Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.XI.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1994. évi XLII. törvény

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról1

Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról

- a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése,

- az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,

- a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése

érdekében a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1)3 A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) szakosított hitelintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) biztosító részvénytársaság.

(2)4 Az Eximbankban és a Mehib Rt.-ben az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására a külgazdasági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult.

(3)5 Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib Rt. a 3. § (1) bekezdésében meghatározott piacképes kockázatú biztosítási, illetve viszontbiztosítási tevékenységet is végez, úgy tevékenységét az e törvényben meghatározott valamennyi tevékenységet érintő összevont szervezet keretében is végezheti, azzal, hogy a Bit.-ben nevesített egyes feladatkörök ellátása az összevont szervezet keretében is megvalósul.

(4)6 Az Eximbankra és a Mehib Rt.-re a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)7 Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseire, beruházásaira, forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, a magyar befektetők külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni.

(5a)8 E törvény alkalmazásában:

1. beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet között létrejött olyan szerződés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által devizakülföldivel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára irányuló szerződésbe foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatásnyújtás. Idegenforgalmi és egészségügyi ágazatba sorolt belföldi gazdálkodó szervezet esetében a devizakülföldivel kötött belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás is figyelembe vehető exportra irányuló szolgáltatásnyújtásként;

2. exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése vagy lízingszerződése, amelynek eredményeként befektetés esetén a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetnél, lízingszerződés esetén pedig a lízingbevevő gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése;

3. gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;

4. nemzetközi fejlesztési együttműködés: az OECD DAC besorolás szerint hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) jogosult fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítására irányuló, a donor- és a kedvezményezett ország közötti partneri viszonyon alapuló tevékenység, amelynek keretében a donor ország hivatalos szervein, ügynökségein keresztül kedvezményes hiteleket vagy vissza nem térítendő támogatást nyújt a kedvezményezett országnak, illetve a kedvezményezett ország erre jogosult gazdálkodó szervezeteinek, illetve intézményeinek;

5. nemzetközi versenyképességet javító befektetés: a devizabelföldi gazdálkodó szervezet olyan belföldi működő tőke befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló, a befektetéssel érintett belföldi gazdálkodó szervezetnél a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint számszerűsíthető előny mutatható ki vagy ami a befektetéssel érintett gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő;

6. nemzetközi versenyképességet javító beruházás: devizabelföldi gazdálkodó szervezet belföldön megvalósuló beruházása, amelynek eredményeként a beruházást megvalósító vagy az azt üzembe helyező devizabelföldi gazdálkodó szervezetnél a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint számszerűsíthető előny mutatható ki, vagy amely a beruházást megvalósító vagy az azt üzembe helyező devizabelföldi gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő;

7. nemzetközi versenyképességet javító forgóeszközigény: devizabelföldi gazdálkodó szervezet versenyképes termeléséhez vagy szolgáltatásnyújtásához szükséges erőforrások, árukészletek vagy szolgáltatások finanszírozásához szükséges, vagy nemzetközi versenyképességet javító beruházásához kapcsolódó forgóeszköz-növekményhez köthető likvid források iránti igény, amely kielégítésével a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint a gazdálkodó szervezetnél számszerűsíthető előny mutatható ki, vagy amely igény kielégítése a gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő.

(6)9 Az Eximbank nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.

(7)10 Az Eximbank tekintetében a Hpt. 117-121. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(8)11 Az Eximbank a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerint jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel.

2. §12 (1)13 Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:

a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

b) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

c) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

d) a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;

e) hitelreferencia-szolgáltatás;

f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:

ga) betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től,

gb) kötvények kibocsátása;

h) követelésvásárlás.

(1a)14 Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletekhez, valamint nemzetközi fejlesztési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan az alábbi tevékenységet végzi:

a) vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása,

b) nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozás a 6. § (4a) bekezdésben meghatározott források felhasználásával.

(1b)15 Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó megállapodások vonatkozásában az államháztartásért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minszterek egyetértése esetén az állam képviseletében jár el, és e felhatalmazásra történő hivatkozás mellett jogosult a vonatkozó szerződések megkötésére, módosítására vagy megszüntetésére.

(1c)16 Az Eximbank felelős az (1b) bekezdés szerint megkötött szerződések magyar kormányzati fejlesztési politika szerinti végrehajtásáért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért. Az Eximbank a megkötött szerződések végrehajtásáról és azok nemzetközi fejlesztési együttműködési szempontú eredményességéről az államháztartásért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek részére évente jelentést készít.

(2)17 Az Eximbank a hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külön rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek, és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat a külön rendeletben foglalt feltételek mellett. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.

(3)18 Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet az Eximbank kizárólag az adott ügylettel kapcsolatban végezhet, olyan gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók (a továbbiakban: ügyfelek) részére, amelyeknek hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, a hitel-, illetve a garanciajogviszony fennállásáig.

(4)19 Az Eximbank az e §-ban szereplő tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján kidolgozott, valamint a Hpt. alapján elfogadott belső eljárásokra vonatkozó szabályzataiban azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat, valamint többlettőke-követelmény meghatározására irányuló számítási módszereket is, amelyet azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.

3. §20 (1) A Mehib Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem- piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:

a) hitel,

b) kezesség,

c) különböző pénzügyi veszteségek.

(2)21 A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.

(3) A 6. § (2) bekezdés szerint állami készfizető kezesség a következő ügyletekhez kapcsolódhat:

a) nem-piacképes kockázatok fedezetére nyújtott exporthitel-biztosítások, illetve viszontbiztosítások;

b) exporthitel biztosításnak nem minősülő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet nyújtása, amennyiben azok biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.

(4) E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nem-piacképesnek minősülnek

a) a (6) és (7) bekezdésben felsorolt kockázatok, ha a teljes kockázatviselés ideje (a gyártási idő és a hitel futamideje együttesen) legalább két év;

b) azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idő a két évet nem éri el, amennyiben

ba)22 az adós vagy kezese letelepedési helye nem a Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendeletben piacképes kockázatúként meghatározott országban van és

bb) magánadós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a)-c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike,

bc) állami adós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a) vagy c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike

merül fel.

(5) Nem-piacképesnek minősülnek továbbá azok kockázatok, amelyek kockázatviselési ideje nem éri el a két évet és nem felelnek meg a (4) bekezdés b) pontjában szereplő feltételeknek, amennyiben azok exporthitel biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.

(6) A politikai típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek a biztosító országán kívül politikai és politikai jellegű események (pl. háború, polgárháború, zavargások) bekövetkezte, államhatalmi és adminisztratív jellegű intézkedések elrendelése, a biztosító országában kiviteli korlátozások alkalmazása miatt merülnek fel. Ide tartoznak továbbá a természeti és nukleáris katasztrófák kockázatai.

(7) A kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek

a) az adós vagy kezese nemfizetése, késedelmes fizetése miatt,

b) az adós vagy kezese fizetésképtelensége miatt,

c) az export célú szerződés vevő általi jogalap nélküli felmondása vagy a szerződés tárgyát képező áruk, szolgáltatások átvételének megtagadása miatt

merülnek fel.

(8) E § alkalmazásában

a) állami adós: a központi kormányzat, a jegybank, továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;

b) magánadós: az a) pontba nem tartozó szervezet.

(9) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt kockázatok az exportcélú szerződések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak, illetőleg viszontbiztosíthatók.

(10) A Mehib Rt.-nek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.

(11)23 A Mehib Rt. az e § alapján folytatott tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti az ügyfél azonosítási eljárásról szóló belső szabályzatában azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat is, amelyeket azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.

4. §24 (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja. Az Eximbank a Mehib Rt. részére, a Mehib Rt. pedig az Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem minősülő, a TEÁOR’08 besorolása szerinti következő tevékenységeket végezheti üzletszerűen:

a) építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés (TEÁOR’08: 81),

b) adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás (TEÁOR’08: 82),

c) információ-technológiai szolgáltatás (TEÁOR’08: 62),

d) jogi, számviteli, adószakértői tevékenység (TEÁOR’08: 69) és

e) egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás (TEÁOR’08: 78.30).

(2) E § alkalmazásában TEÁOR’08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev.2-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott 2012. január 1-jén hatályos magyar nyelvű változata.

4/A. §25 A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországán kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság - külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve - többségi részesedéssel rendelkezik, az Eximbank részére a Magyar Nemzeti Bank engedélye és magyarországi fióktelep létesítése nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt.

II. Fejezet

AZ EXIMBANK ÉS A MEHIB RT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI26

5. §27 A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és a Mehib Rt. hosszú távú és stabil működőképességét.

Költségvetési kapcsolatok

6. § (1)28 Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által

a) forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétekből és igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből, forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvényekből,

b) kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából,

c) a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből

eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(2)29 Az Állam készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által az e törvényben, valamint kormányrendeletekben előírt feltételekkel vállalt biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3)30 Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Mehib Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

(4)31 A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (a továbbiakban: egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés - kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon - közvetlenül biztosítja.

(4a)32 A 2. § (1b) bekezdés hatálya alá tartozó, nemzetközi fejlesztési együttműködési célú tevékenységhez szükséges forrásokat 2014. évben az állam a központi költségvetés terhére, a kamatkiegyenlítési rendszeren keresztül közvetlenül biztosítja az Eximbnak részére. 2014. évet követően a központi költségvetésről szóló törvény külön előirányzata tartalmazza az Eximbank 2. § (1b) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez szükséges forrásokat.

(5)33 Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén a jogosult az állami készfizető kezességvállaláson túlmenően további biztosíték előírására nem köteles.

(6)34 Az (5) bekezdésben foglaltakat a Mehib Rt. által állami kezességvállalás mellett biztosított vagy viszontbiztosított hitel- és kölcsönszerződésekre is alkalmazni kell.

(7)35 E § alkalmazásában pótlási költség

a) hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értéke (vagy deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja a határidős szerződés tárgyának névértékét;

b) rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a határidős szerződés tárgyának névértéke meghaladja a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén az elszámoló árát).

(8)36 Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami kezesség az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn.

(9)37 Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén az Eximbankot és a Mehib Rt.-t nem terheli a kezességi szerződés fennállása esetén a Ptk. 6:429. § alapján teljesítendő tájékoztatási kötelezettség. Az állami kezesség beváltásának kockázatáról, továbbá a kezesség várható beváltásáról (különösen annak összegéről és időpontjáról) az Eximbank és a Mehib Rt. tájékoztatja a kezest. A tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

7. §38 (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:

a) a forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök és forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvények - devizában történő forrásbevonás esetén a szerződéskötés vagy a kötvénykibocsátás napján azok Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén számított - állománya és a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát,39

b) az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának felső határát,40

c) a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,41

d) a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát,

e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben elkülönített előirányzatokban kell jóváhagyni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint számított állományok együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összeget.

(4) Hitelminősítő által minősített, devizában megvalósuló kötvénykibocsátási program esetén, a programban meghatározott kibocsátási időszak lezárultáig a (3) bekezdés szerinti állományok együttes összegének meghatározásakor - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a kötvénykibocsátási program teljes keretösszegét kell állományként figyelembe venni, a program alapján történt első kötvénykibocsátás időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegben.

(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összegeket.

8. §42 Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az Állam kezességvállalási díjat nem számol fel.

8/A. §43 (1)44 Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából eredő követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések és a jogelődöktől átvett biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségeket az állam megbízásából a központi költségvetés javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni.

(2)45 A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehib Rt.-t az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a behajtott tőke, a kamat és a késedelmi kamat.

9. §46

Kormányzati kapcsolatok

10-11. §47

12. §48

13. § (1)49 Az Eximbank a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, a Mehib Rt. a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.

(2)50 Az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

III. Fejezet

SZERVEZETI SZABÁLYOK

Igazgatóság

14. §51 (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(2) Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejűleg a Mehib Rt. igazgatósági tagjává, a Mehib Rt. igazgatósági tagja egyidejűleg az Eximbank igazgatósági tagjává jelölhető.

(3)52

Felügyelő bizottság

15. §53 Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi.

Vezérigazgató és az igazgatóság elnöke54

16. §55 (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezeteinek élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

(2) A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

Kinevezés, megválaszthatóság

17. §56 (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, tagjait és a vezérigazgatót a miniszter nevezi ki és menti fel.

(2)57 Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja, valamint a vezérigazgató párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

18. §58 (1)59 A Hpt. 137. § (1) bekezdésében és a Bit. 83. §-ában meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges az Eximbank és a Mehib Rt. vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez.

(2)60 A Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától, valamint a Bit. 83. és 91. §-ától eltérően az Eximbank vagy a Mehib Rt. vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki

a) büntetlen előéletű,

b)61 rendelkezik legalább tizenkét hónap - banki, biztosítási területen vagy a vállalati gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,

c) rendelkezik szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel,

d) nem rendelkezik vagy rendelkezett minősített befolyással, illetve nem vezető állású személy vagy nem volt az egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy olyan pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél,

da) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a biztosító, a biztosításközvetítő, a pénzügyi intézmény vagy a pénzforgalmi intézmény felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

db) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

e)62 nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatáskörét megalapozó törvények vagy azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben a Magyar Nemzeti Bank nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a legmagasabb összegű bírságot vagy a bíróság nem állapította meg 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt,

f) nem tevékenykedik más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, biztosítónál könyvvizsgálóként,

g) nem tölt be olyan tisztséget, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

a) felsőfokú közgazdász szakképzettséget,

b) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget vagy

c) könyvvizsgálói képesítést

szerzett.

(4)63 A (2) bekezdés c) pontjától eltérően a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott szakirányú végzettségtől eltérő felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt is kinevezhet vezető állású személynek, ha a vezető állásra jelölt személy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott területeken szerzett, legalább tizennyolc hónap vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(5) Akivel szemben

a) a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy

b) külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő,

a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, vagy az ilyen feladatok általa történ ő ellátását fel kell függeszteni.

(6)64 Vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését az Eximbank, illetve a Mehib Rt. a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Magyar Nemzeti Banknak bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vezető állású személy szakmai önéletrajzát, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát.

(7)65 Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy nem felel meg az e törvényben meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását vagy a kinevezett személy felmentését. A tulajdonosi jogok gyakorlója a kezdeményezésben megnevezett személyt 10 munkanapon belül visszahívja, vagy felmenti.

Képviselet, munkaviszony66

19. §67 (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. szervezeti (munkavállalói) képviselője a (2) bekezdésben foglalt kivétellel mind az Eximbank, mind pedig a Mehib Rt. képviseletében akkor is eljárhat, ha az ügyben az általa képviselt Eximbank, illetve Mehib Rt. egymással szemben álló vagy ellentétesen érdekelt felek.

(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. közötti jogvita esetén a két társaság ugyanazon szervezeti (munkavállalói) képviselője, vagy ugyanazon jogi képviselő nem járhat el egyidejűleg mind a két társaság nevében.

(3) Az Eximbank munkavállalója által a Mehib Rt.-nél és a Mehib Rt. munkavállalója által az Eximbanknál létesített munkaviszony nem minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásnak.

IV. Fejezet

AZ EXIMBANKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Szavatoló tőke és tőkemegfelelés

20. § (1)68 Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során az 575/2013/EU rendelet Második rész I. cím 4. fejezet 1. szakasz vonatkozásában járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,

b) a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel és

c) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

(2)69

(3)70 Az 575/2013/EU rendelet Első rész II. cím 2. fejezetének alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.

(4)71 Az Eximbank nem alkalmazza az 575/2013/EU rendelet 411-428. cikkében foglaltakat.

(5)72 A nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, a kormány készfizető kezessége mellett nyújtott, nem piacképes kockázatú biztosítást a kormány készfizető kezessége mértékéig az Eximbank elismerheti hitelkockázat csökkentő tételként.

Hitelnyújtás

21. §73 (1)74 Az Eximbank esetében az 575/2013/EU rendelet 392. cikkében foglaltaktól eltérően nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha annak értéke eléri vagy meghaladja az Eximbank szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(2)75 Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésétől eltérően hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szembeni kitettség értékének az együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.

(3)76 Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - az 575/2013/EU rendelet 400. cikk (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően -

a) az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézet számára nyújtott exportcélú hitelnél és pénzkölcsönnél,

b) az Eximbank által olyan külföldi vevőnek nyújtott hitelnél és pénzkölcsönnél, amikor a célország hitelminősítési besorolása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet „Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban” foglalt módszerek szerint legalább 3 vagy annál jobb és a célország központi költségvetése vagy központi bankja garantálja a hitel és a pénzkölcsön visszafizetését,

c)77 a garanciával fedezett összeg mértékéig az Eximbank által nyújtott,

ca)78 a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, vagy

cb)79 olyan hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, amellyel szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - három hónapnál hosszabb futamidejű kitettségre a hitelezési kockázat sztenderd módszere alkalmazásában legfeljebb 50%-os kockázati súly rendelhető,

d) a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a Mehib Rt. nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.

22. §80

23. §81

Titoktartás

24. §82 A Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Hpt.-ben meghatározott banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki - a Hpt.-ben meghatározott szerveken túlmenően - a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib Rt. részére továbbított adatokra sem.

24/A. §83 (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. jogosult a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (6a)-(6e) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 16. § (6a) bekezdésében meghatározott célból megismerni az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult

a) egyéni vállalkozó nevét, lakcímét, levelezési címét, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, adóazonosító jelét,

b) jogi személy elnevezését, székhelyét, levelezési címét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét, adóazonosító számát, valamint

c) az a) és b) pontban meghatározott alanyi kör tekintetében a vámhatósági nyilvántartásban szereplő, az export értékére vonatkozó összesített adatokat.

(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a megismeréstől számított 5 évig jogosult kezelni.

(3) Az Eximbank és a Mehib Rt. a Vtv. 16. § (6e) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul törli a Vtv. 16. § (6e) bekezdése szerinti nyilatkozatot tevő, az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult adatait.

V. Fejezet84

A MEHIB RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK85

25. §86 (1) A Mehib Rt. állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. és a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2)87 A Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Bit.-ben meghatározott biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki - a Bit. 157. § (1) bekezdésében meghatározott szerveken túlmenően - a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint az Eximbank részére továbbított adatokra sem.

(3) A Mehib Rt. kölcsönt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával vehet fel.

(4)88

(5) A Mehib Rt. vezető állású személyeire az Eximbankkal megkötendő szerződések esetében a Bit. 116. § (1) bekezdésnek döntéshozatalban való részvételt tiltó rendelkezése nem alkalmazandó.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §89 (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet külön rendelkezései között,

b) a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint e biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történő besorolását,

c) az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszere részletes szabályait,

d) az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák és az állam készfizető kezességével végzett deviza- és kamatcsere ügyletei pótlási- és kamatköltségei részletes szabályait,

e) az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitelnyújtás, segélyhitel ügyletek költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait,

f) az Eximbank által a nemzetközi fejlesztési célú együttműködés keretében végezhető tevékenységek és azok költségvetéssel történő elszámolásának, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott kormányrendeletek hatálya alá tartozó tevékenységekre az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásának részletes szabályait, valamint e rendeletben megállapítsa a 8/A. § (2) bekezdésben meghatározott jutalék mértékét.

26/A. §90

26/B. §91

26/C. §92 A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (5) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését megelőzően létrejött valamennyi állami kezességre is alkalmazni kell.

26/D. §93 E törvénynek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) 7. § (3) bekezdésével megállapított 6. § (6) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően a Mehib Rt. által állami kezességvállalás mellett biztosított hitelekre és kölcsönökre is alkalmazni kell.

26/E. §94 Az Eximbank által devizában bevont források a Módtv.3. hatályba lépésének napján fennálló állományát e törvénynek a Módtv.3. 8. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazása során a Módtv.3. hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

27. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2)95 A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3)96

Jogharmonizációs záradék97

28. §98 E törvény a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 1998. május 7-i 98/29/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

29-31. §99

32. §100

1. számú melléklet az 1994. évi XLII. törvényhez101

2. számú melléklet az 1994. évi XLII. törvényhez102



1  Kihirdetve: 1994. IV. 26.


2  A preambulum szövegét megállapította: 2004. évi XLVIII. törvény 142. § (1). Hatályos: 2004. VI. 10-től.


3  Megállapította: 2009. évi CL. törvény 10. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


4  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 1. §. Módosította: 2014. évi XXI. törvény 21. §.


5  Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


6  Megállapította: 2009. évi CL. törvény 10. § (3). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 140. § (4) a).


7  Megállapította: 2014. évi XXXIX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2014. X. 2-től.


8  Megállapította: 2014. évi XXXIX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2014. X. 2-től.


9  Beiktatta: 2002. évi LXIV. törvény 289. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


10  Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 4. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.


11  Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 4. § (5). Hatályos: 2014. I. 1-től.


12  Megállapította: 1997. évi CXIII. törvény 2. §. Hatályos: 1997. XII. 20-tól.


13  Megállapította: 2014. évi XXXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2014. X. 2-től.


14  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 296. § (4). Hatályos: 2014. II. 25-től.


15  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 296. § (4). Hatályos: 2014. II. 25-től.


16  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 296. § (4). Hatályos: 2014. II. 25-től.


17  Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 5. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


18  Módosította: 2009. évi CXV. törvény 55. §.


19  Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


20  Megállapította: 2009. évi CL. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


21  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


22  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


23  Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


24  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 5. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


25  Beiktatta: 2012. évi CLXXII. törvény 6. §. Módosította: 2013. évi CXLIII. törvény 9. § a).


26  Módosította: 2009. évi CL. törvény 18. § (2).


27  Módosítva: 2009. évi CL. törvény 18. § (1) alapján.


28  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


29  Megállapította: 2009. évi CL. törvény 12. §. Hatályos: 2010. I. 2-től.


30  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


31  Beiktatta: 1995. évi CXXI. törvény 76. § (2). Módosította: 2014. évi XVI. törvény 296. § (10).


32  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 296. § (5). Hatályos: 2014. II. 25-től.


33  Beiktatta: 2012. évi CXLVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2012. X. 16-tól.


34  Beiktatta: 2012. évi CLXXII. törvény 7. § (3). Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


35  Beiktatta: 2012. évi CLXXII. törvény 7. § (4). Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


36  Beiktatta: 2012. évi CLXXII. törvény 7. § (4). Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


37  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 296. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.


38  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 8. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


39  Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 41. § (1), 2013. évi CCXXX. törvény 41. § (1).


40  Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 41. § (2), 2013. évi CCXXX. törvény 40. § (2).


41  Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 41. § (3), 2013. évi CCXXX. törvény 40. § (3).


42  Megállapította: 2009. évi CL. törvény 14. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


43  Beiktatta: 1997. évi CXIII. törvény 6. §. Hatályos: 1997. XII. 20-tól.


44  Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


45  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 296. § (7). Hatályos: 2014. II. 25-től.


46  A megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 1997. évi CXIII. törvény 16. § (2). Hatálytalan: 1997. XII. 20-tól.


47  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi CXIII. törvény 16. § (2). Hatálytalan: 1997. XII. 20-tól.


48  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XLVIII. törvény 147. § (1) e). Hatálytalan: 2004. VI. 10-től.


49  Módosítva: 2009. évi CL. törvény 18. § (1) alapján.


50  Módosítva: 2009. évi CL. törvény 18. § (1) alapján.


51  Megállapította: 2012. évi CXIV. törvény 8. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.


52  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XVI. törvény 296. § (11). Hatálytalan: 2014. II. 25-től.


53  Megállapította: 2010. évi XC. törvény 148. § (1). Hatályos: 2010. VIII. 15-től.


54  Módosította: 1997. évi CXIII. törvény 16. § (2).


55  Megállapította: 2012. évi CXIV. törvény 9. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.


56  Megállapította: 2012. évi CXIV. törvény 10. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.


57  Megállapította: 2014. évi XXXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2014. X. 2-től.


58  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 10. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


59  Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 10. § b).


60  Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 10. § c).


61  Megállapította: 2014. évi XXXIX. törvény 7. § (1). Hatályos: 2014. X. 2-től.


62  Módosította: 2013. évi CXLIII. törvény 9. § b)-c).


63  Megállapította: 2014. évi XXXIX. törvény 7. § (2). Hatályos: 2014. X. 2-től.


64  Módosította: 2013. évi CXLIII. törvény 9. § d).


65  Módosította: 2013. évi CXLIII. törvény 9. § e).


66  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 11. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


67  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 11. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


68  Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 8. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


69  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXXVI. törvény 11. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


70  Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 9. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


71  Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 9. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


72  Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 296. § (8). Hatályos: 2014. II. 25-től.


73  Megállapította: 2010. évi CLIX. törvény 11. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


74  Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 10. § d).


75  Módosítva: 2013. évi CCXXXVI. törvény 10. § e) alapján.


76  Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 10. § f).


77  Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 66. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 140. § (4) c).


78  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 140. § (4) d).


79  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 140. § (4) d).


80  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LI. törvény 83. § (1) h). Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


81  Hatályon kívül helyezte: 1996. évi LXXVIII. törvény 38. § 7. Hatálytalan: 1996. XI. 5-től. A korábbi megelőző alcímet hatályon kívül helyezte: 1997. évi CXIII. törvény 16. § (2). Hatálytalan: 1997. XII. 20-tól.


82  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 140. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


83  Megállapította: 2014. évi XXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2014. X. 2-től.


84  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 14. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


85  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 14. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


86  Megállapította: 2012. évi CLXXII. törvény 14. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


87  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 140. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


88  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 140. § (5). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.


89  Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 296. § (9). Hatályos: 2014. II. 25-től.


90  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXII. törvény 19. §. Hatálytalan: 2012. XI. 28-tól.


91  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXII. törvény 19. §. Hatálytalan: 2012. XI. 28-tól.


92  Beiktatta: 2012. évi CXLVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2012. X. 16-tól.


93  Beiktatta: 2012. évi CLXXII. törvény 16. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


94  Beiktatta: 2012. évi CLXXII. törvény 16. §. Hatályos: 2012. XI. 28-tól.


95  Megállapította: 1997. évi CXIII. törvény 15. §. Hatályos: 1997. XII. 20-tól.


96  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi CXIII. törvény 16. § (2). Hatálytalan: 1997. XII. 20-tól.


97  Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 17. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


98  Megállapította: 2009. évi CL. törvény 17. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


99  Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CXI. törvény 246. § a). Hatálytalan: 1997. I. 1-től. Hatályon kívül helyezte még az 1996. évi CXII. törvény 221. § (2) e) pontja is.


100  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 163. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


101  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi CXIII. törvény 16. § (2). Hatálytalan: 1997. XII. 20-tól.


102  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi CXIII. törvény 16. § (2). Hatálytalan: 1997. XII. 20-tól.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!