Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IX.18.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2017.I.1. )

 

1997. évi CXL. törvény

a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről1

A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.

Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.

A nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.

E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja:

a)3 a társadalmi jólét és a fenntartható fejlődés biztosítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése, az életminőség javítása, valamint a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében rendelkezni a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános szabályairól,

b)4 szabályozni a muzeális intézmények tevékenységével és feladatellátásával, valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak hozzáférésével kapcsolatos kérdéseket,

c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését,

d) szabályozni a közművelődési tevékenységek feltételrendszerét,

e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási alapelveket.

Alapelvek

2. §5 Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

3. §6 Az állami és a települési önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár és közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.

4. § Mindenkinek joga, hogy

a)7 megismerhesse a kulturális javakat és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,

b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,

c) műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen,

d) e törvény szerint művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret (a továbbiakban: közösségi színtér), szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.

4/A. §8 Az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben őrzött olyan kulturális javakat amelyek állami tulajdonjogának fennállása minden kétséget kizáró módon nem igazolható, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárás eredményeként térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott, kulturális javak körébe tartozó tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti.

A törvény hatálya

5. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a)9 a muzeális intézményekre, fenntartóikra és foglalkoztatottaikra, a kulturális örökség muzeális intézményekben őrzött elemeire, valamint a muzeális intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre, továbbá a kulturális örökséggel foglalkozó egyéb szervezetekre, kép- és hangarchívumokra,

b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, alkalmazottaira és a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatóira,

c) a közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevőkre, a közösségi színterek, közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira.

(2) A könyvtári dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatosan e törvény hatálya kiterjed azokra a nem nyilvános könyvtárakra is, amelyeknek állománya a nemzeti és egyetemes kulturális örökség része.

(3) A könyvtári tevékenységről és a könyvtári alkalmazottakról szóló szabályok vonatkoznak a nem nyilvános könyvtárakra is.

(4) A 92-96. és 99. §-okban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre. Nem terjed ki továbbá - viszonosság esetén - a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra.

(5)-(6)10

6. § Az e törvény alkalmazásában szereplő fogalmakat a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

6/A. §11 A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet.

II. RÉSZ

A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK12

I-IV. Fejezet13

7. §14 A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A muzeális intézményekben őrzött javak felhasználásának és bármilyen technikával történő sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.

8-37. §15

37/A. §16 (1) Az e törvényben meghatározott, a kulturális javak védelmével összefüggő célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények.

(2) A muzeális intézmény

a) a társadalom szolgálatában áll,

b) a közösség számára nyilvános,

c) a közösségekkel, településsel aktív kapcsolatot tart,

d) alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre,

e) a kulturális javakhoz széles körű és egyenlő hozzáférést biztosít.

(3) A muzeális intézmény rendelkezik a szakmai besorolása szerinti követelményszint biztosításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, amely által ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat.

(4) A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása érdekében:

a) a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét őrzi, gondozza és kiállításon bemutatja,

b) biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét,

c) kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához,

d) közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez,

e) együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését,

f) elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít,

g)17 turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését.

(5) A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés feltételeit a működési engedélyében meghatározott szakmai besorolásnak megfelelő követelményszint szerint biztosítja.

(6) A muzeális intézmények feladataik ellátásában - fenntartójuktól függetlenül - együttműködnek egymással, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a könyvtárakkal, a levéltárakkal és a közművelődés intézményeivel, továbbá a tudományos köztestületekkel, a köz- és a felsőoktatás, valamint a szakképzés intézményeivel.

(7) A muzeális intézmény szakmai besorolása szerint lehet:

a) közérdekű muzeális kiállítóhely,

b) közérdekű muzeális gyűjtemény,

c) múzeum:

ca) tematikus múzeum,

cb) területi múzeum,

cc) megyei hatókörű városi múzeum,

cd) országos szakmúzeum,

ce) országos múzeum.

V. Fejezet

Muzeális intézmények

38. §18 (1) A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek; elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.

(2) A muzeális intézmény az alapleltárában szereplő kulturális javakat külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli szerződés alapján cserélheti el a gyűjtőkörébe tartozó más kulturális javakkal.

38/A. §19 (1) A muzeális intézmény vagy fenntartója a kulturális javakat határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján adhatja vagy veheti kölcsön (a továbbiakban: kölcsönzés).

(2) A kulturális javak kölcsönzéséről szóló szerződésnek (a továbbiakban: kölcsönzési szerződés) tartalmaznia kell

a) a kölcsönvevő által a kölcsönzött kulturális javaknak biztosítandó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás és a szállítás feltételeit,

b) a kölcsönzött kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást,

c) a kölcsönvevő által nyújtandó vagyonbiztonsági feltételeket, beleértve az esetlegesen szükséges muzeológusi, rendőrségi vagy egyéb fegyveres kíséretet is.

(3) A kölcsönzési szerződéshez mellékelni kell a kölcsönzött kulturális javak leltári számmal ellátott jegyzékét, a kölcsönbe adás időpontjában fennálló fizikai állapotot dokumentáló szakleírással és képi ábrázolással együtt.

(4) A kölcsönzési szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki. A miniszter állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén a kölcsönvevő indokolt kérelmére, a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól.

(5) A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönzéséhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása során a miniszter vizsgálja a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdek, valamint a (2) és (3) bekezdésben rögzített feltételek meglétét.

38/B. §20 A miniszter a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel és a széles körű hozzáférés céljait szem előtt tartva határozott időre kijelölheti a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét.

38/C. §21 Az állami tulajdonban lévő, jogszabály alapján védett vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális javak vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a miniszter által a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel kijelölt személlyel vagy szervezettel vagyonkezelési szerződést köt.

Muzeális intézmények működési engedélyének kiadása, módosítása, visszavonása22

39. §23 (1)24 Muzeális intézményt bármely jogi és természetes személy vagy törvény alapíthat. A muzeális intézménnyé nyilvánítást - a törvény által alapított muzeális intézmény kivételével - a miniszter által kiadott működési engedély igazolja.

(2) A működési engedély kiadására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg, arra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő 60 nap.

(3) Működési engedély akkor adható ki, ha a muzeális intézmény által kezelt javak a kulturális javak körébe tartoznak és a muzeális intézmény fenntartója biztosítja a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(4) A miniszter a működési engedély kiadására irányuló eljárás során a muzeális intézményt - erre irányuló külön kérelem esetén - nemzetiségi bázisintézménynek minősíti, ha az intézmény alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy az állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt százalékot elérő arányban találhatóak. A nemzetiségi bázisintézménnyé minősítést a működési engedélyben kell feltüntetni.

(5) A működési engedélyeket a miniszter által vezetett minisztérium tartja nyilván.

(6) A működési engedélyben foglaltak betartását a miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.

40. §25 (1) A működési engedélyben foglaltak módosításához a miniszter engedélye szükséges.

(2) A működési engedély módosítására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg, arra a Ket. szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő 60 nap.

(3) Amennyiben a fenntartó nem kezdeményezi a működési engedély módosítását, de a módosítást megalapozó körülmény a miniszter tudomására jut, a miniszter a működési engedély módosítására irányuló eljárást hivatalból is megindíthatja.

(4) Az eljárás során a miniszter - amennyiben a fenntartó biztosítja az intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket - módosítja a működési engedélyt.

41. §26 (1) A muzeális intézmény működési engedélyének visszavonására a miniszter jogosult.

(2) A működési engedély visszavonására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg, arra a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő 60 nap.

(3) A működési engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha

a) a muzeális intézmény fenntartója nem tudja biztosítani a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, vagy

b) a fenntartó a muzeális intézményt a továbbiakban nem muzeális intézményként kívánja működtetni, vagy

c) a fenntartó meg kívánja szüntetni a muzeális intézményt.

(4) Amennyiben a fenntartó nem biztosítja a muzeális intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a működési engedély visszavonására irányuló eljárást a miniszter hivatalból is megindíthatja.

(5) Amennyiben a fenntartó múzeum szakmai besorolású muzeális intézmény működési engedélyének visszavonását kezdeményezi, és a kulturális javak tulajdonosa a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendelet szerint alapleltárba vett kulturális javakat nem muzeális intézményben helyezi el, a miniszter szakfelügyeleti vizsgálatot rendel el.

(6) A szakfelügyeleti vizsgálatot lezáró jelentésben a szakfelügyelő - indokolt esetben - javaslatot tesz az általa meghatározott kulturális javak védetté nyilvánítására vagy a kulturális javak múzeumi megőrzésére.

(7) A miniszter a működési engedély visszavonásával egyidejűleg - a szakfelügyeleti vizsgálatot lezáró jelentés alapján, a kulturális javak jellegének figyelembevételével - gondoskodik a múzeumban őrzött, alapleltárba vett kulturális javak - azok tulajdonosának költségére történő - további elhelyezéséről.

(8) A miniszter által elrendelt intézkedés - a tulajdonos eltérő döntése hiányában - nem érinti a kulturális javak tulajdonjogát.

41/A. §27 Törvény által alapított muzeális intézmény esetében

a) a muzeális intézménnyé nyilvánítás igazolásához nem szükséges működési engedély kiadása,

b) törvény állapítja meg a muzeális intézmény szakmai besorolását,

c) azokról az adatokról, amelyeket jogszabály szerint a működési engedély tartalmaz, a fenntartó tájékoztatja a minisztert,

d) törvény előírhatja, hogy a miniszter a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak betartását a fenntartó kérelmére ellenőrizheti,

e) a miniszter eljárása során a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak módosítását, a tájékoztatás visszavonását kezdeményezheti a fenntartónál,

f) ahol jogszabály működési engedélyt említ, azon a fenntartó c) pont szerinti tájékoztatását kell érteni.

Muzeális intézmények szakmai besorolása28

Múzeumok29

42. §30 (1) A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény, amely a kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzé teszi. Tevékenységével elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz.

(2) A múzeum feladata - a 37/A. §-ban meghatározottakon túlmenően - a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak

a) gyűjteménygondozása, ennek keretében azok

aa) gyarapítása,

ab) nyilvántartása,

ac) állományvédelme,

b) tudományos feldolgozása és publikálása,

c) hozzáférhetővé tétele, ennek keretében

ca) állandó és időszaki kiállítások rendezése,

cb) közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása,

cc) a kulturális javak digitalizálása,

cd) a kutatási tevékenység biztosítása.

(3) A múzeum kifejezés csak a múzeum besorolású muzeális intézmény működési engedélyén feltüntetett elnevezésben szerepelhet.

(4) A múzeum:31

a) szabad kapacitásai terhére kiállítások megrendezésével, kulturális javak kölcsönzésével, valamint tudományos, állományvédelmi és közönségkapcsolati tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatást nyújthat,

b) a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja,

c) feladatait éves szakmai munka- és pénzügyi terv alapján végzi, tevékenységéről éves szakmai munkajelentést és pénzügyi beszámolót, valamint teljesítményértékelést készít.

Országos múzeum

43. §32 (1) Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete - a Budapesti Történeti Múzeum kivételével - az egész országra kiterjed.

(2)33

(3) Az országos múzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.

(4)34 Az országos múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a miniszter a fenntartó - a miniszter előzetes egyetértését kell kérni.

(5)35 A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokát a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel.

Országos szakmúzeum36

44. § (1)37 Az országos szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed.

(2)38 Az országos szakmúzeum ellátja a jogszabályban meghatározott szakmai feladatokat, ennek keretében részt vesz a kulturális javak védetté nyilvánításával és kiviteli engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben.

(3)39 Az országos szakmúzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a miniszter a fenntartó - a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.

Megyei hatókörű városi múzeum40

45. §41 (1)42 A megyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.

(2)43 A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom megyében Tata Város Önkormányzata - költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik.

(3) A megyei hatókörű városi múzeum fenntartója tagintézményeket működtethet.

(4) A megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.

(5) A megyei hatókörű városi múzeum

a) alapító okiratát,

b) stratégiai fejlesztési és beruházási tervét,

c) éves szakmai feladatait,

d) munkatervét, beszámolóját,

e) feladatalapú költségvetését,

f) teljesítményértékelését

a miniszter előzetesen véleményezi. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.

45/A. §44 (1) A megyei hatókörű városi múzeum gyűjtőköre legalább öt muzeológiai szakágra terjed ki, gyűjtőterülete a megye és a megyében levő megyei jogú városok közigazgatási területe.

(2) A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:

a) vagyonkezelője a tevékenység ellátásához szükséges állami vagyonnak,

b) területileg illetékes múzeumként gyűjtőterületére kiterjedően

ba)45 végzi a kormányrendeletben meghatározott régészeti szaktevékenységeket,

bb) vezeti a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, és annak alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,

bc) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökségvédelmi hatóságnak haladéktalanul bejelenti,

bd) részt vesz a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális intézményben történő elhelyezésében,

be) szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében,

bf) gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében,

bg) részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában,

bh) muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központként működik.

Területi múzeumok46

46. §47 (1) A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik.

(2) A területi múzeum gyűjtőterülete

a) egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum), vagy

b) több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy

c) egy járás (járási múzeum)

közigazgatási területére terjed ki.

(3) A területi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.

(4) A területi múzeum gyűjtőterületére kiterjedően - a megyei hatókörű városi múzeummal kötött megállapodás alapján - elláthatja a megyei hatókörű városi múzeum 45/A. § (2) bekezdés bf), bg), bh) pontjaiban foglalt feladatait, vagy azok egy részét.

Tematikus múzeumok

47. §48 (1) A tematikus múzeum:

a) a kulturális javak egy meghatározott csoportját, illetve egy témát érintő gyűjtőkörrel, országos vagy korlátozott gyűjtőterülettel, vagy

b) egy muzeológiai szakterületet (szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkező intézmény.

(2)49 A tematikus múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.

Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek

48. § (1) Közérdekű muzeális gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti.

(2)50 Az (1) bekezdésben meghatározott gyűjtemények lehetnek különösen: helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűjtemények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények.

(3)51 Közérdekű muzeális kiállítóhely az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, régészeti park, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, régészeti lelőhelyek, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására.

(4)52

(5)53 A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben - a 49. § kivételével - a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Múzeumi letét

49. §54 (1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat határozott idejű letétként megőrzésre átveheti. Az erre vonatkozó szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A letétre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A letéti szerződés tartalmazza

a) a letét időtartamát,

b) a letétbe helyezett kulturális javak - egyértelmű azonosításra alkalmas - képi és szöveges listáját, az átvétel időpontjában fennálló, részletes szakmai állapotdokumentációjával együtt,

c) a letétbe helyezett kulturális javakra vonatkozó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás, a szállítás és az őrzés feltételeit,

d) a letétbe helyezett kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást, valamint

e) a múzeum által vállalt vagyonbiztonsági feltételeket.

(3) A múzeum a letét megőrzéséért díjat köthet ki.

(4) A letéti szerződést - a letéti szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a letevő akkor mondhatja fel, ha az nem sérti a múzeum közművelődési vagy tudományos tevékenységét.

(5) A múzeum a letét időtartama alatt a letétbe helyezett kulturális javakat - a letét tényére történő utalással - tudományos szempontból feldolgozhatja, kutathatja, kiállíthatja és publikálhatja.

(6) A letétbe helyezett kulturális javak más őrizetébe adásához, továbbá külső kutatói hozzáférésének biztosításához a letevő hozzájárulására van szükség.

(7) A letétbe helyezett kulturális javak visszaadásakor részletes szakmai állapotdokumentációt kell készíteni.

VI. Fejezet55

A muzeális intézmények fenntartása, irányítása56

50. §57 (1)58 A muzeális intézmény fenntartója az a természetes személy vagy jogi személy, amely biztosítja a muzeális intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételeket.

(2) A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján

a) meghatározza és jóváhagyja a muzeális intézmény éves és középtávú feladatait, így különösen stratégiai tervét, munkatervét és beszámolóját, fejlesztési és beruházási feladatait,

b) költségvetési szervként működő muzeális intézmény esetén kiadja annak alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,

c) biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket,

d) ellátja a muzeális intézmény fenntartásával, irányításával kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat,

e) a költségvetési szervként működő muzeális intézmény vezetője felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

51. §59 (1) A muzeális intézmények tevékenységének ágazati irányítását a miniszter látja el. A miniszter ágazati irányítási jogköre minden muzeális intézményre kiterjed.

(2) Az ágazati irányítás keretében a miniszter

a) szabályozza:

aa) a muzeális intézmények működésének szakmai szabályait,

ab) a szakfelügyelet rendjét,

ac)60 a muzeális intézményekben alkalmazottak képesítési feltételeit,

ad) a muzeális intézmények éves munkatervéhez szükséges kiemelt szakmai mutatókat,

ae)61 a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójával és selejtezésével összefüggő kérdéseket,

b) gondoskodik:

ba) a muzeális intézményekben folyó szakmai munka országos, megyei, települési, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről,

bb) az intézményvezetők számára előírt továbbképzés szakmai feltételeinek megteremtéséről,

bc) a muzeológiai szakfelügyelők képzéséről és továbbképzéséről,

bd) a szakfelügyeleti ellenőrzések általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról,

c) ellenőrzi:

ca) a muzeális intézményekre vonatkozó jogszabályok, kiemelten a muzeális intézmények működési engedélyében meghatározott szakmai követelmények betartását,

cb) a muzeális intézmények szakmai tevékenységének szakágankénti folyamatosságát, a szakágak egymáshoz viszonyított megfelelő arányát, színvonalát, hatékonyságát és eredményességét,

cc) a kulturális javak védelmének, biztonságának kérdéseit,

cd) a muzeális intézmények tárgyi, személyi feltételeit,

ce) a tevékenységüket szabályozó egyéb jogszabályokban foglaltak megvalósulását és betartását,

cf) az információs és statisztikai rendszer működését,

cg) a muzeális intézményeknek nyújtott központi támogatások elosztását, felhasználását,

d) javaslatot tesz a statisztikai adatszolgáltatás tartalmára,

e) muzeológiai szakfelügyeletet működtet.

51/A. §62 (1) A muzeális intézmény a fenntartó által biztosított támogatás, valamint saját bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A költségvetési szervként és az annak tagintézményeként működő muzeális intézmény éves kiadásait a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.

(2) Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon, a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatja a megyei hatókörű városi múzeumok állami feladatainak ellátását.

(3) A kulturális örökség javainak helyi védelmével, valamint a helyi közművelődési tevékenység támogatásával kapcsolatos feladatokat ellátó, települési önkormányzat által fenntartott muzeális intézmény feladatellátásához az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon, a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatást nyújt.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a muzeális intézményi tevékenység finanszírozásához a központi költségvetés támogatást nyújt.

VII. Fejezet63

52. §64

III. RÉSZ

A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁS

I. Fejezet

A nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos általános szabályok

53. § (1) A könyvtárhasználati jog gyakorlását a könyvtári ellátás rendszere biztosítja.

(2) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata.

(3) Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését.

54. § (1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:

a) mindenki által használható és megközelíthető,

b) könyvtári szakembert alkalmaz,

c) rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel,

d) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva,

e) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,

f) statisztikai adatokat szolgáltat,

g) ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat,

h)65 elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés.

(2)66 A nyilvános könyvtárakról a miniszter jegyzéket vezet.

(3)67 A nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtár, a megyei könyvtár, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, továbbá az állami egyetem könyvtára nyilvános könyvtár, amely a fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, valamint a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott adatok benyújtásával kerül be a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.

(4)68 A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó könyvtár fenntartója az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, valamint az erről szóló nyilatkozat és a jogszabályban meghatározott adatok benyújtásával kérheti a minisztertől a könyvtár felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.

(5)69 Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános könyvtárak jegyzékéből. Törvény az ellenőrzés lefolytatását - az érintett könyvtár megnevezésével - a fenntartó kérelméhez kötheti.

(6) A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a döntés előkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét.

(7) Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról.

(8)70 A könyvtárakban őrzött állami tulajdonban lévő kulturális javak, valamint a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő muzeális könyvtári dokumentumok korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.

55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:

a)71 a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait küldetésnyilatkozatban közzé teszi,

b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,

c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,

d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,

e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,

f)72 biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét,

g)73 a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában,

h)74 segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét,

i)75 kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez,

j)76 tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez,

k)77 a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi.

(1a)78 A nyilvános könyvtár az általa üzemeltetett, kiskorúak által is használható, internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek használatát a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható, magyar nyelvű szoftverrel ellátva biztosítja a kiskorúak lelki, testi és értelmi fejlődésének védelme érdekében.

(2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.

II. Fejezet

A könyvtárhasználók jogai és a könyvtárhasználat feltételei

56. § (1) A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére.

(2) A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:

a) a könyvtárlátogatás,

b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helybenhasználata,

c) az állományfeltáró eszközök használata,

d) információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól.

(3) A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe vevő könyvtárhasználónak az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatait beiratkozási díj nélkül regisztrálhatja.

(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli szolgáltatások a könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe. A beiratkozásért a fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhető.

(5) A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a nyomtatott könyvtári dokumentumokat.

(6) A 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. A pedagógusok és a diákok más jogszabályban megállapítottak szerinti kedvezményekben részesülnek.

57. § (1)79 A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következő személyes adatait kell közölnie és igazolnia: természetes személyazonosító adatok és lakcíme.

(2) A személyes adataiban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.

(3) A könyvtárhasználó által igénybe vehető szolgáltatások körét, az igénybevétel módját és a díjak mértékét a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza, melyet a könyvtárhasználó köteles betartani.

(4) A könyvtárhasználó kezdeményezheti a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.

58. § (1) A könyvtárhasználati szabályzatot nyilvánosságra kell hozni.

(2) A dokumentumok, illetőleg mások könyvtárhasználati jogának védelme érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a használati szabályzat állapítja meg.

(3) A fenntartó további könyvtárhasználati feltételeket és kedvezményeket is meghatározhat.

III. Fejezet

A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei

59. § (1) A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentumellátási rendszert alakít ki, amely magában foglalja:

a) a könyvtárközi dokumentumellátást,

b)80 a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását együttesen megvalósító Magyar Országos Közös Katalógus adatbázist és az erre épülő Országos Dokumentumellátási Rendszer elektronikus szolgáltató központot,

c) a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára.

(2)81 A kiadványokból országosan hat kötelespéldányt kell szolgáltatni a könyvtári rendszer számára, törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon.

(3)82 Az országos dokumentumellátási rendszerről szóló jogszabályban meghatározott könyvtár vezetőjének kinevezése előtt a miniszter véleményét kell kérni.

(4)83 A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét.

(5)84 A miniszter működteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárt, amely a multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja. Az informatikáért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározottak szerint működteti a Nemzeti Audiovizuális Archívumot (a továbbiakban: NAVA). A NAVA szakmai felügyeletét az informatikáért felelős miniszter, valamint a miniszter közösen látja el.

(6)85 A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet a mozgóképről szóló törvényben meghatározott közgyűjteményi feladatain túl részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű hozzáférhetőségének megteremtésében.

(7)86

60. § (1) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások:

a) az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és tartalmi feltöltése,

b) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb, Magyarországon keletkezett dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyűjtése, továbbá mindezek megőrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, továbbá a kötelespéldányok elosztása,

c) az országos dokumentumellátási rendszer működtetése,

d) a határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése,

e)87 a nemzetiségek könyvtári ellátásának segítése,

f) a nemzetközi szabványos dokumentumazonosító számok kiadása és nyilvántartása.

(2) Az 59. § (1) és (4) bekezdésében és az e § (1) bekezdésében felsorolt, valamint további, a könyvtári rendszer működése és fejlesztése érdekében a miniszter által meghatározott szolgáltatásokat mindazokban az esetekben, amelyekben a jelen törvény erről nem rendelkezik, az a nyilvános könyvtár vagy intézmény teljesíti, amellyel a miniszter a feladat ellátására megállapodást köt.

(3) Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások:

a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,

b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén,

c) a könyvtárak állománygyarapítását segítő, a hazai dokumentumokról adott rendszeres tájékoztatás támogatása,

d) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatás, fejlesztés,

e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,

f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység,

g) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,

h) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,

i)88

(4)89 A (3) bekezdésben felsorolt feladatokat a könyvtári intézet látja el.

IV. Fejezet

A nemzeti könyvtár

61. § (1) A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. A fenntartói jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja.

(2)90 A nemzeti könyvtár központi költségvetési szerv.

(3) A nemzeti könyvtár gyűjteménye a kulturális örökség része, ezért használatára a miniszter a nyilvános könyvtárakra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

(4) Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:

a) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása,

b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése,

c) a sajtóterméknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése,

d) a nemzeti bibliográfia készítése,

e) gyűjteményének archiválása és védelme,

f) gyűjteményének elsősorban helyben használat útján történő rendelkezésre bocsátása,

g) tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése,

h) részvétel a 60. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt központi szolgáltatások megvalósításában,

i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok e törvény erre vonatkozó szabályai szerint,

j) könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése,

k) a miniszter által megállapított további feladatok végzése,

l)91 a Magyar Országos Közös Katalógus adatbázis működtetése és fejlesztése.

(5)92 A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken - a védett kulturális javak kivételével - elővásárlási jog illeti meg.

62. §93 Az Országos Széchényi Könyvtár irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium.

V. Fejezet

Tudományos és szakkönyvtári ellátás

63. § (1)94 A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi Könyvtár, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. számú melléklet), az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata.

(2)95 Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, amely egyben az Országos Dokumentumellátási Rendszer elektronikus szolgáltató központja is.

(3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb tagjának együttműködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken működő könyvtárak együttműködését a szakterület szerint illetékes minisztériumok támogatják.

(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek könyvtárainak alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl

a) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek, és közvetítenek,

b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt szolgáltatások megvalósításában.

VI. Fejezet

Közkönyvtári ellátás: a települési és a megyei könyvtári ellátás

64. §96 (1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi és a városi önkormányzat

a) nyilvános könyvtár fenntartásával vagy

b) a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a települési önkormányzat megállapodást köt a megyei könyvtárral, és az igénybe vett szolgáltatások fogadására alkalmas könyvtári, információs és közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató helyet működtet.

(4) A fővárosban az (1) bekezdésben meghatározott feladatot Budapest Főváros Önkormányzata a kerületek könyvtári ellátását is biztosító nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.

(5)97 A megyei könyvtár és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár.

(6) A megyeszékhely megyei jogú város - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata - az (1) bekezdésben foglalt feladatait megyei könyvtár fenntartásával biztosítja.

(7) A megyei könyvtár vagyonkezelője a tevékenységét biztosító vagyonnak.

65. § (1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár.

(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

a) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja,

b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt,

c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt,

d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.

(3) A fővárosi könyvtár a főváros területére vonatkozóan ellátja a 66. §-ban felsorolt feladatokat is.

66. §98 A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként

a) ellátja a megyei kötelespéldányokkal, a digitalizálással, a gyűjteményét feltáró elektronikus katalógus építésével kapcsolatos feladatokat,

b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,

c) végzi és szervezi a megye nemzetiséghez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,

d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,

e) szervezi a megyében működő könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását,

f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést,

g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert,

h) megállapodás alapján igénybe vehető szolgáltatásokat nyújt a 64. § (3) bekezdésében megjelölt könyvtári szolgáltató helyen nyújtott könyvtári szolgáltatások megszervezéséhez a települési önkormányzatok számára,

i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését,

j) koordinálja a települési könyvtárak minősítésének előkészítését,

k) ellátja az Országos Dokumentumellátási Rendszerről szóló kormányrendeletben a szolgáltató könyvtár számára meghatározott feladatokat.

67. §99 A tizentötezer fő feletti lakosságszámú városokban elsősorban önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani. A nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények összevonása más intézménnyel csak szakmai vagy jelentős gazdálkodási előnyök esetében indokolt. A nyilvános könyvtárak átszervezésével kapcsolatos intézkedésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.

VII. Fejezet

A könyvtárak fenntartása, irányítása

68. § (1)100 A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján

a) meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát,

b) kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,

c) biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai követelményeket és normatívákat,

d) jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et,

e) az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét,

f) biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát,

g) ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat.

(2)101 A megyei könyvtár igazgatójának és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár főigazgatójának vezetői megbízásához és annak visszavonásához a miniszter előzetes egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.

(3)102 A miniszter előzetesen véleményezi a megyei és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár

a) alapító okiratát,

b) szervezeti és működési szabályzatát,

c) stratégiai tervét,

d) munkatervét és beszámolóját,

e) költségvetésének feladatalapú tervezését,

f) fejlesztési és beruházási feladatainak meghatározását,

g) minőségpolitikai nyilatkozatát. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.

69. § A miniszter ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítását. Ennek keretében

a) szabályozza:

- a könyvtárak szakmai működését, így különösen a dokumentumok védelmét és nyilvántartását, a muzeális dokumentumok védetté nyilvánítását, külföldre vitelének engedélyezését, a könyvtári dokumentumok bejelentési kötelezettségét,

- a szakfelügyeletet,

- a könyvtári alkalmazottak képesítési feltételeit, illetőleg kedvezményeit,

- a különböző típusú könyvtárak szakmai követelményeit és normatíváit,

- az országos könyvtári szakértői névjegyzéket és a szakértői működéssel kapcsolatos kérdéseket,

b) kidolgozza az országos könyvtári informatikai hálózat és a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének fejlesztési tervét,

c) ösztönzi a könyvtári szolgáltatások összehangolását,

d) véleményezési jogot gyakorol a települési és megyei könyvtár átszervezése vagy megszüntetése esetén,

e)103 a szakfelügyelet keretében könyvtári szakértő bevonásával ellenőrzi e törvény, a könyvtári tevékenységre vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák betartását és a központi támogatások felhasználását.

VIII. Fejezet

A könyvtárak finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei

70. § (1) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.

(2)104 A nyilvános könyvtári ellátásból adódó állami feladatokhoz a központi költségvetés hozzájárul:

a) a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében - a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kivételével - a fenntartó fejezeti költségvetésében,

b) a megyei és a fővárosi könyvtári feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,

c) a települési önkormányzatok által kötelező feladatként biztosított nyilvános könyvtári ellátás biztosításához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,

d) a kistelepülések által igénybe vehető megyei könyvtári feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,

e) a települési önkormányzatok által működtetett könyvtárak állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelő támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében.

(3)105 A helyi önkormányzatok számára a települési és megyei (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási keretei érdekeltségnövelő támogatása elosztásának szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.106

(4) Az érdekeltségnövelő támogatásra a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak fenntartói adhatják be pályázataikat.

71. § (1)107 A miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből kell támogatni a nyilvános könyvtári ellátási rendszer működtetésének alábbi feladatait:

a) a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való részvétel,

b) a könyvtári dokumentumok vásárlása,

c) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok állományvédelme,

d) a könyvtárközi dokumentumellátás postaköltsége,

e) a könyvtári rendszer működtetése céljából a könyvtár alapfeladatain túl végzett tevékenységek,

f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,

g) a szakfelügyelet működtetése,

h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és fejlesztése, valamint a dokumentumok elektronikus tartalmi feltárása és digitalizálása.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt feladatokra csak a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak adhatják be pályázatukat.

(3) A fejezeti kezelésű címen elkülönített összeg felhasználásának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

72. §108 A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell gondoskodni az országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának feltételeiről.

IV. RÉSZ

A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

I. Fejezet

A közművelődés általános szabályai

73. § (1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.

(2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.

74. § A közművelődési intézmény szerepét - az 1. számú melléklet p) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - betöltheti:109

a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,

b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ,

c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény,

d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.

75. §110 Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.

II. Fejezet

A helyi közművelődés

A települési önkormányzatok közművelődési feladatai

76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

(2) Ennek formái különösen:

a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,

b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,

c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,

d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,

e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése,

f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,

g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,

h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása,

i)111 a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása.

77. § A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el.

78. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.

(2) Megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületben az önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátása során közművelődési intézményt biztosít. Községekben az önkormányzat közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.

(3) Az önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként, illetve a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény működtetésére irányuló közművelődési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a színtér vagy intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a minimális működési feltételek rendelkezésre álljanak.

(4) A települési önkormányzat indokolt esetben engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény más célra történő átmeneti igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap időtartamú szüneteltetését. Ha a települési önkormányzat közművelődési megállapodás alapján biztosítja a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működését, akkor évente 2 hónapon túli szüneteltetés esetén új közművelődési megállapodással biztosítja a településen a közművelődési szolgáltatásokat.

(5) Az az önkormányzat, amely közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt tart fenn az e törvényben foglaltak alapján:

a) meghatározza a közösségi színtér, illetve a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait,

b) kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, működési engedélyét, jóváhagyja, szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,

c) biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket,

d) kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetői jogok gyakorlóját.

79. § (1) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet.

(2) A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) az elvégzendő közművelődési szolgáltatást és annak díját,

b) a közművelődési tevékenységben érintettek körét,

c) az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat,

d) a közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér, illetőleg közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitvatartását;

e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,

f) közművelődési feladat megvalósításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget.

(3) A közművelődési megállapodást a helyben szokásos módon kell közzétenni.

80. § A települési önkormányzat a rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását.

81. §112 (1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a miniszter véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.

(2) A miniszter a megkereséstől számított 30 napon belül nyilváníthat véleményt.

A közművelődés helyi lakossági képviselete

82. § A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Tanács (a továbbiakban: Tanács) alakítható. A Tanács elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma.

83. § (1)113 A Tanácsot azok a közművelődési célú egyesületek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.

(2)114 A Tanács megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon teszi közzé. A közzétételtől számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.

(3) A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban szólítja fel a (2) bekezdés szerinti határozatot benyújtó szervezeteket a Tanács megalakítására.

(4) A felszólítást követő 90 napon belül a határozatokat beküldő szervezetek mint alapító tagok kimondják a Tanács megalakulását, meghatározzák a Tanács szervezeti és működési rendjét, megválasztják képviselőiket. Az erre vonatkozó, az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a jegyzőnek.

(5) A jegyző a Tanács működési idejének lejártát 30 nappal korábban, a helyben szokásos módon közzéteszi.

(6)115 A Tanács tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési egyesület, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szervezetek csatlakozása a Tanácshoz nem utasítható el. Az alapító és csatlakozó tagok jogai egyenlők.

(8) A Tanács

a) véleményt nyilváníthat, illetőleg javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi,

c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését.

(9) A Tanács ülései nyilvánosak és a működése során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról - másolási díj ellenében - másolatot kaphat.

(10) A Tanács működési feltételeit tagjai biztosítják.

(11) A jegyző a Tanács tagjaira, szervezeti és működési rendjére, illetve megszűnésére vonatkozó dokumentumokat

a) a változás bejelentését követő 15 napon belül a helyben szokásos módon közzéteszi,

b) hivatali időn belül a település lakossága számára betekintésre, rendelkezésre bocsátja.

III. Fejezet116

A közművelődési szakmai szolgáltatás117

A területi, fővárosi közművelődési szakmai szolgáltatás118

84. §119 (1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére, művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében, a miniszter a megyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi szint) a közművelődési támogatások koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.

(2) A miniszter és a fővárosi önkormányzat számára az e törvény szerinti területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás megszervezése és működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.

85. §120 (1) A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:

a) területi szintű közművelődési tevékenységek szervezése, támogatása, a közművelődési feladatellátás, a közművelődési intézmények és a közösségi színterek működésének kérdéseiben szakmai szolgáltatás biztosítása, a közművelődés minőségbiztosítási, -fejlesztési rendszere működésének segítése,

b) együttműködés az országos, a hazai és a nemzetközi szakmai szervezetekkel,

c) a terület- és vidékfejlesztési célokkal összhangban közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzések és fejlesztő programok készítése és hasznosítása, szakmai műhelyek működtetése, innovatív kezdeményezések támogatása, közreműködés a kulturális alapú gazdaságfejlesztésben a kreatív és kulturális ipari szolgáltatások fejlesztésével,

d) a területi szintű amatőr művészeti, népművészeti, hagyományőrző tevékenységek megőrzésének és fejlesztésének, a népi iparművészet, az élethosszig tartó tanulás, a tanórán kívüli nevelés, a felnőttképzés, az ismeretterjesztés, a közösségfejlesztés, a honismereti, helytörténeti kutatás, az anyanyelvápolás, a kulturális turizmus, a népfőiskolai mozgalom szakmai támogatása,

e) közművelődési információs szolgáltatás nyújtása, tematikus adatbázisok létrehozása és működtetése, részvétel az országos információs adatbázis működtetésében és a közművelődési statisztikai adatgyűjtésben,

f) a területi szintű értéktárak összeállításának módszertani segítése, területi kulturális regiszter gondozása, az adott terület és a főváros szellemi, tárgyi, természeti kulturális örökségének, környezeti, művészeti, közművelődési sajátosságainak bemutatása, közreműködés digitális archívum működtetésében,

g) a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzése és továbbképzése, szakkiadványok megjelentetése.

(2) A fővárosi közművelődési szakmai szolgáltató szervezet együttműködik az országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervvel.

86. §121 Budapest Főváros Önkormányzata a 85. § alapján rendeletben határozza meg:

a) a fővárosi közművelődési szakmai szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,

b) a szakmai szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét.

Az országos közművelődési szakmai szolgáltatás122

87. §123 Az országos szinten működő, a területi közművelődési támogatások koordinálásában is részt vevő közművelődési szakmai szolgáltató szerv a helyi közművelődési tevékenységek és a területi, fővárosi feladatok segítése, fejlesztése érdekében közművelődési szakmai szolgáltatást biztosít.

IV. Fejezet

A miniszter közművelődési ágazati irányító hatásköre

88. § A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében

a) az e törvényben foglaltak szerint közreműködik a művelődéshez való jogok biztosításában,

b) kiadja a közművelődési feladatellátás biztosításához szükséges szakmai irányelveket, állásfoglalásokat,

c) kiadja a közép- és felsőfokú szakmai képzés, minősített szakmai továbbképzés követelményeit,

d) rendeletben határozza meg az egyes közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,

e)124 véleményezési jogot gyakorol a települési önkormányzatok közművelődési intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetén,

f)125

g) meghatározza a közművelődési statisztikai adatszolgáltatás tartalmát és rendjét,

h) felelősségi körében gondoskodik a felügyelete alatt működő, a közművelődést szolgáló központi költségvetési intézmény fenntartásáról, irányításáról,

i)126 a szakfelügyelet keretében közművelődési szakértő bevonásával ellenőrzi e törvény előírásainak, a közművelődési intézmények tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályoknak, szakmai követelményeknek a betartását és a központi támogatások felhasználását.

V. Fejezet

A közművelődés finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei

89. §127

90. §128 A fővárosi és a települési önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint állami hozzájárulásban részesülnek.

91. § (1)129 A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani

a) a közművelődés országos feladatainak finanszírozását,

b)130

c)131 a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Területi Művelődési Intézmények Egyesülete és a népfőiskolai mozgalmak működési támogatását.

d)132

(2)133 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter érdekeltségnövelő pályázatok útján gondoskodik az önkormányzati közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki fejlesztésre.

V. RÉSZ

A muzeális intézményekkel és a levéltárakkal, a nyilvános könyvtári ellátással, a közművelődéssel kapcsolatos közös szabályok, központi költségvetési források134

91/A. §135 (1) A tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül - a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el.

(2) A megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak által végzett, e törvényben meghatározott állami feladatok támogatásának összegét a központi költségvetésről szóló törvény intézményekre lebontva határozza meg.

92. §136 (1)137 A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e törvény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez a központi költségvetés hozzájárul.

(2)138 A minisztérium költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására, amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.

(3)139

(4)140 Az egyházi jogi személyek a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, muzeális és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.

VI. RÉSZ

A muzeális intézményekben,
a nyilvános könyvtárakban,
a közművelődési intézményekben és
a levéltárakban alkalmazottak foglalkoztatásának egyes kérdései

93. § Az állami és önkormányzati fenntartású közgyűjteményi és közművelődési intézményekben a foglalkoztatottak létszámának meghatározásánál a fenntartónak figyelembe kell vennie az e törvény hatálya alá tartozó intézmények jogszabályban előírt alapfeladataiból, az ezek teljesítéséhez szükséges feltételekből, valamint szervezeti és működési rendjéből adódó foglalkoztatási követelményeket.

94. § (1)141 Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak olyan személy foglalkoztatható, aki

a) büntetlen előéletű, és nem áll muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban és közművelődési intézményben végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

b) a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik.

(2)-(3)142

(4)143 Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek szakmai tudásuk megújítása érdekében továbbképzésben és szervezett képzésben vehetnek részt. A miniszter rendeletben szabályozza a továbbképzésnek és szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét. Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek továbbképzésben és szervezett képzésben való részvételéhez támogatás nyújtható.

(5)144

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a.

(7)145

95. §146

95/A. §147 (1)148 Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4)149 A szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére - annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(5)150 A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(6)151 A miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(7)152 A miniszter annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli

a) a szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező,

b) szakértői tevékenység végzésére jogosult személy

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(8)153 A (7) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a miniszter

a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(9)154 A (3) bekezdés szerinti névjegyzék az alábbi adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül:

a) szakterület, részszakterület, szakág,

b) nyilvántartásba vétel száma,

c) nyilvántartásba vétel időpontja.

(10)155 A (3) bekezdés szerinti névjegyzék vonatkozásában bizonyítási eszközként

a) végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat,

b) akkreditált szakértői tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány, valamint

c) a szakmai gyakorlatot igazoló irat

vehető figyelembe.

95/B. §156 (1)-(5)157

(6)-(8)158

(9)159 A múzeum éves munkatervét

a) a szolgáltatási feladatokkal,

b) a kiállítási tevékenységgel,

c) a gyűjtemények gyarapításával és nyilvántartásával,

d) a tudományos kutatással és

e) a műtárgyvédelemmel

kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.

(10)160 Az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervét

a) a szolgáltatási feladatokkal,

b) a gyűjteményfejlesztéssel,

c) a gyűjteményfeltárással,

d) a tudományos kutatással,

e) a rendezvénnyel, kiállítással és

f) az állományvédelemmel

kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.

(11) A miniszter

a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minőségfejlesztése érdekében, minősítési eljárás során, szakmai minősítő testület bevonásával minősített közművelődési intézmény, minősített könyvtár, minősített muzeális intézmény és minősített levéltár címet adományoz;

b) a minősített intézmények számára évente - pályázat alapján - minőségi díjat tűz ki.

VII. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

96. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény II. része, a Btk. módosításáról rendelkező 103. §-a, a polgári perrendtartás módosításáról szóló 104. §-a és a 2. számú melléklete 1998. július 1-jén lép hatályba, e rendelkezéseket a hatálybalépés után indított eljárásokra kell alkalmazni.

(3)161 A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:162

(4)163 A törvény 94. §-ának (4)-(6) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.164

Vegyes rendelkezések

97. § (1) A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában szereplő könyvtárral akkor rendelkezik az iskola, ha az megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.

(2)165 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 12. § (3) bekezdése, 15. § (12) bekezdése és 19. § (3) bekezdése szerint szükséges tárgyi feltételekkel akkor rendelkezik a könyvtár, ha megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.

98. § (1) Ahol jogszabály „muzeális emlék”-et vagy „muzeális érték”-et említ, ott „kulturális javak”-at, ahol „történeti (régészeti) jelentőségű védett földterület”-et, azon „régészeti jelentőségű védett földterület”-et, ahol „ásatás”-t ott „régészeti feltárás”-t kell érteni.

(2) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt a korábbi jogszabályok alapján védetté nyilvánított kulturális javak és földterületek védettségét.

(3)166 A 37/A. §-ban és a 42. §-ban foglaltakat a miniszter 2013. április 1-jétől ellenőrzi a szakfelügyelet útján.

(4)-(7)167

99. §168

Felhatalmazások

100. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza

a)169 a könyvtári intézet, valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv vagy szervek kijelölését,

b) a muzeális intézmények látogatóit és a könyvtárhasználókat megillető kedvezményeket,170

c) a muzeális intézményben folytatható kutatást,171

d) a műkereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket,

e) a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetését,172

f) az országos dokumentumellátási rendszer működését,173

g) a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének központi szolgáltatásait és a könyvtáraknak nyújtott szakmai szolgáltatásokat,

h) az Országos Könyvtári Kuratórium jogállását, összetételét és működését,174

i) a közgyűjtemények finanszírozását és központi támogatását,

j) a bérpótlék mértékét és az arra jogosultak körét,

k) a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatását és hasznosítását,175

l) az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók dokumentum vásárlási, illetve könyvtári szolgáltatások térítési kedvezményét,176

m)177 az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött olyan kulturális javak visszaadásának rendjét, amelyek állami tulajdonba tartozása minden kétséget kizáró módon nem igazolható.178

(2)179

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a)180 a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat, a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait,181

b)182 a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókat,

c)183 a közművelődési intézmények működésének szakmai, személyi és infrastrukturális feltételeit,

d) a muzeális intézmények működési engedélyeivel kapcsolatos kérdéseket,184

e) a védetté nyilvánított kulturális javak, valamint a régészeti lelőhelyek nyilvántartását,

f) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatát,185

g)186 a muzeális intézmények tevékenységével összefüggő szakmai követelményeket,

h)187 a múzeumi letét létrejöttére, a letéti szerződés tartalmi elemeire és felmondására, valamint a letéti díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,

i)188 a továbbképzés és a szervezett képzés rendszerét és követelményeit,189

j) a kulturális örökség közgyűjteményekben őrzött javai sokszorosításának, másolásának, adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát,

k)190 a muzeális intézményben őrzött kulturális javak elidegenítésére, cseréjére és kölcsönzésére, valamint a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,191

l) a muzeális intézményekre, a könyvtárakra és a közművelődési intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjét,192

m)193 a különböző típusú könyvtárak működését, szakmai követelményeit és normatíváit, a továbbképzés és a szervezett képzés rendszerét,194

n)195 a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működését,196

o) a könyvtárak szervezeti és működési szabályzatának kötelező tartalmát,197

p) a könyvtári dokumentumellátást,

q) a beiratkozási díjra és a könyvtári szolgáltatások térítési díjára vonatkozó szabályokat,

r)198 az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,199

s)200 a muzeális intézményben, a könyvtárban, valamint a közművelődési intézményben nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak munkaköreinek betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,

t) az összevont önkormányzati intézmények működését,

u) az önkormányzatok érdekeltségnövelő támogatását,201

v)202 a közművelődési és közgyűjteményi feladatfinanszírozás és a közművelődési és közgyűjteményi telematikai feladatfinanszírozás minisztérium fejezeti kezelésű címe felhasználását,

w)203 a közép- és felsőfokú közművelődési továbbképzés, a minősített szakmai továbbképzés és a szervezett képzés rendszerét és követelményeit,204

x)205 - törvényben meghatározott kivétellel - az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatait, a kiemelt feladatok ellátásának rendjét, valamint a kiemelt feladatok végrehajtásával összefüggésben a muzeális intézmények és a nyilvános könyvtárak kötelezettségeit,206

y)207 a muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójára és selejtezésére vonatkozó részletes szabályokat,

z)208

(4)209

(5)210 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a könyvtári dokumentumok védelmét és nyilvántartását.

(6)211 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

a) a szakmai továbbképzési és szervezett képzési programokkal összefüggő és

b) a népi iparművészeti alkotások és a Népi Iparművész minősítésért fizetendő

igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, befizetésének szabályait, a befolyt összeg kezelését, nyilvántartását, elszámolását, felhasználását.

101. §212

102-104. §213

105. §214

106. §215

107-108. §216

109. §217

1. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez

Fogalmak

E törvény alkalmazásában:

a)218 Állami egyetemek könyvtárai: a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt állami egyetemek központi könyvtárai.

b) Állomány: a könyvtár által tartós megőrzésre nyilvántartásba vett dokumentumok összessége.

c) Elektronikus dokumentum: a csak számítógéppel olvasható dokumentum.

d) Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.

e)219 Kép-, illetve hangarchívum: hangok vagy képek, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett - együtteséből álló dokumentumok gyűjteménye.

f)220 Könyvtár: az e törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet.

g)221 Könyvtárhasználati jog: a könyvtárak szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jog.

h)222 Könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő személy vagy szervezet.

i)223 Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.

j)224 Könyvtári dokumentum feltárása: az a folyamat, amelyben a könyvtári dokumentumokat a bennük lévő tartalmi és az őket jellemző formai jegyek alapján nyilvántartják, annak érdekében, hogy a könyvtárhasználó minél több szempont szerint tájékozódhasson a gyűjteményben.

k)225 Könyvtári gyűjtemény: a könyvtár tervszerűen fejlesztett, rendezett, feltárt állománya.

l)226 Könyvtári szakember: a könyvtáros, a könyvtári informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá a könyvtári feladatok ellátásához szükséges más felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező személy. A könyvtáros felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakember.

m)227 Könyvtárközi dokumentumellátás:

- a dokumentumok lelőhelyének nyilvántartása és adatszolgáltatás a nyilvántartásból az igénylők részére,

- a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása függetlenül attól, hogy a dokumentum milyen formában és módon kerül az igénylőhöz,

- a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítása a könyvtári rendszer számára.

n)228 Könyvtárközi kölcsönzés: valamely dokumentum szolgáltatása egyik könyvtárból a másikba, beleértve az eredeti dokumentum kölcsönzését, a másolatok szolgáltatását, valamint a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásra vonatkozó kérések közvetítését is.

o)229 Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívumok.

p)230 Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény.

q)231 Közművelődési szakember: a felsőfokú végzettségű népművelő (művelődésszervező, kulturális menedzser), valamint az e törvényben meghatározott közművelődési feladatok ellátásához szükséges felsőfokú végzettséggel vagy felső-, illetve középfokú szakképesítéssel rendelkező személy.

r)232 Közművelődési tevékenység: a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg.

s)233 Közösségi színtér: a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő intézmény vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiségegyüttes, épület).

sz)234 Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei, és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, a művészeti alkotások.

t)235 Múzeumi küldetésnyilatkozat: a múzeumok szakmai tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a gyűjtemények, valamint a szakmai és tárgyi infrastruktúra alapján rögzíti a múzeum belső és külső adottságait, továbbá ennek alapján kijelöli helyi társadalmi szerepvállalásának stratégiai céljait.

u)236 Művelődési szervezet: minden olyan jogi személyiséggel rendelkező települési, megyei, regionális, országos szervezet (például népfőiskola), amely alapító okirata szerint e törvény 76. §-ában felsorolt közművelődési feladatokból egy vagy több tevékenység megvalósítására jött létre.

v)237 Művelődő közösség: a művelődési érdeklődési kör és az önképző, társas tevékenység szerint elkülönülő - jogi személyiség nélküli - lakossági csoport.

w)238 Népfőiskola: olyan felnőttoktatási célú tanfolyamokat szervező, helyi önszerveződés alapján létrejött szervezet, amelynek pedagógiai programja a szakismeretek átadásán túl személyiségfejlesztő (állampolgári, közéleti) elemet is tartalmaz, s melyek lebonyolítási, oktatási rendszerét, módszereit a résztvevők maguk is alakíthatják.

x)239 Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatások és az e szolgáltatások nyújtását elősegítő központi szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az információhoz való szabad hozzáférést.

y)240 Tagintézmény: muzeális intézmény szervezeti egységeként működő, önálló működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmény.

z)241

zs)242

2. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez243

3. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez244

Országos szakkönyvtár:

a) a Budapesti Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár,

b)245 az Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár,

c) a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára,

d) az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ,

e) az Országgyűlési Könyvtár,

f) az Országos Idegen nyelvű Könyvtár,

g) az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,

h) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár,

i) a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár,

j) a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet Könyvtára,

k) a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár.



1  Kihirdetve: 1997. XII. 15. Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b).


2  Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 200. § a).


3  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


4  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


5  Megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 53. §. Hatályos: 2004. I. 27-től.


6  Módosította: 2012. évi CLII. törvény 32. § a).


7  Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 200. § b), 2012. évi CLII. törvény 32. § b).


8  Beiktatta: 2013. évi CXCV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2013. XII. 7-től.


9  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


10  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


11  Beiktatta: 2005. évi LXXXIX. törvény 44. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b), 2009. évi CIX. törvény 52. § (14).


12  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 94. § (3). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


13  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


14  Megállapította: 2005. évi LXXXIX. törvény 44. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indított eljárásokra kell alkalmazni.


15  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


16  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


17  Módosította: 2013. évi CCXVII. törvény 7. § a).


18  Megállapította: 2013. évi CLX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


19  Beiktatta: 2013. évi CLX. törvény 2. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


20  Beiktatta: 2013. évi CLX. törvény 2. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


21  Beiktatta: 2013. évi CLX. törvény 2. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


22  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


23  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


24  Megállapította: 2014. évi XIV. törvény 81. § (1). Hatályos: 2014. III. 4-től.


25  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


26  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


27  Beiktatta: 2014. évi XIV. törvény 81. § (2). Hatályos: 2014. III. 4-től.


28  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


29  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


30  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


31  Módosította: 2013. évi CCXVII. törvény 6. § a).


32  A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLII. törvény 33. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


33  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CCI. törvény 152. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


34  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


35  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 46. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.


36  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b).


37  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b).


38  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


39  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


40  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 8. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


41  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 8. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


42  A 2012. évi CXCI. törvény 5. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.


43  Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 34. § (2) aa).


44  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 8. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


45  A 2012. évi CXCI. törvény 5. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


46  Módosította: 2001. évi LXIV. törvény 94. § (7).


47  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 9. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


48  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 94. § (9). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


49  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 10. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


50  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 94. § (10). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


51  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 94. § (10). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


52  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLII. törvény 33. § c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


53  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 23. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


54  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


55  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 11. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


56  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 11. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


57  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 11. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


58  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 17. § (3).


59  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 11. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


60  Módosította: 2013. évi CCXVII. törvény 6. § b).


61  Beiktatta: 2013. évi CCXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2014. I. 12-től.


62  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 11. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


63  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLII. törvény 33. § d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


64  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLII. törvény 33. § d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


65  Beiktatta: 2013. évi CCXVII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2014. I. 12-től.


66  Megállapította: 2013. évi CCXVII. törvény 2. § (3). Hatályos: 2014. I. 12-től.


67  Megállapította: 2013. évi CCXVII. törvény 2. § (3). Hatályos: 2014. I. 12-től.


68  Megállapította: 2013. évi CCXVII. törvény 2. § (3). Hatályos: 2014. I. 12-től.


69  Megállapította: 2014. évi XIV. törvény 81. § (3). Hatályos: 2014. III. 4-től.


70  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 12. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


71  Módosította: 2012. évi CLII. törvény 32. § c).


72  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 13. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


73  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 13. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


74  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 13. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


75  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 13. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


76  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 13. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


77  Beiktatta: 2013. évi CCXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2014. I. 12-től.


78  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 20. §. Hatályos: 2014. IX. 1-től.


79  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 185. §, 186. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 186. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


80  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 14. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


81  Megállapította: 2014. évi XIV. törvény 81. § (4). Hatályos: 2014. III. 4-től.


82  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b).


83  Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 16. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


84  Megállapította: 2004. évi II. törvény 39. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b).


85  Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 16. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


86  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVIII. törvény 86. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


87  Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 200. § c).


88  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 136. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


89  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 135. § (2), 136. §.


90  Megállapította: 2008. évi CV. törvény 51. § (1). Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 34. § (2) ab).


91  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 15. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


92  Megállapította: 2001. évi LXIV. törvény 94. § (13). Hatályos: 2001. X. 8-tól.


93  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 136. §.


94  Módosította: 2005. évi CXXXIX. törvény 174. § (1) a).


95  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 16. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


96  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 17. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


97  Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 34. § (3) a).


98  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 18. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


99  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 19. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


100  Számozását módosította: 2011. évi CLIV. törvény 62. §.


101  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


102  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


103  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 185. §.


104  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


105  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b).


106  Lásd: 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet.


107  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b), 2013. évi CCXVII. törvény 7. § b).


108  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b), 2013. évi CCXVII. törvény 7. § b).


109  Módosította: 2012. évi CLII. törvény 32. § d).


110  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 63. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


111  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


112  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b).


113  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 124. § a).


114  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 185. §.


115  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 124. § b).


116  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


117  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


118  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


119  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


120  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


121  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


122  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


123  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


124  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 67. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


125  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 186. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


126  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 185. §.


127  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


128  Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 68. §. Módosította: 2012. évi CLII. törvény 33. § f).


129  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b).


130  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXXI. törvény 29. § (6). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


131  Megállapította: 1999. évi CXXV. törvény 77. § (1). Módosította: 2006. évi CXXI. törvény 31. § (3).


132  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXV. törvény 94. § (1) g). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


133  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b).


134  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


135  Beiktatta: 2012. évi CLII. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


136  Megállapította: 2005. évi CLIII. törvény 95. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


137  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b), 173. § (1) r).


138  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b), 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 22.


139  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 173. § (1) r). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


140  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 69. § b), 2013. évi CCXVII. törvény 6. § c).


141  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 63. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


142  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLX. törvény 5. § (1) a). Hatálytalan: 2013. X. 25-től.


143  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 50. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


144  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 22. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


145  Megsemmisítette: 18/2006. (V. 31.) AB határozat. Hatálytalan: 2006. V. 31-től.


146  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLX. törvény 5. § (1) b). Hatálytalan: 2013. X. 25-től.


147  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 184. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


148  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 63. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


149  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 63. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


150  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 63. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


151  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 63. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


152  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 63. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


153  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 63. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


154  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 29. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


155  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 29. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


156  Beiktatta: 2009. évi CIX. törvény 23. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


157  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi XC. törvény 66. § (1) c). Hatálytalan: 2010. VIII. 15-től.


158  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLX. törvény 5. § (2). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


159  Megállapította: 2013. évi CCXVII. törvény 4. §. Hatályos: 2014. I. 12-től.


160  Megállapította: 2013. évi CCXVII. törvény 4. §. Hatályos: 2014. I. 12-től.


161  A bekezdésben szereplő évszámot módosította: 1998. évi XC. törvény 111. § (1).


162  A 92. § (5) bekezdés a)-b) pontjának szövegét 2000. I. 1-től megállapította: 1999. évi CXXV. törvény 77. § (2).


163  A bekezdésben szereplő évszámot módosította: 1998. évi XC. törvény 111. § (2).


164  A 94. § (4)-(5) bekezdés szövegét 2000. I. 1-től megállapította: 1999. évi CXXV. törvény 77. § (3).


165  Megállapította: 2005. évi CXXXIX. törvény 174. § (1) b). Hatályos: 2006. III. 1-től.


166  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 25. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


167  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


168  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 22. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


169  Megállapította: 2013. évi CCXVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2014. I. 12-től.


170  Lásd: 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet, 6/2001. (I. 17.) Korm. rendelet.


171  Lásd: 47/2001. (III. 27.) Korm. rendelet.


172  Lásd: 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet, 120/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet.


173  Lásd: 73/2003. (V. 28.) Korm. rendelet.


174  Lásd: 165/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet.


175  Lásd: 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet.


176  Lásd: 157/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet.


177  Beiktatta: 2013. évi CXCV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2013. XII. 7-től.


178  Lásd: 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet.


179  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


180  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 23. § (5). Hatályos: 2010. I. 1-től.


181  Lásd: 10/2010. (III. 11.) OKM rendelet, 12/2010. (III. 11.) OKM rendelet.


182  Megállapította: 2013. évi CCXVII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2014. I. 12-től.


183  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


184  Lásd: 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet.


185  Lásd: 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet.


186  Megállapította: 2010. évi XC. törvény 64. § (6). Hatályos: 2010. VIII. 15-től.


187  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


188  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 50. § (3), 2012. évi CLII. törvény 33. § h).


189  Lásd: 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet.


190  Megállapította: 2013. évi CLX. törvény 4. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.


191  Lásd: 29/2014. (IV. 10.) EMMI rendelete.


192  Lásd: 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet, 20/1999. (XII. 26.) NKÖM rendelet, 14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet, 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet, 3/2009. (II. 18.) OKM rendelet, 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet.


193  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 50. § (3).


194  Lásd: 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet.


195  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 26. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


196  Lásd: 39/2013. (V. 31.) EMMI rendelet.


197  Lásd: 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet 10. §.


198  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 184. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


199  Lásd: 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet.


200  Megállapította: 2013. évi CCXVII. törvény 5. § (3). Hatályos: 2014. I. 12-től.


201  Lásd: 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet, 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet, 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet, 23/2004. (XI. 20.) NKÖM rendelet.


202  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b).


203  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 50. § (3).


204  Lásd: 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet.


205  Megállapította: 2014. évi XIV. törvény 81. § (5). Hatályos: 2014. III. 4-től.


206  Lásd: 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet.


207  Megállapította: 2013. évi CCXVII. törvény 5. § (4). Hatályos: 2014. I. 12-től.


208  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXVII. törvény 7. § c). Hatálytalan: 2014. I. 12-től.


209  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


210  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) b), 2010. évi CXXX. törvény 44. § (33).


211  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 50. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


212  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) p). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


213  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 345. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


214  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi CXXVI. törvény 83. §. Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


215  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi CXXIX. törvény 405. § (1) a). Hatálytalan: 2004. V. 1-től.


216  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 345. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


217  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 345. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


218  Módosította: 2005. évi CXXXIX. törvény 174. § (1) c).


219  Megállapította: 2008. évi CXII. törvény 28. § (1). Hatályos: 2009. II. 1-től.


220  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


221  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


222  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


223  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


224  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


225  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


226  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


227  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


228  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


229  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4). Módosítva: 2008. évi CXII. törvény 29. § (2) alapján. Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 200. § f), 2013. évi CCXVII. törvény 6. § d).


230  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


231  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


232  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


233  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


234  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4). Megállapította: 2005. évi LXXXIX. törvény 44. § (4). Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indított eljárásokra kell alkalmazni.


235  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 27. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


236  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


237  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


238  Jelölését módosította: 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


239  Módosította: 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) p), 2004. évi CXXXVII. törvény 17. § (4).


240  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 27. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


241  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXVII. törvény 7. § d). Hatálytalan: 2014. I. 12-től.


242  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXIV. törvény 100. § b). Hatálytalan: 2001. X. 8-tól.


243  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CCI. törvény 152. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


244  Megállapította: 2012. évi CLII. törvény 27. § (3), 1. melléklet. Hatályos: 2013. I. 1-től.


245  Módosította: 2013. évi CCXVII. törvény 6. § e).



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!