Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.10.22.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

19/1997. (VII. 4.) KTM rendelet

az elkobzott védett természeti értékekkel kapcsolatos intézkedésekről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78. §-ának (3) bekezdésében, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) *  E rendelet hatálya kiterjed

a) *  a természetvédelmi hatóság által, vagy

b) külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más hatóság által

elkobzott védett és fokozottan védett (a továbbiakban együtt: védett) természeti értékek elhelyezésére, hasznosítására, megsemmisítésére, valamint az ehhez kapcsolódó hatósági feladatokra.

(2) *  E rendelet hatálya kiterjed a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó, vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős védett természeti értékekre is, ha a nemzetközi természetvédelmi egyezmény vagy végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdések szempontjából védett természeti értéknek tekintendő:

a) a védett élő szervezetek egyede, annak bármely fejlődési alakja, szakasza, valamint származéka (a továbbiakban együtt: egyede);

b) a védett ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány (a továbbiakban együtt: ásványi képződmény);

c) a barlangi képződmény.

2. § *  Az elkobzott védett természeti érték az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedésével - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat esetében annak közlésével - a Magyar Állam tulajdonába kerül.

3. § (1) Az elkobzást kimondó hatóság a védett élő szervezet életben, illetve életképes állapotban tartásához, védett élő szervezet származéka és nem élő védett természeti érték esetében állagának, állapotának megóvásához szükséges intézkedéseket köteles megtenni.

(2) *  Ha az elkobzást kimondó hatóság nem a természetvédelmi hatóság, akkor az az elkobzott védett természeti értéket haladéktalanul köteles átadni az elkobzás helye szerinti nemzeti park igazgatóságnak (a továbbiakban: igazgatóság), aki azt a felelős őrzés szabályai szerint köteles kezelni.

4. § Az elkobzott védett természeti értékeket kizárólag a természetvédelmi érdekekkel összhangban álló célokra és az e rendeletben meghatározott módon lehet felhasználni.

5. § Az elkobzás, az elhelyezés során ki kell zárni a védett természeti értékkel kapcsolatos kereskedelem lehetőségét, valamint azt, hogy az állati vagy növényi eredetű termék, származék, védett ásványi vagy barlangi képződmény magántulajdonba, illetve természetes személyek vagyonkezelésébe kerüljön.

6. § Az elkobzott védett természeti értékeket úgy kell hasznosítani (beleértve az elhelyezést), hogy az élő vagy életképes védett élő szervezet az élőhelyére visszakerüljön, vagy más természetvédelmi (bemutatási, tudományos, kutatási, oktatási) célokat szolgáljon.

Védett növényfajokra vonatkozó rendelkezések

7. § (1) A védett növényfaj élő egyedét az élőhelyre vissza kell juttatni, ha ez a faj védelme érdekében indokolt, és

a) a származás (gyűjtés) helye pontosan ismert;

b) az egyed egészséges és életképes;

c) az élőhelyre való visszajuttatás az eset összes körülményének mérlegelése alapján eredményesnek ígérkezik, és a fennmaradás feltételei tartósan biztosítottak.

(2) Ha a védett növényfaj élő egyedének (1) bekezdés szerinti visszajuttatása azért nem lehetséges, mert

a) a származás (gyűjtés) helye nem ismert, vagy

b) az egyed az élőhelyre való visszajuttatásra nem alkalmas, vagy

c) az élőhely megsemmisült, vagy helyreállíthatatlanul károsodott, vagy

d) az egyed élőhelyén való fennmaradása nem biztosított,

a hasznosítását természetvédelmi szervezetnél, botanikus (gyűjteményes) kertben, tudományos, kutatási vagy oktatási intézményben történő elhelyezéssel kell biztosítani.

(3) A védett növényfaj élettelen egyedének hasznosítása kizárólag természetvédelmi szervezetnél, tudományos, kutatási, oktatási intézménynél vagy közgyűjteményben, illetve más jogi személynél természetvédelmi célból történő elhelyezésével lehetséges.

(4) Abban az esetben, ha a (2)-(3) bekezdések szerinti elhelyezésre nincs lehetőség, a védett növényfaj egyede - az állam tulajdonjogának fenntartásával - magángyűjteményben is elhelyezhető.

(5) Ha védett növényfaj egyedének az (1)-(4) bekezdések szerinti hasznosítására (elhelyezésére) az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül nincs lehetőség, a további megőrzés aránytalanul magas költségekkel jár, és a hasznosítási (elhelyezési) kísérletektől a jövőben nem várható eredmény, azt meg kell semmisíteni.

Védett állatfajokra vonatkozó rendelkezések

8. § (1) A védett állatfaj élő egyedét az élőhelyre vissza kell juttatni, ha ez a faj védelme érdekében indokolt, és

a) a származási helye pontosan ismert,

b) az egyed egészséges és életképes,

c) a visszajuttatás az egyed ott élő természetes állományára nem jár hátrányos következményekkel,

d) az élőhelyre való visszajuttatás az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján eredményesnek ígérkezik, és a fennmaradás feltételei tartósan biztosítottak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása érdekében meg kell győződni arról, hogy

a) az egyed a fogságban tartás, illetve a szállítás során nem fertőződött meg olyan betegségekkel és parazitákkal, amelyek az egyed vadon élő állományára vagy más védett állatfajokra átterjedhetnek;

b) az állat nem tartozik más alfajhoz, mint az élőhelyen lévő állomány, vagy nem származik más területről és ennek következtében nem ronthatja a vadon élő védett állatfaj genetikai állományát;

c) a fogság következtében az egyed nem hordozza más, rokon faj olyan magatartási elemeit, amelyek a visszajuttatás után interspecifikus hibridizációt eredményezhetnek.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt az egyed élőhelyére való visszajuttatására nincs mód - a természet- és állatvédelmi szempontoknak megfelelő - hasznosítása mentőközpontban való elhelyezés lehet.

(4) *  Mentőközpont vadaspark, állatkert vagy a természetvédelemért felelős miniszter által nyilvántartott védett állatfaj tartására szolgáló hely lehet.

(5) Ha a védett állatfaj mentőközpontban történő elhelyezésére nincsen lehetőség, - az állam tulajdonjogának fenntartásával - magángyűjteményben történő elhelyezésére is sor kerülhet, ha ott a tartás feltételei biztosítottak.

9. § A védett állatfaj élő egyedének életben tartása mellőzhető (túlaltatható), ha

a) az élőhelyre történő visszajuttatás a védett állatfaj szempontjából nem indokolt, vagy nem lehetséges, állományának, vagy más védett élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti, és

b) mentőközpontban vagy magángyűjteményben való elhelyezése nem lehetséges, vagy

c) olyan nem gyógyítható egészségi állapotban van, amely miatt további életben tartása szenvedésével járna.

10. § (1) Az élettelen vagy túlaltatott védett állatfaj egyede tetemének (származékának) hasznosítása kizárólag természetvédelmi szervezetnél tudományos, kutatási, oktatási intézményben vagy közgyűjteményben, illetve más jogi személynél természetvédelmi célból történő elhelyezéssel lehetséges.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti hasznosításra az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül nincs lehetőség, a további megőrzés aránytalanul magas költségekkel jár és a hasznosítási (elhelyezési) kísérletektől a jövőben nem várható eredmény, az állati tetem, származék illegális kereskedelmének megakadályozása érdekében azt meg kell semmisíteni.

Egyéb védett élő szervezetekre vonatkozó rendelkezések

11. § A védett növény- és állatfajnak nem minősülő védett élő szervezetek hasznosítására a 7-10. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Védett ásványi és barlangi képződményekre vonatkozó rendelkezések

12. § (1) Védett ásványi vagy barlangi képződmény hasznosítására kizárólag természetvédelmi szervezetnél, tudományos, kutatási, oktatási intézménynél vagy közgyűjteményben történő elhelyezéssel kerülhet sor.

(2) Védett ásványi vagy barlangi képződmény nem semmisíthető meg.

Eljárási szabályok

13. § *  (1) *  A védett természeti értékek elhelyezéséről, hasznosításáról az elkobzást elrendelő természetvédelmi hatóság dönt. A döntésről a természetvédelmi hatóság, illetve a Minisztérium tájékoztatja az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.

(2) *  A területi természetvédelmi hatóság és az országos természetvédelmi hatóság (1) bekezdés szerinti döntése nem érinti az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv - külön jogszabály szerinti - jogait.

(3) *  A védett természeti érték elhelyezése, hasznosítása a védett természeti értéket őrző igazgatóság helye szerint illetékes területi természetvédelmi hatóság feladata.

14. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.