Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatály: 2017.I.1. - 2017.I.1.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § *  E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. §-a alapján szervezett középiskolai érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).

2. § *  Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit (a továbbiakban: részletes vizsgakövetelmények) az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a tanuló képzési ágazatának megfelelő ágazati, és a vizsgaszabályzat 2. számú mellékletében foglalt táblázat A oszlopában meghatározott ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgy esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel, több szakképesítésért felelős miniszter esetén valamennyivel egyetértésben - a vizsgatárgy követelményei (a továbbiakban: általános vizsgakövetelmények) alapján adja ki. Az általános vizsgakövetelmények, illetőleg a részletes vizsgakövetelmények kiadása előtt - a nemzetiségeket érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat, illetve az adott nemzeti, etnika kisebbséget érintő követelmények tekintetében az adott országos nemzetiségi önkormányzat véleményét.

3. § *  Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;

b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;

c) felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

4. § *  (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.

(2) *  A gimnázium és a szakgimnázium a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A szakközépiskola az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokon a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló a középszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

(2a) *  A szakgimnázium biztosítja, hogy a tanuló

a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,

b) ágazaton kívüli

szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára fel tudjon készülni.

(3) *  A gimnázium legalább két, a szakgimnázium az ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyon kívül legalább egy vizsgatárgyból a helyi tantervében meghatározottak szerint teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül gimnáziumban legalább három, szakgimnáziumban legalább kettő vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek.

(4) *  A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.

5. § *  (1) *  Tanulói igény esetén az iskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.

(2) *  Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles fogadni az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsga részei és vizsgatárgyai * 

6. § *  (1) A vizsgázó - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból.

(2) Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből a vizsgázó a vizsgaszabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni.

(3) A vizsgatárgyak az általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgy). Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.

(4) Ha a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, akkor a felkészítésre a helyi tantervében középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát kell biztosítania.

(5) A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból érettségi vizsgát az tehet, aki

a) nem magyar állampolgár, vagy

b) a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett.

(6) Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet tenni.

(7) Ha a vizsgázót - az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában - mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére - a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

7. § (1)-(4) * 

(5) * 

(6)-(9) * 

8. § * 

Az érettségi vizsga előkészítése

Az érettségi vizsga fajtái, a vizsgaidőszakok

9. § (1) *  Az érettségi vizsga lehet

a) rendes,

b) előrehozott,

c) kiegészítő,

d) szintemelő,

e) pótló,

f) javító,

g) ismétlő

érettségi vizsga. Egyes vizsgatárgyakból - a szintemelő vizsga kivételével - középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető. * 

(2) Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

(3) *  Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában első alkalommal letett érettségi vizsga, amelyre a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor. Előrehozott érettségi vizsga továbbá a 12. § (15)-(16) bekezdésben meghatározott vizsga.

(4) *  Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga.

(5) * 

(6) *  Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni.

(7) *  Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.

(8) *  Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen

a) rendes,

b) előrehozott,

c) pótló és

d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.

(9) *  Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg [a továbbiakban az (1)-(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga.]

(10) *  Az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelező nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A nyomtatványokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szerzi be, illetve állítja elő az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett informatikai rendszer (a továbbiakban: a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere) segítségével.

10. § (1) Érettségi vizsgát állami vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt lehet letenni.

(2) *  A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola, szakképzési centrum, vagy a köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető intézmény).

(3) *  A vizsgabizottság elnevezésében, körbélyegzőjén fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét.

(4) *  A vizsgaszabályzatban az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a középiskola vagy a többcélú intézmény vezetője, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a köznevelési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: igazgató) látja el.

11. § (1) Érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidőszakában (a továbbiakban: vizsgaidőszak) lehet szervezni.

(2) *  A vizsgaidőszakok - a vizsga szintjétől függetlenül - a következők:

a) *  május-június hónapi valamennyi középiskola és a Hivatal, valamint a kormányhivatal részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,

b) *  október-november hónapi a Hivatal, valamint a kormányhivatal és a kijelölt középiskolák részére a rendes, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,

c) * 

(3) *  Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.

(4) *  Október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal - a fenntartó képviselőjével egyetértésben - arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.

(5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.

(6) *  A középszintű szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - az igazgató a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével a kormányhivatal állapítja meg.

(7) *  A középszintű szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit nemzetiségi oktatásban szervezik meg és az iskola fenntartója nem nemzetiségi önkormányzat, az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függően települési, vagy területi - nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak.

(8) *  Az emelt szintű érettségi vizsgákat a Hivatal készíti elő, és a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatal szervezi meg.

(9) * 

Jelentkezés az érettségi vizsgára

12. § *  (1) *  Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a magyarországi középiskolában tanított nyelvekből - tehető érettségi vizsga.

(2) Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.

(3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.

(4) *  Érettségi vizsgára lehet jelentkezni

a) *  tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban,

b) *  tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban vagy a kormányhivatalban,

c) a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.

(5) *  A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni. A tanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.

(6) *  Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot

a) * 

b) *  május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig,

c) *  október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig

lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzetiségi nyelven vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a jelentkező még nem rendelkezik érettségi vizsgabizonyítvánnyal jelentkezési lapján fel kell tüntetnie korábban teljesített érettségi vizsgáit. * 

(6a) *  Szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor igazolni kell, hogy a jelentkező rendelkezik iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel.

(6b) *  A vizsgázónak, ha rendes érettségi vizsgáját középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül teszi, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik, a vizsgára való jelentkezéskor nyilatkoznia kell arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.

(7) *  A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, igazolnia kell, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja. Az igazolást annak a köznevelési intézménynek a vezetője állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(8) *  A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz postai úton tértivevényes küldeményben vagy elektronikusan lehet benyújtani. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. A jelentkezési laphoz a mellékleteket - a személyi igazolvány kivételével - másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a kormányhivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen.

(9) *  A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató döntést hoz. Az elfogadott jelentkezést - ha e rendelet másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni a kormányhivatalnak. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 25. pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)-(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását szakorvos által kiállított igazolással kell bizonyítani.

(10) *  A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató összesítő jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgafajtánként fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők számát, vizsgatárgyankénti megoszlását, a választott vizsgaszintet, vizsgarészeket, a nemzetiségi nyelven, a célnyelven vizsgázókat, a 6. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat.

(11) *  Az összesítő jelentést

a) *  május-júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-ig,

b) október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 10-ig

„A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere” elnevezésű informatikai rendszerben elektronikusan meg kell küldeni a Hivatalnak, továbbá kinyomtatva, papír alapon tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának. * 

(12) *  Az összesítő jelentés alapján

a) a kormányhivatal, illetve a Hivatal - a szabályzatban foglaltak szerint - megbízza a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a Hivatal előkészíti, a kormányhivatal megszervezi az emelt szintű érettségi vizsgát,

b) a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében elkészíti, és - a szabályzatban foglaltak szerint - megküldi a középszintű érettségihez az írásbeli vizsga feladatlapjait, valamint közzéteszi a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).

(13) * 

(14) *  Ha a jelentkező az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell. A törlésről az igazgató határozatot hoz.

(15) *  Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes, javító és pótló érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli.

(15a) *  Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli.

(16) *  Előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból a május-júniusi vizsgaidőszak vonatkozásában az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható.

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága

13. § (1) *  Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül - a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal bízza meg.

(2) *  A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

(3) *  Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatárgyanként - kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki az Nkt.-ban meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.

(4) * 

(5) *  A vizsgabizottság tagja nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának, továbbá bejegyzett élettársának vizsgáztatásában.

(6) *  A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja láthatja el. A Hivatalban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző - amennyiben nem vizsgáztató tanár - nem tagja a vizsgabizottságnak.

(7) *  A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának.

(8) *  Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.

(9) *  A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közreműködőket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.

14. § (1) *  A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelő tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.

(2) *  A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától - a vizsga jegyzőjének kivételével - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követően a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést nyújtottak be, a jogerős döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az érettségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság működési ideje).

15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

b) *  eljárást kezdeményez a kormányhivatalnál, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,

c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

d) átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.

e) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el,

(2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

(2) Az igazgató feladata különösen:

a) dönt minden olyan, az érettségi vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,

b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) *  gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsgaleírásokat, a vizsga lebonyolításának rendjét,

d) *  ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,

e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni.

(3) Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

17. § (1) *  Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzetiségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak is.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt.

(3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselői (a továbbiakban a fenntartó képviselője és a szervezetek képviselői együtt: vizsgabizottság munkájában közreműködők).

(4) *  A 13. § (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közreműködők tekintetében is alkalmazni kell.

Az emelt szintű vizsga megszervezésére vonatkozó külön rendelkezések * 

17/A. § *  (1) Ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg: * 

a) *  az írásbeli vizsga felügyelő tanárait a kormányhivatal bízza meg,

b) *  a szóbeli vizsga - elnökből és kettő kérdező tanárból álló - tantárgyi bizottság előtt folyik, melynek tagjait a kormányhivatal bízza meg,

c) *  a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait az elnök látja el.

(2) *  A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A kormányhivatal által a tantárgyi bizottság működési helyszínéül kijelölt állami vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletnek az egyes vizsgatárgyakra vonatkozó vizsgaleírásaiban felsorolt, a vizsgabizottságot működtető intézmény által biztosítandó és a vizsgán használható segédeszközöket, valamint a vizsgák lebonyolításához szükséges összes tárgyi feltételt térítésmentesen bocsájtja a kormányhivatal rendelkezésére. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges további feltételeket a kormányhivatal biztosítja. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek.

(3) *  A tantárgyi bizottság tekintetében a 13. § (5) és (9) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tantárgyi bizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal - az emelt szintű szóbeli vizsgáknak a tanév rendjéről szóló rendeletben szabályozott kezdőidőpontja előtt legalább két héttel - bízza meg.

(4) * 

Az érettségi vizsga menete

Az írásbeli vizsga

18. § *  (1) *  A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgatárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményei a központi vizsgakövetelményekre épülnek.

(3) *  A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal készítteti el. Az ágazati szakmai vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el és adja át a Hivatalnak.

(4) *  A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakat és a vizsga részeit e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(5)-(9) * 

18/A. § *  (1) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait és javítási, értékelési útmutatóit tételkészítő bizottságok készítik el. A tételkészítő bizottságokat vizsgatárgyanként kell megszervezni.

(2) *  A tételkészítő bizottság tagjait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője, elnökét az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel.

(3) *  A tételkészítő bizottság feladatait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője határozza meg.

(4) *  A tételkészítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok javítási, értékelési útmutatóinak szakszerű elkészítéséért, azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek, valamint azoknak a Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője részére történő átadásáért.

(5) *  A feladatlapokat, valamint a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője átveszi a tételkészítő bizottság elnökétől.

(6) * 

18/B. § *  (1) Az egyes vizsgaidőszakokban az egyes vizsgatárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia.

(2) *  A Hivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium vezető beosztású képviselőjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyek kerülnek felhasználásra az adott vizsgaidőszakban.

(3) *  A Hivatal vezetője megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását.

(4) *  A Hivatal vezetője a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködésével - átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának.

(5) *  Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat az adott vizsgatárgy írásbeli vizsgájának a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontjáig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(6) A középiskolákhoz zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) *  A Hivatal az írásbeli érettségi vizsgák szervezéséhez szükséges információkat, a javítási, értékelési útmutatókat elektronikus úton juttatja el az iskolákhoz.

(8) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye eltérő rendelkezést nem állapít meg.

18/C. § *  (1) *  A járási hivatalok közreműködnek az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában, valamint átveszik a Hivataltól, illetve annak megbízottjától a zárt feladatlap-csomagokat (a továbbiakban: csomag) tartalmazó zárt küldeményeket (a továbbiakban: doboz). A járási hivatalok ezzel kapcsolatos feladatai a következők:

a) a Hivatallal történt egyeztetés szerint a csomagokat tartalmazó zárt dobozok átvételének megszervezése, az átvétel dokumentálása;

b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozok sértetlenségének ellenőrzése, dokumentálása;

c) *  eltérés esetén jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű értesítése.

(2) *  A járási hivatal feladata továbbá az egyes dobozok tartalma és a hozzájuk tartozó csomagjegyzék, valamint az egy adott vizsgaszervező iskola számára átvett doboz, illetve dobozok tartalma és az iskola vizsgaszervezési igénye közötti egyezőség tételes átvizsgálására irányuló ellenőrzés megszervezése az érettségit szervező iskolák számára. Ennek keretében feladata:

a) az iskolák értesítése az ellenőrzés helyszínéről és időpontjáról;

b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozoknak a vizsgaszervező iskola képviselőjének jelenlétében történő felbontása és a dobozok tartalmának a csomagok felbontása nélkül történő ellenőrzése, amely tételes ellenőrzés arra irányul, hogy a dobozok az átvételi dokumentumokban jelzett csomagokat az ott megjelölt számban és tartalommal ténylegesen tartalmazzák-e;

c) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

d) a doboz visszazárása;

e) *  eltérés és pótigények esetén jegyzőkönyv felvétele mellett a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol nyelv és a német nyelv vizsgatárgyak esetében az ellenőrzést a járási hivatal az iskola képviselőjének a jelenléte nélkül is elvégezheti.

(3) *  A vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal az adott vizsgatárgy csomagjait átadja a vizsgaszervező iskola igazgatójának vagy az általa írásban meghatalmazott személynek. Ennek keretében feladata:

a) a doboz felnyitása, az átadásra kerülő csomagok átadásra történő előkészítése;

b) a vizsgatárgy csomagjainak átadása, az átadás dokumentálása;

c) a doboz visszazárása;

d) *  rendkívüli eseményről jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

(4) *  A minősített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a járási hivatalban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletnek a korlátozott terjesztésű minősített adatra vonatkozó, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint történik.

18/D. § *  (1) *  A vizsgát szervező iskola elkészíti az általa szervezett vizsgák napjait tartalmazó jegyzéket. A jegyzéket a (2) bekezdésben részletezett ellenőrzés alkalmával a vizsgaszervező iskola átadja a járási hivatalnak.

(2) *  A csomagokat tartalmazó dobozoknak a csomagok felbontása nélküli tételes ellenőrzése a járási hivatalok értesítésében megjelölt időpontban és helyszínen történik. Az ellenőrzést a vizsgaszervező iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy végezheti, melynek során feladata:

a) *  a dobozok tartalmának ellenőrzése a csomagok felbontása nélkül, a járási hivatal képviselőjének jelenlétében. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgaszervező iskola számára átvett doboz, dobozok, illetve az abban, azokban elhelyezett csomagok tartalma mind a feladatlapok tárgya, mind azok száma tekintetében megfelel-e az iskola vizsgaszervezési igényének;

b) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

c) *  eltérés esetén az észlelt tények, illetve az esetleges pótigények haladéktalanul történő jelzése a járási hivatalnak.

(3) *  A vizsgaszervező iskolák a vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal által meghatározott időpontban és helyszínen átveszik az aznapi vizsgatárgyak feladatlapjait tartalmazó csomagokat. A csomagok átvételére a vizsgaszervező iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

(4) *  A járási hivatalok számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes járási hivatal látja el.

19. § *  (1) Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a részletes követelmény és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő, * 

a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),

b) *  emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).

(2) *  Az írásbeli vizsga idejére a részletes követelmény és vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.

(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

(4) *  Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idő felhasználásához, felosztásához a vizsgatárgy vizsgakövetelménye további rendelkezéseket állapíthat meg.

20. § *  (1) *  Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot vizsgatárgyanként egytől kiindulva, folyamatosan, arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.

(2) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon, valamint az írásbeli vizsga ellenőrzésére érkező hivatalos szervek képviselőin kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben - amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges - az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.

(3) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás alapján - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(4) *  A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga kezdete előtt az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik, és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani.

(5) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

(6) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

(7) *  A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,

b) *  lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,

d) *  a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

21. § *  (1) *  Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott pótlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(2) *  Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

(3) *  A vizsgázó mindegyik átvett feladatlapon, pótlapon feltünteti a nevét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.

(5) *  A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.

(6) *  Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.

22. § *  (1) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.

(2) *  Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat - megszámlálva - elbírálásra átadja a szaktanárnak.

(3) * 

23. § (1) *  Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.

(2) *  Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az igazgató és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

24. § (1) *  Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

(2) *  Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben

a) *  az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

b) *  az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,

c) *  a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,

d) *  ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.

25. § (1) *  Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli.

(2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.

(3) *  Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és értesíti az igazgatót.

(4) *  Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.

(5) * 

26. § *  (1) *  A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére.

(2) *  Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

(3) *  Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:

a) *  a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a javítási, értékelési útmutatókat,

b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,

c) az írásbeli vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,

d) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,

e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet,

f) * 

(4) *  A vizsgabizottság elnökének kérésére az igazgató a (3) bekezdésben felsorolt dokumentumok vagy azok egy részének megküldése helyett megteremti annak feltételeit, hogy a vizsgabizottság elnöke a helyszínen tanulmányozhassa az érettségi vizsga dokumentumait.

(5) *  Ha a vizsgabizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti dokumentumok vizsgálata során a középszintű vizsgadolgozatokban javítatlan hibát talált, vagy úgy ítéli meg, hogy a szaktanár eltért a javítási, értékelési útmutatótól, az igazgató útján haladéktalanul felhívja a javító szaktanárt az érintett vizsgadolgozatoknak a javítási, értékelési útmutató szerinti újbóli javítására.

A vizsgabizottság előzetes értekezlete

27. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minősítését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.

(2) *  Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, a középiskola pedagógiai programja, a vizsgatárgyak követelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak.

(3) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.

(4) *  A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól. Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.

(5) Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások minősítését rá kell vezetni az osztályozó ívre.

28. § (1) *  A vizsgabizottság elnöke ellenőrizheti az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) *  Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és a jogszerű állapot helyreállítása nem lehetséges, megsemmisíti az adott vizsgatárgyból addig elért eredményt, és az adott vizsgatárgy vizsgáját határozattal törli.

(3) *  A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával - az iratok megküldésével - a kormányhivatal, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti, a Hivatal intézkedését kezdeményezheti.

(4) A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint az, akit meghallgattak, írja alá.

(5) A vizsgabizottság elnökének a (3) bekezdésben indított eljárása esetén tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás előfeltételei nem valósultak meg a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

29. § *  (1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten - az ügy kivizsgálása után - dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.

(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt, az érdekelt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan - minden esetben - részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, a vizsgázó, valamint akiket meghallgattak, írja alá.

(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,

c) * 

(4) *  A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, annak indokait, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetőséget határozatba kell foglalni.

(5) * 

(6) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok * 

30. § *  (1) *  Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékeléséről a kormányhivatal gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási szakcsoportok képviselőjét. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (2a)-(2p) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2a) *  A vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán résztvevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani.

(2b) *  A feladatlapokat a felügyelő tanár - a járási hivatal közreműködésével - veszi át a kormányhivatal megbízottjától, és viszi magával a vizsga helyszínére.

(2c) *  A vizsgázókat a vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni, a csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét.

(2d) *  A vizsgázókról - vizsgatermenként - vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét, születési idejét és azonosító jelét.

(2e) *  A felügyelő tanár az ültetést követően megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd minden vizsgázó részére átad egy-egy borítékot. A borítékon fel kell tüntetni a vizsgázó azonosító jelét, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni. Ezt követően kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztása után a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani. A vizsgázó mindegyik átvett feladatlap minden oldalán, valamint a pótlapokon feltünteti az azonosító jelét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(2f) *  Az írásbeli munka befejezése után a felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e, továbbá a jegyzéken feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja a jegyzéket.

(2g) *  A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént.

(2h) *  A kormányhivatal megbízottja a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól.

(2i) *  A lezárt borítékot a kormányhivatal megbízottja és a felügyelő tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. A kormányhivatal megbízottja a jegyzéket a vizsgahelyszínen való tárolás időtartama alatt köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(2j) *  A vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint a (2i) bekezdés szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, az írásbeli vizsgának a felügyelő tanár és a kormányhivatal megbízottja által aláírt jegyzőkönyvét, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket a kormányhivatal által meghatározott időpontban át kell adni a kormányhivatalnak.

(2k) *  A vizsgadolgozatok kijavítása, értékelése a kormányhivatal által felkért szaktanár feladata.

(2l) *  A kormányhivatal a vizsgadolgozat kijavítása után a vizsgajegyzék alapján rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét.

(2m) *  A kormányhivatal a kijavított vizsgadolgozatokat átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2n) *  A vizsgadolgozatok megtekintésének napját a Hivatal határozza meg. A kormányhivatal tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg.

(2o) *  Az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi a kormányhivatalnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2p) *  Az igazgató a kormányhivatal által megküldött vizsgadolgozatokat és a szaktanári értékeléseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.

(3) *  A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékeléseket, és rávezeti azokat az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.

(4) *  Az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanság esetén a vizsgadolgozatot javító szaktanárnak javaslatot kell tennie a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészítenie, ha a javítás során következtet szabálytalanság elkövetésére. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést.

(5) *  Amennyiben az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgázó szerint az e rendeletben és az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelményében foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírásokat megszegték, az írásbeli vizsga lezárását követő két órán belül az írásbeli vizsga helyszínén, a kormányhivatal megbízottjánál a kormányhivatalnak címzett írásbeli észrevételt tehet. A határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A kormányhivatal megbízottja a vizsgázónak az írásbeli vizsga lebonyolításával kapcsolatban benyújtott észrevételt továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal az észrevételt öt munkanapon belül kivizsgálja, és a vizsgálati eredményt, valamint a vizsga további menetével kapcsolatban a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatait megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki - szükség esetén - megteszi a vizsga további menetével kapcsolatos intézkedéseket. A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója a kormányhivatal vizsgálatának eredményéről, és a további intézkedés szükségességéről írásban értesíti a vizsgabizottságot.

A szóbeli vizsga menete

31. § (1) *  A középszintű szóbeli tételsorokat a kérdező tanár, vagy a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal - az ágazati szakmai vizsgatárgyak esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal - az írásbeli vizsgák befejezését követően a központi követelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervekben található témakörök alapján állítja össze. A tételsorokat a Hivatal elektronikus formában átadja a kormányhivatalnak. A tételsorról legalább egy másolati példányt készíteni kell. Ha az érettségi vizsgát középiskolában szervezik, a tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is.

(2) *  Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak. Ha a vizsgabizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a középszintű szóbeli tételsor eltér a vizsgatárgy részletes követelményeitől, az igazgató útján azonnal felhívja a kérdező tanárt az érintett szóbeli tételeknek a vizsgakövetelmények szerinti átdolgozására.

(3) *  A helyi tanterv követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll.

(4) *  A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy általános követelményei vagy az akkreditált vizsgatárgy követelményei eltérően nem rendelkeznek.

(5) *  Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

32. § * 

33. § (1) *  A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a jegyzőnek és a kérdező tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.

(2) *  A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét.

(3) *  A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak - az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának - jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke - a vizsga folytatása mellett - a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható.

34. § (1) *  A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3) * 

35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

(2) *  Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

(3) *  Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.

(4) *  Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgaszervező intézmény gondoskodik.

(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

36. § (1) *  A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról. A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét - ha a részletes vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek - a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre.

(2) *  A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

(3) * 

(4) *  A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.

(5) *  Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) *  Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.

37. § *  (1) *  A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le,

c) *  lehetővé kell tenni, hogy a vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja,

d) *  a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

(3) *  Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni.

38. § *  (1) *  Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a kérdező tanár rávezeti az általa javasolt értékelést az osztályozó ívre.

(2) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.

39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

40. § (1) *  Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.

(2) *  Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok * 

40/A. § (1) *  Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31-37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni: * 

a) *  a szóbeli tételeket a Hivatal, az ágazati szakmai vizsgatárgyak esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el, és a Hivatal juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,

b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - húsz percnél több nem lehet,

c) * 

d) *  a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó minősítésére,

e) a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére,

f) *  ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi bizottságnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a bizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság,

g) *  a tantárgyi bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza,

h) *  a szóbeli vizsga megkezdése előtt a tantárgyi bizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról.

(2) *  A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét.

(3) *  Az előzetes értekezleten meghozott döntéseket a vizsgázóval a tájékoztató értekezleten közölni kell.

Az érettségi vizsga befejezése

41. § *  (1) *  Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga

a) írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 1-150,

b) csak írásbeli vizsgából áll 1-100,

c) csak szóbeli vizsgából áll 1-50

pontskálán egész számokkal kell értékelni.

(2) *  A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

(3) *  Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 80-100% elérése esetén jeles (5),

b) 60-79% elérése esetén jó (4),

c) 40-59% elérése esetén közepes (3),

d) 25-39% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

(4) *  Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 60-100% elérése esetén jeles (5),

b) 47-59% elérése esetén jó (4),

c) 33-46% elérése esetén közepes (3),

d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

(5) * 

(6) *  A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

(7) *  A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintű rendszerben középszinten tett érettségi vizsgának minősül, és az érdemjegyek a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5) 100%,

b) jó (4) 79%,

c) közepes (3) 59%,

d) elégséges (2) 39%.

(8) *  Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételni.

42. § *  (1) *  A szóbeli érettségi vizsga befejezése után, legkésőbb az azt követő munkanapon a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének minősítését, valamint a teljes vizsga összesített minősítését (összpontszámát és annak százalékban történő kifejezését) és ennek alapján a vizsga végső osztályzatát.

(2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (2)-(4) bek.].

(3) *  Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a záróértekezlet időpontjában adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik az az egy vizsgaeredmény, amelynek az érettségi bizonyítványába való bejegyzését kéri. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről a vizsgabizottságot működtető intézmény tanúsítványt állít ki.

43. § (1) A záróértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza:

a) az értekezlet helyét és idejét,

b) a jelenlévő, illetőleg a hiányzó bizottsági tagok, szaktanárok és kérdező tanárok nevét, a távolmaradás okát,

c) a vizsgabizottság döntéseit, a rövid indokolással és a szavazás eredményét,

d) *  azok nevét, akik javítóvizsgán megismételhetik, vagy pótló vizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezésével, illetve azokét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát,

e) a vizsgabizottság elnökének rövid értékelését,

f) a vizsgabizottság tagjainak hozzászólását, a kisebbségi véleményeket.

44. § (1) *  Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát.

(2) *  Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első naptól kell számítani.

45. § *  (1) *  Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt az a vizsgabizottság adja ki, amelyik előtt a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges összes rá vonatkozó feltételt teljesítette.

(2) *  Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a vizsga törzslapjának számát, annak tényét, hogy az érettségi bizonyítvány a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti 4. és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti 4. szintet tanúsít, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.

(3) *  Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni, * 

a) hogy a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül,

b) a vizsgatárgyak szintjét, százalékos teljesítését, osztályzatát,

c) *  ha az érettségi bizonyítvány az Nkt. 6. § (1) bekezdése értelmében a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít, az erre vonatkozó kötelező záradékot.

(4) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, * 

a) *  ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

b) *  40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5) *  Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek

a) *  ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b) *  ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsga iratai, az iratkezelés

46. § (1) Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha e szabályzat másképp nem rendelkezik két példányban

a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az igazgató készíti el és írja alá,

b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.

(2) A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő harmadik munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.

(4) Az érettségi vizsga jegyzőkönyvének, határozatának egy-egy példányát - időbeli sorrendben - össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet és az érettségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást (a továbbiakban: jegyzőkönyv és csatolt iratok).

(5) *  A tantárgyi bizottság ülésein jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság mind a három tagjának alá kell írnia. A jegyzőkönyv készítésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

47. § (1) *  A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza. A törzslap két részből áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív).

(2) *  A törzslap mindkét részét a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt. A törzslapot a vizsgabizottság döntését követően, a vizsga minden szükséges adatának és záradékának elektronikus rögzítése után a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere készíti el elektronikus és kinyomtatható formában. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerének lezárását követően a törzslapot csak kézzel, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával lehet kitölteni és javítani.

(3) *  A törzslap tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatárgyakat, azok értékelését és minősítését a szükséges záradékokkal, a vizsga nyelvét (ha az nem a magyar nyelv), a vizsgaeredményt tartalmazó bizonyítvány vagy tanúsítvány sorszámát.

(4) *  A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak és az igazgatónak a nevét, valamint a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázók törzslapjainak számát.

(5) *  A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe az adatokat csak eredeti okmányok alapján szabad bejegyezni.

(6) A törzslapon - megfelelő záradék alkalmazásával - fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá.

(7) *  A törzslapon csak a vizsgaszabályzatban megjelölt módon szabad javítani. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője - megfelelő záradék alkalmazása után - aláírja. Az aláírások mellett szerepelnie kell a vizsgabizottság körbélyegzője lenyomatának.

(8) A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(9) Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.

48. § (1) *  Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetve akik pótló vizsgát tehetnek, vagy akiknek javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát, vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt szintemelő vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Azok részére, akik pótló vizsgát tehetnek, a törzslapkivonathoz csatolni kell a már teljesített vizsgarészekről készült osztályozó ívet is. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért - kivéve, ha a vizsga a külön jogszabályban foglaltak szerint ingyenes - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Az előrehozott vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt letett szintemelő érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát - ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll - meg kell küldeni az érintett iskola igazgatójának.

(2) *  A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezően kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

(3) *  A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott érettségi vizsga eredményét, a vendégtanulóként tett vizsgák eredményét a kapcsolódó záradékokkal együtt a törzslapkivonattal egyezően rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez.

(4) *  Az érettségi bizonyítvány megszerzése után letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő vizsgákról, valamint a 12. § (16) bekezdésében szabályozott előrehozott érettségi vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja vagy a záróértekezletet követő nyolc napon belül postai úton megküldi azt a vizsgázónak.

(5) * 

49. § *  (1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként legalább három példányban osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó teljesítményének értékelését és minősítését.

(2) *  Ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet a kormányhivatal küld meg a vizsgabizottságnak.

(3) *  A záróértekezlet után vizsgabizottságonként két példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekről. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezők, a javítóvizsgára utasított és a pótló vizsgára kényszerülők számát, vizsgatárgyanként és vizsgaszintenként összesítve az osztályzatokat.

50. § *  (1) Az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt az érettségi törzslap alapján - a bizonyítvány-, illetve tanúsítvány-nyomtatvány felhasználásával - a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott betűkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.

(2) *  Az érettségi bizonyítványba, tanúsítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Az érettségi bizonyítványon, tanúsítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény OM azonosítóját, kivéve, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti. Erről az igazgatónak az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány aláírása előtt meg kell győződnie.

(3) *  Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. A törzslapon és az érettségi bizonyítványban - feltéve, hogy a vizsgázó négy kötelező érettségi vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát - záradékkal kell rögzíteni azt, hogy a vizsgázó az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik.

(4) Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott tanúsítvány-nyomtatványra, illetve az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az „ELRONTOTT” kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával.

(5) * 

(6) *  Ha jogorvoslati eljárásban a Hivatal, vagy a kormányhivatal döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt, tanúsítványt, törzslapkivonatot - az eredeti érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat bevonása és érvénytelenítése után, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű tájékoztatásával - a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.

(7) *  A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról a vizsgabizottság jegyzője jelentést készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő öt munkanapon belül - elektronikus úton és nyomtatott formában hitelesítve, vagy elektronikus úton és elektronikusan hitelesítve megküld a Hivatalnak. A jelentésben a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az osztályzatot, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített jelentésben fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A jelentést az igazgató írja alá.

(8) *  A Hivatal a kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról, és törzslapkivonatokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként a köznevelési információs rendszer részeként központi nyilvántartást vezet.

51. § (1) *  Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították.

(2) *  A Hivatal az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás alapján - kérelemre - igazolványt állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az igazolványért - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a Hivatal számlájára.

(3) A (1)-(2) bekezdésben szabályozott okiratokat

a) a bizonyítvány tulajdonosának kérésére,

b) *  továbbá az Nkt. 41. § (5) bekezdésében felsoroltak megkeresésére

lehet kiállítani. A b) pont alapján kiállított bizonyítvány kiállítása ingyenes.

(4) *  A (2) bekezdésben szabályozott eljárás során megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §-át.

52. § (1) *  Az érettségi vizsga iratainak első példányát a vizsgabizottságot működtető intézményben kell irattárba helyezni, az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő harminc napon belül.

(2) *  Az iratokat az intézmény többi irataitól elkülönítve kell tárolni és kezelni. Az iratkezelésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az iratokat vizsgabizottságonként kell megőrizni.

(4) Az iratok - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - őrzési ideje tíz év.

(5) Tíz év eltelte után az iratokból a törzslapokat külön kell választani. A törzslapok nem selejtezhetők.

(6) *  Az írásbeli vizsgadolgozatok őrzési ideje egy év. Az őrzési idő eltelte után - harminc napon belül, kérelemre - a vizsgadolgozatok átadhatók annak, aki írta.

(7) *  Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató

a) *  tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a törzslap egy példányát a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak,

b) *  tizenöt napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak megküldi.

(8) *  A tantárgyi bizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket a kormányhivatalnál kell megőrizni, a többi irattól elkülönítve. Az őrzési idő tíz év.

Vegyes és záró rendelkezések

A nemzetiségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések * 

53. § (1) *  Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia.

(2) *  Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzetiségi nyelven és magyarul) vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyik az érettségi vizsgán

a) az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelven kell teljesíteni,

b) *  a vizsgázó más vizsgatárgyakhoz kapcsolódóan vagy önálló választható vizsgatárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekből is számot ad tudásáról,

c) *  a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d) *  a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e) *  a nemzetiségi nyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f) *  a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemi szintű tanári szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven.

(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán

a) *  a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,

b) *  a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázni,

c) *  a célnyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d) *  a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e) *  a célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f) *  a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5) * 

(6) Ha a vizsgázó az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott középiskolában (tagozaton, osztályban) folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonyának fennállása alatt a (2), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, tanulói jogviszonyának megszűnését követően - választása szerint - az általános szabályok vagy e §-ban foglaltak szerint tehet érettségi vizsgát.

(7) * 

(8) *  A nemzetiségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintű szóbeli vizsgatárgyi érettségi vizsgán a vizsgatárgyi bizottsági tag megbízása során a kormányhivatal a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektől.

(9) *  A két tanítási nyelvű, valamint a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskola tanulójának a történelem vizsgatárgy célnyelven, nemzetiségi nyelven folyó írásbeli és szóbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani.

54. § *  (1) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b) *  nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(2) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) *  ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b) *  nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(3) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b) *  nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(4) *  A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

a) legalább 60%-ot ért el, és

b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5) *  Amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és,

a) *  a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b) *  a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(6) Ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

55. § *  Az 53. § (2)-(4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelven, illetve a célnyelven és magyar nyelven kell elkészíteni és kiállítani * 

a) a feladatlapokat és az útmutatókat,

b) a törzslapot és a törzslapkivonatot,

c) az érettségi bizonyítványt,

d) a tanúsítványt.

A külföldön szerzett érettségi bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések

56. § *  Ha a külföldi oktatási intézményben szerzett és Magyarországon nemzetközi szerződéssel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítvány középiskolai érettségi bizonyítványként történő elismerése - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 13. §-a alapján - nem lehetséges, a bizonyítvány tulajdonosa az elismerési törvény 62. §-a alapján kérheti a középiskolától a külföldön folytatott tanulmányok beszámítását. Az iskola igazgatója az elismerési törvény 62. §-a alapján lefolytatott eljárás keretében dönt arról, hogy a bizonyítvány tulajdonosa - a külföldön folytatott tanulmányok beszámítása alapján - befejezte-e a középiskolai tanulmányait, és érettségi vizsgára bocsátható. Ha az iskola igazgatója megállapítja, hogy a bizonyítvány tulajdonosa a középiskolai tanulmányait befejezte, és érettségi vizsgát tehet, ezt a tényt záradék formájában a külföldön kiállított bizonyítvány fordítására rávezeti. A záradékot iktatószámmal, az iskola bélyegzőjének lenyomatával és az igazgató aláírásával kell ellátni. A záradékkal ellátott bizonyítvány másolatát - a bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések szerint - az iskola irattárában el kell helyezni. A záradékkal ellátott bizonyítvány tulajdonosa az e rendeletben meghatározottak szerint jelentkezhet érettségi vizsgára.

Átmeneti és vegyes rendelkezések * 

56/A. § *  (1) Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.

(2) Nem magyar érettségi bizonyítványt a középiskola nemzetközi szerződés alapján állíthat ki.

(3) *  A Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján - a miniszter egyedi határozata szerint - az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat.

(4) * 

57. § *  (1) *  Az igazgató vagy a vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről értesíti a kormányhivatal közreműködésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén közvetlenül a Hivatalt, akinek az intézkedéséig a vizsga nem kezdhető meg, illetve nem folytatható. A Hivatal indokolt esetben megkeresi a minisztert az Nkt. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve e szabályzat 58. §-ában szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

(2) *  A Hivatal az érettségi vizsga törvényes lefolytatásának biztosítása céljából a következő intézkedéseket hozhatja:

a) új feladatlapokat, szóbeli tételeket igényel, illetve készíttet,

b) érettségi biztost küld a vizsga törvényes lefolytatásának ellenőrzésére,

c) az érettségi biztos jelentése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

(3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselője szükség esetén megkeresi

a) *  a fenntartót, ha az iskola működésével kapcsolatban az Nkt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott törvényességi ellenőrzést tart szükségesnek, illetve

b) *  a kormányhivatal közreműködésével a Hivatalt, az (1)-(2) bekezdésben szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

58. § *  (1) *  A miniszter - hivatalból vagy a Hivatal megkeresésére indított eljárásban - megvonhatja a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, amennyiben a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerű megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az előfeltételei. A határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhető.

(2) *  A miniszter az érettségi vizsga eredményét - határozattal - megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot jogellenesen szerezték meg.

(3) A miniszter a jogerős határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az érettségi vizsga törzslapjára történő rávezetéséről.

(4) *  A határozat jogerőre emelkedése után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánító határozatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos honlapján - indokolás nélkül - közzé kell tenni.

59. § (1) *  A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen az Nkt. 38. § (7) bekezdésében szabályozott fellebbezést - a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak címezve - az igazgatónak nyújthatja be.

(2) *  Az igazgató a fellebbezést a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel megküldi a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak. A fellebbezéshez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.

(3) *  A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a fellebbezés tárgyában - az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján - meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét. A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a döntését - annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálattól függetlenül végre lehessen hajtani - előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja.

60. § *  (1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért

a) a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj,

b) a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás

jár.

(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege százegyezer-ötszáz forint.

(3) A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét

a) a vizsgabizottság elnöke részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj egy százalékának szorzata, továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga számának és az alapdíj fél százalékának szorzata,

b) középszintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

c) az emelt szintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

d) középszintű vizsga esetében a kérdező tanár részére az általa tartott szóbeli vizsgák száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

e) a vizsgabizottság jegyzője részére a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

f) a tantárgyi bizottság elnöke részére legalább az alapdíj huszonöt százalékában, illetve, ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

g) a tantárgyi bizottság kérdező tanára részére legalább az alapdíj tizenöt százalékában, illetve ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata

eredményeként kell megállapítani.

(4) Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.

(5) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb az alapdíj

a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb,

b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,

c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,

d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.

(6) Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.

(7) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb az alapdíj kettő százalékánál.

(8) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, az alapdíj négy százaléka jár.

(9) Ha a vizsgabizottság elnökének tartózkodási helye - ennek hiányában lakóhelye - és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van, a vizsgaelnök számára a vizsgaelnöki teendőivel kapcsolatos utazás igazolt költségeit meg kell téríteni.

(10) Az e §-ban szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani.

60/A. § *  (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait - amennyiben azokat az erre jogosult minősítő korlátozott terjesztésűvé minősítette - a minősítés érvényességi idejéig a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok védelmére vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni.

(2) A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője felel a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a minősített adatok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat.

(3) *  A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.

(4) A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának biztosítania kell a Hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsgahelyszínen, minden vizsganapon. Az intézményben folyó írásbeli, gyakorlati érettségi vizsgák alkalmával a figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább 30 perccel meg kell kezdeni és az írásbeli, gyakorlati vizsgára a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott időtartam letelte után 30 percig kell biztosítani. Az intézményben folyó szóbeli vizsgák időtartama alatt az elektronikus üzenetküldő rendszert legalább kétóránként kell megtekinteni (vagy ellenőrizni).

60/B. § *  (1) Azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.

(2) Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

(3) Az, aki a 2007/2008-as tanévben vagy azt megelőzően részt vett az országos középiskolai (szakmai) tanulmányi verseny döntőjében, az adott vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és tekintetükben e rendelet 12. §-a (1) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni. Az országos tanulmányi verseny 2007/2008. tanévi versenykiírása határozza meg, hogy a döntőben részt vett versenyzők közül hányan kaphatnak emelt szintű, és hányan középszintű érettségi vizsgaeredményt. Aki az e bekezdésben meghatározottak szerint teljesítette az érettségi vizsga követelményét, annak tudását - középszinten, illetve emelt szinten - jeles osztályzattal és százszázalékos minősítéssel kell elismerni. A tanulmányi versenyen elért középszintű vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy az érintett emelt szintű érettségi vizsga letételére jelentkezzen.

(4) *  Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014/2015. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.

(5) *  A vizsgaszabályzat 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázatának Választható közismereti vizsgatárgyak 23. Utazás és turizmus vizsgatárgyából csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felüli, hatodik vizsgatárgyként lehet érettségi vizsgát tenni a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszaktól.

(6) *  A 2013/2014. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiségi nyelvnek megfelelő idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkeznek érettségi vizsgára. A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára - a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint - készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.

60/C. § *  Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Hatályba léptető rendelkezések

61. § (1) *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)-(9) * 

(10) *  A 2002-2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvű vagy kétnyelvű - legalább középfokú, „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben emelt szintű jeles (5) (100%) osztályzattal kell minősíteni. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az e bekezdés szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. Az a tanuló, akinek a felsőoktatási továbbtanulásnál feltétel az idegen nyelvi emelt szintű érettségi vizsga letétele, és aki korábban államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány alapján teljesítette az előrehozott emelt szintű idegen nyelvi érettségit, még tanulói jogviszonya alatt jelentkezhet ugyanabból a nyelvből emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára.

(11)-(14) * 

61/A. § *  A 2013. évi május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely - mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy - a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel.

61/B. § * 

61/C. § * 

61/D. § * 

61/E. § * 

61/F. § * 

62. § (1) * 

(2) * 

(3)-(4) * 

63. § * 

64. § * 

65. § * 

1. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez * 

Az érettségi vizsga iratai és záradékai

I. * 

Nyomtatványok

1. Érettségi bizonyítvány*

2. Érettségi vizsga törzslapja (külív, belív)*

3. Törzslapkivonat az érettségi vizsgáról*

4. Jelentkezés érettségi vizsgára

5. * 

6. Jegyzőkönyv az írásbeli, szóbeli vizsgáról és a vizsgabizottság üléseiről, illetve a tantárgyi vizsgabizottság üléseiről

7. *  Tanúsítvány az érettségi vizsgáról*

8. Jelentés a vizsgaeredményekről

9. Kimutatás az érettségi bizonyítványokról

10. Osztályozó ív (külív, belív), egyéni osztályozó ív

11. Vizsgáztatási jegyzék a vizsgázókról

A *-gal jelölt nyomtatványok gyártásához és forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium engedélye szükséges.

II. * 

Záradékok

1. Az érettségi vizsgabizottság körbélyegzőjének felirata: ................................ mellett működő érettségi vizsgabizottság.

2. Az érettségi vizsga követelményeit .............................................................. vizsgatárgyból nem teljesítette, ....................................... javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

3. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem tudta befejezni, .............................................. vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

4. Az érettségi vizsgát felróható okból nem fejezte be, ....................................... vizsgatárgyból ...................................... javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

5. Szabálytalanság elkövetése miatt ................................................................. vizsgatárgyból a vizsgabizottság döntése szerint ........................................ javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

6. ........................................... nyelvi minősítését a ............................... számú nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kapta.

7. A(z) .............................................. vizsgatárgy minősítését a ............... évi OKTV/SZÉTV eredménye alapján kapta.

8. A(z) ...................................... vizsgatárgy akkreditált vizsgakövetelményekre épül.

9. A(z) ........................................... vizsgatárgy(ak) minősítését a 2005. év előtt hatályos vizsgarendszer szabályai szerint kapta.

10. *  A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (5)-(6) bekezdése alapján - magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból tett érettségi vizsgát.

11. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem kezdte meg, .............................................. vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

12. Az érettségi vizsgát felróható okból nem kezdte meg, ................. vizsgatárgyból ............... javítóvizsgát tehet.

(A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

13. A ......................................... vizsgatárgy érettségi vizsgáján a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tett.

14. A .............. kötelező vizsgatárgy vizsgája alól mentesült.

15. A vizsgabizottság szükség szerint döntéseihez megfelelő további záradékot alakíthat ki.

16. *  Jelen érettségi bizonyítványt a vizsgázó által bemutatott, iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítésről kiadott bizonyítvány figyelembevételével állították ki.

17. *  Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá ......... FEOR számú ..... munkakör betöltésére képesít.

2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez * 

ELSŐ RÉSZ * 

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI * 

A B C D E F
1. A vizsgatárgy neve A vizsga részei
középszinten emelt szinten
2. Kötelező Magyar nyelv és irodalom írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
3. vizsgatárgyak Nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
4. Történelem írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
5. Matematika írásbeli - írásbeli szóbeli
6. Élő idegen nyelv
írásbeli szóbeli írásbeli
1. olvasott szöveg értése
2. nyelv-
helyesség
szóbeli
vagy 3. hallott szöveg
értése
4. íráskészség
Latin nyelv írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
7. Választható közismereti vizsgatárgyak Élő idegen nyelv írásbeli szóbeli írásbeli
1. olvasott szöveg értése
2. nyelv-
helyesség
3. hallott szöveg
értése
4. íráskészség
szóbeli
8. Fizika írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
9. Kémia írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
10. Biológia írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
11. Földrajz írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
12. Ének-zene írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
13. Vizuális kultúra írásbeli gyakorlati gyakorlati szóbeli
14. Informatika gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli
15. Testnevelés gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli
16. Filozófia írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
17. Hittan - szóbeli írásbeli szóbeli
18. Természettudomány írásbeli szóbeli - -
19. Latin nyelv írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
20. Emberismeret és etika írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
21. Társadalomismeret írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
22. Ember- és társadalomismeret, etika írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
23. Dráma írásbeli szóbeli, gyakorlati írásbeli szóbeli, gyakorlati
24. Mozgóképkultúra és médiaismeret írásbeli, gyakorlati - írásbeli, gyakorlati szóbeli
25. Nemzetiségi népismeret írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
26. Célnyelvi civilizáció - szóbeli írásbeli szóbeli
27. Belügyi rendészeti ismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
28. Katonai alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
29. Utazás és turizmus gyakorlati szóbeli - -
30. Gazdasági ismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
31. Judaisztika - szóbeli - -
32. Bibliaismeret - Hit Gyülekezete - szóbeli írásbeli szóbeli
33. Művészettörténet írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
34. Népművészet - szóbeli - szóbeli
35. Pszichológia írásbeli szóbeli - -
36. Ágazati szakmai Egészségügy ismeretek - - írásbeli szóbeli
37. érettségi
vizsgatárgyak
Egészségügyi technika ismeretek - - írásbeli szóbeli
38. Szociális ismeretek - - írásbeli szóbeli
39. Pedagógia ismeretek - - írásbeli szóbeli
40. Képző- és iparművészet ismeretek - - írásbeli szóbeli
41. Hang-, film és színháztechnika ismeretek - - írásbeli szóbeli
42. Bányászat ismeretek - - írásbeli szóbeli
43. Épületgépészet ismeretek - - írásbeli szóbeli
44. Gépészet ismeretek - - írásbeli szóbeli
45. Kohászat ismeretek - - írásbeli szóbeli
46. Villamosipar és elektronika ismeretek - - írásbeli szóbeli
47. Távközlés ismeretek - - gyakorlati szóbeli
48. Informatika ismeretek - - gyakorlati szóbeli
49. Vegyipar ismeretek - - írásbeli gyakorlati
50. Vegyész ismeretek - - írásbeli szóbeli
51. Építőipar ismeretek - - írásbeli szóbeli
52. Könnyűipar ismeretek - - írásbeli szóbeli
53. Faipar ismeretek - - írásbeli szóbeli
54. Nyomdaipar ismeretek - - írásbeli szóbeli
55. Közlekedésépítő ismeretek - - írásbeli szóbeli
56. Közlekedés ismeretek - - írásbeli szóbeli
57. Közlekedésgépész ismeretek - - írásbeli szóbeli
58. Környezetvédelem-
vízgazdálkodás ismeretek
- - írásbeli szóbeli
59. Közgazdaság ismeretek - - írásbeli szóbeli
60. Ügyvitel ismeretek - - írásbeli szóbeli
61. Kereskedelem ismeretek - - írásbeli szóbeli
62. Vendéglátóipar ismeretek - - írásbeli szóbeli
63. Turisztika ismeretek - - írásbeli szóbeli
64. Optika ismeretek - - írásbeli szóbeli
65. Szépészet ismeretek - - írásbeli szóbeli
66. Mezőgazdasági gépész ismeretek - - írásbeli szóbeli
67. Erdészet és vadgazdálkodás ismeretek - - írásbeli szóbeli
68. Mezőgazdaság ismeretek - - írásbeli szóbeli
69. Kertészet és parképítés ismeretek - - írásbeli szóbeli
70. Földmérés ismeretek - - írásbeli szóbeli
71. Élelmiszeripar ismeretek - - írásbeli szóbeli
72. Sport ismeretek - - írásbeli szóbeli
73. Rendészet ismeretek - - írásbeli szóbeli
74. Ágazaton kívüli Egyházzenész ismeretek - - írásbeli szóbeli
75. szakmai érettségi vizsgatárgyak Gyakorlatos színész ismeretek - - írásbeli szóbeli
76. Jazz-zenész ismeretek - - írásbeli szóbeli
77. Klasszikus zenész ismeretek - - írásbeli szóbeli
78. Népzenész ismeretek - - írásbeli szóbeli
79. Szórakoztató zenész ismeretek - - írásbeli szóbeli
80. Táncos ismeretek - - írásbeli szóbeli
81. Artista ismeretek - - írásbeli szóbeli

MÁSODIK RÉSZ * 

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

- hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

- tud-e önállóan reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

- képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére;

- képes-e felelős munkavállalóként és állampolgárként élni a szövegek adta lehetőségekkel (hétköznapi szövegek megértésével, a munkához, az állampolgári léthez szükséges szövegek létrehozásával);

- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

- képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére;

- felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

- tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek, kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a köznapi kommunikációban, a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember kommunikációs képességeit, nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az értés, értelmezés, magyarázat, véleményalkotás, reflektálás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó, bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT

Témakörök/Képességek Követelmények
Szövegértés
Információk feldolgozása és megítélése
Szépirodalmi, szakirodalmi és nem irodalmi szövegek értése, értelmezése
Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata.
A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai, tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával.
Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.
A szövegértés, szövegértelmezés bizonyítása különféle megnyilatkozásokkal.
Szövegalkotás
Írásbeli kifejezőképesség
Olvasottságon alapuló tájékozottság és önálló vélemény megfogalmazása különböző elvárások szerint.
Különböző típusú, műfajú és célú szövegek alkotása adott témában. Kiemelten fontos: érvek felsorakoztatása, vélemény, reflektálás megfogalmazása, valamint műalkotások bemutatása, értelmezése.
Gyakorlati írásművek normáinak alkalmazása.
A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép, az önellenőrzés képességével.
Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú és nyelvhasználatú, világosan kifejtett közlés.
A közszereplés adott célú, műfajú megnyilvánulásainak megfelelő szóbeli előadás, memoriter.
Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő, helyénvaló alkalmazása.
Fogalmak összefüggései, változó jelentésük, értelmezésük.
KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. Magyar nyelv
1.1. Kommunikáció A nyelv mint kommunikáció. Pragmatika.
Nyelvi és vizuális kommunikáció. A kommunikáció működése. Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
1.2. A magyar nyelv története A nyelv mint történeti képződmény. A magyar nyelv rokonsága. Nyelvtörténeti korszakok.
A magyar nyelv szókészletének alakulása. Nyelvművelés.
1.3. Ember és nyelvhasználat Ember és nyelv.
A jel, a jelrendszer. Általános nyelvészet. Nyelvváltozatok.
Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség. Nyelv és társadalom.
1.4. A nyelvi szintek Hangtan.
A helyesírás. Alaktan és szótan.
A mondat szintagmatikus szerkezete. Mondattan.
1.5. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szóban és írásban.
A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés.
Az intertextualitás. A szövegtípusok.
Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában.
1.6. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.
1.7. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom
2.1. Szerzők, művek
2.1.1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között. Memoriterek.
2.1.2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között. Memoriterek.
2.1.3. Művek a magyar irodalomból
III. Kortárs szerzők
Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából.
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései.
Memoriterek.
2.1.4. Művek a világirodalomból Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20. század.
Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései.
2.1.5. Színház és dráma 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József:
Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember tragédiája, Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma. A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása.
Színház és dráma az adott mű korában.
2.1.6. Az irodalom határterületei Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből.
Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom.
A korunk kultúráját jellemző jelenségek.
2.1.7. Regionális kultúra és határon túli irodalom Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből.
A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma. A határon túli magyar irodalom.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.
2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig.
EMELT SZINT
Témakörök Követelmények
1. Magyar nyelv
1.1. Kommunikáció A nyelv mint kommunikáció.
Társadalmak és kultúrák jelrendszerei, normái. Pragmatika. Pragmatikai alapfogalmak.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat, mint kommunikáció.
A kommunikáció működése. A kommunikáció alapfogalmai. Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció. Tömegkommunikációs műfajok ismerete.
1.2. A magyar nyelv története A nyelv mint történeti képződmény. Szinkrón és diakrón szemlélet. A magyar nyelv rokonsága.
Nyelvtörténeti korszakok. Jelenségek, változások, szövegek a nyelvtörténeti korszakokban.
A magyar nyelv szókészletének alakulása. Nyelvművelés. A nyelvművelés fogalma, szerepe.
1.3. Ember és nyelvhasználat Ember és nyelv.
A jel, a jelrendszer. Jeltípusok.
Általános nyelvészet. Nyelvek összehasonlítása, nyelvtipológia. Nyelvváltozatok. A területi tagolódás.
Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség. Nyelv és társadalom.
Nyelv és politika.
1.4. A nyelvi szintek Hangtan. A magyar hangállomány. A helyesírás. A helyesírási rendszer. Alaktan és szótan. Szófaji rendszer.
A mondat szintagmatikus szerkezete. Mondattan. Szerkezettípusok.
1.5. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szóban és írásban. Összetettebb szövegműfajok.
A szöveg szerkezete és jelentése. A szövegjelentés összetevői. Szövegértelmezés.
Az intertextualitás. A szövegtípusok.
Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában. Digitális és médiaszövegek használata, elemzése.
1.6. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.
A klasszikus szónoklat. Érvelés, megvitatás, vita.
A meggyőzés, érvelés eszköztípusai, használata különböző helyzetekben. A szövegszerkesztés eljárásai.
1.7. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés.
A jelentés összetett mivolta. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök. A bonyolultabb stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat. A stílus komplexebb és összehasonlító értése, értékelése.
2. Irodalom
2.1. Szerzők, művek
2.1.1. Művek a magyar irodalomból
I. Kötelező szerzők
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Az életmű: az életút jelentős tényei. Pályaszakaszok, kötetek, ciklusok. Irányzatok, szellemi kötődések.
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. Memoriterek.
2.1.2. Művek a magyar irodalomból
II. Választható szerzők
Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).
Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Az életmű, az életút jelentős tényei. Pályaszakaszok, kötetek, ciklusok. Irányzatok, szellemi, regionális kötődések. Művészi törekvések és jellemzők. Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
Memoriterek.
2.1.3. Művek a magyar irodalomból
III. Kortárs szerzők
Legalább egy szerző a legutóbbi 30 év irodalmából.
A mű, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései. Memoriterek.
2.1.4. Művek a világirodalomból Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20. század.
További választható korszakok: a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás, az avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom.
Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései. A művek értelmezése a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben.
2.1.5. Színház és dráma Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember tragédiája. Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma. További választható szerzők/műfajok: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; epikus dráma, abszurd dráma.
A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása. Színház és dráma az adott mű korában.
Színpadi interpretáció.
Memoriter szöveghű és kifejező előadása.
2.1.6. Az irodalom határterületei Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből.
Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom.
A korunk kultúráját jellemző jelenségek.
„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. Az irodalomolvasás mint lelki élmény.
2.1.7. Interkulturális jelenségek és határon túli irodalom Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből.
Szerzők, művek a határon túli magyar irodalomból. Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. Posztmodern jelenségek a mai kultúrában.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése. Műveket összekötő motivikus összefüggések.
2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok.
Poétikai fogalmak alkalmazása. Műfajteremtő művek. Poétikai jellemzők történeti változásai.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig.
2.2.3.1. Irodalomtörténet Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.
A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.

NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a hazai nemzetiségi, az anyanemzet és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez.

A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e az anyanyelvi műveltség tartalmi és magatartásbeli elemeivel;

- elsajátította-e megfelelő szinten a nyelvhasználati képességeket a beszédértésben, a beszédben, a szövegértés és a szövegalkotás tevékenységében;

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a nyelvi és kulturális jelenségek megítélésében;

- ismeri-e az adott nyelvhez kapcsolódó kultúrát, illetve nemzetisége kultúráját, nyelvi sajátosságait, valamint a kisebbségeket érintő aktuális kérdéseket Magyarországon és Európában;

- tudja-e gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban;

- elsajátította-e a közlés szándékához, céljához, tartalmához, helyzetéhez való stiláris alkalmazkodás képességét;

- elsajátította-e a szövegalkotás tartalmi és formai követelményeit;

- tájékozott-e az adott anyanemzet és magyarországi nemzetisége irodalmában;

- képes-e az irodalmi és nem irodalmi szövegek sokféleségében és kérdésfeltevéseiben eligazodni;

- érvényre jut-e önálló gondolkodása, problémaérzékenysége, lényegkiemelő és rendszerező képessége, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai;

- tud-e logikusan érvelni, következtetni, döntési szituációkban eligazodni;

- képes-e mondanivalóját világos nyelvi formába, szabatosan, árnyaltan kifejezni;

- ismeri-e a nyelvművelés kérdését és jelentőségét, tudatában van-e az anyanyelv közösség- és identitásformáló funkciójával.

Az emelt szintű vizsga a nemzetiségi nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja.

Így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás formáit, az elemzés, az értelmezés és az önálló ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Számon kéri továbbá az olvasottságot, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismereteket, tények és összefüggések széles körű felismerését.

Vizsgálja továbbá, hogy a vizsgázó a szövegelemző tevékenységében felismeri-e a műalkotások belső világát, annak megjelenési formáját, a kronológiai és kifejezésbeli összefüggéseket.

A középszintű érettségi vizsga a jelöltektől az emelt szintű követelményektől egyszerűbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat vár el, illetve a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések szűkebb körét kéri számon. Az emelt szint magasabb nyelvi készségek mellett a nyelvhasználati képességek biztonságát feltételezi a nyelvi, irodalmi ismeretek befogadásában és interpretálásában.

Tartalmi követelmények

Az emelt és középszinten a témakörök lényegében nem különböznek egymástól, de különböző a témák megközelítési módja. Az emelt szinten a megközelítési mód általános, elvont és összetett; középszinten személyes, konkrét és egyszerűbb.

KÖZÉPSZINT
Ismeretek és képességek Követelmények
1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat
A) Szövegértés Különböző műfajú és tematikájú szövegek értelmezése, összevetése, az így szerzett ismeretek alkalmazása beszédben és írásban.
A cél, a szándékok, érvelések, vélemények felismerése köznyelvi szóbeli és írásbeli szövegfajtában.
A szöveg lényegének megítélése.
Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő) szövegek gondolatmenetének követése, a nyelvi eszközök jelentőségének felismerése.
B) Szövegalkotás Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban.
Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.
Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra. Tárgyszerű, a szituációknak megfelelő formában történő információadás képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.).
Beszámoló szövegekkel és filmekkel kapcsolatban irányított kérdések mentén. Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének írásban szabatos formában való rövid megfogalmazása, szövegértelmezés.
Aktuális problémákkal, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek megfogalmazása szóban és írásban.
Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása (szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).
A magán- és a közéletben használatos különböző szövegfajták, gyakorlati szövegtípusok szerkesztése (önéletrajz, pályázat, hirdetés, olvasói levél stb.). Értekező fogalmazások írása.
A szövegalkotás, a fogalmazás technikai eljárásainak helyes alkalmazása. A helyesírási ismeretek értelemközvetítő szintű alkalmazása.
2. Nyelvi ismeretek Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban.
A nyelv leíró nyelvtanában való jártasság a hangtan, az alaktan és a mondattan egymással való összefüggésében (hangváltozások, szórend, egyeztetések stb.). Hangsúlyok az egyes nyelvekben.
Jelentéstani és stilisztikai ismeretek. Szövegek stilisztikai elemzése.
Szövegfelépítés, előadások szerkesztése a retorikai szabályok alkalmazásával. A nyelv helye a jelrendszerek sorában. A nyelv és a beszéd.
Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvűség.
Az adott nemzetiség nyelvének eredete, helye a világ nyelvei között és az indoeurópai nyelvcsaládban, nyelvrokonság kérdése.
A nyelv társadalmi és földrajzi tagozódása. (Irodalmi nyelv, köznyelv, rétegnyelvek. Nyelvjárások és a tájnyelvi dialektusok.)
A nyelvújítás fogalma, kiemelkedő nyelvújítók az egyes nyelvekben. Nyelvművelés, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban.
3. Irodalmi ismeretek Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának ismerete a felismerés szintjén.
A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú elemzésének és értelmezésének képessége.
A műelemzés, az értelmezés és az értékelés megkülönböztetése. Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata, memoriterek tudása.
Adott mű világirodalmi kontextusba való elhelyezés képessége.
Az adott magyarországi nemzetiség irodalma. A nemzetiségek nyelvén alkotott irodalmi értékek ismerete nyelvenként.
Témakörök Népköltészet.
A) Szerzők és művek Életművek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából. A szerző és művének beható ismerete.
Szerzők és művek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából (egy-egy szerző több jelentős művének ismerete).
20. századi és kortárs irodalmi alkotók műveinek ismerete. Világirodalmi ismeretek (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).
B) Értelmezési szintek, megközelítések Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés. Tematikus, motivikus értelmezés.
Műfaji, poétikai megközelítés. Kultúrtörténeti értelmezés. (Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek irodalmának világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal.)
4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból (nemzetiségenként, a részletes követelmények tartalmazzák)
EMELT SZINT
Ismeretek és képességek Követelmények
1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat
A) Szövegértés A cél és a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői előfelvetések, szándékok felismerése, rekonstruálása írott közlésekben és szóbeli megnyilatkozásokban.
Olvasott és szóban elhangzó szövegek lényegének megítélése, illetve annak mérlegelése, hogy az mennyire alkalmas információk szerzésére.
Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő, audiális és vizuális tömegtájékoztatás műfajai) szövegek gondolatmenetének követése, az érvelő szándék felismerése.
A tanulók tanulmányaival összefüggő társadalomtudományi és természettudományi szövegek körében való biztos tájékozódás, a tantárgyak körén kívül eső szakmai szövegek megértése szótár használatával.
B) Szövegalkotás Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban.
Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.
Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra. Tárgyszerű, a szituációnak megfelelő formában történő információadás képessége.
Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének megragadása és írásban szabatos formában való megfogalmazása.
Aktuális problémákkal, illetve olvasott művekkel, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek összegyűjtése és ütköztetése, kifejtő fogalmazás írása. Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás.
Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása (szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).
A szövegalkotás során a tanult műfajok ismérveinek rendszerezése: az egyes műfajok tartalmi és stiláris követelményeinek, szerkezeti felépítésének alapos ismerete.
Irodalmi és más olvasmányok alapján értekezés, esszé, érvelés, összehasonlítás megfogalmazása.
Színházi és filmélmény személyes érintettséget is magában foglaló megfogalmazása.
A helyesírási szabályok minél biztosabb alkalmazása.
2. Nyelvi ismeretek Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban.
A nyelvtan terminológiájának ismerete.
Szövegek leíró nyelvtani, szövegtani és stilisztikai elemzése, valamint az elemzésben alkalmazott fogalmak, nyelvi rendszerbeli összefüggések felismerése.
A flektáló és agglutináló nyelvek közötti különbségek felismerése (a nemzetiségek „hajlító”, azaz deklináló nyelvei és a ragok a magyar nyelvben). A Nyelvművelés szerepe, a nyelvhasználat társadalmi összefüggései.
3. Irodalmi ismeretek Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete; az élmények befogadásán túl személyes állásfoglalás kialakítása.
A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú elemzése, a művek közvetítette gondolatok, értékek összevetésének és szembesítésének képessége.
A műelemzés, az értelmezés, az értékelés megkülönböztetése, olvasat és személyes érintettség megfogalmazása.
Az adott nemzetiségi nyelven íródott irodalom világirodalmi helyének megállapítása, a világirodalmi és magyar irodalmi kapcsolatok felismerésének és értékelésének képessége.
Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata, idézetek, memoriterek.
Témakörök Népköltészet.
A) Szerzők és művek Életművek az anyanemzet és az adott magyarországi nemzetiség irodalmából. A szerző és művének beható ismerete.
Szerzők és művek az adott nemzetiség nyelvén íródott irodalomból (egy-egy szerző több jelentős művének ismerete).
20. századi és kortárs irodalmi alkotók művei. Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).
B) Értelmezési szintek, megközelítések Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés. Tematikus, motivikus értelmezés.
Műfaji, poétikai megközelítés. Kultúrtörténeti értelmezés.
(Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek nyelvén íródott irodalom világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal.)
A magyarországi nemzetiségek irodalma.
4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból (nemzetiségenként, a részletes vizsgakövetelmények tartalmazzák)

NEMZETISÉGI NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI * 

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A történelem érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal;

- birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.);

- tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

- képes-e a történelmi forrásokat − legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások − vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

- képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

A követelményekben

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek;

- nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek;

- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek, valamint a társadalmi, az állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismereteknek.

A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét feltételezi.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

A) Kompetenciák

1. Ismeretszerzés, források használata Releváns információk gyűjtése, történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) következtetések megfogalmazása, a források értelmezése.
Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján.
Különböző forrásokból származó információk összevetése.
Forráskritika alkalmazása.
Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján.
2. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes használata.
Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése, fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.
Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban).
3. Tájékozódás térben és időben Események, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása.
A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.
A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete.
Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
4. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása.
problémaközpontú gondolkodás A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése, bemutatása egy történelmi esemény alakulásában.
Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése, bemutatása.
Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre.
A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor.

B) Témakörök

1. Az ókor és kultúrája Poliszok az ókori Hellászban.
Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.
Az európai kultúra alapjai.
2. A középkor Nyugat-Európa a kora középkorban.
A középkori egyház.
Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában.
Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.
A középkor kultúrája.
3. A középkori magyar állam A magyar nép története az államalapításig.
megteremtése és virágkora Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.
Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.
A Hunyadiak.
4. Szellemi, társadalmi és politikai A földrajzi felfedezések és következményei.
változások a kora újkorban Reformáció és katolikus megújulás.
(1492−1789) Alkotmányosság és abszolutizmus a 17−18. században.
A felvilágosodás kora.
5. Magyarország a kora újkorban Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.
(1490−1790) Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.
6. A polgári átalakulás, a A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.
nemzetállamok és az imperializmus A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.
kora (1789−1914) Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.
Az ipari forradalom hullámai és hatásai.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790−1914) A reformkor.
Forradalom és szabadságharc.
A kiegyezés és a dualizmus.
Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.
8. A világháborúk kora Az első világháború és következményei.
(1914−1945) A fasizmus és a nemzetiszocializmus.
A kommunista diktatúra.
A második világháború.
9. Magyarország a világháborúk Az első világháború és következményei Magyarországon.
korában (1914−1945) A Horthy-korszak.
Művelődési viszonyok és társadalom.
Magyarország a második világháborúban.
10. A jelenkor (1945-től napjainkig) A kétpólusú világ kialakulása.
A kétpólusú világrend megszűnése.
Az európai integráció.
A globális világ sajátosságai.
11. Magyarország A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.
1945-től a rendszerváltozásig Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-korszak.
A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.
Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.
12. Társadalmi, állampolgári, A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.
pénzügyi és munkavállalói ismeretek Az aktív és felelős állampolgárság - ismérvek, fogalmak, eszközök.
Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.
EMELT SZINT

A) Kompetenciák

1. Ismeretszerzés, források használata Releváns információk gyűjtése, történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) következtetések megfogalmazása, a források értelmezése.
Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján.
Különböző forrásokból származó információk összevetése.
Forráskritika alkalmazása.
Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján.
2. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes használata.
Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése, fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.
Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban).
3. Tájékozódás térben és időben Események, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása.
A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.
A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete.
Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
4. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása.
problémaközpontú gondolkodás A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.
Hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése, bemutatása egy történelmi esemény alakulásában.
Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése, bemutatása.
Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre.
A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor.

B) Témakörök

1. Az ókor és kultúrája Poliszok az ókori Hellászban.
Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.
Az európai kultúra alapjai.
2. A középkor Nyugat-Európa a kora középkorban.
A középkori egyház.
Az érett középkor.
Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.
A középkor kultúrája.
3. A középkori magyar állam A magyar nép története az államalapításig.
megteremtése és virágkora Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.
Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.
A Hunyadiak.
4. Szellemi, társadalmi és politikai A földrajzi felfedezések és következményei.
változások a kora újkorban Reformáció és katolikus megújulás.
(1492−1789) Alkotmányosság és abszolutizmus a 17−18. században.
A felvilágosodás kora.
Nagyhatalmi konfliktusok a 17−18. században.
5. Magyarország a kora újkorban Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.
(1490−1790) Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
6. A polgári átalakulás, a A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.
nemzetállamok és az imperializmus A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.
kora (1789−1914) Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.
Az ipari forradalom hullámai és hatásai.
7. A polgárosodás kezdetei és A reformkor.
kibontakozása Magyarországon Forradalom és szabadságharc.
(1790−1914) A kiegyezés és a dualizmus.
Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.
8. A világháborúk kora (1914−1945) Az első világháború és következményei.
Gazdaság, társadalom és életmód.
A fasizmus és a nemzetiszocializmus.
A kommunista diktatúra.
A második világháború.
9. Magyarország a világháborúk Az első világháború és következményei Magyarországon.
korában (1914−1945) A Horthy-korszak.
Művelődési viszonyok és társadalom.
Magyarország a második világháborúban.
10. A jelenkor A kétpólusú világ kialakulása.
(1945-től napjainkig) A „harmadik világ”.
A kétpólusú világrend megszűnése.
Az európai integráció.
A globális világ sajátosságai.
11. Magyarország A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.
1945-től a rendszerváltozásig Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-korszak.
A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.
Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.
12. Társadalmi, állampolgári, A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.
pénzügyi és munkavállalói ismeretek Az aktív és felelős állampolgárság - ismérvek, fogalmak, eszközök.
Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A matematika érettségi vizsga célja

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;

- tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni;

- elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;

- képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;

- képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, és ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;

- képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni;

- képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni;

- képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló

- rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;

- milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

- képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése).

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő „szemléletes” jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, így több téma, pl. az analízis - a felkészülésre fordítható idő alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, és csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Logika
Logikai műveletek
Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.
A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra
Számfogalom A valós számkör.
A valós számok különböző alakjai.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.
A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.
Egyszerű oszthatósági feladatok.
Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.
Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).
A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.
Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.
A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.
3. Függvények, az analízis elemei
Függvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök- függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:
f(x) + c, f(x + c), c · f (x).
Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság.
Hasonló alakzatok tulajdonságai.
Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek
Sokszögek
Kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok.
Szabályos sokszögek. A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.
Vektorok A vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.
Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.
Trigonometria Szögfüggvények fogalma.
Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.
Koordinátageometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűség-számítás, statisztika
Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram).
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).
Szórás.
Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Halmazműveletek alkalmazása feladatokban.
A számosság fogalma.
Logika Logikai műveletek.
Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Egyes tanult tételek bizonyításának ismerete.
A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és tudatos alkalmazása (pl. skatulyaelv, direkt és indirekt bizonyítás).
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Bizonyítási feladatok megoldása.
Kombinatorika Kiválasztási és sorbarendezési feladatok. Binomiális tétel ismerete, alkalmazása.
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra
Számfogalom A valós számkör.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
Számelmélet Osztó, többszörös, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele.
Számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.
Oszthatósági feladatok.
Műveletek különböző alapú számrendszerekben.
Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítások.
Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).
Irracionális kitevőjű hatvány szemléletes fogalma.
Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása.
Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Paraméteres egyenletek.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
Gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
Egyszerű algebrai törtes, exponenciális és logaritmusos egyenlőtlenségek. A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása. Többismeretlenes egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.
3. Függvények, az analízis elemei
Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Függvények összege, különbsége, szorzata és hányadosa. Függvény leszűkítése, kiterjesztése.
Összetett függvény.
Függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és négyzetgyökfüggvények, racionális törtfüggvény, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és transzformáltjaik:
c · f (ax + b) + d
Függvények jellemzése Függvényvizsgálat. Szélsőérték-feladatok.
Sorozatok Sorozat megadása, jellemzése. Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása. Járadékszámítás.
Az analízis elemei A határérték fogalma.
A folytonosság szemléletes fogalma.
A differenciálhányados fogalma, alkalmazása.
A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma, alkalmazása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint függvény.
Egybevágósági, hasonlósági transzformációk és alkalmazásuk számításos és bizonyítási feladatokban.
Hasonlósági tételek és alkalmazásuk számításos feladatokban. Hasonló alakzatok tulajdonságai.
A merőleges vetítés szemléletes fogalma.
Síkgeometriai alakzatok Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra, alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Nevezetes négyszögek (trapézok és deltoidok) és tulajdonságaik. Húr- és érintőnégyszögek.
Szabályos sokszögek. Alaptulajdonságok.
A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása.
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszíne és térfogata.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.
Vektorok A vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.
Vektorok hajlásszöge. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.
Trigonometria Szögfüggvények fogalma.
Összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.
Koordinátageometria Alakzatok (egyenes, kör, parabola) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűség-számítás, statisztika
Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
(kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).
Szórás.
Valószínűség-számítás A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel és alkalmazásai. A binomiális eloszlás várható értéke és alkalmazásai. Visszatevés nélküli mintavétel és alkalmazásai. A hipergeometrikus eloszlás. Feltételes valószínűség fogalma és konkrét alkalmazásai.

ÉLŐ IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Az idegen nyelv érettségi vizsga célja

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív, személyiségfejlesztő célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban.

A vizsga mindkét szinten a négy nyelvi alapkészséget: az olvasott szöveg értését, a hallott szöveg értését, a beszédkészséget és íráskészséget, valamint a nyelvhelyességet méri. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje a B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan olvasott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni hétköznapi helyzetekben, és tud-e egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét.

KÖZÉPSZINT
Témakörök/Kompetenciák Követelmények
1. Kommunikatív készségek
Beszédértés (hallott szöveg értése) A vizsgázó megérti a világos köznyelvi beszéd főbb pontjait ismerős témákban, a tényszerű információ lényegét számára ismerős témákban.
Megérti a standard dialektusú hangfelvételeket érdeklődéséhez közelálló témákban, érti a tartalmat, azonosítja a beszélő viszonyát a témához.
Beszédkészség A vizsgázó meglehetősen folyékonyan el tudja mondani egy elbeszélés vagy leírás lényegét, érzései és reakciói bemutatásával.
El tudja mondani egy könyv vagy film cselekményét, és le tudja írni reakcióit. El tud mondani egy történetet.
Felkészületlenül is részt tud venni ismerős témákról szóló társalgásban, ki tudja fejezni véleményét.
Szövegértés (olvasott szöveg értése) A vizsgázó megkeres és megért lényeges információt mindennapi anyagokban pl. levelekben, rövid hivatalos dokumentumokban. Átfésül hosszabb szöveget, megtalálja benne a keresett információt.
Íráskészség A vizsgázó a számára érdekes témákról rövid, egyszerű esszét tud írni, számára ismerős dolgokkal kapcsolatban a tényszerű információt szintén magabiztosan képes összefoglalni, beszámolót tud írni róla, és ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.
Egyéb készségek (stratégiák) A vizsgázó a feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségeket mozgósítja, és a megfelelő technikákat alkalmazza.
2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó felismeri a tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket, ezeket a lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó módon használja.
Alkalmazza a kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközöket szóban és írásban.
3. Témák
Személyes vonatkozások, család Például: a vizsgázó személye, családi élet.
Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.
Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.
Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.
A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.
Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.
Szabadidő, művelődés, szórakozás Például: színház, mozi, kedvenc sport.
Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.
Tudomány és technika Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Gazdaság, pénz Például: nyaralás költségeinek megtervezése, adott áru kiválasztása az ár-érték arány figyelembevételével.
EMELT SZINT
Témakörök/Kompetenciák Követelmények
1. Kommunikatív készségek
Beszédértés (hallott szöveg értése) A vizsgázó tud követni hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb beszédet, illetve beszélgetés gondolatmenetét, a beszélő(k) álláspontját, felismeri a beszélők érzelmeit, egymáshoz való viszonyát, megérti a beszélők a kommunikációs szándékait.
Az értési célnak megfelelő stratégiákat alkalmaz (globális, szelektív, részletes értés).
Beszédkészség A vizsgázó összefüggően, önállóan megnyilatkozik szóban, részt tud venni ismerős témákról folytatott beszélgetésben, általánosabb szempontból kialakított álláspontját, véleményét szabatosan, logikusan fejti ki. Kommunikációja a kommunikációs szándékoknak megfelelő folyékony és természetes.
A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiákat alkalmaz.
Szövegértés (olvasott szöveg értése) A vizsgázó megérti az általánosabb jellegű, a jelenkor problémáival kapcsolatos, elvontabb témájú szövegeket, a szerző álláspontját, elkülöníti az érveket és ellenérveket, a tényeket és véleményeket; a széles olvasóközönség számára íródott, közérthető szövegekben.
Az értési célnak megfelelő olvasási stratégiát alkalmaz (globális, szelektív, részletes értés).
Íráskészség A vizsgázó világos, részletes szöveget ír általánosabb, összetettebb témákban; álláspontját, véleményét szabatosan, következetesen fejti ki, írásműve logikus szerkesztésű és tagolású, a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformáknak (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) megfelelő.
Egyéb készségek (stratégiák) A vizsgázó alkalmazza a feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez, valamint a nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges készségeket és technikákat.
2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemeket, nyelvi struktúrákat felismer és biztonsággal használ, az írott és a beszélt nyelvet funkcionálisan használja, a kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközöket meglehetős biztonsággal alkalmazza, értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélkül kommunikál.
3. Témák
Személyes vonatkozások, család Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében.
Ember és társadalom Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, a fogyasztói társadalom, reklámok.
Környezetünk Például: a lakóhely fejlődésének problémái, a környezetvédelem lehetőségei és problémái.
Az iskola Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön.
A munka világa Például: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön. Divatszakmák.
Életmód Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön.
Szabadidő, művelődés, szórakozás Például: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok. A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.
Utazás, turizmus Például: az idegenforgalom jelentősége.
Tudomány és technika Például: a tudomány és a technikai fejlődésének pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.
Gazdaság és pénz Például: a jövedelem szerepe a pályaválasztásban, gazdagok és szegények helyzete a társadalomban.

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A fizika érettségi vizsga célja

A középszintű fizika érettségi alapvetően olyan vizsga, ami a fizika tantárgy elsajátítása során szerzett műveltséget kéri számon, és mint ilyen, nem elsődlegesen a szakirányú természettudományos felsőoktatás igényeit hivatott kiszolgálni, és nem elsősorban az összetett számítási feladatok megoldására helyezi a hangsúlyt. Célja azok számára vizsgalehetőséget nyújtani, akikhez közel áll a természettudományos gondolkodás, akik kíváncsiak arra, hogy a környezetünkben található eszközök, megfigyelhető folyamatok hogyan értelmezhetők, írhatók le a fizika eszközrendszerével, de nem feltétlenül műszaki vagy fizikusi pályát választanak. A középszintű érettségi feladataiban különös hangsúlyt nyernek az általános természettudományos kompetenciák. A vizsgált problémák a feladat típusától függetlenül elsősorban kontextusban, a napi élethez kötődően jelennek meg. A vizsga széleskörű ismeretrendszerre épül, amely a vizsgaleírásban szereplő elvárt ismereteken túl olyan új ismeretek feldolgozását is elvárja, amelyeket a vizsga feladatai explicit módon tartalmaznak. A tanulói teljesítményt az érettségi vizsgaleírás általános követelményeiben rögzített kompetenciákkal összhangban ezen új információk megértése, értelmezése, kezelése jelenti.

Továbbá a középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása is, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel;

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével összekapcsolni;

- képes-e megérteni a hétköznapi életben használt eszközök működését;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait;

- képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni;

- képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias látásmóddal és arányérzékkel;

- képes-e a tananyag által közvetített műveltségi anyag alapvető fontosságú tényeit és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni;

- megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét;

- ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat;

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő egyszerűbb problémák felismerésére és megértésére;

- képes-e a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő egyszerűbb problémák megértésére, és a lehetséges megoldási lehetőségek mérlegelésére.

Az emelt szintű fizika érettségi elsősorban a felsőoktatásban a fizikusi és mérnöki szakirányt választók, valamint az orvosi pályára készülők szakirányú érettségije. Célja, hogy a vizsgára való felkészülés előkészítse a felsőfokú tanulmányi követelményeknek való megfelelést. Az emelt szintű érettségi vizsga során jelentős szerepet kapnak az összetett számítási feladatok. A vizsga elsősorban az érettségi követelmények általános leírásában szereplő természettudományos kompetenciákat kéri számon, azonban törekszik a feladatok és problémák kontextusba helyezésére is, továbbá a mindennapi élet problémáinak megragadására. Az emelt szintű érettségi elsődleges célnak a vizsgaleírásban rögzített tartalmi elemek mind teljesebb számonkérését tekinti.

Továbbá az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása is, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;

- képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni;

- tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni;

- járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;

- képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

- képes-e a tananyag által közvetített műveltségi anyag logikai csomópontjait képező, alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni;

- képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;

- ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit, és képes-e megérteni az összetettebb eszközök működését;

- rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;

- tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére;

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő, összetettebb problémák felismerésére és megértésére;

- képes-e a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő, összetettebb problémák megértésére és a lehetséges megoldási lehetőségek mérlegelésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. Mechanika
A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése.
Erőtörvények (súrlódási erők, rugalmas erő, gravitációs erő).
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.
A súrlódás jelensége, csillapodás.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.
A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
A hullámjelenségek felismerése és leírása.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)
összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése.
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia.
Az emelési munka, a helyzeti energia.
A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
Folyadékok és gázok mechanikája A légnyomás kimutatása és mérése. Hidrosztatikai nyomás.
Pascal törvénye. Felhajtóerő. Felületi feszültség. Közegellenállás.
Kontinuitási törvény. Bernoulli-törvény.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.
Összefüggés a gázok állapotjelzői között Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai kölcsönhatások A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.
Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalma. A hőerőgépek hatásfokának korlátai.
A hőterjedés formái A hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelensége.
3. Elektromágnesség
Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény ismerete.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.
Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.
Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.
Az egyenáram munkája és teljesítménye.
Az energiafogyasztással kapcsolatos fogalmak. Az egyenáram hatásai, alkalmazások.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője A Föld mágnessége, az iránytű használata.
A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.
Az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellege. Az elektromágnes; gyakorlati alkalmazások.
A Lorentz-erő.
Az elektromágneses indukció A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és az áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).
Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
4. Optika
A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép; a nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, a dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.
5. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezete Az atom, a molekula, az ion, az elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.
Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege.
Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete.
Összefüggés a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája között.
Az elektron kettős természete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.
Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele.
Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.
Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
6. Gravitáció, csillagászat
Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése.
Potenciális energia homogén gravitációs mezőben.
A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer; a galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm,
Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések, találmányok A geo- és a heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.
Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása.
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel.
Néhány új energiatermelő és átalakító technika, és azok hatása az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira.
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
A modern technika, a távközlés, a számítástechnika vívmányai és ezen eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatása.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Mechanika
A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése, felbontása.
Newton törvényeinek értelmezése. Sztatikai tömegmérés. Szabaderők és kényszererők.
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása feladatmegoldásban.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.
Az erő forgató hatása, a forgatónyomaték fogalma, a merev test egyensúlyának kettős feltétele, a változó forgómozgás dinamikai leírása.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, a gyorsulás alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség.
A szabadesés, a függőleges és a vízszintes hajítás leírása. A mozgások grafikus jellemzése.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. A tiszta gördülés fogalma.
A változó forgómozgás leírása.
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása feladatmegoldásban. A súrlódást leíró összefüggések alkalmazása.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga periódusideje.
A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
Hullámjelenségek felismerése és leírása, az interferencia létrejöttének feltétele. A hullámtani fogalmak alkalmazása.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)
összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Hangszennyezés.
Az állóhullámok létrejöttének feltétele.
Az infra- és ultrahang jellemzői, a zajártalom.
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia, a munkatétel.
Az emelési munka, a helyzeti energia. Konzervatív erők.
A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia.
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
A speciális relativitáselmélet alapgondolatai A fénysebesség szerepe, az időtartam, a hosszúság, a tömeg relativisztikus jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete.
Folyadékok és gázok mechanikája A légnyomás kimutatása és mérése. Hidrosztatikai nyomás.
Pascal törvénye. Felhajtóerő. Felületi feszültség. Közegellenállás.
Kontinuitási törvény. Bernoulli-törvény.
A hidrosztatikai ismeretek alkalmazása.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége, a hőtágulást leíró összefüggések alkalmazása.
Összefüggés a gázok állapotjelzői között Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása, bemutatása. p-V-diagramok értelmezése, készítése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete, alkalmazása.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai kölcsönhatások A hőközlés, a hőmennyiség, a fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, alkalmazása.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.
Speciális körfolyamatok értelmezése. Az elsőfajú perpetuum mobile lehetetlensége.
Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata és a kapcsolódó ismeretek alkalmazása. A nyomás szerepének kvalitatív leírása.
A gáz és a gőz különbsége, a telítetté válás kvalitatív leírása.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika II. főtétele Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése. Rendezettség, rendezetlenség kvalitatív értelmezése.
A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.
A hőerőgépek működésének leírása konkrét esetekre. A hűtőgép működési elve.
A hőterjedés formái A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás jelensége.
3. Elektromágnesség
Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény alkalmazása.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség, potenciál, ekvipotenciális felületek.
Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.
A szigetelő hatása, a síkkondenzátor kapacitása. Töltések mozgása elektromos mezőben.
Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.
Ohm törvénye teljes áramkörre, ellenállásmérés. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása.
A fémek ellenállásának hőmérsékletfüggése. Az egyenáram munkája és teljesítménye.
Az energiafogyasztással kapcsolatos fogalmak. Az egyenáram hatásai, alkalmazások.
Az elektrolízis jelensége.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika
Egyenáram mágneses mezője
A Föld mágnessége, az iránytű használata.
A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.
Analógia és különbség a magneto- és az elektrosztatikai jelenségek között. Az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellege. Speciális alakú áramvezetők mágneses mezője.
Az elektromágnes; gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő és alkalmazása.
Az elektromágneses indukció A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye, a jelenségek értelmezése.
Az elektrosztatikus mező és az indukált elektromos mező összehasonlítása. Az összefüggések alkalmazása.
Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az effektív feszültség és áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye.
Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).
A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni viselkedésének magyarázata.
Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok leírása, az antenna szerepe, az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).
A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolata.
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
4. Optika
A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Prizma, planparalel lemez. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek ismerete (interferencia, elhajlás, polarizáció). A lézerfény sajátosságai.
Képalkotás, valódi és látszólagos kép; a nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete; a dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.
5. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezete Az atom, a molekula, az ion, az elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Egyszerű számítások elvégzése.
Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege, az ezzel kapcsolatos kísérletek értelmezése. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton tömege és energiája, a kilépési munka meghatározása. A fény kettős természete.
A kibocsátási és elnyelési színképek keletkezésének ismerete, a hullámhossz és az energia kapcsolata.
Az elektron kettős természete, a de Broglie-hullámhossz. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció ismerete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége, korlátai.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az elektron „tartózkodási helyének” jelentése.
Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele.
Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás, bomlási törvény.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.
Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A sugárvédelem módszerei.
6. Gravitáció, csillagászat
Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége, a gravitációs állandó mérése. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő; a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése.
Potenciális energia homogén és centrális gravitációs mezőben.
A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer; a galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések, találmányok A geo- és a heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”; a newtoni fizika hatása. Maxwell és Hertz munkásságának jelentősége. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. Néhány új energiatermelő és -átalakító technika, és azok hatása az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika, illetve a klasszikus fizika és a relativitáselmélet között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai. A modern technika, a távközlés, a számítástechnika vívmányai és ezen eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatása.

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kémia érettségi vizsga célja

A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;

- képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, megtervezni, illetve értelmezni;

- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek, vegyületek tulajdonságait.

Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

- képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni;

- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati és műszaki alkalmazásait, hasznosságát, veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlődésének irányát, az európai normák érvényesülését;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Általános kémia
Atomok és a belőlük származtatható Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
ionok Az elektronburok héjas szerkezete, nemesgáz-elektronszerkezet.
Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.
A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.
A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához.
Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete.
A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete.
Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján.
Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint.
Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.
A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Egyszerű kísérletek megtervezése, a tapasztalatok értelmezése.
A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.
Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben.
Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők.
Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.
Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat.
Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.
Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.
A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).
A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.).
Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).
Elektronátmenettel járó reakciók A redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet).
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.
Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).
Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.
Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brønsted, Avogadro).
2. Szervetlen kémia
Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz- szerkezet kapcsolata) A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.
Az elemek és vegyületek kémiai Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.
sajátosságai Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján, és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.
A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.
Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.
Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.
A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése.
A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.
Az elemek és vegyületek előfordulása A megismert elemek előfordulásának formái.
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.
Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.
A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.
Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.
A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek szerkezete és A szerves anyag fogalma.
csoportosításuk A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.
A funkciós csoport fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.
A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.
A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.
A főbb vegyületcsoportok általános képlete.
A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.
Szerkezeti képlet írása.
Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása.
A konstitúciós izomerek felismerése.
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.
A szerves vegyületek kémiai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.
sajátosságai A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján.
Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, illetve megtervezése, ezek eredményének értelmezése.
A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.
A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).
Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, A. Nobel).
4. Kémiai számítások
Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata.
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.
A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.
Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közötti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.
Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
A képlettel és reakcióegyenlettel A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat, és annak alkalmazása.
kapcsolatos számítások A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.
Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és annak alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.
Kémiai egyensúly, pH-számítás Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.
Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Általános kémia
Atomok és a belőlük származtatható ionok Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.
Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.
A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.
A periódusos rendszer használata az atomok tulajdonságainak meghatározásában.
Molekulák és összetett ionok Egyszerűbb molekulák, összetett ionok képletének megadása, szerkezetük jellemzése az atom- és molekulaszerkezeti ismeretek alapján.
Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai, és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat.
Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás stb.) szerint.
Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.
Az atomszerkezeti ismeretek alapján következtetés az atomok kapcsolódásának lehetőségeire és módjaira.
A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Egyszerű kísérlet megtervezése, a tapasztalatok értelmezése.
Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével.
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.
A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és ionegyenletek felírása, rendezése.
Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete és alkalmazásuk.
Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők.
Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megfordítható folyamatokra.
Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat alkalmazása.
Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.
Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.
Az anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).
Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).
A sav-bázis folyamatok értelmezése nemvizes közegben.
Elektronátmenettel járó reakciók Redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás).
Reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján.
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).
Az elektródpotenciál fogalma és meghatározó tényezői.
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.
Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok) felépítése és működése; korróziós jelenségek, korrózióvédelem.
Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok értelmezése a megismert példák alapján kikövetkeztethető esetekben.
Az elektrolízis mennyiségi törvényei és alkalmazásuk.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brønsted, Avogadro).
2. Szervetlen kémia
A kerettantervben szereplő elemek és vegyületek kiegészítő listája Halogénelemek (fluor, bróm, jód), hidrogén-halogenidek, ezüst-halogenidek, dihidrogén-peroxid, alumínium-oxid, réz-oxidok, fém-hidroxidok, kénessav és szulfitok, nátrium-tioszulfát, nitritek, fém-nitrátok, difoszfor-pentaoxid, hidrogén- és dihidrogén-foszfátok, szilikonok, kobalt, nikkel, higany, kálium-permanganát.
Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és anyagszerkezeti értelmezése Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.
Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai Az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.
Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján, illetve egyszerűbb kísérletek megtervezése és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.
A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.
Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével.
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.
Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.
Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.
A képlet alapján az elemek, vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemezése.
A kémiai tulajdonságok bemutatása reakcióegyenletek írásával.
Az elemek és vegyületek előfordulása Megismert elemek előfordulásának formái.
Következtetés az elemek és vegyületek előfordulására a kémiai tulajdonságok alapján.
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.
Következtetés az elemek és vegyületek előállítására a kémiai tulajdonságok alapján.
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai A környezetkárosító folyamatok és az ellenük való védekezés kémiai magyarázata.
Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.
Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.
A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.
Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.
A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves anyag fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.
A funkciós csoport fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.
Az egyes vegyülettípusok egymásból való származtatása.
Homológ sor általános képletének megszerkesztése.
A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei, és annak alkalmazása.
A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.
Szerkezeti képlet írása.
A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.
Az izoméria különböző típusai.
Konformerek és izomerek felismerése.
Az optikai izoméria kialakulásának lehetőségei, az optikai izomerek tulajdonságai.
Királis molekulák felismerése egyszerűbb esetekben.
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.
A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása.
Egyszerű kísérleteket elvégzése leírás alapján, és ezek eredményének értelmezése.
Egyszerű kísérletek megtervezése.
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.
A szerves vegyületek előfordulása és biológiai jelentősége, felhasználása Az ipari és az élettani szempontból legfontosabb szerves vegyületek
biológiai szerepe (mérgező hatás, gyógyszerek, drogok), főbb felhasználási és előfordulási területei.
Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai.
A szerves anyagok környezeti hatásai Az általános kémiai ismeretek alkalmazása a szerves anyagok környezeti hatásának magyarázatában.
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása A gyakorlati élet szempontjából legfontosabb szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).
4. Kémiai számítások
Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata.
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.
A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.
Az eredmények megfelelő pontossággal történő megadása.
Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közötti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.
A gáztörvények A gázok állapotegyenlete és alkalmazása.
Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések
(gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása.
Oldatok, elegyek Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása.
A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat, és annak alkalmazása.
A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján számítási feladatok megoldása.
Termokémia A reakcióhő és a képződéshők, illetve más energiaértékek, például a rácsenergia, az ionizációs energia stb. közötti kapcsolat és alkalmazása.
A reakcióhő alkalmazása a kémiai számításokban.
Kémiai egyensúly pH-számítás A kiindulási és az egyensúlyi koncentrációk, valamint az egyensúlyi állandó közötti kapcsolat alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása erős savak és bázisok esetében.
A disszociációfok fogalma.
A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja, valamint a disszociációfok közötti kapcsolat alkalmazása gyenge savak és bázisok esetében, egyszerűbb példákban.
Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.
A Faraday-törvények alkalmazása.

BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A biológia érettségi vizsga célja

A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit;

- képes-e egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;

- érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;

- képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;

- felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelőzés és az egészséges életmód szabályait;

- ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait;

- képes-e véleményét kifejteni, alátámasztani, érvelni mellette.

A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont, és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol, és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Bevezetés a biológiába
A biológia tudománya A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma.
Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek:
Elemek, ionok A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.
A H+, Na+, K+, Cl-, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO -, CO 2-, NO -, PO 3--ionok természetes 3 3 3 4 előfordulásai.
Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.
Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságai, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe.
Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.
Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezet és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.
Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.
Az anyagcsere folyamatai:
Felépítés és lebontás kapcsolata Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.
Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük.
A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.
Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, egyszerűsített egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása.
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.
A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás.
Állábas, ostoros, csillós mozgások az emberi szervezetben. Mitózis és meiózis.
Sejtválasz külső és belső ingerekre.
3. Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes rendszerek:
Vírusok Felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. Fertőzéses és járványos megbetegedések, a megelőzés lehetőségei.
Önálló sejtek:
Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.
Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és anyagcseréjük példákon.
Többsejtűség:
Gombák, növények, állatok elkülönülése Az öt regnum elkülönítésének alapja.
Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.
Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői.
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.
A testfelépítés, az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, csigák, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).
Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.
A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.
Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
4. Az emberi szervezet
Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége. A szűrővizsgálatok szerepe a megbetegedések korai felismerésében.
Kültakaró A bőr funkciói, részei. A bőr ápolása és védelme, mint a személyi higiéné része.
A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.
A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.
A táplálkozás A táplálkozás jelentősége, folyamatai.
Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája.
A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet.
A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei.
Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az alul- és túltápláltság következményei és megelőzése.
Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.
A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói.
A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe.
A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.
A légzőrendszert károsító környezeti tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeinek felismerése, megelőzésének és kezelésének lehetőségei.
A dohányzás és a légzőszervi betegségek kialakulásának összefüggései.
Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, szerepük az emberi szervezet működésének fenntartásában.
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A vérszegénység lehetséges okai.
A szív, a koszorúerek felépítése és működése.
A vérnyomás és a pulzus fogalma, mérése és normálértékei. A keringést befolyásoló élettani hatások.
A szívinfarktus kockázati tényezői, felismerése.
A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.
Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.
A kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszer főbb részei, a kiválasztás funkciója. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.
A húgyúti betegségek és a vesekőképződés megelőzése, a művesekezelés.
A szabályozás A szabályozás, a vezérlés és a visszacsatolások.
Az idegrendszer általános jellemzése Az idegsejt felépítése és működése.
A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).
A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.
A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei, funkciói.
A bőr és a belső szervek receptorai.
Az érzékszervek működésének általános elvei.
A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.
A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései.
A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe.
A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.
A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei.
Az idegrendszer fontosabb betegségei.
Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Az öröklött és tanult magatartásformák.
Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata.
Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.
Az agresszió és az önzetlenség megnyilvánulásai. Az érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.
Az idegrendszer egészségének kapcsolata az életmóddal, a stresszbetegségek kialakulása. A fájdalom jelző funkciójának jelentősége, a fájdalom csillapítása. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei.
Hormonrendszer, hormonális működések A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer.
Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő
hormonális és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai.
A cukorbetegség.
Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. Az immunizálás, a védőoltások.
Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.
Az AB0- és az Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség.
A szervezett véradás és a vérátömlesztés egészségügyi jelentősége. A szervátültetés.
A gyulladás és a láz mint az immunválasz elemei. A lázcsillapítás formái.
Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei.
A családtervezés jelentősége, formái.
Várandósság, terhesgondozás. A terhességmegszakítás lehetséges következményei.
A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások.
Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai.
Az emberi élet életkori szakaszainak jellemző változásai. Szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük lehetőségei. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.
Az emberi élet vége.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák.
A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.
A fajok elterjedése és a környezet közti összefüggés. Tűrőképességi görbék és indikáció.
A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a csoportszerveződés típusai.
A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus), az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.
Életközösségek
(élőhelytípusok)
A flóra, a fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Ökológiai mutatók.
Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata.
Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.
Az ember szerepe, feladatai (környezettudatosság). Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák.
Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.
Ökoszisztéma Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)
Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai.
Hazánk nemzeti parkjai.
A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma.
A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Fosszilis és megújuló energiaforrások. A talaj képződése és védelme.
A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma.
A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.
A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai.
Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. A génműködés szabályozásának lényege.
A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.
Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai.
Az öröklésmenetek alaptípusai.
A humángenetika sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.
A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.
Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.
Populációgenetika és evolúciós folyamatok Az ideális és a reális populáció fogalma. A mutációk és a szelekció szerepe az evolúció folyamatában és a fajok keletkezésében. A természetes szelekció darwini modelljének lényege.
A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok.
Az evolúció közvetlen bizonyítékai.
A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.
A géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvek.
A genetikai tanácsadás jelentősége. A biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbség.
Az emberi genom felépítésének és szerveződésének feltárása (Humán Genom Program).
A bioszféra evolúciója Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Bevezetés a biológiába
A biológia tudománya A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. Molekuláris törzsfák. A szerveződési szint fogalma. Modellek.
Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek:
Elemek, ionok A C, H, O, N, S, P, I, F, Si szerepe az élő szervezetben.
A H+, Na+, K+, Cl-, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO -, CO 2-, NO - , NO - és PO 3-
ionok3 3 3 2 4 természetes előfordulásai.
Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.
Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságai, felépítése, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe.
Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok felépítése, természetes előfordulása, tulajdonságai.
Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezet és aminosavsorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.
Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.
Az anyagcsere folyamatai:
Felépítés és lebontás kapcsolata Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Hidrolízis és kondenzáció.
Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük.
A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.
Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, egyszerűsített egyenlete.
Az erjedés lényege, helyszíne, felhasználása. Mechanizmusuk.
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.
A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás.
Állábas, ostoros, csillós mozgások az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és meiózis.
Sejtválasz külső és belső ingerekre. Mechanizmusa.
3. Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes rendszerek:
Vírusok Evolúciós eredetük, felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. Fertőzéses és járványos megbetegedések, a megelőzés lehetőségei.
Önálló sejtek:
Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.
A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük típusokba sorolása.
Egysejtű eukarióták Evolúciós eredetük.
Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.
Többsejtűség:
Gombák, növények, állatok elkülönülése Az öt regnum elkülönítésének alapja.
Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.
Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői.
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A növényismeret könyv használata a környezetében élő növények megismeréséhez és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.
A testfelépítés, az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, csigák).
A gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök. A felsorolt állatcsoportok evolúciós újításai.
Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük.
Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.
A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. A mohák, a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődése.
Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.
Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
4. Az emberi szervezet
Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége. Az egészség fogalma. A szűrővizsgálatok szerepe a megbetegedések korai felismerésében.
Kültakaró A bőr funkciói, részei. A bőr ápolása és védelme mint a személyi higiéné része.
A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója.
A vázizom felépítése; működésének fizikai, biokémiai és szövettani alapjai. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.
A táplálkozás A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőenzimek. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.
A fog részei, a szájápolás higiéniája.
A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet.
A tápanyagok természetes forrása, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei.
Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az alul- és túltápláltság következményei és megelőzése.
Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.
A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói.
A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.
A gége részei, a hangszalagok szerepe, a hang jellemzőit befolyásoló tényezők. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.
A légzőrendszert károsító környezeti tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeinek felismerése, azok megelőzésének és kezelésének lehetőségei. A dohányzás és a légzőszervi betegségek kialakulásának összefüggései.
A légzőszervi problémák kialakulásának magyarázata.
Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, szerepük az emberi szervezet működésének fenntartásában, áramlási viszonyaik magyarázata.
A véralvadás. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.
A szív, a koszorúerek felépítése és működése. A vérnyomás és a pulzus fogalma, mérése és normálértékei.
A keringést befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.
Koszorúér-betegségek.
A szívinfarktus kockázati tényezői, felismerése. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.
A kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszer főbb részei, a kiválasztás funkciója. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.
A húgyúti betegségek és a veseképződés megelőzése. A vesefunkciók romlásának hatása a szervezetre, a veseátültetés és a művesekezelés jelentősége.
A kiválasztás részfolyamatainak mechanizmusa
A szabályozás A szabályozás, a vezérlés és a visszacsatolások.
Az idegrendszer általános jellemzése Az idegsejt felépítése és működése. Spontán aktivitás. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).
A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.
A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei, funkciói.
A bőr és a belső szervek receptorai.
Az érzékszervek működésének általános elvei.
A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.
A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései.
A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe.
A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.
A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei, a vegetatív szabályozás megvalósulása.
A központi és a perifériás idegrendszer fontosabb betegségei.
Az emberi magatartás biológiai- pszichológiai alapjai Az öröklött és tanult magatartásformák.
Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata.
A tanulás kritikus szakaszai az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.
Az agresszió és az altruizmus megnyilvánulásai, okai. Az érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.
Az idegrendszer egészségének kapcsolata az életmóddal; a stresszbetegségek kialakulása. A fájdalom jelző funkciójának jelentősége, a fájdalom csillapítása. Mechanizmusuk.
A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei.
A hormonrendszer, hormonális működések A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer.
Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin, mineralo-kortikoidok, vazopresszin, kalcium-anyagcserét szabályozó hormonok termelődési helye és hatása. Az agyalapi mirigy hormonjai, szerepe. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai.
A cukorbetegség kialakulásának okai, szervi-élettani háttere és a cukorbetegség kezelése.
Az immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei és működésük. A gyulladás és a láz mint immunválasz elemei. A lázcsillapítás formái.
Az immunizálás, a védőoltások jelentősége.
Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.
Az AB0- és az Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség.
A szervezett véradás és a vérátömlesztés egészségügyi jelentősége. Szervátültetés.
A levegőszennyezés és a légúti allergiás, asztmás megbetegedések összefüggései.
Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei.
A családtervezés jelentősége, formái.
Várandósság, terhesgondozás. A terhességmegszakítás lehetséges következményei.
A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük lehetőségei.
Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai.
Az emberi élet életkori szakaszainak jellemző változásai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.
Az emberi élet vége.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
Populáció A populáció fogalma és jellemzői. Szaporodási stratégiák. Növekedési modellek, korfák.
A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. Minimum-elv.
A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a csoportszerveződés típusai. Emberi és állati kommunikáció.
A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus), az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.
Életközösségek
(élőhelytípusok)
A flóra, a fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Klímától és helyi tényezőktől függő életközösségek.
Egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilága. Egy tó feltöltődésének folyamata.
Hazai élőhelytípusok változásai a Kárpát-medence történelme során.
Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.
Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások.
Globális és helyi problémák.
Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.
Ökoszisztéma Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén, az oxigén és a nitrogén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)
Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A biodiverzitás. A védett területek típusai.
Hazánk nemzeti parkjai.
A környezetvédelem, a kibocsátás és az ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Fosszilis és megújuló energiaforrások. A talaj képződése és védelme.
A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma.
A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.
A fehérjeszintézis folyamata.
A mutáció fogalma, típusai, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők.
A génműködés szabályozása (laktóz operon).
A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.
Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai.
Az öröklésmenetek alaptípusai.
A humángenetika sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.
A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.
Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. A mendeli genetika korlátai.
Populációgenetika és evolúciós folyamatok Az ideális és a reális populáció fogalma. A mutációk és a szelekció szerepe az evolúció folyamatában és a fajok keletkezésében. A természetes szelekció darwini modellje. A Hardy-Weinberg modell lényege és alkalmazása.
A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége, kapcsolata a beltenyésztettséggel, genetikai sodródással. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok.
Az evolúció közvetlen bizonyítékai; a kormeghatározás lehetőségei. Az evolúció szintjeire vonatkozó elméletek. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.
A géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvek.
A genetikai tanácsadás jelentősége. A biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbség.
Az emberi genom felépítésének és szerveződésének feltárása (Humán Genom Program).
A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma.
Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége. Az ember származása.

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A Földrajz (Földünk és környezetünk) érettségi vizsga célja

A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel, továbbá, hogy a vizsgázó

- képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;

- rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;

- képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető következtetéseket azokból;

- jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban;

- képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére. Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat;

- tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében;

- jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;

- rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására;

- képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére.

A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.
A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.
Tájékozódás a térképen és a térképpel. Távérzékelés és térinformatika.
2. Kozmikus környezetünk
A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem. A Nap és kísérői.
A Föld mint égitest. (Tengely körüli forgás, Nap körüli keringés.) Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.
3. A geoszférák földrajza
A kőzetburok Földtörténet.
A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői.
A kőzetlemezek és mozgásaik következményei. A hegységképződés.
A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek.
A Föld nagyszerkezeti egységei (ősmasszívumok, röghegységek, gyűrthegységek, süllyedékterületek, síkságok).
A földfelszín formálódása. A talaj.
A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete. A levegő felmelegedése.
A levegő mozgása.
Felhő és csapadékképződés. Az időjárás és az éghajlat.
A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége. A légszennyezés következményei.
A vízburok A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. (A tavak és a folyóvizek.) A felszín alatti vizek.
A víz és a jég felszínformáló munkája. A karsztosodás.
A vízburok mint gazdasági erőforrás.
A geoszférák kölcsönhatásai A geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrák és szemelvények elemzése.
4. A földrajzi övezetesség
A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. A vízszintes földrajzi övezetesség.
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
A forró övezet. (Egyenlítői öv, Átmeneti öv, Térítői öv, Monszun vidék.) Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
Mérsékelt övezet. (Meleg-mérsékelt öv, Valódi mérsékelt öv, Hideg-mérsékelt öv.)
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
A hideg övezet. (Sarkköri öv, Sarkvidéki öv.) A függőleges földrajzi övezetesség.
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
A népesség földrajzi jellemzői. (Demográfiai folyamatok, A népesség összetétele.)
Településtípusok, urbanizáció.
6. A világgazdaság jellemző folyamatai
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság. Integrációs folyamatok.
A globalizáció.
A monetáris világ.
7. Magyarország - Helyünk a Kárpát-medencében és Európában
A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai. Magyarország természetföldrajzi adottságai.
Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői. A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői.
Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői.
Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme. Magyarország környezeti állapota.
Az országhatárokon átívelő kapcsolatok.
8. Európa földrajza - A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Európa általános természetföldrajzi képe. Európa általános társadalom-földrajzi képe. Az Európai Unió.
A területi fejlettség különbségei Európában.
Az Európai Unió magterületei (Egyesült Királyság, Franciaország, Benelux államok, Németország).
Fejlett gazdaságú országok Európa közepén (Ausztria, Svájc).
A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái (Olaszország, Spanyolország, Görögország).
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia utódállamai [Délszláv államok], Szlovénia, Horvátország, Szerbia).
Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna).
9. Az Európán kívüli földrészek földrajza
A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe. Ázsia általános földrajzi jellemzői.
Ázsia regionális földrajza (Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai, Délnyugat-Ázsia).
Ausztrália és Óceánia. A sarkvidék földrajza.
Afrika általános földrajzi jellemzői. Afrika regionális földrajza.
Amerika földrajza.
Amerika országai, regionális földrajza (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika, Mexikó, Brazília, „Banánköztársaságok”, adóparadicsomok).
10. Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei
A globálissá váló környezetszennyezés és következményei. A demográfiai és urbanizációs válság.
Élelmezési válság.
A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei. A környezet- és a természetvédelem feladatai.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.
A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.
Tájékozódás a térképen és a térképpel. Távérzékelés és térinformatika.
2. Kozmikus környezetünk
A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem. A Nap és kísérői.
A Föld mint égitest (tengely körüli forgás, Nap körüli keringés). Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.
3. A geoszférák földrajza
A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben és főbb eseményeikben. A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői.
A kőzetlemezek és mozgásaik következményei. A hegységképződés. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek.
A Föld nagyszerkezeti egységei (ősmasszívumok [ősföld], röghegységek, gyűrthegységek, süllyedékterületek, síkságok).
A földfelszín formálódása. A talaj.
A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete. A levegő felmelegedése.
A levegő mozgása.
Felhő és csapadékképződés. Az időjárás és az éghajlat.
A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége. A légszennyezés következményei.
A vízburok A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. (A tavak és a folyóvizek.) A felszín alatti vizek.
A víz és a jég felszínformáló munkája. A karsztosodás.
A vízburok mint gazdasági erőforrás.
A geoszférák kölcsönhatásai A geoszférák közötti összefüggések bemutatása példák segítségével.
A geoszférák legfőbb környezeti problémáinak társadalmi-gazdasági és szemléleti okai.
Következményeinek, megelőzési és megoldási lehetőségeinek bemutatása példák alapján.
4. A földrajzi övezetesség
A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. A vízszintes földrajzi övezetesség.
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
A forró övezet. (Egyenlítői öv, Átmeneti öv, Térítői öv, Monszun vidék). Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
Mérsékelt övezet. (Meleg-mérsékelt öv, Valódi mérsékelt öv, Hideg-mérsékelt öv)
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
A hideg övezet. (Sarkköri öv, Sarkvidéki öv) A függőleges földrajzi övezetesség.
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
A népesség földrajzi jellemzői. (Demográfiai folyamatok, A népesség összetétele)
Településtípusok, urbanizáció.
6. A világgazdaság jellemző folyamatai
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság. Integrációs folyamatok.
A globalizáció.
A monetáris világ.
7. Magyarország - Helyünk a Kárpát-medencében és Európában
A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai. Magyarország természetföldrajzi adottságai.
Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői. A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői.
Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői.
Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme. Magyarország környezeti állapota.
Az országhatárokon átívelő kapcsolatok.
8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Európa általános természetföldrajzi képe. Európa általános társadalom-földrajzi képe. Az Európai Unió.
A területi fejlettség különbségei Európában.
Az Európai Unió magterületei (Egyesült Királyság, Franciaország, Benelux államok, Németország).
Fejlett gazdaságú országok Európa közepén (Ausztria, Svájc).
A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái (Olaszország, Spanyolország, Görögország).
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia utódállamai [Délszláv államok], Szlovénia, Horvátország, Szerbia).
Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna).
9. Az Európán kívüli földrészek földrajza
A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe. Ázsia általános földrajzi jellemzői.
Ázsia regionális földrajza (Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai, Délnyugat-Ázsia).
Ausztrália és Óceánia. A sarkvidék földrajza. Afrika általános földrajzi jellemzői.
Afrika regionális földrajza. Amerika földrajza.
Amerika országai, regionális földrajza (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika, Mexikó, Brazília, „Banánköztársaságok”, adóparadicsomok).
10. Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei
A globálissá váló környezetszennyezés és következményei. A demográfiai és urbanizációs válság.
Élelmezési válság.
A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei. A környezet- és a természetvédelem feladatai.

ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati/szóbeli és írásbeli. Emelt szinten: gyakorlati/szóbeli és írásbeli.

Az ének-zene érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e jól artikuláltan, tisztán intonálva, zeneileg formáltan énekelni;

- tudja-e kottaolvasási ismereteit alkalmazni a lapról olvasáskor;

- képes-e a tanult zeneművek hallás utáni felismerésére, a zeneszerzők, a műfajok, a korszakok meghatározására;

- ismeri-e a zenetörténeti korok általános jellemzőit;

- tud-e stílusjegyek alapján zenetörténeti korszakokat meghatározni;

- képes-e a társművészeti (irodalmi, képzőművészeti, építészeti) és történelmi kapcsolódások felvázolására;

- képes-e dallamátírásra a tanult hangnemekben.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az esztétikai és előadói szempontoknak megfelelő éneklésre, artikulációra, biztos intonációra, frazeálásra, formálásra;

- képes-e társas zenélésre, képes-e alkalmazkodni és így élményt nyújtóan énekelni;

- tudja-e alkalmazni zenei ismereteit a lapról olvasáskor;

- tud-e tájékozódni a zeneirodalom kiemelkedő alkotásai között;

- képes-e zeneművek meghallgatása alapján a stílusok, zeneszerzők, művek, műfajok, formák, szerkesztési módok felismerésére, meghatározására;

- fel tud-e tárni összefüggéseket, történelmi kapcsolódásokat, képes-e e társművészeti kapcsolatok kifejtésére (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház);

- a műelemzésekben tudja-e tanult ismereteit alkalmazni;

- képes-e a zenei hallás és íráskészségek megfelelő szintű alkalmazására;

- képes-e hangközök, hangzatok lejegyzésére, éneklésére és megnevezésére;

- képes-e diktálás alapján egy- és kétszólamú dallamok lejegyzésére a tanult hangnemekben.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Éneklés és zenetörténet
Népzene Eltérő stílusú magyar népdalok, valamint nemzetiségi és más népek népdalának előadása emlékezetből.
A magyar népdalok stílusrétegeinek ismerete, a régi és az új stílusú népdalok elemzése: dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete. Népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör szerinti dialektusok.
A népzenegyűjtés és rendszerezés általános ismerete.
A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.
Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése.
Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, építészet). A korszakok történelmi, társadalmi hátterének ismerete.
A tanult zeneszerzők személyiségének bemutatása és főbb műveik megnevezése. Zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.
Középkor Gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Trubadúr vagy trouvère dallam előadása szöveggel, emlékezetből.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások).
A gregorián ének általános jellemzése.
A zenei írásbeliség történetiségének ismerete, a kottaírás fejlődése (Arezzoi Guido munkássága).
A zsoltár, himnusz fogalmának meghatározása.
Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère dallamok).
Reneszánsz Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások).
Vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).
A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
A homofon és a polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése.
Barokk Virágének előadása szöveggel, emlékezetből.
Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből. Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, zongorakísérettel. Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai).
J. S. Bach és G. F. Händel munkásságának bemutatása, főbb műveik felsorolása. Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása.
A korál szerepének ismertetése. A da capo-s ária formai ismerete.
Zenei formák: rondó, variáció értelmezése.
Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése.
A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
Bécsi klasszika Bécsi klasszikus szerzők (J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven) egy-egy dalának bemutatása szöveggel, emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel.
J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés).
J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
A periódus fogalma.
A két-, illetve háromtagú formák meghatározása.
Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera, klasszikus dal.
A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
Romantika Három, különböző szerzőtől származó romantikus mű éneklése emlékezetből, zongorakísérettel.
Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma. A programzene meghatározása.
A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése.
Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
A 19-20. század fordulója M. Ravel egy művének, vagy műrészletének éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy hangnévvel.
A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei törekvések a 19-20. század fordulóján.
20. századi és kortárs zene Bartók Béla és Kodály Zoltán egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
20. századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása, illetve éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek). A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete (neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus).
Komponálási technika (dodekafónia) megnevezése, lényegének ismerete.
Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű, általános bemutatása.
2. Zeneelmélet
A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.
Dallamok olvasása és írása violinkulcsban.
A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel). Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas rendszerben.
Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta hangköz, alaphelyzetű hármashangzat (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott hangra.
A pentaton, a pentachord és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete, felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével.
A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete. Szekvencia szerkesztése.
Középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás nélküli dallam felismerő kottaolvasása szolmizálva vagy hangnévvel (2#-2b-ig).
3. Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban a Részletes követelmények Műjegyzékében szereplő (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, azonosítani az alábbiak szerint:
- népi hangszerek neve,
- korszak, illetve évszázad,
- zeneszerző,
- mű címe, részlet (tétel) címe,
- műfaj,
- forma.
A válogatás az Általános követelményekben szereplő korszakok, stílusok és műfajok szerint történhet.
4. Dallamírás
Egy egyszólamú, 8-10 ütem terjedelmű, barokk vagy bécsi klasszikus, hangnemben maradó dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, legfeljebb 2#-2b előjegyzési körben vagy fordítva, vonalrendszerről betűkottára.
EMELT SZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Éneklés és zeneirodalom
Népzene Eltérő stílusú magyar népdalok, valamint nemzetiségi és két, más népek népdalának előadása szöveggel, emlékezetből. A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható.
A magyar népdalok stílusrétegeinek ismerete, a régi és az új stílusú népdalok elemzése: dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.
A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete. Népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör szerinti dialektusok.
A népzenegyűjtés és rendszerezés általános ismerete.
Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a legjelentősebb zeneszerzők munkásságának vázlatos ismerete, főbb műveik megnevezése.
Társművészeti összefüggések bemutatása (építészet, irodalom, képzőművészet, tánc, színházművészet).
A korszakok történelmi, társadalmi hátterének ismerete.
A tanult zeneszerzők munkásságának vázlatos ismertetése és főbb műveik megnevezése.
Zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.
Középkor Szillabikus és melizmatikus gregorián dallam latin nyelvű éneklése emlékezetből, elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján.
A gregorián ének általános jellemzése.
A zenei írásbeliség történetiségének ismerete, a kottaírás fejlődése (Arezzoi Guido munkássága).
A zsoltár, himnusz fogalmának meghatározása.
Trubadúr vagy trouvère és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből, elemzésük a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kotta alapján.
Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère, Minnesang dallamok).
A többszólamúság kialakulásának ismerete.
Reneszánsz Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből, elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján. Ungaresca dallam éneklése szolmizálva emlékezetből, elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján.
Egy ismeretlen világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján. Vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).
A homofon és a polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése.
O. Lassus és G. P. da Palestrina munkásságának vázlatos ismertetése. A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
Barokk Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből. Egy virágének előadása szöveggel, emlékezetből.
Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, zongorakísérettel. Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társaséneklés.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai).
Jellemző műfajok: korál, passió, oratórium, kantáta, barokk opera meghatározása.
A korál szerepének ismertetése. A da capo-s ária formai ismerete.
Zenei formák: rondó, variáció értelmezése.
Hangszeres műfajok: prelúdium, fúga, concerto, concerto grosso, szvit értelmezése.
A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
A. Vivaldi, H. Purcell, J. S. Bach, G. F. Händel és Esterházy Pál munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
Bécsi klasszika Bécsi klasszikus szerzők (J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven) egy-egy dalának bemutatása szöveggel, emlékezetből, zongorakísérettel.
J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társas éneklés.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés).
A klasszikus periódus fogalma, a két-, illetve háromtagú formák, a szonátaforma, a variációs forma és a rondóforma meghatározása.
Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera, klasszikus dal.
A szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése, kapcsolata a magyar népzenével.
J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
Romantika Három, különböző szerzőtől származó romantikus mű éneklése emlékezetből, zongorakísérettel.
Társas éneklés.
Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés).
A romantikus dal és jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma.
A programzene meghatározása.
A romantikus zenekari összetétel.
A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.
A nemzeti romantika jellemzése: A. Dvořák, B. Smetana és M. P. Muszorgszkij idetartozó műveinek megnevezése.
A legjelentősebb operaszerzők (G. Verdi, R. Wagner, G. Puccini) főbb műveik felsorolása.
Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkásságának bemutatása, főbb műveik felsorolása.
A 19-20. század fordulója C. Debussy vagy M. Ravel egy művének vagy műrészletének éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy hangnévvel.
A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei törekvések a századfordulón.
C. Debussy és M. Ravel munkásságának vázlatos ismertetése, művészetük jellegzetességeinek bemutatása.
20. századi és kortárs zene Bartók Béla és Kodály Zoltán egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
20. századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása, illetve éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társas éneklés.
Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek). Bartók Béla és Kodály Zoltán művei (jellemző formai, dallami, ritmikai) sajátosságainak ismerete.
A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete (neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus).
Komponálási technikák (dodekafónia, szeriális zene, repetitív zene, bruitizmus, aleatória, elektronikus és elektroakusztikus zene) megnevezése, lényegük ismerete.
Egy, a vizsgázó által választott kortárs zeneszerző művészetének bemutatása.
Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessznek és hatásának leíró jellegű általános bemutatása.
2. Zeneelmélet
A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.
Hangközök éneklése (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
Egészhangú skála éneklése hangnévvel.
Dallamok olvasása violinkulcsban, írása violin- és basszuskulcsban.
A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel). Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas rendszerben.
Decimáig terjedő valamennyi (egyszeres módosítással kottázható) hangköz, alaphelyzetű hármashangzatok és fordításaik (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete, lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (4#-4b-ig), adott hangra.
A pentaton, a pentachord és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete, felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével.
A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete. Szekvencia szerkesztése.
A teljes kvintkör ismerete.
3. Lapról olvasás
Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (4#-4b-ig).
4. Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban a Részletes követelmények Műjegyzékében szereplő (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, azonosítani az alábbiak szerint:
- népi hangszerek neve,
- korszak, illetve évszázad,
- zeneszerző,
- mű címe, részlet (tétel) címe,
- műfaj,
- forma.
A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie.
A válogatás az Általános követelményekben szereplő korszakok, stílusok és műfajok szerint történhet.
5. Dallamírás
8-10 ütem terjedelmű, barokk vagy bécsi klasszikus hangnemben maradó, egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (4#-4b-ig).
8-10 ütem terjedelmű, egyszerű (barokk, bécsi klasszikus vagy korai romantikus) kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban vagy violin- és basszuskulcsban (4#-4b-ig).

VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: gyakorlati/írásbeli és szóbeli.

A vizuális kultúra vizsga célja

A tantárgy jellegéből következik, hogy a vizuális alkotás és a vizuális befogadás egyazon tanulási folyamat része, de

- mint különbözően fejleszthető képességrendszerrel szemben támasztott követelmény - elkülönülve jelenik meg a követelményrendszerben.

Mindkét fő kompetenciaterület esetében, mind az ismeret jellegű tudáselemek megjelenése, mind azok készségszintű alkalmazása eltérően kap hangsúlyt a két vizsgaszinten. Az emelt szintű követelmény a középszinthez képest tartalmában - az ismeretek mennyiségében - nem bővül jelentősen, arányosan változik azonban a készségek, képességek alkalmazásának szintje tekintetében. Ennek értelmében az emelt szintű vizsga során lényegesen fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek és alkotó gondolkodás alkalmazása.

A vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e

- a vizuális jelenségek megfigyelésére, széles körű elemző vizsgálatára, esztétikai, kommunikációs szempontok szerinti megítélésére;

- a vizuális nyelv elemeinek megfelelő használatára az alkotó tevékenység során, valamint ezek ismeretében vizuális alkotások elemzésére;

- a tárgyak és vizuálisan értelmezhető jelenségek megjelenítésére és egyéni elképzelések, érzések kifejezésére, különböző eszközökkel;

- a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák sajátos és közös vonásainak alkotó jellegű bemutatására, illetve sokrétű értelmezésére, kritikus megítélésére;

- a képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazására és ennek árnyalt vizuális kifejezésére;

- a köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozására, a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával;

- a vizuális információk tudatos befogadására, pontos vizuális megfigyelés és megfelelő értelmezés alapján;

- a tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálatára, különböző szempontok szerinti megítélésére;

- a környezettudatos gondolkodás fontosságának megértésére és bemutatására;

- időben és térben eltérő korok és kultúrák művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatására, értelmezésére, és az ismeretelemek segítségével elemzésre;

- a vizuális megjelenések kultúraközvetítő szerepének megértésére és bemutatására;

- megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használatára;

- leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő vizuális és textuális közlésformák kiválasztására;

- a vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használatára;

- önálló döntéseken alapuló alkotó gondolkodásra és alkotói magatartás bemutatására;

- vizuálisan feldolgozható problémahelyzetben kreatív megoldások bemutatására.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Alkotás
1.1. Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata.
Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása.
Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása. Színharmóniák, színkontrasztok használata.
A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.
1.2. Technikák Az adott technika adekvát használata.
Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal. Jártasság a műszaki jellegű rajzban - ceruzával, szerkesztőeszközökkel.
Jártasság egyes festőtechnikákban - akvarellel vagy temperával. Jártasság a kollázstechnikában.
Makett-, vagy modellkészítés (pl. papírból, fából). Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).
Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák). Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben.
1.3. Ábrázolás, látványértelmezés Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása.
Formaértelmezés Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat).
Térértelmezés Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása.
Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása. Adott cél érdekében a látványértelmezés szempontjából optimális nézőpont kiválasztása.
Beállítás alapján a térmélység megjelenítése.
A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.
Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.
Színértelmezés Beállítás alapján szín- és fényviszonyok helyes visszaadása. Látvány vagy instrukció alapján színvázlat készítése.
1.4. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás
Kompozíció Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.
Színhatás Színek kommunikációs és színdinamikai hatásának alkalmazása a tervezés során.
Érzelmek Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése.
Folyamat, mozgás, idő Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv).
Kép és szöveg Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával, adott kommunikációs cél érdekében.
Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.
Vizuális információ Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. Célzottan vizuális kommunikációs szándékú felület tervezése.
Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal).
Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.
Tárgyak és környezet Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra.
Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése, a tervek értelmezhető megjelenítése.
2. Befogadás
2.1. A megjelenítés sajátosságai
Vizuális nyelv A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák), a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete, használata az elemzés során.
Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete.
Vizuális minőségek Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.
Látványértelmezés A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során.
Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok felismerése és lényegének ismerete.
Kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések - kontextus - felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.
2.2. Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.
2.3. Vizuális kommunikáció
Vizuális információ A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).
Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.
A tömegkommunikáció vizuális információinak megfelelő értelmezése.
Fotó, mozgókép Fotó elemzése.
A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete.
A mozgóképi közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete és használata az elemzés során.
A mozgóképi közlés ábrázoló és reprodukáló tulajdonságainak ismerete és értelmezése.
Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
2.4. Tárgy- és környezetkultúra
Forma és funkció A tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.
Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.
Tervező folyamat A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.
Népművészet A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.
Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete és elemzése.
2.5. Kifejezés és képzőművészet
Művészeti ágak A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete.
Műfajok A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, grafika, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete.
Művészettörténeti korszakok, irányzatok A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a 20. század második felének irányzatai, a kortárs művészet és legalább egy Európán kívüli kultúra) és az ismeretek felhasználása az elemzés során.).
Stílusjegyek Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.
Alkotások és alkotók A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása.
Műelemző módszerek A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával.
Műalkotás-elemző vázlat készítése.
Mű és környezete A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.
EMELT SZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Alkotás
1.1. Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak és a szándéknak megfelelő, tudatos, árnyalt, egyéni használata.
Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása. Kompozíciós eszközök tudatos alkalmazása.
Kontrasztokkal történő kiemelés tudatos használata az értelmező ábrázolás és a kifejezés során.
Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása a tervező munka során. A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.
A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával).
1.2. Technikák Az adott célnak megfelelő anyagok és technikák kiválasztása.
Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal és legalább egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel).
Jártasság a műszaki jellegű rajzban - ceruzával, szerkesztőeszközökkel. Jártasság egyes festőtechnikákban - akvarellel vagy temperával. Jártasság a kollázstechnikában.
Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Makett- vagy modellkészítés (pl. papírból, fából).
Jártasság legalább két további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák). Jártasság egy további technikával történő feliratkészítésben (pl. betűkivágás, számítógép).
1.3. Ábrázolás, látványértelmezés
Formaértelmezés Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány pontos, részletekre kiterjedő arányainak, formarészleteinek megfigyelése és visszaadása.
Ábrázoló rajz készítése során a részletek egymáshoz és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése.
Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmező szabadkézi rajz készítése látvány alapján és emlékezetből (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz).
Térértelmezés Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása szöveges instrukciók alapján is. Látványértelmezés során az optimális nézőpont kiválasztása.
Az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása emlékezetből is. A térmélység megjelenítése emlékezetből is.
Térrekonstrukció készítése.
Adott cél érdekében a megfelelő térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása.
Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szerkesztéssel is.
Színértelmezés Látvány alapján vagy emlékezetből szín- és fényviszonyok helyes, érzékeny visszaadása.
Látvány vagy instrukció alapján színvázlat készítése.
Mozgásértelmezés Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban.
1.4. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás
Térviszonyok Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jellegű alkotásokban.
Kompozíció Képi igényű kompozíció létrehozása látvány és elképzelés alapján.
Színhatás A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkában.
Színek kommunikációs és színdinamikai hatásának alkalmazása tervező jellegű feladatban.
Színek hangulati hatásának használata az alkotó és tervező munkában.
Érzelmek Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése a szándéknak megfelelő megjelenítésben.
Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből, érzelmeket, hangulatot, elvont gondolatot kifejező képi kompozíció összeállítása.
Folyamat, mozgás, idő Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képregény).
Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv).
Kép és szöveg Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával, adott kommunikációs cél érdekében.
Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.
Kép és szöveg kölcsönhatásának megjelenítése adott hatás vagy jelentés eléréséhez.
Vizuális információ Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. Célzottan vizuális kommunikáció szándékú felület tervezése.
Nem vizuális természetű információk értelmezhető képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal).
Nem vizuális információk értelmezhető képi jellé (pl. embléma, piktogram) tömörítése.
Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.
Tárgyak és környezet Egyszerű tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra, és a tervezés, megvalósulási folyamat dokumentálása.
A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése. Egyszerű tárgy megalkotása szabadon választott anyagból.
Adott tárgy, építészeti tér áttervezése, átalakítása úgy, hogy más funkció betöltésére is alkalmas legyen.
2. Befogadás
2.1. A megjelenítés sajátosságai
Vizuális nyelv A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák), vizuális közlésben és kifejezésben betöltött) szerepének ismerete, használata az elemzés során.
Képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előforduló megfelelő kifejezőeszközök (pl. szerkezet, motívum, ritmus) felismerése és a párhuzamok elemzése.
A leggyakoribb kompozíciós formák kifejező hatásának ismerete.
Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók lényegének ismerete és összehasonlítása az elemzés során.
Vizuális minőségek Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.
Látványértelmezés A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során.
Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok felismerése és lényegének ismerete. Kontraszt kiemelő szerepének vizsgálata.
Kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések - kontextus - felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.
2.2. Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése és összegző jellegű ismerete.
2.3. Vizuális kommunikáció
Folyamat, mozgás, idő Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása.
Kép és szöveg Szöveg és kép kölcsönhatásának elemző vizsgálata.
Vizuális információ A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése.
A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).
Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.
A tömegkommunikáció vizuális információinak megfelelő értelmezése.
A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete.
Médiakategóriák A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete.
Fotó és mozgókép Fotó elemzése.
A fotó és film legfontosabb műtípusainak ismerete.
A mozgóképi közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete.
A mozgóképi közlés ábrázoló és reprodukáló tulajdonságainak ismerete és értelmezése.
A fotó és film műtípusainak műfajainak ismerete.
A fotó képzőművészeti felhasználásának ismerete.
Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
2.4. Tárgy- és környezetkultúra
Forma és funkció A tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.
Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása. Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szempont alkalmazása.
Tervező folyamat A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. A tárgytervezés szempontjainak ismerete.
Kézműves és ipari tárgykultúra A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak és technikáinak ismerete és megkülönböztetése.
Népművészet A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.
Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete és elemzése.
A magyar népművészet legfontosabb sajátosságainak ismerete az elemzés és összehasonlítás során.
2.5. Kifejezés és képzőművészet
Művészeti ágak A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) jellemzőinek ismerete.
Műfajok A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, grafika, fotó), háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció) és időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete.
Művészettörténeti korszakok, irányzatok A művészeti ágak történetének - nagy korszakainak és irányzatainak - ismerete, összehasonlító és elemző tanulmányozása (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a 20. század második felének irányzatai, a kortárs művészet és legalább egy Európán kívüli kultúra).
A modern és posztmodern lényegének ismerete.
Stílusjegyek Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. Stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása.
Alkotók és alkotások A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése, stílus- és kormeghatározása.
Egy-egy szabadon választott külföldi és hazai kortárs alkotó munkáinak elemző vizsgálata.
Műelemző módszerek A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával.
Műalkotás-elemző vázlat készítése.
Mű és környezete A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.
A kontextus jelentőségének megértése a művészi értékek viszonylagosságában. Művész és közönsége kapcsolatának ismerete és értelmezése.

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli.

Az informatika érettségi vizsga célja

Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó bebizonyítsa az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékét.

Középszinten:

A vizsgázó bizonyítsa be, hogy:

- képes kiválasztani a feladatnak megfelelő informatikai eszközöket;

- a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használja;

- a feladatok megoldásához önállóan tudja használni a számítógépet;

- önállóan használja a legismertebb alkalmazói rendszereket;

- felismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és rugalmasan alkalmazkodik a változásokhoz;

- képes a könyvtári informatikai rendszerek lehetőségeinek használatára;

- képes a további szakmai fejlődésre.

Emelt szinten:

A vizsgázó képes:

- az algoritmikus gondolkodásra;

- problémák megfogalmazására;

- számítógépes megoldások tervezésére és elkészítésére.

Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért meghatározó szerepe van a számítógépen végzett feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Információs társadalom
Információkezelés Az információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak ismerete.
Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete.
Információs rendszerek, információs társadalom Információs rendszerek alkalmazása.
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeinek ismerete.
Elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete.
2. Informatikai alapismeretek - hardver
Informatikai környezet Az informatikai környezet jellemzőinek ismerete.
A számítógép és a perifériák A számítógép és a kapcsolódó perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik.
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
Az operációs rendszer Az operációs rendszer funkciói és műveletei.
Állománykezelés Állományokkal kapcsolatos műveletek ismerete, alkalmazása.
Hálózatok működése Hálózatok működésének alapelvei. Hozzáférési jogok, adatvédelem.
4. Szövegszerkesztés
Szövegszerkesztő program használata Dokumentum készítése. Dokumentum mentése, nyomtatása.
Szövegszerkesztő program műveletei Szöveg beillesztése és formázása. Objektumok beillesztése és formázása.
5. Táblázatkezelés
Táblázatkezelő program használata Táblázat készítése.
Táblázat mentése, nyomtatása.
Táblázatkezelő program műveletei Adatok beillesztése, formázása. Megfelelő adattípusok alkalmazása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése.
Diagramok szerkesztése Megfelelő diagramtípus kiválasztása. Diagram szerkesztése.
Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása.
6. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete.
Adatbázis-kezelő program használata Adattábla készítése.
Adatok bevitele, megfelelő adattípusok kiválasztása, adatok módosítása, törlése, megjelenítése.
Adatbázisok létrehozása, karbantartása.
Adatbázis-kezelő műveletek Lekérdezések, függvények használata.
Keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.
7. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az interneten Keresőrendszerek alkalmazása. Infokommunikációs eszközök alkalmazása.
Az elektronikus publikálás módszereinek ismerete.
Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezetének ismerete. Honlapok készítése.
8. Prezentáció és grafika
Prezentációkészítő program használata Prezentáció készítése.
Prezentáció mentése, nyomtatása.
Prezentációkészítő program műveletei Szöveg beillesztése, formázása. Objektumok beillesztése, formázása.
Grafika A grafikai eszközök használata.
Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
9. Könyvtárhasználat
Könyvtárak A könyvtárak funkciói. Könyvtártípusok. Elektronikus könyvtárak. Dokumentumtípusok.
Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés. Hivatkozások alkalmazása.
EMELT SZINT
Témakörök Követelmények
1. Információs társadalom
Információkezelés Az információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak ismerete.
Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete.
Információs rendszerek, információs társadalom Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeinek ismerete.
Elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete.
2. Informatikai alapismeretek - hardver
Informatikai környezet Az informatikai környezet jellemzőinek ismerete.
A működés alapelvei Analóg és digitális jelek átalakítása. Logikai műveletek ismerete.
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
Az operációs rendszer Az operációs rendszer funkciói. Mappaműveletek.
Állománykezelés Állományokkal kapcsolatos műveletek ismerete, alkalmazása.
Hálózatok működése Hálózatok működésének alapelvei. Hozzáférési jogok, adatvédelem.
4. Szövegszerkesztés
Szövegszerkesztő program használata Dokumentum készítése. Dokumentum mentése, nyomtatása.
Szövegszerkesztő program műveletei Szöveg beillesztése és formázása. Objektumok beillesztése és formázása.
5. Táblázatkezelés
Táblázatkezelő program használata Táblázat készítése.
Táblázat mentése, nyomtatása.
Táblázatkezelő program műveletei Adatok beillesztése, formázása. Megfelelő adattípusok alkalmazása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése.
Diagramok szerkesztése Megfelelő diagramtípus kiválasztása. Diagram szerkesztése.
Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása.
6. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete.
Adatbázis-kezelő program használata Adattábla készítése.
Adatok bevitele, megfelelő adattípusok kiválasztása, adatok módosítása, törlése.
Adatbázisok létrehozása, karbantartása.
Adatbázis-kezelő műveletek Lekérdezések, függvények használata.
Keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.
7. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az interneten Keresőrendszerek alkalmazása. Infokommunikációs eszközök alkalmazása.
Az elektronikus publikálás módszereinek ismerete.
Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezetének ismerete. Honlapok készítése.
8. Prezentáció és grafika
Prezentációkészítő program használata Prezentáció készítése.
Prezentáció mentése, nyomtatása.
Prezentációkészítő program műveletei Szöveg beillesztése, formázása. Objektumok beillesztése, formázása.
Grafika A grafikai eszközök használata.
Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
9. Könyvtárhasználat
Könyvtárak A könyvtárak funkciói. Könyvtártípusok. Elektronikus könyvtárak. Dokumentumtípusok.
Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés. Hivatkozások alkalmazása.
10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek
Algoritmizálás Egyszerű algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése.
Elemi algoritmusok Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, rendezések.
Elemi és összetett adatok, fájlszervezés, adatstruktúrák.
Programok készítése A programkészítés folyamata.
Szimulációk Modellek alkalmazása. Paraméterek módosítása.
Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában. Tantárgyi feladatok.
11. A programozás eszközei
Algoritmusleíró eszközök Az algoritmusleíró eszközök fajtái.
Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével.
Programozási nyelv Egy programozási nyelv ismerete, további attól jelentősen eltérő nyelv alapelvei.
Programfejlesztői környezet Programfejlesztői környezet alkalmazása. Algoritmusok kódolása, programok futtatása.

TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli és gyakorlati. Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati.

A testnevelés érettségi vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le.

A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására;

- rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával;

- képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására;

- rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására;

- képes-e a mozgás-kommunikáció alkalmazására. Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását;

- ismeri-e az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait;

- ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit;

- tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét;

- ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Elméleti ismeretek
A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.
Az egészséges életmód A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakulásában és a személyiség fejlesztésében.
Testi képességek szerepe a teljesítményben A kondicionális és koordinációs alapképességek (erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség) értelmezése.
A pulzusszám alakulása terhelésre. Az erőfejlesztés szabályai.
Gimnasztikai ismeretek A bemelegítés szerepének értelmezése és kritériumai. A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon.
Gyakorlatok javaslata az állóképesség fejlesztésére és a testtartás javítására. Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok.
Légzőgyakorlatok.
Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.
Torna A női és férfi tornaszerek, és az azokon végrehajtható alapelemek. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások.
Segítségadás a gyakorlásnál.
Zenés-táncos mozgásformák A zenés-táncos mozgásformák egyikének bemutatása (pl. ritmikus gimnasztika, aerobik, néptánc).
Küzdősportok, önvédelem 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése.
Egy küzdősport bemutatása, alapvető szabályainak ismertetése. Küzdőjátékok.
Úszás Az úszás jelentősége az ember életében.
Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása. Az úszás higiénéjének ismerete.
Testnevelés és sportjátékok Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Egy választott alternatív, szabadidős, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.).
Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
2. Gyakorlati ismeretek
1. Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig, mászókulcsolással, a részletes követelményekben meghatározott szintidő alatt.
Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig a részletes követelményekben meghatározott szintidő alatt.
48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
2. Atlétika Atlétika: egy futó-, egy ugró- és egy dobószám választása kötelező.
Futások Egy választott futószám bemutatása a részletes követelményekben meghatározott szintidő alatt.
60 méteres síkfutás térdelőrajttal.
2000 m síkfutás.
Ugrások Egy választott ugrószám (magasugrás vagy távolugrás) bemutatása a részletes követelményekben meghatározott minimum szint fölött.
Az ugrás technikája egyénileg választható.
Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával a részletes követelményekben meghatározott minimum szint fölött.
3. Torna A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy további szer kötelezően választandó.
Talajtorna Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása.
Felemáskorlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Ritmikus gimnasztika vagy aerobik Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec).
Továbbá ritmikus gimnasztika esetében egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.
Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Nyújtó Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
4. Küzdősportok, önvédelem A dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása.
5. Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás.
Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.
6. Testnevelés és sportjátékok Két sportjáték választása kötelező.
Kézilabda Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés).
Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.
7 méteres büntető dobás.
Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, fektetett dobás félpályáról indulva; félpályáról kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indítócsel után befutás a kosár felé a visszakapott labdával, labda leütés nélkül, fektetett dobás.
Büntetődobás választott technikával.
Labdarúgás Labdaemelgetés (dekázás) váltogatott lábbal. Szlalom-labdavezetésből kapuralövés.
Összetett gyakorlat a részletes követelményekben meghatározottak szerint.
Röplabda Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan a részletes követelményekben meghatározottak szerint.
Nyitás választott technikával.
EMELT SZINT
Kompetenciák/Témakörök Követelmények a középszintű követelményeken túlmenően
1. Elméleti ismeretek
Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története; kiemelkedő események.
A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.
A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.
Egészséges életmód A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, a személyiség fejlesztésében, a lelki egyensúly megőrzésében és az egészségkárosító szokások elkerülésében.
Testi képességek szerepe a teljesítményben A kondicionális és koordinációs alapképességek (erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség) értelmezése, fejlesztésük különböző módszerei.
Gimnasztikai ismeretek A gimnasztika gyakorlatok felhasználása a testedzésben.
Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére.
Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.
A tanult futások, ugrások, dobások összehasonlítása technikájuk, sebességük és a kondicionális képességek szempontjából.
Torna A női és férfi torna versenyszámai, a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb balesetmegelőző eljárások.
A tanult talaj- és szertornaelemek technikai végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete.
Kiemelkedő magyarok a tornasportban.
Zenés-táncos mozgásformák Az RG versenyszámainak ismerete.
A zenés-táncos mozgásformák egyikének bemutatása (pl. az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika, aerobik, néptánc és más zenés sportágakban).
Az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika és más zenés mozgásformák területén.
Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben.
Az előkészítő küzdőjátékok, páros és csoportos testnevelési játékok. A grundbirkózás alapvető szabályainak ismertetése.
A küzdősportok magyar kiválóságai.
Úszás Az úszás jelentősége az ember életében.
Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása. Az úszás alapvető versenyszabályai.
A vízbőlmentés végrehajtása. Kiemelkedő magyarok az úszósportban. Az úszás higiénéjének ismerete.
Testnevelés és sportjátékok Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása.
Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Két sportág összehasonlítása.
Magyarok a sportjátékokban, sikeres labdajátékok.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Egy választott alternatív, szabadidős, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).
Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
2. Gyakorlati ismeretek
1. Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással a részletes követelményekben meghatározott szintidő alatt.
Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig a részletes követelményekben meghatározott szintidő alatt.
Egy 64 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
2. Atlétika 60 m-es síkfutás, 2000 m-es síkfutás; egy választható dobószám; egy választható ugrószám technikailag elfogadott, teljesítménnyel értékelt bemutatása.
Futások 60 méteres síkfutás térdelőrajttal, a részletes követelményekben meghatározott szintidő alatt.
2000 m síkfutás a részletes követelményekben meghatározott szintidő alatt.
Ugrások Egy választott ugrószám (magasugrás vagy távolugrás) bemutatása a részletes követelményekben meghatározott minimum szint fölött.
Magasugrás flop vagy hasmánt technikával. Távolugrás választott technikával.
Dobások Egy atlétikai dobószám (kislabdahajítás, súlylökés, diszkoszvetés, gerelyhajítás) bemutatása választott technikával, a részletes követelményekben meghatározott minimum szint fölött.
3. Torna A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy tornaszer kötelezően választandó.
Talajtorna Kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Szekrényugrás Lányok: lebegőtámasszal végzett guggoló átugrás bemutatása. Fiúk: lebegőtámasszal végzett terpeszátugrás bemutatása.
Felemáskorlát A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Gerenda A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Ritmikus gimnasztika Önállóan összeállított, különböző elemekből álló összefüggő kéziszergyakorlat bemutatása zenére.
A kéziszer lehet: labda, karika, kötél, szalag, buzogány.
Gyűrű A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Nyújtó A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Korlát A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
4. Küzdősportok, önvédelem A birkózás és a dzsúdó alapelemeinek bemutatása.
5. Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás, szabályos rajtolással és fordulóval. Két másik úszásnemben 25 méter leúszása, szabályos rajtolással és fordulóval. Vízből mentés előgyakorlata.
6. Testnevelés és sportjátékok Három sportjáték választása kötelező.
Kézilabda Kapuralövés gyorsindítás után, a részletes követelményekben előírtak szerint. Büntetődobás a részletes követelményekben előírtak szerint.
Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.
Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, fektetett dobás, a részletes követelményekben előírtak szerint.
Tempódobás - elhelyezkedés a büntetővonal sarkánál kosárlabda alapállásban:
rövidindulás és egy leütés után tempódobás.
Labdarúgás Labdaemelgetés (dekázás) váltogatott lábbal. Szlalom-labdavezetésből kapuralövés.
Összetett gyakorlat a részletes követelményekben meghatározottak szerint.
Röplabda Kosárérintés és alkarérintés a részletes követelményekben meghatározottak szerint. Felső egyenes nyitás.

FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli, szóbeli.

A filozófia érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- meg tudja-e különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot;

- elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

- tudja-e a tanult filozófiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket alkalmazni;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

- képes-e eredeti forrásból merített, rövid filozófiai szöveget értelmezni;

- képes-e a különböző filozófiai álláspontokat megkülönböztetni;

- felismeri-e a kiemelt korszakok művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjait. Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy

- képes-e hétköznapi problémát a filozófia szintjén megfogalmazni;

- elsajátította a követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

- tudja-e alkalmazni a tanult filozófiai alapfogalmakat, és képes-e azok többrétegű értelmezésére;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

- képes-e eredeti forrásból merített filozófiai szöveget értelmezni;

- képes-e az önálló kérdésfeltevésre és véleményalkotásra;

- képes-e a meghatározott filozófiai problémára adott válaszok összehasonlítására;

- rá tud-e mutatni egy korszak művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira;

- tud-e a válaszok sokféleségében kronológiailag tájékozódni.

A követelményrendszerben szereplő három nagy témakör egyike sem tartalmaz új ismereteket a többihez képest, hanem ezek más szempontú elrendezését jelenti. A felsorolt filozófusok a megjelölt filozófiai problémák reprezentánsai, a megadott korszakok és irányzatok kiemelkedő képviselői.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
Filozófiai problémák
A probléma lényegének megértése és bemutatása egy-két konkrét filozófiai válasz tükrében:
Mi a filozófia?
A létre vonatkozó kérdés. Test-lélek probléma.
Megismerhetőség, igazság, bizonyosság. Az én problémája.
Végesség emberi problémája. Vallási és filozófiai istenképek. Az érték etikai problémája: a jó.
Az igazságosság és méltányosság kérdése. A szabadság kérdése.
A környezet- és bioetika problémái. Globalizáció és társadalom. Szabadon választható probléma.
Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete
Jellemző problémafelvetéseik, válaszaik ismerete, rövid szövegrészletük értelmezése.
Közülük 6 kötelező (Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Nietzsche, Wittgenstein) és ezenkívül 4 kötelezően választható.
Szent Ágoston, Szent Tamás, Bacon, Locke, Hume, Hegel, Marx, Comte, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Heidegger, Sartre, Bécsi Kör, John Rawls. (A középkorból és a XX. századból egy-egy szerző kötelezően választandó.)
Korszakok, irányzatok
Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében: Görög filozófia. Felvilágosodás. 20. századi filozófiák: analitikus, politikai és életfilozófiák.
EMELT SZINT
Témakörök Követelmények
Filozófiai problémák
A probléma lényegének megértése és korszakban, irányzatban, illetve gondolati rendszerben való elhelyezése konkrét filozófiai válaszok tükrében: Mi a filozófia?
A létre vonatkozó kérdés. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság. Test-lélek probléma.
Az én problémája.
Az idő filozófiai értelmezése. A végesség és a végtelenség. Vallási és filozófiai istenképek. Az érték etikai problémája: a jó.
Az érték esztétikai problémája: a szép.
Az igazságosság és méltányosság kérdése. Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus.
A környezet- és bioetika problémái. Globalizáció és társadalom.
Hit és tudás.
Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete
Jellemző problémáik és válaszaik ismerete; szövegrészletek értelmezése. Kapcsolódásaik más filozófusokhoz, illetve filozófiákhoz. (Néhány reflexió ismerete.) Közülük 9 kötelező (Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Szent Tamás, Descartes, Kant, Nietzsche, Heidegger, Wittgenstein) és minimum 4 kötelezően választható:
Egy preszókratikus gondolkodó, Bacon, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, Hegel, Marx, Comte, J. S. Mill, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Husserl, Bécsi Kör, K. Popper, Kuhn, John Rawls, egy posztmodern (Derrida, Rorty, Levinas stb.), egy magyar filozófus (Apáczai, Palágyi, Hamvas, Polányi, Lukács, Bibó stb.).
Korszakok, irányzatok
Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében:
Antik görög filozófia. Patrisztika. Skolasztika.
Felvilágosodás (racionalizmus, empirizmus). Német idealizmus.
Életfilozófiák.
Pozitivizmus; logikai pozitivizmus. Analitikus filozófia.
Posztmodern.

HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

(Világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

(Katolikus, református, evangélikus vallású tanulók számára)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A hittan érettségi vizsga célja

A hittan oktatásnak kettős feladata van: egyrészt segít a tanulók hitének ébresztésében, elmélyítésében, az istenszeretet növekedésében, a fiatalok a keresztény/keresztyén életgyakorlatba történő bevezetésében, másrészt oda kell eljuttatnia a diákokat, hogy felfogják az isteni igazság teljességét.

Az érettségi vizsgán mérhető és értékelhető a hitoktatás folyamán elsajátított ismeret a Szentháromság egy Istenről, az ő egyházáról, egyházának tanításáról és küldetéséről a világban.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A követelményekben

- hangsúlyosan szerepelnek a képességjellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és vallási ismeretek, amelyek segítségével a vizsgázó aktualizálni tudja felekezete tanításait, el tud igazodni korunk erkölcsi kérdéseiben,

- nagy figyelmet kapnak a korszerű biblia és teológiai ismeretek, illetőleg azok a készségek és ismeretek, amelyek egyháza tanításának komplex és időszerű bemutatásához szükségesek,

- fontos szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek egyháza jelenkori társadalmi, szociális és kulturális tevékenységét és azokat az erőfeszítéseket mutatják be, amelyeket egyháza az emberiség üdvösségének érdekében fejt ki.

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a keresztény/keresztyén élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal;

- tudja-e használni az alapvető vallási terminológiákat, a vallási fogalmakat, a szakkifejezéseket, a szaknyelvet;

- ki tudja-e fejezni ismereteit szóban és írásban;

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel felekezetének tanításait korszerűen be tudja mutatni;

- jártas-e a bibliai szövegek olvasásában és értelmezésében;

- látja-e a kapcsolatot a Biblia tanítása és mai életünk között: látja-e azokat az erkölcsi értékeket, amelyek pozitívan alakíthatják életünket és világunkat, valamint ismeri-e a kereszténység/keresztyénség alapvető válaszait a személyes és végső kérdésekre;

- képes-e vallási ismereteit a dialógus és az ökumené szellemében mások számára közvetíteni;

- birtokában van-e felekezetének, egyházának történetében az alapvető tényeknek (időpontok, személyek, események).

A középszintű vizsga a jelöltektől az alapvető hittani ismereteket, kifejezőképességet, az ismeretek rendszerezési képességét, a hittani tudás alkalmazását, valamint az erkölcsi ítéletalkotás képességét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban az egyházi felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A középszintű követelményeket meghaladó komplex ismereteket, összetettebb teológiai kérdések világos előadását, korszerű bibliai és egzegetikai ismereteket, magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb vélemény- és ítéletalkotási készségeket vár el.

Az érettségi vizsga témaköreit és részletes követelményeit az egyes felekezetek tanterveik alapján fogalmazzák meg.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. Biblia
Ószövetség Őstörténet, ősatyák, a választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei.
Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás.
Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek Az ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése és felosztása.
Újszövetség Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó áldozata és feltámadása.
Az apostoli kor.
Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek Az evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai.
Az újszövetségi levelek.
Kortörténeti ismeretek Jézus és az apostolok korának történeti háttere.
2. Egyháztörténet
Krisztus egyházának története A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás.
Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai.
Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek - példák Krisztus elkötelezett követésére.
A saját felekezet története A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedő személyiségei.
3. Dogmatika
Az egyház tanítása A keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvető tételei.
A saját felekezet dogmatikai tanítása.
Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata; ökumenikus törekvések; Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban.
4. Az egyházi esztendő
Ünnepek, ünnepi időszakok Az egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai, a saját felekezet ünnepei, az ünnepek gyökerei, jelentősége.
Az ünnepek liturgiája.
5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet - etika
A kereszténység/keresztyénség erkölcsi tanítása Az ószövetségi és a jézusi etika.
Az ember feladata a világban, felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt.
A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén.
6. Világvallások
A nagy világvallások alapvető gondolatai A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, az iszlám, a kereszténység.
Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus stb. Mai vallási áramlatok.
7. Kompetenciák
Szövegértelmezés Bibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése.
Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentum elemzése.
Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában.
Esetelemzés Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása.
EMELT SZINT
Témakörök Követelmények
1. Biblia
Ószövetség Őstörténet, ősatyák.
A választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei.
Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás.
Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek Az ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése és felosztása.
A Tóra.
Újszövetség Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó áldozata és feltámadása.
Az apostoli kor - Az apokaliptika.
Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek Az evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai, műfaji sajátosságai.
Az apostolok cselekedetei.
Az újszövetségi levelek.
A jelenések könyve.
Kortörténeti ismeretek Jézus és az apostolok korának történeti háttere, a palesztinai zsidóság vallási élete.
2. Egyháztörténet
Krisztus egyházának története A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás.
Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai. Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek.
Példák Krisztus elkötelezett követésére.
A saját felekezet története A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedő személyiségei.
3. Dogmatika
Az egyház tanítása A keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvető tételei.
A saját felekezet dogmatikai tanítása.
Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata.
Ökumenikus törekvések.
Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban.
4. Az egyházi esztendő
Ünnepek, ünnepi időszakok Az egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai.
A saját felekezet ünnepei; az ünnepek gyökerei, jelentősége.
A vasárnap és az egyéb ünnepek liturgiája, liturgikus szövegek.
5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet - etika
A kereszténység/keresztyénség erkölcsi tanítása Az ószövetségi és a jézusi etika.
Az ember feladata a világban, felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt.
A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén.
6. Világvallások vallási irányzatok
A nagy világvallások alapvető gondolatai A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, az iszlám, a kereszténység.
Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus, konfucianizmus és taoizmus, sintoizmus.
Mai vallási áramlatok Alternatív vallási mozgalmak, ezek kialakulásának lehetséges okai.
Különbségtétel ökumené és szinkretizmus között.
7. Egyházismeret
A saját egyház mai élete A saját egyház jelképei, hitvallásai.
Az egyház felépítése, főbb szolgálati területei.
Egyházzene Az egyház énekkincsének jellemző, kiemelkedő darabjai.
A szűkebb közösség A gyülekezet, a plébániai közösség, az egyházi iskola története, mai élete.
8. Kompetenciák
Szövegértelmezés Bibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése.
Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentumok elemzése.
Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában.
Esetelemzés Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indokolása.

BIBLIAISMERET - HIT GYÜLEKEZETE ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI * 

(Világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A biblia érettségi vizsga célja

A bibliaismeret oktatásának feladata, hogy a tanuló megismerje az ó- és újszövetségi Szentírást, és így segítse a tanulót hitének erősödésében, elmélyítésében, keresztény világnézet és életvitel kialakításában. Nem lehet ugyanakkor az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A bibliaismeret tantárgyi érettségi célja meggyőződni arról, hogy a tanuló:

- ismeri a teljes ó- és újszövetségi Szentírás tartalmát, valamint az egyén, a család és a társadalom más csoportjai, a nemzet és az egész emberiség számára szóló üzenetét;

- tisztában van a Szentírásban lefektetett erkölcsi normákkal, képes azokat a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztatni;

- ismeri az egyes témákhoz tartozó legfontosabb szentirati szakaszokat;

- képes a bibliai eseményeket történelmi összefüggéseikben megragadni;

- képes rövidebb bibliai részletek önálló értelmezésére, ismeri a legfontosabb értelmezési szempontokat, módszereket;

- képes a bibliai könyvek értelmezése során lexikonok, kézikönyvek, térképek önálló használatára;

- képes az olvasottakról önállóan véleményt kialakítani;

- képes ismereteit szóban és írásban világosan kifejezni.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. Bibliaismeret
Ószövetség A világ és az ember teremtése, a bűnbeesés, a pátriárkák. Izrael történetének főbb szakaszai, fontosabb eseményei és jelentős vezetői.
Messiási próféciák, és azok beteljesedése, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciák.
Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek A Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása.
Újszövetség Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, engesztelő áldozata és feltámadása.
Az apostoli kor.
Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek Az evangéliumok és az apostolok cselekedetei keletkezésének története és célja.
2. Kortörténeti háttér
Az ószövetségi zsidóság és a nemzetek története A zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás.
Királyság kora, Izrael és Júda.
Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra.
A korai egyház története Jézus és az apostolok korának történeti háttere.
A jeruzsálemi gyülekezet története.
A kereszténység elterjedésének főbb állomásai és jelentősebb gyülekezetei.
3. Fundamentális teológia
A kereszténység alaptanításai A megtérés, a bibliai hit, a keresztségek, a kézrátevés, a halottak feltámadása, az örök ítélet.
4. Bibliai ünnepek
Az Úr ünnepei Mózes könyvében leírt ünnepek ismerete.
5. A keresztény erkölcsi élet - etika
A kereszténység erkölcsi tanítása Az ó- és újszövetségi etika. A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén.
6. Kompetenciák
Képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem megadott témák szerint tanulmányozza.
Bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson.
Etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen.
EMELT SZINT
Témakörök Követelmények
1. Bibliaismeret
Ószövetség A világ és az ember teremtése, a bűnbeesés, a pátriárkák. Izrael történetének főbb szakaszai, fontosabb eseményei és jelentős vezetői.
Messiási próféciák, és azok beteljesedése, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciák.
Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek A Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása.
Újszövetség Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, engesztelő áldozata és feltámadása.
Az apostoli kor.
Alapvető újszövetségi bevezetés-tudományi ismeretek Az újszövetségi könyvek keletkezésének története és célja.
2. Kortörténeti háttér
Az ószövetségi zsidóság és a nemzetek története A zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás.
Királyság kora, Izrael és Júda. A királyság, a prófétaság és a papság intézménye.
Izrael és a környező népek kapcsolata.
A birodalmak és a zsidó nemzeti szuverenitás.
Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra.
A korai egyház története Zsidóság a római uralom alatt. A zsidóság vallási élete, vallási mozgalmak, irányzatok.
Jézus és az apostolok korának történeti háttere.
A jeruzsálemi gyülekezet története. A kereszténység elterjedésének főbb állomásai és jelentősebb gyülekezetei.
3. Fundamentális teológia
A kereszténység alaptanításai A megtérés, a bibliai hit, a keresztségek, a kézrátevés, a halottak feltámadása, az örök ítélet.
4. Bibliai ünnepek
Az Úr ünnepei Mózes könyvében leírt ünnepek ismerete. Hanuka, Purim, Jubileumi év.
5. A keresztény erkölcsi élet - etika
A kereszténység erkölcsi tanítása Az ó- és újszövetségi etika.
A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén.
6. Kompetenciák
Képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem megadott témák szerint tanulmányozza.
Bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson.
Etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen.

TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A természettudomány érettségi vizsga célja

A Magyarországon hagyományos természettudományos érettségi vizsgák középszinten egy-egy szakterületben való alapos elmélyedést és tekintélyes lexikális ismeretet követelnek meg. Korunk mennyiségben és összetettségben is rohamosan növekvő ismeretei azonban egyre nehezebbé teszik egy-egy szakterület akár csak hozzávetőleges áttekintését is. Emellett pedig fokozódik az igény arra, hogy több diszciplína eredményeit összevessük, s ennek ismeretében döntsünk (például környezetvédelmi vagy egészségügyi kérdésekben). A várakozásnak olyan természettudományokban járatos fiatalok felelhetnek meg, akik képesek a több szempontú elemzésre, a problémák módszeres megközelítésére akkor is, ha lexikális ismereteik egy-egy területen csekélyebbek, mint azt a szaktárgyi érettségik megkívánnák.

A „Természettudomány” érettségi fő célja ennek megfelelően az, hogy egy egységes természetszemléleten alapuló, hatékony gondolati eszköz meglétét igazolja, és egyben elő is mozdítsa. A szaktárgyi érettségikkel szemben nem annyira az adatok, képletek, megoldási sémák ismeretét követeli meg, hanem inkább a tájékozódóképességet, a megoldandó kérdések meglátását és helyes megfogalmazását, a rendelkezésre álló adatok mérlegelését, ábrázolását, az összefüggések fölismerését.

Az érettségi vizsgakövetelmények a biológia, kémia, fizika, valamint a földünk és környezetünk tárgyak szakközépiskolai kerettantervének megfelelően csoportosított részletei − tehát nincs bennük olyan tartalom, mely e tárgyak valamelyikében ne szerepelne.

Ezért a vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e tárgyi ismereteit életszerű helyzetekben alkalmazni;

- képes-e összetett probléma elemzésére;

- tud-e egy állítást igazolni vagy cáfolni adatok, grafikonok elemzésével;

- képes-e adatokból, grafikonokból stb. következtetéseket levonni, összefüggéseket felismerni;

- képes-e kísérletek vagy megfigyelések eredményeit értelmezni;

- felismeri-e a hasonlóságokat és különbségeket egyes jelenségek, rendszerek stb. között;

- képes-e döntések következményeinek értékelésére kívánatosságuk alapján;

- képes-e térbeli és időbeli minták, struktúrák és funkciók kapcsolatának elemzésére.

Témakörök Tartalmak
1. Az Univerzum
Idő A csillagászat tudománytörténeti fejlődésének jelentős állomásai, a Világegyetem kialakulásának főbb elméletei.
A Föld mozgásai és azok földi következményei. Az időmérés eszközei és a naptár.
Időszámítással kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.
Alapvető mozgástípusok. Periodikus mozgások, hullámok.
Tér Tájékozódás a térben: távolságmérés a Földön és tágabb környezetünkben.
A térkép és használata.
Helyzetmeghatározás, koordináta-rendszer.
A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Föld kozmikus környezetének sajátosságai.
A bolygók mozgása, az általános tömegvonzás szerepe.
Fizikai kölcsönhatások, átalakulások Az energia mérésének módja, formái (mechanikai, elektromágneses, hő), és ezek egymásba alakulása.
Az energiamegmaradás és az energia szétszóródása.
Gázok állapotváltozásai, halmazállapot-változások közben tapasztalható energiacserék.
Az elektromágneses hullámok spektruma, az egyes tartományok jellemzői. Felhasználásuk, biológiai hatásuk.
Lencsék, optika.
A nukleáris kölcsönhatás jellemzői.
2. A Föld
A Föld múltjának megismerő módszerei Módszerek a múlt eseményeinek felderítésére.
Kőzetburok A Föld gömbhéjas szerkezete és nagyszerkezeti egységei. A kőzetlemezek mozgása és annak következményei.
Az ásványok és kőzetek fogalma. A kőzetek csoportosítása.
A belső és a külső erők felszínformáló szerepe.
A szárazföldek felszínfejlődésének legfontosabb lépései.
Légkör A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai.
A légkörben lezajló folyamatok törvényszerűségei, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.
A légkör szennyezettségének helyi, regionális és globális következményei.
Vízburok A felszíni és felszín alatti víztípusok főbb jellegzetességei.
Az óceánok és a tengerek földrajzi sajátosságai, a víz mozgásjelenségei és azok következményei.
Halmazállapot-változások. Víz, jég, gőz.
A vízszennyezés helyi és az egész bolygóra kiható problémái.
Természetföldrajzi övezetesség A szoláris éghajlati övezeteket kialakító tényezők.
Az éghajlati övezetesség meghatározó szerepe a többi természeti tényező jellemzőinek kialakulásában.
A földrajzi övezetek, övek, területek hasonló és eltérő vonásainak bemutatása, jellemzésük.
A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.
3. Életközösségek és populációk
Az élettelen környezeti tényezők Az élettelen környezeti tényezők és az élőlények kölcsönhatásai. A talaj, a levegő, a fény és a víz szerepe.
A C, H, O és legfontosabb szervetlen vegyületeinek átalakulásai, körfogásuk a természetben.
Rendellenes körforgás (környezetszennyezés) és a helyreállítás módjai (környezetvédelem).
Az élők mint környezeti tényezők Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások.
Populációk Létszámuk, sűrűségük, szabályozásuk. Emberi hatások.
Génáramlás a populáción belül: a tulajdonságok öröklődése. Az ivaros és az ivartalan szaporodás genetikája.
A genetikai változatosság megőrzése a populáción belül. A genetika etikai vonatkozásai.
Populációk átalakulása változó környezetben: mutációk, kiválogatódás. A faj fogalma és tartalma az evolúció elméletében.
Életközösségek Sokféleségük, stabilitásuk, időbeli átalakulásaik.
Pusztulásuk okai, védelmük lehetőségei (természetvédelem).
4. Az élő egyed
Az élő egyed és a környezet kapcsolata A tűrőképesség, az életmód és a környezet összefüggése. Az érzékelés, kommunikáció és az életmód kapcsolata.
Az emberi életműködések A legfontosabb életműködések funkciója, az abban részt vevő alapvető szervek és mechanizmusok.
Az életműködések idegi és hormonális szabályozásának alapelvei.
Az immunrendszer szerepe. A betegségokozó kockázati tényezők, ezek elkerülése (egészségvédelem).
Családtervezés Az ember egyedfejlődése. A családtervezés biológiai alapjai.
5. A sejt
Sejttípusok A baktérium-, gomba-, növényi és állati sejt fő különbségei. Sejtek szerveződésének módjai: fonal, telep, szövet.
Sejtalkotók és feladatuk A sejthártya: anyagcsere, sejtfölismerés. Mitokondrium: energiatermelés (biológiai oxidáció). Zöld színtest: fotoszintézis.
Sejtmag: örökítés.
A sejtanyagcsere Életmódok (heterotróf és autotróf), ezek típusai.
A lebontó és felépítő folyamatok kapcsolata, energiamérlege.
6. Szerves kémia
Az óriásmolekulák jellegzetességei Típusaik (szénhidrogének, poliszaharidok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak). Létrejöttük monomerek összekapcsolódásával.
A szénhidrogének Kőolajpárlatok és fölhasználásuk, különös tekintettel a környezeti ártalmakra. Halogénezett szénhidrogének és műanyagok; fölhasználásuk, veszélyeik.
A szénhidrátok A keményítő és a cellulóz fölépítése, tulajdonságai, előfordulása.
Zsírok, olajok Biológiai jelentőségük.
Fehérjék, kolloidok Képződésük, csoportjaik, hidrolízisük (emésztés).
Biológiai jelentőségük. Tulajdonságaik változása fizikai-kémiai hatásokra (kicsapódás, mérgek hatása).
A nukleinsavak Alaptípusaik, genetikai jelentőségük.
7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok)
Molekulák, atomcsoportok A molekula-, fém- és ionrács jellemzői.
A kovalens kötés kialakulása, delokalizáció.
A polaritás magyarázata az elektronegativitás és a molekulaszerkezet alapján.
Anyagi halmazok Gázok: egyesített gáztörvény (Kelvin-skála), Avogadro törvénye és értelmezésük.
Folyadékok: oldatok, koncentrációjuk, sűrűségük. Anyagáramlás gázokban és folyadékokban (diffúzió).
Kristályok: a rácsszerkezet és a fizikai tulajdonságok kapcsolata.
Átalakulások Fizikai és kémiai átalakulás.
Mechanikai és termikus kölcsönhatások, mechanikai megmaradási törvények, az I. főtétel.
A folyamatok iránya, irreverzibilitás.
A halmazállapot-változások, értelmezésük, jelentőségük. Exo- és endoterm reakciók.
A változás (reakció) sebessége, a dinamikus egyensúly.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők (hőmérséklet, koncentráció, katalizátorok).
Reakciótípusok Sav-bázis és redoxireakciók, a kondenzáció és a hidrolízis. Polimerképződés.
8. Atomok, elemi részek
Elemi részek Proton, neutron, elektron, ion. Az elektron kettős természete.
A foton, a fény kettős természete.
Az atom Az atom felépítése: az atommag összetétele, az elektronburok. Maghasadás, magfúzió. A napsugárzás hatása a földi életre.
A radioaktív sugárzások fajtái, jellemzői. Az atomenergia felhasználása. A sugárvédelem alapjai.
Kémiai elemek A kémiai elem.
A periódusos rendszerben megnyilvánuló alapvető tendenciák, szabályszerűségek.

LATIN NYELVI ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A latin nyelv érettségi vizsga célja

Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a vizsgázók írott szövegek megértéséhez alkalmazzák, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak.

A tantárgy vizsgájának célja kettős. Vizsgálja egyrészt a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, másrészt pedig Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról elsajátított ismereteket, ennek keretében az antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatát.

A latin érettségi vizsgájának célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e a pontos szövegértésre, azok megfelelő szóbeli előadására és fordítására;

- rendelkezik-e a más idegen nyelvek tanulására is érvényes grammatikai tudatossággal;

- képes-e az európai kultúra alapjairól szerzett ismeretei közvetítésére, ezek összekapcsolására a magyar kultúrával.

A követelményeket a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg: készségek és nyelvi eszköztár. Az összetett célrendszer sajátos témák megadásával is jár. A kulturális ismeretek és az azok forrásaiként szolgáló szöveganyag egymással szervesen összefüggő rendszerként foghatók fel.

A vizsga két szintje közötti különbség a megértendő, illetve lefordítandó szövegek fajtájában, összetettségében, terjedelmében, a nyelvi készségek, lexikai és leíró nyelvtani ismeretek elsősorban mennyiségi különbségében, valamint a feladatok típusában mutatkozik meg.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Készségek
Olvasás és beszédkészség A humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg helyes felolvasása, valamint a másik kiejtési rendszer szabályainak ismerete.
Hexameterben, illetve disztichonban írott verses szövegek megfelelő ritmusú felolvasása.
A témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes, emlékezetből való (memoriter) felidézése.
Szövegértés, fordítás Írásban: ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő, bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveg kifogástalan lefordítása nyomtatott szótár segítségével.
Szóban: egyszerűbb, ismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítása és értelmezése a szöveg szókincsének pontos ismeretében.
2. Nyelvi eszköztár
Adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerése, utóbbiak elemzése és képzési szabályaik bemutatása.
A latin leíró nyelvtan alaktana, a rendes és rendhagyó alakjainak ismerete és képzése; a mondattan főszabályainak ismerete és alkalmazása.
Ismert latin szövegből a legfontosabb stilisztikai eszközök kiemelése és bemutatása.
3. Témák
Források Legalább az alábbi szerzők valamely eredeti művének vagy műrészletének nyelvi és tartalmi szempontú ismerete:
Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus, továbbá az ókeresztény irodalom és a magyarországi latinság legalább egy-egy eredeti műve vagy annak részlete.
Alapvető ismeretek legalább a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről.
Kulturális ismeretek A klasszikus antikvitásra vonatkozó, a fenti forrásokhoz kapcsolható legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretek. Alapvető ismeretek a latin nyelvű műveltség területeiről, időbeli és térbeli elterjedéséről, annak fontosabb szakaszairól (különösen az antikvitás után megjelenő kersztény kultúra latin nyelvhasználatáról).
Ismeretek a klasszikus antikvitás mindennapi életéről, az életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeiről, az ünnepekről és rítusokról.
Áttekintő jellegű ismeretek az ókori Pannonia emlékeiről, valamint a latin nyelv jelentőségéről a magyar kultúrában.
Annak bizonyítása, hogy a vizsgázó tisztában van a megismert kulturális értékek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára tett hatásával, ismeri a kapcsolatrendszer legfontosabb, elsősorban az általa megismert forrásokhoz köthető elemeit.
4. Egyéb készségek
A szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre következtetés készségei és technikái. Különféle szótárak, tanulóknak készült leíró nyelvtan és egyéb segédeszközök önálló használata. A nyelvtanulási célok elérését lehetővé tevő stratégiák, módszerek és segédeszközök alkalmazása. A latin nyelvű szövegek fordításakor és értelmezésekor más műveltségi területekhez kapcsolódó ismeretek és készségek alkalmazása.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Készségek
Olvasás és beszédkészség A humanista és restituált kiejtési szabályok bármelyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg egyformán helyes felolvasása.
Hexameterben, disztichonban, lírai strófákban, iambikus formában vagy hendecasyllabusban írt verses szövegek megfelelő ritmusú felolvasása.
A témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes, emlékezetből való (memoriter) felidézése.
Szövegértés, fordítás Írásban: ismeretlen, nyelvileg, tartalmilag összetettebb (esetleg a klasszikus nyelvi normáktól valamelyest eltérő) eredeti latin szöveg nyomtatott szótár segítségével történő kifogástalan lefordítása.
Szóban: nyelvileg vagy tartalmilag összetettebb, a források közt megjelölt szerzőktől származó ismeretlen szövegrészletek fordítása és értelmezése segítő kérdések alapján.
2. Nyelvi eszköztár
Adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerése, utóbbiak elemzése és képzési szabályaik bemutatása.
A latin leíró nyelvtan alaktanának rendes és rendhagyó alakjai, ezek képzése, a mondattan fő- és mellékszabályainak ismerete és alkalmazása.
Ismert vagy az érettségi vizsgán lefordított latin szövegből a legfontosabb stilisztikai eszközök kiemelése és bemutatása.
3. Témák
Források Legalább az alábbi szerzők valamely eredeti művének vagy műrészletének nyelvi és tartalmi szempontú ismerete:
Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Titus Lucretius Carus, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Lucius Annaeus Seneca, Cornelius Tacitus.
Alapvető ismeretek legalább a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről.
Kulturális ismeretek A klasszikus antikvitásra vonatkozó, a fenti forrásokhoz kapcsolható legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretek. Alapvető ismeretek a latin nyelvű műveltség területeiről, időbeli és térbeli elterjedéséről, annak fontosabb szakaszairól.
Ismeretek a klasszikus antikvitás mindennapi életéről, az életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeiről, az ünnepekről és rítusokról.
Áttekintő jellegű ismeretek az ókori Pannonia emlékeiről, valamint a latin nyelv jelentőségéről a magyar kultúrában.
Áttekintő jellegű ismeretek az ókeresztény kultúráról és az egyházi nyelvhasználatról.
Annak bizonyítása, hogy a vizsgázó tisztában van a megismert kulturális értékek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára tett hatásával, ismeri e kapcsolatrendszer legfontosabb, elsősorban az általa megismert forrásokhoz köthető elemeit.
4. Egyéb készségek
Szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre következtetés készségei és technikái; különféle szótárak, tanulóknak készült leíró nyelvtan és egyéb segédeszközök önálló használata.
A nyelvtanulási célok elérését lehetővé tevő stratégiák, módszerek és segédeszközök alkalmazása.
A latin nyelvű szövegek fordításakor és értelmezésekor más műveltségi területekhez kapcsolódó ismeretek és készségek alkalmazása.

EMBERISMERET, ETIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszint: írásbeli és szóbeli. Emelt szint: írásbeli és szóbeli.

Az emberismeret, etika érettségi vizsga célja

Az emberismeret, etika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e azokkal a kommunikációs készségekkel és tárgyi ismeretekkel, amelyek képessé teszik, hogy az erkölcsi dilemmákat, döntési helyzeteket felismerje, értelmezze és érvelni tudjon saját választásai mellett;

- megismerkedett-e a különböző etikai érvelésmódok alapelveivel és belső logikájával;

- ismeri-e az etika alapfogalmait;

- tisztában van-e a civilizációnkban általánosan elfogadott erkölcsi alapértékek jelentőségével, és képes-e ezeket értelmezni meghatározott élethelyzetek összefüggésében;

- szert tett-e az ember erkölcsi méltóságától elválaszthatatlan személyi felelősség dimenzióinak mélyebb belátására. Az emberismeret, etika érettségi vizsga tematikája felöleli az etikai reflexió alapvető szintjeit (lelkiismeret, társas kapcsolatok, közerkölcs stb.), illetve egy-egy életterület erkölcsi kérdéseit (munka, szexualitás, nemzetiségi helyzet). Ezeket a vizsgázó a középszintű vizsgán személyes tapasztalatai és középiskolában elsajátított ismeretei (pl. történelmi, irodalmi, társadalomismereti, pszichológiai és etikai) alapján értelmezi. Mindez alkalmat ad arra, hogy bizonyítsa jártasságát az emberi kapcsolatok világában, a különféle etikai érvelésmódok és értéktételezések területén, valamint arra, hogy felismerjen értékdilemmákat és ezekben állást foglaljon. E feladat alapvetően induktív jellegű: kiindulópontja egy élethelyzet értelmezése. Az emelt szintű vizsga keretében a vizsgázó számot ad az etika egyes területein szerzett fogalmi ismereteiről, bizonyítja jártasságát az erkölcsi hagyományban. Az elvont meghatározások és érvelésmódok bemutatását olvasmányokból, élethelyzetekből merített példák tehetik személyessé és szemléletessé.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Az etika megalapozása Jó és rossz.
Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény. Kötelesség és szabadság.
A kanti kötelességetika és bírálata. A boldogság mint etikai kérdés.
2. Általános értékeink Az erkölcsi cselekedet.
A kölcsönösség és a felelősség kérdése. Az erények és a jó élet céljai.
Az emberi méltóság.
Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. Értékkonfliktusok.
Az erkölcsi nevelés.
3. Társas kapcsolatok Versengés és együttműködés.
Szeretet, részvét; hűség, segítség, szolgálat. Szerelem, házasság, szexualitás.
A családi élet erkölcsi kérdései.
4. Erkölcs és társadalom Társadalmi igazságosság.
Emberi alapjogok, kötelességek. Közbeszéd, szólásszabadság. Konfliktusok, konfliktusok kezelése. Hazaszeretet.
Munkaerkölcs. Erkölcs és gazdaság. Erkölcs és politika. Médiaetika.
A korrupció problémája.
5. Vallás és erkölcs Valláserkölcs és világi etika viszonya. A világvallások alapvető jellemzői.
Az antik, zsidó és keresztény hagyomány erkölcsi öröksége. A keresztény erkölcsi tanítás lényege.
6. Korunk erkölcsi kihívásai A tudományos-technológiai változások etikai kérdései. Bioetika.
A környezetért való egyéni és társadalmi felelősség a globalizáció korában. A jövő nemzedékekért való felelősség.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
(Az emelt szintű követelmények magukban foglalják az alábbiakban nem említett középszintűeket is)
1. Az etika megalapozása Materiális értéketikák (tekintélyelvű, természetjogi és konvencionális érvelésmódok).
Az etikai formalizmus (kötelesség- és haszonelvű elméletek, konszenzus-etikák). Személyközpontú etikai tanítások (felelősség- és dialógusetikák).
2. Az erények és a jellem Szabadság és meghatározottság. Szándék és következmény.
A szenvedés tapasztalata és a rossz eredete.
3. Társas kapcsolatok Létharc és szolidaritás.
A szűkebb és tágabb közösségért vállalt felelősség.
4. Erkölcs és társadalom Állampolgári erények (kímélet, részvét, áldozat másokért). Törvénytisztelet és polgári engedetlenség.
5. Vallás és erkölcs A világvallások emberképe és alapvető etikája.
Különböző vallási tanítások a természet fölötti uralom, a nemi szerepek, a nemzet és egyetemes emberiség, a törvénytisztelet stb. alapkérdéseiről.
6. Korunk erkölcsi kihívásai A tudományos-technológiai haladás etikai kérdései.

TÁRSADALOMISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A társadalomismeret érettségi vizsga - a tantárgy alapvető céljaival összefüggésben - nem csupán ismereteket kér számon, hanem rendeletetése az is, hogy felmérje, mennyire vált képessé a tanuló a saját értékrendjének felismerésére, életútjának, perspektíváinak tervezésére. A követelmények annak megmutatását is számon kérik a vizsgázótól, hogy milyen mértékben jutott el különböző társadalmi kérdések és problémák tudatos értelmezéséhez. A társadalomismeret vizsgakövetelményei tartalmazzák az ún. szinkron társadalomtudományok: a szociológia, a közgazdaságtudomány, a politológia, a jogtudomány, a szociálpszichológia alapvető értelmezési kereteinek és fogalomrendszerének ismeretét.

A társadalomismeret érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a társadalom alapvető szerkezetét, illetve a társadalmi viszonyok legfőbb sajátosságait;

- megismerkedett-e a különböző társadalmi együttélési szabályokkal, a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel, valamint a gazdaság működésével;

- foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel, tudatosította-e a globalizáció előnyeit és hátrányait;

- meg tud-e fogalmazni konkrét példák, esetek segítségével különböző értékrendeket, gondolkodási és cselekvési mintákat;

- mennyiben képes saját tapasztalatainak általánosítására és fogalmi megragadására;

- mennyire fejlődött ki benne az a készség, hajlandóság és felelősség, hogy élete további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzon társadalmi kérdésekkel, mások problémájával;

- képes-e a szűkebb és tágabb értelemben vett emberi csoportok, közösségekben zajló folyamatok megértésére, a mások iránti tiszteletre;

- megismerte-e a gazdaság alapintézményeit, törvényszerűségeit, szereplőit;

- ki tudja-e fejteni önálló véleményét gazdasági témákról, tudja-e vázolni megoldási javaslatait a gazdasági élettel összefüggő problémákról;

- mit tud a munkaerőpiacon érvényes írott és íratlan szabályokról.

Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- tisztában van-e azzal, és annak következményeivel, hogy az ember olyan individuum, aki társadalomban, annak különböző szintű közösségeiben él;

- képes-e a környezetében történő eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete;

- felkészült-e a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén;

- ismeri-e az ezredforduló alapvető modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait;

- milyen szintű együttműködési és problémamegoldó készséggel rendelkezik;

- ismeri-e az ember vizsgálatának tudományos történeti módszereit (pszichológia, szociológia), közös, illetve eltérő megközelítési módjait;

- ismeri-e a saját élete szempontjából legfontosabb kapcsolatok pszichológiai jellegzetességeit, a nemi identitás és szerepvállalás, a családi élet jellegzetességeit.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

A témakörhöz tartozó, alább részletezett tematikus követelmények elsajátítását a vizsgázó a saját tapasztalatait is tartalmazó projektmunka keretében, illetve annak szóbeli „megvédésében”, továbbá a tételes szóbeli vizsgafeleletében kell, hogy igazolja.

Témakör Követelmények
1. Egyén és közösség
Az ember biológiai és társadalmi meghatározottsága. Különböző kultúrák emberképe. Beilleszkedés a társadalomba. Szocializáció és identitás. Társadalmi szerepek. A szocializáció alapvető közegei: család, iskola, kortárscsoport, média. Emberi kapcsolatok. Konfliktus és konfliktuskezelés.
Kultúrák és közösségek. Sztereotípia és előítélet. Társadalmi értékrendek. A vallás jelentősége az egyén közösségi és magánéleti mivoltában. Kulturális sokféleség. A világ vallásai.
Társadalmi együttélési szabályok. A társadalmi norma és normaátadás.
A deviancia fogalma. A társadalmi normák szabályozó szerepe. Bűnözés és bűncselekmény.
Jogok és kötelességek. A gyermekek jogai, diákjogok és kötelességek.
A közélet és magánélet határai. A média felelőssége a közélet és magánélet megközelítésében. A közélet etikája. Az ifjúság sajátos helyzete a társadalomban. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A munkába lépés életszakasza.
2. A társadalmi viszonyok
A család fogalma és funkciói. Családi szerepek. Nemzedékek együttélése. Nők és férfiak a társadalomban: a két nem viszonyának változásai.
Az iskola társadalmi szerepe. Az iskolai tudás jellegének átalakulása: az élethosszig tartó tanulás fogalma. Az iskola közösségteremtő és szocializációs funkciói.
Az életmód fogalma és elemei. Fogyasztói magatartás. Lakóhely, étkezési és öltözködési szokások. Munkaidő, szabadidő.
A helyi társadalom. A nemzet politikai és kulturális fogalmai. A magyar nemzettudat sajátosságai. A hazafiság történelmi példái. A nemzetiség fogalma. Magyarországi nemzetiségek. A roma népesség helyzetének sajátosságai.
A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, etnikum szerint. A magyarországi egyházak,
vallási közösségek. Multikulturális társadalomszemlélet. Demográfiai viszonyok. A társadalmi egyenlőtlenség. Méltányosság és igazságosság. A hátrányos helyzet fogalma. A hátrányos helyzet típusai: szegénység, testi és szellemi fogyatékosság. Karitatív tevékenység. Közösségi szolgálat, önkéntesség.
A szociológia tudománya. Tömegjelenségek. Tömeglélektan. A média hatása.
3. Állampolgári ismeretek
3.1. Jogi alapismeretek Az alapvető emberi jogok. Egyéni és közösségi jogok. Gyermeki és diákjogok. Az állampolgárság fogalma. Állampolgári kötelességek.
3.2. Intézményrendszer A politika fogalma. Magánérdek és közérdek. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés. A demokratikus közélet fő jellemzői.
A hatalommegosztás elve.
Magyarország Alaptörvénye. A törvényhozó hatalom rendszere. A végrehajtó hatalom rendszere. A köztársasági elnök szerepe. Politikai pártok.
A bíráskodás rendszere Magyarországon.
Az önkormányzatiság fogalma. A helyi önkormányzatok szervezete és működése. A közigazgatás rendszere. A civil társadalom szervezetei.
Az Európai Unió kialakulása és céljai. Az Európai Unió alapintézményei.
3.3. Ügyek intézése Állampolgári dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány, útlevél, adóazonosító, taj-kártya, jogosítvány.
4. Jelenismeret - Társadalmi világrend az ezredforduló után
4.1. Az életmód A gazdasági növekedés dilemmái. A demográfiai folyamatok ellentmondásai. A multinacionális és nemzeti gazdaságok ellentmondásai. Az állami és nemzetközi politikai szerepvállalás ellentmondásai. Biztonságpolitika: terrorizmus, migráció. Az európai integráció kérdései. Civilizációs konfliktusok: etnikai, környezeti, vallási, gazdasági kérdések.
4.2. Kultúra és globalizáció A globalizáció folyamata. A fogyasztói társadalom válsága. A munka világának átalakulása. Az információs társadalom kialakulása. Az élethosszig tartó tanulás. A nemek közötti viszony és a család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása.
4.3. A növekedés határai A fenntarthatóság elvei. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági
okai. A népesség csökkenése és az elöregedés hazánkban és más európai országokban.
A környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló tényezők.
5. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
5.1. A gazdasági környezet A gazdaság alapintézményei, törvényszerűségei és gazdasági szereplői.
A tulajdonformák.
A vállalkozási formák fő jellemzői.
5.2. Az állam gazdasági szerepvállalása Az állam gazdasági szerepvállalása. Állami költségvetés.
Adópolitika. Az állam piaci és nem piaci feladatai. Az újraelosztási rendszerek. A fő makrogazdasági mutatók. A gazdasági növekedés, stagnálás; foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső és belső egyensúly.
Az Európai Unió fő gazdaságszervező elvei (szabad munkaerő- és tőkeáramlás, egységes valuta).
5.3. Pénzügyi ismeretek A pénz fogalma, szerepe, funkciói.
A nemzetközi és a hazai bankrendszer.
Pénzügyi tranzakciók. Hitel (kamat, futamidő, fedezet, saját erő). A pénzpiac fogalma. Az ár-bér spirál folyamata.
5.4. A munka világa A munkaviszony. Munkaadók és munkavállalók jogai és kötelezettségei. Hazai és nemzetközi munkaerő-piaci elvárások.
Az adózás.
Felkészülés a munkaerőpiacra való kilépésre: önéletrajz, motivációs levél írása. Az állásinterjú.
Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban.
A megtakarítás formái. A megfontolt hitelfelvétel. A fogyasztó jogai.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Egyén és közösség
Az emberi faj kultúrájának gyökerei. A kulturális univerzálék. A kulturális önazonosság és a társadalmi hovatartozás problémái.
A világ vallásai. A vallásgyakorlás mint magán- vagy közügy.
A társadalmi szerződés. A társadalmi norma és normaátadás. Az anómia fogalma. Az illem. A hatalommal való visszaélés bűncselekménye. Büntetőjogi számonkérés, elévülés-el nem évülés.
Jogok és kötelességek. A gyermekek jogai, diákjogok és kötelességek.
A közélet és magánélet határai. A média felelőssége a közélet és magánélet megközelítésében. A közélet etikája.
Az ifjúság sajátos helyzete a társadalomban. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A munkába lépés életszakasza.
2. A társadalmi viszonyok
A család fogalma és funkciói. Családi szerepek. Nemzedékek együttélése. Nők és férfiak a társadalomban: a két nem viszonyának változásai.
Az iskola társadalmi szerepe. Az iskolai tudás jellegének átalakulása: az élethosszig tartó tanulás fogalma. Az iskola közösségteremtő és szocializációs funkciói.
Az életmód fogalma és elemei. Fogyasztói magatartás. Lakóhely, étkezési és öltözködési szokások. Munkaidő, szabadidő.
A helyi társadalom.
A nemzet politikai és kulturális fogalmai. A magyar nemzettudat fejlődésének sajátosságai.
A nemzetiségek jogi szabályozásának történeti változásai és új vonásai. A társadalom rétegződése.
A magyarországi egyházak, vallási közösségek. Az egyházak társadalmi szerepvállalása és jogi szabályozása.
Demográfiai viszonyok. Korfa.
A társadalmi egyenlőtlenség. Méltányosság és igazságosság. A hátrányos helyzet fogalma.
A szociológia és a szociálpszichológia tudománya, szociálpolitika. Urbanizációs és regionális problémák.
Tömegjelenségek. Tömeglélektan. A média hatása.
3. Állampolgári ismeretek
3.1. Jogi alapismeretek Az alapvető emberi jogok. Egyéni és közösségi jogok. Gyermeki és diákjogok. Az állampolgárság fogalma. Állampolgári kötelességek. A politika fogalma. Magánérdek és közérdek. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés. A demokratikus közélet fő jellemzői. A hatalommegosztás elve.
3.2. Intézményrendszer Magyarország Alaptörvényének létrejötte. Az államhatalmak elválasztása. A bíráskodás rendszere Magyarországon. Jogi alapismeretek:
jogsérelem, jogorvoslat. A rendőrség jogai és kötelezettségei.
Az önkormányzatiság fogalma. A helyi önkormányzatok szervezete és működése. A közigazgatás rendszere. A civil társadalom szervezetei.
Az Európai Unió kialakulása és céljai. Az Európai Unió intézményrendszere. Az európai polgárság jogai és kötelességei.
3.3. Ügyek intézése A „jó állam” elve.
4. Jelenismeret - Társadalmi világrend az ezredforduló után
4.1. Az életmód A gazdasági növekedés dilemmái. A demográfiai folyamatok ellentmondásai. A multinacionális és nemzeti gazdaságok ellentmondásai. Az állami és nemzetközi politikai szerepvállalás ellentmondásai. Biztonságpolitika: terrorizmus, migráció. Az európai integráció kérdései. Civilizációs konfliktusok: etnikai, környezeti, vallási, gazdasági kérdések.
4.2. Kultúra és globalizáció A globalizáció fenyegetése a nemzeti-nemzetiségi kultúrák vonatkozásában.
A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései. A hálózati kultúrák növekvő szerepe.
A gender-elmélet és annak kritikája. Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón.
4.3. A növekedés határai A globális élelmiszeripar termékeinek és a természetes élelmiszerek fogyasztásának szembenállása. A génmódosított árukkal összefüggő társadalmi-egészségügyi kockázatok. Fenntartható fejlődés vagy fenntarthatóság?
A globális demográfiai növekedés és a hazai népességcsökkenés ellentmondása.
A környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló tényezők.
5. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
5.1. A gazdasági környezet A gazdaság alapintézményei, törvényszerűségei és gazdasági szereplői. A tulajdonformák. A vállalkozási formák fő jellemzői.
5.2. Az állam gazdasági szerepvállalása Az állam gazdasági szerepvállalása. Állami költségvetés. Adó- és járulékpolitika. Az állam gazdasági szerepének liberális, baloldali és konzervatív értelmezése. Az állam piaci és nem piaci feladatai.
Az újraelosztási rendszerek.
A makroökonómia alapfogalmai.
Nézetek az Európai Unió gazdasági egységesedéséről. Konvergenciaprogramok.
5.3. Pénzügyi ismeretek A pénz kialakulása.
A nemzetközi és a hazai bankrendszer változási tendenciái. A devizakölcsön problémája, megoldási lehetőségek.
A pénzpiac fogalma. Pénzkereslet, pénzkínálat; a pénzpiac egyensúlya. Az ár-bér spirál folyamata.
5.4. A munka világa A középszintű követelményekben szereplő témák részletes ismerete. A munkáról való gondolkodás eltérő kulturális attitűdjei.
Fogyasztó a piacgazdaságban.

AZ EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Bevezetés

Az Ember- és társadalomismeret, etika a Nemzeti alaptanterv (és a NAT felülvizsgálat során keletkezett új tervezet) szellemiségét hordozó integrált műveltségi terület, amely két modultantárgy - az Emberismeret és etika, valamint a Társadalomismeret - alternatívájaként jelenik meg. Mindez azt jelenti, hogy a két modultárgy önálló érettségi követelményrendszere mellett szükségesnek látszott egy összevont, komplex változat kialakítása is. Legfőképpen azért, mert az emberre vonatkozó lélektani, szociológiai, filozófiai, etika stb. ismereteket, illetve az erkölcsi nevelés kérdését nem lehet elszakítani (önálló tantárgy keretében megjeleníteni) a társadalmi-politikai viszonyok bemutatásától. Ezek szervesen összetartoznak mind a diákok fejében, mind a tananyagban.

Az ember- és társadalomismeret, etika érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga legfontosabb célja az, hogy a diákok jelenre vonatkozó - ember- és társadalomismereti tudása minél személyesebb és élményszerűbb (személyes tapasztalataikra épülő) legyen. Nagyon fontos cél az is, hogy a tananyag, illetve követelményrendszer jellegét és elrendezését ne a különböző szaktudományok (amúgy is leegyszerűsített) rendszere adja, hanem a tárgy pedagógiai funkciója. A fő cél tehát az, hogy az ember- és társadalomismeret, etika segítse a diákok szocializációját, erősítse problémaérzékenységüket, döntéskészségüket az életben való eligazodásukat.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e az ember természeti és társadalmi meghatározottságát;

- tisztában van-e az emberi szabadság és meghatározottság mibenlétével;

- megismerkedett-e az érték, illetve az értékelés fogalmával;

- ismeri-e az értékrend fogalmát;

- tud-e érvelni olyan szituációkban, ahol különböző értékek ütköznek;

- tudja- értelmezni a különböző együttélési szabályokat, tud-e különbséget tenni közöttük;

- megismerkedett-e a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel;

- képes-e a környezetében történő eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete;

- milyen szintű együttműködési és problémamegoldó kézséggel rendelkezik;

- tudatosan viszonyul-e a környezetében - család, párkapcsolat, baráti kör iskola - élő emberekhez és közösségekhez;

- foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel;

- ismeri-e a tágabb környezet, Magyarország alapvető társadalmi és politikai viszonyait;

- megismerkedett-e az alapvető globális kihívásokkal.

Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- felkészült-e a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén;

- ismeri-e az ezredforduló alapvető modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait;

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA
1. Az ember mint biológiai, társadalmi és szellemi lény
Az ember különböző meghatározottságai A természeti és társadalmi meghatározottságból fakadó jellemzők, lehetőségek és korlátok.
Az ember különböző közösségek tagja Az ember egyidejűleg különböző közösségekhez tartozó lény.
2. Az ember mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény
Az értékek Az értékek különbözősége és ütközéseik.
Szabadság, identitás és önértékelés A szabadság, az identitás, a lelkiismeret és az önértékelés fogalma.
3. Szokás, erkölcs és jog
Az együttélés alapvető szabályai A szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog eredete, rendeltetésük, változásaik, viszonyaik.
Alapjogok A gyermeki, a diák- és az emberi jogok.
4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok
A család A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek.
A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett történelmi változások.
Párkapcsolatok Nők és férfiak társadalmi szerepe.
Szerelem. Barátság.
Közösség Az iskola szerepe a szocializációban.
5. A mi kis ügyeink
Gyakorlati készségek: különböző formanyomtatványok kitöltése, a hétköznapi életben fontos információk megszerzése, érdekei érvényesítése hivatalos ügyeiben.
6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció
A gazdaság alapfogalmai Az alapvető gazdasági fogalmak ismerete.
A munka világa Alapvető jogok és konfliktusok.
A pályaválasztás lehetőségei Munkavállalói jogok és stratégiák a mai gazdaságban. Gyakorlati készségek.
7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció
Társadalmi tagolódás Társadalmi rétegek a mai Magyarországon.
Változások a társadalomban A társadalmi változások alapfogalmai.
8. A közélet és a politika világa
A politikai rendszer A mai magyar államszervezet jellege és működése.
A demokrácia helyi szintjei A helyi társadalom érdekérvényesítési lehetőségei.
9. Hovatartozásaink: szülő és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk
A nemzettudat A nemzettudat alapfogalmai.
A magyarság és Európa Az Európai Unió és az európai polgár.
10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság
Az életmód típusai, életvezetési kérdések.
11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások
Globalizáció a példák szintjén.
Nemzetközi szervezetek.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. Az ember mint biológiai, társadalmi és szellemi lény
Az ember különböző értelemben vett fogalmai.
Az öntudatos én.
2. Az ember mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény
Szabadság és felelősség.
3. Szokás, erkölcs és jog
Alkotmány, törvényhozás, alapvető jogágak.
Az erény és a bűn fogalma.
4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok
Családjogi esetek.
Önálló véleményalkotás a szexuális viselkedésről, a házasság intézményéről.
A közösségi kapcsolatok típusai.
5. A mi kis ügyeink
A jogos és jogtalan elkülönítése.
Szerződések alapvető követelményeinek és a különböző jogorvoslati lehetőségeknek az ismerete.
6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció
A magyar gazdaság és a globalizációs folyamatok.
7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció
Társadalmi konfliktusok, érdekütközések a mai magyar társadalomban.
8. A közélet és a politika világa
A jogok és kötelességek rendszere a társadalomban. Az önkormányzatiság fogalma.
9. Hovatartozásaink: szülő és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk
A magyar nemzettudat alapvető sajátosságai. Magyarország helye az Európai Unión belül.
10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság
Életmódtípusok a mai Magyarországon. Különböző értékrendek, életutak.
11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások
Demográfiai kihívások. Az informatikai és távközlési fejlődés hatásai. A fenntartható fejlődés.

DRÁMA ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli, szóbeli és gyakorlati. Emelt szinten: írásbeli, szóbeli és gyakorlati.

A dráma érettségi vizsga célja

A dráma érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e a dráma és a színház értő befogadására, az alkotások értelmezésére;

- tudja-e használni a megismert fogalmi készletet a látott drámamunka vagy előadás elemzésében;

- rendelkezik-e az adott területen (drámajáték, színjáték, zenés játék, versmondás, prózamondás, tánc- vagy mozgásszínház, továbbá egyes színházi mesterségek stb.) végzett tevékenységhez szükséges kompetenciákkal;

- tudja-e alkalmazni színháztörténeti és elméleti ismereteit;

- képes-e kifejezni magát különböző dramatikus tevékenységi formákban, improvizációs szöveges és/vagy mozgásos feladatokban, és adottságaihoz mérten részt tud-e vállalni színházi jellegű előadás létrehozásában.

A középszintű vizsga a jelöltektől a drámai művek, színházi előadások művészi eszközeinek felismerését, azonosítását; az alapvető színházi eszközök és néhány színészi technika gyakorlati alkalmazását várja el.

Az emelt szintű vizsga a drámai művek és színházi előadások művészi eszközeinek széles körű felismerését, azonosítását, valamint a színházi eszközrendszer elemzését, a színészi technikák elmélyültebb gyakorlati alkalmazását várja el.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakörök/Kompetenciák Követelmények
Színház- és drámatörténet Az ókor színháza és a görög dráma. Shakespeare színháza és néhány drámája. Moliere néhány drámája.
A 19. és 20. századi magyar színház és dráma néhány alkotása. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza.
Brecht színháza és néhány drámája.
Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom néhány alkotása.
Színház- és drámaelmélet A drámai műnem sajátosságai. A dráma szerkezeti felépítése.
Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak.
A színházművészet mint összművészet sajátosságai. Színházi szakmák.
Színházi előadások elemzése.
Színházi műfajok A tragédia. A komédia.
A realista színjáték.
Zenés, tánc- és mozgásszínház.
Drámajáték Helyzetgyakorlatok.
Történet szerkesztése és megjelenítése. Improvizáció.
Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral. Improvizáció zenére vagy témára.
Összetett improvizációk létrehozása és bemutatása.
Bábjáték A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában.
Beszéd, vers- és prózamondás. A beszédtechnika alapjai.
Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása.
Színjátékos gyakorlat Drámajátékos improvizáció.
Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása. Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció (előadás) bemutatásában való részvétel.
EMELT SZINT
Témakörök/Kompetenciák Követelmények
Színház- és drámatörténet Az ókor színháza, görög dráma és római komédia. A középkori színjátszás, a commedia dell’arte.
Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare. A spanyol barokk dráma és színház. Moliere művei és a klasszicista dráma.
A régi magyar dráma néhány alkotása.
A 19. századi magyar dráma néhány alkotása. A hazai színjátszás kezdetei.
A 20. századi magyar dráma néhány alkotása.
A modern polgári dráma és színház kialakulása. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza. Brecht drámái és színháza.
A 20. század színházi irányzatai, jelentős drámaírói.
Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom.
Színház- és drámaelmélet A drámai műnem sajátosságai.
A dráma (a színjáték) mint kommunikáció. A dráma szerkezeti felépítése.
Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak.
A színházművészet mint összművészet sajátosságai. Színházi szakmák.
Gyakorlati drámaelemzés.
Színházi műfajok A rituális játék/szertartásjáték. A tragédia.
A komédia.
A realista színjáték. Bábjáték
Zenés, tánc- és mozgásszínház.
Előadáselemzés A színházi előadások egyes alkotó elemeinek jelentésteremtő és módosító hatásainak (a színészi játék, a mozgás, a tér, a díszlet, kellékek, zajok, zenék, jelmezek, smink) ismerete.
Drámajáték Helyzetgyakorlatok.
Történet szerkesztése és megjelenítése. Improvizáció.
Drámajáték. Drámapedagógia.
Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral. Improvizáció zenére vagy témára.
Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása.
Bábjáték A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában.
Színpadi beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés A beszédtechnika alapjai.
Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása. A pódiumi műfajok.
Egyéni vagy közös daléneklés.
Színjátékos gyakorlat Drámajátékos improvizáció.
Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása. Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció (előadás) bemutatásában való alkotó részvétel.

MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: projekt és írásbeli.

Emelt szinten: projekt és írásbeli és szóbeli.

A mozgókép- és médiaismeret érettségi vizsga célja

A mozgókép és médiaismeret érettségi vizsga lehetőséget biztosít a különféle mozgóképi és médiaszövegek értelmezésében megmutatkozó elemzési-interpretációs és kritikai képesség bizonyítására. A mozgókép/média érettségi alkalmat ad annak megállapítására is, hogy a vizsgázó tisztában van-e a média - és különösen az audiovizuális média és az internet - társadalmi szerepével és működésmódjával.

A vizsga célja, hogy a jelölt az alapszintű médiaismereti felkészültség birtokában, illetve a mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott textus (film, filmrészlet, televíziós műsor-műsorrészlet, digitális szöveg, internetes források) alapján a következőkkel bizonyítsa felkészültségét:

- bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási, illetve a társadalmi és kulturális körülményekre;

- jellemzi valamely tömegfilmi műfajt a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével;

- ismerteti egy-egy jelentős alkotó életművét a szerző legfontosabb műveinek alapján;

- megtervez és meg is valósít néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet vagy egyéb médiaszöveget;

- bizonyítja, hogy rendelkezik a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével, tájékozódik a sajtóműfajok, az audiovizuális műsortípusok, internetes szöveg- és kommunikációs formák, a globális monitorkultúra világában;

- jellemzi azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel;

- ismeri a médiaintézmények működésének gazdasági alapjait, valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert;

- önálló ítéletet alkot néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról;

- teljesítményében kifejeződik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai.

A mozgókép- és médiaismeret középszintű érettségi vizsgája lehetővé teszi a jelölt mozgókép-nyelvi kultúrájának, filmműveltségének és a média társadalmi szerepét illető tájékozottságának minősítését és értékelését. A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minőségű és mélységű tudással rendelkezik ezen a téren, továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban megjeleníteni. Az emelt szintű érettségi vizsgán részben a mű- és stílustörténeti ismeretanyag, a fogalmi tájékozottság, részben a mű- és műsorelemzési képesség, valamint a médiajelenségekre vonatkozó - társadalmi-gazdasági ismeretekre támaszkodó - kritikai képesség tekintetében várható el mélyebb és alaposabb ismeretanyag. A középfokú vizsgától mindennek árnyaltabb-személyesebb alkalmazása és magasabb színvonalú kifejtése különbözteti meg.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai
A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői; a technikai képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete A mozgókép előtti mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása a képzőművészetben - a barlangrajztól a képregényig.
A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelői szintű ismerete és alkalmazása (pl. fényképezőgép, a videokamera használata a projektmunka során).
A technikai képalkotás technikatörténete, meghatározó találmányainak ismerete.
A technikai kép jellemzői Rögzítés és ábrázolás mozzanatainak elkülönítése és kapcsolatuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében.
A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) felismerése a mozgóképi szövegformálásban.
A látvány mozgóképi megszervezése A beállítás és a képkivágat fogalmainak pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése, megnevezése és alkalmazásuk értelmezése a klasszikus szerzői és műfaji mozgóképi szövegek elemzésében.
Az egyes beállítások felismerése, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során.
Szerepjáték A szereplőválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének - mint metakommunikációs közlésnek - a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.
A viselkedés szóbeli, vokális és metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése.
Montázs A montázsjelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, illetve a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a mozgókép esetében a tér-idő felbontása, újraszervezése és alkalmazása adott montázsmegoldások leírásában és értelmezésében).
A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és a belső montázs felismerése és montázshatásának értelmezése adott montázsmegoldások esetében.
Mozgóképi elbeszélés A történet mint változássorozat elemzése, az események időrendi és okozati láncolatának összeállítása, leírása, a történet fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezése során.
A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben.
2. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek
A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemző példák alkalmazása (médiumok szerint:
pl. sajtó, rádió, film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint: dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: műfaji, illetve szerzői; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; műsortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.) és ezen kategóriák alkalmazása adott mozgóképi szövegek elemzésében és értelmezésében.
A valóság ábrázolásához való viszony A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete.
A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése, jellemzése.
A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete.
A technikai képrögzítés kultúrtörténeti szerepének értelmezése.
A televízió valóságfelfogásának értelmezése a médium megjelenésétől a valóságshow műsorokig.
Cselekményelemzés A fordulatok és az epizódok különválasztása, a cselekmény tér-idő folyamatának és okozati rendjének összeállítása adott mozgóképi szövegek értelmezésében. Alapvető műfaji jellegzetességek (helyszín és idő, szereplők, fő téma, jellegzetes fordulatok, atmoszféra) felismerése adott mozgóképi szövegek elemzésében és értelmezésében.
A mozgóképi szövegek jelentése Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték) értelmezésével - adott mozgóképi szövegek esetében.
3. A mozgóképi szövegalkotás
Egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia, fotósorozat vagy más médium eszközeit használó rövid terjedelmű komplett szöveg, alkotás) megtervezése és kivitelezése a projektmunka során.
4. Műfaj- és műismeret
A filmkultúra kettőssége A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása.
A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása.
Az archetípus fogalmának ismerete, az archetípusok felismerése és azok konkrét formáinak értelmezése.
A szerzői filmek sajátosságainak (a nemzeti magaskultúrába ágyazottság, elitista alkotás- és befogadásmód, hétköznapiság, dominancia, stílusközpontúság, szoros kapcsolat a társművészetekkel) ismerete.
Műfaji jellemzők A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerűség, gazdasági meghatározottság, nézőszám maximalizálás, szórakoztatás, akció- és látványközpontúság, műfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplexterjesztés.
A legjellemzőbb műfajok (melodráma, vígjáték, burleszk, western, akciófilm, krimi, thriller, horror, sci-fi) közül három szabadon választott műfaj alapvonásainak ismertetése egy-egy hozzárendelhető film vázlatos elemzésével - a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján.
5. Stílus- és műismeret
Korstílusok A szereplő- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhető stiláris jegyek hasonlóságának felismerése a (német) expresszionizmus, a francia és a szovjet-orosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám kapcsán.
Ezen (film)stílustörténeti korszak meghatározó alkotóinak és műveinek ismerete.
6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek
A némafilmművészet A német expresszionizmus jellemzése, egy meghatározó művének ismerete.
A szovjet-orosz montázsiskola jellemzése, két meghatározó művének ismerete.
A hangosfilmművészet kialakulása Az (olasz) neorealizmus jellemzése, két meghatározó művének ismerete.
A modern film A fontosabb nemzeti újhullámok (pl. francia, csehszlovák, angol, német) jellemzése, néhány meghatározó mű ismerete.
7. Magyar filmtörténeti ismeretek
Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig A magyar film néhány jelentős alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla) munkásságának vázlatos bemutatása (az életmű helye és jelentősége a magyar film történetében).
Az ún. budapesti iskola jellemzése, két fontosabb alkotás ismerete.
A kortárs magyar film Három - szabadon választott -, a rendszerváltozás után készült film részletező ismertetése.
8. Média a mindennapi életben
A társadalmi nyilvánosság A közszféra-magánszféra, a nyilvánosság, a médiakonvergencia és a diskurzus fogalmának ismerete; a modern társadalmi nyilvánosság kialakulását elősegítő fontosabb tényezők szerepének kifejtése (pl. a technikai sokszorosítás, a technikai képrögzítés-képközvetítés, a távközlés, digitalizáció).
Annak ismerete, hogy milyen alapvető tényezőktől függ valamely kor és társadalom nyilvánossága.
A média napirend-kijelölő szerepének bizonyítása aktuális médiapéldákkal.
A média legfontosabb társadalmi szerepeinek (pl. tájékoztatás, „őrkutya-szerep”, közösségteremtő szerep, morális értékrend formálása) ismerete.
Mediatizált információforrások használata Az egyes médiumokban használatos szövegtípusok (pl. újsághírek, riportok és tanulmányok, rádióműsorok, filmek, televíziós műsorok, weblapok, CD-ROM-ok, digitális archívumok) mint információs források tudatos, szelektív és célirányos használata (pl. a projektmunkában).
Online média használata Az internethasználat biztonsági problémáinak (pl. személyes adatok védelme, hamis vagy megbízhatatlan oldalak, információk kiszűrése, ismerkedés veszélyei) ismerete.
Az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságainak (pl. interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága, figyelemmegosztás, multitasking, virtuális kapcsolatok, konstruált személyiségek, anonimitás és annak korlátai, e-részvétel, e-demokrácia, amatőr és professzionális tartalomgyártás, médiahasználat mások jelenlétében és annak normái) tudatosítása.
A média és az életmód A médiumok - elsősorban a rádió, a televízió és az online sajtó - műsorrendjének, honlapstruktúráinak, az intézmény vagy a csatorna-image kialakításának a befogadók életmódjára, műsorválasztási preferenciáira gyakorolt hatásainak bemutatása.
9. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége
Intertextualitás, sorozatelv A sorozatelv fogalma, hatása a szövegek megszerkesztésére és befogadására. A sorozatszerű szerkesztés célja és hatása a befogadóra (pl. szappanoperák, hírek, reklámkampányok esetén).
A hírmédia médiaszövegeinek mint történetkezdemények közrebocsátott értelmezési javaslatainak elemzése; a fontosabb újságírói modellek (elkötelezett, pártos, objektívsemleges, bulvár) ismerete.
A befogadást befolyásoló tényezők Az egyirányú kommunikáció dominanciájának, majd csökkenésének, az interaktivitás módjainak, szerepének ismerete a tömegkommunikációban. A lineáris és nemlineáris olvasás fogalmának ismerete.
Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezők hatnak különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének - szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és nemének - hatása, illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására.
A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében.
A közönség eltérő szerepeinek értelmezése: a befogadó mint fogyasztó, a közönség mint állampolgár, a közönség mint nő vagy férfi.
A legfontosabb médiahatás-elméletek (pl. direkt, korlátozott, használatiérték, kultivációs modellek) ismerete.
A sztár A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül.
Az új médiatechnológiák A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság, médiakonvergencia) jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése.
10. A médiaintézmények
A médiaszöveg mint termék A tömegkommunikációs gyakorlatra ható főbb gazdasági tényezők bemutatása, az iparszerű, piacelvű működés bizonyítása (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettős szerepe: a közönség mint vevő és mint áru; a műsoridő mint tulajdon).
A médiaipar intézményei Közszolgálati és kereskedelmi médiaintézmények bemutatása néhány jellemző példával.
A médiaipar ellenőrzése A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (a válaszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése).
A törvények betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, jellemző példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidő túllépéséért, a fiatalkorúakat károsan érintő műsorokkal, elsősorban az indokolatlan erőszak- megjelenítéssel kapcsolatos döntések) jellemző példáinak ismertetése az adott időszakból.
Az újságíró szabadsága és ennek korlátai, a szerzői jog, az információhoz való jog, a rágalmazással kapcsolatos, a kiskorúak védelmét és a politikai befolyásolástól való védelmet szolgáló főbb szabályozások ismerete.
11. A reprezentáció
Manipuláció, a valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsősorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék és a politikai formációk)
médiaszövegekben megtestesülő reprezentációjának tekintetében.
Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.
A manipuláció és a médiaipari selejt megkülönböztetése egymástól.
A médiaoptimizmus és -pesszimizmus fogalmának, alapvető érvkészletének ismerete.
12. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek
Hírműsorok A hír, a hírérték, az infotainment és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése.
A hírműsorszerkesztés elemi formáinak és normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése.
Reklám A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése.
A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása.
A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése.
Folytatásos teleregény
(szappanopera)
A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése.
A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán.
Show-műsorok A valóságshow-műsorok (reality) jellemzése mint a jóízlés, a humánum, az önrendelkezés kikezdése, másfelől annak az elemi igénynek a megvalósulása, amelyben az egyszerű ember az elit helyett magát láthatja viszont a nyilvánosságban.
EMELT SZINT
Témakör Követelmények
1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai
A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői; a technikai
képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete
Különféle képtípusok (pl. természeti, képzőművészeti és technikai képek) és a mozgókép előtti mozgásábrázolási-történetalkotási törekvések azonosítása a barlangrajztól a képregényig.
A képalkotás és képrögzítés, mozgásábrázolás és történetmesélés motivációinak felismerése adott esetekben. A mozgókép utalásos természetének bemutatása és értelmezése szabadon választott, jellemző példákkal.
A látvány mozgóképi megszervezése A kamera térbeli elhelyezésével és optikai beállításával kapcsolatos jelzések (nézet és látószög, térmélység, előtér-háttér) felismerése és magyarázata kortárs mozgóképi szövegek értelmezésében.
A megvilágítás és a színhasználat szerepének felismerése, leírása és magyarázata kortárs mozgóképi szöveg értelmezésében.
Szerepjáték A szereplők dinamikusan változó státuszhelyzetének értékelése, elemzése, adott mozgóképi szövegek értelmezésében.
Montázs A mozgóképi hanghatások fajtáinak elkülönítése, kombinációik és képekkel történő összekapcsolásuk megoldásainak leírása és magyarázata (pl. szinkronitás-aszinkronitás, időérzet és hangulatteremtés) a szövegelemzés során.
A kép és hang montázsviszonyának értelmezése kortárs szerzői filmek értelmezésében.
2. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek
A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése A médiaszövegek rendszerezése néhány további fontos szempont szerint (elbeszélő és nem elbeszélő jelleg, animáció; a kifejező eszközök kísérleti használata), és ezen kategóriák alkalmazása adott mozgóképi szövegek elemzésében és értelmezésében.
Cselekményelemzés A műfaji konvenciók és a formanyelv cselekményre gyakorolt hatásának felismerése; a cselekményen belüli és azon kívüli események elkülönítése.
3. Műfaj- és műismeret
A filmkultúra kettőssége A kultúrahasadás jelenségének, okainak és következményeinek bemutatása és értékelése.
A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása.
Műfaji jellemzők Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg).
4. Korstílusok, szerzők és művek
Korstílusok A szerzőiség stílusjegyeinek (személyes világlátás, az alkotóra jellemző formanyelvi jegyek) felismerése és bemutatása.
A film stílustörténeti korszakaihoz nehezen besorolható, ún. „nagymesterek” (pl. Antonioni, Bergman, Bunuel, Cassavetes, Fellini, Godard, Kuroszava, Pasolini, Tarkovszkij, Welles) közül egy alkotó életművének alaposabb bemutatása, a legfontosabb művek és a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök alapján.
5. Egyetemes filmtörténeti ismeretek
A filmtörténet kezdetei, az ősfilm A Lumiére-fivérek és Meliés munkásságának ismerete.
A némafilmművészet Griffith filmművészeti jelentőségének értékelése.
A francia filmes avantgárd jellemzése, két meghatározó művének ismerete.
A hangosfilmművészet kialakulása A lírai realizmus jellemzése, egy meghatározó alkotás ismerete.
A modern film Új Hollywood jellemzése, néhány meghatározó alkotás ismerete.
A kortárs film A Dogma mozgalom jellemzése, legalább két meghatározó mű ismerete.
6. Magyar filmtörténeti ismeretek
A magyar film a második világháború előtt A meghatározó műfajok (vígjáték és melodráma) jellemzése, néhány kiemelt mű ismerete.
Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig A magyar film néhány jelentős alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla) munkásságának vázlatos bemutatása (az életmű helye és jelentősége a magyar film történetében).
Az ún. budapesti iskola jellemzése, néhány fontosabb alkotás ismerete.
A kortárs magyar film Az ezredforduló utáni magyar film néhány fontosabb alkotója szerzői karakterének vázlatos bemutatása.
7. Média a mindennapi életben
Társadalmi nyilvánosság A nyilvános szereplés képessége, a nyilvános szereplés során elvárható etikai szempontok alkalmazása (pl. interjúhelyzetben).
Online média használata A mindennapi kommunikáció digitális technológián alapuló formáinak (chat, SMS, e-mail, fórum) és nyelvi sajátosságaik (pl. szókincs, szavak alakváltozatai, mondatszerkesztés, az érzelemkifejezés eszközei) értelmező ismerete.
A média és az életmód A fontos tömegkommunikációs modellek (transzmissziós, rituális, propaganda-reklám, befogadási modell) működésének szemléltetése önállóan gyűjtött médiapéldák alapján (pl. rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, esettanulmány formájában).
8. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége
Intertextualitás, sorozatelv Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a médiaszövegek rendszeresen utalnak más médiaszövegekre, olykor csak a megelőző vagy az utána következő szövegek alapján értheti meg az adott textust a befogadó.
A médiaszövegek mint történetkezdemények közrebocsátott értelmezési javaslatainak az elemzése; a fontosabb újságírói modellek (elkötelezett, pártos, objektívsemleges, bulvár) ismerete és alkalmazása konkrét médiaszövegek esetében.
A befogadást befolyásoló tényezők Nemlineáris szövegek szerkezeti felépítésének elemzése. Alkalmas példákkal a hálózati kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásainak bemutatása, a személyiség felbontása és megsokszorozása kapcsán az online médiahasználat veszélyeinek (pl. függőség, elmagányosodás, egészségkárosodás) értelmezése.
A sztár A sztárfogalom kialakulása és módosulása.
9. A médiaintézmények
A médiaszöveg mint termék Néhány jellemző adat értelmezése (pl. a hazai filmipar és televíziós ipar nagyságrendje, a közpénzek és a „reklámtorta” mértéke).
A médiaipar intézményei A független, illetve alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemző példával.
A médiaipar ellenőrzése A rasszizmus és a gyűlöletbeszéd tilalmának a szólásszabadság elvével való szembenállása; a konfliktus értelmezése a médiaszabályozás szempontjából.
10. A reprezentáció
Manipuláció, a valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában A morális pánik fogalmának ismerete.
Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, amelyek a média agresszivizáló hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.
11. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek
Hírműsorok A hírműsorok show-szerű átalakulásának értékelése.
A televíziós dokumentarizmus átalakulásának értékelése.
Reklám A reklám szerepe a média fenntartásában és befolyásolásában.
Show-műsorok A show-műsorok forrásainak és rokon műfajainak ismerete (pl. varieté, cirkusz);
a leggyakoribb showműsor-változatok ismerete és jellemzése.
A show külsőségeinek, a közönség és a show műsorvezetője (showman) szerepének jellemzése. A valóság és a show viszonyának megfigyelése és értelmezése, alkalmas példán.
Számítógépes játék Választott számítógépes játék elemző bemutatása (pl. prezentáció keretében) cselekményvezetés, szereplők rendszere és a felkínált identitások, megformáltság (képi világ, hangeffektusok), az interaktivitás lehetőségei szerint.

NEMZETISÉGI NÉPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vizsga nyelve: az adott nemzetiség nyelve

A nemzetiségi népismeret vizsgakövetelményei integráló (több tantárgy és műveltségi terület tartalmait egyesítő) jellegűek. Ezért ötvözik a történelem, a néprajz, a földrajz, a szociológia, a nyelvtörténet és nyelvjárástan, az építészettörténet, a zenetörténet és az állampolgári ismeretek elemeit. A vizsga arra is kiterjed, hogy a vizsgabizottság megállapíthassa, milyen mértékben képes a vizsgázó a hazai nemzetiség helyzetét, aktuális gondjait önállóan értelmezni, mérlegelni, a nemzeti-etnikai identitás megőrzésének tennivalóit megfogalmazni.

A nemzetiségi népismereti érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga célja annak tanúsítása, hogy a vizsgázó

- ismeri az adott nemzetiség történetének alapvető jellemzőit, a nemzetiségi anyanemzet történetének legfontosabb eseményeit és összefüggéseit, Közép- és Délkelet-Európa népei együttélésének történeti jellemzőit;

- megismerkedett az adott nép, népcsoport sajátos kultúrájával, annak egyes területeivel, megkülönböztető jegyeivel;

- át tudja tekinteni és be tudja mutatni az adott nemzetiség kultúrájának fejlődését;

- ismeri az adott nép, népcsoport hazai településterületeit, azok természet- és gazdaságföldrajzi meghatározóit;

- tudja elemezni a földrajzi tényezők hatását az adott nemzetiség mindennapi életkörülményeire, életmódjára;

- be tudja mutatni a nemzetiségen mint társadalmi csoporton belül az eltérő érdekviszonyokat, a közösségi kapcsolatok alakulását, szervezeti kereteit;

- rendelkezik ismeretekkel az irodalmi és beszélt nyelv változatairól; be tudja őket mutatni; ismeri azokat a nyelvi-történeti hatásokat, amelyek alakították az adott nemzetiség által használt és beszélt nyelvet;

- ismeri az adott nemzetiség által beszélt nyelvhez kapcsolódó írott nyelvi emlékeket, össze tudja őket vetni a mai köznyelvvel, irodalmi nyelvvel;

- be tudja mutatni az adott népcsoport épített környezetének sajátos vonásait, és a népcsoportok közötti kölcsönhatásokat;

- átfogó ismeretekkel rendelkezik az adott nép, népcsoport zenei kultúrájáról;

- tudja alkalmazni a legfontosabb zenei alapfogalmakat;

- be tudja mutatni mindazokat a szervezeti, politikai kereteket, amelyek között a nemzetiségek megőrizhetik sajátos kultúrájukat, erősíthetik önazonosságukat;

- ismeri a jogszabályi, törvényi hátteret, annak alkalmazását a gyakorlatban;

- képes egy projektet megtervezni, amelyben komplex módon feltár egy témát vagy problémát a nemzetiség helyzetében.

Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak tanúsítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik a felsőoktatásban való továbbtanuláshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- látja és tudja értelmezni azokat a konfliktusokat, amelyeket a nemzetiségi közösséghez tartozó egyén él át többes kötődése következtében;

- elemezni tudja az interetnikus környezetben élő emberek, közösségek helyzetét az önazonosság fenntartása szempontjából;

- képes elemezni esettanulmányokat, amelyekben a tolerancia és a konszenzusos együttműködés kérdése áll a középpontban;

- ismeri és tudja értelmezni a globalizációnak és a modernizációnak a nemzetiségekre gyakorolt hatásait;

- tud logikusan érvelni egy adott probléma megoldását célzó elképzelés mellett. A vizsgák során értékelendő, hogy a vizsgázó

- milyen fokon rendelkezik a megfelelő alapismeretekkel;

- hogyan látja egy adott nemzetiséghez tartozó egyén és a különböző közösségek kapcsolatának meghatározó tényezőit;

- mennyire képes eligazodni környezetében, tudja-e értelmezni azokat a közösségi kapcsolatokat, amelyekkel származásából, lakóhelyéből eredően kapcsolatba kerül;

- mennyire ismeri a nemzetiségek magyarországi alkotmányos és törvényekben garantált jogait, helyi és országos érdekképviseletük jogintézményeit, saját nemzetiségének politikai és civil önszerveződési formáit, identitása, hagyománya és kultúrája ápolásának módját, kereteit.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
TÖRTÉNETI ISMERETEK
1. Az adott nép, népcsoport eredete, megjelenése
Alapvető ismeretek a népcsoport eredetéről, közösséggé formálódásának kezdeteiről, az ezzel kapcsolatos írásos és íratlan források.
2. A népcsoport közösséggé szerveződésének fontosabb állomásai, kapcsolatrendszere
A közösségi együttélés formáinak, változásainak ismerete, történeti áttekintése, a jelenkorig érvényes hatások bemutatása.
3. A nemzetiséggé válás története és alakulása a jelenkorig
A politikai tényezővé válás ismertetése, jelenkori párhuzamok.
4. Az anyaország(ok) története és az adott hazai nemzetiség sorsfordulói
Összefüggések az anyaország(ok) és a hazai nemzetiség története között. A kapcsolatok bemutatása források, dokumentumok alapján.
A politika kapcsolatokra gyakorolt hatásainak elemzése.
5. Az adott nemzetiség regionális történetének jellemző fejlődési vonulatai
A népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó források feltárása és értelmezése. Különböző állami keretek között élő azonos nemzetiségek történetének összehasonlító bemutatása szabadon választott példák alapján.
NÉPRAJZI ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség tárgyi kultúrája, hagyatéka
A népcsoport tárgyi hagyatékának ismerete, néhány jellegzetes eszköz bemutatása, elemzése a közösségre jellemző értékek szemszögéből.
2. Az adott nemzetiség szokásrendszere
A népcsoport családhoz, helyi közösséghez, vallásgyakorlásához kapcsolódó szokásrendszerének ismerete, bemutatása.
3. A média és a hagyományápolás
A tárgyi hagyaték és a szokások, közösségi ünnepek megjelenése az írott és elektronikus médiában. Annak feltárása, bemutatása és elemzése, hogy milyen szerepet játszik a média a nemzetiség hagyományos értékeinek fenntartásában.
4. A hagyományápolás szerepe az egyén közösséghez való tartozásának erősítésében
Projektterv készítése és bemutatása az alábbi témákban: A néprajzi hagyaték és családom, helyi közösségem. Hogyan tehető vonzóvá hasonló korú társaim számára a hagyományok ápolása, a tárgyi kultúra gondozása?
FÖLDRAJZI ISMERETEK
1. Az anyaország földrajza. Az adott nemzetiség települései hazánkban.
Az anyaország földrajzának ismerete.
A népcsoport hazai településterületeinek ismerete.
2. A településföldrajzi viszonyok hatása az adott nemzetiség életmódjára
A települési területekből adódó életviszonyok bemutatása.
3. Gazdaságföldrajzi meghatározottságok az adott nemzetiség életében
A népcsoport gazdasági kapcsolatainak feltárása és értelmezése.
A gazdasági fejlődés felgyorsulásának következményei: a hatások bemutatása és elemzése a nemzetiség megmaradása szempontjából.
TÁRSADALMI ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség szociológiai ismérvei
Azoknak az ismérveknek a feltárása és értelmezése, amelyek meghatározzák a népcsoporthoz tartozók alapvető és nagyobb közösségi kapcsolatait.
2. A közösségi összetartozás tudata és jellemző megnyilvánulási formái
A közösségek funkcióinak bemutatása.
3. Az egyén helye a nemzetiségi közösségben, a többes kötődés hatásai
Az identitásvállalás jellemző magatartásformáinak bemutatása egy többes közösségi kötődésekre épülő társadalmi környezetben.
AZ ADOTT NEMZETISÉG NYELVÉVEL KAPCSOLATOS ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség nyelvi fejlődésére ható tényezők
A népcsoport nyelvének, nyelvváltozatainak bemutatása.
2. A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe
A tájnyelv szerepe a közösségi identitás megőrzésében.
3. Az adott nemzetiség beszélt nyelvének jellemzői Magyarországon
Nyelvi változatok jellemzőinek bemutatása. A helyi közösségben használt nyelvi változat néhány jellegzetessége.
4. Az adott nemzetiség írott nyelvi emlékei
A hazai népcsoport írásos emlékeinek áttekintő bemutatása.
AZ ADOTT NEMZETISÉG ÉPÍTETT KÖRNYEZETE
1. Az adott nemzetiség építészeti kultúrája
A népcsoport lakókörnyezetének, közösségi célokra szolgáló épületeinek bemutatása, ismertetése.
2. Sajátos vonások az adott nép, népcsoport által használt épületekben formai-stílusbeli és funkcionális szempontból
Az építészet formai és funkcionális jegyei, eszközei.
AZ ADOTT NEMZETISÉG ZENÉJE ÉS TÁNCKULTÚRÁJA
1. A népcsoport szokásai és a zene, tánckultúra kapcsolata
Az éneklés, a hangszeres zene és a tánc gyakorlata a népcsoport életében.
NEMZETISÉGI JOGI, TÁRSADALMI ISMERETEK
1. A nemzetiségpolitika jogszabályi keretei
A nemzetiségpolitikai törvénykezés alakulásának és hatásának ismertetése.
2. A nemzetiségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata
A nemzetiségi önkormányzat működése esettanulmányon keresztül.
3. A nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek szerepe a népcsoport önazonosságának fenntartásában.
Az önazonosság fenntartását szolgáló programok ismertetése, megvalósítása. Javaslatok az önkormányzati, egyesületi működésre.
4. A nemzetiség regionális történetének jellemzői
A népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó források feltárása és értelmezése.
EMELT SZINT
Témakörök Követelmények
TÖRTÉNETI ISMERETEK
1. Az adott nép, népcsoport eredete, megjelenése
Egy szabadon választott forrás értelmező ismertetése.
A népcsoport szerepe a magyar állam társadalmi szervezetében.
2. A népcsoport közösséggé szerveződésének fontosabb állomásai, kapcsolatrendszere
A népcsoport életmódtörténetének, értékrendszerének ismerete, a változások bemutatása.
3. A nemzetiséggé válás története és alakulása a jelenkorig
Az interetnikus kapcsolatok és a kölcsönhatások bemutatása.
4. Az adott nemzetiség regionális történetének jellemző fejlődési vonulatai
Azonos nemzetiség többségi és nemzetiségi helyzetben: azonosságok és különbségek.
A családtörténet kutatásának eredményei, általános érvényű következtetések megfogalmazása és értelmezése a nemzet-nemzetiség-elsődleges közösség kapcsolatrendszerében.
NÉPRAJZI ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség tárgyi kultúrája, hagyatéka
Néhány jellemző tárgyhoz kapcsolódó munkaszervezési rendszer vagy szokásrendszer változásának, alakulásának magyarázó bemutatása.
2. Az adott nemzetiség szokásrendszere
Az élő szokások fenntartása és a modernizáció, globalizáció összefüggéseinek, egymásra hatásának bemutatása, értelmezése. A fenti hatásokat figyelembe vevő jövőkép felvázolása.
3. A média és a hagyományápolás
Helyzetelemzés, médiaprogramok bemutatása a nemzetiség fennmaradása és a kihívásokra történő alkalmazkodási kényszer szempontjának figyelembevételével.
4. A hagyományápolás szerepe az egyén közösséghez való tartozásának erősítésében
Interetnikus kölcsönhatások kimutatása és értelmezése a regionális közösségben.
A hagyomány szerepe a nemzetiségi közösségek fenntartásában. A hagyományteremtés módjai.
FÖLDRAJZI ISMERETEK
1. Az anyaország földrajza. Az adott nemzetiség települései hazánkban.
A földrajzi környezet és a nemzetiségi kultúra kölcsönhatásának értelmező bemutatása.
2. A településföldrajzi viszonyok hatása az adott nemzetiség életmódjára
A hatások értelmezése.
3. Gazdaságföldrajzi meghatározottságok az adott nemzetiség életében
Modellek és alternatívák adott természeti és gazdaságföldrajzi környezetben a nemzetiség számára.
TÁRSADALMI ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség szociológiai ismérvei
Saját vizsgálódások értelmező bemutatása