Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.24.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1995. évi LXVI. törvény

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről1

Az Országgyűlés a történelmi múlt megismerésének elsődleges forrásául szolgáló, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, a nemzet kulturális örökségének részét képező levéltári anyag védelmének, folytonos gyarapításának és használatának alapvető szabályairól a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja annak biztosítása, hogy

a) a közfeladatot ellátó szervek irattári anyaga - ügyviteli és levéltári érdekekre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának elvére tekintettel - szakszerűen kezelt és rendszerezett, jól használható forrásanyaggá váljék;

b) bármely szerv irattári anyagának, továbbá a természetes személyek irathagyatékának maradandó értékű része - a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagaként vagy védett levéltári anyagként - épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon;

c) a levéltári anyag használata során a közérdekű adatok megismerését és a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos alapjogok érvényesítése a személyiséghez és a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjogok védelmével együtt valósuljon meg;

d)2 a minősített adatok védelme érvényre juthasson.

A törvény hatálya

2. § E törvény hatálya kiterjed

a) a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagára;

b) a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári anyagára;

c) a közlevéltárakban őrzött levéltári anyagra;

d) a nyilvános magánlevéltárakban őrzött levéltári anyagra;

e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó szervek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű iratra.

Értelmező rendelkezések

3. §3 E törvény alkalmazása során

a) szerv: a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

b) közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy;

c)4 irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja;

d) közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott;

e) magánirat: a nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó, valamint a természetes személyek tulajdonában lévő irat;

f)5 irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége;

g)6 irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely;

h) iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység;

i) irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét;

j)7 maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat;

k) levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat;

l) levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény;

m) közlevéltár: a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat - ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is - végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár;

n) nyilvános magánlevéltár: a természetes személy, valamint a nem közfeladatot ellátó szerv tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratok tartós megőrzésére létesített olyan intézmény, amely megfelel a 30. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek;

o) levéltári kutatás: a levéltári anyag tanulmányozása, abból adatok kigyűjtése tudományos vagy más cél érdekében;

p)8 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

r)9 közlevéltár illetékessége (illetékességi köre): a maradandó értékű irattári anyagnak az a köre, amelyre vonatkozóan törvény közlevéltárba adási kötelezettséget ír elő, s amelyet az adott közlevéltár törvény rendelkezése, illetve fenntartójának döntése alapján köteles átvenni;

s)10 levéltári gyűjtőkör: a maradandó értékű, köziratnak nem minősülő irattári anyagnak, ha arra vonatkozóan törvény közlevéltárba adási, illetve a levéltárfenntartó levéltárba adási kötelezettséget nem ír elő, továbbá a természetes személyek maradandó értékű iratainak az a köre, amelyet az adott levéltár az őrizetében lévő levéltári anyag forrásértékének gazdagítása céljából gyűjt (ajándékként elfogad vagy megvásárol);

t)11 önkormányzati hivatal: a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a társult képviselő-testületek közös hivatala és a nemzetiségi önkormányzat hivatala.

3/A. §12 A maradandó értékű közirat és magánirat a kulturális javak, a levéltári anyag pedig a védett kulturális javak részét képezi. A maradandó értékű közirat és magánirat, továbbá a levéltári anyag védelmét, épségben és használható állapotban történő megőrzését az e törvényben, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltak szerint kell biztosítani.

Az irattári és a levéltári anyag védelmének általános szabályai

4. §13 Az irattári anyaggal rendelkező szervek és a maradandó értékű iratokat őrző természetes személyek kötelesek a szervesen összetartozó irataik egységének, illetve eredeti rendjének megőrzéséről, valamint a tulajdonukban vagy birtokukban lévő maradandó értékű iratok megóvásáról gondoskodni.

5. § (1) Köziratot, valamint közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagot elidegeníteni, megrongálni vagy egyéb módon használhatatlanná tenni, továbbá - a szabályosan lefolytatott selejtezési eljárást kivéve - megsemmisíteni tilos.

(2)14 A megrongálás, az egyéb módon történő használhatatlanná tétel, továbbá a megsemmisítés tilalma a nyilvános magánlevéltárban őrzött levéltári anyagra és a védetté nyilvánított maradandó értékű magániratra is kiterjed.

(3)15 Az (1) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalom nem zárja ki a közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagnak levéltár, múzeum, könyvtár részére csereszerződés útján történő elidegenítését. A csereszerződés megkötéséhez, valamint a nyilvános magánlevéltárban őrzött magánirat elidegenítéséhez a kultúráért felelős miniszternek engedélye szükséges. A védetté nyilvánított magánirat elidegenítésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

6. § (1)16 A levéltári anyagot, továbbá a 33. § (1) bekezdésében meghatározott magániratot csak a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltak szerint lehet kivinni az ország területéről.

(2)17 A levéltári anyagról, annak külföldre vitele előtt, a Magyar Nemzeti Levéltár vagy az őrző levéltár biztonsági másolatot készít.

7. § A levéltári anyag közlevéltárban történő elhelyezése - ajándék, adásvétel, csereszerződés kivételével - a levéltári anyag tulajdonjogi helyzetét nem érinti.

A levéltári anyag védelmének irányítása

8. §18 A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter látja el. Ágazati irányító hatáskörében

a)19

b)20 rendeletben szabályozza a köziratok kezelésének levéltári felügyeletével kapcsolatos, továbbá a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagának nyilvántartásával, szakszerű, biztonságos őrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggő szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhető selejtezés rendjét, és a szakfelügyelők közreműködésével ellenőrzi a szakmai követelmények érvényesítését;21

c)22 irányítja és felügyeli a Magyar Nemzeti Levéltárat;

d) dönt a hatáskörébe utalt egyedi ügyekben.

A köziratok kezelésének irányítása23

8/A. §24 A köziratok kezelésének szakmai irányítását a Kormány által kijelölt miniszter látja el.

II. Fejezet

A KÖZIRAT

A köziratok kezelése és védelme

9. § (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles

a) a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni;

b) a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó - az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló - ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni;

c) az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni;

d) a nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni;

e) az elintézett ügyek iratait - az irattári terv szerinti rendszerezés és válogatás pontosságának ellenőrzése mellett - irattárában elhelyezni, s irattári anyagának szakszerű és biztonságos megőrzéséről, valamint használatra bocsátásáról gondoskodni;

f) irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte után, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár (a továbbiakban: illetékes közlevéltár) engedélyével kiselejtezni;

g) a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt - a 12. §-ban előírtak szerint - saját költségén az illetékes közlevéltárnak átadni.

(2)25 Elektronikus iratkezelés esetén a közfeladatot ellátó szerv kizárólag olyan iratkezelési szoftvert alkalmazhat, amely a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik.

(3)26 Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, valamint a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver használatáért a közfeladatot ellátó szerv vezetője felelős.

(4)27 Az e törvényben, valamint a 35/A. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott követelmények teljesítésének részletes szabályait a közfeladatot ellátó szerv által készített egyedi, vagy a részére kötelezően előírt egységes iratkezelési szabályzat és irattári terv (a továbbiakban együtt: iratkezelési szabályzat) tartalmazza.

9/A. §28 (1) Közfeladatot ellátó szerv megszüntetése vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező szerv köteles intézkedni az érintett szerv irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és használhatóságáról.

(2) Ha a megszűnő szerv más szervbe olvad be, iratait a feladatait átvevő szerv irattárában kell elhelyezni.

(3) Ha a megszűnő szerv feladatköre több szerv között oszlik meg, vagy valamely szerv egyes feladatait egy másik szerv veszi át, az irattári anyagot csak irattári tételenként szabad megosztani. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. Az irattári anyag irattári tételenkénti megosztását az illetékes közlevéltár egyetértésével kell elvégezni.

(4)29 Ha a közfeladatot ellátó szerv jogutód nélkül szűnik meg, irattári anyagának maradandó értékű részét az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni. Az irattári anyag többi részének meghatározott ideig történő további őrzéséhez, kezeléséhez és selejtezéséhez szükséges költségek biztosításáról a megszüntetésről intézkedő szerv gondoskodik.

Az iratkezelési szabályzatok kiadása

10. §30 (1) Egyedi iratkezelési szabályzatot ad ki:

a) a közfeladatot ellátó szerv - e törvényben foglalt kivételekkel - az illetékes közlevéltárral egyetértésben,

b)31 a központi államigazgatási szerv a Magyar Nemzeti Levéltárral, az illetékes szaklevéltárral és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben,

c)32 az önkormányzati hivatal számára a jegyző (főjegyző) a Magyar Nemzeti Levéltárral, a 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltárral és a fővárosi és megyei kormányhivatallal egyetértésben.

(2)33 Egységes iratkezelési szabályzatot ad ki:

a)34 a szakmai irányítást ellátó miniszter vagy a központi államigazgatási szerv vezetője a területi államigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek - kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - részére a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, a Magyar Nemzeti Levéltárral és az illetékes szaklevéltárral egyetértésben,

b)35 az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok, a legfőbb ügyész az ügyészségek részére a Magyar Nemzeti Levéltárral egyetértésben,

c) az igazságügyért felelős miniszter a közjegyzők és bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértői intézmények, hatósági tolmácsok, hiteles szakfordítók és büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvédek tekintetében a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben.

(3)36 A 10. § (1) bekezdés b) pontja és a 10. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti iratkezelési szabályzatokat a szakmai irányítást ellátó miniszter vagy a központi államigazgatási szerv vezetője egységes iratkezelési szabályzatban is kiadhatja.

(4)37 A szakmai irányítást ellátó miniszter az állami és helyi önkormányzati intézmények meghatározott csoportja részére a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben egységes iratkezelési szabályzatot vagy egyedi iratkezelési szabályzatuk mellékletét képező egységes irattári tervet ad ki.

(5)38 Az önkormányzati hivatal számára a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel és a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben egységes irattári tervet ad ki.

(6) A jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, az önkormányzatok többcélú kistérségi társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzati társulások) a társulási megállapodásban foglalt esetben rendelkezik az iratkezelés szabályozásáról.

(7)39 A Magyar Nemzeti Levéltár, az illetékes közlevéltár és a kultúráért felelős miniszter egyetértési joga az irattári tételek kialakításával és a nem selejtezhető irattári tételek kijelölésével, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltári használatát befolyásoló előírásokkal összefüggő kérdésekre terjed ki.

(8)40 A Magyar Nemzeti Levéltár a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár véleményének előzetes kikérésével gyakorolja a bíróság, az ügyészség, a központi államigazgatási szervek területi szervei részére készült iratkezelési szabályzatok kiadásával kapcsolatos egyetértési jogát.

(9)41 Az irattári terv az iratkezelési szabályzat szerves részét képezi, annak kötelező mellékleteként. Elfogadási rendje - kivéve az önkormányzati hivatal, az állami és helyi önkormányzati intézmények meghatározott csoportja részére kiadott egységes irattári terveket - nem válik el az iratkezelési szabályzattól.

(10)42

A köziratok kezelésének levéltári ellenőrzése

11. § A nem selejtezhető köziratok fennmaradásának biztosítása érdekében a közfeladatot ellátó szerv iratainak védelmét és iratkezelésének rendjét - az iratkezelési szabályzat alapján - az illetékes közlevéltár ellenőrzi. Ellenőrzési feladatának ellátása során

a)43 az iratkezelői és az irattári helyiségbe beléphet, az iratokba - a minősített adatot tartalmazó iratok kivételével - és az iratkezelési nyilvántartásokba betekinthet, az iratkezelési tevékenységet folyamatában vizsgálhatja;

b) iratkezelési kérdésekben szaktanácsot ad, a nem selejtezhető iratok épségben és használható állapotban történő megőrzését súlyosan veszélyeztető hibákat és hiányosságokat jegyzőkönyvbe foglalja, megszüntetésükre vonatkozóan határidőt állapít meg;

c)44

A köziratok levéltárba adása

12. §45 (1) A nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

(2) A nem selejtezhető köziratok átadásának-átvételének időpontjáról az átadó szerv és az illetékes közlevéltár közösen állapodik meg.

(3)46 Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvételi határidő abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szervnek a nem selejtezhető iratokra ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van, vagy akkor, ha az illetékes közlevéltár az iratok átvételéhez szükséges raktári férőhellyel nem rendelkezik, további öt évre külön engedély nélkül meghosszabbítható. Az átadás-átvételi határidő öt éven túli meghosszabbítását egy alkalommal, legfeljebb tíz év időtartamra a kultúráért felelős miniszter engedélyezi. Ennél hosszabb irattári őrzési időt csak jogszabály állapíthat meg.

(4) A közlevéltár tizenöt éven belül keletkezett közirat átvételére csak jogszabály alapján kötelezhető.

(5)47 A tizenöt évnél régebben keletkezett, minősített adatot tartalmazó, nem selejtezhető iratokat a minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártát követő naptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

(6)48 Az iratokat őrző szerv kezdeményezésére az illetékes közlevéltár az érvényességi idő lejárta előtt is átvehet minősített adatot tartalmazó iratokat, ha azok megfelelő őrzésének és kezelésének feltételeit biztosítani tudja.

(7) A közfeladatot ellátó szerv azoknak a nem selejtezhető iratoknak a használatát, amelyek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is az őrizetében vannak, a közlevéltárban lévő anyagra vonatkozó szabályok szerint köteles biztosítani.

III. Fejezet

A KÖZLEVÉLTÁR

A közlevéltár feladatai

13. § A közlevéltár feladatkörében

a) a 31. §-ban meghatározott kivételekkel kizárólagos joggal átveszi és megőrzi az illetékességi körébe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait;

b)49 jogszabály alapján átveszi, gyűjti, valamint ingyenes letétként megőrzi a maradandó értékű magániratot;

c)50 az átvett és a gyűjtött levéltári anyagot nyilvántartja, szakszerűen kezeli, biztonságosan megőrzi, és az őrizetében lévő levéltári anyagot - annak szükség szerinti átselejtezésével, rendezésével, valamint a tudományos igényű áttekintést biztosító segédletek készítése és közzététele útján - feldolgozza, s az anyag használatát lehetővé teszi;

d) az őrizetében lévő levéltári anyagról hiteles másolatot vagy tartalmi kivonatot ad ki;

e) a levéltári anyag védelme érdekében ellenőrzi a közfeladatot ellátó szervek, valamint a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét;

f)51 megrongált vagy pusztulásnak indult levéltári anyagának konzerválásáról és restaurálásáról gondoskodik, ezekről és a különösen jelentős levéltári anyagáról biztonsági másolatot készít vagy készíttet, és annak egy példányát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Nemzeti Levéltárnak átadja;

g) levéltár- és történettudományi kutatásokat végez a levéltári munka fejlesztése és a levéltári anyag felhasználásának elősegítése céljából, s közzéteszi a kutatás eredményeit, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásában;

h)52 a levéltári anyag oktatási, közművelődési célú felhasználását, valamint a levéltári tevékenység megismertetését kiadványokkal és egyéb módon elősegíti;

i) a maradandó értékű magániratok kiválogatására, szakszerű kezelésére vonatkozóan szaktanácsot adhat, a maradandó értékű magániratok védetté nyilvánításában közreműködik.

A közlevéltárak és illetékességük, valamint gyűjtőkörük53

14. § (1)54 A közlevéltár lehet általános levéltár, állami szaklevéltár, települési önkormányzat, köztestület, közalapítvány vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára.

(2)55 A közlevéltár illetékességét a köziratokat illetően e törvény határozza meg.

(3)56 A közlevéltár gyűjtőköre minden olyan, a 3. § s) pontjában meghatározott maradandó értékű magániratra kiterjed, amely a közlevéltár őrizetében lévő levéltári anyaghoz illeszkedik, annak forrásértékét gazdagítja.

A közlevéltár fenntartójának kötelezettségei

15. § (1) A közlevéltárat fenntartó szerv köteles gondoskodni arról, hogy levéltára

a) rendelkezzék a 13. §-ban meghatározott feladatok ellátásához szükséges szakképzett személyzettel és technikai felszereléssel, továbbá

b) rendelkezzék a levéltári anyag rendszeres átvételét biztosító, zárt, tűzbiztos, száraz, megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű, a levéltári anyag őrzésén kívül egyidejűleg más célra fel nem használható, a szakszerű őrzéshez szükséges tárolóeszközökkel felszerelt raktárral (raktárakkal), kutatóteremmel és a működéséhez szükséges egyéb feltételekkel.

(2) Közlevéltárat létesíteni csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek együttes biztosításával lehet.

(3)57 A közlevéltár vezetőjét pályázat útján

a) a Magyar Nemzeti Levéltár esetében a kultúráért felelős miniszter,

b) a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár esetében a kultúráért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó,

c) az állami szaklevéltár, a települési önkormányzat, a köztestület, a közalapítvány és az egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára esetében a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével a fenntartó

nevezi ki és menti fel.

(4)58 A Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának elfogadásához és módosításához a kultúráért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(5)59 A Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár

a) stratégiai terve, éves szakmai feladatainak meghatározása,

b) munkatervének, beszámolójának elfogadása,

c) költségvetésének feladatalapú tervezése, és

d) fejlesztési és beruházási feladatainak meghatározása

során a kultúráért felelős miniszter véleményezési jogot gyakorol.

Általános levéltárak

16. § (1) A levéltárral nem rendelkező közfeladatot ellátó szervek levéltári anyaga az általános levéltárak illetékességi körébe tartozik. Általános levéltárat törvény létesíthet, illetve szüntethet meg, a megszűnő levéltár anyagának átvételére illetékes közlevéltár megnevezésével.

(2)60 Általános levéltár a Magyar Nemzeti Levéltár és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár.

17. § (1)61 A Magyar Nemzeti Levéltár központi általános levéltár, amely megyei szervezeti egységekkel (tagintézményekkel) rendelkezik. A tagintézmény

a) megyei szinten ellátja a Magyar Nemzeti Levéltár feladatait,

b) a Magyar Nemzeti Levéltár költségvetésén belül az egyes tagintézmények szakmai feladatainak figyelembevételével meghatározott éves elkülönített költségvetési kerettel működik,

c) vezetőjét (igazgatóját) a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nevezi ki a kultúráért felelős miniszter egyetértésével.

(1a)62 A Magyar Nemzeti Levéltár illetékességébe tartozik - a 18. § (2) bekezdésében és 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel -

a) a köztársasági elnök és Hivatala, az Országgyűlés és Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Alkotmánybíróság és Hivatala, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank,

b) a miniszterelnök és a központi államigazgatási szerv,

c) a központi államigazgatási szerv területi szervei és a rendvédelmi szerv,

d) a levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány,

e) a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat testülete, hivatala és intézménye, továbbá

f) az a)-e) pontban meghatározott szervek jogelőd szervei

levéltári anyaga, valamint minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe.

(2)63 A Magyar Nemzeti Levéltár a 13. §-ban meghatározott feladatokon kívül

a)64 a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében módszertani ajánlásokat és egyéb segédanyagokat dolgoz ki, s azokat a kultúráért felelős miniszter egyetértésével közzéteszi;

b)65

c)66 nyilvántartja a közlevéltárakat és a magánlevéltárakat;

d) feltárja, nyilvántartja és gyűjti (másolatban beszerzi vagy megvásárolja) a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagot;

e) őrzi a törvények eredeti példányát;

f) levéltár-tudományi szakkönyvtárat működtet;

g) levéltári állományvédelmi kérdésekben szaktanácsadást nyújt más levéltáraknak;

h) a hazai közlevéltári anyagról készült biztonsági másolatok egy példányát biztonsági filmtárában megőrzi;

i) részt vesz a levéltárosok felsőfokú képzésében, és ellátja a középfokú levéltári szakképzéssel kapcsolatos feladatait;

j)67 évente nyilvánosságra hozza a közlevéltárak gyarapodását és működésük fontosabb adatait;

k)68 ellátja a levéltári szakfelügyelet működtetésével kapcsolatos teendőit;

l)69 gyakorolja a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát;

m)70 a kultúráért felelős miniszter által meghatározott szempontok szerint gyűjti és feldolgozza a közlevéltárak, valamint a nyilvános magánlevéltárak működésével kapcsolatos adatokat.

18. §71 (1)72

(2)73 A Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár területi általános levéltárként Budapest Főváros Önkormányzata közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik. Illetékességi körébe tartozik a fenntartó önkormányzat, Budapest közigazgatási területén működő helyi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok testületeinek, hivatalainak és intézményeinek, ezek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá a központi államigazgatási szervek, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet területi szerveinek Budapest közigazgatási területén keletkezett levéltári anyaga, és minden olyan, Budapest területén keletkezett levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe.

Állami szaklevéltárak

19. §74 (1)75 Állami szaklevéltár a Hadtörténeti Levéltár, a Földügyi és Távérzékelési Levéltár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára.

(2)76 A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével -

a)77 a Hadtörténelmi Levéltár esetében a honvédelemért felelős miniszter és a Honvéd Vezérkar, valamint az ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

b)78 a Földügyi és Távérzékelési Levéltár esetében a földmérési és térképészeti tevékenységért felelős miniszter felügyelete alá tartozó ingatlanügyi hatóságok és a kataszteri program megvalósításáért felelős szerv,

c)79 a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár esetében a környezetvédelemért felelős miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó szervek,

d) a felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára esetében a fenntartó szerv

levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.

(3)80 Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának illetékessége az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényben meghatározott iratokra terjed ki.

(4)81 Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára működésének speciális szabályait, valamint az e törvényben meghatározottakon túlmenően ellátandó feladatait a (3) bekezdésben említett törvény határozza meg.

(5)82 A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szaklevéltár létesítését és megszüntetését - a szerv felügyeletét vagy irányítását ellátó miniszter, az autonóm államigazgatási szerv vagy az önálló szabályozó szerv vezetője véleményének előzetes kikérésével - a kultúráért felelős miniszter engedélyezi.

(6)83 Megszűnő szaklevéltár anyagának elhelyezéséről a kultúráért felelős miniszter gondoskodik.

Települési önkormányzat levéltára

20. § (1) A települési önkormányzat a testülete, hivatalai és intézményei, valamint ezek jogelődei levéltári anyagára kiterjedő illetékességgel közlevéltárat létesíthet. A levéltár a fenntartó önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik.

(2)84 Települési önkormányzat levéltárának létesítéséhez a kultúráért felelős miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. A miniszter megtagadhatja a hozzájárulást, ha a létesítendő levéltár folyamatos működésének személyi és dologi feltételeit [15. § (1) bekezdés] hosszabb távon nem látja biztosítottnak. Ha a levéltár működését meghatározó feltételek megszűnnek, a miniszter visszavonhatja hozzájárulását. Ebben az esetben a fenntartó önkormányzat köteles a levéltárat megszüntetni.

(3)85 Ha a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat megszünteti levéltárát, annak anyagát a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes közlevéltárban kell elhelyezni. Ilyen esetben a települési önkormányzat a levéltár céljait szolgáló vagyonát használatra köteles átengedni az illetékes közlevéltár fenntartójának.

Köztestület, közalapítvány és egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára

21. §86 Köztestület, közalapítvány vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv saját levéltári anyagának őrzésére közlevéltárat létesíthet. A létesítést és a megszüntetést a közlevéltárakról vezetett központi nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Megszűnés esetén a köztestület, a közalapítvány és az egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltári anyagának elhelyezéséről a kultúráért felelős miniszter intézkedik.

IV. Fejezet

A KÖZLEVÉLTÁR ANYAGÁNAK HASZNÁLATA

A közlevéltár anyagában történő kutatás

22. § (1)87 A közlevéltárban őrzött, az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli, az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított tizenöt éven túli levéltári anyagban - a 24-25. §-okban foglalt kivételekkel -, továbbá időbeli korlátozás nélkül abban a levéltári anyagban, amelyet már nyilvánosságra hoztak, vagy amelynek tartalmát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint mindenki megismerheti, a kutatni kívánt téma megjelölését tartalmazó kérelemre bármely természetes személy ingyenesen kutathat, és a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségén másolatot készíttethet.

(2)88 A közlevéltár az őrizetében lévő levéltári anyagban kutatást végző személy részére - a kutatás megkezdése előtt - látogatói jegyet ad ki. A látogatói jegy tartalmazza a kutató természetes személyazonosító adatait és lakcímét. A látogatói jegy az adott közlevéltárban - évenkénti meghosszabbítással - folyamatosan használható.

(3)89 A látogatói jegy kiadásakor a közlevéltár nyilvántartásba veszi a kutató természetes személyazonosító adatait és lakcímét.

(4)90 A közlevéltár a kutatásra átadott levéltári anyagról nyilvántartást vezet, és a kutató személyes adatainak védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint gondoskodik.

23. §91 (1) Az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc év lejárta előtt a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítést tartalmazó levéltári anyagban folytatható kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári anyagot őrző közlevéltár engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában a kutatást a levéltári anyagot őrző közlevéltár engedélyezi.

(2)-(3)92

24. §93 (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

(2) A védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha

a) a kutatás - a kérelmező költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy

b)94 a kutatáshoz az érintett, vagy annak halálát követően bármely örököse, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa a kutató kérésére hozzájárult, vagy

c)95 a kutatásra tudományos célból van szükség - feltéve, hogy a 22. § (1) bekezdésében meghatározott harminc, illetve tizenöt év már eltelt - és a kutató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tesz.

(3) A közlevéltár a (2) bekezdés c) pontja szerinti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását.

(4)96 A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét.

(5)97 A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzájárulás megadásakor írásban nyilatkozni kell a kutató által megismert személyes adat - kutatás célja szerinti - felhasználásának elfogadásáról, valamint a személyes adatot tartalmazó iratok másolhatóságáról.

(6)98 A kutató a (2) bekezdés c) pontja alapján végzett tudományos célú kutatás során feltárt személyes adatot tartalmazó iratról az (1) bekezdésben meghatározott védelmi idő lejárta előtt is készíttethet nem anonimizált másolatot.

24/A. §99 (1)100 A személyes adatok megfelelő szintű védelmét biztosító ország kutatója számára tudományos célból, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi idő lejárta előtt is engedélyezhető a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag kutatása, feltéve, hogy a 22. § (1) bekezdésében meghatározott 30, illetve 15 év már eltelt. A kutatás akkor engedélyezhető, ha a kutató bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia kutatási téma szerint illetékes bizottságának vagy intézetének - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását és írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat országa adatvédelmi szabályai szerint kezeli és használja fel.

(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett kutatás során feltárt iratok másolhatóságát illetően a 24. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3)101 A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy személyes adatot - ideértve a különleges adatot is - tartalmazó levéltári anyag másolatának, a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatása céljából, külföldi tudományos intézmény részére, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi idő lejárta előtt történő átadása tárgyában adatvédelmi szerződést kössön.

(4)102 A (3) bekezdésben meghatározott adatvédelmi szerződésen alapuló adattovábbítást - a 24. § (1) bekezdésében foglalt védelmi idő lejártáig - az érintett, vagy annak halálát követően bármely örököse, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa megtilthatja. A tiltakozási jog gyakorlásával kapcsolatos eljárás szabályait a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.103

25. § (1)104 A minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártáig a minősített adatot vagy törvényben meghatározott egyéb más titkot tartalmazó levéltári anyagban csak a minősítő hozzájárulásával folytatható kutatás.

(2) Nem engedélyezhető a kutatás

a)105 a nemzetközi kötelezettségvállalás körében keletkezett, vagy külföldi szerv vagy személy által átadott iratokban a nemzetközi szerződésben, vagy az átadó által meghatározott ideig;

b) abban a köziratnak nem minősülő levéltári anyagban, amely az átadó szerv vagy természetes személy által meghatározott feltételek alapján még nem kutatható.

(3)106 Ha a levéltári anyag fizikai állapota miatt nem bocsátható a kérelmező rendelkezésére, a közlevéltár - saját költségére - másolat készítésével teljesíti a kérelmet, ha a másolat készítése nem jár az eredeti levéltári anyag további megrongálódásának vagy megsemmisülésének veszélyével, vagy a szokványos másolatkészítési díj ötszörösét meghaladó költséggel. Az utóbbi esetben azonban, ha a kérelmező a többletköltséget megfizeti, a közlevéltár köteles másolat készítésére.

26. §107 A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását a közlevéltár köteles írásban megindokolni.

A használat egyéb módjai

27. §108 (1) A közlevéltár a kérelmező által megadott - az azonosításhoz szükséges - információk alapján egyedi adatról tájékoztatást nyújt.

(2) A tájékoztatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását a közlevéltár írásban köteles közölni.

(3) Tájékoztatás érdekében közlevéltár kutatást - díjtalan szolgáltatásként - csak jogszabály alapján vagy fenntartója utasítására végez.

28. §109 A közlevéltár az őrizetében lévő levéltári anyagot kutatási célból más levéltárnak vagy kiállítás céljából szerv számára - külön jogszabály alapján - meghatározott időre kikölcsönözheti. Az iratot átadó szerv, illetve jogutódja részére a kölcsönzést ügyviteli célból a levéltár köteles engedélyezni. A kölcsönzési kérelem másolattal is teljesíthető.

Jogorvoslati kutatási vagy tájékoztatási kérelem megtagadása esetén

29. §110 (1) A kutatási vagy a tájékoztatási kérelem részleges vagy teljes megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat.

(2)111 A per megindítására és az eljárás lefolytatására - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adat megismerése iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó szabályai az irányadóak.

(3)112 A kérelmező saját adataira vonatkozó tájékoztatási kérelmének megtagadása esetén a bírósági eljárásra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintett jogainak bírósági érvényesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

V. Fejezet

A MAGÁNLEVÉLTÁRI ANYAG VÉDELME

Nyilvános magánlevéltár

30. § (1)113 Az a természetes személy, továbbá az a nem közfeladatot ellátó szerv, amely a tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratainak tartós megőrzése céljából levéltárat létesít vagy tart fenn, és vállalja a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítését, a kultúráért felelős miniszternél kérelmezheti levéltárának nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzését. A nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzést - a levéltári szakfelügyelet javaslatára - a kultúráért felelős miniszter engedélyezi.

(2) A nyilvános magánlevéltár

a)114 levéltári anyagának jegyzékét - nyilvántartás céljából - a Magyar Nemzeti Levéltárnak átadja;

b)115 levéltári anyagának nyilvántartásával, szakszerű, biztonságos őrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggő feladatait a nyilvános magánlevéltárak részére előírt szakmai követelmények szerint látja el;

c) levéltári anyagából a közlevéltárakra vonatkozó rendelkezések szerint tájékoztatást nyújt, adatokat szolgáltat, iratokat kölcsönöz és anyagában - saját szabályzata szerint - a kutatást ingyenesen lehetővé teszi.

(3)116 Ha a nyilvános magánlevéltár a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket nem teljesíti, a kultúráért felelős miniszter elrendeli a levéltár nyilvántartásból való törlését. A törlés elrendelésével egyidejűleg kezdeményezi a levéltári anyag védetté nyilvánítását.

(4)117 A nyilvános magánlevéltár a 34/C. §-ban foglaltak szerinti költségvetési támogatásban részesül. A költségvetési támogatás a pártok által fenntartott nyilvános magánlevéltárakat is megilleti.

31. § (1)118 A nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet, a vallási közösség levéltára gyűjtheti a vallási közösség által fenntartott nevelési-oktatási intézmény köziratnak minősülő levéltári anyagát is.

(2)119 A kultúráért felelős miniszter engedélyezheti a káptalani vagy konventi hiteleshelyi levéltárak anyagának a vallási közösség levéltárában, más köziratnak nyilvános magánlevéltárban történő elhelyezését, ha a levéltár fenntartója az anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi.

A maradandó értékű magániratok védelme

32. § (1) A nem közfeladatot ellátó szervek - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - irattári anyaguk kezelésének módját maguk alakíthatják ki, de az illetékes közlevéltártól szaktanácsot kérhetnek, vele a segítségadás rendszeres módjára, illetve az iratok ajándékként vagy ingyenes letétként való megőrzésére vonatkozóan megállapodást köthetnek.

(2)120 A közlevéltárnak az (1) bekezdés szerinti megállapodással átadott iratok kutathatóságát az ajándékozó vagy a letétbe adó meghatározott időtartamra korlátozhatja.

(3) A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok kötelesek iratkezelésüket az illetékes közlevéltárral egyetértésben szabályozni, irattári anyagukat a szabályzatban foglaltak szerint kezelni, a helyszíni tájékozódást - az üzemi és az üzleti titkok védelmének biztosítása mellett - a közlevéltár számára megengedni, nem selejtezhető irataikat - ha azok feladataik ellátásához már nem szükségesek - részére átadni. Ezen szervek közlevéltárba adott irataik kutathatóságát illetően a (2) bekezdésben foglaltak szerint rendelkezhetnek.

33. §121 (1) A kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján - a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel - védett levéltári anyaggá nyilváníthatja a nem levéltárban, muzeális intézményben és könyvtárban őrzött, 50 évnél régebben keletkezett maradandó értékű magániratokat, továbbá a keletkezés idejétől függetlenül:122

a) a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos életben jelentős szerepet betöltő személyek irathagyatékát;

b)123 a jogutód nélkül megszűnt, nem közfeladatot ellátó szervek irattári anyagának maradandó értékű részét, kivéve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott iratokat;

c) a privatizált állami gazdálkodó szervezet privatizálás előtt keletkezett irattári anyagának a 34. § (3) bekezdésében meghatározott részét;

d) működő, nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagának maradandó értékű részét, ha azt a tulajdonos - a gazdálkodó szervezet eladásával együtt történő irattárátadást kivéve - kereskedelmi forgalomba kívánja bocsátani;

e) a nyilvános magánlevéltárak nyilvántartásából törölt magánlevéltárban őrzött iratokat.

(2) Nem nyilvánítható védetté:

a) az a magánirat, amely tulajdonosával kapcsolatos, vagy annak személyes tevékenysége során keletkezett, és amelyet a tulajdonos rendeltetésszerűen tart magánál;

b) működő szerv irattári anyaga, kivéve az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott iratokat.

(3)124 A hatóság határozatban kötelezheti a tulajdonost arra, hogy védetté nyilvánított levéltári anyagát biztonsági másolat elkészítése céljából - meghatározott időtartamra - a Magyar Nemzeti Levéltárnak átadja. A levéltári anyag oda- és visszaszállításáról - a tulajdonossal történt megállapodás szerint - a Magyar Nemzeti Levéltár gondoskodik.

(4)125 A (3) bekezdésben meghatározott biztonsági másolatot a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi meg. A biztonsági másolatról további másolat készítését, valamint az abban folytatható kutatást a tulajdonos, ha a kutatás személyiségi jogait vagy jogos érdekeit sértené, meghatározott időtartamra szólóan megtilthatja.

(5) A magániratok védetté nyilvánítására és a védetté nyilvánított levéltári anyagra egyebekben a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

34. § (1)126 Az a tulajdonos, aki 50 évnél régebben keletkezett iratait, továbbá a 33. § (1) bekezdésének a)-b) és d) pontjában meghatározott iratait - a nyilvános árverésen történő értékesítés kivételével - kereskedelmi forgalomba kívánja bocsátani, köteles azt először a Magyar Nemzeti Levéltárnak megvételre felajánlani vagy védetté nyilvánítás céljából bemutatni. Ha a Magyar Nemzeti Levéltár megállapítja, hogy a bemutatott irat (irategyüttes) tartalmát vagy egyéb jellegzetességeit tekintve megfelel a 3. § j) pontjában meghatározott ismérveknek, de a tulajdonos által megjelölt vételárat nem tudja kifizetni, kezdeményezi a hatóságnál az irat (irategyüttes) védetté nyilvánítását.

(2)127 Ha az (1) bekezdésben felsorolt iratokat, valamint a védetté nyilvánított levéltári anyagot a tulajdonos vagy annak hozzájárulásával a jogos birtokos külföldre kívánja vinni, a kiviteli engedély iránti kérelmét a Magyar Nemzeti Levéltárnál vagy annak bármely megyei szervezeti egységénél nyújthatja be. A levéltár a kérelmet - a szakvéleményével együtt - a hatósághoz továbbítja.

(3)128 Állami gazdálkodó szervezet működése során keletkezett irattári anyagot a gazdálkodó szervezet privatizálását követően is csak az illetékes közlevéltár által meghatározott szempontok szerint lehet selejtezni. Ha a nem selejtezhető iratokat az új tulajdonos nem kívánja megőrizni, azokat az illetékes közlevéltár részére át kell adnia. Ha az új tulajdonos a nem selejtezhető iratokra igényt tart, az illetékes közlevéltár kezdeményezheti az iratok védetté nyilvánítását.

(4)129

V/A. Fejezet130

A levéltárak költségvetési támogatásával összefüggő egyes kérdések131

34/A. §132 (1)133 A közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban őrzött levéltári anyag évi 2%-ának átvizsgálásához, a szükséges selejtezés elvégzéséhez és a 13. § f) pontjában meghatározott biztonsági másolatok elkészítéséhez, valamint a veszélyeztetett állapotú iratok és a bennük lévő információk tartós megőrzését szolgáló egyéb teendők ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatából kell biztosítani.

(2)134 Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatnak a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak közötti elosztásáról a kultúráért felelős miniszter pályázat kiírásával gondoskodik. A pályázat kiírásának, elbírálásának és az előirányzat felhasználásának szabályait a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának személyi, tárgyi és technikai feltételeit legkésőbb 2000. december 31-éig kell megteremteni.

34/B. §135 A 17. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzéséhez szükséges költségvetési előirányzatot a Magyar Nemzeti Levéltár éves költségvetésének elkülönített tételeként kell meghatározni.

34/C. §136 (1)137 A nyilvános magánlevéltárak költségvetési támogatására szolgáló költségvetési előirányzatot a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataként kell évente meghatározni.

(2) A nyilvános magánlevéltárban őrzött anyag 1 folyóméterére vetített költségvetési támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint az általános levéltárakban őrzött anyag 1 folyóméterére az adott költségvetési évet két évvel megelőző esztendőben jutó működési kiadás - intézményi működési bevételekkel csökkentett - összegének 25%-a.

(3)138 Az (1) bekezdés szerinti előirányzat nyilvános magánlevéltárak közötti elosztásának rendjét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.

34/D. §139

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK140

35. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 3. §-a, 12. §-a, 22-29. §-a és 36. §-a 1995. július 1-jén lép hatályba.

(3)141

(4)142 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértői intézmények, hatósági tolmácsok, hiteles szakfordítók és büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvédek iratkezelését.143

(5)144

(6)145 Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben az önkormányzati hivatal számára egységes irattári tervet adjon ki.146

(7)147 Ahol jogszabály „történeti értékű iratot” említ, azon „maradandó értékű iratot” kell érteni.

(8)148 Az 1944-1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik. Az iratok őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

(9)149

(10)150 Felhatalmazást kap a szakmai irányítást ellátó miniszter, hogy az állami és helyi önkormányzati intézmények meghatározott csoportja részére a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben egységes iratkezelési szabályzatot, vagy egyedi iratkezelési szabályzatuk mellékletét képező egységes irattári tervet adjon ki.

(11)151 A külföldi magyar levéltári kirendeltségek működtetésének és szervezetének, a levéltári kiküldöttek kiválasztásának, szakmai irányításának és feladatának részletes szabályait a kultúráért felelős miniszter a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.

35/A. §152 (1)153 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeit, valamint a központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatal és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzatai végrehajtásának ellenőrzési rendjét.154

(2)155 Felhatalmazást kap a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter, hogy az e-közigazgatásért felelős miniszter, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter, valamint a kultúráért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával kapcsolatban támasztott követelményeket.156

(3)157 A (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján kiadandó rendeletet a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az ügyészségek, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az ügyvédi kamara, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértői intézmények, hiteles szakfordítók, tolmácsok, a jogi segítségnyújtást, kárpótlást, áldozatsegítést, valamint büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző szervek és személyek tekintetében az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben kell kiadni.

(4)158 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a levéltári szakfelügyelet és a levéltári szakmai testületek működését.

35/B. §159 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezeteket kijelölő hatóságot.160

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában

a) a kijelölt szervezetekkel szembeni alapvető személyi és tárgyi követelményeket,

b) a kijelölt szervezetek tevékenysége végzésének alapvető szabályait,

c) a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére irányuló szerződésre vonatkozó rendelkezéseket,

d) a kijelölési kérelem elbírálásának részletes szabályait,

e) a kijelölt tanúsító szervezetek kijelölést követő ellenőrzésének szabályait, és az alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint

f) a kijelölés felfüggesztésének, megszűnésének eseteit

rendeletben állapítsa meg.161

36. §162 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a köziratok kezelésének levéltári felügyeletével kapcsolatos, továbbá a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagának nyilvántartásával, szakszerű, biztonságos őrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggő szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhető selejtezés rendjét.163

37. §164 (1) A 2012. január 1. napjával állami tulajdonba került, a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeinek elhelyezéséül szolgáló ingatlanok, ingatlanrészek térítésmentesen a Magyar Nemzeti Levéltár vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötendő vagyonkezelési szerződésben foglaltak az irányadók.

(2) A Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményei által levéltári célra használt önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében a Magyar Nemzeti Levéltárat ingyenes használati jog illeti meg.



1  Kihirdetve: 1995. VI. 30.


2  Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (13).


3  Hatályos: 1995. VII. 1-től.


4  Megállapította: 2005. évi CXLIX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


5  Megállapította: 2005. évi CXLIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


6  Megállapította: 2005. évi CXLIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


7  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 14. § a).


8  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 16. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


9  Beiktatta: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (1). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


10  Beiktatta: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (1). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


11  Megállapította: 2012. évi CCXXI. törvény 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


12  Beiktatta: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (2). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


13  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (14).


14  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (14).


15  Az utolsó két mondatot beiktatta: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


16  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (4). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


17  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


18  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


19  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § c). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


20  Módosította: 1997. évi CXL. törvény 102. § (14).


21  Lásd: 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet.


22  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


23  Beiktatta: 2005. évi CXLIX. törvény 2. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


24  Beiktatta: 2005. évi CXLIX. törvény 2. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


25  Megállapította: 2005. évi CXLIX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 7. § (2).


26  Megállapította: 2005. évi CXLIX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


27  Megállapította: 2005. évi CXLIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


28  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (1). Hatályos: 1998. I. 1-től.


29  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


30  Megállapította: 2007. évi XCVII. törvény 2. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től. Ezt követően készített és a 2008. január 1. napját követően hatályba léptetni kívánt iratkezelési szabályzatok és irattári tervek vonatkozásában kell alkalmazni.


31  Megállapította: 2010. évi CLVIII. törvény 122. § (6). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 105. §, 2012. évi LXI. törvény 13. §.


32  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2012. X. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


33  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 108. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től.


34  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §, 14. § a).


35  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 104. § a), 2012. évi LXI. törvény 13. §.


36  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §, 110. §.


37  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §.


38  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §, 2010. évi CXLVIII. törvény 94. § (1), 2012. évi LXI. törvény 13. §.


39  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §, 2012. évi LXI. törvény 13. §.


40  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. X. 1-től.


41  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §, 2012. évi LXI. törvény 13. §.


42  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 110. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


43  Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (13).


44  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXXI. törvény 37. § 5. Hatálytalan: 2012. IV. 15-től.


45  Hatályos: 1995. VII. 1-től.


46  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m), 2012. évi LXI. törvény 13. §.


47  Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (13).


48  Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (13).


49  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (14), 2012. évi LXI. törvény 14. § a).


50  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


51  Megállapította: 2005. évi CXLIX. törvény 5. §. Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


52  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 14. § a).


53  Az alcímet megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (6). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


54  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


55  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 2. §. Hatályos: 2012. X. 1-től.


56  Beiktatta: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (7). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


57  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 3. §. Hatályos: 2012. X. 1-től.


58  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 3. §. Hatályos: 2012. X. 1-től.


59  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 3. §. Hatályos: 2012. X. 1-től.


60  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 4. §. Hatályos: 2012. X. 1-től.


61  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 5. § (1). Hatályos: 2012. X. 1-től.


62  Beiktatta: 2012. évi LXI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2012. X. 1-től.


63  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


64  Megállapította: 1997. évi CXL. törvény 102. § (4). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


65  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § c). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


66  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 100. § c).


67  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (14).


68  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (5). Hatályos: 1998. I. 1-től.


69  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (5). Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 100. § c).


70  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (5). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


71  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 46. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


72  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXI. törvény 14. § b). Hatálytalan: 2012. X. 1-től.


73  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 6. §. Hatályos: 2012. X. 1-től. Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


74  Megállapította: 2001. évi XLVII. törvény 10. §. Hatályos: 2001. VII. 18-tól.


75  Megállapította: 2012. évi CCXIII. törvény 130. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


76  Megállapította: 2003. évi III. törvény 13. § (3). Hatályos: 2003. IV. 1-től.


77  Megállapította: 2010. évi CLXXX. törvény 53. §. Módosította: 2011. évi CLXXI. törvény 5. § (1).


78  Megállapította: 2013. évi XXXV. törvény 11. §. Hatályos: 2013. IV. 5-től.


79  Megállapította: 2003. évi CXX. törvény 30. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


80  Megállapította: 2003. évi III. törvény 13. § (3). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §.


81  Megállapította: 2003. évi III. törvény 13. § (3). Hatályos: 2003. IV. 1-től.


82  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 2. § (1) e), 170. § (1) m), 2009. évi LVI. törvény 109. §, 2011. évi CCI. törvény 104. § b).


83  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


84  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


85  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 7. §. Hatályos: 2012. X. 1-től.


86  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m), 2012. évi LXI. törvény 13. §.


87  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (14), 2011. évi CXII. törvény 83. § (5), 2012. évi LXI. törvény 13. §.


88  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 108. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től.


89  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (8). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §, 110. §.


90  Beiktatta: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (8). Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (5).


91  Hatályos: 1995. VII. 1-től.


92  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXI. törvény 14. § c). Hatálytalan: 2012. VI. 1-től.


93  Hatályos: 1995. VII. 1-től.


94  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §, 2013. évi CCLII. törvény 16. § (2) a).


95  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


96  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (5).


97  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (6). Hatályos: 1998. I. 1-től.


98  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (6). Hatályos: 1998. I. 1-től.


99  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (7). Hatályos: 1998. I. 1-től.


100  Módosította: 2005. évi XIX. törvény 13. § (2), 2012. évi LXI. törvény 13. §.


101  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (9). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


102  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m), 2012. évi LXI. törvény 13. §, 2013. évi CCLII. törvény 16. § (2) a).


103  Lásd: 4/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet.


104  Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (13).


105  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


106  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


107  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 8. §. Hatályos: 2012. VI. 1-től.


108  Hatályos: 1995. VII. 1-től.


109  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


110  Hatályos: 1995. VII. 1-től.


111  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (5).


112  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (5).


113  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (14), 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m), 2009. évi LVI. törvény 109. §.


114  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


115  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (10). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


116  Az utolsó mondatot beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (8). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §, 2010. évi CXLVIII. törvény 94. § (3).


117  Az utolsó mondatot beiktatta és módosította: 1997. évi CXL. törvény 102. § (9), (14). Hatályos: 1998. I. 1-től.


118  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 39. § a).


119  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m), 2013. évi CXXXIII. törvény 39. § b).


120  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


121  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (11). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


122  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 133. § a).


123  Módosította: 2006. évi V. törvény 134. § e), 2009. évi LVI. törvény 109. §.


124  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 133. § a), 2012. évi LXI. törvény 13. §.


125  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §, 2013. évi CCLII. törvény 16. § (2) b).


126  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 95. § (12). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 133. § a), 2009. évi LVI. törvény 109. §, 2012. évi LXI. törvény 13. §.


127  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 9. §. Hatályos: 2012. X. 1-től.


128  Számozását módosította: 1997. évi CXL. törvény 102. § (11).


129  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § c). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


130  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (12). Hatályos: 1998. I. 1-től.


131  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (12). Hatályos: 1998. I. 1-től.


132  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (12). Hatályos: 1998. I. 1-től.


133  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m), 2012. évi LXI. törvény 13. §.


134  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


135  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (12). Módosította: 2012. évi LXI. törvény 13. §.


136  Beiktatta: 1997. évi CXL. törvény 102. § (12). Hatályos: 1998. I. 1-től.


137  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


138  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m).


139  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § c). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


140  Módosította: 2012. évi LXI. törvény 14. § a).


141  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi XLVII. törvény 11. § (2) b). Hatálytalan: 2001. VII. 18-tól.


142  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 108. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től.


143  Lásd: 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet 1-25. §.


144  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXLIX. törvény 8. § (1). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


145  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 108. § (4). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 94. § (1), 2012. évi LXI. törvény 13. §.


146  Lásd: 29/2009. (X. 30.) ÖM rendelet, 78/2012. (XII. 28.) BM rendelet.


147  Számozását módosította: 2004. évi CXL. törvény 188. §.


148  Megállapította: 2012. évi CCXXI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2012. XII. 28-tól.


149  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 211. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


150  Beiktatta: 2007. évi XCVII. törvény 4. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §.


151  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 48. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


152  Beiktatta: 2005. évi CXLIX. törvény 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


153  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 109. §, 2012. évi LXI. törvény 13. §.


154  Lásd: 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.


155  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) m), 2010. évi CXLVIII. törvény 94. § (4).


156  Lásd: 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet.


157  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 108. § (5). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 104. § c).


158  Megállapította: 2012. évi LXI. törvény 11. §. Hatályos: 2012. VI. 1-től.


159  Beiktatta: 2012. évi LXI. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VI. 1-től.


160  Lásd: 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet 3. §.


161  Lásd: 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet 1-2. §, 4-19. §.


162  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 108. § (6). Hatályos: 2009. X. 1-től.


163  Lásd: 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet.


164  Beiktatta: 2012. évi CCXXI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2012. XII. 28-tól.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!