továbbá

b) nappali és bentlakásos intézményi ellátás esetén a megszűnt és a létrehozott intézmény - részben vagy egészben - ugyanabban az ingatlanban működik.

(3)829 A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartónak a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatai között nem szereplő szociális szolgáltatás - ide nem értve azt az esetet, ha az új szociális szolgáltatást a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre - és férőhelyszám, illetve ellátható személyek száma.

(4)830 Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő, és a finanszírozási rendszerbe az 58/A. § alapján befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltaknak megfelelő új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni, függetlenül attól, hogy az átadó fenntartó azt igénybe vette-e. Az átalányösszeg a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás, az 58/A. § alapján befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgálatszámra, ellátotti számra, férőhelyszámra - törtéves működés esetén egész évre - számított összegének, és az egyházi kiegészítő támogatás akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető.

(5) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.

(6)831 Bentlakásos intézményi ellátás esetén nem kell az egyházi kiegészítő támogatást megtéríteni, ha az alól a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a megtérítésre köteles fenntartót mentesíti. A mentesítésre a megtérítésre köteles fenntartó vagy az új fenntartó kérelmére akkor kerülhet sor, ha a kérelemmel érintett intézményekben, illetve székhelyen és telephelyeken összesen legalább ezer betöltött férőhely van, és a mentesítést az ellátottak folyamatos ellátása különösen indokolja. Ha az új fenntartó több megtérítésre köteles fenntartótól vesz át intézményt, illetve több megtérítésre köteles fenntartó intézményét alapítja újra, az ezer betöltött férőhelyet megtérítésre köteles fenntartónként kell vizsgálni.

128. §832 (1) Kötött felhasználású állami támogatásként a helyi önkormányzatok

a) címzett és céltámogatást a külön törvényben foglaltak szerint,

b) központosított előirányzatot,

c) szociális szakmai programokhoz nyújtott támogatást

kaphatnak.

(2)833 Az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó szociális szakmai programokhoz támogatást kaphat.

129. §834 Fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményeinek címzett támogatással történő beruházása esetén kizárólag az ötven főnél nagyobb férőhelyszámú intézmény kiváltása támogatható.

130. §835

131. §836 A szociális szakmai programok meghirdetésével kell elősegíteni a fenntartó számára a szociális intézmények olyan mértékű fejlesztésének támogatását, hogy az érintett önkormányzatok eleget tudjanak tenni az e törvényben előírt kötelezettségüknek.

131/A. §837 A támogató szolgáltatások, a közösségi ellátások és 2012. január 1-jétől az utcai szociális munka működtetését az állam - a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni.

131/B. §838 Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális szolgáltatások fenntartásának költségeit az állam feladatfinanszírozás útján biztosítja.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

132. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa

a)839 a pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályait;840

b)841 a közgyógyellátásra való jogosultság, valamint az igazolványok kiadásának, visszavonásának, az igazolvány alapján járó kedvezmények igénybevételének részletes szabályait, valamint az igazolvány tartalmát;842

c)843 a Szociálpolitikai Tanács összetételére, megalakítására és működésére vonatkozó részletes szabályokat;844

d)845 a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályait;846

e) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjak megállapításának részletes szabályait;847

f)848 a szolgáltatói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a szociális szolgáltatók és szociális intézmények ágazati azonosítójára és annak használatára vonatkozó szabályokat, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások részletes szabályait, a szociális szolgáltatók és szociális intézmények ellenőrzésének részletes szabályait, a jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, a 92/K. § (8)-(10) bekezdése szerinti közzététel részletes szabályait, a bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, valamint a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv vagy szervek és a működést engedélyező szerv vagy szervek kijelölését;849

g)850 az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók által igénybe vehető központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait;851

i)852 a foglalkoztatási támogatás igénylésével, elszámolásával kapcsolatos szabályokat;

j)853 az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos jelentési rendszerbe és a 20/C. § szerinti nyilvántartásba történő adatközlés módjára és idejére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy szervek kijelölését;

k)854 a 3. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozó ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat;

l)855 a rehabilitációs intézményekben elhelyezettek utógondozási feladatainak részletes szabályait;

m)856 a szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait;857

n)858 a szociális hatóság és a szociális szakértői szerv kijelölését;859

o)860

p)861 a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások és az utcai szociális munka finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;

q)862 a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokat;863

r)864 a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatára, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra, a fogyatékos személyek alapvizsgálatára, valamint a komplex szükségletfelmérésre vonatkozó szabályokat;

s)865 a bírság megállapításának és megfizetésének részletes eljárási szabályait;866

t)867

u)868 az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésének részletes szabályait;869

v)870 a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből eredő kár esetén közcélú munkavégzés keretében ellátható helyreállítási feladatok körét, az e feladatokra fordítható költségvetési forrás összegét, valamint e forrás igénybevételének eljárásrendjét;871

w)872 az új szolgáltatóknak, intézményeknek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadására vonatkozó részletes szabályokat;873

x)874 az állam fenntartói feladatait ellátó szerv kijelölését, jogállását, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait;

y)875 a 32/D. § (1) bekezdése és 37/C. § (1) bekezdése szerinti fővárosi kerületi hivatal kijelölését;

z)876 a 18/B. § szerinti országos nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásba való adatrögzítésnek és a nyilvántartásból történő adattörlésnek a részletes szabályait, valamint a nyilvántartást vezető szerv kijelölését.877

(2) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza878

a)879 az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel, valamint a szakértők tevékenységével összefüggő részletes szabályokat;880

b)881 a szociális szolgáltatások működési feltételére vonatkozó szabályait;882

c)883 a szociális szolgáltatások szakmai feladataira vonatkozó szabályait;884

d)885 a külföldi alap-, közép- és felsőfokú szakképzés, valamint szakirányú szakképzés során szerzett szakképzettség megszerzését tanúsító oklevelek elismerésére, valamint az eljáró hatóságra, annak feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat;886

e)887 a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat;888

f)889 a szociális alapvizsgára, szakvizsgára, valamint a szociális szolgáltatásokat nyújtó személyek továbbképzésére vonatkozó szabályokat, ide nem értve a szakirányú továbbképzési szakokon folyó továbbképzést;

g)890 a módszertani feladatokat ellátó szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat;891

h)892 a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó szabályokat;893

k)894 az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzésére és vizsgakövetelményeire vonatkozó szabályokat;895

l)896 a szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit;897

m)898 a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályait;899

n)900 az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a szociálisan rászorult személyek földgáz- és távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásának, valamint egyéb fűtési támogatásának szabályait;

o)901 az Egyházi Fenntartók Tanácsának összetételére, megalakítására és működésére vonatkozó részletes szabályokat.

(2a)902 Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a szakmai program véleményezéséért a módszertani feladatokat ellátó szervnek fizetendő szakértői díj mértékét.

(3)903 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza

a) a szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítmények kiválasztásának szabályait,904

b)905

(3a)906 Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy annak a személynek, aki olyan hozzátartozójának a gondozását, ápolását végzi, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a kiemelt ápolási díjra való jogosultságát megalapozó betegségek és fogyatékosságok körét és súlyossági fokát az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.907

(4)908 Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza

a)909

b)-c)910

d) az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait,

e)-f)911

g)912 a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.

133. § (1) E törvény - a 24. § (2) bekezdése, a 33-37. §-a, a 127. §-a, a 129-130. §-a, valamint a 135. §-a kivételével - a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A törvény 33-37. §-a, 130. §-a és 135. §-a a kihirdetés napját követő hónap első napján, a 24. § (2) bekezdése 1993. május 1. napján, a 127. és a 129. § 1994. január 1-jén lép hatályba.

134. §913 (1) A 2015. március 1-jén a jegyzőnél aktív korúak ellátásával összefüggésben folyamatban lévő ügyekben a járási hivatal jár el. A folyamatban lévő ügyek iratait a jegyző darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig az illetékes járási hivatal számára.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a járási hivatal jár el a 2015. február 28-áig meg nem szűnt vagy jogerős határozattal meg nem szüntetett aktív korúak ellátásával összefüggő ügyekben. Ezen ügyek ügyiratait a jegyző darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig az illetékes járási hivatal számára. Az átvételről a járási hivatal 60 napon belül értesíti az ügyfelet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellátással összefüggésben a jegyző által kezelt adatok és működtetett adatbázisok kezelésére, illetve működtetésére 2015. március 1-jétől az illetékes járási hivatal jogosult. Az adatok és adatbázisok átadásáig az adatokat a jegyző a járási hivatal feladatellátásának biztosítása céljából tartja nyilván.

134/A. §914 (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2015. március 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a települési támogatás tekintetében alkalmazni kell a 2015. április 1-jét megelőzően indult ügyben megállapított jogosultság esetén is, azzal, hogy a 18/B. § szerinti nyilvántartásba az azon ellátásokra vonatkozó adatokat kell utólag, 2015. május 1-je és július 31-e között rögzíteni, amelyek esetében a rájuk való jogosultság megállapított időtartama legalább 2015. szeptember 30-áig tart.

(3) A 2014. december 31-én hatályos 41. § (2) bekezdésének a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel történő módosításából eredő, az ápolási díjjal összefüggésben eljáró hatóság illetékességét érintő rendelkezéseket az ápolási díj megállapítására 2014. december 31-ét követően indult ügyekben, továbbá az ápolási díjra való jogosultságnak, vagy az ápolási díj összegének a 2014. december 31-ét követő legközelebbi felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(4) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 42. § (4) bekezdését azon ápolási díjban részesülő személyre kell alkalmazni, aki 2014. december 31-ét követően szerez a 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ellátásra való jogosultságot.

(5) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 44. § (2) bekezdését

a) az ápolási díj megállapítása iránt 2015. január 1-jét megelőzően benyújtott, de 2014. december 31-éig el nem bírált kérelem alapján indult ügyekben is alkalmazni kell,

b) a 2015. január 1-jét megelőzően megállapított ellátás esetében az ápolási díj 2015. december 31-ét követő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(6) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 50. § (1) bekezdés g) pontját a 2014. december 31-ét követően indult, illetve a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.

134/B. §915 (1) Az aktív korúak ellátásának megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyben e törvény 2015. március 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) 2015. február 28-áig e törvény 2015. március 1-jén hatályos rendelkezései szerint felül kell vizsgálni azon személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, akinek a részére 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal rendszeres szociális segélyre való jogosultság került megállapításra.

(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként az aktív korúak ellátására vonatkozó, 2015. március 1-jén hatályos rendelkezések szerinti ellátást - ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - 2015. március 1-jétől kell megállapítani, akként, hogy az e törvény 2015. február 28-án hatályos 37. § (1) bekezdés a) pontja és c) pontja szerinti személy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, míg a 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy - feltéve, hogy a felülvizsgálat során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést nyilatkozatban vállalja - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(4) Ha a felülvizsgálattal érintett, e törvény 2015. február 28-án hatályos 37. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy a felülvizsgálat során arról nyilatkozik, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést vállalja, számára 2015. március 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani.

(5) 2015. február 28-ával meg kell szüntetni azon, a (4) bekezdés szerinti személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek részére előírt együttműködési kötelezettség teljesítését nem vállalja.

134/C. §916 (1) A 2015. január 1-jén lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt folyamatban lévő, valamint a 2014. december 31-ét követően lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelem alapján indult ügyekben a lakásfenntartási támogatást - a 38. § (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően - legfeljebb a 2015. február 28-áig terjedő időtartamra kell megállapítani.

(2) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, valamint az (1) bekezdés alapján megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatást - annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.

134/D. §917 A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 125. § c) pontja szerinti támogatást a települési önkormányzat továbbra is igénybe veheti

a) azon lakásfenntartási támogatás kifizetéséhez, amelyre való jogosultság kezdő időpontja 2015. március 1-jét megelőző időpont,

b) azon adósságcsökkentési támogatás kifizetéséhez, amely 2015. március 1-jét megelőzően került megállapításra.

134/E. §918 A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig megalkotja.

135. §919 E törvénynek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvénnyel megállapított 45. § (2a) bekezdését a 2015. február 28-án hatályos 43/B. § alapján 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal megállapított és 2015. március 1-jétől települési támogatásként nyújtott méltányossági ápolási díjra is alkalmazni kell.

136. §920 (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 37/B. § (1) bekezdésében foglaltakat a közfoglalkoztatásba a hatálybalépést követően bevont egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti ellátásban részesülő személyek esetében kell alkalmazni.

(2) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 92/K. § (8)-(10) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha

a) a jogsértést 2015. július 31-ét követően követik el, vagy a jogsértő állapot 2015. július 31-ét követően szűnik meg, és

b) a működést engedélyező szerv a jogkövetkezményt 2015. július 31-ét követően állapítja meg.

(3) Ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot 2015. augusztus 1-jét megelőzően megszűnik, a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos bírságösszeget kell alkalmazni.

(4) A 2015. augusztus 1-jén házi segítségnyújtásban részesülők esetén a gondozási szükséglet vizsgálata során - a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján - megállapított pontszámot és gondozási óraszámot a fenntartó 2015. szeptember 30-áig rögzíti a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásban.

(5) 2016. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe - a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül - törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az a támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás, valamint a hozzájuk tartozó feladatmutató, amely után a fenntartó 2015. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződés alapján támogatásra jogosult. A 2016. január 1-jét megelőzően hatályos 131/A. § alapján nyújtott állami támogatásra 2015. december 31-ét követően is a 2016. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 92/L. § (1) bekezdés l) pontját 2016. január 1-jétől abban az esetben is alkalmazni kell, ha a gondozási szükséglet vizsgálata 2016. január 1-jét megelőzően történt.

(7) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor házi segítségnyújtásban részesülő személyek gondozási szükségletét a 2016. évi állami támogatás igényléséig, de legkésőbb 2015. december 31-éig - az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett, 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályok alapján - felül kell vizsgálni.

(8) Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető.

(9) A települési önkormányzat 2015. október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat 2015. november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak a (8) bekezdésben foglaltak biztosításához szükséges módosítását 2015. november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.

137. §921

138. §922

139. § (1)923 A törvény 18-24. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni a törvény által nem szabályozott, az önkormányzat képviselő-testülete, a polgármester, valamint a jegyző, a járási hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokról és szolgáltatásokról vezetett, személyes adatokat is tartalmazó nyilvántartásokra.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók akkor is, ha a személyes gondoskodás megszervezését nem önkormányzati szerv az önkormányzattól átvállalja.

139/A. §924

140. §925 Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 127/A. § (6) bekezdésének rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a fenntartóváltozás vagy az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény engedélyezése iránti kérelmet 2010. augusztus 1-jét megelőzően nyújtották be, azzal, hogy az eddig az időpontig a központi költségvetésnek megtérített egyházi kiegészítő támogatás nem követelhető vissza.

140/A. §926 (1) E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 33-37/C. §-ában foglaltakat a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság a 2011. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján fennáll és a jogosult a 2010. december 31-én hatályos rendelkezések szerint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek felel meg, részére a kérelem benyújtásának időpontjától a 2010. december 31-éig terjedő időszakra rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot kell megállapítani.

(2) Azon személy esetében, akinek a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultsága 2010. december 31-én fennáll, 2011. január 1-jétől a bérpótló juttatásra vonatkozó rendelkezéseket az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálata nélkül alkalmazni kell. A bérpótló juttatásra való jogosultságról a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat alkalmával vagy - ha az korábban esedékes - a 25. § (5) vagy (6) bekezdése szerinti felülvizsgálat alkalmával kell határozatot hozni.

(3) Arra a bérpótló juttatásra jogosult személyre tekintettel, akinek a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultsága 2010. december 31-én fennáll

a) az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálatát a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság időtartamának figyelembevételével, és a 2010. december 31-én hatályos 25. § (4) bekezdése szerinti időpontban, de legkésőbb 2011. április 30-áig,

b) a bérpótló juttatásra való jogosultság 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatát a bérpótló juttatásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével

kell elvégezni.

(3a)927 A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság (3) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálata során a 36. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt követelmény teljesítése szempontjából figyelembe kell venni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy által 2010. december 31-ét követően, de a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását megelőzően, továbbá a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását követően teljesített, a 36. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységek együttes időtartamát.

(4) 2011. január 1-jét követően közcélú foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést meghosszabbítani nem lehet.

(5) A 2010. december 31-én hatályos 37/C. § (4) bekezdése alapján megkötött hatósági szerződések 2011. január 1-jén megszűnnek, azzal, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása esetén a 2010. december 31-én hatályos 37/C. § (4) bekezdése szerinti személy részére 2011. január 1-jétől rendszeres szociális segélyt kell folyósítani.

140/B. §928 E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 117. §-ának és 119/C. §-ának rendelkezéseit

a) azokra kell alkalmazni, akik 2011. január 1-jét követően kötnek a 94/C. § szerinti megállapodást,

b) azok esetében, akik 2010. december 31-én alapszolgáltatásban vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásban részesülnek, a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatakor kell alkalmazni,

c) azokra kell alkalmazni, akik 2010. december 31-én tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülnek és a fennálló megállapodásukat 2011. január 1-jét követően a 117. § és 119/C. § alkalmazására vonatkozóan közös megegyezéssel módosítják.

140/C. §929 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXXIII. törvény - 2012. június 26-áig hatályos - 56. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés alapján az intézmények a százötven fős férőhelyszámot nem léphetik túl és a százötven fős vagy ezt meghaladó férőhelyszámú intézmények férőhelyeinek száma tovább nem bővíthető.

140/D. §930 E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 92/M. § (1) bekezdés a) pontját a bírság összegének meghatározása során abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogsértést 2011. január 14-ét követően követték el, vagy a jogsértő állapot 2011. január 14-ét követően fennáll, egyéb esetben a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés miatt kiszabható bírság legmagasabb összege 200 000 forint. A 92/L. § (1) bekezdés h) pontja alapján állami fenntartóval szemben bírság akkor szabható ki, ha a jogsértő állapot 2011. január 14-ét követően fennáll.

140/E. §931 E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 38. § (1a)-(3) bekezdését, valamint (6) és (9) bekezdését a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt 2011. augusztus 31-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

140/F. §932 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 49. § (2) bekezdésében foglaltakat 2011. október 1-jétől kell alkalmazni. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 49. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2011. szeptember 30-áig kell alkalmazni.

140/G. §933 Azt az aktív korúak ellátására jogosult személyt, akinek 2011. augusztus 31-én bérpótló jogosultsága áll fenn, 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak kell tekinteni.

140/H. §934 (1) Az Szt.-nek a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított 37. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jén folyamatban lévő, az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A jegyző a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segély összegét, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított, az Szt. 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosultsági feltételeket 90 napon belül felülvizsgálja, és

a) intézkedik arról, hogy első alkalommal az április hónapra járó rendszeres szociális segély a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított 37. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti összegre figyelemmel kerüljön folyósításra,

b) amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak az Szt. 2012. január 1-jén hatályos 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétele nem áll fenn, de az aktív korúak ellátására való jogosultsága egyébként fennáll, 2012. április 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot kell megállapítani azzal, hogy 2012. január-március hónapjaira a rendszeres szociális segélyt folyósítani kell.

140/I. §935 A 2012. január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható.

140/J. §936 A 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében első alkalommal a 2012. január hónapra járó, február hónapban folyósított ellátást kell a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 35. § (4) bekezdés szerinti összegben folyósítani.

140/K. §937 (1) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények fenntartói joga 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át, ezt az időpontot követően a folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a megyei fenntartó jár el fenntartóként és beutaló szervként.

(2) A megyei önkormányzatok által megkötött és 2011. december 31-én érvényes ellátási szerződés 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át.

(3) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyét a működést engedélyező szerv 2012. január 31-éig hivatalból módosítja.

140/L. §938 (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 25. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában és 38. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 38. § (9) és (10) bekezdésének rendelkezései a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására a 132. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazhatóak.

140/M. §939 A 127/A. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.

140/N. §940 (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 50. § (1) bekezdés g) pontját a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 50. § (1) bekezdés g) pont gd) alpontja alapján közgyógyellátásra jogosult azon személy esetében, akinek

a) a 2011. december 31-én fennállt közgyógyellátásra való jogosultságát 2011. december 31-ét követően arra tekintettel szüntették meg, vagy

b) a közgyógyellátás megállapítása iránt benyújtott kérelmét 2011. december 31-ét követően arra tekintettel utasították el, hogy részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg, a jogosultságot megszüntető vagy a kérelmet elutasító döntést a jegyző a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIV. törvény hatálybalépését követő harminc napon belül hivatalból felülvizsgálja.

140/O. §941 Az 58/A. § (2e) bekezdés d) pontja szerinti esetben - amennyiben a hatálybalépésig az eljárás jogerősen lezárult - a működési engedély módosítása iránt új kérelmet kell benyújtani.

140/P. §942 (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 60. § (6) bekezdését a 2015. január 1-jét követően létrejövő szolgálatokra kell alkalmazni, azzal, hogy a rendelkezést a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés iránt 2015. január 1-jén folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvény hatálybalépésekor intézményi jogviszonyban álló személyeket írásban tájékoztatni kell a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogszabályi változásokról.

140/Q. §943 A 2012. december 31-ét megelőzően hatályos 58. § alapján kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnik.

140/R. §944 A települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-éig kell megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét.

140/R. §945

140/S. §946 (1) A 2014. január 1-jét megelőzően jogerős határozattal megállapított átmeneti segély és temetési segély ellátásokra, valamint a 2014. január 1-jén átmeneti segély és temetési segély iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől e törvény és más jogszabály alkalmazásában az átmeneti segély és a temetési segély önkormányzati segély ellátásnak minősül.

(2) A 2013. december 31-ét követően átmeneti segély és temetési segély iránt előterjesztett kérelmet önkormányzati segély iránt előterjesztett kérelemként kell elbírálni.

140/T. §947 (1) Az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CLVIII. törvénnyel megállapított 18-19. §, 22. § és 23. § rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2013. december 15-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A 2013. november 15-ig meghozott döntés alapján jogerősen megállapított, és az adatrögzítés időpontjáig meg nem szüntetett aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, ápolási díjra, lakásfenntartási támogatásra, valamint közgyógyellátásra vonatkozó, az Szt. 18/B. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - 2013. december 15-ig kell rögzíteni a 18/B. § szerinti nyilvántartásba.

(3) A 2013. december 16-át megelőzően indult olyan ügyekben, amelyek nem esnek a (2) bekezdés hatálya alá, az adatrögzítést a döntés meghozatalát követő tíz napon belül kell elvégezni.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján történő adatrögzítések során rögzített ellátásokkal kapcsolatos, az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CLVIII. törvénnyel megállapított 18. § és 18/A. § szerinti azon adatokat, amelyeket az Szt. 2013. november 14-én hatályos 18. § és 18/A. §-a szerint az eljáró hatóság nem tartott nyilván, az ellátás 2013. december 15-ét követő felülvizsgálata során kell beszerezni és az országos nyilvántartásba, valamint a 18. § és 18/A. § szerinti nyilvántartásokba feltölteni. A közgyógyellátás és a lakásfenntartási támogatás vonatkozásában a (2) és (3) bekezdés szerint rögzített jogosultság időtartama alatt a hiányzó adatokat nem kell beszerezni.

140/U. §948 (1) A 92/K. §-ban foglaltakon túl szociális szolgáltatást biztosíthat az a fenntartó is, amely 2013. december 1-jét megelőzően kiadott, hatályos működési engedéllyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális szolgáltatót és szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a működés jogszerűsége - különösen a szociális szolgáltatások után igényelhető, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásokra és más állami támogatásra való jogosultság - szempontjából a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés időpontjáig úgy kell tekinteni, mintha be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.

(3) Ha jogszabály feltételként a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést határozza meg, akkor azon e jogszabályi feltételnek való megfelelés szempontjából

a) a 2013. december 1-jét megelőző időszakra azt kell érteni,

b) a 2013. november 30-át követő időszakra, az (1) bekezdésben meghatározott esetben azt is érteni kell,

hogy a fenntartó működési engedéllyel rendelkezik.

(4) A 2013. november 30-án jogerősen le nem zárt, működési engedély kiadása iránti kérelmeket a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelemként kell elbírálni.

(5) A 2013. november 30-án jogerősen le nem zárt, vagy azt követően, de a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést megelőzően indult, a működési engedély módosítása vagy visszavonása iránti eljárás vagy ellenőrzés során a szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) hivatalból be kell jegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba, és - a működési engedély módosításának vagy visszavonásának szükségessége esetén - a szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítása, illetve a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés iránt kell az eljárást lefolytatni.

(6) A 2013. december 1-jén működési engedéllyel rendelkező, az (5) bekezdésben nem említett szociális szolgáltatókat, szociális intézményeket (székhelyeket, telephelyeket) a működést engedélyező szerv 2014. június 30-áig hivatalból jegyzi be a szolgáltatói nyilvántartásba.

(7) A 2013. november 30-án hatályos, az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvénnyel megállapított 92/K. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartást az azt vezető szerv a honlapján 2014. június 30-áig - a 2013. november 30-ai állapotnak megfelelően - elérhetővé teszi. A 2013. november 30-án hatályos, az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvénnyel megállapított 92/K. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait az azt vezető szerv 2019. január 2-án törli.

(8) Ha a működést engedélyező szerv 2013. december 31-éig bejegyzi a szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásba, azt a 2013. évre járó, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásokra és más állami támogatásra való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mint amely működési engedéllyel rendelkezik. Ha a működést engedélyező szerv 2013. december 31-éig törli a bejegyzett szociális szolgáltatót, szociális intézményt (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásból, azt a 2013. évre járó, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásokra és más állami támogatásra való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynek a működési engedélyét visszavonták.

140/V. §949

140/W. §950 A 2015. január 1-jét követően megüresedő emelt szintű férőhelyek betöltése esetén a fenntartó dönthet arról is, hogy az emelt szintű férőhelyre nem egyszeri hozzájárulást, hanem helyette belépési hozzájárulást állapít meg. Ebben az esetben a belépési hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A belépési hozzájárulás alkalmazása egyébként nem érinti a férőhely minősítését, így különösen nem változtatja meg a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatás mértékét.

Az Európai Unió jogának való megfelelés951

141. §952 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

c)953 a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont,

d)954 a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk (2) bekezdés, 29. cikk, valamint

e)955 a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont.



1  Kihirdetve: 1993. I. 27.


2  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § a).


3  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 1. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § c).


4  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


5  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


6  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 10. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


7  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § b), c).


8  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § c).


9  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § b).


10  Módosítva: 2010. évi XCII. törvény 1. § alapján. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 67. § b).


11  Megállapította: 2011. évi CV. törvény 27. §. Hatályos: 2011. VIII. 1-től.


12  Beiktatta: 2013. évi CCII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


13  Beiktatta: 2013. évi CCII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


14  Beiktatta: 2013. évi CCII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


15  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 1. §. Módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 1. § (2), 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 1.


16  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


17  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 62. §. Hatályos: 2015. IV. 1-től.


18  Módosította: 1996. évi CXXVIII. törvény 27. § (4) a), 1999. évi CXXII. törvény 25. § (2), 2001. évi LXXIX. törvény 1. § (2).


19  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


20  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


21  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


22  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) a).


23  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 1. § (2). Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) b).


24  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


25  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


26  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 2. § (3). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) a).


27  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 63. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


28  Beiktatta: 1996. évi CXXVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 1997. I. 1-től.


29  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 1. § (2). Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) c).


30  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


31  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 1. §. Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (3).


32  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 27. § (2). Módosította: 2010. évi XCII. törvény 2. §, 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 1., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) a), 2011. évi CLXVII. törvény 38. §, 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) b), 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 1.


33  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


34  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


35  Beiktatta: 1997. évi LXXXIV. törvény 2. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


36  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 2. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


37  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 14. §. Módosította: 2013. évi CCV. törvény 59. § a).


38  Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 34. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


39  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 47. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


40  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 47. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (6).


41  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 22. § (2). Hatályos: 2010. III. 31-től.


42  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 2. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) aa). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


43  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


44  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


45  Megállapította: 2015. évi CXXXIII. törvény 1. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


46  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (1) a).


47  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


48  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


49  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


50  Módosította: 1996. évi XXII. törvény 8. § (3).


51  Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 18. § (1) a).


52  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


53  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 2. § (3). Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 3.


54  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 2. § (5). Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 1., 2009. évi LVI. törvény 65. §.


55  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVIII. törvény 2. §. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


56  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2005. IX. 1-től.


57  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 64. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


58  Megállapította: 2004. évi CXL. törvény 186. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


59  Számozását módosította: 2006. évi CXVII. törvény 3. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 66. §.


60  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


61  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 3. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


62  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 9. §. Módosította: 2013. évi LXXV. törvény 8. § b), 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 3.


63  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 66. §, 2013. évi LXXV. törvény 8. § c), 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 4.


64  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 2.


65  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 66. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


66  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 2. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


67  A második mondat szövegét megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 3. §. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ab). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


68  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


69  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


70  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


71  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 2. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) c).


72  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 47. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


73  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (9) a). Számozását módosította: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) a), 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 5.


74  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) ac). Számozását módosította: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 3.


75  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (1). Módosította: 2015. évi VIII. törvény 1. § (5) a).


76  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 3. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 4. Számozását módosította: 2007. évi CXXI. törvény 3. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2015. évi VIII. törvény 1. § (5) a).


77  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


78  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 3. § (2). Módosította: 2014. évi CI. törvény 18. § a).


79  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 3. § (2). Módosította: 2014. évi CI. törvény 18. § b).


80  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 1. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


81  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 66. §.


82  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (2) a).


83  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 66. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


84  Megállapította: 1997. évi LXXXIV. törvény 3. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


85  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


86  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 3. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


87  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 4. §. Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b), 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 1.


88  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 4. §. Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 6.


89  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 2. § (2). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 2.


90  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (2) aa). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.


91  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ac). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


92  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


93  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 7.


94  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 8.


95  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 3. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


96  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 3. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


97  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 65. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


98  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


99  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 9.


100  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 66. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


101  Beiktatta: 2013. évi CLVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


102  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 67. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


103  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (3) 1.


104  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (3) 2.


105  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 67. § (2). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


106  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 5.


107  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. XI. 15-től.


108  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. XI. 15-től.


109  Beiktatta: 2013. évi CLVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. XI. 15-től.


110  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 68. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


111  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 68. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


112  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 68. §. Hatályos: 2015. III. 1-től. Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 18. § (1) b).


113  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


114  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 56. § (2) a).


115  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § b), 2014. évi CI. törvény 18. § c).


116  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi CI. törvény 19. § a). Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


117  Megállapította: 2013. évi CCII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


118  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


119  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 6. §. Módosítva: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 6. alapján. Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 17. § (1) a).


120  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 19. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


121  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 123. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


122  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XII. 1-től.


123  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (25) a).


124  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


125  Megállapította: 2013. évi CLVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


126  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


127  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXII. törvény 86. § (2). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


128  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


129  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 69. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


130  Beiktatta: 2015. évi CXXXIII. törvény 4. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


131  Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: 2008. évi IV. törvény 1. § (1) c).


132  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § k). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


133  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 70. § (1). Hatályos: 2015. III. 1-től.


134  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 5. § (2). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 10.


135  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


136  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 7. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


137  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


138  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 125. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


139  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 4. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 66. §, 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 4., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


140  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től.


141  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től.


142  Módosította: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) ac).


143  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 8. § (4). Hatályos: 2008. I. 1-től.


144  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 4. § (3). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 4., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


145  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 4. § (4). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 4., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b), 2013. évi XXVII. törvény 19. § c).


146  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 4. § (4). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd: 2008. évi CVII. törvény 51. § (2).


147  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 4., 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


148  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 4. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


149  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 4. § (2). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 11.


150  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 70. § (2). Hatályos: 2015. III. 1-től.


151  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 5. §. Hatályos a 2005. évi CLXX. törvény 61. § (1) bekezdésével beiktatott 2004. évi CXXXVI. törvény 70. § (6) alapján 2007. I. 1-től. Lásd még: 2004. évi CXXXVI. törvény 71. § (1). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 12.


152  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CVI. törvény 58. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


153  A megelőző alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § k). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


154  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 15. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


155  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 5.


156  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 6. § (2). Hatályos a 2005. évi CLXX. törvény 61. § (1) bekezdésével beiktatott 2004. évi CXXXVI. törvény 70. § (6) alapján 2007. I. 1-től. Lásd még: 2004. évi CXXXVI. törvény 71. § (1).


157  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 5. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


158  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


159  Beiktatta: 1997. évi LXXXIV. törvény 6. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


160  Beiktatta: 1997. évi LXXXIV. törvény 6. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


161  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd: 2006. évi CXVII. törvény 38. § (8).


162  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 3., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) e).


163  Módosította: 2009. évi XL. törvény 10. § (1) ba).


164  Módosította: 2009. évi XL. törvény 10. § (1) bb).


165  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 71. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


166  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 5. § (1). Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (9) b), 2011. évi CV. törvény 128. § (4) b), 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) f).


167  Számozását módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 3. § (1).


168  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 10. §. Módosította: 2011. évi CV. törvény 128. § (4) c).


169  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 27. §. Hatályos: 2000. V. 1-től.


170  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 8. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


171  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ae). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


172  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) b). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


173  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 28. §. Hatályos: 2000. V. 1-től.


174  Megállapította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.


175  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) g).


176  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (9) c), 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) g), h).


177  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (9) d), 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) g), i). A második mondat szövegét módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) h), 2013. évi XXVII. törvény 19. § d).


178  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XCIII. törvény 91. § (3) c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


179  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


180  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 6. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd: 2008. évi CVII. törvény 51. § (2), (16).


181  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


182  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 13.


183  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 126. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


184  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § e).


185  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) e), 2013. évi XXVII. törvény 19. § e).


186  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (1) c).


187  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


188  Beiktatta: 2015. évi VIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


189  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


190  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) e), 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 14.


191  Hatályon kívül helyezte: 2015. évi VIII. törvény 1. § (6) a). Hatálytalan: 2015. IV. 1-től.


192  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


193  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 16.


194  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 127. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


195  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


196  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) f).


197  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 8. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


198  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b), 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 6.


199  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 13.


200  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


201  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


202  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CVI. törvény 58. § (2) c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


203  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) b).


204  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 34. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


205  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (1) d). Hatálytalan: 2013. IV. 1-től.


206  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


207  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 9. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


208  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 21. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


209  Megállapította: 2015. évi CXXXIII. törvény 5. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


210  Módosította: 2015. évi VIII. törvény 1. § (5) b).


211  Hatályon kívül helyezte: 2015. évi VIII. törvény 1. § (6) b). Hatálytalan: 2015. IV. 1-től.


212  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


213  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 72. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


214  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 7. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


215  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


216  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 73. §. Hatályos: 2015. III. 1-től. Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 17. § (1) b).


217  Hatályon kívül helyezte: 2015. évi VIII. törvény 1. § (6) c). Hatálytalan: 2015. IV. 1-től.


218  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 8. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


219  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 74. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


220  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CLXXI. törvény 6. § alapján. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


221  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 9. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


222  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 9. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


223  Megállapította: 1997. évi LXXXIV. törvény 10. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


224  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 7. §. Hatályos a (2) bekezdés kivételével 2002. I. 1-től. A települési önkormányzat a korábban megállapított ápolási díjra vonatkozó jogosultságot 2002. június 30-ig felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az ápolási díj megszüntetésére vagy összegének csökkentésére kerül sor, akkor az intézkedés legkorábbi időpontja a felülvizsgálatot követő harmadik hónap első napja. A 2002. január 1-jén folyamatban lévő ápolási díj megállapítása iránti ügyek elbírálása során a 2001. évi LXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


225  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 16. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) c).


226  Lásd: 2006. évi CXVII. törvény 38. § (8).


227  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 75. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


228  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 16. § (3). Hatályos: 2005. IX. 1-től.


229  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (4) a) ab). Hatálytalan: 2005. IX. 1-től.


230  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 76. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


231  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 8. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.


232  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


233  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 8. § (3). Módosította: 2004. évi XXVI. törvény 94. § (4) a) ad).


234  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 76. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


235  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 76. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


236  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


237  Módosította: 2015. évi VIII. törvény 1. § (5) c).


238  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 18. §. Hatályos: 2005. IX. 1-től.


239  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


240  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 14. § (1). Módosítva: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) k) alapján. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) e), 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) a).


241  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 14. § (2). Módosítva: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) l) alapján. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 66. §, 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) b).


242  A 2009. évtől a szakértői díj összege esetenként 20 000 forint. Lásd: 2008. évi CII. törvény 57. § (7), 2009. évi CXXX. törvény 74. § (7), 2010. évi CLXIX. törvény 62. § (7), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 59. § (7), 2012. évi CCIV. törvény 56. § (7), 2013. évi CCXXX. törvény 57. § (6), 2014. évi C. törvény 64. § (2) b).


243  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 77. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


244  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 10. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


245  Beiktatta: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (4). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 18.


246  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 78. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


247  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 78. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


248  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 79. § (1). Hatályos: 2015. III. 1-től.


249  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 79. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


250  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 130. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


251  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) f). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


252  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 80. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


253  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 80. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


254  Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 17. § (1) c).


255  Beiktatta: 2015. évi VIII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


256  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXV. törvény 9. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


257  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 81. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


258  Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 18. § (1) c).


259  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 14. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


260  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 19.


261  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


262  A második mondat szövegét megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 12. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


263  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 17. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


264  Számozását módosította: 2007. évi CXXI. törvény 17. § (2).


265  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 17. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd: 2005. évi CLXX. törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


266  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 86. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


267  Lásd: 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


268  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


269  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


270  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 8. §. Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 20.


271  Megállapította: 1994. évi XLV. törvény 30. § (2). Hatályos: 1994. IX. 1-től.


272  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CV. törvény 209. § 2. Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


273  Megállapította: 2012. évi XXXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2012. IV. 14-től.


274  Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 13. § c).


275  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (2) 1. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


276  Módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (6) d).


277  Az első mondat szövegét megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 13. § (3). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 21., 2015. évi VIII. törvény 1. § (5) d).


278  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 11. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


279  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 82. § (1). Hatályos: 2015. III. 1-től.


280  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 82. § (1). Hatályos: 2015. III. 1-től.


281  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


282  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 82. § (2). Hatályos: 2015. III. 1-től.


283  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 19. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


284  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 13. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) h).


285  Megállapította: 2015. évi VIII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


286  Megállapította: 2015. évi VIII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


287  Megállapította: 2015. évi VIII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


288  Megállapította: 2015. évi VIII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


289  Beiktatta: 2015. évi VIII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


290  A 2007. évtől a gyógyszerkeret havi összege 12 000 forint. Lásd: 2006. évi CXXVII. törvény 63. § (1), 2007. évi CLXIX. törvény 63. § (1), 2008. évi CII. törvény 60. § (1), 2009. évi CXXX. törvény 77. § (1), 2010. évi CLXIX. törvény 65. § (1), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 62. § (1), 2012. évi CCIV. törvény 59. § (1), 2013. évi CCXXX. törvény 59. § (1), 2014. évi C. törvény 66. § a).


291  A 2007. évtől az eseti keret éves összege 6000 forint. Lásd: 2006. évi CXXVII. törvény 63. § (2), 2007. évi CLXIX. törvény 63. § (2), 2008. évi CII. törvény 60. § (2), 2009. évi CXXX. törvény 77. § (2), 2010. évi CLXIX. törvény 65. § (2), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 62. § (2), 2012. évi CCIV. törvény 59. § (2), 2013. évi CCXXX. törvény 59. § (2), 2014. évi C. törvény 66. § b).


292  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 9., 2013. évi LXXV. törvény 8. § d), 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 13., 2015. évi VIII. törvény 1. § (6) d).


293  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b).


294  Módosította: 2015. évi VIII. törvény 1. § (6) e).


295  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § j).


296  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 13. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.


297  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 13. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.


298  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 20. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


299  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 19. § (1). Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § k), 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 14., 2015. évi VIII. törvény 1. § (5) e).


300  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


301  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 20. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


302  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 20., 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) m).


303  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 21.


304  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


305  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2011. évi CVI. törvény 57. § (1) h).


306  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 7. § (2). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 15.


307  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


308  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 7. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


309  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 14. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


310  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22.


311  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 20. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 19-20., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) l), 2013. évi LXXV. törvény 8. § f), 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 16.


312  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 20. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13).


313  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22.


314  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


315  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


316  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


317  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 21. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13), 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


318  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22.


319  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22.


320  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 22. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 56. § (5)-(8), 2006. évi CXVII. törvény 38. § (13) 2007. évi LXXI. törvény 36. § (11)-(15).


321  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b), 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) c), 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 17.


322  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 22., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) b), 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 18.


323  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 19. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


324  Megállapította: 1997. évi CLIII. törvény 56. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


325  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) f).


326  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) n).


327  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 451. § a).


328  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) o).


329  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 13. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


330  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 23., 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) f).


331  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 451. § b). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


332  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 20. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


333  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2015. évi CXXXIII. törvény 18. § (1) d). Hatálytalan: 2015. VIII. 1-től.


334  A fejezet címének szövegét megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (6) e). Hatályos: 2002. I. 1-től.


335  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) d).


336  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 8.


337  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 25. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


338  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) af). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


339  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 15. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


340  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


341  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 2. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


342  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 17. §. Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § a).


343  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ab). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


344  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


345  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § a).


346  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § b).


347  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § c).


348  Beiktatta: 1996. évi CXXVIII. törvény 13. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


349  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XII. 1-től.


350  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 24. §. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § e).


351  Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (1) b).


352  Módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) a), 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) c), 2014. évi CI. törvény 18. § e).


353  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


354  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


355  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


356  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


357  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


358  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


359  Megállapította: 2006. évi LXV. törvény 11. §. Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) q).


360  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 15. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


361  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


362  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 26. §. Az első mondat szövegét módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) a).


363  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


364  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 26. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


365  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 16. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


366  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 9., 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) h).


367  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 27. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


368  Megállapította: 2014. évi XXX. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VIII. 9-től.


369  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ad). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


370  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 27. § (2). Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 14.


371  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) aj). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


372  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 17. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


373  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ak). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


374  Lásd: 2006. évi CXVII. törvény 38. § (9)-(10).


375  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 11. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


376  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 28. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


377  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 17. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


378  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 11.


379  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 28. § (2). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 11.


380  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 12. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


381  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 28. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


382  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 28. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


383  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


384  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 4. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


385  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) ag). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


386  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 27. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


387  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 25. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


388  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


389  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


390  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


391  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 17. § (1). Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


392  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXXIX. törvény 25. § (1) oa). Hatálytalan: 2010. VIII. 17-től.


393  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


394  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


395  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXXIX. törvény 25. § (1) oa). Hatálytalan: 2010. VIII. 17-től.


396  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 26. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: 2007. évi CXXI. törvény 81. § (4).


397  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 28. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


398  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) m), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § g).


399  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 14. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


400  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 5. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


401  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 32. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


402  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 71. § (4).


403  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


404  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


405  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


406  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


407  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


408  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 17. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


409  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 33. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


410  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 29. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


411  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XCIII. törvény 91. § (3) d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


412  Hatályon kívül helyezte a korábban előtte volt alcímmel együtt: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) af). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


413  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 34. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


414  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 22. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


415  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


416  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ag). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


417  A bevezető szövegrészt módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 12.


418  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 10.


419  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


420  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


421  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


422  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


423  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ah). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


424  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 35. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


425  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 18. §. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ai). Számozását módosította: 2005. évi CLXX. törvény 30. §.


426  Megállapította: 2015. évi CXXXIII. törvény 9. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


427  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


428  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2005. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 71. § (4).


429  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (1) c).


430  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 12.


431  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 27.


432  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 28. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


433  Módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 23. §, 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 9.


434  A szakosított ellátási formák feltételeinek megszervezéséről a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott ütemezés szerint fokozatosan, de legkésőbb 2008. december 31-ig kell gondoskodni. A megyei jogú város a szakosított ellátási formák megszervezéséről e törvény hatálybalépését követő öt éven belül köteles gondoskodni.


435  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 23. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


436  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi CXVI. törvény 107. § (1) h). Hatálytalan: 2004. I. 1-től. A 2003. XII. 31-ig benyújtott, intézményi elhelyezés iránti kérelmek esetében a korábbi rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell.


437  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 6. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


438  Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 17. § (1) d).


439  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 20. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


440  A második mondatot beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 29. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 13.


441  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 30. § (1). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) i).


442  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 30. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


443  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 31. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


444  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


445  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 18. §. Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


446  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 135. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


447  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (2) 2.


448  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


449  Módosította: 2014. évi CI. törvény 19. § b).


450  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (1).


451  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


452  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 21. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


453  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 22. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


454  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 19. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


455  A második mondat szövegét módosította: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (2) ac).


456  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 32. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


457  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 25. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


458  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 23. §. Számozását módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 26. §.


459  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 26. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


460  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 24. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


461  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 25. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


462  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 37. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


463  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (2) ad). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.


464  Módosította: 1999. évi LXXIII. törvény 55. § (3) g).


465  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 26. §. Hatályos: 1999. X. 1-től. Az ellátási forma feltételeinek megteremtéséről fokozatosan, de legkésőbb 2004. XII. 31-ig kell gondoskodni.


466  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


467  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


468  Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (2) 3.


469  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § d).


470  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 7. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


471  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) aj). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


472  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 28. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


473  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 33. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


474  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) f). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


475  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXXI. törvény 163. § c). Hatálytalan: 1997. XI. 1-től.


476  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


477  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


478  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 22. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


479  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 22. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


480  Megállapította: 2013. évi CCII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


481  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) b). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


482  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 31. §. Hatályos: 1999. X. 1-től. Az ellátási forma feltételeinek megteremtéséről fokozatosan, de legkésőbb 2009. XII. 31-ig kell gondoskodni.


483  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 30. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


484  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 23. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


485  A második mondatot beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 34. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


486  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


487  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


488  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


489  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) al). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


490  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


491  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


492  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 38. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


493  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) ah). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


494  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 136. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


495  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


496  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) g). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


497  Megállapította: 2013. évi CXXVIII. törvény 5. § (3). Hatályos: 2013. VII. 20-tól.


498  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) am). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


499  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


500  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXVIII. törvény 8. § a). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


501  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) g), 60. § (1) 21.


502  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 34. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


503  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


504  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


505  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 33. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 14. Az első mondat szövegét módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) d). Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) g).


506  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 25. §. Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) f).


507  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 34. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


508  Számozását módosította: 2011. évi CLIV. törvény 26. §.


509  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 26. §. Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) h).


510  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 26. §. Módosította: 2014. évi CI. törvény 18. § f).


511  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi CI. törvény 19. § c). Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


512  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 23. §. Módosította: 2014. évi CI. törvény 19. § d).


513  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 13. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


514  Módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) e).


515  Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) e).


516  Módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) e).


517  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 34. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


518  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) an). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


519  Beiktatta: 2012. évi CXCII. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


520  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 41. § (1). Az utolsó mondat szövegét módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) f). Az első mondat szövegét módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (1) g).


521  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 35. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


522  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


523  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 27. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


524  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 27. § (2). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § h).


525  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 27. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től. Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 192. § b).


526  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


527  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 35. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 35., 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 10., 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) a).


528  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


529  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


530  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


531  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (17). Hatályos: 2010. I. 1-től.


532  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) an). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


533  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) an). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


534  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


535  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 15.


536  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 36. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (1) j).


537  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 8. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


538  Megállapította: 2000. évi CXXXIII. törvény 85. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től.


539  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § i), 2014. évi CI. törvény 18. § g).


540  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 27. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


541  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


542  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 37. §. Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (6) h), 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 36., 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § j), 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § e).


543  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


544  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (2) a). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


545  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. XII. 1-től.


546  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


547  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) f), 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § f).


548  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § k).


549  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


550  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


551  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 38. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


552  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 7. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


553  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 17., 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 23., 2007. évi C. törvény 33. § a), 2012. évi LXXXVI. törvény 28. § (2) a).


554  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


555  Módosította: 2003. évi IV. törvény 84. § (1) af).


556  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 21. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 10., 2011. évi CXCI. törvény 142. § (2) c).


557  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


558  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


559  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


560  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 137. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


561  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 142. § (2) d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


562  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 35. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


563  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 14. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


564  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 28. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


565  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Az első mondat szövegét megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 26. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.


566  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 42. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


567  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


568  Beiktatta: 2004. évi CXXXVI. törvény 42. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


569  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


570  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


571  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


572  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


573  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (3). Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 17. § (1) e).


574  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (3). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


575  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (3). Hatályos: 2013. XII. 1-től.


576  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 4. § (4). Hatályos: 2014. VII. 1-től.


577  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 36. § (2). Az első mondat szövegét megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (18). A második mondat szövegét módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § g)-h.


578  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § g).


579  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § g).


580  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXVIII. törvény 8. § b). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


581  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (19). Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § g).


582  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 36. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


583  Módosította: 2014. évi CI. törvény 18. § h).


584  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 66. §.


585  Megállapította: 2015. évi CXXXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


586  Megállapította: 2015. évi CXXXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


587  Beiktatta: 2015. évi CXXXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


588  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 15-től.


589  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 15-től.


590  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 15-től.


591  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § i).


592  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § j).


593  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § m).


594  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § n).


595  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § o), 2014. évi CI. törvény 18. § i).


596  Megállapította: 2015. évi CXXXIII. törvény 13. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


597  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 36. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


598  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 16.


599  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


600  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) o).


601  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 16. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


602  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 36. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


603  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 17. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


604  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi CI. törvény 19. § e). Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


605  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) o).


606  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 40. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


607  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 40. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


608  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 37. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


609  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 18.


610  Módosította: 2011. évi CLIV. törvény 31. § (2) a).


611  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi CI. törvény 19. § f). Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


612  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 28. §. Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) f).


613  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 18. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


614  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 9. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


615  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 37. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


616  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 19. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


617  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 20. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


618  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § o).


619  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 10. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


620  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 25. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


621  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 11. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


622  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


623  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


624  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 19.


625  Az első mondat szövegét megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 44. §. Hatályos: 2004. I. 27-től.


626  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 22. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


627  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


628  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


629  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


630  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 23. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


631  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


632  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (2) ae). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.


633  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


634  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


635  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. A 2003. évi IV. törvény 82. § (7) alapján az ellátottjogi képviselő 2003. július 1-jén kezdi meg működését.


636  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 17.


637  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 38. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


638  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


639  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


640  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 29. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


641  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 38. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


642  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi IV. törvény 84. § (1) ag). Hatálytalan: 2003. II. 15-től.


643  Lásd: 1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet.


644  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 38. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


645  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 38. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


646  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


647  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


648  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


649  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


650  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


651  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


652  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


653  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 24. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


654  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 24. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


655  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 12. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


656  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 12. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


657  Beiktatta: 2008. évi LXI. törvény 37. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


658  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 28. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


659  A felvezető mondat szövegét megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 38. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


660  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 17. § (2). Hatályos: 1994. II. 1-től.


661  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 17. § (2). Hatályos: 1994. II. 1-től.


662  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 17. § (2). Hatályos: 1994. II. 1-től.


663  Módosította: 1999. évi LXXIII. törvény 55. § (3) j).


664  Beiktatta: 1996. évi CXXVIII. törvény 17. § (1). Hatályos: 1997. I. 1-től.


665  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) c). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


666  Számozását módosította: 1996. évi CXXVIII. törvény 17. § (2).


667  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


668  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (2) f). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


669  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 40. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


670  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) d). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


671  Módosította: 1994. évi VI. törvény 31. §, 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 24., 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 18.


672  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 44. §. Az első mondat szövegét módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 25., 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 18.


673  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


674  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


675  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §.


676  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


677  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 44. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


678  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


679  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 57. §.


680  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 34.


681  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 41. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


682  Az első mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) s).


683  Lásd: 2005. évi CLXX. törvény 57. § (2)-(3).


684  Lásd: 2005. évi CLXX. törvény 57. § (2)-(3).


685  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 57. §.


686  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 34.


687  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) t).


688  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 37.


689  Lásd: 2005. évi CLXX. törvény 57. § (4).


690  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (5) 34.


691  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) i). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


692  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 73. §. Hatályos: 2009. XI. 17-től.


693  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 57. §.


694  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) d).


695  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) u).


696  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ap). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


697  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 57. §.


698  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 28. § (2) b).


699  Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


700  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 42. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


701  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 13. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


702  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 14. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


703  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 14. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


704  Helyesbítette: Magyar Közlöny 1993/24.


705  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.


706  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXIII. törvény 55. § (3) k). Hatálytalan: 1999. X. 1-től.


707  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) f). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


708  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIX. törvény 58. § (4) g). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


709  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 43. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


710  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 42. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


711  Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 11. §.


712  Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 11. §.


713  Módosította: 2004. évi XXVI. törvény 11. §, 94. § (4) a) ae).


714  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 43. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


715  Módosította: 2014. évi CI. törvény 18. § j).


716  A harmadik mondatot beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 43. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


717  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXIII. törvény 55. § (3) l). Hatálytalan: 1999. X. 1-től.


718  Az előtte lévő alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXXI. törvény 163. § c). Hatálytalan: 1997. XI. 1-től.


719  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 45. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


720  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 44. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: 2007. évi CXXI. törvény 81. § (7).


721  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 20.


722  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 34. § 21.


723  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 45. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. A rehabilitációs intézményekre vonatkozó külön szabályokat 2006. január 1-jétől kell alkalmazni a 2004. évi CXXXVI. törvény 71. § (5) bekezdése értelmében.


724  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 22., 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 26. A második mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) t).


725  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (1) 23., 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 27. Az első mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) t).


726  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 25. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


727  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 45. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


728  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 45. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


729  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi CI. törvény 19. § g). Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


730  A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) aq). Hatálytalan: 2008. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) v).


731  Megállapította: 2003. évi XCV. törvény 33. §. Hatályos: 2003. XI. 27-től.


732  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) w).


733  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 46. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


734  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) g). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


735  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 84. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


736  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 26. § (1). Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 19. § m), 2014. évi XCIX. törvény 91. § (2) 4.


737  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 25. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


738  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 15. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


739  Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 17. § (1) f).


740  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 15. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


741  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 25. § (2). Számozását módosította: 2005. évi CLXX. törvény 44. § (3). Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) h).


742  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 47. §. Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (4) x).


743  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 15. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


744  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 22. § (2). Számozását módosította: 2005. évi CLXX. törvény 44. § (3).


745  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (2) 5. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


746  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 48. §. Számozását módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 27. §.


747  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 48. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


748  Beiktatta: 2013. évi CCII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. XII. 3-tól.


749  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 27. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


750  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 49. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


751  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) i). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


752  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 28. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


753  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


754  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


755  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 49. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


756  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (1) f).


757  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (1) f).


758  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ar). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


759  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) am). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


760  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 29. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


761  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 9. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


762  Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 17. § (1) g).


763  Beiktatta: 2015. évi CXXXIII. törvény 14. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


764  Beiktatta: 1994. évi VI. törvény 26. §. Hatályos: 1994. II. 1-től.


765  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 28. § (1). Az első mondat szövegét megállapította: 2003. évi IV. törvény 31. §. A negyedik mondat szövegét megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 51. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. A második és harmadik mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) at)-au).


766  Módosította: 1996. évi XXII. törvény 28. § (2).


767  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 49. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


768  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 26. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


769  Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (1) d).


770  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 16. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


771  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 52. §. Az első-második mondat szövegét módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) o).


772  Megállapította: 1994. évi VI. törvény 27. §. Hatályos: 1994. II. 1-től.


773  Számozását módosította: 2001. évi LXXIX. törvény 50. §.


774  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 30. §. Hatályos: 1996. IV. 18-tól.


775  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 53. § (1). Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (1) g), 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) j).


776  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 53. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 65. §, 2014. évi XCIX. törvény 91. § (2) 6.


777  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 30. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


778  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 1. § (5) e), 2014. évi CI. törvény 18. § k).


779  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 47. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


780  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


781  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 54. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


782  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 54. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


783  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 31. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


784  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (4) m). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


785  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 48. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 416. § (15), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § t).


786  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 47. § (3). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § u).


787  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 49. §. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § v).


788  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 49. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


789  Módosította: 1997. évi LXXXIV. törvény 13. § (2) c).


790  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


791  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


792  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 51. § (1). Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 31.


793  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


794  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 33. § (1). Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 13. § d).


795  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 33. § (1). Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 13. § e).


796  Beiktatta: 2003. évi IV. törvény 33. § (1). Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 13. § f).


797  Megsemmisítette: 15/2004. (V. 14.) AB határozat. Hatálytalan: 2004. V. 14-től.


798  Az alcímet beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


799  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


800  A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) a) ap). Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) i).


801  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 55. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


802  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


803  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 58. § (1).


804  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 28. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.


805  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 32.


806  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


807  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 32., 2011. évi CVI. törvény 56. § (2) d).


808  Módosította: 2005. évi CLXX. törvény 60. § (1) 32.


809  Megállapította: 1996. évi LXXXIX. törvény 3. §. Módosította: 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § k), 2005. évi CLXX. törvény 60. § (2) d), 2013. évi XXVII. törvény 19. § n).


810  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § k). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


811  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 85. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


812  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXI. törvény 35. § (1) k). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


813  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi CLIII. törvény 60. § (4). Hatálytalan: 1998. I. 1-től.


814  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 21. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


815  Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CLXX. törvény 61. § (3) bekezdésével megállapított 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (5). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


816  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (5) b). Hatálytalan: 2012. VII. 26-tól.


817  Megállapította: 1999. évi CXXII. törvény 31. §. Módosította: 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) ae).


818  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 50. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


819  Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) j).


820  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 22. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


821  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) j). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


822  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 7. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


823  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 51. §. Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


824  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 51. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


825  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 52. § (1). Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) k).


826  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 55. §. Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § w).


827  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (23). Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e).


828  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 4. § (24). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd még: 2009. évi CIX. törvény 55. § (18).


829  Módosította: 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § k).


830  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 86. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


831  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 26. §. Hatályos: 2012. XII. 8-tól.


832  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 52. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


833  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § x).


834  Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.


835  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) k). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


836  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 53. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


837  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 56. §. Az első mondat szövegét megállapította: 2011. évi CVI. törvény 27. §. Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (2) b).


838  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 29. § (1). Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) i).


839  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


840  Lásd: 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet.


841  Megállapította: 1996. évi XXII. törvény 32. § (1). Hatályos: 1996. IV. 18-tól.


842  Lásd: 28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, 48/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet, 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 102/2007. (V. 9.) Korm. rendelet.


843  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 36. §. Hatályos: 2003. II. 15-től.


844  Lásd: 129/2005. (VII. 1.) Korm. rendelet.


845  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


846  Lásd: 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 102/2007. (V. 9.) Korm. rendelet.


847  Lásd: 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, 201/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet.


848  Megállapította: 2013. évi CLXVIII. törvény 5. §. Módosította: 2015. évi CXXXIII. törvény 17. § (1) h).


849  Lásd: 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet.


850  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 52. §. Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) e), 2013. évi CXXXIII. törvény 35. § y).


851  Lásd: 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet.


852  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 32. §. Hatályos: 2000. V. 1-től. A bekezdésnek h) pontja nincs.


853  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 28. § (1). Hatályos: 2011. VII. 27-től.


854  Megállapította: 2007. évi I. törvény 100. § (3). Módosította: 2011. évi CV. törvény 128. § (4) d).


855  Beiktatta: 2001. évi LXXIX. törvény 56. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


856  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


857  Lásd: 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet, 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet.


858  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


859  Lásd: 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § d), 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 3. §, 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 1. § d), 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet, 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.


860  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXVIII. törvény 8. § c). Hatálytalan: 2013. XII. 1-től.


861  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 28. § (2). Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 18. § (2) b).


862  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


863  Lásd: 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet.


864  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 10. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


865  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 32. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


866  Lásd: 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet.


867  Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CXXXIII. törvény 18. § (1) e). Hatálytalan: 2015. VIII. 1-től.


868  Beiktatta: 2009. évi CIX. törvény 4. § (27). Hatályos: 2010. I. 1-től.


869  Lásd: 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet.


870  Beiktatta: 2010. évi LXXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


871  Lásd: 238/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet.


872  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 28. § (3). Hatályos: 2011. VII. 27-től.


873  Lásd: 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet, 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. alcím.


874  Megállapította: 2012. évi CXCII. törvény 27. §. Hatályos: 2012. XII. 8-tól.


875  Beiktatta: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (9). Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 90. § (2) 22.


876  Beiktatta: 2013. évi CLVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


877  Lásd: 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet.


878  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


879  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 12. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


880  Lásd: 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet.


881  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 57. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


882  Lásd: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet.


883  Megállapította: 2001. évi LXXIX. törvény 57. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


884  Lásd: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet.


885  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 12. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


886  Lásd: 31/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet.


887  Megállapította: 1999. évi LXXIII. törvény 54. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


888  Lásd: 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet.


889  Megállapította: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


890  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (2). Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) j).


891  Lásd: 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet.


892  Beiktatta: 1999. évi LXXIII. törvény 54. §. Hatályos: 1999. X. 1-től.


893  Lásd: 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet, 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet.


894  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 12. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. A bekezdésnek i) és j) pontja nincs.


895  Lásd: 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet.


896  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 54. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


897  Lásd: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet.


898  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


899  Lásd: 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet.


900  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 57. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


901  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


902  Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 66. §. Módosította: 2012. évi CXCII. törvény 29. § (1) k), 2013. évi CLXVIII. törvény 7. § l).


903  Megállapította: 2006. évi CXVII. törvény 25. § (4). Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (47).


904  Lásd: 25/2006. (VI. 26.) EüM rendelet.


905  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVI. törvény 73. § (4) i). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


906  Beiktatta: 2013. évi CCIII. törvény 12. § (7). Hatályos: 2014. I. 1-től.


907  Lásd: 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet.


908  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 32. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


909  Hatályon kívül helyezte: 2015. évi VIII. törvény 1. § (6) f). Hatálytalan: 2015. IV. 1-től.


910  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 23. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


911  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (3) 23. Hatálytalan: 2015. III. 1-től.


912  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 87. §. Hatályos: 2015. III. 1-től.


913  Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 88. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


914  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 89. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


915  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 89. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


916  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 89. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


917  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 89. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


918  Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 89. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.


919  Megállapította: 2015. évi VIII. törvény 1. § (4). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


920  Megállapította: 2015. évi CXXXIII. törvény 16. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.


921  Hatályon kívül helyezte: 1994. évi VI. törvény 31. §. Hatálytalan: 1994. II. 1-től.


922  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 116. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


923  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 20. § (8) m).


924  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 116. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


925  Megállapította: 2010. évi LXXXIX. törvény 21. §. Hatályos: 2010. VIII. 17-től.


926  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 33. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


927  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 139. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


928  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 33. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


929  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 17. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.


930  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 33. § (4). Hatályos: 2011. I. 15-től.


931  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 33. § (5). Hatályos: 2011. IX. 1-től.


932  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 86. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


933  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 29. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


934  Beiktatta: 2011. évi CVI. törvény 30. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


935  Beiktatta: 2011. évi CLXVI. törvény 34. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


936  Beiktatta: 2011. évi CLXVI. törvény 34. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


937  Beiktatta: 2011. évi CLIV. törvény 30. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


938  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 140. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


939  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 141. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


940  Beiktatta: 2012. évi XXXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2012. IV. 14-től.


941  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 11. § (1). Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


942  Megállapította: 2014. évi CI. törvény 17. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.


943  Beiktatta: 2012. évi CXCII. törvény 28. §. Hatályos: 2012. XII. 8-tól.


944  Beiktatta: 2013. évi LXXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VI. 15-től.


945  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCV. törvény 59. § b). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


946  Beiktatta: 2013. évi LXXV. törvény 7. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


947  Beiktatta: 2013. évi CLVIII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


948  Beiktatta: 2013. évi CLXVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2013. XII. 1-től.


949  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 91. § (2) 7. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


950  Beiktatta: 2014. évi CI. törvény 17. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.


951  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 100. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


952  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 100. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


953  Beiktatta: 2011. évi CV. törvény 28. §. Hatályos: 2011. VIII. 1-től.


954  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 15. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


955  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 15. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!