A jogszabály mai napon ( 2024.11.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1996. évi XXV. törvény

a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról * 

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítása, a hitelezők követelésének vagyonarányos kielégítése és a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak az adósságrendezési eljárás alatti folyamatos teljesítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § E törvény célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást, ennek során a hitelezőknek hatékony jogvédelmet biztosítson, és az eljárás eredményeképpen pedig elősegítse a helyi önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását.

2. § *  E törvény alkalmazásában

a) *  helyi önkormányzat: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. §-ában meghatározott önkormányzat, valamint az átalakult nemzetiségi önkormányzat;

b) adósságrendezés: az adósságrendezési eljárás azon szakasza, amely a bíróság adósságrendezést megindító végzésének Cégközlönyben való közzétételével [10. § (1) bekezdés] kezdődik;

c) *  hitelező: az adósságrendezés megindításának időpontjáig az, akinek a helyi önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése áll fenn; az adósságrendezés megindításának időpontját követően az, aki a követelését a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő alatt bejelentette, és azt az önkormányzati csődbiztos elfogadta, illetve követelésének jogerős elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott;

d) vagyon: a helyi önkormányzatnak az adósságrendezés megindításának időpontjában meglévő és az eljárás alatt szerzett azon vagyontárgyai, amelyeket a számvitelről szóló törvény befektetett, vagy forgóeszköznek minősít;

e) adósságrendezésbe nem vonható vagyon:

ea) az állam tulajdonából a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek;

eb) olyan feladat ellátásához kapcsolódó vagyon, melyhez az állam támogatást, hozzájárulást biztosít;

ec) *  az adósságrendezés alatt álló helyi önkormányzat részvételével működő, az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat költségvetésében megjelenő helyi önkormányzati társulások bevételei és pénzeszközei; az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat költségvetésében megjelenő helyi nemzetiségi önkormányzat bevételei és pénzeszközei;

ed) az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat vagy költségvetési szerve gesztori közreműködése mellett támogatásban részesített, a megvalósítás szakaszában álló, pályázaton elnyert, kizárólagosan célhoz kötötten – törvényben meghatározott kötelező feladat ellátásához kapcsolódóan – felhasználható fejlesztési és működési források önerő- és támogatásrésze;

ee) * 

f) adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvető lakossági szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon feletti forgalomképes vagyonrész;

g) *  adósságrendezésbe vonható bevétel: a helyi önkormányzatot megillető az Mötv. 106. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek tárgyévben beszedett vagy követelésként fennálló összege, valamint az átengedett központi adókból származó bevétel az adósságrendezési eljárás megindításától a bejelentett hitelezői követelések megtérüléséig;

h) *  reorganizációs hitel: a válságköltségvetés, valamint a III. és IV. Fejezetben szabályozott eljárásban, az eljárás jogerős befejezéséig az önkormányzat, valamint a hitelezők között megkötött egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel, beleértve az adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önkormányzat lejárttá tett hiteleinek és kötvényeinek kiváltására szolgáló hitelt is.

3. § (1) *  Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozó polgári nemperes eljárás.

(2) *  Az adósságrendezési eljárás lefolytatása során a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

a) az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak nincs helye,

b) szünetelésnek csak az adósságrendezés megindításának időpontjáig, az eljárásban részt vevő felek közös kérelmére van helye,

c) az eljárás megszüntetésének az adósságrendezés megindításának időpontjáig van

helye.

(3) *  Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.

(4) *  Bíró hozza meg a következő határozatokat:

a) *  az adósságrendezési eljárás során az adósságrendezés megindítása és az adósságrendezés megindítását kezdeményező kérelem elutasítása tárgyában hozott érdemi végzés;

b) *  az önkormányzati csődbiztos jogszabálysértő intézkedései vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett által előterjesztett kifogás tárgyában hozott érdemi határozat;

c) *  az önkormányzati csődbiztos felmentéséről és díjazásának megállapításáról szóló határozat;

d) *  az önkormányzati csődbiztosnak a 29. § (3) bekezdés szerinti jelentését jóváhagyó, illetve az önkormányzati csődbiztost új jelentés készítésére kötelező határozat;

e) a vagyon bírósági felosztásának elrendeléséről szóló határozat [29. § (1) bekezdés];

f) *  az önkormányzati csődbiztos által benyújtott vagyonfelosztási javaslat tárgyában hozott bírósági határozat;

g) az adósságrendezési eljárást érdemben befejező határozat.

II. Fejezet

Az adósságrendezési eljárás megindítása

4. § (1) *  Adósságrendezési eljárást kezdeményezhet

a) a helyi önkormányzat hitelezője, valamint

b) a helyi önkormányzat, ha lejárt tartozásainak összege a tárgyévben meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget vagy mértéket.

(1a) *  Az eljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen a kérelem a bírósághoz érkezik.

(2) *  Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv

a) a hitelező által megküldött számlát vagy számlaadásra nem kötelezett hitelező esetében az általa küldött fizetési felszólítást, ezek átvételét, illetve – a később esedékessé váló követelés tekintetében – az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki;

b) elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette ki;

c) jogerős és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette;

d) fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette;

e) * 

f) *  más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását – ideértve a külön jogszabály szerint létrehozott társulás keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is – az önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.

5. § (1) *  A polgármester (a főpolgármester), vármegyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) a 4. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt helyzet fennállásáról – ha ilyet korábban a képviselő-testület létrehozott – a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja, és a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) 8 napon belül összehívja. A képviselő-testület – a 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot hoz, vagy felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.

(1a) *  Azon helyi önkormányzat esetében, amely a Kormány kijelölése alapján társadalmi felzárkózást elősegítő programban (a továbbiakban: felzárkózást elősegítő programban) vesz részt, a polgármester az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatással egyidejűleg megkeresi a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert az önkormányzati csődbiztos 9. § (2a) bekezdés szerinti kijelölése érdekében. A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a megkereséstől számított 10 napon belül értesíti a polgármestert az általa kijelölt önkormányzati csődbiztos személyéről és elérhetőségéről.

(2) *  Ha a 4. § (2) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt helyzet az esedékességet követő 90. napon, illetve a c)–d) pontban megjelölt helyzet a bekövetkezését követő 30. napon is fennáll, a polgármester – a képviselő-testület döntése alapján – 8 napon belül köteles az adósság rendezési eljárást kezdeményezni. Erről egyidejűleg a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(3) Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a polgármester megbízó levelének másolatát;

b) a ki nem elégített követelésre vonatkozó okiratokat, amelyekből a követelés jogcíme, esedékessége (lejáratának időpontja) megállapítható, továbbá a Cégközlönyben való közzétételéért fizetendő költségtérítés befizetésének igazolását;

c) az (1) bekezdés alapján összehívott képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét és az ahhoz kapcsolódó előterjesztéseket, valamint a képviselő-testület határozatát;

d) *  azon helyi önkormányzat esetében, amely felzárkózást elősegítő programban vesz részt, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kijelölt önkormányzati csődbiztos nevét és elérhetőségét, ennek hiányában a polgármester nyilatkozatát arról, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter az (1a) bekezdés szerinti határidőben nem értesítette az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről.

(4) *  Ha a polgármester vagy az ülés levezetésére megválasztott levezető elnök az Mötv. 45. §-ában meghatározott bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság – esetenként – ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

(5) *  Az adósságrendezési eljárás megindításáról a polgármester az eljárás bíróság előtti kezdeményezésével egyidejűleg tájékoztatja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt.

6. § (1) Ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelező kezdeményezi, kérelmében meg kell jelölnie a helyi önkormányzat tartozásának jogcímét és a lejárat (esedékesség) időpontját. A kérelemben foglaltak bizonyításához szükséges iratokat csatolni kell.

(2) *  Ha az adósságrendezési eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet – a 8. § szerint – nem utasította vissza, a bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot.

(3) A polgármester az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak fennállását a helyi önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester a határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a tartozás fennállásának tényét vélelmezni kell.

(4) *  Azon helyi önkormányzat esetében, amely felzárkózást elősegítő programban vesz részt, a polgármester a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételével egyidejűleg megkeresi a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert az önkormányzati csődbiztos 9. § (2a) bekezdés szerinti kijelölése érdekében. A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a megkereséstől számított 5 napon belül értesíti a polgármestert az általa kijelölt önkormányzati csődbiztos személyéről és elérhetőségéről.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti esetben a polgármester a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában megjelöli a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kijelölt önkormányzati csődbiztos nevét és elérhetőségét; kijelölés hiányában azt a tényt, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a (4) bekezdés szerinti határidőben nem értesítette az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről.

7. § *  (1) Ha adósságrendezési eljárás van folyamatban, a hitelező az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában fennálló – lejárt és le nem járt – követelését kizárólag az adósságrendezési eljárásban érvényesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az a hitelező, akinek az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában le nem járt tartozása van, és fennálló követelését azért nem tudta érvényesíteni, mert az adósságrendezési eljárás megindításáról az önkormányzati csődbiztos a 15. § (1a) bekezdése alapján nem értesítette, követelését az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását követően hozott eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 2 év eltelte után érvényesítheti.

7/A. § *  A zálogjogosult hitelező a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezett helyi önkormányzattal szemben az adósságrendezési eljárás kezdő időpontjától nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból való kielégítésére az e törvény szerinti eljárás keretében kerül sor.

8. § *  (1) A bíróság a kérelmet visszautasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;

b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem egészítette ki, vagy ismét hiányosan adta be;

c) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el;

d) a hitelező a 7. §-ban meghatározott időtartam letelte előtt kezdeményezte az eljárást.

(2) Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti visszautasító végzés közlésétől számított 15 napon belül a kérelmet szabályszerűen újra előterjeszti, az adósságrendezési eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelem újbóli előterjesztését a visszautasító végzés elleni fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.

9. § (1) *  Ha a bíróság megállapítja, hogy a 4. § (2) bekezdésében foglalt bármelyik feltétel fennáll, végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását, ellenkező esetben az adósságrendezés megindítását kezdeményező kérelmet elutasítja. Az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(2) *  A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelő végzésében kijelöli az önkormányzati csődbiztost.

(2a) *  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon helyi önkormányzat esetében, amely felzárkózást elősegítő programban vesz részt, a bíróság elsődlegesen a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kiválasztott önkormányzati csődbiztost jelöli ki a (2) bekezdés szerinti végzésben, vagy ettől eltérő döntését a végzésben indokolja. Ha a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter az e törvény szerinti határidőben nem választja ki az önkormányzati csődbiztos személyét, akkor a bíróság a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(2b) *  A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter önkormányzati csődbiztosként olyan civil szervezetet választhat ki, amely a (2a) bekezdés szerinti helyi önkormányzatnál a felzárkózást elősegítő programban a kijelölés érdekében történő megkeresést megelőzően legalább egy éve részt vesz. A kiválasztás részletes előírásait a Kormány rendeletében szabályozza.

(3) Nem jelölhető ki önkormányzati csődbiztosnak * 

a) *  aki az önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési intézményének vezetője és dolgozója, illetve ezeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított 3 évig;

b) *  aki az önkormányzat hitelezője, vagy akinek az önkormányzat a hitelezője, illetve akinél az önkormányzat tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik. E szabályok irányadóak a kijelölt önkormányzati csődbiztos munkavállalóira is;

c) aki az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló, belső ellenőr;

d) aki a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja;

e) a jegyző, a polgármesteri hivatal dolgozója.

(4) Ha a helyi önkormányzat vagy az is kezdeményezte az adósságrendezési eljárás megindítását, az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha a hitelező kezdeményezésére indult az eljárás, a végzés ellen a hitelező nem fellebbezhet, a polgármester pedig csak a képviselő-testület döntése alapján terjeszthet elő fellebbezést.

(5) *  Az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

Az adósságrendezés megindítása

10. § (1) A bíróság az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzését a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. Az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell

a) a bíróság nevét és az ügy számát,

b) a helyi önkormányzat nevét, székhelyét,

c) az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját,

d) azt, hogy az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben való megjelenésének napja,

e) *  a hitelezőknek szóló felhívást, hogy a helyi önkormányzattal, vagy költségvetési szervével szembeni ismert, vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 75 napon belül az önkormányzati csődbiztosnak jelentsék be,

f) *  a 11. § (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre történt figyelmeztetést,

g) *  az önkormányzati csődbiztos nevét, címét vagy székhelyét,

h) az egyéb lényeges körülményeket.

(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a hitelezőknek szóló felhívás a végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 15 napon belül legalább két országos napilapban is megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni. A felhívásban a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidőt a (2) bekezdés e) pontja alapján pontosan meg kell határozni. A közzététel megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell.

(4) Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában az önkormányzati csődbiztos) – a végzés Cégközlönyben történő megjelenését követő 8 napon belül – tájékoztatja * 

a) *  a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt;

b) *  a Magyar Államkincstárt (a továbbiakban: kincstár);

c) *  a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának költségvetési elszámolási számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót, valamint a helyi önkormányzat költségvetési szerveinek pénzforgalmi számláit, költségvetési elszámolási számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat;

d) *  az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet és az egészségbiztosítási szervet;

e) *  az egészségbiztosítási szerv és az egészségügyi intézmény vezetőjét a 16. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságban képviseletét ellátó tagjának kijelölése érdekében, ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult.

(5) *  A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően a pénzforgalmi tevékenységből eredő esedékes követeléseivel a helyi önkormányzat vagy költségvetési szervének számláját csak a helyi önkormányzat önkormányzati csődbiztos által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg, kifizetéseket, átutalásokat csak az önkormányzati csődbiztos ellenjegyzésével érkezett megbízások alapján teljesíthet.

Az adósságrendezés megindításának időpontjához fűződő jogkövetkezmények

11. § (1) A helyi önkormányzattal szemben követeléseket az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni az e törvényben meghatározott módon. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének azon vagyoni jellegű kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem járt követeléssel rendelkező hitelezők jelentettek be.

(2) Az adósságrendezés megindításának időpontját követő időszakra a bejelentett és elfogadott (vitatott és nem vitatott) kötelezettségek után szerződéses és késedelmi kamat (járulék, pótlék) a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthető.

(3) *  Beszámításnak az adósságrendezés megindítása előtt keletkezett követelések tekintetében van helye. A helyi önkormányzattal szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amelyet a hitelező a 10. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőn belül az önkormányzati csődbiztosnak bejelentett.

(4) *  A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 75 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(5) *  A 7. §-ban meghatározott követelések után az adósságrendezés megindításának időpontja utáni időszakra késedelmi kamat nem érvényesíthető. E követelések elévülésére a Ptk. 6:24. §-ában foglaltak az irányadók.

12. § (1) *  A helyi önkormányzat és költségvetési szerve ellen az adósságrendezés megindításának időpontjában folyamatban lévő, a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzösszegeket – az önkormányzati csődbiztos egyidejű értesítése mellett – a helyi önkormányzatnak átadja. A helyi önkormányzat ingatlanán fennálló végrehajtási jog az adósságrendezés megindításának időpontjában megszűnik. A szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást a polgármester kezdeményezi.

(2) *  Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. Az óvadék tárgyából az adósságrendezési eljárás megindításától számított 30 napon belül lehet kielégítést szerezni. A szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást a polgármester kezdeményezi. A zálogjog megszűnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési rangsorban [31. § (1) bek. b) pont] elfoglalt helyét.

(3) Az adósságrendezés megindításának időpontja előtt a helyi önkormányzattal szemben indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróságok előtt folytatódnak.

(4) A követelés érvényesítése céljából az adósságrendezés megindításának időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 10. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése alól.

13. § (1) Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat

a) *  vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést kizárólag külön törvényi felhatalmazás alapján hozhat,

b) vállalkozást nem alapíthat,

c) vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet,

d) *  a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket, valamint – a válságköltségvetésben és a válságtervben – a törvény 11. § (1) és 18. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltak alapján – megjelölt kötelezettségeket.

(2) A polgármester az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül az önkormányzati csődbiztosnak átadja: * 

a) a helyi önkormányzat önként vállalt és jogszabályban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáiról, valamint ezek pénzügyi finanszírozásáról szóló jelentését;

b) a helyi önkormányzat vagyonáról az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző nappal készített vagyonleltárt és éves beszámolót, amelyben – megfelelő indokolással alátámasztva – elkülönítve szerepel a törzsvagyon, a jogszabályokban kötelezően előírt feladat- és hatáskör teljesítéséhez szükséges vagyon, illetve a hitelezők kielégítéséhez felhasználható vagyon;

c) a válságköltségvetési rendelettervezetet;

d) a folyamatban lévő bírósági, más hatósági eljárásokról, végrehajtási eljárásokról készített részletes összefoglalót;

e) a helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó, az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját megelőző 1 éven belül és azóta kötött szerződéseket, illetve a vagyont érintő, bármely időpontban tett kötelezettségvállaló nyilatkozatokat;

f) a helyi önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságokról szóló részletes tájékoztatást;

g) a helyi önkormányzat intézményeiről, azok gazdasági helyzetéről, tartozásaikról, követeléseikről szóló részletes tájékoztatást;

h) *  azokat az egyéb iratokat, amelyek az önkormányzati csődbiztos feladatának ellátásához szükségesek.

(3) *  Az adósságrendezési eljárás alatt az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok, valamint a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester az adósságrendezés megindítását követő 30 napon belül a polgármesterhez benyújthatja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az Mötv. 35. § (2b) bekezdésében és 80. § (2b) bekezdésében meghatározott egyedi döntésén alapuló felmentés megadására irányuló kérelmét.

(4) *  A polgármester az adósságrendezés megindítását követő 38 napon belül a miniszternek továbbítja a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmet, az önkormányzati csődbiztosnak a tiszteletdíj kifizetésének az adósságrendezési eljárás eredményességére gyakorolt hatását bemutató tájékoztatójával együtt.

(5) *  A miniszter a kérelemről – a (4) bekezdés szerinti tájékoztató figyelembevételével – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az adósságrendezési eljárás idejére kiterjedő hatállyal dönt.

(6) *  Ha az adósságrendezési eljárás alá vont helyi önkormányzat képviselő-testülete a válságköltségvetési rendeletét az adósságrendezés megindításának időpontját követő 90 napon belül nem fogadja el, a miniszternek az (5) bekezdés alapján hozott döntésétől függetlenül az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok, valamint a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester részére tiszteletdíj nem állapítható meg, nem folyósítható.

(7) *  Az önkormányzati csődbiztos a minisztert a (6) bekezdésben meghatározottak fennállásáról soron kívül tájékoztatja.

Az önkormányzati csődbiztos feladatai, hatásköre * 

14. § (1) *  Az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztésekhez az önkormányzati csődbiztos véleményét csatolni kell. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők.

(2) Az önkormányzati csődbiztos * 

a) áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását, és feltárja, hogy milyen okok vezették az adósságrendezési eljárás megindításához;

b) a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet;

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok – a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos – nyilvános és zárt ülésén;

d) az adósságrendezéssel kapcsolatban előterjesztést tehet, amelyet a képviselő-testület vagy a bizottság köteles soron kívül tárgyalni;

e) kezdeményezi a helyi önkormányzat esedékessé vált követeléseinek behajtását;

f) a hitelezőket – kérésükre – tájékoztatja a helyi önkormányzat vagyonával, továbbá az adósságrendezési eljárással kapcsolatban;

g) *  tájékoztatja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt, ha a képviselő-testület vagy az adósságrendezési bizottság bármely tagja az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti;

h) *  az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 90 napon belül a Pp. IV. Fejezete alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt a helyi önkormányzat nevében keresettel megtámadhatja a helyi önkormányzatnak és költségvetési szervének az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját megelőző 1 éven belül és azt követően megkötött szerződését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a helyi önkormányzat vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet. A megtámadási határidő számítására a Ptk. 6:24–6:25. §-ában, valamint 6:89. § (4) bekezdésében foglalt szabályok vonatkoznak;

i) *  a helyi önkormányzat vagyonelemeinek áttekintését követően kezdeményezheti a képviselő-testületnél a helyi önkormányzat feladatellátásához nem szükséges vagyontárgyak forgalomképes vagyonkörbe történő minősítését és egyúttal a helyi önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát;

j) *  a bíróság általi kijelölését követő 15 napon belül felhívja a polgármestert és a képviselő-testületet, hogy az adósságrendezési eljárás megindítását követő 75 napon belül gondoskodjanak a helyi önkormányzat fizetési számlájának kincstár általi vezetéséről, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyi önkormányzat kincstáron kívüli, forintban vagy devizában vezetett fizetési számláinak megszüntetése érdekében.

(3) *  Az önkormányzati csődbiztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett kifogással élhet az eljáró bíróságnál. Az intézkedéstől vagy mulasztástól számított 30 nap elteltével kifogás nem terjeszthető elő.

(4) *  A bíróság a kifogás alapján elrendelheti az intézkedés felfüggesztését. Ha a kifogást megalapozottnak találja, az önkormányzati csődbiztos intézkedését megsemmisíti, megváltoztatja, vagy az önkormányzati csődbiztost megfelelő intézkedés megtételére kötelezi, ellenkező esetben a kifogást elutasítja; a kifogás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(5) *  Ha az önkormányzati csődbiztos az e törvényben foglalt kötelezettségét megszegi, vagy a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság hivatalból vagy kérelemre az önkormányzati csődbiztost tisztéből felmentheti, az ezzel járó költségek viselésére kötelezheti, díját csökkentheti; a végzés ellen fellebbezésnek van helye.

15. § (1) *  Az önkormányzati csődbiztos a 10. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőben jelentkező hitelezőket nyilvántartásba veszi, követeléseiket megvizsgálja, majd a bejelentkezésre nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy követeléseiket, illetve ezek biztosítékait elfogadja-e.

(1a) *  Az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezési eljárás megindításának időpontját követő 40 napon belül írásban felszólítja a le nem járt tartozással rendelkező hitelezőket, hogy követeléseiket az adósságrendezési eljárás megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 75 napon belül a részére jelentsék be, és egyidejűleg tájékoztatja a hitelezőket a követelésük bejelentése elmulasztásának a jogi következményeiről és az adósságrendezési eljárás megindítását elrendelő végzés közzétételének napjáról.

(2) *  Amennyiben az önkormányzati csődbiztos a hitelező bírósági (hatósági) határozattal még el nem bírált követelését vitatja, azt a hitelező a Pp. IV. Fejezete alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indított eljárásban érvényesítheti. Erről az önkormányzati csődbiztost – a keresetlevél (fizetési meghagyás) benyújtásával egyidejűleg – tájékoztatja. Folyamatban levő bírósági eljárás esetén az igény bejelentésével egyidejűleg a hitelezőnek csatolnia kell az ezt igazoló okiratot is.

(3) A (2) bekezdésben írt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs, a hitelező a követelését a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásban nem érvényesítheti.

16. § (1) *  Az adósságrendezés megindításának időpontját követő 8 napon belül megalakul az adósságrendezési bizottság, amelynek tagjai a polgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke (pénzügyi bizottság hiányában egy önkormányzati képviselő) és egy önkormányzati képviselő, elnöke az önkormányzati csődbiztos. Az adósságrendezési bizottság képviselő tagját (tagjait) a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel választja meg. Ha a képviselők egyike sem vállalja a bizottsági tagságot, az adósságrendezési bizottság önkormányzati képviselő nélkül is létrejön. Ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult, az egészségbiztosítási szerv és az egészségügyi intézmény képviselője is tagja az adósságrendezési bizottságnak.

(2) *  A bizottság akkor határozatképes, ha az önkormányzati csődbiztos és a tagok fele jelen van. Döntését többségi szavazataránnyal hozza meg, szavazategyenlőség esetén az önkormányzati csődbiztos szavazata dönt. Az önkormányzati csődbiztos a bizottsági döntés felülvizsgálatát kérheti a képviselő-testülettől.

(3) *  Az Mötv. 42. §-ában meghatározott – a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó – ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt.

17. § (1) *  Ha a képviselő-testület az e törvényben foglalt kötelezettségei teljesítése érdekében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal felhívása ellenére 30 napon belül nem ül össze, feloszlatása kezdeményezhető.

(2) *  Amennyiben a képviselő-testület működésképtelenné válik, továbbá, ha a feloszlatását kezdeményezték a helyi önkormányzattal szemben azonnal e törvény IV. fejezetében foglaltak szerint kell az adósságrendezési eljárást lefolytatni.

18. § (1) A jegyző, a főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül elkészíti a válságköltségvetési rendelettervezetet.

(2) *  Az adósságrendezési eljárás alá vont helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből – a (3) bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével – az alábbi kiadásokat finanszírozhatja:

a) *  az 1. mellékletben felsorolt, és számára külön törvényben kötelezően előírt feladatok működési kiadásait;

b) a helyi önkormányzatnál vagy az általa fenntartott költségvetési szervnél nyilvántartott olyan pénzeszközök felhasználását, amely pénzeszközök nem a helyi önkormányzatot, illetve az általa fenntartott költségvetési szervet illetik, vagy felettük nem az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat, illetve az általa fenntartott költségvetési szerv rendelkezik, ilyennek minősülnek különösen a 2. § e) pont ec) alpontjában meghatározott pénzeszközök.

(3) *  A helyi önkormányzat a válságköltségvetéssel nem finanszírozhat olyan egészségügyi, szociális, oktatási intézményt, amelynek kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve, ha a településen intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel.

19. § (1) *  A válságköltségvetési rendelettervezetet – az önkormányzati csődbiztosnak történő átadást követő 8 napon belül – az adósságrendezési bizottság megtárgyalja. Annak elfogadása után a polgármester a válságköltségvetési rendelettervezetet megküldi a képviselők részére, és egyidejűleg 8 napon belüli időpontra képviselő-testületi ülést hív össze.

(2) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetést elfogadja, a hitelezőkkel történő egyezség megkötéséig, illetve a vagyon bíróság által történő felosztásáig a helyi önkormányzat e költségvetés alapján gazdálkodik. Ha az adósságrendezési eljárás a válságköltségvetés szerinti költségvetési évben nem fejeződik be, a következő költségvetési évre új válságköltségvetést kell készíteni.

(3) Az adósságrendezés megindítása időpontjától kezdődően a válságköltségvetési rendelet elfogadásáig – a 13. § (1) bekezdésében írt rendelkezése megtartása mellett – a helyi önkormányzat korábbi rendeleteinek megfelelően kell a feladatokat ellátni. A hatósági feladatok, valamint az alapvető lakossági szolgáltatások folyamatos ellátásával összefüggően ebben az időtartamban keletkezett, ki nem egyenlített tartozásokat a válságköltségvetésben kiadásként kell figyelembe venni.

(4) *  Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet az adósságrendezés megindításának időpontját követő 90 napon belül nem fogadja el, az önkormányzati csődbiztos köteles ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az adósságrendezési eljárás az e törvény IV. fejezetében foglaltak szerinti folytatását rendeli el.

III. Fejezet

Egyezségi tárgyalás

20. § (1) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet elfogadta, az adósságrendezési bizottság reorganizációs programot, valamint egyezségi javaslatot készít.

(2) A reorganizációs program a helyi önkormányzat gazdasági helyzetének részletes leírása mellett tartalmazza az adósságrendezésbe vonható vagyon hasznosítására, illetve az adósságrendezéssel kapcsolatos egyéb tervezett intézkedésekre (pl. hitelfelvétel) vonatkozó javaslatot annak megjelölésével, hogy ilyen módon a helyi önkormányzat milyen bevételekhez juthat.

(3) Az egyezségi javaslatban az adósságrendezési bizottság a hitelezői követelések összege, a követelések eredeti lejárata, vagy más rendező elv alapján a helyi önkormányzat hitelezőit csoportokba sorolja, és a különböző csoportok tekintetében – megfelelő indokolás mellett – eltérő egyezségi javaslatot terjeszthet elő.

(4) A vitatott igénnyel rendelkező hitelezőt – amennyiben a követelés érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van – az adósságrendezési bizottság az egyezségi javaslat elkészítésekor a hitelező által bejelentett követelés szerint veszi figyelembe.

20/A. § *  (1) *  Az adósságrendezési bizottság által elfogadott egyezségi javaslatot és a reorganizációs program tervezetét az önkormányzati csődbiztos kamattámogatás igénylése céljából megküldheti a miniszternek.

(2) A miniszter a kamattámogatásról – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 15 napon belül dönt, és döntéséről haladéktalanul írásban értesíti az adósságrendezési bizottságot. Támogató döntés esetén, döntésével egyidejűleg ígérvényt állít ki.

21. § *  A reorganizációs programot, az egyezségi javaslatot azok elkészítését – kamattámogatás igénylése esetén az erről szóló miniszteri döntést – követően az önkormányzati csődbiztos a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott képviselő-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. Ha a képviselő-testület a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat.

22. § (1) *  Amennyiben a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot az adósságrendezési bizottság nem készíti el, vagy azt az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 180 napon belül a képviselő-testület nem fogadja el, az önkormányzati csődbiztos erről a hitelezőket értesíti.

(2) *  A hitelezők az önkormányzati csődbiztos értesítését követő 30 napon belül a helyi önkormányzat tartozásainak rendezésére vonatkozóan hitelezői egyezségi tervet (terveket) készíthetnek. Erről a szándékukról az értesítést követő 8 napon belül az önkormányzati csődbiztost tájékoztatniuk kell.

(3) *  Az önkormányzati csődbiztos – a hitelezők kérésére – az egyezségi terv kidolgozásához szükséges valamennyi adatot, információt megadja.

(4) *  Az elkészült tervet a hitelezők átadják az önkormányzati csődbiztosnak, aki azt – az adósságrendezési bizottság véleményével ellátva – a 21. § szerinti eljárással a képviselő-testület elé terjeszti. Ha a képviselő-testület a tervet elfogadja, a továbbiakban ezt kell egyezségi javaslatnak tekinteni.

(5) *  Ha a hitelezők az önkormányzati csődbiztost – az (1) bekezdésben megjelölt határidőben – nem tájékoztatják az egyezségi tervkészítési szándékukról, az önkormányzati csődbiztos bejelenti a bíróságnak, hogy egyezségi javaslat nem készül.

22/A. § *  (1) *  Ha a 22. § (4) bekezdése szerint a hitelezők az önkormányzati csődbiztos részére átadták az egyezségi tervet (terveket), a hitelezők kérésére az önkormányzati csődbiztos köteles azt a miniszter részére kamattámogatás igénylése céljából megküldeni.

(2) A miniszter a kamattámogatásról – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 15 napon belül dönt, és döntéséről haladéktalanul írásban értesíti az adósságrendezési bizottságot. Támogató döntés esetén, döntésével egyidejűleg ígérvényt állít ki.

23. § (1) *  A képviselő-testület által elfogadott reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot az önkormányzati csődbiztos valamennyi hitelező részére megküldi, egyidejűleg meghívja őket az egyezségi tárgyalásra. A meghívót és mellékleteit legalább 8 nappal a tárgyalást megelőzően a hitelezőkhöz eljuttatja. A hitelezők számától függően a hitelezőkkel csoportonként is lehet egyezségi tárgyalást tartani.

(2) Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket – erre irányuló külön felhívás nélkül is – igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulást a távollevő hitelezők írásban is megadhatják. Ha a jegyzőkönyv az egyezséget is tartalmazza, a jegyzőkönyvet a két hitelesítőn kívül a 25. § (1) bekezdésében felsoroltak is aláírják.

(3) *  Egyezség – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint fele – illetve amennyiben az egyezségi javaslatban a hitelezőket csoportosították, úgy csoportonként legalább a hitelezők fele – hozzájárul, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése – a (7) bekezdés szerinti teljes állami követelést is beleértve – eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát.

(4) A (3) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan sem állapíthat meg más feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. Ha a helyi önkormányzat a hitelezőket már az egyezségi javaslatában csoportosította, a megkötött egyezségben a csoporton belüli feltételek nem lehetnek eltérőek.

(5) Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőknek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. A hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (3) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelés elbírálásától függően a kényszeregyezség rá is kihat.

(6) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére az (5) bekezdés szerint jutó vagyonhányad járulékait – a jogvita jogerős befejezéséig – a vagyonhányaddal együtt külön kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha utóbb kiderül, hogy a hitelező követelése nem volt jogos, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a többi hitelező között kell szétosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E szétosztásért a mindenkori jegyző a felelős.

(7) *  Az egyezség megkötésekor az államnak a helyi önkormányzattal szemben fennálló követelése – az államháztartásért felelős miniszter engedélyével – 50%-os mértékig csökkenthető.

24. § Az egyezséget írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a hitelezők által elfogadott egyezségi javaslatot, a végrehajtás és ellenőrzés módját;

b) a hitelezők kielégítésének módját;

c) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit a helyi önkormányzat és a hitelezők a helyi önkormányzat fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak;

d) a helyi önkormányzatnak és az egyezséget elfogadó hitelezőknek az egyezség megkötésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítását.

25. § (1) *  Az egyezséget a polgármester, a jegyző, valamint a hitelezők, illetve törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik írják alá, és azt az önkormányzati csődbiztos ellenjegyzi.

(2) Az egyezséget tartalmazó okiratot az önkormányzati csődbiztos 3 napon belül benyújtja a bírósághoz, amelyhez csatolja * 

a) az egyezségi javaslatot,

b) a reorganizációs programot,

c) az egyezségi eljárás során keletkezett jegyzőkönyveket, valamint

d) a kimutatást, amelyből megállapítható, hogy a 23. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek az egyezség megfelel,

e) a vitatott hitelezői igényekre vonatkozó kimutatást és a szükséges iratokat arra vonatkozóan, hogy ezek kielégítése a 23. § (5)–(6) bekezdés szerinti módon biztosítva van.

(3) *  Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság végzéssel jóváhagyja, az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánítja, és elrendeli e végzésnek a jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben való közzétételét. Az egyezséget jóváhagyó és eljárást befejezettnek nyilvánító végzés ellen fellebbezésnek van helye; perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye. Ha az egyezség nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, és elrendeli az eljárás folytatását a 29. §-ban szabályozott vagyonfelosztási szabályok szerint.

(4) *  Az adósságrendezési eljárás befejezésével egyidejűleg a bíróság külön végzésben az önkormányzati csődbiztost felmenti, és – a 33. §-ban foglaltak szerint – megállapítja a díját. A végzés díjmegállapító rendelkezése ellen az önkormányzati csődbiztos és a miniszter részéről fellebbezésnek van helye.

(5) *  Amennyiben az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 240 napon belül nem jön létre egyezség, úgy ezt az önkormányzati csődbiztos 3 napon belül bejelenti a bírósághoz.

25/A. § *  (1) A hitelintézettel megkötött reorganizációs hitelszerződés alapján az ígérvény tényleges támogatásra váltható.

(2) Az ígérvényhez megküldött banki ajánlatban foglalt kondíciókhoz képest a megkötött reorganizációs hitelszerződés kedvezőtlenebb feltételeket nem tartalmazhat.

26. § *  A helyi önkormányzat és a hitelezők megállapodhatnak abban, hogy az egyezség végrehajtásának felügyeletével az önkormányzati csődbiztost bízzák meg. Ebben az esetben az önkormányzati csődbiztosnak az eljárást befejező végzést követően felmerülő feladatait, hatáskörét is meg kell határozni, valamint meg kell állapodni a felügyelet idejére az önkormányzati csődbiztos díjazásáról.

27. § Ha a helyi önkormányzat az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget a hitelező újabb adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, amelyben az eredeti követelése még ki nem elégített hányadának megfizetését követelheti.

28. § *  A bíróság az önkormányzati csődbiztos és a képviselő-testület vagy a hitelezők követelés szerint számított többségének – a határidő lejárta előtt benyújtott – indokolt kérelmére a 22. § (1) bekezdésében, valamint a 25. § (5) bekezdésében foglalt határidőket további 30 nappal meghosszabbíthatja. E végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

IV. Fejezet

A vagyon bírósági felosztása

29. § (1) A 17. § (2) bekezdésében, a 19. § (4) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság rendelkezik az adósságrendezési eljárásnak a vagyon bírósági felosztásának szabályai szerinti folytatásáról. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) *  A vagyon bíróság által történő felosztásáig a helyi önkormányzat kötelezettségeit a válság-költségvetési rendelet alapján kell teljesíteni. Ha nincs válság-költségvetési rendelet, az önkormányzati csődbiztos az (1) bekezdésben meghatározott végzés kézhezvételét követő 8 napon belül – az adósságrendezési bizottság véleményének meghallgatása után – működési válságtervet dolgoz ki a 18. § (2)–(3) bekezdésében foglalt elvek szerint, és ezt a bírósághoz és a képviselő-testülethez tájékoztatásul megküldi. Az adósságrendezési eljárás befejezéséig a helyi önkormányzat a válságterv alapján működik.

(3) Az önkormányzati csődbiztos * 

a) meghatározza a helyi önkormányzat jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáit;

b) megállapítja, hogy az a) pontban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a helyi önkormányzat mely vagyontárgyai, illetve milyen központi költségvetéstől kapott támogatások szükségesek;

c) *  meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét.

(3a) *  Az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezésbe vonható vagyon körének meghatározása során figyelembe veszi azon vagyonelemeket is, amelyeket a 14. § (2) bekezdés i) pontja szerinti javaslatának megtétele során az önkormányzati feladatellátáshoz nem szükséges vagyonelemnek minősített.

(4) *  Az önkormányzati csődbiztos a (3) bekezdésben foglaltakra vonatkozó – megfelelő indokolással ellátott – jelentését az (1) bekezdésben megjelölt végzés kézbesítését követő 30 napon belül benyújtja a bírósághoz, valamint megküldi a helyi önkormányzatnak és valamennyi hitelezőnek.

(5) *  Az önkormányzati csődbiztos jelentésére a helyi önkormányzat, valamint a hitelezők a bíróságon a jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül észrevételt tehetnek. A bíróság a beérkezett észrevételeket megküldi az önkormányzati csődbiztosnak azzal a felhívással, hogy arról 8 napon belül nyilatkozzon. Egyidejűleg soron kívül személyes meghallgatást tűz ki, amelyre az önkormányzati csődbiztost, az észrevételt előterjesztőt és, ha az nem a helyi önkormányzat, akkor a helyi önkormányzatot is megidézi. Az önkormányzati csődbiztos a beérkezett észrevételek alapján jelentését módosíthatja.

(6) *  A bíróság az önkormányzati csődbiztos jelentése, az észrevételt előterjesztő, illetve a helyi önkormányzat által előadottak alapján, végzésével az önkormányzati csődbiztos jelentését jóváhagyja vagy az önkormányzati csődbiztost új jelentés készítésére kötelezi.

(7) *  A (6) bekezdésben megjelölt végzés ellen a helyi önkormányzat, illetve az észrevételt előterjesztő hitelező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre csak az önkormányzati csődbiztosnak, illetve azoknak kell megküldeni, akiknek fellebbezési joguk van.

(8) *  A helyi önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletet a bíróságnak a (6) bekezdésében meghatározott jogerős végzésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

30. § (1) Az önkormányzati csődbiztos a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő * 

a) 30 napon belül a hitelezők követelését a 31. §-ban meghatározott kielégítési sorrend alapján besorolja, és erről a hitelezőket értesíti,

b) *  60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A vagyon értékesítése során – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (1) bekezdése alapján az államot megillető elővásárlási jogot követően – a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. A 60 napos határidő a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. Az önkormányzati csődbiztos a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezők részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell állapítani – a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően –, hogy a hitelezők a helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban részesednek.

(1a) *  Ha az adósságrendezésbe bevont vagyon ingatlan, akkor az ingatlan becsértékének a megállapítását igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő végzi.

(2) *  Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával történő vagyonszerzés illetékmentes.

(3) A műemlékek és a védett természeti területek elidegenítésére, kezelői vagy használati joga átadására az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak.

(4) *  A vagyonfelosztási javaslat benyújtásakor még vitatott hitelezői igénnyel rendelkező hitelezők igényét úgy kell figyelembe venni, mintha az önkormányzati csődbiztos a hitelezők által követelt teljes összeget elfogadta volna, és az ennek megfelelően számított, a vagyonfelosztás során a vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős lezárásáig elkülönítve kell kezelni. Ha jogerős bírósági határozat megállapítja, hogy a hitelező követelése nem volt jogos, a külön kezelt vagyonhányadot a többi hitelező között – a 31. §-ban meghatározott sorrend figyelembevételével, követeléseik arányában, teljes kielégítésük erejéig – kell szétosztani. E szétosztásért a mindenkori jegyző a felelős.

(5) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (4) bekezdés szerint jutó vagyonhányad járulékát – a jogvita jogerős befejezéséig – a vagyonhányaddal együtt kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról.

31. § (1) Az adósságrendezésbe vonható vagyont a következő sorrendben kell a hitelezők között felosztani (kielégítési rangsor):

a) rendszeres személyi jellegű juttatások, ideértve a közszolgálati, továbbá közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést is;

b) *  zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot az adósságrendezési eljárás kezdő időpontja előtt legalább 6 hónappal kikötötték. Ez a korlátozás nem vonatkozik a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséggel kapcsolatban nyújtott hitel biztosítékára. Ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 5:118. §-a az irányadó;

c) az államot illető, a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséghez nyújtott visszterhes kamattámogatásból eredő követelések, a visszafizetendő cél- és címzett támogatás, tovább egyéb – visszatérítendő – költségvetési támogatás összege;

d) a társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adók módjára behajtható köztartozások;

e) egyéb követelések;

f) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kamatkövetelések, továbbá a d) pontba sorolt tartozások után az adósságrendezés időtartama alatt felszámított késedelmi pótlékok, járulékok és bírságok.

(2) A kielégítési rangsorban előbb álló hitelezői csoport követelésének teljes kiegyenlítését követően kerülhet sor a következő pontba sorolt hitelezők igényének kielégítésére.

(3) Az (1) bekezdés azonos pontjába sorolt hitelezők között a kielégítésükre rendelkezésre álló összeget követelésük arányában kell elosztani, azonban az (1) bekezdés d) pontjában először a társadalombiztosítási tartozásokat kell teljes egészében kiegyenlíteni, majd ezt követően a többi hitelezőt követelésük arányában.

32. § (1) *  Az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezésbe vonható vagyon alakulásáról készített jelentést és a 30. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonfelosztási javaslatot benyújtja a bíróságnak, továbbá megküldi valamennyi hitelezőnek és a polgármesternek, aki ezt a képviselő-testület előtt ismerteti.

(2) A helyi önkormányzat és a hitelezők a jelentés és a vagyonfelosztási javaslat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül kifogással élhetnek, illetve a hitelezők ennek ismeretében követelésükről lemondhatnak.

(3) *  A bíróság a kifogást előterjesztő, továbbá az önkormányzati csődbiztos és a polgármester meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról. A vagyonfelosztás jóváhagyása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(4) *  Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi az önkormányzati csődbiztost a vagyonfelosztás végrehajtására. A vagyonfelosztás megtörténtét az önkormányzati csődbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentést követően a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezetté nyilvánítja; a végzés ellen fellebbezésnek van helye, perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye.

(4a) *  Ha a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően a helyi önkormányzat és hitelezői a hitelezők követelésének kielégítését célzó egyezséget kötnek, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget végzéssel jóváhagyja és az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezségkötésre és a bíróság végzésére a 20. § (3) és (4) bekezdését, a 20/A. §-t, a 22. § (3) és (4) bekezdését, a 22/A–24. §-t, a 25. § (1)–(4) bekezdését, a 26. §-t és a 27. §-t kell alkalmazni. Az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) *  A bíróság az eljárást befejezetté nyilvánító végzésben az önkormányzati csődbiztost e tisztsége alól felmenti, és megállapítja díját. A végzés díjmegállapító rendelkezése ellen az önkormányzati csődbiztos és a miniszter fellebbezhet.

(6) *  Az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánító végzést a bíróság a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

33. § (1) *  A bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos díját – az eset összes körülményeitől függően – a bíróság állapítja meg. A díj lehetséges mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) *  A bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos díjának fedezete a központi költségvetés helyi önkormányzatok támogatásait tartalmazó fejezetében áll rendelkezésre. A miniszter a bíróság jogerős végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a kincstáron keresztül intézkedik.

(3) *  A bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos igazolt költségeit és az általa igénybe vett szakértők díját a helyi önkormányzat az esedékességkor fizeti ki. Az önkormányzati csődbiztos erről az egyezség, illetve a vagyonfelosztási javaslat benyújtásával egyidejűleg a bíróságnak tételes elszámolást nyújt be, megindokolva a szakértő igénybevételének szükségességét.

34. § *  (1) *  Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg (reorganizációs hitel), úgy a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztésre, annak egy részére a reorganizációs hitel teljes futamidejére vagy annak egy részére a miniszter döntése alapján kamatmentes visszatérítendő támogatást, vagy vissza nem térítendő támogatást nyújthat.

(2) A helyi önkormányzat a reorganizációs hitel teljes visszafizetését követően köteles az állam részére az igénybe vett kamattámogatást – a miniszterrel történt megállapodás szerint – visszatéríteni.

(3) A reorganizációs hitel forint, euró vagy svájci frank devizanemekben nyújtható, amelyek árfolyama a költségvetési törvényben rögzített devizaárfolyam alapján kerül megállapításra. A reorganizációs hitel euróban vagy svájci frankban annak a helyi önkormányzatnak nyújtható, amelynek a korábban felvett hitele vagy az általa kibocsátott kötvény is euróban vagy svájci frankban van nyilvántartva. A forinttól eltérő reorganizációs hitel devizaneme arányaiban is meg kell, hogy egyezzen a korábbi hitel vagy kötvény devizanem arányával.

34/A. § *  A kincstár a helyi önkormányzat nettó finanszírozásából adódó tartozásával összefüggésben nem minősül hitelezőnek, az ilyen tartozás megfizetése az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint történik.

34/B. § *  Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig az államháztartásról szóló törvényben a költségvetési szervek átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntés kihirdetésére, közzétételére előírt határidő mellőzhető.

34/C. § *  Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (9) és (11) bekezdéseiben a fenntartói döntések meghozatalára meghatározott időkorlátok nem alkalmazhatóak, amennyiben a fenntartói döntés az elfogadott válságköltségvetésnek és reorganizációs tervben foglaltaknak megfelel, és az nem sérti, vagy nem veszélyezteti a gyermekek, tanulók érdekét. Ez utóbbi feltétel megállapításához a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által kijelölt, az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat által megbízott közoktatási szakértő szakvéleménye szükséges.

34/D. § *  Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig terjedő időtartamra az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat mentesül az építtetői fedezetkezelői díj fizetésének kötelezettsége alól.

34/E. § *  (1) A helyi önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetének erősítése, a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében az adósságrendezési eljárást befejező végzés jogerőre emelkedését követő két évig

a) a helyi önkormányzat fizetési számláját a kincstár vezeti,

b) az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési biztos kerül kijelölésre,

c) a helyi önkormányzat olyan fejlesztési pályázaton – kivéve a vis maior támogatást – nem vehet részt, amely a pályázótól önrész biztosítását követeli meg.

(2) Az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 180 napon belül az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok, valamint a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester a polgármesterhez benyújthatja az Mötv. 35. § (2b) bekezdésében és 80. § (2b) bekezdésében meghatározott, a miniszter egyedi döntésén alapuló felmentés megadására irányuló kérelmét.

(3) A polgármester a (2) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket együtt, a (4) bekezdés szerinti 180 nap leteltét követő 8 napon belül a miniszternek továbbítja, a költségvetési biztosnak a tiszteletdíj kifizetésének a helyi önkormányzat gazdasági helyzetére, pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását bemutató tájékoztatásával együtt.

(4) A miniszter a kérelemről – a (3) bekezdés szerinti tájékoztató figyelembevételével – a beérkezésétől számított 8 napon belül az adósságrendezési eljárás jogerős befejezésétől számított kétéves időtartamra kiterjedően dönt.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

35. § (1) E törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) *  az önkormányzati csődbiztosok névjegyzékére, az önkormányzati csődbiztos kijelölésére és tevékenységére, továbbá az önkormányzati csődbiztosként kijelölhető civil szervezet kiválasztásának feltételeire és tevékenységére vonatkozó szabályokat,

b) *  a bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos díjának folyósításával és elszámolásával összefüggő szabályokat,

c) a helyi önkormányzat adósságrendezésére irányuló hitelfelvételhez nyújtandó visszterhes kamattámogatás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárás alatti egyéb támogatásának feltételeire, a támogatás döntési rendszerére, felhasználására, folyósítására és az azzal való elszámolásra vonatkozó szabályokat és

d) a törvény végrehajtásával kapcsolatos egyéb eljárási szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(3) * 

36. § *  Az adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzat működésére az Mötv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

37. § *  (1) Az e törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XC. törvénnyel (a továbbiakban: mód. törvény) megállapított rendelkezéseit a mód. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni, minden olyan helyi önkormányzat esetében, amelynek a 2011. évi költségvetési főösszege az 1 milliárd forintot meghaladja és a mód. törvény hatálybalépésekor a bíróság a pénzügyi gondnok 29. § (6) bekezdése szerinti jelentését végzésével még nem hagyta jóvá.

(2) Ha a válságköltségvetés elfogadására az e törvénynek a mód. törvénnyel megállapított 19. § (4) bekezdésében meghatározott, vagy a reorganizációs program és egyezségi javaslat elfogadására a 22. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve az egyezség létrejöttére a 25. § (5) bekezdésében meghatározott határidőből a mód. törvény hatálybalépésekor 15 napnál kevesebb van hátra, az eredeti határidő a mód. törvény hatálybalépésétől számított 15. napon jár le.

(3) A mód. törvény hatálybalépését követően a képviselő-testület a már elfogadott válságköltségvetését, elfogadott reorganizációs programját és egyezségi javaslatot – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – módosíthatja.

38. § *  A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 23. § (7) bekezdését és 32. § (4a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, amelynél a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot még nem hagyta jóvá.

39. § *  (1) Az e törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel megállapított 2. § a) és c) pontját, 4. § (1) és (1a) bekezdését, 5. § (1) és (1a) bekezdését, 5. § (3) bekezdését, 6. § (4) és (5) bekezdését, 7. §-át, 9. § (2a) és (2b) bekezdését, 10. § (2) bekezdés e) és f) pontját, 11. § (4) és (5) bekezdését, 13. § (3)–(7) bekezdését, 14. § (2) bekezdését, 15. § (1a) bekezdését, 18. § (3) bekezdését, 29. § (3a) és (8) bekezdését, 30. § (1a) bekezdését, 34. § (1) bekezdését, 34/E. §-át, 35. § (2) bekezdés a) és d) pontját, valamint 1. mellékletét a 2024. július 1-jét követően indult adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a 2024. évben adósságrendezési eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat, ha a lejárt tartozásának összege az előző évi zárszámadási rendelet szerinti kiadási főösszeg 1%-a, de legalább

a) 2000 fő és az alatti település esetén 1 millió forint,

b) 2001–5000 fő közötti település esetében 3 millió forint,

c) 5001–10000 fő közötti település esetében 5 millió forint,

d) 10000 fő feletti település esetén 10 millió forint,

e) megyei jogú város, fővárosi kerület és a fővárosi önkormányzat esetében 50 millió forint.

40. § * 

1. melléklet az 1996. évi XXV. törvényhez * 

Az alapvető lakossági szolgáltatások

1. Helyi közösségi közlekedés biztosítása (a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény),

2. A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtott gyermekétkeztetés biztosítása [(a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)],

3. Az óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a nemzetiségek által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény),

4. A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtott, személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások biztosítása, különösen étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása [a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) és Gyvt.],

5. A helyi közvilágítás biztosítása [a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény],

6. Azon egyéb szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátások és gyermekvédelmi szakellátás megszervezése, amelyeket az önkormányzat az állammal vagy állami szervvel kötött megállapodás, szerződés keretében nyújt (Szoctv. és Gyvt.),

7. Köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátása, különösen a közterületen elhagyott hulladék felszámolása, közterületek tisztán tartása, közterületről összegyűjtött települési hulladék kezelése, rovarok és rágcsálók irtása [a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Hulladék tv.) és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)],

8. A jogszabály által a települési önkormányzatok számára előírt hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása (Hulladék tv.),

9. A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzése (a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény),

10. A kegyeleti közszolgáltatással kapcsolatos, törvényben meghatározott kötelező feladatok ellátása (a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény),

11. A helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés, a vízgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása, így különösen: a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás; a település nem közműves ivóvízellátásáról történő gondoskodás; a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről történő gondoskodás (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény),

12. A helyi közutak tekintetében a közútkezelői feladatok ellátása, a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátása törvény szerint [a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)],

13. A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás (Kkt. és Mötv.),

14. Ismeretlen tulajdonos esetén az állati eredetű melléktermék elszállítása, ártalmatlanná tétele (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény),

15. Belterületi kóbor állatok befogása, elhelyezése, ebösszeírás, az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségek megtérítése (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény),

16. Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó kötelező feladatok, így különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, valamint törvényben meghatározott módon az ügyeleti ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása (az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény),

17. A járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény törvényben meghatározott módon történő működtetése (Eütv.),

18. A törvényben meghatározott feltételek szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzatok által fenntartott, tartós bentlakásos vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények által nyújtott szolgáltatások biztosítása (Szoctv.),

19. A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtott, szociális rászorultság alapján járó pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása, különösen települési támogatás, köztemetés, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (Szoctv. és Gyvt.),

20. A települési könyvtári ellátás biztosítása, törvényben meghatározott közművelődési szolgáltatások biztosítása, muzeális intézmények fenntartása [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.)],

21. A fővárosi önkormányzatnál a fővárosi kerületek önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (Kultv.),

22. A fővárosi közlevéltár működtetése (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény),

23. A helyi közfoglalkoztatás megszervezése (Mötv. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény),

24. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (Mötv.),

25. Vármegyei önkormányzat, továbbá az átalakult nemzetiségi önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyet a törvény kötelező feladatként meghatároz.