Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.22.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1996. évi CXVI. törvény

az atomenergiáról1

Az Országgyűlés

tekintettel arra, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását,

figyelembe véve azonban, hogy rendeltetéstől eltérő alkalmazása károsíthatja az ember és az élővilág egészségét, illetve a természeti környezetet,

annak érdekében, hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb, mint más tevékenységek társadalmilag elfogadott kockázata, és a biztonsági követelmények betartását a nemzetközi előírásokkal is összhangban álló hazai szabályozás biztosítsa,

a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelméről, valamint az atomenergia alkalmazásának szabályozásáról, az ezekkel összefüggő engedélyezési eljárásról, e téren a hatóságok és az atomenergiát alkalmazók alapvető feladatairól, kötelezettségeiről

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. §2 (1) A törvény hatálya az atomenergia békés célú alkalmazására, az azzal kapcsolatos jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá az embereknek, valamint az élő és élettelen környezetnek a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelmére terjed ki.

(2) E törvény hatálya - a (3) bekezdés kivételével - nem terjed ki az olyan radioaktív anyagokkal, valamint berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre, amelyek - a létrehozható ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre, továbbá az élő és élettelen környezetre nem minősülnek veszélyesnek.

(3) E törvény 16. §-át alkalmazni kell a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXII. törvénnyel megállapított Megállapodás 98. cikk O. pontjában meghatározott valamennyi nukleáris anyagra.

Fogalmak

2. §3 E törvény alkalmazásában:

1. atomenergia alkalmazása:

a) a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység,

b) az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az a) pont szerinti alkalmazást szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység;

2. atomenergia alkalmazója: aki az 1. pontban meghatározott tevékenységet végez;

3. radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki;

4. nukleáris anyag: az a radioaktív anyag, amely önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehető, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet gazdaságosan kinyerhető koncentrációban tartalmaz, a bányászat és az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével;

5. ionizáló sugárzás: a közvetlenül vagy közvetve ionizáló részecskékből, illetve ionizálásra képes fotonokból álló sugárzás;

6. nukleáris láncreakció: az atommaghasadások olyan sorozata, amelyet a hasadási folyamat során felszabaduló neutronok tartanak fenn;

7. nukleáris létesítmény:

a)4 a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss nukleáris üzemanyag tárolására és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény,

b) az a) alpontban felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a telephelyen található, radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben külön létesítménynek minősülnek;

8. rendszer: rendszerelemekből álló, adott funkció teljesítésére szolgáló egység;

9. rendszerelem: a rendszer szerelési egységként is elhatárolható komponense, részegysége vagy önállóan kezelhető készüléke, egy adott funkció megvalósításában önálló részfunkciót ellátó elem, így különösen berendezés, műszer, csővezeték, építmény, épületszerkezet;

10. nukleáris rendszer, rendszerelem: nukleáris létesítményeknek a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerei, rendszerelemei;

11. atomreaktor: olyan berendezés, amely szabályozott nukleáris láncreakció megvalósítására alkalmas;

12. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés: olyan berendezés, amely külső energia vagy radioaktív anyag felhasználásával ionizáló sugárzás keltésére és kibocsátására alkalmas;

13. nukleáris üzemanyag: atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz;

14.5 kiégett üzemanyag: az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrafeldolgozhatósága miatt nem minősül hulladéknak, vagy ha radioaktív hulladéknak minősül, annak végleges elhelyezéséről gondoskodni kell;

15. radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként;

16. radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;

17. radioaktív hulladék átmeneti tárolója: a radioaktív hulladék időleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;

18. atomerőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel;

19. atomfűtőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával hőt szolgáltat;

20. rendkívüli esemény: az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben, vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során - bármilyen okból - bekövetkező olyan esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolhatja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását eredményezi vagy eredményezheti;

21. nukleáris veszélyhelyzet: rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség;

22. engedélyes: az atomenergia alkalmazói közül, aki hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat;

23.6 atomkár: az emberélet elvesztése, a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem, minden anyagi kár, az ezekkel együttesen jelentkező környezeti kár ésszerű mértékű helyreállításának költsége, valamint a nem vagyoni sérelem és a kár csökkentése vagy elhárítása érdekében ténylegesen végrehajtott, ésszerű és szükséges intézkedéssel kapcsolatosan felmerült költség, amennyiben azokat a nukleáris üzemanyag, a nukleáris létesítményben lévő radioaktív termék, hulladék vagy a nukleáris létesítményből származó, abból kiszállított, vagy oda küldött nukleáris anyag révén a nukleáris létesítményben vagy a szállítás során bekövetkezett rendkívüli esemény okozta;

24. nukleáris baleset: minden olyan rendkívüli esemény, amely atomkárt okoz;

25. SDR: Special Drawing Rights (különleges lehívási jog) - a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység;

26. ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint: a tudományos, technikai, gazdasági és társadalmi adottságok figyelembevételével kialakított, a nemzetközi elvárásokkal összhangban lévő legkisebb érték;

27. nukleárisüzemanyag-ciklus: a nukleáris üzemanyag élettartamának valamennyi szakasza, beleértve a gyártást, hasznosítást, átmeneti tárolást, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárását;

28. nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása: a kiégett üzemanyag hazai vagy külföldi radioaktívhulladék-tárolóban való végleges elhelyezése feldolgozás nélkül, vagy a kiégett üzemanyag előzetes feldolgozása és az ennek során keletkezett radioaktív hulladékok végleges elhelyezése hazai vagy külföldi radioaktívhulladék-tárolóban, beleértve a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárására vonatkozó döntést műszaki szempontból megalapozó tevékenységet;

29. nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme;

30.7 nukleáris védettség: azon tevékenységek, eszközök és eljárások összessége, amelyek a szabotázs, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett, a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) szerinti visszaélés, közveszélyokozás, környezetkárosítás, illetve jogtalan eltulajdonítás megelőzésére, észlelésére, elhárítására és következményeinek kezelésére irányulnak;

31. fenyegetettség: az állam által elvégzett naprakész elemzésben feltárt, az atomenergia békés célú felhasználóit fenyegető veszély, cselekmény;

32. tervezési alapfenyegetettség: a fenyegetettségnek az állam által meghatározott olyan szintje, amely ellen a hatékony fizikai védelmet az atomenergia alkalmazója biztosítja;

33. fizikai védelem: azon belső szabályozás, technikai eszköztár és élőerős elhárítás összessége, amely a nukleáris védettség részeként a nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris és más radioaktív anyagokkal szemben elkövetendő jogtalan eltulajdonítás és szabotázs elrettentésére, észlelésére, késleltetésére és elhárítására irányul;

34. fizikai védelmi terv: a fizikai védelmi rendszer működését, az elrettentés, észlelés, késleltetés és elhárítás fizikai védelmi funkciók konkrét megvalósulását leíró terv;

35.8 szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett - a Btk., illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti - közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása vagy kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás vagy kísérletének rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;

36.9 nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszély okozása, környezetkárosítás:

a) 2013. június 30-ig hatályban volt, az 1978. évi IV. törvény szerinti nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett szándékos közveszélyokozás (259. §) vagy kísérlete, előkészülete, továbbá szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérlete,

b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett - a Btk. szerinti - szándékos környezetkárosítás (241. §) vagy kísérlete, továbbá szándékos közveszély okozása (322. §) vagy kísérlete, előkészülete;

37.10 nukleáris vagy más radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása:

a) nukleáris vagy más radioaktív anyagnak a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti ellopása (316. §) vagy elrablása (321. §),

b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal összefüggésben elkövetett, a Btk. szerinti rablás (365. §) vagy lopás (370. §);

38.11 ártalmatlanítás: nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok veszélyeztető hatásának kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel;

39. radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer és rendszerelem: azon, nukleáris anyag vagy más radioaktív anyag alkalmazásával, feldolgozásával és tárolásával összefüggő rendszerek és rendszerelemek, amelyek rongálása rendkívüli esemény bekövetkezésével jár vagy járhat;

40.12 átmeneti tárolás: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék környezettől elszigetelt átmeneti tárolása az erre a célra szolgáló létesítményben a későbbi visszanyerés vagy - később meghozandó döntés alapján - későbbi végleges elhelyezés céljából;

41.13 kiégett üzemanyag kezelése: a kiégett üzemanyag mozgatásával, átmeneti tárolásával, újrafeldolgozásával, továbbá végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;

42.14 radioaktív hulladék kezelése: a radioaktív hulladék mozgatásával, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;

43.15 újrafeldolgozás: olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja nukleáris vagy más radioaktív anyag kinyerése kiégett üzemanyagból további felhasználás céljára;

44.16 végleges elhelyezés: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék visszanyerés szándéka nélkül történő végső, engedélyezett elhelyezése;

45.17 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

Alapelvek

3. §18 Magyarország az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések keretében vállalt együttműködéssel is elősegíti.

4. § (1) Atomenergiát csak oly módon szabad alkalmazni, hogy az ne károsítsa a társadalmilag elfogadható - más gazdasági tevékenységek során is szükségszerűen vállalt - kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, életfeltételeit, a környezetet és az anyagi javakat.

(2) Az atomenergia alkalmazása során a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van.

(3) Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell azt, hogy

a) ne jöhessen létre ellenőrizetlen és szabályozatlan nukleáris láncreakció;

b)19

c) a munkavállalóknak és a lakosságnak valamennyi forrásból származó évi sugárterhelése ne haladja meg azt a dózis-határértéket, amelyet az erre vonatkozó biztonsági előírás - a tudomány legújabb, igazolt eredményeinek, a nemzetközi és a hazai szakértői szervezetek ajánlásainak figyelembevételével - meghatároz; a sugárterhelést mindenkor az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, és ennek megfelelően kell szabályozni a környezetbe kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai vagy más jellemzők szerint meghatározott - maximális mennyiségét, koncentrációját és a kibocsátás módját;

d) a rendkívüli esemény bekövetkezésének kockázata csökkenjen, kialakulása megelőzhető, következménye tervszerűen elhárítható, az esetleg kiszabaduló radioaktív anyag és ionizáló sugárzás káros hatása az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre csökkenthető legyen.

(4)20 Nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese minden rendkívüli eseményről köteles tájékoztatni a lakosságot.

(5) A biztonság érdekében az emberi teljesítőképesség lehetőségeit és korlátait a nukleáris létesítmények teljes élettartama alatt figyelembe kell venni.

(6) Az atomenergia alkalmazója köteles gondoskodni arról, hogy tevékenysége révén a radioaktív hulladékok keletkezése a gyakorlatilag lehetséges legkisebb mértékű legyen.

(7) Az atomenergia alkalmazása során a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését oly módon, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra.

(8) Az atomenergia biztonságos alkalmazását - beleértve a nukleárisbaleset-elhárítást - és az ezzel összefüggő kutatási-fejlesztési feladatok megoldását a tudomány és a technika fejlesztésével, a kutatómunka összehangolt szervezésével, a hazai, illetve a nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával, valamint szakemberek képzésével, továbbképzésével kell elősegíteni.

(9) Nukleáris létesítmény biztonságának növeléséhez szükséges kutatási-fejlesztési tevékenység költségei az engedélyest terhelik.

(10)21 Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági felügyeletét szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.

(11) Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.

(12)22 Az atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint bármely egyéb jogviszony alapján munkatevékenységet végzők jogszabály szerint képzésben és továbbképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) vesznek részt. Aki képző tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

4/A. §23 Alapvető biztonsági célkitűzés az ember és a környezet védelme az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, ennek elérése érdekében

a) a kormányzat hatékony jogi szabályozást készít elő, valamint független, az atomenergia békés célú felhasználását felügyelő szervet vagy szerveket hoz létre és tart fenn;

b) mind a biztonságot felügyelő szervek, mind a kockázattal járó tevékenységet végző szervezetek az alapvető biztonsági célkitűzés iránt elkötelezett vezetést és hatékony irányítási rendszert hoznak létre és tartanak fenn;

c) a biztonságért való elsődleges felelősség azt a személyt vagy szervezetet terheli, aki, vagy amely a sugárzásból eredő kockázat növekedését okozó létesítmény vagy tevékenység engedélyese;

d) az atomenergia alkalmazásának általános feltétele, hogy az általa nyújtott társadalmi előnyök nagyobbak legyenek, mint a nukleáris létesítmény területén tartózkodó személyeket, a lakosságot, a környezetet és az anyagi javakat fenyegető kockázatok;

e) az atomenergia alkalmazója biztosítja az ember és a környezet sugárzástól való ésszerű védelmét a 4. § (1) bekezdése szerint;

f) az atomenergia alkalmazója az ésszerűen elérhető legmagasabb szintű biztonságot a 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti biztonsági követelmények betartásával optimalizálja;

g) az atomenergia alkalmazója mindent megtesz annak érdekében, hogy egyetlen személy sérülésének kockázata se legyen elfogadható mértéket meghaladó;

h) az atomenergia alkalmazója köteles mindent megtenni a nukleáris vagy sugárbaleset megelőzése és következményeinek enyhítése érdekében;

i) a hatáskörrel rendelkező szervek és az atomenergia alkalmazója felkészül a biztonság és a védettség szempontjából fontos, nukleáris- vagy sugárbiztonságot sértő esemény bekövetkezésére, és a szükséges intézkedések végrehajtására;

j) a korábbról fennmaradt vagy a hatósági szabályozás körébe nem tartozó sugárzásból eredő kockázat mérsékelésére hozott védőintézkedéseknek indokoltnak és a kockázattal arányosnak kell lenniük.

5. § (1)24 Az atomenergia alkalmazásának nukleáris biztonsági követelményeit - a tudomány eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével - rendszeresen felül kell vizsgálni, és korszerűsíteni kell.

(2)25 Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit a hatáskörrel rendelkező hatóságok a jogszabályok, a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg.

(3)26 A (2) bekezdés szerinti hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazása - ideértve a villamosenergia-termelést, a radioizotópok alkalmazását, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelését is - és fejlesztése terén érdekelt bármely más szervtől vagy szervezettől.

5/A. §27 (1) A Magyarországon keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a magyar államot terheli, kivéve

a) a használaton kívüli zárt sugárforrást, ha azt az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz visszaszállították, valamint

b) a kutatóreaktor kiégett üzemanyagát, ha olyan országba szállították, ahol kutatóreaktorban használatos üzemanyagot értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat.

(2) A kiégett üzemanyagnak és a radioaktív hulladéknak feldolgozás vagy újrafeldolgozás céljából Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába vagy harmadik országba történő szállítása esetén a magyar állam viseli a végső felelősséget ezen anyagok biztonságos, végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve.

(3) A Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot Magyarországon kell véglegesen elhelyezni, kivéve ha a szállítás időpontjában a végleges elhelyezést vállaló országgal - a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével - hatályban van olyan megállapodás, amely szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladék az érintett ország radioaktívhulladék-tárolójába szállítható végleges elhelyezés céljából.

(4) A (3) bekezdés szerinti szállítást megelőzően Magyarország értesíti az Európai Bizottságot a megállapodás tartalmáról, valamint a lehető legteljesebb mértékben meggyőződik arról, hogy a célország:

a) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó megállapodást kötött az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek,

b) a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az e törvényben meghatározott célokkal, és

c) radioaktívhulladék-tárolójának üzemeltetését a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programban meghatározott követelmények szerint irányítják.

Nemzeti politika és nemzeti program28

5/B. §29 (1) Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére nemzeti politikát fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan (a továbbiakban: nemzeti politika).

(2) Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti politikát.

(3) Az Országgyűlés a nemzeti politikáról normatív országgyűlési határozatban rendelkezik.

(4)30 A nemzeti politika és annak felülvizsgálata előkészítéséről az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(5) A nemzeti politika kidolgozása során az alábbi elveket kell érvényesíteni:

a) a radioaktív hulladék keletkezését - megfelelő tervezési intézkedésekkel, valamint üzemeltetési és leszerelési eljárással, így különösen a nukleáris és a más radioaktív anyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása révén - aktivitás és mennyiség tekintetében egyaránt az ésszerűen megvalósítható lehető legalacsonyabb szinten kell tartani,

b) figyelembe kell venni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket,

c) a kiégett üzemanyagot és a radioaktív hulladékot biztonságosan kell kezelni hosszú távon is, a passzív biztonság szempontjainak a figyelembevételével,

d) az intézkedéseket a fokozatosság elve alapján kell végrehajtani,

e) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének költségeit annak kell viselnie, akinél ezek az anyagok keletkeznek, továbbá

f) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének valamennyi szakaszában tényeken alapuló és dokumentált döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.

(6) A nemzeti politikában ki kell térni a végleges elhelyezés lehetséges módozatainak megtervezésére és megvalósítására is.

5/C. §31 (1) A Kormány a nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti programot fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára és a nukleáris létesítmény leszerelésére kiterjedően (a továbbiakban: nemzeti program).

(2) A Kormány ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti programot.

(3)32 A nemzeti program és annak felülvizsgálata előkészítéséről a miniszter gondoskodik. A nemzeti program elkészítése, felülvizsgálata során figyelembe kell venni a műszaki és a tudományos fejlődés eredményeit, a szakértői értékelések során megfogalmazott ajánlásokat, az üzemi és az üzemzavari eseményekből levont tanulságokat, valamint a bevált gyakorlatot is.

(4) A nemzeti programnak ki kell terjednie

a) a nemzeti politika általános célkitűzéseire,

b) a kivitelezés jelentős szakaszaira és a szakaszok teljesítésének időbeli ütemezésére,

c) valamennyi meglévő kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék leltárára,

d) a jövőben keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék mennyiségek becslésére, ideértve a leszerelésből származó kiégett üzemanyagot és radioaktív hulladékot is,

e) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó koncepciókra vagy tervekre és műszaki megoldásokra, a keletkezéstől a végleges elhelyezésig,

f) a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény fennállásának a lezárás utáni időszakára vonatkozó koncepciókra vagy tervekre, ideértve azt az időtartamot is, amíg az ellenőrzéseket fenn kell tartani, valamint azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos tudást hosszú távon meg lehet őrizni,

g) azon kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek leírására, amelyek révén a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos megoldások kivitelezhetők,

h) a nemzeti program végrehajtását illető felelősségi körökre és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókra,

i) a nemzeti program költségeinek felmérésére, a felmérés alapjára és feltételezéseire, ideértve a költségek időbeli alakulását is,

j) az érvényben lévő finanszírozási rendszerre,

k) az átláthatóságot, tájékoztatást szolgáló eszközökre, eljárásokra, valamint

l) más tagállammal vagy harmadik országgal kötött, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről, többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények használatáról szóló megállapodásra.

(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott leltárban a radioaktív hulladékok osztályozásával összhangban fel kell tüntetni a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag helyét és mennyiségét.

II. Fejezet

Az atomenergia alkalmazásának általános szabályai

Szabályozás és irányítás

6. § (1) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata.

(2)33 Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv), valamint a 20. § (1) bekezdésében, a 22-26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek útján gondoskodik.

(3)34

7. § (1) Meglévő nukleáris létesítmény tulajdonjogának megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez a Kormány előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.

(2)35 Új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését, valamint meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.

8. §36 (1)37 Az atomenergia-felügyeleti szerv kormányhivatal, felügyeletét a miniszter látja el. Az atomenergia-felügyeleti szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(2)38

(3)39 Az atomenergia-felügyeleti szerv évente jelentést készít a Kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt előkészítő tevékenységet is.

(4)40 Az atomenergia-felügyeleti szerv

a) ellátja a 17. §-ban meghatározott hatósági feladatokat, ennek keretében országos illetékességgel jár el;

b) az atomenergia alkalmazása területén figyelemmel kíséri

ba) a nemzetközi fejlődés általános irányait, különösen a szabályozás nemzetközi fejlődését, és ennek alapján javaslatot tesz a szükséges hazai intézkedésekre, jogszabályok megalkotására;

bb) a műszaki fejlesztési eredményeket, nemzetközi tapasztalatokat, elvárásokat; valamint

bc) a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesülését; megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására;

c) részt vesz a b) pont ba) és bc) alpontjai szerinti előterjesztések tervezetének közigazgatási egyeztetésében.

d) tájékoztatja a közvéleményt az atomenergia alkalmazásának biztonságáról és a nukleáris védettségről, saját tevékenységéről, fontosabb döntéseiről és azok megalapozásáról, az alkalmazott biztonsági, védettségi és biztosítéki követelményekről a vonatkozó információk honlapján való közzététele útján;

e) Baleset-elhárítási Szervezet megszervezésével, felkészítésével és működtetésével ellátja a számára jogszabályban meghatározott nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat, továbbá azokat a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítési, kapcsolattartási és hatósági feladatokat, amelyek az európai uniós tagságból, továbbá jogszabállyal kihirdetett, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a nukleáris veszélyhelyzeti gyors értesítésről és a segítségnyújtásról létrejött nemzetközi egyezményekből, valamint a kapcsolódó kétoldalú nemzetközi megállapodásokból erednek;

f) feladatkörében együttműködik más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük kétoldalú szakmai megállapodásokat köt, két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn, összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő nemzetközi együttműködést, továbbá ennek körében véleményezi az e téren kötendő nemzetközi egyezményeket, és figyelemmel kíséri - hatáskörét illetően - azok megvalósulását;

g)41 ellátja az 5/A. § (4) bekezdése alapján Magyarországot terhelő kötelezettségeket.

(5)42 A miniszter

a)43

b) rendelkezik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal;

c)44 tájékoztatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tevékenységét érintő kormánydöntésekről;

d)45 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg az atomenergia-felügyeleti szerv részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét.

(6)46

(7)47 Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv munkáját tudományos tanácsadó testület segíti.

9. §48 (1)49 Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyezés, az ellenőrzés és ezekhez kapcsolódóan a hozzá benyújtott, a nála fellelhető és az általa összegyűjtött adatok értékelése, elemzése, szakértői vélemények és tanúsítványok értelmezése útján győződik meg arról, hogy

a) az atomenergia alkalmazása,

b) a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója, valamint azok rendszereinek és rendszerelemeinek a műszaki állapota, valamint

c) a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója üzemeltetése, továbbá az átalakítás végrehajtása

megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott követelményeknek és a hatósági engedélyekben előírtaknak.

(2)50 A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója folyamatos hatósági felügyelet alatt áll. Az atomenergia-felügyeleti szerv folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:

a) egyedi hatósági eljárás keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel,

b) az engedélyes tevékenységének, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével,

c) folyamatos, valamint egyedi eljárás során végzett ellenőrzéssel, az átalakításhoz kapcsolódó ellenőrzési program végrehajtásával, és

d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító érvényesítési eljárás lefolytatásával.

(3) Az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát, a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét, a létesítést és az üzembe helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt (időszakos biztonsági felülvizsgálat és jelentés keretében) rendszeres időközönként teljes körűen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét a honlapján nyilvánosságra kell hoznia.

Az atomenergia alkalmazójának feladatai

10. § (1) Az atomenergia biztonságos alkalmazásáért, a biztonsági követelmények betartásáért az atomenergia alkalmazója felelős.

(2) Az engedélyes - tevékenységi körében - köteles az atomenergia biztonságos alkalmazásához, a biztonság fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges műszaki-technológiai, anyagi és személyi feltételeket biztosítani, továbbá a sugárzási viszonyokat a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban folyamatosan ellenőrizni. A környezeti sugárzási viszonyok ellenőrzésének eredményeiről rendszeresen - legalább havonta - tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) Az engedélyes - figyelembe véve üzemeltetési tapasztalatait és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - köteles folyamatos tevékenységet végezni a biztonság növelésére.

(4)51 Az atomerőmű engedélyese a munkaalkalmassági követelmények meghatározása során alkohol- és drogpolitikát dolgoz ki, valamint gondoskodik az annak végrehajtásához szükséges ellenőrzésről.

10/A. §52 (1) A radioaktív hulladék tárolójának, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának (a továbbiakban: tároló) engedélyese a 4. § (4) bekezdésében és a 10. § (2) bekezdésében foglaltakról, továbbá a 40. § szerinti feladatok elvégzéséről

a) a tárolónak helyt adó település vagy települések, és az azzal területileg határos települések lakosságát; valamint

b) a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások által érintett települések lakosságát a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének ott meghatározott módon történő ellátása mellett az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások (a továbbiakban: társulás) útján is rendszeresen tájékoztathatja.

(2) A társulásoknak a tárolóhoz vagy a tervezett tárolóhoz kötötten a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból támogatás adható. Támogatás tárolónként, vagy tervezett tárolónként csak egy ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásnak adható. A támogatás tájékoztatási, ellenőrzési, működési és településfejlesztési célokra használható fel.

(3) A társulás a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jön létre. A (2) bekezdés szerinti támogatás a társulásnak csak akkor adható, ha:

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében az ott meghatározott összes település legalább felének és ezek között a tárolónak helyt adó település vagy települések képviselőtestülete a társulási megállapodást jóváhagyja,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében az ott meghatározott települések legalább felének képviselőtestülete a társulási megállapodást jóváhagyja, és

c) a társulás a tag helyi önkormányzatok önként vállalt tájékoztatási és ellenőrzési feladatainak ellátását szolgálja.

(4) Ha a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások időközben - az elvégzett kutatások eredményeként - a már létrejött társulás tagjai mellett újabb települések területére is kiterjednek, az engedélyes e települések polgármestereit tájékoztatja erről, valamint arról, hogy csatlakozhatnak a társuláshoz.

(5) A telephely-kiválasztási kutatásokat szolgáló felszín alatti kutatólaboratórium létesítésének megkezdésekor a társulás csak akkor részesülhet támogatásban, ha az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

(6) A támogatás esedékes részösszegének lehívását a társulásoknak nyújtott támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a tároló engedélyese kezdeményezi. A lehívás alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője a támogatás részösszegét közvetlenül a társulásnak utalja át.

11. § (1)53 Az atomenergia alkalmazása körében csak olyan személy foglalkoztatható, aki rendelkezik jogszabályban meghatározott iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, és kielégíti a foglalkoztatás jogszabályban előírt feltételeit, továbbá megfelel az előírt egészségügyi követelményeknek.

(2)54 Nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris rendszerekkel és berendezésekkel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő minőségirányítási rendszerrel rendelkeznek.

(3)55 A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:

a) aki büntetett előéletű;

b)56 akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el:

1. emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet),

2. emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)-(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §),

3. visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §),

4. kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),

5. erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont],

6. lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)-(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés],

7. visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)-(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)-(2) bekezdés, 243. § (1)-(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §),

8. állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet),

9. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §),

10. hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet),

11. hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet),

12. közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314-316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),

13. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),

14. rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §),

15. embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §),

16. rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §),

17. lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),

18. pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §),

19. a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

20. költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §),

21. pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §),

22. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy

23. bűnszervezet keretében elkövetett bűntett;

c) akivel szemben a b) pontban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

(4)57 Nem foglalkoztatható, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig;

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

(5)58 A (3) bekezdésben meghatározott létesítményben, illetve munkakörökben történő foglalkoztatáshoz a rendőrség által kiadott közbiztonsági engedély szükséges. A közbiztonsági engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, valamint, hogy nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A rendőrség a közbiztonság védelmének biztosítása céljából a foglalkoztatottakra vonatkozó követelmények fennállását évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni és kezelni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(6)59 Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a foglalkoztatottal szemben kizáró ok áll fenn, az atomenergia alkalmazójának a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett az engedélyt visszavonja. A rendőrség az ellenőrzés alapján indított, az engedély visszavonására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti az (5) bekezdés szerint átvett adatokat.

(7)60 Külföldi foglalkoztatásakor a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a munkavállalónak azon állam irányadó jogszabályai szerint kell igazolnia, melynek állampolgára, illetve hontalan esetében, amely állam területén a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

III. Fejezet

Hatósági felügyelet61

Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásai62

11/A. §63 (1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a nukleáris létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül:

a)64 nukleáris létesítményre vonatkozó engedélynél (a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

b) rendszerelemre vonatkozó engedély esetében: kizárólag az engedélyes,

c) ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve, ha az ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

d) érvényesítés során: kizárólag az engedélyes és a külső bejelentő.

(2)65 Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiban - a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatásterület a biztonsági övezet területe.

(2a)66 A nukleáris létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, valamint a nukleáris létesítmény telephelye jellemzői és alkalmassága megállapításának engedélyezése iránti nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a hatásterület a nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint

a) kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetén a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres,

b) az a) pontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres

távolságon belüli terület.

(2b)67 A nukleáris létesítmény létesítésének engedélyezése iránti nukleáris biztonsági eljárásban a hatásterület a nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint a létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó dokumentációban - kormányrendeletben meghatározott követelmények alapján - javasolt biztonsági övezet területe, de legalább

a) kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetén a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres,

b) az a) pontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres

távolságon belüli terület.

(3) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.

(4)68 Az atomenergia-felügyeleti szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásaiban a döntése meghozatala előtt - a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében - közmeghallgatást tart.

(5)69 Az atomenergia-felügyeleti szerv a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a közmeghallgatást megelőzően kormányrendeletben meghatározott határidőben

a) hirdetményi úton, valamint a honlapján történő közzététel útján értesíti az érintetteket,

b) értesíti az eljárásban közreműködő szakhatóságot.

A hatósági engedélyezés és ellenőrzés általános rendje70

12. §71 (1)72 Az atomenergia-felügyeleti szerv e törvény szerinti

a) eljárásaira vonatkozó eljárási határidőket, valamint

b) eljárásaiban közreműködő szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt

a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2)-(3)73

(4) A radioaktív hulladékok, kiégett üzemanyagok, valamint egyéb radioaktív anyagok országhatáron át történő szállításához való hozzájárulás és engedélyezés angol vagy magyar nyelven készült okmányokkal történik.

(5) A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződésekben vállalt kötelezettségekből eredő ellenőrzések esetében az ellenőrzések jegyzőkönyve a nemzetközi szervezet hivatalos nyelvén készül.

12/A. §74 (1) A nukleáris biztonsággal összefüggő adatok ellenőrzése a helyszínre vagy az atomenergia-felügyeleti szervhez telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet.

(2) A nukleáris biztonság hatósági ellenőrzése nincs időkorláthoz kötve.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény hatósági felügyeletéhez, vagyis az engedélyes tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak lefolytatásához átfogó, feltáró és eseti ellenőrzéseket végez. Az atomenergia-felügyeleti szerv az ilyen tevékenységének folyamatosságát a nukleáris létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend működtetésével biztosíthatja.

(4) A nukleáris létesítmény helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A bekért iratokat, dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység befejezését követően is az atomenergia-felügyeleti szerv tárolja.

(5)75 A nukleáris létesítmény engedélyesének minőségirányítási rendszerében, a személyzet képzését érintő dokumentumában, adatbázisában rögzített személyes adatokat az atomenergia-felügyeleti szerv csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.

13. § (1)76

(2)77 A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságára lényeges hatással levő tevékenység engedélyezése esetében a kérelmet megalapozó dokumentációt független szakértővel értékeltetni kell. A független szakértői értékelést a kérelmező a hatósági eljárásban, az arra vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények szerint nyújtja be az atomenergia-felügyeleti szervhez.

14. § (1) Engedély határozott vagy határozatlan időre, valamint bizonyos feltételekhez kötötten adható. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.

(2)78 Az engedély hatályát veszti, ha

a) az abban meghatározott időtartam lejár, vagy az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek;

b) a nukleáris berendezés, illetve a nukleáris létesítmény az engedélyezett időtartamon belül, az engedélyben meghatározottnál hosszabb ideig folyamatosan üzemen kívül áll.

(3)79 Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyt visszavonhatja, vagy az engedély időbeli hatályát korlátozhatja, ha az engedély megadása alapjául szolgáló biztonsági körülményeknek, illetve a kockázat mértékének a megváltozását állapította meg.

(4)80 Az átalakítási engedély kiadása előtt végzett ellenőrzés során feltárt, a nukleáris biztonságot veszélyeztető nem-megfelelőség esetén az atomenergia-felügyeleti szerv az átalakítás folytatását megtilthatja.

(4a)81 Ha az átalakítást követő üzemeltetés megkezdését megelőzően az atomenergia-felügyeleti szerv a hozzá - jogszabály alapján - becsatolandó dokumentum értékelése, az eseti ellenőrzés vagy az átalakítás végrehajtása során lefolytatott ellenőrzés keretében olyan nem-megfelelőséget állapít meg, amely veszélyezteti a nukleáris biztonságot, akkor a kiadott átalakítási engedélyt visszavonja, vagy az engedélyt módosítva feltételeket állapít meg.

(4b)82 A bíróság a (4), a (4a) bekezdés szerinti határozatok, valamint az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat végrehajtását nem függesztheti fel.

(5)83 Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség okafogyottá nem vált vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a létesítmény telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez megszerzett engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.

15. §84 (1) Az engedély, valamint a nukleáris biztonsági szabályzatok előírásainak megtartását, és az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az atomenergia-felügyeleti szerv köteles rendszeresen ellenőrizni, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni.

(2)85 Az atomenergia-felügyeleti szerv az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály megsértése, valamint az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján kiadott határozatában foglaltak betartásának elmulasztása esetén az engedélyest, továbbá a 17. § (2) bekezdés 20-22. pontja szerinti, az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó ügyekben adatszolgáltatásra kötelezettet bírság megfizetésére kötelezheti.

(3) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a hatóság tudomására jutásától számított egy éven, valamint attól a naptól számított öt éven túl, amely napon a kötelezettnek eleget kellett volna tennie az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségének.

A radioaktív és nukleáris anyagok nyilvántartása, ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályai86

16. §87 (1)88 Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 20. és 21. pontjának megfelelően a radioaktív anyagokról - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagokról - központi nyilvántartást vezet, amely a név és az elérhetőségi adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) Az atomenergia alkalmazója a birtokában lévő radioaktív anyagok helyéről, fizikai, kémiai tulajdonságairól és a velük kapcsolatos tevékenységekről helyi nyilvántartást vezet, kezeli a helyi nyilvántartás adatait, beleértve a (4) bekezdés szerinti személyes adatokat is, és adatokat szolgáltat a központi nyilvántartás számára. A nyilvántartást az atomenergia alkalmazója az adatszolgáltatási kötelezettségének megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv kialakítja és működteti a központi nyilvántartás rendszerét, központi nyilvántartásba veszi a helyi nyilvántartásokat, továbbá ellenőrzi a központi és helyi nyilvántartások adattartalmának egyezését, valamint a helyi nyilvántartásban nyilvántartott radioaktív anyagokat és a tényleges állományt.

(3a)89 A központi nyilvántartás tartalmazza:

a) a radioaktív anyagok helyét, fizikai és kémiai tulajdonságait,

b) a radioaktív anyag tulajdonosának és birtokosának nevét és lakcímét,

c) az atomenergia alkalmazóját és a radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenységeket,

d)90 a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy nevét és lakcímét vagy a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy vezetőjének nevét és címét,

e) a radioaktív anyag feltalálási helyét,

f) zárt sugárforrások esetében - ideértve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat is - tulajdonosonként és birtokosonként és radionuklidonként a radioaktív anyagok engedélyezett maximális készletét, aktuális készletét, fajtáját, aktivitását és rendeltetését (a felhasználás és az alkalmazás engedélyezett formáját),

g) nyitott sugárforrások esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékokat - a radioaktív anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva tulajdonosonként és birtokosonként, valamint radionuklidonként a radioaktív anyagok mennyiségét, készletváltozását, felhasználását, fajtáját, eredeti aktivitását és rendeltetését,

h) radioaktív hulladékok esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat - a radioaktív anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva a radioaktív hulladékok mennyiségét, készletváltozását és fajtáját tulajdonosonként és birtokosonként, radioaktív hulladék osztályonként, valamint amennyiben ismert, radionuklidonként.

(3b)91 A központi nyilvántartás nukleáris anyagok esetében tartalmazza továbbá:

a) a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységeket és telephelyeket,

b) az egyes nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minőségét és mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint hasadóanyag tartalmát,

c) az összes nukleáris anyaggal rendelkező szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minőségét és összesített mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint összesített hasadóanyag tartalmát,

d) a nukleáris anyagoknak a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek közötti forgalmát,

e) a nemzetközi jelentésekben és adatszolgáltatásokban szereplő adatközlések helyességét.

(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv kezeli és feldolgozza a központi nyilvántartás részét képező következő személyes adatokat:

a) a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy neve és elérhetősége,

b)92 a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy és gazdálkodó szervezet vezetőjének neve és elérhetősége,

c) a sugárvédelmi megbízott neve, és elérhetősége,

d) a biztosítékok végrehajtásáért felelős vezető neve és elérhetősége,

e) a telephelyi képviselő neve és elérhetősége,

f) a telephelyi biztosítéki felügyelő neve és elérhetősége,

g) a létesítményi biztosítéki felügyelő neve és elérhetősége.

(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a helyi nyilvántartások ellenőrzéséhez, az ellenőrzések során esetlegesen tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések, valamint a talált, illetve lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedések céljára használhatja fel.

(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a (2) bekezdésben meghatározott helyi nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség megszűnésétől számított öt évig kezeli. Ezt követően az adatokat archív adatbázisba helyezi. Az archív adatbázisból az adatok selejtezése a radioaktív (ezen belül nukleáris) anyag végleges elhelyezését, az országból való kiszállítását vagy teljes felhasználását követően történik.

(6a)93 A radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában szereplő adatok nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak.

(7)94 Saját magára vonatkozóan valamennyi, radioaktív és nukleáris anyaggal rendelkező és adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szervezet adatot igényelhet a radioaktív és a nukleáris anyagok nyilvántartásából. A rendőrség a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi feladatai ellátása céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából - térítésmentesen - adatokat, beleértve a (4) bekezdésben meghatározott adatokat is, igényelhet a központi nyilvántartásból. A központi nyilvántartás adatai statisztikai célokra felhasználhatók.

(8)95 A radioaktív anyagok - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagok - nyilvántartása, ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

(9)96 Nagy aktivitású zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen sugárvédelmi megbízott csak büntetlen előéletű, és olyan személy lehet, aki nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(10)97 Azt a tényt, hogy a sugárvédelmi megbízott büntetlen előéletű és nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt

a) a megbízás létrejötte előtt a megbízást sugárvédelmi megbízottként létesíteni kívánó személy a megbízó részére, illetve

b) a megbízás fennállása alatt a sugárvédelmi megbízott a megbízó írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(11)98 A megbízó a megbízás időtartama alatt a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a sugárvédelmi megbízottat annak igazolására, hogy megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(12)99 Ha a (11) bekezdésben meghatározott felhívásra a sugárvédelmi megbízott igazolja, hogy a (9) bekezdés szerinti feltételek vele szemben fennállnak, a megbízó az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(13)100 A megbízást a megbízó azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a sugárvédelmi megbízott a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,

b) a megbízó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a sugárvédelmi megbízott nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(14)101 A megbízó a sugárvédelmi megbízott (10) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatait a sugárvédelmi megbízott megbízatásáról hozott döntésig, a (10) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatait a megbízatás megszűnéséig kezeli.

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre102

17. §103 (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:

1.104 a nukleáris létesítmény:

a) telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához,

b) létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez

szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

2. a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági ellenőrzése, valamint a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;

3. a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;

4. a nukleáris rendszer, rendszerelem tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezése és ellenőrzése;

5. nukleáris létesítmény átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezés és ellenőrzés;

6. a nukleáris létesítmény rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezése és ellenőrzése;

7. az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

8. a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezése;

9. jogszabályban meghatározott szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;

10. az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása, a további üzemeltetés feltételeinek meghatározása, és a szükséges intézkedések végrehajtásának elrendelése a felülvizsgálat eredménye alapján, illetve az Időszakos Biztonsági Jelentés által, valamint az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében azonosított eltérés jóváhagyása;

11. a 11. § (2) bekezdésében előírt irányítási rendszer ellenőrzése;

12.105 nukleáris létesítmény, valamint radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;

13. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;

14. a radioaktív anyagok csomagolásának - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - jóváhagyása és ellenőrzése;

15.106 radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelye kiválasztásának, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának és lezárásának engedélyezése, ellenőrzése;

16.107 radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek az országhatáron át történő szállításának engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;

17.108 radioaktív anyagoknak Magyarország és az Európai Unió tagállamai, továbbá Magyarország és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve engedélyezés;

18.109 a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése és ellenőrzése;

19. az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének nyilvántartása és ellenőrzése;

20. a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;

21. a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;

22. a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;

23. az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének figyelembevételével a hatósági ellenőrzést szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;

24. az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásuk megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés összefogása;

25. atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági elismerése.

(3) A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv - szakértői közreműködés érdekében - más intézményt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.

(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult bármely atomenergiát alkalmazónál - hatáskörében - ellenőrzést folytatni.

(5)110 A nukleáris biztonságra hatással lévő átalakítás végrehajtásához engedély iránti kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez. Átalakítás esetén a (2) bekezdés 4. pontjától eltérően a rendszer, rendszerelem beszerzéséhez, gyártásához, és a szerelés előkészítéséhez nincs szükség az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyére. Az átalakítási engedély a rendszernek, rendszerelemnek az üzemi rendszerekhez történő csatlakozására, az átalakított rendszer, rendszerelem üzembe helyezésére és üzemeltetésére jogosítja fel az engedélyest.

(6)111 Jogszabályban meghatározott átalakítások esetén kérelmezni kell az atomenergia-felügyeleti szervnél a nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását.

(7)112 A 17. § (2) bekezdés 1., 3-10. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve - a nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetővé tevő adathordozón is mellékelni kell.

18. §113 Nukleáris létesítmény nukleáris biztonságát érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az atomenergia-felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, akkor e jogvita eldöntéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni. A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.

18/A. §114 Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott telephely vizsgálati és értékelési engedélyezési, telephely-engedélyezési, valamint létesítési engedélyezési eljárásért, továbbá a radioaktív anyagok szállításával, fuvarozásával és csomagolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Felügyeleti díj115

19. §116 (1) A létesülő és üzemelő nukleáris létesítmények az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(2) A felügyeleti díj éves mértéke:

a)117 üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 302 450 Ft/MWth;

b) létesítési engedéllyel rendelkező atomerőmű és kutatóreaktor esetén a tervezett névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 82 100 Ft/MWth;

c) az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 75 000 Ft/db.

(3) A nukleáris létesítmények létesítői vagy üzemeltetői az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente kötelesek megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.

(4) Év közben kiadott létesítési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév első napja, a befizetés határideje az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.

(5) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az atomenergia-felügyeleti szerv határozatában állapítja meg, és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.

(6) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a (3)-(5) bekezdésben meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 165-167. §-a szerinti késedelmi pótlékot kell fizetni.

(7) Ha a díjfizetésre kötelezett a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott teljesítési határidőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az atomenergia-felügyeleti szerv az Art. 161. §-a szerint végrehajtást kezdeményez.

Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő118

19/A. §119 (1) Atomenergia alkalmazása körében független műszaki szakértői tevékenységet az végezhet, aki e tevékenység végzésére a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által kiadott engedéllyel rendelkezik. Ha jogszabály atomenergia alkalmazása körében szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki a kamara által kiadott engedéllyel rendelkezik.

(2) Szakértőként kizárólag független és pártatlan személy járhat el, akit a követelményeknek való megfelelésről szóló döntés, a vélemény és a megállapítás közlésekor annak tartalmához személyes érdek nem fűz, kizárólag szakmai szempontjai vezetik, és munkájáért járó díja szakvéleménye tartalmától nem függ.

(3)120 A szakértői tevékenység engedélyezése, új szakterülettel való bővítésének engedélyezése iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

19/B. §121 (1) Szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki

a) büntetlen előéletű, nem áll az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

b) rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét, szakirányú végzettségét, a szakmai gyakorlat leírását és idejét, valamint a kérelmezett szakértői szakterület megnevezését.

(3) A Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) az engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározott adatokon túl - tartalmazza

a) a szakértő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét,

b) a szakértő szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

c) a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,

d) szakértői szakterületét,

e) a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,

f) az adatváltozások bejelentésének idejét,

g) a szakértői tevékenységtől való eltiltás tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napját,

h) a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát,

i) a nyilvántartási számot.

(3a)122 A nyilvántartás a (3) bekezdés d)-i) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános a szakértő szakmai gyakorlatának rövid leírása és ideje, a szakterület, a szakértő engedélye kiállításának napja, a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napja, a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdő napja, időtartama, valamint a nyilvántartási szám. A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.

(5) A szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(6) A kamara a szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő továbbra is megfelel-e az (1) bekezdés a) pontban foglalt követelményeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(7) A kamara az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(8) A kamara a szakértői tevékenység gyakorlásárával kapcsolatos határozata meghozatalával egyidejűleg továbbítja a nyilvántartásba vételhez szükséges valamennyi adatot az MMK számára, aki haladéktalanul gondoskodik a szakértő adatainak nyilvántartásba vételéről.

19/C. §123 (1) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (a továbbiakban: BPMK) a szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedélyezési eljárásban közreműködő elsőfokú minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság feladata annak megállapítása, hogy a kérelmező szakmai gyakorlata megfelelő-e a szakértői tevékenység folytatásához.

(2) A minősítő bizottság tagjait az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója és az MMK főtitkára közösen jelöli ki. A minősítő bizottságnak legalább öt, de legfeljebb tizenegy, páratlan számú tagja van, megbízatásuk négy évre szól. A tagok maguk közül elnököt választanak.

(3) Az egyes engedélyezési eljárásokban a minősítő bizottság elnöke által kijelölt három tag jár el. Az eljáró bizottság a kérelmező által benyújtott, szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok (különösen a referenciák és a szakmai önéletrajz) alapján dönt.

(4) A szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedély a kérelemben megjelölt szakterületek közül csak azokra adható ki, amelyekre nézve a bizottság megállapította a szakmai gyakorlat megfelelőségét. Ha a bizottság egyik megjelölt szakterületre vonatkozóan sem találja alkalmasnak a kérelmező szakmai gyakorlatát, a kérelmet el kell utasítani.

(5) A kamara a hozzá beérkezett kérelmet, valamint annak a szakmai gyakorlattal kapcsolatos iratait haladéktalanul továbbítja a BPMK minősítő bizottságának elnökéhez. A minősítő bizottság eljárása az ügyintézési határidőbe beleszámít.

(6) Amennyiben a kamara az engedély iránti kérelmet részben vagy egészben a minősítő bizottság állásfoglalása miatt utasította el, a másodfokú eljárásban az MMK által működtetett, másodfokú minősítő bizottság jár el. A másodfokú minősítő bizottság feladatára és tagjaira az elsőfokú minősítő bizottság feladatára és tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ugyanazon személy egy időben nem lehet mindkét bizottságban tag.

(7) Ha a szakértő új szakterületet kíván tevékenységi körei közé felvenni, erre az engedélyezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás tárgya kizárólag az új szakterület engedélyezése, a szakértő arra való alkalmassága lehet.

19/D. §124 (1) Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői tevékenységet akkor végezhet, ha az atomenergia-felügyeleti szerv szakértői minőségét az adott szakkérdésben előzetesen eseti jelleggel elismeri.

(2) Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének elismeréséről folyó eljárásban a kérelmező igazolja, hogy mely ország milyen szakértői névjegyzékébe, milyen szakterületen és szakképesítés alapján lett szakértőként bejegyezve. Az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmező által igazolt adatok, valamint az atomenergia alkalmazása körében szakértői tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.

(3) E § alkalmazása szempontjából külföldi az a személy, aki nem EGT-állam állampolgára.

Az egészségügyért felelős miniszter hatásköre az egészségügyért felelős miniszter által szabályozott engedélyezési eljárásban125

20. § (1)126 Az egészségügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott szerv útján látja el a 26. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével:

a) a radioaktív anyagok tulajdonjoga megszerzésének, előállításának, termelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezését és ellenőrzését;

b) az a) pont alatt felsorolt tevékenységeket szolgáló, nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, megszüntetésének engedélyezését és ellenőrzését;

c) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének, létesítésének, előállításának, üzemeltetésének, átalakításának és megszüntetésének engedélyezését és ellenőrzését;

d)127

e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben működő sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét;

f) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági és foglalkoztatási előírások betartásának ellenőrzését;

g) a lakosság sugárvédelme érdekében az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását és értékelését, illetve nukleáris veszélyhelyzetben a döntések megalapozásában való közreműködést;

h)128 a radioaktív anyagokkal és az ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekkel kapcsolatos közegészségügyi, sugáregészségügyi feladatokat, valamint a munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normák és az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes előírások érvényesítésének ellenőrzését.

(2)129

21. §130 (1)131 A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül nyújtja be a (2) bekezdésben megjelölt szervnek.

(2) A hatósági jóváhagyást az egészségügyi államigazgatási szerv adja meg.

(3)132 Az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,

a)133 ha a tulajdont szerző természetes személyt vagy gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság

aa) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy

ab)134 a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény, illetve a Btk. 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 248. § (3) bekezdésében, 249. § (2) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 322. § (5) bekezdésében, 323. § (5) bekezdésében vagy 326. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt

jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint

b)135 ha nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek.

21/A. §136 (1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyást megelőzően igazolják, hogy megfelelnek a 21. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek, valamint137

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy

b) kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére - annak a jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(2)138 Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tulajdonos, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek-e a 21. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv a jóváhagyás iránti kérelem jogerős elbírálásáig, a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára, illetve a tulajdonjog megszűnéséig kezeli.

(4)139 Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségnek a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem tesznek eleget, a jóváhagyás nem adható meg.

(5)140 Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja a nevezettet, hogy negyvenöt napon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az egészségügyi államigazgatási szervet.

21/B. §141 Az egészségügyi államigazgatási szerv atomenergia alkalmazásával összefüggő, radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével, ionizáló sugárzást létrehozó létesítményekkel, berendezésekkel, tevékenységekkel, radioaktív hulladék elhelyezésével, eszköz, berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével, sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzéssel és a belső sugárterhelés meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy jogszabályban meghatározott szolgáltatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összegét az egészségügyért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében állapítja meg.

Más közigazgatási szervek hatósági jogköre és feladata az atomenergia alkalmazása körében

22. §142 Az atomenergia alkalmazásával összefüggő, a közbiztonság és belső rend biztosítását szolgáló rendészeti és fizikai védelmi feladatokat a rendészetért felelős miniszter, a tűzvédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter látja el.

23. §143 A földügyért felelős miniszter látja el a talaj, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter látja el a növényzet, az állatok, a növényi és az állati eredetű élelmiszertermékek radioaktivitásának ellenőrzését, szakvéleményezését, továbbá az élelmiszerek nemzetközi forgalmazásához szükséges vizsgálatok elvégzésével és az igazolások kiadásával kapcsolatos feladatokat.

24. § (1)144 Az építésügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott módon látja el az építőanyagok gyártásához felhasznált, illetve a külföldről behozott alapanyagok, továbbá a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok és egyéb termékek radioaktivitásának ellenőrzését.

(2)145

25. §146 A környezetvédelemért felelős miniszter jogszabályban meghatározott módon látja el a levegő, a szárazföldi és a vízi környezet radioaktív szennyezésének ellenőrzését.

26. § (1)147 A honvédelemért felelős miniszter jogszabályban meghatározott módon látja el a honvédelmi ágazaton belül148

a) a radioaktív anyagok kezelésének, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények és haditechnikai berendezések létrehozásának, üzemeltetésének, megszüntetésének ellenőrzését;149

b) az ágazat speciális (kiképzési, nukleárisbaleset-elhárítási, háborús) sugáregészségügyi ellenőrzését.150

(2)151 A Magyar Honvédség szervezeteire és intézményeire vonatkozóan a katonai egészségügyi államigazgatási szerv látja el a 20. § (1) bekezdés a)-c), e)-f) és h) pontjaival kapcsolatos feladatokat.

27. §152

28. §153 Az oktatásért felelős miniszter

a)154 gondoskodik arról, hogy a jogszabályban meghatározott Nemzeti Alaptantervbe beépítésre kerüljön az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és sugárvédelmi ismeretek oktatási kötelezettsége;

b) a szakmailag illetékes felsőoktatási intézményekkel együttműködve, az érintett miniszterek bevonásával - a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok keretein belül - gondoskodik az atomenergia alkalmazása terén a felsőfokú képzés, valamint továbbképzés szabályozásáról és feltételeinek megteremtéséről.

29. § (1)155 A törvény 17-27. §-aiban írt szervek ellenőrző vizsgálat elvégzésével megbízhatnak olyan intézményt, amely a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, vagy olyan személyt, aki megfelelő, speciális szakképzettséggel rendelkezik.

(2) Az ellenőrző vizsgálattal megbízott intézményt vagy személyt a vizsgálat elvégzése során az ellenőrzésre jogosult szerv jogai illetik meg, kivéve, hogy intézkedési hatáskörrel nem rendelkezik.

Nukleáris védettség156

30. §157 (1) A nukleáris védettség biztosítja

a)158 a nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonításának, a Btk. szerinti radioaktív anyaggal visszaélés (250. §), a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal való közveszély okozása, környezetkárosítás elkövetésének megelőzését;

b) a fenyegetettség mindenkori szintje alapján a fizikai védelmet a használatban lévő, tárolás vagy szállítás alatt álló nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonítása, valamint a szabotázs ellen;

c) a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás, valamint a radioaktív anyaggal való visszaélés felismerését;

d) gyors és átfogó intézkedések életbe léptetését a hiányzó vagy jogtalanul eltulajdonított nukleáris és más radioaktív anyag helyének meghatározására, és amennyiben lehetséges, visszaszerzésére; valamint

e) a szabotázs, továbbá a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítését vagy minimalizálását.

(2) Az (1) bekezdés a) pontban foglaltak érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv és a rendőrség hatékony felügyeleti rendszert alakítanak ki és azt az alábbi eszközrendszer alkalmazásával folyamatosan működtetik:

a) nyilvántartásba vételi, valamint engedélyezési eljárások során megvizsgálják, hogy a nukleáris vagy más radioaktív anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó tevékenységek, a nyilvántartási, biztosítéki és fizikai védelmi intézkedések alkalmasak a követelmények teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására és támogatják a hatósági helyszíni ellenőrzések céljainak teljesülését;

b) adatszolgáltatás előírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával a hatóságok folyamatos felügyeletet biztosítanak és értékelést végeznek a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint az azokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében;

c) helyszíni ellenőrzéseken hitelesítik az adatszolgáltatás során szerzett információkat, ellenőrzik a nyilvántartási, biztosítéki és fizikai védelmi rendszerek alkalmazását és működtetését, az előírt intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását; valamint

d) érvényt szereznek a jogszabályi követelményeknek, ezek be nem tartását szankcionálják.

31. §159 (1) A fizikai védelem rendszerének a fokozatosság elvén kell alapulnia, figyelembe véve a mindenkori fenyegetettséget, az anyag fizikai és kémiai tulajdonságait, alkalmasságát nukleáris fegyver készítésére, valamint szándékos károkozásra, továbbá az anyag jogtalan eltulajdonításával és a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint nukleáris létesítmények elleni szabotázzsal összefüggő lehetséges következményeket.

(2) A fizikai védelem rendszerének alkalmasnak kell lennie a vonatkozó tervezési alapfenyegetettség hatékony és időbeni észlelésére, késleltetésére és elhárítására.

(3) A tervezési alapfenyegetettséggel szemben hatékony fizikai védelmi rendszer létrehozásáért és működtetéséért az engedélyes felelős.

(4) A tervezési alapfenyegetettséget meghaladó mértékű fenyegetés esetén az engedélyes által biztosított fizikai védelmet jogszabályban meghatározott állami eszközökkel kell kiegészíteni.

(5) A fizikai védelmi rendszernek a mélységben tagolt védelem elvének megfelelően többszintű és többféle módszerű, az egyenlő védelem elvének megfelelően az elkövetés helyszínétől, idejétől és módjától függetlenül egyenlő mértékű védelmet kell biztosítania.

(6) Az engedélyes fizikai védelmi politikát és minőségirányítási rendszert hoz létre és alkalmaz annak igazolása érdekében, hogy a fizikai védelem szempontjából fontos összes tevékenységre vonatkozóan teljesülnek az előírt követelmények.

(7) Az atomenergia-felügyeleti szerv, a rendőrség és az engedélyes terveket dolgoz ki, és azok végrehajtását megfelelően begyakorolja, annak érdekében, hogy a nukleáris anyagok jogtalan eltulajdonítására és a szabotázsra megfelelően reagálni tudjon.

(8) A jogszabályban meghatározott nukleáris létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok, radioaktív anyagot előállító berendezések, továbbá radioaktív hulladék feldolgozására, átmeneti tárolására vagy végleges elhelyezésére szolgáló létesítmények őrzését az engedélyes fegyveres biztonsági őrséggel biztosítja.

(9) A radioaktív anyaggal elkövetett visszaélés, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás, annak kísérlete és előkészülete felismerésére alkalmas rendszert kell állami szinten létrehozni, amely rendszerben az engedélyesek észlelésre alkalmas eszközeinek integráltan kell működnie.

32. §160 (1)161 Aki tudomást szerez arról - beleértve az atomenergia alkalmazóját is - hogy nukleáris vagy más radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés annak birtoklására fel nem jogosított személy birtokába került vagy kerülhet, vagy egyéb rendellenességet észlel, köteles azt a rendőrségnek haladéktalanul bejelenteni, amely értesíti az atomenergia-felügyeleti szervet, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, valamint az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot.

(2) A hiányzó nukleáris és más radioaktív anyag lehetséges helyének az engedélyes telephelyén való felkutatására és felügyelet alá helyezésére az engedélyes tervet dolgoz ki, és gondoskodik a terv végrehajtásához szükséges eszközökről.

(3) A hiányzó vagy ellopott nukleáris és más radioaktív anyag felkutatására és hatósági felügyelet alá történő visszahelyezésére, a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítésére a külön jogszabályban meghatározott szervek hatékony együttműködését biztosító, az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő veszélyhelyzet-kezelési terveket kell kidolgozni.

Az atomerőműre vonatkozó külön szabályok

33. §162 Atomerőmű létesítéséhez és jogszerű működéséhez az e törvény alapján kiadásra kerülő nukleáris biztonsági hatósági engedélyeken kívül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a villamos energiáról szóló törvény alapján kiadott engedélyei is szükségesek.

Idegen ingatlannal kapcsolatos jogok és kötelezettségek, biztonsági övezet

34. § (1)163 A nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló környezete - ideértve annak felszín alatti részét is - biztonsági övezetté jelölhető ki a létesítmény, illetve annak környezete és az ott élő lakosság védelme érdekében.

(2)164 A biztonsági övezetben telekalakítási, illetve építési tilalom, bányászati, föld- és vízhasználati jog korlátozása, valamint egyéb használati korlátozás rendelhető el.

(3) A biztonsági övezet kijelölésére, továbbá a (2) bekezdésben említett tilalmakra és korlátozásokra vonatkozó követelményeket, valamint a kártalanításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

35. § (1)165 A biztonsági övezeten belül a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a használati korlátozást az illetékes építésügyi hatóság, a bányászati jog korlátozását a bányafelügyelet, a vízhasználat korlátozását a vízügyi hatóság rendeli el. A biztonsági övezet fennállásának tényét, továbbá az ingatlanokra elrendelt tilalmakat és korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni.

(2) Ha a biztonsági övezetben elrendelt tilalom vagy korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza, továbbá ha az atomenergia alkalmazását szolgáló, a biztonsági övezetben telepítendő létesítmény biztonságos használata ezt szükségessé teszi, az érintett terület kisajátításának van helye a kisajátításra vonatkozó általános szabályok szerint.

36. §166 Az atomerőmű, a kutatóreaktor és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója felett repülési tilalmat kell elrendelni. A tiltott légtérré nyilvánításról és annak mértékéről jogszabály rendelkezik.

37. §167 A biztonsági övezetben elrendelt tilalmak és korlátozások fenntartása, valamint nukleáris létesítmény, illetve a radioaktívhulladék-tároló létesítése, továbbá a biztonsági övezetben ezen létesítményekkel összefüggésben végzett munkálatok folytán keletkezett kárt meg kell téríteni.

Radioaktív hulladék, kiégett üzemanyag tárolása és elhelyezése

38. §168 (1) Az atomenergia alkalmazására engedély csak akkor adható, ha biztosított a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezése, összhangban a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal.

(2) Atomerőmű esetén az (1) bekezdésben foglalt követelmény teljesítését az üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell igazolni.

(3) A radioaktív hulladék elhelyezése (átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése), és a kiégett üzemanyag elhelyezése (átmeneti tárolása vagy a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása) akkor tekinthető biztonságosnak, ha

a) biztosított az emberi egészség és a környezet védelme e tevékenységek teljes időtartamára; és

b) az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás az országhatárokon túl sem nagyobb a belföldön elfogadottnál.

39. § Radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására engedély csak meghatározott időre adható.

40. §169 (1)170 A Kormány által kijelölt szerv tesz javaslatot a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra, valamint azok felülvizsgálatára, továbbá gondoskodik a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, és a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről.171

(2) A Kormány által az (1) bekezdés szerint kijelölt szerv felügyelőbizottsága - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény rendelkezésétől eltérően - öt természetes személy tagból áll.

(3)172

41. §173 A radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésének költsége az engedélyest, a Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény, vagy a központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény esetén a központi költségvetést terheli.

IV. Fejezet

Intézkedések rendkívüli események megelőzésére
és következményeik elhárítására

42. § (1)174 Az atomenergia alkalmazója köteles azonnal hatékony intézkedéseket tenni abban az esetben, ha tevékenysége során rendkívüli esemény következett be, és a munkavállalókra vagy a lakosságra ható ionizáló sugárzás szintje vagy a radioaktív szennyeződés mértéke, illetve a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége meghaladja vagy meghaladhatja a hatóságilag engedélyezett értéket.

(2)175 A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján az atomenergia-felügyeleti szerv szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.

(3)176 Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapotban az üzemzavar, baleset megelőzése céljából, valamint üzemzavar, baleset bekövetkezése esetén annak elhárítása és súlyosbodásának megelőzése érdekében - jogszabályban előírtak szerint - az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogszabályban megkövetelt hatósági engedély, valamint jóváhagyás nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott művelet, intézkedés, átalakítás végrehajtását.

43. § (1) A rendkívüli esemény megszüntetése, okainak kivizsgálása és ismételt előfordulásának megakadályozásához szükséges intézkedések megtétele elsődlegesen az atomenergia alkalmazójának feladata.

(2) A nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezésének megelőzése, a bekövetkezett esemény következményeinek elhárítása vagy enyhítése, valamint az előírt, szabályos körülmények helyreállítása érdekében az atomenergia alkalmazója köteles:

a) balesetelhárítási és intézkedési tervet kidolgozni, és azt az illetékes hatóságokkal jóváhagyatni;

b) a hatékony baleset-elhárítás személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit megteremteni, és azok meglétéről időről időre, rendszeresen meggyőződni;

c) a baleset-elhárításhoz szükséges külső segítségnyújtás feltételeit (milyenségét, mértékét és módját) az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel egyeztetve biztosítani.

44. §177 A rendkívüli esemény elhárításához szükséges - az atomenergia alkalmazójának lehetőségeit meghaladó - intézkedések megtétele a balesetelhárítási és intézkedési tervben meghatározott intézmények, nukleáris veszélyhelyzetben az elhárításért felelős, jogszabályban meghatározott hatóságok és szervezetek feladata.

45. § (1)178 Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli eseményt, illetve személyi sugársérüléssel járó balesetet - a hatósági előírásoknak megfelelően - késedelem nélkül jelenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek, az egészségügyi államigazgatási szervnek, a Magyar Honvédség alakulatai és intézményei esetében a katonai egészségügyi államigazgatási szervnek, a rendőrségnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek, továbbá a környezet szennyeződése esetén a környezetvédelmi hatóságnak és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, termőföld-szennyeződés esetén a talajvédelmi hatóságnak, vízszennyeződés esetén a környezetvédelmi igazgatási szervnek és a vízügyi igazgatási szervnek, valamint tájékoztatás céljából a nukleárisbaleset-elhárításra jogszabály alapján kijelölt szerveknek.

(2)179 Ha a rendkívüli esemény levegőszennyeződést is okoz, az atomenergia alkalmazója az (1) bekezdésnek megfelelően értesíti az állami meteorológiai szolgálatot is.

(3)180 Nukleáris létesítmények esetében a rendkívüli események jelentési kötelezettségét - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az atomenergia-felügyeleti szerv határozza meg.

(4) A hatóságok a rendkívüli eseményről - ha azt nem az atomenergia alkalmazója jelentette - kötelesek a többi illetékes hatóságot értesíteni.

46. § Nukleáris veszélyhelyzetben a jelentéstételi kötelezettséget a balesetelhárítási és intézkedési terv szabályozza.

47. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv és a katonai egészségügyi államigazgatási igazgatási szerv a radioaktív szennyeződés továbbterjedésének megakadályozása és a sugársérülés elkerülése érdekében:181

a) azt a személyt, aki radioaktív szennyeződése folytán környezetét közvetlenül szennyezheti, egészségügyi megfigyelés alá vonhatja;

b) elrendelheti személyek biztonságba helyezését, terület, ingatlan, épület és más építmény, valamint anyagi javak szennyezésmentesítését, valamint ezek használatát (felhasználását) és forgalmát meghatározott vagy határozatlan időre korlátozhatja, vagy megtilthatja;

c) elrendelheti a szennyezett anyagi javak megsemmisítését, élő állatok esetében azok kényszervágását vagy kiirtását;

d)182 az építésfelügyeleti hatóságnál kezdeményezheti épület és más építmény, a vízügyi hatóságnál a vízi létesítmény felújításának, helyreállításának, átalakításának vagy lebontásának elrendelését.

(2)-(3)183

V. Fejezet

Az atomkár-felelősség és az atomkár megtérítése184

48. § (1)185 A nukleáris létesítmény engedélyese köteles az e törvényben meghatározott atomkárt megtéríteni (a továbbiakban: atomkár megtérítése). Az engedélyes a felelősség alól kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben mentesülhet.

(2) Nemzetközi szállítás esetében a felelősség átszállásának helyét szerződésben kell rögzíteni.

48/A. §186 (1) Ha az atomkár megtérítésére való jogosultságot az emberélet elvesztése, a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem alapozza meg, az ezért való, a 48. § szerinti felelősség megállapításához a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(2) Az atomkár megtérítésének mértékét, módját és esedékességét

a) az emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem esetén a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó rendelkezései,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérő, egyéb atomkár esetén a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó rendelkezései alkalmazásával kell megállapítani.

49. § (1)187 A 48. §-ban meghatározott felelősség alól kimentésnek helye nincs, kivéve, ha az atomkár a nukleáris létesítmény tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok (fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, rendkívüli méretű természeti katasztrófa) által közvetlenül kiváltott nukleáris baleset következménye.

(2)188 Az engedélyes részben vagy egészben mentesül a 48. §-ban meghatározott felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az atomkár megtérítését követelő személyt ért atomkár részben vagy egészben az atomkár megtérítését követelő személy súlyosan gondatlan, vagy kifejezetten az atomkár előidézésére irányuló, szándékos és elháríthatatlan cselekvésének vagy mulasztásának a következménye.

50. § Nem minősül atomkárnak, s az engedélyes a Polgári Törvénykönyv szerint köteles helytállni az olyan kárért, amely

a)189 a nukleáris létesítmény állagában vagy olyan vagyonban keletkezett, amelyet e nukleáris létesítmény telephelyén a létesítménnyel kapcsolatban használnak, vagy szándékoznak használni;

b) azon szállítóeszköz állagában keletkezett, amelyben az adott nukleáris anyag a nukleáris baleset idején volt.

51. § Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve az atomkárokért való felelősség korlátozása vagy kizárása semmis.

52. § (1)190 A nukleáris létesítmények közül az atomerőmű, atomfűtőmű és nukleáris üzemanyagot előállító, illetve feldolgozó létesítmény esetében az engedélyes feltétlen felelősségének összege a létesítményben történt nukleáris balesetenként nem haladhatja meg a 100 millió SDR-t; egyéb nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris üzemanyag szállítása, illetve tárolása során bekövetkező nukleáris balesetenként az 5 millió SDR-t.

(2)191 A Magyar Állam az (1) bekezdésben meghatározott összegeket meghaladó atomkárt megtéríti, az atomkár megtérítésére összesen fordítható összeg azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 300 millió SDR-t.

(3)192 Az atomkár megtérítése magyar hivatalos fizetőeszközben történik, az (1) és (2) bekezdésekben rögzített SDR-ben kifejezett határértékek hivatalos átváltása alapján.

53. § (1)193 Ha a vagyoni kárt, valamint az emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelmet e törvény alkalmazása szerinti nukleáris baleset és egyéb esemény együttesen okozta, s az egyéb esemény által okozott vagyoni kár, valamint az emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem teljes bizonyossággal nem választható el az atomkártól, az egyéb esemény által okozott vagyoni kár, valamint az emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem is atomkárnak minősül. Abban az esetben azonban, ha az atomkárt nukleáris baleset és e fejezet hatálya alá nem tartozó ionizáló sugárzás kibocsátása együttesen okozta, az ezért a kibocsátásért felelős személy Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai alapján köteles helytállni.

(2) Ha az atomkárért több engedélyes egyetemlegesen felelős, bármely engedélyesre vonatkozó feltétlen felelősség felső határa nem haladhatja meg az 52. § szerint rájuk vonatkozó meghatározott összeget.

(3) Ha a rendkívüli esemény nukleáris anyagok szállítása során következik be, akár egy szállítási eszközben, akár szállítás közbeni tárolás során egy létesítményben, s az előidézett atomkárért több engedélyes felelős, a feltétlen felelősség teljes felső határa nem haladhatja meg azt a legmagasabb összeget, amely e törvény 52. §-a alapján az engedélyesek valamelyikével szemben alkalmazandó.

(4)194 Az engedélyes által ugyanazon a telephelyen üzemeltetett két- vagy több nukleáris létesítmény - e törvény atomkár-felelősségi és egyéb kárfelelősségi szabályainak alkalmazása szempontjából - egy nukleáris létesítménynek minősül.

54. § (1)195 Az engedélyes köteles az 52. § (1) bekezdése szerinti atomkár-felelősségi összeg erejéig biztosításról vagy más pénzügyi fedezetről gondoskodni. Költségvetési intézmény esetében ennek forrását a központi költségvetés biztosítja.

(2)196 A biztosító vagy a pénzügyi fedezetet nyújtó szervezet nem szüntetheti meg, illetve nem függesztheti fel a biztosítást, illetve a pénzügyi fedezetet, kivéve, ha a felmondást vagy a felfüggesztést legalább két hónappal megelőzően az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek írásban bejelentette.

(3) Ha a biztosítás vagy pénzügyi fedezet nukleáris anyagok szállítására vonatkozik, a szállítás időtartama alatt a biztosítás vagy a pénzügyi fedezet nem szüntethető meg, és nem függeszthető fel.

55. § (1)197 Az atomkár megtérítése iránti igények kizárólag az engedélyessel, illetve a helyette pénzügyi fedezetet nyújtóval szemben érvényesíthetők.

(2) Atomkár esetén az engedélyes csak akkor jogosult megtérítési követelését érvényesíteni, ha

a)198 ezt a jogát írásbeli szerződésben kifejezetten kikötötte, vagy

b) az atomkár szándékos károkozásra irányuló cselekmény vagy mulasztás eredménye, azzal a természetes személlyel szemben, aki ezt elkövette.

56. § (1)199 Az 52. §-ban meghatározott feltétlen felelősségért való helytállás összege nem foglalja magában a kamatokat és azokat a költségeket, amelyeket a bíróság az atomkár megtérítésével összefüggésben állapít meg.

(2)200 Ha valószínűsíthető, hogy a nukleáris baleset által okozott atomkár meghaladja az 52. §-ban meghatározott összegeket - a Kormány döntése alapján, további intézkedésig - az atomkár megtérítésének fedezetéül szolgáló összegnek csak meghatározott hányada használható fel az atomkár megtérítésére jogosultak kielégítésére.

(3)201 Ha a rendelkezésre álló, az atomkár megtérítésének fedezetéül szolgáló összeg nem elegendő valamennyi, az atomkár megtérítésére jogosult teljes kielégítésére, úgy az atomkár megtérítéseként valamennyiüknek járó összeg arányosan csökken.

57. § (1)202 Az atomkár megtérítésére jogosult megtérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülés attól a naptól kezdődik, amelyen az atomkár megtérítésére jogosult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna az atomkár bekövetkeztéről és az ezért felelős engedélyes személyéről.

(2) Az engedélyest az atomkárokért e törvényben meghatározott felelőssége a nukleáris baleset bekövetkeztének időpontjától számított tíz évig terheli.

(3) Ha az atomkárt olyan nukleáris anyag által kiváltott rendkívüli esemény okozta, amely nukleáris anyag a rendkívüli esemény időpontjában lopott, elveszett, kidobott vagy elhagyott volt, a (2) bekezdés szerinti határidőt a nukleáris baleset időpontjától kell számítani, de az nem haladhatja meg a felsorolt események bekövetkeztének időpontjától számított húsz évet.

(4)203 A (2) és (3) bekezdések szerinti határidők elteltével az atomkár megtérítése iránti igény nem érvényesíthető.

58. § E törvény nem érinti a Polgári Törvénykönyv szerinti felelősségét

a)204 azoknak a természetes személyeknek, akik károkozási szándékkal elkövetett cselekményükkel vagy mulasztásukkal olyan atomkárt okoztak, amelyért az engedélyes e törvény 49. § (2) bekezdése és 50. §-a értelmében nem felel;

b) az engedélyesnek e törvény hatálya alá nem tartozó olyan esetekben, amelyekért az engedélyes az e törvény 50. §-a szerint nem felelős.

59. §205 Nem jogosult az e törvény szerinti atomkár megtérítésére az, akinek ugyanazért az atomkárért bármilyen más jogcímen teljes kárát, illetve sérelemdíj iránti igényét megtérítették.

60. § (1)206 E törvénynek az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos felelősségi és az atomkár megtérítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a Magyarország területén működő valamely nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris baleset következtében az atomkár Magyarország területén vagy olyan bármely más állam területén, illetve egyéb térségekben keletkezik, amelyek tekintetében az atomkár megtérítésére az engedélyes nemzetközi szerződés alapján köteles.

(2) E törvény nem zárja ki, hogy az (1) bekezdésben említetteken kívül, a viszonosság alapján egyéb esetekben is e törvény rendelkezéseinek alkalmazására kerüljön sor.

61. §207 E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

VI. Fejezet

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

62. §208 (1)209 A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozását biztosító elkülönített állami pénzalap.

(2)210 A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelő szerve a miniszter által vezetett minisztérium.

(3)211 A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kizárólag a 10/A. § (2) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározott célokra lehet kifizetést teljesíteni, továbbá a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésével kapcsolatban a (2) bekezdés szerinti szerv által ellátott feladatokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kell finanszírozni.

(4)212 A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője:

a) szerződést köt a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szervvel a 40. § szerinti feladatok finanszírozására,

b) engedélyezi, hogy a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv megkösse a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramja szerinti célkitűzések teljesítéséhez szükséges szerződéseket,

c) nyilvántartja és kezeli a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv által kötött szerződéseket,

d)213 előkészíti és a miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap költségvetési előirányzatát érintő előirányzat-módosítást, továbbá

e)214 megvizsgálja, és egyetértése esetén a (6) bekezdés szerinti testület előzetes állásfoglalásával együtt jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat, továbbá az éves munkaprogramokat és beszámolókat.

(5)215 A (4) bekezdés e) pontja szerinti dokumentumok miniszterhez való felterjesztéséhez csatolni kell az atomenergia-felügyeleti szerv előzetes szakmai értékelését is.

(6)216 A miniszter Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos munkájának segítése érdekében értékelő és előzetes állásfoglalást kialakító testület működik.

63. §217 (1) Az atomerőmű a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának - beleértve a tároló leszerelését is -, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá az atomerőmű leszerelésének, valamint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatás költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés útján köteles biztosítani. Az adott évre megállapított összeg arányos részét közvetlenül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kincstárnál vezetett számlájára havonta, a hónap 15. napjáig kell befizetni.218

(2) Atomerőmű esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze:

a) az atomerőmű teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával,

b) az első előzetes leszerelési terv költsége kivételével valamennyi, az atomerőmű, továbbá a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója leszerelésével,

c) a 10/A. § (2) bekezdése szerint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatással, valamint

d) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrejöttét megelőzően létesített radioaktívhulladék-tárolóban a 63/A. § szerinti befizetési kötelezettségből származó bevételből nem fedezett, a véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék tárolásával, a tároló biztonságnövelésével és üzemeltetésével

járó költségeket.

(3) Az atomerőmű befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség figyelembevételével.

(4) A Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény vagy központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény esetében a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezését szolgáló tároló létesítésével, üzemeltetésével, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, valamint a nukleáris létesítmény leszerelésével és lebontásával és az annak következtében keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket azok felmerülésekor kell befizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében.

63/A. §219 (1) A Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény vagy a központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény üzemideje alatt a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket a hulladék tárolóba történő beszállításakor kell megfizetni az 1. mellékletben meghatározottak szerint. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében.

(2) Az atomenergia olyan alkalmazója, amely nem tartozik a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint az (1) bekezdés hatálya alá, a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos, az 1. melléklet alapján meghatározott befizetési kötelezettségét a hulladék tárolóba történő beszállításakor teljesíti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti beszállító a fizetési kötelezettségének a beszállítást követő 15 napon belül köteles eleget tenni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára történő befizetéssel.220

(4) Az 1. melléklet szerint meghatározott befizetési kötelezettség számításánál a radioaktív hulladék térfogatát a csomagolás névleges bruttó térfogatára, névleges térfogat hiányában a csomagolást befoglaló téglatest térfogatára kell vonatkoztatni, de a legkisebb elszámolható mennyiség hulladékcsomagonként 5 liter.

(5) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevételi forrását a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint az (1) és (2) bekezdés szerinti befizetések képezik.

64. § (1)221 A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(2)222 A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összegű központi költségvetési támogatásban részesül.

(3)223 A (2) bekezdésben foglalt összeget 2003-tól kezdve évente, január 31-ig kell a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap rendelkezésére bocsátani.

(4)224 A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap pénzeszközeit a kincstári egységes számlán elkülönítetten kell nyilvántartani.

(5)225 A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője a felhalmozott vagyont a 10/A. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv útján, kizárólag a 62. § (1) bekezdésben megjelölt célokra fordíthatja.

(6)226 A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

65. § (1)227 Az e törvény alapján indított kártérítési, valamint az atomkár megtérítése iránti igények elbírálása a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.

(2)228 E törvény hatálya nem érinti az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködésre vonatkozó, Magyarország által elfogadott szerződésekből származó jogokat és kötelezettségeket.

(3)229 Jelen törvény a Tanácsnak a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 96/29/Euratom irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(4)230 E törvény 12. § (4) bekezdése a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(5)231 E törvény 19/A. és 19/B. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

66. § (1) Ez a törvény - a 62-64. §-ok kivételével - a kihirdetését követő 6. hónap első napján lép hatályba, a 62-64. §-ok 1998. január 1-jén lépnek hatályba.

(2)232

66/A. §233 (1) A törvény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi, a mezei őrszolgáltról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Atvmtv.) 9. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő, első fokú határozattal le nem zárt, valamint a megismételt, a foglalkoztathatósággal összefüggő rendőrségi eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az Atvmtv. 9. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését azon foglalkoztatottak esetében, akik munkaköre csak az Atvmtv. módosító rendelkezésének hatálybalépését követően tartozik a 11. § (3) bekezdés hatálya alá, csak a hatálybalépés után elkövetett bűncselekmények, vagy a hatálybalépést követően elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt indult büntetőeljárás esetén kell alkalmazni.

(3) Azon foglalkoztatottak esetében, akik munkaköre az Atvmtv. az e törvény 11. § (3) bekezdését módosító rendelkezésének hatálybalépését megelőzően is a 11. § (3) bekezdés hatálya alá tartozott, a Btk. 221-222. §, 259. § (5) bekezdés, 264/A. §, 264/B. §, 265. §, 270. §, 270/A. §, 280. § (1) és (2) bekezdés, 281. § (1)-(3) bekezdés, 281/A. § (2) bekezdés és a 303. § szerinti bűncselekmények esetében csak a hatálybalépést követő elkövetést, vagy emiatt indult büntetőeljárást lehet figyelembe venni.

(3a)234 A 2013. július 1-jét megelőzően már foglalkoztatottak tekintetében a visszaélés új pszichoaktív anyaggal bűncselekmény esetében csak a 2013. július 1-jét követő elkövetést vagy emiatt indult büntetőeljárást lehet figyelembe venni.

(4)235

66/B. §236 A 14. § (4b) bekezdését az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CCI. törvény 2. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

66/C. §237 (1) A nemzeti politikát első alkalommal 2014. október 31-ig kell elfogadni.

(2) A nemzeti programot első alkalommal 2015. március 31-ig kell elfogadni.

(3) Az Európai Bizottságot a nemzeti program tartalmáról első alkalommal 2015. augusztus 23-ig kell értesíteni.

66/D. §238 Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CI. törvény 7. §-ával megállapított 10. § (4) bekezdése szerinti alkohol- és drogpolitikát első alkalommal 2013. december 31-ig kell megalkotni.

Felhatalmazó rendelkezések

67. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

a)239 az atomenergia-felügyeleti szerv nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét, egyes európai uniós kötelezettségek teljesítésének alanyát, az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv munkáját segítő tudományos tanácsadó testület tagjainak kijelölését, visszahívását, szervezetét és működését;240

b) azoknak a radioaktív anyagoknak, valamint ionizáló sugárzást létrehozó berendezéseknek a körét, amelyek alkalmazása - az általuk létrehozható ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre, az emberi környezetre nem minősülnek veszélyesnek, és ezért nem tartoznak az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá;241

c) az atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagok, berendezések tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeit, birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjét;242

d) a nukleáris létesítmények tekintetében243

da) a biztonsági jelentések tartalmát,

db)244 a telephely vizsgálatára és értékelésére, a telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására, létesítésre, bővítésre, üzembe helyezésre, üzemeltetésre, átalakításra, üzemen kívül helyezésre, megszüntetésre vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket,

dc)245 a nukleáris rendszerek és rendszerelemek tervezésére, gyártására, beszerzésére, szerelésére, üzembe helyezésére és leszerelésére, valamint a nukleáris létesítmények üzemeltetésének időszaka alatt történő átalakításokra vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket,

dd)246 a tervezést, létesítést, építést, gyártást, üzembe helyezést, üzemeltetést és leszerelést végző szervezetek irányítási rendszerével szemben támasztott követelményeket,

de) a munkavállalók foglalkoztatási előírásait,

df) a nukleáris biztonsági és műszaki sugárvédelmi hatósági tevékenység szabályait,

dg)247 a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények építéshatósági eljárásának és ellenőrzésének rendjét, továbbá építészeti és épületgépészeti nukleáris biztonsági követelményeit;

e)248 az atomenergia alkalmazóinak, valamint az illetékes hatóságoknak, az érintett ágazati és területi szerveknek mind a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészüléssel és tervezéssel, mind a nukleáris veszélyhelyzet elhárításával, továbbá a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatásával összefüggő feladatait és kötelezettségeit;249

f)250 a 40. §-ban meghatározott feladatok elvégzésére kijelölt szerv létrehozását, tevékenységét és annak pénzügyi forrásait;251

g) az atomkárfelelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi garanciák jellegét, feltételeit és összegét;252

h)253 a 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervnek az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos európai uniós kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét;

i)254 a 15. §-ban meghatározott bírság mértékét, a bírság kiszabásának szempontjait;255

j)256 a 34. § szerinti biztonsági övezettel kapcsolatos előírásokat;257

k)258 a talált, elveszett vagy lefoglalt nukleáris vagy más radioaktív anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket;

l) a nukleáris exportnak és importnak a nemzetközi ellenőrzési rendszerekkel összhangban lévő szabályait;259

m)260 az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint az ellenőrzési eredmények központi adatgyűjtésének, feldolgozásának, nyilvántartásának és értékelésének rendjét;261

n)262 a speciális érvényesítési eljárások rendjét;

o)263 a 10/A. § alapján létrejött társulások számára a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból nyújtható támogatás felosztásának módjára, folyósítására, a támogatási szerződés tartalmára, a társulások tájékoztatási és ellenőrzési célú tevékenységére, a tároló engedélyesének ezt elősegítő kötelezettségeire, valamint a kiégett üzemanyag támogatás szempontjából való minősítésére vonatkozó szabályokat;264

p)265 a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok országhatáron át történő szállításának engedélyezését és az engedélyezéshez való hozzájárulást;

q)266 a nukleáris védettséggel összefüggésben a fenyegetettséggel kapcsolatos naprakész elemzéseket elvégző és a tervezési alapfenyegetettséget meghatározó szerv kijelölését, tevékenységét, szervezetét és működését;267

r)268 az atomenergia alkalmazása körében a tervezési alapfenyegetettség első alkalommal történő megállapításával, valamint a fizikai védelmi rendszerrel kapcsolatos követelményeket és a vonatkozó hatósági rendszert és eljárásokat;269

s)270 az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértői tevékenység folytatásának szabályait, végzésének feltételeit, a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a szakértői szakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmezési eljárásban részt vevő minősítő bizottságok tagjaira és összeférhetetlenségére vonatkozó feltételeket, a szakvélemény tartalmi elemeit és elkészítésére irányadó szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a külföldi szakértőre vonatkozó, az EGT-állam állampolgár szakértőitől eltérő szabályait;271

t)272 a radioaktívhulladék-tároló, a radioaktív hulladék átmeneti tárolója és a felszín alatti vizsgálat céljára szolgáló laboratórium telephelyének műszaki megtervezésénél figyelembe veendő földtani követelményrendszert, a földtani alkalmasság megállapítását célzó kutatás engedélyezésére és a kutatás eredményének jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a létesítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket;

u)273 a 62. § (6) bekezdése szerinti testület létrehozását, összetételét, tevékenységét, álláspontja kialakításának rendjét és működésének feltételeit;274

v)275 az atomenergia-felügyeleti szerv e törvény szerinti

va) eljárásaira vonatkozó eljárási határidőket, valamint276

vb) eljárásaiban közreműködő szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt.

v)277 a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója engedélyezési, ellenőrzési, jelentési követelményeit.278

68. § (1)279 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a)280 a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait, a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait, a nyilvántartás adatait érintő változásokkal kapcsolatos bejelentési és értesítési kötelezettségeket, az előírt adatszolgáltatás elmaradásának következményeit, a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephely kijelölés és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok szabályait az egészségügyért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;281

b) a radioaktív anyagok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait az egészségügyért, a rendészetért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;282

c) a radioaktív anyagok csomagolása engedélyezésének és ellenőrzésének szabályait a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben;283

d)284 az atomenergia-felügyeleti szerv igazgatási szolgáltatási díj ellenében végzett eljárásai esetében az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének szabályait, a díj mértékét illetően az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;285

e) az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények részére a szolgáltatásért járó díj fizetésének feltételeit;

f)286

g) az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenységgel kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;287

h)288 a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 63/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség teljesítésének módját.289

(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:290

a) az atomenergia alkalmazása körében munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket, a személyeket érő külső- és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, valamint a balesetelhárítási és intézkedési tervekben figyelembe veendő beavatkozási szinteket, továbbá a nukleáris baleset (katasztrófa) következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket;291

b) az atomenergia alkalmazása körében használt berendezések, eszközök sugárvédelmi minősítését;

c) az atomenergia alkalmazása körében munkavállalókra érvényes sugár-egészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályokat, és az atomenergia alkalmazása körében munkavállalók sugárvédelmi oktatása rendjét;292

d) a közúti szállító eszközök sugárvédelmi követelményeit;293

e)294 a miniszterrel egyetértésben az atomenergia alkalmazásával összefüggő sugárvédelmi szabályokat és a sugárvédelmi szolgálatok feladatára és működésére vonatkozó részletes előírásokat;

f)295 az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítésének és működésének szabályait;

g)296 a radon- és radon leányelem-koncentrációk elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építésügyért felelős miniszterrel és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, az építőanyagok gyártásához felhasznált alapanyagok, a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok, továbbá az építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontból való korlátozását;

h)297 a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a külföldről származó és kereskedelmi forgalomba kerülő termékek, illetve alapanyagok radioaktivitásával kapcsolatos előírások betartásának és ellenőrzésének szabályait;

i) a radioaktív anyagok használati cikkekben való alkalmazásának szabályait;

j) a gyógyászati eszközök és egészségügyi cikkek ionizáló sugárzással végzett sterilizálásának szabályait;

k) a radioaktív anyagok birtoklása, előállítása, termelése, forgalmazása, tárolása, felhasználása, átalakítása, engedélyezési eljárását;298

l) a k) pontban felsorolt tevékenységet szolgáló létesítmény vagy berendezés létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése, leszerelése engedélyezési eljárását és ellenőrzésének rendjét;299

m) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés létesítéséhez, előállításához, üzemeltetéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez szükséges engedélyezési eljárást és az ellenőrzés rendjét;

n) a sugáregészségügyi készenléti szolgálat létesítésének és fenntartásának szabályait;

o) a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásának szabályait;

p) a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének sugár-egészségügyi szabályait;300

q)301 a bányászati ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben a bányászati és földtani környezettel kapcsolatos sugáregészségügyi előírásokat.

(3)302 Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben

a) az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai jellemzőktől függő - maximális mennyiségét és a kibocsátás más feltételeit, továbbá a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyezése ellenőrzésére irányadó szabályokat;303

b) a vizek és a víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmével kapcsolatos, a környezetvédelemre vonatkozó - általános jogszabályokon túlmenő - speciális szabályokat.

(4)304 Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a nukleáris és radioaktív anyagok szállítása és csomagolása követelményeit a környezetvédelemért felelős miniszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel, továbbá a miniszterrel egyetértésben.305

(5)306 Felhatalmazást kap a tevékenység jellege szerint érintett miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben szabályozza az atomenergia alkalmazása körében munkavállalók speciális szakmai képzését, továbbképzését és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak körét.307

(6)308

(7)309 Felhatalmazást kap

a) a rendészetért felelős miniszter, hogy a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében az atomenergia alkalmazásával összefüggő rendőrségi feladatokat, a hatósági engedélyek kiadásához szükséges szakhatósági hozzájárulás szempontjait, valamint az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó speciális biztonsági követelményeket és azok tartós fennállásának ellenőrzési rendjét,310

b)311

c) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy tűzbiztonság fokozása érdekében a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeit és azok érvényesítésének módját a hatóságok tevékenysége során312

a miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg.313

(8)314 Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a közlekedésért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a radioaktív, illetve nukleáris anyagok szállításának rendőri ellenőrzési és biztosítási feladatait.315

(9)316

(10) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg317

a) a radioaktív anyagok kezelése és ellenőrzése ágazati szabályait, továbbá az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények és haditechnikai berendezések létrehozása és megszüntetése szabályait;318

b) az ágazat speciális (kiképzési, nukleárisbaleset-elhárítási, háborús) sugár-egészségügyi szabályait.319

(11)320 Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletben állapítsa meg a feladatkörükbe tartozó tevékenységek az országos környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer részére történő adatszolgáltatáshoz szükséges környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszerének, továbbá adatgyűjtő és szolgáltató központjának felépítését és működési szabályait.321

(12)322 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 21/B. § szerinti, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket rendeletben határozza meg.323

69. §324 Ez a törvény a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

70. §325 Ez a törvény a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet az 1996. évi CXVI. törvényhez326

Befizetési kötelezettség radioaktív hulladékok esetenkénti tárolóba szállításakor

Befizetési kötelezettség radioaktív hulladékok beszállítása esetén

A B C D E

1 Befizetési kötelezettség [Ft/m3]

2 Hulladék kategória rövid élettartamú hulladék hosszú élettartamú hulladék

3 tömöríthető nem tömöríthető tömöríthető nem tömöríthető

4 kis aktivitású hulladék 100 000 200 000 200 000 400 000

5 közepes aktivitású hulladék 200 000 400 000 400 000 800 000

Befizetési kötelezettség zárt sugárforrások beszállítása esetén

A B C D

1 Aktivitás /MEA* = N Befizetési kötelezettség (Ft/db)

2 (Bq/Bq) Felezési idő T1/2 (év)

3 T1/2 ≤ 1 1 < T1/2 ≤ 30 30 < T1/2

4 N ≤ 10 500 1 000 2 000

5 10 < N ≤ 102 855 1 710 3 420

6 102 < N ≤ 103 1 460 2 925 5 850

7 103 < N ≤ 104 2 500 5 000 10 000

8 104 < N ≤ 105 4 275 8 550 17 100

9 105 < N ≤ 106 7 310 14 620 29 240

10 106 < N ≤ 107 12 500 25 000 50 000

11 107 <N ≤ 108 21 375 42 750 85 500

12 108 < N ≤ 109 36 550 73 100 146 200

13 109 < N ≤ 1010 62 500 125 000 250 000

14 1010 < N 106 875 213 750 427 500

* MEA: Mentességi aktivitás



1  Kihirdetve: 1996. XII. 18.


2  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


3  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 2. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


4  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


5  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


6  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § a).


7  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 271. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


8  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 271. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


9  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 271. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


10  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 271. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


11  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) a).


12  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


13  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


14  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


15  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


16  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


17  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 27. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


18  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 132. § a).


19  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (1). Hatálytalan: 2011. VIII. 3-tól.


20  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 1.


21  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 256. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


22  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 124. § (1). Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) a).


23  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


24  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 2.


25  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


26  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


27  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 3. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


28  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


29  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


30  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 18. § a).


31  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


32  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 19. §.


33  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 4. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


34  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 141. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


35  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 5. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


36  Megállapította: 2003. évi XLII. törvény 81. § (2). Hatályos: 2003. VIII. 1-től.


37  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 5. § (1). Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 19. §.


38  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 156. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


39  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


40  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 6. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


41  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


42  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 19. §.


43  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 141. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


44  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


45  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


46  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 141. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


47  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


48  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 7. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


49  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 6. §. Hatályos: 2014. VI. 30-tól.


50  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 6. §. Hatályos: 2014. VI. 30-tól.


51  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 7. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


52  Megállapította: 2012. évi CCI. törvény 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


53  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 4., 30. § (3) c).


54  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 5., 30. § (3) d), 2013. évi CCLII. törvény 27. § (3) a).


55  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 9. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


56  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 271. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


57  Beiktatta: 2009. évi XLVII. törvény 102. §. Hatályos: 2009. VI. 30-tól.


58  Beiktatta: 2009. évi XLVII. törvény 102. §. Hatályos: 2009. VI. 30-tól.


59  Beiktatta: 2009. évi XLVII. törvény 102. §. Hatályos: 2009. VI. 30-tól.


60  Beiktatta: 2009. évi XLVII. törvény 102. §. Hatályos: 2009. VI. 30-tól.


61  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) e).


62  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 10. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


63  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 10. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


64  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) b).


65  Megállapította: 2013. évi CCXXVII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


66  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


67  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


68  Megállapította: 2013. évi CCXXVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2014. II. 1-től.


69  Megállapította: 2013. évi CCXXVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2014. II. 1-től.


70  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 11. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


71  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 11. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


72  Megállapította: 2013. évi CCXXVII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2014. II. 1-től.


73  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXVII. törvény 9. §. Hatálytalan: 2014. II. 1-től.


74  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 12. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


75  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) c).


76  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 156. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


77  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 261. §. Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 6. A második mondat szövege módosítva: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 7. alapján.


78  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 155. §.


79  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 155. §. Módosítva: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 8. alapján.


80  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 13. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


81  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 13. §. Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) d).


82  Megállapította: 2012. évi CCI. törvény 2. §. Hatályos: 2012. XII. 16-tól.


83  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 262. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 155. §, 2013. évi CI. törvény 26. § (1) e).


84  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 14. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


85  Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 24. §.


86  Beiktatta: 2008. évi LXII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2008. XII. 1-től.


87  Megállapította: 2008. évi LXII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2008. XII. 1-től.


88  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 10. § (1). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


89  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


90  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 27. § (3) b).


91  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


92  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 27. § (2) a).


93  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 10. § (3). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


94  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 10. § (3). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


95  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 10.


96  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 124. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


97  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 124. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


98  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 124. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


99  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 124. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


100  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 124. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


101  Beiktatva: 2009. évi CLIV. törvény 124. § (2) alapján. Hatályos: 2010. I. 1-től.


102  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 11. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


103  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


104  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 11. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


105  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 11. § (3). Hatályos: 2014. VI. 30-tól.


106  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 11. § (4). Hatályos: 2014. VI. 30-tól.


107  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 132. § b).


108  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 132. § c).


109  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 11. § (5). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


110  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) f).


111  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) g).


112  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) h).


113  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4). A második mondatot beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 154. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


114  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 12. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


115  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


116  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 16. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


117  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 44. §. Hatályos: 2012. I. 8-tól.


118  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


119  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


120  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 13. §. Hatályos: 2013. VI. 22-től.


121  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


122  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 14. §. Hatályos: 2013. VI. 22-től.


123  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


124  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


125  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 141. § a).


126  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) a).


127  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CI. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2014. VI. 30-tól.


128  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) i).


129  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 141. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


130  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 124. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


131  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) f).


132  Módosítva: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 11. alapján.


133  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 27. § (2) b).


134  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 271. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


135  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) a).


136  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 124. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


137  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 27. § (3) c).


138  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 27. § (3) c).


139  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 27. § (3) c).


140  Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (34), 2013. évi CCLII. törvény 27. § (3) c).


141  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 18. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


142  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.


143  Megállapította: 2008. évi XLVI. törvény 81. § (1). Hatályos: 2008. IX. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


144  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) a).


145  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 141. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


146  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) a).


147  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) a).


148  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


149  Lásd: 33/2002. (V. 3.) HM rendelet.


150  Lásd: 33/2002. (V. 3.) HM rendelet.


151  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 141. § a), 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 12.


152  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 141. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


153  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


154  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) a).


155  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 13.


156  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


157  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


158  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 271. § (5). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


159  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


160  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


161  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) d).


162  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 14., 2013. évi XXII. törvény 41. §.


163  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 1., 30. § (3) h).


164  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 15. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) i).


165  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 16., 30. § (3) j).


166  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


167  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 1.


168  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 21. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


169  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 22. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


170  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 15. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


171  Lásd: 204/2008. (VIII. 19.) Korm. rendelet 5. §.


172  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CI. törvény 27. § (2). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


173  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 22. §. Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (2).


174  Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 265. §. Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 15.


175  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 265. §. A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 156. §. Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 3.


176  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 265. §. Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) a).


177  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) a).


178  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 141. § a), 2008. évi XLVI. törvény 81. § (2), 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 15., 17.


179  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


180  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


181  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


182  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) j).


183  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 156. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


184  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § b).


185  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § c).


186  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 6. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.


187  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 18.


188  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § d).


189  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 18.


190  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) k).


191  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § e).


192  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § f).


193  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § g), 2013. évi CCLII. törvény 27. § (2) c).


194  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § h).


195  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § i).


196  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


197  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § j).


198  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 19.


199  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § k).


200  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § l).


201  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § m).


202  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § n).


203  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § o).


204  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (3) d).


205  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § p).


206  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 132. § d), 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § q).


207  Megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 51. §. Hatályos: 2004. I. 27-től.


208  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 23. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


209  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 16. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


210  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 16. § (2). Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 19. §.


211  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 16. § (3). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


212  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 16. § (3). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


213  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 19. §.


214  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 19. §.


215  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 16. § (3). Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 19. §.


216  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 16. § (4). Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 19. §.


217  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 17. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


218  Lásd: 35/2013. (VI. 28.) NFM rendelet.


219  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 18. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


220  Lásd: 35/2013. (VI. 28.) NFM rendelet.


221  Módosítva: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 20. alapján. Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) k).


222  Megállapította: 2001. évi CX. törvény 120. §. Módosítva: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 20. alapján.


223  Megállapította: 2001. évi CX. törvény 120. §. Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 20.


224  Módosítva: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 20. alapján.


225  Megállapította: 2012. évi CCI. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


226  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 19. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


227  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 132. § e), 2013. évi CCXXVII. törvény 7. § r).


228  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 132. § f).


229  Beiktatta: 2004. évi XXIX. törvény 119. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


230  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 25. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


231  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 25. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


232  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 276. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


233  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 26. §. Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


234  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 271. § (6). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


235  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCI. törvény 7. §. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


236  Beiktatta: 2012. évi CCI. törvény 5. §. Hatályos: 2012. XII. 16-tól.


237  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 20. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


238  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 21. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


239  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 27. § (1). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


240  Lásd: 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet, 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet, 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 16. §, 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet.


241  Lásd: 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet.


242  Lásd: 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet.


243  Lásd: 108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet, 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet, 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet.


244  Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) l).


245  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 27. § (2). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


246  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 21.


247  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 22.


248  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 23.


249  Lásd: 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet, 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet, 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet.


250  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 27. § (3). Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) m).


251  Lásd: 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet, 215/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet.


252  Lásd: 227/1997. (XII. 10.) Korm. rendelet.


253  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 22. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


254  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 27. § (4). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


255  Lásd: 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet, 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 16. §, 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet.


256  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 24., 30. § (3) l).


257  Lásd: 213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet.


258  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 27. § (5). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


259  Lásd: 121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet, 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet, 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet.


260  Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 42. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


261  Lásd: 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet.


262  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 266. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


263  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


264  Lásd: 214/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet.


265  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 27. § (7). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


266  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 27. § (7). Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) n).


267  Lásd: 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet.


268  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 27. § (7). Módosította: 2013. évi CI. törvény 26. § (1) o).


269  Lásd: 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet.


270  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 27. § (7). Hatályos: 2011. VIII. 3-tól.


271  Lásd: 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet.


272  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 22. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


273  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 22. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


274  Lásd: 213/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet.


275  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 8. §. Hatályos: 2014. II. 1-től.


276  Lásd: 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 12. alcím.


277  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 22. § (4). Hatályos: 2014. VI. 30-tól.


278  Lásd: 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet.


279  Megállapította: 2011. évi LXXXVII. törvény 28. §. Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 18. § b).


280  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


281  Lásd: 7/2007. (III. 6.) IRM rendelet, 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet 6. § (5)-(10), 11. §.


282  Lásd: 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet 6. § (5)-(10), 11. §.


283  Lásd: 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet 6. § (5)-(10), 11. §.


284  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


285  Lásd: 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet.


286  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CI. törvény 27. § (2). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


287  Lásd: 59/2011. (XI. 25.) NFM rendelet.


288  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 23. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


289  Lásd: 35/2013. (VI. 28.) NFM rendelet.


290  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


291  Lásd: 30/2001. (X. 3.) EüM rendelet, 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet.


292  Lásd: 30/2001. (X. 3.) EüM rendelet, 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet.


293  Lásd: 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet.


294  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 2014. évi XXXV. törvény 18. § c).


295  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 42. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


296  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


297  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


298  Lásd: 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet.


299  Lásd: 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet.


300  Lásd: 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet.


301  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


302  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 2014. évi XXXV. törvény 18. § c).


303  Lásd: 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet.


304  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 2014. évi XXXV. törvény 18. § c).


305  Lásd: 13/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet, 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet, 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet, 39/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet, 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet, 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet, 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet.


306  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 2014. évi XXXV. törvény 18. § c).


307  Lásd: 49/1998. (VI. 25.) IKIM-PM együttes rendelet, 55/2012. (IX. 17.) NFM rendelet.


308  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CI. törvény 27. § (2). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


309  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


310  Lásd: 25/2007. (V. 31.) IRM rendelet, 47/2012. (X. 4.) BM rendelet.


311  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXVII. törvény 30. § (1). Hatálytalan: 2011. VIII. 3-tól.


312  Lásd: 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelet.


313  Módosítva: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 25. alapján. Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 18. § c).


314  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (2). Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 15., 2013. évi CI. törvény 26. § (1) p), 2014. évi XXXV. törvény 18. § c).


315  Lásd: 47/2012. (X. 4.) BM rendelet 5. §.


316  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CI. törvény 27. § (2). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


317  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4).


318  Lásd: 33/2002. (V. 3.) HM rendelet.


319  Lásd: 33/2002. (V. 3.) HM rendelet.


320  Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 42. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 140. § (4), 2014. évi XXXV. törvény 18. § d).


321  Lásd: 1/2008. (VI. 18.) ÖM rendelet, 7/2012. (III. 7.) BM rendelet.


322  Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 70. § (2). Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 29. § 26.


323  Lásd: 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet.


324  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 221. § (3). Hatályos: 2011. III. 30-tól.


325  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 24. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


326  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 25. §, 1. melléklet. Hatályos: 2014. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!