A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Kézműves Kamarával egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.
2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
1. *
2. *
3. *
4. *
5. *
6. *
7. *
8. *
9. *
10. *
11. *
12. *
13. *
14–15. *
16. *
17. *
18. *
19. *
20. *
21. *
22. *
23. *
24. *
25. *
26. *
27. *
28. *
29. *
30. *
31. *
32. *
33. *
34. *
35. *
36. *
37. Kelmefestő és -tisztító
38. *
39. *
40. *
41. *
42. Lakberendező
43. Dekoratőr, kirakatrendező
44. *
45. *
46. *
47. *
48. *
49. *
50. Képkeretező és üvegező
51. Kovács
52. *
53. *
54. *
55. Kötő
56. Kerámiakészítő
57. Szűcs
58. *
59. *
60. Porcelánkészítő
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
A szakképesítés (szakma) | |||
megnevezése | OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma | |
Kelmefestő és -tisztító | 31 7842 01 | ||
Textiltisztító | 1516 |
valamint a fentiekkel egyenértékű korábbi (jogelőd) szakmai képesítések.
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában eltöltött gyakorlat | ||
szakiránya | időtartama | |
Kelmefestő és vegytisztító | 3 év | |
Textiltisztító | 3 év | |
Kelmefestő és -tisztító | 3 év |
A szakmának megfelelő tevékenységet végző vállalkozásnál vagy gazdasági társaságnál eltöltött hivatalosan igazolt gyakorlat fogadható el.
Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi.
1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A kelmefestő és -tisztító mester szakmája gyakorlása során – a szakmai etikai követelmények betartása mellett, az alábbi tevékenységeket végzi:
– használt – esetenként új – textíliák, bőrből, szőrméből készült ruházati termékek (cipő kivételével) tisztítása:
– poláros vagy apoláros közegben, különböző segédanyagokkal,
– adott technológiai feltételek mellett,
– kéziszerszámokkal, gépekkel vagy egyéb berendezésekkel.
A tisztítás mint komplex tevékenység a mosás, vegytisztítás, színezés, esetenként festés (pl. nappa bőrök), valamint speciális kikészítések műveleteit foglalja magában.
Egy-egy részművelet (pl. foltkezelés, vasalás) a fogyasztó kívánságára önálló szolgáltatásként is végezhető.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A kelmefestő és -tisztító szakmai képesítéssel rendelkező mester a szakmai munkaterületben foglalt feladatokkal összefüggő tevékenységeket végzi, illetve felügyeli.
Alapvető feladata, hogy a elvállalt szolgáltatást, ruházati anyag tisztítását, festését az adott technikai színvonalon, a szakma széles körű összefüggéseinek ismeretében, kellő tudatossággal, átgondoltsággal, a fogyasztói igényeknek megfelelő minőségben teljesítse, illetve teljesíttesse.
Mivel a szakma nem csak egyénileg végzett szolgáltatás, ezért
– a mester felel a munkatársak (alkalmazottak, családtagok, kooperációs partnerek, szállítók stb.) munkájának a minőségéért is,
– a mesternek áttekintésének kell lennie az üzletben vagy műhelyben végzett teljes munkafolyamatról, a munka vállalásától az elvégzett szolgáltatás átadásáig.
A mester feladata továbbá:
– az árak kialakítása, elő- és utókalkuláció készítése,
– az alkalmazottak, munkatársak egészségügyi és baleset-elhárítási felkészítése,
– váratlan helyzetekre (tűz, baleset stb.) való felkészülés, s ennek megtervezése.
1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Vállalás.
– Folttisztítás, fedőfestés.
– Fehérítés, színtelenítés.
– Kelme(textil-)tisztítás.
– Kelmefestés, kékfestés.
– Kikészítés, csinozás.
– Minőségi kifogások (reklamáció) intézése.
2. Követelmények
Általános szakmai követelmények:
Textilipari anyag- és áruismeret
A mesterjelöltnek általános tájékozottsággal kell rendelkeznie:
– a textilipar szálasanyagok eredetéről, azok termesztéséről, gyártásukról,
– szintetikus szálasanyagok kémiai felépítéséről.
A jelöltnek jártasnak kell lennie a ruházati célra felhasznált anyagok felismerésében (oldószereik, égéspróba, vegyszeres próba, kevertszálú kelmék összetételének felismerése).
Vegyszerismeret:
A mesterjelöltnek ismernie kell
– a szakmában használatos vegyszercsoportok és egyedek legfontosabb kémiai és fizikai tulajdonságait,
– az egyes vegyi anyagok kémiai felépítését és előállításának módját (a fizikai tulajdonságokat azonban, amelyeknek tudására a mindennapi életben szükség van, tudni kell).
A mesterjelöltnek tudnia kell a szakmában használatos vegyszercsoportok és -egyedek
– tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírásokat,
– felhasználási helyeit, módját, a felhasználási mennyiségét,
– méregengedélyhez kötöttségüket.
Kelmefestés:
A mesterjelöltnek ismernie kell
– a színezékek fogalmát, kémiai és fizikai tulajdonságaikat,
– az egyes festési eljárások előnyeit és hátrányait,
– az egyes festési eljárásokhoz tartozó színezékek csoport (fantázianév) elnevezését, ezen belül néhány színezék egyedi megnevezését,
– a színezékek hő-, fém-, lúg-, sav- és sóérzékenységét,
– a színezékek betűjelzéseit,
– a színezékcsoportok keverhetőségét,
– a színezékcsoporton belüli színezékek keverhetőségét,
– minta utáni festést (kevert színű festékfürdő beállítását).
A mesterjelöltnek tudnia kell
– a festendő árut előkezelni, festeni, esetleges utánkezelni,
– elszennyeződött (viselt vagy raktározott) ruhadarab átfestés előtti és festés utáni tisztíthatóságát megállapítani, tisztítását elvégezni,
– a textilfestési eljárásokat alkalmazni.
Fehérítés, színtelenítés:
A mesterjelöltnek ismernie kell
– a fehérítési és a színtelenítési eljárásokat, melyik milyen szálasanyagra alkalmas,
– hogy, mikor és miért van szükség fehérítésre vagy előfehérítésre,
– a fehérítőszerek koncentrációját, hőfokát, időtartamát, roncsoló hatásukat, semlegesítésüket.
Tudnia kell a fehérítést megelőző műveleteket: mosás, zsírtalanítás, karbonizálás, írtelenítés, hámtalanítás elvégezni.
Folttisztítás, fedőfestés:
A mesterjelöltnek ismernie kell
– a különböző eredetű foltokat, azok oldhatóságát, színteleníthetőségét,
– a folttisztító vegyszerek tulajdonságait (mérgező, nem mérgező tulajdonságok), alkalmazhatóságukat a különböző kelmeanyagokon,
– a friss és beszáradt foltok kezelését,
– az elő- és utólagos foltkezelést,
– a folttisztító eszközök, berendezések használatát.
Tudnia kell a mesterjelöltnek a fedőfestés (retus) alkalmazását, valamint, hogy a zsírkréták, festékek milyen textilanyagokra alkalmasak, és milyen a hatásuk a foltképző anyagokra.
Kelmetisztítás:
A jelöltnek ismernie kell
– az alsó- és felsőruházati termékeken a viselés során keletkező szennyeződések összetételét és tulajdonságait,
– milyen módszerekkel lehet eltávolítani a szennyeződéseket.
Ismernie kell
– a gépi és kézi tisztítást,
– a vizes és oldószeres tisztító fürdőket,
– a tisztító hatást fokozó segédanyagokat, vegyszereket,
– épített mosó-tisztító szereket,
– a ruha anyagától és szennyeződéstől függően melyik a legalkalmasabb eljárás a tisztításra, milyen tényezőtől függ a jó tisztítóhatás,
– a tisztítási műveletet a válogatástól a művelet befejezéséig, a szárításig.
Tudnia kell elvégezni a célgépekkel, illetve kézzel történő tisztítási munkafolyamatokat.
Kikészítés, csínozás:
A jelöltnek ismernie kell
– a tartós (tisztításálló) és a nem tartós kikészítési eljárásokat, az ehhez szükséges vegyszereket, ezek oldószereit,
– a szükséges koncentrációt, időt, hőfokot,
– a hőre keményedő, illetve a hőre lágyuló anyagokat,
– a végső kikészítési, vasalási műveleteket.
Árvetés készítése:
A mesterjelöltnek ismernie és helyesen alkalmaznia kell az árképzés legfőbb tényezőit. A írásbeli vizsgán készített árvetés tételeit tudnia kell megindokolni.
Munkagépek, üzemberendezések és azok karbantartása
A jelöltnek ismernie kell a szakterülethez tartozó legfontosabb gépek és berendezések elvi felépítését és működését. Tisztában kell lenni a gép vagy berendezés gazdaságos üzemeltetési feltételeivel.
Minőségi kifogások (reklamáció) ügyintézése
A jelöltnek ismernie kell a minőségi kifogások elintézésének a módozatait, és hogy milyen szempontok szerint kell intézni a reklamációkat.
Tudnia kell elbírálnia, hogy történt-e szakmai műhiba, rejtett hiba vagy gyári kikészítési-konfekcionálási hiba előfordulhatott-e.
Ismernie kell a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint a Szolgáltatásfejlesztő és Tervező Kft. szerepét reklamáció esetén, valamint, hogy mikor ajánlatos laboratóriumi műszeres vizsgálat igénybevétele.
Munka- és környezetvédelmi ismeretek:
A jelöltnek ismernie kell
– a vállalóhelyek, valamint a szolgáltatást végző műhelyek baleseti veszélyforrásait és a környezetvédelmi előírásokat,
– a veszélyhelyzetek elhárításával kapcsolatos megelőző terv kidolgozásának feltételeit,
– a munkatársak rendszeres felkészítésének feltételeit,
– a tűzriadóterv elkészítésének a feltételeit,
– a vegyszerek tárolására, a veszélyes hulladékok kezelésére és elhelyezésére, a méregengedélyhez kötött vegyi anyagokra vonatkozó érvényben levő rendeleteket,
– a gépek felszerelésénél a hatósági előírásokkal kapcsolatos tudnivalókat.
Tudni kell, hogy egészségügyi, balesetvédelmi és környezetvédelmi szempontból milyen felszerelésekkel, védőruhákkal kell rendelkeznie a munkahelynek.
Szakmai történeti ismeretek:
A mesterjelölt ismerje az egyes történelmi korszakok ruházatát, az akkori nyersanyagokat, tisztítási és festési eljárásokat.
2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt ismerje
a) a textiltisztítás területén:
– a tisztításra kerülő anyagokat, azok jellemző tulajdonságait,
– az anyagok fizikai-kémiai tulajdonságait és felismerésük egyszerű vizsgálati módszereit (pl. égetési próba),
– a tisztítás során felhasználandó anyagokat és azok jellemzőit,
– a tisztítási eljárásokat,
– a foltkezeléseket,
– az oldószerek tulajdonságait, sajátosságait, a textíliákra gyakorolt hatását,
– az oldószerek visszanyerési módszereit,
– a vegy- és textiltisztításban alkalmazott gépek felépítését, működését, rendeltetésszerű használatát,
– az utókezelés és kikészítés mechanizmusát,
– a szakma történetét, a fejlődés folyamatát;
b) a kelmefestés területén:
– a vállalás szempontjait,
– a színezés eljárásait (az alapanyagtól függően): savas-, indigózol-, indantrén-, kénes- stb. eljárások,
– a gyakrabban előforduló reklamációkat, azok megelőzését, korrigálását;
c) a kékfestés területén:
– a mintázás módjait,
– a színezés eszközeit,
– a kékfestéshez használatos anyagokat,
– a színezési eljárás folyamatait.
2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja (tudjon):
– a szolgáltatásokat megtervezni, elvégezni, megtanítani, és a munkavégzést ellenőrizni,
– a minőségi követelményeket betart(tat)ni, és vizsgálatának módszereit alkalmazni,
– a hibákat korrigálni és javítani,
– a technológiai folyamatok ismeretét a gyakorlatban bizonyítani,
– a megrendelővel jó és korrekt kapcsolatot kialakítani,
– a munkagépeket kezelni,
– az üzemi berendezéseket karbantartani,
– a baleseti ártalmakat, veszélyforrásokat kezelni, illetve kivédeni,
– a szakma legfontosabb munka- és környezetvédelmi előírásait betartani és betartatni,
– a szakma fejlődésével lépést tartani.
Az üzleti tevékenység területén a mesterjelölt
a) ismerje:
– a különböző üzemek, szalonok felépítését, azok berendezését, az ott folytatandó munka megszervezését,
– a vállalásnál a hatósági feltételeket (vállalási szabályzat, vevők könyve, árlista, reklamációk helyei stb.);
b) tudja:
– a szolgáltatás után az üzlet rendjét visszaállítani,
– a szolgáltatásokra használt eszközöket tisztítani, csoportosítani, tárolni,
– a szerszámokat rendeltetésük szerint alkalmazni, megóvni, karbantartani,
– a gépek terhelésével, hatásfokával kapcsolatos számításokat, flottaviszonyokat stb.,
– az alábbi tevékenységenként elvégezni:
= mosás: hálós, kilós, pipere, függönytisztítás, kölcsönszolgáltatás, csak vasalás,
= vegytisztítás: alaptisztítás, teljes tisztítás, foltkezelés, speciális kikészítések (moly elleni védelem, víztaszítás, fehérítés, szőnyegtisztítás, vasalás),
= színezés: minta utáni színezés, parti színezés, fonalszínezés, bőráruk színezése (festése).
A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
– megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek,
– rendelkezik-e a mesterszint és szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga során a mesterjelöltnek magas fokú szakmai feladatot kell elvégeznie.
A gyakorlati vizsga helye:
– a mestervizsga szervezők által kijelölt helyszín (olyan műhely, ahol a gyakorlati követelmények teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítottak, és megfelelő számú vizsgázó folyamatosan tud dolgozni).
A gyakorlati vizsga időtartama a műhelyi előkészítő munkával együtt: kb. 5 óra.
A gyakorlati vizsga tartalma:
– több munkaelemből felépülő komplex munkafeladat lehet, amely kiterjed az alábbiakra:
= új vagy használt, kevert szálú (természetes és szintetikus eredetű) textilkelmék vagy ebből készült ruhák vizes vagy oldószeres tisztítása,
= új vagy használt, kevert szálú (természetes és szintetikus eredetű) textilkelmék vagy ebből készült ruhák színezése különböző festési eljárásokkal, utánkezeléssel,
= fehérítés különböző eljárásokkal,
= különböző eredetű foltok kezelése, retusálás,
= különböző appretúrák alkalmazása,
= vasalás,
= szőrme vagy bőrruha tisztítása, esetleg színezése.
A gyakorlati vizsgát megelőző napon a Mestervizsga Bizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő gyakorlati vizsgakérdést (vizsgafeladatot), s egyben felkéri a vizsgáztatásra feljogosított intézményt (gyakorlati vizsga helyét) a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök, alap- és segédanyagok biztosítására.
A Vizsgabizottság a gyakorlati vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsga lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek meglétét.
A vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívnia a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre összeállított szakmai szempontok szerint kialakított pontozólapon történik. A pontozólapon szereplő értékelési szempontokat és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladat „termékének” minősége alapján bírálja el.
„Megfelelt” minősítést kaphat az a vizsgázó, aki a maximálisan adható pontszám 60%-át elérte.
A gyakorlati vizsgát kővetően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.
Eredménytelen gyakorlati vizsgát hat hónap elteltével, de legfeljebb két éven belül lehet megismételni.
A vizsgázó csak sikeres gyakorlati vizsga esetén bocsátható az elméleti vizsgára.
2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama 3 óra.
Az írásbeli az alábbi témakörökből összeállított komplex feladatot tartalmaz.
Javaslat:
– Árvetés megadott tételre, például
= 10 db PE-pamut ing mosása,
= 1 db szövet kosztüm tisztítása,
= 10 m nyers vászon festése rózsaszínre.
– Árajánlat készítése előzetes árvetés alapján, például
= 30 db 3 x 4 m elszürkült PA függöny tisztítása (készítsen belső használatra szánt előkalkulációt).
– Vállalójegy kiállítása, például
= 1 db szövet felöltő (foltos) tisztítása.
– Anyagrendelés, például
= 2 x 1 kg diszperziós, 3 x 2 kg direkt színezék megrendelése (a vizsgázó írja le az általa kiválasztott festékek neveit).
– Egy megadott kelmefestő vagy tisztító műhely vagy üzlet berendezéseinek ismertetése, például
= milyen berendezésekkel szerelne fel egy mosodát, teljesítmény/műszak, vázlat készítése,
= perklóretilénes vegytisztítógép (16 kg-os) működési elve, a gépről vázlat készítése,
= fonalfestőgép működési elve, vázlat készítése.
– Készítsen vázlatszerűen tűzriadó vagy balesetelhárítási tervet.
Az írásbeli vizsga értékelése a MKIK Vizsgaszabályzatának megfelelően történik.
B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye: a Mestervizsga Bizottság által alkalmasnak ítélt helyszín.
Tartalma: a szóbeli vizsgakérdésekből – az adott alkalomra kijelölt – kérdéscsoport által felölelt ismeretanyag.
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– anyagismeret (áruismeret),
– szakmai (technológiai) ismeretek,
– munka- és környezetvédelmi ismeretek
A szóbeli vizsga időtartama minimum: 5–10 perc/kérdéscsoport. A válaszadáshoz szükséges felkészülés időtartama maximum 40 perc lehet.
A jelöltnek a szóbeli vizsga során önállóan kell számot adnia elméleti felkészültségéről.
A Vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel a tétel anyagára vonatkozó kiegészítő kérdéseket, amikor a mesterjelölt feleletében elakad, rossz választ ad, vagy helytelen következtetést von le, illetve a felelet folytatásához kisebb útbaigazítás szükséges.
Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak jogában áll a tétel anyagán belül további kérdéseket is feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti.
A vizsga eredményét a Vizsgabizottság „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel állapítja meg.
Sikertelen szóbeli részvizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
Az eredménytelen szóbeli vizsgarészt egy éven belül lehet megismételni.
Ismételt sikertelen vizsgarész esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.
3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.
* * *
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
A szakképesítés (szakma) | |||
megnevezése | OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma | |
Lakberendező, és lakberendezési cikk eladó | 41 4 5112 08 10 15* 52 7899 02 | 2012 | |
Bútorműves | 52 1812 04 | ||
Bútorműves és intarziakészítő | 87 4 3729 15 40 06* 52 1812 04 | ||
Dekoratőr és kirakatrendező | 41 4 5116 08 10 11* 51 7899 01 | ||
Magasépítő technikus | 17 5 3123 16 40 04*52 5801 01 | 41–0300 | |
Bútor és épületasztalos-ipari technikus | 12 5 3129 16 54 01* 52 5411 03 |
Egyéb felsőfokú szakirányú végzettség.
A *-gal jelölt számok az 1995-ös OKJ-ben szerepelnek.
A táblázatban megjelölt bizonyítványok vagy szakirányú szakmára vonatkozó, közép-, illetve felsőfokú iskolai oktatási rendszerben megszerzett végzettség fogadható el.
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat:
A szakmában eltöltött gyakorlat | ||
szakiránya | időtartama | |
Középfokú szakirányú végzettséggel | 5 év | |
Egyéb középfokú végzettséggel | 8 év | |
Felsőfokú szakirányú végzettséggel | 3 év |
Egyéb feltétel:
– a kamara vagy az adott munkaterület két mestere referencia jellegű javaslata,
– portfólió az addigi munkásságról. A portfólió tartalmazza a különböző munkák dokumentációjából az értékeléshez szükséges műszaki látványterveket, esetleg fotókat,
– részletes szakmai önéletrajz.
1. A mester szakmai területének leírása
A lakberendező mester szakmájának gyakorlása közben a megbízó igényeit kielégítve, figyelemmel a berendezendő lakás, lakóház lehetőségeire, minőségét javítva, növeli annak esztétikai és műszaki, vagyis használati komfortját.
Általában, mint tervező dolgozik, de fővállalkozásban a tervezés mellett a kivitelezést is vállalhatja. Vállalkozását kiegészítheti lakberendezési cikkek kereskedésével, illetve gyártásával is.
Munkáját magánvállalkozóként, társas vállalkozásban vagy mint alkalmazott végzi. Mint mester, szolgáltatásait átlagon felüli magas színvonalon, folyamatosan megbízható minőségben nyújtja.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Előkészíti a feladat megoldását.
– Ajánlati terveket készít (terv és bekerülési költségbecslés).
– Ajánlatát egyezteti a megbízóval.
– Ha a feladat megkívánja, egyeztet a szakhatóságokkal, társtervezőkkel.
– Kiviteli tervet és költségvetést készít, előkészíti a szerződést.
– Fővállalkozóként biztosítja a vállalása megvalósításának feltételeit.
– Fővállalkozóként megvalósítja a tervet (kivitelezi), az alvállalkozók munkáját átveszi.
– A kivitelezett munkát átadja a megbízójának.
– A szakma mesteréhez méltóan önképzést folytat, és igyekszik részt vállalni az utánpótlás képzésében.
– A szakma fejlesztése érdekében részt vesz a szakmai közéletben.
– Vállalása biztonságos, megfelelő színvonalú teljesíthetősége érdekében biztosítja a folyamatos működés feltételeit.
– Tevékenységét alkalmazottként vagy önállóan végzi, és alkalmasint irányítja alkalmazottait.
– Betartja és betartatja a tevékenységgel összefüggő – higiénés-, tűz-, munka-, baleset- és tulajdonvédelmi előírásokat.
1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– A vállalása (mint feladat) előkészítése során:
= értelmezi a feladatot, a vállalkozása határait, felméri, képes-e a vállalás végrehajtására,
= felméri a vállalása terepét az épített környezetet, annak infrastruktúráját, műszaki, esztétikai jellemzőit,
= felméri és összegzi a megbízói igényeket,
= a megbízói igények és a vállalása terepének, az épített környezet lehetőségeinek összevetésével tervideákat készít,
= tervötleteit, elképzeléseit vizuálisan megjeleníti, ötletvázlatokat készít.
– Az ajánlati tervkészítés során:
= funkcionális és látvány vázlatterveket készít, amelynek során a megrendelőt szembesíti funkcionális és vizuális igényeivel,
= összeállítja az ajánlati dokumentációt (tervek, termékismertetők, anyagminták, árak),
= árajánlatot készít a tervezésről (a szolgáltatása tartalma és ára összefüggésében),
= fővállalkozóként költségbecslést készít a megvalósulásról (a beruházás költségéről).
– Egyeztet a megrendelővel (megbízójával)
= bemutatja az ajánlati terveket,
= az ajánlati terveket összehangolja az elvárásokkal,
= elvégzi a szükséges tervmódosításokat,
= vállalása teljesítéséhez szükséges társtervezőkkel (pl. építész, belsőépítész, gépész, elektromos, statikus stb.), tervet egyeztet,
= a szükséges módosításokkal jóváhagyatja a tervet a megrendelővel,
= megköti a vállalási szerződést a megbízójával (mire vállalkozik, mennyiért, milyen határidőre),
= a kivitelezők ajánlatait, referenciáit begyűjti és elemzi, kivel érdemes a munkát kiviteleztetni,
= a megbízónak javaslatot tesz a kivitelezőre.
– A kivitelezéshez szükséges műszaki terveket elkészíti:
= elkészíti a műszaki terveket és műhelyrajzokat a szükséges léptékben,
= általános és műszaki leírást készít, a munka fajtájának megfelelő részletezéssel,
= konszignációt készít a kereskedelemben beszerzendő cikkekről: bútorokról, berendezési tárgyakról, gyártmányokról (miből mennyit),
= költségvetési kiírást készít,
= fővállalkozóként költségvetést készít, a költségvetési kiírás és kiviteli árak alapján, beáraz (anyag- és munkadíj),
= jóváhagyatja a megbízójával a kiviteli terveket,
= amennyiben fővállalkozóként végzi a munkát, szerződést köt a kivitelezésre a megbízójával.
– Biztosítja a megvalósulás feltételeit:
= beszerezteti a szükséges hatósági engedélyeket,
= fővállalkozóként a kivitelezés előtt ütemtervet készít,
= fővállalkozóként beszerzi a kivitelezéshez szükséges anyagmennyiségeket,
= az alvállalkozóktól beszerzi az ajánlatokat,
= a kivitelezési ütemtervnek megfelelően leköti a szükséges kapacitásokat.
– Fővállalkozóként megvalósítja a beruházást:
= mint fővállalkozó kijelöli az alvállalkozókat,
= mint fővállalkozó koordinálja a kivitelezést (mit, mikorra, milyen minőségben),
= művezetést végez a helyszínen (a kivitelezés a tervnek megfelelően készül-e),
= művezetést végez gyártás közben a kivitelező telephelyén, hogy a kivitelezés a tervnek megfelelően készül-e,
= szükség esetén kiválasztja és beszerzi a kereskedelmi termékeket,
= fővállalkozóként a megvalósulás egész ideje alatt az építkezés (berendezés) helyszínén építési naplót vezet.
– A fővállalkozó lakberendező mester átadja a megvalósult munkát a megbízójának:
= megszervezi a műszaki átadás-átvételt az alvállalkozók és a megbízó jelenlétével,
= az esetleg felmerülő hiányosságokról, minőségi kifogásokról hibajegyzéket készít,
= minőségi hibákat kijavítja, a hiányokat pótolja,
= az elvégzett munkáról számlát készít.
– Szakmai önképzést folytat:
= folyamatosan figyeli és alkalmazza a vizuális trendeket; korszerű szakmai ismereteket szerez (új anyagok, technológiák),
= a szakmai irodalom tanulmányozásához igyekszik idegen nyelvtudásra szert tenni,
= részt vesz hazai és külföldi szakmai bemutatókon, kiállításokon, versenyeken,
= állandóan fejleszti szakmai és stílustörténeti ismereteit,
= szakmai továbbképzéseken vesz részt,
= szakmai munkásságáról portfóliót készít, és azt folyamatosan karbantartja, fejleszti.
– Szakmai közéletben való részvétel:
= műtermében, vállalkozásában beosztottai szakmai fejlődését segíti,
= publikál hazai és külföldi szakfolyóiratokban (munkáját bemutatja),
= részt vállal szakmai szövetségek munkájában (képviseli szakmáját, adott esetben tisztséget vállal).
– A folyamatos működés feltételeinek biztosítása:
= mint fővállalkozó a vállalkozása működtetése érdekében kialakítja a szükséges munkaterületet,
= készletezi, nyilvántartja a beruházáshoz szükséges anyagokat,
= beszerzi a szükséges munkaeszközöket, karbantartja, és folyamatosan fejleszti,
= megszervezi és folyamatosan biztosítja a beruházáshoz szükséges létszámkapacitást,
= elvégzi (elvégezteti és ellenőrzi) a szükséges adminisztrációs munkákat,
= marketing tevékenységet folytat,
= folyamatos kapcsolatot tart az alvállalkozókkal és beszállítókkal, ellenőrzi munkájukat,
= cége arculatát (imázs) igyekszik kialakítani és fenntartani.
2. Követelmények
Általános szakmai elvárások:
A lakberendező mester az elsajátított ismeretek birtokában képes elméleti ismereteit (esztétikai és műszaki) magas szinten alkalmazni a tervezésben és kivitelezésben, a munka során képes munkatársait önállóan irányítani, mint kereskedő munkáját önállóan végezni.
Jártas az értékesítés és gazdálkodás egyes területein, kellő ismerettel és készséggel bír a munkaszervezési, értékesítési és gazdasági feladatok ellátására, a következtetések levonására, és a szükséges szervezési feladatok ellátására.
Szolgáltatásának minősége, a vállalkozása piacon maradásának alapfeltétele.
2.1. Szakmai elméleti követelmények
Az előzőekben leírtakkal összhangban a lakberendező mesternek ismernie kell:
– tervezési munkája során a szükséges műszaki és vizuális megjelenítési kifejezési módokat,
– alapismerete legyen a kivitelező szakmákról,
– ismerje a szakma történetét (építészettörténet, művészettörténet, enteriőrtörténet, bútortörténet),
– ismerje az aktuális berendezési trendeket,
– alkalmaznia kell a színdinamika, tárgyformálás, térszervezés elméleteit,
– ismernie és alkalmaznia kell a világítástechnika, az ergonómia ajánlásait,
– ismernie kell a beépítésre kerülő anyagokat és azok felhasználási lehetőségeit, minőségi paramétereit,
– alkalmazza a tárgyalási kommunikációs technikákat,
– ismerje a kereskedelmi tevékenység általános szabályait,
– ismerje a cégépítés, működtetés formáit.
2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A szakma mesterének ismernie kell a tervkészítés, a kivitelezés és az értékesítés gyakorlatát, képes legyen munkatársait irányítani és munkájukat ellenőrizni.
Ismernie és alkalmaznia kell:
– a legújabb építési és berendezési anyagokat, technikákat és technológiákat,
– a vállalása felmérésének (interjú) technikáját,
– tervezési technikákat, módszereket,
– a különböző fázisú tervfajtákat,
– a szerződéskötés módját,
– fővállalkozóként a beruházásra vonatkozó hatósági szabályzókat és szabványokat,
– fővállalkozóként a kivitelezés ütemezését, koordinálását.
A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról, elméleti felkészültségéről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga lebonyolításának menetéről az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság dönt.
Valamennyi jelölt különböző vizsgafeladatot kap.
A gyakorlati vizsga két részből áll. Egy előre elkészített mesterremekből és a vizsga helyszínén történő gyakorlati vizsgából.
A jelölt a mesterremek vizsgafeladatát, a szakmai teljesítményt igazoló portfólió és a szakmai önéletrajz leadása után, kihúzás alapján veheti fel.
A konkretizált mesterremek feladatokat a vizsgáztató helyek készítik elő.
A jelölt a mesterremek feladatot a megadott dokumentálási forma alapján készíti el, önállóan a vizsga előtt. Rendelkezésre álló idő 6 hét.
A mesterremek tervdokumentációt a mestervizsgán a Vizsgabizottságnak a jelölt személyesen mutatja be.
A gyakorlati vizsga ideje: 8 óra
Helyszíni gyakorlati feladat:
A vizsgabizottság által adott 25–30 m2 alapterületű, építészetileg egyszerűen formált lakóhelyiség terve, belmagassága 3,00–3,60 m között.
Funkciója: valamilyen otthoni közösségi életre alkalmas tér.
„A” részfeladat
Stiláris tervezés. A minta, aminek alapján a stiláris „átírást” végzi a jelölt a XX. sz. festészetből egy festménynek az A/4 méretű színes reprodukciójára.
A jelölt a mintát egy borítékból húzza, ahol 20 db kép reprodukciója van előkészítve.
Beadandó tervek:
– színes berendezési alaprajz M=1:50,
– színes perspektivikus kép a berendezett térről.
„B” részfeladat:
A mesterremekből a vizsgabizottság kijelöl egy részletproblémát és műszaki megoldást vár, szabadkézi vázlat formájában (miből készül, hogyan kivitelezné).
A Mestervizsga Bizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsgához szükséges tárgyi feltételek biztosítását.
A vizsgáztató hely a rajzoláshoz, szerkesztéshez szükséges körülményeket biztosítja (asztal, szék, világítás).
Minden egyéb eszközről a jelöltnek kell gondoskodnia.
A gyakorlati vizsgát a Vizsgabizottság az előre elkészített pontozólap alapján értékeli. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
Maximálisan adható pontszámok:
– portfólió | 20 pont, | |
– helyszíni gyakorlati vizsga | 30 pont, | |
– mesterremek tervdokumentáció | 50 pont. |
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán az egyes részfeladatokból külön-külön nem éri el a maximálisan adható pontszám 50%-át annak minősítése „nem felelt meg”.
A gyakorlati vizsgarész lezárása után a Vizsgabizottság értékelésének eredményéről a jelölteket a vizsga napján tájékoztatni kell.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, a vizsga szakmai részét nem folytathatja.
2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
A vizsga időtartama: 4 óra.
Az írásbeli vizsga értékelése a Bizottság által elkészített pontozólap alapján történik. Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám felét nem éri el, írásbeli vizsgájának minősítése: „nem felelt meg”.
B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín.
A szóbeli vizsga témakörei:
– Szakmai történeti ismeretek.
– Építészeti ismeretek (épületek, szerkezetek).
– Belsőépítészeti ismeretek (burkolatok, világítás, színek).
– Belsőtéri tervezési ismeretek.
– Minőségbiztosítás, környezetvédelem.
A szóbeli vizsga témaköreinek tételsorából az elnök által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve a szóbeli vizsgát letenni. A témaköröket külön-külön kell értékelni, majd összesíteni. A Vizsgabizottság a feleleteket egyszerű többséggel minősíti; szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
Egy-egy tétel feldolgozásához legalább 20–25 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A jelöltnek önállóan kell beszámolnia felkészültségéről, a Vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, amikor a jelölt feleletében elakad, rosszat mond, vagy helytelen következtetéseket von le, illetve a válasz továbbviteléhez segítség szükséges.
Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak joga van a tétel anyagán belül újabb kérdéseket feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A jelölt nem megfelelő felkészültsége esetén újabb tétel húzását nem szabad engedélyezni. Az eredménytelen szóbeli témakör (témakörök) megismétlése az MKIK Vizsgaszabályzat alapján történik.
3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.
* * *
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
A szakképesítés (szakma) | |||
megnevezése | OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma | |
Dekoratőr, kirakatrendező | 41 4 5116 08 10 11* 51 7899 01 | ||
Kirakatrendező | 228 |
A *-gal jelölt szám az 1995-ös OKJ-ben szerepel.
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat időtartama: 5 év.
1. A mester szakmai területének leírása
Tervezési és kivitelezési tevékenységet folytat minden olyan helyen, ahol konkrét árubemutatás zajlik. Munkaterülete nemcsak az áru elhelyezése, hanem hangulati környezetének a kialakítása is (atrap, installáció, dekoráció, betű, esetleg grafika és ezek anyagainak meghatározása). Tevékenysége során összekötő kapocs kell legyen a cégvezetés reklámszándékai és a kivitelező dekoráció között.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Előkészíti a feladat megoldását.
– Ajánlati terveket készít.
– Egyeztet a megrendelővel.
– Kiviteli tervet készít.
– Biztosítja a megvalósítás feltételeit.
– Megvalósítja a tervet.
– Átadja a munkát.
– Szakmai önképzést folytat.
– Részt vesz a szakmai közéletben.
– Biztosítja a folyamatos működés feltételeit.
1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Előkészíti a feladat megoldását:
= értelmezi a feladatot,
= felméri a körülményeket, adottságokat, adatokat gyűjt,
= ideákat alkot (agyal), kivitelezési megoldási variációkat készít,
= ötletvázlatokat készít.
– Ajánlati terveket készít:
= vizuális variációkat dolgoz ki,
= összeállítja az ajánlati dokumentációt,
= költségbecsléseket készít.
– Egyeztet a megrendelővel:
= bemutatja ajánlatát,
= összehangolja, pontosítja az elvárást az ajánlattal,
= szerződést köt.
– Kiviteli tervet készít:
= véglegesíti a látványtervet,
= általános leírást (forgatókönyvet) készít,
= elkészíti a rajzi dokumentációt,
= konszignációt készít,
= költségvetést készít,
= jóváhagyatja a kiviteli tervet.
– Biztosítja a megvalósítás feltételeit:
= beszerezteti a szükséges hatósági engedélyeket,
= kivitelezési ütemtervet készít,
= leköti a szükséges kapacitásokat,
= beszerzi a szükséges anyagmennyiséget.
– Megvalósítja a tervet:
= összehangolja a tevékenységeket és munkafolyamatokat,
= személyre szabottan kiosztja a munkát,
= rendszeresen ellenőrzi a terv szerinti megvalósítást,
= elvégzi az alkotói korrekciókat,
= készre jelenti a munkát.
– Átadja a munkát:
= megszervezi a helyszíni szemlét,
= számláz,
= használati javaslatot ad az üzemeltetésre,
= megszervezi a szakszerű bontást.
– Szakmai önképzést folytat:
= kutat, fejleszt,
= szakirodalmat tanulmányoz,
= részt vesz bemutatókon, kiállításokon, versenyeken,
= tanulmányozza az autonóm művészeteket,
= szakmai továbbképzéseken vesz részt,
= nyelveket tanul,
= portfóliót készít.
– Részt vesz a szakmai közéletben:
= részt vesz az oktatásban,
= részt vesz szakmai szövetségek munkájában,
= szakfolyóiratokban publikál.
– Biztosítja a folyamatos működés feltételeit:
= kialakítja a szükséges munkaterületet,
= beszerzi a szükséges munkaeszközöket,
= készletezi az anyagokat,
= megszervezi a létszámkapacitást,
= marketing tevékenységet folytat,
= élő kapcsolatot tart a megbízókkal, az alvállalkozókkal és beszállítókkal,
= elvégzi az adminisztrációs munkát,
= rövid- és hosszú távú munkatervet készít.
2. Követelmények
Általános szakmai elvárások:
A dekoratőr, kirakatrendező mester elsajátított ismeretei birtokában legyen képes:
– elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait magas szinten alkalmazni,
– tervező, szervező, ellenőrző munkáját önállóan végezni és munkatársait irányítani,
– a merchantdising vizuális oldalára háruló feladatokat megoldani, ellátni (eladáshelyi értékesítést ösztönző tevékenység),
– az állandó (Frenchise, SIS stb.) és változó (kampány, idény stb.) image vizuális alkalmazására, esetleg a kettő egyeztetésére,
– korrekt kapcsolat kialakítására az alvállalkozókkal, beszállítókkal,
– tájékozódni a beszerzési forrásokról,
– a minőségbiztosítás és a környezetvédelem céljait is beépíteni az általános munkakultúrába,
– a felnövekvő nemzedék számára példaképpé válni,
– a hazai szakma diplomatája lenni külföldön,
– munkája során vegye figyelembe az épített környezetet, és tisztelje a múlt hagyatékát.
2.1. Szakmai elméleti követelmények
A dekoratőr, kirakatrendező mesternek elsajátított ismeretei birtokában tudnia kell:
– alkotó módon gondolkodni,
– a tervező tevékenység folyamatát végigvinni, az adekvát megoldást megkeresni,
– vezető szerepét érvényesíteni,
– a vizuális kifejezőeszközöket alkalmazni,
– az üzleti tárgyalások és látogatások protokollját,
– az anyagismeretet,
– stílusosan, stiláris egységben gondolkodni,
– a kommunikációs ábrák szintje fölött rajzolni,
– a betűhasználat szabályait.
Ismernie kell:
– a kor igényszintjét, elvárásait,
– a fejlettebb kereskedelmi és értékesítési megoldásokat,
– a szakma eszköztárát,
– a reklámgrafika területeit és azok jellemzőit,
– a szakmai újdonságokat (eszközök, anyagok, lehetőségek),
– a társművészetek eredményeit,
– a kapcsolódó szakmák technológiáit, anyagait,
– a pedagógiai alapokat,
– a vállalkozás problémaköreit,
– a számítástechnikai alapokat,
– a reklám és marketing tevékenységet.
2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A dekoratőr-kirakatrendező mester feladatainak ellátása során legyen képes:
– értelmezni a marketing, illetve propaganda feladatot,
– kreatív terveket elkészíteni,
– tárgyalni a megrendelőkkel,
– szerződéseket kötni,
– kivitelezési ütemtervet készíteni,
– a feladatot kivitelezni, illetve kiviteleztetni,
– az elvégzett feladatot dokumentálni.
A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.
A Mestervizsga Bizottság a vizsga eredményei alapján dönt a DEKORATŐR, KIRAKATRENDEZŐ MESTER cím odaítéléséről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati mestervizsga lebonyolításának menetéről, az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság dönt az MKIK Vizsgaszabályzata szerint.
Tekintettel a dekoratőrök és kirakatrendezők munkájának sajátosságára, a gyakorlati vizsga három részből áll.
– A „Referencia album” szóbeli ismertetése és megvitatása.
– Tervek elkészítése.
– Gyakorlati bemutató.
– A mesterjelölt az eddigi munkáiból válogatva készít egy „Referencia albumot”, amelyből ki kell tűnnie:
= milyen szakterületen és hol dolgozott eddig,
= az elvégzett feladatokban mi volt a vizsgázó szerepe,
= mikor és hol készültek ezek a munkák.
Legalább egy munkánál tartalmaznia kell:
– leírást, melyben ismerteti a reklám vagy propaganda feladatot,
– látványtervet,
– dokumentációt: műszaki rajzot (szakrajz), tipográfiai tervet,
– fényképet az elkészült munkáról,
– árkalkulációt.
A „Referencia album” minimum 20 oldal terjedelmű, melyben reklám (propaganda) tervek, grafikai vázlatok, tervek, fényképek, szak- és műszaki rajzok kapnak helyet. Mellékletként lehet csatolni videofilmet vagy számítógépes CD-t. (Ezeknek a bemutatásához szükséges eszközökről a jelölt köteles gondoskodni.)
A „Referencia album”-ot 1 példányban A/3-as méretű dossziéban a Mestervizsga Bizottság által meghatározott időre (a gyakorlati vizsgát megelőzően) kell benyújtani. A gyakorlati vizsga ezen részének időtartama vizsgázóként kb. 30 perc. Értékelése a „Referencia album” előzetes minősítése és a Vizsgabizottság által feltett kérdésre adott válaszok alapján történik.
A gyakorlati vizsga a tételsorban meghatározott feladatok megtervezésével folytatódik, amelynek időtartama maximum 3 óra.
A jelöltek a kirakatterveket A/3 méretben tetszőleges technikával (színes ceruza, festék stb.) készíthetik el.
A vizsgamunka értékelésénél az újszerűséget, a divatirányzatok követését, a kompozíció összharmóniáját és a kivitelezés minőségét is figyelembe kell venni.
A gyakorlati vizsgát megelőzően írásban értesítik a mestervizsgajelölteket a vizsga időpontjáról, helyéről és a vizsgához szükséges tárgyi eszközökről, szerszámokról, amelyekről a vizsgázónak magának kell gondoskodnia.
A Mestervizsga Bizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsgához szükséges tárgyi feltételeket, a szakmai gyakorlati mestervizsga tételeknek megfelelően és az eszközjegyzék alapján.
A gyakorlati vizsgát megelőzően, a Mestervizsga Bizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő számú gyakorlati vizsgafeladatot.
A vizsga napján a jelöltek kihúzzák a különböző vizsgafeladatokat.
A vizsgázók a kihúzott tételt értelmezik, majd elkészítik a szükséges vázlatokat, terveket.
A Vizsgabizottság a meghatározott idő elteltével begyűjti az elkészült terveket.
A gyakorlati bemutató időtartama: maximum 4 óra.
A mestervizsgajelöltek a kihúzott tételek alapján elkészítenek egy vizsgafeladatot.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, kreativitása alapján bírálja el. Figyelembe kell venni a színek, a formák együttes benyomását, az árubemutató elhelyezését (világítás használata, a környezettel való viszony).
A vizsgázó az árubemutató kialakításánál használhatja a javasolt eszközöket, de az áruházban található egyéb árucsoportokból is választhat kiegészítő elemeket.
A gyakorlati vizsga értékelése előre elkészített pontozólapon történik, a három részfeladat külön-külön történő értékelése alapján. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán az egyes részfeladatokból külön-külön nem éri el a maximálisan adható pontszám felét, annak minősítése „nem felelt meg”.
2. A szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama: 4 óra.
Az írásbeli vizsga értékelése a Bizottság által elkészített pontozólap alapján történik. Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám felét sem éri el, minősítése nem felelt meg.
B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
A szóbeli vizsga témakörei:
– szakmai ismeretek,
– technológiai ismeretek,
– stílustörténet,
– minőségbiztosítás, környezetvédelem.
A szóbeli vizsga témaköreinek tételeiből az elnök által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve szóbeli vizsgát tenni. A témaköröket külön-külön kell értékelni. Mindhárom vizsgarész „megfelelt” minősítése esetén érvényes a szóbeli vizsga. Új tétel nem húzható.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű többséggel minősíti; szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
Egy-egy tétel kidolgozásához 20–25 perc felkészülési idő jár.
3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati, valamint a szakmai írásbeli és szakmai szóbeli vizsgarész alól felmentés nem adható.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható. A felmentési kérelemhez a jelentkezéskor csatolni kell a végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát.
* * *
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
A szakképesítés (szakma) | |||
megnevezése | OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma | |
Képkeretező és üvegező | 31 5292 07 | ||
Üvegező | 21 5216 02 | ||
Üvegfestő és ólomüvegező | 31 5292 12 | ||
szakirányú felsőfokú végzettség szakképesítés, illetve a fentiekkel egyenértékű jogelőd szakmai végzettség.
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában igazoltan eltöltött minimális gyakorlati idő:
A szakmában eltöltött gyakorlat | ||
szakiránya | időtartama | |
Képkeretező és üvegező | 5 év | |
Üvegfestő és ólomüvegező | 5 év | |
Üvegező | 5 év | |
Szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű jelölt esetén a szakmában eltöltött minimum | 5 év | |
1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A képkeretező és üvegező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan – korszerű kézi és gépi eszközökkel, berendezésekkel – megbízásra, megrendelésre, illetve a saját alkotó fantáziája alapján – az alábbi tevékenységekhez kapcsolódó feladatokat önállóan végzi.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Épületek, építmények – egyszerű és összetett – fa-, fém-, vasbeton kereteinek, különféle alakú és szerkezetű ablakainak, ajtóinak, válaszfalainak, portáljainak, keretszerkezeteinek, különféle épületszerkezetek használati és berendezési tárgyainak üvegezése. Hőszigetelő vagy idomüvegekkel tapaszos vagy tapasz nélküli (patent) üvegezés.
– Idomüvegekkel üvegezés.
– Keret nélküli szerkezetek üveges beépítése.
– Keretes és keret nélküli akváriumok elkészítése.
– Tükör falra, falba és keretbe építése.
– Stílkeret lécek szétválasztása (Blondel, Brüsszeli stb.) keretek méret szerinti megrendelése, keretté összeállítása, kartonok, paszportok kivágása, dekorálása, festmények, képek, okmányok – az üveg bevágása utáni – elhelyezése és a keret lezárása.
– Keretek javítása, restaurálása.
1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése:
– vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos feladatok:
= gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása,
= kommunikáció a megrendelőkkel és szállítókkal;
– az anyagigény felmérése, felmérőnapló, üvegezőnapló vezetése és komissió összeállítása,
– a munkatárgyak elkészítési, megmunkálási, javítási munkamenetének önálló részműveletekre (alapműveletekre) bontása mintadarabokkal vagy rajz alapján
= a műveleti sorrend meghatározása,
= a munkahely és a munka önálló megszervezése,
– a készítendő munkatermékekhez szükséges (a követelményeknek, illetve az előírásoknak megfelelő) nyersanyagok, félkész gyártmányok és segédanyagok megválasztása; a választott anyagok előkészítése és a technológiai előírásoknak megfelelő felhasználása,
– az üveg bedolgozása során előforduló selejtek (és azok okainak) felismerése, a selejtokok megszüntetése,
– jegyzőkönyvek felvétele, jelentések elkészítése.
Műszaki dokumentációk összeállítása, olvasása és felhasználása:
– minősítési tanúsítvány ismerete,
– költségvetés készítése,
– építészeti alaprajz olvasása,
– épületasztalos, épületlakatos műszaki rajzok olvasása,
– üvegezett tokok műszaki rajzainak olvasása, felhasználása, vázlatok készítése.
Mérés:
– a munkatárgyak méreteinek, minőségének ellenőrzéséhez szükséges mérőeszközök kiválasztása, használata.
Megmunkálási folyamatok:
– kéziszerszámokkal:
= munkapadkészítés,
= ajtók és ablakszárnyak kiakasztása, szétszerelése, munkapadra helyezése,
= hornyok tisztítása, az üveg bejelölése, vágása, utánszabása, horonyba helyezése, leszegezése, tapaszolás, szorítóléc leszegezése,
= törött üveg kiverése, tapaszolás kiverése, üvegpótlás (a fentiek szerint hornyok tisztítása stb.),
= ajtók és ablakszárnyak összeszerelése, beakasztása,
= szorítólemezelés, tömítés (fugázás), üveg ékelése, aláfestés bonomittal, üveg keretbe tevése, letapaszolás, bonomitos lefestés, kátránypapír és szorítólemez lecsavarozása,
– gépesített kéziszerszámokkal: üveghajlítás, fúrás,
– gépekkel: tapaszolás (kittelés), üvegtáblák mozgatása, acél vágása, üveg szabása,
– kézi vagy gépi megoldással:
= stílkeret vagy a megrendelő által igényelt keretfajta elkészítése (gérbevágás, szegecselés és paszpartu készítés),
= hőszigetelő (termopán, termolux) üvegek készítése.
Karbantartás:
– kézi- és gépi szerszámok, állványok karbantartása, javítása.
2. Követelmények
2.1. Szakmai elméleti követelmények
2.1.1. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása
– Ismerje és alkalmazza a munkahelyére vonatkozó munkavédelmi előírásokat és szabályokat.
– Ismerje az egyes műhelyek rendeltetését, használja berendezéseit, tartsa be a vonatkozó biztonsági előírásokat.
– Ismerje az egyes technológiai folyamatok végzésére vonatkozó biztonsági előírásokat, alkalmazza azokat.
– Ismerje és alkalmazza a síküvegek tárolására, szállítására és felhasználására vonatkozó előírásokat.
– Tartsa be az új és javítási munkáknál az üvegmozgatás előírásait, tudja a táblaüveget szakszerűen csomagolni, táblaként vagy ládaként biztonságosan elhelyezni, szállítani.
– Ismerje és szakszerűen használja a védőeszközöket (védőszemüveg, mentőöv, tenyérvédő, csuklóvédő, alkarvédő, bőrkötény, munkaruha, zárt magasszárú bőrcipő stb.).
– Ismerje és alkalmazza a mérgező és gyúlékony anyagokat és kezelésükre vonatkozó előírásokat.
– Ismerje a veszélyes anyagok technikai adatlapját, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon.
– Tudja felsorolni a szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezéseket, ismerje és alkalmazza a környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket.
– Ismerje a szakmában előforduló:
= baleseti lehetőségeket (a kéz, a láb, a nyaki ütőér elvágása; zúzódások; kéz-, láb-, fejsérülések; üvegszilánk bőr alá jutása; üvegszilánk vagy üvegpor szembe pattanása stb.),
= munkaártalmakat [porártalom (szilikózis), lúdtalp, gerincferdülés, bélrenyheség, aranyér, visszérgyulladás, fehérvérűség (míniumos tapasztól) stb.];
– Ismerje a baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseket, és tudjon elsősegélyt nyújtani.
– Ismerje a tűz megelőzésének módjait, szabályait, tudja megtenni a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket, ismerje a tűzoltás szabályait, tudja kezelni a tűzoltó készülékeket.
– Ismerje az elektromos áram élettani hatásait, az áramütés elleni védekezés szabályait, tudjon intézkedni az elektromos áram által okozott baleseteknél.
2.1.2. Anyagismeret
– Ismerje és jellemezze:
= a képkeretek faanyagait,
= a műanyag keretek anyagait (PVC, polisztirén, polisztirol),
= a lécek felületi kialakításának anyagait (lakkok, festékek, arany- és ezüstporok és füstlapok),
= a füstlapok, aranylapok felszerelésének kötőanyagát,
= a keretlécek kiválasztási szempontjait.
2.1.3. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése:
– az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak ismerete,
– szervezési feladatok végzése:
= a munkaterületének megfelelően saját munkájának megszervezése,
= a szükséges kapcsolatok koordinálása,
– az adott időszak legújabb ismereteinek elsajátítására irányuló képzésben és továbbképzésben való részvétel megszervezése, rendszeres önképzés,
– teamtagként aktív részvétel a feladatok megoldásában,
– önéletrajz, pályázat, munkaszerződés fogalmának meghatározása a tartalmi sajátosságai alapján,
– a magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak megfelelő beszéd,
– üzenettovábbítás tömören és lényegre törően,
– az illemtan, etikett főbb szabályainak ismertetése és gyakorlati helyzetekben történő bemutatása a köznapi kommunikáció követelményeihez igazodóan,
– a köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás (értés, közlés),
– a köszönés, a bemutatkozás, a bemutatás, a megszólítás formáinak és szabályainak ismerete, gyakorlati alkalmazása (munkahelyen és magánéletben előforduló helyzetgyakorlatokkal),
– a munkafolyamatok meghatározása és egyeztetése (szóban és írásban közölt adatok szerint), valamint a munkafolyamat megvalósításának biztosítása. Információk begyűjtése a gyártáshoz és a karbantartáshoz,
– az anyagigény becslése. A félkész termékekből, a szabványos alkatrészekből és a késztermékekből mutatkozó igény meghatározása dokumentációk (elsősorban a műszaki rajzok) alapján,
– a munkafolyamat meghatározása és biztosítása a megbízás, a szervezeti és az információs igények figyelembevételével,
– a gyártási és a karbantartási igények költségeinek becslése,
– a műszaki dokumentációknak megfelelően a félkész termékek és a szabványos alapanyagok és alkatrészek előkészítése. Az elkészítendő munkához szükséges alapanyagok kiválasztása (tulajdonságaik és megmunkálásuk szerint, a felhasználási célnak megfelelően)
= nyersanyagok és félkész gyártmányok tulajdonságainak ismerete (húzott normál és vastag síküveg, öntött floatüveg és parsolüveg, reflexiós és lágybevonatos üveg, hengerelt síküveg, katedrál-, ornementüveg, tükörüveg, opaküveg, zománcozott üveg, edzett üveg, hőszigetelő, ragasztott (triplex) üvegek, idomüvegek, üvegtéglák, bádogszeg, szegek, üvegtámasztó lemez, kátránypapír, szürke- és míniumos tapaszok, bonobit festék, jutakötél, műanyagos tapaszok, filc, színes üveg, műanyag (plexi) üvegek, üvegmozaik, ólomköpenyes zsinór, bitumen, pórustömítő habarcs),
= segédanyagok tulajdonságainak ismerete [papír, vágóolaj, lenolajkence, zsíroshígító, hegyikréta, gipsz, horganyzott bádoglemez, profilok, alátétek (fa, gumi, műanyag), parafa, tükörgomb, facsavar, „s” horog, gumi],
= alapanyagok, elasztikus tömítők, szilikon tömítők, butil, poliuretán, poliszulfidok, hotmelt ragasztók, UV ragasztók, UV lámpák, kinyomó berendezések, törő berendezés, előtét szalag,
– az alapműveletekhez szükséges szerszámok, segédeszközök kiválasztása (elkészítése), karbantartása, élezése és tárolása:
= gyémántvágó, kerekesvágó, kiverő kalapács, üvegező kalapács, harapófogó, kombináltfogó, kúposfogó, derékszögű üvegező vonalzók, kapaszkodó vonalzók, tapadó vonalzók, tükörüveg tördelő fogó, kiverőkés, tapaszolókés, csavarhúzó, táblafogó (joszta), törőfa, ládabontó, véső, acélhenger, körvágó, ovál vágó, sablonvágó, terpentinmártó, rögzítőlemez, fa-alátét, filcterítő, kézi seprő, mázolóecset, porolóecset, vákuum emelő, kőműveskalapács, hidegvágó, lapos- és hegyesvéső, döngölő, vashajlító kulcs, spatulya, kőműveskanál, falsimító, falfúró (furdancs), faék, alátét, törlőrongy, feszítővas, csavarkulcsok, bádogvágó, olló, heveder, támasztófal,
– az alapműveletek egyes munkafázisaihoz szükséges gépek ismerete, beállítása, kezelése, karbantartása,
– az alapműveletek egyes munkafázisainak elvégzéséhez szükséges segédberendezések beállítása, kezelése, karbantartása és javítása:
= bonobitos kéziedények, állványok, szabászasztal, sablonvágó, üvegező asztalok, szerszámosládák, üvegfakkok, raktári állványok, tolókocsi, rakodóprizma,
– a munkahely előkészítése a munkafolyamatok figyelembevételével,
– a munkaeredmények ellenőrzése és kiértékelése,
– a főbb selejtokok ismerete:
= az üveg helytelen szállítása, mozgatása, vágása, letörése,
= a helytelen szabás és a ráhagyás nélküli bedolgozásból, figyelmetlenségből eredő törés,
= az üvegtábla helytelen rögzítése,
= szigetelés nélkül beépített üveg,
= a mattírozott (homályosított) üvegek olajos tapasszal való szigetelése,
= a bedolgozás szerszámainak helytelen használata,
= helytelen alátapaszolás, szigetelés,
= helytelen (fa, gumi, parafa) alátét elhelyezése,
= szakszerűtlen üvegrögzítés,
= a habarcsösszetétel és keverés szakszerűtlensége az üvegburkolat faltól való leválását okozza,
= sugaras helyi repedés, kagylóstörés, helyi kicsorbulás,
= az üveg átnézetben torzít,
= a tapasztól kiinduló repedés,
= töredezik vagy kiesik a tapaszolás,
= az üveg zörög vagy kiesik,
= a fémborda leveti a tapaszt.
2.1.4. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása:
– minősítési tanúsítvány ismerete,
– a szakma gyakorlatában használatos rajzfajták, rajzszabványok (tervjelek), ábrázolási módok, jelképes jelölések ismerete, a rajzokon megadott technológiai utasítások értelmezése. Egyszerűbb műhelyrajzok, műszaki vázlatok készítése,
– Építőipari Kivitelezési Szabályzat használata,
– műszaki dokumentációk felhasználása.
2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
Ellenőrzés, mérés:
– az üvegtábla szélességi és hosszúsági méretének mérése,
– az ovál-, ellipszis üvegvágó kis- és nagytengelyének mérése,
– a körvágó sugarának, illetve átmérőjének mérése mérőszalaggal,
– az üvegtábla szélességi és hosszúsági méretének ellenőrzése keretbe illesztéssel,
– a kör-, ovál tábla kiszabásának ellenőrzése a keretbe helyezéssel,
– ívek, hajlások ellenőrzése,
– függőlegesség, vízszintesség ellenőrzése,
– üvegbetonfalak kitűzése,
– keretek derékszögű beállítása és ellenőrzése derékszögű vonalzóval,
– az üveg vastagságának megfelelő ellenőrzése (a szögmérés történhet sablonokkal is).
Megmunkálási folyamatok:
– az üveglapok szakszerű összefogása, megfogása, becsomagolása, szállítása, letevése (lapba vagy ládába), üveg kicsomagolása, raktározása (ládaáruként, táblaüvegként, rekeszbe vagy fakkokba),
– szakszerű, pontos kivitelezés új vagy javítási munka esetén:
= az üveg behelyezése fa-, fém- vagy műanyag (fix, illetve nyílószárnyú) keretbe tapasszal vagy szorítóléccel,
= belső válaszfalak üvegezése,
= üvegezés vasbeton keretbe,
= taposó üvegezése,
= melegágyi keretek üvegezése,
= kör-, ovál és barokk keretek üvegezése fa- és acélkeretbe,
= üvegezés létráról, állványról,
= lépcsőház üvegfal acél-, illetve fakeretbe üvegezése,
= épület nyílászáró szerkezeteinek bejelölése, leszerelése, üvegezése és visszaszerelése,
= Viktória, Teschauer, illetve Gillard rendszerű fa- és fémkeretek (tapaszos és léces, illetve csavaros) kivitelezése műhelyben vagy épületen létráról, állványról,
= nyereg-, félnyereg-, Scheed-, sátor-, monitor- és eresztető üvegezése tapaszos és patent kivitelezéssel,
= termopán és termolux üvegek jellemzése, összeállítása (fa- és fémkeretbe fix és nyíló szárnyúakba), beépítése vagy javítása,
= portálok üvegezése fix fa- és fém-, valamint betonszerkezetekbe,
= kirakatok üvegezése fix, nyíló fa- és fém-, valamint műanyag szerkezetekbe,
= középtengelyű, forgó, többkeretes, összecsukható (harmonika rendszerű); szerkezetbe üveg beépítése,
= profilüvegek (copilit) beépítése fa-, fém-, beton, vasbeton szerkezetekbe (függőleges vagy ferde megoldású keretekbe, egyrétegű fésűs vagy kapcsolt megoldással, továbbá kétrétegű fésűs és kapcsolt kivitelezéssel),
= keret nélküli, egy irányba nyíló, pántos és kilincszáras ajtók üvegezése,
= keret nélküli, két irányba nyíló ajtók kézi nyitással, vagy automatikus működéssel történő beépítése,
= járművek szélvédőinek, ajtószerkezeteinek üvegezése edzett biztonsági üveggel,
= bútorok üvegezése,
= acélkeretes vagy keret nélküli akváriumok üvegezése;
– szakszerű, pontos kivitelezéssel:
= keretlécek kézi vagy gépi gérbevágása,
= keretlécek kézi vagy gépi tűzéssel keretté alakítása,
= üveg beszabása a keret (képkeret) hornyába,
= a képek kasírozása,
= kézi vagy gépi úton paszparu kiszabása,
= a kép üvegre helyezése, keménypapírral való takarása, rögzítése,
= védőpapír ragasztása, a képkeret akasztóval való felszerelése, csomagolása.
Karbantartás, javítás:
– fakkok, állványok,
– szabászasztal (üvegezőasztal),
– a szállítóeszközök,
– kompresszor (mint tapasztöltőrész) szakszerű kezelése, napi karbantartása, beállítása, javítása,
– fúrók élezése,
– acélkerekek cseréje.
A mesterjelöltnek a mestervizsga bizottság előtt kell számot adni elméleti felkészültségéről, gyakorlati tudásáról.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította-e a képkeretező és üvegező tevékenység mester szinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati ismereteit a vállalkozása vezetéséhez szükséges vállalkozási, illetve a tanulóneveléshez szükséges pedagógiai alapismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon önállóan végezni,
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatályos Mestervizsga Szabályzata (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A mesterjelöltnek magas fokú szakmai tudást igénylő összetett vizsgafeladatot kell megoldania, amely magában foglalja a tanult műveleteket és tudnivalókat, a vele szemben támasztott minőségi követelményeket.
A gyakorlati vizsga időtartama: maximum 7 óra.
A gyakorlati vizsga tartalma:
– egy termoplán üveg készítése, fa- vagy fémkeretbe foglalása,
– egy képkeretezési munka készítése.
A gyakorlati vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki.
A mestervizsga megkezdése előtt a mesterjelöltet munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.
A feladatokat a Mestervizsga Bizottság elnöke jelöli ki.
Gyakorlati vizsgára az anyagot a Mestervizsga Bizottság biztosítja, a szerszámokat a mesterjelölt hozza magával.
A gyakorlati vizsga értékelése:
Az értékelést pontozólapok segítik. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
Megfelelt minősítést kap a mesterjelölt, ha a gyakorlati feladatot 70% felett teljesítette.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga részei:
– szakmai ismeretek,
– munkatervezés.
Az írásbeli vizsga tartalma:
A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:
– anyagismeret,
– szakismeret,
– munka- és környezetvédelem.
A Szakmai ismeretek vizsga lebonyolítható tesztlapokkal is. Ez esetben minden területről hat-hat feladatot kell megoldani.
A Munkatervezés tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:
– műszaki rajzok, táblázatok és szabványok ismerete, alkalmazása,
– egy megmunkálási folyamat technológiai sorrendjének leírása,
– szakmai számítások (kerület, terület, térfogat, tömeg, gyártási idő, munkaidő, bér- és anyagköltség számítása).
Az írásbeli vizsga értékelése:
Az írásbeli értékelése a vizsgafeladat alapján, a Bizottság által elkészített pontozólapon történik. A vizsgarész ismétlésére, illetve a vizsga további menetére az MKIK Vizsgaszabályzat a mérvadó.
Megfelelt minősítést kap a mesterjelölt, ha az írásbeli feladatot 70% felett teljesítette.
B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– szakmai ismeretek,
– anyagismeret,
– munkavédelmi ismeretek.
A szóbeli vizsga tartalma:
Anyagismeret témakörből tudja jellemezni:
– a megszilárdult üveg fizikai, kémiai, optikai, elektromos és vegyi tulajdonságait,
– a táblaüvegekben ébredő (anyaguktól vagy összetételüktől függő vagy a gyártásból adódó) feszültségeket,
– az üvegtáblák hibáit (törési vagy finomsági hiba, durva karc, repedés, hullámosság, ér, hólyag, szemcse, kő, színes foltosodás, szivárványosság, vakultság, kristályosodás és görbeség),
– a síküvegek minőség szerinti osztályozását (I. osztályú: Cs jelű, II. osztályú: E jelű, III. osztályú: S jelű) és megengedett hibáit,
– a biztonsági ragasztott (triplex) vagy edzett üvegek tulajdonságait, alkalmazási területüket,
– a hőszigetelő (termopán és termolux) üvegek tulajdonságait, valamint gyártási folyamatukat,
– a segédanyagokat és azok felhasználási területét,
– a tömítő- és szigetelőanyagok (üvegező tapaszok) kötő- és töltőanyagait, fajtáit, tulajdonságait, készítésük módját és a velük szemben támasztott követelményeket,
– a savak, lúgok, sók tulajdonságait és előállításukat,
– a víz és a por hatását az üvegre,
– a nyersolaj és az olajszármazékok tapaszra gyakorolt hatását,
– a ragasztó-, oldó- és lemosóanyagok tulajdonságait, felhasználási területét, tűzveszélyességi osztályba sorolását, tárolási és felhasználási előírásait, valamint a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.
Szakismeret témakörből:
– tudja csoportosítani és jellemezni a szakterületen használatos szerszámokat,
– tudja jellemezni a megmunkálási folyamatokat,
– tudja használni a táblázatokat, szabványokat, tudja a műszaki dokumentációkat olvasni,
– tudjon szakmai számításokat végezni (kerület, terület, térfogat, tömeg, gyártási idő, munkaidő, bér- és anyagköltség számítása).
Munkavédelem témakörből:
– műhely tartozékainak (mosdó, öltöző, WC, irodafülke, raktár stb.) létesítésével összefüggő előírások végrehajtása,
– műhely részei és belső felszerelései, közlekedő biztonsági utak létesítése,
– a munkahelyekre vonatkozó általános előírások betartása,
– a munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása,
– a saját, továbbá a környezetben dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása,
– a különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során, a vonatkozó speciális biztonsági előírások ismerete és alkalmazása (védőfelszerelések használata, segítőmunkatárs feladatainak ellátása stb.),
– munkahelyi baleset bekövetkezésekor a szükséges rendkívüli intézkedések végrehajtása (a balesetet kiváltó ok azonnali megszüntetése, elsősegélynyújtás biztosítása, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat értesítése),
– közreműködés a baleset kivizsgálásában (jegyzőkönyv elkészítésénél a szükséges információk szolgáltatása stb.),
– a munkahelyre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása,
– a tűzvédelmi berendezések (tűzjelzők, tűzoltó készülékek, tűzvízcsapok) elhelyezésének ismerete,
– a készenlétbe helyezett kézi (valamint az esetleg telepített önműködő) tűzoltó készülékek működésének és használatának ismerete,
– a menekülési útvonalak rendben tartása, a munkahelyek – tűz esetén történő – elhagyására vonatkozó előírások ismerete,
– a munkavégzés során alkalmazott anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartása,
– a tűz- és robbanásveszélyes anyagok felhasználásával járó tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartása,
– a gépek és villamos berendezések elhelyezésére és használatára vonatkozó érintésvédelmi szabályok ismerete és végrehajtása,
– a munkahelyekre vonatkozó környezetvédelmi rendelkezések ismerete és betartása (a levegőszennyezés csökkentése porelszívás alkalmazásával stb.),
– a technológiai folyamatok során keletkezett hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó biztonsági előírások betartása.
A mesterjelölt minden tantárgyból húzott tétel alapján ad feleletet.
A válaszadáshoz szükséges felkészülés időtartama legfeljebb 40 perc lehet. Egy-egy mesterjelölt vizsgáztatására témánként minimum 8, maximum 15 percet lehet fordítani.
A mesterjelöltnek önállóan kell felelnie, csak elakadás, vagy a kérdés pontosítása esetén adható részére kisebb útbaigazítás. Válaszolás közben a mesterjelölt gondolatmenetét nem szabad megszakítani. A válasz kifejtése után a témához kapcsolódó kérdést bármely vizsgabizottsági tag feltehet. Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A vizsga eredményét a bizottság „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel állapítja meg. A jelölt „megfelelt”, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel elfogadja feleletét. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható, az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.
***
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
A szakképesítés (szakma) | |||
megnevezése | OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma | |
Kovács | 31 5233 10 | 208 | |
Szerkezetlakatos | 31 5216 16 | 315–2 | |
Díszműkovács | 52 1812 06 | ||
szakmunkás-, illetve szakképesítés.
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában igazoltan eltöltött minimális gyakorlati idő:
A szakmában eltöltött gyakorlat | ||
szakiránya | időtartama | |
Kovács bizonyítvány, illetve szakképesítés | 5 év | |
Díszműkovács bizonyítvány, illetve szakképesítés | 5 év | |
Lakatos bizonyítvány, illetve kovácsolással eltöltött | 5 év | |
Fémipari közép bizonyítvány, illetve kovácsolással eltöltött | 5 év | |
Fémipari főiskolai bizonyítvány, illetve kovácsolással eltöltött | 5 év | |
Megjegyzés:
Szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, utolsó időszak nem lehet egy évnél régebbi.
1. A mester szakmai területének leírása
A kovácsmester szakmájának gyakorlása során, önállóan a saját készítésű és megbízó által jóváhagyott dokumentáció, vagy a rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján hagyományos kézi, illetve korszerű gépi technológiával önállóan végzi tevékenységét.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
– Kovácsolt termékek megtervezése (vázlat, skiccek készítése).
– Műszaki rajzok elkészítése.
– Régi kovácsmunkák stílusának meghatározása.
– Restaurálási dokumentációk elkészítése.
– Restaurálási munkák elvégzése.
– Különböző stílusú műemlékek hiányzó részeinek megtervezése, kivitelezése.
– A modern építészeti stílusokhoz tartozó fémtárgyak tervezése és kivitelezése.
– A színes- és nemesfémek felhasználása.
– Ipari kovácsolt termékek gépi kovácsolása.
– Fémtárgyak elkészítésénél használt különböző hegesztések végzése.
– Lovak patkolása.
– Tervezett kovácsmunkák irányítása, elvégzése, ellenőrzése.
– A feladatok elvégzésével kapcsolatos írásbeli teendők végzése.
– Az elkészített munkák felületkezelése (tisztítás, égetés).
– A termékek helyszíni szerelésének irányítása.
– A kész munka átadása, számlázása pénzügyi részeinek lebonyolítása.
1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Kovácsolt termékek megtervezése (vázlat, skiccek készítése).
– Műszaki rajzok elkészítése.
– Régi kovácsmunkák stílusának meghatározása.
– Restaurálási dokumentációk elkészítése.
– Restaurálási munkák elvégzése.
– Különböző stílusú műemlékek hiányzó részeinek megtervezése, kivitelezése.
– A modern építészeti stílusokhoz tartozó fémtárgyak tervezése és kivitelezése.
– A színes- és nemesfémek felhasználása.
– Ipari kovácsolt termékek gépi kovácsolása.
– Fémtárgyak elkészítésénél használt különböző hegesztések végzése.
– Lovak patkolása.
– Tervezett kovácsmunkák irányítása, elvégzése, ellenőrzése.
– A feladtok elvégzésével kapcsolatos írásbeli teendők végzése.
– Az elkészített munkák felületkezelése (tisztítás, égetés).
– A termékek helyszíni szerelésének irányítása.
– A kész munka átadása, számlázása pénzügyi részeinek lebonyolítása.
2. Követelmények
Általános szakmai elvárások:
A mesterjelölt ismerje, tudja ismertetni:
– a hidegalakítás, vágás, forgácsolás, hajlítás egyengetés gépeit, szerszámait és munkamenetének sorrendjét,
– a fémiparban előforduló környezeti és balesetvédelmi előírásokat, azok betartását,
– a munkáltató és munkavállaló elvárásait és jogait,
– a géprajzban használatos szabványokat, vonalfajtákat, vázlatrajzok készítését, a síkmértani szerkesztéseket, szabadkézi rajzok és formázás szerepét,
– a szakmája történetét, fejlődését, művészeti stílusokat, különösen a művészi kovácsolás stílusfejlődését,
– a különböző fémipari rokonszakmák (lakatos, hegesztő, forgácsoló, fémhúzó és ötvös) alapvető tevékenységét.
2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt ismerje, tudja ismertetni
a) Anyagismeretből:
– a vasérc előfordulását, fajtáit, tulajdonságait, a vasérc előkészítését,
– a vasgyártás technológiáját, a kohó felépítését, üzemeltetését,
– az acélgyártás eljárásait,
– a fémek szerkezeti felépítését, a fémtisztító eljárásokat,
– a mechanikai anyagvizsgálatokat: szakítás-, keménység-, törésmérés,
– az ipari vasötvözetek csoportosítását, szennyezőit,
– a vasötvözetek hőkezelését, edzését, átkristályosodását,
– a szabványos ipari ötvözeteket, ötvözött, ötvözetlen acélokat,
– a színesfémeket és ötvözeteiket: réz, alumínium, bronz, egyéb színesfémek,
– a könnyűfémeket és ötvözeteiket, az alumínium ötvözőit és gyártását,
– az egyéb ipari anyagokat: csapágyanyag, kenőanyag, köszörű, szigetelőanyag,
– a korrózió elleni védelem módjait: bevonatok készítése, műanyagok gyártása,
– a fémek kovácsolhatóságát, ötvözött, nem ötvözött acélok esetében,
– a fémek hegeszthetőségét, ötvözött, nem ötvözött acéloknál.
b) Szakrajzból:
– a gépalkatrészek egy vetületben való ábrázolását,
– a térben való térelemek ábrázolását, egyenes, sík, két képsíkú ábrázolás,
– a három képsíkú ábrázolást, különböző idomok ábrázolását,
– az axonometrikus ábrázolást, egyméretű, kétméretű, frontális ábrázolást,
– a síklapú testek síkmetszését, a palást készítését,
– a forgástestek síkmetszését, a palást kiterítését,
– az európai vetítési módokat,
– a metszetek, félmetszetek készítését,
– tárgyrészletek rajzolásának szabályait,
– a méretmegadásokat,
– a felület minőségek, tűrések, illesztések jelöléseit,
– a fogazott alkatrészek, hengerkerék, fogaskerék, bordástengely ábrázolását műszaki rajzon,
– a csapágyak (siklós, görgős, golyós) ábrázolását,
– a tömítések, rugók ábrázolását,
– az oldható és nem oldható kötések: csavar, szegecs, hegesztés, ragasztás ábrázolását.
c) Szakmai ismeretekből:
– a kovácsolás feltételeit, célját és hatását,
– a szabadon alakítható kovácsolás, a sajtolásos kovácsolás lényegét,
– a vízszintes kovácsolás alkalmazását, célját és szerszámait,
– a kovácsológépek történeti fejlődését és működését,
– a művészi kovácsolás technikáját, a kiterített méretek vételét, a formák és figurák kialakításának műveleti sorrendjét.
2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt az elméleti követelmények alapján tudjon tárgyakról műszaki rajzot, rajzról tárgyat, méretarányos műszaki rajzot és szabadkézi vázlatot készíteni.
Tudja:
– a hevítő berendezések, tüzelőanyagok, szükséges hőmennyiségek és veszteségekkel kapcsolatos számításokat elvégezni,
– a kézi kovácsolás szerszámait, eszközeit és segédszerszámait (tűzi fogók, ülőbetétek, fejező és mérőszerszámok) szakszerűen, balesetmentesen használni,
– a kézi kovácsolás műveleteit elvégezni,
– kézi nyújtást, zömítést, lyukasztást, vágást, hajlítást végezni,
– az idomkovácsolás technológiai folyamatait elvégezni,
– kovácstűzi hegesztést végezni,
– szerszámok hőkezelését, megeresztését, edzését elvégezni, a hibáikat elhárítani,
– a gépi kovácsolás műveleteit végezni,
– süllyesztékes kalapácsokat, mechanikus kalapácsokat alkalmazni,
– a gépi kovácsolás műveleti szerszámait elkészíteni és használni,
– a gépi szabadkézi kovácsolás alapműveleteit elvégezni, hibáit elhárítani,
– az átkovácsolás mértékét számítani, meghatározni,
– a süllyesztékes kovácsolás eljárásait alkalmazni,
– a felületeket tisztítani,
– az emelő- és szállítóberendezéseket szakszerűen, balesetmentesen használni,
– a ló, szarvasmarha, szamár stb. patkolását, körmölését elvégezni,
– a művészi kovácsolás alapműveleteit: levelek, egyszerű díszek, formák és figurák kovácsolását végezni.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adni elméleti felkészültségéről, gyakorlati tudásáról.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai, elméleti, gyakorlati vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon végezni, illetve végeztetni,
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatályos Mestervizsga Szabályzata (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga időtartama: 8 óra.
A gyakorlati vizsga helyszínére a mesterjelöltnek el kell hozni az általa saját kezűleg elkészített vizsgaremeket. Melyről készítsen műszaki rajzot 1:10 arányban, minimum 5–6 kovácsolási alapműveletből álljon és 20–25 óra munkaráfordításból.
A műremek értékelése 40%-ban számítható be a „megfelelt” értékelésbe.
A gyakorlati vizsga helyszínét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki és közli a jelölttel.
A gyakorlati vizsgán a Vizsgabizottság által meghatározott 3 tárgyból szabadon választható egy elkészítendő tárgy. A kijelölt gyakorlati feladatok közül az elvállaltat a mesterjelöltnek önállóan kell elvégeznie.
A gyakorlati vizsga előtt a mesterjelöltet munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A jelöltek használhatják a gyakorlati vizsga helyszínén lévő gépeket, berendezéseket feladatuk elvégzésére. A gyakorlati vizsga helyszínére a mesterjelöltnek kell hozni a kéziszerszámot, melyekkel majd legcélszerűbb módon elvégzi a gyakorlati feladatot.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladat „termékének” minősége alapján bírálja el. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
„Megfelelt” minősítést kap a mesterjelölt, ha a feladatot 70% felett teljesítette.
A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga időtartama: 4 óra.
Az írásbeli tételek tartalma:
– általános szakmai feladatok, műszaki rajzok, számítások készítése,
– anyagismeretből írásbeli beszámoló.
Rajzeszközről a jelölt gondoskodik.
Az értékelést pontozólapok segítik.
„Megfelelt” minősítést kap a mesterjelölt, ha az írásbeli feladatot 70% felett teljesítette.
B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéspontjai:
– szakmaismeret,
– anyagismeret,
– munkavédelem,
– művészettörténet, szakmatörténet.
A mesterjelölt minden tárgyból húzott tétel alapján ad feleletet. A válaszadáshoz szükséges felkészülési idő legfeljebb 40 perc lehet. Egy-egy mesterjelölt vizsgáztatására témánként minimum 5–5 percet kell fordítani. A mesterjelöltnek önállóan kell felelni, csak elakadás vagy kérdés pontosítás esetén adható részére kisebb útbaigazítás. Válaszadás közben a témához kapcsolódó kérdést bármely vizsgabiztos feltehet. Ha az elhangzott válaszból megállapítható, hogy a jelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A vizsga eredményét a vizsgabizottság „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel állapítja meg. A jelölt „megfelelt”, ha a Vizsgabizottság egyértelmű többséggel elfogadja a feleletét. Sikertelen szóbeli vizsga esetén, a teljes szóbeli vizsgát meg kell ismételni.
3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.
***
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
A szakképesítés (szakma) | |||
megnevezése | OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma | |
Kötő | 33 5274 01 | ||
Fonó | 31 5274 02 | ||
Szövő | 33 5274 02 | ||
Textiltechnikus | 52 5411 09 | ||
Kötöttáru-készítő | 31 5274 03 | ||
Textilipari szakközépiskolai végzettség | 17–402 | ||
Textilipari szakközépiskolai végzettség | 17–401 | ||
Textilipari szakközépiskolai végzettség | 17–404 | ||
szakirányú felsőfokú végzettség (KMF textilipari szak, kötőipari ágazat, Iparművészeti Főiskola, textiltechnológiai szak),
illetve a fentiekkel egyenértékű (jogelőd) szakmai képesítések.
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat:
A szakmában eltöltött gyakorlat | ||
szakiránya | időtartama | |
Az 1. pontban meghatározott szakképesítések valamelyikével rendelkezőknek | 3 év | |
1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A kötőmester képes kötőüzem kialakítására, üzemeltetésére és fejlesztésére, bármely kötőipari termék kiváló minőségben történő előállítására, kötöde vezetésére (az ottani dolgozók irányításával, a szükséges adminisztratív teendők ellátásával) és a tanulók oktatására, a szakmunkásvizsgára való felkészítésére szakmai elméleti és gyakorlati oldalról.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A kötőmester – a félautomata, automata és elektronikus kötőgépekkel – a megrendelésnek és a divatirányzatnak megfelelően a következő feladatokat végzi:
– beszerzi és minősíti az alapanyagokat,
– az adott termékhez kiválasztja a kötőfonalat,
– megszervezi a napi munkát a
= fonal-előkészítésre,
= az idomlapok méretére,
= a mintázásra,
= a gép kiszolgálásra,
= az állítási lehetőségekre,
= az idomlapok kikészítésére vonatkozóan.
Az elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit alkalmazza az egyes feladatoknál.
A szakmai tudáson kívül megfelelő adminisztrációs, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában alkalmas egy kötöde irányítására.
Feladata ezen belül a piackutatás, a megrendelések alapján a munkaszervezés, a dolgozók irányítása, az adminisztratív tevékenység, az anyag- és energiagazdálkodás, a környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények betartása és betartatása.
A mester feladatköréhez tartozik a dolgozók és a tanulók emberi és szakmai irányítása.
1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Az üzem működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása, ezen belül:
= személyi feltételek,
= tárgyi feltételek.
– A termeléshez szükséges anyagok mennyiségi meghatározása, rendelése.
– Az anyagok átvétele (mennyiségi, minőségi), a tárolás biztosítása, felhasználásra való előkészítése.
– A rendelések összeállítása.
– A kötőgépek kezelése, beállítása, tisztítása, karbantartása.
– A mintázási módok ismerete.
– A kötött kelmék kikészítése.
– A késztermékek kezelése, tárolása, szállításra előkészítése.
– A készáru minőségellenőrzése.
– A készáru bizonylatolása, kiadása.
– Az üzem termelésének elszámoltatása.
2. Követelmények
Általános szakmai elvárások:
A mester (jelölt)
– ismerje a kötőiparban használatos textilipari nyersanyagok és fonalak fajtáit,
– ismerje a fonalak tulajdonságait,
– ismerje és tudja a fonalak lineáris sűrűségét,
– ismerje és alkalmazza a fonalak lineáris sűrűsége és a gépfinomsága közötti összefüggést,
– ismerje és tudja a fonalak tárolására és raktározására vonatkozó előírásokat,
– megfelelően értelmezze a kötésábrázolási módokat,
– szakszerűen használja a szakkifejezéseket,
– ismerje fel az egyes kötésmódokat,
– ismerje a vetülék- és a láncrendszerű alap- és mintázott kötéseket,
– ismerje fel a kelmehibákat,
– tudja kijavítani a kelmehibákat,
– tudja kiszámítani a területi sűrűséget,
– tudja kiválasztani az idomozás módszereit,
– tudja kiszámítani az idomozáshoz szükséges egyszerű szakszámításokat,
– ismerje a kötött kelme kikészítési módjait,
– tudja rendszerezni a technológiai folyamatokat és a kötőgépek műszaki jellemzőit,
– ismerje az egyes kötőgépek működését,
– tudja kiválasztani az adott termékhez szükséges gépet,
– ismerje a korszerű kötőgépeket,
– alkalmazza ezek mintázási lehetőségeit,
– tudja az üzemben alkalmazott gépeket kezelni, egyszerű karbantartásukat elvégezni,
– ismerje a munkavédelmi előírásokat és tudja azokat alkalmazni,
– ismerje a szakmában elvárható magatartási követelményeket (pl. megbízóval, munkáltatóval, munkatársakkal és környezettel kapcsolatos emberi magatartás normák), munkája során tudja azokat betartani és betartatni,
– ismerje a termelés szervezésének módozatait,
– tudjon mintadarabot készíteni,
– tudja az eladásra készítendő termékeket kulturáltan, ízlésesen bemutatni,
– ismerje a szükséges kelme és fonal területi, illetve lineáris sűrűségére vonatkozó laboratóriumi vizsgálatokat.
2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mester (jelölt) ismerje:
– anyagismeret tárgyköréből
= a textilipari nyersanyagok csoportosítását, legfontosabb tulajdonságait,
= a fonalak tulajdonságait különösen kötés szempontjából,
= a kötőipari fonalak csoportosítását, lineáris sűrűségének meghatározását;
– a technológia tárgyköréből a mester (jelölt) tudja:
= a vetülékrendszerű és a láncrendszerű fonalelőkészítés célját, feladatait,
= vázlatosan ábrázolni az egyes szerkezeti egységeket (cséveforgatás, fonalfékezés, tárcsa hajtása, rendezőfésű alakja stb.)
= lerajzolni a kötőgépek szemképző eszközeit, szemképzési mozzanatait,
= elmagyarázni ábra alapján a főbb szerkezeti egységek (lakatrendszerek, vezérlő-, fonaladagoló-, kelmehúzó- és mintázó berendezések) működését,
= kiszámítani a kötőgépek teljesítményét;
– a kötéstan témakörből a mester (jelölt) tudja:
= meghatározni a kötött kelmék jellemzőit,
= csoportosítani a kötött kelméket,
= ábrázolni az alapkötéseket és ismertetni legfontosabb tulajdonságaikat,
= ismertetni a vetülékrendszerű és a láncrendszerű mintázott kötések változatait, jellemzőit,
= ismertetni a plüss- és a béléskelmék jellemzőit, a tulajdonságait és felhasználási területüket,
= ismertetni a vetülék- és a láncrendszerű jacquard mintázással kötött mintákat,
= tudja kiszámítani a kötött kelmék területi sűrűségét;
– a munkavédelem témakör területén a mester (jelölt) ismerje:
= a munkavédelmi oktatás rendszerét, szükségességét és fontosságát,
= az anyagmozgatással kapcsolatos előírásokat,
= az érintésvédelem fogalmát, a kötelező vizsgálatokat, méréseket,
= gépek hatósági engedélyeztetési kötelezettségeit a munkavédelem területén,
= a balesetek kiváltó okait,
= az üzembe helyezési (gép, berendezés, üzem) eljárással kapcsolatos teendőket,
= az elfáradás okait, hatását a szervezetre,
= a balesetek bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos előírásokat,
= az üzem telepítésével kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat,
= az elsősegélynyújtást,
= a tűz elleni védelem előírásait;
– a vállalkozási ismeretek témakörből a mester (jelölt) tudja:
= elkészíteni a munkaköri leírásokat,
= összeállítani a munkarendet és a munkaszerződéseket,
= tartani a kapcsolatot a munkahelyen működő szakmai szervezetekkel, a problémák megoldásában kérje segítségüket,
= megkülönböztetni jogi és gazdasági szempontok szerint a gazdasági társasági formákat,
= a Munka Törvénykönyve alapján a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos alapfogalmakat alkalmazni,
= elkészíteni a tanulószerződéseket, különös tekintettel a szerződő felek jogaira és kötelességeire,
= kiszámítani a személyi jövedelemadó előleget a hatályos rendeletek alapján,
= elkészíteni a számlákat a tartalmi és formai előírások szerint,
= alkalmazni a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó előírásokat.
2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A szakma mestere tudja elvégezni a kötő szakmában előforduló minden műveletet, részműveletet, tudja megfelelő minőségben elkészíteni a kötött mintadarabokat, ismerje a technológiai folyamatokat, tudja azokat a legcélszerűbben szervezni.
A főbb műveletek végrehajtásánál a technológiai folyamatok megszervezésével összefüggésben ismerje:
– a kötő szakma munkaterületeit,
– a különböző kötőgépek feladatát, felépítését és működését,
– a gépek beállítását, kezelését, átállítását,
– az adott technológiához tartozó kötésmódokat, mintázási lehetőségeket,
– az egyes fonaltípusok jellemzőit, feldolgozási tulajdonságait,
– a kötött kelmével kapcsolatos minőségi követelményeket.
Alkalmazási szinten tudja:
– a fonal-előkészítés célját, követelményeit,
– a keresztcsévélés munkafolyamatait,
– a fonalbefűzés menetét,
– a fonalhibák kiküszöbölését,
– a síkkötőgépek felépítését,
– a szemképzőeszközök cseréjét,
– az állítási lehetőségeket,
– a kötött és a jacquard mintázás menetét,
– a kelmehúzóberendezés állítását,
– a kelme levételét,
– a fonalbefűzés menetét,
– a síkkötőgépek meghajtó berendezéseinek felépítését,
– az elektronikus vezérlésű síkkötőgépek működtetését, programozását,
– a síkkötőgépek teljesítményszámítási menetét,
– a nagyátmérőjű körkötőgépek csoportosítását, műszaki jellemzőit, felépítését, állítási lehetőségeit,
– a kisátmérőjű körkötőgépek csoportosítását, műszaki jellemzőit, felépítését,
– a zokni- és harisnyakötés menetét,
– a láncrendszerű fonalelőkészítés menetét és berendezéseit,
– a láncrendszerű hurkológépek csoportosítását, műszaki jellemzőit,
– a láncrendszerű hurkológépek szemképző eszközeinek megkülönböztetését,
– a fonaladagoló berendezések állításának menetét,
– a láncrendszerű hurkológépek mintázási módjait és a mintázó berendezések működését,
– a kötőgépek teljesítményének meghatározását.
A mestervizsga célja: annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához szükséges szakmai, elméleti és gyakorlati gazdasági, illetve pedagógiai ismereteket,
– rendelkezik-e a szükséges és kívánatos készségekkel,
– érez-e a szakma iránt elhivatottságot,
– képes-e munkáját magas színvonalon önállóan elvégezni,
– képes-e az új ismeretek befogadására és az önképzésre,
– érzi-e a textiles tevékenység felelősségét,
– képes-e alapvető pedagógiai tevékenység ellátására.
A mestervizsga a fentieken túl növeli a mesterek szakmai rangját, erkölcsi megbecsülését, továbbá elősegíti
– a mester felelősségének fokozását,
– a kötött termék minőségének javítását,
– a fogyasztók védelmét.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatályos Mestervizsga Szabályzata (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsgát az írásbeli és szóbeli vizsgától eltérő napon kell bonyolítani.
A gyakorlati vizsga időtartama: 4+2 óra, melyből 4 óra alatt a jelöltnek vizsgamunkát (egy mintás lapot) kell kötnie, 2 óra pedig a fonalkiválasztásra, gépbeállításra és különböző kötőgépeken készített minták felismerésére szolgál.
A vizsgára bocsáthatóság feltétele: a jelölt egy darab saját készítésű kötött terméket (kész terméket), és a hozzátartozó kötési utasítást a vizsga megkezdése előtt átadja a Vizsgabizottság elnökének.
A gyakorlati vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság elnöke határozza meg.
A vizsga megkezdése előtt a Mestervizsga Bizottság elnöke ellenőrzi a helyszínt. A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket, jó minőségű fonalat, a szükséges eszközöket és gépi berendezéseket. Fentieken kívül ellenőrizni és ismertetni kell a munkavédelmi feltételeket.
A mestervizsga elnökének a gyakorlati vizsgát megelőzően, legalább két héttel közölni kell a helyszínt a jelöltekkel és lehetőséget kell biztosítani, hogy a kötödében gyakoroljanak.
A gyakorlati vizsga értékelése a Vizsgabizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A bizottság a gyakorlati vizsga eredmények megállapításánál alapvetően figyelembe veszi:
– a munkavégzés szakszerűségét,
– a technológia betartását,
– a késztermék minőségét,
– a munkavédelmi előírások betartását.
Az a jelölt, aki gyakorlati vizsgán nem éri el a maximális adható pontszám 60%-át, annak minősítése „nem felelt meg” és a vizsgát nem folytathatja. A gyakorlatra „megfelelt” minősítést kap a jelölt, ha az adható pontszámból több mint 60%-ot kapott.
A gyakorlati vizsga után a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményről.
Amennyiben a gyakorlatokból nem felelt meg minősítést kapott a jelölt, elméleti vizsgára nem bocsátható.
2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga időtartama: 3 óra.
A feladat a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülő, komplex technológiai, kötéstani, anyagismereti, gazdasági, jogi és munkavédelmi témakörből áll.
Az írásbeli vizsga értékelése: a feladat javítókulcsa alapján történik, a bizottság által. Annak a jelöltnek, aki a maximális adható pontszám 60%-át nem éri el, az írásbelit meg kell ismételnie.
B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helyszínét és időpontját a Mestervizsga Bizottság jelöli ki.
A jelölt által húzott tétel feldolgozásához 20 perc időt kell biztosítani.
A kidolgozott tételt a jelölt önállóan ismerteti, a bizottság tagjai csak abban az esetben tesznek fel kérdéseket, ha az segítségként szükséges a jelölt részére.
Ha a jelölt feleletét befejezte, természetesen a bizottságnak joga van a tárgykörbe tartozó további kérdéseket feltenni az objektív minősítés érdekében.
A vizsgatételek
– szakmai elmélet (technológia, kötéstan, anyagismeret),
– munkavédelem
tételrészekből épülnek fel.
A szóbeli vizsgarész értékelése:
A Mestervizsga Bizottság minden tagja külön-külön értékeli a szóbeli feleletet. A jelölt a feleletre akkor kap megfelelt minősítést, ha a bizottság tagjainak legalább a fele megfelelt minősítést ad. Vitás esetekben az elnök dönt.
A mestervizsga minősítése:
A KÖTŐMESTER címet az a vizsgázó kaphatja meg, aki a gyakorlati, az írásbeli és a szóbeli vizsga területén egyaránt megfelelt minősítést kapott.
A nem teljesített elméleti részből javítóvizsgát tehet a legközelebb megszervezésre kerülő mestervizsga alkalmával. Amennyiben gyakorlatból nem felelt meg minősítést kapott, úgy a teljes vizsgát kell ismételni.
A sikeres vizsga alapján a vizsgázó mesterlevelet kap.
3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A jelölt nem kaphat felmentést a szakmai gyakorlat vizsgarész alól.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.
***
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
A szakképesítés (szakma) | |||
megnevezése | OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma | |
Kerámiakészítő | 31 5292 08 | ||
Keramikus | 52 1812 08 | ||
Kerámiaégető | 21 5292 01 | ||
Kerámiai nyerstermék gyártó | 713 | ||
Gipszmintakészítő | 713–1 | ||
Kerámiaformázó | 713–2 | ||
felsőfokú szakirányú (művészeti, iparművészeti), illetve ezekkel egyenértékű, jogelőd szakmai képesítések.
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
Mestervizsgára az bocsátható, aki a munkáltató által vagy egyéb hitelt érdemlő módon írásban igazolni tudja a szakképesítésnek megfelelő munkakörben eltöltött 5 év szakmai gyakorlatot.
Amennyiben a szakmai gyakorlat részidőkből áll össze, az utolsó időszak nem lehet a vizsgára jelentkezés időpontját megelőző 1 évnél régebbi.
1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A kerámiakészítő mester szakmájának gyakorlása során – önállóan, korszerű kézi és gépi eszközökkel, műszerekkel, megbízásra illetve megrendelésre – az alábbi tipikusan jellemző szakmai munkatevékenységeket végzi:
– dísztárgy-, díszműtárgy-, háztartási kerámiakészítés és edénygyártás, épületkerámia készítés, műszaki, egészségügyi és ipari finomkerámiai gyártmányféleségek nyers, kerámiai termékeinek kézi-gépi megmunkálással való egyedi megtervezése, kivitelezése, a gyártástechnológiai követelményeknek megfelelően,
– saját tervezésű vagy kész terv alapján – a szükséges technológiai folyamat megtervezése után – egyedi vagy kisszériás termékek előállítása, a szükséges kézi vagy gépi eszközök felhasználásával,
– a készítendő munkatermékhez a követelményeknek, előírásoknak megfelelő alapanyagok, segédanyagok megválasztása, azok előkészítése, felhasználása, a technológiai előírásoknak megfelelő kezelése,
– a munkatárgyak gyártásához szükséges műszaki dokumentáció használata,
– egyszerűbb anyagvizsgálatok elvégzése,
– a munkafolyamatok során előforduló segédanyagok kézi és gépi eszközeinek kiválasztása, használata, karbantartása,
– a műveletek elvégzéséhez szükséges gépek, berendezések beállítása, kezelése, karbantartása,
– a munkatárgyak alakjának, méreteinek, súlyának méréséhez és ellenőrzéséhez szükséges mérőeszközök használata,
– a jellemző hibák, selejtek és azok okainak felismerése, a kiváltó okok megszüntetése, a selejt elkerüléséhez szükséges következtetetések levonása,
– helyreállító műtárgyvédelmi tevékenység elvégzése a kerámia dísztárgyak, díszműtárgyak muzeális tagjainak felismerése után (muzeológus és műemlékvédelmi szakemberek bevonásával), a speciális követelmények betartásával,
– a megrendelő igényei alapján egyedi tárgyak megtervezése és kivitelezése,
– szakmai gyakorlat oktatása szakmunkástanulók részére,
– a szakmával kapcsolatos szakvéleményezés, szaktanácsadás.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A kerámiakészítő mester tevékenysége során megrendeléseket vállal, termékei értékesítésével kereskedelmi tevékenységet folytat. Alapanyag szükségletét vásárlással vagy saját készítéssel biztosítja. Tevékenységének fontos eleme a kerámiakészítés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás.
1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
A kerámiakészítő mester tervező, kivitelező, javító, szolgáltató, szakoktató, szakértő és kereskedelmi tevékenységet végez. Kivitelező munkáját szakműhelyben végzi, a vonatkozó szakmai szabályok betartásával.
Olyan vizuális képzettséggel, rajzi és plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki a kerámia különböző területein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas. Elmélyült szakmai tudása, művészeti és művészettörténeti ismeretei képessé teszik tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat és ezek szakmai, valamint szemléleti elvárásait úgy a kézműves, mint a gyári és az autonóm kerámia területén. Színvonalas elméleti és gyakorlati tudása birtokában a tevékenységi körök mindegyikét magas fokon képes művelni.
2. Követelmények
Általános szakmai elvárások:
– A kivitelezendő termékek megtervezése.
– A készítési technológia terveinek elkészítése.
– A szükséges alapanyag mennyiségi és minőségi meghatározása és kiválasztása.
– A szükséges vegyi és segédanyagok megválasztása, szakszerű kezelése.
– A gyártáshoz szükséges kézi és gépi eszközök meghatározása, karbantartása.
– Alap- és segédanyagok megrendelése, beszerzése, tárolása, raktározása és nyilvántartása.
– Kész- és félkész termékek szakszerű tárolása.
– A termék, illetve a javítás, szolgáltatás ellenértékének kalkulálása és elszámolása a hatályos jogszabályok szerint.
– Az adminisztrációs és pénzügyi feladatok szabályos elvégzése.
– Környezetkímélő tűz- és balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, betartása és betartatása.
– Teljes körű szakmai felelősséggel irányítja a műhely tervezési, kivitelezési és kereskedelmi tevékenységét, ellenőrzi a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát.
2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt szakmai ismeretből ismerje:
– a kerámiaipar történeti áttekintését és az egyes korok jellemző stílusát,
– a szakma anyagait, az alap- és segédanyagok előkészítés utáni felhasználását,
– a kéziszerszámokat, segédeszközöket és berendezéseket, a mérőeszközöket és műszereket, valamint ezek tárolását, használatát és karbantartásának szabályait,
– a kerámiakészítő szakma tevékenységeinek végzéséhez szükséges műveleteket,
– az egyszerű öntés és formázás végrehajtásának módjait, a munkaigényes, bonyolult összeállítású termékek készítését, a részfolyamatok fontosságának kiemelésével,
– a különböző célú gipszformák készítésének eljárásait és annak módozatait,
– a baleset-elhárítási és egészségvédelmi előírásokat,
– a különböző kerámiai termékek általános gyártását,
– a nyersanyagok előkészítését, a masszakészítést, a nyerstermék gyártást, a szárítást, az égetést, a mázazási eljárásokat és a díszítést,
– a munkavédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi előírásokat és balesetelhárítási módokat.
A mesterjelölt anyagismeretből ismerje:
– a kerámia ipar nyersanyagait (keletkezésüket, kitermelésüket, felhasználásukat),
– a kerámia ipar gyártmányait,
– a földtani, ásvány- és kőzettani alapokat,
– a kerámia ipar nyersanyagainak tulajdonságait és azok vizsgálatát,
– a kerámia iparban felhasználásra kerülő egyéb anyagokat (gipsz, műanyagok, segédanyagok, folyósítóanyagok, oxidok, égetési segédanyagok),
– a kerámia masszákat,
– a kerámia mázakat és nyersanyagaikat,
– a kerámia ipar díszítő festékeit, tulajdonságukat, fajtájukat, viselkedésüket.
A mesterjelölt szakrajzból ismerje:
– a mértani testek látszati és axonometrikus ábrázolását,
– a vetületi ábrázolást; a méretarány és méretek megadását,
– a forgástestek vetületeit; a kerámia termékek műhelyrajzának szerkesztését,
– a különböző kerámia formák vetületi ábrázolását és metszeteit,
– a műhelyrajzot és rajzolvasást a kerámia iparban,
– a természeti tárgyak rajzolását,
– az anatómiai rajztanulmányokat,
– a kerámiák ornamentális és figurális díszítményeinek rajzolását.
A mesterjelölt művészettörténetből és szakmatörténetből ismerje:
– a különböző korok és stílusok stílusjegyeit és főbb alkotásait az őskortól napjainkig,
– az ősi agyagművesség kialakulását, nevezetesebb európai porcelángyárak történeti áttekintését, a magyar népi fazekas-, kerámia ipar és porcelán ipar fejlődését.
2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt:
– ismerje a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatát, és tudja alkalmazni azokat,
– tudja a technológiai feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és kéziszerszámokat, célszerszámokat, felszereléseket kiválasztani, kezelni, karbantartani,
– ismerje a kerámiakészítés során alkalmazott gépek, készülékek, szerszámok, segédeszközök felépítését, működési elvét,
– magas szinten tudja elvégezni az előkészítő, megmunkálási alapműveleteket,
– képes legyen díszítő elemek elkészítésére, ezek összeállítására, kivitelezésére modell, rajz, technológiai leírás vagy elképzelés alapján,
– tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni, tudjon különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni,
– ismerje a kerámia égetés fizikai és kémiai tulajdonságait,
– rendelkezzen fejlett esztétikai érzékkel, és a gyakorlatban alkalmazza tapasztalatait,
– tudja használni a hagyományos mérőeszközöket és a legújabb mérő- és ellenőrző műszereket,
– ismerje a felhasználásra kerülő alap- és segédanyagok tulajdonságait, azok biztonságos felhasználásának előírásait, helyes tárolási és kezelési módját,
– ismerje a mázak készítését, alkalmazásukat, égetésüket, viselkedésüket pl. égetés alatt, égetés után,
– legyen tájékozott a különböző masszák keverési arányait illetően (képlékeny, olvasztó, soványító és a víz keverési aránya százalékában) öntő, képlékeny, félszáraz, száraz massza vonatkozásában,
– ismerje és tudja alkalmazni a kerámia készítésre vonatkozó érvényes hatósági előírásokat, és az érvényben lévő szabványokat (EURO szabványok). Legyen járatos a fizikai vizsgálatok elvégzésében, kiszámításában, fontosságában (pl. nedvesség, nyers zsugorodás, égetési zsugorodás, porózitás).
– tudja alkalmazni és önállóan használni a védőfelszereléseket és a tűzoltó berendezéseket,
– legyen tájékozott a szakmában élenjáró hazai és külföldi cégek tevékenysége és a legmodernebb eljárások terén,
– ismerje a szakmát képző oktatási intézmények rendszerét, az oktatás módszereit, a képzés problémáit,
– tudja alkalmazni az alapvető vállalkozási ismereteket,
– rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel,
– tudja megtervezni és megszervezni az irányítása alatt álló egység tevékenységét,
– ismerje és tudja alkalmazni a vállalkozásokra vonatkozó ügyviteli, adminisztrációs, adózási, társadalombiztosítási és munkajogi előírásokat,
– ismerje a szakmában elvárható magatartási követelményeket a megrendelővel, a vásárlóval és a munkatársakkal szemben, és tudja a munkája során alkalmazni azokat.
A mesterjelöltnek a mestervizsga bizottság előtt kell számot adni elméleti felkészültségéről, gyakorlati tudásáról.
A mestervizsga feladata annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a kerámiakészítő tevékenység mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati ismereteit, valamint a vállalkozási és a pedagógiai ismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon önállóan végezni,
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, valamint a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságokkal.
A mestervizsga részei:
– pedagógiai ismeretek,
– vállalkozási ismeretek,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti vizsga.
A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A sikertelen vizsgarészből a Mestervizsga Szabályzatban foglaltaknak megfelelően pótvizsgát kell tenni, de a többi vizsgarészből folyamatosan folytatható a vizsga.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga keretében a mesterjelöltnek szakmai gyakorlati tudásáról kell számot adnia. A gyakorlati vizsga két részből áll: mesterremeket és helyszíni gyakorlati vizsgafeladatot kell készítenie a jelöltnek.
A mesterremeknek egyedinek, technológiai kivitel szempontjából magas szintűnek és esztétikusnak kell lennie. A remekről műszaki dokumentációt, axonometrikus rajzot kell készítenie a jelöltnek. A mesterremek tárgyát a Mestervizsga Bizottság elnöke – a vizsgabizottsági tagokkal egyetértésben – a jelölttel egyeztetve határozza meg. Elkészítésére 30 nap áll a mesterjelölt rendelkezésére. Az elkészítés folyamatát a Mestervizsga Bizottság tagjai közül megbízott konzulens kíséri figyelemmel és dokumentálja írásos jegyzőkönyvben a mesterremek készítésének helyszínén. A konzultációs ellenőrzésre a készültségi fok figyelembevételével legalább 3 alkalommal kell sort keríteni. Az elkészült mesterremek a jelölt tulajdonát képezi.
A helyszíni gyakorlati vizsgafeladatot – a jelentkezők szakmai végzettségének figyelembevételével – a Mestervizsga Bizottság határozza meg. A vizsga helyszínét a Mestervizsga Bizottság elnöke jelöli ki. A vizsgafeladat húzott tétel alapján „A” és „B” tételből tevődik össze. Az „A” tétel: szabadon választott nyerstermék készítés korongozással, öntéssel, formázással vagy mintázással. A „B” tétel tájjellegű nyersmunka készítés korongozással. A Vizsgabizottság gondoskodik a feladat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről. A vizsga időtartama: 6 óra. A helyszíni gyakorlati vizsga megkezdésének előfeltétele az elkészült és a Vizsgabizottság által elfogadott mesterremek leadása. A vizsga teljesítményét a mesterremekkel együtt kell értékelni. A „megfelelt” minősítéshez mind az „A”, mind a „B” tétel esetében legalább 75%-os készültségi fokot kell elérni. Az értékelés pontozással történik, amelynek nagyságrendjét a Mestervizsga Bizottság határozza meg. Irányadó szempont: az elérhető maximális pontszám a mesterremek esetén 10 pont (technológiai és esztétikai kivitel), a helyszíni gyakorlati feladat esetén „A” tétel 10 pont, „B” tétel 10 pont. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga tartalma:
– az elkészített mesterremek teljes árvetésének elkészítése,
– szakrajz.
Az írásbeli vizsga időtartama: maximum 3 óra.
A szükséges árvetési űrlapot, írólapot a vizsgázó kézhez kapja. Az írásbeli vizsgára is tételhúzással kerül sor. Adható maximális pontszám: árvetés 10 pont, szakrajz 5 pont.
Számológépen, táblázatokon és rajzeszközökön kívül a mesterjelölt más segédeszközt nem használhat.
Az írásbeli vizsgán a minden kérdéscsoportot külön-külön kell értékelni, majd ezek figyelembevételével kell az írásbeli vizsgát minősíteni.
„Nem felelt meg” minősítést kell adni az írásbeli vizsgára, ha bármelyik kérdéscsoport megoldása elégtelen.
A sikeres írásbeli vizsga minősítése: „megfelelt”.
„Megfelelt” minősítést kap az a jelölt, aki az írásbeli vizsga min. 75%-át teljesítette.
B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga négy kérdéscsoportból áll:
– szakmai ismeret,
– anyagismeret,
– művészettörténet, szakmatörténet,
– munkavédelmi ismeretek.
A mesterjelölt minden tantárgyból húzott tétel alapján ad feleletet. A kérdések száma témakörönként maximum 2 kérdés lehet. Adható maximális pontszám témakörönként 10 pont, azaz összesen 40 pont.
A vizsga időtartama: 30 perc.
A szóbeli vizsgán az egyes tantárgyakat külön-külön kell értékelni.
„Nem felelt meg” minősítést kell adni a szóbeli vizsgára, ha bármelyik tantárgy értékelése elégtelen.
A sikeres szóbeli vizsga minősítése „megfelelt”. Minden témakört külön-külön értékelni kell, a minősítést a vizsgabizottság egyszerű szótöbbséggel dönti el.
3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.
***
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
A szakképesítés (szakma) | |||
megnevezése | OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma | |
Bőrkonfekció-ipari technikus | 52 5411 01 | ||
Szűcs | 33 5276 08 | ||
Bőripari varrómunkás | 31 5272 02 | ||
Bőripari szabász | 31 5272 01 | ||
Bőrkonfekció-ipari szakközépiskolai végzettség
Könnyűipari mérnök diploma
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
A szakmában eltöltött gyakorlat | ||
szakiránya | időtartama | |
Szűcs szakmunkás bizonyítvány | 3 év | |
Bőripari varrómunkás szakképesítés | 5 év | |
Bőripari szabász szakképesítés | 5 év | |
Bőrkonfekció-ipari szakközépiskolai végzettség | 4 év | |
Bőrkonfekció-ipari technikusi szakképesítés | 4 év | |
Szakirányú felsőfokú végzettség | 3 év | |
Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat ideje több részből is összetevődhet.
A szakmában eltöltött gyakorlati időként a bőr- és bőrfeldolgozó-ipari tevékenységet végző vállalkozásnál vagy gazdasági társaságnál eltöltött – tb-nyilvántartással igazolt – munkaviszony időtartama számítható be.
1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A szűcsmester önállóan – korszerű gépi és kézi eszközök, technológiai eljárások alkalmazásával képes a szűcs szakma teljes körű alap- és kellékanyagárak feldolgozásával a szakma késztermékeit kiváló minőségben előállítani. Feladata a mindenkori divatirányzatok figyelemmel kísérése és azok esztétikus összehangolása a rendelkezésre álló alapanyagok, továbbá az alkalmazott gyártástechnológiák között.
A szűcsmester a vállalkozás teljes jogú irányítójaként működhet. Ennek megfelelően:
– tervezi, szervezi, irányítja az anyaggazdálkodást, a teljes termelési folyamatot, munkáltatói jogokat gyakorolhat,
– képviseli az adott gazdasági vállalkozást,
– ellenőrzi a termelés gazdaságosságát, minőségi tevékenységét,
– folyamatos innovációs tevékenységet lát el,
– gondoskodik a folyamatos önképzésről, továbbképzésről, tanulóképzésről,
– ellátja a vállalkozás munkavédelmi, környezetvédelmi biztonságtechnikai kötelezettségeit.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A mester tevékenysége kiterjed:
– a szakmai kultúra hagyományainak ápolására, továbbvitelére,
– a korszerű ismeretek, divatirányzatok figyelemmel kísérésére, elsajátítására, továbbadására, a szakmai utánpótlás biztosítására,
– a termelés feltételeinek optimalizálására a gyártási fő- és mellékfolyamatok összehangolására,
– a termelés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére,
– a vállalkozás eredményessége érdekében a gazdálkodási, termelési, fejlesztési, szervezési, gyártási, minőségellenőrzési, értékesítési, biztonságtechnikai, munka- és környezetvédelmi feladatok ellátására.
Főbb feladatkörei:
– a vállalkozás arculatának kialakítása,
– főbb üzleti stratégia, taktika meghatározása,
– az eredményes gazdálkodás biztosítása,
– a piaci kereslet-kínálati arányok felmérése,
– folyamatos minőségbiztosítás,
– folyamatos szakmai továbbképzés,
– a korszerű termelés technológiai színvonalának biztosítása.
1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Alkalmazza a szakmai kultúra hagyományait (népi szűcsmunkák, népviseletek, modellezési változatok).
– Folyamatos önképzésben vesz részt, fejlessze önmagát.
– Tervezési feladatokat végez (üzleti terv, létszámszükséglet, optimális anyagszükséglet, folyamatos termeléshez szükséges gép- és eszközmennyiség, egyéb külső szolgáltatások, biztosítások, pénzügyi tervek, szakemberutánpótlás stb.).
– Szervezési feladatokat végez.
– Minőségbiztosítási feladatokat végez.
– Irányítási tevékenységet folytat.
– Piackutatási, marketing feladatokat lát el.
– Együttműködési, kapcsolattartási feladatokat lát el (irányító szervekkel, kamarákkal, érdek-képviseleti szervekkel, szakképző intézményekkel, szakértőkkel).
A munkaterület általános jellemzése:
– A szűcsipari termékek (bélések, prémezések, bundák, sapkák, kalapok, divatcikkek stb.) készítésének ismerete az alapműveletektől a korszerű gyártástechnológiai folyamatokig.
– Késztermék-felújítási, átszabási, javítási, tisztítási munkálatok.
– Szőrmésbőr termékek szabásmintájának készítése, a modellezés alapelemeinek ismerete és alkalmazása.
– A szőrmésbőrök osztályozása, minősítése.
– A szőrmefeldolgozási gyártástechnológiák szakszerű kiválasztása, gyakorlati alkalmazása.
– Anyagnorma és gazdaságossági számítások elvégzése.
– A műveltek elvégzéséhez szükséges szerszám, eszköz, gép megválasztása, azok kezelése, karbantartása.
– A szűcsipari gépek, szerkezetek szükséges beállítása.
– A késztermék elkészítéséhez szükséges kellék- és segédanyagok megválasztása.
– Műszaki utasítások és gyártástechnológiai leírások szakszerű értelmezése.
2. Követelmények
Általános szakmai elvárások:
A mesterjelölt tudja
– elkészíteni, illetve elkészíttetni a szűcsipar termékeit a mindenkori divatnak megfelelően, szakszerűen, esztétikusan, gazdaságosan a minőségi előírások szerint, egyedi megmunkálással és sorozatgyártásban egyaránt, a munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások betartásával,
– jártasság és készség szintjén alkalmazni a szűcstechnológiai alapműveleteket,
– egyedi méretvétel vagy mérettáblázat alapján készített terméket testre próbálni, és a szükséges igazításokat elvégezni,
– önállóan meghatározni az alapanyag, a modell szabásminta és az alkalmazott gyártástechnológia összhangját, továbbá a korszerű speciális technikákat,
– a gyártáshoz szükséges gépeket kezelni, kisebb hibákat elhárítani, alapbeállításokat, a napi tisztítást, karbantartást önállóan elvégezni.
2.1. Szakmai elméleti követelmények
A mesterjelölt Gyártásismeret tantárgyból ismerje, tudja ismertetni
– a korszerű gyártási technológiákat, és tudja azokat részletesen elemezni,
– a szűcsipari gyártástechnológiai változatok témaköreit,
– az egészbőrös feldolgozási technológiákat,
– a nagy és közepes bőrök gyártástechnológiáját,
– a természetes színű és festett juh- és bárányfélék feldolgozását,
– a nemesített eljárásokat, a nemesített prémek jellemzését és feldolgozását,
– az apróbőrös gyártástechnológiákat.
– a feldolgozásra kerülő apróbőrök (pl. hörcsög, mókus, pézsma, nyúlfélék) anatómiai, topográfiai és főbb minőségi jellemzőit, mutatóit,
– a felezett gyártástechnológia menetét,
– a speciális rámázási műveletek szabályait,
– a feldolgozásra kerülő bőrök (pl. hörcsög, nutria, pézsma, vörösrókafélék) szőr- és bőroldali tulajdonságait,
– az átrakásos gyártástechnológiát,
– a anyagnorma meghatározását, veszteségszámításokat,
– az eresztéses gyártástechnológiát, az eresztéses technológia tervezését, gyakorlati megoldását az alkalmazott szőrme (pl. pézsma, nerc, nutria, róka, mormota, mosómedve stb.) tulajdonságait figyelembe véve,
– az eresztővágás fajták meghatározását, a kezdő és záró háromszög megszerkesztését, az eresztés paramétereinek meghatározását számítással, a veszteségi százalékok meghatározását, az anyagnorma megadását,
– a feltoldásos gyártástechnológiát.
– a szőrmebody gyártásának gazdaságossági számításait és az anyagnorma meghatározását,
– az irhabőrök és nappásított szőrmésbőrök és az ebből az alapanyagból készült termékek tulajdonságait,
– a kombinált gyártástechnológiákat.
Legyen tisztában az alapműveletek végzésével kapcsolatos technológiai paraméterekkel és azok jelentőségével.
Ismerje a tűk és cérnák számozási módjait, tudja a megfelelő tűfajtát, cérnafajtát kiválasztani, az öltéssűrűséget beállítani. Tudja alkalmazni a bőrvastagság, tűvastagság és cérnavastagság összefüggéseit.
Ismerje a szőrmeszabászat előkészítő műveleteit, a műveletekkel szemben támasztott alapkövetelményeket.
Tudja meghatározni az alkalmazható szabási rendszert (hosszanti, keresztcsíkozású, diagonál, féldiagonál) az egészbőrös, felezett, átrakásos, eresztéses, feltoldásos gyártástechnológiákban, a különböző szőrmefajták tulajdonságainak függvényében.
Ismerje és tudja alkalmazni a különböző termékfelújítási, átalakítási és lehetséges késztermék-javítási megoldásokat.
Ismerje az alkalmazott rámázási módokat, a korszerű rámázó- és szárítóberendezések használatát. Tudja meghatározni az optimális szárítási módok paramétereit.
Tudja rendszerezni az alkalmazott gyártástechnológiának megfelelő lekészítési műveleteket (szalagozás, vásznazás, pikírozás, összeállítás, kellékezés, visszadolgozás, bélelés stb.)
Ismerje a szőrmesapkák és kalapok, divatcikkek (stóla, pelerin, muff stb.) nyakbavetők (gallérok, boák, collyék, sálak) készítésének gyártástechnológiai változatait.
Tudja szakmai számítások alkalmazásával meghatározni a gyártási technológiától függő alapanyagnormákat.
Ismerje és anyagnorma számításaiban alkalmazza az alapanyagtól, feldolgozási technológiától függő, különböző veszteségi százalékokat (szabászati, varrás, tisztázási, szélezési veszteségek).
Ismerje és alkalmazza az eresztés tervezési számításokat, az eresztés tervezési szabályainak megfelelően.
Anyag-, és áruismeret tantárgyból a mesterjelölt:
– ismerje a szőrmésbőr szövettani felépítését,
– legyen tisztában a különböző, szőroldalt érintő fizikai változtatások (epillálás, spiccelés, vasalás),
– szőrmésbőrre gyakorolt hatásával,
– ismerje a gerezna pontos topográfiáját, feldolgozhatóságot érintő legáltalánosabb anatómiai hibáit, az anyagnorma számítási szempontból szükséges területméreteket a következő prémeknél: juh és bárányfélék (merinói juh, perzsabárány), rókafélék (vörösróka, ezüstróka stb.), menyétfélék (nerc, görény stb.) mosómedve, pézsma, nutria, mormota, macskafélék, nyúlfélék, hörcsög,
– ismerje a velúrirha és nappásított irhabőrök főbb minőségi jellemzőit, a velük szemben támasztott esztétikai követelményeket,
– tudja meghatározni a feldolgozandó alapanyaghoz szükséges kellékeket, segédanyagokat,
– tudja alkalmazni a minőségügyi ismereteket:
= a minőség-ellenőrzés kialakulása,
= a minőséggel kapcsolatos fogalmak,
= szabvány és minőség,
= a minőségvédelem rendszere,
= szavatosság, jótállás,
= minőségtanúsítás,
= a termékek gyártásának és a minőség ellenőrzésének kapcsolata.
– tudja alkalmazni a vizsgálati módszereket:
= anyagvizsgálatok,
= fizikai vizsgálatok,
= vegyi vizsgálatok,
= késztermék vizsgálatok,
= szemrevételezés kézi vizsgálattal,
= méretellenőrzés,
= szilárdsági vizsgálatok,
= tűzés-, ragasztás szilárdságának vizsgálata,
= speciális vizsgálatok a szőrmésbőröknél.
Szakrajz tantárgyból:
– ismerje a különböző egészbőrös és felezett gyártástechnológiák szabásminta beosztási és összeállítási szabályait és azok variációit, tudjon pontos, a feldolgozási technológiának és a szőrme tulajdonságainak megfelelő összeállítási és szabásminta beosztási rajzot készíteni,
– ismerje az irha vagy nappásított alapanyag topográfiájának megfelelő szabásrendszert, tudjon ennek megfelelő terítékvázlatot készíteni,
– ismerje és tudja alkalmazni a helyes méretvétel szabályait, a különböző mérettáblázatokat, tudjon ezek felhasználásával szabásminta alaphálót szerkeszteni, ismerje az alap test-, ujja- és gallérminta kialakításának szabályait, tudja a kabát bármely alkatrészének alapmintáját elkészíteni,
– ismerje az alapminta változtatásának legegyszerűbb lehetőségeit, tudjon modellrajz vagy divatkép alapján egyszerű modellezési eljárásokat, bőségbeállítási, mellvarrás áthelyezési, újjáalakítási stb. műveleteket végrehajtani az alapmintán,
– ismerje az adott méretből más méretre való igazítás szabályait.
Géptan – munkavédelem tantárgyból:
– ismerje a szűcsiparban használatos fontosabb gépek (egyfonalas láncöltéses szegve varrógép, rejtett öltésű varrógép, sima tűzőgép, irhavarrógép, pneumatikus rámázópisztoly, eresztővágógép, textilszabászgépek, tisztító és rázóhordók, szőrmefrissítő és szőrmeporoló gép, területmérő gép) fajtáit, működési elvét,
– legyen tisztában a gépek munkavédelmi lehetőségeivel és a biztonságtechnikai berendezések használatával,
– tudja a főbb munkavégző alkatrészeket és ezek beállítási módját meghatározni, kinematikai ábráról tudja a gép működését elmagyarázni,
– ismerje a szőrmefeldolgozó-iparban használatos szárító berendezések működési elvét és főbb típusait. Tudja meghatározni a szőrme alapanyagoknak megfelelő szárítási paramétereket.
2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja:
– a bőrkombinációs eljárásokat alkalmazni,
– a szőrmésbőrök toldását, formaalakítását elvégezni,
– a hosszanti, illetve keresztirányú szabásvonalakat kialakítani,
– a natúr és festett szőrmék mintára szortírozását a szakmai követelményeknek megfelelően elvégezni,
– a diagonál és féldiagonál szabászati változatot elrendezni, kialakítani,
– a szabászatnál alkalmazott kivágóminta-sorozatokat, cakkozókat elkészíteni és szakszerűen alkalmazni,
– a spaldolt feldolgozásának megfelelően szortírozni,
– kivágómintát készíteni és szakszerűen alkalmazni,
– a bőröket szükség szerint toldani és formázni,
– a hosszanti és keresztirányú és a kombinációs (pl. bőrözéses, mixeléses) átrakás kivitelezni,
– a bőrcsíkvágógépet, az eresztővágógépet alkalmazni a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával,
– a bőrök felvágását az átrakáshoz, a kezdőháromszög megtervezését, a gépelést kivitelezni,
– az eresztéses technológia mechanikai előkészítő műveleteit, a szőr és színváltozatok átjelölését, az esetleges hibák szakszerű javítását, az eresztést megelőző tisztítást és négyszögesítést elvégezni,
– a szőrmésbőr kézi, illetve gépi felvágását végezni az eresztéshez,
– az eresztett csíkok gépelését elvégezni,
– az eresztett csíkokat szakszerűen összeállítani,
– a szőrrajzolatoknak, illetve a kívánt esztétikai hatásnak megfelelő rámázást elvégezni,
– a megfelelő méretű és esztétikai hatású csíkokat kialakítani a csíkbatoldás és bedarabozás szabályainak figyelembevételével,
– a megfelelő cakkozókat kiválasztani, szerkeszteni és szakszerűen használni,
– speciális szabásmintát készíteni a bőrök, egyéb szőrmésbőrtől eltérő tulajdonságait is figyelembe véve,
– az irha- és nappásított bőröket szortírozni,
– a társított szabászati eljárásokat alkalmazni,
– irhabőröket gépelni, az irhavarrógépeket munka- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelően használni,
– a szabászati hulladékot felhasználni, darabtáblát készíteni,
– önálló alkotókészséget, kreativitást kifejező terméket tervezni és kivitelezni,
– szalagozásos átrakást, átrakásos eresztést, mixelést, gallonírozást végezni a rendelkezésre álló alapanyag tulajdonságainak figyelembevételével (pl. róka, mosómedve, nutria, mormota stb.),
– a választott speciális technológia tervezési, veszteségi és anyagnorma számításait elvégezni,
– a társított szabászati eljárásokat végezni és változatos kombinációs szabászati megoldásokat alkalmazni,
– a termék és az alapanyag, illetve a termék és a funkció összhangját megteremteni,
– a sapkák és egyéb szőrmekiegészítők szabásmintáját elkészíteni, vagy azokat a divatvonalak változásainak megfelelően modellezni, alakítani,
– speciális rámázási technikákat alkalmazni (pl. a sapkatőkére történő rámázás, vagy a hajlító rámázások),
– boákat készíteni, a boafejet és lábakat kikészíteni,
– megfelelő segéd- és kellékanyagokat szakszerűen alkalmazni (pl. kalapfilc vagy műanyag boa kassírung stb.),
– sapkákat, gallérokat, boákat és egyéb szőrmekiegészítőket speciális lekészítési szabályoknak megfelelően elkészíteni, csinosítani,
– a kiegészítő és díszítő elemeket kiválasztani és alkalmazni,
– elvégezni a különböző gyártási technológiáknak megfelelő kellék- és segédanyag szükségletre vonatkozó számításokat.
A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– érez-e a szakma iránt elkötelezettséget, képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan, „mester” szinten végezni,
– rendelkezik-e a mesterszint és szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, és képes-e új ismeretek befogadására
– állandó önképzéssel tartsa naprakészen tudását.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.
A mestervizsga részei:
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga,
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai (írásbeli, szóbeli) elméleti vizsga.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete, az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése
A gyakorlati vizsga során a mesterjelöltnek magas fokú szakmai feladatot kell elvégeznie.
A gyakorlati vizsga időtartama a műhelyi előkészítő munkával együtt 8 óra. Tartalma több munkaelemből felépülő komplex munkafeladat: vizsgadarab készítése vizsgafeladat-húzás alapján.
A gyakorlati vizsgát megelőzően a Mestervizsga Bizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő gyakorlati vizsgakérdést (vizsgafeladatot), s egyben felkéri a vizsgáztatásra feljogosított intézményt (gyakorlati vizsgahelyet) a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök, alap- és segédanyagok biztosítására.
A szűcsipari kéziszerszámokat a vizsgázók önmaguknak biztosítják.
A Vizsgabizottság a gyakorlati vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsga lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek meglétét.
A gyakorlati vizsga munkavédelmi biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a Vizsgabizottság elnökének fel kell hívni a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladat „termékének” minősége alapján bírálja el. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
A „megfelelt” minősítéshez a mennyiségi és minőségi mutatók 75%-os teljesítése szükséges.
A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.
A gyakorlati vizsgarész teljesítéséhez ajánlott feladatok:
a) Kötelező jellegű feladatok
A vizsgamunkának tartalmaznia kell az alábbi részmunkafolyamatokat:
= adott szabásmintára történő szortírozási feladat, anyagnorma meghatározása,
= hibajavítási-tisztázási műveletek alkalmazása,
= mintára szabás szabászati alapváltozatok szerint (spaldolt, átrakásos, eresztéses, feltoldásos),
= összeállítás (gépelés),
= szűcsipari kézivarrások gyakorlata, speciális lekészítési műveletek.
b) A vizsgabizottság által választható feladatok
= felújítási, átszabási műveletek, az átszabáshoz szükséges,
= szabásminta elkészítése (forma- és méretváltoztatások),
= típushibák szakszerű javítása (ujja aljarész kopása, gallér átszabás),
= szőrme-, konfekció-ipari kiegészítő termékek, divatcikkek készítése (sapkák, gallérok, nyakbavetők),
= átrakásos, eresztéses gyártástechnológia gyakorlati kivitelezése szabadon választott mintadarabon (pl. vörösróka, ezüstróka, nutria, nerc, pézsma stb.),
= nemesített juh- és báránybőrök feldolgozása,
= irhafélék feldolgozása,
= kombinált gyártástechnológiák gyakorlata (szalagozásos átrakás, átrakásos eresztés, mixelés).
2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A) Írásbeli vizsga
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott gyakorlati vizsga. Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín.
Az írásbeli vizsga időtartama: maximum 4 óra.
Az elérhető maximális pontszám: 100 pont.
Az írásbeli tartalma:
– anyag- és áruismeret, max. 20 pont,
– technológia, gyártásismeret, max. 40 pont,
– géptani, szakrajzi ismeretek, max. 20 pont,
– munka- és környezetvédelmi ismeretek körét komplex módon
felölelő feladat lehet max. 20 pont.
Javasolt írásbeli feladatok:
– A gyakorlati vizsgán elkészített – és „megfelelt” minősítésű vizsgamunkát alapul véve –, a teljes technológiai folyamat leírása és árvetés készítése.
– Egy választott szűcs termék teljes gyártáselméleti leírása.
Értékelés: „megfelelt” minősítést az a vizsgázó kaphat, aki minimum 70 pontot teljesít.
B) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által alkalmasnak ítélt helyszín.
Tartalma a szóbeli vizsgakérdésekből – az adott alkalomra kijelölt – kérdéscsoport által felölelt ismeretanyag.
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– anyagismeret,
– szakmai, technológiai ismeretek,
– gyártásismeret (kézi és gépi munkavégzés),
– szakmaspecifikus munka- és környezetvédelmi ismeretek.
A jelöltnek a szóbeli vizsga során önállóan kell számot adnia elméleti felkészültségéről. A Vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel a tétel anyagára vonatkozó kiegészítő kérdéseket, amikor a mesterjelölt feleletében elakad, rossz választ ad vagy helytelen következtetést von le, illetve a felelete folytatásához kisebb útbaigazítás szükséges.
Amikor a jelölt befejezte feleletét, a Vizsgabizottságnak joga és lehetősége van a tétel anyagán felül további kérdéseket is feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti.
A vizsga eredményét a Vizsgabizottság „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel állapítja meg.
Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
Az eredménytelen szóbeli vizsgarészt egy éven belül lehet megismételni.
Ismételt sikertelen vizsgarész esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.
3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga letétele alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkező jelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.
A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák), szakképzettségek egyikével kell rendelkeznie a mesterjelöltnek
A szakképesítés (szakma), szakképzettség | |||
megnevezése | OKJ azonosító száma | OSZJ szakmaszáma | |
Porcelánkészítő | 31 5292 09 | ||
Kerámiaformázó | 713–2 | ||
Közép- és felsőfokú szakirányú (művészeti, iparművészeti) végzettség |
vagy a fentiekkel egyenértékű jogelőd szakképesítések.
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat
Mestervizsgára az bocsátható, aki a munkáltatója által vagy egyéb hitelt érdemlő módon, írásban igazolni tudja a szakképesítésnek megfelelő munkakörben eltöltött 6 év szakmai gyakorlatot.
Amennyiben a szakmai gyakorlat részidőkből áll össze, az utolsó időszak nem lehet a vizsgára jelentkezés időpontját megelőző 1 évnél régebbi.
A mester szakmai munkaterületének rövid leírása:
A porcelánkészítő mester tervező, kivitelező, szakoktató, szakértő tevékenységet végez. Kivitelező munkáját szakműhelyben végzi, a vonatkozó szakmai szabályok betartásával.
A porcelánkészítő mester olyan vizuális képzettséggel, rajzi és plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki a porcelánkészítés különböző területein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas. Elmélyült szakmai tudása, művészeti és művészettörténeti ismeretei képessé teszik tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat és ezek szakmai, valamint szemléleti elvárásait úgy a kézműves, mint a gyári területen. Színvonalas elméleti és gyakorlati tudása birtokában a tevékenységi körök mindegyikét magas fokon képes művelni.
Tevékenysége során megrendeléseket vállal, megtervezi és kivitelezi. Alapanyag szükségletét elkészített, minősített módon biztosítja. Tevékenységének fontos eleme a porcelánkészítés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás nyújtása.
1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
Szakmájának gyakorlása során – önállóan, korszerű kézi és gépi eszközökkel, műszerekkel, megrendelésre az alábbi tipikusan jellemző szakmai munkatevékenységeket végzi
– dísztárgy-, szerviz- és figuragyártás nyersporcelán termékeinek kézi-gépi megmunkálással való egyedi kivitelezése, a gyártástechnológiai követelményeknek megfelelően,
– sajáttervezésű vagy kész terv alapján – a szükséges technológiai folyamat megtervezése után – egyedi vagy kisszériás termékek előállítása, a szükséges kézi vagy gépi eszközök felhasználásával,
– a készítendő munkatermékhez a követelményeknek, előírásoknak megfelelő alapanyagok, segédanyagok megválasztása, azok előkészítése, felhasználása, a technológiai előírásoknak megfelelő kezelése,
– a munkatárgyak gyártásához szükséges műszaki dokumentáció használata,
– egyszerűbb anyagvizsgálatok elvégzése,
– a munkafolyamatok során előforduló segédanyagok kézi és gépi eszközeinek kiválasztása, használata, karbantartása,
– a műveletek elvégzéséhez szükséges gépek, berendezések beállítása, kezelése, karbantartása,
– a munkatárgyak alakjának, méreteinek, súlyának méréséhez és ellenőrzéséhez szükséges mérőeszközök használata,
– a jellemző hibák, selejtek és azok okainak felismerése, a kiváltó okok megszüntetése, a selejt elkerüléséhez szükséges következtetetések levonása.
2. Követelmények
2.1. Elméleti szakmai elvárások
A mesterjelölt anyagismeretből ismerje
– a porcelánipar nyersanyagait (keletkezésüket, kitermelésüket, felhasználásukat),
– a porcelánipar gyártmányait,
– a földtani, ásvány- és kőzettani alapokat,
– a porcelánipar nyersanyagainak tulajdonságait és azok vizsgálatát,
– a porcelániparban felhasználásra kerülő egyéb anyagokat (gipsz, műanyagok, segédanyagok, folyósító anyagok, oxidok, égetési segédanyagok),
– a porcelánmasszákat,
– a porcelánmázakat és nyersanyagaikat,
– a porcelánipar díszítő festékeit, tulajdonságukat, fajtájukat, viselkedésüket.
A mesterjelölt technológiai ismeretből ismerje
– a porcelánipar történeti áttekintését és az egyes korok jellemző stílusát,
– a szakma anyagait, az alap- és segédanyagok előkészítés utáni felhasználását,
– a kéziszerszámokat, segédeszközöket és berendezéseket, a mérőeszközöket és műszereket, valamint ezek tárolását, használatát és karbantartásuknak szabályait,
– a gipszformakészítés eljárásait,
– a porcelánkészítő szakma alakítási műveleteit (masszakészítést, nyerstermékgyártást, szárítást),
– a nyersporcelán dekorálásának különféle lehetőségeit,
– különböző porcelántermékek általános gyártástechnológiáját,
– a munkavédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi kockázatokat, a minimalizálásukkal kapcsolatos előírásokat és a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményeit,
– ismerje az ISO 9001:2000, ISO 14001 és a BS 8800 szabvány követelményeit.
A mesterjelölt művészettörténetből ismerje
– a művészettörténet stíluskorszakait, irányzatait, jellemző forma és díszítővilágát,
– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásait és alkotóit,
– azokat a meghatározó értékeket, amiket szakmájában kreatív módon alkalmaz, adaptál.
A mesterjelölt szakmatörténetből ismerje
– a kerámia és porcelánipar történetét, fejlődését.
2.2. A szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt szakrajzból legyen képes
– megtervezni a kivitelezendő terméket, szükség szerint műhelyrajzot készíteni,
– alkalmazni az ábrázoló geometria törvényszerűségeit a művészi tervezés, a műszaki dokumentáció területén,
– az emberi test művészi ábrázolására,
– alkalmazni a sík, a tér, a forma alakításának törvényszerűségeit,
– alkalmazni a terméken a forma és díszítmény összhangját, kompozíciós szabályait, különböző díszítési módokat és stílusokat:
A mesterjelölt legyen képes a porcelánkészítés tevékenységi körében
– elkészíteni a technológia tervét,
– meghatározni és kiválasztani a szükséges alapanyag mennyiségét és minőségét,
– kiválasztani a szükséges segédanyagot és szakszerűen kezelni,
– a gyártáshoz szükséges kézi és gépi eszközöket meghatározni, kezelni és karbantartani,
– alap- és segédanyagokat megrendelni, beszerezni, tárolni, raktározni és nyilvántartani,
– kész- és félkész termékeket szakszerűen tárolni,
– a környezetkímélő tűz- és balesetmentes, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit megteremteni, betartani és betartatni,
– teljes körű szakmai felelősséggel irányítani a műhelytervezési, kivitelezési tevékenységét, és ellenőrizni a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát,
– a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámokat használni, alkalmazni és karbantartani,
– használni a porcelánkészítés során alkalmazott gépek, készülékek, segédeszközök felépítését, működési elvét,
– használni a hagyományos és a legújabb mérő és ellenőrző műszereket,
– a különböző masszák keverési arányait ismerni,
– magas szinten elvégezni és oktatni az alakítási műveleteket,
– a díszítő elemek elkészítésére, ezek összeállítására, kivitelezésére modell, rajz, technológiai leírás vagy elképzelés alapján,
– műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni, különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni,
– fejlett esztétikai érzékkel a gyakorlatban alkalmazni a gyártás és minőségjavítás tapasztalatait,
– a porcelánégetés fizikai és kémiai tulajdonságait felhasználni,
– tájékozódni a szakmában élenjáró hazai és külföldi cégek tevékenysége és a legmodernebb eljárások terén,
– alkalmazni a porcelánkészítésre vonatkozó érvényes hatósági előírásokat és az érvényben lévő szabályokat (EURO szabványok),
– alkalmazni és önállóan használni a védőfelszereléseket és a tűzoltó berendezéseket,
– alkalmazni az alapvető vállalkozói ismereteket,
– az alapvető pedagógiai ismereteket alkalmazni,
– megtervezni és megszervezni, oktatni az irányítása alatt álló egység tevékenységét,
– a szakmában elvárható magatartási követelményeket munkája során a megrendelővel, a vásárlóval és a munkatársakkal szemben alkalmazni,
– a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében környezetkímélő módon dolgozni.
A mestervizsga célja és feladata annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította-e a porcelánkészítő tevékenység mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati ismereteit, valamint a vállalkozási és a pedagógiai ismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon önállóan végezni;
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, valamint a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságokkal.
A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga szabályzatában (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A sikertelen vizsgarészből az MKIK Vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően pótvizsgát kell tenni, de a többi vizsgarészből folyamatosan folytatható a vizsga.
A mestervizsga részei
– pedagógiai ismeretek, vállalkozási ismeretek,
– szakmai elméleti vizsga (szakmai írásbeli és szóbeli),
– szakmai gyakorlati vizsga.
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszerét e melléklet a 7. látszerész mestervizsga szint és szakmai követelményeket követően tartalmazza. A vizsga egyéb kérdéseiben az MKIK Vizsgaszabályzata előírásait kell alkalmazni.
1. Szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga keretében a mesterjelöltnek szakmai gyakorlati tudásáról kell számot adnia. A gyakorlati vizsga két részből áll: mesterremeket és helyszíni gyakorlati vizsgafeladatot kell készítenie a mesterjelöltnek.
A mesterremeknek egyedinek, technológiai kivitel szempontjából magas szintűnek, a lehető legtöbb különböző technológiával készülőnek és esztétikusnak kell lennie. A mesterremekről műszaki dokumentációt, műhelyrajzot kell készítenie a mesterjelöltnek. A mesterremek tárgyát a mestervizsga bizottság elnöke – a vizsgabizottsági tagokkal és a mesterjelölttel egyetértésben – mesterjelölt határozza meg. Elkészítésére 30 nap áll a mesterjelölt rendelkezésére. Az elkészítés folyamatát a mestervizsga bizottság tagjai közül megbízott konzulens kíséri figyelemmel, és dokumentálja írásos jegyzőkönyvben a mesterremek készítésének helyszínén. A konzultációs ellenőrzésre a készültségi fok figyelembevételével legalább 3 alkalommal kell sort keríteni. Az elkészült mesterremek a mesterjelölt tulajdonát képezi.
A helyszíni gyakorlati vizsgafeladatot – a jelentkezők szakmai követelményének figyelembevételével – a mestervizsga bizottság határozza meg. A vizsga helyszínét a mestervizsga bizottság elnöke jelöli ki. A vizsgafeladat húzott tétel alapján „A” és „B” tételből tevődik össze.
A vizsgabizottság gondoskodik a feladat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről. A vizsga időtartama maximum 420 perc. A helyszíni gyakorlati vizsga megkezdésének előfeltétele az elkészült, és a vizsgabizottság által elfogadott mesterremek leadása. A vizsga teljesítményét a mesterremekkel együtt kell értékelni. Az értékelés pontozással történik.
Értékelés szempontjai: az elérhető maximális pontszám 100 pont (technológiai és esztétikai kivitel), megfelelt minősítést kap az a vizsgázó, aki az elérhető pontszám legalább 60%-át elérte. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell.
2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga tartalma:
– technológia (a szakmát átfogó technológiai ismeret, szakmai számítás),
– szakrajz (műhelyrajz, vetületi rajz, axonometrikus ábrázolás),
– anyag- és gyártásismeret.
Az írásbeli vizsga időtartama legfeljebb 240 perc.
Az írásbeli vizsgára központilag kiadott tételek alapján kerül sor (amíg nincs központi feladatbank kialakítva, addig az adott vizsgafeladatot a vizsgabizottság a szakmai szint alapján állítja össze, amelyet a vizsgabizottság elnöke hagy jóvá).
Tantárgyanként adható maximális pontszám: 100 pont.
Számológépen, táblázatokon és rajzeszközökön kívül a mesterjelölt más segédeszközt nem használhat.
Az írásbeli vizsgán minden kérdéscsoportot külön-külön kell értékelni, majd ezek figyelembevételével kell az írásbeli vizsgát minősíteni.
A sikeres írásbeli vizsga minősítése: „megfelelt”. „Nem felelt meg” minősítést kell adni az írásbeli vizsgára, ha bármelyik témakör (tantárgy) megoldása „nem felelt meg”.
Megfelelt” minősítést kap az a jelölt, aki a pontszámok 60%-át témakörönként teljesítette.
Szóbeli vizsga:
A szakmai szóbeli vizsga témakörei:
– anyagismeret,
– technológiai ismeretek,
– munkavédelmi és környezetvédelmi ismeretek,
– művészettörténet, szakmatörténet.
A mesterjelölt minden témakörből húzott tétel alapján ad feleletet.
A felkészülés időtartama: 30 perc.
A szóbeli vizsgán az egyes témaköröket külön-külön kell értékelni. (megfelelt – nem felelt meg)
Nem felelt meg” minősítést kell adni a szóbeli vizsgára, ha bármelyik témakör értékelése „nem felelt meg”.
A sikeres szóbeli vizsga minősítése „megfelelt”.
Minden témakört külön-külön értékelni kell, a minősítést a vizsgabizottság egyszerű szótöbbséggel dönti el.
3. A vizsga egyes részi alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetve akkreditált szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező mesterjelöltnek a mestervizsga szóbeli vizsgarésze alól felmentés adható az MKIK Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint. A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.