Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VII.25.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2014.X.29. )

 

1995. évi XXXIII. törvény

a találmányok szabadalmi oltalmáról1

A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében, összhangban Magyarország szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő törvényt alkotja:2

ELSŐ RÉSZ

A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM

I. Fejezet

A szabadalmi oltalom tárgya

A szabadalmazható találmány

1. § (1)3 Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.

(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen

a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;

b) az esztétikai alkotás;

c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;

d) az információk megjelenítése.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.

Újdonság

2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.

(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.

(3)4 A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés [84/B. § (2) bek.] és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P. § (1) bek.] tartalmát csak az e törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. § (2) bek. és 84/T. § (2) bek.] kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.

(4)5 A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához.

(5)6 A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő meghatározott alkalmazására, ha az adott alkalmazás nem tartozik a technika állásához.

3. § A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az

a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy

b)7 annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta.8

Feltalálói tevékenység

4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.

(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.

Ipari alkalmazhatóság

5. § (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.

(2)9

A szabadalmazható biotechnológiai találmány10

5/A. §11 (1) Az 1-5. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő találmány szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.

(2) Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.

(3) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is.

(4) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével.

A szabadalomhoz való jog

6. §12 (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány

a)13 kielégíti az 1-5/A. §-okban foglalt követelményeket, valamint a (2)-(4) bekezdések vagy a (10) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és

b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2)14 A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.

(3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen

a) az ember klónozására szolgáló eljárás;

b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;

c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;

d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára;

e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.

(4) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban

a) a növényfajták (105. § a) pont) és az állatfajták;

b) a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.

(5) A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára.

(6) A növényfajták a XIII. fejezetben foglalt rendelkezések szerint fajtaoltalomban részesülhetnek.

(7) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll.

(8) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen eljárással előállított termékre vonatkoznak.

(9) Mikrobiológiai az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.

(10)15 Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik.

II. Fejezet

A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai

7. § (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.

(2)16 Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltalálóként feltüntet.

(3)17 Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát - a szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.

(4)18 Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a szabadalmi bejelentésben eredetileg megjelölt, a (3) bekezdés szerinti vagy a szabadalmi lajstromban az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltüntetett szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.

(5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri.

(6)19

(7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A szabadalmi igény

8. § (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.

(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be.

(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

(4)20 Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be, feltéve, hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára szabadalmat adnak.

Szolgálati és alkalmazotti találmány

9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.

(2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.

10. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.

(2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

11. § (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.

(2) A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e.

(3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával [7. § (7) bek.] összhangban hasznosíthatja.

(4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.

(5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.

12. § (1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.

(2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne - titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót.

(3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható.

(4)21 A (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével, szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény - ideértve az ideiglenes szabadalmi oltalomról való lemondást is - vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül. Ha az ideiglenes oltalomról a munkáltató lemond, e lemondás a feltaláló hozzájárulása nélkül is hatályos.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a feltaláló - e törvény rendelkezéseire figyelemmel - már méltányos összegű díjazásban részesült.

Találmányi díj

13. § (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha

a)22 a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek - a kiegészítő oltalom megszűnéséig;

b)23 a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek - kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg;

c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy - ha ez a későbbi - a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig.

(2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni

a) a találmány hasznosítását (19. §), ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is;

b) a hasznosítás más részére történő engedélyezését;

c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását.

(3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.

(4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén - a szabadalmastársak eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.

(5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra.

(6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a jogszerzővel kötött szerződése - a találmányi díjszerződés - az irányadó.

(7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene.

(8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia.

(9) A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat is.

Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj

14. § (1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén - eltérő megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkáltató köteles megfizetni.

(2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó.

(3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene.

A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok

15. § (1) A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.

(2)24 A felek a találmányi díjszerződésre vonatkozó - különösen a 13. § (7)-(9) bekezdéseiben foglalt - rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban (kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés).

(3)25

16. § (1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak.

(2)26 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület (115/T. §) szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyben is.

(3)27

17. §28 A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt.

A szabadalmi oltalom keletkezése

18. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.

(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.

A szabadalmi oltalom tartalma

19. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának - a szabadalmasnak - kizárólagos joga van a találmány hasznosítására.

(2)29 A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül

a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza;30

b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja;

c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.31

(3)32 A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru átadója, illetve felajánlója szándékosan a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények végzésére indítja az átvevőt.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a találmány hasznosítására jogosultnak, aki - a (6) bekezdés alapján - a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó cselekményeket végez.

(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;

b)33 a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;

c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.

(7) A terméket - az ellenkező bizonyításáig - a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás.

A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése

20. §34 A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze.

A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó szabályok35

20/A. §36 (1) Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag [5/A. § (1) bek.], amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.

(2) Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag [5/A. § (1) bek.] állítható elő, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.

(3) Ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed - az 5/A. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel - arra az anyagra is,

a) amelyben a termék megtestesül, illetve

b) amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja a funkcióját.

(4)37 A szabadalmi oltalomból eredő - az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti - kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják további szaporításra vagy többszörözésre.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó számára adja el vagy értékesíti más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a betakarításból származó termény saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljából történő felhasználására.38

(6) A gazdálkodót az (5) bekezdés alapján megillető jogosultság mértékére és feltételeire a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK tanácsi rendelet 14. Cikkében foglaltak az irányadók.39

(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot gazdálkodó számára ad el vagy értékesít más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági célra történő felhasználására. Ez a jogosultság az állatnak vagy más állati szaporítóanyagnak a saját mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására vonatkozik; nem terjed ki azonban a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében vagy annak céljából történő eladásra. A gazdálkodó e jogosultságának mértékére és feltételeire külön jogszabály rendelkezései az irányadók.40

A szabadalmi oltalom korlátai

21. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.

(2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul.

(3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak - előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

(4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.41

(5)42 A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

A szabadalmi oltalom időtartama

22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.

Kiegészítő oltalom43

22/A. §44 (1) Az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek, illetve a (2) bekezdésben említett külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)45 A kiegészítő oltalmi tanúsítvány tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az alapszabadalom alapjául szolgáló szabadalmi bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A tanúsítvány megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

A szabadalmi oltalom fenntartása46

23. § (1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.

(2)47 A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, a minősített adatként kezelt bejelentés alapján megadott szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

A szabadalmi oltalom terjedelme

24. § (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.

(2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.

(3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához.

(4)48 Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy eljárásra, megfelelően figyelembe kell venni a terméknek vagy az eljárásnak az igénypontban foglaltakkal egyenértékű jellemzőit is.

Jogutódlás

25. § (1)49 A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

(2)50 Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.

Közös szabadalmi igény és közös szabadalom

26. § (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára a többi szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.

(2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni.

(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.

(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed.

(5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta.

(6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.

(7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.

(8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is.

III. Fejezet

Hasznosítási szerződés

A hasznosítási szerződés

27. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

(2)-(3)51

A felek jogai és kötelezettségei

28. § (1)52 A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2)53 A szabadalmas köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a kellékszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy kellékszavatossági jogként a hasznosító a szerződés azonnali hatállyal való felmondására jogosult. A hasznosító a találmány műszaki megvalósíthatatlanságából eredő kárának megtérítését is követelheti a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint.

(3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.

(4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos hasznosítási engedély esetén a jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A szabadalmas - a licencdíj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást.

(5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.

(6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte.

(7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik.

A hasznosítási szerződés megszűnése

29. § A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt.

A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya

30. § (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2)54

IV. Fejezet

Szabadalmi kényszerengedély

Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt

31. §55 Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.

Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt

32. § (1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.

(2) A gátló szabadalom jogosultja - ha a szabadalmára az (1) bekezdés alapján kényszerengedélyt adnak - a kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására.

(3)56 Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a XIII. fejezetben szabályozott fajtaoltalom tárgya valamely szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható.

Közös szabályok a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt adható kényszerengedélyekre57

33. § (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy

a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy

b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.

(2)58 Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható; a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát - a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás céljának eléréséhez szükséges mértékben - a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély - lemondás vagy visszavonás esetét kivéve - a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba.

(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.

(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.

(5)59 A kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a kényszerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat.

(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását kérheti.

(7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek be újból. A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse.

Kényszerengedély közegészségügyi problémák kezelésére60

33/A. §61 (1)62 A közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 816/2006/EK rendelet) meghatározott esetben és feltételekkel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a találmány hasznosítására kényszerengedélyt ad.

(2) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély alapján hasznosítási engedélyt nem adhat.

(3)63 A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedélyről bármikor lemondhat. Az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély - a lemondás és a visszavonás esetét kivéve - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megszabott időtartamig, illetve a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn.

V. Fejezet

Találmány- és szabadalombitorlás

Találmánybitorlás

34. § Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Szabadalombitorlás

35. §64 (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja.

(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;

d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;

f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

(3)65 Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és a bitorló lakóhelye vagy székhelye Magyarország területén van, a bitorlást mindaddig nem lehet neki felróhatónak tekinteni, amíg a szabadalmas eleget nem tesz a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltaknak vagy amíg a 84/H. § (10a) bekezdése szerinti fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem közölte a 84/H. § (10) bekezdése szerinti hatósági tájékoztatást, kivéve, ha a szabadalmas bizonyítja, hogy a bitorló a fordítás hiányában is megérthette az európai szabadalom szövegét.

(4) A szabadalmas a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették.

(5) A szabadalmas a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki

a) kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett termékeket;

b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat;

c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez;

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással érintett termékek előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások nyújtásában.

(6) Az (5) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek, ha az érintett termékek, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.

(7) A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:

a) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők, a bitorlással érintett termékeket birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;

b) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.

(8) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.

(9) A szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a szabadalombitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.

(10) A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás súlyosságával arányban álljon.

(11) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.

A szabadalombitorlás vámjogi következményei66

35/A. §67 Bitorlás esetén a szabadalmas - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.

A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén

36. § (1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a találmánya ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek.

(2) Szabadalombitorlás esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt.

Nemleges megállapítás

37. § (1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak.

VI. Fejezet

A szabadalmi oltalom megszűnése

Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése

38. § Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha

a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják;

b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg;

c) a bejelentő az oltalomról lemondott.

A végleges szabadalmi oltalom megszűnése

39. § A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon;

b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon;

c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;

d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése68

40. § (1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni.

(2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott díjat.

Lemondás a szabadalmi oltalomról

41. § (1)69 A szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat.

(2)70 Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos, feltéve, hogy e törvény nem rendelkezik eltérően.

(3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.

(4) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.

A szabadalom megsemmisítése és korlátozása

42. § (1) A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha

a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek;

b) a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel [60. § (1) bek.] a találmányt;

c) a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak;

d)71 a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.72

(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell.

(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A díjak visszakövetelése

43. § Ha a végleges szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a szabadalmas és a feltaláló által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.

VI/A. Fejezet73

A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása74

43/A. §75 (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók

a) a találmányhoz kapcsolódó és a szabadalmi oltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalmi oltalomra;

b) a találmányi díj szerződésre;

c) a hasznosítási szerződésre; valamint

d) a szabadalmakkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.

(2) A feltaláló a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.

MÁSODIK RÉSZ

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA SZABADALMI ÜGYEKBEN76

VII. Fejezet

A szabadalmi eljárások általános szabályai

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre77

44. §78 (1)79

(2)80 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:

a) a szabadalom megadása,

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,

c) a szabadalom megsemmisítése,

d) a nemleges megállapítás,

e) a szabadalmi leírás értelmezése,

f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket,

g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás.

(3)81 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra (X/A. fejezet), valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre (X/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.

(4)82 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - ügyekben is.

(5)83 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyekben (83/A-83/H. §-ok) is.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása84

45. §85 (1)86 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2)87 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el.

(3)88 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre és figyelemfelhívásra vonatkoznak, nem alkalmazhatók szabadalmi ügyekben.

(4)89 Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.

(5)90 Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a közvetítő igénybevételére vonatkozó rendelkezései.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései91

46. §92 (1)93

(2)94 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban (83/A-83/H. §-ok). A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3)95 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.

(4)96 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha

a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy

b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.

(5)97 A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.

(6) Ha az 51. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni.

(7)98 Szabadalmi ügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.

A tényállás megállapítása

47. §99 (1)100 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira.

(2)101 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és a 83/E-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja.

(3)102 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.

(3a)103 A megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, a 83/B-83/D. §-ban, a 83/F. §-ban és a 83/G. §-ban szabályozott eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz. Ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni; szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a megsemmisítési kérelem szükséges példányszámának meghatározásánál a feltalálókat is ellenérdekű félként kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet, a nemleges megállapításra irányuló kérelmet, valamint a 83/B. § (1) bekezdése, a 83/F. § (1) bekezdése és a 83/G. § (1) bekezdése szerinti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a szabadalmas nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(4)104 A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. A kivonat hiányainak pótlásáról vagy a követelményeknek megfelelő átdolgozásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból is intézkedhet.

(5)105 Szabadalmi ügyben nincs helye közmeghallgatásnak.

Határidők

48. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.

(2)106 Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább két hónapos, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább két hónappal, de legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. Különösen indokolt esetben adható többszöri, illetve négy hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás is.

(3)107 A (2) bekezdésben szabályozott valamely határidő elmulasztása esetén a mulasztás miatt hozott döntés közlésétől számított két hónapon belül az eljárás folytatása iránti kérelmet lehet előterjeszteni.

(4)108 Az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

(5)109 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás folytatása iránti kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, és a mulasztás folytán hozott döntést - a szükséghez képest - részben vagy egészben vissza kell vonni vagy módosítani kell.

(6)110 Az eljárás folytatása iránt nem terjeszthető elő kérelem a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és a 83/E-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban.

(7)111 A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.

(8)112 Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.

Igazolás

49. §113 (1) Szabadalmi ügyekben - ha a (6) vagy a (7) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított két hónapon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha a mulasztás az ügyfél önhibáján kívül következett be. Az igazolási kérelemben valószínűsíteni kell a mulasztás okát és vétlenségét.

(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenkét hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(3) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 4. cikkében - az elsőbbségi igény érvényesítéséhez szükséges bejelentés benyújtására - előírt és a belső elsőbbség érvényesítésére megszabott [61. § (1) bek. c) pont] tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem e határidő utolsó napjától számított két hónapon belül terjeszthető elő.

(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

(5)114 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A mulasztás folytán hozott döntést - a szükséghez képest, illetve az új tárgyalás eredményétől függően - részben vagy egészben vissza kell vonni, módosítani kell vagy hatályban kell tartani.

(6) Az igazolás ki van zárva a következő határidők elmulasztása esetén:

a) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők [(1)-(3) bek. és 48. § (3) bek.];

b) az elsőbbségi nyilatkozat megtételére és kijavítására megszabott határidők [61. § (2) és (6) bek.].

(7) Nincs helye igazolásnak olyan határidőkkel kapcsolatban, amelyek elmulasztásának következményeit az eljárás folytatása iránti kérelemmel [48. § (3)-(6) bek.] el lehet hárítani.

Az eljárás felfüggesztése115

50. §116 (1)117 Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra való jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni. Ha a szabadalmi ügy érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást felfüggeszti.

(2)118 Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3)119 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(4) A szabadalom megadására irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.

(5)120 Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.

(6)121 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.

Képviselet

51. § (1)122 Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.

(2)123 A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.

(3)124 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki

a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére,

b)125 a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére.

(4)126 Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.

(5)127 Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárásban megfelelően alkalmazza a 68. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.

(6)128 Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte.

Nyelvhasználat

52. § (1)129 A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - magyar nyelven kell elkészíteni.

(2)130 Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.

(3)131 Az elsőbbségi irat [61. § (4) bek.] magyar nyelvű fordításának benyújtása csak akkor írható elő, ha az elsőbbségi igény érvényessége befolyásolhatja a találmány szabadalmazhatóságának megítélését. Az elsőbbségi irat fordításának benyújtása helyett a bejelentő nyilatkozhat úgy is, hogy a szabadalmi bejelentés nem más, mint a külföldi bejelentés fordítása. A 61. § (5) bekezdését az elsőbbségi irat fordítására is alkalmazni kell.

Nyilvánosság

53. § (1)132 A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv, valamint - ha ez törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges - a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bárki megtekintheti.

(2)133 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül a közzétételt követően sem tekinthetők meg

a)134 a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok,

b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra hozatalát mellőzni kérte,

c)135 a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.

(3)136 A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - ha azokat nem bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság kéri, díjfizetés ellenében - másolatot ad.

(4) Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.

(5)137 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből - külön jogszabály szerinti eljárásban, a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján - a szabadalmi bejelentést minősítheti.

(6)138 Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján a szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke az (5) bekezdésben említett eljárás lefolytatása nélkül minősíti.

(7)139 A bejelentő és a feltaláló felhasználói vagy megismerési engedély hiányában is jogosult szabadalmi bejelentése megtekintésére, ha azt minősítették.

(8)140 Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, azzal kapcsolatban az 56. §, illetve a X/A-X/B. fejezetek alapján nem közölhető hatósági tájékoztatás.

(9)141 Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, a minősítésre javaslatot tevő miniszter - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a bejelentővel a szabadalom megadását követő ésszerű határidőn belül az általa vezetett minisztérium - tárca nélküli miniszter esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium - javára kizárólagos hasznosítási jogot biztosító hasznosítási szerződést kötni. A hasznosítási szerződés hatálya a szabadalmi oltalom lejártáig, illetve - ha ez a korábbi - a minősítés megszűnéséig tart; a szabadalmi oltalom fenntartásáról a hasznosító gondoskodik. A hasznosítási engedély ellenében járó díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amely a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyok között szokásos. A szerződésben ki kell kötni, hogy ilyen mértékű, meghatározott összegű díj jár akkor is, ha a hasznosító az adott esetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. A díj a szabadalmast a bejelentés napja és a szabadalom megadása közötti időtartamra is megilleti.

(10)142 A (6) bekezdés alapján minősített szabadalmi bejelentések esetében a (9) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(11)143 Ahol nemzetközi szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a szabadalmi bejelentések (6) bekezdés szerinti minősítését megelőzően felhívja a bejelentőt, hogy írásbeli nyilatkozatban mondjon le a minősítésből eredő kártalanítási igényeiről. Ha a bejelentő ezekről nem mond le, vagy a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(12)144 A szabadalmi bejelentések (6) bekezdés alapján történő minősítéséért a Magyar Állam csak akkor tartozik a bejelentőnek kártalanítással, ha a minősítést a Magyar Állam kezdeményezte, ideértve azt az esetet is, ha a minősítés meghosszabbítását kérte vagy az Európai Atomenergia-közösségen kívüli bejelentés megtételét megakadályozta.

(13)145 Ha a minősített szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke erről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező minisztert, egyúttal felkéri, hogy tegyen javaslatot az elutasított bejelentés tartalmát képező találmány államtitokká minősítésének megszüntetésére vagy a minősítés fenntartására. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján dönt a minősítés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A minősítés fenntartása esetén a Magyar Állam a minősítés miatt a bejelentőnek kártalanítással tartozik.

Jogorvoslatok146

53/A. §147 (1)148 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak.

(2)149 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül.

(3)150 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:151

a) a szabadalom megadása;

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a szabadalom megsemmisítése;

d) a nemleges megállapítás;

e)152 a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedély megadása, módosítása és felülvizsgálata, valamint a kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés (83/A-83/G. §-ok);

f)153 a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása.

(4)154 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés c)-e) pontjaiban említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(5)155 Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 85. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.

(6)156 A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.

(7)157 A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.

Végrehajtás158

53/B. §159 (1)160 A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.

(2)161 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.

Költségek és díjak162

53/C. §163 (1) Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető.

(2) Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi ügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:

a) a módosítási, a határidő-hosszabbítási, az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelemért;

b)164 a jogutódlás és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.

(3)165 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás166

53/D. §167 (1) Szabadalmi ügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) a szabadalmi bejelentést,

b) az igénypont-közzétételi kérelmet és az igénypontok magyar nyelvű fordítását,

c) az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, illetve az európai szabadalom szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását,

d) a b) és a c) pontban meghatározott fordítás kijavítására irányuló kérelmet,

e) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a szabadalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,

f) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,

g) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(3)168 Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-g) pontja alapján elektronikus úton, a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.

(5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(10) Szabadalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.

A Szabadalmi Jogi Szerződés alkalmazása169

53/E. §170 (1) A Szabadalmi Jogi Szerződés és e törvény második része közötti eltérés esetén a bejelentő és a szabadalmas számára kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni, kivéve, ha a Szabadalmi Jogi Szerződés erről eltérően rendelkezik.

(2) Ha a szabadalmi ügyben előterjesztett beadvány megfelel a Szabadalmi Jogi Szerződésben megszabott követelményeknek, az e törvényben, illetve az e törvény alapján előírt - azonos tárgyú - követelményeket is teljesítettnek kell tekinteni, azoknak a követelményeknek a kivételével, amelyeket e törvény vagy e törvény alapján más jogszabály a Szabadalmi Jogi Szerződésben kapott felhatalmazás szerint ír elő.

VIII. Fejezet

Szabadalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás171

Szabadalmi lajstrom172

54. §173 (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétett szabadalmi bejelentésekről és a szabadalmakról lajstromot vezet, amelybe - az 55. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. Az európai szabadalmakat (X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.

(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a szabadalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a szabadalom címét,

d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

e) a képviselő nevét és székhelyét,

f) a feltaláló nevét és lakcímét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsőbbséget,

i) a szabadalmat megadó határozat keltét,

j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,

k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom korlátozását,

l) a hasznosítási és a kényszerengedélyeket,

m)174 azt, ha a szabadalmi igény vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak.

(3) A szabadalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a szabadalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A szabadalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték.

(5) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A szabadalmi lajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.

Bejegyzés a szabadalmi lajstromba

55. §175 (1) A szabadalmi lajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése, más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, továbbá feltünteti abban a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tényeket. A 85. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.

(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni.

(2a)176 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi lajstromnak a feltalálóra és a szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzését kérelemre a lajstromban feltüntetett valamennyi feltaláló és valamennyi kérelmező egybehangzó nyilatkozata vagy a kérelemhez mellékelt jogerős bírósági ítélet alapján módosítja.

(2b)177 A (2a) bekezdést alkalmazni kell a szabadalmi bejelentés közzététele előtt is, azzal az eltéréssel, hogy a lajstrombejegyzés módosítása helyett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a módosítást a szabadalmi bejelentés iratain vezeti át.

(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, illetve ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.

(3a)178 Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a szabadalmi igényt vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.

(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

Hatósági tájékoztatás

56. §179 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:

a)180

b)181 a szabadalmi bejelentés közzétételekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, a találmány címét, a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;

c) a szabadalom megadását követően a lajstromszámot, a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségének napját, a szabadalom címét, a szabadalom nemzetközi osztályjelzetét, a feltaláló nevét és lakcímét, valamint a szabadalmat megadó határozat keltét;

d) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, a szabadalom korlátozását, valamint a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését.

56/A. §182 A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben kell közölni az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos - a X/A. és a X/B. fejezetben előírt - hatósági tájékoztatásokat is.

IX. Fejezet

A szabadalom megadására irányuló eljárás

A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei

57. § (1)183 A szabadalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá - a szükséghez képest - rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia.

(3) A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(4) A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.

(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(6)184 A bejelentő a közzétételig - a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a szabadalmi bejelentést.

57/A. §185

A bejelentés napja

58. §186 (1)187 A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a szabadalom iránti igényre,

b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat,

c) leírást, illetve leírásnak tekinthető iratot - függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek -, vagy helyette hivatkozást valamely korábbi bejelentésre.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat magyar nyelven kell feltüntetni a bejelentési nap elismeréséhez is.

(3) A bejelentési nap elismeréséhez a korábbi bejelentésre való hivatkozást szintén magyar nyelven kell feltüntetni, valamint meg kell adni a korábbi bejelentés számát és meg kell nevezni azt az iparjogvédelmi hatóságot, amelyhez benyújtották. A hivatkozásból ki kell tűnnie, hogy az a bejelentési nap elismerése céljából helyettesíti a leírás és a rajz benyújtását.

(4) Ha a bejelentési nap elismeréséhez a leírás helyett korábbi bejelentésre hivatkoznak, az e hivatkozást tartalmazó bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül be kell nyújtani a korábbi bejelentés másolatát és - ha az idegen nyelven készült - magyar nyelvű fordítását. A 61. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést e másolatra és fordításra is megfelelően alkalmazni kell.

A találmány egysége

59. §188 A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig olyan találmányok csoportjára, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy egyetlen általános találmányi gondolatot alkotnak.

A találmány feltárása, az igénypont és a kivonat

60. § (1)189 A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben.

(2)190 Ha a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag vagy annak alkalmazása, és a találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel az (1) bekezdés rendelkezései szerint, a találmányt akkor is az e törvényben előírt módon és részletességgel feltártnak kell tekinteni, feltéve, hogy

a) a biológiai anyagot a 63. § rendelkezéseivel összhangban letétbe helyezték;

b) a bejelentés napján benyújtott bejelentés tartalmazza mindazt a lényeges információt, amely a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll; és

c) a bejelentésben feltüntetik a letéteményes szerv nevét és a letétbe helyezési számot.

(3)191 Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét.

(4)192 A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál, így azt mind az igényelt oltalom terjedelmének értelmezésénél, mind pedig a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerint történő meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az elsőbbség

61. §193 (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség);

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség);

c)194 a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő, közzé még nem tett szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

(2) Az uniós elsőbbséget - az erre irányuló nyilatkozat megtételével - a legkorábbi igényelt elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell igényelni. Az elsőbbségi nyilatkozat kijavítása is e határidőn belül kérhető. Ha azonban a kijavítás a legkorábbi igényelt elsőbbséget érinti, a legkorábbi igényelt elsőbbség kijavított napjától kell számítani a kijavításra nyitva álló tizenhat hónapos határidőt, feltéve, hogy ez jár le korábban. Az elsőbbségi nyilatkozat kijavítása bármely esetben kérhető a bejelentés napjától számított négy hónapon belül.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azt követően, hogy a bejelentő a szabadalmi bejelentés korábbi időpontban történő közzétételét kérte [70. § (2) bek.], kivéve, ha e kérelmet utóbb - a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezéséig - visszavonja.

(4) Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot (az elsőbbségi iratot) a legkorábbi igényelt elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell benyújtani.

(5)195 Az elsőbbségi iratot - a külföldi bejelentés másolatát - benyújtottnak kell tekinteni, ha az a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára egyéb úton hozzáférhető, és ha nemzetközi szerződés vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a nemzetközi együttműködésre figyelemmel hozott és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétett döntése alapján - külön benyújtása nélkül is - a szabadalmi bejelentés mellékletének minősül.

(6) A belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül kell igényelni. Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(7) A szabadalmi bejelentésben - ha erre mód van - egy igénypontra is igényelhető több elsőbbség.

(8) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően feltár.

(9)196 Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből

62. § (1) Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).

(2)197 Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati mintaoltalom megadása kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon, legkésőbb a mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz éven belül van helye.

(3)198 Nincs helye származtatásnak, ha a használati mintaoltalmi bejelentést európai szabadalmi bejelentésből vagy európai szabadalomból származtatták.

A biológiai anyag letétbe helyezése és hozzáférhetősége199

63. §200 (1)201 Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése szerint, akkor igazolni kell, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.202

(2)203

(3)204 Az (1) bekezdésben említett igazolást a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónap elteltéig kell benyújtani.

(4) A letétbe helyezett biológiai anyagot minta kiadásával kell hozzáférhetővé tenni:

a) a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően azok részére, akiket az 53. § (1) bekezdése feljogosít a szabadalmi bejelentés iratainak megtekintésére;

b) a bejelentés közzététele és a szabadalom megadása között bárki számára, aki ezt kéri vagy - a bejelentő kérelmére - kizárólag független szakértő számára;

c) a szabadalom megadása után bárki számára, aki ezt kéri, függetlenül a szabadalom megvonásától vagy megsemmisítésétől.

(5) Az, akinek a mintát kiadták, a mintát vagy az abból általa származtatott bármely anyagot a szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem teheti hozzáférhetővé, továbbá a mintát vagy az abból származtatott bármely anyagot - a kényszerengedélyes kivételével - csak kísérleti célra használhatja fel, kivéve, ha a bejelentő vagy a szabadalmas kifejezetten lemond e kötelezettség előírásáról. Származtatott az anyag, ha a találmány megvalósítása szempontjából a letétbe helyezett biológiai anyag lényeges jellemzőivel rendelkezik.

(6) A bejelentés elutasítása, visszavonása vagy visszavontnak tekintése esetén - a bejelentő kérelmére - a hozzáférhetővé tételt korlátozni kell úgy, hogy a szabadalmi bejelentés napjától számított húsz évig a letétbe helyezett anyaghoz csak független szakértő férhessen hozzá. Ebben az esetben az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A bejelentő a (4) bekezdés b) pontjában, illetve a (6) bekezdésben említett kérelmet csak addig a napig terjesztheti elő, amelyen a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületeket befejezettnek kell tekinteni.

(8) Ha az (1)-(7) bekezdés rendelkezései szerint letétbe helyezett biológiai anyag már nem férhető hozzá az elismert letéteményes szervnél, engedélyezni kell az anyag újbóli letétbe helyezését a Budapesti Szerződésben meghatározott feltételekkel.

(9) Újbóli letétbe helyezés esetén a letétbe helyezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az újból letétbe helyezett biológiai anyag azonos az eredetileg letétbe helyezettel.

(10) A biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy is letétbe helyezheti, feltéve, hogy a letétbe helyező nevét és címét a szabadalmi bejelentésben feltüntetik, és a bejelentő csatolja a letétbe helyező nyilatkozatát, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a bejelentő a szabadalmi leírásban a biológiai anyagra hivatkozzon, és amelyben a letétbe helyező a bejelentőnek feltétlen hozzájárulását adja - a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás mellett - ahhoz is, hogy a biológiai anyagot az (1)-(9) bekezdés szerint hozzáférhetővé tegyék.

Kiállítási nyilatkozat és igazolás

64. § (1) A bejelentő a 3. § b) pontja alapján akkor tarthat igényt arra, hogy találmányának kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen kívül, ha

a) erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül megteszi, és

b) a bejelentés napjától számított négy hónapon belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.

(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leírást és szükség esetén a rajzot, amelyen az igazgatóság a bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja.

(3) A kiállítási igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a találmány vagy annak ismertetése a kiállításon megtekinthető.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

65. §205 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (58. §),

b) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.],

c) benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot [57. § (5) bek.].

66. §206 (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok két hónapon belül történő pótlására.

(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell tekinteni. Ellenkező esetben a beérkezett beadvány nem tekinthető szabadalmi bejelentésnek és az eljárást meg kell szüntetni.

(3) A bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok hiányában nem kell kiadni felhívást hiánypótlásra, és a bejelentés beérkezésétől kell számítani a hiánypótlásra nyitva álló két hónapos határidőt.

(4) Ha a leírás valamely része vagy a leírásban vagy az igénypontokban hivatkozott valamely rajz a bejelentésből hiányozni látszik, a bejelentőt fel kell hívni e hiány két hónapon belül történő pótlására. A bejelentő nem hivatkozhat e felhívás elmaradására.

(5) Ha a bejelentő a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a bejelentés napját követően, de e naptól vagy a (4) bekezdés alapján kiadott felhívástól számított két hónapon belül nyújtja be, a bejelentés napjának e hiány pótlásának napját kell tekinteni és a bejelentés napját ennek megfelelően módosítani kell.

(6) Ha a bejelentő a hiányt az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül pótolja, és a bejelentés egy olyan korábbi bejelentés elsőbbségét igényli, amely tartalmazta a bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrészt vagy rajzot, a bejelentés napja az a nap marad, amelyen teljesültek az 58. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt követelmények, feltéve, hogy az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a bejelentő benyújtja

a) a korábbi bejelentés másolatát,

b) idegen nyelvű korábbi bejelentés esetén annak magyar nyelvű fordítását,

c) annak megjelölését, hogy a bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrész vagy rajz a korábbi bejelentésben, illetve annak fordításában hol található meg.

(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a 61. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye.

(8) Ha a bejelentő a határidőn belül nem tesz eleget a (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a bejelentés napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a bejelentő benyújtotta a leírásból hiányzó részt és a hiányzó rajzot, és a bejelentés napját ennek megfelelően módosítani kell.

(9) Ha a bejelentő nem nyújtja be a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a (4), illetve az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha a (11) bekezdés alapján visszavonja az (5) bekezdéssel összhangban benyújtott leírásrészt vagy rajzot, az e részre, illetve rajzra vonatkozó hivatkozásokat úgy kell tekinteni, hogy azokat a bejelentő a leírásból, illetve az igénypontokból törölte. Erről a bejelentőt értesíteni kell.

(10) Az elismert bejelentési napról, illetve annak módosításáról a bejelentőt értesíteni kell.

(11) Ha az elismert bejelentési napnak az (5) bekezdés vagy a (8) bekezdés szerinti módosításáról szóló értesítéstől számított egy hónapon belül a bejelentő visszavonja a hiánypótlásként benyújtott leírásrészt vagy rajzot, azt úgy kell tekinteni, mintha a bejelentés napját nem módosították volna. A bejelentőt erről értesíteni kell.

(12)207 Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [57. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

67. §208

Alaki vizsgálat

68. § (1)209 Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.

(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására.

(3) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.

(4) Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

Újdonságkutatás

69. § (1)210 Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján - figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra - újdonságkutatási jelentést készít.

(1a)211 Ha a szabadalmi bejelentés - az összes igénypont vagy egyes igénypontok tekintetében - alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az újdonságkutatási jelentés csupán az erre való utalást és ennek indokolását tartalmazza. Ha a szabadalmi bejelentés tartalmaz újdonságkutatásra alkalmas igénypontokat is, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezekre nézve részleges újdonságkutatási jelentést készít.

(1b)212 Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a találmány egységére vonatkozó követelményeknek (59. §), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részleges újdonságkutatási jelentést készít az igénypontokban elsőként említett találmányra vagy az e találmánnyal az 59. § alapján egységes csoportot képező találmányokra vonatkozóan. A szabadalmi bejelentés megosztására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az érdemi vizsgálat során hívja fel a bejelentőt (76. §).

(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal kapcsolatban az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása során.

(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt meg kell küldeni a bejelentőnek.

(4)213 Az újdonságkutatás elvégzéséről a közzététellel együtt - vagy, ha a kutatási jelentés később készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

69/A. §214 (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.

(2) Az írásos vélemény - indokolást is tartalmazó - előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit.

(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az elismert bejelentési naptól számított tíz hónapon belül kell benyújtani.

(4) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(5) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el kell utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést - a (11) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre irányuló kérelem benyújtásától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha

a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül visszavonja,

b) az a) pontban megjelölt időtartamon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja a szabadalmi bejelentést,

c) az a) pontban megjelölt időtartamon belül bekövetkező okból a bejelentést visszavontnak kell tekinteni,

d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját követően, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést gyorsítottan készíti el. A gyorsítás iránti kérelmet csak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelemmel együtt lehet benyújtani; ebben az esetben az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának kétszeresét kell megfizetni. Ha a megfizetett díj ennél kevesebb, de az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának összegét eléri, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (6) bekezdés alkalmazásával készíti el az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést.

(9) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, vagy az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja, és a továbbiakban a (6) bekezdés alkalmazásával jár el.

(10) Ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés megküldését követően a szabadalmi bejelentést módosítja, a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül újabb kérelmet nyújthat be írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés készítése iránt.

(11) Ha a gyorsítás iránti kérelem megfelel a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(12) A (11) bekezdés szerinti eljárás esetén a (7) bekezdés nem alkalmazható, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban

a) a megfizetett díjnak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért fizetendő díj mértékét meghaladó részét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést - a (8) bekezdés alapján - a (6) bekezdés alkalmazásával készítette el,

b) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor a (11) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően, hogy helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek, azzal, hogy a teljes díjat visszafizeti, ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázását megelőzően előterjesztett visszafizetési kérelmében jelzi, hogy az említett jelentés elkészítésére nem tart igényt,

c) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a (9) bekezdésben megjelölt okból elutasítja.

Közzététel

70. § (1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzé kell tenni.

(2) A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a szabadalmi bejelentés, ha megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek.

(3)215 A közzétételre az 56. § b) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.

(4) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.

Észrevétel

71. § (1)216 A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely szabadalmazhatósági feltételnek.

(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni.

(3) Az észrevételt benyújtó személy a szabadalom megadására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.

Módosítás és megosztás

72. § (1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.

(2)217 A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot.

73. § (1)218 Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja bejelentését a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.

(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(3)219 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

Érdemi vizsgálat

74. § (1)220 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő külön kérelmére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.

(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány

a)221 kielégíti-e az 1-5/A. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2)-(4) bekezdései, valamint (10) bekezdése alapján nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

75. § (1) Az érdemi vizsgálatot a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg, illetve azt követően legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás [69. § (4) bek.] napjától számított hat hónap elteltéig lehet kérni. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

(2) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya.

(3) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat.

(4)222 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a vizsgálati díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő visszavonta a szabadalmi bejelentést, illetve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

(5) A vizsgálati díjat - kérelemre - vissza kell fizetni, ha a bejelentő az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napját megelőzően visszavonja a szabadalmi bejelentést, vagy lemond az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

76. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 74. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.

(2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

(3) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.

(4) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

A szabadalom megadása

77. § (1)223 Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [74. § (2) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára szabadalmat ad.

(2) A szabadalom megadása előtt a szabadalmi leírásnak, az igénypontnak és a rajznak a megadás alapjául szolgáló változatát meg kell küldeni a bejelentőnek, aki három hónapon belül nyilatkozhat arról, hogy e változattal egyetért-e.

(3)224 Ha a bejelentő egyetért vagy nem nyilatkozik, a szabadalom megadására a megküldött leírás, igénypont és rajz alapján kerül sor. Ha a bejelentő változtatást kezdeményez, vagy újabb leírást, igénypontot és rajzot nyújt be, annak a végleges változat megállapítása során történő figyelembevételéről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala dönt.

(4)225 A szabadalom megadása előtt külön jogszabályban meghatározott megadási díjat kell fizetni a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatra megszabott három hónapos határidőn belül. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

78. § (1)226 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalom megadását követően szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez mellékeli a szabadalmi leírást az igényponttal és a rajzot.

(2)227 A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

X. Fejezet

Egyéb szabadalmi eljárások

A megszűnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre irányuló eljárás

79. § (1)228 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megállapítja az ideiglenes szabadalmi oltalomnak a 38. § b) és c) pontjai, valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39. § b) és c) pontjai alapján történt megszűnését; továbbá a szabadalmi oltalmat a 40. § alapján újra érvénybe helyezi.

(2)229 A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítását és újra érvénybe helyezését be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

Megsemmisítési eljárás

80. § (1)230 A szabadalom megsemmisítését a 42. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki kérheti a szabadalmassal szemben.

(2)231 A 42. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az kérheti a szabadalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.

(3)232 A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(4)233 A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(5)234 Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

80/A. §235 Szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a feltalálónak, hogy a megsemmisítési eljárásban ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megteszi.

81. § (1)236 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast és - szolgálati találmányra adott szabadalom esetén - a feltalálót, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.

(2)237 Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

(3)238 A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.

(4)239 A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(5)240 A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(6)241 A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

(7)242 A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a szabadalmi oltalomról - legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában - a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.

(8)243 A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

81/A. §244 (1)245 A megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a szabadalom bitorlása miatt pert indítottak, vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják.

(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5)246 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.

(6) Gyorsított eljárás esetén - a 48. §-ban és a 81. §-ban foglaltaktól eltérően -

a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;

b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható;

c)247 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

Nemleges megállapítási eljárás

82. § (1)248 A nemleges megállapításra (37. §) irányuló kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát. Ha az európai szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmező ilyen irányú kérelmére felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.

(2)249 A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tekintetében lehet benyújtani.

(3) A nemleges megállapítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a nemleges megállapítást kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5)250 Ha a szabadalmas nem tesz eleget a fordítás benyújtására vonatkozó - az (1) bekezdés alapján kiadott - felhívásnak, a fordítást a szabadalmas költségére a kérelmező elkészíttetheti, kivéve, ha a szabadalmas a felhívásra úgy nyilatkozik, hogy a kérelmező által hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik a megjelölt szabadalomba.

83. § (1)251 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemleges megállapítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy a kérelmet elutasítja-e. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2)252 Az európai szabadalom szövege magyar nyelvű fordításának elkészítésével járó költséget a szabadalmas viseli. A nemleges megállapítási eljárás többi költségét a kérelmező viseli.

(3)253 A 81. § (4)-(6) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

(4)254 A 81/A. § rendelkezéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

A 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárások255

83/A. §256 (1) A 83/B-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a 48. §-tól eltérően hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre harminc naposnál rövidebb, de legalább tizenöt napos határidő is kitűzhető, valamint határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.

(2)257 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 83/B-83/H. §-okban szabályozott eljárásokban soron kívül jár el.

(3) E törvény 81. §-ának (4)-(6) bekezdéseit a 83/B-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban is alkalmazni kell.

83/B. §258 (1)259

(2)260 A 816/2006/EK rendelet 6. cikke szerinti, kényszerengedély iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(3) A kényszerengedély iránti kérelemnek - a 816/2006/EK rendeletben meghatározott nyilatkozatokon és adatokon felül - tartalmaznia kell

a) a kényszerengedély alapján hasznosítani kívánt találmányra adott szabadalom lajstromszámát;

b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől (pl. egyedi csomagolás, színek vagy formák);

c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében említett honlap címét.

(4)261 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja, hogy

a) a kérelem tartalmazza-e a (3) bekezdésben, valamint a 816/2006/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat;

b) teljesülnek-e a 816/2006/EK rendelet 8. cikkében előírt feltételek;

c) a kérelmező bizonyította-e, hogy a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal;

d) a kényszerengedély alapján előállítani kívánt mennyiség megfelel-e a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételnek.

(5) Ha a kényszerengedély iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

83/C. §262 (1)263 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2) A kényszerengedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) a kényszerengedély időtartamát;

b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől (pl. egyedi csomagolás, színek vagy formák);

c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést;

d) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést és a kényszerengedélyes által megadott honlap címét;

e) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes könyveinek és nyilvántartásainak tartalmazniuk kell a 816/2006/EK rendelet 10. cikke (8) bekezdésének második mondatában meghatározott adatokat, illetve okiratokat;

f) a szabadalmasnak fizetendő díjat.

(3)264 A kényszerengedély megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

83/D. §265 (1)266 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély megadásáról - a 816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott adatok közlésével - értesíti az Európai Bizottságot, a határozat másolatát pedig megküldi a vámhatóság és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére.

(2)267 A kényszerengedély megadása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján közzéteszi a 816/2006/EK rendelet. 12. cikkében meghatározott, valamint az azokra a jellemzőkre vonatkozó adatokat, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől.

(3)268 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendszeresen tájékoztatja a vámhatóságot és a gyógyszerészeti államigazgatási szervet az Európai Unió más tagállamaiban megadott kényszerengedélyeknek a Kereskedelmi Világszervezet honlapján közölt adatairól, illetve azok változásairól.

83/E. §269 (1)270 A kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés iránt - a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (8) bekezdése alapján - előterjesztett kérelmet két példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A kérelemnek tartalmaznia kell a kényszerengedélyt megadó határozat számát és a megismerni kívánt adatok megjelölését.

(2) A betekintés iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(3) Ha a betekintés iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4)271 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a betekintés iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a kényszerengedélyest, és írásbeli előkészítés után határoz a betekintés elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

(5)272 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés eredményéről - az (1) bekezdés szerinti kérelem keretei között - értesíti a szabadalmast. A betekintés eredményéről szóló értesítés a kényszerengedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban (83/F. §) bizonyítékként felhasználható.

83/F. §273 (1)274 A kényszerengedély felülvizsgálata iránt - a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése alapján - előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a kényszerengedélyt megadó határozat számát, a felülvizsgálat alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A kérelemhez az importáló országban készített értékelés is csatolható.

(2) A kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(3) Ha a kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4)275 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel - a kérelmező személyétől függően - a kényszerengedélyest, illetve a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély visszavonásáról, módosításáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(5)276 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendeli el - a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (3) bekezdése értelmében - a kényszerengedélyes rendelkezése alatt álló, a kényszerengedély alapján előállított gyógyszeripari termék kényszerengedélyes költségén való megsemmisítését, a kényszerengedély visszavonásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kényszerengedélyes számára az ilyen gyógyszeripari terméknek a 816/2006/EK rendelet 4. cikke szerinti, arra rászoruló országba történő átirányítására megszabott határidőt.

(6)277 A kényszerengedély visszavonását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(7)278 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély visszavonásáról

a) értesíti az Európai Bizottságot;

b) a határozat megküldésével értesíti a vámhatóságot és a gyógyszerészeti államigazgatási szervet;

c) a honlapján tájékoztatást ad.

83/G. §279 (1) A kényszerengedély módosítása iránt - a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján - előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell a kényszerengedély számát, a módosítás alapjául szolgáló okokat, valamint bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal, feltéve, hogy a kérelmezett további mennyiség meghaladja az eredetileg engedélyezett mennyiség 25%-át.

(2)280 Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a kényszerengedélynek az (1) bekezdés szerinti módosítására egyebekben a 83/F. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a)281 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély módosításáról vagy a kérelem elutasításáról határoz;

b)282 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

83/H. §283 (1) Ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megállapítja, hogy a gyógyszeripari termék behozatala a 816/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésébe ütközik, megtiltja a gyógyszeripari termék hazai forgalmazását.

(2)284 A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogerős határozatának másolatát megküldi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának.

(3)285 A gyógyszerészeti államigazgatási szerv (1) bekezdés alapján hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4)286 A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hazai forgalmazást megtiltó határozatának jogerőre emelkedését követően a vámhatóság intézkedik a gyógyszeripari termék lefoglalása és az importőr költségén történő megsemmisítése iránt, és erről értesíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(5)287 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti az Európai Bizottságot az (1) bekezdés szerinti határozatról és a (4) bekezdésben említett intézkedésekről.

A szabadalmi leírás értelmezése

84. §288 Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakvéleményt ad.

HARMADIK RÉSZ289

AZ EURÓPAI SZABADALMI RENDSZERRE ÉS A NEMZETKÖZI SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK290

X/A. Fejezet291

Az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó rendelkezések292

Általános szabályok293

84/A. §294 E törvény alkalmazásában

a) európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján megadott szabadalom;295

b) európai szabadalmi bejelentés: az Egyezmény alapján tett - európai szabadalom megadására irányuló - szabadalmi bejelentés.

84/B. §296 (1)297 Európai szabadalmi bejelentés benyújtható és európai szabadalom adható Magyarország területére kiterjedő hatállyal is.

(2)298 A 84/D-84/O. § rendelkezéseit Magyarországot megjelölő európai szabadalmi bejelentésekre és Magyarországra kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalmakra kell alkalmazni.

(3) Az Egyezmény és e törvény közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra.

Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása299

84/C. §300 (1)301 Európai szabadalmi bejelentést - a megosztással keletkező európai szabadalmi bejelentés kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál is be lehet nyújtani.

(2)302 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani az európai szabadalmi bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét érvényesíti, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke nem minősített.

(3)303 Az európai szabadalmi bejelentést az Egyezményben előírt bármely nyelven be lehet nyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, feltéve, hogy a bejelentés magyar nyelven vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább a következőket:

a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;

b) a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.

Az európai szabadalmi bejelentés hatálya304

84/D. §305 (1)306 Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját az Európai Szabadalmi Hivatal elismerte, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához ugyanezzel a bejelentési nappal benyújtott szabadalmi bejelentéssel azonos hatályúnak kell tekinteni, az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.

(2)307 A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban történő közzétételét, vagy azt a közzétételt, amely az Egyezmény alapján e kérdésben is helyettesíti az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzétételt, azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban való közzététellel (70. §).

(3)308 Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít az európai szabadalmi nyilvántartásnak az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.

Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező ideiglenes oltalom309

84/E. §310 (1)311 Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével akkor keletkezik Magyarországon - ideiglenes - szabadalmi oltalom, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hivatalos lapjában (56-56/A. §) közölte a hatósági tájékoztatást az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról.

(2)312 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatást akkor közli, ha a bejelentő erre irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelemhez mellékelni kell a közzétett igénypontok magyar fordítását.

(3)313 A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(4) Az igénypontok fordításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(5)314 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(6)315 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg az igénypont-közzétételi díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő a kérelmét visszavonta.

(7)316 Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatás közlését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megtekinthetővé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordítását.

(8)317 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala külön jegyzékben tünteti fel, hogy az európai szabadalmi bejelentés közzétételével az (1) bekezdés rendelkezései szerinti ideiglenes oltalom keletkezett. Ezt a jegyzéket bárki megtekintheti.

Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítása318

84/F. §319 (1)320 Ha az európai szabadalmi bejelentést az Egyezmény 14. cikkének (2) bekezdése, 77. cikkének (3) bekezdése vagy 78. cikkének (2) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e törvény IX. fejezete alapján - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel - megindítja a szabadalom megadására irányuló eljárást.

(2)321 A bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy - ha a kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be - annak beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.

(3)322 Ha az európai szabadalmi bejelentés idegen nyelven készült, a bejelentés magyar nyelvű fordítását az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy - ha a kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be - annak beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 57. § (5) bekezdése alapján benyújtott fordításnak kell tekinteni.

(4) Ha a bejelentő az (1) bekezdés alkalmazását az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított szövegére kéri, a (3) bekezdés rendelkezéseit e módosított szöveg fordítására kell alkalmazni.

(5)323 Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be, a kérelem beérkezéséről a bejelentőt - a 66. § (12) bekezdésében előírt figyelmeztetés egyidejű megküldésével - értesíteni kell.

(6) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megindult eljárásra egyebekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az európai szabadalom hatálya324

84/G. §325 (1) Az európai szabadalom azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.

(2) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, az európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a szabadalmas köteles e fordítást a saját költségén rendelkezésre bocsátani a feltételezett bitorló kérésére, illetve - szükség szerint felhívásra - a bíróság vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban.

Az európai szabadalommal kapcsolatos fordítási követelmények326

84/H. §327 (1)328 Az európai szabadalom hatályossá válik Magyarországon, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, valamint - ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt - az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását.

(1a)329 Az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítása az igénypontok magyar nyelvű fordításával együtt benyújtható akkor is, ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve az angol volt.

(2) Ha az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását is be kell nyújtani, a fordítást azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amelyen a szabadalmas az (1) bekezdésben előírt mindkét fordítást vagy közülük már a másodikat is benyújtotta.

(3) Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat.

(4)330 Az (1) vagy (1a) bekezdésszerinti fordítást vagy fordításokat (a továbbiakban együtt: fordítás) a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.

(5) A fordítás meghirdetéséért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a fordítást abból a szempontból, hogy az megfelel-e a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(7) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg az (5) bekezdés szerinti díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a szabadalmast az (5) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a fordítást nem nyújtották be.

(8)331 Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül, és e cselekményt a (3) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma Magyarországon, annak keletkezésétől fogva hatálytalan.

(9)332 A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha az (1) bekezdésben előírt fordítást szabályszerűen benyújtották.

(10) A fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatást közöl a hivatalos lapjában (56-56/A. §), és a fordítást megtekinthetővé teszi.

(10a)333 A szabadalmas az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását - az (1) és (1a) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül is - bármikor benyújthatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. E fordítás benyújtására és meghirdetésére a (4)-(7) és a (10) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

84/I. §334 A 84/H. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Egyezmény szerinti felszólalási és korlátozási eljárás eredményeként módosítással fenntartott európai szabadalomra is.

Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom hiteles szövege335

84/J. §336 (1)337 Ha az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom igénypontjainak, illetve leírásának fordítása (84/E., 84/H. és 84/I. §) szerint a szabadalmi oltalom terjedelme szűkebb, mint az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén készült igénypontok, illetve leírás szerint, a szabadalmi oltalom terjedelmét a fordítás szerint kell megállapítani.

(1a)338 Ha a szabadalmas a 84/H. § (1a) vagy (10a) bekezdése alapján benyújtotta az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását is, az (1) bekezdést - a fordítás benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlését követően - erre a fordításra kell alkalmazni.

(1b)339 Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt és a szabadalmas a 84/H. § (10a) bekezdése alapján benyújtotta az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását is, a 84/K. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a hasznosítás továbbhasználatra akkor jogosít, ha azt a fordítás benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlését megelőzően kezdték meg.

(2)340 Az (1)-(1a) bekezdésekben foglalt rendelkezések az európai szabadalom megsemmisítésének kérdésében nem alkalmazhatók.

84/K. §341 (1)342 A bejelentő, illetve a szabadalmas bármikor kérheti az igénypontok, illetve a leírás fordításának (84/E., 84/H. és 84/I. §) kijavítását. A kijavított fordítás szerinti oltalom akkor válik hatályossá, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közölte a hatósági tájékoztatást a fordítás kijavításáról.

(2)343 A kijavítási kérelemre és mellékleteire megfelelően alkalmazni kell a 84/E. § (2) és (3) bekezdésében, illetve a 84/H. § (4) bekezdésében foglaltakat.

(3)344 A fordítás kijavításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni az igénypontok, illetve a leírás fordításának kijavítására irányuló kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(4)345 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(5)346 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a kijavítás-közzétételi díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a kérelmezőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(6) Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napját megelőzően kezdte meg belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében a korábbi fordítás szerint a szabadalomba nem ütköző hasznosítást, vagy ilyen hasznosítás érdekében komoly előkészületet tett, az európai szabadalom oltalma - a hasznosításnak, illetve az előkészületnek az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az ebből eredő jogosultságot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel (Ptk. 685. § c) pont) vagy annak - a hasznosítást, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

Az európai szabadalmi oltalom fenntartása347

84/L. §348 (1) Európai szabadalom esetén a fenntartási díjat e törvény rendelkezései szerint (23. §) csak az azt az évet követő évekre kell megfizetni, amelyben az európai szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdették.

(2) Az európai szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő három hónap elteltét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat az esedékességet követően is - pótlékmentesen - meg lehet fizetni e három hónapos időtartamon belül.

(3)349 Azokat a fenntartási díjakat, amelyek az európai szabadalom - mulasztás folytán vagy a Bővített Fellebbezési Tanács által felülvizsgált határozat alapján történt - megvonása esetén a megvonást követően esedékessé váltak volna, a jogokba való visszahelyezésről, illetve a fellebbezési tanács új eljárásra utasításáról hozott határozat közlésétől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

Az európai szabadalom megvonása350

84/M. §351 (1) Ha az európai szabadalmat az Egyezmény szerinti felszólalási, korlátozási vagy megvonási eljárásban megvonják vagy módosítással tartják fenn, a 81. § (8) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást az Egyezmény szerinti felszólalási, korlátozási vagy megvonási eljárás jogerős befejezéséig indokolt esetben fel kell függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be, vagy ugyanannak az európai szabadalomnak a korlátozását vagy megvonását kérték az Egyezmény alapján.

(3) A felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell az Egyezmény szerinti korlátozási eljárás jogerős befejezését követően, illetve, ha az Egyezmény szerinti felszólalási vagy megvonási eljárás jogerős befejezése nem eredményezi az európai szabadalom megvonását.

Az európai szabadalom megsemmisítése352

84/N. §353 (1)354 Az európai szabadalmat az Egyezmény 138. cikkének (1) bekezdésében meghatározott okból kell megsemmisíteni és az Egyezmény e cikkének (2) bekezdésében szabályozott esetben kell korlátozni. Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban alkalmazni kell az Egyezmény 138. cikkének (3) bekezdését is.

(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére egyebekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

84/O. §355

X/B. Fejezet356

A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezések357

Általános szabályok358

84/P. §359 (1) E törvény alkalmazásában nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Washingtonban az 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján tett szabadalmi bejelentés.360

(2) Ahol e törvény a Szerződés alkalmazására utal, azon a Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.

(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal361

84/R. §362 (1)363 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala átvevő hivatalként jár el azokkal a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar állampolgár, illetve amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van.

(2)364 A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint átvevő hivatalnál a Szerződésben előírt alaki követelményeknek megfelelően és a Szerződésben előírt módon, az illetékes - a bejelentő által választott - nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelvek egyikén kell benyújtani.

(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentés - a kérelem kivételével - magyar nyelven is benyújtható. Ebben az esetben a bejelentés átvételétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani a bejelentés fordítását, a (2) bekezdésben előírt nyelvek valamelyikén.

(4)365 Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordítását a bejelentési nap elismerését tartalmazó értesítés napjáig nem nyújtják be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt, hogy a hiányt a (3) bekezdésben előírt határidőn belül vagy a figyelmeztetéstől számított egy hónapon, illetve-ha ez a hosszabb - a nemzetközi bejelentés átvételétől számított két hónapon belül pótolja. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(5) A nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításáért külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Szerződésben meghatározott nemzetközi illetéket és kutatási illetéket kell fizetni a Szerződésben előírt határidőn belül és az ott megszabott módon.

(6)366 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a nemzetközi illeték és a kutatási illeték összegéről és a megfizetésére vonatkozó előírásokról tájékoztatót ad ki, amelyet közzé kell tenni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása megjelölt vagy kiválasztott hivatalként367

84/S. §368 (1)369 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben Magyarországot a Szerződés értelmében megjelölték, kivéve, ha a nemzetközi bejelentés a Magyarországra is kiterjedő hatályú európai szabadalom [84/A. § a) pont] megadására irányult.

(2)370 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiválasztott hivatalként jár el azoknak az (1) bekezdésben említett nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekre vonatkozóan a bejelentő nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és Magyarországot kiválasztotta olyan Szerződő Államként, amelyben az elővizsgálat eredményeit fel kívánja használni.

(3)371 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a nemzetközi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napjától számított harmincegy hónapon belül be kell nyújtani a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását a feltaláló nevének és címének közlésével, valamint meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott nemzeti díjat.372

(4) A (3) bekezdésben előírt cselekmények az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthetők, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat is.

(5) A (3) bekezdésben előírt fordításnak tartalmaznia kell a szabadalmi leírást, az igénypontokat, a rajzokon szereplő szöveget és a kivonatot. Ha az igénypontokat a Szerződés szerint, illetve a (3) bekezdésben előírt cselekmények teljesítése alkalmával módosították, mind az eredeti, mind a módosított igénypontokat be kell nyújtani magyar nyelven.373

(6)374 Ha a (3) bekezdésben előírt cselekményeket nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül és e cselekményeket a (4) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, a nemzetközi szabadalmi bejelentés hatálya Magyarországon megszűnik, amihez ugyanazok a következmények fűződnek, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott szabadalmi bejelentés visszavonásához.

(7)375 A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek azokat a részeit, amelyek vonatkozásában a Szerződés 17. Cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatást nem végezte el, visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentés fordításának a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő benyújtásától számított három hónapon belül megfizeti a külön jogszabályban meghatározott kutatási nemzeti pótdíjat.

(8)376 Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordításának benyújtásakor a kutatási nemzeti pótdíjat nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra.

(9)377 Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek a (7) bekezdésben meghatározott részét visszavontnak kell tekinteni, ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg.

84/T. §378 (1)379 A nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételével a Szerződés 29. Cikkének (1) bekezdésével összhangban azon a napon keletkezik ideiglenes szabadalmi oltalom Magyarországon, amelyen a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását közzétették. A fordítás közzétételére a 70. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)380 A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában a nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban való közzététellel (70. §), ha a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban szabályszerűen teljesítik a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményeket.

84/U. §381 (1)382 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt, illetve kiválasztott hivatalként a bejelentő külön kérelmére végzi el a nemzetközi szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. A kérelmet a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményekkel egyidejűleg, vagy azt követően, legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

(2) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a külön jogszabályban előírt vizsgálati díjat.

(3) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelemre és az érdemi vizsgálatra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 74-76. § rendelkezéseit.

84/V. §383 Elsőbbség igénylése esetén, annak feltételei és joghatálya tekintetében a Szerződés 8. Cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben is az ipari tulajdon oltalmára létrejött Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi szövege 4. Cikkének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

84/Z. §384 (1)385 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 7. Cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a találmányt ábrázoló rajz benyújtására hívhatja fel a bejelentőt olyan esetben is, ha ez a találmány megértéséhez nem szükséges, de a találmány természete lehetővé teszi a rajzban történő ábrázolást.

(2)386 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 27. Cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a nemzetközi szabadalmi bejelentésben közölt állításokat vagy nyilatkozatokat bizonyító iratok benyújtására hívhatja fel a bejelentőt. A Szerződésben meghatározott esetekben azonban ilyen bizonyíték benyújtására a bejelentő csak akkor hívható fel, ha alapos kétely merül fel a bejelentésben foglalt valamely állítás valóságával kapcsolatban.

(3)387 A bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint megjelölt hivatal - a 84/P. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - e törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi el a Szerződés 25. Cikkében szabályozott felülvizsgálatot.

NEGYEDIK RÉSZ388

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS SZABADALMI ÜGYEKBEN

XI. Fejezet

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseinek felülvizsgálata389

Megváltoztatási kérelem

85. §390 (1)391 A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

a) az 53/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b)392 az eljárást felfüggesztő és a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;

c)393 az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d)394 az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;

e)395 az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott döntését.

(2)396 Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(3)397 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

a)398 aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;

c)399 akitől az ügyféli jogállást megtagadták.

(5)400 A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6)401 A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7)402 A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(8)403 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

(9)404 A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10)405 Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a szabadalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

Hatáskör és illetékesség

86. § (1)406 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(2)407

A bíróság összetétele

87. §408 A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.

A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok

88. §409 A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően alkalmazni kell.

Nyilvánosság

89. §410 A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja.

Kizárás

90. § (1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki

a)411 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett;

b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó - rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.

A felek és az eljárás más résztvevői

91. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.

(2)412 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

92. § Ha a szabadalmastárs a szabadalom fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a szabadalmastárs mellett beléphetnek.

93. § (1)413 Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős eldöntéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.

Képviselet

94. § (1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat.

(2)414 A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.

Eljárási költség

95. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.

Mulasztás

96. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

Igazolás

97. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 49. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Intézkedések a kérelem alapján415

97/A. §416 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [85. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.

Tárgyalás és bizonyítás

98. § (1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart.

(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.

(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.

(4)417 A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.

(5)418 A 84/M. §-ban foglalt rendelkezéseket a bírósági eljárás felfüggesztésére is megfelelően alkalmazni kell.

Határozatok

99. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

100. § (1)419 Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének helyébe lép.

(2)420 A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha

a)421 a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;

b)422 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.

c)423

(3)424 Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítés alapjául szolgáló okot a 81. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a megsemmisítés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg; az ilyen megsemmisítési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.

(4)425 A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban - a 47. § (3) bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.

(5)426 Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 85. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

101. § (1)427 A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(2)428 A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 85. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.

102. §429

103. §430

XII. Fejezet

Szabadalmi perek

A szabadalmi perekre irányadó szabályok

104. §431 (1)432 A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik és a 87. §-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el a következő perekben:

a) a szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek, a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyek (83/A-83/H. §-ok) kivételével;

b) az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében és az Egyezmény [84/A. § a) pont] 112a. cikkének (6) bekezdésében és 122. cikkének (5) bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perek; valamint

c) a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek.

(2)433 Szabadalombitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az ellenkező valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt áll, és ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben. Az ellenkező valószínűsítése során figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, különösen azt, hogy a szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagy az első fokon eljáró bíróság megsemmisítette, a Magyarországon is hatályos európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalási osztálya megvonta, illetve azt az Európai Szabadalmi Szervezet másik tagállamában megsemmisítették. A kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelmének szükségességét megalapozó vélelemre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(3) Az ideiglenes intézkedéssel okozott hátrány és az azzal elérhető előnyök mérlegelése során figyelembe kell venni azt is, ha az intézkedés nyilvánvalóan és jelentős mértékben sérti a közérdeket, illetve harmadik személyek jogos érdekeit.

(4)434 Szabadalombitorlás esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban bírál el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a szabadalombitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(5) A szabadalmas - a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól

a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van;

b) a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;

c) biztosíték adását, ha ennek fejében - a szabadalombitorlás abbahagyásának követelése helyett - hozzájárul a feltételezett szabadalombitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához.

(6) A biztosíték letételét az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szabadalmas erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szabadalmas előterjesztett kérelmet a bitorlás abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(7) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.

(8) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és a (6) bekezdést is - tárgyában hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(9) Ha a szabadalombitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti

a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére;

b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.

(10)435 Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szabadalmas a szabadalombitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék foganatosítja. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(11) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(12) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és a (6) bekezdést is - elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.

(13) A bíróság az előzetes bizonyítás és - az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve - az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.

(14) Ha az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, illetve az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.

(15)436 Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és nem bocsátotta - a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - a feltételezett bitorló rendelkezésére annak kérésére sem, azt úgy kell tekinteni, hogy az alperes a perre okot nem adott.

(16)437 Európai szabadalom esetében a keresetlevélhez - hiánypótlás terhe mellett - csatolni kell a szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását. E fordítás költségét a szabadalmas viseli.

(17)438 Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügy a törvényszék hatáskörébe tartozik.

(18)439 Az (1) és a (17) bekezdésben említett perekben egyebekben a Pp. általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 89. és 94. §-ában, valamint 95. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.

ÖTÖDIK RÉSZ440

A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMA441

XIII. Fejezet442

A növényfajta és a növényfajta-oltalom443

Általános szabályok444

105. §445 E törvény alkalmazásában:

a) növényfajta: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás - függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket -

1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható,

2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és

3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;

b) szaporítóanyag: a teljes növény termesztésére vagy más módon való előállítására alkalmas egész növény, mag vagy más növényrész.

A növényfajta-oltalom tárgya446

106. §447 (1) Növényfajta-oltalomban részesülhet a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új.

(2) Növényfajta-oltalom tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket is.

(3) Megkülönböztethető a növényfajta, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség napján közismert fajtától. Valamely növényfajta - a bejelentése napjától - közismert különösen akkor, ha

a) már növényfajta-oltalom tárgya volt vagy növényfajta-oltalomra vonatkozó hivatalos nyilvántartásba vették;

b) arra vonatkozóan növényfajta-oltalom megadása vagy állami elismerés céljából bejelentést nyújtottak be, feltéve, hogy a bejelentés a növényfajta-oltalom megadását vagy a fajtának a hivatalos nyilvántartásba történő bejegyzését eredményezi.

(4) Egynemű a növényfajta, ha egyedei - azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyeknek a bekövetkezésére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet - a megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzőikben azonosak.

(5) Állandó a növényfajta, ha egyedeinek a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt szaporítás után, vagy meghatározott szaporítási ciklus esetén minden ilyen ciklus végén változatlanok maradnak.

(6) Új a növényfajta, ha a nemesítő [108. § (1) bek.], vagy jogutódja, vagy bárki más az ő hozzájárulásával hasznosítás céljából a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem adta el vagy azzal más módon nem rendelkezett448

a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,

b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetében négy évnél korábban.

A növényfajta-oltalomhoz való jog449

107. §450 (1) A növényfajtára oltalmat kell adni, ha

a) a növényfajta kielégíti a törvény 106. §-ában meghatározott követelményeket;

b) a növényfajtát a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták el; és

c) a növényfajta bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A növényfajtát azonosításra alkalmas fajtanévvel kell megjelölni. Nem alkalmas azonosításra különösen az a fajtanév,

a) amely azonos vagy rokon növényfajhoz tartozó már meglévő növényfajta neve, vagy azzal összetéveszthető;

b) amelynek használata más korábban szerzett jogát sértené;

c) amely a növényfajta jellemzőinek, értékének, azonosságának, illetve a nemesítő azonosságának tekintetében megtévesztésre alkalmas vagy összetévesztéshez vezethet;

d) amely kizárólag számjegyekből áll, kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére;

e) amelynek használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.

A növényfajta nemesítője és a növényfajta-oltalom jogosultja451

108. §452 (1) A növényfajta nemesítője az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette.453

(2) A növényfajta-oltalom a nemesítőt vagy jogutódját illeti meg.

(3) E törvény alapján növényfajta-oltalmat szerezhet a bejelentő, ha

a) magyar állampolgár, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van;

b) az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: UPOV-egyezmény) hatálya alá tartozó állam vagy nemzetközi szervezet tagállamának állampolgára, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye ilyen állam területén van.

(4)454 Növényfajta-oltalmat - a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül - más nemzetközi szerződés, illetve viszonosság alapján is lehet szerezni. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

(5) A nemesítő személyhez fűződő jogaira, a növényfajta-oltalmi igényre, valamint a szolgálati és az alkalmazotti növényfajtára és annak díjazására egyebekben a 7. § (2)-(7) bekezdéseiben és a 8. § (2)-(4) bekezdéseiben, valamint a 9-17. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta-oltalom tartalma455

109. §456 (1) A növényfajta-oltalom alapján a növényfajta-oltalom jogosultjának (a továbbiakban: jogosult) kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására.

(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát

a) előállítja vagy újból előállítja (többszörözi),

b) szaporítás céljából előkészíti,

c) forgalomba hozatalra ajánlja,

d) forgalomba hozza,

e) az országból kiviszi,

f) az országba behozza,

g) az a)-f) pontokban említett bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó terményre, illetve az ilyen terményből közvetlenül, a termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékre is, ha a jogosultnak nem volt megfelelő lehetősége arra, hogy az említett szaporítóanyaggal, illetve terménnyel kapcsolatban jogait gyakorolja.

(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan fajtákra is, amelyek

a) lényegében az oltalom alatt álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta önmagában nem lényegében származtatott fajta;

b) a 106. § (3) bekezdése értelmében nem térnek el határozottan az oltalom alatt álló fajtától;

c) előállítása az oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználását igényli.

(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában egy fajtát akkor kell egy másik fajtából - a kiindulási fajtából - lényegében származtatottnak tekinteni, ha

a) túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is túlnyomórészt a kiindulási fajtából származott, miközben megőrzi a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződését;

b) a 106. § (3) bekezdése értelmében határozottan eltér az oltalom alatt álló fajtától; és

c) eltekintve a származtatási cselekményből adódó különbségektől, a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződésében megfelel a kiindulási fajtának.

(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;

b) a növényfajtával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;

c) olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek, továbbá - azt az esetet kivéve, ha a (4) bekezdés alkalmazásának van helye - az ilyen további fajtákra vonatkozó, a (2) és (3) bekezdésekben említett cselekményekre.

(7)-(8)457

A növényfajta-oltalomból eredő díjigény458

109/A. §459 (1) A mezőgazdasági termelő - a hibridek és szintetikus fajták kivételével - a jogosult engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja a betakarításból származó olyan terményt, amelyhez a (2) bekezdésben meghatározott növényfajokhoz tartozó, növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta vetőmagjának vagy vetőgumójának (a továbbiakban együtt: vetőmag) saját gazdaságában való elvetésével jutott hozzá. E hasznosításra tekintettel - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogosultat méltányos összegű díjazás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdést a következő mezőgazdasági növényfajokra kell alkalmazni:

a) takarmánynövények:

1. csicseriborsó (Cicer arietinum L.);

2. sárga csillagfürt (Lupinus luteus L.);

3. lucerna (Medicago sativa L.);

4. takarmányborsó [Pisum sativum L. (partim)];

5. alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.);

6. perzsa here (Trifolium resupinatum L.);

7. lóbab (Vicia faba);

8. lednek (Vicia sativa L.);

b) gabonafélék:

1. zab (Avena sativa);

2. árpa (Hordeum vulgare L.);

3. rizs (Oryza sativa L.);

4. madárköles (Phalaris canariensis L.);

5. rozs (Secale cereale L.);

6. tritikálé (X Triticosecale Wittm.);

7. búza (Triticium aestivum L. emend. Fiori et Paol.);

8. durumbúza (Triticum durum Desf.);

9. tönkölybúza (Triticum spelta L.);

c) burgonyafélék:

1. burgonya (Solanum tuberosum);

d) olaj- és rostnövények:

1. olajrepce [Brassica napus L. (partim)];

2. réparepce [Brassica rapa L. (partim)];

3. lenmag, kivéve rostlen (Linum usitatissimum).

(3) E törvény alkalmazásában

a) saját gazdaság: minden olyan gazdaság vagy birtokrész, amelyet a mezőgazdasági termelő ténylegesen növénytermesztésre használ, függetlenül attól, hogy az saját tulajdonában áll-e vagy azt más jogcímen használja;

b) mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a mezőgazdasági termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, illetve burgonya esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik.

(5) Az e szakasz és a 109/B. § alapján fennálló jogokat a jogosultak önállóan vagy szervezetük útján gyakorolhatják. A jogosultak szervezete kizárólag azon tagjai, valamint azoknak az egyéb jogosultaknak a nevében járhat el, akik erre írásbeli meghatalmazást adtak a szervezetnek. Ha a jogosult valamely szervezet részére írásbeli meghatalmazást adott, a díjigény érvényesítése érdekében önállóan nem járhat el. A 109/C. § és a 114/C. § szerinti igények érvényesítése során a jogosultak szervezete által ellátható perbeli képviseletre a Pp. V. fejezetének szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amelyen a mezőgazdasági termelő a szántóföldön ténylegesen szaporítási célra fordítja a betakarított terményt.

(7) A díj mértékére és megfizetésére a jogosult és a mezőgazdasági termelő megállapodása az irányadó. A megállapodást a jogosultak - a termelői szervezetek tagjainak vonatkozásában - a mezőgazdasági termelők szervezeteivel is megköthetik.

(8) A (7) bekezdés szerinti megállapodás hiányában

a) a díj alapja a jogosult által az adott növényfajta szaporítására ajánlott vetési mennyiségnek a mezőgazdasági termelő által - a 109/B. § (3) bekezdésének c) pontja alapján - megadott területnagyságra vetített mennyisége, mértéke pedig az érintett növényfajta legalacsonyabb szaporítási fokú fémzárolt vetőmagjának árába beépített, erre a mennyiségre vetített licencdíj mértékének 50%-a;

b) az eset körülményeihez képest ésszerű tartamú fizetési határidőt és a fizetés módját a jogosultnak a mezőgazdasági termelőhöz - közvetlenül vagy a mezőgazdasági termelőknek a címzettet képviselő szervezetén keresztül - intézett írásbeli felhívása határozza meg, a díjnak az a) pontban meghatározott mértékéről a jogosult e felhívásban tájékoztatja a mezőgazdasági termelőt.

(9) A jogosult kezdeményezésére az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évente, az adott növényfajta vetési időszakát megelőzően közzéteszi a növényfajtára vonatkozóan a (8) bekezdés a) pontja szerinti ajánlott vetési mennyiséget és a tömegegységre vetített licencdíj-mértéket. A (7) bekezdésben foglalt eset kivételével a közzététel elmaradása kizárja a díjigény állami szerv útján való érvényesítését.

109/B. §460 (1) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a növénytermesztési hatóság a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából - kérelemre, a költségek megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén - a következő adatokat bocsátja a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, oltalom alatt álló növényfajta jogosultjának rendelkezésére:

a) a vetőmag-előállítással foglalkozó - a 109/A. § (4) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó - mezőgazdasági termelőknél ellenőrzött, a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajták neve, szaporítási foka és a szaporított mennyiség, valamint az érintett mezőgazdasági termelők neve és gazdaságuk címe;

b) a vetőmag-feldolgozók által feldolgozott, a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajták neve és a feldolgozott nyers vetőmag mennyisége.

(2) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából - kérelemre, a költségek megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén - a következő adatokat bocsátja a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, oltalom alatt álló növényfajta jogosultjának rendelkezésére:

a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajok termesztését bejelentő - a 109/A. § (4) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó - mezőgazdasági termelők neve és gazdaságuk címe;

b) az a) pontban meghatározott mezőgazdasági termelő által használt termőterület nagysága, annak megjelölésével, hogy a teljes termőterületen belül az egyes növényfajokat milyen nagyságú területen hasznosítja.

(3) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából az a mezőgazdasági termelő, akiről az (1) bekezdés szerinti vagy egyéb adatok alapján valószínűsíthető, hogy a 109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett, a jogosult részére - annak kérésére - a következő adatokat köteles a jogosult által meghatározott ésszerű határidőn belül rendelkezésre bocsátani:

a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajták neve, amelyek betakarított terményét a saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosította;

b) az a) pont szerinti növényfajták esetében az adott gazdasági évben vásárolt és hasznosított fémzárolt vetőmag mennyisége, fémzárszáma és annak megjelölése, hogy azt milyen nagyságú területen vetette el;

c) annak megjelölése, hogy az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményét milyen nagyságú területen vetette el;

d) az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményének a 109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítás céljára való feldolgozását végző személy vagy személyek neve és címe.

(4) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából a vetőmag-feldolgozó - a jogosult írásbeli kérésére - köteles tájékoztatást adni a jogosult javára oltalom alatt álló, a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott valamely növényfajhoz tartozó növényfajta betakarított terményének az általa vetés céljára feldolgozott mennyiségéről, illetve azon személyek nevéről és címéről (székhelyéről), akik részére ezt a feldolgozási tevékenységet teljesítette.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott adatok rendelkezésre bocsátása az adott gazdasági évre, valamint az azt megelőző három gazdasági év közül azon egy vagy több évre nézve kérhető, amelyekre az adatokat a mezőgazdasági termelő korábban nem bocsátotta a jogosult rendelkezésére. A (3) bekezdés értelmében adatszolgáltatásra kötelezett mezőgazdasági termelő a vásárolt és hasznosított fémzárolt vetőmagnak a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatását okiratokkal is alá kell, hogy támassza.

(6) A jogosult a (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresésében köteles megadni a nevét és a címét, valamint a javára oltalom alatt álló növényfajták megnevezését. A (3) bekezdés szerinti megkeresésben utalnia kell arra is, hogy milyen adatok alapján feltételezte azt, hogy a mezőgazdasági termelő a 109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett. A mezőgazdasági termelő, illetve a feldolgozó kérésére a jogosultságot igazolni kell.

(7) A (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresést a jogosult a mezőgazdasági termelőkhöz vagy a vetőmag-feldolgozókhoz - erre irányuló megállapodás esetén - azok szervezetein keresztül is intézheti.

109/C. §461 (1) A jogosult a 109/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének teljes vagy részleges - ismételt felszólítás ellenére történő - elmulasztása, illetve valótlan adatok szolgáltatása esetén követelheti a 109/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adatok közlését, illetve az adatok helyesbítését.

(2) Ha a szolgáltatott adatok valódisága vitatott, a bizonyítás a mezőgazdasági termelőt terheli.

A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése462

110. §463 (1)464 A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további cselekményekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett további cselekményekre is kiterjed a kizárólagos hasznosítási jog, ha azok a növényfajta további szaporításával járnak együtt, vagy a növényfajta szaporítását lehetővé tevő anyag olyan országba történő kivitelét eredményezik, amely nem részesíti oltalomban annak a növénynemzetségnek vagy fajnak a fajtáit, amelyhez az (1) bekezdésben említett fajta tartozik, kivéve, ha az országból kivitt anyag végső fogyasztási célokat szolgál.465

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában anyag: a szaporítóanyag, a termény, valamint a terményből közvetlenül előállított termék.

A növényfajta-oltalom időtartama466

111. §467 A végleges növényfajta-oltalom - a megadástól számítva - szőlők és fák esetében harminc évig, egyéb növényfajták esetében huszonöt évig tart.

A növényfajta-oltalom fenntartása468

111/A. §469 (1) A növényfajta-oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni.

(2) A növényfajta-oltalom fenntartására és fenntartási díjára egyebekben a szabadalmi oltalom fenntartására és fenntartási díjára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta nemesítőjének díjazása470

112. §471 A növényfajta nemesítőjét a találmányi díjra (13. §) vonatkozó szabályok szerinti díj (nemesítői díj) illeti meg.

A növényfajta fenntartása, a fajtanév használata472

113. §473 (1) A növényfajta-oltalom időtartama alatt a jogosult köteles gondoskodni a növényfajta fenntartásáról.

(2) A lajstromba bejegyzett fajtanév a növényfajta forgalomba hozatala vagy forgalomba hozatalra való felkínálása során összekapcsolható védjeggyel, földrajzi árujelzővel vagy más hasonló jelzéssel. A fajtanévnek ilyen összekapcsolás esetén is felismerhetőnek kell lennie.

(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet a növényfajta forgalomba hozatalra való felkínálása, illetve forgalomba hozatala során a növényfajta-oltalom megszűnése után is használni kell, kivéve, ha ez a használat más korábban szerzett jogát sértené.474

A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő egyéb jogok és kötelességek475

114. §476 (1) A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok nem ruházhatók át olyan személyre, aki a 108. § (3) és (4) bekezdése alapján nem szerezhet növényfajta-oltalmat. A jogutódlásra egyebekben a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)477 Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat [115. § b) pont] szerzett, a közösségi növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól. Ha a közösségi növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalom oltalmi idejének lejártát megelőzően szűnik meg, a jogosult a 115/B. § rendelkezéseinek megfelelően kérheti a növényfajta-oltalom felélesztését.

(3)478 A növényfajta-oltalom keletkezésére, az oltalom korlátjaira, valamint a közös növényfajta-oltalmi igényre és a közös növényfajta-oltalomra a 18. §, a 21. § és a 26. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)479 A növényfajta-oltalommal összefüggő személyi és vagyoni viszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Hasznosítási szerződés480

114/A. §481 A növényfajta hasznosítására irányuló szerződésre - a fajtaoltalmi licenciaszerződésre - a 27-30. §-ok, valamint - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Kényszerengedély482

114/B. §483 (1) Ha a szabadalmazott találmány valamely növényfajta oltalmának (a továbbiakban: gátló növényfajta-oltalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajta hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajtához viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.

(2) A növényfajta-oltalom alatt álló fajta hasznosítására adott kényszerengedélyre egyebekben a 31. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlása484

114/C. §485 (1) A növényfajta-oltalom bitorlását követi el az, aki

a) az oltalom alatt álló növényfajtát jogosulatlanul hasznosítja;

b) a 109/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(2) A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlására egyebekben a 34-36. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta-oltalom megsemmisítése486

114/D. §487 (1) A növényfajta-oltalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha

a) a növényfajta-oltalom tárgya a 106. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felelt meg;

b) a növényfajta-oltalom megadása alapvetően a nemesítő vagy jogutódja állításain, illetve az általa benyújtott iratokon alapult, és a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek a növényfajta-oltalom megadása idején nem teljesültek;

c) a növényfajta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, kivéve, ha azt a jogosult részére átruházták.

(2) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése488

114/E. §489 (1) A növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni - a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy, ha ez a korábbi, arra a napra visszaható hatállyal, amelyen a megszüntetés feltételei már fennálltak -, ha a növényfajta a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek az oltalom megadása után már nem felel meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni - a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal -, ha a felhívás ellenére az előírt határidőn belül a jogosult

a) nem igazolja az erre szolgáló irat benyújtásával vagy más módon a fajta fenntartását;

b) nem kéri a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő másik fajtanév lajstromozását, ha a korábbi fajtanevet a növényfajta-oltalom megadása után törölték.

(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet törölni kell, ha a jogosult a felhívás ellenére az előírt határidőn belül nem igazolja, hogy az a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. Ha a fajtanév törlését követően a jogosult a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanevet tartalmazó kérelmet nyújt be, az új fajtanevet be kell jegyezni a lajstromba.

(4) A megszüntetési kérelmet és a fajtanév törlésére irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megszüntetése vagy ugyanannak a fajtanévnek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A növényfajta-oltalom megszűnésére vonatkozó egyéb rendelkezések490

114/F. §491 A növényfajta-oltalom megszűnésére egyebekben a 38-41. §-ok és a 43. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végleges növényfajta-oltalom a 39. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is megszűnik, ha a növényfajta-oltalmat megszüntették, a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, illetve azon a napon, amikor a megszüntetés feltételei már fennálltak.

XIV. Fejezet492

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása növényfajta-oltalmi ügyekben493

A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályai494

114/G. §495 (1)496 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő növényfajta-oltalmi ügyek tartoznak:

a) a növényfajta-oltalom megadása;

b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;

d) a növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése;

e) a növényfajta-oltalmi bejelentések és a növényfajta-oltalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket;

f) a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.

(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti vizsgálatot az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv (vizsgáló szerv) végzi.

(3)497 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt.

(4) Az igazolásra a 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az igazolás ki van zárva

a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [114/L. § (2) bek.], illetve az elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén;

b)498 az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők [48. § (3) bek. és 49. § (1)-(2) bek.] elmulasztása esetén;

c)499 a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott három hónapos határidő [115/B. § (1) bek.] elmulasztása esetén.

(5) A növényfajta-oltalmi eljárások magyar nyelven folynak, a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot, az ideiglenes fajtaleírást magyar nyelven kell elkészíteni, a növényfaj nevét magyar nyelven kell megadni. A nyelvhasználatra egyebekben az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételéig a vizsgáló szerv is megtekintheti az iratokat. A közzétételt követően az ideiglenes fajtaleírást a növényfajta-oltalom megadásáig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, a szakvélemény megadására felkért szerv, illetve a vizsgáló szerv tekintheti meg. A nyilvánosságra egyebekben az 53. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7)500 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:501

a) a növényfajta-oltalom megadása;

b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;

d) a növényfajta-oltalom megszüntetése;

e) a fajtanév törlése;

f) a növényfajta-oltalom felélesztése.

(8)502 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (7) bekezdés c)-e) pontjaiban említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(9)503 A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyekben az ügyfél - a (10) és (11) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.

(10)504 Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a növényfajta-oltalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,

b) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,

c) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(11)505 Ha az ügyfél a (10) bekezdés alapján elektronikus úton, a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldi meg a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(12)506 A (10) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására az 53/D. § (4)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Növényfajta-oltalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás507

114/H. §508 (1)509 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésekről és a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal kapcsolatos tényeket és körülményeket. A növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az abba való bejegyzésre az 54. § (2)-(5) bekezdésében és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.

(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésekkel és a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatásra az 56. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom vagy találmány címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.

(3)510 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó államok és nemzetközi szervezetek részére a fajtanév bejelentéséről, lajstromba történő bejegyzéséről, illetve törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről - az UPOV-egyezmény irányadó rendelkezéseinek megfelelően - tájékoztatást ad.

A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás; a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtása és kellékei511

114/I. §512 (1)513 A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot, a 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti vizsgálat eredményét magában foglaló végleges fajtaleírást, a fajtanevet, a növényfaj nevét, latin nevét és - a szükséghez képest - egyéb mellékletet kell tartalmaznia.

(3) A növényfajta-oltalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(4) A növényfajta-oltalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.

(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(6)514 A bejelentő a közzétételig - a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a növényfajta-oltalmi bejelentést. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a visszavonást végzéssel veszi tudomásul.

A bejelentés napja515

114/J. §516 (1)517 A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a növényfajta-oltalom iránti igényre;

b)518 a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat;

c) az ideiglenes fajtaleírást, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek;

d) az ideiglenes fajtanevet;

e) a növényfaj nevét és latin nevét.

(2) A bejelentési nap elismeréséhez az ideiglenes fajtaleírás benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.

Egység; a növényfajta-oltalmi bejelentés megosztása519

114/K. §520 (1) A növényfajta-oltalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető növényfajta-oltalom.

(2) Aki több növényfajtára igényelt növényfajta-oltalmat egy bejelentésben, a kísérleti vizsgálat megkezdéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásra egyebekben a 73. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az elsőbbség521

114/L. §522 (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a növényfajta-oltalmi bejelentés napja;

b) az UPOV-egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elsőbbséget a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtásának napján kell igényelni. Az elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(3)523 Az elsőbbség más nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az UPOV-egyezményben és a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a bejelentést az UPOV-egyezmény hatálya alá nem tartozó államban vagy nemzetközi szervezetnél tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat524

114/M. §525 (1)526 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (114/J. §);

b) megfizették-e a bejelentési díjat [114/I. § (4) bek.];

c) benyújtották-e a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét [114/I. § (5) bek.].

(2)527 A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 66. § (1)-(3) bekezdéseinek, valamint (10) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(3)528 Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást vagy a növényfaj magyar nevét nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [114/I. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

Adatközlés529

114/N. §530 Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a bejelentésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben hatósági tájékoztatást közöl, amely a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, a bejelentésben megjelölt fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét tartalmazza.

Alaki vizsgálat531

114/O. §532 Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 114/I. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

Közzététel, észrevétel533

114/P. §534 (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételére a 70. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentő kérelmére korábbi időpontban akkor tehető közzé a bejelentés, ha az megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek.

(2)535 A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a növényfajta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalmazhatósági feltételnek. Az észrevételre egyebekben a 71. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata536

114/R. §537 (1)538 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy

a) a növényfajta kielégíti-e a 106. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott követelményeket;

b) a növényfajtát a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták-e el;

c) a növényfajta bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételeket az állami elismerés során vagy a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye alapján kell megállapítani.

(3)539 Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával lehet figyelembe venni. Ha a bejelentő külföldi vizsgáló szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a vizsgálati eredményt - a külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozatával együtt - továbbítja a vizsgáló szervnek [114/G. § (2) bek.]. A vizsgáló szerv a vizsgálati eredmény felhasználása során a külön jogszabályban előírtak alapján jár el.

(4) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.

(5)540 A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napjától számított négy éven belül, vagy - ha ez a későbbi - a kísérleti vizsgálati eredmény közlésétől számított három hónapon belül nyújthatja be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

(6)541 Ha a kísérleti vizsgálat eredményét az elsőbbség napjától számított négy év lejártát megelőző három hónapon belül nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül történő hiánypótlásra, illetve annak igazolására, hogy a kísérleti vizsgálat eredményét még nem közölték. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes növényfajta-oltalomról.542

(7)543 Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. Ennek során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 76. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

A vizsgáló szerv tájékoztatása544

114/S. §545 (1)546 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésről történő adatközléssel (114/N. §) egyidejűleg a 114/J. § (1) bekezdésében megjelölt iratok másolatát megküldi a vizsgáló szervnek. Ezt követően is megküldi a növényfajta-oltalmi ügyre vonatkozó, a vizsgáló szerv feladatainak ellátásához szükséges iratok másolatát.

(2)547 Ha a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás az oltalom megadása nélkül fejeződik be, erről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - az eljárást befejező döntés másolatának megküldésével - tájékoztatja a vizsgáló szervet.

A növényfajta-oltalom megadása548

114/T. §549 (1)550 Ha a növényfajta és a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [114/R. § (1) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára növényfajta-oltalmat ad.

(2)551 A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bekezdés], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom megadásának napja a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről - a megadó határozat megküldésével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatja a vizsgáló szervet.

(3)552 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom megadását követően okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a végleges fajtaleírást.

A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások553

114/U. §554 (1) A növényfajta-oltalom megsemmisítését, a növényfajta-oltalom megszüntetését és a fajtanév törlését bárki kérheti a növényfajta-oltalom jogosultjával szemben. A 114/D. § (1) bekezdésének c) pontja alapján azonban csak az kérheti a növényfajta-oltalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.

(2) A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárásokra egyebekben a 79-81. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

XIV/A. Fejezet555

Bírósági eljárás növényfajta-oltalmi ügyekben556

A növényfajta-oltalmi ügyekben folyó bírósági eljárásokra alkalmazandó szabályok557

114/V. §558 A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a XI-XII. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az 53/A. § (3) bekezdésében említett döntéseken a 114/G. § (7) bekezdésében említett döntéseket kell érteni.

XIV/B. Fejezet559

A közösségi növényfajta-oltalmi rendszerre vonatkozó rendelkezések560

Általános szabályok561

115. §562 E törvény alkalmazásában

a) közösségi növényfajta-oltalmi rendelet: a Tanács 2100/94/EK rendelete a közösségi növényfajta-oltalomról;

b) közösségi növényfajta-oltalom: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 1. cikkében említett növényfajta-oltalom;

c) közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet alapján tett - közösségi növényfajta-oltalom megadására irányuló - bejelentés.

A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbítása563

115/A. §564 (1)565 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésnek a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 49. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.

(2)566 Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.

A növényfajta-oltalom felélesztése567

115/B. §568 (1)569 A közösségi növényfajta-oltalom megszűnése esetén a növényfajta-oltalom jogosultja - a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel - a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától.

(2) A növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemben a jogosultnak igazolnia kell a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének tényét és napját, valamint a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetnie a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének évében irányadó növényfajta-oltalmi fenntartási díj arányos részét a soron következő évben irányadó fenntartási díjjal együtt.

(3) Ha a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a (2) bekezdésben előírt fenntartási díjat nem fizette meg, figyelmeztetni kell a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4)570 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemnek helyt ad, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnését követő napon éled fel.

(5) Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének napját követő napon a törvény erejénél fogva megszűnik.

A közösségi növényfajta-oltalom bitorlásának jogkövetkezményei571

115/C. §572 A közösségi növényfajta-oltalom bitorlására - a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet hatodik részében foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján megadott növényfajta-oltalom bitorlására.

HATODIK RÉSZ573

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK574

XIV/C. Fejezet575

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala576

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása577

115/D. §578 (1)579 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban e fejezeten belül: Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal.

(2) A Hivatal elnökét a miniszterelnök, két elnökhelyettesét - az elnök javaslatára - a felügyeletet gyakorló miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel.

(3) A Hivatal elnökhelyettesei felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a Hivatal elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A Hivatal székhelye: Budapest.

A Hivatal gazdálkodása580

115/E. §581 (1) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi.

(2)582 A Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ilyen díjat kell fizetni a Hivatal által készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért, kivonatért, valamint fordításért, továbbá a Hivatal által végzett hitelesítésért is. E törvényben vagy külön törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért - külön jogszabályban megállapított mértékű - díjat kell fizetni. E díjak mértékét rendszeres időközönként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül figyelembe kell venni az iparjogvédelmi rendszer működtetési költségeit, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságait, valamint az innováció iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának szempontjait is.

(3)583 A Hivatal bevételét képezik a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak, fenntartási díjak és megújítási díjak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott nemzetközi szerződések alapján a Hivatal által végzett hatósági tevékenységért járó díj, illetve részesedés, a Magyarországra kiterjedő, egységes hatályú - európai uniós vagy más regionális - iparjogvédelmi oltalom díjaiból a Hivatal által ellátott feladatokra figyelemmel járó részesedés, a Hivatal által nyújtott szolgáltatások ellenértéke, valamint az egyéb bevételek. E bevételeknek a Hivatal folyamatos és zavartalan működését biztosítaniuk kell.

(4)584 A Hivatal bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel.

(5)585 A Hivatal bevételeiből - legfeljebb a tényleges adott évi bevétel öt százalékának megfelelő mértékig - tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a megképzésének évét követő második év végéig kizárólag a Hivatal működésének fedezetére használható fel, és az más célra nem vonható el.

(6)586 A Hivatal évente közzéteszi a befolyt bevételekről és a felhasználásukról készített kimutatást.

(7)587 A Hivatal a 115/I. és a 115/K. §-ban meghatározott feladatainak ellátásába bevonhat kormányrendeletben meghatározott, a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságot, továbbá e feladatai ellátásához, valamint működése és gazdálkodása támogatásához igénybe veheti e gazdasági társaság szolgáltatásait.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa588

115/F. §589 (1) A 115/J-115/L. §-ban meghatározott feladatok ellátásában a Hivatal elnökét - szakmai tanácsadó, véleményező szervként - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerződések) tervezetét. A Tanács részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását.

(2) A Tanács legfeljebb tizenkét tagú - iparjogvédelmi, szerzői jogi és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tudományterületeken szakértelemmel rendelkező személyekből álló - testület.

(3) A Hivatal elnöke az általa a Tanács tagjainak javasolt személyekről tájékoztatja a minisztert, aki a javasolt személyekkel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a Tanács tagjának. A Tanács tagjait ezt követően a Hivatal elnöke nevezi ki.

(4) A Tanács tagjainak kinevezése hároméves időtartamra és személyre szól, helyettesítésnek nincs helye. A kinevezés további három-három évre meghosszabbítható.

(5) A tagság megszűnik:

a) a határozott idő elteltével,

b) lemondással,

c) a kinevezés visszavonásával,

d) a tag halálával.

(6) A Tanács a Hivatal elnöke által megállapított ügyrend szerint működik.

A Hivatal feladat- és hatásköre590

115/G. §591 A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;

b) a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása;

c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;

d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;

e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása;

f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása;

g)592 a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása.

115/H. §593 (1) A Hivatal a következő - e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott - iparjogvédelmi hatósági feladatokat látja el:

a) szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelző-oltalmi, valamint kiegészítő oltalmi bejelentések vizsgálata, e bejelentések alapján az oltalom megadása és nyilvántartása, valamint a megadott jogokkal összefüggő eljárások lefolytatása;

b) nemzetközi szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és eredetmegjelölési bejelentések vizsgálata és továbbítása, valamint a nemzetközi szerződésen alapuló regionális iparjogvédelmi együttműködésből, egyéb nemzetközi szerződésből, továbbá európai közösségi jogszabályból a nemzeti iparjogvédelmi hatóságra tartozó kutatási, vizsgálati, továbbítási, nyilvántartás-vezetési és egyéb eljárási cselekmények elvégzése.

(2)594 A vámhatóság megkeresésére a Hivatal tájékoztatást ad az iparjogvédelmi jogosult személyéről a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indult vámigazgatási eljárásban.

(2a)595 A Hivatal - külön jogszabály alapján - ellátja a kutatás-fejlesztési tevékenység előzetes minősítésének feladatait, valamint közreműködik olyan szakkérdések eldöntésében, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik.

(3) A Hivatal gondoskodik - külön jogszabály alapján - az Iparjogvédelmi Szakértői Testület működtetéséről.

(4)596 A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el:

a) engedélyezi a felhasználást ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén és nyilvántartást vezet erről,

b) nyilvántartást vezet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről,

c) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett,

d)597 előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak, támogatási politikájának és a bevétel jogosultak érdekében történő felhasználására vonatkozó döntésének miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,

e) önkéntes műnyilvántartást vezet,

f) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.

(5) A Hivatal elnöke külön törvény alapján ellátja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara törvényességi felügyeletét.

115/I. §598 A Hivatal a szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs tevékenység körében különösen a következő feladatokat látja el:

a) iparjogvédelmi tárgyú hivatalos lapot ad ki;

b) megjelenteti a magyar, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott szabadalmi, mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírásokat;

c) gyűjti, informatikai eszközökkel feldolgozza és nyilvános szakkönyvtárában közreadja az iparjogvédelmi dokumentumokat;

d) a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos dokumentációs és tájékoztató szolgáltatásokat nyújt.

115/J. §599 (1) A szellemi tulajdon védelmét érintő kérdésekben törvény vagy kormányrendelet alkotására az igazságügyért felelős miniszter tesz előterjesztést, és képviseli e kérdésekben a Hivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

(2) A szellemi tulajdon védelmét érintő jogszabály tervezetének előkészítésébe és véleményezésébe be kell vonni a Hivatalt.

(3) A Hivatal vizsgálja és elemzi a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok hatályosulását, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait.

(4) A szellemi tulajdon védelmének erősítése érdekében a Hivatal - összhangban a nemzetközi és az európai közösségi kötelezettségekkel, valamint a Kormány gazdaságstratégiai, kutatás-fejlesztési, innováció- és technológiapolitikai, illetve kulturális politikai célkitűzéseivel - kezdeményezi új iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok megalkotását, illetve a szabályozás módosítását, és részt vesz e jogszabályok előkészítésében.

115/K. §600 A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:

a) a szellemi tulajdon védelmével összefüggő hazai, külföldi és nemzetközi folyamatok elemzésével, a szellemi alkotói, innovációs és iparjogvédelmi tevékenység alakulásának vizsgálatával, a szellemivagyon-értékelés módszertanának kidolgozásával, valamint a hatósági tapasztalatok rendelkezésre bocsátásával hozzájárul a Kormány gazdasági stratégiájának, kutatási-fejlesztési, innovációs, technológiai és kulturális politikájának kidolgozásához, fejlesztéséhez és végrehajtásához;

b) a szellemi alkotó és az innovációs tevékenységet támogató és népszerűsítő programokat kezdeményez, alakít ki és hajt végre, illetve részt vesz ilyen programokban;

c) közreműködik a szellemi alkotások és az innovációs eredmények társadalmi elismerését szolgáló rendszer fejlesztésében, a szellemi alkotó tevékenységgel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez vagy támogat;

d) terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi és a szerzői jogi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal, szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását;

e)601 külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, emellett egyéb módon is közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;

f) szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos - iskolarendszeren kívüli - képzést, működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák és a szabadalmi ügyvivői vizsgák megszervezéséről;

g) működteti a Magyar Formatervezési Tanácsot, továbbá közreműködik a nemzeti formatervezési díjak és ösztöndíjak adományozásának lebonyolításában;

h)602 elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes magyar termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához.

115/L. §603 A szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben a Hivatal - együttműködve az érintett központi államigazgatási szervekkel - különösen a következő képviseleti és egyéb szakmai feladatokat látja el:

a) részt vesz a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európai Szabadalmi Szervezet, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal, a Közösségi Növényfajta-hivatal vezető és egyéb testületeinek, a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsának, valamint - a tárgykör szerint felelős miniszter általános vagy eseti felhatalmazása alapján - más nemzetközi szervezetek tevékenységében;

b) gondoskodik az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről, és ellátja az európai szabadalmi rendszer működtetéséből a nemzeti szabadalmi hatóságra háruló feladatokat;

c) a szellemi tulajdon védelme terén ellátja az Európai Unió tagállamaként való működésből eredő feladatokat, közreműködik az Európai Unió döntéshozatali eljárásaiban képviselendő kormányzati álláspont kialakításában, valamint az Európai Unió Tanácsának és Bizottságának szellemi tulajdonért felelős szakértői testületeiben történő képviseletében, ellátja az ezzel járó szakmai koordinációs feladatokat, továbbá együttműködik az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival;

d) részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, javaslatot tesz e szerződések létrehozására;

e) kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdonvédelmi hatóságaival.

XIV/D. Fejezet604

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjakra vonatkozó közös szabályok605

A fenntartási díjak megfizetése és az újra érvénybe helyezési kérelem díja606

115/M. §607 (1) A szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványok fenntartási díjai a hat hónapos türelmi idő első három hónapjában pótlékmentesen, negyedik hónapjától pedig ötven százalékos pótlékkal együtt fizethetők meg. A fenntartási díjat e pótlékkal együtt kell megfizetni abban az esetben is, ha a fenntartási díjat a hat hónapos türelmi idő elteltét követően, igazolási kérelem alapján fizetik meg.

(2) A szabadalmi és a növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételt követő megosztása esetén a keletkező további bejelentésekre a megosztás folytán és a megosztást megelőző időpontban esedékessé vált fenntartási díjak megfizetése tekintetében a türelmi idő a megosztás tudomásulvételéről hozott határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(3) A fenntartási díjat a türelmi idő kezdetét megelőző két hónapon belül is meg lehet fizetni.

Kedvezmények, mentesség és halasztás608

115/N. §609 Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint a fenntartási és a megújítási díjakra - a 115/O. és a 115/P. §-ban foglalt kivételekkel - kedvezménynek és mentességnek nincs helye.

115/O. §610 (1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag maga a feltaláló, a nemesítő, illetve a szerző, a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjaknak, továbbá a használati mintaoltalmi bejelentés, a növényfajta-oltalmi bejelentés, a formatervezési mintaoltalmi bejelentés, illetőleg a topográfia oltalmára irányuló bejelentés díjának az egynegyedét köteles megfizetni.

(2) Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetve a nemesítő, a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi fenntartási díjnak a felét köteles megfizetni.

(3) Ha a megfizetés időpontjában a formatervezési mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a szerző, a mintaoltalom megújítására irányuló kérelem díjának a felét köteles megfizetni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott kedvezmények akkor illetik meg a feltalálót, a nemesítőt, illetve a szerzőt, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha - több feltaláló, nemesítő, illetve szerző esetén - a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők valamelyike az oltalmi igényéről, illetve az oltalomról feltalálótársa, nemesítőtársa, illetve szerzőtársa javára lemondott, továbbá, ha a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők bármelyike helyébe az örököse lép.

115/P. §611 (1)612 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használati mintaoltalmi, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia-oltalmára irányuló bejelentés díja alól mentességet adhat, továbbá az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi, növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes személy jogosult - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán - azokat fedezni nem tudja; a halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni.

(2) Mentességre, illetve halasztásra az a természetes személy jogosult, aki igazolja, hogy jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs. Mentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a személyt, aki rendszeres szociális segélyt kap.

(3)613 Kivételesen mentességet, illetve halasztást lehet engedélyezni akkor is, ha a (2) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a természetes személy egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(4) A mentesség, illetve a halasztás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozónak (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) a harminc napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén - a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett - az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.

(5) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan-bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles az ezekről a jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.

(6) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kérelemben kell nyilatkozni e tényről.

(7) A (3) bekezdés alkalmazása érdekében a kérelmező a kérelmében a jövedelme (nyugdíja) igazolására alkalmas dokumentumon túl további olyan körülményeket is feltárhat (katasztrófahelyzet, betegség stb.), amelyek alapján megállapítható, hogy a természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(8) Ha a mentesség, illetve a halasztás iránti kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt fel kell hívni a hiányok kitűzött határidőn belül történő pótlására. A felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás elmaradása a kérelem elutasítását vonja maga után.

(9) A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás ellenére sem elégíti ki az (1)-(7) bekezdésekben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

(10)614 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mentesség, illetve a halasztás tárgyában hozott elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, e végzés megváltoztatását az iparjogvédelmi eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben lehet kérni.

Esedékesség615

115/R. §616 (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és a megújítási díjak a bejelentés napján, illetve a kérelem benyújtásának napján esedékesek.

(2) A fenntartási díj esedékességét e törvény, illetve külön törvény rendelkezései szerint kell megállapítani.

(3)617 Az igazgatási szolgáltatási díj, a megújítási díj és a fenntartási díj megfizetésének időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében a Hivatal külön jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás esetében a jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a kincstár munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja.

A díjfizetés elmaradásának következményei618

115/S. §619 (1) Ha az iparjogvédelmi eljárásban nem fizették meg a díjat, az ügyfelet - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hiánypótlásra kell felhívni, illetve figyelmeztetni kell. Ennek eredménytelensége esetén a bejelentést, illetve a kérelmet el kell utasítani, illetve visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha jogszabály eltérő jogkövetkezményt, illetve a díjfizetés elmulasztása esetére eltérő eljárási szabályokat állapít meg.

(2) A fenntartási díj szabályszerű megfizetésének elmaradása - e törvény, illetve külön törvény rendelkezései szerint - az oltalom megszűnését eredményezi.

(3)620 A határidő-hosszabbítási, az eljárás folytatása iránti, az igazolási és az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre, valamint annak gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet mindaddig nem lehet benyújtottnak tekinteni, ameddig a kérelem díját meg nem fizetik.

HETEDIK RÉSZ621

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XV. Fejezet

A törvény hatálybalépése; átmeneti rendelkezések

Iparjogvédelmi szakértői testület622

115/T. §623 (1)624 Iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő iparjogvédelmi szakértői testülettől.

(2) Az iparjogvédelmi szakértői testület felkérésre peren kívül is adhat - megbízás alapján - szakvéleményt iparjogvédelmi kérdésben.

(3) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok

115/U. §625 (1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - csupán a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) A 49. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.

(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést, illetve a szabadalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak nyilvántartására, fenntartására, megszűnésére és újra érvénybe helyezésére a továbbiakban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók.

(6)626

116. §627 E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 84/G. §-át és 84/H. §-át azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

117. §628 (1) A 2003. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003. január 1-jén meglévő mértékéig.

(2) A növényfajtákra a 2003. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján megadott szabadalmakra e törvénynek a növényfajta-oltalomra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

a) a 2003. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra az oltalom tartalma, korlátjai és a bitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003. január 1-jén meglévő mértékéig;

b) a 110. § (2) bekezdését csak a 2003. január 1-jét követően forgalomba hozott anyagra lehet alkalmazni;

c) a növényfajtákra adott olyan szabadalmak esetében, amelyek végleges szabadalmi oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt 2003. január 1-jét megelőzően szűnt meg, a 23. §-t és a 40. §-t, valamint a 21. § (4) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a növényfajta-oltalomnak a 111. § szerint számított oltalmi idejéből hátralévő évek közül az első évre vonatkozó fenntartási díj esedékessége napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a növényfajtára adott szabadalom végleges szabadalmi oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt megszűnt;

d) a 113. § (3) bekezdését alkalmazni kell akkor is, ha a növényfajtára adott szabadalom végleges oltalma e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg lejárat miatt;

e) a növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok átruházására vonatkozó szerződésre a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni;

f) a 2003. január 1-jét megelőző bejelentési nappal növényfajtára adott szabadalom, illetve növényfajta-oltalom megsemmisítésének, megszüntetésének és a fajtanév törlésének feltételeire a bejelentés napján hatályos - adott esetben a növényfajtára adott szabadalom megsemmisítésére és a fajtanév törlésére vonatkozó - szabályok az irányadók.

(3) Ahol jogszabály növényfajtára adott szabadalmat említ, azon 2003. január 1-jét követően növényfajta-oltalmat kell érteni.

(4) Az állatfajtára - a korábban hatályos rendelkezések szerint - adott szabadalomra 2003. január 1-jét követően is a korábban hatályos, az állatfajtákra vonatkozó különleges szabályokat kell alkalmazni.

(5) A 12. § (4) bekezdésének, a 41. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2) bekezdésének 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is, amelyek 2008. január 1-jén folyamatban voltak.

(6) A 2008. január 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

(7) A 2008. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom terjedelme tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2008. január 1-jén meglévő mértékéig.

117/A. §629 E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. § (3) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő már eltelt.

Felhatalmazások

118. §630 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakértői testület szervezetének és működésének részletes szabályait.631

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokat rendelettel megállapítsa.632

(3)633 Felhatalmazást kap a kormány, hogy a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezésének és kezelésének részletes szabályait rendelettel megállapítsa.634

(4)635 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.

(4a)636 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szervezetének és működésének szabályait.637

(4b)638 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 115/E. § (7) bekezdése szerinti gazdasági társaságot és megállapítsa a feladatellátás és a szolgáltatások igénybevételének szabályait.

(5)639 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke véleményének kikérésével, a miniszterrel egyetértésben - a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.

(6)640 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke véleményének kikérésével és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjaknak - az iparjogvédelmi eljárások és az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira figyelemmel meghatározott - mértékét, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a fenntartási és a megújítási díjak kezelésére, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(7)641 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabadalmi bejelentés minősítéséhez szükséges eljárás részletes szabályait rendelettel megállapítsa.642

(8)643 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjaknak - az iparjogvédelmi rendszer működtetésének költségeire, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira, valamint az innováció iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának szempontjaira figyelemmel meghatározott - mértékét.

Az Európai Unió jogának való megfelelés644

119. § (1)645 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről.

(2)646 Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:

a) a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet;

b) a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.



1  Kihirdetve: 1995. V. 5.


2  Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §. Módosította: 2012. évi LXXVI. törvény 31. §.


3  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


4  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


5  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Alkalmazására lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (6).


6  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Alkalmazására lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (6).


7  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


8  Lásd: 1/2005. (MK 3.) MSZH közlemény, 2/2005. (MK 14.) MSZH közlemény, 3/2005. (MK 37.) MSZH közlemény, 4/2005. (MK 59.) MSZH közlemény, 1/2006. (MK 2.) MSZH közlemény, 2/2006. (MK 8.) MSZH közlemény, 3/2006. (MK 52.) MSZH közlemény, 4/2006. (MK 60.) MSZH közlemény, 5/2006. (MK 106.) MSZH közlemény, 1/2007. (MK 5.) MSZH közlemény, 2/2007. (MK 16.) MSZH közlemény, 5/2007. (MK 101.) MSZH közlemény, 6/2007. (MK 127.) MSZH közlemény, 7/2007. (MK 177.) MSZH közlemény, 8/2007. (MK 177.) MSZH közlemény, 1/2008. (MK 8.) MSZH közlemény, 2/2008. (MK 56.) MSZH közlemény, 3/2008. (MK 79.) MSZH közlemény.


9  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (3). Hatálytalan: 2007. XII. 13-tól.


10  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


11  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


12  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


13  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


14  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Lásd még: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (8).


15  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 8. § (3). Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


16  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 5. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


17  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 5. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


18  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 5. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


19  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXIII. törvény 20. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


20  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


21  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 10. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (5). Lásd még: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (8).


22  Megállapította: 2003. évi CII. törvény 110. § a). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


23  Megállapította: 2003. évi CII. törvény 110. § a). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


24  Megállapította: 2001. évi XLVIII. törvény 67. § (1) f). Hatályos: 2002. I. 1-től. Ha a találmányi díjszerződést már korábban megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.


25  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXIII. törvény 20. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


26  Módosította: 2009. évi XXVII. törvény 37. § (1), 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


27  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XXXIX. törvény 38. § (1) a). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


28  Megállapította: 2001. évi XLVIII. törvény 67. § (1) g). Hatályos: 2002. I. 1-től.


29  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


30  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


31  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


32  Módosította: 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


33  Megállapította: 2001. évi XLVIII. törvény 67. § (1) h). Hatályos: 2002. I. 1-től.


34  Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 9. § (1). Hatályos: 2004. VII. 10-től.


35  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


36  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


37  Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 9. § (2). Hatályos: 2004. VII. 10-től.


38  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


39  Lásd még: 2002. évi XXXIX. törvény 35. § (1), 36. § (1), 37. § (1) a).


40  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


41  Alkalmazására lásd: 2002. évi XXXIX. törvény 37. § (1) c).


42  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


43  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 9. §. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Lásd még: ugyane törvény 35. § (1), 36. § (1)-(2), 37. § (1) a).


44  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 9. §. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Lásd még: ugyane törvény 35. § (1), 36. § (1)-(2), 37. § (1) a).


45  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 7. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


46  Alkalmazására lásd: 2002. évi XXXIX. törvény 37. § (1) c).


47  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 6. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


48  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 11. §. Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


49  Számozását módosította: 1997. évi XI. törvény 120. § i).


50  Beiktatta: 1997. évi XI. törvény 120. § i). Hatályos: 1997. VII. 1-től.


51  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XXXIX. törvény 38. § (1) a). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


52  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 96. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.


53  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 96. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.


54  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXIII. törvény 20. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


55  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 10. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


56  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


57  Megállapította: 2007. évi XXIV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


58  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


59  Módosította: 2002. évi XXXIX. törvény 38. § (1) a).


60  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


61  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


62  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


63  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


64  Megállapította: 2005. évi CLXV. törvény 4. §. Hatályos: 2006. IV. 15-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


65  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 7. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


66  Beiktatta: 2003. évi CII. törvény 110. § b). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


67  Beiktatta: 2003. évi CII. törvény 110. § b). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


68  Alkalmazására lásd: 2002. évi XXXIX. törvény 37. § (1) c).


69  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 62. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


70  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 12. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ekkor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (5). Lásd még: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (8).


71  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


72  A 2003. január 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók. Lásd: 2002. évi XXXIX. törvény 36. § (3).


73  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 8. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


74  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 8. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


75  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 8. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


76  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (3).


77  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


78  Megállapította: 1999. évi CXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


79  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XXIV. törvény 30. § (5). Hatálytalan: 2007. V. 1-től.


80  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


81  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 14. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


82  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 14. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


83  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 2. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


84  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 187. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


85  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 187. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


86  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §, 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


87  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


88  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §.


89  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


90  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 9. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


91  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 188. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


92  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 188. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


93  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 100. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


94  Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi XXIV. törvény 3. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


95  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


96  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


97  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §, 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


98  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 98. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


99  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 189. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


100  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


101  Megállapította: 2007. évi XXIV. törvény 4. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §, 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


102  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


103  Beiktatta: 2013. évi XVI. törvény 9. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


104  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 63. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


105  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 98. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


106  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 13. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §.


107  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (4).


108  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (4).


109  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 13. § (2). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


110  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (4). Lásd még: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (7).


111  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 190. §. Számozását módosította: 2007. évi CXLII. törvény 13. § (2).


112  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 98. § (4). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), 88. § (2).


113  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 14. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (4).


114  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


115  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 192. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


116  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 192. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


117  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


118  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


119  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


120  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 64. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


121  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 98. § (5). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


122  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 16. §. Módosította: 2003. évi CII. törvény 111. § (1) d), 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


123  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 193. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §, 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


124  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


125  Megállapította: 2003. évi CII. törvény 110. § d). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


126  Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 9. § (3). Hatályos: 2004. VII. 10-től.


127  Beiktatta: 2003. évi CII. törvény 110. § e). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


128  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 193. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


129  Megállapította: 2009. évi XXIII. törvény 5. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2009. évi XXIII. törvény 12. § (2).


130  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 194. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §, 100. §, 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


131  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 15. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


132  Megállapította: 2013. évi XVI. törvény 10. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


133  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 98. § (6). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


134  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 89. § (1).


135  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 65. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


136  Megállapította: 2013. évi XVI. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


137  Megállapította: 2009. évi XXVII. törvény 9. §. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c), 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


138  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 9. §. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c), 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


139  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 9. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c), 42. § (12).


140  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 9. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c).


141  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 9. §. Az első mondat szövegét módosította: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c). A második mondat szövegét módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (12). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 87. § (1).


142  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 9. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c).


143  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 9. §. Módosítva: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c) alapján. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


144  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 9. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c), 42. § (12).


145  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 9. §. Módosítva: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c) alapján. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2009. évi CLV. törvény 42. § (12). Az utolsó mondat szövegét módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (12). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (4).


146  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 196. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


147  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 196. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


148  Megállapította: 2011. évi CLXIII. törvény 50. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


149  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (5).


150  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


151  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (4).


152  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 6. § (1). Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


153  Jelölését módosította: 2007. évi XXIV. törvény 6. § (1). Módosította: 2011. évi CLXXIII. törvény 20. §.


154  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 17. § (2). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


155  Beiktatta: 2013. évi XVI. törvény 11. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


156  Beiktatta: 2013. évi XVI. törvény 11. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


157  Beiktatta: 2013. évi XVI. törvény 11. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


158  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 197. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


159  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 197. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


160  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (5).


161  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (5).


162  Megállapította: 2009. évi XXVII. törvény 10. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


163  Megállapította: 2009. évi XXVII. törvény 10. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


164  Megállapította: 2013. évi CLIX. törvény 2. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


165  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 98. § (7). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


166  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 199. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


167  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 66. §. Hatályos: 2011. III. 1-től.


168  Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 13. §.


169  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 18. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


170  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 18. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


171  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 67. § (1). Hatályos: 2011. III. 1-től.


172  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 67. § (2). Hatályos: 2011. III. 1-től.


173  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 67. § (2). Hatályos: 2011. III. 1-től.


174  Beiktatta: 2014. évi XV. törvény 54. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


175  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 68. §. Hatályos: 2011. III. 1-től.


176  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 10. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


177  Beiktatta: 2013. évi XVI. törvény 12. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


178  Beiktatta: 2014. évi XV. törvény 54. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


179  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


180  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXLVIII. törvény 89. § (2). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


181  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 69. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


182  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 19. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


183  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


184  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 100. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


185  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXLVIII. törvény 90. §. Hatálytalan: 2011. III. 1-től.


186  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 19. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


187  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


188  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 20. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


189  A második mondatot beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 20. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


190  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


191  Számozását módosította: 2002. évi XXXIX. törvény 20. § (2).


192  Számozását módosította: 2002. évi XXXIX. törvény 20. § (2).


193  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 21. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


194  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


195  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (7).


196  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


197  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5.


198  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 9. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


199  A cím szövegét megállapította: 2003. évi CII. törvény 110. § f). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


200  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 22. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


201  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 202. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


202  Lásd: 1981. évi 1. törvényerejű rendelet.


203  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXXXIII. törvény 339. § 10. Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


204  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 202. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


205  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


206  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 22. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


207  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


208  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXLVIII. törvény 89. § (2). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


209  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


210  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


211  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 70. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


212  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 70. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


213  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


214  Megállapította: 2013. évi CLIX. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


215  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


216  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


217  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 71. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


218  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 72. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


219  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


220  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


221  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 24. §. Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


222  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


223  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


224  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


225  Módosította: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (10).


226  A második mondat szövege módosítva: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (9) alapján. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


227  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


228  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


229  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), 89. § (1).


230  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 24. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. A 2003. január 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.


231  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


232  Számozását módosította: 2002. évi XXXIX. törvény 24. § (2). Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi XXIV. törvény 11. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2). A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 2013. évi XVI. törvény 19. § (1) a). Hatálytalan: 2013. IV. 1-től.


233  Számozását módosította: 2002. évi XXXIX. törvény 24. § (2).


234  Számozását módosította: 2002. évi XXXIX. törvény 24. § (2).


235  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 12. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


236  Az utolsó három mondatot beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 204. § (1). Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi XXIV. törvény 13. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (8).


237  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 25. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


238  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 204. § (2). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


239  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 204. § (3). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


240  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 204. § (3). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


241  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 204. § (3). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 100. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


242  Megállapította: 2013. évi CLIX. törvény 4. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


243  Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 204. § (3). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


244  Beiktatta: 2005. évi CLXV. törvény 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


245  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 12. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


246  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


247  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


248  Megállapította: 2009. évi XXIII. törvény 7. § (1). Módosította: 2013. évi XVI. törvény 19. § (2) a).


249  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 26. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


250  Beiktatta: 2009. évi XXIII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2009. évi XXIII. törvény 12. § (2).


251  Az utolsó mondatot beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 205. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


252  Megállapította: 2009. évi XXIII. törvény 8. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2009. évi XXIII. törvény 12. § (2).


253  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 205. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


254  Beiktatta: 2005. évi CLXV. törvény 7. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


255  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


256  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


257  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


258  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


259  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XVI. törvény 19. § (1) b). Hatálytalan: 2013. IV. 1-től.


260  Módosította: 2013. évi XVI. törvény 18. § c).


261  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


262  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


263  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


264  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


265  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


266  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


267  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


268  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


269  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


270  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


271  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (9).


272  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


273  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


274  Módosította: 2013. évi XVI. törvény 19. § (2) b).


275  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


276  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


277  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


278  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


279  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


280  Módosította: 2013. évi XVI. törvény 18. § d).


281  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


282  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


283  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


284  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (5).


285  A korábbi második-harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 100. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


286  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (10).


287  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


288  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


289  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


290  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


291  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


292  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


293  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


294  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


295  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


296  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


297  Módosította: 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


298  Módosította: 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


299  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


300  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


301  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (11).


302  Megállapította: 2009. évi XXVII. törvény 12. §. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c), 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), (2), (11).


303  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (11).


304  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


305  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


306  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


307  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


308  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


309  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


310  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


311  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


312  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


313  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 74. §. Hatályos: 2011. III. 1-től.


314  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


315  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


316  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


317  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


318  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


319  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


320  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 25. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


321  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


322  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (12).


323  Módosította: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (9), 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


324  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


325  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 75. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


326  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 76. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


327  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 76. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


328  Módosította: 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


329  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 13. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


330  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


331  Módosította: 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


332  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 13. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


333  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 13. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


334  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 26. §. Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


335  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


336  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


337  Módosította: 2009. évi XXIII. törvény 13. § (3).


338  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


339  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


340  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


341  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


342  Módosította: 2009. évi XXIII. törvény 13. § (3), 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


343  Módosította: 2009. évi XXIII. törvény 13. § (1).


344  Módosította: 2009. évi XXIII. törvény 13. § (3).


345  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


346  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


347  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


348  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


349  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 27. §. Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


350  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


351  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 28. §. Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Lásd még: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (7).


352  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


353  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


354  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 29. §. Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Lásd még: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (7).


355  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXXXIII. törvény 339. § 10. Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


356  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


357  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


358  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


359  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


360  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


361  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


362  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


363  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


364  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (11).


365  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


366  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (13).


367  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


368  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


369  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


370  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


371  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


372  Lásd még: 2002. évi XXXIX. törvény 36. § (6)-(7).


373  Lásd még: 2002. évi XXXIX. törvény 36. § (6)-(7).


374  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2), 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


375  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


376  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


377  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


378  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


379  Módosította: 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


380  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


381  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


382  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


383  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


384  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


385  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


386  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


387  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


388  Számozását módosította: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §.


389  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


390  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 207. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


391  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (5).


392  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 89. § (1).


393  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §.


394  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 98. § (10). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


395  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 98. § (10). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 87. § (3).


396  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §, 2010. évi CXLVIII. törvény 87. § (4).


397  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (5).


398  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


399  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 98. § (11). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


400  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


401  Megállapította: 2009. évi XXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (4).


402  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 30. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (4).


403  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 99. §, 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


404  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), (11).


405  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


406  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), 2011. évi CCI. törvény 97. § a).


407  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXXI. törvény 4. §-ával megállapított 1997. évi LXXII. törvény 38. § a). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


408  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 97. § a).


409  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 208. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


410  Módosította: 1999. évi CX. törvény 174. § (2) i).


411  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


412  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


413  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


414  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 209. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


415  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Ezt követően benyújtott megváltoztatási kérelmekre kell alkalmazni.


416  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


417  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


418  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 31. §. Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


419  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


420  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (10).


421  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5.


422  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


423  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi CII. törvény 111. § (1) d). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt megelőzően benyújtott megváltoztatási kérelmekre még alkalmazni kell.


424  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 210. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2), (14).


425  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 210. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


426  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 210. § (2). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (14).


427  Az utolsó három mondatot beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 211. § (1). Az első mondat szövegét megállapította: 2005. évi CLXV. törvény 8. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


428  Megállapította: 2005. évi CLXV. törvény 8. § (2). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (5), 2011. évi CCI. törvény 97. § a).


429  Hatályon kívül helyezte az előtte lévő alcímmel együtt: 1998. évi LXXI. törvény 4. §-ával megállapított 1997. évi LXXII. törvény 38. § a). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


430  Hatályon kívül helyezte az ezt megelőző korábbi címmel együtt: 2001. évi CV. törvény 21. §. Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


431  Megállapította: 2005. évi CLXV. törvény 9. §. Hatályos: 2006. IV. 15-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


432  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 32. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 97. § b).


433  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1), 2011. évi CLXXIII. törvény 19. §.


434  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 97. § b).


435  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 97. § c).


436  Beiktatta: 2009. évi XXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2009. évi XXIII. törvény 12. § (2).


437  Beiktatta: 2009. évi XXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2009. évi XXIII. törvény 12. § (2).


438  Számozását módosította: 2009. évi XXIII. törvény 11. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 97. § d).


439  Számozását módosította: 2009. évi XXIII. törvény 11. §. Módosította: 2009. évi XXIII. törvény 13. § (2).


440  Számozását módosította és szövegét megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 27. §, 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


441  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


442  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


443  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Lásd még: 2002. évi XXXIX. törvény 37. § (1) e)-f).


444  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


445  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


446  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


447  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


448  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


449  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


450  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


451  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


452  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


453  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


454  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


455  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


456  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


457  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi XXVII. törvény 37. § (5). Hatálytalan: 2009. VIII. 1-től.


458  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


459  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (2).


460  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (2).


461  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (2).


462  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


463  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


464  Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 9. § (4). Hatályos: 2004. VII. 10-től.


465  Csak 2003. január 1-jét követően forgalomba hozott anyagra lehet alkalmazni.


466  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


467  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 37. § (1) c).


468  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 17. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


469  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 17. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


470  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


471  Megállapította: 2003. évi LII. törvény 29. § (5). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


472  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


473  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


474  Alkalmazni kell akkor is, ha a növényfajtára adott szabadalom végleges oltalma 2003. január 1-jét megelőzően szűnt meg lejárat miatt.


475  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 37. § (1) e)-f).


476  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


477  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 212. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


478  Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 212. §. Módosította: 2009. évi XXVII. törvény 37. § (6).


479  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 15. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


480  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


481  Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 16. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


482  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


483  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


484  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


485  Megállapította: 2009. évi XXVII. törvény 18. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (2).


486  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


487  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


488  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


489  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


490  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


491  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


492  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


493  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Módosítva: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1) alapján.


494  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


495  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


496  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


497  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 213. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


498  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (4).


499  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 33. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (4).


500  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 213. § (2). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


501  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 34. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni. Lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (4).


502  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 34. § (2). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


503  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 77. § (1). Hatályos: 2011. III. 1-től.


504  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 77. § (2). Hatályos: 2011. III. 1-től.


505  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 77. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 13. §.


506  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 77. § (2). Hatályos: 2011. III. 1-től.


507  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 78. § (1). Hatályos: 2011. III. 1-től.


508  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


509  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 78. § (2). Hatályos: 2011. III. 1-től.


510  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


511  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


512  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


513  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


514  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


515  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


516  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


517  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


518  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 35. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


519  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


520  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


521  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


522  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


523  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


524  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


525  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


526  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


527  Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 36. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


528  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


529  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


530  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 79. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


531  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


532  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


533  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


534  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


535  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


536  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


537  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Az (5)-(6) bekezdés kivételével csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


538  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


539  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


540  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (2).


541  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


542  A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


543  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


544  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


545  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


546  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


547  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 338. § 5., 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


548  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


549  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


550  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


551  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 214. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (15).


552  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


553  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


554  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


555  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/166.


556  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


557  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


558  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 215. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


559  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 216. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


560  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 216. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


561  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 216. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


562  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 216. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


563  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 216. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


564  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 216. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


565  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (11).


566  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (16).


567  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 216. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


568  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 216. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


569  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 332. § (3). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (17).


570  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


571  Beiktatta: 2005. évi CLXV. törvény 10. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


572  Beiktatta: 2005. évi CLXV. törvény 10. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


573  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től.


574  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 80. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


575  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től.


576  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 80. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CXLVIII. törvény 265. § (1).


577  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 80. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


578  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


579  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 80. § (4). Hatályos: 2011. I. 1-től.


580  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


581  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


582  A harmadik, negyedik és ötödik mondatot beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


583  Megállapította: 2013. évi XVI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


584  Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


585  Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


586  Módosította: 2013. évi XVI. törvény 19. § (2) c).


587  Beiktatta: 2013. évi XVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től.


588  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 81. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CXLVIII. törvény 265. § (2).


589  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 81. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


590  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


591  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


592  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 17. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


593  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


594  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 100. §.


595  Beiktatta: 2011. évi CLXXIII. törvény 18. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


596  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 82. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


597  Megállapította: 2013. évi XVI. törvény 15. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


598  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


599  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


600  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


601  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 83. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


602  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 83. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


603  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. V. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


604  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


605  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


606  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


607  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


608  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


609  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


610  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


611  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


612  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


613  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


614  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (5).


615  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


616  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


617  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 84. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


618  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


619  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXVII. törvény 36. § (5).


620  Megállapította: 2013. évi CLIX. törvény 6. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


621  Számozását módosította: 2007. évi XXIV. törvény 16. §.


622  Beiktatta: 2002. évi XXXIX. törvény 32. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.


623  Számozását módosította: 2009. évi XXVII. törvény 20. §.


624  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 88. § (1).


625  Számozását módosította: 2009. évi XXVII. törvény 20. §.


626  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XXIV. törvény 30. § (5). Hatálytalan: 2007. V. 1-től.


627  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 85. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


628  Megállapította: 2013. évi XVI. törvény 16. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


629  Beiktatta: 2013. évi CLIX. törvény 7. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


630  Megállapította: 2002. évi XXXIX. törvény 33. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


631  Lásd: 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet.


632  Lásd: 2002. évi XXXIX. törvény 36. § (1), 37. § (1) a), 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet.


633  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 217. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


634  Lásd: 61/2006. (III. 23.) Korm. rendelet.


635  Megállapította: 2009. évi XXVII. törvény 21. § (1). Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


636  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 86. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


637  Lásd: 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet.


638  Beiktatta: 2013. évi XVI. törvény 17. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


639  Megállapította: 2009. évi XXVII. törvény 21. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 87. § (5).


640  Megállapította: 2009. évi XXVII. törvény 21. § (1). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 87. § (6)-(7).


641  Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 37. §. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) c).


642  Lásd: 141/2008. (V. 16.) Korm. rendelet.


643  Beiktatta: 2009. évi XXVII. törvény 21. § (2). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 87. § (6).


644  Beiktatta: 2005. évi CLXV. törvény 11. § (1). Hatályos: 2006. IV. 15-től.


645  Megállapította: 2005. évi CLXV. törvény 11. § (2). Számozását módosította: 2007. évi XXIV. törvény 17. §.


646  Beiktatta: 2007. évi XXIV. törvény 17. §. Hatályos: 2007. V. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!