Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.17.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2014.VII.1. )

 

1993. évi LV. törvény

a magyar állampolgárságról1

Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyarországhoz való kötődésének erősítése érdekében, a természetes személy akaratszabadságának tiszteletben tartása mellett, a család állampolgársága egységének elősegítése érdekében és a hontalanság eseteinek csökkentése céljából, a magyar állampolgársági jog hagyományait és a nemzetközi szerződések előírásait figyelembe véve, a magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének szabályairól a következő törvényt alkotja:2

Alapelvek

1. § (1)3 A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.

(2)4 Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni.

(3)5

(4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.

A magyar állampolgárok

2. § (1)6 Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

(2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.

A magyar állampolgárság keletkezése

3. §7 (1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezése megállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyai jogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.

(3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét,

b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

A magyar állampolgárság megszerzése

Honosítás

4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;

b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;

c)8 megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;

d)9 honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;

e)10 igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

(2)11 Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

c) magyar állampolgár fogadta örökbe,

d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy

e) hontalan.

(3)12 Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

(3a)13 Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

a) legalább

aa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy

ab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,

b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és

c) magyar nyelvtudását igazolja.

(4)14 Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) az ország területén született;

b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;

c)15

(5)16 Az (1)-(2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

(6)17 A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.

(7)18 Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előterjesztésére - felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

(8)19 A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

Alkotmányos alapismeretek vizsga20

4/A. §21 (1)22 A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a Kormány által rendeletben kijelölt szerv által meghatározott vizsgabizottság előtt teszi le.

(2) Nem köteles vizsgát tenni:

a)23 a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta (a továbbiakban együtt: korlátozottan cselekvőképes személy), valamint a cselekvőképtelen személy;

b)24 aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett;

c)25 aki a kérelem benyújtásakor hatvanadik életévét betöltötte;

d) aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

Visszahonosítás

5. §26 Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.

Nyilatkozat27

5/A. §28 (1)29 A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:

a)30 akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a 7970/1946. ME rendelet, a 10.515/1947. Korm. rendelet, a 12.200/1947. Korm. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg;

b)31 aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik;

c)32 aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

(1a)33 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg.

(2)34 A nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését.

(3)35 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.

Hatásköri szabályok, eskü és fogadalom

6. § (1)36 A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.

(2)37 A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, illetve visszahonosítási okiratot (a továbbiakban: honosítási okirat) ad ki.

(3)38 A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi - a névmódosításnak megfelelő névvel kell kiadni. A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítási kérelmet elutasítja vagy ha a 20/A. § szerinti eljárásra nem kerül sor - a honosítást kérő külföldi nevével kell kiadni.

7. § (1)39 A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat.

(2) A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton fel kell tüntetni.

(3) Ha a honosított az eskü vagy fogadalom letétele előtt meghalt, vagy olyan állapotba került, amely megakadályozza az eskü vagy fogadalom letételében, a magyar állampolgárságot a honosítási okirat kiállításának napján szerzi meg.

(4)40 Az állampolgársági eskü szövege:

Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.

(4a)41 Az állampolgársági fogadalom szövege:

Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom.

(5) Az állampolgársági eskü és az állampolgársági fogadalom egyenértékű.

A magyar állampolgárság megszűnése

Lemondás

8. § (1)42 A magyar állampolgár - a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában - lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha

a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, és

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon.

(2)43 Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv javaslatára a miniszter előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.

(3)44 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.

(4)45 A lemondás elfogadásától számított három éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.

A magyar állampolgárság visszavonása

9. § (1)46 A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével.

(2)47 Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.

(3)48 A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.

(4) A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.49 A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg.

A magyar állampolgárság igazolása

10. §50 (1) A magyar állampolgárság

a) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,

b) érvényes magyar útlevéllel,

c) érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal,

d) - ellenkező bizonyításig - honosítási okirattal

igazolható.

(2) Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság - ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig - az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

11. § (1)51 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetve azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár.

(2)52 Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított három évig érvényes.

(3)53 Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát,

b) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét,

c) a ténymegállapítást,

d)54 azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a döntést hozta,

e) a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és a hatóság bélyegzőlenyomatát,

f) az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.

(4)55 Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.

(5)56 Az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.

12. §57 Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetve állami szerv megkeresésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.

Az állampolgársági eljárás

13. §58 (1)59 Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)

a)60 a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal),

b)61 a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához (a továbbiakban: integrált ügyfélszolgálati iroda),

c) a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve

d)62 az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez

lehet benyújtani.

(2) Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá - az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével - magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.

(3) Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.

(4)63 Az állampolgársági kérelmet a járási hivatal vezetője, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles megküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek.

14. §64 (1)65 Az állampolgársági kérelem - kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint - tartalmazza az érintett

a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,

b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,

c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,

f) testvére nevét, születési helyét és idejét,

g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,

h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,

i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és

j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.

(2) A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott adatkörből rendelkezésre állnak.

(3)66 Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek - kormányrendeletben meghatározottak szerint - mellékelnie kell a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá az állampolgársági kérelem elbírálásához a 4. §-ban, az 5. §-ban, a 8. §-ban és a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.

(4)67 Ha az állampolgársági kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, és ezeket a kérelmező nem igazolja, ezek beszerzésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv intézkedik.

(5)68 Az állampolgársági kérelemhez

a) a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat hiányában - ha ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs - diplomáciai felülhitelesítéssel,

b) az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással

ellátva kell csatolni.

(6)69 Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.

15. § (1)70 Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

(2) A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni.

(3)71 Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához és kérelméhez, magyar állampolgárságról való lemondásához - ha elháríthatatlan akadálya nincs - mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

(4)72 Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetve a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő.

16. § (1)73 A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.

(2)74 A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

(3)75 A 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy - legkésőbb a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontot megelőző ötödik napon - kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le.

(3a)76 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester vagy a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt polgármesternek vagy - diplomáciai futár útján - a konzuli tisztviselőnek, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.

(4)77 Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti. Ha a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.

17. §78 (1)79 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül adja ki az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(2)80 A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

(2a)81 A miniszter hatvan napon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(3)82 Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül tesz eleget.

(4)83 Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben az (1), (2a) és (3) bekezdésben meghatározott esetben hatvan nappal, a (2) bekezdésben meghatározott esetben három hónappal meghosszabbítható.

(5)84 Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidőkbe nem számít be

a) a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;

b) az eljárás felfüggesztésének időtartama;

c) a 19. § (3) bekezdés d) pontjában előírt véleményezés időtartama;

d) az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

(6)85 A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megszünteti.

(7)86 Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.

(8)87 Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz javaslatot a miniszternek a köztársasági elnök részére történő előterjesztésre.

(9)88 Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.

Adatvédelem, adatszolgáltatás

18. § Az állampolgársági iratba betekinthet:

a) az ügyben érintett személy, halála után leszármazója, valamint felmenője;

b) az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek a hatáskörükbe tartozó ügyben, törvényben szabályozott eljárásuk során.

19. § (1)89 A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.

(2)90 A magyar állampolgárság megszűnéséről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, az anyakönyvi hatóságot, az útlevélhatóságot, továbbá - a potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében - Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét.

(3)91 Az állampolgársági eljárás során a miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv92

a) betekinthet az anyakönyvbe, az anyakönyvi alapiratokba, és ezekről másolatot kérhet;

b)93 adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészeti nyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba és az útiokmány-nyilvántartásba;

c)94 adatot kérhet a rendőrségi, a bűntettesek és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, valamint az ügyészségtől és a bíróságtól;

d)95 véleményt kérhet a jegyzőtől, a járási hivataltól, a konzultól, a gyámhatóságtól, az idegenrendészeti hatóságtól és a menekültügyi hatóságtól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól.

(4)96 Az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szerv a honosítási eljárás, a visszahonosítási eljárás, az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás és az állampolgárság igazolására irányuló eljárás során ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.

20. §97 Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról az állampolgársági ügyekben eljáró szerv gondoskodik.

Névmódosítás98

20/A. §99 (1)100 A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti

a) hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;

b) többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;

c) utónevének magyar megfelelőjét;

d)101 házastársa vagy annak felmenője, illetve - özvegy, elvált családi állapot esetén - volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését.

(1a)102 A honosítást kérő külföldinek az (1) bekezdés d) pontja szerinti név viselése akkor engedélyezhető, ha házassági nevet visel, és

a) - házas családi állapot esetén - házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viseli vagy a honosítási eljárásban az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését kéri,

b) - elvált családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte,

c) - özvegy családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte vagy kérhette volna az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését.

(2)103 A névmódosítási kérelmet - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

(3)104 A névmódosítást a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Ha a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

(4) A névmódosítást anyakönyvezni kell.

(5)105 A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.

A külföldi helységnév használata106

20/B. §107 (1) Ha a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az egykori hivatalos magyar elnevezését kell használni.

(2) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését kell használni.

(3) A honosítást vagy visszahonosítást kérő kérelmezheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését járulékosan (zárójelben) is tüntessék fel.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése vagy a (3) bekezdés szerinti kérelmet nyújtottak be, a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezése után - ha az az iratokból megállapítható - az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint - minden esetben - az ország nevét zárójelben kell feltüntetni.

(5) A kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, az ország nevét pedig az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel kell bejegyezni.

Záró rendelkezések

21. §108

22. § Az e törvény rendelkezései alapján indított perekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni.

23. §109 (1)110 E törvény alkalmazásában - a lakcímbejelentés napjától - Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár,

a) aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású,

b) akit menekültként elismertek, valamint

c) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett.

(2)111

24. § (1) E törvény a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(2)-(3)112

(4)113 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa

a) az állampolgársági ügyekben eljáró szervet,

b) az eskü vagy a fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat,

c) az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnek az állampolgársági kérelmek átvételével, az okiratok továbbításával kapcsolatos feladatait, valamint a hatósági nyilvántartások értesítésével kapcsolatos feladatokat,

d) az e törvény szerinti eljárásokban használandó formanyomtatványokat, az állampolgársági kérelemhez csatolandó okiratok körét,

e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét, továbbá a vizsga szervezésére jogosult szervet és annak a vizsgával kapcsolatos feladatait,

f) a névmódosítási kérelemhez a névmódosítási kérelemben foglaltak alátámasztására szolgáló okiratok körét.

25. §114 E törvénynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő honosítási, visszahonosítási eljárásra is alkalmazni kell.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés115

26. §116 E törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2-4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) és (1a) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) bekezdése, 9. § (1) és (4) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.



1  Kihirdetve: 1993. VI. 15.


2  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § a).


3  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § b).


4  Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 71. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


5  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CCI. törvény 73. § (1). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


6  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § c).


7  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 93. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


8  Módosította: 2012. évi LXXVI. törvény 26. §.


9  Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 2. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § d).


10  Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


11  Megállapította: 2013. évi CCXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


12  Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.


13  Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 52. §. Hatályos: 2013. III. 1-től.


14  Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


15  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXVIII. törvény 4. § (3). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


16  Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 2. § (3). Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.


17  Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


18  Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 25. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § a).


19  Beiktatta: 2010. évi XLIV. törvény 2. § (5). Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.


20  Beiktatta: 2001. évi XXXII. törvény 2. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


21  Beiktatta: 2001. évi XXXII. törvény 2. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


22  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 23. § a), 2012. évi CCVII. törvény 63. § b).


23  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 93. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


24  Megállapította: 2005. évi XLVI. törvény 2. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


25  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § c).


26  Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 3. §. Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.


27  Beiktatta: 2001. évi XXXII. törvény 3. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


28  Beiktatta: 2001. évi XXXII. törvény 3. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


29  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § f).


30  Módosította: 2003. évi LVI. törvény 5. § (1), 2011. évi CCI. törvény 72. § g).


31  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 53. § (1). Hatályos: 2013. III. 1-től.


32  Beiktatta: 2003. évi LVI. törvény 3. §. Hatályos: 2003. IX. 1-től.


33  Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 53. § (2). Hatályos: 2013. III. 1-től.


34  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § d).


35  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § h), 2012. évi CCXI. törvény 13. §, 2012. évi CCVII. törvény 63. § e).


36  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) g), 2011. évi CCI. törvény 72. § i).


37  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § i).


38  Beiktatta: 2011. évi XIV. törvény 14. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § f).


39  Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 4. §. Módosította: 2011. évi XIV. törvény 20. § (1), 2012. évi CCVII. törvény 63. § g).


40  Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 71. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


41  Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 71. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


42  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 54. §. Hatályos: 2013. III. 1-től.


43  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § h).


44  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § h), 2012. évi CCXI. törvény 13. §, 2012. évi CCVII. törvény 63. § e).


45  Beiktatta: 2001. évi XXXII. törvény 5. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § i).


46  Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


47  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § h), 2012. évi CCXI. törvény 13. §, 2012. évi CCVII. törvény 63. § d).


48  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) g).


49  Lásd: 339/2013. (VII. 19.) KE határozat.


50  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 55. §. Hatályos: 2013. III. 1-től.


51  Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2011. évi CCI. törvény 72. § i).


52  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § j).


53  Megállapította: 2005. évi XLVI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


54  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 56. §. Hatályos: 2013. III. 1-től.


55  Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 3. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § h), 2012. évi CCXI. törvény 13. §.


56  Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 3. § (2). Módosította: 2011. évi XIV. törvény 20. § (3).


57  Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2011. évi CCI. törvény 72. § i).


58  Megállapította: 2005. évi XLVI. törvény 4. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


59  Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 5. §. Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.


60  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 57. §. Hatályos: 2013. III. 1-től.


61  Megállapította: 2011. évi XIV. törvény 16. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § k).


62  Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2012. évi CCVII. törvény 64. § a).


63  Módosította: 2011. évi XIV. törvény 20. § (2), 2012. évi CCVII. törvény 63. § l).


64  Megállapította: 2005. évi XLVI. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


65  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 58. § (1). Hatályos: 2013. III. 1-től.


66  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 58. § (2). Hatályos: 2013. III. 1-től.


67  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 58. § (2). Hatályos: 2013. III. 1-től.


68  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 58. § (2). Hatályos: 2013. III. 1-től.


69  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § d), 64. § b).


70  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § i).


71  Módosította: 2011. évi XIV. törvény 20. § (1).


72  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 72. § i).


73  Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 6. §. Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § d), g).


74  Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 6. § (2). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § m).


75  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 59. § (1). Hatályos: 2013. III. 1-től.


76  Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 59. § (2). Hatályos: 2013. III. 1-től.


77  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 59. § (3). Hatályos: 2013. III. 1-től.


78  Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 9. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


79  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § n).


80  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 60. § (1). Hatályos: 2013. III. 1-től.


81  Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 60. § (2). Hatályos: 2013. III. 1-től.


82  Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2012. évi CCVII. törvény 63. § o).


83  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 60. § (3). Hatályos: 2013. III. 1-től.


84  Beiktatta: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.


85  Számozását módosította: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § d).


86  Számozását módosította: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §, 2012. évi CCVII. törvény 63. § p).


87  Számozását módosította: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § q).


88  Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 7. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) g), 2011. évi CLXXIV. törvény 12. §. Számozását módosította: 2010. évi XLIV. törvény 7. § (2).


89  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 61. § (1). Hatályos: 2013. III. 1-től.


90  Megállapította: 2006. évi XXI. törvény 10. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXVII. törvény 54. §, 2012. évi XCIII. törvény 23. § c), 2012. évi CCVII. törvény 63. § d), r), 64. § c).


91  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) g).


92  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § s).


93  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 61. § (2). Hatályos: 2013. III. 1-től.


94  Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 10. § (2). Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


95  Megállapította: 2010. évi XLIV. törvény 8. § (2). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 23. § d), 2012. évi CCVII. törvény 63. § t).


96  Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 61. § (3). Hatályos: 2013. III. 1-től.


97  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § d).


98  Beiktatta: 2001. évi XXXII. törvény 11. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


99  Beiktatta: 2001. évi XXXII. törvény 11. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


100  Megállapítva: 2010. évi XLIV. törvény 9. § alapján. Hatályos: 2010. VIII. 20-tól. A 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.


101  Beiktatta: 2011. évi XIV. törvény 17. § (1). Hatályos: 2011. III. 9-től.


102  Beiktatta: 2011. évi XIV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2011. III. 9-től.


103  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § u).


104  Megállapította: 2011. évi XIV. törvény 17. § (3). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § v).


105  Beiktatta: 2011. évi XIV. törvény 17. § (4). Hatályos: 2011. III. 9-től.


106  Beiktatta: 2005. évi XLVI. törvény 9. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


107  Megállapította: 2011. évi XIV. törvény 18. §. Hatályos: 2011. III. 9-től.


108  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi XXXII. törvény 14. § (1). Hatálytalan: 2001. VII. 1-től.


109  Megállapította: 2001. évi XXXII. törvény 12. §. A (2) bekezdés 2001. VII. 1-jén lép hatályba.


110  Megállapította: 2007. évi I. törvény 92. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


111  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVII. törvény 64. § d). Hatálytalan: 2013. III. 1-től.


112  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XLVI. törvény 32. § (2). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


113  Megállapította: 2012. évi CCVII. törvény 62. §. Hatályos: 2013. III. 1-től.


114  Beiktatta: 2011. évi XIV. törvény 19. §. Hatályos: 2011. III. 9-től.


115  Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 71. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


116  Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 71. § (4). Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 63. § w).



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!