Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.05.26.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízügyi igazgatási szervek, valamint a helyi önkormányzatok jegyzőinek vízgazdálkodási hatósági hatásköréről és a hatósági jogkör gyakorlásáról a következőket rendeli el:

I.

A hatósági jogkörben eljáró szervek

1. § *  (1) A vízgazdálkodásról szóló törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint az e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő első fokú vízügyi hatósági jogkört a területi vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság), a másodfokú vízügyi hatósági jogkört az Országos Vízügyi Hatóság gyakorolja.

(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, valamint a 25. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a járási hivatal, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

(3) E rendelet alkalmazásában az állami tulajdonban álló ingatlan esetében tulajdonos alatt az állami tulajdonban álló ingatlan felett jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorló személyt vagy szervezetet kell érteni.

(4) A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, vízhasználattal vagy vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül. Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vizeket (felszíni vizeket, felszín alatti vizeket, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeit), medret vagy vízilétesítményt érint, a működési területével érintett vízügyi igazgatóság a vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.

II.

Az engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések

Az elvi vízjogi engedély

1/A. § * 

2. § (1) A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.

(2) *  Elvi vízjogi engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható, de azt az előbbiek megbízásából a tervező is kérheti. A kérelemhez a külön jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni.

(3) A kérelem elbírálása során vizsgálni és a határozatban rögzíteni kell különösen:

a) a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas általános műszaki megoldást vagy megoldásokat és azok feltételeit;

b) a vízbeszerzés, vízhasználat és a vízelvezetés lehetséges helyét, módját, ezek esetleges változatait, az átlagos vagy szélső értékek meghatározásával a kivehető (felhasználható) víz mennyiségét, továbbá a használt, elvezetett víz (szennyvíz) mennyiségének és minőségének határértékeit;

c) *  a tervezés és a megvalósítás környezet- és természetvédelmi követelményeit;

d) azoknak a jogszabályoknak, jogszabállyal kötelezővé tett szabványoknak a megjelölését, amelyeket a tervezés során a megvalósításnál vagy a vízhasználat gyakorlásánál figyelembe kell venni.

(4) *  Az elvi vízjogi engedély - ha a döntés alapját képező körülmények és a jogszabályok időközben nem változtak - a hatálya alatt köti a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél, az abban foglalt vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében.

(5) *  Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét - az engedély hatálya alatt - bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni.

(6) *  Az elvi vízjogi engedély az abban meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyének jogerőre emelkedéséig, de az elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 2 évig hatályos, amely egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok.

(7) *  Ha az építtető az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, az erre irányuló döntését 15 napon belül köteles bejelenteni a vízügyi hatóságnak. Ennek elmulasztása esetén megszűnik a (4) és (5) bekezdésben meghatározott - a vízügyi hatóságot terhelő - kötelezettség.

(8) *  A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Khvr.) hatálya alá tartozó, vagy az ezek megvalósításához szükséges vízimunka, vízilétesítmény esetén elvi vízjogi engedélyezési eljárás a Khvr. szerinti eljárást vagy eljárásokat megelőzően nem folytatható le.

A vízjogi engedélyek

3. § (1) *  A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni.

(1a) *  A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő szolgalom alapítása esetén a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez az (1) bekezdésben meghatározottakon túl mellékelni kell a szolgalom ellenértékének kifizetését igazoló nyilatkozatot, melyet a nemzeti vagyonba tartozó meder vagyonkezelője állít ki, vagy a meder vagyonkezelőjének arra vonatkozó jognyilatkozatát, hogy a szolgalmi jog ellenértéke kifizetésének igazolása nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a jogosult részére a vízjogi létesítési engedélyt a hatóság az egyéb feltételek fennállása esetén kiadja.

(2) *  Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában vagy vagyonkezelésében, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének - a tervezett vízilétesítmény tulajdonosát is megjelölő - hozzájárulásával adható ki. E bekezdés a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrére nem alkalmazható.

(3) *  Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a vízügyi hatóság külön jogszabály, valamint e rendelet 6. § (1) bekezdése szerint vízvezetési szolgalmat alapított.

(3a) *  Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása a Vgtv. 20. § (3a) bekezdése alá eső vízilétesítmény vízjogi engedélyezési eljárása során. Ebben az esetben a vízjogi létesítési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönti el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

(4) *  A kérelem elbírálása során vizsgálni kell azt, hogy a tervezett vízimunka, a vízilétesítmény - tekintettel az annak gyakorlásával, illetve elhelyezésével érintett és vízgazdálkodási szempontból összefüggő térségre - mennyiben felel meg a vízjogi engedély megadására vonatkozó feltételeknek.

(5) *  Vízkészlet hasznosítására vízjogi létesítési engedély csak akkor adható, ha ezzel egyidejűleg a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz, továbbá a csapadékvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről is gondoskodtak, illetve az erre vonatkozó műszaki megoldás a kérelem és a kiadott létesítési engedély részét képezi, továbbá, ha a kérelemben foglaltak kielégítik a külön jogszabály szerinti igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékekre vonatkozó előírásokat. * 

(6) *  A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

(7) *  A létesítési engedély - a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel - az abban meghatározott ideig hatályos. A hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint, valamint a (7a) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével meghosszabbítható.

(7a) *  Ha a vízjogi létesítési engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelem közműveket érint és a műszaki tervdokumentáció tartalma változatlan, a közmű kezelője (üzemeltetője) tizenöt napon belül adja meg nyilatkozatát, illetve hozzájárulását. Ha a közmű kezelője (üzemeltetője) a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát a megkeresésben foglalt tartalommal megadottnak kell tekinteni.

(8) *  A (6) bekezdés szerint meghatározott jog gyakorlásához fűződő kötelezettségek teljesítése körében, az engedélyezett létesítmény céljára és vízgazdálkodási, környezetvédelmi rendeltetésére figyelemmel a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben rendelkezik a próbaüzemeltetésről.

(9) *  Próbaüzemeltetést kell végezni

a) a közműves vízellátást szolgáló vízkezelő létesítményeknél, továbbá

b) a közműves szennyvíztisztítást, valamint az egyesített vagy elválasztó rendszerű szennyvízelvezetést biztosító létesítményeknél, műveknél, berendezéseknél, ideértve a szennyvíztelepen belüli szennyvíziszap elhelyezést is,

c) az a) és b) pontban meghatározott létesítményeken túl minden olyan egyéb esetben, amikor a műtárgy, berendezés vagy komplex létesítmény rendeltetésszerű - a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelő - használhatósága, üzemeltetése, próbaüzem nélkül nem állapítható meg.

(10) *  Próbaüzemeltetést lehet végezni - a (9) bekezdésben érintett esetek mellett -, ha azt a vízügyi hatóság kérelemre engedélyezte.

(11) *  A próbaüzemeltetés időtartamát - amely nem hosszabbítható meg - a kötelező szabványokra, illetve a rendeltetésszerű használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb műszaki szempontokra, szakhatósági állásfoglalásokra figyelemmel kell meghatározni.

(12) *  A vízügyi hatóság engedélye szükséges - a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével - a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. A vízügyi hatóságtól elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően.

(13) *  A (12) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlása során e rendeletnek a vízjogi engedélyezési eljárásra, a hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre, a vízjogi kötelezettség megállapítására, valamint a vízügyi hatóságra vonatkozó rendelkezések szerint, azok megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

4. § *  (1) *  A jogerős vízjogi engedéllyel rendelkező rendszeren vízimunka végzéséhez vagy vízilétesítmény építéséhez az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő bejelentése szükséges, ha a víziközművek üzemeltetéséről, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló rendeletekben meghatározott víziközmű hálózat olyan rekonstrukciójára irányul,

a) amely nem érinti a víziközmű vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó kapacitását és nyomvonalát, vagy

b) amely nem eredményezi a víziközmű elemének időszakos üzemen kívül helyezését.

(2) Mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményből történő vízhasználat gyakorlásához a vízilétesítményt vízjogi engedély alapján üzemeltető engedélyes hozzájárulása szükséges.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti esetben a bejelentéshez csatolni kell a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló rendeletben, valamint az adott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény építésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott mellékleteket.

(4) *  Ha a bejelentésre a vízügyi hatóság az ügyintézési határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a vízügyi hatóság külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.

(5) * 

5. § (1) Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.

(2) *  Ha az engedély iránti kérelmet benyújtó építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő személye nem azonos az üzemeltető személyével, a vízügyi hatóság az üzemeltetés jogcímét, annak személyi és tárgyi feltételeit megvizsgálja.

(3) A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen:

a) a vízjogi létesítési engedélyben, az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesítését;

b) *  e rendeletben, valamint a létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésekre figyelemmel a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat;

c) víziközművek esetén az üzemeltetési szabályzatot és a víziközmű üzemeltetésével összefüggő jogszabályban meghatározott egyéb követelményeket; * 

d) a vízhasználatra külön jogszabályban meghatározott előírások megtartására vonatkozó adatokat;

e) felszín alatti vízkészletekre települt vízilétesítmény esetén a külön jogszabályban meghatározott műszaki dokumentációt.

(4) Az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétől függően a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen:

a) az engedélyezett vízilétesítményről és a vízhasználatról, ideértve mindazokat a vízgazdálkodási, vízvédelmi adatokat, amelyek a létesítmények üzemeltetését, a vízhasználat gyakorlását jellemzik, valamint a tevékenység gyakorlása során végzendő önellenőrzés feltételeit;

b) a jogszabály alapján megállapítható üzemeltetéssel összefüggő feltételekről, jogokról és kötelezettségekről;

c) ha a létesítési és üzemeltetési engedély jogosultjának személye nem azonos, az üzemeltetés jogcíméről, figyelemmel a vízilétesítmény vízgazdálkodási rendeltetésére és tulajdonára;

d) *  az engedély hatályáról.

(5) *  A vízügyi hatóság az engedély hatályának megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő szakhatósági állásfoglalásokban meghatározott és engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély hatálya e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható.

(6) E jogszabályban meghatározott és bejelentési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény üzemeltetésére vonatkozó kérelem esetén a 4. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az üzemeltetőnek az üzemeltetési engedélyhez egyébként szükséges, külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolnia.

(6a) *  A víziközmű-vezetékre és az elválasztott rendszerű csapadék-vízelvezető műre vízjogi üzemeltetési engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemhez csatolja az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető igazolását a nyíltárkos geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. A vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedélyt közli a víziközmű és az elválasztott rendszerű csapadék-vízelvezető mű - e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett - üzemeltetőjével is.

(7) *  A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére. Ha a Vgtv.-ben meghatározott közfeladatokkal összefüggő és külön a vízjogi engedély alapján végezhető vízimunka, vízhasználat vagy a vízilétesítmény üzemeltetése a közérdek mértékét meghaladó, illetőleg a közfeladatok körébe nem tartozó vízimunkák elvégzését teszi szükségessé, a vízjogi engedélyben meghatározott jog csak az ezzel összefüggő külön jogszabályban meghatározott megállapodás (szerződés) szerint gyakorolható.

(8) *  Az építtető bejelentése, illetve a vízügyi hatóság engedélye alapján megépített vízilétesítmények használatbavételéhez és üzemeltetéséhez a (7) bekezdésben meghatározott jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.

(9) *  Az üzemeltetésre jogosító vízjogi engedélyeket - ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik - az e rendelet szerinti ellenőrzés során felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból visszavonható vagy a 12. §-ban meghatározott esetben módosítható.

(10) *  A vizek kártétel nélküli levezetése érdekében szükséges üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési munka elvégzésére jogosító vízjogi engedély - a vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó előírásoknak megfelelően - a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő nagyvízi mederben, parti sávon, vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területen 5 évre adható a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok, illetve élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások vizsgálatát követően. Az eljárás során a vízügyi hatóság kikéri a természetvédelmi kezelésért felelős szerv véleményét.

(11) *  A (10) bekezdés szerinti engedélyben rendelkezni kell

a) az üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési tevékenységekkel összefüggő jogokról és kötelezettségekről,

b) az üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési munka elvégzésének feltételeiről, különös tekintettel a Natura 2000 terület fenntartási céljaira, valamint

c) az engedély területi és időbeli hatályáról.

(12) *  A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott, egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, öntözés esetére szolgáló hasznosítási idényt követő hónap végéig hatályos.

(13) *  Egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély abban az esetben adható, ha a kérelemben megjelölt, ugyanazon helyrajzi számú területre, illetve ugyanazon helyrajzi számú területen belüli részterületre öt éven belül egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kiadására nem került sor.

(14) *  A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti veszélyes anyagokat nem tartalmazó, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet befogadó tavas szennyvízleürítő hely fenntartásának, üzemeltetésének engedélyezéséhez a tavas szennyvízleürítő hely üzemeltetőjének 2014. április 1-jéig a vízügyi hatóságtól a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mellékletek csatolásával vízjogi üzemeltetési, illetve fennmaradási engedélyt kell kérnie.

(15) *  Ha a tavas szennyvízleürítő helyet utótisztító funkcióval szükséges ellátni, akkor arra a szennyvízleürítő hely üzemeltetőjének a vízügyi hatóságtól külön vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni.

(16) *  A (14) bekezdés szerinti vízjogi engedélyben az üzemeltetéssel járó jogokat és kötelezettségeket a tavas szennyvízleürítő hely

a) területi elhelyezkedésére, a terület vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, környezet-, természet- és tájvédelmi, továbbá kulturális örökségvédelmi és közegészségügyi szempontjaira,

b) a közigazgatásilag érintett település önkormányzati rendeletében meghatározott településrendezési eszközökre, illetve előírásokra, valamint

c) a vizek védelmére vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokra

figyelemmel kell meghatározni.

(17) *  A tavas szennyvízleürítő hely üzemeltetésére vonatkozó jogerős határozattal és a változási vázrajz közlésével a vízügyi hatóság megkeresi a tavas szennyvízleürítő hely fekvése szerint illetékes első fokon eljáró ingatlanügyi hatóságot, hogy a tavas szennyvízleürítő helyet ezzel a megnevezéssel, művelés alól kivett területként jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések * 

5/A. § *  (1) A 2. melléklet szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr.-ben meghatározott - adatlapot.

(2) * 

5/B. § *  A vízügyi hatóság - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot,

a) amelyet a 2. számú mellékletben szereplő vízimunka, vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat engedélyezése tárgyában hozott, és

b) amely tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

A vízjogi engedélyezés vízkészletjárulékkal kapcsolatos szabályai * 

5/C. § *  Vízkészlet lekötésére és vízhasználat gyakorlására vonatkozó vízjogi engedélyezés esetén a vízügyi hatóság az engedélyben a vízkészlet lekötéséről és a vízhasználat engedélyezéséről, a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, az engedélyes fizetési kötelezettségének mértékét is meghatározó vízhasználat és vízkészlet jellege szerint rendelkezik.

5/D. § *  Az 5/C. §-ban meghatározott vízjogi engedélyezés esetén a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési és a vízjogi üzemeltetési engedély közlésével egyidejűleg, írásban tájékoztatja az ügyfelet a vízkészletjárulékkal kapcsolatban az ügyfelet terhelő kötelezettségekről.

A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárás * 

5/E. § *  A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában, ha a termelt és szolgáltatott víz - gáztartalmának vizsgálata alapján - B vagy C gázfokozatba tartozik, a területi vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság tűzvédelmi hatósági feladatkörében megvizsgálja a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelést és annak feltételeit is.

A vízi szolgalmakra vonatkozó rendelkezések

Vízvezetési szolgalom

6. § (1) *  Ha a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról - kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik - a vízügyi hatóság a létesítmény létesítésének vagy üzemeltetésének engedélyezése, illetve az engedély módosítása során határoz.

(2) Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók.

(2a) *  Amennyiben a (2) bekezdés szerinti szolgalom alapítására nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintően kerül sor, úgy a vízvezetési szolgalom a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésének napján e rendelet erejénél fogva jön létre, amennyiben a (7) bekezdésben foglaltak teljesülnek. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben érintett vízvezetési szolgalommal összefüggő, a jogosultat, valamint a tűrésre kötelezettet megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket az alapul szolgáló jogviszony határozza meg azzal, hogy a jogosult a vízjogi engedélyben rögzített tevékenységet a szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, az ingatlan használati módját figyelembe véve gyakorolhatja.

(4) *  A vízvezetési szolgalom alapítására irányuló - jogszabályban meghatározott tartalmú - kérelmet a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban kell a vízügyi hatósághoz benyújtani. A kérelem a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges mellékletek részét képezi.

(4a) *  Ha a vízvezetési szolgalom alapítására a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban nem került sor és a vízilétesítmény már megépült, az üzemeltető kérésére a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban is alapíthat szolgalmat.

(5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen:

a) *  a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a első fokon eljáró ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással;

b) *  a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket.

(6) *  Az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén vagyonkezelője között létrejött megállapodáson alapuló vízvezetési szolgalom esetén a felek szerződésének az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokat is tartalmaznia kell. A megállapodás (szerződés) a vízügyi hatóság jóváhagyásával jön létre. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.

(7) *  Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő saját célú vízvezetési szolgalom létesítése esetén az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan vagyonkezelője között létrejött megállapodásban a feleknek rendelkezniük kell az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokról, valamint a szolgalmi jog ellenértékéről. A megállapodás (szerződés) érvényességéhez a vízügyi hatóság jóváhagyása szükséges. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.

(8) *  Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő saját célú vízvezetési szolgalom az üzemeltetési engedély bármely okból történő megszűnésének időpontjáig áll fenn.

Vízhasználati szolgalom

7. § (1) Vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozás engedélyezése esetén a csatlakozó - eltérő megállapodás hiányában - a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles:

a) a vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá eső részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni;

b) a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni;

c) a csatlakozással kapcsolatban felmerült munkák elvégzéséről saját költségén gondoskodni.

(2) A csatlakozás iránti kérelem elbírálása során vizsgálni kell különösen és az engedélyben meg kell határozni a csatlakozás módját (műszaki megoldását), továbbá a létesítmény közös használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, ideértve az érdekeltségi arányokat és az ebből eredő költségek viselésére vonatkozó - a felek megállapodásán alapuló, vagy ennek hiányában az (1) bekezdés alapján megállapítható - feltételeket.

(3) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, az (1) bekezdésben nem érintett közös vízhasználatokra a vízhasználati szolgalom szabályait kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) Ha a vízilétesítmény elhelyezéséhez szolgalmat alapítottak - különösen a létesítési engedély jogosítottjának és a későbbi üzemeltető személyének eltérése esetén - a szolgalom gyakorlásával járó, az üzemeltetéssel összefüggő jogokról és kötelezettségekről az üzemeltetési engedélyben is rendelkezni kell.

(2) A vízvezetési szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg.

(3) A vízjogi engedély módosítása során a vízvezetési szolgalom változatlan fenntartásának feltételeit is vizsgálni kell a szolgalom alapítására irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

(4) *  A vízvezetési, valamint vízhasználati szolgalmi jogot - külön jogszabály szerint - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4a) *  A vízügyi hatóság a 6. § (1) és (2a) bekezdése szerinti jogerős vízjogi engedéllyel vagy az engedély módosításával, közcélú szolgalomalapítást tartalmazó jogerős határozattal, valamint a szolgalmi jogi megállapodással megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(4b) *  Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jogot annak megszűnését követően a vízügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány becsatolásával, a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének egyoldalú kérelmére az ingatlanügyi hatóság törli az ingatlan-nyilvántartásból.

(5) *  Vízvezetési szolgalom alapításával kapcsolatos kártalanítási igény (Vgtv. 21. §) elbírálására, továbbá a vízhasználati szolgalommal összefüggő költségviselésre e rendeletnek a kártalanításra és költségmegosztásra vonatkozó szabályai irányadók.

A védőidom, védőterület, védősáv kijelölésére
vonatkozó rendelkezések

9. § (1) *  A vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a vízügyi hatóság védőidom vagy védőterület, illetőleg védősáv (az utóbbi kettő a továbbiakban: védőterület) kijelölését a külön jogszabály előírásai alapján rendeli el.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörben a vízügyi hatóság: * 

a) *  távlati ivóvízellátásra kijelölt vízbázis esetén a kijelöléssel összefüggésben a működési területével érintett vízügyi igazgatóság, elvi vízjogi engedély esetén az engedélyes kérelmére a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a kérelemben, illetve az engedélyben meghatározott vízi létesítmény megvalósításával, a vízjogi üzemeltetési engedélyben pedig az engedélyezett vízhasználat gyakorlásával összefüggésben határoz;

b) megfelelő védelem és biztonság nélkül üzemeltetett vízilétesítmény és gyakorolt vízhasználat esetén az engedélyes kérelmére, vagy ennek hiányában hivatalból indított eljárás keretében határoz a védőidom, védőterület kijelöléséről.

(3) A védőidom, védőterület kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket (tervdokumentációkat) kell csatolni. A kijelölésről és a védőterület fenntartásáról szóló vízjogi engedélyben, határozatban rendelkezni kell, különösen:

a) a kijelöléssel érintett ingatlanok használatával, a használat módjával összefüggő és a védelem érdekében szükséges, jogszabály alapján megállapítható előírásokról, korlátozásokról, továbbá a biztonságba helyezést szolgáló egyéb intézkedésekről;

b) a kijelölt védőterület fenntartásával járó feladatokról, ideértve az ehhez szükséges megfigyelő, ellenőrző rendszer kiépítését és működtetését.

(4) *  A védőterületen lévő, azokat a földrészleteket, amelyeken az elrendelt vagy elrendelhető használati korlátozások az ingatlan rendeltetésszerű használatát kizárják vagy jelentős mértékben akadályozzák, a védőterület kialakítására köteles személynek az ingatlant adásvétel útján vagy egyéb módon (így például kisajátítással) kell megszereznie. Ebben az esetben az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását annak tulajdonosa is kezdeményezheti.

(5) *  Aki a védelem alá helyezett vízkészlet hasznosítására, vízilétesítmény megépítésére jogot szerzett, a védőidom, a védőterület kijelöléséből, fenntartásából eredő tulajdoni-használati és egyéb korlátozásokért az érintett ingatlan(ok) tulajdonosát (használóját) az akadályoztatás (korlátozás) mértékének arányában; az építmények, növényzet stb. eltávolításáért vagy áthelyezéséért pedig az okozott károknak megfelelően kártalanítani köteles.

(6) A védelem alá helyezett vízbázisok, illetve vízilétesítmények védőidomának, védőterületének meghatározásáról, a védőterület övezeteiről, továbbá az érintett ingatlanok ezzel összefüggő használatáról, a védelem érdekében szükséges használati korlátozásáról külön jogszabály rendelkezik.

(7) *  A védőidomot, a védőterületen belül - külön jogszabály szerint meghatározott - belső és külső védőövezetet, valamint a védősávot érintő tulajdoni, illetve használati korlátozásokat, ideértve a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a vízmű üzemeltetőjét megillető használati, szolgalmi jogot a kijelölésről és a fenntartásról rendelkező határozat alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrének használati joga * 

9/A. § *  (1) *  A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett - a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló kormányrendeletben meghatározott - mederhasználati vízilétesítmények létesítésére vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárásban a meder vagyonkezelőjének a mederhasználathoz történő hozzájárulását a vízügyi hatóság részére be kell nyújtani. A hozzájárulás a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges mellékletek részét képezi, de polgári jogi igényt arra alapítani nem lehet. A hozzájárulás hiányában a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények tekintetében vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély nem adható ki.

(1a) *  Állami vagy önkormányzati közcélú beruházás esetén az építtető erre irányuló megkeresésének kézbesítését követő 15 napon belül a vagyonkezelő hozzájárulását − ellenkező nyilatkozata hiányában − megadottnak kell tekinteni.

(2) *  A vízügyi hatóság az üzemeltetési engedélyben rögzíti a mederhasználati jog létrejöttének, idejének, gyakorlásának, megszűnésének feltételeit.

(3) *  Az üzemeltetési engedélyben a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem mellékletét képező ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz alapján meg kell jelölni az ingatlannak a mederhasználati joggal érintett részét. A változási vázrajz az üzemeltetési engedély kötelező mellékletét képezi.

(4) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítményre csak határozott idejű, legfeljebb 15 évre szóló üzemeltetési engedély adható ki.

A meder és a part találkozási vonalának megállapítása

10. § *  (1) A felszíni vizek partvonalát - kérelemre vagy hivatalból a környezet- és természetvédelmi előírásokra is figyelemmel - a vízügyi hatóság határozattal állapítja meg. A partvonalat, ha a terepadottságok vagy egyéb körülmények indokolják természetben is ki kell tűzni.

(2) A partvonal megállapításánál - a már állandósult partvonal kivételével - figyelemmel kell lenni különösen:

a) a mértékadó vízhozamra;

b) a közérdeket szolgáló, vízgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi célokra;

c) az ökológiai értékek védelmére;

d) a hordalék lerakódásra, a jégjárásra és a hullámverésre, a szakadó partok állapotára;

e) a parti ingatlan tulajdonosának jogszabályban meghatározott jogaira és kötelezettségeire, továbbá

f) a hatályos településfejlesztési tervekre.

(3) A vízügyi hatóságnak a vizek partvonalát megállapító határozatában meg kell jelölni az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetéshez szükséges bejegyzés jogcímét, a módosult partvonal következtében az egyes ingatlanok adatainak változását.

(4) A folyóvizek természetes úton végzett munkája (elhabolás) során a parti ingatlan tulajdonosának (használójának) a mederré váló területért kártalanítás nem jár.

(5) A parti ingatlan tulajdonosa az elhabolás elleni védelem, valamint az elhabolt rész vízjogi engedély alapján történő helyreállítása során a megállapított partvonalig jogosult a szükséges munkákat elvégezni.

(6) A megállapított partvonalat a településrendezési eszközök elkészítése során is figyelembe kell venni.

(7) Ha a vízviszonyokba a meder feltöltésével jogellenesen beavatkoztak, a feltöltés fennmaradásáról vagy megszüntetéséről az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során kell a partvonal módosításával vagy az eredeti partvonal fenntartásával határozni.

(8) A jogellenesen megvalósított mederfeltöltés esetén a fennmaradási engedélyhez a meder tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt is csatolni kell. Hozzájárulás hiányában a kérelem nem teljesíthető és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható.

(9) Ha a partvonal nem módosítható, az eredeti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a határozatban külön rendelkezni kell.

(10) A partvonal módosítására irányuló kérelemhez - ideértve a jogellenesen megvalósított mederfeltöltés fennmaradására irányuló kérelmet is - a meder tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt kell csatolni. Hozzájárulás hiányában a kérelem nem teljesíthető és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható.

(11) A jogellenes mederfeltöltéssel kapcsolatos ügyekben egyebekben e rendeletnek a hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A vízjogi engedély módosítása,
visszavonása és a tevékenység szüneteltetése

10/A. § *  A vízjogi engedély módosítására, visszavonására és a tevékenység szüneteltetésére a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok a 11-14. §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandók.

11. § *  (1) A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére módosítható, amennyiben:

a) az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja megterveztetni, megépíteni, illetőleg üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytől eltérő módon (mértékben) kívánja gyakorolni;

b) megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltető személye;

c) megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az engedélyes köteles a vízügyi hatóságnak 30 napon belül bejelentést tenni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik.

(3) A vízjogi engedélynek az (1) bekezdés alapján történő módosításához az engedélyesnek csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket, szükséges egyéb hatósági engedélyeket, közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) hozzájárulását, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák.

11/A. § *  (1) Ha a mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút engedélyese a vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély hatályának lejártát megelőzően kérelmében nyilatkozik arról, hogy a talajvízkutat és a hozzá kapcsolódó öntözőberendezést az engedélyben foglaltaknak megfelelően üzemelteti, és változatlan vízgazdálkodási rendeltetéssel és műszaki jellemzőkkel kívánja a továbbiakban is üzemeltetni, illetve a vízhasználatot gyakorolni, az engedélyes a vízügyi hatóságtól kérheti az engedély hatályának egyszerűsített eljárásban történő módosítását.

(2) A kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mellékleteket nem kell csatolni.

(3) A kérelem elbírálása során a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben szereplő szakhatóságok állásfoglalását, valamint a kezelő hozzájárulását nem kell beszerezni, azonban a döntésről - annak egy példánya megküldésével - őket tájékoztatni kell.

11/B. § *  E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút: olyan maximálisan 50 m talpmélységű termelőkút és a hozzá kapcsolódó öntözőberendezés, amely kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgál.

12. § *  A vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság a kiadásnál irányadó szempontok alapján hivatalból módosítja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak, különösen, ha a módosítást:

a) *  a közérdek érvényre juttatása érdekében külön jogszabályban meghatározott feltételek, közegészségügyi, környezetvédelmi, talajvédelmi, vízgazdálkodási vagy természetvédelmi szempontok teszik szükségessé;

b) a rendelkezésre álló (felhasználható) vízkészlet mennyisége természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból a külön jogszabály szerint meghatározott kibocsátási, igénybevételi, valamint szennyezettségi határértékekre is figyelemmel megváltozott.

13. § (1) A vízjogi engedélyben biztosított vízhasználat az engedélyes kérelmére vagy hivatalból, akkor szüneteltethető, ha a jog gyakorlásának felfüggesztését időleges - meghatározott időpontig fennálló - körülmények indokolják.

(2) A szüneteltetésre meghatározott időtartam elteltével a vízjogi engedélyben meghatározott jog külön intézkedés nélkül gyakorolható. A szüneteltetés leghosszabb időtartama három év. Amennyiben azt a körülmények módosulása indokolja, kérelemre vagy hivatalból korábban is megszüntethető, illetőleg annak leghosszabb időtartamáig meghosszabbítható.

14. § (1) A vízjogi engedély visszavonható, ha az engedélyes:

a) *  a jogszabályban foglalt, illetőleg engedélyben előírt feltételeknek és kötelezettségeknek a vízügyi hatóság felhívása ellenére az abban megállapított határidő alatt nem tesz eleget;

b) a vízimunka vagy a vízilétesítmény átalakítására, illetőleg a vízhasználat gyakorlásának megváltoztatására vonatkozó határozatot az abban megjelölt határidő alatt nem teljesíti;

c) *  a vízilétesítmény fenntartására és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségét a vízügyi hatóság felhívása ellenére nem végzi el.

(2) A vízjogi engedélyt vissza kell vonni, ha alapvetően megváltoztak azok a feltételek és körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak, így különösen:

a) a vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat károssá vált és a káros hatás annak átalakításával, illetőleg gyakorlásának megváltoztatásával nem szüntethető meg;

b) az engedélyes a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, a vízhasználatról, illetőleg a befogadó igénybevételéről lemond;

c) vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi érdek és az ezeket érvényesítő külön jogszabályban meghatározott feltételek azt szükségessé teszik;

d) a felhasználható vízkészlet mennyisége és minősége oly mértékben megváltozik, hogy az engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél, illetőleg feladat ellátása, az ezzel járó jogok gyakorlása az engedélyezett módon nem biztosítható;

e) az engedélyes a vízhasználatot - bár ez módjában állott - 1 éven át, öntözési célú vízhasználat esetén 3 éven át nem gyakorolta, és az engedély szüneteltetését sem kérte.

A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett
létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezések

15. § (1) *  Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - fennmaradási engedélyt kell kérni.

(2) *  Ha az építtető a létesítményt a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt és a hatósági előírások betartásával megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja, az engedély nélkül, illetve az attól eltérően végzett tevékenységhez kapcsolódó joghátrányok nem alkalmazhatók.

(3) A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.

(3a) *  A víziközmű-vezetékre és az elválasztott rendszerű csapadék-vízelvezető műre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolja az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett üzemeltető igazolását a közművezeték utólagos beméréséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedélyt közli a víziközmű és az elválasztott rendszerű csapadék-vízelvezető mű - e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett - üzemeltetőjével is.

(4) *  Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka - az engedély hiányától eltekintve - mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a Vgtv.-ben és egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.

(5) Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, a Vgtv. 29. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bírság megfizetéséről a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejűleg kell rendelkezni.

16. § (1) Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

(2) *  A létesítési engedély alapján megépített, de üzemeltetési engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság intézkedik, hogy a vízhasználat, illetve az üzemeltetés jogszabálynak megfelelő legyen.

Kártalanítás és költségmegosztás

17. § (1) *  A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben keletkező, a Vgtv.-ben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott - jogviszonyokból eredő kártalanítás felől - megegyezés hiányában - bíróság határoz. A kártalanítási igény elbírálása a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának és a határozathozatalnak nem feltétele.

(2) *  Vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, fenntartásával, átalakításával és megszüntetésével összefüggő hatósági eljárás során az engedélyezett létesítménnyel kapcsolatos - a közös használat érdekeltségi arányából következő - költségek megosztásáról az érdekeltek megegyezésének hiányában a vízügyi hatóság határoz.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott döntés előtt a vízügyi hatóság - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény *  ezzel kapcsolatos szabályaira figyelemmel - egyezség létrehozását megkíséreli.

A vízjogi kötelezések

18. § (1) *  A vízhasználót vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, illetőleg a jogszabályban meghatározott feladatainak, kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes állapotot idézett elő, a jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében a vízügyi hatóság kötelezi: * 

a) a vízjogi engedély nélkül vagy az attól eltérően végzett kivitelezés megszüntetésére, felfüggesztésére, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően elvégzett vízimunka vagy megépített vízilétesítmény átalakítására, meghatározott módon megvalósított fennmaradására és üzemeltetésére vagy megszüntetésére, az engedély nélkül gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására vagy meghatározott módon való gyakorlására;

b) az engedély alapján a meglevő vízilétesítménynek az előírásoknak megfelelő módon történő üzemeltetésére, átalakítására vagy megszüntetésére;

c) a vízilétesítmény megépítésére, vízimunka elvégzésére;

d) a kivett víz, valamint a befogadóba juttatott használt, illetve tisztított szennyvíz mérésére;

e) vízhasználat szüneteltetésére, megszüntetésére;

f) védőidom, védőterület, védősáv kialakítására és fenntartására;

g) *  a jogellenes, illetve káros állapot megszüntetésére - az a)-f) pontokban foglaltaktól függetlenül is -, ha az eljárásra más hatóság nem rendelkezik hatáskörrel és a vízviszonyokba történt beavatkozás, illetve annak megszüntetése egyébként nem jár együtt vízhasználattal vagy a vizek hasznosítására, kártételeik elhárítására irányuló vízimunka elvégzésével.

(2) *  Amennyiben a vízügyi hatóság az eljárást az (1) bekezdés a)-g) pontjai alapján folytatja le, a vízhasználó vagy az, aki a jogellenes állapot megszüntetésére a jogszabály szerint egyébként köteles, a külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra irányadó terv és adat szolgáltatására is kötelezhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti terv- és adatszolgáltatást az eljáró hatóság elrendeli, ha a vízilétesítmény megépítéséről, vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérően elvégzett vízimunka, üzemeltetett vízilétesítmény vagy vízhasználat fennmaradásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell dönteni, és ehhez - jogszerű teljesítés hiányában - engedélyezési tervdokumentáció nem áll rendelkezésre.

(4) *  Ha jogszabály alapján a 15. § (5) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárásban, fennmaradási engedély megadható, az építtetőt az engedély nélkül, illetve attól eltérően megépített építmények értékére vonatkozó adatok közlésére kell felhívni. Az adatok közlésénél a fennmaradási engedélyre vonatkozó eljárás időpontjában fennálló értéket kell figyelembe venni.

(5) * 

(6) *  Az (1)-(4) bekezdésben megjelölt eljárás keretében hozott határozatnak tartalmaznia kell a káros, illetve jogellenes állapot megszüntetésének a vízgazdálkodási környezet- és természetvédelmi célokkal és követelményekkel összhangban álló, általános műszaki megoldását, vagy a megoldás lehetőségeit. A határozat végrehajtásának a jogerősen megállapított teljesítési határidőt követő első naptól számított három év elteltével nincs helye.

(7) * 

(8)-(9) * 

19. § * 

20. § * 

Vízügyi felügyeleti tevékenység * 

21. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) *  A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás, valamint az ellenőrzés során a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I-IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja. Ennek megfelelően az érintett vízgazdálkodási követelmények szempontjából:

a) az I. kategóriába a kiemelkedően fontos,

b) a II. kategóriába a nagyobb térséget érintően jelentős,

c) a III. kategóriába a helyi jelentőségű,

d) a IV. kategóriába a kisebb jelentőségű

létesítmények tartoznak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kategóriák megállapításánál figyelembe kell venni különösen:

a) a vízilétesítményeknek a vizek hasznosítását - vagy kártételeik elhárítását - szolgáló szerepét, jelentőségét, tekintettel a vízgazdálkodási szempontból egységet alkotó térségre és az egyéb területi adottságokra;

b) a létesítmény környezetének meglevő, illetve a vízgazdálkodási vagy egyéb - tervezett fejlesztést is érintő - adottságait, lehetőségeit.

(6) *  A vízügyi hatóság az ellenőrzést az I. kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a II. kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a III. kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként, a IV. kategóriába tartozó létesítményeknél esetenként (szúrópróbaszerűen, illetve megkeresés vagy bejelentés alapján) végzi. Az egyes felügyeleti kategóriákat érintő besorolás részletes szempontjait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(7) *  Amennyiben az (5) bekezdésben foglaltak változása ezt indokolttá teszi, a vízügyi hatóság módosíthatja a létesítmény (4) bekezdés szerinti besorolását.

(8) *  A vízügyi hatóság az ellenőrzés során - szükség szerint - szakmai, módszertani útmutatást és tanácsot ad, egyben lehetőséget biztosít az engedélyesnek arra, hogy - az azonnali intézkedést igénylő eseteket kivéve - a vízgazdálkodási cél, illetőleg követelmény önkéntes jogkövetés útján teljesüljön.

(9) *  Ha a vízügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a jogellenes vízimunka, vízhasználat, vízilétesítmény kizárólagos állami tulajdonban lévő vízkészletet (felszíni vizeket, felszín alatti vizeket, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeit), medret vagy vízilétesítményt érint, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatóságot, mint a vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő szervezetet az ellenőrzés során feltárt jogellenes tevékenységről és intézkedéséről a vízügyi hatóság értesíti. Ha a vízügyi hatóság az ellenőrzés eredményeként határozatot hoz, azt a vízügyi igazgatóságnak megküldi.

(10) *  A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően gyakorolt vízhasználat, megvalósított vízimunka, illetve megépített vízilétesítmény esetén az ellenőrzést követő intézkedéseket a vízügyi hatóság az ellenőrzés befejezését követően, a jogellenes állapot szakmai megítélésétől is függően haladéktalanul, de legkésőbb az ellenőrzés befejezésétől számított 2 hónapon belül köteles megtenni.

(11) *  A vízügyi felügyeleti ellenőrzéseket a vízügyi hatóság ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: * 

a) a vízimunkák, vízilétesítmények, vízhasználatok vízikönyvi nyilvántartási számát, valamint az e rendelet szerint meghatározott felügyeleti kategóriát,

b) az ellenőrzés tervezett időpontját negyedévenkénti bontásban,

c) *  a korábbi ellenőrzési terv teljesítésének értékelését, valamint az erre alapozható, tervezett és kiemelt ellenőrzési szempontokat, ideértve az esetleges utó- és célvizsgálatokat.

Vízgazdálkodási (vízikönyvi) nyilvántartás

22. § (1) *  A vízügyi hatóság külön jogszabályban foglaltak szerint vezetett vízikönyvi nyilvántartása a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza és tanúsítja a vízimunkákra, a vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó műszaki alapadatokat, továbbá az ezek gyakorlásához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

(2) * 

(3) *  A vízikönyvet mindazok, akik érdekeltségüket valószínűsítik, megtekinthetik, arról költségtérítés ellenében másolatot készíthetnek.

23. § *  A vízbeszerzésre meghatározott, továbbá a befogadóba vezethető vízmennyiségeket a vízügyi hatóság - a kiadott elvi vízjogi engedély hatályán belül - bejegyzett igényként, a vízkészlet-nyilvántartásról szóló külön jogszabály szerint tartja nyilván.

III.

A vízgazdálkodással kapcsolatos
helyi önkormányzati hatósági hatáskörök

24. § (1) A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges:

a) * 

b) az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez;

c) olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. * 

d) * 

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha

a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése - a megvalósítás műszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá

b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint

c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt talajvízkút engedélyezésének feltétele:

a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíz a környezetet nem veszélyeztető elhelyezése, továbbá

b) ivóvízigény kielégítését szolgáló kút esetén a közegészségügyi követelmények érvényre juttatása.

(4) A jegyző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közműpótló létesítmény megvalósítását, átalakítását, megszüntetését, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt létesítmény átalakítását, megszüntetését vagy meghatározott módon történő használatát hivatalból is elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetőleg a megfelelő létesítmény hiányával összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényesülése azt szükségessé teszi.

(5) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély kérelemre vagy hivatalból módosítható vagy visszavonható, ha megváltoztak azok a körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak.

(6) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt feltételek hiányában az ott meghatározott létesítmények megépítéséhez és használatbavételéhez vízjogi engedély szükséges.

(7) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekről az eljáró hatóság nyilvántartást vezet.

(8) Az (1) bekezdésben érintett létesítmények hatósági engedély alapján történő megépítésével, üzemeltetésével összefüggő esetleges kártalanításra a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos kártalanítási rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

25. § *  (1) A jegyző dönt:

a) a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában - a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve - a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról;

b) a közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) kapcsolatos eljárásban a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről.

(2) A járási hivatal dönt a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeinek - külön jogszabály rendelkezései szerint - az érdekeltekre történő kivetéséről.

26. § * 

Vegyes és záró rendelkezések

27. § (1) * 

(1a) *  A 11/A. §-ban meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül kell meghozni úgy, hogy a hiányosan benyújtott kérelem esetében a vízügyi hatóság az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül hívja fel hiánypótlásra.

(2) *  A hivatalból indított eljárásban a vízügyi hatóság az idézésre vonatkozó általános szabályok szerint a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére is idézheti.

(3) *  E rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdéseiben foglaltak kivételével a folyamatban levő ügyeknél is alkalmazni kell.

(4) *  E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

(5) *  Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének, valamint

c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének,

d) *  a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (3) bekezdés e) pontjának

való megfelelést szolgálja.

(6) *  Az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítményekkel, vízimunkákkal kapcsolatos, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott bírságra vonatkozó rendelkezések csak a rendelet hatálybalépését követően megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak.

(7) *  E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.2.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr.2. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

(8) *  E rendelet 3. § (12) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban levő első és másodfokú eljárásokban a jegyző, illetve a felettes szerv jár el.

(9) *  E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 123/2012. (VI. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 3.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. 3. hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben a Mód. Kr. 3. hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyben a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozattételére nyitva álló 15 nap lejárt, vagy abból kevesebb, mint 15 nap van hátra, a Mód. Kr. 3. hatályba lépésétől számított 15 nap áll a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) rendelkezésére a nyilatkozat megtételére.

(10) *  A nemzeti vagyonnal összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód Kr.4.) hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendeletnek a Mód Kr.4. hatálybalépését megelőzően hatályos 6. § (5) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak a Mód Kr.4. 1. § (3) bekezdésével megállapított 3. § (2) bekezdésben megjelölt, a vízilétesítmény tulajdonjogát rögzítő, a Mód Kr.4. hatálybalépésekor még meg nem kötött megállapodás tartalmára.

(11) *  A Mód Kr.4. hatálybalépését megelőzően kiadott határozatlan időtartamra szóló üzemeltetési engedélyeket a 9/A. § (4) bekezdésére figyelemmel 2013. április 30-ig módosítani kell. E bekezdés alapján módosított engedély esetén a legfeljebb 15 éves időtartam a módosítás jogerőre emelkedésének dátumától kezdődik.

(12) *  E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 5.)

a) megállapított 2. § (3) bekezdés c) pontját, 3. § (4) bekezdését, az „A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések” alcím-megjelölését, valamint 5/A. §-át, 9. § (2) bekezdés a) pontját, 9/A. § (1) bekezdését és 2. mellékletét a Mód. Kr. 5. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 18. § (8) és (9) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

(12a) *  E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 344/2014. (XII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 7.) megállapított 11/A. és 11/B. §-át, 12. § a) pontját, valamint 27. § (1) és (1a) bekezdését a Mód. Kr. 7. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(13) *  E rendeletnek a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr. 6.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr. 6. hatálybalépését követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez * 

A felügyeleti kategóriába sorolás szempontjai

a) Az I. „kiemelkedően fontos” felügyeleti kategóriába tartoznak különösen:

- a regionális közüzemi vízellátó, valamint szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek (együttesen víziközművek) és az egyéb, vízgazdálkodási szempontból - a 20 000 főt meghaladó lakosságszámú ellátási körzetet érintő, illetve a 2000 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó - jelentős térséget ellátó víziközművek,

- azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, amelyek az ipar vízigényét elégítik ki és az összes vízfelhasználás - annak jellegétől függetlenül - az 1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás az 500 m3/nap mennyiséget meghaladja,

- a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha az ellátott személyek száma a napi 1000 főt meghaladja, vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízhasználat 1000 m3/nap feletti,

- a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek vagy vízilétesítmények igénybevételével történő vízszolgáltatás, függetlenül a felhasznált vízmennyiségtől és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,

- az I. rendű árvízvédelmi létesítmények, továbbá az árvíz- és belvízmentesítést szolgáló, az állam kizárólagos tulajdonában lévő egyéb közcélú vízilétesítmények.

b) A II. nagyobb térséget érintő, jelentős kategóriába tartoznak:

- a regionális közüzemi rendszerek és egyéb vízgazdálkodási szempontból jelentős térséget ellátó - az 5000 fő lakosságszámnál nagyobb ellátási körzetet érintő, illetve 500 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó - víziközművek,

- azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás - annak jellegétől függetlenül - az 500-1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás 100-500 m3/nap mennyiségű,

- a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha azok mértékadó befogadóképessége a napi 500 főt meghaladja, vagy ha az ellátott személyek száma napi 500 fő vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízfelhasználás 500-1000 m3/nap,

- a forgalomképes állami tulajdonban lévő vízről, vagy vízilétesítmény igénybevételével történő vízszolgáltatás esetén, függetlenül a felhasznált vízmennyiségtől és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,

- a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, ha a védvonal legfeljebb két település közigazgatási területét érinti,

- az állam tulajdonában lévő egyéb, az ár- és belvízmentesítést szolgáló vízilétesítmények.

c) A III. „helyi jelentőségű” kategóriába tartoznak:

- azok a víziközművek, közcélú vízilétesítmények - ideértve a vízműveket -, valamint a szennyvízelvezető és -tisztító művek, amelyek ellátási körzete az 5000 fő lakosságszámot vagy mértékadó kapacitása az 500 m3/nap mennyiséget nem éri el,

- a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás - annak jellegétől függetlenül - az 500 m3/nap mennyiséget, illetve a szennyvízkibocsátás a 100 m3/nap mennyiséget nem haladja meg,

- a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, amelyek egy település közigazgatási területét érintik,

- az önkormányzati tulajdonban lévő egyéb, a helyi vízkárelhárítást, vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló közcélú vízilétesítmények.

d) A IV. „kisebb jelentőségű” kategóriába tartoznak:

- az előbbi kategóriákba be nem sorolható vízilétesítmények és vízhasználatok.

2. melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez * 

A környezeti hatások jelentősége szempontjából vizsgálandó tevékenységek, létesítmények

1. Mezőgazdasági és egyéb, a TEÁOR alapján nem a mezőgazdasági vízrendezés alá tartozó, külterületen megvalósított vízrendezés

a) síkvidéken 500 ha alatt;

b) dombvidéken 300 ha alatt.

2. Öntözőtelep nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 300 ha alatt.

3. Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna nem védett területen és nem Natura 2000 területen 2 m3/sec vízszállító kapacitás alatt.

4. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból, ha a felszín alatti vizek igénybevétele eléri a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a vízföldtani napló készítésére vonatkozó követelményeket

a) talajvízből 1000 m3/nap alatt;

b) termál karsztvízből 500 m3/nap alatt;

c) rétegvízből 5000 m3/nap alatt;

d) hideg karsztvízből 2500 m3/nap alatt;

e) partiszűrésű vízből 5000 m3/nap alatt;

f) termál rétegvízből 2000 m3/nap alatt;

g) forrásból a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi 50 m3-t meg nem haladó esetben;

h) vízbázis védőövezetén az a)-g) pont 10%-át meg nem haladó esetben.

5. Ivóvíz távvezeték és 200 vagy annál nagyobb névleges átmérőjű (NA) elosztóvezeték nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén külterületen; belterületen 1 km hossz alatt.

6. Felszíni vizek közötti vízátvezetés, ha az átvezetett víz nem haladja meg

a) a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt;

b) a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át;

c) a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át.

7. Szennyvíztisztító telep

a) nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 000 lakosegyenérték alatt;

b) természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer esetén nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 15 ha alatt;

c) öntözéses szennyvízelhelyezés esetén nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 50 ha alatt.

8. Szennyvízgyűjtő-hálózat

a) felszín alatti vízbázis védőövezetén, védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 és 1000 lakosegyenérték között;

b) nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 1000 és 2000 lakosegyenérték között.

9. Duzzasztómű vagy víztározó nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiség alatt.

10. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe hidegvíztestek esetén, amennyiben az meghaladja az egy háztartást ellátó létesítményeket nem termálvizek esetén.

11. Halastó vagy tórendszer

a) nem védett területen és nem Natura 2000 területen 10 ha alatt;

b) intenzív halastó vagy tórendszer esetén nem védett területen és nem Natura 2000 területen 5 ha alatt.

12. Állóvíz- és holtágszabályozás nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen 3 ha szabályozandó vízfelület vagy 1 km partvonal hossz alatt.

13. Folyószabályozás vagy folyócsatornázás nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen.

14. Vízfolyásrendezés, kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést

a) nem vízbázis védőövezetén 50 m vízfolyás-hossz alatt;

b) nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 1 km vízfolyás-hossz alatt.

15. Vízerőmű nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 MW villamos teljesítmény alatt, az egy háztartást ellátó létesítmények kivételével.

16. Állandó árvízvédelmi mű nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén és települési külterületen.