Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VIII.1.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1996. évi XXXI. törvény

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról1

Az Országgyűlés az Alaptörvényből és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)3 E törvény hatálya kiterjed

a)4 Magyarország területén tartózkodó magánszemélyekre;

b)5 Magyarország területén levő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó;

c)6 Magyarország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre.

(2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó.

(3)7 A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttes nyilatkozata az irányadó.

(4)8 A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire.

2. § (1)9 A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(2)10 A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.

(3) A tűzoltás és a műszaki mentés az e törvényben meghatározott kivételekkel térítésmentes.

(4)11 A hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek a tűzvédelmi és műszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni.

3. §12 A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével.

3/A. §13 (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet.

(2) A tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó tűzvédelmi műszaki irányelveket.

(3) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető

a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával.

b) a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy

c) a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz;

b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása;

c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység;

d)14 tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a magyarországi kijelölt tanúsító vagy az Európai Bizottságnál megfelelőségértékelési eljárás elvégzésére bejelentett szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, vagy a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott tűzvédelmi előírásoknak;

e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása;

f)15 tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására;

g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység;

h)16 tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz, amely nem tartozik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) hatálya alá;

i)17 tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel robbanásveszélyes - a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével - anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik;

j)18 építési termék: minden olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét;

k)19 szabvány: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: nemzetközi szabvány, európai szabvány, harmonizált szabvány, nemzeti szabvány;

l)20 tűzvédelmi, biztonságossági követelmény: az építési termék, tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi, biztonságossági tulajdonságát, jellemzőjét megállapító műszaki előírás;

m)21 teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja;

n)22 hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság;

o)23 katasztrófavédelmi őrs: a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége;

p)24 önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, elsődleges műveleti körzettel rendelkező önkéntes tűzoltóság;

q)25 létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság;

r)26 önkéntes tűzoltó egyesület: a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő vagy részt vevő olyan egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette;

s)27 tűzvédelmi tervezői tevékenység: a 21. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése;

t)28 műszaki előírás: műszaki tartalmú alapdokumentum, mely lehet európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv;

u)29 építményszerkezet (épület- vagy műtárgyszerkezet): az építmény építési termékekből meghatározott céllal összeépített olyan eleme, amellyel szemben tűzvédelmi követelmény létezik;

v)30 közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen tűzoltási, műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;

w)31 beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodás alapján tűzoltási, műszaki mentési feladatokat végző egyesület.

A tűzjelzés

5. § (1)32 Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak).

(2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani.

(3)33 A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani a jelzésfogadónak.

(4)34 A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó részére biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját terhelik.

(5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani.

(6)35 A jelzésfogadó helyén távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető.

(7)36 A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik.

A tűzoltás

6. § (1) A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni.

(2)37 Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásol hatják, a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.

7. § (1)38 A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagja lehet. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet.

(2) A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz

a)39 a Magyar Honvédség, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek;

b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet;

c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet;

d) az a)-c) pontban felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti;

e)40 elrendelheti a Műveletirányító Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását;

f) igényelheti az e) ponton kívüli tűzoltóságok riasztását;

g) a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti;

h) elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők - az 1. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak.

(3) A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szervek egységeinek a tűzoltásvezető csak a jelenlevő parancsnokaik, illetve vezetőik útján adhat utasítást a tűzoltásban való közreműködésre.

8. §41 (1) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért - az elmaradt vagyoni előny kivételével - a kártérítés megfizetésére.

(2) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során - azokkal közvetlen összefüggésben - harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére.

(3) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.

(4) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködők a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő káruk megtérítésére - az elmaradt vagyoni előny kivételével -, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhető sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tűzoltóság fenntartójától.

(5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.

(6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki

a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta;

b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott;

c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett.

A műszaki mentés

9. § A műszaki mentések jelzésére, a jelzés feltételeinek biztosítására, a műszaki mentésben való részvételre, irányítására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5-7. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

10. § (1) A tűzoltáson és a műszaki mentésen kívül a tűzoltóság egyéb beavatkozást az érdekelt kérelmére és költségére végezhet.

(2) A tűzoltási és a műszaki mentési eszközök térítés ellenében történő igénybevétele csak a riaszthatóság megtartása mellett történhet.

Tűz elleni védekezéssel és műszaki mentéssel kapcsolatos adatkezelés42

10/A. §43 (1) A tűzjelzés fogadásakor - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét,

c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét,

d) a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait,

e) a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét, a személyi sérülés, haláleset adatait,

f) a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.

(2) A tűzoltóság - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó személyek alábbi adatait rögzítheti:

a) név,

b) lakcím,

c) egyéb elérhetőség.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a tűzoltóság 5 évig kezeli.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - más szerv részére nem továbbítható.

II. Fejezet

A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK44

Tűzvédelmi hatósági feladatok

11. §45 A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki.

Tűzmegelőzési feladatok46

12. §47 (1)48 Aki

a) tűzoltó készülékek karbantartásával kapcsolatos,

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzoltó technika felülvizsgálatával, javításával összefüggő.

c) tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezési,

d) tűzvédelmi szakvizsgáztatási

tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott szabályok szerint a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3)49 A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza

a) a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámát, elektronikus levélcímét,

b) a bejelentés előterjesztésének napját,

c) a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját vagy a határozatlan időpontra vonatkozó utalást, valamint

d) az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység esetén a tűzoltó készülék karbantartó szervezet címét.

(3a)50 A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámának, elektronikus levélcímének kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

13. §51 (1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell.

(2) Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha

a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja,

b) annak megfelelőségét a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolják, vagy

c) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik.

(3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja.

(4)52 A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét, az alábbi módok valamelyike szerint kell igazolni:

a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata,

b) a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése,

c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése,

d) a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség igazolására a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, amennyiben az adott összetételű építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály vagy tűzvédelmi műszaki irányelv meghatározza,

e) az e törvény 47. § (2) bekezdés 26. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nyilatkozata.

(5) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított, (1)-(3) bekezdés szerinti termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt termékek esetén a védelem egyenértékűségét tűzvédelmi hatóság vizsgálhatja.

(7) Az (2) bekezdés b) és c) alpontjában meghatározott vizsgálatra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.

(8) Az (1)-(3) bekezdés szerinti termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot, uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek.

13/A. §53 (1)54 A 13. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt termékek tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelősége tekintetében a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) jár el.

(2)55 Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt 13. § (1)-(3) bekezdése szerinti termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését, felhasználását és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.

(3)56 A 13. § (1)-(3) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkező termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.

(4)57 A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap, amely egy alkalommal további hatvan nappal meghosszabbítható.

(5)58 A jogerősen kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A piacfelügyeleti bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.

(6)59 A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, jogszabályok, valamint műszaki előírások alapján gyakorolja.

Tűzvizsgálati feladatok60

14. §61 (1) A tűzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amely egy alkalommal további negyvenöt nappal meghosszabbítható.

(2) A tűzvizsgálati eljárás során tartandó szemle a tűz keletkezési okának egyértelmű megállapítása és a bizonyítékok megsemmisülésének megelőzése érdekében haladéktalanul megtartható.

(3)62 Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tűz mely, a tűzvizsgálati eljárás lefolytatására jogosult tűzvédelmi hatóság illetékességi területén keletkezett, vagy a tűz több megye területére is kiterjed, a tűzvizsgálat lefolytatására jogosult szervet a közös felügyeleti szerv vezetője jelöli ki.

(4) A tűzvédelmi hatóság bűncselekmény gyanúja esetén értesíti az illetékes rendőri szervet, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy katona, az illetékes katonai nyomozó hatóságot.

(5) A tűzoltóság, a tűzvizsgáló vagy a rendőrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tűzeset helyszínét, továbbá azoknak a tárgyaknak, eszközöknek az őrzését, amelyek a bűncselekmény gyanújának bizonyítékául szolgálnak.

(6) A tűzoltóság felhatalmazott képviselője a rendőrség helyszínre érkezéséig jogosult a tűzeset helyszínén

a) a területet lezárni,

b) a veszélyeztetett területen lakókat, a lakóhelyük elhagyására kötelezni,

c) az ügyfelet, tanút a helyszínen tartózkodásra kötelezni,

d) a helyszínen tartózkodókat - a rendőrségről szóló törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával - személyazonosságuk igazolására kötelezni,

e)63

III. Fejezet

A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI

A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai

15. § (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.

(2)64 A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

16. § A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket.

17. § A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai

18. § (1)65 A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek

a)66 a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni;

b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében - előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni;

c)67 a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani;

d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

(3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme - a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása - a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.

18/A. §68 (1) A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít.

(2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tűzoltóság részére.

(4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak.

(5) A hivatásos tűzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át, azokat a csak Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel.

19. § (1)69 A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

(2)70 Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.

(3)71 Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.

20. § (1)72 A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.

(2)73 Minden új tűz- vagy robbanásveszélyes technológia, anyag bevezetése, vagy alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, vagy elvégeztetni.

21. §74 (1)75 Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.

(2)76 Az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik.

(3)77 A tűzvédelmi tervezői jogosultság a tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv engedélyével gyakorolható. A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja. A tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

(4) A tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5)78 A felelős műszaki vezető - annak hiányában a kivitelező - köteles a jogerős építési engedélyben, a tűzvédelmi dokumentációban és a műszaki előírásokban szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni.

(6)79 A felelős műszaki vezetőnek - annak hiányában a kivitelezőnek - az építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.

(7) Hatósági ellenőrzés esetén a büntetlen előélet követelményének való megfelelést a tervező igazolja.

(8) Az egy naptári éven belül elvégzett több hatósági ellenőrzés esetén az első hatósági ellenőrzés alkalmával a (4) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány költségét a tervező, a második és a további hatósági ellenőrzés esetén a névjegyzéket vezető szerv viseli.

(9) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzéket vezető szerv

a) a tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) hatósági ellenőrzés esetén annak időtartama alatt,

c) a tűzvédelmi tervezői nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

21/A. §80 (1)81 A névjegyzéket vezető szerv a tűzvédelmi tervezőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) az engedély azonosító számát,

c) az elérhetőségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, e-mail).

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatai is nyilvánosak. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok nyilvánossága tekintetében a tűzvédelmi tervező nyilatkozata irányadó.

22. § (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni.

(2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni.

(3)82 A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

(4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

IV. Fejezet

A TŰZVÉDELMI ÉS A MŰSZAKI MENTÉSI TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A TŰZOLTÓSÁG IRÁNYÍTÁSA

A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányító tevékenysége83

23. §84 (1) A tűzvédelem és a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását - a 24. §-ban foglaltak kivételével - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője útján gyakorolja.

(2) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (1) bekezdésben meghatározott irányító jogköre - a bányák föld alatti részei és a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - a tűzvédelmet és a műszaki mentést ellátó és az abban közreműködő valamennyi szervre, minden tűzvédelmi és műszaki mentési ügyre és tevékenységre kiterjed.

(3) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter jogköre a Magyar Honvédség létesítményei tekintetében nem terjed ki a 24. § d) pontjában meghatározott rendelkezésre.

24. § A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter85

a)86 előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, és a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és normatív utasítás kiadása útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést;

b) egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett - a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő - szabályozásokkal kapcsolatban;

c)87 a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára dönt a hivatásos tűzoltóság létrehozásáról és megszüntetéséről;

d) meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit;

e) meghatározza a tűzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a képzés rendszerét és elveit;

f)88 gyakorolja a hivatásos tűzoltóság, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetve társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során a feladatkörrel rendelkező minisztert megillető jogokat;

g)89

h) meghatározza a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét.90

A központi katasztrófavédelmi szerv vezetőjének irányító tevékenysége91

24/A. §92 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője

a) irányítja a hivatásos tűzoltóság tevékenységét,

b) közvetlen utasítással irányítja a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést, jelentéstételt, működési területük elhagyását, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelését,

c) kezdeményezi a hivatásos tűzoltóság létrehozását, megszüntetését,

d) kinevezi és felmenti a tűzoltó parancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket,

e)93 kiadja a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatát, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatát, a tűzvédelmi műszaki irányelveket, és a tűzoltósport versenyszabályzatát,

f) koordinálja és ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait,

g) folyamatosan ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek költségvetési és egyéb forrásból származó pénzeszközei felhasználását,

h) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét,

i)94 meghatározza a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének részletes szabályait, a hivatásos tűzoltóságok működési területét, a hivatásos tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszközállományát és műszaki megfelelőségük ellenőrzésének rendjét, a hivatásos tűzoltóságok létszámát és azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület részére az önállóan végezhető tűzoltási, műszaki mentési feladatok végzésére megállapodás köthető,

j)95 jóváhagyja a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesülettel az önálló tűzoltási és műszaki mentési tevékenység tárgyában kötött megállapodást.

25-26. §96

A megyei tűzoltóparancsnok tevékenysége

27. §97

A helyi önkormányzatok tűzoltósággal kapcsolatos tevékenysége

28. §98 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete

a) hozzájárulhat a hivatásos tűzoltóság, valamint hozzájárul - amennyiben területén működik - az önkormányzati tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához,

b) önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesület alapításában vehet részt,

c) gondoskodik az önkormányzati tűzoltóság fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről,

d) közreműködik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásában, működtetésében és fejlesztésében,

e) hozzájárulhat más tűzoltóság létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez.

(2) Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete

a) elrendelheti az irányítása alá tartozó tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát,

b) beszámoltatja az önkormányzati tűzoltóparancsnokot.

(3) Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett megszüntetheti az önkormányzati tűzoltóságot. A minisztert a döntésről legalább fél évvel a megszüntetés tervezett időpontja előtt kell értesíteni.

29. § (1) A településen az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) Az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsoroltak az általuk működtetett létesítmények oltóvíz ellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni.

(3) Az önkormányzatok részt vesznek a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi propagandában.

V. Fejezet

A TŰZOLTÓSÁG

A hivatásos tűzoltóság99

30. §100 (1) A hivatásos tűzoltóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve.

(2) Hivatásos tűzoltóságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter alapíthat.

(3) A hivatásos tűzoltóság vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri a működési területen működő települési - Budapesten a fővárosi kerületi - önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét. A szükségessé váló felmentésről az érintett önkormányzatokat - az érintettel történő közléssel egyidejűleg - tájékoztatni kell.

(4) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja.

(5) A tűzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese évente beszámol a hivatásos tűzoltóság működési területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.

(6) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjéhez, a fővárosi önkormányzat közgyűlése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjéhez fordulhat. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a tűzoltó parancsnok felelősségét, illetve alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője köteles a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni.

(7)101 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei technikai eszköz állományának átszervezése során vagy a rendszerből kivonással felszabaduló gépjárműveket, eszközöket, felszereléseket pályázat útján, az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatásaként részükre, további használatra átadja.

31. §102 A hivatásos tűzoltóság

a) tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti jellegű szolgálatot tart,

b) a Kormány által rendeletben meghatározott tűzvédelmi hatósági feladatokat lát el,

c) székhelyén az önkormányzat kérésére közreműködik egyes, speciális felkészültséget vagy eszközöket igénylő a középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló feladatok ellátásában,

d) ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét.

32. § (1) A hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.

(2) A hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák polgári állományú tagjai köztisztviselők vagy közalkalmazottak.

Az önkéntes tűzoltó egyesület103

33. §104 (1) Az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységben való közreműködésére vagy részvételére (a továbbiakban: szaktevékenység) e törvényt kell alkalmazni.

(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében tájékoztathatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.

33/A. §105 (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak.

33/B. §106 (1) Szaktevékenységet az önkéntes tűzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvőképes, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget.

(2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig őrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidő nélkül visszavonható.

(3) Az önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végző tagja mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.

(4) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló miniszteri rendeletben előírt képesítéssel rendelkezik.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja önkéntes tűzoltó egyesületben vezető tisztséget nem tölthet be. A hivatásos állomány tagja az önkéntes tűzoltó egyesületben tagsági jogviszonyt létesíthet, amelyet köteles szolgálati elöljárójának írásban bejelenteni. Amennyiben az egyesületi tevékenysége során bármilyen jogcímen díjazásban részesül, úgy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek a más keresőfoglalkozás folytatására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.

A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület107

33/C. §108 (1) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében

a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati tűzoltósághoz,

b) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére,

c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,

d) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre.

(2)109 A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére, valamint a szaktevékenységével összefüggésben őt ért személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj iránti igénye érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók.

33/D. §110 (1) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köt a hivatásos tűzoltósággal.

(2) Az együttműködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy

a) a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló miniszteri rendeletben előírt képesítéssel rendelkezik, és

b) az közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület működése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.

(3) Együttműködési megállapodás határozatlan időre köthető, és azt a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület az együttműködési megállapodásban meghatározott határidővel írásban indokolás nélkül felmondhatja.

(4) A hivatásos tűzoltóság az együttműködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal csak akkor mondhatja fel, ha

a) az együttműködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn.

b) a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt előírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.

(5) Az együttműködési megállapodást bármely fél megfelelő indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttműködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.

(6) A hivatásos tűzoltóság és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület közötti együttműködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését a hivatásos tűzoltóság székhelye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének kell jelenteni.

(7) Az együttműködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó.

33/E. §111 (1) Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell

a) a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetőségének módját, szakmai igénybevehetőségének körét, és azt, hogy a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület).

b) a hivatásos tűzoltóság részéről a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elősegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület részére, az időszerű tűzvédelmi feladatokra vonatkozó, a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét,

c) a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tűzesetről, műszaki mentésről, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét.

(2) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben - a hivatásos tűzoltóság kérésére - tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet.

(3) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki.

(4) A hivatásos tűzoltóság a vele megállapodást kötő közreműködő tűzoltó egyesületnek támogatást nyújthat.

A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület112

33/F. §113 (1) A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületre a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületre vonatkozó szabályokat a (2) bekezdésben és a 33/G. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője jóváhagyásával a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjével kötött megállapodás alapján - az (1) bekezdés alapján gyakorolt tevékenységen túl - a vállalt tevékenységi területen önállóan végez tűzoltási, műszaki mentési feladatokat.

33/G. §114 (1) A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesülettel kötött együttműködési megállapodásban az önállóan ellátott szaktevékenység ellátásának módjáról külön kell rendelkezni.

(2) A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önállóan beavatkozó tűzoltó egyesületekre is alkalmazni kell.

Az önkormányzati tűzoltóság115

34. §116 (1) Az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület, amely a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás közigazgatási területén, a hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás alapján és annak szakmai iránymutatása alapján tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában. Az önkormányzati tűzoltóság kérheti közhasznúsági nyilvántartásba vételét.

(2) Az önkormányzati tűzoltóság parancsnokát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője egyetértésével a köztestület nevezi ki.

(3)117 Az önkormányzati tűzoltóságok részére, az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az erre a célra rendelkezésre álló költségvetési keret mértékéig biztosítja.

(4)118 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkormányzati tűzoltóság részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak.

A létesítményi tűzoltóság

35. § (1)119 A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet közösen is létrehozhatja és fenntarthatja.

(2)120 A létesítményi tűzoltóság a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy kooperációs társaságként, illetve más nonprofit gazdasági társaságként is működhet.

(3) A létesítményi tűzoltóság vezetőjét (parancsnokát) a munkáltató nevezi ki és menti fel.

(4) Jogszabály a gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezhet.

(5) A fenntartó szervezetén belüli létesítményi tűzoltóság főfoglalkozású, továbbá alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból is állhat. Készenléti szolgálatot a fenntartó által meghatározottak szerint lát el.

Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések121

36. §122 (1) Az önkormányzati, vagy a létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására a 35. § (1) bekezdés szerint létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetve a települési önkormányzattal.

(2) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóságnak be kell jelenteni.

(3) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság esetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi a tűz elleni védekezési, műszaki mentési tevékenység végrehajtását, az ehhez szükséges személyi, és technikai feltételek meglétét, a tűz elleni védekezési, műszaki mentési feladatokra való felkészültség és felkészülés helyzetét.

(4) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság a (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során hiányosságot tár fel, a mulasztót annak pótlására hívja fel.

(5) Ha az önkormányzati tűzoltóság a hiányosság pótlása iránt nem, vagy nem megfelelően intézkedik, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a 34. § (3) bekezdése szerinti költségfedezetet a hiányosságból eredő feladatellátási-képesség csökkenésével arányos módon csökkenti.

37. §123 (1) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóknak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására igénybe vett önkormányzati és létesítményi tűzoltó élelmezéséről és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerű és indokolt költségeinek megtérítéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.

(3) Az önkormányzati önkéntes és a létesítményi tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetve kártalanítására, ha az igénybevétel

a) a székhely szerinti vagy az alapító önkormányzati társulás településeinek közigazgatási határain belül történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat, illetve a létesítmény fenntartója,

b) az a) pontban meghatározott területen kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg.

38. §124 A készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.

39. §125 (1) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a ruházati és öltözködési szabályzatnak megfelelő egyenruha viselésére jogosult.

(2) A viselt egyenruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas.

(3) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművön csak az önkormányzati, illetve létesítményi tűzoltóság feliratot helyezheti el, az önkéntes vagy létesítményi tűzoltóság bejegyzett elnevezésével.

(4) Az önkormányzati, a létesítményi tűzoltó és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja részére - a képesítési követelmények megszerzését követően - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve egységes igazolványt ad ki.

(5) Az igazolvány adattartalma:

a) az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület megnevezése,

b) a tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja arcfényképe,

c) a tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja neve,

d) az igazolvány érvényességi ideje.

(6) Az (5) bekezdésében meghatározott igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (7) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás alapján állítja ki. Az igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az érvényességi idő lejártakor visszavonja vagy megújítja.

(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, a létesítményi tűzoltó és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja nyilvántartási számmal történő azonosítása, az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület tevékenysége jogszabályoknak megfelelő működése ellenőrzése érdekében az önkormányzati, létesítményi tűzoltók és az önkéntes tűzoltó egyesület tagjáról vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) rögzíti:

a) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, értesítési címét,

b) a képesítési követelményeknek való megfelelést igazoló okmány számát, a képző intézmény megnevezését, a kiállítás időpontját,

c) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja nyilvántartásba történő felvételének napját,

d) annak az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságnak, önkéntes tűzoltó egyesületnek a bejegyzett elnevezését és székhelyét, amelynek tagja,

e) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja igazolványának számát, kiállításának keltét,

f) az igazolvány cseréje, pótlása tényét, illetve ezek megtagadásának tényét,

g) az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, a törlés időpontját és okát,

h) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó alkalmazása és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja tagsága megszűnésének tényét és időpontját.

(8) A (7) bekezdés szerinti adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság vezetője, az önkéntes tűzoltó egyesület vezetője 15 napon belül szolgáltatja.

(9) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a nyilvántartásába kizárólag az e törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból adatot törölni.

(10) A nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - a (7) bekezdésben meghatározott célra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára szolgáltatható adat.

(11) Az önkormányzati, létesítményi tűzoltói tevékenység, az önkéntes tűzoltó egyesületi tagság megszűnése, és az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagjának halála esetén adatainak a nyilvántartásban történő kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történő kezelés megszüntetésétől számított legfeljebb 5 évig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja tevékenysége későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolhatja.

40. §126 A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önkormányzati és a létesítményi tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevő fizeti meg.

A tűzoltóság anyagi, pénzügyi ellátása

41. §127 (1) A hivatásos tűzoltóság létesítésének, működésének, fenntartásának, fejlesztésének költségeit a központi költségvetés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésén keresztül biztosítja.

(2) A központi költségvetésből történő támogatás mértékének meghatározása során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott, és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által jóváhagyott állománytáblázatban és gépjárműállomány-táblázatban rögzítetteket kell alapul venni.

(3)128 A hivatásos tűzoltóság és az önkormányzati tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésében kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére és sérelemdíjának kifizetésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.

(4) A tűzoltóság fenntartója a tűzoltóság készenléti szolgálatot, és a tűzoltás irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles élet- és balesetbiztosítást kötni.

(5)129 Az önkormányzati tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a székhely szerinti települési önkormányzat, és az önkormányzati tűzoltóság elsődleges műveleti körzete szerinti települések önkormányzatai, valamint az általuk végzett feladattal arányosan a központi költségvetés gondoskodik.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint az önkormányzati tűzoltóság tagjai, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagja a külön jogszabályban előírt képesítés megszerzésére kötelezett.

(7)130 A hivatásos katasztrófavédelmi szervek tagjai, az önkormányzati tűzoltóságok tisztségviselői, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagjai a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a képzés költségei tekintetében mentességet élveznek a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet szakképző intézményében. A képzéshez kapcsolódó utazási, élelmezési, szállás-, tanszer-, tankönyv-, jegyzet-, bizonyítvány-, a vizsgabizottság működésével kapcsolatos költségeket, valamint a képzéshez szükséges foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok költségeit a beiskolázó szerv vagy a képzésben résztvevő viseli.

42. § A létesítményi tűzoltóság létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a tűzoltóság létesítője gondoskodik.

42/A. §131 A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: Repülőtér) működő Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóság működési, fenntartási és alapfeladatai ellátásához szükséges fejlesztési költségeit - a személyi állomány bér- és bérjellegű költségei és általános tűzoltó-szakmai képzési költségei kivételével -, továbbá a repülőtér és a légijárművek szakismereteivel összefüggő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványainak és ajánlott gyakorlatainak megfelelő alap- és éves megújító képzés (elméleti és gyakorlati) szervezését és költségeit a Repülőtér üzembentartója biztosítja a Repülőtér üzemben tartója és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve erre vonatkozó megállapodása szerint.

VI. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. § (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők.

(2)132 A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki.

(3)133 A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.

(4)134 A tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként is kiszabható.

44. §135

45. §136

46. § (1)137 A központi katasztrófavédelmi szerv és szervei, valamint a tűzoltó szakiskolák használatában lévő ingatlanok és ingóságok állami tulajdont képeznek.

(2)138 A területi katasztrófavédelmi szervet, valamint a tűzoltó szakiskolát ingyenes használati jog illeti meg a használatukban lévő, de nem állami tulajdonban álló ingatlanok és ingóságok tekintetében.

(3)-(4)139

(5) A tűzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:

a) a tűzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi költségvetési előirányzat;

b)140 a rendkívüli események, ideértve a szolgálati feladatok során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltó kártérítése, illetve sérelemdíj iránti igényének kielégítése folytán felmerülő többletköltségek, továbbá a tűzoltóságnak a működési területén kívüli igénybevételével keletkező költségek fedezetére szolgáló költségvetési előirányzat;

c) radiológiai, biológiai és vegyi védelmi eszközök, minősített időszaki készletek;

d)141 a területi katasztrófavédelmi szerv javítóműhelyeinek felszerelése, berendezése, alkatrészkészlete;

e) az országos és a megyei kiképzőbázisok működtetésével kapcsolatos költségvetési előirányzatok.

(6)142 Az (5) bekezdés a)-b) és e) pontjában említett költségvetési eszközzel a központi katasztrófavédelmi szerv, a c)-d) pontokban foglaltakkal a területi katasztrófavédelmi szerv gazdálkodik.

(7)143 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervei a tűzmegelőzési célú tevékenységgel összefüggésben államháztartáson belüli és kívüli szervek, valamint háztartások részére reklám- és propagandacéllal kiadványokat, eszközöket biztosíthatnak, továbbá tűzmegelőzési célú, speciális készleteket és eszközöket adományozhatnak.

46/A. §144 (1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a tűzvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2)145 Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a tűzvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A tűzvédelmi hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) az elérhetőségi címet (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),

c) a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját, valamint

d) a tűzvédelmi szakterület megnevezését.

(3a)146 A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak a (3) bekezdés b)-d) pontjában szereplő adatai is nyilvánosak.

(5) A tűzvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg tűzvédelmi szakértői igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány tartalmazza a szakértő természetes személyazonosító adatait, a tűzvédelmi szakterület megnevezését, a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját. A hatósági igazolványon a hitelessége igazolásához szükséges további - nem személyes - adatok is feltüntethetőek.

(6) A szakértő szakértői tevékenységének megszüntetése, illetőleg halála esetén adatainak a nyilvántartásban történő kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történő kezelés megszüntetésétől számított legfeljebb tíz évig a központi katasztrófavédelmi szerv a szakértői vélemény jogszerűségének későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolhatja.

46/B. §147 (1) A 46/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a tűzvédelmi hatóság részére - annak a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a tűzvédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a tűzvédelmi hatóság

a) a tűzvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a tűzvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

46/C. §148 (1)149

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet kialakítása kapcsán 2012. január 1-től az önállóan működő hivatásos tűzoltóságok költségvetési előirányzatokkal, kincstári számlával nem rendelkeznek, kincstári és elemi költségvetést, továbbá elemi költségvetési beszámolót nem készítenek. A működési és fenntartatási előirányzataikat a területileg illetékes megyei hivatásos katasztrófavédelmi szervek költségvetése tartalmazza.

(3) katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 84. § (2)-(5) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása során az önkormányzati vagyon a törvényben meghatározott szervezetre a törvény erejénél fogva száll át. Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemekre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel. A törvény alapján állami tulajdonba kerülő vagyon vagyonkezelője az állami tulajdon keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, amelynek vagyonkezelői jogviszonyára a továbbiakban az MNV Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes.

47. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:

a)150 a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezeteket, továbbá a tűzvédelmi hatóság tevékenységének részletes szabályait;151

b) a tűzvédelmi bírságra vonatkozó szabályokat;152

c) a tűzoltóságok tagjaira vonatkozó élet- és baleset-biztosítási kötelezettséget;153

d) a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó részletes szabályokat;154

e)155 az önkormányzati tűzoltóság létesítésének, működésének feltételeit, feladatát;156

f)157 a tűzvédelmi bírság, befizetési és elszámolási rendjét;158

g)159 a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervet, a piacfelügyeleti bírság mértékét, továbbá a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárás és a piacfelügyeleti bírság részletes szabályait;160

h)161 a központi és a területi katasztrófavédelmi szervet;

i)162 a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;163

j)164 a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásának részletes szabályait.165

(2)166 Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:

1. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot,167

2.168 a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,169

3. a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokat,170

4.171 a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzvédelmi szakértők, az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet ellátó tagjainak, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok állománya tagjainak, a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknél, jogi személyeknél, jogi és természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinél a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tűzvédelem szakágazatokban foglalkoztatóknak és foglalkoztatottaknak, a katasztrófa- és tűzvédelmi szakmai képesítést nyújtó oktatási intézmények oktatást, képzést, vizsgáztatást végző tagjainak, illetve azok szakmai felügyeletét végző személyek képesítési követelményeit, képzési rendszerét.

5. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket és a szakvizsga részletes szabályait,172

6. a központi költségvetési előirányzat terhére igényelhető beruházási, fejlesztési támogatás pályázati rendszerét,173

7-8.174

9. azon technikai eszközök körét, amelyek beszerzését a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezésében vagy útján lehet igényelni és a beszerzés pályázati feltételeit,175

10. a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének, rendszeresítésének, felülvizsgálatának és javításának követelményeit és ellenőrzési rendszerét,176

11.177 a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályait, a TMMT készítésével érintett létesítmények kiválasztására vonatkozó szabályokat, a TMMT tartalmi követelményeit,178

12. a tűzvédelmi szabályzat általános elveit,179

13. a tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi berendezések, tűzoltó szakfelszerelések rendeltetéstől eltérő használatának szabályait,180

14. a tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások körét és szabályait,181

15.182 a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokat,

16.183 az európai uniós jogi aktusok, nemzeti, harmonizált, vagy európai szabványok által nem vagy nem teljes körűen szabályozott tűzoltó-technikai termék, építési termékek vonatkozásában a tűzvédelmi, biztonságossági követelményeket,

17. a Magyarországon működő polgári repülőterek tűzoltó védelmi kategóriáját biztosító szervezetek működésére, fenntartására, fejlesztésére, személyi és technikai feltételeire vonatkozó részletes szabályokat,

18.184

19. a hivatásos tűzoltóságok Szolgálati Szabályzatát,

20-22.185

23. a tűzvédelem műszaki követelményeinek megállapítását,186

24.187 az e törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,188

25.189 az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámára, létesítményeinek és felszereléseinek minimális mennyiségére, minőségére, a szolgálat ellátására, az egyenruházatra és viselésére, az egyenruházaton viselt jelzések rendjére, ki- és továbbképzésekre, az egyes beosztásokhoz szükséges személyi és anyagi feltételekre, a kitüntetések viselésének rendjére, az önkormányzati tűzoltó foglalkozás egészségügyi vizsgálata szempontjaira vonatkozó szabályokat,190

26.191 a műszaki előírás által meghatározott tűzállósági vagy tűzvédelmi követelménnyel érintett, de a 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezetek esetében a műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelés tűzvédelmi szakértői vagy tűzvédelmi tervezői nyilatkozattal történő igazolhatóságának eseteit és módját,192

27.193 a tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat.

(3)194

(4)195 Felhatalmazást kapnak az érintett miniszterek, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsák meg a tűzvédelem és a műszaki mentés ágazatukra vonatkozó különös szabályait.196

(5)197

(6)198 Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy

a) a tűzoltóságok és a Magyar Honvédség tűzvédelmi Szerveinek együttműködési rendjét a honvédelemért felelős miniszterrel,199

b)200 a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi, műszaki mentési feladatait ellátó hivatásos tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedésért felelős miniszterrel,201

c) az erdők tűzvédelmére vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel,202

d)203 az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatás szolgáltatási díj mértékét és körét, a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel,204

e)205 a tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel

egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

48. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A törvény 44. §-ának rendelkezését 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)206 A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek érvényességi idejükig, de legkésőbb 2015. július l-ig érvényesek.

(3)207

(4)208

(5)209

49. §210 A tűzvédelmi szabályzatokat az erről szóló miniszteri rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül kell kiadni.

50. §211 Ez a törvény az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.



1  Kihirdetve: 1996. V. 3.


2  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 116. § a).


3  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 116. § b).


4  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 116. § b).


5  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 116. § b).


6  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 116. § b).


7  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


8  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


9  Megállapította: 2005. évi XCVI. törvény 1. §. Hatályos: 2005. VII. 26-tól.


10  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 98. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


11  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 99. §. Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) a).


12  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 100. §. Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 5. § (2) a).


13  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


14  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 25. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


15  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 101. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


16  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 25. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


17  Beiktatta: 2004. évi XXIX. törvény 41. § (2). Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 5. § (2) b).


18  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 25. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


19  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 25. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


20  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 25. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


21  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 25. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


22  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 101. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


23  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 101. § (3). Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) c).


24  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 101. § (3). Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) d).


25  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 101. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


26  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


27  Beiktatta: 2011. évi CCVII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2012. I. 5-től.


28  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 25. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


29  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 25. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


30  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


31  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


32  Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) e)-f).


33  Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) g).


34  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 102. § (1). Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) h).


35  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 102. § (2). Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) i).


36  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


37  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 103. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


38  Megállapította: 2005. évi XCVI. törvény 3. §. Hatályos: 2005. VII. 26-tól.


39  Módosítva: ugyane törvény 48. § (4) alapján.


40  Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) j).


41  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 74. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


42  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


43  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


44  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 105. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


45  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 106. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


46  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 107. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


47  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 107. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


48  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


49  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


50  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 19. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


51  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 26. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


52  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 6. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


53  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 4. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


54  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 127. §, 2013. évi XCIII. törvény 31. § a), 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) k).


55  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 27. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


56  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 27. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


57  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 108. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


58  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 108. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


59  Beiktatta: 2012. évi LXXXVIII. törvény 34. § (3). Módosította: 2013. évi XCIII. törvény 31. § b).


60  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 109. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


61  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 109. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


62  Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) l).


63  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXXI. törvény 37. § 7. Hatálytalan: 2012. IV. 15-től.


64  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


65  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


66  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


67  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 7. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.


68  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 110. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


69  Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 5. § (2) c).


70  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 8. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


71  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2014. VII. 1-től.


72  Megállapította: 2011. évi XXI. törvény 1. § (1). Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 5. § (2) d).


73  Módosította: 2013. évi XCIII. törvény 31. § c).


74  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 111. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


75  Megállapította: 2011. évi CCVII. törvény 33. § (5). Hatályos: 2012. I. 5-től.


76  Megállapította: 2011. évi CCVII. törvény 33. § (5). Hatályos: 2012. I. 5-től.


77  Megállapította: 2011. évi CCVII. törvény 33. § (5). Hatályos: 2012. I. 5-től.


78  Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) m).


79  Megállapította: 2012. évi XXXI. törvény 9. § (1). Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) n).


80  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 112. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


81  Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (2) a).


82  Módosította: 2012. évi XXXI. törvény 30. § c), 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) o).


83  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 11. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


84  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 11. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


85  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 12. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


86  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 113. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


87  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 113. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


88  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 113. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


89  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXIV. törvény 58. § c). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


90  Lásd: 24/1999. (VII. 22.) BM rendelet.


91  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


92  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 114. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


93  Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) p).


94  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


95  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


96  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXIV. törvény 58. § c). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXXVIII. törvény 130. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


97  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXIV. törvény 58. § c). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


98  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 115. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


99  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 116. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


100  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 116. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


101  Beiktatta: 2012. évi XXXI. törvény 9. § (2). Hatályos: 2012. IV. 15-től.


102  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 117. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


103  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 118. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


104  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 8. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


105  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 8. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


106  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 8. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


107  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 9. § (1). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


108  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


109  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 74. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


110  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


111  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


112  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 10. § (1). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


113  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


114  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


115  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 120. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


116  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 120. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


117  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 11. § (1). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


118  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


119  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 121. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


120  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 17. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


121  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 122. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


122  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 122. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


123  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 123. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


124  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 124. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


125  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 125. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


126  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 126. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


127  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 127. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


128  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 74. § (3) a).


129  Módosította: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (1) q), (2) b).


130  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 51. § (1). Hatályos: 2012. XII. 15-től.


131  Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. törvény 51. § (2). Hatályos: 2012. XII. 15-től.


132  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 20. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


133  Beiktatta: 2011. évi XXI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2011. III. 30-tól.


134  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 12. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


135  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CII. törvény 9. § c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


136  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi XCIV. törvény 26. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


137  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 22. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


138  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 22. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


139  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXXVIII. törvény 130. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


140  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 74. § (3) b).


141  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 22. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


142  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 22. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.


143  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 13. §. Hatályos: 2013. XI. 29-től.


144  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 126. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


145  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 44. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


146  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


147  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 44. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


148  Beiktatta: 2011. évi CCVII. törvény 33. § (2). Hatályos: 2012. I. 5-től.


149  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXCII. törvény 15. § (2) c). Hatálytalan: 2013. XI. 29-től.


150  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 24. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


151  Lásd: 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet, 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet, 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. §.


152  Lásd: 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7-9. §, 16. §, 1. melléklet, 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. §.


153  Lásd: 117/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 10-14. §.


154  Lásd: 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet 16-30. §.


155  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 129. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


156  Lásd: 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet.


157  Beiktatta: 1998. évi XXX. törvény 2. §. Módosította: 2012. évi CCXIV. törvény 110. § (6).


158  Lásd: 180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet.


159  Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 115. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


160  Lásd: 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet.


161  Beiktatta: 2006. évi XCIV. törvény 24. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


162  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 129. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


163  Lásd: 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet.


164  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 129. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


165  Lásd: 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet 31-34. §.


166  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 24. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.


167  Lásd: 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet 15. §.


168  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 126. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től.


169  Lásd: 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet.


170  Lásd: 13/1997. (II. 26.) BM rendelet, 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet, 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet.


171  Megállapította: 2012. évi CLXXXI. törvény 51. § (3). Hatályos: 2012. XII. 15-től.


172  Lásd: 32/1997. (V. 9.) BM rendelet, 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet, 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet, 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet.


173  Lásd: 35/2003. (VII. 29.) BM rendelet, 21/2009. (VII. 8.) ÖM rendelet.


174  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXXVIII. törvény 130. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


175  Lásd: 41/1997. (VII. 24.) BM rendelet, 17/1998. (III. 27.) BM rendelet, 9/1999. (IV. 15.) BM rendelet, 48/2005. (X. 31.) BM rendelet, 21/2009. (VII. 8.) ÖM rendelet.


176  Lásd: 31/2001. (XII. 19.) BM rendelet, 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet.


177  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 129. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


178  Lásd: 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet.


179  Lásd: 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet.


180  Lásd: 34/1996. (XII. 29.) BM rendelet, 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelet, 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet, 48/2011. (XII. 15.) BM rendelet 4. §.


181  Lásd: 37/1997. (VI. 11.) BM rendelet, 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet.


182  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


183  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


184  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXXVIII. törvény 130. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


185  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXXVIII. törvény 130. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


186  Lásd: 3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet.


187  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 126. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től.


188  Lásd: 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet, 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet, 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet, 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet.


189  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 129. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


190  Lásd: 48/2011. (XII. 15.) BM rendelet.


191  Megállapította: 2013. évi CXCII. törvény 14. § (3). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


192  Lásd: 55/2013. (X. 2.) BM rendelet.


193  Beiktatta: 2013. évi CXCII. törvény 14. § (4). Hatályos: 2013. XI. 29-től.


194  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi XCIV. törvény 26. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


195  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 24. § (4). Hatályos: 2007. I. 1-től.


196  Lásd: 1/1999. (III. 3.) KüM rendelet, 14/1999. (X. 22.) IM rendelet, 28/2000. (X. 11.) EüM rendelet, 31/2001. (XII. 28.) HM rendelet, 6/2003. (VI. 20.) MeHVM rendelet, 18/2008. (VIII. 6.) HM rendelet.


197  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi XCIV. törvény 26. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


198  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 24. § (5). Hatályos: 2007. I. 1-től.


199  Lásd: 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet 2. § (3), 11. §, 67/2012. (XII. 14.) BM rendelet.


200  Megállapította: 2012. évi XXXI. törvény 9. § (3). Hatályos: 2012. IV. 15-től.


201  Lásd: 8/1997. (II. 12.) BM rendelet, 60/2012. (XI. 30.) BM rendelet.


202  Lásd: 12/1997. (II. 26.) BM rendelet, 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet.


203  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 129. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.


204  Lásd: 16/2012. (IV. 3.) BM rendelet.


205  Beiktatta: 2011. évi CCVII. törvény 33. § (3). Hatályos: 2012. I. 5-től.


206  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 29. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


207  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 245. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


208  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi XCIV. törvény 26. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


209  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 245. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


210  Megállapította: 2006. évi XCIV. törvény 25. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


211  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!