Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1994. évi LIII. törvény

a bírósági végrehajtásról1

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény alkalmazási köre

1. § A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani.

2. §2 A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be.

3. § Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is.

4. § (1)3 Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell - sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre - bírósági végrehajtás útján folytatni.

(2)4 Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik.

4/A. §5 Ha a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a zálogjogosult kielégítési jogát - a zálogtárgy lefoglalásától kezdődően - a bírósági végrehajtáson kívül nem gyakorolhatja, kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet.

A végrehajtási kényszer alkalmazása

5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

(2) Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

(3) Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

(4)6 A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben.

6. §7

7. § (1)8 A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.

(2)9 Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó tőkekövetelés - több követelés esetén az összes tőkekövetelés - összege nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára - az egyéb feltételek fennállása esetén - árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós az 52/B. § szerinti részletfizetést nem teljesítette.

(3)10 E törvény alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:

a)11 a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,

b)12 a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

(4)13 A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is.

(5)14 A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése végett, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése végett.

8. § (1) E törvény keretei között a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását.

(2) A bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet.

A polgári perrendtartás alkalmazása

9. §15 Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a végrehajtásáról szóló jogszabályok - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.

II. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSE

Végrehajtható okiratok

10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:

a)16 a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,

b)17 az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,

c)18 a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

d)19 a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,

e)20 a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,

f)21 a bűnügyi zárlatot elrendelő és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozat,

g)22 az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés,

h)23 a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.

Végrehajtási kérelem

11. § (1) A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.

(2) A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor

a)24 az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá

b) az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.

(3) Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat.

12. § (1)25 A végrehajtási kérelmet - a 18. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2)26 A bíróság a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, illetve azt - a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével - nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A jogi képviselővel rendelkező fél hiányos kérelmét a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(3) A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.

(4)27 A bíróság a kérelem beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.

12/A. §28 (1)29 Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak közlésével az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ebben az esetben a végrehajtható okirat nyomtatványt a végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem mentesítik a végrehajtást kérőt a végrehajtási kérelem hiányosságának pótlására vonatkozó kötelezettsége alól.

(3) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet - ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak - 15 napon belül elkészíti és megfelelő példányszámban továbbítja a bírósághoz. Ha a rendelkezésre bocsátott iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben nincs helye végrehajtás elrendelésének, erről a kérelem elkészítésére előírt határidőn belül tájékoztatja a kérelmet előterjesztőt.

A végrehajtás általános feltételei

13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz,

b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és

c) a teljesítési határidő letelt.

(2) A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.

(3)30 A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 861/2007/EK rendelet) szerinti eljárásban hozott ítélet alapján végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték.

(4)31 Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.

(5)32 Az (1) bekezdésben foglalt feltételek az okiraton alapuló követelés végrehajtására megfelelően irányadók.

14. § Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

a) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy

b) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

Végrehajtási lap

15. § (1)33 Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki

a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

(2)34 Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a pártfogó ügyvédi díjnak a pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére kötelező határozata alapján.

16. § Végrehajtási lapot állít ki

a)35 a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján bármelyik közjegyző, továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívüli bármelyik közjegyző,

b)36 a bíróság szolgálati bíróságának kártérítésre kötelező határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, valamint a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak eljárási költség és kamarai tagdíj megfizetésére kötelező határozata alapján az adós lakóhelye szerinti járásbíróság (kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: járásbíróság),

c)37 külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

d)38 belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék,

e)39 az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bíróságnak és az Európai Bizottságnak a határozata alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

f)40 a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajtahivatal által a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

g)41 a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (a továbbiakban: 805/2004/EK rendelet) szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

h)42 a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2201/2003/EK rendeletének (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) 42. cikke szerint kiállított igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

i)43 az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet) szerint végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság; ha az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyző bocsátotta ki, az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző,

j)44 a 861/2007/EK rendelet szerint kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

k)45 az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti járásbíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a szabálysértési hatóság igazságügyi szakértői díj megfizetéséről szóló határozata alapján,

l)46 a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben, a 2007. november 23-án elfogadott, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyzőkönyv (a továbbiakban: hágai jegyzőkönyv) hatálya alá tartozó tagállamokban hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

m)47 a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság szabálysértéssel okozott kár értékének megfizetésére kötelező határozata alapján a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság.

17. §48 (1) Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a végrehajtási lapon - naptári nap szerinti megjelöléssel - meg kell határozni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettségvállalás alapján fizetendő tartásdíj végrehajtására kerül sor.

18. § (1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.

(2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha

a) a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy

b) a követelés több adóssal szemben áll fenn.

(3)49 A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: kamara), valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.

19. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti.

(2) Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesítteti.

19/A. §50 A végrehajtható okiraton a bíróság feltünteti a végrehajtási kifogás (217. §) előterjesztéséről szóló tájékoztatást, a 15. § szerinti határozat alapján kiállított végrehajtási lapon pedig annak tényét is, hogy a végrehajtandó határozat kézbesítésével kapcsolatban kézbesítési vélelem állt be.

Végrehajtási záradék

20. § (1)51 Az adós lakóhelye, illetőleg székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti járásbíróság végrehajtási záradékkal látja el a 22. és a 23. §-ban felsorolt okiratot.

(2) A végrehajtási záradékra megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket.

21. §52

22. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el

a) a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozatát,

b)53 a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának és országos etikai bizottságának, az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara etikai tanácsának, továbbá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény szerinti első- és másodfokú etikai bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,

c)54

d)55 azt a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját,

e)56 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését,

f)57 a károkozás helye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott eljárásában hozott, a károsultnak és a kárért felelős személynek vadkár, vadászati kár vagy vadban okozott kár megtérítésére, valamint az általuk előlegezett eljárási költség viselésére vonatkozó egyezségét jóváhagyó határozatát.

23. §58 (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak

a) a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, továbbá

b) a munkavállalóval a békéltető eljárás (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 288. §) során kötött egyezséget.

(2) Az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás vagy egyezség akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.

(3) A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást vagy egyezséget, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeket a munkáltató igazolta.

23/A. §59 (1)60 Az ügyben eljárt, a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes járásbíróság a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget, továbbá az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget - a feltételek megléte esetén - végrehajtási záradékkal látja el.

(2)61 Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglalt pénzügyi fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes járásbíróság látja el a Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal.

(3)62 A Budai Központi Kerületi Bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság keresettel nem támadott kötelezést tartalmazó határozatát, valamint a Kormánytisztviselői Döntőbizottság keresettel nem támadott határozatával jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal látja el.

23/B. §63 (1) Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság:

a)64 a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

b)65 a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

c)66 a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

(2) Végrehajtási záradékkal látja el

a)67 a 805/2004/EK rendelet szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

b)68 a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

23/C. §69 (1)70 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3)71 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(4)72 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el azt a közokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

(5) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(6)73 Ha az okiratot készítő közjegyző kizárás vagy egyéb ok miatt nem járhat el, az eljáró közjegyzőt a területi közjegyzői kamara elnöke jelöli ki.

Közvetlen bírósági letiltás

24. § (1) A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

25. § (1) Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.

(4) Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helyben hagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(5) Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén - a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(6) A munkáltató köteles a (4) bekezdés szerinti felhívás, illetőleg az (5) bekezdés szerinti határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.

26. § Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő,

b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

27. § Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy

b) a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

Közvetlen bírósági felhívás

28. § (1) A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

(2) A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(3)74 A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg, ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó a Kúriára is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.

(4) E § szerinti eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. E kérelem lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.

Egyéb rendelkezések

29. § Nincs helye közvetlen letiltásnak és felhívásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban más végrehajtható okiratot állított ki.

30. § (1) A közvetlen letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a törvény a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a végrehajtót említi, ott helyette a közvetlen letiltást, felhívást kibocsátó bíróságot kell érteni.

(2) Ha a közvetlen letiltást, felhívást követően az ügyben további intézkedés szükséges, ez az ügyben eljáró elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.

31. § (1)75 Ha a végrehajtást kérő (a jogosult) bejelentette, hogy a közvetlen letiltás, felhívás nem vezetett a követelés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot.

(2)76 Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bíróság a végrehajtható okirattal együtt a korábban hozott közvetlen letiltást tartalmazó végzésének, illetőleg közvetlen felhívást tartalmazó határozatának kiadmányát is megküldi a végrehajtónak.

31/A. §77 A kamara nyilvántartást vezet az e fejezet szerint elrendelt, az önálló bírósági végrehajtók által lefolytatott végrehajtási ügyekről.

Előzetes eljárás78

31/B. §79

Intézkedések az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtás érdekében80

31/C. §81 (1) Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet V. melléklete szerinti tanúsítványt,

b) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti igazolást,

c) a 805/2004/EK rendelet I. és II. melléklete, valamint IV. és V. melléklete szerinti tanúsítványt,

d) a 861/2007/EK rendelet IV. melléklete szerinti tanúsítványt,

e)82 a 4/2009/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti kivonatot,

f)83 a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény V. melléklete szerinti igazolást.

(2) A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja84

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt,

b)85 a 805/2004/EK rendelet I-V. melléklete szerinti tanúsítványt,

c)86 a 4/2009/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti kivonatot,

d)87 a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény VI. melléklete szerinti igazolást.

(3) A 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti, a láthatási jogokra és a gyermek visszavitelét elrendelő határozatokra vonatkozó igazolást az első fokon eljárt bíróság állítja ki:

a) hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére a rendelet 41. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (III. melléklet),

b) hivatalból a rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (IV. melléklet).

(4)88 Az 1896/2006/EK rendelet VII. melléklete szerinti formanyomtatványt az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző állítja ki.

(5)89 Az (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tanúsítvány, igazolás és kivonat több alkalommal is kiállítható.

(6) A bíróság a (3) bekezdés szerinti igazolást kérelemre kijavítja; a kijavításról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

(7) A bíróság az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a 805/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltak alapján kérelemre kijavítja, vagy visszavonja; a kijavításról és a visszavonásról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

A bírósági irat végrehajtói kézbesítése90

31/D. §91 (1) Ha a 15. §, valamint a 16. § a) és b) pontja szerinti határozat kézbesítése esetén a kézbesítési vélelem beállt, az a fél, aki a határozat alapján végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult, a végrehajtói kézbesítés költségeinek megelőlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó (e §-ban a továbbiakban: kézbesítési végrehajtó) kézbesítse a címzettnek.

(2)92 A végrehajtói kézbesítés költségére külön törvény szerinti költségkedvezmény nem vehető igénybe. A kézbesítés költségét a kézbesítést kérő fizeti meg; ha pedig az (1) bekezdés szerinti határozat alapján végrehajtás indul, a végrehajtói kézbesítés költségét - mint a végrehajtás kérésével kapcsolatos költséget - az adós viseli.

(3) A kézbesítési végrehajtó az iratot külön jogszabály rendelkezése szerint kézbesíti a címzettnek; a kézbesítés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát megküldi annak a bíróságnak, amelynek eljárása során a határozatra vonatkozóan a kézbesítési vélelem beállt, és a kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérőt is értesíti.

(4) A kézbesítési végrehajtó - kérelemre - a címzett lakóhelyének, tartózkodási helyének, a címzett részére történő kézbesítés helyének felkutatása érdekében a 47. § szerinti megkeresések megtételére jogosult. A végrehajtó az eljárása során a címzettről beszerzett adatokról - kivéve a kézbesítés helyére vonatkozó adatot - nem tájékoztathatja a kézbesítést kérőt.

(5) A végrehajtói kézbesítést önálló bírósági végrehajtó, illetve helyette eljárva önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt végezheti.

(6)93 Jogszabály az (1) bekezdésben foglalt iratokon kívül más irat e § szerinti végrehajtói kézbesítését is előírhatja; ilyen esetben jogszabály a kézbesítés eredményéről történő értesítésről e törvénytől eltérően rendelkezhet.

A közjegyző által elrendelt végrehajtásra vonatkozó különös rendelkezések94

31/E. §95 (1)96 Ha a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel [16. § a) és i) pont, 23/C. §], a 11-12/A. §-ban, 18-19/A. §-ban, 31/D. §-ban, 32. §-ban, 35. §-ban, 47/A. §-ban, 49. §-ban, 50. §-ban a (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) és d) pontjának kivételével, 51. §-ban, 56. §-ban, 89. §-ban, 172. §-ban, 179. §-ban, 180. §-ban a (3) és (4) bekezdés kivételével, 181. §-ban, 185. §-ban, 186. §-ban a (3) bekezdés kivételével, 189. §-ban, 190. §-ban, 200-201/A. §-ban és a 204/B. §-ban a bíróság alatt, a 39. §-ban a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell.

(2)97 A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző által hozott határozat a járásbíróság határozatával azonos hatályú.

(3)98 A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke

a)99 végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;

b)100 biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint;

c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft.

(4)101 Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke; zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés - eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított - értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.

(4a)102 Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal [5. § (1) bekezdés] szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a (3) bekezdés szerinti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

(4b)103 Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott összeg

a) 10%-a, de legalább 5000 Ft vagy

b) 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a kérelem visszavonására a hiánypótlás vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, vagy a hiányoknak a közjegyző által a 12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor.

(4c)104 Ha a közjegyző az ügyet átteszi, a végrehajtást kérő a végrehajtási díj helyett a közjegyzőnek az ügyben felmerült készkiadásait köteles megfizetni; ezt a költséget a végrehajtást kérő viseli.

(4d)105 A zálogkötelezett a (4a) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető egyetemleges adóstársnak.

(5) A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték - ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét - nem számítható fel.

(6)106 A közjegyző által foganatosítandó hirdetményi kézbesítésre az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

31/F. §107

III. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

A végrehajtás foganatosításának megkezdése

32. § (1)108 A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10. § d) és e) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

(2) A végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, vagy

b) az (1) bekezdés az adós lakóhelye, illetőleg székhelye hiányában nem alkalmazható.

(3)109 A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt végrehajtás foganatosítására az (1) vagy (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal szemben kiállított végrehajtható okiratot is.

33. §110 (1) Ha a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (a továbbiakban: ügygazda végrehajtó) székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén (a továbbiakban együtt: megye) kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes végrehajtónak (232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (a továbbiakban: megkeresett végrehajtó), és ellátja őt a szükséges tájékoztatással.

(2) A megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.

(3) Ha az eljárási cselekmények folytatása egyidejűleg több helyszínen, illetve több megye területén szükséges, az ügygazda végrehajtó több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására. A megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik.

(4) A feleknek az előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni, illetve az ő letéti számlájára kell befizetni. Az ügyben az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről.

Költség

34. § (1)111 A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

(2)112 A szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte.

(3) Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.

(4)113 A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

(5)114 Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.

(6)115 A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben az előleg bevárása nélkül köteles eljárni. Az előleg folyósítására köteles szerv az eljárás befejezésekor a végrehajtó díjjegyzéke alapján soron kívül megfizeti részére a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető díját és költségeit.

34/A. §116 (1) A kamarát az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási, nyilvántartási és felügyeleti tevékenység végzésének, továbbá a kamara hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.

(2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, illetőleg átutalja a kamarának. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.

(3) Az általános költségátalány mértéke 500 000 Ft alatti végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 1000 Ft, 500 000 Ft feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.

Jegyzőkönyv

35. § (1)117 A végrehajtó a helyszíni eljárásáról, továbbá a jogszabályban meghatározott más végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A helyszíni eljárásról a jegyzőkönyvet a helyszínen kell elkészíteni. A végrehajtó akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv máshol is elkészíthető, ilyenkor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elkészítés helyét és azt, hogy a végrehajtó milyen okból nem tudta a helyszínen elkészíteni a jegyzőkönyvet.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a)118 a felek és a jelen levő más érdekeltek (a felek képviselői, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtó és a jogi képviselő nevét és irodájának címét,

b) az eljárás helyét és idejét,

c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét (tárgyát),

d) a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) megnevezését, továbbá a végrehajtható okirat megnevezését és ügyszámát,

e) a végrehajtási cselekmény leírását,

f) a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét,

g) a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.

(3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, a végrehajtási cselekménynél jelen levő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(4)119 A végrehajtó a tanú és a zárgondnok lakóhelyét - kérelmére - nem tünteti fel a jegyzőkönyvben, hanem a lakóhelyet feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére ad felvilágosítást.

(5)120 A végrehajtó az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvön kívül indokolt esetben kép- és hangfelvételt is készíthet. A végrehajtó a felvételeket az iratoktól elkülönítve, az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolja, ezt követően azokat megsemmisíti. A felvételeket a végrehajtó csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé a felvételekbe való betekintést.

Végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszere121

35/A. §122 (1) Az önálló bírósági végrehajtó (a 35/A-35/D. § alkalmazásában: végrehajtó) az e törvényben meghatározott egyes végrehajtói iratok kézbesítése és iratbetekintés biztosítása során a kamarának a végrehajtók, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.

(2) Az e törvényben meghatározott végrehajtási iratok adattartama és egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a kézbesítési rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A kézbesítési rendszerben - a felek eljárási jogainak érvényesülése, azok gyakorlásának egyszerűsítése, gyorsítása érdekében - rögzített adatokat a végrehajtó és a kamara kezeli.

(3) A kézbesítési rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a kézbesítési rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a kézbesítési rendszerben kezelt iratok adataival.

(4) A kézbesítési rendszer a felhasználók számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A kézbesítési rendszerben a beadványok adatainak rögzítését - azonosítását követően - a végrehajtó (végrehajtói iroda) alkalmazottja is végezheti.

(5) A kamara 30 napig őrzi a kézbesítési rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített iratokat, 10 évig pedig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a kézbesítendő és kézbesített iratok adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).

(6) A kézbesítendő iratokat a kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A kézbesítési rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, a kamara az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.

(7) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy

a) a végrehajtó által meghatározott címzettek részére kézbesítendő elektronikus közokiratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;

b) az a) pont szerinti címzettek által a végrehajtónak kézbesítendő iratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül és minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett végrehajtó részére küldje meg.

(8) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő iratok informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.

35/B. §123 (1) A kézbesítési rendszer - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.

(2) A kézbesítési rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a kézbesítési rendszer a végrehajtókat elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a kamara rendszere igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.

(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a kézbesítési rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a kézbesítési rendszer működését.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a kézbesítési rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a kézbesítési rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

Elektronikus kapcsolattartás a végrehajtás foganatosítása során124

35/C. §125 (1) A végrehajtó a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a féllel, a végrehajtási eljárás egyéb résztvevőjével, más végrehajtóval, a kamarával, bírósággal, megkeresett hatósággal, személlyel vagy szervezettel (a továbbiakban ezen alcím alatt: fél), ha azt a fél igényli és a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzatát írásban elfogadta, vagy ha azt a fél számára törvény kötelezővé teszi.

(2) A fél, illetve, aki a végrehajtóval való kapcsolattartásra jogszabály alapján köteles, a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton jogosult kapcsolatot tartani a végrehajtóval, a törvényben meghatározott, elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználó pedig a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a végrehajtóval.

(3) Az elektronikus kapcsolattartás során a feladó felhasználó az iratot a kézbesítési rendszer igénybevételével kézbesítteti a címzett felhasználónak.

(4) A kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a kamarára, a végrehajtóra, és az elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül kötelező, egyéb felhasználóra pedig annak kifejezett, írásbeli elfogadásával válik kötelezővé.

(5) Nem tartozik e § hatálya alá az elektronikus árverési rendszer, valamint a fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtható okiratok végrehajtónak történő megküldésére szolgáló elektronikus rendszer útján történő kapcsolattartás.

35/D. §126 (1) Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak jogszabályban meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bárki előterjeszthet a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelem teljesítéseként rögzíti a kézbesítési rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:

a) természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusát és számát, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosítás céljából mellékelt okmányának típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosítás céljából mellékelt okmányának típusát, számát;

b) kézbesítési rendszer használatához szükséges felhasználói nevét és jelszavát;

c) kézbesítési rendszer által küldött értesítések fogadására szolgáló elektronikus levelezési címét.

(2) A végrehajtó a kérelem teljesítése előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság és a lakóhely igazolására mellékelt okirat érvényességét és adatainak valódiságát. Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és az azok igazolására szolgáló iratokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérelem teljesítését megtagadja.

(3) A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegzővel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.

(4) A fél köteles az (1) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(5) A végrehajtó kérelemre rögzíti a kézbesítési rendszerben annak tényét, ha a fél nem kíván a továbbiakban elektronikus kapcsolattartást igényelni.

(6) Az elektronikus kapcsolattartást igénylők (1) bekezdésben foglalt adatait az ügyben eljáró végrehajtó ismerheti meg; az adatok pedig annak a bíróságnak, nemzetbiztonsági szolgálatoknak és büntetőügyben eljáró hatóságnak továbbíthatók, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelöli annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(7) A végrehajtó tájékoztatja a felet az első kapcsolatfelvétel alkalmával az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről.

(8) A végrehajtó a fél kérelmére az elektronikus kapcsolattartási szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a papír alapú írásbeli kapcsolattartásra, ha az iratok kézbesítése - az iratok nagy terjedelme miatt - más módon nem vagy csak jelentős költségráfordítással lenne lehetséges.

Kézbesítés

36. § (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtható okiratot postán kell kézbesíteni az adósnak.

(3) Ha az adós távolléte miatt a végrehajtható okiratot nem lehetett a helyszínen átadni, ez a végrehajtás foganatosítását nem gátolja. Ilyenkor a végrehajtható okiratot a végrehajtási cselekményről készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak.

(4)127 A végrehajtó a végrehajtható okirat adatai és az adós lakóhelyéről, tartózkodási helyéről, székhelyéről, telephelyéről beszerzett adatok alapján, a végrehajtási költség megelőlegezésétől és az átadáshoz, kézbesítéshez szükséges adatok beszerzésének időpontjától számított 15 napon belül intézkedik a végrehajtható okirat átadása vagy kézbesítése iránt.

37. § (1)128 A végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

(2)129 A végrehajtó az (1) bekezdésben említett iratokat személyesen is kézbesítheti, ilyenkor a kézbesítésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eljárás eredménytelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

37/A. §130 A végrehajtás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének - kivéve a Pp. 99/B. §-ában foglalt esetet - nincs helye.

37/B. §131 (1) Ha a végrehajtást kérő belföldön lakóhellyel nem rendelkezik, a végrehajtási kérelem benyújtásával egyidejűleg kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott ügyvéd, valamint magyarországi székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező szervezet vagy természetes személy egyaránt lehet. A végrehajtási kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízását, illetve a megbízatás elfogadását igazoló okiratot. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a végrehajtási eljárásban keletkezett, a végrehajtást kérő részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa.

(2) Amennyiben a végrehajtást kérő részére szóló irat az (1) bekezdésben meghatározott módon kerül kézbesítésre, azt a kézbesítési megbízott által történő átvételt követő ötödik napon kell a végrehajtást kérő részére kézbesítettnek tekinteni.

(3) Amennyiben a végrehajtást kérő kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni. A Pp. 102. § (2) és (5)-(7) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4)132 Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban.

37/C. §133 (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosítása során keletkezett iratokat - ha a kézbesítési rendszer használata e törvény szerint kötelező - a kézbesítési rendszer igénybevételével elektronikus úton kézbesíti.

(2) A kézbesítési rendszer az irat feladásának tényéről elektronikus okirati formában

a) a feladó számára a feladást tanúsító elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére;

b) a címzett számára elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a címzett elektronikus levélcímére.

(3) A kézbesítési rendszer az irat átvételének tényéről elektronikus okirati formában a feladó számára az átvételt tanúsító, elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére.

(4) A kamara a kézbesítési rendszer működtetése során

a) a kézbesítési rendszerben kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratoknak,

b) a feladás és a kézbesítés igazolásához, a feladásról szóló értesítéshez szükséges elektronikus tértivevényeknek, valamint

c) a kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratok metaadatainak

elkülönített elhelyezésére szolgáló tárhely fenntartásával biztosítja a felhasználók számára a kézbesítési rendszerben rögzített iratok és értesítések megismerésének lehetőségét.

(5) Az irat átvételének napja az a nap, amikor a címzett az iratot tartalmazó dokumentumnak a kézbesítési rendszerből való letöltésének feltételéül szolgáló tértivevényen az átvételt igazoló tértivevényt kitölti és elektronikus aláírásával, valamit időbélyegzővel látja el.

(6) Ha a címzett az iratot a kézbesítési rendszerben részére fenntartott tárhelyen való elhelyezésétől és az erről szóló értesítés elektronikus levélcímére történő elküldésétől számított ötödik munkanapon sem veszi át, a következő munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). A kézbesítési vélelem beálltáról a kézbesítési rendszer a címzett és a feladó részére értesítést helyez el a részükre fenntartott tárhelyeken, valamint a címzett részére a titkosított küldeményt közvetlenül is megküldi.

(7) A címzett a neki szóló iratot a kézbesítési rendszerben az őrzési időn belül nyithatja meg.

(8) A végrehajtó az elektronikusan kézbesítendő, de papír alapon rendelkezésre álló iratok másolatát hivatalos elektronikus irattá alakítja és intézkedik azok a kézbesítési rendszeren keresztül történő elektronikus kézbesítéséről; illetve a papír alapon kézbesítendő, de elektronikusan rendelkezésre álló iratok másolatát a kézbesítési rendszerből a végrehajtó egyedileg nyomtatja ki és intézkedik azok papír alapú kézbesítéséről.

(9) A kézbesítési rendszer üzemeltetési költségei a kamarát terhelik, a felhasználók számára annak használata ingyenes.

A végrehajtást kérő részvétele az eljárásban

38. § (1)134 A végrehajtást kérő részt vehet a végrehajtási eljárási cselekmények foganatosításánál, az adós és más személyek sem akadályozhatják meg a végrehajtást kérőt e jogának gyakorlásában.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, őt a végrehajtási eljárási cselekmények időpontjáról előzetesen értesíteni kell.

Változás a felek személyében

39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.

(2) Ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt változásról, a végrehajtási ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(3) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosítása előtt az adós haláláról szerzett tudomást, erről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és az ügyet a jogutódlás kérdésében való döntés végett az ő kívánságára terjeszti be a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosításakor szerzett tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában végrehajtás alá vonható vagyontárgy van, a végrehajtó a végrehajtást foganatosítja, az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, és az iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A (4) bekezdésben említett esetben a lefoglalt vagyontárgy a bíróság döntése után és attól függően értékesíthető. A romlandó dolgot ilyenkor is azonnal értékesíteni kell.

(6) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő haláláról szerzett tudomást, és a jogutódja ismeretlen, a behajtott összeget bírósági letétbe helyezi.

A követelés megszűnésének és csökkenésének
bejelentése

40. §135 (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni.

(2) A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34. § (5) bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért.

41. § (1)136 Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.

(2)137 Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

(3)138 Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.

(4) Az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.

(5) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

Az eljárás időpontja

42. § (1)139 A végrehajtási cselekményeket - vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.

(2) A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott.

Helyszíni kényszercselekmények

43. § (1) A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós

a) lakását és egyéb helyiségét,

b) bármely vagyontárgyát,

c) gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait.

(2) A végrehajtás során személymotozásnak nincs helye.

44. §140 (1) A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. A végrehajtó bármely más eljárási cselekmény lefolytatásánál is alkalmazhat tanút.

(2) Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.

(3) Az adós hatóság által lezárt lakásában vagy helyiségében a végrehajtó a lezárást elrendelő hatósággal egyeztetett időpontban foganatosítja az eljárási cselekményeket.

45. §141 (1) A végrehajtó intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén a végrehajtó tájékoztatja az ellenszegülést megvalósító személyt az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről, és közvetlenül a legközelebbi, általános rendőri feladatokat ellátó helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó intézkedésének befejezéséig.

(2) Ellenszegülésnek minősül, ha a jogszerű végrehajtói intézkedéssel érintett személy

a) nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, vagy

b) a végrehajtói intézkedés során a számára jogszerűen adott végrehajtói utasításokat nem hajtja végre, és ezzel akadályozza a végrehajtói intézkedést.

(3) A végrehajtó a rendőrség közreműködését a következő adatokkal tünteti fel a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvben:

a) intézkedés alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje és helye, valamint személyazonosításra alkalmas okiratának száma vagy arra való utalás, hogy ezen adatok megállapítására irányuló intézkedés milyen okból nem vezetett eredményre,

b) a rendőri intézkedés megtételének ténye és az alkalmazott kényszerítő eszköz megnevezése,

c) az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről történő tájékoztatás megtörténte,

d) egyéb lényeges jognyilatkozatok, körülmények.

(4) A rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének összege végrehajtási költség; azt előlegezni nem kell. A végrehajtó a közreműködő rendőri szerv igazolása és a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv alapján megállapítja a költségtérítés összegét, és az erről szóló jegyzőkönyvet kézbesíti a feleknek.

(5) A rendőri szerv az intézkedéstől számított 8 napon belül megküldi a költségtérítés megállapításához szükséges igazolást a végrehajtó részére.

(6) A költségtérítés behajtott összegét a végrehajtó a közreműködő rendőri szerv székhelye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére fizeti meg.

Rendbírság142

45/A. §143 (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Ha a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, a bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul felhívja a jogsértőt kötelezettségeinek teljesítésére, illetve a magatartás abbahagyására. A végrehajtó a felhívást jegyzőkönyvben rögzíti, annak eredménytelensége esetén a szükséges iratok megküldésével indítványt tesz a bíróságnál a rendbírság kiszabására. A bíróság az indítvány tárgyában haladéktalanul végzést hoz, amelyet bírság kiszabása esetén a végrehajtónak és a megbírságoltnak, az indítvány elutasítása esetén a végrehajtónak kézbesít.

(3) Ha jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet bírságolása indokolt, a rendbírságot a jogi személlyel vagy szervezettel szemben és egyidejűleg a vezetőjével, illetve intézkedésre jogosult tagjával szemben is ki lehet szabni.

(4) A rendbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a rendbírság kiszabására valamely kötelezettség elmulasztása miatt került sor, és a megbírságolt a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg igazolta, hogy kötelezettségének eleget tett, a bíróság a rendbírságot kiszabó végzését saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti, kivéve, ha a mulasztással okozott sérelem a kötelezettség utólagos teljesítésével nem orvosolható.

(5) A bíróságnak a jogerősen kiszabott rendbírságról szóló értesítése végrehajtható okirat, amelyet a rendbírságot kiszabó bíróság a végrehajtónak küld meg. Ha az adós a megbírságolt, és a rendbírság kiszabására az eljárás befejezését megelőzően került sor, a rendbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja.

(6) A rendbírság behajtása esetén a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét a megbírságolt viseli. A behajtott rendbírság összegét a végrehajtó a bírósági gazdasági hivatal számlájára fizeti be.

(7)144 Ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik a megbírságolt büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság, ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt.

(8)145 A bíróság az (1) bekezdéstől eltérően a lefoglalt gépjármű becsértékének megfelelő összegű rendbírságot szab ki az adóssal szemben, ha az adós nem tesz eleget a 103. § (8) bekezdése alapján használt gépjárműnek az árverés megtartása érdekében történő rendelkezésre bocsátása érdekében kiadott végrehajtói felhívásnak.

Ügygondnok

46. § (1) A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós

a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,

b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik,

c) meghalt, és jogutóda ismeretlen.

(2) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van.

(3)146 Ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, a végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére és az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást.

Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése, ellenőrzése és kezelése147

47. §148 (1)149 A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, fizetési számla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.

(2)150 A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerveket, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartását vezető hivatalt, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a vezető és a hitelbiztosítéki nyilvántartást működtető szervezetet, a közjegyzőket, továbbá a kamarát a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából.

(3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek a végrehajtó megkeresésének 8 napon belül, illeték- és díjmentesen kötelesek eleget tenni.

(4) A végrehajtónak az (1) bekezdésben foglalt adatok beszerzése iránti megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.

(5) A végrehajtó a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen, azokat csak jogszabályban meghatározott esetben tüntetheti fel az intézkedéseiről szóló iratokban, és hozhatja mások tudomására.

(6) Ha a végrehajtónak az iratokban szereplő adatokon kívül az adósra vonatkozó egyéb adatok vannak a birtokában, az ügy irattárba helyezésekor ennek tényéről jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy példányát az iratok között helyezi el. Az (1) bekezdésben foglalt adatok a végrehajtási ügy irattárba helyezését követő 10 évig kezelhetők, ezt követően a végrehajtó az adatokat tartalmazó iratokat megsemmisíti, illetve az adatok törléséről egyéb módon gondoskodik.

(7)151 A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket.

(8)152 A végrehajtás foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt a végrehajtó már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.

47/A. §153 (1) A végrehajtó a (2) bekezdésben foglalt személy által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a végrehajtó rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(2) Az ellenőrzés a természetes személy adós, kötelezett, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását a végrehajtó elvégzi. Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelenlévő, nem adós személyt a végrehajtó az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a (9) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.

(3) Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresést a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(4) A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT-állampolgár jogállás,

c) lakcím,

d) arcképmás,

e) aláírás,

f) az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:

fa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,

fb) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,

fc)154 a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,

fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.

(5)155 A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő jogi képviselő képviseleti jogosultságát a jogi képviselő által bemutatott ügyvédi vagy jogtanácsosi igazolvány alapján az illetékes ügyvédi kamara, illetve a jogtanácsosi névjegyzéket vezető törvényszék nyilvántartásában szereplő adatok alapján ellenőrizheti.

(6) Az adatigénylés iránti megkeresésre a 47. § (4) bekezdésében, a megkeresés teljesítésének díjkötelezettségére a 47. § (3) bekezdésében, az ellenőrzés során beszerzett adatok kezelésére pedig a 47. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásához tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.

(8) A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, melyet a végrehajtási ügy iratai között zártan helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a végrehajtó tevékenységét ellenőrző kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a megsemmisítésükről.

(9) Ha az ellenőrzés során a végrehajtó azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a végrehajtói titoktartási kötelezettség megsértésének.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben, vagy ha kétség merül fel a személyazonossággal kapcsolatban, a végrehajtó az 5. § (4) bekezdése szerinti intézkedést is megteheti.

A végrehajtás felfüggesztése

48. §156 (1) A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti.

(2)157 Ha a zálogjogosult a 114/A. § (1) bekezdése, illetve a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmet terjesztett elő, a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. A bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi.

(3) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

(4) A bíróság - ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.

(5) A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

(6) Ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.

(7)158 Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezett a Pp. 217. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményben részesült, a kötelezett kérelmére felfüggesztésnek helye nincs.

(8)159 A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23. cikke, a 1896/2006/EK rendelet 23. cikke, a 861/2007/EK rendelet 23. cikke, valamint 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdése szerinti kérelméről. A bíróság a 805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, valamint a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja szerinti kérelemnek a végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.

49. § (1) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.

(2)160 A bíróság a végrehajtást azokban az esetekben is felfüggesztheti, amelyekben ezt a Pp. vagy más törvény lehetővé teszi.

50. § (1)161 A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges; a felfüggesztés nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.

(2)162 A bíróság a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt és a felfüggesztést azonnal közli a végrehajtóval.

(3) A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya.

(4)163 Ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást a 48. § (2) bekezdése alapján függeszti fel, a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről történő értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére - ide nem értve a romlandó dolgok értékesítését - terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(5)164 Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére

a) a 48. § (3) bekezdése,

b) a 805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja,

c) az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, vagy

d) a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja

alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére, továbbá a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki; a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(6)165 A felfüggesztés fenntartásának indokoltságát a felfüggesztést elrendelő bíróság bármely fél indokolt kérelmére felülvizsgálja.

51. § A felfüggesztett végrehajtást a felfüggesztést elrendelő bíróság - illetőleg a polgári perrendtartásban vagy más törvényben megállapított más bíróság - intézkedésére lehet tovább folytatni.

A végrehajtás szünetelése

52. § A végrehajtás szünetel, ha

a)166 az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg,

b)167 az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a végrehajtást kérő nem kérte a jogutódlás megállapítását,

c)168 a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta,

d)169 az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt,

e)170 a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget - bár köteles rá - nem előlegezte,

f)171 az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó,

g)172 külön törvény így rendelkezik.

52/A. §173 (1)174 A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

(2) A részletfizetés megállapításáról és tartalmáról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet kézbesít a feleknek. A jegyzőkönyvben a feleket tájékoztatni kell a (3) bekezdésben foglaltakról és arról, hogy a végrehajtás folytatására milyen esetben kerül sor.

(3) A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.

(4) Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért, vagy nem tesz a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(5) A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:

a) a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg,

c) a részletfizetés megállapítását további, a követelés összegével arányban álló részteljesítéshez kötheti, ha a végrehajtást kérő nyilatkozata erre vonatkozott.

(6) Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból (e bekezdésben a továbbiakban együtt: szerződés) ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható.

(7) Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.

(8) Ha a bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási kifogásnak helyt ad, a végrehajtó intézkedését módosíthatja és megállapíthatja a részletfizetés feltételeit vagy azt, hogy a részletfizetés nem áll fenn.

52/B. §175 (1) A végrehajtó az adós számára - az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva - részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és

a) az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,

b) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és

c) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

(2) A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.

(3) Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell számítani.

(4) A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.

53. § (1) A végrehajtó a végrehajtás szüneteléséről - az okát is feltüntető - jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv másolatát megküldi a feleknek.

(2) Ha a halasztást vagy a részletekben való teljesítést a bíróság engedélyezte, ezt - az (1) bekezdés alkalmazása helyett - fel kell jegyezni a végrehajtási ügyiraton.

54. § (1)176 A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. §

a)177 pontja esetén a személyazonosság megállapításához szükséges adatok pótlására került sor,

b)178 pontja esetén a végrehajtást kérő a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő,

c)179 pontja esetén a végrehajtást kérő a közreműködési kötelezettségének eleget tesz,

d)180 pontja esetén valószínűsítették, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, illetőleg értékesíthető,

e)181 pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte,

f)182 pontja esetén a halasztás időtartama eltelt, illetőleg az adós a részlet teljesítését elmulasztotta,

g)183 pontja esetén a szünetelés törvényben megállapított oka megszűnt.

(2)184 A végrehajtó által adott részletfizetés esetében a végrehajtást folytatni kell, ha

a) az adós bármely részlet teljesítését elmulasztotta,

b) az adós ellen más követelés behajtására is indult végrehajtás és annak során vagyontárgyai értékesítésének van helye,

c) az adós jövedelmi, vagyoni helyzetében lényeges változás állt be és a végrehajtást kérő ezt valószínűsítette,

d) a bíróság megállapította, hogy az adós a lefoglalt vagyontárgyat a végrehajtás alól elvonta.

(3)185 Az (1) bekezdés e) pontjában írt esetben - ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben költségmentesség folytán az állam köteles a végrehajtási költség előlegezésére - nincs helye az eljárás folytatásának, ha a szünetelés megállapításától számított 1 éven belül a költséget nem előlegezték; ebben az esetben a végrehajtás megszűnik.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása

55. § (1)186 A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti,

b) külön törvény így rendelkezik.

(2)187 Nincs helye a végrehajtás megszüntetésének az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, ha a végrehajtási költség megfizetésére a 34. és 41. § szerint nem került sor.

56. § (1)188 A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta vagy jogerős bírósági határozat - ide nem értve a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben hozott jogerős határozatot - megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetőleg részben - térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.

(3)189 A (2) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).

A végrehajtási jog elévülése

57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

(2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.

(3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.

(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

A végrehajtó hivatali elektronikus aláírása190

57/A. §191 (1) A végrehajtó hivatali elektronikus aláírásaként - ha jogszabály a végrehajtó számára az elektronikus aláírás használatát előírja - csak olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek:

a)192 az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette, hogy az aláíró önálló bírósági végrehajtó, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy törvényszéki végrehajtó-helyettes;

b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

(2)193 A törvényszéki végrehajtó és törvényszéki végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírására az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 35/A. §-át kell alkalmazni; az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes részére pedig a kamara rendszeresít hivatali elektronikus aláírást.

(3) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a kamarát is.

(4) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) önálló bírósági végrehajtói szolgálata megszűnt vagy törölték az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből,

b) önálló bírósági végrehajtói vagy önálló bírósági végrehajtó-helyettesi hivatalából felfüggesztették,

c) önálló bírósági végrehajtói szolgálatát szünetelteti,

d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(5) A kamara a (4) bekezdés a)-c) pontjában, az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.

(6) A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét a kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

MÁSODIK RÉSZ

PÉNZKÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE
ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA

Végrehajtói letiltás

58. § (1) Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét [7. § (1) bek.] letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

(2) A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját [24. § (2) bek.], hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

(3) A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.

(4) A tartásdíj behajtására irányuló letiltást az (1) bekezdésben említett határnap, illetőleg határidő letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani.

59. § A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós - a munkáltató megváltozása esetén - az új munkáltatótól kap.

60. §194 (1) A végrehajtó a munkáltatónál - szükség esetén a 33. § alkalmazásával - a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás során köteles biztosítani a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést.

A levonás közös szabályai

61. § (1)195 A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből - e törvényben foglalt részletes szabályok szerint - általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Levonási sorrend

64. § (1)196 Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított sorrendben, a 164-167. §-nak megfelelően kell levonni.

(2) A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

(3)197 A bíróság a (2) bekezdéstől eltérően elrendelheti, hogy a Vht. 165. § (1) bekezdés a)-g) pontjai közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

Levonás a munkavállalói munkabérből

65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §),

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4)198 Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

66. § A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:

a)199 a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,

b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,

e) bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

Levonás a nyugdíjból

67. § (1)200 Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, balettművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból201

68. §202 A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

68/A. §203 (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból204

69. §205 (1) A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.

(2)206 A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében.

Levonás egyéb járandóságból

70. §207

71. §208

72. §209 A munkanélküli ellátásból (munkanélküli járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás.

73. § (1)210 A fogva tartott adós keresményéből - a 61. § (1) bekezdésében említett köztartozások levonása után és a 62. § szerinti mentességre való tekintet nélkül - le kell vonni az adós

a) eltartási költségét,

b) saját szükségleteire fordítható összeget, és

c) szabadulása idejére tartalékolt összeget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti levonások után fennmaradó keresmény legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni.

Letiltás alól mentes juttatások211

74. §212 Mentes a letiltás alól

a)213 a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

b)214 az átmeneti segély, az önkormányzati segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,

c)215 anyasági támogatás,

d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

e)216 az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,

f)217 a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

g)218 a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,

h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével [66. § d) pont],

i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,

k)-m)219

n)220 a fogyatékossági támogatás.

A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége

75. § A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.

76. § (1)221 A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

a) értesítse az adóst a letiltásról,

b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,

c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

(2)222 A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege - az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával - a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja.

77. § (1) Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.

(3) E §-ban említett esetekben is irányadók a levonást korlátozó rendelkezések.

Tartozásigazolás

78. § (1) A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.

(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.

(3) Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni.

(4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni.

A munkáltató felelőssége

79. § (1) A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

(2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

V. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓNÁL KEZELT ÖSSZEGRE223

Közös szabályok224

79/A. §225 (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik.

(2) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

(4) E § rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.

79/B. §226 (1)227 Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is, kivéve azokat az összegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a 307. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján történik.

(2)228 A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést az alábbi sorrend szerint végzi el:

a) a pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik a b) pont hatálya alá,

b) a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg,

c) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetésiszámla-szerződés alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik az a) pont hatálya alá,

d)229 a betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli,

e)230 a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli.

(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott sorrendet először az adós rendelkezése alatt álló összes, forintban kezelt, azt követően pedig az összes, külföldi pénznemben kezelt összegre kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés ugyanazon pontjában szereplő összegek közül előbb az alacsonyabb kamatozású betétösszegeket, majd ezt követően a magasabb kamatozású betétösszegeket, az azonos kamatozású betétösszegek közül előbb a korábban lekötött betétösszegeket, majd ezt követően a később lekötött betétösszegeket kell végrehajtás alá vonni.

(5)231 A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől függetlenül forintban kell teljesíteni a pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a teljesítés napján érvényes - devizavételi árfolyam figyelembevételével.

79/C. §232 (1)233 A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható, a 79/A. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

(2)234 A végrehajtó a számla megterheléséről - a pénzforgalmi szolgáltató által közölt értesítési cím alapján - köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost.

(3) A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.

79/D. §235 (1)236 A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt,

a) az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből,

b) a zálogjogosultat megillető, de a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt pénzösszeg csak a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból

eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.

(3) Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

79/E. §237 (1)238 Ha a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti, a követelés összegéért felelős a végrehajtást kérőnek.

(2)239 Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését nem teljesíti, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt. A követelés összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.

(3)240 Ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható mentes pénzösszeget a 79/A. §-ban vagy a 79/D. §-ban foglaltak ellenére kifizeti a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezésére, a pénzforgalmi szolgáltató a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A mentes összegért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.

79/F. §241 (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg az adós szabad rendelkezése alól átutalási végzés alapján történő visszatartás alapján került ki, ez az összeg átutalási végzés alapján átutalható vagy kiutalható, és hatósági átutalási megbízás alapján is átutalható.

(2) Az adós szabad rendelkezése alól zárolás iránti végrehajtói felhívás alapján kikerült összeg a zárolással biztosított követelés behajtása érdekében kiadott átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján utalható át vagy utalható ki.

79/G. §242 (1)243 A bank, a takarékszövetkezet, az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek, továbbá az adós által bizalmi vagyonkezelőre ruházott kezelt vagyonok, vagy bizalmi vagyonkezelővel szembeni kedvezményezettkénti juttatáshoz való jogának a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtói intézkedést tartalmazó, több címzett megjelölésével feladásra kerülő irat, valamint a megkeresésre adott válaszokat tartalmazó iratok tekintetében a kézbesítési rendszer a 35/A. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtja.

Átutalási végzés

80. §244 (1) A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz.

(2)245 A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára.

(3)246 A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, a végrehajtási kérelemben megjelölt fizetési számlára hozza meg, és a végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak, valamint a feleknek kézbesítteti. Ha a végrehajtási kérelemben az adós több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlát jelöl meg, a bíróság az elsőként feltüntetett fizetési számlára hozza meg az átutalási végzést; másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett további számlára a 81. § (5) bekezdése szerint van helye a végzés meghozatalának.

81. §247 (1) A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek; a végzés elleni fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(2) Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést - azt a végrehajtást kérőnek utalja ki, vagy utalja át. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a pénzforgalmi szolgáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja arra, hogy az összeg visszatartását folytassa, de kiutalást, átutalást újabb értesítésig ne teljesítsen. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót ugyancsak haladéktalanul és azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell értesíteni a pénzforgalmi szolgáltatót az átutalási végzés megváltoztatásáról és hatályon kívül helyezéséről is.

(4) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla megjelölése esetén újabb átutalási végzés meghozatalának van helye a végrehajtást kérő kérelmére.

Gondoskodás a pénzügyi fedezetről

82. § (1)248 Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzforgalmi szolgáltató köteles erről az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot haladéktalanul értesíteni.

(2) A pénzügyi ellátást végző szerv - ha az adóst a kötelezettség a költségvetését meghaladó mértékben is terheli - a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásáról.

A végrehajtó intézkedése a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt249

82/A. §250 (1)251 A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás) intézkedik. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni.

(2) A végrehajtó e § szerinti eljárására a hatósági átutalási megbízás külön jogszabályban foglalt szabályait a (3)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló, (1) bekezdés szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is benyújtható.

(4) Ha a megbízás teljesítése a 79/D. §-ban foglaltakba ütközne, a pénzforgalmi szolgáltató ezt haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval.

(5) Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja.

(6) Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól.

(7) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére - ha a kifizetés egyéb feltételei is fennállnak - a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a megbízás eredményeként befolyt összeg még a végrehajtási eljárás elején fizetendő költségrészt sem fedezi, a végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelőlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.

Takarékbetét végrehajtás alá vonása

83. §252 A pénzügyi intézménynél elhelyezett betét, takarékbetét, valamint a róla szóló betétkönyv és más okirat - a 79/A. és 79/D. §-ban foglalt esetet kivéve - korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható.

VI. FEJEZET

INGÓVÉGREHAJTÁS

Az ingófoglalás általános szabályai

84. § (1) Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

(2)253 Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.

(3) Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.

(4)254 A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartásba és - erre utaló adat esetén - a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá, hogy vagyonát, illetve valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a végrehajtó hivatalból is köteles a zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.

(5)255 A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról.

85. § A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.

Lefoglalható ingóságok

86. § (1) Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

(2) Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

(3) A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

87. § (1) Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.

(2) A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.

Foglalási jegyzőkönyv

88. § (1)256 A foglalási jegyzőkönyvben - a 35. §-ban említetteken kívül - fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat, illetve azt, hogy a gépjármű lefoglalására a 103. § (5) bekezdése alapján került sor. Mellőzhető a mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.

(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek.

(3) Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a 85. §-ban felsorolt más jelenlevőnek kell átadni, és az adós számára kézbesíteni kell.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

89. § (1) Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

(2) Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.

(3) Az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így rendelte el.

90. § (1)257 Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:

a)258 az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,

b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,

d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,

e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,

f) a szükséges fűtő- és világító eszköz,

g)259 az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,

h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,

i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,

j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,

k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,

l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,

m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni,

n)260 a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.

(2)261 Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, az (1) bekezdés e)-g) és k) pontjában meghatározott mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.

(3)262 Nem mentes a végrehajtás alól az az (1) bekezdésben említett olyan vagyontárgy - az a), valamint a h) és i) pontban foglaltak kivételével -, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű.

91. § Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik - a 90. §-ban felsoroltakon kívül -, mentes a végrehajtás alól:

a) az adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány,

b) 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány.

92. § Mentes a végrehajtás alól:

a) a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,

b) a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,

c) a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg.

93. § (1) A szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól.

(2) A szerzői díj 50%-a mentes a végrehajtás alól.

(3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg példányait lehet.

94. § Mentes a végrehajtás alól:

a)263 a szövetkezeti tag szövetkezeti részesedése,

b) a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van.

95. § Mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át.

95/A. §264 Mentes a végrehajtás alól a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában álló biztonsági és különleges kőolajkészlet.

96. § (1) Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog.

(2) A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy) végrehajtás alá vonható.

96/A. §265 (1) Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott vagyontárgyat mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.

(2) Az adós vagy a zálogjogosult kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az adóshoz befolyt és elkülönítve tartott készpénzt, az adós birtokába került egyéb vagyontárgyat vagy az adós által érvényesíthető követelést, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog a zálogjogosultat illeti és azt az adós zálogjogosulti bizományosként tartja magánál vagy e minőségében érvényesítheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesítésnek nincs helye, ha a végrehajtás a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelés behajtása iránt folyik.

96/B. §266 A 90. és 91. §-ban felsorolt vagyontárgyak - a 90. § h), l), m) és n) pontjában felsorolt vagyontárgyak kivételével - csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek.

Becslés

97. § (1) A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét.

(2) A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó.

(3) Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai

98. §267 Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást.

99. §268 (1) Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi.

(2) Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi.

100. §269 Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára.

101. § (1)270 A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész (a továbbiakban: üzletrész) lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a törvényszéket mint cégbíróságot (a továbbiakban: cégbíróság).

(2) Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.

102. § A muzeális vagy történeti értékű tárgy és könyv, továbbá levéltári anyag lefoglalásáról a végrehajtó köteles a tárgy jellegének megfelelő, területileg illetékes múzeumot, könyvtárat, illetőleg levéltárat a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíteni.

103. §271 (1) Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2)272 A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

(3)273 A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is a (2) bekezdés szerint jár el.

(4)274 A gépjármű értékesítése vagy átvétele után az új tulajdonos kérelmére az értékesítésről, átvételről készült jegyzőkönyv alapján a közlekedési igazgatási hatóság látja el a gépjárművet a forgalomban való részvételhez szükséges jelzésekkel és okmányokkal.

(5)275 A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja. Ha az adós a végrehajtási eljárás tartama alatt a foglalkozásával felhagyott, vagy a foglalkozás végzéséhez szükséges engedélyét visszavonták, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6)276 Ha az (5) bekezdésben említett gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

(7)277 A végrehajtó a járműnyilvántartásból a következő adatokat igényelheti:

a) a járműtulajdonos személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye, egyéni vállalkozó székhelye, külföldi esetében állampolgársága is,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező járműtulajdonos szervezet megnevezése, székhelyének és telephelyének címe, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási száma,

c) a jármű

ca) hatósági jelzése, alvázszáma és műszaki adatai (a jármű fajtája, gyártmánya, típusa, gyártási éve, színe és az első magyarországi forgalomba helyezés időpontja),

cb) tulajdonoshoz kötött forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok, ideértve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is,

d) a járműokmányok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok,

e) a jármű korábbi tulajdonosának (átruházójának) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének ténye és időpontja.

(8)278 A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű - több gépjármű esetén egyik gépjárműve - árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat. A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.

103/A. §279 (1) Vízi vagy légi jármű lefoglalása esetén a végrehajtó lefoglalja a forgalomban való részvételre jogosító okmányokat is, ezeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldi a vízi, légi járművek lajstromát, illetőleg nyilvántartását vezető hatóságnak, amely a jármű lefoglalását bejegyzi a nyilvántartásába. A 103. § (3) bekezdése megfelelően irányadó a vízi és légi járművek lefoglalásánál is.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben foglalt megkeresésében felhívja az érintett szervet, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a vagyontárgyat terhelő jelzálogjog jogosultjának adatairól és a végrehajtási jog bejegyzéséről.

103/B. §280 2014. március 15. napját megelőzően bejegyzett jelzálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.

103/C. §281 (1) A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet.

(2) A vagyontárgyat a foglalást követően - a 98-100. §-ban említett vagyontárgyak kivételével - lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni. Ha nincs lehetőség a széfbe való visszahelyezésre, a végrehajtó intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

(3) A foglalást követően a széf csak a végrehajtó intézkedésére nyitható fel. Ha a foglalás után a széfszolgáltatás megszűnt, erről a széfszolgáltató értesíti a végrehajtót, aki intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

(4) A közös széfben elhelyezett ingóság végrehajtás alá vonására a pénzügyi intézménynél kezelt, több személyt megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, ideértve a nem adós széftulajdonosnak a foglalásról történő tájékoztatását is.

103/D. §282 Ha az adós lefoglalható vagyontárgyai technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészt alkotnak, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben feltünteti az ingóságok egészének becsértékét és az egyes ingóságok becsértékét is.

A lefoglalt ingóság megőrzése

104. § (1) A lefoglalt ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az adós őrizetében kell hagyni.

(2) Az adós a lefoglalt ingóságot - az elhasználható dolog kivételével - használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül.

(3) A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Zár alá vétel

105. § (1) Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(2) A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

106. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha

a) az adós a megőrzésre nem vállalkozott,

b) az adós hosszabb ideig távol van,

c) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt,

d)283 ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.

(2) A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.

Foglalás harmadik személynél

107. § (1) Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 109. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2) A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,

b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,

c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.

108. § Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.

109. § (1) Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.

(2) A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy

a)284 a 107. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,

b) az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg,

c) a foglalást meghiúsította.

Követelés lefoglalása

110. § (1) Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 112. és 113. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2)-(3)285

111. § A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,

b) a követelés mikor esedékes,

c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

112. § (1) A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.

(2) Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.

113. § Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a 111. § szerinti nyilatkozatot, illetőleg a 112. § szerinti befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.

A zálogjogosult értesítése286

114. §287 (1)288 A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.

(2)289 A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti eljárása során tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba290

114/A. §291 (1)292 A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.

(2)293 A kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.

(3) A végzésnek tartalmaznia kell:

a) a zálogjogosult és az adós adatait,

b) az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,

c) a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,

d) a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,

e) a zálogtárgy adatait,

f)294 a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a MOKK-nál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.

(4) A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját - önálló zálogjog esetén a jogalapot - és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.

(5) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, az (1) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.

(6) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatalát.

(7) Az (1) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtásnak a 48. § (2) bekezdése alapján történt felfüggesztését megszünteti, és erről a végrehajtót értesíti. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy az (5) bekezdés szerinti végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a pert megindította.

(8) Az (1) bekezdés szerinti végzést meg kell küldeni a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak.

(9) A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő az (5) és (6) bekezdés szerint nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.

(10) A végrehajtási eljárásba e § alapján bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek (34. §) előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(11)295 Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.

(12)296 A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.

Az ingóság értékesítésének időpontja

115. § (1)297 A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az ingózálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését [84. § (4) bek., 103/A-103/B. §] követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik.

(2) Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

(3)298 A végrehajtó az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

116. §299 (1) A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

(2) A végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával adja el, ha a felek ezt kifejezetten kérték, és megjelölték a vevő személyét, valamint a vételár összegét.

(3) Ha a romlandó dolog árverésen kívüli eladására nincs lehetőség, a végrehajtó a romlandó dolgot a forgalmazásával foglalkozó kereskedőnek adja el, vagy az önkormányzat által kijelölt legközelebbi piacon, vásáron, vásárcsarnokban - a piaci, vásári értékesítés szabályai szerint, az ingóárverés szabályainak megfelelő alkalmazásával - értékesíti. Ilyenkor a végrehajtó az árverésről nem készít hirdetményt, hanem az értékesítést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.

Elszállítás

117. § (1) Az értékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó gondoskodik.

(2)-(3)300

Ingóárverés

118. § Az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

119. § Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:

a) a bírósági árverési csarnokban,

b) a bíróság épületében,

c)301 a községi, városi, fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője, főjegyzője által kijelölt helyiségben,

d) az adós lakásán,

e) a foglalás helyén,

f) az ingóság őrzésének helyén,

g) a végrehajtó által kijelölt más helyen.

120. § Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) a felek nevét,

b) az árverés helyét és idejét,

c)302 az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, valamint a becsérték 2%-ának megfelelő, ötszázezer Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén száz forintra, egymillió Ft-ot meghaladó becsérték felett pedig ezer forintra kerekített licitküszöböt,

d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni,

e)303 azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga.

121. § Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:

a) a feleknek,

b) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

122. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

a) a bíróság hirdetőtábláján,

b) a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,

c)304 az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

(2)305 Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3)306

(4)307 A végrehajtó az árverési hirdetményt - legalább a (2) bekezdésben foglalt időtartamban - közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.

(5)308 A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

(6)309 Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik.

123. §310 (1) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.

(2)311 Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel -

a) végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,

b) az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,

c)312 az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója és élettársa,

d) az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és

e) az adós.

(3)313 Nem minősül kizártnak az árverezésből a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, ha a dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára a dolog eladása esetére elővásárlási jogot.

(4)314 Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.

123/A. §315 (1) Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog). Előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.

(2) Az előárverezésre jogosult az árverésről az árverési hirdetmény közzétételével, ha pedig részére e törvény a hirdetmény kézbesítését írja elő, annak kézbesítésével szerezhet tudomást.

(3) Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja az (1) bekezdés szerinti jog fennállását és teljesíti e törvénynek az árverezőre vonatkozó feltételeit. Az előárverezésre jogosult ebben az esetben - amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet - valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő) befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.

(4) Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.

(4a)316 Az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jogok között sorrend és rangsor nem érvényesül. Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az előárverezési jog a jogutódra átszáll. Az előárverezési jog átruházása semmis.

(6) Az elővásárlási jog bírósági végrehajtás során az előárverezési jog alkalmazási körén kívül nem gyakorolható.

(7)317 Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási okmánnyal, légi járművek esetén lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a végrehajtási igényperben hozott - igénykeresetnek helyt adó - jogerős bírósági határozattal igazolhatja.

124. § (1) Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.

(2)318 Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.

(3)319 Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték 35%-áig.

(4) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.

(5)320 A 103. § (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjármű vételárát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető.

124/A. §321 A 103/D. § alapján lefoglalt ingóságokat a végrehajtó mint egészt árverezi el a 124. § megfelelő alkalmazásával. Ha az első árverés sikertelen, az ingóságokat a második és harmadik árverésen egyenként kell értékesíteni.

125. § (1) A legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni. Ha nem fizette ki, az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.

(2)322 Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha a fizetést elmulasztó árverező nem térítette meg a különbözetet, a végrehajtó az erről szóló iratokat 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnak beterjeszti, amely a fizetést elmulasztó árverezőt végzéssel kötelezi a különbözet megtérítésére. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

(3)323 A miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverési vételár megfizetésének az (1) bekezdésben foglalttól eltérő módját rendeletben is meghatározhatja.

126. § (1)324 A végrehajtást kérőnek joga van követelése és járulékai erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg - több végrehajtást kérő esetén - valamennyien hozzájárultak a készpénzfizetés nélküli vételéhez; a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosult hozzájárulása is szükséges.

(2)325 Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költség, illetőleg a végrehajtási eljárás költsége már fedezve van, vagy azokat a végrehajtást kérő azonnal kifizeti.

(3)326 A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett összeggel, valamint a végrehajtás költségeinek megfelelő összeggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vevő végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani.

127. § (1) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez.

(2)327

(3) Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevőnek e törvény szerint megszerzett tulajdonjogát nem érinti.

127/A. §328 (1) Az engedély alapján birtokban tartható ingóság (lőfegyver, méreg, radioaktív anyag stb.) árverésen nem értékesíthető, azt a végrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek, gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával.

(2) A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi kötelezettségének.

(3)329 Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték 35%-ára szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, nincs helye a végrehajtást kérő által történő átvételnek (134. §), az ingóságot vissza kell adni az adósnak.

128. § (1)330 Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:

a) az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának számát, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét;

az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírásával látja el.

(2)331 Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és az árverési vevőnek, vízi vagy légi jármű esetén a nyilvántartó hatóságnak is, továbbá meg kell küldeni - a romlandó dolog árverésének esetét kivéve - az állami adóhatóságnak.

(3)332 A végrehajtó a magánszemély árverési vevő lakóhelyét feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el; arról csak a bíróság, a büntetőügyben eljáró, és az ingóságot nyilvántartó hatóság, továbbá az állami adóhatóság részére ad felvilágosítást.

129. § (1) Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni.

(2) A végrehajtó a második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belüli olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

(3)333

Értékpapír értékesítése

130. § (1)334 A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a végrehajtó bizományi értékesítésre befektetési szolgáltatónak adja át.

(2)335 A befektetési szolgáltató köteles az értékesítés során befolyt összeget - a bizományi díj levonása után - haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(3)336 Ha a bizományi értékesítés sikertelen volt, a befektetési szolgáltató az értékpapírt visszavásárlásra felajánlja az értékpapír kibocsátójának.

(4) Ha az értékpapír kibocsátója az értékpapírt visszavásárolta, köteles az értékpapír ellenértékét haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(5) Ha az (1)-(4) bekezdés szerinti értékesítés sikertelen volt, a végrehajtó az értékpapírt árverésen értékesíti.

131. § (1)337 A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó befektetési szolgáltatót bíz meg azzal, hogy az értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára. Dematerializált értékpapír értékesítésével elsősorban a számlavezető befektetési szolgáltatót kell megbízni; ha ez nem lehetséges, bármely befektetési szolgáltató részére adható megbízás.

(2)338 Ha a végrehajtást kérő kívánja, az (1) bekezdés alkalmazása helyett az értékpapírt - a forgalmi korlátozására vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül - árverésen kell értékesíteni. Ilyenkor az adóssal azonos jellegű tagsági joggal rendelkező másik tagot az értékpapírra előárverezési jog illeti meg.

(3) Az első árverés sikertelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

Végrehajtás üzletrészre339

132. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen értékesíti.

(2)340 Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt személyt az üzletrészre előárverezési jog illeti meg.

(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változás bejegyzése végett megküldi a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak.

132/A. §341 (1)342 Ha az adósnak közkereseti, illetve betéti társaságban vagyonrésze van, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).

(2) Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a társasági tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított tagi felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a társaság tartozásaiért.

(3)343 Az adós mint vagyonrendelő ellen indult végrehajtási eljárásban a követelés fedezetéül - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - az a vagyon vagy vagyonhányad is szolgál, amely a vagyonrendelőt, vagy a kiadásra irányuló jog jogosultját a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési jogviszonya megszűnése esetére megilleti. A végrehajtást kérő a (4) bekezdés szerint mondhatja fel a bizalmi vagyonkezelést, és ennek eredményeként a vagyonrendelőnek, vagy jogutódjának kiadandó vagyonhányadból hajtható be a követelés.

(4)344 Ha az adósnak vagy a kiadásra irányuló jog jogosultjának a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnése esetén vagyonra vagy vagyonhányadra lenne igénye, és a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a bizalmi vagyonkezelőnek, egyúttal az adósnak a bizalmi vagyonkezelővel szemben a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).

(5)345 Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból eredő tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a kezelt vagyont terhelő tartozásokért.

Elektronikus árverés346

132/B. §347 (1)348 A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti

a) a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,

b) az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított,

c) az üzletrészt és

d) az értékpapírt, ha e törvény az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő.

(2) Nem tartható elektronikus árverés romlandó dolgok értékesítésére, vagy ha e törvény az ingóság bizományosi értékesítését írja elő.

(3) A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.

(4)349 Elektronikus ingóárverés tartása során az ingóárverés szabályait a 132/C-G. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

132/C. §350 (1) Az ingó- és ingatlan-árverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a kamara által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer (a továbbiakban: elektronikus árverési rendszer) szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.

(2) A végrehajtó az elektronikus árverési rendszerbe történő bejegyzéshez (törléshez) a hivatali elektronikus aláírását használja; az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásába és a licitnaplóba történő bejegyzésre (törlésre) csak az általa lefolytatott árverés tekintetében jogosult.

(3) Az elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult az e célból megállapított és aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával.

132/D. §351 (1) A végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában teszi közzé; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a hirdetmény közzétételétől a licitnapló lezárásáig (a továbbiakban: közzétételi időtartam) történő közzétételhez fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára.

(2)352 Az árverési hirdetmény a 120. §-ban foglaltak mellett az árverési előleg és a legalacsonyabb vételár összegét, az árverés időtartamát és a vételi ajánlat megtételének módját, valamint a végrehajtói letéti számla számát tartalmazza. Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában a hirdetmény mellett közzé kell tenni az ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és a 132/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingóságról készült képfelvételt.

(3) Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének és a licitnapló lezárásának (az árverés befejezésének) időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

(4) Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

132/E. §353 (1) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartása az árverező következő adatait tartalmazza:

a)354 a természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, személyi azonosítója, adóazonosító jele, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa és száma, valamint törvényes képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

b) a szervezet elnevezése, székhelye, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezése, nyilvántartási száma, statisztikai jelzőszáma, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

c) az együttes árverezők tulajdonszerzési aránya;

d) az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói neve és jelszava;

e) az árverező által az ajánlattevőként történő beazonosítására megadott egyedi azonosítója (árverező egyedi azonosítója);

f) az árveréssel kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus levelezési címe;

g)355 annak ténye, hogy az árverező a 123. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy vagy szervezet.

(3) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat érvényességét és adatainak valódiságát.

(4) Ha az árverező nem szolgáltatja a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és az azok igazolására szolgáló iratokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a bejegyzést megtagadja.

(5) Az árverező köteles a (2) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(6) Árverezőként - a tulajdonszerzési arány megjelölésével - több személy, szervezet is kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.

(7) A végrehajtó kérelemre törli az árverezőt az árverezők elektronikus nyilvántartásából.

(8) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába csak a végrehajtók tekinthetnek be; annak adatai pedig csak a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetőügyben eljáró hatóság részére továbbíthatók.

132/F. §356 (1) Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet

a) a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;

b) az árverésből nincs kizárva; és

c)357 - előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén - igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.

(2) Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra.

(3)358 A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot, és akkor sem, ha nem éri el a becsérték 35%-át vagy a 124. § (5) bekezdésében meghatározott összeget.

(4)359 Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.

(5) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza a megtett vételi ajánlatokat:

a) a vételi ajánlat összege,

b) az árverező egyedi azonosítója,

c) a vételi ajánlat közzétételének időpontja.

(6)360 Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. Az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, melyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.

(7) Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó - ennek feltüntetésével - zárja le a licitnaplót.

(8)361 A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

132/G. §362 (1) Az ingóság árverési vevője - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.

(2)363 Az előárverezési jog jogosultja - a 132/F. § (1) bekezdés c) pontja szerinti aktiválást követően - az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja előárverezési jogát. Az előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer az előzőleg közzétett, legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatként teszi közzé automatikusan a licitnaplóban.

(3)364 A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.

(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.

(5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(6)365 Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a (3) bekezdés alapján elvesztett előleget.

(7)366 Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Ingóság árverésen kívüli eladása

133. § (1)367 A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

(2)368 Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingóságot az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

(3)369 Az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű nem adható el árverésen kívül, ha a vételárból a végrehajtás előrelátható költsége és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése szerint járó összeg nem fedezhető.

(4)370 Árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség. Elektronikus árverés tartása esetén az ingóság a licitnapló automatikus lezárásáig eladható árverésen kívül, de csak a licitnaplóban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb vételárért, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.

Az ingóság átvétele a végrehajtást kérő által

134. § (1)371 Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték 35%-ának megfelelő összeg fejében átveheti.

(2)372 Ha több végrehajtást kérő van, vagy a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódását a bíróság engedélyezte, az ingóságot az veheti át, aki a becsérték 35%-át meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték 35%-ának megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a 165. §-ban meghatározott sorrend szerint alakul.

(3)373 A becsérték 35%-ának, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.

(4)374 Ha a második árverés az árverési vételár megfizetésének elmulasztása [132/G. § (5) bekezdés] miatt volt sikertelen és az ingóságot alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetést elmulasztó árverező által megtérítendő különbözet az általa felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett előleggel csökkentett - összege.

Az ingóság visszaadása az adósnak

135. § (1)375 Ha az ingóságot nem sikerült elektronikus árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó olyan ingóság esetében, amelynek őrzése vagy tárolása biztosított - immár a kikiáltási ár korlátlan leszállítása mellett - újabb elektronikus árverést tarthat. Egyéb ingóságok esetében, vagy ha az utóbb kitűzött elektronikus árverés is sikertelen maradt, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.

(2) Ha az adós az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól, és visszaadja az adósnak.

(3) Ha az adós a felhívástól számított 30 napon belül az ingóságért nem jelentkezett, a végrehajtó megszünteti az ingóság további őrzését, és az ingóság megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.

(4)376

VII. FEJEZET

INGATLAN-VÉGREHAJTÁS

Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai

136. § (1)377 Az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.

(2) Ha az állami tulajdonban álló ingatlant a kezelőjének a tartozása fejében vonták végrehajtás alá, e törvénynek a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezéseit a kezelői jogra kell megfelelően alkalmazni.

(3) Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.

136/A. §378

137. § (1)379 A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:

a) a telki szolgalom,

b) a közérdekű használati jog,

c) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,

d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve.

(2)380 Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

(3)381 Ha a végrehajtás alá vont, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) szerződés alapján keletkezett földhasználati jogosultság áll fenn harmadik személy javára (a továbbiakban: a földhasználó), a végrehajtás alá vont földet megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott jogok mellett a földhasználati jogosultság is korlátozza a 137/A. §-ban meghatározottak szerint.

137/A. §382 (1) A földhasználati jogosultság - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - az új tulajdonos tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követő 6. hónap utolsó napján megszűnik.

(2) Nem szűnik meg az (1) bekezdésben meghatározott határnapon a földhasználati jogosultság, ha

a) az új tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott határnapig a földhasználati jogosultság fenntartására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz a földhasználó felé, vagy

b) a földhasználó a földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a földhasználati jogosultság az azt létesítő szerződés megszűnésére irányadó szabályok szerint és időpontban szűnik meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a föld lefoglalását követően létesített földhasználati jogosultság megszerzésére is.

Az ingatlan lefoglalása

138. § (1)383 Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését - követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.

(2)384 A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa a végrehajtót azoknak a nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről), akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint a lefoglalt ingatlant érintően a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcíméről és időtartamáról. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.

(3)385 Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzését - ideértve a megelőző beadványokat is - soron kívül intézi el.

(4)386 Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát a végrehajtónak, a feleknek és azoknak kézbesíti, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, egyúttal megadja a végrehajtónak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást.

(5)387 Halasztó hatályú igényper indításának a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló első fokú ingatlan-nyilvántartási határozat alapján van helye.

(6)388 A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.

138/A. §389 A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg.

138/B. §390

Az ingatlan értékesítésének időpontja

139. § (1)391 A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt a végrehajtást kérő kérelmére akkor intézkedhet, ha a 7. § (2) bekezdése szerint a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap eltelt.

(2) Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlan értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

(3)392 A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

Az ingatlan becsértéke

140. § (1)393 A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy - bármelyik fél erre irányuló kérelmére - igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítványnak, illetve az igazságügyi szakértő szakvéleményének tartalmaznia kell azt, hogy az ingatlan a 147. § (3) bekezdése szerint lakóingatlannak minősül-e.

(2)394 A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.

(3)395 Ha nem állnak fenn a 141. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt feltételek, a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az ingatlan lakott állapotban történő értékesítésére akkor kerül sor, ha az erre irányuló kérelmét a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjeszti a végrehajtónál.

(4)396 A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál.

(5)397 A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a feleket a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

(6)398 A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(7)399 Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság - szükség esetén szakértő közreműködésével - állapítja meg. A becsérték megállapításával szemben előterjesztett, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott összeget.

(8)400 Ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta három év eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával ismételten megállapítja.

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba401

140/A. §402 A végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosultnak a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmére a 114/A. § szerint dönt.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjainak értesítése403

140/B. §404 (1)405 Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai részére a végrehajtó valamennyi szükséges tájékoztatást - ha nem ismert más cím - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, illetőleg az ingatlanügyi hatóság által közölt címre küldi meg.

(2) A tájékoztatás megtörténtéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) bekezdésben megjelölt címre történő kézbesítéshez fűződnek, az eljárás folytatásának nem akadálya az, ha e címre történt kézbesítés sikertelen.

Ingatlanárverés

141. § (1)406 Az ingatlant - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

(2)407 Az ingatlant - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - beköltözhető állapotban kell árverezni.

(3)408 Lakottan kell árverezni az ingatlant,

a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,

b) ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,

c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,

d) ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy

e) ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,

f) ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.

(4)409 Ha a (3) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a végrehajtást kérők nem egyeztek bele a lakottan történő értékesítésbe, az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerződéses kikötések a hatályukat vesztik.

(5)410 A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.

142. §411 Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

143. §412 (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,

b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,

c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a 137. § (1) bekezdése szerinti terhek] és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,

d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,

e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,

f) az ingatlan kikiáltási árát,

g) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,

h)413 az árverésen a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján tehető legalacsonyabb vételi ajánlat összegét, és azt, hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak vagy tulajdonostársnak előárverezési joga,

i) az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját,

j) 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű, ezer forintra kerekített licitküszöböt,

k) tájékoztatást arról, hogy az árverezőkre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, az elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejártáról, a vételár megfizetéséről, második árverés tartásáról szóló tájékoztatás az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában érhető el.

(2) A kamara az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakról szóló általános tájékoztatást folyamatosan közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

144. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell

a) a feleknek,

b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van,

c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,

d)414 az ingatlanügyi hatóságnak.

(2)415 Az ingatlanügyi hatóság az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlannyilvántartásba.

145. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

a) a bíróság hirdetőtábláján,

b)416 az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján,

c)417 az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján.

(2)418 Az árverési hirdetményt az árverésnek a hirdetményben feltüntetett időtartamára kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3)419

(4)420 A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

(5)421

145/A. §422 Az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételére a 132/D. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a hirdetmény mellett az ingatlanról készült képfelvételt is közzé kell tenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

145/B. §423 A 132/F. § (6) bekezdésének az árverés időtartamára vonatkozó rendelkezését az ingatlanárverés során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.

145/C. §424 (1) A vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a 132/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2)425 Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa.

(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer akkor nem teszi közzé az árveréshez tartozó licitnaplóban, ha az

a) nem éri el a becsérték 50%-át, lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén 70%-át, vagy

b)426 nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot.

(4)-(6)427

146. §428

147. § (1)429 Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.

(2)430 Az ingatlanra - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

(3)431 Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.

(4)432 Lakóingatlannak kell tekinteni

a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,

b) az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét.

(5)433

148. §434

149. § (1)435 Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(2) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

(3) A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

150. § (1)436 Ha az árverési vevőnek az adóssal szemben olyan követelése van, amelyre vonatkozóan a végrehajtást elrendelték, az árverési vevő - a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja az árverési vételárat, vagy azt a részét, amely a követelésének a kielégítéséhez szükséges.

(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződéses kapcsolatokban járó - az árverést követő 15. naptól esedékes - kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára.

151. § (1) Az árverési vevő megállapodhat a jelzálogos hitelezővel, hogy a jelzálogjog - amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna - az ingatlanon továbbra is fennmarad.

(2)437 Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolta, - a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja a vételárat, illetőleg azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges.

(3) Ha a jelzálogos hitelező követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, a 150. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

152. § (1)438 Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:

a)439 az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat összegére mely szabályok vonatkoztak (147. §), és az árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetőleg székhelyét.

(2)440 A végrehajtó felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(3)441 A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adhat az árverési vevő részére halasztást - a 149. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel - a vételár megfizetésére.

(4)442

153. § (1) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van.

(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát

a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,

b)443 az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett.

(3)444 A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot az adós adóazonosító jeléről, adóazonosító jel hiányában az adós nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja leánykori nevéről és lakóhelyéről (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett, és az árverési vételárat kifizették.

(4)445 Az elektronikus árverési rendszer az árverés befejezését - ha pedig arra nem került sor, a licitnapló végrehajtó általi lezárását - követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.

154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.

(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.

154/A. §446 (1)447 Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

(2) A végrehajtást foganatosító bíróság a jogorvoslat benyújtásáról, a jogorvoslatot elbíráló bíróság pedig a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja a végrehajtót, és részére a határozatot megküldi.

(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.

(4) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan a 147. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.

(5) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.

(6) A halasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás indokát és a kérelem alaposságát valószínűsítő körülményeket, azt, hogy a kérelmező mely címről, illetve rövid úton milyen módon idézhető a meghallgatáson való megjelenésre, a kérelmet alátámasztó iratokat pedig csatolni kell. Ha a kérelem elbírálásához a kérelmező meghallgatása szükséges, a bíróság a meghallgatásra a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli határnapot tűz ki, és erre a kérelmezőt azzal idézi, hogy távolmaradása (képviselőjének távolmaradása) a kérelem elintézésének nem akadálya.

(7) A kérelemről a beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén a meghallgatáson kell dönteni.

(8) A halasztás tárgyában hozott döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A halasztást elrendelő végzést, illetve az elutasító végzés elleni fellebbezésről szóló értesítést a végrehajtó részére is meg kell küldeni.

(9) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül, meghallgatás esetén a végzés kihirdetésekor lehet bejelenteni. Fellebbezés esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt tájékoztatni kell a halasztás tárgyában folyamatban levő eljárásról.

(10)448 Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182-182/A. § megfelelő alkalmazásával. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.

154/B. §449 (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti

a) az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,

b) 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának,

c) 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának

megfelelő összeg.

(2) A végrehajtó a kifizetés feltételeinek fennállását jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a feleknek kézbesít; az összeg kifizetése iránt a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15. nap elteltével, kifogás esetén a jogerős elbírálásáról szóló végzés alapján, annak kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik. A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.

155. §450 (1) Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a 70%-át;

b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy

c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.

(2) Az árverés sikertelenségének megállapításával egyidejűleg a végrehajtó az ingatlannak a 143. § (1) bekezdés c)-h) és j) pontban foglalt adatait és az ingatlanról készült képfelvételt - az árverés későbbi kitűzéséről szóló tájékoztatással együtt - közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

156. § (1)451 Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell tartani. Az elektronikus árverési rendszer a második árverés kitűzésével egyidejűleg automatikusan törli az ingatlan 155. § (2) bekezdése szerint közzétett adatait az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.

(2)452 Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a licitnaplót lezárja. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a 149. § alapján elvesztett előleget.

(3)453

(4)454 A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására - a 140. § (8) bekezdésének figyelembevételével - az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)-(6)455

Nyilvános pályázat456

156/A-156/G. §457

Ingatlan árverésen kívüli eladása

157. § (1) A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

(2)458 Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

(3)459 Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.

(4)460 Az ingatlan - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.

(5)461 Vételi ajánlat licitnaplóban történő közzétételét követően az árverésen kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.

(6)462 Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre megfelelően alkalmazni kell az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.

Az ingatlan átvétele a végrehajtást kérő által

158. §463 (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant a becsérték felének, a 147. § (3) bekezdése szerinti ingatlan esetében pedig 70%-ának megfelelő átvételi összegben. Ha több végrehajtást kérő van, az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét vagy 70%-át meghaladó legmagasabb összegű árajánlatot tette.

(2) Az árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és

a) 15 napos határidőt biztosít részére az átvételre vonatkozó nyilatkozat megtételére,

b) több végrehajtást kérő esetében tájékoztatást ad arról, hogy elektronikus átvételi eljárás tartására kerül sor.

(3) Több végrehajtást kérő esetén a végrehajtó elektronikus átvételi eljárást tart, amelyre az ingatlanárverés szabályait kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel. Az elektronikus átvételi eljárást a végrehajtó hirdetménnyel tűzi ki; a hirdetményt csak az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában kell közzétenni és a feleknek kell kézbesíteni. A hirdetmény a következő adatokat tartalmazza:

a) a 143. § (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt adatok,

b) a minimális átvételi ár és az ahhoz tartozó licitküszöb,

c) az átvételi eljárás kezdő és befejező időpontja és

d) az átvételi ajánlattétel feltételei és módja.

(4) Az ingatlanra a végrehajtást kérők a vételi ajánlatok megtételére vonatkozó szabályok szerint tehetnek átvételi ajánlatot. Az átvételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer az átvételi ajánlat összegével, a közzététel időpontjával és az átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő nevének (elnevezésének) feltüntetésével teszi közzé a licitnaplóban.

(5) Az elektronikus átvételi eljárás az átvételi hirdetmény közzétételétől számított 15. napnak a végrehajtó által meghatározott 8 és 20 óra közé eső órájáig tart azzal, hogy ha az átvételi eljárás befejezését megelőző öt percen belül újabb átvételi ajánlat érkezik, az átvételi eljárás időtartama ezen ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó átvételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.

(6) Az ingatlan átvevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő. Az átvétel jogkövetkezménye azonos az árverési vétel jogkövetkezményével.

(7) Az átvételi ár 50%-ának megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe. A végrehajtást kérő az átvételi ár fennmaradó 50%-át, továbbá ha a követelésének összege nem éri el az átvételi ár 50%-át sem, úgy az 50%-áig terjedő különbözetet is köteles az árverési vevőre nézve irányadó szabályok szerint befizetni, melyből a végrehajtási költségek és több végrehajtást kérő esetén a többi végrehajtást kérő követelésének kielégítését követően részesülhet. A 171. § (2) bekezdését az átvételi ár felosztása során is alkalmazni kell.

(8) Ha a második árverés a 155. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt okból volt sikertelen és az ingatlant alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a korábbi árverési vevő által megtérítendő különbözet a felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett előleggel csökkentett - összege.

159. §464 (1) Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó az átvételi ajánlatok megtételére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény a 143. § (1) bekezdés a)-h) és j) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.

(2) Az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte.

(3) Az ingatlanra az árverési vételi ajánlatra vonatkozó szabályok szerint tehető vételi ajánlat.

(4) A vételi ajánlat közzétételével az elektronikus árverési rendszerben automatikusan közzétételre kerül az újabb árverés árverési hirdetménye, valamint a hozzátartozó licitnaplóban a vételi ajánlat, a végrehajtó pedig az általános szabályok szerint intézkedik az újabb árverés közhírré tételével kapcsolatos egyéb intézkedések megtétele iránt. Az árverés befejező időpontja - a 145/B. §-ban foglaltak figyelembe vételével, valamint azzal, hogy az árverés ebben az esetben 30 napig tart - automatikusan kerül meghatározásra azzal, hogy ha a közzétételt követő 30. nap nem munkanapra esik, akkor a következő munkanap meghatározott óráját kell befejező időpontként meghatározni.

(5) Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó az általános szabályok szerint intézkedik az árverés közhírré tétele és lefolytatása iránt.

(6) Az újabb árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) A becsérték ismételt megállapítása iránti kérelem beérkezését követő munkanapon a végrehajtó törli az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából, a becsérték ismételt megállapításától - végrehajtási kifogás előterjesztése esetén pedig a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől - számított 30 napon belül pedig közzéteszi az ismételten megállapított becsérték alapján elkészített, folyamatos árverezés iránti új hirdetményt. Ha a kérelem beérkezésének időpontjában az árverési hirdetmény már közzétételre került, a végrehajtó az árverés befejezését követően sikertelen árverés esetén intézkedik a becsértéknek a 140. § (8) bekezdése szerinti ismételt megállapítása iránt.

160. §465 (1) Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben említett árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján tartott utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt és nincs folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy egyébként a végrehajtás érdemi befejezésére került sor, végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.

Közös tulajdonban levő ingatlan árverése

161. § (1) Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni.

(2)466 Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetben

a) az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs is árverezhet,

b) az árverező tulajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan csökkentett előleget köteles letétbe helyezni, és ha az ingatlant megvette, nem kell megfizetnie a vételárnak azt a részét, amely az ő tulajdoni hányadára esik,

c) a tulajdonostárs hozzájárulásával lehet az ő tulajdoni hányadát a becsértékénél alacsonyabb áron elárverezni,

d)467 a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséből befolyt összegből a végrehajtó levonja az értékesítésnek a tulajdoni hányadra eső, külön jogszabályban meghatározott költségét.

162. § (1)468 Ha az ingatlan közös tulajdonát - bírósági határozat, a bíróság által jóváhagyott egyezség vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján - árveréssel kell megszüntetni, e törvénynek az ingatlanárverésre vonatkozó szabályai az alábbi (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel irányadók.

(2) A végrehajtást a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére elrendelheti.

(3) A végrehajtást elrendelő bíróság állapítja meg

a)469 az ingatlan becsértékét, és azt a 140. § (8) bekezdésének alkalmazásával az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételéig bármelyik tulajdonostárs kérelmére módosíthatja,

b)470 az árverési feltételeket [143. § l) pont], továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

(4) Az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs is árverezhet.

(5)471 Az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően a végrehajtó a 140. § (8) bekezdése szerint módosítja az ingatlan becsértékét bármelyik tulajdonostárs kérelmére.

163. §472

VIII. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS SORÁN BEFOLYT ÖSSZEG KIFIZETÉSE

A kifizetés pénzneme473

163/A. §474 (1) A végrehajtás során befolyt összeget a kifizetés napja szerint érvényes, a végrehajtói letéti számlát vezető hitelintézet által jegyzett devizavételi árfolyam figyelembevételével, a végrehajtható okiratban foglalt pénznemben kell a végrehajtást kérőnek kifizetni. A kifizetést az adós részére forintban kell eszközölni, kivéve a lefoglalt külföldi pénzt (98. §).

(2) A végrehajtás során befolyt összegnek az (1) bekezdés szerinti kifizetéséhez szükséges átváltás költsége a végrehajtási költségek körébe tartozik.

A végrehajtási költség elsőbbsége

164. §475 (1)476 A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.477

(2)478 A 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben az ezen végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket a tartásdíj-követeléssel azonos sorrendben, de a 166. § szerinti egyéb költségeket megelőzően kell kielégíteni azzal, hogy a befolyt összegnek legfeljebb az 50%-a számolható el a végrehajtási költségekre.

Kielégítési sorrend

165. §479 (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:

a) gyermektartásdíj,

b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),

d) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki.

166. § A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.

167. § A 165. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.

Kielégítés zálogjog alapján

169. §480 Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.

170. §481 (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 165. § (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.

(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni.

(3) Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet - az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával - kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik.

Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből482

170/A. §483 (1)484 A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeg az adóst illeti meg, a fennmaradó összeg fordítható a követeléseknek - a 165-168. § szerint történő - kielégítésére.

(2) Ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, e §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazható, a 169. § szerint kell eljárni.

Felosztási terv

171. §485 (1) Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.

(2) A végrehajtó az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek az értékesítés alapját képező hirdetményben fel voltak tüntetve, illetve amelyek tekintetében a végrehajtható okirat az árverésen kívüli értékesítést megelőzően a végrehajtóhoz megérkezett, és a követelés jogosultja az eljárás költségét megelőlegezte. A később elrendelt végrehajtások jogosultjai az előbbi végrehajtást kérők követeléseinek teljes kielégítését követően fennmaradó összegből részesülhetnek a kielégítés általános szabályai szerint.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül a végrehajtó a felosztási terv elkészítéséig, a bíróság pedig a felosztási terv ellen benyújtott végrehajtási kifogás elbírálásáig elrendelt végrehajtások jogosultjainak kielégítéséről dönthet a felosztási tervben.

(4) A felosztási terv ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni a végrehajtást foganatosító bíróságnál. A bíróság a végrehajtási kifogásról végzéssel dönt; ha a végrehajtási kifogásnak helyt ad, a felosztási tervet megváltoztatja. A bíróság a felosztási terv végrehajtási kifogással nem érintett részét is megváltoztathatja, ha abban elírás vagy számítási hiba van, illetőleg a végrehajtó nem a jogszabálynak megfelelően készítette el a felosztási tervet.

Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból486

171/A. §487 (1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg és a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének kielégítését követően fennmaradó vételár hányad kifizetésére kerül sor a végrehajtó részére, azt az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.

(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a vételár hányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.

HARMADIK RÉSZ

KÜLÖNLEGES VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK

IX. FEJEZET

MEGHATÁROZOTT CSELEKMÉNY VÉGREHAJTÁSA

Közös szabályok

172. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst, illetőleg a kötelezettet (e fejezetben a továbbiakban: kötelezett) - megfelelő határidő kitűzésével - felhívja az önkéntes teljesítésre.

(2) A végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesítteti.

(3) A végrehajtó a végrehajtható okiratot azzal a felhívással küldi meg a végrehajtást kérőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje a végrehajtóval.

173. § (1) Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt - szükség esetén - a helyszínen ellenőrzi.

(2) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

174. § A bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, így:

a) a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,

b) feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse; egyúttal a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti,

c)488 a kötelezettel szemben 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki,

d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

175. § (1) Ha a kötelezett jogi személy, a 174. § c) pontjában említett pénzbírságot mind a jogi személlyel szemben, mind pedig a vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(2) Ha a kötelezett jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a pénzbírságot mind a szervezet vezetőjével szemben, mind pedig az intézkedésre köteles tagjával szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

176. § Ha a kötelezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.

177. § (1) A bíróság a végrehajtásnak a 174. §-ban felsorolt azt a módját köteles elrendelni, amely - az ügy körülményeit figyelembe véve - a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését.

(2) A bíróság a végrehajtás módjáról a végrehajtást kérő kívánságát is figyelembe véve - szükség esetén a felek meghallgatása után - határoz.

Meghatározott ingóság kiadása

178. §489 (1) A végrehajtó a meghatározott ingóság kiadására kötelezettnek a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő jelenlétében a helyszínen adja át. Ha a végrehajtást kérő az ingóságot megjelölte, a végrehajtó azt részére átadja.

(2) A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadásától számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ez alatt az idő alatt igényperről kapott értesítést, a per befejezéséig gondosan megőrizni.

(3) Ha a kötelezett a végrehajtást kérő által megjelölt ingóság kiadását megtagadta, a végrehajtó a rendőrség közreműködését közvetlenül igénybe veszi, és a végrehajtást így azonnal elvégzi.

(4) Ha a kötelezett a helyszíni eljáráson nincs jelen, ez az eljárás lefolytatásának nem akadálya, ilyenkor a végrehajtható okiratot a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvvel együtt postán kell részére kézbesíteni.

178/A. §490 Mentesek a végrehajtás alól a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.

179. §491 (1)492 Ha a végrehajtást kérő a meghatározott ingóságot nem tudta megjelölni, vagy ha az ingóság bármely okból nem lelhető fel, illetve a 178/A. § szerinti mentesség esetén a végrehajtó - szükség esetén a lakás vagy helyiség felnyitásával - az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett egyéb vagyontárgyait lefoglalja.

(2) Ha a kötelezett vagyontárgyainak lefoglalására kerül sor, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz, amely a felek meghallgatása után megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította.

(3) A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.

Gyermek átadása

180. §493 (1) A gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat (a bíróság által jóváhagyott egyezség) végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)494 A bíróság a végrehajtható okiratban - megfelelő határidő tűzésével - felhívja a kötelezettet az önkéntes teljesítésre és az önkéntes teljesítés elmaradása esetére elrendeli a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását. A bíróság a végrehajtható okirattal együtt a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát is megküldi a végrehajtónak.

(3)495 A végrehajtó a végrehajtható okiratot, valamint a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát a gyámhatóság részére is kézbesíti azzal a felhívással, hogy a kötelezett önkéntes teljesítésének előmozdítása érdekében folytasson le helyszíni eljárást, tájékoztassa a kötelezettet az önkéntes teljesítés elmaradásának következményeiről, a gyermek rendőrségi átadásban való részvétele megelőzésének fontosságáról, és eljárásának eredményét a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül közölje a végrehajtóval.

(4)496 Ha a teljesítés elmaradt, a végrehajtó a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a végrehajtást kérőt, a 180/A. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazottat, a gyámhatóságot és a rendőrséget. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött időpontról rövid úton küld értesítést az előzőekben felsoroltaknak.

(5)497 A végrehajtó a kötelezett tartózkodási helyén - ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek tartózkodási helyén - a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást. A 180. § és a 180/A. § alkalmazása szempontjából lakó- és tartózkodási hely a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett lakóhely és tartózkodási hely, továbbá a be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.

180/A. §498 (1) A gyermeket a végrehajtást kérőnek, távollétében a Pp. 67. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti, a gyámhatóság által jóváhagyott meghatalmazottjának (a továbbiakban: meghatalmazott) vagy a gyámhatóságnak kell átadni. A meghatalmazottnak és a gyámhatóságnak haladéktalanul intézkednie kell a gyermek végrehajtást kérőnek történő átadása iránt.

(2) A kötelezett a gyermek átadásakor köteles tájékoztatást adni az átvevő személynek a gyermek egészségi állapotáról, és egyéb olyan körülmény fennállásáról, amelynek nem ismerete a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetheti.

(3) A kötelezett az eljárás késleltetése nélkül köteles a gyermek személyes iratait, a gyermek által használt tárgyakat, a szükséges ruházati cikkeket, a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket, a gyermek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszereket, gyógyászati és technikai segédeszközöket az átvevő személynek átadni. Egyéb tárgyak átadása - ha az késleltetheti a gyermek átadását - külön eljárás keretében teljesíthető.

(4) A végrehajtó az eljárása kezdetén tájékoztatja a kötelezettet a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségéről.

(5) A végrehajtó indítványára a rendőrség az 5. § (3) bekezdése szerint eltávolíthatja a kötelezettet és más személyeket - a végrehajtást akadályozó magatartásuk miatt - a gyermek átadásának helyszínéről. A rendőrség intézkedésének igénybevételére a végrehajtó előzetesen figyelmezteti az érintetteket, ennek tényét - amely tartalmazza indokolt esetben a rendbírság kiszabására teendő indítványra történő figyelmeztetést is - jegyzőkönyvben rögzíti.

(6) Ha a kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén, továbbá a hatóságok által ismert címen nem lelhető fel, felkutatására a végrehajtó személykörözést - és ha annak szükségessége felmerül - nemzetközi körözést rendel el.

(7)499 Ha a személykörözés végrehajtása során a rendőrség a gyermeket előállítja, erről haladéktalanul - rövid úton is - értesíti a végrehajtót, a gyermeket pedig - a végrehajtó egyidejű értesítése mellett - a legközelebbi, ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban helyezi el. Az elhelyezésig biztosítani kell az előállítás időpontjában a gyermekkel együtt tartózkodó hozzátartozó számára - kivéve, ha a gyermeket vagy az eljárás sikerességét veszélyezteti -, hogy a gyermekkel együtt legyen, részére a szükséges ellátást biztosítsa.

(8)500 A gyermek előállítása jogszabályban meghatározott költségtérítésének összegét a kötelezett viseli, az végrehajtási költségnek minősül, amelyet előlegezni nem kell. A költségtérítés igazolására, megállapítására, behajtására és megfizetésére az ellenszegülés megszüntetése érdekében történő rendőrségi közreműködés költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása

181. § A lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiség (a továbbiakban: lakás) kiürítésére, átadására vagy használatára irányuló, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító bírósági határozatban, a bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okiratban megállapított kötelezettség végrehajtására a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseken felül a 182. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

181/A. §501 (1) Jogi személy végrehajtást kérő által lakás kiürítése iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a 147. § (3) és (4) bekezdés szerinti lakóingatlanának elhagyására köteles természetes személy kötelezett kérelmére a végrehajtó a lakóingatlan önkéntes kiürítésére - a végrehajtható okiratban - megállapított határidőt 90 nappal meghosszabbítja, ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot nem szabtak ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a kötelezett a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 15 napon belül terjesztheti elő.

(3) A határidő meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet a végrehajtó a feleknek kézbesíti.

182. §502 (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.

(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.

182/A. §503 (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

(2) A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát megküldi a feleknek.

(3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

a) a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,

b) a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy

c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszak lejártát követően a lakóingatlan kiürítésének foganatosításáról a végrehajtó soron kívül intézkedik.

Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése

183. §504 (1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni505

a) a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját,

b) az ingatlan pontos címét,

c) az ingatlan tulajdonosának adatait,

d) a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,

e) a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,

f) a kért intézkedést [183. § (1) bek.],

g) annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak - a kötelezett költségére és veszélyére történő - elhelyezéséről gondoskodik.

(3) Ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza az (1) bekezdés szerinti végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.

(4) A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek és a végrehajtónak.

(5) A végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja őt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.

(6) Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.

(7) A végrehajtó szükség esetén - a rendőrség közreműködésével - a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz.

(8) Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.

(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át. Az ingóságok kezelésére a 182. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

183/A. §506 (1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiségbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazását, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt. A kiürítés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell a 182/A. § rendelkezéseit azzal, hogy az ingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.

183/B. §507 (1) A bérbeadó, a tulajdonos, vagy az egyébként rendelkezésre jogosult (a továbbiakban e §-ban együtt: bérbeadó)

a) a közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás biztonságát és zavartalan működését szolgáló, vagy

b) az a) pontba nem tartozó, személy- vagy teherszállítás céljára használt,

a közforgalom számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületre, helyiségre, épületnek nem minősülő építményre vagy területre (a továbbiakban e §-ban együtt: helyiség) megkötött helyiségbérleti - vagy egyéb, helyiség használati jogot is biztosító - szerződés (a továbbiakban e §-ban együtt: szerződés) megszűnését követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazását.

(2) A kérelemhez csatolni kell a következő iratokat is:

a) olyan ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, amelyen a bérbeadó a helyiség pontos helyét megjelölte, valamint

b) olyan fényképet, amelyből az ingatlan-nyilvántartási térképen a helyiség helyes megjelölése megállapítható,

c) a szerződés megszűnését eredményező kérelmezői nyilatkozat végrehajtói kézbesítéséről szóló jegyzőkönyvet, vagy a nyilatkozat kézbesítésének egyéb, közokiratba foglalt igazolását, amelyből az is kitűnik, hogy az a) és b) pontban foglalt okiratok is mellékletét képezték a kézbesített iratnak, és

d) a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot.

(3) Ha a bérbeadó ezt kéri, a 31/D. § szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot a helyiséget használó részére.

(4) A helyiség kiürítése során a 182/A. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.

183/C. §508 (1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megkötött bérleti szerződés megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadó kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezéseknek a bérbe adott lakóingatlanra vonatkozó alkalmazását.

(2) A 182/A. §-t az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell azzal, hogy a bérbe adott lakóingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.

184. § A 183. § a fizető-vendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely (szálloda, turistaház stb.) kiürítésére is irányadó.

Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása509

184/A. §510 (1)511 Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, illetve a növényfajta-oltalomból eredő díjigényhez kapcsolódó - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. §-ának (3) bekezdésében szabályozott - adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó rendelkezések vagy szerzői jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - a végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét.

(1a)512 Ha megítélése szerint a meghatározott cselekmény végrehajtásához, az önkéntes teljesítés megállapításához, az eljárás tárgyának beazonosításához segítséget nyújt, a végrehajtást elrendelő bíróság mellékletként csatolja a végrehajtható okirathoz a végrehajtási kérelem mellékleteként előterjesztett, a végrehajtható határozat meghozatalát megelőző eljárásban is az ügyiratok részévé vált képfelvételt.

(2)513 A pénzbírság napi összege tízezer forinttól kétszázezer forintig terjedhet. A pénzbírság napi összege a teljesítési határidő lejártát követő harmincadik napon és azt követően minden hónapban az előző tárgyidőszak szerinti összeg kétszeresére emelkedik. A kötelezett a pénzbírságot a teljesítési határidő lejártától a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig, illetve a meghatározott cselekmény kikényszerítéséig eltelt időszakra köteles megfizetni. A pénzbírságra megfelelően alkalmazni kell a 175. § rendelkezéseit azzal, hogy a kötelezettel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítést a bíróság megküldi a végrehajtónak; a végrehajtás befejezését megelőzően a végrehajtóhoz érkezett értesítés alapján a pénzbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja, annak során a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét pedig a pénzbírság megfizetésére kötelezett viseli.

(3) A határozatot a bíróság a végrehajtást kérő félnek és a végrehajtónak kézbesítteti. A végrehajtó a határozat kézhezvételét követően három munkanapon belül felhívja a végrehajtást kérőt a végrehajtási eljárás költségeinek haladéktalan előlegezésére. Ideiglenes intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetve költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.

(4)514 A végrehajtó az előleg beérkezését követően három munkanapon belül a helyszínen kézbesíti a határozatot a kötelezettnek, és felhívja őt a teljesítésre. Ha a végrehajtó felhívására a kötelezett azonnal nem teljesít, a végrehajtó a (6) bekezdés szerint jár el.

(5) Ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a teljesítési határidő lejártát követően teljesíti, és ezt igazolja, a végrehajtó az erről készített jegyzőkönyvet a napi összegben megállapított pénzbírság kiszabása céljából a teljesítési határidő lejárta napjának megjelölésével egyidejűleg beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(6) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a helyszíni ellenőrzésről készített és a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet három munkanapon belül beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz a végrehajtás módjának meghatározása és a kötelezett napi összegben megállapított pénzbírságban történő marasztalása érdekében. A bíróság a végrehajtás módjáról a 174. és a 177. §-nak megfelelően, soron kívül határoz azzal, hogy a 174. § a) és c) pontja nem alkalmazható.

(7) Ha az e címben szabályozott végrehajtás meghatározott ingóság átadására, kiadására vagy lefoglalására irányul, a végrehajtó a határozat kézbesítésekor az ingóságot lefoglalja, és intézkedik a határozatban megjelölt személyhez történő elszállítása iránt. Ha a kötelezett az ingóság átadását, kiadását megtagadja, vagy a foglalást megakadályozza, a végrehajtó a rendőrség közreműködésének közvetlen igénybevételével foganatosítja a végrehajtást.

(8) Ha a bíróság a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerinti értékesítését írja elő, azt a végrehajtó az ingóárverésre irányadó szabályok szerint foganatosítja azzal, hogy nincs helye az ingóság kötelezett részére történő - a 135. § (1)-(2) bekezdéseiben szabályozott - visszaadásának.

(9) Ha az (1) bekezdésben foglalt perben hozott határozat kizárólag pénzfizetésre kötelezést tartalmaz, a határozat végrehajtása a pénzkövetelés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint történik.

Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása515

184/B. §516 (1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló értesítésben a bíróság a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és azt megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó az értesítést személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn.

(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított pénzbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A végrehajtó a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését.

(6) Ha a végrehajtó az ismételt ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt a (4)-(5) bekezdés megfelelő, a teljesítés megtörténtéig ismételt alkalmazásával jár el.

(7) A végrehajtás megszűnik az értesítés végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági határozat végrehajtása517

184/C. §518 (1) Hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság a végrehajtható okiratban megfelelő határidő tűzésével felhívja a kötelezettet a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény szerinti nyilatkozat megtételére.

(3) Ha az önkéntes teljesítés elmaradt, a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény szerint intézkedik a határozat végrehajtása iránt.

X. FEJEZET

BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSA

A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei

185. § Ha a követelés teljesítése érdekében a 13. § alapján végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:

a) a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg

b) a meghatározott dolog zárlatát.

186. § (1) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként a 15. és 16. § szerint végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert

a) a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg

b) a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.

(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat alapján - a megfelelő feltételek esetén - a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.

(3)519 Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a követelés olyan bírósági határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet vagy a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.

(4)520 A bíróság a biztosítási intézkedést - 400 millió forintot meg nem haladó összegben - az (1) bekezdés alapján elrendeli, ha a követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben hozott ítéletnek a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részén alapul, amely ítélet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza.

187. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál

a) házassági vagyonjogi keresetet indítottak,

b)521 szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, szerzői jog megsértése miatt, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indítottak, az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel,

c)522 egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.

(2)523 A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották. A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem tárgyában szükség esetén meghallgatást kell tartani.

(3)524 Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet vagy a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti ügyben a kereseti kérelmet az Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.

(4)525 A (2) bekezdésben meghatározott bíróság biztosítási intézkedést rendel el - 400 millió forintot meg nem haladó összegben - az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert indítottak, illetve viszontkeresetet érvényesítettek, és a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére vonatkozó követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményén alapul.

188. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi választottbíróságnál keresetet indítottak, ha a végrehajtást kérő

a) a kérelméhez csatolta a választottbíróság igazolását arról, hogy a választottbírósági eljárás megindult, és

b) a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta.

(2) A biztosítási intézkedést a 16. § d) pontja szerint illetékes bíróság rendeli el.

189. § (1) Ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el.

(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a társasággal szemben a végrehajtható okiratot kiállította.

A biztosítási intézkedés elrendelése

190. § (1)526 A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak.

(2)527 A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, továbbá ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is.

(3) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(4)528 A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a végrehajtást kérőt az előleg rövid határidő alatt történő megfizetésére, a díjelőleg beérkezése után a biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi. Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.

Pénzkövetelés biztosítása

191. § (1)529 A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja; így kell eljárni akkor is, ha az adós nincs jelen, ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtható okiratot a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak.

(2)530 A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el (zárolás iránti végrehajtói felhívás). A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítéséből adódó intézkedéseket a pénzforgalmi szolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni és a fizetési megbízások teljesítésére a pénzforgalomról szóló törvényben meghatározott határidők szerint teljesíteni. A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítése - a hatósági átutalás és az átutalási végzés kivételével - megelőzi az egyéb fizetési megbízások teljesítését, a hatósági átutalási megbízással, átutalási végzéssel és zárolás iránti másik végrehajtói felhívással való viszonyában pedig a teljesítés sorrendjét a pénzforgalmi szolgáltató általi átvétel időpontja határozza meg. A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető zárolás iránti végrehajtói felhívást a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalomról szóló törvény rendelkezései szerint sorbaállítja a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig.

(3)531 A pénzforgalmi szolgáltató a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni.

(4)532 A fizetési számlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.

(5)533 Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.

(6)534 Munkabér [7. § (1) bek.] akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.

192. § (1)535 Pénzkövetelés biztosítása esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóhoz intézett felhívás kiadásával befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot ilyenkor is értékesíteni kell.

(2) Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

193. § A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha

a)536 az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számlájára, betétjére a pénzforgalmi szolgáltatónak kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van,

b) a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte.

193/A. §537 (1) E §-ban meghatározott biztosítási intézkedést gazdálkodó szervezettel szemben pénzkövetelés biztosítására lehet elrendelni, ha

a) a jogosult nem a 191-193. §-ban meghatározott biztosítási intézkedést kívánja igénybe venni, vagy

b) a pénzkövetelés biztosítása során a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem fedezik a teljes követelést.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság a biztosítási intézkedést a követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal nem fedezett részének biztosítására rendeli el, és az az adós jövőbeni vagyontárgyainak elidegenítésére vonatkozik.

(3) A biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen átadja az adós képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak. A további eljárásra a 191-193. § irányadó, az adós által kifizetett összegre a 192. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Ha az adós a biztosított összeget nem fizette ki, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése - a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével - csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését.

Zárlat

194. § (1) Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és egyúttal lefoglalja az ingóságot.

(2) Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet.

(3) A lefoglalt romlandó dolgot zárlat esetén is értékesíteni kell. A 193. § b) pontja ilyenkor is irányadó.

(4)538 Az elrendelt zárlat ellenére sem lehet lefoglalni a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javakat a különleges védelem időtartama alatt.

195. §539 Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.

196. §540 A zárlat bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvétele után a végrehajtó az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha

a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy pedig

b) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt.

197. § (1)541 A föld zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a járási hivatal által javasolt személyt vagy szervet jelöli ki.

(2)542 A járási hivatal a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak.

198. § A zárgondnok köteles

a) az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni,

b) gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni,

c) az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni.

199. § Az ingatlan zárgondnokának díját - a végrehajtó javaslatának figyelembevételével - a bíróság állapítja meg.

A biztosítási intézkedés megszűnése

200. § (1) A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg.

(2) A biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is.

201. § (1) A bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget.

(2) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés a zárgondnok költségének és díjának viselésére is irányadó.

(4) A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott.

201/A. §543 (1) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei (13. §) együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és felhívja őt, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napon belül terjessze elő az illetékes bíróságnál. Ha a végrehajtást kérő ennek nem tett eleget, a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti.

(3) A 30 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.

(4) Ha a bíróság a biztosítási intézkedést a (2) bekezdés alapján megszünteti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költség megtérítésére - ideértve a zárgondnok díját és költségét - a végrehajtást kérőt kötelezi.

201/B. §544 A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt biztosítási intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti.

Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása545

201/C. §546 (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, illetve visszaállítását elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozatot a bíróság megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó a határozatot személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen, illetve ha az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn, a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést.

(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a kötelezettséget, erről haladéktalanul - a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó - jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon beterjeszti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét vagy visszaállítását elrendelő bírósághoz rendbírság kiszabása céljából.

(5) Ha az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének vagy visszaállításának elrendelése esetén a rendbírság kiszabását követően a kötelezett teljesít, és erről a végrehajtót értesíti, a végrehajtó az értesítés átvételét követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését, és az ellenőrzés eredményéről haladéktalanul tájékotatja az azt elrendelő bíróságot.

Bűnügyi zárlat

202. § (1)547 Ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész, nyomozó hatóság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak a zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2) A bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait, a pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni.

203. § (1) A végrehajtó a bűnügyi zárlatot az elrendelő határozat kézhezvétele után haladéktalanul foganatosítja.

(2) Bűnügyi zárlat esetén - az adós nyilatkozata vagy egyéb adat alapján - a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azokat a tartozásokat is, amelyek az adóst jogszabálynál fogva, tartási kötelezettsége folytán vagy más jogcímen terhelik.

204. § A vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat esetén

a) az adós minden vagyontárgyát le kell foglalni, kivéve a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat és a munkabért,

b) az ingatlan zárgondnokául azt a szervet kell kijelölni, amely a vagyonelkobzás esetén állami tulajdonba kerülő ingatlant a jogszabály értelmében kezeli.

Zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására548

204/A. §549 (1) Ha az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására a bíróság zárlatot rendelt el, ennek végrehajtása a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2) A zárlat végrehajtása során az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy

a) munkabér letiltásának is helye van,

b)550 pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegek esetében a 191. § (2)-(4) bekezdése szerint kell eljárni és az intézkedést az adóst megillető pénzösszegre és minden későbbi befizetésre foganatosítani kell,

c) a zárgondnoknak a cég vagyonából származó jövedelmet - a felmerült költségek levonása után - a cég pénzforgalmi számláján kell elhelyezni.

(3) A végrehajtás költségét az állam viseli.

(4) Ha a zárlat elrendelésének közösségi jogi feltételei már nem állnak fenn, a bíróság a végrehajtást megszünteti.

XI. FEJEZET551

ZÁLOGTÁRGY EGYSZERŰSÍTETT VÉGREHAJTÁSI ÉRTÉKESÍTÉSE552

A végrehajtás elrendelése553

204/B. §554 A bíróság a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal [23/C. § (3) bekezdés], hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha a zálogjogosult a zálogkötelezettel - a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja meghatározásával - a kielégítési jog megnyílta előtt írásban megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében.

A pénzkövetelés végrehajtása szabályainak megfelelő alkalmazása555

204/C. §556 (1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló végrehajtás foganatosítására a pénzkövetelés végrehajtásának szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A végrehajtás foganatosítása a végrehajtható okiratban megjelölt zálogtárgyra történik; az adós egyéb vagyontárgyainak, jövedelmének felkutatására és végrehajtás alá vonására nem kerül sor.

(3) A végrehajtás - függetlenül a végrehajtás során befolyt összegtől - a zálogtárgy vételárából a zálogjogosult végrehajtást kérőt megillető összeg kifizetésével, a zálogtárgy zálogjogosult általi átvételével, illetve az értékesített, átvett ingatlan kiürítésével, az adós teljesítése esetén pedig a zálogjoggal biztosított követelés és a végrehajtási költségek megfizetésével befejeződik.

(4) Ha az adós ellen más követelés behajtására is végrehajtást rendeltek el, a végrehajtó a zálogjoggal biztosított követelés végrehajtását az általános szabályok szerint folytatja, de a zálogjogosult - a 7. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazása nélkül - továbbra is csak a zálogtárgy vételárából történő kielégítésre, illetve a zálogtárgy átvételére jogosult.

A zálogtárgy árverésének előkészítése557

204/D. §558 (1) A végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 8 munkanapon belül kézbesíti a végrehajtható okiratot az adósnak, melynek során tájékoztatja a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségéről és az elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(2) A zálogtárgy lefoglalására és becsértékének megállapítására nem kerül sor. Ha az adós a végrehajtható okirat helyszíni kézbesítésével egyidejűleg, postai kézbesítés esetén pedig a kézhezvételtől számított 15 napon belül a tartozását nem fizette meg, a végrehajtó - kivéve, ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog - kitűzi a zálogtárgy árverését.

(3) Az adós a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül - kivéve, ha a tartozást megfizeti - köteles nyilatkozni a végrehajtónak a zálogtárgy ingóság tárolási helyéről és arról, hogy vállalja-e az ingóság megőrzését.

(4) Ha az adós az ingóságok megőrzését nem vállalja, a végrehajtó - a szállítási és tárolási költségek megelőlegezését követően - intézkedik a zálogtárgy elszállítása iránt; ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az adós nyilatkozatot nem tett, de a végrehajtó tudomására jut az ingóságok fellelési helye. Az elszállításról az ingóságok tételes felsorolását is tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Ha az adós a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja, vele szemben rendbírság kiszabásának van helye a 45/A. § (2) bekezdése szerinti külön felhívás kiadása nélkül.

(6) Ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog, a végrehajtó a 114. § megfelelő alkalmazásával értesíti a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről. A bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése során a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát nem a zálogtárgy lefoglalása, hanem egyszerűsített végrehajtási értékesítésének elrendelése alapján állapítja meg.

(7) A végrehajtó az ingó- és ingatlan-árverési hirdetményben a zálogtárgy becsértéke helyett a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodásában rögzített, illetve a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodása szerinti számítási móddal megállapított legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel azzal a tájékoztatással, hogy annál alacsonyabb összegben nem lehet árverezni a zálogtárgyra.

(8) Ingatlan árverése során az árverési előleg a zálogtárgy legalacsonyabb vételárának 10%-a, a licitküszöb pedig a legalacsonyabb vételárnak a 143. § j) pontjában meghatározott százaléka.

204/E. §559 (1) Ha a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítését más követelés behajtására is elrendelte a bíróság, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegéről tájékoztatja a végrehajtóhoz utóbb érkezett végrehajtható okirat szerinti zálogjogosult végrehajtást kérőt. Ha a zálogjogosult a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem értesíti a végrehajtót írásban egyet nem értéséről vagy a (2) bekezdés szerinti megállapodásáról, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel az árverési hirdetményben.

(2) A zálogjogosultak - az eredeti megállapodásaikban rögzített legkisebb vételárak közötti összegben - megállapodhatnak a legkisebb vételár összegéről; ha 15 napon belül ezt írásban közlik a végrehajtóval, a végrehajtó ezt az összeget tünteti fel az árverési hirdetményben legkisebb vételárként.

(3) Egyetértés és megállapodás hiányában a végrehajtó az általános szabályok szerint megállapítja a zálogtárgy becsértékét és kitűzi az árverést.

(4) A végrehajtó a megállapított legalacsonyabb vételárról, illetve a (3) bekezdés szerint megállapított becsértékről tájékoztatja a végrehajtásba bekapcsolódott zálogjogosultat.

A zálogtárgy árverése560

204/F. §561 (1) Több zálogtárgy értékesítése esetén az értékesítésük sorrendjére a zálogszerződésben foglalt megállapodás irányadó, ennek hiányában azt a végrehajtást kérő határozhatja meg.

(2) Az ingatlanra megtett, a legalacsonyabb vételár összegét el nem érő vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer nem teszi közzé a licitnaplóban.

(3) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel a legkisebb vételárat és a kikiáltási árat közli. A kikiáltási ár ingó árverése esetén a legalacsonyabb vételár összege, ingatlan árverése esetén pedig a licitnaplóban utolsóként közzétett vételi ajánlat, s csak ennek hiányában a legalacsonyabb vételár összege.

(4) Az árverésen a kikiáltási ár nem szállítható le.

(5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek legalább a legalacsonyabb vételárnak megfelelő összegű vételi ajánlatot.

(6) A zálogtárgyat a második sikertelen árverést követően legalább a legalacsonyabb vételárnak megfelelő összegben veheti át a végrehajtást kérő.

(7) A zálogtárgy becsértékének megállapítása [204/E. § (3) bekezdés] esetén az árverést az általános szabályok szerint kell megtartani.

204/G. §562 (1) Lakóingatlan egyszerűsített végrehajtási értékesítése esetén a kiköltözési kötelezettség teljesítésére a 154/A. § (1)-(3) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy a kiköltözési határidő az árveréstől (jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásától, vételár megfizetésétől) számított 90 nap.

(2) A kiköltözési kötelezettség teljesítésére halasztás nem adható.

Végrehajtási kifogás előterjesztése563

204/H. §564 (1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése során végrehajtási kifogás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a következő végrehajtási cselekményekkel kapcsolatban terjeszthető elő:

a) a zálogtárgy becsértékének a 204/E. § (3) bekezdése szerinti megállapítása,

b) az ingatlan legkisebb vételárának vagy becsértékének 204/E. § (4) bekezdése szerinti közlése, amely ellen előterjesztett kifogást a bíróság a 140. § (7) bekezdése szerint bírálja el,

c) a zálogtárgy árverése,

d) az értékesített ingatlan kiürítése,

e) a végrehajtói költség megállapítása és a vételár felosztása,

f) késedelmes végrehajtói intézkedés.

(2) Az árverési jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül előterjesztett végrehajtási kifogásban az árverést megelőző jogszabálysértő végrehajtói intézkedések megsemmisítése is kérhető; ilyen intézkedés megsemmisítése esetén a bíróság az árverést is megsemmisítheti.

XII. FEJEZET565

KÜLFÖLDI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA

205. § A külföldi bíróság és a külföldi választottbíróság határozatát (a továbbiakban együtt: külföldi határozat) törvény, nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani.

206. § A külföldi bíróság határozata akkor hajtható végre, ha a határozat - jellegénél fogva - megfelel a 15. §-ban foglaltaknak.

207. § A végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemhez köteles csatolni a végrehajtandó külföldi határozatot és - szükség esetén, a bíróság felhívására - ennek magyar fordítását.

208. § Ha a külföldi határozat a 205. § szerint végrehajtható, a 16. § c), illetőleg d) pontjában említett bíróság a végzésével a külföldi határozatra végrehajtási tanúsítványt vezet, amelyben azt tanúsítja, hogy a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság (választottbíróság) határozatával azonos módon végrehajtható.

209. § A 208. § szerint hozott végzés jogerőre emelkedése után a bíróság a végrehajtási tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján végrehajtási lapot, illetőleg vele egy tekintet alá eső végrehajtható okiratot állít ki.

210. § A külföldi határozat végrehajtása során a külön törvényben és a nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell, továbbá a viszonosságon alapuló joggyakorlatot is figyelembe kell venni.

210/A. §566 (1)567 A bíróság

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági határozat (perbeli egyezség) és közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik - és

b) a hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamban, a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) és kiállított közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 4/2009/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik

- az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.

(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti eljárása során a végrehajtási tanúsítványt kiállította, kérelemre biztosítási intézkedést kell elrendelnie.

210/B. §568 Ha a határozat végrehajtása bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint történik, a bíróság a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági határozat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 2201/2003/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik - az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.

XIII. FEJEZET569

VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA570

Közös szabályok571

210/C. §572 (1) A vagyonelkobzás végrehajtása során végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében - e törvényben foglalt kivételekkel - a vagyonelkobzásról szóló értesítést kiállító bíróság gazdasági hivatala jár el.

(2) Ha a végrehajtás végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiányában vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt szünetel, a végrehajtó a szünetelésről szóló jegyzőkönyv másolatát megküldi a vagyon-visszaszerzési eljárás elrendelésére jogosult ügyész részére is.

Pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása573

210/D. §574 (1) Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, annak végrehajtását - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell foganatosítani.

(2) A pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell foganatosítani a vagyonelkobzást a másik európai uniós tagállamban (e fejezetben a továbbiakban: másik tagállam) elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során is, ha azt a vagyontárgy értékének megfelelő összegű pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendeli el a bíróság.

(3) Ha e § alkalmazása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszeg behajtására irányuló vagyonelkobzást (a pénzösszeggel együtt), végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében a vagyonelkobzásról szóló értesítést kiállító bíróság gazdasági hivatala jár el.

Meghatározott vagyontárgyra vagy az elkövető teljes vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása575

210/E. §576 (1) Ha

a)577 a bíróság a vagyonelkobzást az adós ingóságára, adóst megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszegre stb. rendelte el, vagy

b) az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingóság, adóst megillető pénzösszeg is tartozik,

az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint - a 7. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül - kell végrehajtás alá vonni, és az államot a végrehajtás során befolyt összeg illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján történő foglalás során a 87. § alkalmazásának nincs helye; a végrehajtó az ingóságot - a mentesség szabályaitól függetlenül - lefoglalja, a pénzösszeget teljes összegben végrehajtás alá vonja. A végrehajtó azonnal intézkedik a lefoglalt ingóság elszállítása iránt.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a végrehajtó az adós valamennyi ingóságát - ide nem értve a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat - lefoglalja, és azonnal intézkedik a lefoglalt ingóságok elszállítása iránt. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni. Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.

(4)578 Mentesek a végrehajtás alól a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.

210/F. §579 (1) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá ha az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik, a végrehajtó - ha e törvény másként nem rendelkezik - haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. A megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.) kell megjelölni, és erről az MNV Zrt.-t értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik, vagy a másik tagállammal kötött nemzetközi szerződés zárja ki a vagyonelkobzásból származó állami bevétel megosztását.

(3) Ha a másik tagállamban a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelték el, és azt a bíróság sem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendelte el Magyarországon, úgy a vagyonelkobzást az ingatlanra a (4)-(7) bekezdés szerint kell végrehajtani.

(4) A végrehajtó a pénzkövetelés behajtására irányadó szabályok szerint intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt, egyúttal adó- és értékbizonyítványt beszerezve megállapítja az ingatlan becsértékét. A végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a vagyonelkobzást, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében az MNV Zrt. jár el.

(5) A végrehajtó a becsértéket közli az MNV Zrt.-vel, és nyilatkozattételre hívja fel arról, hogy a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében az ingatlan tulajdonjogára vagy az értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt az állam.

(6)580 Ha az állam az ingatlan tulajdonjogára tart igényt, a végrehajtó a becsérték jogerős megállapítását követően az (1) bekezdés szabályainak alkalmazásával intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt. Ha az ingatlan becsértéke a tízezer eurót meghaladja, a végrehajtó egyben felhívja az MNV Zrt.-t a végrehajtási költségek és a becsérték 50%-ának a törvényszéki letéti számlára történő befizetésére.

(7) Ha az állam az ingatlan értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, úgy a pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell az eljárást folytatni; ebben az esetben a végrehajtási költségek, valamint a 165. § a)-c) pontjaiban és a 170. §-ban foglalt követelések kielégítése után fennmaradó pénzösszeg illeti meg az államot.

Vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg megosztása másik tagállammal581

210/G. §582 Ha a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó, az államot megillető összeg meghaladja a tízezer eurót, a bírósági gazdasági hivatal az összeg 50%-át átutalja a másik tagállam részére.

XIV. FEJEZET583

KÖZPONTI HATÓSÁGI MEGKERESÉS VÉGREHAJTÁSA A TARTÁSRA KÖTELEZETT ADATAINAK BESZERZÉSE ÉRDEKÉBEN584

210/H. §585 (1) A 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés (a továbbiakban e §-ban: megkeresés) alapján indult végrehajtás foganatosítására a végrehajtás foganatosításának közös szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az adóson a tartásra kötelezettet kell érteni.

(2) Végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében a központi hatóság jár el; a végrehajtás költségeit az állam viseli.

(3) Ha a központi hatóságnak nem áll rendelkezésére az adós belföldi lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó adat, a polgárok személyi adatait kezelő szervet keresi meg a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adat beszerzése érdekében, és a beszerzett adat alapján küldi meg a megkeresést az illetékes végrehajtónak.

(4) A végrehajtó a megkeresést az adós megkeresésben megjelölt adatainak beszerzésével, a 47. § alkalmazásával teljesíti. A végrehajtható okirat az adós részére nem kerül kézbesítésre.

(5) A végrehajtás felfüggesztésének és szünetelésének nincs helye.

(6) A végrehajtó a megkeresés teljesítéséről a beszerzett adatok feltüntetésével jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a központi hatóságnak.

NEGYEDIK RÉSZ

JOGORVOSLATOK

XV. FEJEZET586

A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK

A végrehajtási lap visszavonása
és a végrehajtási záradék törlése

211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni.

(2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.

(3)587 A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy

a) a 805/2004/EK rendelet 21. cikke alapján a végrehajtás visszautasításának,

b) az 1896/2006/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése vagy a 861/2007/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtás elutasításának vagy

c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a végrehajtás megtagadásának

feltételei fennállnak.

212. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.

(2) A végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban

213. § (1) Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek.

(2)588 Az (1) bekezdésben foglalt végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.

(3)589 A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.

(4)590 Ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson (28. §) alapul, a felek azt a határozatot fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza.

Felülvizsgálati kérelem
a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban

214. § (1)591 Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött.

(2) A felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására a Pp. XIV. fejezetének (270-275/B. §-ának) rendelkezései megfelelően irányadók.

Egyéb jogorvoslatok

215. §592 Ha a bíróság a végrehajtást a büntetőügyben kiállított értesítéssel [10. § d) és e) pont] rendelte el, az adós a jogsérelem orvoslása céljából az értesítés alapjául szolgáló bírósági, ügyészi, illetőleg nyomozó hatósági határozat ellen a büntetőeljárás szabályai szerint élhet jogorvoslattal.

216. §593 A bűnügyi zárlatot elrendelő határozat ellen a büntetőeljárás szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

XVI. FEJEZET594

A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK

Végrehajtási kifogás

217. §595 (1) A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. E § alkalmazásában a végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.

(2) A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt - a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(3) A kifogásra a Pp. keresetindításra vonatkozó rendelkezései közül a keresetlevél benyújtására és kellékeire, a keresetlevél alapján teendő intézkedésekre, az áttételre, az elutasításra, valamint a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(4) A végrehajtó intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett megtámadást kifogásnak kell tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A végrehajtó intézkedésével szembeni ismételt kifogásban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott az előterjesztő tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb döntést eredményezett volna, vagy ha az az intézkedés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

(5) Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, vagy olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, továbbá ha a kifogást az előterjesztő felhívás ellenére hiányosan adja be, a bíróság a kifogást hivatalból elutasítja. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (Pp. 120. §) sújthatja.

(6) A végrehajtó intézkedésének elmulasztása miatt kifogás különösen akkor terjeszthető elő, ha

a) a jogszabály a végrehajtó részére az intézkedés elvégzésére határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,

b) a végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a végrehajtó a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket, vagy

c) a végrehajtó elmulasztotta a végrehajtási eljárás ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben az utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a végrehajtó az intézkedést elvégezze, azonban ezt nem tette meg.

(7) A kifogást előterjesztő a végrehajtó intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérheti a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a végrehajtónak az elmulasztott intézkedés elvégzésére - megfelelő határidő tűzésével - történő utasítását.

217/A. §596 (1) A bíróság a végrehajtási kifogásról tárgyaláson kívül, - ha a kifogás elbírálásához szükséges tények a beszerzett iratokból nem állapíthatóak meg, vagy az iratok bizonyító erejét illetően kételye merül fel - a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz.

(2) A bíróság - ha azok nem állnak rendelkezésre - a végrehajtási kifogás beérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó pedig a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. A bíróság a végrehajtási kifogást elbíráló végzését 45 napon belül hozza meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges.

(3) A bíróság a kifogásról - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt. A bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.

(4) A bíróság a végrehajtó intézkedését - a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül - megsemmisítheti, és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti, ha a végrehajtási eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges az intézkedés megismétlése. A végzésnek tartalmaznia kell az intézkedés megsemmisítésének okait és az új eljárásra vonatkozó utasításokat.

(5) Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti, vagy - ha jogszabály ezt lehetővé teszi és a döntéshez szükséges tények megállapíthatók - a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja, intézkedés elmulasztása esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót.

217/B. §597 (1) Lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedés vagy intézkedés elmulasztása esetén az önálló bírósági végrehajtó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a kifogással érintett végrehajtási ügyben járó munkadíja 20%-ának, ugyanazon végrehajtási cselekmény tekintetében ismételt eljárási szabálysértés esetén pedig 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetésére a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Nem terheli a végrehajtót az (1) bekezdés szerinti kötelezettség akkor, ha a kifogás elbírálása keretében történik az ingatlan forgalmi értékének meghatározása, vagy ha a lényeges eljárási szabálysértéshez nem a végrehajtó érdekkörében felmerülő ok vezetett.

(3) A bíróság a kifogásnak helyt adó végzésében kötelezi a végrehajtót az (1) bekezdésben meghatározott összegnek a végrehajtói letéti számlára 60 napon belül történő befizetésére. A befizetett összeg - a végrehajtást kérő részére történő kifizetés erejéig - a végrehajtás során befolyt összeget növeli; ezen felüli összeg pedig az államot illeti, azt a bírósági gazdasági hivatal számlájára kell befizetni.

(4) Ha a befizetési határidőn belül sor kerül a végrehajtót megillető díjazás elszámolására, a végrehajtó a befizetési kötelezettségének az őt megillető díjigénynek a befizetendő összeggel történő csökkentésével is eleget tehet.

(5) E § alkalmazásában a végrehajtó munkadíja

a) pénzkövetelés végrehajtása esetén az ügyérték alapján számított munkadíja,

b) meghatározott cselekmény esetén öt órai munkavégzésért járó munkadíja,

c) egyéb végrehajtási ügyben a külön jogszabály szerint járó munkadíja.

(6) A végrehajtó - az összeg megjelölésével - nyilatkozik a bíróságnak arról, ha a (3) bekezdés alapján befizetési kötelezettsége keletkezik az állam felé.

Fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban

218. § (1)598 A bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye.

(2)599 Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet, feltéve, hogy a végzésben a bíróság

a) a végrehajtó intézkedésének megsemmisítéséről döntött, vagy

b)600 a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította, illetve a 217/B. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.

(3)601 A kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezés elbírálására a kifogás elbírálására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

219. §602

Más jogorvoslatok

220. §603 Ha a végrehajtás foganatosítása során a jogsérelem a rendőrség, az ingatlanügyi hatóság vagy más szerv eljárásában történt, az említett szervek eljárásáról szóló jogszabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

XVII. FEJEZET604

A JOGORVOSLATOK EGYÉB SZABÁLYAI

A jogorvoslatok halasztó hatálya

221. § A bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van, kivéve, ha

a) a törvény eltérően rendelkezik, vagy

b) a jogorvoslat a rendőrség közreműködésének elrendelésével függ össze.

222. § A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

Ügyészi jogorvoslatok

223. §605 (1) Az ügyész - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, amelyeket e törvény szerint a fél, illetőleg más érdekelt terjeszthet elő.

(2) A bíróság határozata és intézkedése ellen az ügyész csak akkor élhet jogorvoslattal ha abban a bíróság az ügyész által előterjesztett végrehajtási kifogásról döntött.

(3)606 Az ügyész az alatt az idő alatt élhet jogorvoslattal, amely a fél vagy más érdekelt részére nyitva áll, végrehajtási kifogást azonban a végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónapon belül bármikor előterjeszthet.

A polgári perrendtartás szerinti jogorvoslatok

224. § (1)607 A végrehajtható okiratok és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, a határidők elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)608 A végrehajtó kérelemre vagy hivatalból saját hatáskörben kijavíthatja és kiegészítheti az általa készített jegyzőkönyvet. A kijavításról és a kiegészítésről a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet a feleknek kézbesít.

A közjegyző által elrendelt végrehajtás során igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó különös rendelkezések609

224/A. §610 Ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, e rész rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni;

b)611 a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.

ÖTÖDIK RÉSZ

A VÉGREHAJTÁS SZERVEZETE

XVIII. FEJEZET612

A VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET
KÖZÖS SZABÁLYAI

Az eljáró szervek és személyek

225. §613 (1) A végrehajtás elrendelését és foganatosítását - e törvényben megállapított szabályok szerint - a bíróság, illetve a közjegyző, továbbá e törvényben meghatározott más szervek és személyek, így különösen a következők végzik:614

a) az önálló bírósági végrehajtó,

b)615 a törvényszéki végrehajtó,

c) az önálló bírósági végrehajtó-helyettes,

d)616 a törvényszéki végrehajtó-helyettes,

e) a végrehajtójelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: végrehajtó).

(2) A végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos.

(3)617 Ha az adós ellen az önálló bírósági, valamint a törvényszéki végrehajtó hatáskörébe tartozó eljárás is folyamatban van, az eljárást az a végrehajtó folytatja, akinek a hatáskörébe tartozik a korábban elrendelt végrehajtás.

(4) Az önálló bírósági végrehajtó közös irodában (242. §) és végrehajtói iroda keretében (254/A.-254/C. §) is folytathatja tevékenységét.

(5) Az önálló bírósági végrehajtó ellátja a számára külön jogszabályban megállapított feladatokat is.

(6)618 A végrehajtást elrendelő bíróságnak azt a bíróságot kell tekinteni, amely a végrehajtható okirat kiállítására jogosult. Végrehajtást foganatosító bíróságnak - ha e törvény másként nem rendelkezik - azt a bíróságot kell tekinteni, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték, illetve azon törvényszék székhelye szerinti járásbíróságot, amely törvényszékre a törvényszéki végrehajtót kinevezték, fővárosi törvényszéki végrehajtó esetében pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságot.

(7)619 A végrehajtást elrendelő közjegyzőnek azt a közjegyzőt kell tekinteni, aki a végrehajtható okirat kiállítására jogosult.

(8)620 A végrehajtó a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.

A végrehajtói tevékenység keretei

226. §621 (1) A végrehajtó nem járhat el abban az ügyben, amelyben - a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint - mint bíró sem járhatna el.

(2) Ha a végrehajtó az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró végrehajtó kijelöléséről a kamara elnöke - a kamara elnökével szemben fennálló kizárási ok esetén a helyettesítésére jogosult kamarai vezető - határoz.

(3) Ha

a) a kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy

b) a kizárási okot nem a végrehajtó jelentette be, és a kizárásához nem járult hozzá,

a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával a végrehajtást foganatosító bíróság dönt.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamara elnöke a döntését - a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt -, a b) pontja szerinti esetben pedig a végrehajtó a kizárási indítványt és az indítványra vonatkozó álláspontját tartalmazó iratot beterjeszti a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(5)622 Ha a bíróság az eljárásból a végrehajtót kizárta, az erről szóló végzést megküldi a kamara elnökének. Az eljáró végrehajtót a kamara elnöke (elnök esetében helyettese) jelöli ki; ugyanazon járásbíróság mellé kinevezett, ha pedig ez nem lehetséges, a megyében működő járásbíróság mellé kinevezett - Budapesten és Pest megyében egyaránt budapesti és pest megyei székhelyű - végrehajtó jelölhető ki, ha pedig ez sem lehetséges, bármely végrehajtó kijelölhető az eljárás lefolytatására.

(6) A bíróság kizárási indítványnak helyt adó végzése ellen és a kamara elnökének a végrehajtó kijelölésére vonatkozó döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

226/A. §623 A végrehajtó által foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot, egyéb vagyoni elemet a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes, a végrehajtójelölt, a végrehajtó egyéb alkalmazottja és az a végrehajtói iroda, amelynek a végrehajtó tagja - a 123. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével - sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján, közvetve sem szerezheti meg.

227. §624 (1) A végrehajtó a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként.

(2)625 A végrehajtó

a) a végrehajtói irodában való részvételt kivéve nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja, valamint nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet,

b) nem közvetíthet ingatlan- és kölcsönügyletet, nem vállalhat a végrehajtói tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget,

c) nem lehet választottbíróság tagja.

(3)626 Nem esik az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom alá a kamarában végzett tevékenység, továbbá az, ha az önálló bírósági végrehajtó - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak sérelme nélkül - a zálogjogosult megbízása alapján a zálogtárgy értékesítését végzi.

(4) A munkaviszony, szolgálati viszony és munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony létesítésének és a vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik az állásából felfüggesztett végrehajtóra, végrehajtó-helyettesre és végrehajtójelöltre, és a szolgálatát szüneteltető végrehajtóra.

228. § A végrehajtó sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, vagy hivatásának tekintélyét csorbíthatja.

229. § (1)627 A végrehajtót az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében - ha törvény kivételt nem tesz - titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a végrehajtói működésének megszűnése után is fennmarad. Ez a rendelkezés irányadó a végrehajtói iroda tagjára és alkalmazottjára is.

(2)628 A végrehajtónak a titoktartási kötelezettség alóli felmentésére a bírósági dolgozókra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók azzal, hogy törvényszéki végrehajtó esetében a törvényszék elnöke, önálló bírósági végrehajtó esetében pedig a kamara elnöke jogosult a titoktartás alóli felmentés megadására.

(3)629 Az összeférhetetlenség és a titoktartás szabályai a végrehajtó-helyettesre és a végrehajtójelöltre, a kizárás szabályai a végrehajtó-helyettesre is irányadók azzal, hogy a végrehajtó-helyettes az ügy elintézéséből akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó végrehajtóval szemben áll fenn kizárási ok.

(4)630 A titoktartás szabályai a végrehajtás során közreműködő tanúra, ügygondnokra és zárgondnokra is irányadóak. Titoktartási kötelezettségük az erre történő figyelmeztetésükről való tudomásszerzés időpontjával áll be; a figyelmeztetést a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvben, illetve a zárgondnok rendeléséről, ügygondnok kijelöléséről szóló iratban fel kell tüntetni. A titoktartás alóli felmentés megadására esetükben az eljárt végrehajtó, szolgálatának megszűnése után a kamara, illetve a törvényszék elnöke jogosult; a felmentés nem tagadható meg, ha azt az ügyben eljárt végrehajtó is megkapta.

229/A. §631 A végrehajtó az általa intézett végrehajtási ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást. Végrehajtási ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a kamara elnöke vagy a kamara általa kijelölt tagja ad tájékoztatást.

A végrehajtási szervezet felügyelete

230. § (1)632 A végrehajtási szervezet feletti általános felügyeletet a miniszter látja el.

(2)633 Az önálló bírósági végrehajtó eljárásának törvényességével kapcsolatban a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezhet, és a végrehajtó tevékenységének kamarai vizsgálatát kezdeményezheti.

(3)634 Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a kamara feladata.

(4)635 A kamara a végrehajtó működésének ellenőrzését az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének átfogó vizsgálatát el kell végezni. A kamara elnöke indokolt esetben írásbeli, az elrendelésének okát is tartalmazó határozattal hivatalból elrendelheti a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát; a miniszter megkeresésére a vizsgálatot el kell rendelni.

(5)636 A törvényszéki végrehajtókkal kapcsolatban a (2)-(4) bekezdésben említett feladatokat a törvényszék elnöke látja el azzal, hogy a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát az általa kijelölt bíró, bírósági titkár és végrehajtási ügyintéző is végezheti.

(6)637 A végrehajtói tevékenység vizsgálatának eredményéről a minisztert - a törvényszéki végrehajtókra vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnökét is - tájékoztatni kell.

230/A. §638 (1) A kamara elnöke a végrehajtó vizsgálatának elrendelésével egyidejűleg kijelöli a vizsgálatot végző személyeket.

(2) A vizsgálatot végző személy a vizsgálat lefolytatása érdekében a végrehajtó irodájába beléphet, végrehajtói működésével kapcsolatos iratait, nyilvántartásait, pénzügyi bizonylatait megtekintheti, azokról másolatot készíthet, végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt vehet, a kamara nyilvántartásaiból adatot igényelhet és felhívhatja a végrehajtót a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatszolgáltatására, tájékoztatás adására.

(3) A végrehajtó köteles a vizsgálatot végző személy felhívásának eleget tenni, a vizsgálat elvégzése érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatot, iratot rendelkezésére bocsátani, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni, irodájába a belépést és az iratokba, nyilvántartásokba, pénzügyi bizonylatokba a betekintést biztosítani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a helyszíni vizsgálaton nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez a vizsgálat lefolytatását nem gátolja.

(4) A végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a vizsgált személyt alkalmazó végrehajtót is terheli.

(5) A vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a kamara elnökének és a miniszternek is meg kell küldeni. A miniszter végrehajtó vizsgálata esetében a vizsgálati jegyzőkönyv beérkezését követő 60 napon belül a 239. § (4a) bekezdése szerint jár el vagy fegyelmi feljelentést tesz a végrehajtóval szemben, ha pedig ezen intézkedések megtétele nem szükséges, az iratokat visszaküldi a kamara részére.

(6) A miniszter által vezetett minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni.

231. §639

XIX. FEJEZET640

AZ ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ

A végrehajtói szolgálat keletkezése

232. §641 (1)642 Az önálló bírósági végrehajtót (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó) a miniszter nevezi ki határozatlan időre, meghatározott székhelyre és meghatározott járásbíróság mellé.

(2)643 Ugyanarra a székhelyre, illetőleg ugyanazon járásbíróság mellé több végrehajtót is ki lehet nevezni.

(3)644 A végrehajtó székhelye és illetékességi területe megegyezik annak a járásbíróságnak a székhelyével és illetékességi területével, amely mellé kinevezték.

(4) A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben a székhelye szerinti megye területén, a budapesti és Pest megyei székhelyű végrehajtó Budapest és Pest megye területén jár el.

(5)645 A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-végrehajtást az ország egész területén foganatosítja.

(6)646 A miniszter a be nem töltött végrehajtói állások illetékességi területére kiterjesztheti a máshová kinevezett végrehajtó illetékességét.

233. §647 (1) Végrehajtóvá az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b)648

c) a 24. évét betöltötte,

d)649 az országgyűlési képviselők választásán választható,

e)650 egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

f) a végrehajtói szakvizsgát letette, és

g) kétéves bírósági végrehajtó-helyettesi gyakorlatot szerzett.

(2) Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,651

a)652 aki büntetett előéletű,

b)653 akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

be) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

c)654 akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d)655 aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól vagy a végrehajtói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

e)656 akit a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy akinek a végrehajtói szolgálatát a miniszter a 239. § (4a) bekezdése alapján szüntette meg, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,

f)657 aki egészségi állapota miatt vagy más okból a szolgálat ellátására alkalmatlan, vagy

g)658 aki életmódja vagy magatartása miatt a végrehajtói szolgálat ellátásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

h)659 akivel szemben a 227. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti,

i)660 aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.

(3)661

(4) A jogi szakvizsgával rendelkező személy végrehajtóvá nevezhető ki, ha

a)662 megfelel az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltaknak,

b) vele szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, és

c)663

234. §664 (1)665 A végrehajtói állást pályázat útján kell betölteni.

(2)666 Ha a végrehajtói szolgálat előreláthatólag a 239. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, a megüresedő végrehajtói állásra a pályázatot legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját fél évvel megelőzően kell meghirdetni.

(3)-(4)667

234/A. §668

234/B. §669 (1)670 A végrehajtói állásra pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg

a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá

b)671 a hatósági nyilvántartást vezető szerv által kiállított igazolással tanúsítja, hogy a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illetve a gondnokoltakat nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a végrehajtói kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(2)672 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtói állásra pályázó tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.

235. §673 (1) A végrehajtó más székhelyre történő áthelyezésére csak

a) végrehajtói állás betöltése, vagy

b) végrehajtók kölcsönös áthelyezése

esetén van lehetőség.

(2)674 Ha a végrehajtói álláshelyet a miniszter a 234. § szerinti eljárása során más székhelyre kinevezett végrehajtó személyével tölti be, a végrehajtót e székhelyre és járásbíróság mellé helyezi át.

(3)675 A miniszter a végrehajtókat - közös kérelmükre és a kamara egyetértésével - egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti.

(4) Az áthelyezéssel a végrehajtó szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A végrehajtó áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.

236. § (1)676 A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

(2)677 A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább húszmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani vagy a kamaránál legalább húszmillió forint összegű biztosítékot letétbe helyezni.

(3)678 A kamara a kártérítés, illetve a sérelemdíj összegét a végrehajtót kártérítés, illetve sérelemdíj fizetésére kötelező jogerős és végrehajtható bírósági határozat alapján, az igény bejelentésétől számított 30 napon belül fizeti meg a károsultnak.

(4)679 Ügyenként legfeljebb húszmillió forint összegű kártérítést, illetve sérelemdíjat lehet kifizetni a biztosíték összegéből, évente pedig legfeljebb negyvenmillió forint összegű kár, illetve sérelemdíj megtérítésére használható fel a biztosíték összege.

(5)680 A kamara a biztosíték összegének befizetéséről igazolást állít ki, a biztosíték összegét pedig erre elkülönített számlán kezeli. A számla megterhelésére csak a kamara szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személy adhat megbízást.

(6)681 Ha a biztosíték összegéből a kamara kifizetést teljesít, a kifizetett összegnek megfelelő összeget a végrehajtónak 30 napon belül be kell fizetnie a kamara számlájára. A végrehajtó szolgálatának megszűnését követő 30. napig a biztosíték fel nem használt összegét a végrehajtó részére vissza kell fizetni, kivéve, ha vele szemben kártérítés megfizetésére irányuló kamarai eljárás vagy per van folyamatban, ebben az esetben az eljárás befejezését követő 30 napon belül kell a biztosíték megmaradt összegét visszafizetni részére.

237. §682 (1)683 A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelőzően a kamara elnökének, illetve az általa kijelölt személynek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését, bemutatni a bélyegzője lenyomatát, a letéti és elszámolási számlájának nyitásáról szóló fizetésiszámla-szerződést, a felelősségbiztosítási szerződést vagy a biztosíték összegének befizetéséről szóló igazolást és bejelenteni hivatali helyiségének címét.

(2)684 A kamara elnöke vagy az általa kijelölt személy ellenőrzi a bélyegzőt, a fizetésiszámla-szerződést, felelősségbiztosítási szerződést vagy a biztosíték összegének befizetését, és azt, hogy a végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség a végrehajtói szolgálat időtartama alatt bekövetkezett változások tekintetében is fennáll.

(4) A letéti számlán elhelyezett pénzösszeg után a végrehajtó kamatot nem fizet, őrzési díjat és költséget nem számíthat fel.

238. § (1)685 A felelősségbiztosítás megkötése vagy a biztosíték összegének befizetése, a bélyegző, fizetésiszámla-szerződés jóváhagyása és a hivatali helyiség alkalmasságának megállapítása után a végrehajtó a kinevezését követő egy hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz.

(2)686 Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(3)687 Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtó.

A végrehajtói szolgálat megszűnése

239. §688 (1) A végrehajtói szolgálat megszűnik

a)689 a végrehajtó felmentéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének a felmentésről szóló határozatban megjelölt,

b) a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésének,

c) a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a végrehajtó alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre emelkedésének,

d) a végrehajtó 65. életéve betöltésének,

e) a végrehajtó halálának

napján.

(2) A miniszter a végrehajtót felmenti, ha a végrehajtó a szolgálatáról a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott.

(3) A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha

a)690 a végrehajtó magyar állampolgárságát elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

b)691 a végrehajtóval szemben a 233. § (2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény következett be,

c) a végrehajtó a 238. §-ban meghatározott esküt nem tette le,

d)692 a tartós helyettesítés egyéves időtartamának lejártáig nem kerül sor a tartós helyettesítés meghosszabbítására [245. § (1) bekezdés c) pont, 245. § (5) bekezdés],

e)693 a végrehajtó a kinevezését követően keletkezett összeférhetetlenséget felszólításra nem szüntette meg.

(4)694 A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a végrehajtó kinevezését követően jut tudomására, hogy a kinevezés 233. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei a kinevezés időpontjában nem álltak fenn, vagy a végrehajtóval szemben a kinevezés időpontjában a 233. § (2) bekezdés a)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény állt fenn.

(4a)695 A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a 230/A. § alapján lefolytatott átfogó vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően megszegte.

(5)696 Ha a kamara a szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a miniszternek haladéktalanul bejelenteni. Összeférhetetlenség esetén a kamara írásban felszólítja a végrehajtót, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén jelenti be a miniszternek az összeférhetetlenség fennállását.

(6)697 A végrehajtó felmentéséről, a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapításáról a miniszter a kamara véleményének beszerzését követően dönt, és e döntéséről - a határozat megküldésével - értesíti a kamarát.

239/A. §698 (1)699 A végrehajtói szolgálat fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény.

(2)700 A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d vagy i) pontjában meghatározott körülmény.

(3)701 A kamara, valamint a miniszter a 233. § (2) bekezdés a)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) a végrehajtói állásra pályázó vagy kijelölt személy,

b) a végrehajtó

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a gondnokoltakat nyilvántartó szerv által e célból kiállított igazolás tartalmaz.

(4)702 A (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara, valamint a miniszter

a) a végrehajtói kinevezésről meghozott döntésig vagy

b) a végrehajtói kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

240. §703 A végrehajtó nem gyakorolhatja hivatását:

a) a 239. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetekben a végrehajtói szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,

b)704 a magyar állampolgárság elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható,

c)705 a 233. § (2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági vagy gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,

d)706 a tartós helyettesítés egyéves időtartama lejártát követő naptól, ha nem kerül sor a tartós helyettesítés meghosszabbítására [245. § (1) bekezdés c) pont, 245. § (5) bekezdés],

e)707 a 238. §-ban meghatározott eskütételt megelőzően.

240/A. §708 (1)709 Ha a végrehajtó szolgálata megszűnik vagy helyettesítésére tartóst helyettest rendeltek ki, a végrehajtó, illetve a végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, ezek megőrzésére szolgáló számítástechnikai eszközöket (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: végrehajtási iratok) birtokló személy a 240. §-ban meghatározott időponttól számított 15 napon belül a szolgálatba lépő új végrehajtó vagy a tartós helyettes részére átadja a folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, a végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, valamint a végrehajtási ügyek és nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket, amelyeket az átvételre jogosult köteles átvenni.

(2) A végrehajtói állásra kirendelt tartós helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített végrehajtó letéti számlája felett. Ha a tartós helyettes saját iroda működtetésével látja el a helyettesítést, a végrehajtói letéti számla tulajdonosa átadhatja a letéti számlán kezelt pénzösszeget a tartós helyettesnek, ha pedig a megüresedett végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak.

(3) A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni az átvevő személy számára azt, hogy az átadás céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja. A végrehajtási iratokat átvevő személy az átvételt igazolja.

(4) A végrehajtási iratokat birtokló személy vagy az átvételre jogosult személy kérelmére a végrehajtási iratokat a kamara veszi át és haladéktalanul gondoskodik az átvételre jogosult személy részére történő átadásáról.

(5) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a végrehajtási iratok átadásának megtörténtét. A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni a helyszíni ellenőrzést lefolytató személy számára azt, hogy az ellenőrzés elvégzése céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja.

(6) Ha a végrehajtási iratokat birtokló személy az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a végrehajtó irodája a helyszíni ellenőrzés lefolytatása céljából, a végrehajtási iratok mielőbbi átadásának érdekében - a Ket. 57/B. § (4) és (5) bekezdésének alkalmazásával - felnyitható.

A végrehajtói szolgálat szüneteltetése710

240/B. §711 (1)712 A végrehajtó a szolgálatát a miniszter és a kamara engedélyével szüneteltetheti.

(2) Ha a végrehajtót országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel.

(3)713 A szünetelést a miniszter állapítja meg.

(4) A végrehajtó a szünetelés időtartama alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni.

(5) A végrehajtói szolgálat szünetelése alatt a végrehajtó kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat és nem terhelik az abból eredő kötelezettségek.

A végrehajtói szolgálattal kapcsolatos eljárás714

240/C. §715 (1)716 A miniszter a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében a Ket. rendelkezései szerint jár el.

(2)-(3)717

Önálló bírósági végrehajtó-helyettes718

240/D. §719 (1)720 Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó-helyettes) önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtó-helyettes azonban hagyományos ingóárverést (118-129. §) nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.

(2) A végrehajtó-helyettes - a 254/E. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a végrehajtóval áll munkaviszonyban.

240/E. §721 Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a kamara az önálló bírósági végrehajtóhelyettesek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtó-helyettes. A kamara a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja.

240/F. §722 (1) Végrehajtó-helyettesként lehet nyilvántartásba venni azt, aki

a) magyar állampolgár,

b)723

c) a 18. évét betöltötte,

d)724 az országgyűlési képviselők választásán választható,

e) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

f) egyéves végrehajtó-jelölti gyakorlatot szerzett,

g) a végrehajtói szakvizsgát letette, és

h) önálló bírósági végrehajtóval vagy végrehajtói irodával végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

(2) Nem lehet végrehajtó-helyettesként nyilvántartásba venni azt, akivel szemben a 233. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.

(3) Végrehajtó-helyettes lehet az a jogi szakvizsgával rendelkező személy, aki megfelel az (1) bekezdés a)-d) és h) pontjában foglaltaknak, ha nem áll fenn vele szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok.

(4)725 A végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a végrehajtó-helyettes tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5)726 A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha

a) a végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,

b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn,

c)727 a 233. § (2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában foglalt kizáró ok következett be,

d) elhalálozott,

e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtó-helyettesek nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg,

f)728 a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget kamarai felszólításra 30 napon belül nem szüntette meg.

Végrehajtójelölt

241. § (1)729 Önálló bírósági végrehajtójelöltként (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: végrehajtójelölt) az járhat el, akit a kamara a végrehajtójelöltek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtójelölt. A kamara a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja.

(2) Végrehajtójelöltként azt lehet nyilvántartásba venni, aki730

a) magyar állampolgár,

b) a 18. évét betöltötte,

c)731 nem áll a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt,

d) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

(3)732 A végrehajtójelölt - a 254/E. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a meghatározott végrehajtóval áll munkaviszonyban.

(4)733 A végrehajtójelölt a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt azonban - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat. A végrehajtójelölt ügyviteli jellegű tevékenységet végez, így különösen jegyzőkönyvet készíthet és a végrehajtásban közreműködő szerveknél tájékozódás céljából eljárhat.

(5)734 Végrehajtói kézbesítést a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsgát letette.

(6)735 A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha

a) a végrehajtó-jelölti munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,

b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn,

c)736 a 233. § (2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában foglalt kizáró ok következett be,

d) elhalálozott,

e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtójelöltek nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg,

f)737 a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget kamarai felszólításra 30 napon belül nem szüntette meg.

(7)738 A végrehajtójelöltek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a végrehajtójelölt tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában foglalt körülmény vizsgálata esetén a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Képzési, továbbképzési kötelezettség739

241/A. §740 (1) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a kamara által szervezett képzésen és továbbképzésen részt venni.

(2) A végrehajtó köteles az alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt részére a kamara által szervezett képzésen történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni.

Végrehajtók közös irodája741

242. § (1) Az azonos székhelyre kinevezett két vagy több végrehajtó közös irodában is végezheti tevékenységét.

(2)742 A közös iroda létesítését a kamara engedélyezi.

(3) A közös irodában működő végrehajtó az önálló felelősségét és hivatása személyes gyakorlását nem zárhatja ki és nem korlátozhatja.

(4) A végrehajtó közös irodát csak végrehajtóval létesíthet.

A végrehajtó helyettesítése

243. §743 (1) A végrehajtó köteles bejelenteni az állandó helyettesét a kamarának; állandó helyettes bármely önálló bírósági végrehajtó lehet.

(2) A kamara az állandó helyettes részére a helyettesítésre történő kirendelésről okiratot állít ki.

(3) Ha a végrehajtási ügy intézése során egyidejűleg több helyszínen is végrehajtási cselekményt kell foganatosítani, a végrehajtó és állandó helyettese, valamint a végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a különböző helyszíneken - ugyanabban a végrehajtási ügyben is - egyidejűleg eljárhat.

244. §744 (1) A végrehajtó a külföldi tartózkodását köteles bejelenteni a kamarának.

(2) A helyettesített végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a helyettesítés tartama alatt az állandó helyettes utasításait is köteles teljesíteni.

(3) Ha a végrehajtó egyúttal állandó helyettes is, az (1) bekezdés szerinti bejelentésével egyidejűleg erről is tájékoztatja a kamarát, amely gondoskodik a helyettesítés pótlásáról, szükség esetén másik helyettes végrehajtó kirendelésével.

(4) A kamara a helyettesként történő kirendelést feltünteti a végrehajtók névjegyzékében.

245. § (1)745 Tartós helyettest lehet kirendelni, ha

a) a végrehajtói állás megüresedett,

b) a végrehajtót a hivatalából felfüggesztették,

c)746 a végrehajtó tartósan távol van a kirendelés időpontjától számított legfeljebb egy év időtartamra.

(2)747 Tartós helyettesként végrehajtót és legalább egyéves gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettest lehet kirendelni. A tartós helyettesként történő kirendelésről a kamara elnöke okiratot állít ki.

(3)748 A végrehajtó-helyettes a tartós helyettesként történő kirendelése esetén a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló felelősséggel jár el, a működésének megkezdésekor a kamara elnöke előtt esküt tesz, és igazolja felelősségbiztosításának fennállását. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: tartós helyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes.

(4)749 A tartós helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ha a tartós helyettest megüresedett álláshelyre rendelték ki, vagy nem született megállapodás a helyettesített végrehajtóval a helyettesített végrehajtó irodájának további működtetéséről, a tartós helyettes a végrehajtási ügyek ellátását saját irodája útján végezheti; ebben az esetben be kell jelentenie a kamarához a számla-szerződéseit és a hivatali helyiségének címét.

(5)750 A végrehajtó tartós távolléte miatt kirendelt tartós helyettesi kirendelést a távollét megszűnésével meg kell szüntetni, egy év elteltével pedig a kirendelés megszűnik. A kirendelés az egyéves határidő lejártát megelőzően a miniszter engedélyével hosszabbítható meg.

(6)751 Ha a végrehajtói állásra több tartós helyettes kerül kirendelésre, a kirendelésről szóló okiratban meg kell határozni a tartós helyettesek között érvényesülő ügyelosztási szabályokat.

246. §752

247. §753

248. § (1) A helyettes minden végrehajtási ügyet ellát; az iratokat mint „helyettes bírósági végrehajtó” írja alá.

(2) A végrehajtóra vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.

(3)754 A helyettest a tényleges helyettesítés tartama alatt a helyettesített végrehajtótól díjazás illeti meg, amelynek összegét megállapodás hiányában a kamara állapítja meg. A megüresedett végrehajtói állásra kirendelt tartós helyettest, valamint a helyettesítést saját irodája útján ellátó tartós helyettest a végrehajtói tevékenységből eredő bevétel illeti meg.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara

249. §755 (1) A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden: kamara), amelynek székhelye Budapest.

(2) A kamara jogi személy.

(3) Az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és az önálló bírósági végrehajtójelölt a kinevezésével, illetve a végrehajtó-helyettesi vagy végrehajtójelölti névjegyzékbe történő felvételével a kamara tagjává válik.

250. §756 (1)757 A kamara köztestület, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek érdekeit, ellátja a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, és közreműködik a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében. A kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(2) A kamara jogai és feladatai különösen:

a)758

b)759 külön névjegyzéket vezet a végrehajtókról, végrehajtó-helyettesekről, végrehajtójelöltekről, végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltekről és a tartós helyettesként kirendelt végrehajtókról; e névjegyzékek adatairól és az adatváltozásokról tájékoztatja a minisztert és ellenőrzi a névjegyzékekbe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,

c)760 meghallgatja a végrehajtó-helyettesi vagy végrehajtójelölti nyilvántartásba való felvételüket kérő személyeket,

d) nyilvántartja a végrehajtók távollétét, és részükre helyettest rendel, szükség esetén megállapítja a helyettesítésért járó díjazás összegét,

e)761 a végrehajtói szolgálat megszűnésével kapcsolatos körülményekről tájékoztatja a minisztert,

f) engedélyezi a végrehajtók közös irodájának létesítését és a végrehajtói iroda alapítását, nyilvántartást vezet a végrehajtói irodákról,

g) ellenőrzi a végrehajtó hivatali helyiségét, felelősségbiztosítását, a biztosíték összegének befizetését, bélyegzőlenyomatát, a letéti és elszámolási számla megnyitásáról szóló szerződést,

h)762 ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó iratait és nyilvántartásait megvizsgálni, magatartását ellenőrizni, a tényállás megállapítása céljából a végrehajtás során történt adatigénylésről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni,

i) intézi a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyeket, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével,

j) igazolja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek gyakorlatát,

k)763 szervezi a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek képzését és továbbképzését; lebonyolítja a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsgát,

l) fegyelmi eljárást kezdeményez, nyilvántartja a jogerős fegyelmi határozatokat,

m)764 megválasztja a fegyelmi bíróság vizsgálóbiztosait,

n) a végrehajtási ügyek intézéséről statisztikai adatgyűjtést és adatszolgáltatást végez,

o) az önálló bírósági végrehajtók hatáskörébe tartozó ügyekről a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás érdekében felvilágosítást ad a sajtó, a rádió és a televízió részére, és

p)765 kiállítja az önálló bírósági végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek igazolványát,

q)766 - a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - dönt a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről.

(3) A kamara ellátja a következő feladatokat is:

a) nyilvántartást vezet a végrehajtók által folytatott végrehajtási eljárásokról,

b)767 a végrehajtói hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére szolgáló informatikai alkalmazást működtet,

c)768 működteti a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerét,

d)769 kezeli a végrehajtó tevékenységével okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj fedezetére szolgáló biztosíték összegét és abból a kártérítés, illetve a sérelemdíj összegét kifizeti az arra jogosultnak,

e)770 árverési csarnokot működtethet,

f)771 működteti az elektronikus árverési rendszert,

g)772 működteti a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok, valamint a kézbesítendő okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazást.

(4) A kamara a tagjaira kötelező iránymutatást adhat ki különösen a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek

a) képzéséről és továbbképzéséről,

b) magatartási szabályairól,

c) statisztikai adatszolgáltatásáról,

d) működésének vizsgálatáról és a panaszügyek intézéséről.

(5)773 A kamara működésével felmerülő kiadásokat elsősorban a végrehajtók által fizetett kamarai hozzájárulás (tagdíj), a kamara tevékenységével kapcsolatos gazdasági tevékenységből származó bevétel, az általános költségátalány összege fedezi.

250/A. §774 (1)775 A kamara a tagjairól az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást. A nyilvántartás - a (2) bekezdés a), d-f) pontjában, a (3) bekezdés d), f), valamint a (4) bekezdés d) pontjában megjelölt adatok, továbbá a végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontjára és a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésére vonatkozó adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a)776 természetes személyazonosító adatok,

b)777

c) székhely, illetékességi terület,

d) az iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte, minősítése,

e) a jogi szakvizsga letételéről szóló oklevél száma, kelte és a jogi szakvizsga eredménye,

f) a végrehajtói szakvizsga-bizonyítvány kelte,

g) az önálló bírósági végrehajtói kinevezést megelőző szakmai gyakorlat adatai,

h) a kinevezés napja,

i) az eskütétel napja,

j) a hivatalba lépés napja,

k) a végrehajtó körbélyegzőinek lenyomata,

l) a végrehajtó állandó helyettese,

m) a végrehajtó részére kirendelt tartós helyettes,

n) a végrehajtó által alkalmazott végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt,

o) az áthelyezés napja,

p)778 az önálló bírósági végrehajtói szolgálat megszűnésének napja, oka,

q) a szolgálat megszűnése esetén a végrehajtói iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja,

r) a hivatalvizsgálatok időpontja,

s) fegyelmi büntetések,

t) a végrehajtói letéti számla (számlák) száma, a számlát vezető hitelintézet neve,

u) a végrehajtó irodájának és kézbesítési irodájának címe,

v) a végrehajtó kamarai azonosító száma,

w)779 a végrehajtó hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát.

(3) A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a) a (2) bekezdés a), b) és d)-f) pontjaiban foglalt adatok,

b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés időpontja,

c) a végrehajtó-helyettest alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtó-helyettes alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú - 90 napot meghaladó - kiesésre vonatkozó adatok,

d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,

e) fegyelmi büntetések,

f)780 a végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát.

(4) A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a) a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban foglalt adatok,

b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés napja,

c) a végrehajtójelöltet alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésre vonatkozó adatok,

d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,

e) a végrehajtói kézbesítési vizsga letételének időpontja, a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékébe vétel és az abból történő törlés időpontja,

f) fegyelmi büntetések.

(5) A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a)781 természetes személyazonosító adatok,

b)782 - saját iroda működtetésével ellátott helyettesítés esetén - a végrehajtói letéti számla száma, a számlát vezető hitelintézet neve, valamint a tartós helyettes irodájának és kézbesítési irodájának címe, több tartós helyettes kirendelése esetén a tartós helyettesre vonatkozó ügyelosztási szabályok,

c) a helyettesített végrehajtó neve, székhelye, illetékességi területe,

d) a helyettesítés kezdő és befejező napja.

(6) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt a kamarai névjegyzékben szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni.

(7) A névjegyzékből történő törlést követően az e §-ban megjelölt személyek adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni.

(8) A kamara a szervezeti és működési szabályzatában kimondhatja, hogy az e §-ban szabályozott névjegyzékekben egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatokat is nyilván kell tartani.

251. §783 (1) A kamara szervei:

a) a közgyűlés, amely minden kamarai tagot magában foglal,

b) a választmány, amely az elnökség tagjaiból, továbbá a főváros és a megyék egy-egy küldöttjéből áll,

c) a héttagú elnökség,

d) a számvizsgáló bizottság, amely elnökből és két tagból áll.

(2) A kamara végrehajtó tagjai a kamara szerveiben tisztséget viselhetnek, azok elnökévé vagy tagjává megválaszthatók, kivéve, ha a 267. § (1) bekezdésének d) vagy e) pontja szerinti fegyelmi büntetés hatálya alatt állnak.

(3) Az elnökség a tagjai közül megválasztja a kamara elnökét és ügyvezető alelnökét, valamint az elnökségi titkárt. A számvizsgáló bizottság a tagjai közül választja meg az elnökét.

(4) A kamara a munkájának elősegítésére további tisztségeket és bizottságokat hozhat létre, hivatalt tarthat fenn, és ügyintézőket alkalmazhat.

252. §784 (1) A kamara elnöke a közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer a napirend közlésével összehívja. Ha a kamarai tagok egyötöde az ok és a cél megjelölésével írásban kérte, az elnök köteles a közgyűlést egy hónapon belüli időpontra összehívni.

(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az elnökség 4 tagja és a kamara végrehajtó tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a taggyűlést újra össze kell hívni, a megismételt taggyűlés - ha azon az elnökség 4 tagja jelen van - a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. A két taggyűlés között több mint egy hétnek kell eltelnie.

(3) Ha a közgyűlés határozatképes, az előzetes napirendben nem szereplő kérdést is a napirendjére tűzhet.

(4) A közgyűlés a határozatait szótöbbséggel hozza.

(5) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása, valamint a kamara szerveibe a tagok megválasztása.

(6) A tisztségviselők választása titkos szavazással történik, megbízatásuk 4 évre szól és újraválaszthatók.

253. §785 (1) A választmányt szükség esetén, de évente legalább egyszer a kamara elnöke vagy ügyvezető alelnöke hívja össze a napirend közlésével.

(2) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén az elnökség legalább 4 tagja, valamint a választmány tagjainak több mint a fele jelen van, a döntéshozatal módjára a 252. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(3) A választmány elfogadja a kamara éves költségvetését, az annak végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint a kamarai iránymutatásokat, és jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe.

253/A. §786 (1) Az elnökség ülését az ügyvezető alelnök vagy az elnökségi titkár hívja össze, az akkor határozatképes, ha az elnökség legalább 5 tagja, köztük az elnök vagy az ügyvezető alelnök jelen van. A döntéshozatal módjára a 252. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(2) Az elnökség írásbeli szavazással is hozhat határozatot, ilyenkor - ha a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - a határozatképességhez valamennyi tag szavazata szükséges.

(3) Az elnökség meghatározza az ügyrendjét, és dönt a 250. § (2) bekezdésében foglalt kérdésekben, továbbá minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy a választmány kizárólagos hatáskörébe.

253/B. §787 (1) Az elnök képviseli a kamarát, gondoskodik az elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról. Az elnökség döntése alapján a határozat végrehajtását az elnökség, illetve a választmány erre kijelölt tagja is végezheti.

(2) A kamara elnöke ad tájékoztatást a végrehajtási ügyekről a sajtó, a rádió és a televízió részére, ezt a jogkörét a kamara bármely tagjára átruházhatja.

(3) Az ügyvezető alelnök gondoskodik a kamara ügyintézési és ügyviteli tevékenységének végzéséről.

(4) Az elnökségi titkár segíti az elnökség testületi munkáját, végzi az elnökség által ráruházott feladatokat, így különösen a jegyzőkönyvek és határozatok nyilvántartását és hitelesítését.

(5) A kamara elnökét az ügyvezető alelnök teljes jogkörrel helyettesítheti, akadályoztatása esetén helyettesíti, az ügyvezető alelnök akadályoztatása esetén az elnökségi titkár vagy az elnökség kijelölt tagja látja el az elnök feladatait.

(6) A szervezeti és működési szabályzat - e törvény keretei között - meghatározhatja az elnök és az elnökség tagjai között a feladatok megosztását.

253/C. §788 (1) A kamara szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyben - e törvény keretei között - megállapítja a saját szervezetének, működési rendjének és gazdálkodásának, továbbá a 250. §-ban foglalt feladatok ellátásának részletes szabályait.

(2)789 A kamara a szervezeti és működési szabályzatát, valamint iránymutatását a meghozatalától számított 30 napon belül köteles jóváhagyás végett bemutatni a miniszternek.

253/D. §790 (1)791 A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.

(2)792 Ha a szervezeti és működési szabályzat vagy az iránymutatás jogszabályba, illetőleg ha a kamara határozata jogszabályba vagy a szervezeti és működési szabályzat valamely rendelkezésébe ütközik, a miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében - határidő kitűzésével - felhívja a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3)793 A kamara köteles a megadott határidőn belül a felhívásnak megfelelően a szervezeti és működési szabályzatot, iránymutatást, illetve egyéb határozatot módosítani, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(4)794 Ha a kamara a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése iránt, a miniszter kérheti a szervezeti és működési szabályzat, iránymutatás, illetve egyéb határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert a kamara ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

(5) Ha a bíróság a jogszabálysértést megállapítja,

a) a szervezeti és működési szabályzatot, az iránymutatást, illetőleg a kamara határozatát megsemmisítheti,

b) a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv választására jogosult szervnek, illetve a kamarai tagoknak az összehívását,

c) a kamara, illetve a kamarai szerv működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a kamarai szerv működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.

(6) A felügyelőbiztos köteles haladéktalanul összehívni a kamarai szerv ülését a törvényes működés helyreállítása céljából, a törvényes működés helyreállítását követően a felügyelőbiztos kirendelését meg kell szüntetni. Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.

(7)795 A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a minisztert; ha a kirendelésben megállapított feladatokat nem látja el, helyette mást kell felügyelőbiztosként kirendelni.

(8) A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg és a kamara viseli.

253/E. §796 (1) A kamara - a végrehajtók feletti szakmai felügyelet gyakorlásának elősegítése, a végrehajtási eljárás folyamatban létének és az abban érvényesített igénynek az igazolása, az adattal érintett jogalany joggyakorlásának elősegítése, valamint mások jogainak védelme céljából - az önálló bírósági végrehajtók adatszolgáltatása és a kamarához megküldött végrehajtható okiratok adatai alapján elektronikus közhiteles nyilvántartást vezet az önálló bírósági végrehajtók által intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről a következő tartalommal:

a) az eljáró végrehajtó neve, székhelye,

b) a végrehajtható okiratot kiállító szerv neve és a végrehajtható okirat száma, végrehajtói kézbesítési ügy esetében a kézbesítendő határozatot hozó szerv neve és a határozat száma, a végrehajtóhoz történő megküldésének és érkezésének időpontja,

c) a végrehajtási ügy száma, a végrehajtási ügy típusa,

d) az adós, kötelezett (végrehajtói kézbesítési ügy esetében címzett) neve, azonosító adatai,

e) a végrehajtást kérő (végrehajtói kézbesítési ügy esetében kérelmező) vagy behajtást kérő neve és azonosító adatai,

f) a végrehajtandó követelés [pénzkövetelés (főkövetelés) jogcíme, összege, meghatározott cselekmény jellege],

g) az ügyben más végrehajtó megkeresésének időpontja, a megkeresett végrehajtó neve és székhelye; az eljárás újraindításának időpontja,

h) a végrehajtási ügy befejezésének módja és időpontja, az eljárás újraindításának időpontja,

i) a befejezett végrehajtási ügyek irataival kapcsolatban az őrzési idő leteltét követően tett intézkedés (selejtezve, levéltárnak átadva).

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - az azokról történt tudomásszerzést követő munkanapon - elektronikus kapcsolattartás útján adja át a kamarának; a kamara a végrehajtási ügy befejezésétől számítva 10 évig kezeli a nyilvántartásban szereplő adatokat, ezt követően gondoskodik az adatok törléséről.

(3) A kamara az adatkezelés során köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, így különösen védeni azokat a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, sérülés, megsemmisülés ellen.

(4) A kamara a végrehajtási ügyek nyilvántartásából az adatigénylésre jogosult részére szolgáltathat adatokat.

(5) A végrehajtási ügyek nyilvántartásából annak a közigazgatási hatóságnak, közigazgatási szervnek, bíróságnak, bírósági végrehajtónak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, terrorizmust elhárító szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a végrehajtó tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(6) A kamara írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki

a) a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplő kérelmező számára annak igazolására, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel,

b) a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatainak igazolása céljából,

c)797 a célját és az adatkéréshez fűződő jogi érdekét megjelölő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő gazdálkodó szervezetnek a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatai igazolása céljából, továbbá annak igazolására, hogy a gazdálkodó szervezet a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel.

(7) A kamara a (6) bekezdés keretein belül annak igazolására is tanúsítványt állít ki, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában a kérelemben megjelölt időszakban nem szerepel az adatigényléssel érintett személy, mint adós (kötelezett) ellen folyamatban lévő vagy a követelés behajthatatlansága, a meghatározott cselekmény nemteljesítése miatt szüneteléssel befejezett bírósági végrehajtási ügy.

(8) A kamara a tanúsítványt költségtérítés fejében, a kérelem szerint papíralapú vagy elektronikus közokiratként, a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül állítja ki; a tanúsítvány tartalmazza a végrehajtási ügy (1) bekezdésben meghatározott adatait, a tanúsítvány kiállításának helyét és időpontját, a kiállító megnevezését, bélyegzőlenyomatát, valamint a kiadmányozásra jogosult aláírását.

(9) A végrehajtási ügyek nyilvántartása a nyilvántartott tényadatok fennállását hitelesen tanúsítja (közhitelesség), az ellenkező bizonyításáig a végrehajtási ügyek nyilvántartásába feljegyzett tényadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az adat törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A végrehajtási ügyek nyilvántartásában feltüntetett tényadatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki a tényadatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

(10) A végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít

a) az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről,

b) a végrehajtási ügyek nyilvántartásába történő bejegyzésről a bejegyzett adat, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével,

c) a végrehajtási ügyek nyilvántartásából történő adatigénylés teljesítéséről az adatigénylő, az adattovábbítás időpontja, az ahhoz megadott adatok és a szolgáltatott adatok megjelölésével,

d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(11) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, a kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.

(12) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatait a kamara az (5) bekezdés szerint eljárva továbbíthatja.

253/F. §798 (1) A kamara a felhasználók számára az interneten közzéteszi az elektronikus árverési rendszer működésének és árverezőként történő igénybevételének a miniszter rendeletében meghatározott technikai feltételeit (felhasználási szabályzat). A felhasználási szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.

(2) A kamara köteles gondoskodni az elektronikus árverési rendszerben kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg sérülésük vagy megsemmisülésük elleni védelméről.

(3) A kamara naplót készít

a) az elektronikus árverési rendszer üzemben tartási idejéről,

b) az elektronikus árverési rendszer nyilvántartásaiba történő bejegyzésekről és törlésekről a bejegyzett, törölt adatoknak, a bejegyzés, törlés időpontjának, valamint a bejegyző, törlő végrehajtó nevének és azonosító számának a feltüntetésével,

c) az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatára jogosult felhasználók által a licitnaplóba továbbított vételi ajánlatokról a vételi ajánlat összegének, az árverező egyedi azonosítójának és a vételi ajánlat beérkezése időpontjának a feltüntetésével,

d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, valamint az adatszolgáltatás időpontjának a feltüntetésével.

(4) A naplót és az adatainak megismeréséhez szükséges technikai eszközöket 10 évig kell megőrizni.

(5) A napló

a) elektronikus árverési hirdetményekre vonatkozó adatairól a végrehajtási eljárásban szereplő felek és érdekeltek,

b) árverezők elektronikus nyilvántartására vonatkozó adatairól - saját adataik tekintetében - a nyilvántartásban szereplő személyek,

c) licitnaplóra vonatkozó adatairól a végrehajtási eljárásban szereplő felek és érdekeltek, valamint az árverezők kérhetnek adatszolgáltatást.

(6) A napló teljes adattartalma a végrehajtónak, a bíróságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a büntetőügyben eljáró hatóságnak továbbítható.

(7) A naplóból adatszolgáltatás írásbeli kérelemre vagy megkeresésre teljesíthető.

253/G. §799 (1) A kamara naplót készít a kézbesítési rendszer működéséről a következő adatokkal:

a) üzemben tartási idő,

b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének ténye az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,

c) a rendszer által automatikusan elvégzett műveletek, a művelet és az időpontja feltüntetésével,

d) az üzemzavar terjedelme és időtartama,

e) az iratbetekintés iránti kérelem vagy megkeresés teljesítése az iratokba betekintő nevének és címének, az iratbetekintés jogalapjának, időpontjának, az érintett iratnak, valamint az iratbetekintést engedélyező személy nevének feltüntetésével,

f) a naplóból történt adatszolgáltatás a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.

(3) A napló adatairól megkeresésre annak a bíróságnak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, terrorizmust elhárító szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a végrehajtó tevékenységének felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(4) A kamara a felhasználók számára az interneten közzéteszi a kézbesítési rendszer működésének és felhasználóként történő igénybevételének technikai feltételeit (felhasználási szabályzat); a felhasználási szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.

253/H. §800 A kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a Ket. szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara a Ket. alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.

A végrehajtó díjazása

254. § (1)801 A végrehajtót a tevékenységéért - a jogszabályba foglalt végrehajtói díjszabás szerint megállapított - díj és költségtérítés illeti meg.

(2)802 A végrehajtó díja munkadíjból és jutalékból áll, ezen felül jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére.

(3)803 A munkadíj a végrehajtási ügyértékhez vagy az eljárásra fordított időhöz, továbbá az elvégzett eljárási cselekményekhez igazodik.

(4)804 Jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén jár a végrehajtónak függetlenül attól, hogy a teljesítés a végrehajtóhoz vagy a végrehajtást kérőhöz pénzben vagy természetben történt.

(5)805 A végrehajtónak a díjazását és költségeinek megtérítését megállapító rendelkezése ellen - ideértve a végrehajtási költségek előlegezésére történő felhívását is - a 217. § szerint van helye jogorvoslatnak.

(6)806 A felvilágosításra jogosult kérelmére a végrehajtó által a végrehajtási ügy iratáról kiadott másolatért a külön jogszabályban meghatározott összegű költségtérítést kell fizetni a végrehajtó részére, mely nem végrehajtási költség.

Végrehajtói iroda807

254/A. §808 (1) A végrehajtói iroda az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet.

(2)809 A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Végrehajtói iroda az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok szerint nem működhet.

254/B. §810 (1) Végrehajtói irodát természetes személyek vagy gazdasági társaságok alapíthatnak olyan módon, hogy az irodában a szavazati jog több mint 50%-át önálló bírósági végrehajtó tag (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó tag) gyakorolja, és vezető tisztségviselője csak végrehajtó tag lehet.

(2) Nem lehet végrehajtói iroda tagja az a végrehajtó, akivel szemben a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időpontjában a végrehajtó ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni.

(3) A nem végrehajtó természetes személy tag akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha

a) vele és közeli hozzátartozójával szemben végrehajtási eljárás nincs folyamatban,

b) adó- és más köztartozása nincs,

c)811 vele szemben a 233. § (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt kizáró ok nem áll fenn,

d)812

(4) Külföldi állampolgár akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha - a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén - az állampolgársága szerinti ország és Magyarország között a végrehajtói irodai tagság tekintetében viszonosság áll fenn.

(5) Gazdasági társaság akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha

a) tagjai kizárólag természetes személyek, vagy alapítója, illetve tagja kizárólag könyvvizsgáló társaság, és az kifejezetten végrehajtói irodai tagság létrehozására alapította a gazdasági társaságot,

b) vele, illetve tulajdonosával vagy természetes személy tagjával, továbbá a befolyása alatt működő más gazdasági társasággal szemben végrehajtási vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban,

c) adó- és más köztartozása nincs,

d) nem szerepel a kamaránál az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásban,

e)813 természetes személy tagjával szemben a 233. § (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn.

(6)814 A nem végrehajtó természetes személy a végrehajtói irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kamara részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a végrehajtó irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtó irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmező, nem végrehajtó természetes személlyel szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.

(7)815 A kamara a nem végrehajtó természetes személy végrehajtói irodai tagsági jogviszonyának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nem végrehajtó természetes személy taggal szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(8)816 A (7) bekezdésben meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem végrehajtó természetes személy taggal szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.

(9)817 A (6)-(8) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a kamara

a) a végrehajtói irodai tagság engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a végrehajtói irodai tagság engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(10)818 Az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott személy tekintetében a (6)-(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

254/C. §819 (1)820 Végrehajtói irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda működhet. A végrehajtói iroda az előtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg működését.

(2) A végrehajtói iroda alapító okiratában meg kell határozni

a) a végrehajtói iroda nevét és székhelyét,

b)821 a végrehajtói iroda tagjait nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével; a végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a járásbíróságnak a megnevezését, amelyre kinevezték), hivatali helyiségének címét, illetékességi területének kiterjesztését és terjedelmét,

c) az irodavezető végrehajtó nevét és hivatali helyiségének címét, több irodavezető esetén az irodavezetés és képviselet szabályait,

d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,

e) a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját,

f) a taggyűlés és a megismételt taggyűlés működésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyűlésen kívüli határozathozatal szabályait,

g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytől függően a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,

h) az eredmény felosztásának szabályait,

i) a végrehajtói iroda megszűnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait.

(3) A végrehajtói iroda neve a következő lehet:

a) a végrehajtó tag neve és a „végrehajtói irodája” kifejezés,

b) az egyik végrehajtó tag családi neve és a „társa” vagy „társai”, valamint a „végrehajtó iroda” kifejezés,

c) a végrehajtó tagok egy részének családi neve és a „végrehajtói iroda” kifejezés.

254/D. §822 (1) A végrehajtói iroda alapításához a kamara engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a kamaránál előterjeszteni. Így kell eljárni az irodai tagság létesítése esetén is.

(2) A kamara a végrehajtói iroda részére az alapítási engedélyt 60 napon belül megadja, ha

a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak,

b)823 tagjával szemben a végrehajtói irodai tagságot kizáró, a 254/B. §-ban meghatározott körülmény nem áll fenn.

(3)824 A kamara a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat, és - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi az okiratban foglalt adatok valódiságát.

(4)825 A végrehajtói iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek mint cégbíróságnak; a végrehajtói iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

(5)826 A cégjegyzékből jogerős határozattal törölt végrehajtói irodát a kamara törli a végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásából.

(6)827 Ha a kamara a hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a végrehajtói iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a végrehajtói irodai tagság fenntartása feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a végrehajtói irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.

(7)828 A végrehajtói irodák nyilvántartása - a 254/G. § (1) bekezdés a), b), e) pontjában foglalt adatok, valamint a 254/G. § (1) bekezdés c) pontjában a végrehajtói iroda tagjainak természetes személyazonosító, valamint lakcímazonosító adatainak kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

254/E. §829 (1) A végrehajtói iroda tagjai közül végrehajtási cselekményt a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályok szerint csak a végrehajtó tag, illetve - a rá irányadó szabályok szerint - az iroda által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes végezhet.

(2) A végrehajtói iroda vagy tagja a végrehajtó hatósági jogalkalmazó tevékenységére vonatkozóan utasítást nem adhat.

(3) A végrehajtói iroda által alkalmazott végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt munkaszerződésében meg kell határozni, hogy a végrehajtó-helyettes, illetve a végrehajtójelölt melyik végrehajtó mellett teljesít szolgálatot, felette ez a végrehajtó gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A végrehajtói iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a végrehajtói tevékenység elősegítésére folytathat.

(5) A végrehajtói iroda tagjának végrehajtói minőségére tekintettel rendelkezésre álló adatok csak a végrehajtó hatáskörébe tartozó eljárás során, a végrehajtás céljára használhatók fel, az adatokhoz egyéb célból történő hozzáférés tilos.

254/F. §830 (1) A végrehajtói irodai tagsági jogviszony megszűnik

a) a végrehajtó tag szolgálatának megszűnésével, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet,

b) a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével,

c) a taggal szemben a végrehajtói irodai tagságot kizáró körülmény bekövetkezésével,

d) a tagot megillető vagyoni hányad átruházásával,

e) a végrehajtó tag rendes vagy rendkívüli felmondásával,

f) a nem végrehajtó tag kizárásával.

(2) Ha a végrehajtó tag szolgálata nem hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása miatt szűnik meg, és a végrehajtó egyébként megfelel a nem végrehajtó természetes személy taggal szemben támasztott követelményeknek, a taggyűlés határozatával tagsága nem végrehajtói tagságként fennmaradhat. Ha nem kíván a végrehajtói iroda tagja maradni, a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell vele elszámolni. A tagot megillető vagyonrészt - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.

(3) A végrehajtói iroda megszűnik akkor is, ha a végrehajtói iroda

a) tagjainak száma egy főre csökkent, vagy

b) az egyetlen végrehajtó tag tagsági jogviszonya vagy végrehajtói szolgálata megszűnt, továbbá ha szavazati joga nem több, mint 50%.

(4) A végrehajtói iroda csak másik végrehajtói irodával egyesülhet, vagy végrehajtói irodákká válhat szét, gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.

(5) A kamara a végrehajtói irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál.

254/G. §831 (1)832 A cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a végrehajtói irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:

a) a végrehajtói iroda neve,

b) a végrehajtói iroda székhelye,

c) a végrehajtói iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, végrehajtói, irodavezetői minőség megjelölése, a végrehajtó szolgálati helye),

d) az alapítási engedély megadásának időpontja,

e) a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,

f) a névjegyzékbe történő felvétel időpontja,

g) a névjegyzékből történő törlés időpontja.

(2) A végrehajtói iroda a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni.

(3) A nyilvántartásból történő törlést követően a végrehajtói iroda adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni.

(4)833 Ha a végrehajtói iroda az (1) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok közlése iránt megkeresi a végrehajtói iroda bejegyzését végző cégbíróságot.

Közigazgatási hatósági ügyek intézése834

254/H. §835 (1)836 A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:

a)837 bejegyzés a végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékből, kivéve, ha a törlésre a 240/F. § (5) bekezdésének e) pontja vagy a 241. § (6) bekezdésének e) pontja alapján kerül sor,

b) a végrehajtói iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,

c)838 felvétel a végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásból,

d)839 a végrehajtói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a 239/A. § szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés és a 240/A. § (5) bekezdése alapján a végrehajtási iratok átadásának megtörténtére vonatkozóan lefolytatott hatósági ellenőrzés [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás].

(2)840 A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a kamaránál írásban vagy szóban, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax útján benyújtott kérelem.

(3)841 A kamarai hatósági eljárást elsőfokon a kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata és az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezést a választmány a soron következő ülésén, de legkésőbb két hónapon belül bírálja el. A fellebbezést a kamara elnökénél, a választmányhoz címezve kell benyújtani.

(4) A kamarai névjegyzékből, nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez; a kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.

(5)842

(6) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell

a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját,

b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,

c) végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó végrehajtó nevét és székhelyét,

d) a végrehajtói irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a végrehajtói iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.

(7)843 A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

XX. FEJEZET844

A TÖRVÉNYSZÉKI VÉGREHAJTÓ845

A törvényszéki végrehajtó feladata846

255. § A törvényszéki végrehajtó foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés847

a)848 a 10. § d)-g) pontjában felsorolt végrehajtható okiraton alapul, kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi,

b) a polgári ügyben az állam által előlegezett költség,

c) a bíróság által előlegezett gyermektartásdíj,

d)849 egyéb jogcímen illeti meg a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a miniszter által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium), az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot,

e)850 a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal - illetőleg a volt fogvatartottal - szemben illeti meg.

255/A. §851 (1)852 A törvényszéki végrehajtó székhelye és illetékességi területe azonos annak a törvényszéknek a székhelyével és illetékességi területével, ahol szolgálatot teljesít, a fővárosi törvényszéki végrehajtó székhelye: Budapest, illetékességi területe: Budapest főváros területe.

(2)853 A Budapest környéki törvényszéki végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben Budapest főváros területén, a fővárosi törvényszéki végrehajtó Pest megye területén is eljár. A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-végrehajtást az ország egész területén foganatosítja.

A törvényszéki végrehajtó szolgálati viszonya854

256. § (1)855 A törvényszéki végrehajtó a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő.

(2)856 A törvényszéki végrehajtót a törvényszék elnöke nevezi ki határozatlan időre, meghatározott törvényszékre; a kinevezésre a 233. § megfelelően irányadó. A törvényszéki végrehajtó a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt a kinevezését követő egy hónapon belül a törvényszék elnöke előtt teszi le. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: törvényszéki végrehajtó.

(3)857 A törvényszéki végrehajtó szolgálati viszonyának megszűnésére a 239. § irányadó azzal, hogy a szolgálat megszűnését a törvényszék elnöke állapítja meg, illetve ő menti fel a törvényszéki végrehajtót végrehajtói szolgálata alól.

Törvényszéki végrehajtó-helyettes858

256/A. §859 (1)860 A törvényszéki végrehajtó-helyettes a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, akit a törvényszék elnöke pályázat alapján nevez ki. A kinevezésre a 240/F. § (1)-(4) bekezdése, az eskütételre a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: törvényszéki végrehajtó-helyettes.

(2)861 A törvényszéki végrehajtó-helyettes önállóan foganatosíthat eljárási cselekményt, de árverést nem tarthat, és meghatározott cselekmény végrehajtását nem foganatosíthatja.

Törvényszéki végrehajtójelölt862

257. § (1)863 A törvényszéki végrehajtójelölt a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, akit a törvényszék elnöke pályázat alapján nevez ki.

(2)864 A törvényszéki végrehajtójelölt kinevezésére a 241. § (2) bekezdése, eskütételére a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: törvényszéki végrehajtójelölt.

A törvényszéki végrehajtó helyettesítése865

258. § (1)866 A törvényszék elnöke indokolt esetben a törvényszéki végrehajtó helyettesítésével másik törvényszéki végrehajtót, legalább egyéves gyakorlattal rendelkező törvényszéki végrehajtó-helyettest vagy a megye bármely bíróságának bírósági titkárát megbízhatja.

(2)867 A megbízott az írásbeli megbízás alapján mint „helyettes törvényszéki végrehajtó” jár el.

Utaló rendelkezés

259. §868 (1)869 A törvényszéki végrehajtóra, végrehajtó-helyettesre és végrehajtójelöltre az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)870 A törvényszéki végrehajtó és a törvényszéki végrehajtó-helyettes az elektronikus nyilvántartásokból a végrehajtás során történő adatigényléshez a bíróság számítástechnikai eszközét veszi igénybe.

XXI. FEJEZET871

A VÉGREHAJTÁSI ÜGYINTÉZŐ

A végrehajtási ügyintéző feladata

260. § (1) Ha a végrehajtandó követelés a bíróság határozatán, illetőleg a bíróság által jóváhagyott egyezségen alapul (15. §), a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban a bíróság részéről - a bíró feladatkörében eljárva - a végrehajtási ügyintéző állítja ki a végrehajtási lapot, illetőleg hozza meg a közvetlen letiltó végzést.

(2) Ha a végrehajtási ügyintéző által kibocsátott közvetlen letiltást követően az ügyben további intézkedés - a munkáltatónál helyszíni ellenőrzés stb. - szükséges, ezt az intézkedést a végrehajtási ügyintéző teszi meg.

261. § A végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a bíróság részéről - a bíró feladatkörében eljárva - a végrehajtási ügyintéző végzi el bármilyen ügyben a következő eljárási cselekményeket:

a) az adós teljesítése esetén a végrehajtás megszüntetéséről intézkedik [41. § (3) bek.],

b) a végrehajtást kérő kívánságára felfüggeszti a végrehajtást [48. § a) pont], illetőleg intézkedik az ilyen okból felfüggesztett végrehajtás folytatásáról (51. §),

c)872 a végrehajtást kérő kívánságára vagy ha külön törvény így rendelkezik, megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást [55. § a) és b) pont],

d) elrendeli az egyébként mentes dolog lefoglalását az ilyen dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának behajtása végett, feltéve, hogy ez az intézkedés a végrehajtható okirat kiállítása után vált szükségessé [89. § (3) bek.],

e) ingóárverés esetén a fizetést elmulasztó árverezőt a vételár-különbözet megtérítésére kötelezi [125. § (2) bek.],

f)873

g) megállapítja az ingatlan zárgondnokának díját (199. §),

h)874

262. § (1)875 A végrehajtási ügyintéző az arra kijelölt bíró irányításával és felügyelete mellett, de önálló felelősséggel végzi a tevékenységét. A végrehajtási ügyintéző a 260. és 261. §-ban meghatározott ügyekben megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az ilyen ügyek intézése során a bíró megtehet.

(2) A kijelölt bíró a végrehajtási ügyet az eljárás bármely szakaszában magához vonhatja.

A végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonya

263. § (1)876 A végrehajtási ügyintéző a járásbíróságnál, illetőleg a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő.

(2)877 A végrehajtási ügyintézőt a törvényszék elnöke pályázat útján nevezi ki, a kinevezésre a 233. § (1) bekezdés a)-d) pontját és (2)-(4) bekezdését, valamint a 234. § (2) bekezdését, az eskütételre a 256. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtási ügyintézőnek felsőfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie és végrehajtási ügyintézői vizsgát kell tennie a végrehajtási ügyintézői ismeretekből. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: végrehajtási ügyintéző.

(3)878 A végrehajtási ügyintéző bírósági szolgálati viszonyának megszűnésére a 256. § (3) bekezdése irányadó azzal, hogy a szolgálat megszűnését a törvényszék elnöke állapítja meg.

(4)879 A végrehajtási ügyintézőre az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző végrehajtási jogköre880

264. § (1) A bírósági titkár elláthatja a végrehajtási ügyintéző feladatkörét, illetőleg e feladatkörbe tartozó bármely eljárási cselekményt elvégezhet.

(2)881 A bírósági titkár e törvénnyel az első fokon eljáró bíróság hatáskörébe utalt bármely eljárási cselekményt elvégezhet.

(3)882 A bírósági ügyintéző elláthatja a végrehajtási ügyintéző feladatkörét, illetőleg e feladatkörbe tartozó bármely eljárási cselekményt elvégezhet, ha megfelel a 233. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, a végrehajtási ügyintézői vizsgát letette, és nem áll fenn vele szemben a 233. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok.

XXII. FEJEZET883

FEGYELMI FELELŐSSÉG

A fejezet alkalmazási köre

265. §884 (1) E fejezet rendelkezéseit az önálló bírósági végrehajtóra, az önálló bírósági végrehajtó-helyettesre és az önálló bírósági végrehajtójelöltre (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy) kell alkalmazni.

(2) A 266., 268. és 269. §-ban, továbbá a 277. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések a végrehajtási ügyben eljáró, a 225. §-ban felsorolt valamennyi személyre irányadók.

Fegyelmi vétség

266. § (1)885 Fegyelmi vétséget követ el az a 225. § (1) bekezdésében felsorolt személy, aki

a)886 e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott hivatásbeli kötelességét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, illetőleg

b) magatartásával vagy életmódjával a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, vagy hivatásának tekintélyét csorbítja.

(2)887 Fegyelmi vétséget követ el az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és az önálló bírósági végrehajtójelölt akkor is, ha vétkes magatartása a kamara iránymutatásában foglaltakat súlyosan sérti, továbbá az önálló bírósági végrehajtó, ha a kamarai tagdíj befizetését elmulasztotta.

(3)888 Ha a vétkesség enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem járt - vagy csekély mértékben járt - hátrányos következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető.

Fegyelmi büntetések

267. §889 (1) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtóval szemben a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) a jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás,

d) a kamarai tisztségtől való megfosztás,

e)890 5 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság,

f) hivatalvesztés.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) a jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás,

d) a kamarai tisztségtől való megfosztás,

e)891 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírság,

f) törlés a kamarai névjegyzékből.

(3) Az (1) és (2) bekezdés c), d) és e) pontjában foglalt fegyelmi büntetések más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabhatók.

(4) Ha a fegyelmi vétség a végrehajtó pénzkezelésére vagy díjszabására vonatkozó szabályok megsértésével valósult meg, pénzbüntetést alkalmazni kell.

(5)892 Az (1) és (2) bekezdés e) pontjában említett pénzbírság összege az államot illeti meg és azt a bíróság gazdasági hivatala számlájára kell befizetni.

A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése893

267/A. §894 (1) A 267. § (1) és (2) bekezdésének f) pontjában foglalt fegyelmi büntetések végrehajtása egy alkalommal 2 évre felfüggeszthető.

(2) Ha a felfüggesztés időtartama alatt az eljárás alá vont személlyel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.

268. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen

a) a kötelességszegés súlyát és ismétlődését,

b) a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát,

c)895 az okozott személyiségi jogsértést, illetve kárt,

d)896 azt, ha az okozott személyiségi jogsértésért a sérelemdíjat, illetve az okozott kárért a kártérítést megfizették, vagy ha a végrehajtó a végrehajtást kérő követelését kiegyenlítette.

A fegyelmi vétség elévülése

269. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha

a) a fegyelmi ügyet elbíráló szerv a cselekmény tudomásra jutásától számított 3 hónapon belül az eljárást nem indította meg, vagy

b) a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.

(2) A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító fegyelmi vétség a bűncselekménnyel együtt évül el.

A fegyelmi ügyben eljáró szervek

270. §897 (1) Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el.

(2)898 Elsőfokú fegyelmi bíróságként a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság jár el.

(3)899 Másodfokú fegyelmi bíróságként a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság jár el.

(4)900

271. §901 (1)902 A kamara közgyűlése a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 20, a másodfokú fegyelmi bírósághoz 3 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg.

(2)903 Vizsgálóbiztosnak azt a végrehajtót lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves végrehajtói gyakorlata van, feltéve hogy vele szemben nincs kizáró ok [275. § (1) bek. a) pont].

(3)904 A vizsgálóbiztosi tisztség megszűnik

a) a megválasztás időtartamának lejártával,

b) a végrehajtói szolgálat megszűnésével,

c) a vizsgálóbiztosi tisztségről való lemondással vagy

d) ha a fegyelmi bíróság kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt - titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta.

272. §905 (1) Az Országos Bírói Tanács - a törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria elnökének javaslatai alapján - a bírák közül az elsőfokú fegyelmi bíróságra 30, a másodfokú fegyelmi bíróságra 10 fegyelmi bírót nevez ki 4 évre. A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a fegyelmi bírák közül az Országos Bírói Tanács nevezi ki.

(2) Fegyelmi bíróvá nem nevezhető ki az a bíró, aki a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a szolgálati bíróság bírájává sem nevezhető ki.

(3) A fegyelmi bírói tisztség megszűnik:

a) a kinevezés időtartamának lejártával,

b) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,

c) a fegyelmi bírói tisztségről való lemondással vagy

d) ha a fegyelmi bírót kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a fegyelmi bíróság - titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta.

273. §906 (1)907 A fegyelmi bíróság fegyelmi bíró és vizsgálóbiztos tagjai működésük megkezdése előtt az Országos Bírói Tanács előtt esküt tesznek.

(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és legjobb tudásom szerint teljesítem.” Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos.

274. § (1)908 Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyében elsőfokon az elsőfokú fegyelmi bíróságnak, másodfokon a Kúria mellett működő fegyelmi bíróságnak a fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.

(2)909 A fegyelmi bíróság 3 fegyelmi bíróból álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti.

(3) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti.

(4)910 A fegyelmi bíróság bírái és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási, illetve végrehajtói, kamarai munkájuk mellett látják el, és fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a vizsgálóbiztosok esetében pedig a kamara határozza meg.

(5)911 A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, melyet az Országos Bírói Tanács hagy jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján.

275. § (1) Fegyelmi bíróként, illetőleg vizsgálóbiztosként nem járhat el az,912

a)913 aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a fegyelmi bíróság tagjának vagy a vizsgálóbiztosnak a felelősségét megállapították, fegyelmi bírói, illetve vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,

b) akire nézve a 226. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn,

c) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

d)914 aki tisztségéből vagy hivatalából való felfüggesztés, illetve a bírói vagy végrehajtói szolgálat szünetelése folytán bíróként vagy végrehajtóként nem járhat el.

(2) Nem járhat el a fegyelmi tanácsban az ügy vizsgálóbiztosa.

276. § (1)915 Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, a fegyelmi bíróság elnökének, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(2)916 Az elfogultsági kifogásról a fegyelmi tanács határoz. Ha a kifogást az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a másodfokú fegyelmi bíróság tanácsa, ha pedig a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a Kúria elnöke határoz az elfogultsági kifogásról.

(3)917 Az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke, a másodfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén pedig az eljáró tanácsot a Kúria elnöke jelöli ki.

277. § (1)918 Az eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a képviseletre. A képviseletet elláthatja

a) ügyvéd,

b) az eljárás alá vont személy olyan hozzátartozója, akinek egyetemi jogi végzettsége van,

c) végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt esetén a foglalkoztató végrehajtó,

d) végrehajtói iroda tagja esetén az iroda másik végrehajtó tagja.

(2)919 A fegyelmi eljárásban részt vevő kamarát a szervezeti és működési szabályzatában megjelölt tagja, alkalmazottja, illetve ügyvéd képviselheti.

(3)920 A fegyelmi eljárást az eljárás minden szakaszában a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

(4)921 Az eljárás alá vont személy és képviselője az ügy irataiba betekinthet, és róluk másolatot készíthet.

A fegyelmi eljárás megindítása

278. § (1)922 Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a miniszter, a törvényszék elnöke vagy a kamara elnöke feljelentést tesz az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökénél, aki a feljelentést haladéktalanul közli a gyanúsított személlyel.

(2) A fegyelmi tanács a feljelentésnek a fegyelmi bíróság elnökéhez való érkezésétől számított 30 napon belül határozattal dönt arról, hogy a fegyelmi eljárást megindítja-e.

(3)923 A fegyelmi eljárást megindító határozatban a fegyelmi tanács - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - vizsgálatot rendel el, és ennek a lefolytatására vizsgálóbiztost rendel ki.

(4)924 Egyszerű ügyben a fegyelmi tanács - vizsgálóbiztos kirendelése nélkül - azonnal tárgyalást tűz ki, vagy fegyelmi intézkedést hoz (291. §). A tárgyalást 30 napon belüli időpontra kell kitűzni.

Fegyelmi vizsgálat

279. §925 (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében a vizsgálóbiztos nyilatkoztatja az eljárás alá vont személyt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe és egyéb bizonyítást végezhet.

(2) A vizsgálóbiztos a fegyelmi vizsgálat során a tényállás megállapítása céljából és ahhoz szükséges mértékben a kamara nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az eljárás alá vont személy irodájába beléphet, irataiba, nyilvántartásaiba és pénzügyi bizonylataiba betekinthet.

(3) Az eljárás alá vont személy - továbbá az eljárás alá vont személyt foglalkoztató végrehajtó - köteles a vizsgálóbiztos felhívásának eleget tenni, a tényállás körülményeinek tisztázása érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatról tájékoztatni, irodájába a vizsgálóbiztos belépését biztosítani.

(4) Ha az eljárás alá vont személy (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozott, ez az eljárás lefolytatását nem gátolja, azonban a fegyelmi eljárás során e körülményt szintén értékelni kell. Erre a vizsgálóbiztos figyelmezteti az eljárás alá vont személyt.

(5) A vizsgálóbiztos a kirendelését tartalmazó határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a fegyelmi vizsgálat eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz, és a jelentést megküldi a miniszternek és a kamarának is. A vizsgálóbiztos indokolt kérelmére a fegyelmi tanács a jelentéstételre nyitva álló határidőt egy ízben további 30 nappal meghosszabbíthatja.

Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása

280. §926 A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentését figyelembe véve, a jelentés beérkezését követő 30 napon belül a következőképpen intézkedik:

a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaadja a vizsgálóbiztosnak,

b) tárgyalás mellőzésével fegyelmi intézkedést hoz,

c) az eljárást megszünteti,

d)927 60 napon belüli időpontra kitűzi a fegyelmi tárgyalást.

281. § (1)928 A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt és képviselőjét, szükség esetén a vizsgálóbiztost meg kell idézni, a minisztert és a kamarát pedig értesíteni kell a tárgyalás időpontjáról.

(2)929 Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani.

282. § (1) A fegyelmi tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, végzi a meghallgatást, és hirdeti ki a határozatot.

(2)930 A fegyelmi tanácsban az előadó bíró feladatát a fegyelmi tanács elnöke által kijelölt bíró látja el.

(3)931 A fegyelmi tárgyaláson jegyzőkönyvvezetőként bírósági alkalmazott működik közre.

283. § (1)932 A tárgyalás megnyitása után az előadó bíró ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont személyt.

(2) A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács tanút és szakértőt hallgathat meg, okiratot ismertethet, és bármilyen bizonyítási eszközt felhasználhat. A kérdezés joga a fegyelmi tanács minden tagját megilleti.

(3)933 Az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a miniszternek és a kamarának a képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az eljárás alá vont személyhez, a tanúhoz, a szakértőhöz és a vizsgálóbiztoshoz kérdést intézhet.

(4)934 A bizonyítási eljárás befejezése után sorrendben a miniszternek és a kamarának a képviselője, az eljárás alá vont személy és a képviselője kap szót; legvégül az eljárás alá vont személy nyilatkozhat.

Fegyelmi határozat

284. § (1)935 A fegyelmi tanács a tényállást a bizonyítékok egybevetésével állapítja meg, határozatát a bizonyítékok szabad mérlegelésével kialakított meggyőződése alapján hozza meg. Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetőbíróság jogerős határozatában már megállapította az eljárás alá vont személy felelősségét, a fegyelmi bíróság nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont személy nem követte el a terhére rótt cselekményt.

(2)936 A fegyelmi tanács zárt ülésen tanácskozik és szavaz, határozatait szótöbbséggel hozza. A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kimondásához a fegyelmi tanács egyhangú szavazata szükséges.

(3) Elsőként az előadó bíró szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.

285. § (1)937 A fegyelmi tanács a határozatában az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól felmenti vagy vétkességét állapítja meg vagy az eljárást megszünteti, és mindegyik esetben dönt az eljárási költség viseléséről. Ha a végrehajtó vétkességét a kamarai tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt állapították meg, a végrehajtót a tagdíj megfizetésére is kötelezni kell.

(2)938 Ha a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy vétkességét állapította meg, és nem mellőzte a fegyelmi büntetés kiszabását [266. § (3) bek.], a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell.

(2a)939 Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha annak tartama alatt az eljárás alá vont személy végrehajtói szolgálata megszűnt, a végrehajtójelöltek, végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből törölték, a 269. §-ban meghatározott idő eltelt vagy a felelősségre vonást kizáró egyéb ok áll fenn. Ha a fegyelmi eljárást azért kell megszüntetni, mert az eljárás alá vont személy végrehajtójelölti, végrehajtó-helyettesi munkaviszonyát megszüntette vagy végrehajtói szolgálatáról lemondott, a fegyelmi bíróság a vétkesség kérdésében határozhat, de fegyelmi büntetést nem szab ki.

(3) A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás végén ki kell hirdetni.

(4) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

(5)940 A fegyelmi határozatot a kihirdetésétől számított 15 napon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a miniszternek és a kamarának a képviselője részére.

Jegyzőkönyv fegyelmi ügyben

286. § (1) A fegyelmi ügyben végzett eljárási cselekményekről a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács jegyzőkönyvet készít.

(2) A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyv a résztvevőket és az eljárás lefolyását tartalmazza.

(3) A tanácskozásról és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet zárt borítékban az ügyiratnál kell őrizni.

(4) A fegyelmi tanács eljárásáról készült jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

Fellebbezés fegyelmi ügyben

287. § (1)941 Az elsőfokú fegyelmi bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen az eljárás alá vont személy, a miniszternek és a kamarának a képviselője halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be a Kúria mellett működő bírósági végrehajtói fegyelmi bírósághoz. Ha az eljárás a törvényszék elnökének feljelentése alapján indult, a fellebbezés joga a törvényszék elnökét is megilleti.

(2) A fellebbezést és indokait az elsőfokú fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az elsőfokú fegyelmi tanácsnál, amely a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és a fegyelmi ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.

A másodfokú fegyelmi tanács eljárása

288. § (1)942 A másodfokú fegyelmi tanács elnöke 30 napon belül megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, határidőben nyújtották-e be, és ettől függően a fellebbezést elutasítja vagy 60 napon belüli időpontra kitűzi a fellebbezési tárgyalást.

(2)943 A fellebbezési tárgyaláson az előadó bíró ismerteti az ügyet, a fellebbező előadja a fellebbezésében foglaltakat, legvégül az eljárás alá vont személy nyilatkozhat.

(3) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, ezt a másodfokú fegyelmi tanács közvetlenül vagy az elsőfokú fegyelmi tanács útján foganatosítja.

289. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait a tárgyalás végén kihirdeti.

(2) Ha az elsőfokú eljárás hiányossága a másodfokú eljárásban nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(3) A (2) bekezdésben említett eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács az ügy érdemében határoz; határozata jogerős.

(4) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát a fellebbezés keretei között hozza meg.

290. § A másodfokú fegyelmi eljárás során a külön nem szabályozott kérdésekben az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Fegyelmi intézkedés

291. § (1)944 Egyszerű ügyben vagy ha az eljárás alá vont személy a terhére rótt cselekmény miatt a vétkességét elismerte, az elsőfokú fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.

(2)945 A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban e törvénynek megfelelően bármely fegyelmi büntetés kiszabható a hivatalvesztés kivételével.

(3)946 Ha az eljárás alá vont személy a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács a 15 napon belül a tárgyalást 60 napon belüli időpontra kitűzi, vagy vizsgálóbiztost rendel ki.

Felfüggesztés

292. §947 (1)948 Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából, ha a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személyt előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, illetőleg ha a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt. A felfüggesztésre a feljelentő, valamint a miniszternek vagy a kamarának a képviselője indítványt tehet, továbbá azt a bíróság hivatalból is elrendelheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt indítványról a fegyelmi tanács 15 napon belül határoz. Ha az indítványt a feljelentéssel együtt terjesztették elő, a felfüggesztéssel egyidejűleg a fegyelmi eljárás megindításának kérdésében is dönteni kell.

(3)949 Ha a felfüggesztést a miniszter és a kamara elnöke is kérte, a fegyelmi tanács haladéktalanul megindítja a fegyelmi eljárást, és az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából. Ha ilyen kérelmet a fegyelmi eljárás során terjesztettek elő, a felfüggesztést szintén haladéktalanul el kell rendelni.

(4)950 A fegyelmi tanács a felfüggesztésről azzal a rendelkezéssel értesíti a végrehajtó letéti számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a letéti számláról a számlavezető végrehajtó rendelkezésére ne teljesítsen kifizetést.

(5)951 A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot kézbesíteni kell az eljárás alá vont személynek, az indítványt előterjesztőnek, továbbá a miniszter és a kamara képviselőjének. Az eljárás alá vont személy, továbbá a miniszternek és a kamarának a képviselője a határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács 8 napon belül határoz.

A büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések

293. § (1)952 A fegyelmi bíróságot az eljárás alá vont személy bűncselekményének alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.

(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

(3)953 A büntetőügyben eljáró hatóság a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt ellen indított büntetőeljárásról, illetve letartóztatásáról értesíti a törvényszék elnökét, a minisztert és a kamarát, az eljárást befejező határozatot pedig kézbesíti részükre.

Új eljárás kezdeményezése

294. § (1)954 A jogerős fegyelmi határozat meghozatala után az eljárás alá vont személy, a törvényszék elnöke, továbbá a miniszter és a kamara elnöke új eljárást kezdeményezhet, ha955

a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna,

b)956 az alapügyben a fegyelmi bíróság valamelyik tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.

(2)957 Az eljárás alá vont személy terhére új eljárás kezdeményezésének csak az elévülési időn belül (269. §) és csak akkor van helye, ha az eljárás alá vont személy még szolgálatban van.

A fegyelmi eljárás költsége

295. § (1)958 A fegyelmi eljárás költségét - az eljárás alá vont képviseletével felmerült költségek kivétel - az állam előlegezi.

(2)959 Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy vétkességét megállapították, köteles az eljárás költségét - a fegyelmi tanács döntésétől függően - egészen vagy részben az állam javára megtéríteni.

A fegyelmi büntetés nyilvántartása

296. §960 (1)961 A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a miniszternek és a kamarának; ha a törvényszék elnöke tett feljelentést, vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabására került sor, a törvényszék elnökének is.

(2)962 A jogerős fegyelmi büntetést és a 285. § (2a) bekezdése szerinti, vétkességet megállapító határozatot a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékében fel kell tüntetni.

A fegyelmi büntetés jogkövetkezményének megszűnése

297. § (1)963 A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 3 év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya - a 3 év eltelte után is - mindaddig fennáll, amíg az eljárás alá vont személy a pénzbírságot nem fizette ki. A fegyelmi büntetés felfüggesztése esetén - ha annak végrehajtására nem kerül sor - a fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig áll fenn.

(2)964 Az (1) bekezdésben említett idő eltelte után a kamara a fegyelmi büntetést törli a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékéből.

Alkalmatlanság

298. §965 (1)966 A kamara javaslatára a miniszter a 233. § (2) bekezdésének f) vagy g) pontjában foglalt körülmények fennállása esetén felszólítja a végrehajtót, hogy meghatározott időn belül mondjon le szolgálatáról.

(2)967 Ha a végrehajtó e felszólításnak nem tett eleget, erről a miniszter értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a végrehajtó alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a végrehajtó szolgálatának megszűnését mondja ki.

(3)968 Végrehajtó-helyettes vagy végrehajtójelölt esetén a miniszternek az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogköre a kamarát illeti meg.

299. §969 Az alkalmatlanságról, illetve érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

Fegyelmi eljárás a szolgálati viszonyban álló személyekkel szemben

300. §970 A törvényszéki végrehajtó, a törvényszéki végrehajtó-helyettes és a törvényszéki végrehajtójelölt, továbbá a végrehajtási ügyintéző elleni fegyelmi eljárásra és a velük szemben kiszabható fegyelmi büntetésekre az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló szabályokat kell alkalmazni.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXIII. FEJEZET971

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Értelmező rendelkezések972

300/A. §973 E törvény alkalmazásában

1. betétszerződés: a Polgári Törvénykönyvben azonos megnevezéssel használt fogalom;

2. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

3. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott hozzátartozó;

4. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozó.

Hatálybalépés

301. § Ez a törvény a kihirdetését követő 4. hónap 1. napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

302. § (1) Ezt a törvényt a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény hatálybalépése előtt a korábbi jogszabályok szerint elvégzett eljárási cselekmények megtartják a hatályukat, és jogkövetkezményeik fennmaradnak.

303. §974 (1) A végrehajtó a (2) és (3) bekezdés szerinti végrehajtási eljárás adósával, kötelezettjével szemben indított (vagy zálogjogosult bekapcsolódásával indult) végrehajtási eljárásban a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a 182/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint, a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól az e § szerinti kilakoltatási moratórium lejártának a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontját követő időszakra halasztja el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására

a) azokban a pénzkövetelés behajtására indult végrehajtási eljárásokban kerül sor, amelyekben az adós lakóingatlanát devizakölcsön szerződésből eredő tartozás és járulékai behajtása érdekében árveréssel, árverésen kívüli, árverés hatályával történő eladással értékesítették vagy került sor az átvételére, és

b) azokban a meghatározott cselekmény végrehajtására indult végrehajtási eljárásokban kerül sor, amelyekben a lakóingatlan kiürítésének célja devizakölcsön szerződésből eredő kötelezettség teljesítésének kikényszerítése.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására kerül sor - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben

a) devizakölcsön szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya,

b) a (2) bekezdés szerinti eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa vagy kötelezettje a devizakölcsön szerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja, vagy

c) a végrehajtást kérő a devizakölcsön szerződésben foglalt vételi jog érvényesítésével vagy devizakölcsön szerződésből eredő követelést biztosító zálogjog alapján a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésével eladott lakóingatlan vevője, vagy további eladása esetén újabb vevője, az adós vagy kötelezett pedig a devizakölcsön szerződés adósa vagy devizakölcsön szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződés kötelezettje vagy jogutódja.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelés behajtásán vagy kötelezettség kikényszerítésén kívül más követelés behajtására is indult végrehajtás az adóssal (kötelezettel) szemben, ezekben a végrehajtási eljárásokban sincs helye a lakóingatlan kiürítésének és az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(5) Ha a végrehajtható okiratból nem állapítható meg, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak-e, a végrehajtó ennek megállapítása érdekében beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely - a szükséges iratok beszerzését követően - végzéssel határoz arról, hogy a végrehajtási eljárás a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozik-e.

(6) Ha büntetőügyben hozott jogerős határozat

a) megállapította, hogy a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy az ingatlan tulajdonjogának, használati jogának megszerzése, vagy az ehhez szükséges vagyonnak vagy támogatásnak a megszerzése érdekében bűncselekményt követett el, és az elkövetőnek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülése óta még három év nem telt el, vagy

b) a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy által elkövetett bűncselekmény miatt a kiürítendő ingatlanra elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelt el,

a végrehajtást foganatosító bíróság végzéssel a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót; a kiürítési kötelezettség a kötelezettnek az ingatlanban önálló jogcímen lakó hozzátartozójára is kiterjed.

(7) A végrehajtó a (6) bekezdésben foglalt döntés meghozatala érdekében bármely fél, érdekelt vagy az ügyész erre irányuló, a bűncselekményt elkövető személy személyazonosító adatait is tartalmazó indítványára keresi meg a bíróságot.

(8) A bíróság adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megállapítása érdekében, hogy az indítványban megjelölt személlyel szemben hoztak-e büntetőügyben határozatot, a büntetőügyben eljárt bíróságot pedig megkeresi annak közlése érdekében, hogy hozott-e a (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti határozatot. A bíróság a beszerzett személyes adatokat a végzés jogerőre emelkedéséig kezeli.

(9) E § alkalmazásában devizakölcsön szerződés: a természetes személy mint adós vagy adóstárs, illetve lízingbe vevő és a pénzügyi intézmény között létrejött olyan hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés,

a) amelynél a tartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen, és

b) amelyet lakóingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett kötöttek meg vagy amelynél a lízing tárgya lakóingatlan.

(10) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak, ha a lakóingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, és írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokba vételétől számított 2 éven belül

a) a lakóingatlant felújítja vagy felújíttatja és

b) a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás és helybenmaradás elősegítése céljából pályázatot ír ki a lakóingatlannak a lakóingatlan fekvése szerinti településen munkát vállaló személy részére az önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerinti bérbeadására;

ha e feltételek fennállása a végrehajtási iratokból nem állapítható meg, a végrehajtó az (5) bekezdés szerint jár el.

303/A. §975 A 187. §-nak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XIV. törvénnyel megállapított (1) bekezdés b) pontját az e rendelkezés hatálybalépését követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.

304. §976 (1) A 303. §-nak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2014. évi XVII. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azokban a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.

(2) Ha a végrehajtó a Módtv. hatálybalépésének napjáig

a) már kézhez vette a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzést vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelmét, illetve

b) már elhalasztotta a lakóingatlan kiürítését a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 303. § alapján,

a lakóingatlan kiürítését - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módtv. hatálybalépését követő naptól kezdődően halasztja el a 303. § Módtv.-vel megállapított (1) bekezdésében meghatározott időszakra.

(3) Azon ügyekben, amelyekben nincs helye a 303. § Módtv.-vel megállapított rendelkezései alapján a lakóingatlan kiürítése ismételt elhalasztásának, a végrehajtó a 182/A. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követő 15 nap elteltével alkalmazza.

305. §977 (1) E törvénynek a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb, igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: módosító törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a módosító törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban és fegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell. A 31/E. §-nak a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. december 31-ét követően előterjesztett végrehajtási kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az ingóság értékesítésére vonatkozó, a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a módosító törvény hatálybalépését követően történik meg az árverési hirdetmény közzététele. Ha az ingóság árverésére vagy az ingóság árverési hirdetményének közzétételére már a módosító törvény hatálybalépése előtt sor került, a következő árverés kitűzésére, az annak alapján lefolytatott árverésre, valamint a soron következő végrehajtási cselekményekre kell e törvénynek a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni.

(3)978 A lefoglalt ingatlan becsértékének megállapítására vonatkozó, a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a módosító törvény hatálybalépését követően történik meg a becsérték közléséről történő tájékoztatás. Ha az ingatlan árverésére vagy az ingatlan árverési hirdetmény közzétételére már a módosító törvény hatálybalépése előtt sor került, a következő árverés kitűzésére, az annak alapján lefolytatott árverésre és a soron következő végrehajtási cselekményekre kell e törvénynek a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni.

(4)979 E törvénynek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXIX. törvénnyel és a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a 2009. január 1-je előtt lefoglalt ingatlanokra vezetett végrehajtás során is alkalmazni kell. Az ezen ingatlanok árverésének kitűzéséről szóló, 2012. július 1-jétől 2012. augusztus 31-éig terjedő időszakban elkészített árverési hirdetményeket az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is közzé kell tenni legalább 15 napon át azzal, hogy az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények a bírósági hirdetőtáblán történő közzétételhez fűződnek; a hirdetményt az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.

(5) A végrehajtási kifogás előterjesztésére és elbírálására vonatkozó, a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését követően megtett (elmulasztott) végrehajtói intézkedés ellen előterjesztett végrehajtási kifogás esetében kell alkalmazni. A bírósági végrehajtó a fél vagy más érdekelt részére a módosító törvény hatálybalépését követően első alkalommal kézbesítendő iratban feltünteti a módosító törvénnyel megállapított, a végrehajtási kifogás előterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezésekről szóló tájékoztatást.

(6)980 A végrehajtási ügyek nyilvántartása a 2013. augusztus 1-jét követően érkezett végrehajtási ügyek nyilvántartott adatainak fennállását tanúsítja hitelesen, a 2013. augusztus 1-jét megelőzően érkezett végrehajtási ügyek nyilvántartott adatai tekintetében a kamara által kiállított tanúsítvány tájékoztatást tartalmaz a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól; az erről szóló tájékoztatást a tanúsítvány tartalmazza.

(7)981 Az elektronikus kapcsolattartásra köteles felek 2012. augusztus 30-áig kötelesek bejelenteni a 35/D. § (1) bekezdésében foglalt adataikat a bírósági végrehajtónak, és bemutatni az adatok igazolására szolgáló iratokat.

(8) A Pest Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott vizsgálóbiztos és elnök, elnökhelyettes 2012. január 1-jétől - a fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztségének, elnöki, elnökhelyettesi megbízatásának megszűnéséig - a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, vizsgálóbiztosa, illetve elnöke, elnökhelyettese. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott vizsgálóbiztos és elnök, elnökhelyettes 2012. január 1-jétől - a fegyelmi bírói, vizsgálóbiztosi, elnöki, elnökhelyettesi tisztségének megszűnéséig - a Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, vizsgálóbiztosa, elnöke, elnökhelyettese. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott vizsgálóbiztos és elnök, elnökhelyettes 2012. január 1-jétől - a fegyelmi bírói, vizsgálóbiztosi, elnöki, elnökhelyettesi tisztségének megszűnéséig - a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, vizsgálóbiztosa, elnöke, elnökhelyettese. A Legfelsőbb Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott elnök és elnökhelyettes 2012. január 1-jétől - a fegyelmi bírói vagy elnöki, elnökhelyettesi tisztségének megszűnéséig - a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, illetve elnöke, elnökhelyettese. A 2012. január 1-je előtt fegyelmi bíróvá megválasztott önálló bírósági végrehajtó fegyelmi bírói tisztsége 2012. január 1-jén megszűnik, a folyamatban lévő fegyelmi ügyek intézésére a fegyelmi bíróság elnöke új tanácsot jelöl ki. Az új tanács kijelölése a módosító törvény hatálybalépése előtt már megtett eljárási cselekmények hatályát nem érinti.

(9) A Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság és a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság 2012. március 14-én megszűnik; a 2012. március 14-én folyamatban lévő fegyelmi ügyeket a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz kell áttenni, az áttétel a már megtett eljárási cselekmények hatályát nem érinti. A 2012. március 15. napját megelőzőn vizsgálóbiztossá kinevezett önálló bírósági végrehajtó 2012. március 15-étől - a vizsgálóbiztosi tisztségének a 271. § szerinti megszűnéséig - a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság vizsgálóbiztosa. A 2012. március 15-ét megelőzően az elsőfokú bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságra fegyelmi bírónak kinevezett bíró 2012. március 15-étől - a fegyelmi bírói tisztségének a 272. § szerinti megszűnéséig - a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája.

(10) A Kúria elnöke a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság teljes létszámának biztosítása érdekében a fegyelmi bírák kinevezéséről 2012. január 31-éig dönt. Az Országos Bírói Tanács a fegyelmi bíróságok teljes létszámának biztosítása érdekében a fegyelmi bírák kinevezéséről első alkalommal 2012. május 31-éig dönt.

(11)982 Az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő, 123. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személy és szervezet 2012. július 31-éig köteles bejelenteni az árverezők elektronikus nyilvántartásába annak a tényét, hogy a 123. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személynek vagy szervezetnek minősül. Az e bejelentés alapján történő bejegyzés díjmentes.

306. §983 (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (e §-ban a továbbiakban: Módosító Törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 2014. március 15. napján vagy azt követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

(2) Az árverési értékesítésre vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben 2014. március 15. napján vagy azt követően történik meg az árverési hirdetmény közzététele. Ha a dolog árverésére vagy árverési hirdetményének közzétételére 2014. március 14. napjának végéig sor került, a következő árverés kitűzésére, az annak alapján lefolytatott árverésre, valamint a soron következő végrehajtási cselekményekre kell e törvénynek a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni. A 2014. március 15. napjától 2014. április 30. napjáig terjedő időszakban mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó árverést kitűzni, árverési hirdetményt közzétenni nem lehet.

306/A. §984 A 2012. január 1-jét megelőző időszakra járó

a) rokkantsági nyugdíj és baleseti rokkantsági nyugdíj levonása a 67. §-ban foglalt szabályok szerint történik,

b) rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék mentes a letiltás alól.

306/B. §985 E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 233. § (1) bekezdés e) pontját a 2013. január 1-jét követően kiírt önálló bírósági végrehajtói és törvényszéki végrehajtói álláspályázatok alapján történt bírósági végrehajtói kinevezések esetén kell alkalmazni.

306/C. §986 (1) E törvénynek a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított

a) 7. §-át és 52/B. §-át azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a Módtv. hatálybalépésének időpontjában még nem került sor a lakóingatlan becsértékének megállapítására,

b) 103. § (8) bekezdését azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a Módtv. hatálybalépését követően történik a gépjármű lefoglalása,

c) 233. § (2) bekezdés h) pontját a Módtv. hatálybalépését követően kiírt álláspályázatok elbírálása során kell alkalmazni,

d) 267. § (1) bekezdés e) pontját és 267. § (2) bekezdés e) pontját a Módtv. hatálybalépését követően elkövetett fegyelmi vétség miatt indult végrehajtói fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni.

306/D. §987 E törvénynek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvénnyel megállapított 137. § (3) bekezdését és 137/A. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően kitűzött árverések esetén kell alkalmazni.

Felhatalmazás

307. § (1)988 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 7. § (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt összegek végrehajtás alá vonásának részletes szabályait,989

b) a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályait.990

(2)991 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg

a) a végrehajtók működésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket,992

b)993 az önálló bírósági végrehajtói állások számát, e végrehajtók székhelyét és az azonos illetékességi területen működő végrehajtók között a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét,994

c)995 a végrehajtói állások betöltésének és a végrehajtói pályázati eljárásnak a részletes szabályait, és a végrehajtói kinevezéshez készített pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat,

d)996 a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek igazolványára és nyilvántartására, a kamara által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére, a kamara igazgatási jellegű feladatainak ellátására és panaszügyintézésére, továbbá - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításért járó költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,

e)997 a végrehajtói szakvizsga, a végrehajtási ügyintézői vizsga és a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsga szabályait,998

f) a bírósági árverési csarnokok létesítésére és működésére vonatkozó szabályokat,999

g)1000 a végrehajtási ügyvitelre, pénzkezelésre és statisztikára vonatkozó szabályokat, valamint a végrehajtási kérelem előterjesztésére szolgáló végrehajtható okirat nyomtatványok adattartalmát,

h)1001 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a végrehajtói díjszabást, a törvényszéki végrehajtó végrehajtási jutalmát, a végrehajtási költségátalányt, a végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazását és a végrehajtás során befolyt összegeknek a végrehajtási költségekre történő elszámolásának részletes szabályait,1002

i)1003 a rendészetért felelős miniszterrel és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel egyetértésben a meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, különösen a lakás kiürítésére, valamint a gyermek átadására irányuló eljárásban,

j)1004 a fegyelmi eljárásban közreműködő személyek részére járó költségtérítésről szóló szabályokat,1005

k)1006 az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat,1007

l)1008 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű becsértékének azt az összegét, amelynél alacsonyabb becsérték esetén a gépjármű mentes a végrehajtás alól, továbbá azt az összeget, amely a gépjármű értékesítése során befolyt vételárból az adóst illeti meg,1009

m)1010 a végrehajtó tevékenységével okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj fedezésére szolgáló biztosíték összegének kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,

n)1011 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díját, a közös tulajdonban lévő ingatlan árverése esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért felszámítható díjat, az önálló bírósági végrehajtó által a felvilágosításra jogosult részére kiadott másolatért felszámítható költségtérítést, a végrehajtási kifogás előterjesztésével egyidejűleg letétbe helyezendő szakértői díj előlegének összegét, valamint ezek megfizetésének módját,1012

o)1013 az elektronikus árverési rendszer és a kézbesítési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére, biztonsági követelményeire és felhasználói szabályzatának kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,1014

p)1015 az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének, magatartásának ellenőrzésére irányuló kamarai vizsgálatok lefolytatására, a vizsgálat területeire és szempontjaira, valamint a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos által végzett fegyelmi vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat.

308. §1016

309. §1017

310. §1018

311. §1019

312-316. §1020

Az Európai Unió jogának való megfelelés1021

317. §1022 (1) E törvény

a) 10. §-ának d) pontja a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat,

b) 184/A. §-a és 187. §-a (1) bekezdésének b) pontja a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

a) 13. §-ának (3) bekezdése, 16. §-ának j) pontja, 31/C. §-a, 37/B. §-a, 48. §-ának (8) bekezdése, 50. §-ának (5) bekezdése és 211. §-ának (3) bekezdése a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 16. §-ának f) pontja a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet, a közösségi formatervezési mintákról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet,

c) 16. §-ának g) pontja, 23/B. §-ának (2) bekezdése, 31/C. §-a, 48. §-ának (8) bekezdése, 50. §-ának (5) bekezdése és 211. §-ának (3) bekezdése a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) 16. §-ának h) pontja, 31/C. §-a és 210/B. §-a a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet,

e) 16. §-ának i) pontja, 31/C. §-a, 48. §-ának (8) bekezdése, 50. §-ának (5) bekezdése és 211. §-ának (3) bekezdése az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) 23/B. §-ának (1) bekezdése, 31/C. §-a, 37/B. §-a, 186. §-ának (3) bekezdése, 187. §-ának (3) bekezdése és 210/A. §-a a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet,

g)1023 16. §-ának l) pontja, 23/B. §-a, 31/C. §-a, 37/B. § (4) bekezdése, 48. §-ának (8) bekezdése, 164. §-ának (2) bekezdése, 186. §-ának (3) bekezdése, 187. §-ának (3) bekezdése, 210/A. §-a és 211. §-ának (3) bekezdése a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendelet [14. cikk, 16-18. cikk, 21. cikk, 26-27. cikk, 36. cikk, 41. cikk (2) bekezdés, 43. cikk, 48. cikk (3) bekezdés, 61. cikk]

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.



1  Kihirdetve: 1994. V. 11.


2  Módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) a), 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).


3  Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 1. §. A második mondatot beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.


4  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


5  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


6  Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 41. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.


7  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXXV. törvény 65. § (4) b). Hatálytalan: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. § (1)-(5).


8  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 34. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


9  Módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 184. § (4) a), 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18). Az utolsó mondatot beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.


10  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (2). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


11  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) a).


12  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) a).


13  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (2). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


14  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (2). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


15  Módosította: 2004. évi LXV. törvény 17. § (4).


16  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (2). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


17  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (2). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


18  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § a).


19  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 259. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


20  Megállapította: 2013. évi XCIX. törvény 2. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


21  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 259. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


22  Beiktatta: 2007. évi CLXXX. törvény 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 21. § (3).


23  Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 5. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


24  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


25  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. III. 15-től.


26  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. III. 15-től.


27  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 2. § (2). Hatályos: 2012. III. 15-től.


28  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


29  Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 65. § (2).


30  Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.


31  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (3). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


32  Számozását módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 2. §.


33  Számozását módosította: 2007. évi CLI. törvény 16. §.


34  Beiktatta: 2007. évi CLI. törvény 16. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


35  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (4). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


36  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (4). Módosította: 2010. évi CLXXXIII. törvény 166. § (9) a), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) a), 2013. évi XCIX. törvény 27. § a).


37  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 8. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § a), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


38  Megállapította: 1997. évi CXXXII. törvény 35. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § b).


39  Beiktatta: 2003. évi XXXI. törvény 9. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


40  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 113. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


41  Beiktatta: 2005. évi XLI. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


42  Beiktatta: 2005. évi XLI. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


43  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (4). Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § a), 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


44  Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 3. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


45  Beiktatta: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (3). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


46  Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 6. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § c), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


47  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 19. §. Hatályos: 2013. IX. 1-től.


48  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 3. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


49  A második mondat szövegét megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 9. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


50  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 42. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.


51  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (6). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


52  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi L. törvény 73. § d). Hatálytalan: 2010. VI. 1-től.


53  Megállapította: 2011. évi XXIII. törvény 31. § (1). Módosította: 2012. évi CXXVII. törvény 52. § (7).


54  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi L. törvény 73. § d). Hatálytalan: 2010. VI. 1-től.


55  Módosította: 2009. évi L. törvény 73. § d). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


56  Megállapította: 2003. évi CII. törvény 110. § l). Módosítva: 2009. évi XXVII. törvény 37. § (4) alapján. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 58. §.


57  Beiktatta: 2009. évi XXVIII. törvény 17. § (4). Hatályos: 2009. V. 15-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


58  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 33. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


59  Megállapította: 2010. évi CLVIII. törvény 124. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től. Lásd: 2010. évi CLVIII. törvény 119. § (5)-(6).


60  Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b), 2013. évi CLXXXIII. törvény 22. § (2).


61  Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b), 2013. évi CXLIII. törvény 10. §.


62  Beiktatta: 2012. évi CCXIV. törvény 98. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


63  Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 7. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


64  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


65  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


66  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


67  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


68  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § d), 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


69  Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (7). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


70  Módosította: 2010. évi XXXVIII. törvény 124. § (1).


71  Módosította: 2010. évi XXXVIII. törvény 124. § (1).


72  Módosította: 2010. évi XXXVIII. törvény 124. § (1).


73  Beiktatta: 2010. évi XXXVIII. törvény 124. § (2). Hatályos: 2010. VI. 2-től.


74  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § e).


75  Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 11. §.


76  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 11. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


77  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 12. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő végrehajtási ügyeket és a személyi nyilvántartások adatait e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül köteles bevezetni.


78  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 12. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


79  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXIV. törvény 65. § (2). Hatálytalan: 2007. VI. 21-től.


80  Megállapította: 2005. évi XLI. törvény 3. §. Hatályos: 2005. VI. 4-től.


81  Megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2008. XII. 12-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.


82  Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


83  Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2013. VII. 21-től.


84  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (8). Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


85  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (8). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


86  Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


87  Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2013. VII. 21-től.


88  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (9). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


89  Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 8. § (3). Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


90  Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).


91  Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).


92  Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 43. § (1). Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.


93  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 43. § (2). Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.


94  Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (10). Hatályos: 2010. VI. 1-től.


95  Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (10). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


96  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


97  Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) b).


98  Módosítva: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § b) alapján.


99  Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § c).


100  Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § d).


101  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


102  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


103  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


104  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


105  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


106  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


107  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


108  Módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 46. § (3) a).


109  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 5. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


110  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 13. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


111  Végre nem hajtható módosítására lásd: 2008. évi XXXIX. törvény 45. § (1) a).


112  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 14. § (1). Módosítva: 2008. évi XXXIX. törvény 45. § (1) a) alapján.


113  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


114  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 14. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § f).


115  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


116  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 15. §. Hatályos: 2001. IV. 1-től.


117  Az utolsó mondatot beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 16. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


118  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 16. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


119  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 16. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


120  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 16. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


121  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


122  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


123  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


124  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


125  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


126  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 6. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


127  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 7. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


128  Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 17. §.


129  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 17. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


130  Beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 8. §. Hatályos: 2004. VII. 15-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 17. § (2) a).


131  Beiktatta: 2005. évi XXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2005. V. 28-tól.


132  Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 9. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


133  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 8. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


134  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 18. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


135  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


136  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 20. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


137  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 20. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


138  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 20. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


139  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 21. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


140  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 22. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


141  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 9. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


142  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 23. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


143  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 23. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től. Lásd még: 2000. évi CXXXVI. törvény 182. § (2) f).


144  Hatályba léptette 2002. IV. 1-től: 2001. évi CXXI. törvény 88. § (5).


145  Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.


146  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 24. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


147  Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 44. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


148  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 25. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


149  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (4). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


150  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 79. § (6) u), 84. § (1) e), 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18). Módosítva: 2012. évi XCIII. törvény 27. § a) alapján. Módosította: 2012. évi LXXXV. törvény 15. § a), 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (4) a), 2014. évi XV. törvény 53. § (3) a).


151  Megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 7. § (2). Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.


152  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 10. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


153  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 45. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.


154  Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 10. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


155  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § g).


156  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 26. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


157  Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § f).


158  Módosította: 2004. évi LXV. törvény 17. § (4).


159  Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 10. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


160  Módosította: 2004. évi LXV. törvény 17. § (4).


161  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 11. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


162  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 27. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


163  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 27. § (2). Módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 45. § (1) b).


164  Megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2008. XII. 12-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.


165  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 27. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


166  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


167  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


168  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


169  Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §.


170  Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §.


171  Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §. Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (1) c).


172  Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 28. §.


173  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 46. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.


174  Az első mondat szövegét megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 10. §. Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.


175  Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.


176  Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (2).


177  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


178  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


179  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


180  Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1).


181  Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1).


182  Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1).


183  Jelölését módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (1).


184  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 47. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.


185  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 29. § (2). Számozását módosította: 2007. évi LXIV. törvény 47. §.


186  Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 30. §.


187  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 30. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


188  A második mondatot beiktatta: 2004. évi LXV. törvény 9. §. Módosította: 2013. évi XCIX. törvény 26. § a).


189  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 31. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


190  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 48. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


191  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 48. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.


192  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § h).


193  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § i).


194  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 32. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


195  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 33. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


196  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 34. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


197  Módosítva: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § g) alapján.


198  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 33. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


199  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 33. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


200  Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 44. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


201  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


202  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


203  Beiktatta: 2012. évi XXXI. törvény 22. § (1). Hatályos: 2012. V. 1-től.


204  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 37. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


205  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 37. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


206  Módosította: 2010. évi LXVI. törvény 10. § (1).


207  Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVI. törvény 183. § (1) b). Hatálytalan: 2001. IX. 1-től.


208  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CV. törvény 209. § 5. Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


209  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 38. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


210  Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/55.


211  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 12. § (1). Hatályos: 2012. III. 15-től.


212  Módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 78. § h).


213  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 39. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


214  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 39. § (1). Módosította: 2011. évi XXIII. törvény 31. § (2), 2013. évi LXXV. törvény 15. §.


215  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 12. § (2). Hatályos: 2012. III. 15-től.


216  Megállapította: 2012. évi XXXI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2012. V. 1-től.


217  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 39. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


218  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 12. § (2). Hatályos: 2012. III. 15-től.


219  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CV. törvény 209. § 5. Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


220  Beiktatta: 1999. évi CXXII. törvény 58. § (7). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


221  Számozását módosította: 2011. évi CLXXX. törvény 13. §.


222  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 13. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


223  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (5). Hatályos: 2009. XI. 1-től.


224  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


225  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (6). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


226  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


227  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (7). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


228  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (8). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


229  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) b).


230  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) b).


231  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).


232  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


233  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).


234  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).


235  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 14. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


236  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.


237  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


238  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).


239  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).


240  Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.


241  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 15. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


242  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 16. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


243  Megállapította: 2014. évi XV. törvény 53. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


244  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (9). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


245  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 17. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


246  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 17. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


247  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 18. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


248  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (11). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


249  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 43. §. Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (18).


250  Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 87. § (12). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. §.


251  A második mondat szövegét megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 19. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


252  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 44. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


253  Az első mondat szövegét megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 45. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


254  Megállapította: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től. Lásd: 2013. évi CCXXI. törvény 34. §.


255  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 45. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


256  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 46. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


257  Számozását módosította: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (3).


258  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


259  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


260  Beiktatta: 2012. évi XCV. törvény 10. § (3). Hatályos: 2012. VII. 13-tól. Ezt követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.


261  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


262  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 47. § (3). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


263  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (20) a).


264  Beiktatta: 2013. évi XXIII. törvény 54. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


265  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (5). Hatályos: 2014. III. 15-től.


266  Megállapította: 2012. évi XCV. törvény 10. § (4). Hatályos: 2012. VII. 13-tól. Ezt követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.


267  Megállapította: 2001. évi XCIII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


268  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 49. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


269  Módosította: 2001. évi XCIII. törvény 14. § (2).


270  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 86. § j).


271  Megállapította: 2001. évi XXIII. törvény 1. §-ával módosított 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


272  Megállapította: 2009. évi L. törvény 65. § (11). Hatályos: 2009. VI. 30-tól. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


273  Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (7). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


274  Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (7). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


275  Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (1) c).


276  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g).


277  Beiktatta: 2009. évi L. törvény 65. § (12). Hatályos: 2009. VI. 30-tól. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


278  Beiktatta: 2013. évi XCIX. törvény 7. §. Hatályos: 2013. VII. 21-től.


279  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


280  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Módosította: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (4) b).


281  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


282  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


283  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 51. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


284  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 52. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


285  Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVI. törvény 183. § (1) c). Hatálytalan: 2001. IX. 1-től.


286  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 53. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


287  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 53. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


288  Megállapította: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től. Lásd: 2013. évi CCXXI. törvény 34. §.


289  Megállapította: 2006. évi LI. törvény 283. § (2). Módosította: 2010. évi CLIII. törvény 17. §.


290  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 53. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


291  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 53. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


292  Módosította: 2010. évi CLIII. törvény 17. §.


293  A második mondat szövegét megállapította: 2006. évi IV. törvény 341. § (2). Az első mondat szövegét megállapította: 2008. évi XXXIX. törvény 11. § (1). Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.


294  Módosította: 2013. évi CCXXI. törvény 37. § (4) c).


295  Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 11. § (2). Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.


296  Beiktatta: 2008. évi XXXIX. törvény 11. § (2). Hatályos: 2008. VIII. 1-től. A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.


297  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 54. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


298  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 54. § (2). Hatályos: 2001. IX. 1-től.


299  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 55. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


300  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXX. törvény 12. § (4) a). Hatálytalan: 2009. I. 8-tól.


301  Módosította: 2013. évi CXXVIII. törvény 12. § (1).


302  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


303  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.


304  Módosította: 2013. évi CXXVIII. törvény 12. § (2).


305  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 56. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


306  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXX. törvény 79. § c). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


307  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


308  Számozását módosította: 2008. évi XXXIX. törvény 12. §.


309  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 21. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


310  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 57. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


311  Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 22. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) c).


312  Módosította: 2013. évi XCIX. törvény 26. § b), 2013. évi CCLII. törvény 94. § (21) c).


313  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 22. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 16. § (3) d).


314  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 22. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


315  Megállapította: 2012. évi LXXXV. törvény 11. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


316  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (7). Hatályos: 2014. III. 15-től.


317  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 94. § (8). Hatályos: 2014. III. 15-től.


318  Az utolsó mondatot beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 24. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


319  Módosította: 2012. évi LXXXV. törvény 15. § b).


320  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 58. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


321  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 59. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


322  A második mondat szövegét megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 25. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.


323  Beiktatta: 2000. évi CXXXVI. törvény 60. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 169. § g).


324  Módosította: 2012. évi LXXXV. törvény 15. § c).


325  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 61. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.


326  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 61. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től.