Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.29.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § *  E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. §-a alapján szervezett középiskolai érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).

2. § *  Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit (a továbbiakban: részletes vizsgakövetelmények) az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel, több szakképesítésért felelős miniszter esetén valamennyivel egyetértésben - a vizsgatárgy követelményei (a továbbiakban: általános vizsgakövetelmények) alapján adja ki. Az általános vizsgakövetelmények, illetőleg a részletes vizsgakövetelmények kiadása előtt - a nemzetiségeket érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat, illetve az adott nemzetiséget érintő követelmények tekintetében az adott országos nemzetiségi önkormányzat véleményét.

3. § *  Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;

b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;

c) felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

4. § *  (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.

(2) *  A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

(3) *  A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további - legalább két - vizsgatárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. A (2), (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek.

(4) *  A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.

5. § *  (1) *  Tanulói igény esetén az iskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.

(2) *  Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles fogadni az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsga részei és vizsgatárgyai * 

6. § *  (1) A vizsgázó - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból.

(2) Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből a vizsgázó a vizsgaszabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni.

(3) A vizsgatárgyak az általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgy). Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.

(4) Ha a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, akkor a felkészítésre a helyi tantervében középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát kell biztosítania.

(5) A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból érettségi vizsgát az tehet, aki

a) nem magyar állampolgár, vagy

b) a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett.

(6) Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet tenni.

(7) Ha a vizsgázót - az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában - mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére - a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

7. § (1)-(4) * 

(5) * 

(6)-(9) * 

8. § * 

Az érettségi vizsga előkészítése

Az érettségi vizsga fajtái, a vizsgaidőszakok

9. § (1) *  Az érettségi vizsga lehet

a) rendes,

b) előrehozott,

c) kiegészítő,

d) szintemelő,

e) pótló,

f) javító,

g) ismétlő

érettségi vizsga. Egyes vizsgatárgyakból - a szintemelő vizsga kivételével - középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető. * 

(2) Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

(3) *  Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában első alkalommal letett érettségi vizsga, amelyre a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor. Előrehozott érettségi vizsga továbbá a 12. § (15)-(16) bekezdésben meghatározott vizsga.

(4) *  Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga.

(5) * 

(6) *  Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni.

(7) *  Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.

(8) *  Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen

a) rendes,

b) előrehozott,

c) pótló és

d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.

(9) *  Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg [a továbbiakban az (1)-(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga.]

(10) *  Az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelező nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A nyomtatványokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szerzi be, illetve állítja elő az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett informatikai rendszer (a továbbiakban: a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere) segítségével.

10. § (1) Érettségi vizsgát állami vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt lehet letenni.

(2) *  A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola, szakképzési centrum, vagy a köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető intézmény).

(3) *  A vizsgabizottság elnevezésében, körbélyegzőjén fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét.

(4) *  A vizsgaszabályzatban az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a középiskola vagy a többcélú intézmény vezetője, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a köznevelési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: igazgató) látja el.

11. § (1) Érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidőszakában (a továbbiakban: vizsgaidőszak) lehet szervezni.

(2) *  A vizsgaidőszakok - a vizsga szintjétől függetlenül - a következők:

a) *  május-június hónapi valamennyi középiskola és a Hivatal, valamint a kormányhivatal részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,

b) *  október-november hónapi a Hivatal, valamint a kormányhivatal és a kijelölt középiskolák részére a rendes, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,

c) * 

(3) *  Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.

(4) *  Október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal - a fenntartó képviselőjével egyetértésben - arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.

(5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.

(6) *  A középszintű szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - az igazgató a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével a kormányhivatal állapítja meg.

(7) *  A középszintű szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit nemzetiségi oktatásban szervezik meg és az iskola fenntartója nem nemzetiségi önkormányzat, az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függően települési, vagy területi - nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak.

(8) *  Az emelt szintű érettségi vizsgákat a Hivatal készíti elő, és a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatal szervezi meg.

(9) * 

Jelentkezés az érettségi vizsgára

12. § *  (1) *  Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a magyarországi középiskolában tanított nyelvekből - tehető érettségi vizsga.

(2) Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.

(3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.

(4) *  Érettségi vizsgára lehet jelentkezni

a) *  tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban,

b) *  tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban vagy a kormányhivatalban,

c) a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.

(5) *  A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni. A tanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.

(6) *  Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot

a) * 

b) *  május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig,

c) *  október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig

lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzetiségi nyelven vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a jelentkező még nem rendelkezik érettségi vizsgabizonyítvánnyal jelentkezési lapján fel kell tüntetnie korábban teljesített érettségi vizsgáit. * 

(6a) *  Szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor igazolni kell, hogy a jelentkező rendelkezik iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel.

(6b) *  A vizsgázónak, ha rendes érettségi vizsgáját középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül teszi, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik, a vizsgára való jelentkezéskor nyilatkoznia kell arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.

(7) *  A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, igazolnia kell, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja. Az igazolást annak a köznevelési intézménynek a vezetője állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(8) *  A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz postai úton tértivevényes küldeményben is be lehet nyújtani. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. A jelentkezési laphoz a mellékleteket - a személyi igazolvány kivételével - másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a kormányhivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen.

(9) *  A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató döntést hoz. Az elfogadott jelentkezést - ha e rendelet másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni a kormányhivatalnak. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 25. pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)-(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását szakorvos által kiállított igazolással kell bizonyítani.

(10) *  A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató összesítő jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgafajtánként fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők számát, vizsgatárgyankénti megoszlását, a választott vizsgaszintet, vizsgarészeket, a nemzetiségi nyelven, a célnyelven vizsgázókat, a 6. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat.

(11) *  Az összesítő jelentést

a) *  május-júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-ig,

b) október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 10-ig

„A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere” elnevezésű informatikai rendszerben elektronikusan meg kell küldeni a Hivatalnak, továbbá kinyomtatva, papír alapon tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának. * 

(12) *  Az összesítő jelentés alapján

a) a kormányhivatal, illetve a Hivatal - a szabályzatban foglaltak szerint - megbízza a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a Hivatal előkészíti, a kormányhivatal megszervezi az emelt szintű érettségi vizsgát,

b) a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében elkészíti, és - a szabályzatban foglaltak szerint - megküldi a középszintű érettségihez az írásbeli vizsga feladatlapjait, valamint közzéteszi a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).

(13) * 

(14) *  Ha a jelentkező az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell. A törlésről az igazgató határozatot hoz.

(15) *  Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes, javító és pótló érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli.

(15a) *  Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli.

(16) *  Előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból a május-júniusi vizsgaidőszak vonatkozásában az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható.

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága

13. § (1) *  Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül - a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal bízza meg.

(2) *  A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

(3) *  Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatárgyanként - kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki az Nkt.-ban meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.

(4) * 

(5) *  A vizsgabizottság tagja nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának, továbbá bejegyzett élettársának vizsgáztatásában.

(6) *  A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja láthatja el. A Hivatalban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző - amennyiben nem vizsgáztató tanár - nem tagja a vizsgabizottságnak.

(7) *  A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának.

(8) *  Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.

(9) *  A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közreműködőket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.

14. § (1) *  A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelő tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.

(2) *  A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától - a vizsga jegyzőjének kivételével - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követően a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést nyújtottak be, a jogerős döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az érettségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság működési ideje).

15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

b) *  eljárást kezdeményez a kormányhivatalnál, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,

c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

d) átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.

e) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el,

(2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

(2) Az igazgató feladata különösen:

a) dönt minden olyan, az érettségi vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,

b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) *  gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsgaleírásokat, a vizsga lebonyolításának rendjét,

d) *  ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,

e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni.

(3) Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

17. § (1) *  Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzetiségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak is.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt.

(3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselői (a továbbiakban a fenntartó képviselője és a szervezetek képviselői együtt: vizsgabizottság munkájában közreműködők).

(4) *  A 13. § (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közreműködők tekintetében is alkalmazni kell.

Az emelt szintű vizsga megszervezésére vonatkozó külön rendelkezések * 

17/A. § *  (1) Ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg: * 

a) *  az írásbeli vizsga felügyelő tanárait a kormányhivatal bízza meg,

b) *  a szóbeli vizsga - elnökből és kettő kérdező tanárból álló - tantárgyi bizottság előtt folyik, melynek tagjait a kormányhivatal bízza meg,

c) *  a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait az elnök látja el.

(2) *  A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A kormányhivatal által a tantárgyi bizottság működési helyszínéül kijelölt állami vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletnek az egyes vizsgatárgyakra vonatkozó vizsgaleírásaiban felsorolt, a vizsgabizottságot működtető intézmény által biztosítandó és a vizsgán használható segédeszközöket, valamint a vizsgák lebonyolításához szükséges összes tárgyi feltételt térítésmentesen bocsájtja a kormányhivatal rendelkezésére. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges további feltételeket a kormányhivatal biztosítja. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek.

(3) *  A tantárgyi bizottság tekintetében a 13. § (5) és (9) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tantárgyi bizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal - az emelt szintű szóbeli vizsgáknak a tanév rendjéről szóló rendeletben szabályozott kezdőidőpontja előtt legalább két héttel - bízza meg.

(4) * 

Az érettségi vizsga menete

Az írásbeli vizsga

18. § *  (1) *  A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgatárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményei a központi vizsgakövetelményekre épülnek.

(3) *  A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal készítteti el. A szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el és adja át a Hivatalnak.

(4) *  A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakat és a vizsga részeit e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(5)-(9) * 

18/A. § *  (1) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait és javítási, értékelési útmutatóit tételkészítő bizottságok készítik el. A tételkészítő bizottságokat vizsgatárgyanként kell megszervezni.

(2) *  A tételkészítő bizottság tagjait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője, elnökét az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel.

(3) *  A tételkészítő bizottság feladatait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője határozza meg.

(4) *  A tételkészítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok javítási, értékelési útmutatóinak szakszerű elkészítéséért, azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek, valamint azoknak a Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője részére történő átadásáért.

(5) *  A feladatlapokat, valamint a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője átveszi a tételkészítő bizottság elnökétől.

(6) * 

18/B. § *  (1) Az egyes vizsgaidőszakokban az egyes vizsgatárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia.

(2) *  A Hivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium vezető beosztású képviselőjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyek kerülnek felhasználásra az adott vizsgaidőszakban.

(3) *  A Hivatal vezetője megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását.

(4) *  A Hivatal vezetője a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködésével - átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának.

(5) *  Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat az adott vizsgatárgy írásbeli vizsgájának a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontjáig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(6) A középiskolákhoz zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) *  A Hivatal az írásbeli érettségi vizsgák szervezéséhez szükséges információkat, a javítási, értékelési útmutatókat elektronikus úton juttatja el az iskolákhoz.

(8) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye eltérő rendelkezést nem állapít meg.

18/C. § *  (1) *  A járási hivatalok közreműködnek az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában, valamint átveszik a Hivataltól, illetve annak megbízottjától a zárt feladatlap-csomagokat (a továbbiakban: csomag) tartalmazó zárt küldeményeket (a továbbiakban: doboz). A járási hivatalok ezzel kapcsolatos feladatai a következők:

a) a Hivatallal történt egyeztetés szerint a csomagokat tartalmazó zárt dobozok átvételének megszervezése, az átvétel dokumentálása;

b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozok sértetlenségének ellenőrzése, dokumentálása;

c) *  eltérés esetén jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű értesítése.

(2) *  A járási hivatal feladata továbbá az egyes dobozok tartalma és a hozzájuk tartozó csomagjegyzék, valamint az egy adott vizsgaszervező iskola számára átvett doboz, illetve dobozok tartalma és az iskola vizsgaszervezési igénye közötti egyezőség tételes átvizsgálására irányuló ellenőrzés megszervezése az érettségit szervező iskolák számára. Ennek keretében feladata:

a) az iskolák értesítése az ellenőrzés helyszínéről és időpontjáról;

b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozoknak a vizsgaszervező iskola képviselőjének jelenlétében történő felbontása és a dobozok tartalmának a csomagok felbontása nélkül történő ellenőrzése, amely tételes ellenőrzés arra irányul, hogy a dobozok az átvételi dokumentumokban jelzett csomagokat az ott megjelölt számban és tartalommal ténylegesen tartalmazzák-e;

c) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

d) a doboz visszazárása;

e) *  eltérés és pótigények esetén jegyzőkönyv felvétele mellett a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol nyelv és a német nyelv vizsgatárgyak esetében az ellenőrzést a járási hivatal az iskola képviselőjének a jelenléte nélkül is elvégezheti.

(3) *  A vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal az adott vizsgatárgy csomagjait átadja a vizsgaszervező iskola igazgatójának vagy az általa írásban meghatalmazott személynek. Ennek keretében feladata:

a) a doboz felnyitása, az átadásra kerülő csomagok átadásra történő előkészítése;

b) a vizsgatárgy csomagjainak átadása, az átadás dokumentálása;

c) a doboz visszazárása;

d) *  rendkívüli eseményről jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

(4) *  A minősített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a járási hivatalban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletnek a korlátozott terjesztésű minősített adatra vonatkozó, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint történik.

18/D. § *  (1) *  A vizsgát szervező iskola elkészíti az általa szervezett vizsgák napjait tartalmazó jegyzéket. A jegyzéket a (2) bekezdésben részletezett ellenőrzés alkalmával a vizsgaszervező iskola átadja a járási hivatalnak.

(2) *  A csomagokat tartalmazó dobozoknak a csomagok felbontása nélküli tételes ellenőrzése a járási hivatalok értesítésében megjelölt időpontban és helyszínen történik. Az ellenőrzést a vizsgaszervező iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy végezheti, melynek során feladata:

a) *  a dobozok tartalmának ellenőrzése a csomagok felbontása nélkül, a járási hivatal képviselőjének jelenlétében. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgaszervező iskola számára átvett doboz, dobozok, illetve az abban, azokban elhelyezett csomagok tartalma mind a feladatlapok tárgya, mind azok száma tekintetében megfelel-e az iskola vizsgaszervezési igényének;

b) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

c) *  eltérés esetén az észlelt tények, illetve az esetleges pótigények haladéktalanul történő jelzése a járási hivatalnak.

(3) *  A vizsgaszervező iskolák a vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal által meghatározott időpontban és helyszínen átveszik az aznapi vizsgatárgyak feladatlapjait tartalmazó csomagokat. A csomagok átvételére a vizsgaszervező iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

(4) *  A járási hivatalok számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes járási hivatal látja el.

19. § *  (1) Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a részletes követelmény és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő, * 

a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),

b) *  emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).

(2) *  Az írásbeli vizsga idejére a részletes követelmény és vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.

(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

(4) *  Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idő felhasználásához, felosztásához a vizsgatárgy vizsgakövetelménye további rendelkezéseket állapíthat meg.

20. § *  (1) *  Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot vizsgatárgyanként egytől kiindulva, folyamatosan, arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.

(2) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon, valamint az írásbeli vizsga ellenőrzésére érkező hivatalos szervek képviselőin kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben - amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges - az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.

(3) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás alapján - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(4) *  A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga kezdete előtt az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik, és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani.

(5) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

(6) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

(7) *  A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,

b) *  lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,

d) *  a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

21. § *  (1) *  Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott pótlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(2) *  Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

(3) *  A vizsgázó mindegyik átvett feladatlapon, pótlapon feltünteti a nevét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.

(5) *  A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.

(6) *  Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.

22. § *  (1) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.

(2) *  Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat - megszámlálva - elbírálásra átadja a szaktanárnak.

(3) * 

23. § (1) *  Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.

(2) *  Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az igazgató és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

24. § (1) *  Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

(2) *  Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben

a) *  az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

b) *  az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,

c) *  a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,

d) *  ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.

25. § (1) *  Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli.

(2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.

(3) *  Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és értesíti az igazgatót.

(4) *  Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.

(5) * 

26. § *  (1) *  A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére.

(2) *  Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

(3) *  Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:

a) *  a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a javítási, értékelési útmutatókat,

b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,

c) az írásbeli vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,

d) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,

e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet,

f) * 

(4) *  A vizsgabizottság elnökének kérésére az igazgató a (3) bekezdésben felsorolt dokumentumok vagy azok egy részének megküldése helyett megteremti annak feltételeit, hogy a vizsgabizottság elnöke a helyszínen tanulmányozhassa az érettségi vizsga dokumentumait.

(5) *  Ha a vizsgabizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti dokumentumok vizsgálata során a középszintű vizsgadolgozatokban javítatlan hibát talált, vagy úgy ítéli meg, hogy a szaktanár eltért a javítási, értékelési útmutatótól, az igazgató útján haladéktalanul felhívja a javító szaktanárt az érintett vizsgadolgozatoknak a javítási, értékelési útmutató szerinti újbóli javítására.

A vizsgabizottság előzetes értekezlete

27. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minősítését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.

(2) *  Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, a középiskola pedagógiai programja, a vizsgatárgyak követelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak.

(3) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.

(4) *  A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól. Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.

(5) Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások minősítését rá kell vezetni az osztályozó ívre.

28. § (1) *  A vizsgabizottság elnöke ellenőrizheti az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) *  Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és a jogszerű állapot helyreállítása nem lehetséges, megsemmisíti az adott vizsgatárgyból addig elért eredményt, és az adott vizsgatárgy vizsgáját határozattal törli.

(3) *  A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával - az iratok megküldésével - a kormányhivatal, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti, a Hivatal intézkedését kezdeményezheti.

(4) A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint az, akit meghallgattak, írja alá.

(5) A vizsgabizottság elnökének a (3) bekezdésben indított eljárása esetén tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás előfeltételei nem valósultak meg a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

29. § *  (1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten - az ügy kivizsgálása után - dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.

(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt, az érdekelt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan - minden esetben - részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, a vizsgázó, valamint akiket meghallgattak, írja alá.

(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,

c) * 

(4) *  A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, annak indokait, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetőséget határozatba kell foglalni.

(5) * 

(6) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok * 

30. § *  (1) *  Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékeléséről a kormányhivatal gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási szakcsoportok képviselőjét. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (2a)-(2p) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2a) *  A vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán résztvevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani.

(2b) *  A feladatlapokat a felügyelő tanár - a járási hivatal közreműködésével - veszi át a kormányhivatal megbízottjától, és viszi magával a vizsga helyszínére.

(2c) *  A vizsgázókat a vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni, a csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét.

(2d) *  A vizsgázókról - vizsgatermenként - vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét, születési idejét és azonosító jelét.

(2e) *  A felügyelő tanár az ültetést követően megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd minden vizsgázó részére átad egy-egy borítékot. A borítékon fel kell tüntetni a vizsgázó azonosító jelét, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni. Ezt követően kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztása után a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani. A vizsgázó mindegyik átvett feladatlap minden oldalán, valamint a pótlapokon feltünteti az azonosító jelét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(2f) *  Az írásbeli munka befejezése után a felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e, továbbá a jegyzéken feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja a jegyzéket.

(2g) *  A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént.

(2h) *  A kormányhivatal megbízottja a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól.

(2i) *  A lezárt borítékot a kormányhivatal megbízottja és a felügyelő tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. A kormányhivatal megbízottja a jegyzéket a vizsgahelyszínen való tárolás időtartama alatt köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(2j) *  A vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint a (2i) bekezdés szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, az írásbeli vizsgának a felügyelő tanár és a kormányhivatal megbízottja által aláírt jegyzőkönyvét, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket a kormányhivatal által meghatározott időpontban át kell adni a kormányhivatalnak.

(2k) *  A vizsgadolgozatok kijavítása, értékelése a kormányhivatal által felkért szaktanár feladata.

(2l) *  A kormányhivatal a vizsgadolgozat kijavítása után a vizsgajegyzék alapján rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét.

(2m) *  A kormányhivatal a kijavított vizsgadolgozatokat átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2n) *  A vizsgadolgozatok megtekintésének napját a Hivatal határozza meg. A kormányhivatal tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg.

(2o) *  Az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi a kormányhivatalnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2p) *  Az igazgató a kormányhivatal által megküldött vizsgadolgozatokat és a szaktanári értékeléseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.

(3) *  A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékeléseket, és rávezeti azokat az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.

(4) *  Az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanság esetén a vizsgadolgozatot javító szaktanárnak javaslatot kell tennie a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészítenie, ha a javítás során következtet szabálytalanság elkövetésére. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést.

(5) *  Amennyiben az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgázó szerint az e rendeletben és az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelményében foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírásokat megszegték, az írásbeli vizsga lezárását követő két órán belül az írásbeli vizsga helyszínén, a kormányhivatal megbízottjánál a kormányhivatalnak címzett írásbeli észrevételt tehet. A határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A kormányhivatal megbízottja a vizsgázónak az írásbeli vizsga lebonyolításával kapcsolatban benyújtott észrevételt továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal az észrevételt öt munkanapon belül kivizsgálja, és a vizsgálati eredményt, valamint a vizsga további menetével kapcsolatban a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatait megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki - szükség esetén - megteszi a vizsga további menetével kapcsolatos intézkedéseket. A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója a kormányhivatal vizsgálatának eredményéről, és a további intézkedés szükségességéről írásban értesíti a vizsgabizottságot.

A szóbeli vizsga menete

31. § (1) *  A kérdező tanár, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal az írásbeli vizsgák befejezését követően; * 

a) *  a központi követelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervekben található témakörök,

b) * 

alapján - a vizsgakérdéseket tartalmazó - tételsort állít össze. A tételsorról legalább egy másolati példányt is készíteni kell. Ha az érettségi vizsgát középiskolában szervezik, a tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. A kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a tételsorokat elektronikus formában átadja a kormányhivatalnak.

(2) *  Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak. Ha a vizsgabizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a középszintű szóbeli tételsor eltér a vizsgatárgy részletes követelményeitől, az igazgató útján azonnal felhívja a kérdező tanárt az érintett szóbeli tételeknek a vizsgakövetelmények szerinti átdolgozására.

(3) *  A helyi tanterv követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll.

(4) *  A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy általános követelményei vagy az akkreditált vizsgatárgy követelményei eltérően nem rendelkeznek.

(5) *  Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

32. § * 

33. § (1) *  A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a jegyzőnek és a kérdező tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.

(2) *  A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét.

(3) *  A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak - az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának - jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke - a vizsga folytatása mellett - a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható.

34. § (1) *  A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3) * 

35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

(2) *  Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

(3) *  Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.

(4) *  Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgaszervező intézmény gondoskodik.

(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

36. § (1) *  A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról. A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét - ha a részletes vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek - a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre.

(2) *  A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

(3) * 

(4) *  A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.

(5) *  Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) *  Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.

37. § *  (1) *  A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le,

c) *  lehetővé kell tenni, hogy a vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja,

d) *  a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

(3) *  Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni.

38. § *  (1) *  Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a kérdező tanár rávezeti az általa javasolt értékelést az osztályozó ívre.

(2) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.

39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

40. § (1) *  Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.

(2) *  Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok * 

40/A. § (1) *  Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31-37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni: * 

a) *  a szóbeli tételeket a Hivatal, a szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el, és a Hivatal juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,

b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - húsz percnél több nem lehet,

c) * 

d) *  a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó minősítésére,

e) a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére,

f) *  ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi bizottságnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a bizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság,

g) *  a tantárgyi bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza,

h) *  a szóbeli vizsga megkezdése előtt a tantárgyi bizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról.

(2) *  A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét.

(3) *  Az előzetes értekezleten meghozott döntéseket a vizsgázóval a tájékoztató értekezleten közölni kell.

Az érettségi vizsga befejezése

41. § *  (1) *  Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga

a) írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 1-150,

b) csak írásbeli vizsgából áll 1-100,

c) csak szóbeli vizsgából áll 1-50

pontskálán egész számokkal kell értékelni.

(2) *  A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

(3) *  Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 80-100% elérése esetén jeles (5),

b) 60-79% elérése esetén jó (4),

c) 40-59% elérése esetén közepes (3),

d) 25-39% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

(4) *  Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 60-100% elérése esetén jeles (5),

b) 47-59% elérése esetén jó (4),

c) 33-46% elérése esetén közepes (3),

d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

(5) * 

(6) *  A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

(7) *  A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintű rendszerben középszinten tett érettségi vizsgának minősül, és az érdemjegyek a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5) 100%,

b) jó (4) 79%,

c) közepes (3) 59%,

d) elégséges (2) 39%.

(8) *  Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételni.

42. § *  (1) *  A szóbeli érettségi vizsga befejezése után, legkésőbb az azt követő munkanapon a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének minősítését, valamint a teljes vizsga összesített minősítését (összpontszámát és annak százalékban történő kifejezését) és ennek alapján a vizsga végső osztályzatát.

(2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (2)-(4) bek.].

(3) *  Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a záróértekezlet időpontjában adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik az az egy vizsgaeredmény, amelynek az érettségi bizonyítványába való bejegyzését kéri. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről a vizsgabizottságot működtető intézmény tanúsítványt állít ki.

43. § (1) A záróértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza:

a) az értekezlet helyét és idejét,

b) a jelenlévő, illetőleg a hiányzó bizottsági tagok, szaktanárok és kérdező tanárok nevét, a távolmaradás okát,

c) a vizsgabizottság döntéseit, a rövid indokolással és a szavazás eredményét,

d) *  azok nevét, akik javítóvizsgán megismételhetik, vagy pótló vizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezésével, illetve azokét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát,

e) a vizsgabizottság elnökének rövid értékelését,

f) a vizsgabizottság tagjainak hozzászólását, a kisebbségi véleményeket.

44. § (1) *  Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát.

(2) *  Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első naptól kell számítani.

45. § *  (1) *  Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt az a vizsgabizottság adja ki, amelyik előtt a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges összes rá vonatkozó feltételt teljesítette.

(2) *  Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a vizsga törzslapjának számát, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.

(3) *  Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni, * 

a) hogy a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül,

b) a vizsgatárgyak szintjét, százalékos teljesítését, osztályzatát.

(4) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, * 

a) *  ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

b) *  40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5) *  Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek

a) *  ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b) *  ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsga iratai, az iratkezelés

46. § (1) Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha e szabályzat másképp nem rendelkezik két példányban

a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az igazgató készíti el és írja alá,

b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.

(2) A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő harmadik munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.

(4) Az érettségi vizsga jegyzőkönyvének, határozatának egy-egy példányát - időbeli sorrendben - össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet és az érettségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást (a továbbiakban: jegyzőkönyv és csatolt iratok).

(5) *  A tantárgyi bizottság ülésein jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság mind a három tagjának alá kell írnia. A jegyzőkönyv készítésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

47. § (1) *  A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza. A törzslap két részből áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív).

(2) *  A törzslap mindkét részét a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt. A törzslapot a vizsgabizottság döntését követően, a vizsga minden szükséges adatának és záradékának elektronikus rögzítése után a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere készíti el elektronikus és kinyomtatható formában. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerének lezárását követően a törzslapot csak kézzel, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával lehet kitölteni és javítani.

(3) *  A törzslap tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatárgyakat, azok értékelését és minősítését a szükséges záradékokkal, a vizsga nyelvét (ha az nem a magyar nyelv), a vizsgaeredményt tartalmazó bizonyítvány vagy tanúsítvány sorszámát.

(4) *  A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak és az igazgatónak a nevét, valamint a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázók törzslapjainak számát.

(5) *  A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe az adatokat csak eredeti okmányok alapján szabad bejegyezni.

(6) A törzslapon - megfelelő záradék alkalmazásával - fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá.

(7) *  A törzslapon csak a vizsgaszabályzatban megjelölt módon szabad javítani. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője - megfelelő záradék alkalmazása után - aláírja. Az aláírások mellett szerepelnie kell a vizsgabizottság körbélyegzője lenyomatának.

(8) A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(9) Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.

48. § (1) *  Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetve akik pótló vizsgát tehetnek, vagy akiknek javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát, vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt szintemelő vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Azok részére, akik pótló vizsgát tehetnek, a törzslapkivonathoz csatolni kell a már teljesített vizsgarészekről készült osztályozó ívet is. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért - kivéve, ha a vizsga a külön jogszabályban foglaltak szerint ingyenes - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Az előrehozott vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt letett szintemelő érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát - ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll - meg kell küldeni az érintett iskola igazgatójának.

(2) *  A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezően kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

(3) *  A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott érettségi vizsga eredményét, a vendégtanulóként tett vizsgák eredményét a kapcsolódó záradékokkal együtt a törzslapkivonattal egyezően rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez.

(4) *  Az érettségi bizonyítvány megszerzése után letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő vizsgákról, valamint a 12. § (16) bekezdésében szabályozott előrehozott érettségi vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja vagy a záróértekezletet követő nyolc napon belül postai úton megküldi azt a vizsgázónak.

(5) * 

49. § *  (1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként legalább három példányban osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó teljesítményének értékelését és minősítését.

(2) *  Ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet a kormányhivatal küld meg a vizsgabizottságnak.

(3) *  A záróértekezlet után vizsgabizottságonként két példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekről. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezők, a javítóvizsgára utasított és a pótló vizsgára kényszerülők számát, vizsgatárgyanként és vizsgaszintenként összesítve az osztályzatokat.

50. § *  (1) Az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt az érettségi törzslap alapján - a bizonyítvány-, illetve tanúsítvány-nyomtatvány felhasználásával - a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott betűkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.

(2) *  Az érettségi bizonyítványba, tanúsítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Az érettségi bizonyítványon, tanúsítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény OM azonosítóját, kivéve, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti. Erről az igazgatónak az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány aláírása előtt meg kell győződnie.

(3) *  Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. A törzslapon és az érettségi bizonyítványban - feltéve, hogy a vizsgázó négy kötelező érettségi vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát - záradékkal kell rögzíteni azt, hogy a vizsgázó az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik.

(4) Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott tanúsítvány-nyomtatványra, illetve az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az „ELRONTOTT” kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával.

(5) * 

(6) *  Ha jogorvoslati eljárásban a Hivatal, vagy a kormányhivatal döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt, tanúsítványt, törzslapkivonatot - az eredeti érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat bevonása és érvénytelenítése után, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű tájékoztatásával - a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.

(7) *  A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról a vizsgabizottság jegyzője jelentést készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő öt munkanapon belül - elektronikus úton és nyomtatott formában hitelesítve, vagy elektronikus úton és elektronikusan hitelesítve megküld a Hivatalnak. A jelentésben a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az osztályzatot, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített jelentésben fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A jelentést az igazgató írja alá.

(8) *  A Hivatal a kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról, és törzslapkivonatokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként a köznevelési információs rendszer részeként központi nyilvántartást vezet.

51. § (1) *  Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították.

(2) *  A Hivatal az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás alapján - kérelemre - igazolványt állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az igazolványért - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a Hivatal számlájára.

(3) A (1)-(2) bekezdésben szabályozott okiratokat

a) a bizonyítvány tulajdonosának kérésére,

b) *  továbbá az Nkt. 41. § (5) bekezdésében felsoroltak megkeresésére

lehet kiállítani. A b) pont alapján kiállított bizonyítvány kiállítása ingyenes.

(4) *  A (2) bekezdésben szabályozott eljárás során megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §-át.

52. § (1) *  Az érettségi vizsga iratainak első példányát a vizsgabizottságot működtető intézményben kell irattárba helyezni, az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő harminc napon belül.

(2) *  Az iratokat az intézmény többi irataitól elkülönítve kell tárolni és kezelni. Az iratkezelésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az iratokat vizsgabizottságonként kell megőrizni.

(4) Az iratok - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - őrzési ideje tíz év.

(5) Tíz év eltelte után az iratokból a törzslapokat külön kell választani. A törzslapok nem selejtezhetők.

(6) *  Az írásbeli vizsgadolgozatok őrzési ideje egy év. Az őrzési idő eltelte után - harminc napon belül, kérelemre - a vizsgadolgozatok átadhatók annak, aki írta.

(7) *  Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató

a) *  tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a törzslap egy példányát a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak,

b) *  tizenöt napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak megküldi.

(8) *  A tantárgyi bizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket a kormányhivatalnál kell megőrizni, a többi irattól elkülönítve. Az őrzési idő tíz év.

Vegyes és záró rendelkezések

A nemzetiségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések * 

53. § (1) *  Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia.

(2) *  Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzetiségi nyelven és magyarul) vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyik az érettségi vizsgán

a) az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelven kell teljesíteni,

b) *  a vizsgázó más vizsgatárgyakhoz kapcsolódóan vagy önálló választható vizsgatárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekből is számot ad tudásáról,

c) *  a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d) *  a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e) *  a nemzetiségi nyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f) *  a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemi szintű tanári szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven.

(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán

a) *  a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,

b) *  a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázni,

c) *  a célnyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d) *  a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e) *  a célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f) *  a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5) * 

(6) Ha a vizsgázó az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott középiskolában (tagozaton, osztályban) folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonyának fennállása alatt a (2), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, tanulói jogviszonyának megszűnését követően - választása szerint - az általános szabályok vagy e §-ban foglaltak szerint tehet érettségi vizsgát.

(7) * 

(8) *  A nemzetiségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintű szóbeli vizsgatárgyi érettségi vizsgán a vizsgatárgyi bizottsági tag megbízása során a kormányhivatal a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektől.

(9) *  A két tanítási nyelvű, valamint a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskola tanulójának a történelem vizsgatárgy célnyelven, nemzetiségi nyelven folyó írásbeli és szóbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani.

54. § *  (1) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b) *  nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(2) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) *  ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b) *  nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(3) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b) *  nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(4) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

a) legalább 60%-ot ért el, és

b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5) *  Amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és,

a) *  a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b) *  a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(6) Ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

55. § *  Az 53. § (2)-(4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelven, illetve a célnyelven és magyar nyelven kell elkészíteni és kiállítani * 

a) a feladatlapokat és az útmutatókat,

b) a törzslapot és a törzslapkivonatot,

c) az érettségi bizonyítványt,

d) a tanúsítványt.

A külföldön szerzett érettségi bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések

56. § *  Ha a külföldi oktatási intézményben szerzett és Magyarországon nemzetközi szerződéssel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítvány középiskolai érettségi bizonyítványként történő elismerése - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 13. §-a alapján - nem lehetséges, a bizonyítvány tulajdonosa az elismerési törvény 62. §-a alapján kérheti a középiskolától a külföldön folytatott tanulmányok beszámítását. Az iskola igazgatója az elismerési törvény 62. §-a alapján lefolytatott eljárás keretében dönt arról, hogy a bizonyítvány tulajdonosa - a külföldön folytatott tanulmányok beszámítása alapján - befejezte-e a középiskolai tanulmányait, és érettségi vizsgára bocsátható. Ha az iskola igazgatója megállapítja, hogy a bizonyítvány tulajdonosa a középiskolai tanulmányait befejezte, és érettségi vizsgát tehet, ezt a tényt záradék formájában a külföldön kiállított bizonyítvány fordítására rávezeti. A záradékot iktatószámmal, az iskola bélyegzőjének lenyomatával és az igazgató aláírásával kell ellátni. A záradékkal ellátott bizonyítvány másolatát - a bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések szerint - az iskola irattárában el kell helyezni. A záradékkal ellátott bizonyítvány tulajdonosa az e rendeletben meghatározottak szerint jelentkezhet érettségi vizsgára.

Átmeneti és vegyes rendelkezések * 

56/A. § *  (1) Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.

(2) Nem magyar érettségi bizonyítványt a középiskola nemzetközi szerződés alapján állíthat ki.

(3) *  A Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján - a miniszter egyedi határozata szerint - az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat.

(4) * 

57. § *  (1) *  Az igazgató vagy a vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről értesíti a kormányhivatal közreműködésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén közvetlenül a Hivatalt, akinek az intézkedéséig a vizsga nem kezdhető meg, illetve nem folytatható. A Hivatal indokolt esetben megkeresi a minisztert az Nkt. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve e szabályzat 58. §-ában szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

(2) *  A Hivatal az érettségi vizsga törvényes lefolytatásának biztosítása céljából a következő intézkedéseket hozhatja:

a) új feladatlapokat, szóbeli tételeket igényel, illetve készíttet,

b) érettségi biztost küld a vizsga törvényes lefolytatásának ellenőrzésére,

c) az érettségi biztos jelentése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

(3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselője szükség esetén megkeresi

a) *  a fenntartót, ha az iskola működésével kapcsolatban az Nkt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott törvényességi ellenőrzést tart szükségesnek, illetve

b) *  a kormányhivatal közreműködésével a Hivatalt, az (1)-(2) bekezdésben szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

58. § *  (1) *  A miniszter - hivatalból vagy a Hivatal megkeresésére indított eljárásban - megvonhatja a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, amennyiben a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerű megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az előfeltételei, és nem is teremthetők meg. A határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhető.

(2) *  A miniszter az érettségi vizsga eredményét - határozattal - megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot jogellenesen szerezték meg.

(3) A miniszter a jogerős határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az érettségi vizsga törzslapjára történő rávezetéséről.

(4) *  A határozat jogerőre emelkedése után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánító határozatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos honlapján - indokolás nélkül - közzé kell tenni.

59. § (1) *  A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen az Nkt. 38. § (7) bekezdésében szabályozott fellebbezést - a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak címezve - az igazgatónak nyújthatja be.

(2) *  Az igazgató a fellebbezést a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel megküldi a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak. A fellebbezéshez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.

(3) *  A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a fellebbezés tárgyában - az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján - meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét. A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a döntését - annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálattól függetlenül végre lehessen hajtani - előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja.

60. § *  (1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért

a) a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj,

b) a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás

jár.

(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege százegyezer-ötszáz forint.

(3) A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét

a) a vizsgabizottság elnöke részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj egy százalékának szorzata, továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga számának és az alapdíj fél százalékának szorzata,

b) középszintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

c) az emelt szintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

d) középszintű vizsga esetében a kérdező tanár részére az általa tartott szóbeli vizsgák száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

e) a vizsgabizottság jegyzője részére a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

f) a tantárgyi bizottság elnöke részére legalább az alapdíj huszonöt százalékában, illetve, ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

g) a tantárgyi bizottság kérdező tanára részére legalább az alapdíj tizenöt százalékában, illetve ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata

eredményeként kell megállapítani.

(4) Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.

(5) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb az alapdíj

a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb,

b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,

c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,

d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.

(6) Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.

(7) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb az alapdíj kettő százalékánál.

(8) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, az alapdíj négy százaléka jár.

(9) Ha a vizsgabizottság elnökének tartózkodási helye - ennek hiányában lakóhelye - és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van, a vizsgaelnök számára a vizsgaelnöki teendőivel kapcsolatos utazás igazolt költségeit meg kell téríteni.

(10) Az e §-ban szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani.

60/A. § *  (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait - amennyiben azokat az erre jogosult minősítő korlátozott terjesztésűvé minősítette - a minősítés érvényességi idejéig a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok védelmére vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni.

(2) A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője felel a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a minősített adatok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat.

(3) *  A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.

(4) A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának biztosítania kell a Hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsgahelyszínen, minden vizsganapon. Az intézményben folyó írásbeli, gyakorlati érettségi vizsgák alkalmával a figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább 30 perccel meg kell kezdeni és az írásbeli, gyakorlati vizsgára a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott időtartam letelte után 30 percig kell biztosítani. Az intézményben folyó szóbeli vizsgák időtartama alatt az elektronikus üzenetküldő rendszert legalább kétóránként kell megtekinteni (vagy ellenőrizni).

60/B. § *  (1) Azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.

(2) Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

(3) Az, aki a 2007/2008-as tanévben vagy azt megelőzően részt vett az országos középiskolai (szakmai) tanulmányi verseny döntőjében, az adott vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és tekintetükben e rendelet 12. §-a (1) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni. Az országos tanulmányi verseny 2007/2008. tanévi versenykiírása határozza meg, hogy a döntőben részt vett versenyzők közül hányan kaphatnak emelt szintű, és hányan középszintű érettségi vizsgaeredményt. Aki az e bekezdésben meghatározottak szerint teljesítette az érettségi vizsga követelményét, annak tudását - középszinten, illetve emelt szinten - jeles osztályzattal és százszázalékos minősítéssel kell elismerni. A tanulmányi versenyen elért középszintű vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy az érintett emelt szintű érettségi vizsga letételére jelentkezzen.

(4) *  Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014/2015. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.

(5) *  A vizsgaszabályzat 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázatának Választható közismereti vizsgatárgyak 23. Utazás és turizmus vizsgatárgyából csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felüli, hatodik vizsgatárgyként lehet érettségi vizsgát tenni a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszaktól.

(6) *  A 2013/2014. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiségi nyelvnek megfelelő idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkeznek érettségi vizsgára. A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára - a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint - készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.

Hatályba léptető rendelkezések

61. § (1) *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)-(9) * 

(10) *  A 2002-2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvű vagy kétnyelvű - legalább középfokú, „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben emelt szintű jeles (5) (100%) osztályzattal kell minősíteni. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az e bekezdés szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. Az a tanuló, akinek a felsőoktatási továbbtanulásnál feltétel az idegen nyelvi emelt szintű érettségi vizsga letétele, és aki korábban államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány alapján teljesítette az előrehozott emelt szintű idegen nyelvi érettségit, még tanulói jogviszonya alatt jelentkezhet ugyanabból a nyelvből emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára.

(11)-(14) * 

61/A. § *  A 2013. évi május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely - mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy - a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel.

61/B. § * 

61/C. § * 

61/D. § * 

61/E. § * 

61/F. § * 

62. § (1) * 

(2) * 

(3)-(4) * 

63. § * 

64. § * 

65. § * 

1. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez * 

Az érettségi vizsga iratai és záradékai

I. * 

Nyomtatványok

1. Érettségi bizonyítvány*

2. Érettségi vizsga törzslapja (külív, belív)*

3. Törzslapkivonat az érettségi vizsgáról*

4. Jelentkezés érettségi vizsgára

5. * 

6. Jegyzőkönyv az írásbeli, szóbeli vizsgáról és a vizsgabizottság üléseiről, illetve a tantárgyi vizsgabizottság üléseiről

7. *  Tanúsítvány az érettségi vizsgáról*

8. Jelentés a vizsgaeredményekről

9. Kimutatás az érettségi bizonyítványokról

10. Osztályozó ív (külív, belív), egyéni osztályozó ív

11. Vizsgáztatási jegyzék a vizsgázókról

A *-gal jelölt nyomtatványok gyártásához és forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium engedélye szükséges.

II. * 

Záradékok

1. Az érettségi vizsgabizottság körbélyegzőjének felirata: ................................ mellett működő érettségi vizsgabizottság.

2. Az érettségi vizsga követelményeit .............................................................. vizsgatárgyból nem teljesítette, ....................................... javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

3. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem tudta befejezni, .............................................. vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

4. Az érettségi vizsgát felróható okból nem fejezte be, ....................................... vizsgatárgyból ...................................... javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

5. Szabálytalanság elkövetése miatt ................................................................. vizsgatárgyból a vizsgabizottság döntése szerint ........................................ javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

6. ........................................... nyelvi minősítését a ............................... számú nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kapta.

7. A(z) .............................................. vizsgatárgy minősítését a ............... évi OKTV/SZÉTV eredménye alapján kapta.

8. A(z) ...................................... vizsgatárgy akkreditált vizsgakövetelményekre épül.

9. A(z) ........................................... vizsgatárgy(ak) minősítését a 2005. év előtt hatályos vizsgarendszer szabályai szerint kapta.

10. *  A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (5)-(6) bekezdése alapján - magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból tett érettségi vizsgát.

11. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem kezdte meg, .............................................. vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

12. Az érettségi vizsgát felróható okból nem kezdte meg, ................. vizsgatárgyból ............... javítóvizsgát tehet.

(A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

13. A ......................................... vizsgatárgy érettségi vizsgáján a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tett.

14. A .............. kötelező vizsgatárgy vizsgája alól mentesült.

15. A vizsgabizottság szükség szerint döntéseihez megfelelő további záradékot alakíthat ki.

16. *  Jelen érettségi bizonyítványt a vizsgázó által bemutatott, iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítésről kiadott bizonyítvány figyelembevételével állították ki.

2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez * 

ELSŐ RÉSZ * 

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI * 

A vizsgatárgy neve A vizsga részei
középszinten emelt szinten
Kötelező vizsgatárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
2. Nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
3. Történelem írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
4. Matematika írásbeli - írásbeli szóbeli
5. Élő idegen nyelv írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
1. olvasott szöveg értése
2. nyelvhelyesség
vagy 3. hallott szöveg értése
Latin nyelv írásbeli szóbeli 4. íráskészség írásbeli szóbeli
Választható 1. Élő idegen nyelv írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
közismereti 1. olvasott szöveg értése
vizsgatárgyak 2. nyelvhelyesség
3. hallott szöveg értése
4. íráskészség
2. Fizika írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
3. Kémia írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
4. Biológia írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
5. Földrajz írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
6. Ének-zene írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
7. Rajz és vizuális kultúra írásbeli gyakorlati gyakorlati szóbeli
8. Informatika gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli
9. Testnevelés gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli
10. Filozófia írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
11. Hittan - szóbeli írásbeli szóbeli
12. Természettudomány írásbeli szóbeli - -
13. Latin nyelv írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
14. Emberismeret és etika írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
15. Társadalomismeret írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
16. Ember- és társadalomismeret, etika írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
17. Dráma írásbeli szóbeli, írásbeli szóbeli,
gyakorlati gyakorlati
18. Mozgóképkultúra és médiaismeret írásbeli, gyakorlati - írásbeli, gyakorlati szóbeli
19. Nemzetiségi (kisebbségi) népismeret írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
20. Célnyelvi civilizáció - szóbeli írásbeli szóbeli
21. Belügyi rendészeti ismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
22. Katonai alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
23. Utazás és turizmus gyakorlati szóbeli - -
24. Gazdasági ismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
25. Judaisztika - szóbeli - -
26. Bibliaismeret - Hit Gyülekezete - szóbeli írásbeli szóbeli
27. Művészettörténet írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
28. Népművészet - szóbeli - szóbeli
29. Pszichológia írásbeli szóbeli - -
Választható szakmai 1. Egészségügyi alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
előkészítő vizsgatárgyak 2. Szociális alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
3. Oktatási alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
5. Gépészeti alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
6. Elektronikai alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
7. Informatikai alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
8. Vegyipari alapismeretek írásbeli gyakorlati írásbeli gyakorlati
9. Építészeti és építési alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
10. Könnyűipari alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
11. Faipari alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
12. Nyomdaipari alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
13. a) Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
b) Közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika) írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
14. Környezetvédelmi-
vízgazdálkodási alapismeretek
írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
15. a) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
b) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
16. Ügyviteli alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
17. Kereskedelmi és marketing alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
18. Vendéglátás-
idegenforgalom alapismeretek
írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
19. Rendészeti alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
20. Mezőgazdasági alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
21. Élelmiszeripari alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli

MÁSODIK RÉSZ * 

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világnak, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

- hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

- önállóan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

- képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére;

- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

- képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére;

- felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

- tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT

Témakörök/képességek Követelmények
Szövegértés
Információk feldolgozása és megítélése Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata.
Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával.
Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.
Szövegalkotás
Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.
Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.
Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása
A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és a nyelvhelyességi hibák javításának képessége.
Beszéd, szóbeli szövegalkotás
A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.
Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.
Fogalmi műveltség
Fogalomismeret, fogalomhasználat Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helyénvaló alkalmazása.
Fogalmak értelmezése.
KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. Magyar nyelv
1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.
A beszéd mint cselekvés.
A nyelv és a gondolkodás viszonya.
Nyelvcsalád, nyelvtípus.
A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.
A kommunikáció interdiszciplináris jellege.
Jel, jelrendszer.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat, mint kommunikáció.
Kommunikációs funkciók és közlésmódok.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben.
A magyar nyelv rokonsága.
A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.
Nyelvművelés.
1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok.
Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
Kisebbségi nyelvhasználat.
A határon túli magyar nyelvűség.
Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.
1.5. A nyelvi szintek Hangtan.
Alaktan és szótan.
Mondattan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
A mondat a szövegben.
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.
1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
A szöveg szóban és írásban.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Szöveg a médiában.
1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.
1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Állandósult nyelvi formák.
Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom
2.1. Szerző, művek
2.1.1. Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.
Memoriterek.
2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.
Memoriterek.
2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)
2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.
Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.
2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.
2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban.
1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.
2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.
Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.
Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.
2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás.
A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.
Kisebbségi irodalmak.
Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.
2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.
EMELT SZINT
Témakörök Követelmények
1. Magyar nyelv
1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.
A beszéd mint cselekvés.
A nyelv és a gondolkodás viszonya.
Nyelvcsalád, nyelvtípus.
A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.
1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.
Jel, jelrendszer.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat mint kommunikáció.
Kommunikációs funkciók és közlésmódok.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
Társadalmak és kultúrák jelrendszerei.
1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben.
A magyar nyelv rokonsága.
A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.
Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei.
Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása.
Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.
A nyelvművelés szerepe.
1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok.
Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
Egy nyelvjárás bemutatása.
Kisebbségi nyelvhasználat.
A határon túli magyar nyelvűség.
Kétnyelvűség, kettős nyelvűség.
Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.
Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.
1.5. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan.
Alaktan és szótan.
Mondattan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
A mondat a szövegben.
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.
1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
A szöveg szóban és írásban.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése.
1.7. A retorika alapjai A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.
A nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.
1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Állandósult nyelvi formák.
Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.
Stílus és norma koronkénti változatai.
2. Irodalom
2.1. Szerző, művek
2.1.1. Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.
Irányzatok, szellemi kötődések.
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
Memoriterek.
2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás több szemponton alapuló értelmezése.
Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.
Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások.
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
Memoriterek.
2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
Választandó legalább négy szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)
Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.
Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
2.1.4. A kortárs irodalomból Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.
Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.
2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század első fele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzői, korszakonként két mű bemutatása.
2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban.
Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.
Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd dráma.
2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.
Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.
„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.
Mítosz, mese és kultusz.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.
2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás.
A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.
Kisebbségi irodalmak.
Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése.
Műveket összekötő motivikus összefüggések.
2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
Műfajteremtő művek.
Poétikai jellemzők történeti változásai.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.
2.2.3.1. Irodalomtörténet Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.
A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.

NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a hazai nemzetiségi, az anyanemzet és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez.

A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e az anyanyelvi műveltség tartalmi és magatartásbeli elemeivel;

- elsajátította-e megfelelő szinten a nyelvhasználati képességeket a beszédértésben, a beszédben, a szövegértés és a szövegalkotás tevékenységében;

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a nyelvi és kulturális jelenségek megítélésében;

- ismeri-e az adott nyelvhez kapcsolódó kultúrát, illetve nemzetisége kultúráját, nyelvi sajátosságait, valamint a kisebbségeket érintő aktuális kérdéseket Magyarországon és Európában;

- tudja-e gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, elsajátította-e a közlés szándékához, céljához, tartalmához, helyzetéhez való stiláris alkalmazkodás képességét, a szövegalkotás tartalmi és formai követelményeit;

- tájékozott-e az adott anyanemzet és magyarországi nemzetisége irodalmában, képes-e az irodalmi és nem irodalmi szövegek sokféleségében és kérdésfeltevéseiben eligazodni;

- szövegelemző tevékenységében felismeri-e a műalkotások belső világát, annak megjelenési formáját, a kronológiai és kifejezésbeli összefüggéseket;

- érvényre jut-e önálló gondolkodása, problémaérzékenysége, lényegkiemelő és rendszerező képessége, nyelvi- irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai;

- tud-e logikusan érvelni, következtetni, döntési szituációkban eligazodni;

- képes-e mondanivalóját világos nyelvi formába, szabatosan, árnyaltan kifejezni;

- ismeri-e a nyelvművelés kérdését és jelentőségét, tudatában van-e az anyanyelv közösség- és identitásformáló funkciójával.

Az emelt szintű vizsga a nemzetiségi nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás formáit, az elemzés, az értelmezés és az önálló ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el, valamint az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények összefüggések széles körét kéri számon.

A középszintű érettségi vizsga a jelöltektől az emelt szintű követelményektől egyszerűbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat vár el, illetve a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések szűkebb körét kéri számon. Az emelt szint abban különbözik a középszinttől, hogy a magasabb nyelvi készségek mellett a nyelvhasználati képességek biztonságát feltételezi a nyelvi, irodalmi ismeretek befogadásában és interpretálásában.

Tartalmi követelmények

Az emelt és középszinten a témakörök lényegében nem különböznek egymástól, de különböző a témák megközelítési módja. Míg az emelt szinten a megközelítési mód általános, elvont és összetett, addig a középszinten a megközelítési mód személyes, konkrét és egyszerűbb.

KÖZÉPSZINT
Ismeretek és képességek Követelmények
1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat
A) Szövegértés Különböző műfajú és tematikájú szövegek értelmezése, összevetése, az így szerzett ismeretek alkalmazása beszédben és írásban.
A cél, a szándékok, érvelések, vélemények felismerése köznyelvi szóbeli és írásbeli szövegfajtában.
A szöveg lényegének megítélése.
Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő, audiális és vizuális tömegtájékoztatás műfajai) szövegek gondolatmenetének követése, a nyelvi eszközök jelentőségének felismerése.
A társadalomtudományi és természettudományi tantárgyak anyanyelvű szövegeinek megértése.
B) Szövegalkotás Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban.
Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.
Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra.
Tárgyszerű, a szituációknak megfelelő formában történő információadás képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.).
Beszámoló szövegekkel és filmekkel kapcsolatban különböző szempontból.
Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének megragadása és írásban szabatos formában való megfogalmazása.
Aktuális problémákkal, ill. olvasott művekkel, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek összegyűjtése és ütköztetése, kifejtő fogalmazás írása.
Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás.
Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása (szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).
A magán- és a közéletben használatos különböző szövegfajták szerkesztése (önéletrajz, pályázat, hirdetés, olvasói levél stb.).
Összefüggő értekező fogalmazások írása megadott szempontok alapján.
A szövegalkotás során a tanult műfajok ismérveinek rendszerezése, a fogalmazás technikai eljárásainak ismerete.
A helyesírási ismeretek biztos alkalmazása.
2. Nyelvi ismeretek Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban.
A nyelv leíró nyelvtanában való jártasság a hangtan, az alaktan és a mondattan egymással való összefüggésében (hangváltozások, szórend, egyeztetések...). Hangsúlyok az egyes nyelvekben.
Jelentéstani és stilisztikai ismeretek.
Szövegek leíró nyelvtani és stilisztikai elemzése.
A retorika alapfogalmainak áttekintése.
A nyelv helye a jelrendszerek sorában. A nyelv és a beszéd.
Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvűség.
Az adott nemzetiség nyelvének eredete, helye a világ nyelvei között és az indoeurópai nyelvcsaládban, nyelvrokonság.
Irodalmi nyelv, köznyelv, dialektusok.
A nyelvújítás fogalma, kiemelkedő nyelvújítók az egyes nyelvekben.
Nyelvművelés.
3. Irodalmi ismeretek Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete.
A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú elemzésének és értelmezésének képessége,
A műelemzés, az értelmezés és az értékelés megkülönböztetése.
Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata, idézetek, memoriterek tudása.
A világirodalmi kontextusba való elhelyezés képessége.
Az adott magyarországi nemzetiség irodalma. A nemzetiségek nyelvén alkotott irodalmi értékek ismerete nyelvenként.
Témakörök
A) Szerzők és művek Népköltészet.
Életművek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából.
A szerző és művének beható ismerete.
Szerzők és művek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából (egy-egy szerző több jelentős művének ismerete).
A XX. század és a kortárs irodalom alkotóinak művei.
Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).
B) Értelmezési szintek, megközelítések Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés.
Tematikus, motivikus értelmezés.
Műfaji, poétikai megközelítés.
Kultúrtörténeti értelmezés.
(Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek irodalmának világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal.)
4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból (nemzetiségenként, a részletes követelmények tartalmazzák)
EMELT SZINT
Ismeretek és képességek Követelmények
1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat
A) Szövegértés A cél és a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői előfelvetések, szándékok felismerése, rekonstruálása írott közlésekben és szóbeli megnyilatkozásokban.
A szövegek lényegének megítélése, illetve annak mérlegelése, hogy a hallott vagy olvasott szöveg mennyire alkalmas információk szerzésére.
Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő, audiális és vizuális tömegtájékoztatás műfajai) szövegek gondolatmenetének követése, az érvelő szándék felismerése.
A tanulók tanulmányaival összefüggő társadalomtudományi és természettudományi szövegek körében való biztos tájékozódás, a tantárgyak körén kívül eső szakmai szövegek megértése szótár használatával.
B) Szövegalkotás Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban.
Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.
Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra.
Tárgyszerű, a szituációnak megfelelő formában történő információadás képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.).
Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének megragadása és írásban szabatos formában való megfogalmazása.
Aktuális problémákkal, illetve olvasott művekkel, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek összegyűjtése és ütköztetése, kifejtő fogalmazás írása.
Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás.
Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása (szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).
A szövegalkotás során a tanult műfajok ismérveinek rendszerezése: az egyes műfajok tartalmi és stiláris követelményeinek, szerkezeti felépítésének alapos ismerete.
Irodalmi és más olvasmányok alapján értekezés, esszé, érvelés, összehasonlítás megfogalmazása.
Színházi és filmélmény személyes érintettséget is magában foglaló megfogalmazása.
Hibátlan helyesírás.
2. Nyelvi ismeretek Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete definíciók szintjén is, alkalmazásuk szóban és írásban.
A nyelvtan terminológiájának ismerete.
Szövegek leíró nyelvtani, szövegtani és stilisztikai elemzése, valamint az elemzésben alkalmazott fogalmak, nyelvi rendszerbeli összefüggések felismerése.
A flektáló és agglutináló nyelvek közötti különbségek felismerése (a nemzetiségek „hajlító”, azaz deklináló nyelvei és a ragok a magyar nyelvben).
A Nyelvművelés szerepe, a nyelvek rétegeződése, fejlődése, a nyelvhasználat társadalmi összefüggései.
3. Irodalmi ismeretek Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete; az élmények befogadásán túl személyes állásfoglalás kialakítása.
A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú elemzése, a művek közvetítette gondolatok, értékek összevetésének és szembesítésének képessége.
A műelemzés, az értelmezés, az értékelés megkülönböztetése, olvasat és személyes érintettség megfogalmazása.
Az adott nemzetiségi nyelven íródott irodalom világirodalmi helyének megállapítása, a világirodalmi és magyar irodalmi kapcsolatok felismerésének és értékelésének képessége.
Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata, idézetek, memoriterek.
Témakörök Népköltészet.
A) Szerzők és művek Életművek az anyanemzet és az adott magyarországi nemzetiség irodalmából.
A szerző és művének beható ismerete.
Szerzők és művek az adott nemzetiség nyelvén íródott irodalmából (egy-egy szerző több jelentős művének ismerete).
A XX. század és a kortárs irodalom alkotóinak művei.
Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).
B) Értelmezési szintek, megközelítések Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés.
Tematikus, motivikus értelmezés.
Műfaji, poétikai megközelítés.
Kultúrtörténeti értelmezés.
(Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek nyelvén íródott irodalom világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal.)
A magyarországi nemzetiségek irodalma.
4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból (nemzetiségenként, a részletes követelmények tartalmazzák)

NEMZETISÉGI NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI * 

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A történelem érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal;

- birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.);

- tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

- képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

- képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

A követelményekben

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek;

- nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek;

- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek.

A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakörök/Kompetenciák Követelmények
1. Kompetenciák
Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.
Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.
Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.
A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.
Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.
A tények és feltételezések megkülönböztetése.
A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.
Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.
A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.
Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.
Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.
Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.
Az eseményeket alakító tényezők feltárása A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.
Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.
Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.
A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.
Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.
Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.
Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.
Népesség, település, életmód.
Egyén, közösség, társadalom.
A modern demokráciák működése.
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.
2. Témakörök
Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.
A demokrácia kialakulása Athénban.
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.
Az antik hitvilág, művészet, tudomány.
A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.
A nyugati és a keleti kereszténység.
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.
A középkori városok.
Egyházi és világi kultúra a középkorban.
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.
Az oszmán birodalom terjeszkedése.
A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása.
megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig.
Az Árpád-kor.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.
A Hunyadiak.
Kultúra és művelődés.
Szellemi, társadalmi és politikai A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.
változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás.
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.
Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
kora A XIX. század eszméi.
Az ipari forradalom és következményei.
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.
A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.
kibontakozása Magyarországon A reformkori művelődés, kultúra.
Polgári forradalom.
A szabadságharc.
A kiegyezés előzményei és megszületése.
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.
Az első világháborútól a kétpólusú Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.
világ felbomlásáig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.
A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.
A szocialista rendszerek bukása.
Magyarország története az első Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.
világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.
világháborús összeomlásig A művelődési viszonyok és az életmód.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.
Magyarország részvétele a világháborúban.
A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.
Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás.
rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa.
A kommunista diktatúra kiépítése és működése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.
A rendszerváltozás.
A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.
Az európai integráció története.
A „harmadik világ”.
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.
A globális világ kihívásai és ellentmondásai.
A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek.
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.
A magyarországi roma társadalom.
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
EMELT SZINT
Témakörök/Kompetenciák Követelmények
1. Kompetenciák
Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.
Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.
Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.
A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.
Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.
A tények és feltételezések megkülönböztetése.
Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása.
Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete.
A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során.
Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet.
Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.
A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.
A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.
Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.
A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.
A történeti fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképen.
Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.
A történelmi tér változásainak ismerete.
Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.
Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.
Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása.
Az eseményeket alakító tényezők A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.
feltárása Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.
Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.
A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.
Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.
Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.
Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.
A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.
Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.
Történelmi események és jelenségek Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.
problémaközpontú bemutatása Népesség, település, életmód.
Egyén, közösség, társadalom.
A modern demokráciák működése.
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.
2. Témakörök
Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.
A demokrácia kialakulása Athénban.
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.
Az antik hitvilág, művészet, tudomány.
A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.
A nyugati és a keleti kereszténység.
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.
A középkori városok.
Egyházi és világi kultúra a középkorban.
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.
Az oszmán birodalom terjeszkedése.
A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása.
megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig.
Az Árpád-kor.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.
A Hunyadiak.
Kultúra és művelődés.
Szellemi, társadalmi és politikai n A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.
változások az újkorba Reformáció és katolikus megújulás.
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.
Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
kora A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája.
A XIX. század eszméi.
Az ipari forradalom és következményei.
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.
A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.
kibontakozása Magyarországon A reformkori művelődés, kultúra.
Polgári forradalom.
A szabadságharc.
A kiegyezés előzményei és megszületése.
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.
Az első világháborútól a kétpólusú Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.
világ felbomlásáig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.
A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus.
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.
A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.
A szocialista rendszerek bukása.
Magyarország története az első Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.
világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.
világháborús összeomlásig A művelődési viszonyok és az életmód.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.
Magyarország részvétele a világháborúban.
A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.
Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás.
rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa.
A kommunista diktatúra kiépítése és működése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.
A rendszerváltozás.
A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.
Az európai integráció története.
A „harmadik világ”.
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.
A globális világ kihívásai és ellentmondásai.
A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek.
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.
A magyarországi roma társadalom.
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A matematika érettségi vizsga célja

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;

- tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni;

- elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;

- képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;

- képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;

- képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni;

- képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni;

- képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló

- rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;

- milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

- képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése).

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő „szemléletes” jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az analízis - a felkészülésre fordítható idő alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Logika
Logikai műveletek A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.
A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra
Számfogalom A valós számkör.
A valós számok különböző alakjai.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága.
Számrendszerek, a helyi értékes írásmód.
Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.
A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.
Egyszerű oszthatósági feladatok.
Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.
Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).
A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.
Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.
A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.
Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek.
3. Függvények, az analízis elemei
Függvények függvények grafikonjai, függvénytranszformációk A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c · f(x), f(c x x)
Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat
Kamatos kamat számítása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.
Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.
Középpontos hasonlóság, hasonlóság.
Hasonló alakzatok tulajdonságai.
Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
Síkgeometriai alakzatok
Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.
Alaptulajdonságok.
Sokszögek Szabályos sokszögek.
Kör A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.
térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság-
arányának viszonya.
Vektorok A vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.
Vektor koordinátái.
Vektorok alkalmazása.
Trigonometria Szögfüggvények fogalma.
Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.
Szinusztétel, koszinusztétel.
Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűségszámítás, statisztika
Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram).
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).
Szórás.
Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.
Visszatevéses mintavétel.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Halmazműveletek alkalmazása feladatokban.
A számosság fogalma.
Logika Logikai műveletek.
A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása.
Fogalmak, tételek, bizonyítások a A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
matematikában Egyes tanult tételek bizonyításának ismerete.
A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és tudatos alkalmazása (pl. skatulyaelv, direkt és indirekt bizonyítás).
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Bizonyítási feladatok megoldása.
Kombinatorika Kiválasztási és sorbarendezési feladatok.
Binomiális tétel ismerete, alkalmazása.
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra
Számfogalom A valós számkör.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel.
Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
Számelmélet Osztó, többszörös, összetett szám fogalma.
A számelmélet alaptétele.
Számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.
Oszthatósági feladatok.
Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítások.
Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).
Irracionális kitevőjű hatvány szemléletes fogalma.
Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása.
Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.
Paraméteres egyenletek.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
Gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
Egyszerű algebrai törtes exponenciális és logaritmusos egyenlőtlenségek.
A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása.
Többismeretlenes egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.
3. Függvények, az analízis elemei
Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
Függvény leszűkítése, kiterjesztése.
Összetett függvény.
Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és négyzetgyökfüggvények, racionális törtfüggvény, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és transzformáltjaik: c · f(ax + b) + d
Függvények jellemzése Függvényvizsgálat.
Szélsőérték-feladatok.
Sorozatok Sorozat megadása, jellemzése.
Számtani sorozat, mértani sorozat.
Kamatos kamat számítása.
Járadékszámítás.
Az analízis elemei A határérték szemléletes fogalma.
A folytonosság szemléletes fogalma.
A differenciálhányados fogalma, alkalmazása.
A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma, alkalmazása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.
Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint függvény.
Egybevágósági, hasonlósági transzformációk és alkalmazásuk számításos és bizonyítási feladatokban.
Hasonló alakzatok tulajdonságai.
A merőleges vetítés szemléletes fogalma.
Síkgeometriai alakzatok
Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra, alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok és deltoidok) és tulajdonságaik.
Húr- és érintőnégyszögek.
Sokszögek Szabályos sokszögek.
Alaptulajdonságok.
Kör A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása.
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.
Testek felszíne és térfogata.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.
Vektorok A vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.
Vektor koordinátái.
Vektorok alkalmazása.
Trigonometria Szögfüggvények fogalma.
Összefüggések a szögfüggvények között.
Szinusztétel, koszinusztétel.
Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör, parabola) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűségszámítás, statisztika
Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram).
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).
Szórás.
Valószínűségszámítás A nagy számok törvényének szemléletes tartalma.
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.
Visszatevéses mintavétel és alkalmazásai.
A binomiális eloszlás tulajdonságai, várható értéke és alkalmazásai.
Visszatevés nélküli mintavétel és alkalmazásai.
A hipergeometrikus eloszlás.
Feltételes valószínűség fogalma és konkrét alkalmazásai.

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Az idegen nyelv érettségi vizsga célja

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív, személyiségfejlesztő célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban.

A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan írott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni egyszerű helyzetekben, és tud-e egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét.

KÖZÉPSZINT
Témákörök/Konpetenciák Követelmények
1. Kommunikatív készségek
Beszédértés (hallott szöveg értése) Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.
Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése.
Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben.
Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról.
A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.
Szövegértés (olvasott szöveg értése) Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése.
Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése.
Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.
Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról.
Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.
A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása.
2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.
A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban.
Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.
3. Témák
Személyes vonatkozások, család Például: a vizsgázó személye, családi élet.
Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.
Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.
Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.
A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.
Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.
Szabadidő, művelődés, szórakozás Például: színház, mozi, kedvenc sport.
Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.
Tudomány és technika Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
EMELT SZINT
Témákörök/Konpetenciák Követelmények
1. Kommunikatív készségek
Beszédértés (hallott szöveg értése) Hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb beszéd, illetve beszélgetés gondolatmenetének követése, a beszélő(k) álláspontjának követése, érzelmeinek, egymáshoz való viszonyának felismerése, a kommunikációs szándékok megértése.
Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
Beszédkészség Összefüggő önálló megnyilatkozás, illetve beszélgetésben való részvétel megadott témákról általánosabb szempontból.
A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése.
A kommunikációs szándékoknak megfelelő folyékony és természetes kommunikáció.
A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.
Szövegértés (olvasott szöveg értése) Általánosabb jellegű, a jelenkor problémáival kapcsolatos, elvontabb témájú szövegek megértése.
A szerző álláspontjának megértése.
Érvek és ellenérvek, tények és vélemények elkülönítése.
A széles olvasóközönség számára hozzáférhető, közérthető szövegek, szövegrészletek megértése.
Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
Íráskészség Világos, részletes szöveg létrehozása általánosabb, összetettebb témákban.
A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése.
Logikus szerkesztésű és tagolású írásmű létrehozása.
Az írott szövegben a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságainak figyelembe vétele.
Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.
A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges technikák alkalmazása.
2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése és biztos használata.
Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.
A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök meglehetősen biztos alkalmazása.
Értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélküli sikeres kommunikáció.
3. Témák
Személyes vonatkozások, család Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében.
Ember és társadalom Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, a fogyasztói társadalom, reklámok.
Környezetünk Például: a lakóhely fejlődésének problémái, a környezetvédelem lehetőségei és problémái.
Az iskola Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön.
A munka világa Például: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön. Divatszakmák.
Életmód Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön.
Szabadidő, művelődés, szórakozás Például: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok.
A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.
Utazás, turizmus Például: az idegenforgalom jelentősége.
Tudomány és technika Például: a tudomány és a technikai fejlődésnek pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A fizika érettségi vizsga célja

A középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel;

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével összekapcsolni;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait;

- képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni;

- képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel;

- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni;

- megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét;

- ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;

- képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni;

- tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni;

- járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;

- képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag logikai csomópontjait képező, alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni;

- képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;

- ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit;

- rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;

- tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Mechanika
A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése.
Newton törvényeinek értelmezése.
Kényszererők felismerése konkrét példákban.
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.
Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.
A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.
A súrlódás jelensége.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.
A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.
A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.
A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
A hullámjelenségek felismerése és leírása.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.
Állóhullámok felismerése.
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.
A mozgási energia.
Az emelési munka, a helyzeti energia.
A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők, termodinamikai Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.
egyensúly Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.
Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.
Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.
Összefüggés a gázok állapotjelzői Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.
között p-V-diagramok értelmezése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.
Az állapotegyenlet ismerete.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.
kölcsönhatások A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.
Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.
Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.
A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.
A hőerőgépek hatásfokának korlátai.
3. Elektromágnesség
Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény ismerete.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.
Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.
Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.
Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.
Az egyenáram munkája és teljesítménye.
Az egyenáram hatásai, alkalmazások.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika. A Föld mágnessége, az iránytű használata.
Egyenáram mágneses mezője A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.
Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.
A Lorentz-erő.
Az elektromágneses indukció A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.
Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.
Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).
Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.
Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.
Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).
Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.
Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.
4. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.
Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján.
Az elektron töltése és tömege.
Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete.
A vonalas színképek keletkezésének ismerete.
Az elektron kettős természete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.
Az atommagban lejátszódó Az atommag összetétele.
jelenségek Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
5. Gravitáció, csillagászat
Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.
A gravitációs gyorsulás mérése.
A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.
A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.
A Tejútrendszer, galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések, találmányok A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.
Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.
Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”,
a newtoni fizika hatása.
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel.
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Mechanika
A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése, felbontása.
Newton törvényeinek értelmezése. Sztatikai tömegmérés.
Szabaderők és kényszererők.
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása feladatmegoldásban.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.
Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség.
A szabadesés, a függőleges és a vízszintes hajítás leírása.
A mozgások grafikus jellemzése.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása feladatmegoldásban.
A súrlódást leíró összefüggések alkalmazása.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.
A matematikai inga periódusideje.
A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.
A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
Hullámjelenségek felismerése és leírása, az interferencia létrejöttének feltétele.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.
Az állóhullámok létrejöttének feltétele.
Az infra- és ultrahang jellemzői, a zajártalom.
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.
A mozgási energia, a munkatétel.
Az emelési munka, a helyzeti energia.
Konzervatív erők.
A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia.
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
A speciális relativitáselmélet alapgondolatai A fénysebesség szerepe, az időtartam, a hosszúság, a tömeg relativisztikus jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők, termodinamikai Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.
egyensúly Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.
Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.
Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége, a hőtágulást leíró összefüggések alkalmazása.
Összefüggés a gázok állapotjelzői Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása, bemutatása.
között p-V-diagramok értelmezése, készítése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.
Az állapotegyenlet ismerete, alkalmazása.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.
kölcsönhatások A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, alkalmazása.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus
folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.
Speciális körfolyamatok értelmezése. Az elsőfajú perpetuum mobile lehetetlensége.
Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.
Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása.
A gáz és a gőz különbsége, a telítetté válás kvalitatív leírása.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.
A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika II. főtétele Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése.
Rendezettség, rendezetlenség kvalitatív értelmezése.
A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.
A hőerőgépek működésének leírása konkrét esetekre.
A hűtőgép működési elve.
3. Elektromágnesség
Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény alkalmazása.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség, potenciál, ekvipotenciális felületek.
Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. A szigetelő hatása, a síkkondenzátor kapacitása.
Töltések mozgása elektromos mezőben.
Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.
Ohm törvénye teljes áramkörre, ellenállásmérés. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása.
A fémek ellenállásának hőmérsékletfüggése.
Az egyenáram munkája és teljesítménye.
Az egyenáram hatásai, alkalmazások.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika A Föld mágnessége, az iránytű használata.
Egyenáram mágneses mezője A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.
Speciális alakú áramvezetők mágneses mezője.
Elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.
A Lorentz-erő és alkalmazása.
Az elektromágneses indukció A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.
Az elektrosztatikus mező és az indukált elektromos mező összehasonlítása.
Az összefüggések alkalmazása.
Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az effektív feszültség és áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye.
Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).
A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni viselkedésének magyarázata.
Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok leírása, az antenna szerepe, az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).
A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolata.
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.
Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.
Prizma, plánparalel lemez.
Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek ismerete (interferencia, elhajlás, polarizáció).
A lézerfény sajátosságai.
Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.
Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.
4. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Egyszerű számítások elvégzése.
Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján.
Az elektron töltése és tömege, az ezzel kapcsolatos kísérletek értelmezése.
Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton tömege és energiája, a kilépési munka meghatározása. A fény kettős természete.
A kibocsátási és elnyelési színképek keletkezésének ismerete, a hullámhossz és az energia kapcsolata.
Az elektron kettős természete, a de Broglie-hullámhossz.
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció ismerete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége, korlátai.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az elektron „tartózkodási helyének” jelentése.
Az atommagban lejátszódó Az atommag összetétele:
jelenségek Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás, bomlási törvény.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.
Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A sugárvédelem módszerei.
5. Gravitáció, csillagászat
Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége, a gravitációs állandó mérése.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.
A gravitációs gyorsulás mérése.
A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.
A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.
A Tejútrendszer, galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések, találmányok A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.
Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.
Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása.
Maxwell és Hertz munkásságának jelentősége.
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel.
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika, illetve a klasszikus fizika és a relativitáselmélet között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kémia érettségi vizsga célja

A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;

- képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, illetve értelmezni;

- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek, vegyületek tulajdonságait.

Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

- képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni;

- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati és műszaki alkalmazásait, hasznosságát, veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlődésének irányát, az európai normák érvényesülését;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Általános kémia
Atomok és a belőlük származtatható Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
ionok Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.
Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.
A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.
A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához.
Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete.
A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete.
Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján.
Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint.
Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.
A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.
A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.
Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben.
Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők.
Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.
Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat.
Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.
Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.
A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).
A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.).
Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).
Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás).
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.
Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).
Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.
Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében.
Az elektrolízis mennyiségi törvényei.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).
2. Szervetlen kémia
Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.
Az elemek és vegyületek kémiai Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.
sajátságai Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.
A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.
Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.
Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.
A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése.
A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.
Az elemek és vegyületek előfordulása A megismert elemek előfordulásának formái.
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.
Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.
A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.
Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.
A környezetszennyezés okai, környézetvédelem.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek szerkezete és A szerves anyag fogalma.
csoportosításuk A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.
A funkciós csoport fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.
A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.
A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.
A főbb vegyületcsoportok általános képlete.
A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.
Szerkezeti képlet írása.
Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása.
A konstitúciós izomerek felismerése.
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.
A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján.
Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése.
A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.
A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).
Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).
4. Kémiai számítások
Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata.
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.
A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.
Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.
Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása.
A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.
Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.
Kémiai egyensúly, pH-számítás Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.
Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Általános kémia
Atomok és a belőlük származtatható Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
ionok Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.
Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.
A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.
A periódusos rendszer használata az atomok tulajdonságainak meghatározásában.
Molekulák és összetett ionok Egyszerűbb molekulák, összetett ionok képletének megadása, szerkezetük jellemzése az atom- és molekulaszerkezeti ismeretek alapján.
Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat.
Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás stb.) szerint.
Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.
Az atomszerkezeti ismeretek alapján következtetés az atomok kapcsolódásának lehetőségeire és módjaira.
A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.
Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével.
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.
A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és ionegyenletek felírása, rendezése.
Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete és alkalmazásuk.
Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők.
Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megfordítható folyamatokra.
Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat alkalmazása.
Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.
Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.
Az anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).
Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).
A sav-bázis folyamatok értelmezése nemvizes közegben.
Elektronátmenettel járó reakciók Redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás).
Reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján.
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).
Az elektródpotenciál fogalma és meghatározó tényezői.
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közti összefüggés
Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok) felépítése és működése; korróziós jelenségek, korrózióvédelem.
Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok értelmezése a megismert példák alapján kikövetkeztethető esetekben.
Az elektrolízis mennyiségi törvényei és alkalmazásuk.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).
2. Szervetlen kémia
A kerettantervben szereplő elemek és vegyületek kiegészítő listája Halogénelemek (fluor, bróm, jód), hidrogén-halogenidek, ezüst-halogenidek, dihidrogén-peroxid, alumínium-oxid, réz-oxidok, fém-hidroxidok, dihidrogén-szulfid, kénessav és szulfitok, nátrium-tioszulfát, nitritek, fém-nitrátok, difoszfor-pentaoxid, hidrogén- és dihidrogén-foszfátok, szilikonok, kobalt, nikkel, higany, kálium-permanganát.
Az elemek és vegyületek szerkezete. (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és anyagszerkezeti értelmezése Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.
Az elemek és vegyületek kémiai Az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.
sajátságai Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.
A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.
Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével.
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.
Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.
Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.
A képlet alapján az elemek, vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemezése.
A kémiai tulajdonságok bemutatása reakcióegyenletek írásával.
Az elemek és vegyületek Megismert elemek előfordulásának formái.
előfordulása Következtetés az elemek és vegyületek előfordulására a kémiai tulajdonságok alapján.
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.
Következtetés az elemek és vegyületek előállítására a kémiai tulajdonságok alapján.
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai A környezetkárosító folyamatok és az ellenük való védekezés kémiai magyarázata.
Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.
Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.
A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.
Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.
A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek szerkezete és A szerves anyag fogalma.
csoportosításuk A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.
A funkciós csoport fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.
Az egyes vegyülettípusok egymásból való származtatása.
Homológ sor általános képletének megszerkesztése.
A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása
A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.
Szerkezeti képlet írása.
A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.
Az izoméria különböző típusai.
Konformerek és izomerek felismerése.
Az optikai izoméria kialakulásának lehetőségei, az optikai izomerek tulajdonságai.
Királis molekulák felismerése egyszerűbb esetekben.
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.
A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása.
Egyszerű kísérleteket elvégzése leírás alapján, és ezek eredményének értelmezése.
Egyszerű kísérletek megtervezése.
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.
A szerves vegyületek előfordulása és biológiai jelentősége, felhasználása Az ipari és az élettani szempontból legfontosabb szerves vegyületek biológiai szerepe (mérgező hatás, gyógyszerek, drogok), főbb felhasználási és előfordulási területei.
Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai.
A szerves anyagok környezeti hatásai
Az általános kémiai ismeretek alkalmazása a szerves anyagok környezeti hatásának magyarázatában.
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása A gyakorlati élet szempontjából legfontosabb szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).
4. Kémiai számítások
Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata.
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.
A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.
Az eredmények megfelelő pontossággal történő megadása.
Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.
A gáztörvények A gázok állapotegyenlete és alkalmazása.
Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása.
Oldatok, elegyek Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása.
A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása.
A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján számítási feladatok megoldása.
Termokémia A reakcióhő és a képződéshők, illetve más energiaértékek, például a rácsenergia, az ionizációs energia stb. közötti kapcsolat és alkalmazása.
A reakcióhő alkalmazása a kémiai számításokban.
Kémiai egyensúly pH-számítás A kiindulási és az egyensúlyi koncentrációk, valamint az egyensúlyi állandó közötti kapcsolat alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása erős savak és bázisok esetében.
A disszociációfok fogalma.
A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja, valamint a disszociációfok közötti kapcsolat alkalmazása gyenge savak és bázisok esetében, egyszerűbb példákban.
Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.
A Faraday-törvények alkalmazása.

BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A biológia érettségi vizsga célja

A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit;

- képes-e egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;

- érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;

- képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;

- felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelőzés és az egészséges életmód szabályait;

- ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait;

- képes-e véleményét - különösen az etikailag is fontos kérdésekben - kifejteni, alátámasztani, ismeri-e a lehetséges ellenérveket.

A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Bevezetés a biológiába
A biológia tudománya A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma.
A szerveződési szint fogalma.
Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek: A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.
Elemek, ionok A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes előfordulásai.
Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.
Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe.
Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.
Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend.
A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.
Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.
Az anyagcsere folyamatai:
Felépítés és lebontás kapcsolata Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.
Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük.
A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.
Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete.
Az erjedés lényege, felhasználása.
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.
A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.
A passzív és az aktív szállítás.
Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.
A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis.
Sejtválasz külső és belső ingerekre.
3. Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes rendszerek:
Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.
Önálló sejtek:
Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.
A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.
Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.
Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja.
Gombák, növények, állatok elkülönülése Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.
Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői.
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.
A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).
Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.
A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása.
Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.
Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.
Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
4. Az emberi szervezet
Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége.
Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.
A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik.
Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.
Az agykérgi funkciók szerepe.
A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.
A táplálkozás A táplálkozás jelentősége, folyamatai.
Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.
A fog részei, a szájápolás higiéniája.
A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.
Az éhség-, szomjúságérzet.
A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei.
Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően.
Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.
A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói.
A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.
A gége részei, a hangszalagok szerepe.
A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.
A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük.
Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik.
A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.
A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus.
Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.
Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.
A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.
A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.
Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.
A szabályozás A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások.
Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).
A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.
Az idegrendszer általános jellemzése A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.
A gerincvelő főbb funkciói.
Az agy főbb részei.
A bőr és a belső szervek receptorai.
Az érzékszervek működésének általános elvei.
A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.
A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés.
A külső-, közép- és belső fül része, működései.
A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe.
A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe.
Az akaratlagos mozgások szerveződése.
A motiváció szerepe.
A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.
A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei.
Az emberi magatartás biológiai- Az öröklött és tanult magatartásformák
pszichológiai alapjai Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata.
A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során.
Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei.
Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.
Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai.
Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.
Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége.
A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei.
Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.
működések A neurohormonális rendszer.
Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása.
A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai.
A cukorbetegség.
Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás.
Az immunizálás, a kötelező védőoltások.
Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.
Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség
Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés.
A láz és a lázcsillapítás módjai.
Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat.
Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei.
Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai.
Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.
Az emberi élet vége.
A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei.
A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).
Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
Populáció A populáció fogalma.
Növekedési modellek, korfák.
A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.
Tűrőképességi görbék és indikáció.
A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai.
A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.
Életközösségek (élőhelytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.
Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése.
Egy tó feltöltődésének folyamata.
A gyomnövény fogalma.
Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.
Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások.
Globális és helyi problémák.
Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.
Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma.
Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.
A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)
Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.
A védett területek típusai.
Hazánk nemzeti parkjai.
A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma.
A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma.
A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.
A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők.
A génműködés szabályozásának fogalma.
A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.
Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai.
Az öröklésmenetek alaptípusai.
A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).
Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.
A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.
Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.
Populációgenetika és evolúciós folyamatok Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje.
A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége.
Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok
Az evolúció közvetlen bizonyítékai.
A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.
Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv.
Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke.
A Human Genom Program célja.
A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma.
Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Bevezetés a biológiába
A biológia tudománya A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. Modellek.
Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek: A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.
A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3-, CO32-, NO3- természetes előfordulásai.
Elemek, ionok szervetlen molekulák Az ionok természetes előfordulásai.
A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.
Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságai, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe.
Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.
Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosavsorrend.
A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.
Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.
Az anyagcsere folyamatai:
Felépítés és lebontás kapcsolata Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófók, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.
Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó), és helyük.
A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.
Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete.
Az erjedés lényege, felhasználása. Mechanizmusuk.
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.
A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.
A passzív és az aktív szállítás.
Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.
A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis.
Sejtválasz külső és belső ingerekre. Mechanizmusa.
3. Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes rendszerek:
Vírusok Felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.
Önálló sejtek: A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.
Baktériumok A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.
Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.
Többsejtűség:
Gombák, növények, állatok elkülönülése Az öt regnum elkülönítésének alapja.
Sejtfonalak Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
Teleptest és álszövet
A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.
A teleptest és az álszövet jellemzői.
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A növényismeret könyv használata a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.
A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).
Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.
A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása.
Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.
Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.
Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
4. Az emberi szervezet
Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége. Az egészség fogalma.
Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.
A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik.
Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.
Az agykérgi funkciók szerepe.
A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.
A táplálkozás A táplálkozás jelentősége, folyamatai.
Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.
A fog részei, a szájápolás higiéniája.
A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.
Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrása, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei.
Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.
A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói.
A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.
A gége részei, a hangszalagok szerepe.
A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.
A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. Mechanizmusa.
Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik.
A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.
A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus.
Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.
Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.
A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.
A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Mechanizmusa.
Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.
A szabályozás
Az idegrendszer általános jellemzése
A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások Az idegsejt felépítése, és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).
A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.
A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.
A gerincvelő főbb funkciói.
Az agy főbb részei.
A bőr és a belső szervek receptorai.
Az érzékszervek működésének általános elvei.
A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.
A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés.
A külső-, közép- és belső fül része, működései.
A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe.
A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe.
Az akaratlagos mozgások szerveződése.
A motiváció szerepe.
A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.
A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Mechanizmusa.
Az emberi magatartás biológiai- Az öröklött és tanult magatartásformák.
pszichológiai alapjai Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata.
A tanulás kritikus szakaszai az egyedfejlődés során.
Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei.
Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.
Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Oka.
Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.
Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. Mechanizmusuk.
A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei.
A hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.
működések A neurohormonális rendszer.
Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása.
A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai.
A cukorbetegség. Kialakulásának mechanizmusa.
Az immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Mechanizmusa.
Az immunizálás, a kötelező védőoltások.
Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.
Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség.
Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés.
A láz és a lázcsillapítás módjai.
Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat.
Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei.
Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai.
Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.
Az emberi élet vége.
A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei.
A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).
Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
Populáció A populáció fogalma.
Növekedési modellek, korfák.
A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.
Tűrőképességi görbék és indikáció.
A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai.
A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.
Életközösségek (élőhelytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.
Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése.
Egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilága.
Egy tó feltöltődésének folyamata.
A gyomnövény fogalma.
Hazai élőhelytípusok.
Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.
Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások.
Globális és helyi problémák.
Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.
Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma.
Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.
A szén és az oxigén és a nitrogén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)
Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.
A védett területek típusai.
Hazánk nemzeti parkjai.
A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma.
A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.
A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők.
A génműködés szabályozásának fogalma.
A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.
Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai.
Az öröklésmenetek alaptípusai.
A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).
Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.
A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.
Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.
Populációgenetika és evolúciós folyamatok Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje.
Hardy-Weinberg modell.
A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége.
Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok.
Az evolúció közvetlen bizonyítékai.
A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.
Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv.
Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja.
A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma.
Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.
Az ember származása.

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A földrajz (Földünk és környezetünk) érettségi vizsga célja

A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel;

- képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;

- rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;

- képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető következtetéseket azokból;

- jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban;

- képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére.

Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat;

- tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében;

- jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;

- rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására;

- képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére.

A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.
A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.
Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.
Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.
Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.
2. Kozmikus környezetünk
A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap.
A Föld mozgásai és azok következményei.
A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.
Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.
3. A geoszférák földrajza
A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben.
Égitestünk gömbhéjas szerkezete.
A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.
A Föld nagyszerkezeti egységei.
A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.
A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.
A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése.
A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.
Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.
Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.
Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.
A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.
A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása.
Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.
A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.
A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.
A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek.
A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.
A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.
4. A földrajzi övezetesség
A szoláris és a valós éghajlati övezetek.
A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák.
A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.
5. Népesség- és településföldrajz
A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.
A népesség szerkezete.
A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei.
Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei.
Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése.
A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.
A fejlettség területei különbségei.
A piacgazdaság működésének elve.
A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek.
A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői.
A globalizáció.
Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.
A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.
A gazdasági szerkezetváltás folyamata.
A mezőgazdaság termelés jellemzői.
Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.
Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok
Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.
A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban.
A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői.
8. Magyarország földrajza
Magyarország földrajzi helyzete.
Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése.
Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.
Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.
Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.
A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása.
Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei.
A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.
9. Európa regionális földrajza
Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.
Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.
Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői.
Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei.
A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában.
10. Az Európán kívüli földrészek földrajza
Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik.
Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok.
Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken.
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.
Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.
A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.
Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás, metszetszerkesztés.
Az űrtérképezés módszerei és gyakorlati jelentősége.
Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken, információk leolvasása űrfelvételekről.
2. Kozmikus környezetünk
A csillagászat történeti fejlődésének jelentős állomásai.
A Naprendszer felépítése és annak földi következményei.
A Nap szerkezete és a szférák jelenségeinek hatása a földi életre.
A Föld mozgásai és azok következményei.
A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.
Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.
3. A geoszférák földrajza
A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben és főbb eseményeikben.
A környezeti feltételek változásának hatása a felszín és az élővilág fejlődésére.
A földtörténeti kormeghatározás néhány elve.
Égitestünk gömbhéjas szerkezete, a geoszférák közötti kapcsolatok.
A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.
A Föld nagyszerkezeti egységei.
A lemeztektonikai folyamatok szerkezeti következményei, összefüggései az ásványkincsek elhelyezkedésével.
A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.
A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.
A kőzetek anyagainak körforgása.
A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai.
A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.
Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.
Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.
Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.
Az időjárás-változások biológiai hatásai.
A legfőbb felhőtípusok összefüggései az időjárási jelenségekkel.
Az általános légkörzés vízszintes és függőleges összetevőinek kapcsolata.
A légkör egységes rendszerként való működése.
A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.
A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása. A vízkörzés és a légkörzés kapcsolata.
Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, természeti erőforrásai, gazdasági jelentőségük.
A felszíni és felszín alatti víztípusok, kialakulásuk, hasznosíthatóságuk lehetőségei.
A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.
A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, természeti és társadalmi-gazdasági következményei, megoldási lehetőségek.
A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.
A talaj A talaj keletkezése. A talaj gazdasági jelentősége, a talajpusztulás okai és következményei.
A geoszférák kölcsönhatásai A geoszférák közötti összefüggések bemutatása példák segítségével.
A geoszférák legfőbb környezeti problémáinak társadalmi-gazdasági és szemléleti okai. Következményeinek, megelőzési és megoldási lehetőségeinek bemutatása példák alapján
4. A földrajzi övezetesség
A szoláris és a valós éghajlati övezetek közötti különbségek.
A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásainak kialakulása és bemutatása, a gazdálkodás jellemző vonásai, a környezeti problémák.
A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.
A természeti erőforrások övezetes elrendeződésének bizonyítása.
A földrajzi övezetesség és az eltartóképesség összefüggései.
5. Népesség- és településföldrajz
A népesedési szakaszok. A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.
A népesség szerkezetének változásai.
A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei.
Az urbanizáció és a népességmozgások összefüggései és következményei.
Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk és átalakulásuk okai, a települések kapcsolatai.
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése.
A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.
A fejlettség területei különbségei.
A piacgazdaság működésének elve.
A jelentősebb nemzetközi gazdasági, pénzügyi tevékenységek, szervezetek, szerepük a világ- és a nemzetgazdasági folyamatokban.
A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamata, főbb irányai, résztvevői. A globalizáció.
Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió és egyéb regionális együttműködések példáján.
A működőtőke áramlásának legfontosabb irányai és hatásai a gazdasági fejlődésre.
A mindennapi élet jellemző gazdasági folyamatainak felismerése példák alapján.
A gazdasági ágazatok A gazdasági ágazatok jelentőségének változásai példák alapján.
A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.
A gazdasági szerkezetváltás folyamata.
A mezőgazdaság termelés jellemzői.
Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.
Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok
Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.
A világgazdasági központok és a peremterületek kialakulása, területi átrendeződésük, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban.
Függőségi viszonyok a világgazdaságban.
A különböző egyedi szerepkörök kialakulásának okai. Az egyedi szerepet betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői, jelentőségük a világgazdaság működésében.
8. Magyarország földrajza
Magyarország földrajzi helyzete.
Hazánk természeti adottságainak és erőforrásainak kapcsolata, a medencejelleg érvényesülése.
Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.
Hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének történelmi háttere, a térszerkezet változásának tendenciái.
Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.
Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A regionális együttműködés lehetőségei a Kárpát-medencében.
Hazánk idegenforgalma.
A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. A regionális fejlettségi különbségek okai és következményei.
A környezetgazdálkodás hazai elvei és alkalmazásának lehetőségei.
Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei.
A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.
9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.
Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.
Az európai országok szerepének bemutatása a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Közös és eltérő társadalmi-gazdasági adottságaik magyarázata, azok következményei.
Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének földrajzi vonásai, a bővítés lehetőségei és korlátai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A tagországok közös és nemzeti érdekeinek bemutatása, a hasonlóságok és a különbségek okainak magyarázata.
A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában.
10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik.
Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok, szerepük változásai.
Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken.
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.
A túlnépesedés, a termelés és a fogyasztás regionális társadalmi következményei és azok megoldási lehetőségei.
Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.
A környezetvédelem nemzetközi szervezetei, az egyezmények legfőbb céljai és elvei. A fenntartható fejlődés.

ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati / szóbeli és írásbeli.

Emelt szinten: gyakorlati / szóbeli és írásbeli.

Az ének-zene érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e jól artikuláltan, tisztán intonálva, zeneileg formáltan énekelni;

- tudja-e kottaolvasási ismereteit alkalmazni a lapról olvasáskor;

- képes-e a tanult zeneművek hallás utáni felismerésére, a zeneszerzők, a műfajok meghatározására;

- ismeri-e a zenetörténeti korok általános jellemzőit;

- tud-e stílusjegyek alapján zenetörténeti korszakokat meghatározni;

- képes-e a társművészeti - irodalmi, képzőművészeti, építészeti, színházművészeti - kapcsolódások felvázolására;

- képes-e dallamátírásra a tanult hangnemekben (2# - 2b).

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az esztétikai és előadói szempontoknak megfelelő éneklésre; helyes légzéstechnikára és artikulációra, biztos intonációra, frazeálásra, formálásra;

- tudja-e alkalmazni zenei ismereteit a lapról olvasáskor;

- tud-e tájékozódni a zeneirodalom kiemelkedő alkotásai között;

- képes-e zeneművek meghallgatása alapján a stílusok, zeneszerzők, művek, műfajok felismerésére, meghatározására;

- összefüggéseket, kapcsolódásokat fel tud-e tárni a különféle művészeti ágak között, képes-e e társművészeti kapcsolatok kifejtésére;

- a műelemzésekben tudja-e tanult ismereteit alkalmazni;

- képes-e a zenei hallás és íráskészségek megfelelő szintű alkalmazására;

- képes-e hangközök, hangzatok lejegyzésére, éneklésére és hallás utáni megnevezésére;

- képes-e diktálás alapján egy- és kétszólamú dallamok lejegyzésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Éneklés és zenetörténet
Népzene Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más nép népdalának előadása emlékezetből.
A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, előadási módjának ismerete.
A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.
A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.
Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak, előadási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és főbb műveik megnevezése.
Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház).
Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.
A gregorián zene általános jellemzése.
Egy trubadúr dallam előadása szöveggel, emlékezetből.
Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.
Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).
A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.
Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből.
Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel.
Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása.
Zenei formák: rondó, variációk értelmezése.
Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése.
A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
Bécsi klasszika Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel, emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.
A periódus fogalma.
Két-, ill. háromtagú formák meghatározása.
Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera.
A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő mesterek megnevezése.
Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).
Romantika Egy romantikus dal előadása szöveggel, emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete.
A programzene jellemzése.
A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.
A nemzeti romantika jellemzése.
Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.
A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).
XX. századi és kortárs zene Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből.
Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek).
A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.
Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása.
Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.
2. Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől.
Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom.
Reneszánsz Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén.
Barokk J. S. Bach, Händel.
Bécsi klasszika Haydn, Mozart, Beethoven.
Romantika Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.
Századforduló Ravel.
XX. századi és kortárs zene Bartók, Kodály, Gershwin, Orff.
3. Dallamátírás
Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#-2b előjegyzési körben.
EMELT SZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Éneklés és zeneirodalom
Népzene Harminc magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más népek népdalának előadása szöveggel, emlékezetből.
Népdalelemzés: stílus, szerkezet, forma hangsor, hangkészlet, előadásmód alapján.
A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.
A dalok néprajzi hátterének bemutatása, jelentős népdalgyűjtők (Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla) népdalgyűjtő munkájának bemutatása.
A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.
Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a legjelentősebb zeneszerzők életútjának vázlatos ismerete, főbb műveik megnevezése.
Társművészeti összefüggések kifejtése (építészet, irodalom, képzőművészet, tánc, színházművészet).
Korszakonként a leggyakoribb zenei műszavak, előadási jelek ismerete.
Középkor Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam latin nyelvű éneklése emlékezetből.
A gregorián zene általános jellemzése.
Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel, emlékezetből és elemzésük kotta alapján.
A modális hangsorok éneklése szolmizálva, hallás utáni felismerésük.
Reneszánsz Egy ungaresca dallam éneklése szolmizálva emlékezetből.
Egy-egy világi és egyházi kórusmű elemzése kotta alapján.
Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).
A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.
Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből.
Egy virágének előadása szöveggel, emlékezetből.
Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján.
Három szemelvény éneklése emlékezetből, szolmizálva.
Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel, felismerésük hallás után.
Jellemző műfajok: korál, passió, oratórium, kantáta, opera meghatározása.
A korál szerepének ismertetése.
A „da capo” ária lényegének ismerete.
Zenei formák (rondó, variáció), műfajok (prelúdium, fúga, concerto, concerto grosso, szvit) értelmezése.
A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
Hangközök ismerete decimáig.
Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel, hangközök felismerése hallás után.
A hármashangzatok és megfordításaik éneklése azonos hangról szolmizálva és hangnévvel. Felismerésük hallás után.
A hangzatok hangnembe helyezése.
Domináns szeptim és megfordításainak ismerete, éneklése szolmizálva, hangnévvel és azok felismerése hallás után.
Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással.
Bécsi klasszika Három szerző (Haydn, Mozart, Beethoven) egy-egy dallamának előadása emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.
Három téma éneklése hangszeres művekből szolmizálva, emlékezetből.
Egy magyar verbunkos dallam éneklése kottából szolmizálva.
A klasszikus periódus, két-, ill. háromtagú formák és a szonátaforma ismerete.
A klasszikus funkciórend fogalmának ismerete.
A teljes kvintkör ismerete.
Jellemző műfajok: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, versenymű, opera ismerete és felismerése.
A szimfonikus zenekar összetételének ismerete.
A verbunkos zene megjelenésének ismerete a bécsi klasszikus művekben.
Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása. (3#-3b-ig)
Romantika Két választott szerző egy-egy dalának éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
A romantikus dal műfaja, a dalciklus jellegzetes vonásai.
Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából.
A romantikus zenekari összetétel.
A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.
A legjelentősebb operaszerzők és főbb műveik felsorolása.
Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
Századforduló Két szemelvény éneklése szolmizálva, vagy hangnévvel kottából.
A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).
Egészhangú skála éneklése hangnévvel.
XX. századi és kortárs zene Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek).
Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete.
Egy Bartók-kórusmű előadása kottából.
Egy Kodály-kórusmű előadása kottából.
A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.
Komponálási technikák felsorolása és lényegének ismerete.
Kortárs magyar szerzők és műveik felsorolása.
Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete.
Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.
2. Zenefelismerés
Az alábbi zeneszerzőktől válogatva 9 ismert és 9 ismeretlen műzenei idézet meghatározása. A bejátszás CD-ről vagy hangkazettáról történik. Az egyszeri lejátszás alapján feladat a népi hangszerek, a zenetörténeti korszak, stílus és műfaj, a hallott zenemű szerzőjének és a mű címének megnevezése.
Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom.
Reneszánsz Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén, Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint.
Barokk Monteverdi, Purcell, Vivaldi, J. S. Bach, Händel, Corelli, Esterházy Pál.
Bécsi klasszika Haydn, Mozart, Beethoven.
Romantika Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij, Wagner, Dvorak, Smetana, Brahms.
Századforduló Debussy, Ravel.
XX. századi és kortárs zene Bartók Béla, Kodály Zoltán, Gershwin, Orff, Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor.
3. Dallamdiktálás
8-10 ütemű egyszólamú barokk dallam lejegyzése violinkulcsban
(2#-2b-ig).
8-10 ütemű egyszerű bécsi klasszikus kétszólamú dallam lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig).

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: gyakorlati/ írásbeli és szóbeli.

A rajz és vizuális kultúra vizsga célja

A tantárgy jellegéből következik, hogy a vizuális alkotás és a vizuális befogadás egyazon tanulási folyamat része, de - mint különbözően fejleszthető képességrendszerrel szemben támasztott követelmény - elkülönülve jelenik meg a követelményrendszerben.

Mindkét fő kompetenciaterület esetében, mind az ismeret jellegű tudáselemek megjelenése, mind azok készségszintű alkalmazása eltérően kap hangsúlyt a két vizsgaszinten. Az emelt szintű követelmény a középszinthez képest tartalmában - az ismeretek mennyiségében - nem bővül jelentősen, arányosan változik azonban a készségek, képességek alkalmazásának szintje tekintetében. Ennek értelmében az emelt szintű vizsga során lényegesen fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek és alkotó gondolkodás alkalmazása.

A rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e

- a vizuális jelenségek megfigyelésére, széles körű elemző vizsgálatára, és esztétikai, kommunikációs szempontok szerinti megítélésére;

- a vizuális nyelv elemeinek megfelelő használatára és segítségével vizuális alkotások elemzésére;

- a vizuálisan érzékelhető tárgyak és jelenségek megjelenítésére és egyéni elképzelések, érzések kifejezésére különböző eszközökkel;

- a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák sajátos és közös vonásainak bemutatására, sokrétű értelmezése, kritikus megítélésére;

- a képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazására és ennek árnyalt vizuális kifejezésére;

- értelmezhető vizuális közlések létrehozására a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával;

- időben és térben eltérő korok és kultúrák művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatására, értelmezésére és az ismeretelemek segítségével elemzésre;

- megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használatára;

- leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztására;

- önálló döntéseken alapuló alkotó gondolkodásra és alkotói magatartás bemutatására,

- problémahelyzetben kreatív megoldások bemutatására.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Alkotás
Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata.
Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása.
Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása.
Színharmóniák, színkontrasztok használata.
A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.
Technikák Az adott technika adekvát használata.
Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal.
Jártasság a műszaki jellegű rajzban - ceruzával, szerkesztőeszközökkel.
Jártasság egyes festőtechnikákban - akvarellel vagy temperával.
Jártasság a kollázstechnikában.
Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).
Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák).
Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben.
Ábrázolás, látványértelmezés
Formaértelmezés Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása.
Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat).
Térértelmezés Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása.
Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása.
Beállítás alapján a térmélység megjelenítése.
A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.
Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.
Színértelmezés Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása.
Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás
Kompozíció Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.
Érzelmek Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése.
Folyamat, mozgás, idő Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv).
Kép- és szöveg Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával.
Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.
Vizuális információ Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata.
Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal).
Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.
Tárgyak és környezet Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra.
Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése.
2. Befogadás
A megjelenítés sajátosságai
Vizuális nyelv A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során.
Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete.
Vizuális minőségek Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.
Látványértelmezés A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során.
Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok felismerése.
Kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések - kontextus - felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.
Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.
Vizuális kommunikáció
Vizuális információ A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése.
A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).
Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.
Fotó, mozgókép Fotó elemzése.
A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete.
Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
Tárgy- és környezetkultúra
Forma és funkció A tárgyról leolvasható információk ismerete.
Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.
Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.
Tervező folyamat A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.
Népművészet A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.
Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete.
Kifejezés és képzőművészet
Művészeti ágak A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete.
Műfajok A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete.
Művészettörténeti korszakok, irányzatok A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra).
Stílusjegyek Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.
Alkotások és alkotók A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása.
Műelemző módszerek A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával.
Mű és környezete A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.
EMELT SZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Alkotás
Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak és a szándéknak megfelelő, tudatos, egyéni használata.
Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása.
Kontrasztokkal történő kiemelés tudatos használata az értelmező ábrázolás és a kifejezés során.
Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása a tervező munka során.
A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban. A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával).
Technikák Az adott célnak megfelelő anyagok és technikák kiválasztása.
Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal és legalább egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel).
Jártasság a műszaki jellegű rajzban - ceruzával, szerkesztőeszközökkel.
Jártasság egyes festőtechnikákban - akvarellel vagy temperával.
Jártasság a kollázstechnikában.
Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).
Makett, vagy modellkészítés (pl. papírból, fából).
Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák).
Jártasság egy további technikával történő feliratkészítésben (pl. betűkivágás, számítógép).
Ábrázolás, látványértelmezés
Formaértelmezés Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány pontos, részletekre kiterjedő arányainak, formarészleteinek megfigyelése és visszaadása.
Ábrázoló rajz készítése során a részletek egymáshoz, és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése.
Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmező szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetből (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz).
Térértelmezés Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása szöveges instrukciók alapján is.
Az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása emlékezetből is.
A térmélység megjelenítése emlékezetből is.
Térrekonstrukció készítése.
Adott cél érdekében a megfelelő térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása.
Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szerkesztéssel is.
Színértelmezés Beállítás alapján vagy emlékezetből szín és fényviszonyok helyes, érzékeny visszaadása.
Beállításról vagy instrukció alapján színvázlat készítése.
Mozgásértelmezés Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban.
Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás
Térviszonyok Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jellegű alkotásokban.
Kompozíció Képi igényű kompozíció létrehozása látvány és elképzelés alapján.
Színhatás A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkában.
Érzelmek Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése a szándéknak megfelelő megjelenítésben.
Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből, érzelmeket, hangulatot, elvont gondolatot kifejező képi kompozíció összeállítása.
Folyamat, mozgás, idő Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képregény).
Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv).
Kép és szöveg Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával.
Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.
Kép és szöveg kölcsönhatásának megjelenítése adott hatás vagy jelentés eléréséhez.
Vizuális információ Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata.
Nem vizuális természetű információk értelmezhető képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal).
Nem vizuális információk értelmezhető képi jellé (pl. embléma, piktogram) tömörítése.
Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.
Tárgyak és környezet Egyszerű tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra és a tervezés, megvalósulási folyamat dokumentálása.
A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése.
Egyszerű tárgy megalkotása szabadon választott anyagból.
Adott tárgy, építészeti tér átalakítása úgy, hogy más funkció betöltésére is alkalmas legyen.
2. Befogadás
A megjelenítés sajátosságai
Vizuális nyelv A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során.
Képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előforduló megfelelő kifejezőeszközök (pl. szerkezet, motívum, ritmus) felismerése és a párhuzamok elemzése.
A leggyakoribb kompozíciós formák kifejező hatásának ismerete.
A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során.
Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók lényegének ismerete, és összehasonlítása az elemzés során.
Vizuális minőségek Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.
Látványértelmezés A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során.
Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok felismerése és lényegének ismerete.
Kontraszt kiemelő szerepének vizsgálata.
Kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések - kontextus - felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.
Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak leíró jellegű ismerete.
Vizuális kommunikáció
Folyamat, mozgás, idő Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása.
Kép és szöveg Szöveg és kép kölcsönhatásának elemző vizsgálata.
Vizuális információ A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése.
A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).
Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.
A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete.
Médiakategóriák A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete.
Fotó és mozgókép Fotó elemzése.
A fotó és film legfontosabb műtípusainak ismerete.
A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete.
A fotó és film műfajainak ismerete.
A fotó képzőművészeti felhasználásának ismerete.
Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
Tárgy- és környezetkultúra
Forma és funkció A tárgyról leolvasható információk ismerete.
Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.
Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.
Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szempont alkalmazása.
Tervező folyamat A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.
A tárgytervezés szempontjainak ismerete.
Kézműves és ipari tárgykultúra A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak és technikáinak ismerete és megkülönböztetése.
Népművészet A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.
Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete.
A magyar népművészet legfontosabb sajátosságainak ismerete.
Kifejezés és képzőművészet
Művészeti ágak A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) jellemzőinek ismerete.
Műfajok A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció) és időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete.
Művészettörténeti korszakok, irányzatok A művészeti ágak történetének - nagy korszakainak és irányzatainak - összefüggéseinek ismerete és összehasonlító, elemző tanulmányozása (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra).
A modern és posztmodern lényegének ismerete.
Stílusjegyek Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.
Stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása.
Alkotók és alkotások A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeghatározása.
Egy-egy szabadon választott külföldi és hazai kortárs alkotó munkáinak elemző vizsgálata.
Műelemző módszerek A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával.
Műalkotás-elemző vázlat készítése.
Mű és környezete A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.
A kontextus jelentőségének megértése a művészi értékek viszonylagosságában.
Művész és közönségének kapcsolatának ismerete.

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI * 

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli.

Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli.

Az informatika érettségi vizsga célja

Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékéről.

Középszinten:

A tanuló adjon számot arról, hogy:

- képes kiválasztani a munkájához megfelelő informatikai eszközöket;

- alkalmazói szinten önállóan tudja használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához;

- képes a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni;

- tudja használni a legismertebb alkalmazói rendszereket;

- ismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni;

- képes az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni;

- képes a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására;

- képes a további szakmai fejlődésre.

Emelt szinten:

A vizsga más ismereteket és képességeket is mér. Nevezetesen azt, hogy a tanuló:

- képes az algoritmikus gondolkodásra;

- képes problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére;

- képes a számítógépes megoldások elkészítésére.

Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.

A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Információs társadalom
Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Informatikai alapfogalmak.
Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása.
Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.
Közhasznú magyar információs adatbázisok Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet.
Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.
Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.
Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb.
Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.
2. Informatikai alapismeretek - hardver
A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A Neumann-elvű számítógépek.
A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik.
A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói.
Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.
Keresés a háttértárakon.
Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai.
Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).
Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem.
4. Szövegszerkesztés
Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése.
Nyomtatás.
A munkakörnyezet és a nézet beállítása.
Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.
Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata.
Oldalformázás.
Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója.
Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.
Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.
Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés.
Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.
5. Táblázatkezelés
A táblázatkezelő használata. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.
Táblázatok felépítése Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).
Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.
Adatok a táblázatokban Adattípusok.
Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.
A cellahivatkozások használata.
Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.
Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése.
Cellák és tartományok másolása.
Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése.
Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.
Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása.
6. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs.
Adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok.
Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.
Adatbázisok létrehozása, karbantartása.
Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.
Képernyő és nyomtatási formátumok Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.
7. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata.
Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata.
Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.
Formázási lehetőségek.
8. Prezentáció és grafika
Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása.
Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
9. Könyvtárhasználat
Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.
Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.
Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.
EMELT SZINT
Témakörök Követelmények
1. Információs társadalom
Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Informatikai alapfogalmak.
Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása.
Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.
Közhasznú magyar információs adatbázisok Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet.
Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.
Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.
Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban.
Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.
2. Informatikai alapismeretek - hardver
A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői, jelátalakítás A Neumann-elvű számítógépek.
A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik.
Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek.
A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói.
Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.
Keresés a háttértárakon.
Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai.
Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).
Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem.
4. Szövegszerkesztés
Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése.
Nyomtatás.
A munkakörnyezet és a nézet beállítása.
Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.
Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata.
Oldalformázás.
Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója.
Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.
Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.
Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés.
Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.
5. Táblázatkezelés
A táblázatkezelő használata A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.
Táblázatok felépítése Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).
Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.
Adatok a táblázatokban Adattípusok.
Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.
A cellahivatkozások használata.
Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.
Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartományformázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése.
Cellák és tartományok másolása.
Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése.
Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.
Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása. Statisztikai függvények használata.
Szimulációs táblák készítése.
6. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs.
Adattípusok.
Saját adatbázisok tervezése, szerkezetének definiálása.
Adatbázis-kezelő programozása Adatbevitel, adatmódosítás, lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.
Kimutatások készítése.
7. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az interneten Levelezési rendszer használata.
Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata.
Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.
Formázási lehetőségek.
8. Prezentáció és grafika
Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása.
Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
9. Könyvtárhasználat
Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.
Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.
Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.
10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek
Elemi és összetett adatok, fileszervezés, adatstruktúrák Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek.
Halmaz, tömb, rekord, file.
Elemi algoritmusok típusfeladatokra Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, rendezések.
Rekurzió Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában.
A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás.
Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.
11. A programozás eszközei
Algoritmusleíró eszközök Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével.
Az algoritmusleíró eszközök fajtái.
Programozási nyelv Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete.
Ettől jelentősen eltérő néhány nyelv alapgondolata.
Programnyelvi fejlesztői környezet Kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben.

TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati.

A testnevelés érettségi vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le.

A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására;

- rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával;

- képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására;

- rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására;

- képes-e a mozgás - kommunikáció alkalmazására.

Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni

- értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását;

- az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait,

- ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit,

- tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét;

- ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Elméleti ismeretek
A magyar sportsikerek Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről.
A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.
A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.
Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben.
Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése.
Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése.
Az erőfejlesztés szabályai.
Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése.
Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására.
Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.
Torna A női és férfi tornaszerek.
A legfontosabb baleset-megelőző eljárások.
Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai.
Mozgás és zene kapcsolata.
Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.
Úszás Az úszás higiénéjének ismerete.
Az úszás az ember életében.
Testnevelés és sportjátékok Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása.
Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.
Természetben űzhető sportok Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).
2. Gyakorlati ismeretek
Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással.
Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.
48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
Atlétika
Futások Egy választott futószám bemutatása
60 méteres síkfutás térdelőrajttal.
Lányok minimum idő: 9,8 sec.
Fiuk minimum idő: 8,8 sec.
2000 m síkfutás.
Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc.
Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása
Magasugrás választott technikával.
Lányok minimum magasság: 110 cm.
Fiúk 125 cm.
Távolugrás választott technikával.
Lányok minimum 330 cm.
Fiúk 410 cm.
Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával.
Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m.
Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg.
Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m.
Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.
Torna
Talajtorna A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható.
Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával
Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása.
Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen.
Felemáskorlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával.
Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.
Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Nyújtó Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Küzdősportok, önvédelem Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint.
Dzsúdógurulás előre.
Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás.
Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.
Testnevelés és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelező.
Kézilabda Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés).
Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.
Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter.
7 méteres büntető dobás.
Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető-
vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás.
Büntetődobás egy vagy két kézzel.
Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal.
Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db.
Szlalom-labdavezetésből kapuralövés. (Szlalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.)
Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése
Röplabda Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan.
Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés.
Nyitás választott technikával.
EMELT SZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Elméleti ismeretek
A magyar sportsikerek Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai és nemzetközi eredményeiről.
A magyar olimpiai bajnokok sportágainak és eredményeinek ismerete, tájékozottság a magyar érdekeltségű sporteredményekben.
Az olimpiai eszme fogalmának értelmezése.
A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.
A serdülőkor jellemzése.
Egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben: Az egészségkárosító szokások hatásai, a lelki egyensúly.
Testi képességek A kondicionális és koordinációs alapképességek értelmezése, fejlesztésük különböző módszerei.
A képességek szerepe a teljesítményben.
Gimnasztika A gimnasztika hatása és kapcsolata a sportágakkal.
Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére.
Társas-, kéziszer- és szergyakorlatok.
Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.
A tanult futások, ugrások, dobások összehasonlítása technikájuk, sebességük és a kondicionális képességek szempontjából.
Torna A női és férfi torna versenyszámai, a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb baleset-megelőző eljárások.
A tanult talaj- és szertornaelemek technikai végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete.
Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámainak ismerete.
Az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika, és más zenés sportágakban.
Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.
A grundbirkózás szabályai.
Úszás Az úszás higiénéjének ismerete.
Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása.
Testnevelés és sportjátékok Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása.
Két választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.
Támadó és védőjáték lehetőségeinek bemutatása egy választott sportjátékban.
Természetben űzhető sportok Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).
A természetben végzett mozgások hatása az emberi szervezetre.
2. Gyakorlati ismeretek
Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással, ereszkedés függeszkedéssel állásba. A feljutás minimum ideje: 9,7 sec. Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig minimum idő: 6,9 sec.
Egy 64 ütemű szabad- vagy kéziszergyakorlat bemutatása.
Atlétika
Futások 60 méteres síkfutás térdelőrajttal.
Lányok minimum idő: 9,5 sec.
Fiúk minimum idő: 8,4 sec.
2000 m síkfutás.
Minimum idő: Lányok: 9,20 perc, fiúk 8,30 perc.
Ugrások Magasugrás flop vagy hasmánt technikával.
Lányok minimum magasság: 115 cm, fiúk 145 cm.
Távolugrás választott technikával.
Lányok minimum 380 cm, fiúk 480 cm.
Dobások Egy választott atlétikai dobószám bemutatása választott technikával.
Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés: 7,0 m, diszkoszvetés: 20 m, gerelyhajítás 20 m.
Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg,
Diszkosz 1 kg, gerely 600 g.
Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 42 m, súlylökés 9 m, diszkoszvetés 28 m, gerelyhajítás 32 m.
Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,25 kg, diszkosz 1,5 kg, gerely 800 g.
Torna
Talajtorna A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható.
Kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. A gyakorlat időtartama 45-60 sec.
Szekrényugrás Guggoló átugrás lebegőtámasszal bemutatása.
Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen.
Felemáskorlát Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Gerenda Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló összefüggő kéziszergyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje kb. 60 sec).
A kéziszer lehet: labda, karika, kötél, szalag, buzogány.
Gyűrű Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Nyújtó Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Korlát Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Küzdősportok, önvédelem A birkózás vagy a Dzsúdó alapelemeinek bemutatása.
Dzsúdógurulás előre.
Grundbirkózás.
Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás.
Két másik úszásnemben 25 méter leúszása, szabályos rajtolással és fordulóval.
Vízből mentés előgyakorlata.
Testnevelés és sportjátékok Két sportjáték választása kötelező.
Kézilabda Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés).
Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.
Lányok: minimum 20 méter, fiúk 28 méter.
Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető-
vonal előtt álló társnak, rövidcsel után a visszakapott labdával megállás, majd megindulás labdavezetéssel az adogató előtt és fektetett dobás.
A büntetővonal tetszőleges sarkáról indulva rövidindulás tempódobás.
Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, Fiúk: 10 db.
Szlalom-labdavezetésből kapuralövés. (Szlalompálya hossza 10 m, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.)
Röplabda Kosárérintés és alkarérintés, 3 méter magasság fölé falra, folyamatosan.
Minimum szint: Kosárérintésnél 6, alkarérintésnél 4 db érintés.
Felső egyenes nyitás

FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI * 

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli, szóbeli.

A filozófia érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- meg tudja-e különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot;

- elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

- tudja-e a tanult filozófiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket alkalmazni;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

- képes-e eredeti forrásból merített, rövid filozófiai szöveget értelmezni;

- képes-e a különböző filozófiai álláspontokat megkülönböztetni;

- felismeri-e a kiemelt korszakok művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjait.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy

- képes-e hétköznapi problémát a filozófia szintjén megfogalmazni;

- elsajátította a követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

- tudja-e alkalmazni a tanult filozófiai alapfogalmakat és képes-e azok többrétegű értelmezésére;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

- képes-e eredeti forrásból merített filozófiai szöveget értelmezni;

- képes-e az önálló kérdésfeltevésre és véleményalkotásra;

- képes-e a meghatározott filozófiai problémára adott válaszok összehasonlítására;

- rá tud-e mutatni egy korszak művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira;

- tud-e a válaszok sokféleségében kronológiailag tájékozódni.

A követelményrendszerben szereplő három nagy témakör egyike sem tartalmaz új ismereteket a többihez képest, hanem ezek más szempontú elrendezését jelenti. A felsorolt filozófusok a megjelölt filozófiai problémák reprezentánsai, a megadott korszakok és irányzatok kiemelkedő képviselői.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
Filozófiai problémák
A probléma lényegének megértése és bemutatása egy-két konkrét filozófiai válasz tükrében:
Mi a filozófia?
A létre vonatkozó kérdés.
Test-lélek probléma.
Megismerhetőség, igazság, bizonyosság.
Az én problémája.
Végesség emberi problémája
Az érték problémája: a jó és a szép.
A szabadság kérdése.
A környezet- és bioetika problémái.
Globalizáció és társadalom.
Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete
Jellemző problémafelvetéseik, válaszaik ismerete, rövid szövegrészletük értelmezése.
Közülük 5 kötelező (Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Nietzsche) és ezenkívül 4 kötelezően választható.
Szent Ágoston, Szent Tamás, Bacon, Locke, Hume, Hegel, Marx, Comte, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Heidegger, Wittgenstein, Sartre, Bécsi Kör (A középkorból és a XX. századból egy-egy szerző kötelezően választandó.)
Korszakok, irányzatok
Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében:
Görög filozófia.
Felvilágosodás.
Életfilozófiák.
EMELT SZINT
Témakörök Követelmények
Filozófiai problémák
A probléma lényegének megértése és korszakban, irányzatban, illetve gondolati rendszerben való elhelyezése konkrét filozófiai válaszok tükrében:
Mi a filozófia?
A létre vonatkozó kérdés.
Megismerhetőség, igazság, bizonyosság.
Test-lélek probléma.
Az én problémája.
Az idő filozófiai értelmezése.
A végesség és a végtelenség.
Az érték problémája: a jó és a szép.
A szabadság kérdése.
Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus.
A környezet- és bioetika problémái.
Globalizáció és társadalom.
Hit és tudás.
Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete
Jellemző problémáik és válaszaik ismerete; szövegrészletek értelmezése.
Kapcsolódásaik más filozófusokhoz, illetve filozófiákhoz. (Néhány reflexió ismerete.)
Közülük 9 kötelező (Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Szent Tamás, Descartes, Kant, Nietzsche, Heidegger, Wittgenstein) és minimum 4 kötelezően választható:
Egy preszókratikus gondolkodó, Bacon, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, Hegel, Marx, Comte, J. S. Mill Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Husserl, Bécsi Kör, K. Popper, Kuhn, egy posztmodern (Derrida, Rorty, Levinas stb.), egy magyar filozófus (Apáczai, Palágyi, Hamvas, Polányi, Lukács, Bibó stb.)
Korszakok, irányzatok
Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében:
Antik görög filozófia.
Patrisztika.
Skolasztika.
Felvilágosodás (racionalizmus, empirizmus).
Német idealizmus.
Életfilozófiák.
Pozitivizmus; Logikai pozitivizmus.
Analitikus filozófia.
Posztmodern.

HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

(Világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

(Katolikus, református, evangélikus vallású tanulók számára)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A hittan érettségi vizsga célja

A hittan oktatásnak kettős feladata van: egyrészt segít a tanulók hitének ébresztésében, elmélyítésében, az istenszeretet növekedésében, a fiatalok a keresztény/keresztyén életgyakorlatba történő bevezetésében, másrészt oda kell eljuttatnia a diákokat, hogy felfogják az isteni igazság teljességét.

Az érettségi vizsgán mérhető és értékelhető a hitoktatás folyamán elsajátított ismeret a S