149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Csjt.) módosító 1986. évi IV. törvény 39. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §1
2. § E rendelet alkalmazásában
a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes - meghallgatása során - az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni,
b) törvényes képviselő: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok,
c) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő személyek,
d) kereső tevékenység: olyan rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amely után ellenérték jár, ide nem értve a gyermek által az iskolai szünet alatt végzett munkát és a kötelező szakmai gyakorlatot,
e)2 környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti helyszíni szemle,
f)3 szokásos tartózkodási hely: ahol az érintett személy életvitelszerűen tartózkodik.
3-5. §4
5/A. §5 (1) A szociális és gyámhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében
a)6 tájékoztatást kér és nyilvántartást vezet a helyi önkormányzatok, az állami, az egyházi és a nem állami szervek, illetve az általuk fenntartott intézmények által a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzése céljából indított programokról,
b)7 folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek védelmét szolgáló bűnmegelőzési pályázati felhívásokat, azokról tájékoztatja a helyi önkormányzatokat, az állami, az egyházi és a nem állami szerveket, illetve az általuk fenntartott intézményeket és a civil szervezeteket,
c) segítséget nyújt a b) pont szerinti pályázatok benyújtásához és az elnyert támogatások cél szerinti felhasználásához,
d) illetékességi területén összehangolja a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat,
e) együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, valamint a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézményekkel,
f) részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve az illetékességi területén működő bűnmegelőzési tanács munkájában,
g) kapcsolatot tart az áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség áldozatvédelmi referensével,
h) közvetíti az illetékességi területén kívül működő vagy országos szervezetek által kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek igénybevételéhez,
i) a gyámhatóságok ellenőrzése során, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet, különös tekintettel a gyermeket veszélyeztető körülmények feltárására irányuló tevékenységre,
j) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén segítséget nyújt a tudomást szerző gyámhatóságoknak, valamint a gyermekvédelmi rendszerben működő szakembereknek a szükséges feljelentés megtételéhez,
k) a büntetőjogi felelősségre nem vonható 14 év alatti elkövetők ügyében szakmai támogatást nyújt a települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) és a gyermekjóléti szolgálatnak a kiskorú, illetve családja részére nyújtandó segítségre vonatkozóan, továbbá kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket, és ezek végrehajtását ellenőrzi.
(2) A szociális és gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet.
(3) A szociális és gyámhivatal a (2) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér
a)8 a pártfogó felügyelői feladatokat ellátó illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálattól, a rendőrségtől, valamint a jegyzőtől és a gyermekjóléti szolgálattól, a speciális gyermekotthontól, a javítóintézettől a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól,
b) a gyermekjóléti szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről.
(4)9 A (3) bekezdés szerinti jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a szociális és gyámhivatal egyeztető értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, a települési önkormányzatok, a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: megyei fenntartó), a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit.
(5) Az értekezletről készített írásbeli összefoglalót a szociális és gyámhivatal az elhangzott javaslatokkal együtt megküldi az értekezletre meghívottaknak.
Bíróság előtti eljárás
6. § (1)10 A gyámhivatalt a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyszr.) 8. §-ának (1) bekezdése szerinti bíróság előtti eljárásban a gyámhivatal vezetője vagy ügyintézője jogosult képviselni.
(2) A gyámhivatal a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (4) bekezdése értelmében a közigazgatási perben is perbeli jogképességgel rendelkezik.
II. Fejezet
Az egyes gyámhatósági ügyek közös eljárási szabályai
7. §11
Ügyfél12
7/A. §13 A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,
a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz
aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője,
ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője,
ac) a gyermekotthon vezetője,
ad) a gyámként kirendelt nevelőszülő;
b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő.
Eljárás az illetékességi területen kívül14
7/B. §15 Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabb eredmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától.
Az eljárás megindítása
8. § (1) A gyámhatóság - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.
(2)16 A gyámhatóság hivatalból
a) megindíthatja az eljárást, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek kéri, amennyiben ez a gyermek érdekében áll,
b) megindítja az eljárást, ha azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy a Gyvt. 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv, személy kezdeményezte.
(3)17 Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. A névtelen beadvány alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül.
(4)18 A gyámhatósági eljárást az e rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy önállóan is megindíthatja.
(5)19 A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása miatt indult eljárásban a gyámhatóság a haladéktalanul elkészített környezettanulmányt követően soron kívül megteszi a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedéseket.
(6)-(7)20
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása21
8/A. §22 A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.
Az eljárás felfüggesztése23
(3) A gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, a családi jogállással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni.
(4)26 Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást kizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig lehet felfüggeszteni.
Irat27
8/C. §28 Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi.
Környezettanulmány
9. § (1)29 A gyámhatóság a Gyvt. 130. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére felkérhet más személyt vagy szervet, így különösen a gyermekjóléti szolgálatot.
(2)30 A gyámhivatal környezettanulmány (helyzetértékelés) elkészítésére
a) az örökbefogadhatónak nyilvánításra irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálatot,
b) az örökbefogadás előtti eljárás és az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során a gyermekvédelmi szakszolgálatot
kérheti fel.
(3)31 A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gyermek
aa) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,
ab) gondozásának, nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,
ac) háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,
ad) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését;
b) a gondnoksággal érintett személy
ba) életvitele, gondozása szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,
bb) háziorvosának, pszichiáter szakorvosának elérhetőségére vonatkozó adatokat,
bc) által igénybe vett szociális intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,
bd) anyagi és szociális körülményeit,
be) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat.
Képviselet
10. § (1) A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.
(2)32
(3) A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben - a Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése alapján - meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani.
(4)33
(5) Ha a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a gyámhatóság eseti gondnok útján gondoskodik képviseletükről [Ptk. 225. § (1) bek.].
(6)34
Meghallgatás
11. § (1) A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve a meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik.
(2) A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben közvetlenül vagy más módon, így különösen a gyermekjóléti szolgálat, valamint a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy útján hallgatja meg.
(3)35 A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,
a) ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga kéri,
b)36 a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a korlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek személyi és vagyoni ügyében [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12/D. §],
c) ha azt külön jogszabály rendeli el.
(4)37 Mellőzni lehet a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek közvetlen meghallgatását, ha
a) a kifizetés, valamint a gyámi fenntartásos betétből történő pénzfelvétel éves összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, és
b) a törvényes képviseletet gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a gyermek beleegyezését. A beleegyezés hitelt érdemlő bizonyításának minősül különösen a szülők vagy más törvényes képviselők magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata a gyermek véleményéről, vagy ha a gyermek írásban maga is kéri a kifizetést, illetve a pénzfelvételt.
(5)38 A (4) bekezdésben foglaltakat a korlátozottan cselekvőképes személy meghallgatására megfelelően alkalmazni kell.
(6)39 A gyámhatóság a gyermeket törvényes képviselője, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll.
(7)40 A gyámhatóság az ügyfelet, illetőleg az érintett személyt szükség esetén hivatalos helyiségén kívül is meghallgathatja.
Ismeretlen személy, ismeretlen helyen való távollét41
12. § (1)42 Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5. §-ának t) pontjában meghatározott személyazonosító adatai (a továbbiakban: személyazonosító adat) nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, és ezek alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) által, illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható.
(2)43 Az ismeretlen helyen való távollét megállapítását
a) a körözés sikertelen voltát igazoló rendőrségi okirat,
b)44 a települési önkormányzat jegyzője vagy a központi szerv által kiállított lakcímkivonat,
c) az ismeretlen helyre távozást tanúsító külföldi okirat,
d) egyéb, hitelt érdemlő okirat
alapozza meg.
(3)45 A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha
a)46 a központi szerv által közölt adatszolgáltatás szerint bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, vagy a nyilvántartásban nem szerepel,
b)47 a központi szerv által közölt címről vagy az ügyfél az általa megadott címről az idézés két alkalommal „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza.
(4)48 Az ügyfél személyének és tartózkodási helyének felderítése céljából a gyámhatóság megkeresheti a központi szervet, valamint - amennyiben szükséges - a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát.
(5)49 Azt a tényt, hogy az ügyfél ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határozatban meg kell állapítani. A határozatot közölni kell
a) ismeretlen személy esetén az eseti gondnokkal,
b) ismeretlen helyen tartózkodó személy esetén az ügygondnokkal.
(6)50
A tárgyalás
13. § (1) A gyámhatóság szükség esetén, illetve az ügyfél kérelmére tárgyalást tart, melyre az ügyfeleket székhelyére idézheti.
(2) A gyámhivatal - a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében - illetékességi területén bárhol tarthat tárgyalást, különösen akkor, ha több ügyfélnek kellene más helységből a székhelyre utaznia. A tárgyalás helyszíne ilyen esetben az ügyfél lakóhelyéhez legközelebb lévő települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos helyisége.
(3)51 Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni.
Szakértő52
13/A. §53 A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap.
A döntés tartalma és közlése54
14. §55 (1)56 A döntés rendelkező részének a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmaznia kell
a)57 a gyermeknek, valamint annak a személynek a személyazonosító adatait, akinek képviseletére gondnokot rendeltek, továbbá - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - akire nézve jogot, illetve kötelezettséget állapítottak meg,
b) a döntés jogkövetkezményeiről való tájékoztatást, a teljesítés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,
c) a döntés végrehajtásában, teljesítésében közreműködő szerv megkeresését.
(2) Ha a gyámi vagy gondnoki feladatokat nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá vonatkozóan a nevét, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózatot fenntartó megnevezését és székhelyét tartalmazza.
(3) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a döntést akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem állnak vagy csak részben állnak a rendelkezésére.
(4)58
14/A. §59
A jogerő
15. §60 (1)61 A kapcsolattartással, a családba fogadással, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásával, a nevelésbe vétellel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő.
(2) Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a döntés részjogerőre, jogerőre emelkedéséről értesíteni kell.
(3)62
Újrafelvételi eljárás63
15/A. §64 Nincs helye újrafelvételi eljárásnak
a) a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével,
b) az örökbe fogadhatóvá nyilvánítással, az örökbefogadás engedélyezésével és felbontásával,
c) az ideiglenes hatályú elhelyezéssel,
d) az ideiglenes gondnok, zárgondnok kirendelésével kapcsolatos ügyekben.
Végrehajtás65
16. §66 (1)67 A végrehajtás foganatosításáról - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben a meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben foglaltak kivételével - abban az esetben is a foganatosítás helye szerinti települési önkormányzat jegyzője gondoskodik, ha első fokon a városi gyámhivatal járt el.
(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése szerinti beutaló szerv gondoskodik.
(3) A kapcsolattartásra vonatkozó döntés foganatosításáról - függetlenül attól, hogy a döntést a bíróság vagy a gyámhivatal hozta - a gyámhivatal gondoskodik.
(4)68
Eljárási költség69
17. §70 A gyámhatósági eljárásban közreműködő szakértők díjazására az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló jogszabályban foglaltak az irányadók.
17/A. §71
MÁSODIK RÉSZ
SZÜLŐI FELÜGYELET ÉS A KAPCSOLATTARTÁS
III. Fejezet
A szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek
18. § (1) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben [Csjt. 73. § (1) bek.] nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti.
(2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodnak abban, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja [Csjt. 72. § (1) bek.] a gyámhivatal e megállapodásukat - kérésükre - jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek - megállapodásuk alapján - melyik szülőnél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják.
(3)72 A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat módosíthatják, valamint ezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróság ilyen ügyben hozott határozatával.
19. § (1)73 Ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt eddig nevelő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetőleg a szülő felügyeleti joga a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a)-b) pontja alapján szünetel vagy a szülő meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt joga gyakorlására, feltéve, hogy nem áll a szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt, vagy a szülői felügyeleti joga nem szünetel a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján, illetőleg a gyermek másnál történő elhelyezése iránt nem indokolt pert indítani.
(2)74 A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott okok fennállása esetén kötelezi a gyermeket gondozó személyt, hogy a gyermeket a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülőnek adja ki.
(3)75
(4)76 Ha a Csjt. 88. §-ának (3) bekezdésére tekintettel a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről szóló ítélet hatálya kihat a később született gyermekre is, ennek tényét a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésével vagy nevelésbe vételével egyidejűleg a gyámhivatal határozatban állapítja meg, feltéve, hogy a gyermek nem áll a másik szülő szülői felügyelete alatt.
A gyermek családi és utónevének megállapítása
20. § A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha
a) a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, aki az anyakönyvvezető vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét - a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem határozza meg,
b) a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek családi, illetve utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számítva 30 napon belül nem jelentik be,
c) a különélő szülők a gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni, és a gyámhivatal felhívása ellenére - a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem igazolják a bírósági eljárás megindítását.
A szülői ház elhagyása
21. § (1)77 A szülői ház elhagyásával kapcsolatos eljárás a gyermek, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve a gyermeket gondozó vagy a gyermek gondozását vállalni szándékozó személy kérelmére indul.
(2) A gyámhivatal a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának engedélyezése során [Csjt. 77. § (2) bek.] vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható.
(3) A gyámhivatal a (2) bekezdésben megjelölt eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni.
(4)78 Ha a gyámhivatal a szülői ház elhagyását engedélyezi, egyúttal megállapítja, hogy a szülői ház elhagyásának engedélyezése - a gondozás, nevelés kivételével - a szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.
(5)79 Ha a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek a szülői házat már engedély nélkül elhagyta, egyidejűleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ugyanígy jár el abban az esetben is, ha az engedély megadását követően a feltételek megváltozása miatt az engedélyt visszavonja.
(6)80 A szülői ház elhagyásának engedélyezéséről szóló határozatát a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.
A gyermek végleges külföldre távozása
22. § (1) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása [Csjt. 77. § (3) bek.] iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat (különösen: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot), amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van.
(2) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.
(3) Ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.
(4)81 A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal
a) határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását,
b) határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik,
c) az engedélyező határozatot közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.
Az életpálya kijelölése
23. § (1)82 A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmet önállóan is előterjesztheti. Kérelem hiányában a gyámhivatal a közoktatási intézmény jelzésére hivatalból jár el.
(2) A gyámhivatalnak az eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre kell törekednie.
(3) Az eljárás során gondosan vizsgálni és mérlegelni kell a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és annak eredményeit, továbbá egészségi állapotát.
(4)83 A (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata során ki kell kérni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatási intézményének véleményét, továbbá - szükség esetén - a gyermek-pszichiátriai gondozó vagy egyéb egészségügyi intézet szakvéleményét.
A szülők vagyonkezelése
24. § (1) A gyámhivatal a szülők vagyonkezelői jogát a Csjt. 79. §-ának (2) bekezdése, valamint 81. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek érdekében korlátozhatja, továbbá a vagyonkezeléssel kapcsolatos törvényes képviseleti jogát a Csjt. 87. §-ának (2) bekezdése alapján megvonhatja.
(2) Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott valamely vagyont, hogy azt a szülő nem kezelheti, a gyámhivatal e vagyon kezelésére - a vagyont juttató személy javaslatának figyelembevételével - eseti gondnokot rendel ki.
(3)84 A gyermek törvényes képviselője vagy gondozója kezéhez kiutalt gyermektartásdíj, megelőlegezett gyermektartásdíj felhasználását a gyámhivatal - a gyermekjóléti szolgálat véleményének figyelembevételével - indokolt esetben ellenőrizheti.
(4)85 Ha a (3) bekezdésben meghatározott személy a kezéhez kiutalt gyermektartásdíjat, megelőlegezett gyermektartásdíjat nem a gyermek érdekében használja fel, a gyámhivatal
a) szülő esetében a Csjt. 81. §-ának (2) bekezdésében,
b) gyám esetében a 158. § (6) bekezdésében, valamint a Csjt. 108. §-ában
foglaltak szerint jár el.
(5)86 Az a szülő, akinek a gyámhivatal engedélyezte, hogy gyermeke vagyonát igénybe vegye, a 158. §-ban foglaltak szerint eseti számadásra köteles.
A törvényes képviselet
25. § (1)87 A szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
a) a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra [Ptk. 13. § (1) bekezdés a) pont],
b) a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre [Ptk. 13. § (1) bekezdés b) pont, 656. §],
c) a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására [Ptk. 13. § (1) bekezdés b) pont],
d) a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
e) a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
f) a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
g) a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,
h) a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,
i)88 a gyermek személyes tulajdonát képező, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],
j)89 a gyermek tulajdonát képező - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],
k) a gyermek beszolgáltatott vagyonára [Csjt. 82. § (2) bek., Ptk. 13. § (1) bek. d) pont],
l) a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására [Ptk. 12/A. § (4) bek.],
m)90 a gyermek ingatlantulajdonát érintő közös tulajdon átruházással történő megszüntetésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont]
vonatkozik.
(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben felsorolt jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges - jogszabályban előírt - egyéb feltételeket nem pótolja.
Gyámnevezés és a gyámságból való kizárás
26. § (1)91 Ha a szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát [Csjt. 71. § (2) bek.] a gyámhivatal előtt teszi, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gyermek, a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy személyazonosító adatait, valamint a szülő felhívását lakóhely változásának bejelentésére. A szülő a lakóhelyváltozásáról szóló gyámhivatali bejelentési kötelezettségének úgyis eleget tehet, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől kéri, hogy a lakóhelyváltozás tényét közölje a gyámhivatallal.
(2)92 A gyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizáró gyámhatósággal közölt jognyilatkozatról a gyámhivatal naprakész nyilvántartást vezet és a szülő lakóhely változása esetén az illetékessé vált gyámhivatalt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti.
IV. Fejezet
A kapcsolattartási ügyek
27. §93 (1) A kapcsolattartás célja, hogy
a) a gyermek és a 28. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra jogosult személyek (a továbbiakban: kapcsolattartásra jogosult) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
b) a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.
(2) A kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás.
(3) A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja
a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),
b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő - elvitelét,
c) a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést.
(4) Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.
(5)94 Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak
a) az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,
b) a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke
ba) a kapcsolattartásra jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát,
bb) ha a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat nem rendelkezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamáról, a két hetet
nem haladhatja meg.
(6)95 A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény, illetve felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.
(7) A gyermek elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
28. § (1)96 A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.
(2)97 A kapcsolattartás szabályozására, újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.
(3)98
(4)99 Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartását nem érinti a Csjt. 52. §-ának (2) bekezdése szerinti közös gyermekké fogadás, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének elhalálozása folytán szűnt meg.
(5)100 A gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolatának fenntartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére - a jegyző véleményének figyelembevételével - a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.
29. § (1)101 A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Csjt. 92. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.
(2) Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a gyermek melyiküknél van elhelyezve [Csjt. 72. § (2) bek.].
(3)102 A gyámhivatal vagy a bíróság - kérelemre - akkor jogosíthatja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné, vagy ha a gyermek sorsa örökbefogadás útján nem rendezhető.
30. §103 (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más személy (a továbbiakban: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult megegyeznek
a) a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,
b) a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,
c) a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről,
d) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről,
e) a kapcsolattartás egyéb formáiról.
(2) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.
(3) Az egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31-33/B. §-okban meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.
(4) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.
(5) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a kapcsolattartás formáját,
b) a kapcsolattartást akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait,
c) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét,
d) a 31-33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről való tájékoztatást.
(6) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti központ vagy a kapcsolattartási ügyeletet működtető gyermekjóléti szolgálat helyiségét is megjelölheti, egyben előírhatja a kapcsolattartásra kötelezett számára a gyermeknek ezen a helyen történő átadását, illetve a kapcsolattartásra jogosult számára a gyermeknek ezen a helyen történő átvételét.
(7)104 A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.
(8)105 Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha
a) az a kapcsolattartásra kötelezett miatt maradt el,
b)106 az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.
(9)107 Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével, illetve a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdésének b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.
(10)108 Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.
A gyermekvédelmi közvetítői eljárás109
30/A. §110 (1) Ha a szülők, illetve a 28. § (1) bekezdése szerinti jogosultak a kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehető. A közvetítői eljárásra a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével kerülhet sor.
(2) Ha a kapcsolattartás szabályozására irányuló eljárás alatt vagy a végrehajtási eljárás során a felek bejelentik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, a gyámhivatal tájékoztatást ad számukra a közvetítői eljárás helyéről, menetéről, és egyidejűleg elrendeli az előtte folyamatban lévő eljárás négy hónapra történő felfüggesztését.
(3) Ha a közvetítői eljárás 4 hónap alatt nem vezet eredményre, erről a közvetítő tájékoztatja a gyámhivatalt. Ilyen esetben a gyámhivatal az eljárást hivatalból folytatja.
(4) Amennyiben a közvetítői eljárás valamelyik fél együttműködésének hiánya miatt nem vezet eredményre, a másik fél kérelmére a gyámhivatal az eljárást 4 hónapon belül is folytatja.
30/B. §111 (1)112 A gyermekvédelmi közvetítői eljárás keretében a felek együttesen jelölik ki a közvetítőt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékébe vagy az igazságügyért felelős miniszter által vezetett közvetítői névjegyzékbe felvett közvetítők közül. A névjegyzékek a gyámhivatal, valamint a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében is megtekinthetők.
(2)113 Ha a felek a közvetítő személyében megállapodtak, a gyámhivatal értesíti a közvetítőt a kijelölésről. A közvetítő az értesítéstől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozik a kijelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint a kijelölés elfogadása esetén arról is, hogy nem elfogult, illetve vele szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
30/C. §114 (1) A közvetítő a kijelölés elfogadásától számított 15 napon belül a feleket megbeszélésre hívja meg. Az első megbeszélésen a közvetítő tájékoztatja a feleket az eljárás menetéről, annak lényeges elemeiről és a titoktartási kötelezettségről.
(2) A közvetítő a feleket, valamint a 12 éven felüli gyermeket minden esetben meghallgatja, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket pedig csak a felek, illetve a gyámhivatal javaslata esetén hallgatja meg.
(3) Egy ügyben szükség szerint több megbeszélés is tartható.
30/D. §115 (1) Ha a felek között egyezség jön létre, azt a közvetítő írásba foglalja, melyet a közvetítő és a felek is aláírnak.
(2) A közvetítő az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi a kapcsolattartást szabályozó gyámhivatalnak. A gyámhivatal a felek kérelmére az egyezséget jóváhagyja.
Az átmeneti gondozásban részesülő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás116
30/E. §117 (1) A kapcsolattartás szabályozása során figyelemmel kell lenni a gyermek családi kapcsolatainak ápolásához való jogára, a gyermek véleményére, mindenekfelett álló érdekére, a gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okára, a kapcsolattartásra jogosult magatartására, körülményeire.
(2) A kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a szülő a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A szülő kapcsolattartási jogának szüneteltetését kell elrendelni abban az esetben, ha a szülő a gyermeket súlyosan bántalmazta.
30/F. §118 (1) Ha az átmeneti gondozásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója külön élnek, a gyámhivatal vagy a bíróság kérelemre szabályozza a kapcsolattartást.
(2) A gyámhivatal vagy a bíróság felügyelt kapcsolattartást rendel el, ha az átmeneti gondozásban lévő gyermek számára ez látszik biztonságosnak, mert a kapcsolattartásra jogosult személy a gyermeket bántalmazta vagy elhanyagolta.
(3) Az átmeneti gondozásban lévő gyermek tekintetében a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatali vagy bírósági határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát,
b) a kapcsolattartás helyszínét és a felügyeletet biztosító szakembernek, így különösen a családok átmeneti otthona családgondozójának (ügyeletes gondozójának), a gyermekek átmeneti otthona családgondozójának (nevelőjének), a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti központ családgondozójának a kijelölését,
c) a kapcsolattartásra jogosultnak és a kapcsolattartásra kötelezettnek a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó - írásban, elektronikus levélben, telefonon vagy szóban történő - kölcsönös értesítési kötelezettségét,
d) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét,
e) a kapcsolattartás egyéb formáinak meghatározását (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés).
30/G. §119 (1) Ha a gyermek ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezéséről nem a gyámhivatal döntött, illetve, ha a gyámhivatal döntésének meghozatalakor nem állt rendelkezésre elegendő adat a kapcsolattartás szabályozására, a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezéstől számított tizenöt napon belül hivatalból dönt a gyermek szüleivel való kapcsolattartásának szabályozásáról.
(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek érdekében a gyámhivatal - lehetőség szerint a szülő meghallgatását követően -
a) szabályozza a gyermek gondozási helyén történő látogatását, annak gyakoriságát, időtartamát,
b) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás gyakoriságát, helyszínét, időtartamát, valamint kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert, így különösen a nevelőszülői tanácsadót, a gyermekotthon családgondozóját, a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozóját, gyámi, gondozói tanácsadóját,
c) szabályozza a kapcsolattartás egyéb formáit (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés),
d) felhívja a szülő figyelmét, hogy
da) a gyermek családba való visszakerülésének feltétele a rendszeres kapcsolattartás,
db) a kapcsolattartás megvalósulásához rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kérhet a települési önkormányzattól,
e) felhívja a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett figyelmét a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó - írásban, elektronikus levélben, telefonon vagy szóban történő - kölcsönös értesítési kötelezettségükre.
(3) Ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a szülő súlyosan bántalmazó magatartása miatt került sor, a gyámhivatal a gyermek érdekében szünetelteti a kapcsolattartást az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, illetőleg a nevelésbe vételről történő döntés jogerőre emelkedéséig.
30/H. §120 (1) Az átmeneti nevelésbe vétel és különösen indokolt esetben a tartós nevelésbe vétel elrendelésével, illetve felülvizsgálatával egyidejűleg - a gyermek és lehetőség szerint a szülő véleményét figyelembe véve - a gyámhivatal
a) hivatalból szabályozza a gyermek szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel való kapcsolattartását, és ennek keretében
aa) meghatározza a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát,
ab) dönt a gyermek gondozási helyén történő meglátogatásáról, vagy ha annak feltételei fennállnak, az elvitel formájában történő kapcsolattartásról,
ac) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás helyszínét és kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert, így különösen a nevelőszülői tanácsadót, a gyermekotthon családgondozóját, a nevelőszülői hálózatot működtető családgondozóját, a gyermekvédelmi szakszolgálat gyámi, gondozói tanácsadóját,
ad) meghatározza a kapcsolattartás egyéb formáit (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés),
b) felhívja a szülő figyelmét, hogy
ba) a gyermek családba való visszakerülésének feltétele a rendszeres kapcsolattartás,
bb) a kapcsolattartás megvalósulásához rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kérhet a települési önkormányzattól,
c) felhívja a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett figyelmét a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó - írásban, elektronikus levélben, telefonon vagy szóban történő - kölcsönös értesítési kötelezettségükre,
d) felhívja a gyám figyelmét, hogy jeleznie kell a gyámhivatalnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során közte és a kapcsolattartásra jogosult között vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek között vita keletkezik.
(2) A gyámhivatal a kapcsolattartás szabályozására vonatkozó határozatában dönt a gyermeknek a gondozási helyéről legfeljebb két napra történő eltávozása és a két napnál hosszabb szabadsága gyám által történő engedélyezésének lehetővé tételéről vagy annak a gyermek érdekében történő mellőzéséről.
(3) A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja - a gyermek érdekében és a gyermek testvéreivel való kapcsolat ápolása céljából, különösen, ha azt a gyermek is kéri - biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait a 28. § (1) bekezdésben felsorolt személyeken kívül mással is ápolhassa. A gyám köteles jelezni a gyámhivatalnak, ha az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és közte vita áll fenn a személyes kapcsolatok ápolása kérdésében. A gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt.
30/I. §121 Az átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek tekintetében a szülő kérelmére - a gyám egyetértésével - a nyári időszakos kapcsolattartás pótolható.
A kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése és megvonása
31. § (1)122 A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit - a tartási kötelezettség kivételével - önhibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott, valamint a 30/E. § (2) bekezdése szerinti esetben.
(2)123 A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minősül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget.
(3) A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal vagy a bíróság a már megállapított kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá időtartamának megváltoztatásáról dönthet.
(4)124 A gyámhivatal, illetőleg a bíróság - kérelemre - meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év.
(5) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot - kérelemre - megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyeztette.
A kapcsolattartás újraszabályozása
32. § (1)125 A kapcsolattartás újraszabályozását - ide nem értve a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását - a kapcsolattartást rendező határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja.
(2)126 A kapcsolattartás újraszabályozása során a bíróság vagy a gyámhivatal a korábban megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, időtartamának, helyének megváltoztatásáról - külön-külön vagy együttesen - is dönthet.
(3)127 Ha a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a rendelkezésre álló adatok szerint a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése vagy megvonása látszik indokoltnak a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatban megállapított kapcsolattartás végrehajtását az új határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.
(4)128 A gyámhivatal, illetve a bíróság kérelemre a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja, illetve a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha azok a körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak fenn.
32/A. §129
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása
33. §130 (1)131 A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti kérelem benyújtásának
a) a kapcsolattartás pótlására, ennek hiányában a kapcsolattartásra - a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban - előírt határidő elteltétől, illetve
b) a (2) bekezdés szerinti veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától
számított 30 napon belül van helye.
(2)132 A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást rendező egyezségben, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást.
(3)133 A kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelemnek a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett általi visszavonása jogvesztő hatályú.
(4)134 Ha a gyámhivatal az (1)-(2) bekezdésben foglaltak vizsgálata során megállapítja az önhiba fennállását, a végrehajtás iránti kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel elrendeli a végrehajtást. A végrehajtást elrendelő végzésben a mulasztó felet
a) felhívja, hogy a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget, illetve hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével,
b) figyelmezteti az a) pont szerinti kötelezettség önhibából történő nem teljesítésének jogkövetkezményeire,
c) kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
(5)135 Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a meghatározott cselekmény végrehajtása esetén igénybe vehető eszközökön túl a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel
a) a gyermekjóléti központ kapcsolatügyeletének, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak a közreműködését vagy a védelembe vétel elrendelését kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn,
b) a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti azzal, hogy amennyiben a felek bejelentik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, a 30/A. § (2) bekezdése alapján felfüggeszti a végrehajtási eljárást.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések meghozatalára a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül van lehetőség.
(7) Ha a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatnak a (4)-(5) bekezdés szerinti végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal
a) a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, feltéve, hogy az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll,
b)136 feljelentést tesz a Gyszr. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 195. §-ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt.
(8)137
33/A. §138
33/B. §139 (1)140 Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal - kérelemre - a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy
a) a felek igénybe veszik a 30/A-30/D. § szerinti gyermekvédelmi közvetítői eljárást, vagy
b)141 a felek bármelyike kéri a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megvonását.
(2)142
(3) Az eljárás felfüggesztésére
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gyermekvédelmi közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb azonban a közvetítői eljárás megindulását követő 4 hónapig [30/A. § (3) bek.],
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás újraszabályozására, illetve megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatásáig
kerül sor.
(4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárást, amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás sikerrel zárul, végzéssel megszünteti.
HARMADIK RÉSZ
HÁZASSÁGKÖTÉS, ÖRÖKBEFOGADÁS, CSALÁDI JOGÁLLÁS
V. Fejezet
A kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek
34. § (1) A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.
(2)143 A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik,
b) a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van,
c) a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.
35. § (1) A gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét és környezettanulmányt készít.
(2) A meghallgatásnak ki kell terjednie azokra a körülményekre is, amelyek az engedély megadását indokolják, továbbá arra is, hogy nem áll-e fenn házassági akadály.
Az engedélyezés feltételei
36. § (1)144 A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó előzetes engedélyt akkor adja meg, ha
a) a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja,
b) az engedély megadása iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be,
c) a 34. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.
(2) Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós - az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül - nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését.
(3)145 A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig hatályos.
(4)146 A házasságkötés engedélyezéséről szóló határozatot a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.
VI. Fejezet
Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek
Az örökbefogadhatónak nyilvánítás
37. §147 (1)148 Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalbóli eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat működtetője vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti.
(2)149 Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyámhivatal - ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert nem kezdeményez - soron kívül jár el. A gyámhivatal a nevelőszülőnél elhelyezett, átmeneti nevelésbe vett gyermek részére eseti gondnokot rendel [Gyvt. 87. § (7) bek.].
(3) Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy
a) a szülő gyermekével önhibájából nem tart kapcsolatot és életvitelén, körülményein az átmenti nevelés megszüntetése érdekében nem változtat, vagy a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot, a gyámhivatal meghallgatja a szülőt, a gyermek gyámját, valamint a gyermek gondozását ellátó nevelőszülőt és környezettanulmányt készít;
b)150 a szülő lakó- vagy tartózkodási helyét az új lakó- vagy tartózkodási helye megjelölése nélkül megváltoztatta, a gyámhivatal a 12. §-ban foglaltak szerint intézkedik a lakó- vagy tartózkodási hely felkutatása iránt, illetve meghallgatja a gyermek gyámját, valamint a gyermek gondozását ellátó nevelőszülőt.
(4)151 A gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt köteles kikérni, ha az eljárás152
a) hivatalból indul, ideértve a gyermekjogi képviselő kezdeményezése alapján hivatalból indult eljárást is:
aa) a szülő lakó- vagy tartózkodási helye (utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálat véleményét a gyermek szüleinek életkörülményeiről, a családgondozás tapasztalatairól, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a szülő számára a kapcsolattartással összefüggésben nyújtott önkormányzati támogatásokról,
ab) a gyermekvédelmi szakszolgálat véleményét a gyermek elhelyezési tervében foglaltak teljesítéséről,
ac)153 a gyermek gyámjának, a gyermeket gondozó intézménynek, illetve - ha a gyermek nevelőszülőnél nevelkedik - a nevelőszülői hálózat működtetőjének véleményét a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, valamint arról, ha a kapcsolattartás a gyámhivatal határozatában szabályozottól - a (7) bekezdésben foglaltak szerint - jelentősen eltérően valósult meg;
b) a gyermekvédelmi szakszolgálat kezdeményezésére hivatalból indul, az aa) és ac) alpontban felsorolt véleményeket;
c) a gyermekotthon vagy - nevelőszülőnél nevelkedő átmeneti nevelésbe vett gyermek esetén - a nevelőszülői hálózat működtetőjének kezdeményezésére hivatalból indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermek gyámjának - a szülő-gyermek kapcsolat alakulását tartalmazó - véleményét;
d) a gyermek gyámjának kérelmére indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermeket gondozó intézmény vagy - ha a gyermek nevelőszülőnél nevelkedik - a nevelőszülői hálózat működtetőjének véleményét a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról.
(5) A gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát korlátozhatja, illetve szüneteltetheti. A kapcsolattartás szünetelését a 31. § (4) bekezdésében foglalt időtartamra lehet elrendelni, mely időtartamot a (3) bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni.
(6)154 Amennyiben az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermek örökbefogadásának előkészítése vagy örökbefogadásának engedélyezésére irányuló eljárás során telik le a szülő kapcsolattartási jogának szünetelésére megállapított időtartam, a gyámhivatal jogosult a szülő kapcsolattartási jogát az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig tovább szüneteltetni.
(7)155 A gyámhivatal határozatában szabályozottól jelentősen eltér a kapcsolattartás, ha az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás során vizsgált időszakban [Csjt. 48/A. §] a kapcsolattartásra jogosult szülő önhibájából
a) több alkalommal két hónapnál hosszabb ideig nem látogatja meg a gyermeket,
b) kapcsolattartási jogát nem a gyámhivatal határozatában előírt helyszínen és időpontban gyakorolja, illetve
c) kapcsolattartási jogát a gyermeket veszélyeztető módon gyakorolja.
Az örökbefogadás előtti eljárás
38. § (1) Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.
(2)156 Az örökbefogadás előtti eljárást a Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás - egymás kölcsönös tájékoztatása mellett - bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.
(3) A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben - a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik
a)157 az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermek(ek)re vonatkozó elképzeléseiről, ezen belül
aa) az általa örökbe fogadni szándékozott gyermekek számáról, illetve arról, hogy vállalja-e testvérek örökbefogadását,
ab) az örökbe fogadandó gyermek(ek) koráról,
ac) arról, hogy vállalja-e egészségileg károsodott gyermek örökbefogadását,
b) a korábban kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárás eredményéről,
c)158 arról, hogy alkalmassá nyilvánítása esetén hozzájárul-e a személyazonosító adatainak az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába vételéhez,
d)159 annak tudomásulvételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes részvétel.
(4)160 A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb tizenöt napon belül, írásban tájékozatja az örökbefogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.
(5)161 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmassági vizsgálaton, illetve a tanácsadáson és a felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki vagy a környezettanulmány elkészítését nem tette lehetővé, a gyermekvédelmi szakszolgálat visszavontnak tekinti az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmét és nem folytatja le az alkalmassági vizsgálatot.
(6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményéről.
39. §162 (1) A gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerint - ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatalok illetékességi területén van, a választásuk szerint - illetékes gyámhivatalnak megküldi
a) az ügyfél kérelmét,
b) az általa elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét,
c) a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról,
d) az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,
e) a környezettanulmányt,
f) a 38. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak figyelembevételével kialakított javaslatát.
(2) A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében
a) az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,
b) környezettanulmány, helyzetértékelés,
c) jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás,
d) az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása, valamint
e) szükség szerint egyéb bizonyítékok
alapján dönt.
(3) Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül a következőket tartalmazza:
a) az örökbe fogadni szándékozó személy hány és milyen korú gyermek örökbefogadására alkalmas,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmas-e testvérek, illetve egészségileg károsodott gyermek örökbefogadására,
c) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatását arról, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálatot értesítenie kell a lakóhelyében, a családi állapotában, a személyi és életkörülményeiben, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiben bekövetkezett változásokról.
(4) Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába, és - a hozzájáruló nyilatkozat birtokában - továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára.
(5) Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható.
(6)163 A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozata annak jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. Ha a 2 éven belül az örökbefogadási eljárás jogerős befejezésére kerül sor, a határozat az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával hatályát veszti.
(7)164 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy testvérek örökbefogadására való alkalmasságát megállapították, és a hatályvesztést megelőzően a testvér is örökbe fogadhatóvá válik, a határozat hatálya meghosszabbodik a testvér örökbefogadási eljárásának jogerős befejezéséig.
(8)165 A határozat hatálya - a hatályvesztést megelőzően benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára - legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra és azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha a hatályvesztéskor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, annak jogerős befejezéséig a határozat hatálya meghosszabbodik.
(9)166 Ha a meghosszabbított hatály lejártáig sem került sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást - az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével - az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni.
(10) A nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat a (3) bekezdés c) pontjában foglalt körülményekben bekövetkezett változásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.
(11)167 Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hatályának leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását, valamint az örökbe fogadni szándékozó személyt.
Az alkalmasság felülvizsgálata168
39/A. §169 (1)170 Ha a 39. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti körülményekben bekövetkezett változás - akár a nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése, akár más személy, szerv bejelentése alapján - a gyámhivatal tudomására jut, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi.
(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének kialakítása érdekében
a)171 ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekben következik be változás, az örökbe fogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre hívja fel,
b) lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat és környezettanulmányt készít.
(3) A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról a 39. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határoz.
(4)172 Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat hatálya nem változik. A gyámhivatal az alkalmasságot fenntartó határozatában ismételten dönt a 39. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában foglaltakról.
(5) Az alkalmasságot fenntartó határozat alapján az örökbefogadni szándékozó személyt
a)173
b) a lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat - az eredeti nyilvántartásba vétel időpontjával - nyilvántartásába bejegyzi,
c) az országos nyilvántartás az adatokban bekövetkezett változásnak megfelelően veszi nyilvántartásba.
(6) Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az erről szóló határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli a nyilvántartásából az örökbefogadni szándékozó személyt.
Az örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás
40. §174 (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul.
(2)175 A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket, kivéve, ha törvényes képviseletét hivatásos gyám látja el, az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendeléséről az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbefogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme előterjesztését követően.
(3)176 A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem beérkezését követő naptól számított két hónapon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő harminc napon belül kell a döntést meghozni.
(4) A gyámhivatal eljárása során vizsgálja - a Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján - az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget.
(5) Házasságban élő örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni.
(6) Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.
41. §177 (1) A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadás engedélyezése során a gyámhivatal megvizsgálja:178
a) az alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot,
b) a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén
ba) az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát,
bb) az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,
bc) az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt,
bd)179 a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról.
(2) A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a gyámhivatal:
a) az örökbefogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez,
b)180 beszerzi a háziorvosi, szakorvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról, fejlődését befolyásoló betegségekről, valamint a gyermek családi hátterére vonatkozó dokumentumokat és a 3 évesnél idősebb gyermek esetén a személyiségére vonatkozó szakvéleményt,
c) beszerzi az örökbefogadást közvetítő nem állami szerv közvetítői tevékenységre való jogosultságát igazoló iratot (működési engedélyt).
(3)181 Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt csatolja a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást. A gyámhatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az anyakönyvvezetőhöz, ha az örökbe fogadni szándékozó személy nem csatolja a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát.
(4) A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadás engedélyezése során a gyámhivatal megvizsgálja:182
a)183 a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén - a 45. § (5) bekezdésének a) pontjára tekintettel - az (1) bekezdés bb)-bd) alpontja szerinti dokumentumokat,
b) rokon általi örökbefogadás esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről - a 45. § (5) bekezdésének b) pontja alapján - nem kellett rendelkezni,
c) a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.
(5) A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a gyámhivatal beszerzi:
a) a gyermek 3 hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi másolatát,
b) a szülők halotti anyakönyvi másolatát, ha a gyermek szülei nem élnek, és ezen irat a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek ügyiratában nem található meg,
c) a szülői felügyeletet megszüntető, illetve a szülő cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezéséről szóló jogerős bírói ítéletet,
d) a gyámot kirendelő jogerős gyámhivatali határozatot, ha nem a vér szerinti szülő az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselője,
e) a gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha a vér szerinti szülő cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezték és cselekvőképessége általánosan vagy a szülői felügyelet tekintetében korlátozott,
f) a háziorvosi vagy szakorvosi igazolást az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotáról, amennyiben ezt az örökbefogadási eljárás során indokoltnak tartja.
Meghallgatás
42. § (1) A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:
a) az örökbe fogadni szándékozó személyt,
b)184 - szükség szerint pszichológus szakértő útján - a korlátozottan cselekvőképes és az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen örökbefogadandó gyermeket,
c)185 az örökbefogadandó gyermek szülőjét, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság jogerősen nem szüntette meg, vagy ha a gyermeket a gyámhivatal nem nyilvánította jogerősen örökbefogadhatónak, továbbá, ha a szülő nem tett, a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot,
d)186 az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét,
e) a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személy vele együttélő házastársát,
f)187 a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét.
(2)188 Az (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti törvényes képviselő, a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője és a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka a nyilatkozatát írásban is előterjesztheti.
(3)189 Nyílt örökbefogadás esetén a gyámhivatal az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét, a vér szerinti szülőt és a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét együttesen - tárgyalás keretében - hallgatja meg. Titkolt terhesség esetén a gyámhivatal a kiskorú vér szerinti szülő kérelmére a törvényes képviselőjének meghallgatását mellőzheti.
Jegyzőkönyv
43. § (1) A 42. §-ban megjelölt személyek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a)190 az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát arról, hogy
- az örökbefogadás joghatásait (Csjt. 51-53. §, Ptk. 617-618. §) ismeri és tudomásul veszi,
- kéri a gyermek gondozásra történő kihelyezését, vagy nyilatkozik a Csjt. 47. § (2) bekezdése szerinti gondozásról,
- kéri-e vér szerinti szülőként történő anyakönyvezését,
- vele szemben nem állnak fenn a Csjt. 47. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
- az örökbefogadás nem jár haszonszerzéssel,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát az örökbe fogadott gyermek - örökbefogadást követő - nevéről és származási helyéről,
c) egyedülálló által történő örökbefogadás esetén a képzelt szülő adatait,
d) a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együttélő házastárs nyilatkozatát arról, hogy az örökbefogadáshoz hozzájárul,
e)191 a vér szerinti anya nyilatkozatát arról, hogy megnevezi-e az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermeke apját,
f)192 a gyermek vér szerinti szülőjének nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul gyermekének a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti gondozásához, vagy arról, hogy gyermekét hozzájárulásával az örökbefogadó legalább egy éve saját háztartásában neveli.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni.
(3) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése alapján tett szülői hozzájáruló nyilatkozatot bármely gyámhatóság előtt meg lehet tenni és arról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4)193 Ha a szülő a Csjt. 48. §-ának (2)-(3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tesz, tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeiről, valamint a 44. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakról. A tájékoztatást, valamint annak tudomásulvételét a gyámhatóság jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet soron kívül meg kell küldeni az illetékes gyámhivatalnak.
Szülői hozzájáruló nyilatkozat jóváhagyása
44. § (1)194 A 6. életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a gyámhivatal a szülő a Csjt. 48. §-ának (4) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását a nyilatkozat napját követő két hónapon belül megtagadhatja. Két hónap elteltével - ha a gyámhivatal nem foglal állást - a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.
(2)195 A gyámhivatal a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását az (1) bekezdés esetén akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora vagy egyéb körülmény miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni. A gyámhivatal a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, illetve az országos nyilvántartást vezető szervet.
(3) A gyermeknek a Csjt. 48. §-ának (4) bekezdése szerinti egészségkárosodását az illetékes szakorvosi intézet szakvéleménye alapján lehet megállapítani.
Az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása
45. §196 (1)197 A gyámhivatal a 41. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt iratok, illetve az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok - kérelme alapján tizenöt napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.
(2) Nyílt örökbefogadás esetén - kivéve a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében foglalt személyek általi örökbefogadást - a szülő hozzájáruló nyilatkozatának megtételével szünetel a szülő felügyeleti joga. Ennek megállapítását a gyámhivatal legkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szóló határozatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg a 127. § (4) bekezdése alapján a gyermek részére gyámot rendel.
(3)198 A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartó gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek a - Csjt. 48. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező gondozási idő alatti - családba történő beilleszkedéséről.
(4) Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal a 39/A. § (1)-(2) és (4) bekezdése alapján intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.
(5) Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha
a) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy
b) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
c) a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta,
d)199 a hathetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza,
e)200 a gyámság alatt álló gyermeket gyámja fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik.
(6)201 Az örökbe fogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni, azonban jogosult a gyermek után jogszabály alapján járó családtámogatási ellátások igénybevételére.
(7) Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a gyámhivatal kötelező gondozási időre történő kihelyező határozatában megállapított időtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig.
(8) A gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket a gyermekvédelmi szakszolgálat útján szerzi be.
(9) A gyámhivatal a kötelező gondozási idő letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti a (4) bekezdés, valamint a 41. § (5) bekezdése szerinti iratok tartalmát.
(10)202 A gyámhivatal a gyermeket ellátó nevelőszülőt vagy gyermekotthont a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényéről és időpontjáról az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatainak közlése nélkül értesíti.
A határozat tartalma
46. § (1)203 Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza
a) a gyermek születésének helyét, idejét, örökbefogadás előtti nevét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát,
b) az örökbefogadó szülő(k) személyazonosító adatait,
c) a gyermek örökbefogadása utáni névviselésével kapcsolatos döntést,
d) a gyermek származási helyére vonatkozó adatokat,
e) egyedülállóként történő örökbefogadás esetén a másik szülőként képzelt személy bejegyzéséhez szükséges adatokat,
f) a vér szerinti szülőként történő bejegyzésre vonatkozó rendelkezést,
g) a kötelező gondozási idő eredményes leteltének megállapítását [45. § (1) és (5) bek.],
h) az örökbefogadás joghatásait,
i) nyílt örökbefogadás esetén a szülői felügyeleti jog megszűnésének megállapítását,
j) az anyakönyvvezető megkeresését a gyermek újbóli anyakönyvezésének elrendelése érdekében.
(2) A határozatban az örökbefogadó lakóhelyeként azt a helyet is fel kell tüntetni, ahol az örökbefogadó a gyermek születésekor lakott.
(3)204 A határozat indokolásának tartalmaznia kell a kötelező gondozási idő eredményes leteltére vonatkozó részletes megállapításokat is [45. § (3) bek.].
(4)205 A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező nem jogerős határozatát kizárólag az örökbefogadó szülővel és - figyelemmel a 40. § (2) bekezdésére - az örökbefogadott gyermek törvényes képviselőjével, továbbá nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülővel, illetve a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjével közli.
(5)206 A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozata jogerőre emelkedését követően közli
a) határozatát az újbóli anyakönyvezést végző anyakönyvvezetővel,
b)207 határozatát az érintett örökbefogadó szülőről és a gyermekről nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálattal,
c) az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadó szülők és a gyermek után korábban ellátásra jogosult személy személyazonosító adatait a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.
(6)208 Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a gyámhivatal külön határozatban rendelkezik az örökbefogadáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekről, így különösen
a) a gyermek vagyonának kezeléséről,
b) az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnésének megállapításáról,
c) az otthont nyújtó ellátást biztosító intézmény, személy tájékoztatásáról ellátási kötelezettsége megszűnéséről,
d) az örökbefogadott gyermek gyámságának megszűnéséről,
e) a gyámi tisztség megszűnésének megállapításáról és szükség esetén a gyám felhívásáról végszámadásának benyújtására,
f) az illetékes jegyző felhívásáról a közgyógyellátási igazolvány visszavonására.
(7)209 Titkos örökbefogadás esetén a gyermek vér szerinti szüleinek adataira való utalást az (1) és (6) bekezdés szerinti határozatok nem tartalmazhatnak.
47. § (1) Az örökbefogadás hatályát nem érinti, ha az engedélyező határozat az örökbefogadott nagykorúvá válását követően válik jogerőssé.
(2) Ha az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatal nem utasította el, az örökbefogadást a nagykorúság elérése előtti napon a gyámhivatal jogerős határozatának hiányában is engedélyezettnek kell tekinteni, ha
a)210 a kérelmet a 41. §-ban előírt mellékletekkel együtt a nagykorúság elérése előtt legalább két hónappal korábban nyújtották be,
b) a 42. §-ban meghatározott személyek meghallgatása megtörtént, illetve a 43. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatok rendelkezésre állnak,
c) a jogerős határozat hiánya az örökbefogadni szándékozók mulasztására nem vezethető vissza,
d) az örökbefogadásnak a Csjt. 47. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint a 48. §-a alapján nincs akadálya.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását és az örökbefogadás jogkövetkezményeinek beálltát a gyámhivatal határozattal állapítja meg.
Az örökbefogadás felbontása
48. § (1) A gyámhivatal az örökbefogadás felbontása iránti kérelem elbírálása során
a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyen kívül az örökbefogadott gyermek vér szerinti szüleit is,
b) vizsgálja a Csjt. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeket,
c) indokolt esetben gondoskodik a gyermek törvényes képviseletéről.
(2) Az örökbefogadás felbontása iránti eljárás során készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az örökbefogadott leszármazottainak születési helyét, idejét és lakóhelyét,
b) az örökbefogadott és leszármazottai házasságkötésének helyét és idejét,
c) a felek nyilatkozatát arról, hogy az örökbefogadás felbontásának joghatásait ismerik,
d) az örökbefogadottnak és leszármazottainak az örökbefogadás utáni családi jogállására és névviselésére vonatkozó adatokat,
e) azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy az örökbefogadás felbontását kizáró körülmény nem áll fenn [Csjt. 56. § (2) bek.].
(3) Az örökbefogadást felbontó határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell
a) az örökbefogadást engedélyező gyámhivatal megnevezését, a határozat számát és keltét,
b) az örökbefogadottnak az örökbefogadás előtti és utáni nevét, továbbá az örökbefogadottnak, valamint az örökbefogadás felbontásával érintetteknek az örökbefogadás felbontása utáni nevét,
c) az örökbefogadott születési és házassági anyakönyvi bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, házasságkötésének helyét és idejét, az örökbefogadott leszármazottai anyakönyvi bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, továbbá mindazokat az adatokat [(2) bek. a), b), d) pont], amelyek szükségesek az örökbefogadás felbontásával érintettek újbóli anyakönyvezéséhez, illetve az anyakönyvi bejegyzés kiigazításához,
d) az örökbefogadás felbontása iránti kérelem beadásának napját,
e) annak megállapítását, hogy az örökbefogadás kinek a vonatkozásában szűnt meg [Csjt. 58. § (1) bek.].
(4)211 Az örökbefogadás felbontásáról szóló határozatát a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.
Külföldi állampolgárságú örökbefogadóra vonatkozó rendelkezések
49. § (1) A külföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó személyre - a rokon, illetve a szülő házastársa kivételével - az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályait a 49-51. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)212 Az örökbefogadásra irányuló kérelmet a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) nyújtja be.
(3)213 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye külföldön van, az örökbefogadásra irányuló kérelmét a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) is benyújthatja, aki azt diplomáciai futárposta útján továbbítja a miniszternek.
(4)214 Ha a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek olyan államban van a szokásos tartózkodási helye, amely állam részese a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmények (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény), örökbefogadás iránti kérelmét a szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a - Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján - kijelölt Központi Hatóságánál vagy meghatalmazott testületénél nyújtja be.
(5)215 A (4) bekezdés szerinti Központi Hatóság (meghatalmazott testület) az örökbefogadásra irányuló kérelmet a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott dokumentumokkal (jelentéssel) együtt továbbítja a miniszternek mint a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak.
(6)216 A miniszter tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, illetve a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságot (meghatalmazott testületet) az örökbe fogadni szándékozó személy nyilvántartásba vételéről.
(7)217 Abban az esetben, ha az örökbefogadásra irányuló kérelem hiányos, a miniszter - a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül - hiánypótlásra szólítja fel az örökbe fogadni szándékozó személyt. Az örökbe fogadni szándékozó személy a hiánypótlásnak annak közlésétől számított két hónapon belül tehet eleget.
(8)218 A Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy esetén az örökbefogadás előtti eljárásra a 38-39. §-okat kell alkalmazni.
50. §219 (1) A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek - feltéve, hogy nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel - a nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolnia kell a 6 hónapnál nem régebben kiállított, és amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyarnyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat:
a) a lakóhelyén készített helyszíni szemle jegyzőkönyvét,
b) jövedelemigazolást,
c) az alkalmasságát igazoló szakvéleményt,
d) a külföldi állam előzetes elvi engedélyét,
e) a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot,
f) nyilatkozatot az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről,
g)220 nyilatkozatot, amelyben hozzájárul, hogy személyazonosító adatai és az f) pont szerinti nyilatkozata bekerüljenek az országos nyilvántartásba,
h) a közvetítő szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítő szervezet útján történik.
(2)221 Amennyiben a kérelem benyújtásától számított 2 éven belül az örökbefogadásra nem került sor, az (1) bekezdésben foglalt eljárást meg kell ismételni. Ha az alkalmasságot igazoló szakvéleménynek és a külföldi állam előzetes elvi engedélyének időbeli hatálya a 2 évet meghaladja, az örökbe fogadni szándékozó személynek csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell újból benyújtania.
(3)222 Ha az örökbefogadható gyermekek nyilvántartásában van olyan örökbe fogadható gyermek, akivel a kérelmező várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a miniszter az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének figyelembevételével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről. Több örökbe fogadni szándékozó személy esetén figyelembe kell venni a nyilvántartásba vétel időpontját is.
(4)223 Ha a személyes kapcsolat felvétele mellett születik döntés, a miniszter - a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a 49. § (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül - tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt
a)224 a gyermek személyazonosító adatairól, örökbe fogadhatóvá válásának körülményeiről, szociális, családi és egészségügyi körülményeiről, valamint különleges szükségleteiről;
b) a gyermek gondozási helyéről;
c) hogy a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy
ca) a gyermeket örökbe kívánja-e fogadni,
cb) a gyermekkel való személyes kapcsolat felvétele céljából várhatóan mikor tartózkodik Magyarországon.
(5)225 Ha az örökbe fogadni szándékozó személy úgy nyilatkozik, hogy a gyermeket örökbe kívánja fogadni és vele a kapcsolatot fel kívánja venni, erről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja az eljárni illetékes gyámhivatalt, valamint a gyermekkel való személyes kapcsolat felvételének megszervezése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálatot.
(6)226 A miniszter az (5) bekezdés szerinti esetben haladéktalanul megküldi az illetékes gyámhivatalnak, ha
a) az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban van, a 49. § (5) bekezdésében meghatározott dokumentumokat,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban van, az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat,
valamint az igazolást arról, hogy a gyermeknek Magyarországon történő örökbefogadását nem kezdeményezték, illetve az örökbefogadásra tett intézkedések nem vezettek eredményre.
(7)227 A személyes kapcsolatfelvételt követő nyolc napon belül a gyermekvédelmi szakszolgálat döntéshozatal céljából megküldi a gyámhivatalnak a gyermekre vonatkozó igazolásokat, szakvéleményeket, továbbá a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelező gondozásra vonatkozó javaslatát.
51. § (1)228 A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálattól érkezett iratok és vélemény megérkezését követően tizenöt napon belül
a) meghallgatja a 42. §-ban meghatározott személyeket,
b) megvizsgálja a külföldi örökbefogadás Csjt. 49. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeinek fennállását,
c) jegyzőkönyvbe foglalja az örökbefogadás jóváhagyása iránti kérelmet, valamint az örökbefogadó személyes joga szerinti örökbefogadási joghatásról való tájékoztatást,
d) a szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának elősegítése érdekében határozattal dönt a gyermeknek az örökbe fogadni szándékozó személyhez gondozásra történő kihelyezéséről.
(2)229 A gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.
(3)230 Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg a gyámhivatal megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot a kihelyezett gyermek gondozásának, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásának, a gyermek családba való beilleszkedésének figyelemmel kísérése céljából. A gyermekvédelmi szakszolgálat a gondozásba történő kihelyezést követő tizenöt, indokolt esetben harminc napon belül szakvéleményét és az örökbefogadásra vonatkozó javaslatot megküldi a gyámhivatalnak.
(4)231 Az örökbefogadást jóváhagyó határozat rendelkező része tartalmazza a 46. §-ban foglaltakon kívül az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek állampolgárságának megjelölését is.
(5)232 A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozatában dönt a gyermek végleges külföldre távozásának jóváhagyásáról. A gyámhivatal szükség esetén külön határozatban dönt a gyermek vagyona felhasználásának engedélyezéséről.
Külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadására vonatkozó rendelkezések
52. § (1) A gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadására irányuló kérelem elbírálása előtt - feltéve, hogy az örökbe fogadni kívánt gyermek szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államok valamelyikében van - a gyermek személyes jogának figyelembevételével233
a) megvizsgálja az örökbefogadás feltételeit,
b) beszerzi a gyermek állampolgársága szerinti ország illetékes hatóságának (bíróságának) az örökbefogadásra vonatkozó jóváhagyását,
c)234 megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot az 51. § (3) bekezdésében foglalt szakvélemény elkészítése érdekében.
(2)235 Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza a 46. § (1) bekezdésének a)-i) pontjában foglaltakon kívül az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek állampolgárságának megjelölését, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresését a gyermek születésének hazai anyakönyvezése érdekében.
(3) A külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadási ügyében egyebekben az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.
52/A. §236 (1)237 Ha a magyar állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján, annak valamely részes államában szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermeket kíván örökbe fogadni, örökbefogadás iránti kérelmét a miniszternek mint a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak nyújtja be.
(2)238 A miniszter mint a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság elkészíti a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott jelentést és megküldi a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságához vagy meghatalmazott testületéhez. Az eljárásra egyebekben a Hágai Örökbefogadási Egyezményben foglaltak az irányadók.
A Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott központi hatósági feladatok ellátása239
52/B. §240 (1)241 A miniszter mint a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbefogadás engedélyezését követően kiadja a Hágai Örökbefogadási Egyezmény 23. Cikkében meghatározott igazolást.
(2)242 A miniszter mint a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság annak érdekében, hogy a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más állam megkeresésére tájékoztatást tudjon adni a külföldi állampolgárságú gyermeknek a magyarországi örökbefogadását követő helyzetéről, megkeresi az örökbefogadó állandó lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot. A gyermekvédelmi szakszolgálat jelentést készít az örökbe fogadott gyermek életkörülményeiről, helyzetéről. A jelentés elkészítésére első alkalommal az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, majd az örökbefogadástól számított 1 év elteltével kerül sor.
(3)243 A miniszter mint a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbe fogadott gyermek helyzetéről, életkörülményeiről való tájékozódás érdekében első alkalommal az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, majd az örökbefogadástól számított 1 év elteltével jelentést kér a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezményben kijelölt Központi Hatóságától (meghatalmazott testületétől).
(4)244 Ha a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más államtól érkezik jelentés az örökbe fogadott gyermek helyzetéről, azt a miniszter mint a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság haladéktalanul továbbítja a Magyarországon lefolytatott örökbefogadási eljárásban részt vett gyermekvédelmi szakszolgálatnak.
Tájékoztatás a vér szerinti szülő adatairól
53. § (1)245 A 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülője adatainak megismerése iránti kérelmét önállóan, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is előterjesztheti.
(2) A gyámhivatal a vér szerinti szülő adatairól történő felvilágosítás megadása előtt meggyőződik arról, hogy az adatok megadása nem áll a kiskorú gyermek érdekével ellentétben.
(3) Indokolt esetben a gyámhivatal a tájékoztatás megadása előtt kikéri a gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológiai szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a gyermek személyiségfejlődését az adatokról történő tájékoztatás nem veszélyezteti-e.
(4) A kiskorú örökbefogadott esetén a tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, nagykorú örökbefogadott esetén csak a vér szerinti szülőt.
(5)246 Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő az örökbefogadó szülő személyes adatáról tájékoztatást nem kaphat.
VII. Fejezet
A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek
Az eljárás megindítása
54. §247 (1)248 Ha az anyakönyvvezető apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, a jegyző tájékoztatja az anyát arról, hogy apai elismerő nyilatkozat felvételére a Gyszr. 22. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely városi gyámhivatal illetékes.
(2)249 Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le.
(3) Az apai elismerő nyilatkozat felvétele előtt - ha erre nem a gyámhatóság, illetve az anyakönyvvezető megkeresése alapján kerül sor - a gyermek születési anyakönyvi kivonata alapján tisztázni kell a gyermek családi jogállásának kérdését.
(4) A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását a szülő vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti.
(5) A gyermek családi jogállása rendezésének módjáról a gyámhivatal köteles értesíteni a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét.
Az apaként megnevezett férfi és az anya meghallgatása
55. § (1) Az anya - gyermeke családi jogállásának rendezése érdekében történő - meghallgatásakor jegyzőkönyvbe kell foglalni mindazokat az adatokat, amelyek a későbbiekben az apaság megállapítása iránti per megindításához, vagy a képzelt személy apaként történő bejegyzéséhez szükségesek.
(2) Az apaként megnevezett férfit a gyámhivatal meghallgatja és, ha az apaság tényét nem vitatja, felhívja őt az apai elismerő nyilatkozat megtételére, majd nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti.
A teljes hatályú apai elismerés és feltételei
56. § (1) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően - a fogamzási idő kezdetétől - személyesen lehet megtenni.
(2) Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Csjt. 37. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. A gyámhatóság jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést.
(3) Az anyát vagy más törvényes képviselőt, a 14. életévét betöltött gyermeket, illetőleg az apaként megnevezett férfit lehetőleg együtt kell meghallgatni.
(4)250 A gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és az anya volt férje tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet. A hajadon családi állapot hatósági bizonyítvánnyal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg.
Hozzájárulások pótlása
57. § (1) A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását [Csjt. 37. § (3) bek.] az elismerő nyilatkozatot tevő férfi vagy a gyermek kérheti.
(2) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges
a) anyai hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi, a gyermek és a törvényes képviselő,
b) gyermeki hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi és az anya
kérheti.
(3)251 Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában gátolva van, továbbá, ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, ennek tényét igazolni kell. Azt a tényt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulást nem adja meg, jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) A gyámhivatal hozzájárulásának megadását a nyilatkozatot tevő férfi, az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermek, továbbá a jegyző, a bíróság vagy az anyakönyvvezető kérheti.
58. § (1)252 Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a nyilatkozatot felvevő szerv, személy [Csjt. 37. § (5) bek.] - a jegyző kivételével - eseti gondnok kirendelése iránt megkeresi az illetékes városi gyámhivatalt.
(2)253 Ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhivatalnak az 57. §-ban meghatározottak szerint pótolnia kell, vagy ha a méhmagzatnak gondnokot, illetve a gyermeknek gyámot kell rendelni, az iratokat a jegyző az illetékes gyámhivatalhoz teszi át.
Intézkedések a gyermek születése előtt
59. § (1)254 Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Szakorvosi bizonyítványként a szakorvos által kiállított terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját.
(2) Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idézhető meg, ha az anya az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatta.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt igazolást akkor is be kell mutatni, ha a születendő gyermeket a nyilatkozatot tevő férfi önként kívánja elismerni.
(4) Ha a születendő gyermek anyja korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, a gyámhivatal a méhmagzat részére - az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére - gondnokot rendel (Ptk. 10. §). A gondnok rendelés akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz.
A képzelt apa adatainak megállapítása
60. §255 A gyámhivatal a születési anyakönyvbe apa adatai nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként
a) a gyermek harmadik életévének betöltéséig az anya kérelmére bármikor,
b) a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból,
feltéve, hogy az apaság megállapítása iránt nincs per folyamatban, illetve nincs eljárás folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt.
61. § (1) Az anya meghallgatásakor, illetőleg kérelméről a gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel és lehetőleg vele egyetértésben állapítja meg a képzelt személy
a) családi és utónevét,
b) születési helyét és évét, hónapját, napját, (a továbbiakban: születési helyét és idejét),
c) lakóhelyét.
(2) Ha az anya nem hallgatható meg - ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása céljából a szabályszerű idézésre nem jelenik meg - a gyámhivatal belátása szerint állapítja meg a szükséges adatokat.
(3) A képzelt apa családi nevének meghatározásánál a gyámhivatal a Csjt. 41. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján jár el.
(4) Nem állapítható meg családi névként annak a férfinak a neve, akinek az apasága megállapítása iránt per volt folyamatban és a keresetet a bíróság jogerős ítéletével elutasította.
Ismeretlen szülőktől származó gyermek törvényes képviseletével és anyakönyvezésével kapcsolatos eljárás
62. § (1)256 Ha a gyámhivatal az anyakönyvvezetőtől vagy más szervtől, személytől ismeretlen szülőktől származó gyermekről értesül, a gyermek törvényes képviseletével és anyakönyveztetésével kapcsolatos eljárást hivatalból folytatja le.
(2)257
(3) Az ismeretlen szülőktől származó gyermek részére a gyámhivatal soron kívül gyámot rendel és - a Csjt. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések során - megállapítja mindazokat az adatokat, amelyekre a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükség van.
63. § (1) A gyermek születésének anyakönyvi bejegyzéséhez a gyámhivatal megállapítja
a) a gyermek születési helyét és idejét, valamint családi és utónevét,
b) képzelt szülőként a 60. § rendelkezése alapján az apa és anya családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét.
(2) A gyermek születési helye a szülés helye vagy a gyermek megtalálásának helye lehet.
(3) Ha a gyermek életkora bizonytalan, a feltételezhető születési időt igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján kell megállapítani.
(4) Az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat a gyámhivatal a gyermek gyámjával egyetértésben állapítja meg úgy, hogy az más jogos érdekét ne sértse. A gyermek megtalálásának körülményeire utalni nem lehet. A gyermekre sérelmes családi és utónév nem állapítható meg.
(5) Amennyiben a gyermek valódi adatai, valamint a vér szerinti szülők adatai utóbb ismertté válnak, a gyámhivatal kezdeményezi a gyermek születésének újbóli anyakönyvezését.
Intézkedések a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél
64. § (1) A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok kirendelését a szülő, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet.
(2) A családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására - ha a gyermek gyámság alatt áll, a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával - a gyám is jogosult.
(3) A Csjt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás során igazolni kell azt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van. Ha a törvényes képviselő a perindításhoz nem járul hozzá, ezt a tényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) A gyámhivatal annak eldöntésénél, hogy a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához a hozzájárulást megadja-e, azt vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.
NEGYEDIK RÉSZ
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
VIII. Fejezet258
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság259
65. §260 (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (a továbbiakban: rendszeres kedvezmény) megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a 3. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt,
b)261 a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,
c) a Gyvt. 19. §-a (2) bekezdésének aa) alpontjában szabályozott egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
d) a Gyvt. 19. §-a (2) bekezdésének ab) alpontjában szabályozott esetben a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
e) a Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,
f) a Gyvt. 20. §-ának (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyv másolatát.
(2)262 Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.
(3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
(4)263 Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(5) Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a nyilatkozat
a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,
b) járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.
(6)264 A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és - kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó - a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.
(7)265 A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.
(8)266 Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét.
(9)267 A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.
65/A. §268 Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja
a) a 3. számú melléklet B) pontjának 4., 5. és 6. alpontja szerinti nyilvános, vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adatot, akkor a jegyző az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot,
b) a 65. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatot, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervet,
c) a 65. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatot, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi az anyakönyvvezetőt.
66. §269 (1) A Gyvt. 19. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit [az a)-b) pont alattiak a továbbiakban együtt: gyermek].
(2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki
a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,
b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
(3) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.].
66/A. §270 (1)271 A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.
(2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.
(3)272 A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(4)273 Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatást - a feltételek fennállása esetén - az új lakcím szerint illetékes jegyző folyósítja.
67. §274 (1) Ha a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres kedvezményre való jogosultság időtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres kedvezmény feltételeit a települési önkormányzat jegyzője soron kívül felülvizsgálja.
(2)275 A felülvizsgálat során a nagykorú gyermek felhívásra igazolja a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó adatokat a 65. § (1) bekezdésében és a 65/A. §-ban meghatározott módon.
(3) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy a rendszeres kedvezmény megállapításának feltételei nem állnak fenn, a rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetéséről határozattal dönt.
(4)276 A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg.
Pénzbeli támogatás277
68. §278 (1)279 A Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott pénzbeli támogatás folyósításáról nem kell döntést hozni.
(2)280 A települési önkormányzat jegyzője a 4. számú melléklet szerinti adatlapon
a) a tárgyév augusztus hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév augusztus 10-éig,
b) a tárgyév november hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév november 10-éig
értesíti a Magyar Államkincstár területi szervét (a továbbiakban: Igazgatóság) a Gyvt. 20/A. §-a alapján megállapított pénzbeli támogatás összegéről.
(3)281 Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatokat
a) a tárgyév augusztus hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév augusztus 18-áig,
b) a tárgyév november hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév november 18-áig
megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a miniszter által vezetett Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium).
(4)282 A Minisztérium
a) a tárgyév augusztus hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév augusztus 21-éig,
b) a tárgyév november hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév november 21-éig
rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.
(5)283 A települési önkormányzat által a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl legfeljebb harminc nappal benyújtott igény teljesítéséről a miniszter dönt. E határidő elmulasztása jogvesztő.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás284
68/A. §285 (1)286 A Gyvt. 20/B. §-ában meghatározott kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni.
(2) A kérelemhez a kérelmező igazolást csatol arról, hogy a Gyvt. 20/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt ellátások valamelyikében részesül.
(3) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása során a települési önkormányzat jegyzője
a) beszerzi a gyámrendelő határozat másolatát,
b) a Csjt. 61. §-ában foglaltak alapján megvizsgálja a kérelmező tartási kötelezettségét.
68/B. §287 (1)288 A települési önkormányzat jegyzője - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatban dönt a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság
a) megállapításáról,
b) éves felülvizsgálatának eredményéről,
c) megszüntetéséről.
(2) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás kizárólag pénzbeni ellátásként állapítható meg.
(3) A tárgyhónapra esedékes kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összegét a települési önkormányzat jegyzője a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja.
(4)289
(5) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálata során az ugyanezen jogcímen korábban folyósított támogatás összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.
68/C. §290 (1) Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó támogatást a korábban folyósító jegyző teljes összegben folyósítja.
(2)291 Lakcímváltozás esetén a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult személy kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek.
(3) Az új lakcím szerint illetékes jegyző a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást a lakcímváltozást követő hónap 1. napjától folyósítja.
68/D. §292 (1) A települési önkormányzat jegyzője az 5. számú melléklet szerinti adatlapon minden hónap 10-éig értesíti az Igazgatóságot a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összegéről, valamint az e jogcím alapján igényelhető előleg összegéről. A tárgyév december hónapjában előleg nem igényelhető.
(2)293 Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatokat minden hónap 18-áig megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a Minisztériumnak.
(3)294 A Minisztérium minden hónap 21-éig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé az 5. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint igényelt kiegészítő gyermekvédelmi támogatással az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglaltak szerint kell elszámolni.
68/E. §295 (1)296 A Gyvt. 20/B. §-a (4) bekezdésében meghatározott pótlék folyósításáról nem kell döntést hozni.
(2) A települési önkormányzat jegyzője a 6. számú melléklet szerinti adatlapon
a)297 a tárgyév augusztus hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév augusztus 10-éig,
b) a tárgyév november hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november 10-éig
értesíti az Igazgatóságot a Gyvt. 20/B. §-a (5) bekezdése alapján megállapított pótlék összegéről.
(3)298 Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatokat
a) a tárgyév augusztus hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév augusztus 18-áig,
b) a tárgyév november hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november 18-áig
megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a Minisztériumnak.
(4)299 A Minisztérium
a) a tárgyév augusztus hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév augusztus 21-éig,
b) a tárgyév november hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november 21-éig
rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 6. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.
(5)300 A települési önkormányzat által a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl legfeljebb harminc nappal benyújtott igény teljesítéséről a miniszter dönt. E határidő elmulasztása jogvesztő.
Óvodáztatási támogatás301
68/F. §302 (1) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás és a Gyvt. 20/B. § (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék mellett óvodáztatási támogatást folyósít.
(2) Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti.
(3)303 Az óvodáztatási támogatás iránti 11. számú melléklet szerinti kérelmet a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni. A kérelemben a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének nyilatkoznia kell arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, kivéve, ha korábban erről a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint már nyilatkozott.
(4) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte.
(5)304 Lakcímváltozás esetén az óvodáztatási támogatásra jogosult személy kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül átteszi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek.
68/G. §305 (1) Az első alkalommal pénzben nyújtandó óvodáztatási támogatásra való jogosultság [Gyvt. 20/C. § (1) bek. a) pont] megállapításához a jegyző beszerzi az óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának tényéről, időpontjáról és a gyermek rendszeres óvodába járásáról.
(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha
a) a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és
b) a szülő által a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július-augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(3)306 Az óvodának a rendszeres óvodába járást a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév május 5-ig, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév november 5-ig terjedő időszakra kell igazolnia.
(4)307 A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 5-én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 5-én kell fennállnia.
(5) A települési önkormányzat jegyzője határozatában megállapítja a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti óvodáztatási támogatásra való jogosultságot, egyidejűleg rendelkezik a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás folyósításáról.
68/H. §308 (1) Ha az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást a Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése alapján természetben kell nyújtani, a települési önkormányzat jegyzője beszerzi a szülőnek a gyermek óvodai felvétele iránti kérelmének másolatát, vagy ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülő a gyermek óvodai beíratását követően nyújtotta be, az óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának tényéről, időpontjáról.
(2) Az első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatás esetén a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának az óvodáztatási támogatás megállapítását megelőző hónap első napján kell fennállnia.
(3) Az első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatás esetén a települési önkormányzat jegyzője határozatában megállapítja a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti óvodáztatási támogatásra való jogosultságot, egyidejűleg rendelkezik az első alkalommal járó óvodáztatási támogatás természetben történő nyújtásáról.
(4) A települési önkormányzat jegyzője az első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatást a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével biztosítja.
(5) A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása.
68/I. §309 (1) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban [68/G. § (5) bek., 68/H. § (3) bek.] tájékoztatni kell a szülőt a további óvodáztatási támogatás [Gyvt. 20/C. § (1) bek. b) pont] folyósításának időpontjairól és feltételeiről.
(2) A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozata [68/G. § (5) bek., 68/H. § (3) bek.] egy példányát megküldi az óvodának, egyidejűleg felhívja az óvodát, hogy
a)310 a gyermek óvodai nevelésben való részvételének időtartama alatt minden év május 8-ig, valamint november 8-ig küldje meg számára a gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló igazolást, azzal, hogy az igazolásnak az előző igazolás kiállításának napjától a tárgyév május 5., illetve november 5. napjáig terjedő időszakra kell vonatkoznia, és
b)311 haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül küldjön értesítést, ha a gyermek óvodát vált vagy óvodai nevelésben való részvétele megszűnt.
68/J. §312 (1)313 A további óvodáztatási támogatás [Gyvt. 20/C. § (1) bek. b) pont] igénylése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni.
(2) A települési önkormányzat jegyzője a további óvodáztatási támogatás folyósítását megelőzően
a) beszerzi az óvoda 68/I. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolását, ha az óvoda a 68/I. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének nem tett eleget,
b) megvizsgálja, hogy
ba) a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a 68/G. § (4) bekezdésben foglaltak szerint fennáll-e, és
bb) a gyermek rendszeres óvodába járása a 68/G. § (2) bekezdésben foglaltak szerint megvalósul-e.
(3) Ha a gyermek óvodát vált, a települési önkormányzat jegyzője minden érintett óvodától beszerzi a 68/I. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást.
(4)314 Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat során a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételei
a) fennállnak, a döntést az ügyiratra feljegyzi,
b) nem állnak fenn, dönt az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről.
68/K. §315 (1) A Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott támogatás kifizetéséhez a települési önkormányzatot előleg illeti meg.
(2) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás esetén a 12. számú melléklet szerinti adatlapon, a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás esetén a 13. számú melléklet szerinti adatlapon,
a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév május 13-ig,
b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév november 13-ig
értesíti az Igazgatóságot az igényelt előleg összegéről.
(3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített előlegigényléseket
a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév május 20-ig,
b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév november 20-ig
megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium az összesített adatokat öt napon belül megküldi a Minisztériumnak, valamint az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.
(4) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium
a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév május 22-ig,
b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás folyósításához a tárgyév november 22-ig
rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 12. és 13. számú melléklet szerint igényelt előlegnek a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.
(5) A települési önkormányzat jegyzője
a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatást a tárgyév június 5-ig,
b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatást a tárgyév december 5-ig
kifizeti az óvodáztatási támogatásra jogosult részére.
68/L. §316 (1) A települési önkormányzat jegyzője a 68/K. § alapján igényelt előleggel
a) a tárgyév június 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév június 13-ig,
b) a tárgyév december 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév december 13-ig
a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás esetén a 12. számú melléklet szerinti adatlapon, a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás esetén a 13. számú melléklet szerinti adatlapon elszámol és az adatlapok megküldésével értesíti az Igazgatóságot a kifizetett támogatás összegéről, valamint az igényelt többlettámogatás vagy visszafizetés összegéről.
(2) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat
a) a tárgyév június 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév június 20-ig,
b) a tárgyév december 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév december 20-ig
megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium az összesített adatokat öt napon belül megküldi a Minisztériumnak, valamint az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.
(3) Ha a tárgyhónapban kifizetett óvodáztatási támogatás összege meghaladja a 68/K. § alapján igényelt előleg összegét, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium
a) a tárgyév június 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév június 22-ig,
b) a tárgyév december 5-ig kifizetett óvodáztatási támogatás esetében a tárgyév december 22-ig
rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 12. és 13. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.
(4) Ha a tárgyhónapban kifizetett óvodáztatási támogatás összege alacsonyabb, mint a 68/K. § alapján igényelt előleg összege, a települési önkormányzat a különbözetet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglaltak szerint köteles visszafizetni a központi költségvetés felé.
IX. Fejezet
A gyermektartásdíj megelőlegezése
69. §317 (1) A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul.
(2) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése alapján történő gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.
(3) A kérelemben
a) nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn a Gyvt. 22. §-ának (5)-(6) bekezdése szerinti kizáró ok,
b) meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.
(4) A kérelemhez csatolni kell:
a)318 a 7. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal,
b) a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot,
c) a Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerinti megelőlegezés iránti kérelem esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot,
d)319 a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.
(5)320 A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglalt továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (4) bekezdés c) pontja szerinti igazolást. Az igazolás hiányában a 69/A. § b) pontja alkalmazandó.
(6)321 A Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személynek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell magyarországi lakcímét a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal. Ha a kérelmező lakcímét nem igazolja, a gyámhivatal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervet megkeresi az adatszolgáltatás érdekében.
69/A. §322 Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja
a) a 7. számú melléklet B) pontjának 4., 5. és 6. alpontja szerinti nyilvános, vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adatot, akkor a gyámhivatal az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot,
b) a 69. § (4) bekezdés c) pontja szerinti adatot, a gyámhivatal az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervet.
70. § (1)323 A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti - a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi - behajthatatlanságáról.
(2)324 A gyermektartásdíj megelőlegezésére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és
a)325 a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel,
b) a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.
(3)326
(4)327 A jogosult a feltételek teljesülése esetén legfeljebb további 3 évre kérheti
a) a korábbi jogosultság fennállása alatt a megelőlegezett gyermektartásdíj megszakítás nélküli továbbfolyósítását,
b) a korábbi jogosultság megszűnését követően a gyermektartásdíj megelőlegezésének ismételt elrendelését.
(5) Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.
(6)328 Ha a jövedelemszámításnál nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni, az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
71. § (1)329 A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének közlése végett.
(2) Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.
72. §330 A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében [8. § (5) bek.] felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdésében foglalt következményekre.
73. §331 (1) A gyermektartásdíj megelőlegezéséről, továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:332
a) a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét,
b)333 a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartamát, megjelölve a jogosultság kezdő és várható befejező időpontját, azzal, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama legfeljebb 36 hónap lehet,
c)334 tájékoztatást a 74. § (1) bekezdésében foglaltakról,
d)335 - a megelőlegezett gyermektartásdíj továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat kivételével - tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy kérelemre a megelőlegezés ismételten elrendelhető, illetve a Gyvt. 22. § (7) bekezdése és a Gyvt. 24. § (1) bekezdése alapján tovább folyósítható,
e) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az érintettek kötelesek haladéktalanul jelezni a gyámhivatalnak, ha
ea) tudomást szereznek a kötelezett jövedelméről, vagyonáról, valamint a gyermektartásdíj-fizetés feltételeinek megszűnéséről,
eb) a kérelmezőnek a Gyvt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be,
ec) a kötelezett rendszeres jövedelmére, valamint egyéb vagyonára a végrehajtás eredménnyel járt,
ed) a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
ef)336 a gyermek nagykorúvá vált és a nappali oktatás munkarendje szerint középfokú tanulmányokat nem folytat, illetve, ha ezen tanulmányok folytatása miatt került sor a gyermektartásdíj továbbfolyósítására vagy megállapítására, és a fiatal felnőtt a tanulmányait abbahagyta,
eg) a Gyvt. 22. §-ának (6) bekezdése alapján történt a megelőlegezés, és a részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajtás összege meghaladja a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át,
f)337 - szükség esetén - a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,
g)338 rendelkezést a megelőlegezett gyermektartásdíjnak a kérelem benyújtása napjától a határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra vonatkozó egyösszegű kifizetéséről vagy a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj egyösszegű kifizetéséről,
h)339 tájékoztatást az adóügyi hatóság méltányossági jogköréről a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során.
(2)340 A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel és jegyzővel, valamint a gyámhivatal székhelye szerint illetékes jegyzővel.
(3)341 A Gyvt. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján történő felfüggesztés esetén a gyámhivatal harminc napon belül megindítja a felülvizsgálatot annak érdekében, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételei fennállnak-e. Amennyiben a megelőlegezés feltételei nem állnak fenn, úgy a megelőlegezést meg kell szüntetni.
(4)342 Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként a megelőlegezett gyermektartásdíjat tovább kell folyósítani, úgy a továbbfolyósítással egyidejűleg a gyámhivatal rendelkezik a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj egyösszegű kifizetéséről.
(5)343 Amennyiben a bíróság a megelőlegezés időtartama alatt a tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja, a gyámhivatal a kötelezett, a gyermek törvényes képviselője bejelentésére, illetve hivatalból is jogosult a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét, a bíróság jogerős határozatának megfelelően, az ítélet jogerőre emelkedésének napjától - a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül - felemelni, illetve csökkenteni.
(6)344 A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a megelőlegezett gyermektartásdíjról, annak kamatáról és a folyósítással felmerült költségekről negyedévente tájékoztatja a kötelezett lakcíme szerinti jegyzőt a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása végett.
74. § (1)345 A tárgyhónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani, ideértve a jogosultság megszűnésének hónapjára a Gyvt. 24. § (7) bekezdése alapján járó megelőlegezett gyermektartásdíjat is.
(2)346 A gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíjjal kapcsolatban hozott valamennyi határozatát közli a 73. § (2) bekezdésében felsoroltakkal.
(3)347 Amennyiben a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama alatt a gyámhivatal illetékessége megváltozik, a megelőlegezett gyermektartásdíjat a jogosult új lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző folyósítja tovább az illetékességváltozásról szóló határozat alapján. Ezen határozatnak tartalmaznia kell azon időpontot, amelytől az illetékessé vált jegyzőnek kell folyósítani a megelőlegezett gyermektartásdíjat.
(4)348
75. § (1) Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.
(2) A kötelezett, illetve a jogosult az előlegezés ideje alatt az (1) bekezdés szerint közvetlenül adott, illetve kapott tartásdíjat az előlegezés elrendelése előtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.
(3)349 A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző az (1) bekezdés szerinti jogosulatlanul felvett és visszafizetett összeget, valamint a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdése szerint megtérített összeget köteles visszafizetni a központi költségvetésnek.
76. § (1)350 A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a megelőlegezett gyermektartásdíj összegéről a 8. számú melléklet szerinti adatlapon a kifizetés hónapjának 10. napjáig értesíti a területileg illetékes Igazgatóságot.
(2)351 Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatokat minden hónap 18-áig megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a Minisztérium részére.
(3)352 A Minisztérium minden hónap 21-éig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 8. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.
(4) A (1)-(3) bekezdés szerint igényelt támogatásokkal az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglaltak szerint kell elszámolni.
(5)353 A gyermektartásdíj megelőlegezése után a tárgyév december hónapjában előleg nem igényelhető.
X. Fejezet
Otthonteremtési támogatás
77. § (1)354 A fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelmében nyilatkoznia kell:
a) a Gyvt. 25. §-ának (6) bekezdésében foglaltakról,
b) az otthonteremtési támogatással elérni kívánt célról, a kapcsolódó pénzfelhasználási tervről, az igénybe vehető egyéb forrásokról (különösen: pályázat, önkormányzati, munkaadói támogatás, előtakarékosság),
c)355 ingatlanszerzés esetén a Gyvt. 26. §-ának (5)-(6) bekezdésében foglaltak tudomásulvételéről.
(2)356 A kapcsolódó pénzfelhasználási tervben - az otthonteremtési támogatás legfeljebb 10%-ának mértékéig - feltüntethetőek a Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódó járulékos költségek, így különösen a visszterhes vagyonátruházási illeték, az eljárási illeték, a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj és az ügyvédi költség.
78. §357 (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének megállapítása érdekében beszerzi
a) a kérelmező önjogúvá válását megállapító gyámhivataltól a döntéshez szükséges iratokat, adatokat, így különösen
aa) a nagykorúvá vált vagyonáról szóló értesítést,
ab) a volt vagyonkezelő végszámadását,
ac) a nevelésbe vett gyermek tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt,
b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól a Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel meglétére vonatkozó igazolást,
c) az otthonteremtési támogatással megszerezni kívánt ingatlan adó- és értékbizonyítványát, amennyiben a kérelem benyújtásakor ismertek a megvásárolni szándékozott ingatlan adatai.
(2) A gyámhivatal szükség esetén környezettanulmányt szerez be, és a fiatal felnőtt utógondozójától javaslatot kér az otthonteremtési támogatás céljának és a pénzfelhasználási tervnek a megvalósíthatóságáról, az együttműködés feltételeiről, a támogatás összegének felhasználási, valamint elszámolási módjáról és várható időpontjáról.
(3)358 A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor - amennyiben a kérelmező nem áll utógondozás alatt - a (2) bekezdésben foglaltak érdekében a fiatal felnőtt részére a lakcíme szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgált utógondozóját rendeli ki a Gyvt. 25. §-ának (7) bekezdése szerinti időtartamra.
(4) A Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdése tekintetében lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételének minősül minden olyan külső és belső építészeti munka, melynek elvégzése nyomán a lakhatatlan ingatlan beköltözhető, lakható állapotba kerül. Lakhatóvá tételnek minősül továbbá a fűtés korszerűsítése (fűtőtest, vízmelegítő, kazán vásárlása).
A határozat tartalma
79. § A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl
a) jóváhagyja az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben megjelölt célt és a pénzfelhasználási tervet,
b)359 rendelkezik az otthonteremtési támogatás összegéről és az igénybevétel módjáról, szükség esetén az otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetéséről [Gyvt. 26. § (2) bek.],
c) kötelezi a támogatást igénybe vevő fiatal felnőttet és az utógondozót az együttműködésre,
d) előírja a fiatal felnőttnek, hogy a körülményeiben bekövetkezett és a pénzfelhasználási tervet is érintő lényeges változást haladéktalanul jelentse be a gyámhivatalnak,
e) megállapítja a támogatás igénybe vett összegéről történő elszámolás feltételeit és határidejét,
f) figyelmezteti az otthonteremtési támogatásban részesített fiatal felnőttet a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel jogkövetkezményére [Gyvt. 133. § (2) bek.],
g) szükség szerint rendelkezik az elidegenítési tilalom bejegyzéséről.
80. § (1)360 A gyámhivatal az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását és felmenti az utógondozót, amennyiben őt az otthonteremtési támogatás felhasználása érdekében rendelte ki, vagy a korábban elrendelt utógondozás időtartama lejárt.
(2) A gyámhivatal az elidegenítési tilalom időtartamának letelte előtt is hozzájárulhat az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlan elidegenítéséhez (a tilalom feloldásához), ha azt a fiatal felnőtt megváltozott életkörülményei (pl: házasságkötés) indokolják.
(3)361 A korábbi, elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan vételárának felhasználásával megszerzett új ingatlan esetén a gyámhivatal - legfeljebb az előzőleg előírt időtartam lejártáig - jogosult bejegyeztetni az elidegenítési tilalmat az új ingatlanra.
(4)362 A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt kérelmére, körülményei lényeges megváltozása esetén hozzájárulhat a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatásnak a futamidő letelte előtti felhasználásához.
81. §363 (1)364 A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napjáig intézkedik az otthonteremtési támogatás összegének, részösszegének kifizetése iránt.
(2)365 A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a jogerősen megállapított otthonteremtési támogatás összegét, részösszegét - kifizetés céljából - a 9. számú melléklet szerinti adatlapon minden hónap 10. napjáig jelenti az Igazgatóságnak. Az otthonteremtési támogatással való elszámolás során egyebekben a 76. § (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
ÖTÖDIK RÉSZ
GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS
XI. Fejezet
Általános rendelkezések
82. § (1) A Gyvt. 11. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy, valamint a gyermekjóléti szolgálat akkor kezdeményezi a jegyző, illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható.
(2)366 A Gyvt. 17. §-ában meghatározott szerv vagy személy köteles hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít.
(3)367 A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú esetében az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a pártfogó felügyelő is kezdeményezheti.
(4)368 A gyermekjóléti szolgálat, valamint a hivatásos pártfogó a gyámhivatalnak tett intézkedéséről egyidejűleg tájékoztatja a jegyzőt.
(5)369 A jegyző, illetve a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést tesz, ha
a) a veszélyeztetettség megszüntetése a szülő együttműködésével nem biztosítható,
b) a gyermeknek nincs a szülői felügyeleti jog gyakorlására képes és jogosult szülője, és a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítása gyám kirendelésével sem biztosítható,
c) a gyermek saját családjában történő gondozása, a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt nem biztosított,
d)370 a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek szükségletei családi környezetben biztosíthatók, így különösen a szülő gondoskodik a gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetéséről, élelemmel, ruházattal és fejlesztő eszközökkel (játékkal) történő ellátásáról, képességeinek fejlesztéséről.
(6)371 A szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha megfelelő segítség és figyelmeztetés ellenére
a) nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket,
b) nem járul hozzá vagy egyébként akadályozza a gyermek körülményeinek megfelelő gyermekjóléti, illetve más szociális, egészségügyi vagy közoktatási ellátás (a továbbiakban: alapellátás) igénybevételét.
(7)372 A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni
a)373 a veszélyeztetettség jellegét, okát, mértékét,
b) a gyermek személyiségét,
c) a gyermek családi körülményeit,
d) az intézkedés várható hatásait,
e) a gyermeknek - a Gyvt. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott - saját családi környezetében történő nevelkedéséhez fűződő jogát.
83. § (1) A jegyző az általa folytatott eljárás során
a) felhívja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására, ha a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, illetve
b) az iratok egyidejű megküldésével megkeresi a gyámhivatalt a hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedés megtételére, ha a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése sem az alapellátás keretében, sem a jegyző által alkalmazott gyermekvédelmi intézkedéssel nem biztosítható.
(2) A gyámhivatal az általa folytatott eljárás során
a) felhívja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására, ha a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, illetve
b) az iratok egyidejű megküldésével megkeresi a jegyzőt, ha a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez a jegyző hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele indokolt vagy szükséges.
(3)374 A jegyző, illetve a gyámhivatal dönt a gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy az eljárás megszüntetéséről.
(4) Az (1) bekezdés a) valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jegyző, illetve a gyámhivatal az általa addig alkalmazott gyermekvédelmi intézkedést megszünteti.
XII. Fejezet
Védelembe vétel
Az eljárás megindítása
84. §375 (1)376 A jegyző a Gyvt. 17. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglalt szervek, személyek jelzése, kezdeményezése, javaslata alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során
a) nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről,
b) megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet,
c) véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról,
d) javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére,
e)377 javaslatot tesz a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján szükséges intézkedésekre.
(3)378 Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat tizenöt napon belül történő megtételére.
(4) A tartózkodási hely szerint illetékes jegyző a védelembe vétel iránti eljárás során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől a gyermekre vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.
85. §379 (1) A jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.
(2)380 Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője, illetve gyámja - ide nem értve a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek gyámját - nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a jegyző az (1) bekezdésben foglalt döntésével egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.
(3) Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg - de a gyermeket nem kell a családból kiemelni -, a jegyző a gyermeket védelembe veszi.
86. § (1) A jegyző a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart.
(2)381 A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt, illetve gyámját - ide nem értve a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek gyámját - a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez.
(3) A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót is, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette.
(4)382 Az eljárás során a gyermeket és a szülőt, illetve gyámját - ide nem értve a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek gyámját - nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. A nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.
A határozat tartalma
87. § A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a családgondozó kirendelését,
b)383 a kirendelt családgondozó felhívását a gondozási-nevelési tervnek a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül történő elkészítésére és a jegyzőnek történő megküldésére,
c) a gyermek és a szülő kötelezését a családgondozóval való együttműködésre,
d) a gyermek és a szülő figyelmeztetését az együttműködés megtagadásának jogkövetkezményeire,
e)384 a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt intézkedéseket,
f) a felülvizsgálat határidejét,
g)385 az illetékes önkormányzat képviselő-testületének megkeresését a Gyvt. 18. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak teljesítése érdekében,
h)386 a kirendelt családgondozó, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy bármikor kezdeményezhetik a védelembe vétel felülvizsgálatát.
A családgondozó kirendelése és felmentése
88. § (1)387 Családgondozóként elsősorban a gyermekjóléti szolgálat azon családgondozóját kell kirendelni, aki a védelembe vételt megelőzően a gyermeket gondozta, a veszélyeztetettségét feltárta. A kirendelt családgondozó - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jegyzővel közvetlenül tart kapcsolatot. A kirendelt családgondozó szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhatóságot a családgondozás eredményéről.
(2)388 A családgondozó tisztsége megszűnik
a) a védelembe vétel megszűnésével vagy megszüntetésével,
b) ha a jegyző a családgondozót felmenti vagy elmozdítja.
(3)389 A jegyző a családgondozót felmenti, ha
a) alkalmatlan feladatára,
b) a családgondozó fontos okból felmentését maga kéri,
c) utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt feladatát megfelelően ellátni nem tudja,
d) a jegyző illetékessége megszűnik.
(4) Ha a családgondozó jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagymértékben elhanyagolja, a jegyző tisztségéből elmozdítja.
(5) A családgondozót a kirendeléséről, felmentéséről, valamint a védelembe vétel megszüntetéséről a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni.
Egyéni gondozási-nevelési terv
89. § (1)390 A családgondozónak az egyéni gondozási-nevelési tervet a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell - a szülővel és a gyermekkel együttműködve - elkészítenie.
(2) Az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni a családgondozó, a szülő és a gyermek azon feladatait, melyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek.
(3)391 A tervet a családgondozó ismerteti a szülővel és a gyermekkel, majd annak elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.
A védelembe vétel felülvizsgálata
90. §392 (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás
a) hivatalból indul
aa) az elrendelő határozatban foglalt időpontban,
ab) ha a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről,
ac) a kirendelt családgondozó kezdeményezésére,
ad) ha a védelembe vétel fennállása alatt a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el és a pártfogó felügyelő kezdeményezi a felülvizsgálatot;
b) a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelmére indul.
(2) A pártfogó felügyelő a védelembe vétel felülvizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg közli a jegyzővel a fiatalkorú pártfogó felügyeletét elrendelő határozatot.
(3) A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú védelembe vételének felülvizsgálata során vizsgálni kell különösen a megállapított magatartási szabályokat, az egyéni gondozási-nevelési tervet és az egyéni párfogó felügyelői tervet.
(4) A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy a tárgyaláson - ha a felülvizsgálatot a pártfogó felügyelő kezdeményezte - a pártfogó felügyelő is meghallgatható.
(5) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell:
a) a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről,
b) a következő felülvizsgálat határidejéről,
c) az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő megjelölésével,
d) szükség esetén a pártfogó felügyelő és a kirendelt családgondozó felhívásáról, hogy a fiatalkorú ügyeiben egymást tájékoztatva, együttműködve járjanak el,
e) a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt újabb intézkedésekről,
f) a Gyvt. 68. § (5) bekezdése szerinti eredménytelen védelembe vétel esetén a gyámhivatal értesítéséről.
A védelembe vétel megszüntetése és megszűnése
91. § (1)393 A gyámhatóság határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt. 69. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.
(2)394 A védelembe vétel megszűnik a gyermek nagykorúvá válásával, kivéve a védelembe vétel nagykorúvá válást követő meghosszabbodásának a Gyvt. 69. § (3) és (4) bekezdése szerinti esetét.
(3)395 Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, a kirendelt családgondozót határozatával felmenti, és egyidejűleg megkeresi az illetékessé vált jegyzőt a szükséges intézkedések megtétele céljából.
(4)396 Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, az illetékessé vált jegyző a védelembe vétel szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményéről a 90. § (5) bekezdésében foglaltak szerint dönt. A védelembe vétel fenntartása esetén családgondozót rendel.
A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása397
91/A. §398 (1) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból megindítja, ha
a) hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról,
b) a Gyvt. 17. §-a szerinti szervek, személyek azt kezdeményezik,
c) a gyermekjóléti szolgálat erre - a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok lehetséges személyének megjelölésével - javaslatot tesz.
(2)399 A jegyző az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a tárgyalást megelőzően megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy tizenöt napon belül vizsgálja meg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét, készítse el a pénzfelhasználási tervet és tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére.
(3) A pénzfelhasználási terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára.
(4)400 Ha felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, a jegyző a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követően tíz napon belül tárgyalást tart, amelynek során meghallgatja a Gyvt. 68/B. § (4) bekezdésében meghatározott személyeket és megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve a kirendelendő eseti gondnok személyéről.
(5)401 A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának és módjának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, a tárgyaláson meghallgatott személyek véleményére, továbbá a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. A természetben nyújtott családi pótlék nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására.
(6)402 A jegyző a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel eseti gondnokul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját vagy a polgármesteri hivatal - nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó - ügyintézőjét rendeli ki. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot.
(7)403 Az eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, indokolt és számlával igazolt kiadásainak költségét azonban az őt kirendelő jegyző megtéríti. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg az adott gyermek után járó családi pótlék összegének 10%-át. A költségtérítés összege nem vonható le a családi pótlék összegéből.
91/B. §404 (1) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint - ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül - a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a családi pótlékban részesülő szülő személyazonosító adatait, a családi pótlékot folyósító szerv megnevezését,
b)405
c) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartamát, hónapokban meghatározva, megjelölve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának kezdő és befejező időpontját,
d)406 a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának módját,
e)407 az eseti gondnok kirendelését, feladatát, tájékoztatását a 91/A. § (7) bekezdésében foglaltakról, valamint felhívását arra, hogy az adott hónapra a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdése szerinti családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) átutalt családi pótlék felhasználásáról a következő hónap ötödik napjáig számoljon el a jegyzőnek,
f) a szülő vagy más törvényes képviselő kötelezését az eseti gondnokkal való együttműködésre és tájékoztatását az együttműködés megtagadásának következményeiről,
g) a védelembe vétel elrendelését, ha erre korábban nem került sor,
h)408 fennálló védelembe vétel esetén a kirendelt családgondozó felhívását az egyéni gondozási-nevelési tervnek a felülvizsgálatára és annak a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül történő megküldésére,
i)409
j)410 a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy a család helyzetét érintő lényeges körülmények megváltozása miatt bármikor kezdeményezheti a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát, felhívva a figyelmet a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. § e) pontjában foglalt esetére,
k) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását az igénybe vehető szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, támogatásokról, valamint azok igénybevételének módjáról,
l) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy
la) első alkalommal a döntést követő második hónapra járó családi pótlék meghatározott része kerül természetbeni formában biztosításra,
lb) ha a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a határozatban szereplő időtartam lejárta miatt szűnik meg - feltéve, hogy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását nem rendelték el ismételten - a megszűnést követő hónapra járó családi pótlék kerül ismételten teljes egészében pénzben folyósításra,
lc) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetése esetén a megszüntetést követő második hónapra járó családi pótlék kerül ismételten teljes egészében pénzben folyósításra.
(2)411 A határozatban a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának kezdő időpontjaként a döntést követő második hónap első napját, befejező időpontjaként a határozatban szereplő időtartamnak megfelelő hónap utolsó napját kell megjelölni. Az így meghatározott időtartam a Gyvt. 68/B. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 6 hónapot nem haladhatja meg.
(3) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat elleni fellebbezést elbíráló határozatban rendelkezni kell a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának új kezdő és befejező időpontjáról.
(4)412 A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervével, egyidejűleg - ha a települési önkormányzat nem rendelkezik még családtámogatási folyószámlával - megküldi a családi pótlékot folyósító területi szerv részére a családtámogatási folyószámla megnyitásához szükséges számla törzsadat bejelentő nyomtatványt és a jegyző aláírási címpéldányát.
(5)413 A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során a jegyző és a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szerve között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen a folyósított családi pótlék összegéről és a családi pótlékot folyósító szervről.
(6)414 A jegyző az átutalást követően legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik a családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak az eseti gondnok felé történő kifizetéséről.
(7)415 A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról. A családi pótlék felhasználható különösen
a) ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet, a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosítására,
b) a gyermek lakhatási feltételeinek megteremtése érdekében közüzemi díjak kifizetésére, ideértve a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből eredő törlesztőrészletet, feltéve, hogy a családnak járó más támogatásokból ezek nem fedezhetők,
c) gyermekétkeztetés térítési díjának befizetésére,
d) a gyermek szabadideje hasznos eltöltésére.
91/C. §416 (1)417 A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát felülvizsgálja
a) hivatalból, ha
aa) a gyermek a másik szülő szülői felügyelete vagy gyámság alá kerül,
ab) a gyermekjóléti szolgálat, illetve a kirendelt eseti gondnok azt kezdeményezi,
ac) a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről,
b) a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a felülvizsgálatot a család helyzetét érintő lényeges körülmények megváltozása miatt kéri.
(2) A jegyző a felülvizsgálati eljárás során kikéri a családgondozó és a kirendelt eseti gondnok véleményét.
(3) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell
a)418 a családi pótlék természetbeni formában - változatlan időtartamban és módon - történő további nyújtásáról, vagy
b)419 a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának, módjának, illetve az eseti gondnok személyének megváltoztatásáról, vagy
c) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről.
(4)420 Ha a felülvizsgálat során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának megváltoztatásáról vagy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről születik döntés, a jegyző a jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervével.
91/D. §421 (1) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg szükség szerint - indokolt esetben felülvizsgálat keretében - dönt a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
(2)422 A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervével.
(3)423
(4)424 Ha a jegyző illetékessége a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása alatt megszűnik, a jegyző haladéktalanul
a) felhívja a kirendelt eseti gondnokot az elszámolásra,
b) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az illetékessé vált jegyzőnek és
c)425 értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervét.
(5)426 A jegyző az eseti gondnokot az elszámolás elfogadását követően határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált jegyzővel. Az illetékessé vált jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét a 91/C. §-ban foglaltak szerint felülvizsgálja.
(6)427 Illetékességváltozás esetén a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szerve első alkalommal az illetékességváltozásról szóló értesítés kézhezvételét követő második hónapra járó családi pótlékot utalja az illetékessé vált települési önkormányzat családtámogatási folyószámlájára. Eddig az időpontig a korábban illetékes jegyző gondoskodik az illetékessége szerinti családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak és a korábbi eseti gondnok elszámolása eredményeként esetlegesen visszafizetett összegnek az újonnan kirendelt eseti gondnok felé történő kifizetéséről.
(7)428 Az újonnan kirendelt eseti gondnok a (6) bekezdés szerint részére kifizetett összegről az őt kirendelő jegyzőnek számol el.
(8)429 Az eseti gondnok az adott hónapban részére kifizetett családi pótlék felhasználásáról a következő hónap ötödik napjáig számol el az őt kirendelő jegyzőnek. A jegyző elfogadja az eseti gondnok elszámolását, ha az a pénzfelhasználási tervnek és a valóságnak megfelel.
(9)430 Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az eseti gondnok elszámolása a valóságnak nem felel meg, vagy a családi pótléknak a pénzfelhasználási tervben foglaltaktól eltérő felhasználása miatt a gyermeket vagy családját kár érte, az eseti gondnokot határozatával haladéktalanul felmenti és gondoskodik a gyermek, fiatal felnőtt számára új eseti gondnok kirendeléséről.
(10)431 A jegyző az eseti gondnokot a részére utolsó alkalommal kifizetett családi pótlékkal történt elszámolás elfogadását követően menti fel.
Eredménytelen védelembe vétel432
91/E. §433 (1) A védelembe vétel eredménytelensége miatt a gyámhivatal értesítéséről a jegyző
a) ha az intézkedés megtételének szükségessége a védelembe vétel felülvizsgálata során merül fel, a védelembe vétel felülvizsgálatának eredményéről szóló határozatban [90. § (5) bek. f) pont],
b) az a) pont alá nem tartozó esetben külön végzésben
dönt.
(2)434 Az (1) bekezdés szerinti döntés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül - a védelembe vétel fenntartása mellett - a jegyző döntését közli a gyámhivatallal és egyidejűleg az ügyben keletkezett iratokat átteszi a gyámhivatalhoz.
(3) Az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői döntés alapján a gyámhivatal a hivatalból indított eljárása során megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, így különösen
a) meghallgatja a gyermeket gondozó szülőt, a különélő szülőt, a gyermek gyámját, szükség szerint más közeli hozzátartozóját, valamint indokolt esetben a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeket, illetve azt a családgondozót, aki a védelembe vétel során a családot gondozza,
b) indokolt esetben környezettanulmányt készít,
c) megvizsgálja a családbafogadás lehetőségét, az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésének indokoltságát, a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét.
(4) Ha a gyámhivatal eljárása során azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem teszi szükségessé a hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, az előtte való eljárást megszünteti, egyúttal az ügyben keletkezett iratokat átteszi a jegyzőhöz.
(5)435 A gyámhivatal az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői döntés közlésétől számított két hónapon belül hozza meg döntését.
(6) A gyámhivatal döntésének jogerőre emelkedéséig a gyermek védelembe vétele fennáll.
Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok436
91/F. §437 Ha a közoktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte a tizet, a jegyző
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben végzést hoz, amelyben tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját arról, hogy az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után elrendeli az iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának felfüggesztését (a továbbiakban: iskoláztatási támogatás felfüggesztése), valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vételét.
91/G. §438 (1) A közoktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte az ötvenet. A jelzéssel egyidejűleg a közoktatási intézmény igazgatója megküldi a jegyzőnek a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.
(2)439 A jegyző a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján - függetlenül attól, hogy a 91/F. § szerinti tájékoztatásra sor került-e -
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a közoktatási intézmény jelzését és írásbeli véleményét a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben az iskoláztatási támogatás felfüggesztése és védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vétele iránt hivatalból megindítja az eljárást. Az eljárásban huszonegy napon belül kell döntést hozni.
(3) A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztését határozatlan időre rendeli el. A határozatban az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének kezdő időpontjaként a döntést követő második hónap első napját kell megjelölni.
(4) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartama alatt a gyermek után járó iskoláztatási támogatást - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni.
(5) Ha az iskoláztatási támogatást rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekre tekintettel állapították meg, a felfüggesztés időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani.
(6) A felfüggesztés megszüntetését követően a felfüggesztés időtartama alatt a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás teljes összegét - a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva - havi részletekben, természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani.
91/H. §440 (1) Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtására, akár az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével egyidejűleg, akár azt követően kerül rá sor, a 91/B. § (7) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az iskoláztatási támogatás természetbeni formájának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a család jövedelmi és vagyoni helyzetére, a gyermek tényleges szükségleteire, a szülő vagy más törvényes képviselő, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a gyermekjóléti szolgálat és a közoktatási intézmény véleményére, továbbá a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. A felfüggesztett iskoláztatási támogatás nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására.
(3) Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtását a jegyző által kirendelt eseti gondnok biztosítja.
(4) Az eseti gondnok személyére és díjazására a 91/A. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az óvodai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős eseti gondnoknak nem rendelhető ki.
(5) Az eseti gondnok elszámolására és felmentésére - a 91/J. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével - a 91/D. § (8)-(10) bekezdését kell alkalmazni.
91/I. §441 (1)442 Az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló határozat ellen fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be.
(2)443
(3) Ha a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, a szociális és gyámhivatal megkeresi a közoktatási intézmény igazgatóját, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kérdésben.
(4) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló határozat elleni fellebbezést elbíráló határozatban rendelkezni kell - figyelemmel a 91/G. § (3) bekezdésében foglaltakra - az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének új kezdő időpontjáról, valamint a felülvizsgálat új időpontjáról.
(5)444 A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervével, egyidejűleg - ha a települési önkormányzat nem rendelkezik még családtámogatási folyószámlával - megküldi az iskoláztatási támogatást folyósító területi szerv részére a családtámogatási folyószámla megnyitásához szükséges számla törzsadat bejelentő nyomtatványt és a jegyző aláírási címpéldányát.
(6)445 A jegyző fennálló védelembe vétel esetén jogerős határozatát közli a kirendelt családgondozóval, egyidejűleg felhívja az egyéni gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak harminc napon belül történő megküldésére. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével érintett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének tartalmaznia kell a tankötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat, így különösen a közoktatási intézményben igénybe vehető, a gyermeknek a felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség-kibontakoztató felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket.
91/J. §446 (1) A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének szükségességét hivatalból felülvizsgálja
a) 3 tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, azzal, hogy a felülvizsgálattal érintett időszak első napja a közoktatási intézmény igazgatójának 91/G. § (1) bekezdése szerinti jelzése kiállítását követő nap,
b)447 a tanév lezárását követő harminc napon belül,
c) ha a gyermek a másik szülő szülői felügyelete vagy gyámság alá kerül,
d) ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították vagy megszüntették,
e) illetékességváltozás esetén.
(2) A jegyző megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ha a gyermek
a) a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, vagy
b)448 tankötelezettsége megszűnt, vagy
c)449 védelembe vételét ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele vagy szabadságvesztésének, javítóintézeti nevelésének elrendelése miatt meg kell szüntetni,
d)450 magántanulóvá válik.
(3) Az iskoláztatási támogatás megszüntetésével egyidejűleg a jegyző elrendeli
a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak egy összegben, a gyermek, fiatal felnőtt számára természetbeni formában történő nyújtását,
b)451 a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak
ba) gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezése érdekében a gyámhivatal megkeresését vagy
bb) egy összegben, a gyermek, fiatal felnőtt számára természetbeni formában történő nyújtását.
(4)452 A (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás felhasználása módjának meghatározásához a jegyző meghallgatja
a) a gyermeket, fiatal felnőttet és
b) a szülőt vagy más törvényes képviselőt, kivéve, ha a gyermek, fiatal felnőtt tankötelezettsége megszűnésekor saját jogán volt jogosult családi pótlékra.
(5) A (3) bekezdés a) pontja és b) pont bb) alpontja szerinti esetben az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtásának minősül a 91/B. § (7) bekezdésén kívül a gyermek, fiatal felnőtt életkezdését segítő képzés, tanfolyam díjához való hozzájárulás is.
(6) A jegyző a (3) bekezdés a) pontja és b) pont bb) alpontja szerinti esetben a gyermek, fiatal felnőtt számára eseti gondnokot rendel, és rendelkezik a felfüggesztés időtartama alatt a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás teljes összegének az eseti gondnok részére történő kifizetéséről.
(7) Az eseti gondnok a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás kifizetését követő 3 hónapon belül gondoskodik annak a határozatban szereplő módon történő felhasználásáról.
(8)453 Az eseti gondnok az iskoláztatási támogatás felhasználását követően nyolc napon belül elszámol a jegyzőnek. A jegyző az eseti gondnokot az elszámolását követően menti fel.
91/K. §454 (1)455 A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervével.
(2) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését követően - kivéve a 91/J. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti eseteket - a gyermek védelembe vételét még legalább az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb azonban a gyermek nagykorúvá válásáig fenn kell tartani. Ennek során a családgondozó figyelemmel kíséri az egyéni gondozási-nevelési tervben a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítása érdekében meghatározott feladatok teljesülését.
91/L. §456 (1)457 Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése során, ideértve a 91/F. § szerinti végzés kibocsátását is, a jegyző és a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szerve között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen az iskoláztatási támogatásra jogosult személyéről, az iskoláztatási támogatás összegéről és az iskoláztatási támogatást folyósító szervről.
(2) Illetékességváltozás esetén a 91/D. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.
Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetén458
91/M. §459 (1)460 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetén a jegyző a közoktatási intézmény igazgatójának 91/G. § (1) bekezdése szerinti jelzése megérkezését követően haladéktalanul megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy tizenöt napon belül vegye fel a kapcsolatot a családdal. A jegyző megkeresésével egyidejűleg megküldi a gyermekjóléti szolgálatnak a közoktatási intézmény vezetőjének a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.
(2) A jegyző a gyermekjóléti szolgálat megkeresését és védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vételi eljárás lefolytatását követően elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és a gyermek védelembe vételét.
A határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint - ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül - a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) az iskoláztatási támogatásra jogosult szülő vagy más törvényes képviselő személyazonosító adatait, az iskoláztatási támogatást folyósító szerv megnevezését,
b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének kezdő időpontját,
c) a védelembe vétel elrendelését, ha erre korábban nem került sor,
d) a gyermekjóléti szolgálat és a közoktatási intézmény igazgatójának felkérését a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
e) a felülvizsgálat időpontját,
f) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását az igénybe vehető szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, támogatásokról, valamint azok igénybevételének módjáról,
g) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy az iskoláztatási támogatás felfüggesztése megszüntetésének feltétele a gyermek tankötelezettségének teljesítése,
h) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy
ha) az iskoláztatási támogatás felfüggesztése a döntést követő második hónap első napján kezdődik meg,
hb) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetése esetén a megszüntetést követő második hónapra járó iskoláztatási támogatás kerül ismételten a jogosult számára folyósításra,
i)461 a 17. életévét betöltött gyermek és szülője vagy más törvényes képviselője tájékoztatását a védelembe vétel nagykorúvá válást követő meghosszabbodásának a Gyvt. 69. § (4) bekezdése szerinti esetéről.
91/N. §462 (1) A jegyző a felülvizsgálati eljárás során
a) tájékoztatást kér a közoktatási intézmény igazgatójától arról, hogy
aa) a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek hány kötelező tanórai foglalkozást mulasztott igazolatlanul és
ab) a közoktatási intézmény milyen intézkedésekkel segítette elő a gyermek tankötelezettségének teljesítését,
b) kikéri a családgondozó véleményét.
(2) A felülvizsgálati eljárás eredményeként
a) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott,
aa) és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vált jogosulttá, a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás további felfüggesztését azzal, hogy az iskoláztatási támogatást természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani, vagy
ab) a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás változatlan módon történő további felfüggesztését, vagy
b) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését.
(3)463 A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja szerinti esetben az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtása érdekében a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy tizenöt napon belül készítse el a családtámogatási folyószámlán eddig összegyűlt vagy ezt követően arra átutalt iskoláztatási támogatás felhasználására vonatkozó pénzfelhasználási tervet és tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére.
(4) A jegyző a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követően tárgyalást tart,
a) amelyre idézi a gyermeket gondozó szülőt vagy más törvényes képviselőt,
b) amelynek időpontjáról értesíti
ba) a korlátozottan cselekvőképes gyermeket,
bb) a gyermekjóléti szolgálatot,
bc)464 a kirendelt családgondozót,
bd) a közoktatási intézmény igazgatóját,
be) szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer bb)-bd) alpont alá nem tartozó más tagját.
(5) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozat a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) - a pénzfelhasználási terv alapján - az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő felhasználásának módját,
b) az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő felhasználását biztosító eseti gondnok kirendelését, feladatát, valamint tájékoztatását a díjazására, az elszámolására és a felmentésére vonatkozó rendelkezésekről,
c) a szülő vagy más törvényes képviselő kötelezését az eseti gondnokkal való együttműködésre.
(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetéséről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) - a pénzfelhasználási terv alapján - az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő felhasználásának módját,
b) az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő felhasználását biztosító eseti gondnok kirendelését, feladatát, valamint tájékoztatását a díjazására, az elszámolására és a felmentésére vonatkozó rendelkezésekről,
c) a szülő vagy más törvényes képviselő kötelezését az eseti gondnokkal való együttműködésre,
d) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy a megszüntetést követő második hónapra járó iskoláztatási támogatás kerül ismételten számára folyósításra,
e) a gyermek védelembe vételének a 91/K. § (2) bekezdése szerinti fenntartását.
(7) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jegyző a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak a 91/G. § (6) bekezdése szerinti havi részleteit a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapig, minden hónap 5. napjáig kifizeti az eseti gondnok részére.
91/O. §465 (1) Ha a jegyző illetékessége
a) az iskoláztatási támogatás felfüggesztése alatt szűnik meg, a jegyző haladéktalanul
aa) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az illetékessé vált jegyzőnek és
ab)466 értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervét,
b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését követően, a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt szűnik meg, a jegyző haladéktalanul
ba) felhívja a kirendelt eseti gondnokot az elszámolásra,
bb) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére illetékessé vált jegyzőnek,
bc)467 értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervét.
(2) A jegyző az eseti gondnokot az elszámolás elfogadását követően határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált jegyzővel.
Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén468
91/P. §469 (1)470 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén a jegyző a közoktatási intézmény igazgatójának 91/G. § (1) bekezdése szerinti jelzése megérkezését követően haladéktalanul megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy tizenöt napon belül
a) vegye fel a kapcsolatot a családdal,
b) készítse el a felfüggesztett iskoláztatási támogatás felhasználására vonatkozó pénzfelhasználási tervet és
c) tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére.
(2) A jegyző megkeresésével egyidejűleg megküldi a gyermekjóléti szolgálatnak a közoktatási intézmény vezetőjének a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.
(3) A jegyző a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követően tárgyalást tart,
a) amelyre idézi a gyermeket gondozó szülőt vagy más törvényes képviselőt,
b) amelynek időpontjáról értesíti
ba) a korlátozottan cselekvőképes gyermeket,
bb) a gyermekjóléti szolgálatot,
bc) védelembe vett gyermek esetén a kirendelt családgondozót,
bd) a közoktatási intézmény igazgatóját,
be) szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer bb)-bd) alpont alá nem tartozó más tagját.
(4) A jegyző a tárgyalás megtartását és védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vételi eljárás lefolytatását követően elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és a gyermek védelembe vételét. A határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint - ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül - a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) az iskoláztatási támogatásra jogosult szülő vagy más törvényes képviselő személyazonosító adatait, az iskoláztatási támogatást folyósító szerv megnevezését,
b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének kezdő időpontját,
c) - a pénzfelhasználási terv alapján - a felfüggesztett iskoláztatási támogatás felhasználásának módját,
d) az iskoláztatási támogatás természetbeni felhasználását biztosító eseti gondnok kirendelését, feladatát, valamint tájékoztatását a díjazására, az elszámolására és a felmentésére vonatkozó rendelkezésekről,
e) a szülő vagy más törvényes képviselő kötelezését az eseti gondnokkal való együttműködésre,
f) a védelembe vétel elrendelését, ha erre korábban nem került sor,
g) a gyermekjóléti szolgálat és a közoktatási intézmény igazgatójának felkérését a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
h) a felülvizsgálat időpontját,
i) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását az igénybe vehető szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, támogatásokról, valamint azok igénybevételének módjáról,
j) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy az iskoláztatási támogatás felfüggesztése megszüntetésének feltétele a gyermek tankötelezettségének teljesítése,
k) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy
ka) az iskoláztatási támogatás felfüggesztése a döntést követő második hónap első napján kezdődik meg,
kb) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetése esetén a megszüntetést követő második hónapra járó iskoláztatási támogatás kerül ismételten a jogosult számára folyósításra,
l)471 a 17. életévét betöltött gyermek és szülője vagy más törvényes képviselője tájékoztatását a védelembe vétel nagykorúvá válást követő meghosszabbodásának a Gyvt. 69. § (4) bekezdése szerinti esetéről.
(5)472 A jegyző a családtámogatási folyószámlára érkező iskoláztatási támogatást havonta, a családtámogatási folyószámlára történő átutalását követően legkésőbb nyolc napon belül kifizeti az eseti gondnoknak.
91/Q. §473 (1) A jegyző a felülvizsgálati eljárás során
a) tájékoztatást kér a közoktatási intézmény igazgatójától arról, hogy
aa) a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek hány kötelező tanórai foglalkozást mulasztott igazolatlanul és
ab) a közoktatási intézmény milyen intézkedésekkel segítette elő a gyermek tankötelezettségének teljesítését,
b) kikéri a családgondozó és a kirendelt eseti gondnok véleményét,
c)474 felhívja a gyermekjóléti szolgálatot, hogy amennyiben az iskoláztatási támogatás felhasználási módjának megváltoztatását szükségesnek tartja, tizenöt napon belül gondoskodjon az új pénzfelhasználási terv elkészítéséről és megküldéséről.
(2) A felülvizsgálati eljárás eredményeként
a) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott,
aa) és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága megszűnt, a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás további felfüggesztését azzal, hogy az iskoláztatási támogatást a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni, vagy
ab) a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás változatlan módon történő további felfüggesztését, vagy
ac) a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás további felfüggesztését - az új pénzfelhasználási terv alapján - a felhasználási módjának és szükség esetén az eseti gondnok személyének megváltoztatásával,
b) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését.
(3) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetéséről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy a megszüntetést követő második hónapra járó iskoláztatási támogatás kerül ismételten számára folyósításra,
b) a gyermek védelembe vételének a 91/K. § (2) bekezdése szerinti fenntartását.
91/R. §475 (1) Ha a jegyző illetékessége az iskoláztatási támogatás felfüggesztése alatt megszűnik, a jegyző haladéktalanul
a) felhívja a kirendelt eseti gondnokot az elszámolásra,
b) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére illetékessé vált jegyzőnek,
c)476 értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervét.
(2) A jegyző az eseti gondnokot az elszámolás elfogadását követően határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált jegyzővel.
XIII. Fejezet
Családba fogadással kapcsolatos ügyek
92. § A családba fogadás iránti eljárás során a gyámhivatal
a)477 meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken kívül a családba fogadó személyt, illetve személyeket,
b) tájékoztatja a feleket nyilatkozataik jogkövetkezményéről,
c) megvizsgálja a családba fogadás okát és várható időtartamát,
d) megvizsgálja a szülő(k) által megnevezett családba fogadó személy(ek) alkalmasságát, valamint azt, hogy viselhet(nek)-e gyámságot,
e) környezettanulmányt készít.
A határozat tartalma
93. § (1)478 A családba fogadásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a családba fogadó személy gyámul történő kirendelését,
b) a gyámi tisztséggel járó jogok és kötelezettségek kezdetének időpontját,
c) a vagyonkezelésre feljogosított gyám kijelölését,
d) a gyámi tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről, valamint a vagyonkezelői joggal felruházott gyám számadási kötelezettségéről való tájékoztatást,
e)479 a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult,
f) a szülői felügyeleti jog szünetelésének megállapítását,
g) a szülő tartási kötelezettségének fennmaradására vonatkozó tájékoztatást,
h) kérelem esetén a szülő és a gyermek kapcsolattartási jogának gyakorlásáról való rendelkezést,
i) a Gyvt. 71. §-ának (5) bekezdése esetén a szülő vagyonkezeléséről és törvényes képviseletéről való rendelkezést,
j)480 átmeneti nevelt gyermek esetén az átmeneti nevelésbe vétel egyidejű megszüntetését és a 110. § (1) bekezdésében foglaltakról való szükség szerinti rendelkezést.
(2)481 A családba fogadásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel és a gyermeket ellátó védőnővel a gyám kirendelésének tényét.
A családba fogadás felülvizsgálata
94. § (1)482 A gyám éves jelentésének és számadásának elbírálásával egyidejűleg a gyámhivatal vizsgálja azt is, hogy a családba fogadás fenntartása a gyermek érdekében továbbra is indokolt-e. A gyermek érdekében - a feltételek fennállása esetén - a gyámhivatal kezdeményezheti a védelembe vétel elrendelését.
(2) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a családba fogadás fenntartása ellentétes a gyermek érdekével, a gyámhivatal intézkedik a gyermek saját családjába történő visszahelyezése iránt, feltéve, hogy a családba fogadásra okot adó körülmények már nem állnak fenn. Ellenkező esetben a gyermekvédelmi gondoskodásnak azt a formáját rendeli el, amely a gyermek számára a legmegfelelőbb.
(3) A családba fogadás megszüntetésére irányuló kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a gyermek saját családjába visszahelyezhető-e. Ellenkező esetben a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás más formája iránt intézkedik.
XIV. Fejezet
Ideiglenes hatályú elhelyezés
95. § (1)483 Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza
a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége,
b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat,
c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat,
d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása.
(2) Ha a más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést biztosító intézmény ellátási területe és az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgáló gyámhivatal illetékességi területe nem azonos, a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal illetékessége szerinti ideiglenes elhelyezést biztosító nevelőszülőnél, gyermekotthonban kell meghatározni.
96. § (1) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntése előtt meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki.
(2) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezés formájának meghatározásánál a gyermek személyiségének, egészségi állapotának megfelelően a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott sorrendiség figyelembevételével dönt.
(3)484 Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti per indokoltságát állapítja meg, erről - meghallgatása után - értesíti a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét.
A döntés tartalma485
97. § (1)486 Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gyermeknek a gondozási helyre viteléről való rendelkezést,
b) annak a megállapítását, hogy a szülő gondozási, nevelési joga szünetel,
c) a gyermeket gondozásba vevő személy vagy intézmény felhívását a gondozásba vétel időpontjának közlésére,
d)487 az illetékes gyámhivatal megkeresését az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata céljából,
e)488 külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését,
f)489 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,
g)490 3 év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátása szükségességének tényét,
h)491 a családi pótlék igénylésére történő felhívást.
(2)492 Az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot közölni kell a gyermekétől különélő szülővel és a gondozási helyen működő gyermekjogi képviselővel.
(3)493 Ha a gyámhivatal dönt a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről, és ezzel egyidejűleg a gyermek elhelyezése vagy elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, a határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza494
a) a szülő felügyeleti joga szünetelésének megállapítását,
b) a másik szülő felügyeleti joga feléledésének megállapítását vagy a gyámrendelést,
c)495 kérelem esetén a kapcsolattartás kérdésében való döntést,
d) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját,
e)496 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,
f)497 a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről szóló döntést.
(4)498 Ha a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a szülői felügyeleti jog szünetelésének vagy megszűnésének megállapítását,
b) a hivatásos gyám kirendelését,
c) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját,
d) a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről való döntést,
e)499 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.
(5)500 Ha a szülő hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a leendő örökbefogadó szülőnél kerül sor, a gyámhivatal a határozat meghozatalával egyidejűleg közli a szülővel a szülői felügyeleti joga szünetelésének vagy megszűnésének, valamint a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényét.
(6)501 Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel és a gyermeket ellátó védőnővel a gondozási hely megváltoztatásának és az esetleges gyámrendelésnek a tényét.
97/A. §502 (1) Az ügyészség és a bíróság kivételével a Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be.
(2) Az ügyészség és a bíróság kivételével a Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezést a beutaló szerv székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal bírálja el tizenöt napon belül.
98. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során az illetékes gyámhivatal503
a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket,
b) környezettanulmányt készít,
c)504 kikéri mindazon szervek véleményét, amelyek a gyermekkel az ideiglenes hatályú elhelyezést megelőzően foglalkoztak.
(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha annak okai nem állnak fenn, és indokolt esetben megkeresi a jegyzőt a védelembe vétel elrendelése céljából.
(3) A Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről - ha annak okai már nem állnak fenn - kizárólag a városi gyámhivatal dönt.
XV. Fejezet
Nevelésbe vétellel kapcsolatos ügyek
Átmeneti nevelésbe vétel
99. § (1)505 Átmeneti nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek gondozása megfelelően biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes elhelyezéssel, családba fogadással, a gyermek átmeneti gondozásával, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezése útján.
(2) Ha az átmeneti nevelésbe vétel feltételei nem állnak fenn, a gyámhivatal a kérelem elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejűleg megkeresi
a) a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra,
b) indokolt esetben a jegyzőt a védelembe vétel elrendelése céljából.
100. § (1) Ha a gyámhivatal a Gyvt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, a gyermek az otthont nyújtó ellátás keretében teljes körű ellátást és segítséget kap a fejlődését veszélyeztető körülmények elhárításához, a családi környezetébe történő visszahelyezéséhez.
(2) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során
a) feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket,
b) feltárja a gyermek személyiségével, neveltségi és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket,
c)506 beszerzi a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a gyámügyi hatáskörben eljáró jegyzőnél keletkezett iratokat, valamint felkéri az illetékes jegyzőt a gyermek ingó- és ingatlanvagyonának leltározására,
d)507 meghallgatja a szülőt a gyermek iskolájának, életpályájának, illetve tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban és nyilatkoztatja azokról az adatokról, amelyek a gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükségesek,
e) javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyének meghatározásához,
f) beszerzi a szülő vagy tartásra köteles más személy jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat,
g) a gyermek tartózkodási helyén környezettanulmányt készít,
h)508 beszerzi a gyermek születési anyakönyvi másolatát, és ha szükséges eljár az 54. § (1) bekezdése alapján.
i)509
(3) A gyámhivatal a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak vizsgálata során szükség esetén beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét. A gyámhivatal indokolt esetben a szakértőket közös szakvélemény elkészítésére kérheti fel vagy őket együttesen hallgathatja meg.
101. § (1)510 Az átmeneti nevelésbe vétel iránti eljárás során a gyámhivatal tárgyalást tart.
(2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez.
A határozat tartalma
102. § (1) Az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a)511 a gyermek különleges vagy speciális ellátása szükségességének tényét, a gondozási hely meghatározását, valamint, ha indokolt, tartózkodási helyének kijelölését [Gyvt. 83. § (6) bek.],
b)512 a gyám kirendelését, a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről való tájékoztatást, az igazgatási jogkörben eljáró, illetékes jegyző által készített leltár alapján a kiskorú vagyonának a gyám kezelésébe adását, vagy ha a gyámot nem hatalmazza fel a vagyonkezeléssel, a vagyonkezelő eseti gondnok kirendelését [Gyvt. 89. § (1) bek.], valamint a családi pótlék igénylésére való felhívását
ba) a nevelőszülőnek, ha a gyermek kijelölt gondozási helye a nevelőszülő,
bb) a gyermekotthon vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye gyermekotthon,
bc) a szociális intézmény vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye bentlakásos szociális intézmény,
bd) a javítóintézet vezetőjének, ha a gyermek javítóintézetben nevelt, vagy ott 30 napot meghaladóan előzetesen fogva tartott,
be) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, valamint az ott 30 napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek után;
c)513 az egyéni elhelyezési terv elfogadását és a gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a gyermekjóléti szolgálatnak és a kijelölt gondozónak történő továbbítására [Gyvt. 82. § (4) bek.],
d) annak megállapítását, hogy a gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel [Gyvt. 77. § (2) bek.],
e)514 a gyermek és a szülő, valamint az arra jogosult más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó rendelkezést és a szülő figyelmeztetését a Gyvt. 78. §-ának (2) és (3) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre,
f)515 a felülvizsgálat határidejét és a tájékoztatásra kötelezettek felhívását [Gyvt. 79. § (1) bek.],
g) a gondozási díj fizetésére való kötelezést,
h)516 a gyermeknek a gondozási helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 77. § (5) bek.] és a szülő kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gondozónak,
i)517 a gyám tájékoztatását arról, hogy a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának ismételt megállapítását a külön jogszabály szerint illetékes jegyzőtől kell kérnie,
j)518 a gyermek lakóhelyének és ha szükséges tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 83. § (6) bek.],
k)519 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.
(2)520 A gyermekotthonban elhelyezett gyermek
a) gyámja, hivatásos gyámja vagy vagyonkezelő eseti gondnoka a gyermeknek járó árvaellátás folyósítása érdekében a társadalombiztosítási ellátást folyósító szervet a gyámhatósági fenntartásos betét (fizetési számla) számáról,
b) gyermekotthonának vezetője a gyermekre tekintettel járó családi pótlék folyósítása érdekében a családtámogatási ellátást folyósító szervet a gyermekotthon letéti számlájának számáról
tájékoztatja.
(2a)521 A javítóintézetben nevelt és a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek esetében a javítóintézet vezetője, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka - a gyermekre tekintettel járó családi pótlék folyósítása érdekében - tájékoztatja a családtámogatási ellátást folyósító szervet az intézet letéti számlájának számáról.
(3)522 A gondozási díj összege külön határozatban is megállapítható.
(4)523 Az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyermek gondozási helyét és a gyámrendelés tényét.
(5)524 A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása érdekében beszerzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/A. §-ának (2) bekezdése szerinti igazolást, és azt a nevelésbe vételt elrendelő jogerős határozattal együtt közli a külön jogszabály szerint illetékes jegyzővel.
A gyermek gondozási helyének meghatározása
103. §525 (1)526 A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése előtt a gyermek gondozási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 82. § (9) bek.].
(2)527 Amennyiben a gyermekvédelmi szakszolgálat a 99. § (1) bekezdésében foglaltak miatt a nevelésbe vételt nem javasolja, véleményéről írásban tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal ismételten megvizsgálja az átmeneti nevelésbe vétel feltételeit, és amennyiben azok
a) nem állnak fenn, a 99. § (2) bekezdése szerint jár el,
b) fennállnak, beszerzi az (1) bekezdés szerinti elhelyezési javaslatot.
(3) A gyámhivatal a gyermek alapellátásban keletkezett iratainak megküldésével felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, és a Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vezetett nyilvántartásra figyelemmel javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyére vonatkozóan.
(4)528 Ha a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság a Minisztérium speciális gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, egyidejűleg felkéri az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a szakvélemény elkészítésére.
(5)529 Ha az érdemi határozat elleni fellebbezésben a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a megyei gyámhivatal a szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot.
(6)530 A gyermekvédelmi szakszolgálat a javaslatát az egyéni elhelyezési terv elkészítésével egyidejűleg az általa összehívott elhelyezési értekezleten, a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményére alapozva alakítja ki.
104. §531 (1) A gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének meghatározásához be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, feltéve, hogy nem vett részt a gyermekvédelmi szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezleten.
(2) A gyermek gondozási helyének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a Gyvt. 82. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontokra.
(3) A megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján a speciális ellátást igénylő gyermek számára az állapotának megfelelő gondozási helyet kell kijelölni.
(4) A tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró gyermek számára különleges ellátást biztosító gondozási helyet kell kijelölni. Ennek érdekében a gyámhivatal beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (3) és (5) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét.
(5) A gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozásának az a gondozási hely felel meg, amely biztosítja
a) a nemzetiségi és kulturális hovatartozásának megfelelő nyelvi és egyéb ismeretek megszerzését és gyakorlását, továbbá a megfelelő társadalmi kapcsolatok fenntartását,
b) a vallási hovatartozásnak megfelelő vallási oktatás igénybevételét és a vallás gyakorlását.
105. §532 (1) A gondozási hely meghatározása során a gyermek átmeneti nevelésbe vétele esetén a szülő is kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével, vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn.
(2) A gyermek és a szülő jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyről. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülő véleményét.
(3) Amennyiben a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához és a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal az örökbefogadni szándékozó szülőnél helyezi el, a vér szerinti szülő a gyámhivatal határozatában csak a kihelyezés tényéről értesül.
A gondozási hely megváltoztatása, a tartózkodási hely megállapítása533
105/A. §534 (1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét kérelemre, valamint a nevelésbe vétel évenkénti - a 3 éven aluli gyermek esetében félévenkénti - felülvizsgálata során hivatalból megváltoztathatja. A gyámhivatal a kérelemre indult eljárást felülvizsgálatnak minősítheti.
(2) A gondozási hely megváltoztatását kérheti a gyermek, a szülő, a gyermek gyámja, gondozója, a nevelőszülői hálózat működtetője, valamint kezdeményezheti a gyermekjogi képviselő és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat.
(3) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásához javaslatot kér a gyermekvédelmi szakszolgálattól azzal, hogy vizsgálata során véleményezze - a Gyvt. 83. §-ának (3)-(4) bekezdése figyelembevételével - a gyermek gondozási helyét is.
(4)535 A gondozási hely megváltoztatásának minősül, ha a gyermek gondozása a gyermekotthonnak a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 163. §-a szerinti önálló szakmai egységétől eltérő másik önálló szakmai egységében történik.
(4a)536 Nem minősül a gondozási hely megváltoztatásának
a) a fenntartó személyében történő változás,
b) a gyermekotthon felújításának, korszerűsítésének ideje alatt a gondozási helytől eltérő helyen tartózkodás,
c) a tanítási szünet ideje alatt a gondozási helytől eltérő helyen tartózkodás.
(5) Az új gondozási hely meghatározása során a gyámhivatal a 103-105. §-ban foglaltak szerint jár el.
(6)537 A határozat az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetében a 102. §-ban, a tartós nevelésbe vett gyermek esetében a 112. §-ban foglaltakat tartalmazza. A gondozási hely megváltoztatásáról szóló határozatot a gyámhivatal közli a 102. § (4) bekezdésében foglalt szervekkel, személyekkel.
(7)538 A gondozási hely megváltoztatása során hozott határozat gyámváltozás esetén a (6) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a felmentett vagyonkezelő gyám felhívását, hogy végszámadását a vagyonkezelői joga megszűnését követő 15 napon belül terjessze elő.
(7a)539 A gondozási hely megváltoztatásáról hozott határozat a (6) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a korábbi gondozási hely vezetőjének (nevelőszülő, gyermekotthon vezető, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonának vezetője) felhívását, hogy a családi pótlék iránti igény lemondását a gondozási, ellátási hely megváltozását követő 15 napon belül terjessze elő.
(7b)540 A tartózkodási hely Gyvt. 83. § (6) bekezdés d) pontja szerinti okból vagy annak megszűnéséből eredő kijelölésének vagy megváltozásának megállapításakor a gyámhivatal felhívja
a) a javítóintézetben nevelt, vagy ott 30 napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek esetében a javítóintézet vezetőjét,
b) a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, vagy ott 30 napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek esetében a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokát
a gyermek után járó családi pótlék 15 napon belül történő igénylésére vagy az ellátás iránti igény lemondására.
(8) Ha a gyermek nevelését, ellátását gondozási helye súlyosan veszélyezteti és az eljárás lefolytatásából adódó késedelem sérti a gyermek érdekeit, a gyámhivatal soron kívül dönt a gyermeknek a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőnél, ha ez nem lehetséges, az erre kijelölt gyermekotthonban való elhelyezéséről és hivatásos gyámot rendel [Gyvt. 83. § (4) bek.].
(9) Ha a nevelőszülő lakóhely változtatása miatt a működtető működési területéről elköltözik, de a gyermeknek érdekében áll, hogy továbbra is az őt nevelő családban nevelkedjen, a működtető kérheti a nevelőszülő új lakóhelye szerinti nevelőszülői hálózat működtetőjétől a foglalkoztatás átvállalást. A működési engedélyen alapuló átvállaló nyilatkozat alapján a gyámhivatal megállapítja a gyermek új gondozási helyét, figyelemmel a Gyvt. 82. §-ának (3) bekezdésére.
(10) A gyermek tartózkodási helye kijelölésére, illetve megváltoztatására irányuló gyámi kérelem elbírálásához a gyámhivatal előzetes véleményt kér a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 83. § (8) bek.].
(11)541 Ha a gondozási hely megváltoztatása során az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatok között vita merül fel, a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálatok gondozási helyre tett javaslata, valamint a fenntartók véleménye alapján, a 103-105. §-ban foglaltak szerint dönt a gondozási hely fenntartásáról vagy megváltoztatásáról.
Egyéni elhelyezési terv
106. §542 (1) Az egyéni elhelyezési tervet a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése előtt a gondozási helyre vonatkozó javaslattal együtt szerzi be.
(2) A gyámhivatal a terv elfogadásáról az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg dönt.
(3) A gyámhivatal az elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha az megfelel a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatának, valamint a 107. §-ban és a 113. §-ban foglaltaknak.
(4) Amennyiben a gyámhivatal az egyéni elhelyezési tervet nem fogadja el, azt nem módosíthatja, hanem - megjelölve a mérlegelés szempontjait - újabb terv elkészítését rendeli el. Ha az újabb elhelyezési tervet sem tartja elfogadhatónak, a gyámhivatal tárgyalást tart és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének kikérését követően az elhelyezési tervet módosítja.
(5) A gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek egyéni elhelyezési tervének módosítására az általa összehívott elhelyezési értekezleten készíti el javaslatát.
107. § (1) Az egyéni elhelyezési terv célja, hogy elősegítse a gyermek saját családjába történő visszahelyezését és ehhez meghatározza a szükséges feltételeket.
(2) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza
a) annak a célnak a megjelölését, hogy az átmeneti nevelés megszüntetése után melyik szülő vagy más hozzátartozó gondozásába kerüljön a gyermek,
b) az átmeneti nevelés várható időtartamát,
c)543 a gyermek és a szülő, vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot,
d) azokat a feltételeket, amelyekről a szülőnek és a gyermeknek kell gondoskodnia, és amelyek teljesítése nélkül az átmeneti nevelésbe vétel nem szüntethető meg,
e) a szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését,
f)544 a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt.
(3) Az egyéni elhelyezési terv tartalmazza továbbá
a) a (2) bekezdés d) pontjában előírt feltételek megvalósításához igénybe vehető szolgáltatások megjelölését,
b) a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon családgondozója és a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója közötti munkamegosztás elveit,
c) a családgondozó, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait,
d) a szakmailag indokoltnak tartott egyéb feltételeket.
(4) A gyámhivatalnak az egyéni elhelyezési terv elfogadásáról való döntése nem terjed ki a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésekre.
108. § A gyámhivatal szükség szerint a 107. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak érdekében felhívja a szülőt a gyermekelhelyezési vagy a gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló per megindítására, vagy maga intézkedik a per megindítása iránt. Ha a bíróság a keresetet jogerősen elutasítja, a gyermek elhelyezésének más módját kell választani.
Az átmeneti nevelésbe vétel felülvizsgálata
109. §545 (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel éves - a 3 éven aluli gyermek esetében féléves - felülvizsgálata során tájékoztatást kér a gyámtól, a gyermekjóléti szolgálattól, a gyermekvédelmi szakszolgálattól, a nevelőszülői hálózat működtetőjétől, illetve a gyermekotthontól, továbbá szükség esetén a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottságtól.
(2)546 A gyámhivatal a felülvizsgálat során tárgyalást tart, amelyre meghívhatja a szülőt, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, valamint a gyermek gyámját, gondozóját, nevelőszülőjét, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság képviselőjét.
(3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyám és a gyermekjóléti szolgálat javaslata, esetleg a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján
a) fenntartja vagy megszünteti a gyermek átmeneti nevelését [Gyvt. 79. § (1) bek.],
b)547 dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról [Gyvt. 83. § (1) bek.],
c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.],
d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.],
e) a feltételek fennállása esetén a szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indít, vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról dönt [Gyvt. 79. § (1) bek.].
(4) Az átmeneti nevelésbe vétel fenntartása esetén a határozatban rendelkezik a következő felülvizsgálat határidejéről.
(5)548 Ha a gyámhivatal illetékessége a gyermek lakóhelyének megváltozása miatt változik meg, erről az újonnan illetékes gyámhivatal értesíti az (1) bekezdésben felsorolt szerveket, valamint személyeket, és indokolt esetben elvégzi a felülvizsgálatot.
Az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése
110. § (1) Az átmeneti nevelésbe vételt megszüntető, illetve a megszűnést megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) az arra jogosult szülő vagy más személy felhívását a gyermek gondozására,
b)549 annak megállapítását, hogy a szülő szülői felügyeleti joga feléledt, vagy a gyámrendelés tényét, ha a gyermek harmadik személynél került elhelyezésre vagy családba fogadták,
c) a gyám felmentését és szükség esetén a gyám felhívását végszámadásának benyújtására,
d)550 az otthont nyújtó ellátást biztosítók tájékoztatását e feladatuk megszűnéséről, és - kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet, ha az nem jár a gyermek gondozási helyének megváltozásával - felhívásukat a családi pótlék iránti igénynek a nevelésbe vétel megszüntetését, megszűnését követő 15 napon belül történő lemondására,
e) az átmeneti nevelés megszűnésének megállapítása esetén annak okát,
f)551 az utógondozás elrendelését és ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a feladat ellátására [Gyvt. 92. § (1)-(3) bek.],
g) a fiatal felnőtt kérelmére az utógondozói ellátás elrendelését,
h) a gondozási díjfizetési kötelezettség megszüntetését,
i)552 az illetékes jegyző felhívását a közgyógyellátási igazolvány visszavonására.
(2)553 Ha az átmeneti nevelésbe vétel nagykorúvá válás miatt szűnik meg, a gyámhivatal a 143. § szerint jár el.
(3)554 Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy részére vagyonkezelői joggal felruházott gondnokot rendel vagy vagyonára zárlatot rendel el, a vagyonkezelő gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.
(4)555 Ha az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek tartós nevelésbe vétele miatt szűnik meg, a gyámhivatal eljárását felülvizsgálatnak minősítheti.
(5)556 Ha az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek családbafogadásával szűnik meg, a gyámhivatal a 92. § és a 146. § (5) bekezdése alapján jár el.
A tartós nevelésbe vétel
111. §557 A gyámhivatal a Gyvt. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket tartós nevelésbe veszi és gondozási helyét a 103-105. §-ban foglaltak szerint határozza meg, egyidejűleg értesíti a 102. § (4) bekezdésében foglalt szerveket, személyeket. A gyámhivatal a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása érdekében a 102. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
112. § (1)558 A tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a 102. § (1) bekezdésében foglaltakat a d)-e) pontok kivételével.
(2)559 A tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat indoklása tartalmazza a szülői felügyeleti jogot megszüntető bírói ítélet számát, továbbá a szülői felügyeleti jog megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontját.
113. § (1) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza
a)560 annak a célnak a megjelölését, hogy a gyermek a tartós nevelés megszüntetésével örökbefogadó szülőkhöz, a tartós nevelésbe vétel fenntartása mellett nevelőszülői családba, illetve ennek hiányában mely gyermekotthonba kerüljön [Gyvt. 80. § (2) bek.],
b) az a) pont szerinti cél eléréséhez szükséges gondozás várható időtartamát,
c) a cél megvalósításához szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését, illetve a szociális, mentálhigiénés, személyiségfejlesztő támogatásokat,
d)561 a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt,
e)562 ha a gyermek örökbefogadására nincs remény, a gyermek és a szülő vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot.
(2)563 A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel éves - 3 éven aluli gyermek esetében féléves - felülvizsgálata során a Gyvt. 80. §-ának (7) bekezdése alapján
a) fenntartja, vagy megszünteti a gyermek tartós nevelését [Gyvt. 81. § (2) bek.],
b) fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet,
c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.],
d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot, és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.].
114. § A tartós nevelésbe vételt megszüntető határozatnak a 110. §-ban foglaltakat kell megfelelően tartalmaznia.
Nevelési felügyelet564
114/A. §565 (1)566 A nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos gyámhivatali eljárás hivatalból vagy a speciális gyermekotthon vezetőjének kérelmére indul.
(2)567 Az eljárás során a városi gyámhivatal kikéri a gyermek gondozási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A bizottság a gyermekotthon vezetőjének kezdeményezése kézhezvételétől számított öt napon belül küldi meg véleményét a gyámhivatalnak.
(3) A gyámhivatal az eljárás megindítását követően haladéktalanul kijelöli a gyermekjogi képviselőt a gyermeknek a nevelési felügyelettel kapcsolatos ügyében való képviselet ellátására, ideértve a bírósági eljárásban való képviseletet is.
114/B. §568 (1) A városi gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek - egészségi vagy pszichés állapota következtében - saját vagy másnak életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el.
(2) A nevelési felügyeletet elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a nevelési felügyelet kezdő időpontját és időtartamát,
b) a szükséges gyógykezelés vagy gyógyító eljárás megjelölését,
c) a gyermek nevelési felügyelet időtartama alatti tartózkodási helyét, a gyermekotthon helyiségeinek meghatározásával,
d) a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartása szabályozását,
e) a felülvizsgálat időpontját,
f)569 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását és a Gyvt. 81/C. §-ában biztosított jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.
(3) A nevelési felügyelet felülvizsgálata során a városi gyámhivatal a 114/A. §-ban és e §-ban foglalt rendelkezések szerint jár el.
(4)570 A gyámhivatal a nevelési felügyeletet megszünteti, ha annak feltételei nem állnak fenn. A nevelési felügyelet megszüntetéséről a gyámhivatal a gyermek, a gyermek törvényes képviselője, a gyermekjogi képviselő, a speciális gyermekotthon vezetője kérelmére, valamint hivatalból nyolc napon belül határozattal dönt.
A gondozási díj
115. § (1) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után fizetendő gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek a gyermektartásra vonatkozó, valamint a Gyvt.-nek a gondozási díjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2)571 A gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha tanulmányait nappali oktatás munkarendje szerint folytatja, és további gondozása az utógondozói ellátás útján biztosított.
116. § A gondozási díj összegének megállapításánál a fizetésre köteles személy szociális körülményeit is figyelembe kell venni. Méltánylást érdemlő esetben a gondozási díj a kötelezett átlagos havi jövedelmének 15%-ánál alacsonyabb összegben is megállapítható.
117. § (1)572 A gyámhivatal határozatában megjelöli, hogy a gondozási díjat a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei fenntartó, főváros esetén a fővárosi önkormányzat számlájára kell befizetni, és határozatát közli a megyei fenntartó vezetőjével, illetve a főjegyzővel is.
(2)573 A gondozási díj-befizetéseket és a keletkezett hátralékot, amelyre a Gyvt. 154. §-ának (3) bekezdése alapján késedelmi pótlék nem állapítható meg, a megyei fenntartó tartja nyilván. A befizetett összeg 60%-át negyedévente át kell utalni a gyámhivatal által megjelölt gyermekvédelmi szakszolgálat számlájára, fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában történt elhelyezés esetén pedig a szociális intézmény részére a negyedévet követő második hónap 15. napjáig.
118. § (1) A gondozási díjhátralék behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző gondoskodik. A jegyző negyedévente tájékoztatja a gyámhivatalt az esetleges hátralékról.
(2) A jegyző a gondozási díj összegének felülvizsgálatához évente megküldi a gondozási díj fizetésére kötelezett körülményeit tanúsító iratokat (környezettanulmány, jövedelemigazolások).
(3) A gondozási díjhátralék elévülés miatt történő törlése a jegyző feladata.
(4)574 A gyámhivatal tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt feljelentést tesz az ellen, aki a megállapított gondozási díjfizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti [Btk. 196. §].
119. §575 A gondozási díj összegét és a fizetési kötelezettséget a gyámhivatal évente felülvizsgálja. A felülvizsgálathoz a gyámhivatal beszerzi a gondozási díj fizetésére kötelezettnek a 7. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatát és a környezettanulmányt.
120. § (1)576 Ha a nevelésbe vett gyermek szülőjét a bíróság a gondozási díjfizetési kötelezettség keletkezése előtt tartásdíj fizetésre kötelezte, a gondozási díj fizetését előíró határozatot közölni kell az ítéletet hozó bírósággal. Ha a tartásdíjat letiltás útján folyósítja a fizetésre kötelezett munkáltatója vagy egyéb szerv, a határozatot közölni kell a jövedelmet folyósító szervvel is.
(2)577 A gyermekgondozási segélyben részesülő személy gondozási díjfizetési kötelezettsége szünetel.
(3) Ha a gyámhivatal illetékessége megszűnik, az ügy áttételéről szóló végzésben a gyámhivatal közli578
a)579 a gondozási díj fizetésére kötelezettel, illetőleg munkáltatójával, hogy a gondozási díjat a megjelölt időponttól kezdve az illetékessé vált gyámhivatal által meghatározott számlára fizesse meg,
b)580 a jegyzővel, hogy a gondozási díj fizetésére kötelezettet nyilvántartásából törölje.
XVI. Fejezet
Utógondozás elrendelésével kapcsolatos ügyek
Az utógondozás elrendelése
121. §581 (1)582 Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése vagy megszüntetése esetén a gyámhivatal legalább 1 évi időtartamra elrendeli a gyermek, illetve - kérelme alapján - a fiatal felnőtt utógondozását. Az utógondozás a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig bármikor, akár ismételten is elrendelhető, kivéve, ha a korábbi utógondozás megszüntetésére a 122. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak miatt került sor.
(2)583 Az utógondozás a gyámhivatali határozatban megállapított időpontig, de legfeljebb a fiatal felnőtt 24. életévének, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató és ezen a jogcímen utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt esetén legfeljebb 25. életévének betöltéséig tart. Amennyiben a fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül, részére a gyámhivatal az ellátás időtartamára elrendeli az utógondozást.
(3) Amennyiben az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor a fiatal felnőtt utógondozásban részesül, a gyámhivatal az utógondozás időtartamát meghosszabbítja az otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig. Ellenkező esetben a gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor rendeli el.
(4) Az utógondozás elrendeléséről szóló határozatban a gyámhivatal felhívja az utógondozás biztosítására köteles intézmény vezetőjét az utógondozó személyének, illetve az utógondozó személyében beállott változás haladéktalan közlésére.
122. § (1)584 A kirendelt utógondozó félévente, illetve a gyámhivatal felhívására szükség szerint, valamint a kirendelés megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről.
(2)585 A gyámhivatal az utógondozást megszünteti, ha
a) a gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele válik szükségessé,
b)586
c)587 azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve, ha utógondozói ellátásban vagy otthonteremtési támogatásban részesül,
d)588 a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt.
(3)589 Megszűnik az utógondozás
a) a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével,
b) az utógondozói ellátás megszűnésével,
c) az otthonteremtési támogatással való elszámolással.
Az utógondozói ellátás elrendelése
123. § (1) A gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak
a) a gyermek utógondozói ellátására vonatkozó javaslatot és a 124. § szerinti igazolásokat,
b)590 az utógondozói ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat külső férőhelyre vonatkozó befogadó nyilatkozatát.
(2) Ha a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezése cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt látszik indokoltnak, az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.
(3) A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a gyám is tehet javaslatot a gyámhivatalnak, ha annak szükségessége felmerül.
124. § A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmének benyújtását követően az utógondozói ellátás elrendeléséhez beszerzi
a) a fiatal felnőtt jövedelemigazolását vagy a munkaügyi központnak a nyilvántartásba vételéről szóló értesítését,
b) a középfokú, felsőfokú tanulói, hallgatói jogviszonyról a képző intézmény igazolását,
c) a szociális bentlakásos intézménybe történő elhelyezéséről szóló határozatot vagy a szociális bentlakásos intézmény értesítését a felvétel várható időpontjáról,
d)591
e)592 a fiatal felnőtt nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyon összegéről szóló igazolást,
f)593 a fiatal felnőtt és a közeli hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy lakhatása saját vagy közeli hozzátartozójának lakókörnyezetében nem megoldható,
g)594 a környezettanulmányt.
A határozat tartalma
125. § Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a)595 az utógondozói ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozói otthon vagy lakhatást nyújtó külső férőhely megnevezését,
b)596 az utógondozói ellátás jogcímét és kezdő időpontját,
c)597 a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen:
ca) a munkaügyi központtal való együttműködést, ha nappali tagozaton tanulmányokat nem folytat és munkaképes,
cb) a nevelőszülőjével szembeni megfelelő magatartásra való felhívást,
cc) a gyermekotthon, utógondozói otthon házirendjének betartására való felhívást,
cd) a lakhatást nyújtó külső férőhelyen a férőhely működtetőjével kötött megállapodásban foglaltak betartására való felhívást,
ce)598 az utógondozóval való együttműködési kötelezettségre történő felhívást.
d) a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátás igénybevétele elmulasztásából származó jogkövetkezményekre való figyelmeztetését,
e) az utógondozói ellátásban részesülő felhívását arra, hogy a jogosultság feltételeinek megváltozását vagy megszűnését a gyámhivatalnak 15 napon belül jelentse be,
f)599 az utógondozás elrendelését.
126. § (1) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megállapító határozatát módosítja, ha az ellátás elrendelésének feltételei megváltoztak, de szükségessége a fiatal felnőtt kérelme alapján továbbra is fennáll.
(2) Ha az utógondozói ellátás elrendelése a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezésének hiányán alapul, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.
HATODIK RÉSZ
GYÁMSÁG ÉS GONDNOKSÁG
XVII. Fejezet
A gyám és gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek
A gyám kirendelése
127. § (1) Ha a gyermek részére gyámrendelés szükséges, ennek tényét a Gyvt. 5. §-ának d) pontjában meghatározott hozzátartozók, valamint a Csjt. 94. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek kötelesek jelezni a gyámhivatalnak. A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti.
(2) A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha
a) a szülők meghaltak,
b) a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette,
c)600 a szülők cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben e tekintetben korlátozva vannak,
d) a szülők ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak,
e) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el,
f) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
g) a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult,
h)601 a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban,
i)602 a szülő hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult,
j)603 a szülő a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülő a házastárs által történő örökbefogadáshoz járult hozzá.
(3)604 A gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek részére, ha a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezték el [Csjt. 98. § (4) bek. d) pont].
(4)605 Ha a szülő gyermekének általa ismert személy részéről történő örökbefogadásához járult hozzá, és az örökbefogadás engedélyezését a megnevezett leendő örökbefogadó szülő egyidejűleg maga is kéri - alkalmassága esetén -, az örökbefogadni szándékozó személyt a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendeli ki.
(5)606 Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő meghal, szülői felügyeletét a bíróság megszüntette vagy az szünetel, de a másik szülő él és szülői felügyeletét gyakorolhatja, gyám rendelésének nincs helye.
128. § (1) A gyámrendelés előtt a gyámhivatalnak vizsgálnia kell:
a) a gyámrendelés okát,
b) azt, hogy a gyermek kinek a gondozásában él és a gyermek ellátására személye és körülményei alkalmasak-e,
c) van-e nevezett gyám vagy gyámságból kizárt személy; van-e a gyermeknek olyan rokona, hozzátartozója, aki gyámként kirendelhető,
d) van-e a gyermeknek vagyona és azt ki kezeli.
(2) A gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi:
a)607 a gyámrendelés alapjául szolgáló okiratokat (így különösen szülők halotti anyakönyvi másolata, bírói ítélet),
b) a gyermek születési anyakönyvi másolatát,
c)608 a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készült leltárt, értékhatártól függetlenül.
(3)609 A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ában meghatározottakon kívül meghallgatja a gyámi tisztség viselésére figyelembe vehető személyt, továbbá vizsgálja, hogy viselhet-e gyámságot, és személyiségénél fogva alkalmas-e a tisztség ellátására. E rendelkezés a hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetőjére nem vonatkozik.
(4) A gyámhivatal a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata során - szükség szerint - orvosi, pszichológiai véleményt és jövedelemigazolást szerez be.
129. § (1) A hivatásos gyám feladatait közszolgálati jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látja el.
(2) Hivatásos gyám nem lehet a gyámhivatal vezetője, illetve ügyintézője, továbbá a Csjt. 96. §-ának (2) bekezdésében meghatározott azon személy, akinél bíróság vagy a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.
(3) Ha a gyámhivatal valamely okból a testvérek részére nem közös gyámot rendel [Csjt. 97. § (2) bek.], a gyámok közül - meghallgatásuk után - kijelöli azt, aki a testvérek osztatlan közös tulajdonában lévő vagyontárgyakat kezeli.
A határozat tartalma
130. § (1) A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:
a) tájékoztatást a gyámi tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről,
b) a gyámi tisztséggel járó jogok és kötelezettségek kezdetének időpontját,
c)610 a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult,
d)611 vagyonkezelésre jogosult gyám esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját,
e)612 tájékoztatást a gyám családtámogatási ellátások igénylésére való jogáról.
(2) A gyámhivatal határozatát azonnal végrehajthatónak nyilvánítja.
(3)613 A gyámhivatal a gyámrendelésről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyámrendelés tényét.
A gondnok kirendelése
131. §614 (1) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja
a) a gondnokrendelés okát,
b) van-e nevezett gondnok,
c) a gondnokolt kinek a gondozásában áll,
d) van-e olyan házastárs, szülő vagy más hozzátartozó, illetve rokon, akit gondnokul ki lehet rendelni,
e) van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek.
(2) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés alapjául szolgáló bizonyítékokat, így különösen a jogerős bírósági határozatot, valamint a gondnokolt születési anyakönyvi másolatát.
(3) A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ával meghatározott személyeken kívül meghallgatja - ha mentális állapota lehetővé teszi - a gondnokság alá helyezéssel érintett személyt, valamint a gondnoki tisztség ellátását vállaló személyt.
132. § (1) A gyámhivatal annak a személynek,
a)615 akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gondnokot, kivételesen több gondnokot,
b)616 akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik (Ptk. 18/A. §), kivételesen azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot,
c)617 aki a 12. § (1) bekezdése szerint ismeretlennek minősül, vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van, eseti gondnokot vagy ügygondnokot,
d)618 akinek részére gondnokot rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, helyettes gondnokot,
e)619 akinek az ügyében más eljáró szerv, személy megkeresi, a feltételek fennállása esetén, eseti gondnokot vagy ügygondnokot
rendel.
(2)620 A gyámhivatal az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl gondnokot (Ptk. 224. §) rendel annak a személynek is, akit körülményei ügyei vitelében tartósan akadályoznak, és emiatt előreláthatólag hosszabb időn át képviseletre szorul.
(3)621 A gyámhivatal az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottakon túl eseti gondnokot rendel akkor is, ha
a) a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn [Ptk. 225. § (1) bek.], vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a gyermek törvényes képviseletét,
b) a szülő mint törvényes képviselő a gyermeket a Csjt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint nem képviselheti,
c) a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám vagy gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására,
d) határozatában nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására [Gyvt. 88. § (1) bek.].
(4)622 A gyámhivatal az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl
a) ha a születendő gyermek jogainak megóvása érdekében szükséges a méhmagzat részére gondnokot,
b)623 a vagyonvédelem érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránt per indítása indokolt, vagy az ilyen per során elrendelt zárlat esetén, zárgondnokot
rendel.
(5)624 Az eseti gondnok és az ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség.
133. § (1)625 A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés okául szolgáló bizonyítékokat, így különösen
a) a bírósági határozatot,
b) a pszichiátriai szakvéleményt,
c) az ügyfél ismeretlen helyen való távollétét igazoló iratot,
d) a különös szakértelem szükségességét megalapozó iratokat,
e) a fogamzás feltételezett időpontjára vonatkozó orvosi igazolást,
f)626 a vagyonleltárt.
(2)627 Nem minősül különleges szakértelmet igénylő ügynek a családtámogatási ellátás, az árvaellátás, egyéb pénzbeli támogatás, nyugdíj és egyéb járadék igénylése, felhasználása, valamint ennek gyámhatósági betétben való elhelyezése és kezelése.
134. § (1) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs olyan hozzátartozója, aki a gondnokság viselésére alkalmas, részére a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel.
(2) A hivatásos gondnok a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban (pl. megbízás) foglalkoztatott személy.
(3)628 Hivatásos gondnok csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel.
(4)629 A hivatásos gondnok egyidejűleg legfeljebb 30 gondnokság alatt álló személy vonatkozásában láthat el gondnoki feladatokat.
(5)630 Hivatásos gondnokul a fogyatékos személyekkel, a szenvedélybetegekkel, valamint a pszichiátriai betegekkel foglalkozó országos, illetve megyei működési területtel rendelkező társadalmi szervezet által tagjai közül ajánlott személy is kirendelhető.
(6)631 Gondnokul nem rendelhető ki
a)632 a szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény dolgozója az intézményben elhelyezett, illetve felvett, valamint a területi egészségügyi és szociális szolgáltatás dolgozója a gyógyítása, gondozása alatt álló személy részére, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója,
b)633 a gyámhivatal gyámügyi ügyintézője a gyámhivatal előtt folyó gondnoksági ügyekben, valamint ezen személy közeli hozzátartozója,
c)634 aki a gondnokolttal tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].
(7)635 A hivatásos gondnok kirendelése a gondnokolt tiltakozása esetén sem mellőzhető.
134/A. §636 (1) A gondnokrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon túl tartalmazza
a) a gondnoki tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről való tájékoztatást,
b) többes gondnokrendelés esetén a gondnokok feladatkörének pontos megosztását [Ptk. 19/B. § (2) bek.],
c) helyettes gondnokrendelés esetén annak időtartamát, valamint a helyettes gondnok jogkörének terjedelmét,
d) ideiglenes gondnokrendelés esetén azon ügycsoportok megjelölését, amelyek tekintetében a gondnok eljárhat [Ptk. 18/A. § (2) bek., 14. § (6) bek.],
e) annak az összegnek a megállapítását, amelyen felül a gondnokolt vagyoni ügyében a gondnok jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges [Ptk. 16. § (1) bek. e) pont],
f) a gondnoki tisztséggel járó jogok és kötelezettségek kezdő időpontját,
g)637 az ingó és ingatlan vagyon gondnok kezelésébe adását a vagyonleltár alapján,
h)638 vagyonkezelésre jogosult gondnok esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját.
(2)639 A gyámhivatal határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.
(3)640 A gondnokrendelésről szóló határozatát a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.
Ideiglenes gondnok
135. §641 (1) A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén [Ptk. 18/A. § (1) bek.] az ideiglenes gondnokrendelés előtt a gyámhivatal
a) meghallgatja a gondnokság alá helyezendő személyt,
b) beszerzi a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes, vagy a gyógykezelést ellátó pszichiátriai gondozó intézet, illetve ideg- és elmegyógyintézet szakvéleményét,
c) környezettanulmányt készít,
d) leltároztatja a gondnokság alá helyezendő személy vagyonát.
(2) Az ideiglenes gondnokrendelés hatálya a gondokság alá helyezés iránti per jogerős befejezését követően a gondnok kirendelésével szűnik meg, kivéve, ha azt a bíróság az ideiglenes gondnokrendelés felülvizsgálata során már megszüntette.
(3) A gyámhivatal rendel ideiglenes gondnokot abban az esetben is, ha az ideiglenes gondnokrendelés szükségességéről a bíróság döntött.
(4) Az ideiglenes gondnok jogköre a kirendelő határozatban megjelölt ügycsoportokra terjed ki, a gyámhivatal előzetes jóváhagyásával azonban minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolandó személyt károsodástól óvja meg.
(5) Annak a személynek a bentlakásos szociális intézménybe történő elhelyezését, akinek cselekvőképessége a gyámhivatal ideiglenes gondnokrendelő határozata alapján e jognyilatkozat megtételében korlátozott, az ideiglenes gondnok csak a bíróság ideiglenes gondnokrendelés fenntartásáról rendelkező jogerős végzése alapján kérheti.
Eseti gondnok
136. § (1) Az eseti gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.
(2)642 Eseti gondnokul - a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében és 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - elsősorban ügyvédet kell kirendelni.
Ügygondnok
137. § (1)643
(2)644 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján kirendelt ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik a gyámhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt a nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(3) Az ügygondnok kirendelése a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.
(4)645 A gyámhatóság az ügygondnok kirendeléséről szóló döntést harminc napon belül hozza meg.
A méhmagzat gondnoka
138. § (1) A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell rendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn.
(2) Születendő gyermek családi jogállásának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal történő rendezése érdekében a méhmagzat részére gondnokot kell rendelni, ha az anya cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes.
(3) A méhmagzat gondnokának a tevékenysége születés időpontjáig terjed.
(4) A szülő törvényes képviseleti jogát korlátozó rendelkezéseket [Csjt. 86. § (2) bek., 87. § (1)-(2) bek.] a méhmagzat tekintetében is alkalmazni kell.
Zárgondnok
139. §646 (1)647 A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyámhivatal harminc napon belül a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy vagyonára határozattal zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel.
(2) A zárgondnok személyének kijelölésére a Ptk. 19. § (2) bekezdésében, valamint a 19/A-19/B. §-aiban meghatározottak értelemszerűen irányadók.
(3) A zárgondnok kirendelésénél a 135. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a gyámhivatal a gondnokság alá helyezési per megindítása előtt vagy a bíróság a per alatt a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának megóvása érdekében zárlatot rendelt el, a gyámhivatal által kirendelt zárgondnok a zárolt vagyont a zár feloldásáig, illetőleg a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezeli.
XVIII. Fejezet
A gyám és a gondnok működésének felügyelete és irányítása
140. § (1) A gyámhivatal a gyámot a gyermek, a gondnokot a gondnokolt érdekében megfelelő intézkedés megtételére utasíthatja.
(2) A gyám (a gondnok) - függetlenül számadási kötelezettségétől - köteles a gyámhivatal felhívására a gyermek (a gondnokolt) helyzetéről soron kívül felvilágosítást adni.
141. § (1) A gyám (a gondnok) működése közben - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - indokoltan felmerült kiadásainak megtérítését igényelheti, ha a gyermek (a gondnokolt) megfelelő jövedelemmel rendelkezik. A kiadások szükségességét, a felmerült összeg helyességét a gyámhivatal a számadás elbírálása során állapítja meg.
(2) Működése során az eseti gondnok és az ügygondnok - a vagyonkezelésre kirendelt eseti gondnok kivételével - tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha a kirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentését benyújtani.
(3)648 Az eseti gondnokot (ügygondnokot) - a természetben nyújtott családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználására kirendelt eseti gondnok kivételével - tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eseti gondnok (ügygondnok) felmentéséről határozatot hozó gyámhatóság állapítja meg az eseti gondnok (ügygondnok) munkateljesítményének figyelembevételével.
(4)649 A munkadíj összegét - a Gyvt. 133/A. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel - a gyámhatóság az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) lakhatási és megélhetési feltételeit. Ennek hiányában a díj megfizetése a gyámhivatal székhelye szerint illetékes önkormányzat feladata.
(5) Ha az ügyfélnek nincs lakóhelye vagy az nem állapítható meg, a díj megfizetése az eseti gondnokot kirendelő gyámhatóság székhelye szerint illetékes önkormányzat feladata.
142. § (1) A gyámot, illetőleg a gondnokot a gyámhivatal kivételesen felmentheti, ha a gyám vagy gondnok működése ellen kifogás nem merül fel, azonban más személy kirendelése a gyámolt vagy gondnokolt érdekeit tekintve kedvezőbb.
(2) Ha a gyámhivatal a gyámot vagy a gondnokot tisztségéből felmenti, elmozdítja, illetőleg azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen intézkedésével egyidejűleg új gyámot, gondnokot rendel.
(3)650 A gyámhatóság az eseti gondnokot, illetve az ügygondnokot felmenti, ha annak a kirendelés céljának megvalósulását, illetve a kirendelés okának megszűnését követően előterjesztett jelentését [141. § (2) bek.] elfogadja.
143. § A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti
a) a jogosultat a vagyon állagáról, a vagyon kezelőjének személyéről és számadási kötelezettségéről, a letétben lévő vagyon helyéről, a vagyon feletti rendelkezés módjáról, továbbá arról, hogy a számadásra kötelezettel szemben támasztott követelését szükség esetén bírósági úton érvényesítheti,
b)651 a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült, nagykorúvá vált jogosultat - a beszerzett adó- és értékbizonyítvány alapján - ingatlanának értékéről,
c)652 a földhivatalt a jogosult kiskorúságára vonatkozó, illetve, ha a bíróság erről nem rendelkezett, a volt gondnokolt személy gondnokság alá helyezésre vonatkozó bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében,
d)653 a nyugdíjfolyósító szervet, ha a jogosult nyugdíjban vagy a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított más ellátásban részesült,
e)654 a hitelintézetet, a zárolt számla kezelőjét, a letétben lévő vagyontárgy kezelőjét arról, ha a vagyon felett a 18. életévét betöltött személy nem jogosult rendelkezni, mivel korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.
XIX. Fejezet
A gondnokság alá helyezés, a felülvizsgálati eljárás megindítása és a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perek655
144. §656 (1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt - ha annak feltételei [Ptk. 14. § (4) bek. és 15. § (4) bek.] fennállnak - akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa, egyenesági rokona, testvére, vagy van ugyan, de azok nem kívánnak pert indítani.
(2) A gondnokság alá helyezés szükségessége különösen akkor áll fenn, ha a gondnokság alá helyezendő személy személyi és vagyoni érdekvédelme csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható.
(3) A gyámhivatal a kötelező felülvizsgálati eljárást a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében megjelölt felülvizsgálati időpontban indítja meg.
(4) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt pert indít, ha annak fenntartása - függetlenül a kötelező felülvizsgálat iránti eljárás megindításának időpontjától - már nem indokolt, és a megszüntetés iránti pert az erre jogosultak nem kezdeményezik.
145. § (1)657 A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés, illetve a gondnokság megszüntetése iránti per esetén a keresetlevélben a Pp. 121. §-ában meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni a gondnokság alá helyezendő, illetve a gondnokság alatt álló személy ingatlanának helyrajzi számát, nyugdíja vagy nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátása esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot, betétben elhelyezett készpénz esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát. A keresetlevélben meg kell jelölni azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik ismerik a gondnokság alá helyezéssel érintett személy magatartását és életvitelét.
(2)658 A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés iránti kereseti kérelem irányulhat a gondnokolandó személy cselekvőképességének általános vagy részleges (a Ptk. 14. § (6) bekezdésében meghatározott egyes ügycsoportok tekintetében fennálló) korlátozására.
(3)659 A kötelező felülvizsgálat iránti eljárásban a kereseti kérelem a Ptk. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.
(4)660 A keresetlevélhez csatolni kell a gondnokság alá helyezendő, illetőleg a gondnokság alatt álló személy
a) születési anyakönyvi kivonatát vagy másolatát, kivéve, ha az iratokat külföldről kell beszerezni,
b) elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt,
c) tulajdonában lévő ingatlanok tulajdoni lapját,
d) lakóhelyén készített környezettanulmányt.
HETEDIK RÉSZ
A GYERMEK ÉS A GONDNOKSÁG ALATT ÁLLÓ SZEMÉLY VAGYONI ÉRDEKVÉDELME
XX. Fejezet
A törvényes képviselő vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek
146. §661 (1) A szülő vagyonkezelői jogát korlátozó - a Csjt. 80. §-ának (1) bekezdésében és 82. §-ának (2) bekezdésében, valamint e rendelet 25. §-ában meghatározott - rendelkezéseket a gyám, hivatásos gyám (a továbbiakban együtt: gyám) tekintetében is alkalmazni kell.
(2) A gondnok - általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó bírósági határozatban meghatározott ügyekben - a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
(3)662 A gyermek, illetőleg a gondnokság alatt álló személy vagyonát a gyám és a gondnok leltárral veszi át. A leltárt soron kívül, a hagyatéki leltározásra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni.
(4)663 A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy gondnoka, valamint, ha a bíróság az alább felsorolt jognyilatkozatok tekintetében a cselekvőképességet korlátozta, az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt
a) tartására,
b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,
c) ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg haszonélvezet alapítására kerül sor,
d) a Ptk. 20/B. §-a alapján beszolgáltatott vagyonára,
e)664 vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább ötvenezer forintot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik [Ptk. 16. § (1) bek. e) pont],
f) vagyoni hozzájárulása 50%-át, de legalább százezer forintot meghaladó kötelezettségvállalásra vonatkozik, feltéve, hogy a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, részvényese [Ptk. 20/D § (3) bek.].
(5)665 A gyám és a gondnok személyében bekövetkező változás esetén az új gyám, illetve gondnok a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy vagyonát, a gyámhivatal végszámadást elfogadó határozata alapján veszi át. Amennyiben a gyám, illetve a gondnok a végszámadást határidőre nem nyújtja be, vagy azt a gyámhivatal nem fogadja el, úgy a vagyont leltározni kell, és az új gyám vagy gondnok a vagyont a leltár alapján veszi át.
147. § (1)666 Ha a törvényes képviselő a Csjt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek, illetve a Ptk. 20/B. §-a alapján a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait a gyámhivatalnak beszolgáltatni köteles667
a)668 a pénzt hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben, forint folyószámlán vagy devizaszámlán (a továbbiakban együtt: betét),
b)669 a személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket, ezüst, arany, platina tárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként
c) a kulturális javakat670 az illetékes múzeumban letétként kell elhelyezni.
(2) A hitelintézet a betétet elkülönítetten kezeli.
(3)671
(4)672 A gyámhivatal kötelezheti a szülőt, a gyámot és a gondnokot (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) a gyermek, illetve a gondnokság alatt álló személy tulajdonában álló - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó - értékpapír hitelintézeti letétben történő kezelésére.
148. § (1) A hitelintézet a gyermek, illetőleg a gondnokolt betétjébe történő befizetést igazoló okmányt a törvényes képviselőnek kiadja, vagy kérelmére letétként kezeli. A hitelintézet a betétben elhelyezett összegről és az elhelyezés időpontjáról a gyámhivatalt a jogosult nevének, lakcímének és a betét számának közlésével értesíti.
(2) A gyámhivatal megkeresésre, illetőleg a törvényes képviselő személyében történt változás esetén hivatalból haladéktalanul közli a hitelintézettel a törvényes képviselő nevét és lakcímét.
(3)673 A gyámhivatal az ügyben való illetékességének megszűnéséről értesíti a hitelintézetet.
149. § (1)674 A gyámhivatal a betétben elhelyezett pénz, valamint a letétben kezelt értékpapír feletti rendelkezésre csak a törvényes képviselőt jogosíthatja fel.
(2) A gyámhivatal akkor engedélyezheti a törvényes képviselő kérelmére a gyámi fenntartásos betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlan vagyonba történő befektetését, ha az a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll.
(3)675 A szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett gyermek esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását az intézményi költségek fedezésére.
(4)676 A szociális intézményben elhelyezett gondnokolt esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását - a személyi térítési díj és a költőpénz kivételével - az intézményi költségek fedezésére. Nem minősül intézményi költségnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 119/A. § (2) bekezdése szerinti költség.
(4a)677 A tartósan szociális intézményben elhelyezett cselekvőképtelen személy gondnoka és az adott jognyilatkozat megtétele tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy és gondnoka a gyámhivatal által jóváhagyott jognyilatkozatával vállalhatja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 119/A. § (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötését.
(4b)678 A gyámhivatal akkor hagyja jóvá a cselekvőképtelen személy gondnoka és az adott jognyilatkozat megtétele tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy és gondnoka (4a) bekezdés szerinti jognyilatkozatát, ha az a gondnokolt érdekében áll, mert
a) elhelyezésének körülményeit tartósan javítja, és
b) mindennapi szükségleteinek fedezését nem veszélyezteti.
(5)679 Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gyámja, valamint a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gondnokság alatt álló személy gondnoka, a gyermek, illetve a gondnokolt külön jogszabályban meghatározott kötelező ellátásait, valamint a családi pótlék személyre szóló felhasználását is meghaladó szükségleteire - különösen tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentősebb vagyoni érték megszerzésére - a gyámi fenntartásos betétből pénzfelvétel engedélyezését kérheti a gyámhivataltól.
Az ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyek
150. §680 Ha a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában olyan ingatlan van, amellyel kapcsolatban az első fokú bíróság a külön jogszabályban foglaltak szerint nem intézkedett, a gyámhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt.
151. § (1) Amennyiben a gyámság vagy gondnokság alatt álló személy ingatlantulajdonnal vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik, a gyám, a gondnok vagy a kijelölt vagyonkezelő eseti gondnok gondoskodik az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosításáról.
(2) Az ingatlan, illetve a lakás fenntartásának költségeit elsősorban a hasznosításból eredő bevételekből kell fedezni. Ha az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosítása akadályba ütközik, vagy a bevételek a fenntartás költségeit nem fedezik, továbbá ha az az állagmegóvás miatt indokolt, a gyámhivatal kezdeményezi az önkormányzatnál a szükséges összegnek a rendkívüli gyermekvédelmi vagy lakásfenntartási támogatásból történő juttatását.
152. § (1) A gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez vagy a lakás cseréjéhez történő hozzájárulás megszerzéséhez előírt törvényes képviselői jognyilatkozatot a gyámhivatal akkor hagyhatja jóvá, ha a gyermek vagy gondnokság alá helyezett személy lakhatása megfelelően biztosítva van.
(2) A gyermek, illetőleg a gondokság alá helyezett személy tulajdonában lévő ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek, illetőleg a gondokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e.
153. § (1) A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát,
b) 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította,
c)681 az ingatlan tulajdoni lapjának 15 napnál nem régebbi másolatát, amennyiben a kérelmező nem él a (3) bekezdésben foglalt lehetőséggel.
(2) A közös tulajdon megállapodás alapján történő megszüntetésének jóváhagyása iránti kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltak mellett mellékelni kell az elvi telekmegosztási engedélyt, továbbá a megosztás után kialakításra kerülő ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést.
(3)682 Ha az ügyfél az (1) bekezdés c) pontja szerinti iratot nem csatolja, a gyámhivatal az adat beszerzése érdekében az azt nyilvántartó hatósághoz fordul.
154. § (1)683 A tulajdonosváltozásnak, illetőleg a tulajdonközösség megszűnésének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a gyámhivatal a szerződésben foglalt törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerőre emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezeti.
(2)684 A gyámhivatal - a vételármegfizetés (3) bekezdésben meghatározott módjára vonatkozó rendelkezés hiányában - az okiratokat csak akkor láthatja el. záradékkal, ha a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték.
(3)685 Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha
a) a tulajdonjogot - a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig - fenntartással ruházták át, vagy
b) a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, vagy
c) a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja, vagy
d) a vételárhoz kölcsönt nyújtó hitelintézet a kölcsön folyósítására - egyéb feltételek nélkül - kötelezettséget vállal.
(4)686 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés akkor látható el záradékkal, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot, valamint a kötelezettséget vállaló nyilatkozat eredeti példányát a gyámhivatalnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.
Az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok
155. § A gyermek vagy a gondokolt tulajdonában lévő értékpapír, a személyes tulajdon szokásos tárgyai közé nem tartozó ékszerek, ezüst-, arany-, platinatárgyak, drágakövek és egyéb ingó tárgyak elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy értékbecslését.
XXI. Fejezet
Öröklési ügyek
Intézkedések a hagyatéki eljárás megindítása előtt
156. § (1)687 Ha a gyermek, a gondnokság alatt álló - ide nem értve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett azon személyt, akinek a bíróság az ingó és ingatlanvagyonnal, valamint az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatot nem korlátozta - az ismeretlen helyen levő, az ügyeinek vitelében akadályozott személy, a méhmagzat ingó vagyonra vonatkozó öröklési érdeke veszélyeztetve van, a gyámhivatal az ingóságot leltároztatja és kezdeményezi a hagyatéki eljárás lefolytatását.
(2) A gyámhivatal a hagyatéki leltár alapján
a) megvizsgálja, hogy szükséges-e biztosítási intézkedés,
b) figyelmezteti a törvényes képviselőt a hagyaték visszautasításának lehetőségéről,
c) elbírálja az örökségnek a törvényes képviselő által bejelentett visszautasítását.
(3) A gyámhivatal biztosítási intézkedést kezdeményezhet a hagyaték helye szerint illetékes jegyzőnél, a hagyaték, illetve a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak megóvása érdekében.
Intézkedések a hagyatékátadó végzés alapján
157. § (1) A gyámhivatal a hagyatékátadó végzés alapján megvizsgálja, hogy
a) a gyermek, a gondnokolt, az ismeretlen helyen levő személy vagy a méhmagzat képviselete biztosított volt-e,
b) az a) pontban nevezetteknek köteles részre való igényét nem sérti-e az örökhagyó végrendelete,
c) az a) pontban nevezetteket a közjegyző intézkedése vagy egyezség alapján nem érte-e érdeksérelem.
(2) A gyámhivatal a hagyatékátadó végzés kézbesítése után
a)688
b) ingatlan öröklése esetén meggyőződik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,
c) cégtulajdon, üzletrész öröklése esetén meggyőződik a tulajdoni jognak a cégbírósági nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(3) A gyámhivatal az (1) bekezdésben foglaltak orvoslására a hagyatékátadó végzés ellen fellebbezéssel él, vagy szükség szerint intézkedik az igények perrel való érvényesítése iránt.
(4)689 A gyámhivatal a gyermek öröklése esetén az öröklésről a vagyonkezelőt is értesíti. Ha a gyámhivatal tudomására jut, hogy a gyermek szülője (szülei) elhunyt(ak) erről a vagyonkezelőt - a gyermeket megillető társadalombiztosítási ellátások haladéktalan igénylése érdekében - értesíti.
XXII. Fejezet
A gyám és a gondnok számadására, jelentésére vonatkozó általános szabályok690
158. §691 (1)692 A vagyonkezelésre jogosuIt gyám és gondnok a Csjt. 103. § (4) bekezdése, illetve a Ptk. 20/D. § (1) bekezdése szerinti éves számadását, valamint a (3) bekezdés szerinti jelentését minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozatot vele közölték.
(2)693 A számadás alapját a leltár és a vagyonkezelést átadó határozat, tartalmát a bevételek és a kiadások képezik. A számadás és a jelentés az (1) bekezdés szerinti benyújtás időpontját megelőző hónap első napjától visszafelé számított 12 hónapra vonatkozik.
(3)694 A számadáshoz csatolni kell, vagy számadás hiányában önállóan elő kell terjeszteni a gyámolt vagy a gondnokolt személyes ügyeire (oktatására, nevelésére, tartására, ellátására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentést is.
(4) A számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni, csatolva - a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint - a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Ha a bevételt, illetve a kiadást igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.
(5) Amennyiben a kiskorú gyermek vagy a gondokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) és a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz be kell nyújtani. Elfogadásáról - eseti számadásként - a gyámhivatal határozattal dönt.
(6)695 A gyámhivatal hivatalból, valamint a gondnokoltnak, a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak, a gondnokolt közeli hozzátartozójának és a gyermek közeli hozzátartozójának kérésére a gyámot, illetve gondnokot indokolt esetben eseti számadásra kötelezheti.
(7)696 A gyámhivatal különösen azt a gyámot, illetve gondnokot kötelezi eseti számadásra,
a) akinek engedélyezte, hogy a gyermek, illetve a gondnokolt vagyonát igénybe vegye,
b) aki éves számadásra nem köteles,
c) aki gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését látja el, különösen, ha osztalékelőleg kifizetésére kerül sor.
(8) Az eseti számadás elkészítésekor, illetve elbírálása során a rendszeres számadás szabályai szerint kell eljárni.
(9) A vagyonkezelő a számadás alapjául szolgáló bizonylatokat egyszerűsített számadás esetén, illetve az éves számadási kötelezettség alóli mentesség esetén is köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint megőrizni. A bizonylat nélkül elszámolható költségekre a bizonylatmegőrzési kötelezettség nem vonatkozik.
A gyám számadására és a jelentésben foglalt beszámolóra vonatkozó külön szabályok697
159. §698 (1)699 A gyám - a hivatásos gyám és a gyermekotthon vezetője kivételével - nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem köteles éves számadásra a gyámságot viselő nevelőszülő, a hivatásos gyám és a gyermekotthon vezetője, ha a gyámolt nem rendelkezik vagyonnal és utána kizárólag családtámogatási ellátást folyósítanak.
(1a)700 A hivatásos gyám és a gyermekotthon vezetője éves számadásához csatolt, vagy annak hiányában önállóan előterjesztett jelentése tartalmazza a gyermekotthonban, a fogyatékosok személyek otthonában vagy a pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék személyre szóló felhasználásáról szóló beszámolót.
(2) Ha a gyám a gyámolt közeli hozzátartozója, a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét.
(3)701 Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
(4)702 Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az öregségi nyugdíjnak a számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó legkisebb összegét kell figyelembe venni.
A gondnoki számadásra vonatkozó külön szabályok703
159/A. §704 (1)705 A rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha
a) a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is,
b) a gondnok a gondnokolt a) pontban nem szereplő közeli hozzátartozója, feltéve, hogy
ba) a gondnokolt rendszeres jövedelmének éves összege a számadási kötelezettség teljesítésének évében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét, vagy
bb) a gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, illetve a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, amennyiben az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét.
(2)706 A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) négyszeresét, feltéve, hogy a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is,
b) háromszorosát az a) pont alá nem tartozó esetben.
Nem tekinthető vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.
(3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, ha ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
(4)707 Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során a számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.
160. § (1)708 A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyám, gondnok a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) terjeszt elő. A végszámadás a korábban felvett leltáron, illetve benyújtott számadásokon alapul.
(2) A végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyon kezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, a végszámadás a rendszeres számadásra épül.
(3) Ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a gyámhivatalhoz kell benyújtani.
(4) Ha a gyám vagy a gondnok személyében változás történik, az akinek a gyámi vagy a gondnoki tisztsége megszűnt, a gyámhivatalnak köteles a végszámadást benyújtani.
(5)709 Ha a gyámság a nagykorúság elérése vagy a gondnokság a gondnokság megszüntetése miatt szűnik meg, a gyámi, illetőleg a gondnoki tisztséget ellátó személy annak tartozik végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult. Ez az irányadó a gyámolt vagy gondokolt halála esetén is. A végszámadás egy - a fiatal felnőtt aláírásával átvett - példányát a gyám az illetékes gyámhivatalnak megküldi.
(6)710 Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy a gondnokolt gondnokságát, illetve vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a gyámhivatal haladéktalanul a 143. §-ban foglaltak szerint jár el. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a szülői felügyelet alatt álló, vagyonos kiskorú önjogúvá válásakor is.
(7)711 A gyámhivatal tizenöt napon belül dönt a gyám és a gondnok végszámadásának elfogadásáról.
161. § (1) A számadás elbírálása során a gyámhivatal
a) a benyújtott iratok alapján megvizsgálja a számadás helyességét, elbírálja a kiadások szükségességét, értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot,
b)712 indokolt esetben beszerzi a korlátozottan cselekvőképes személy és - ha nem ő a vagyon kezelője - a törvényes képviselő, a hozzátartozók, valamint a bentlakásos szociális intézmény vezetőjének a számadásra vonatkozó észrevételeit. Az észrevételeket a gyámhivatal felhívásától számított tizenöt napon belül lehet megtenni.
(2) Ha a számadás helyes, a gyámhivatal azt elfogadja, és végszámadás esetén a számadásra kötelezettet a vagyonkezelés alól felmenti. Rendelkezni kell egyúttal a maradványösszeg felhasználásáról, illetőleg annak betétben történő elhelyezéséről is.
(3)713 Ha a számadás alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét a felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül a betétbe fizesse be. Ha a számadásra köteles az összeget vagy annak egy részét vitatja, a gyámhivatal a követelés érvényesítése iránt pert indít.
162. § (1) Ha a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhivatal a kötelezettség megállapítása iránt pert indít (Pp. 123. §). A kereset benyújtásával egyidejűleg a szülőtől (gyámtól, gondnoktól) a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2) bek.], illetőleg a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.
(2) A Csjt. 110. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szülő és a gyermek között a számadással kapcsolatosan vita keletkezett.
(3) A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.
NYOLCADIK RÉSZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XXIII. Fejezet
Nemzetközi vonatkozású ügyek
Általános szabályok
163. § (1) E rendelet szempontjából - az ellenkező bizonyításáig - magyar állampolgárnak kell tekinteni és a magyar jogot kell alkalmazni annak a gyermeknek az ügyében is, akit Magyarországon találtak és ismeretlen szülőktől származik, illetőleg, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkező, hontalan szülőktől Magyarországon született.
(2) Ha az ügyfélnek több állampolgársága van és egyik állampolgársága magyar, a gyámhatóság a magyar jogot alkalmazza.
(3) A nem magyar állampolgárságú gyermek, illetve személy ügyében az eljárás során a hatályos nemzetközi szerződést, jogsegélyszerződést, valamint a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet kell alkalmazni.
164. §714 Ha a gyámhatósági eljárásban a külföldi jog alkalmazhatósága, az alkalmazandó külföldi jog tartalma vagy az alkalmazandó nemzetközi szerződés kétes, az iratokat - a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság útján - a miniszterhez kell felterjeszteni véleménykérés céljából. A miniszter a véleményének kialakítása érdekében megkeresi az igazságügyért felelős minisztert, illetve a külpolitikáért felelős minisztert.
165. § (1)715 A nemzetközi örökbefogadási ügyek, a nemzetközi tartásdíj-ügyek és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyek kivételével a gyámhatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szablyairól szóló törvénynek a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályai szerint juttatja el külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére adott válaszát a címzettnek.
(2)716 A megkeresés (válasz) mellékleteként, amennyiben szükséges, meg kell küldeni az abban foglalt megállapításokat alátámasztó iratokat, így különösen a jegyzőkönyvet és a környezettanulmányt. A gyámhatóság, ha európai közösségi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, eltekinthet az iratok hiteles fordításától, azokat ügyintézője vagy fordítói engedéllyel rendelkező személy által elkészített fordítással ellátva is továbbíthatja.
(3) Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, a gyermek személyi vagy vagyoni ügyeiben szükséges jognyilatkozat az illetékes konzuli tisztviselő által is felvehető.
(4) A külföldön kiállított közokiratot, a külföldön tett nyilatkozatról készített okiratot, kivéve a magyar külképviseleten felvett jognyilatkozatot - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az illetékes magyar külképviseleti hatóságnak felül kell hitelesítenie. A gyámhatóság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.
A szülői felelősségre vonatkozó igény érvényesítése717
166. §718 (1) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) 41. cikke szerinti láthatási ügyekben hozott, igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági vagy más hatósági egyezség) alapján a végrehajtást a kötelezett vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerint illetékes elsőfokú gyámhivatal foganatosítja.
(2)719 Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási kérelmet a miniszterhez mint a Magyarország vonatkozásában a 2201/2003/EK rendelet alapján kijelölt Központi Hatósághoz nyújtják be, azt a miniszter továbbítja az illetékes első fokú gyámhivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a 2201/2003/EK rendelet III. melléklet 12. pontjában foglaltak hiteles fordítását.
166/A. §720 (1) Az első fokon eljáró gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre a 2201/2003/EK rendelet 41. cikkében foglaltaknak megfelelően kiállítja a 2201/2003/EK rendelet III. melléklete szerinti, a láthatási joggal kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.
(2) Az első fokon eljáró gyámhivatal kérelemre kiállítja a 2201/2003/EK rendelet II. melléklete szerinti, a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.
(3) Az igazolást ugyanarra a határozatra nézve több alkalommal is ki lehet állítani. A gyámhivatal a 2201/2003/EK rendelet 43. cikke alapján az igazolást név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba esetén kijavítja (helyesbíti).
Ideiglenes intézkedés
167. § (1)721 Ha Magyarországon lakó vagy tartózkodó, továbbá a Magyarországon talált nem magyar állampolgárságú gyermek elhelyezése, tartása vagy gondozása érdekében halasztást nem tűrő intézkedés szükséges, az eljáró gyámhatóság a magyar jog szerinti ideiglenes intézkedés megtételére köteles [Gyvt. 4. § (3) bek.].
(2) A gyámhatóság az ideiglenes intézkedésről szóló döntését közli722
a)723 az illetékes külképviselettel a gyermek állampolgársága szerinti országába történő visszajuttatásának (repatriálásának) elősegítése, az ideiglenes intézkedés megtételéről való tájékoztatása, illetve intézkedés kérése,
b)724 a területileg illetékes rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályával tájékoztatás vagy a magyarországi tartózkodás rendezése,
c)725 a miniszterrel tájékoztatás
céljából.
(3) A gyámhatóság haladéktalanul értesíti az állampolgárság szerint illetékes külképviseletet minden olyan esetben, amikor a külföldi állampolgárságú gyermek, továbbá cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviseletéről kell gondoskodni, de ideiglenes intézkedés megtétele nem indokolt.
(4)726 Ha az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya vagy gondnokolt Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek, a méhmagzat vagy a gondnokolt védelme érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter útján értesíti a minisztert a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából, feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható.
(5)727 A miniszter megkeresi a gyámhatóságot
a) a gyermek saját családjába történő hazatérésének elősegítése, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében,
b) a gondnokolt hazatérésének elősegítése, valamint ellátásának, személyi és vagyoni érdekvédelmének biztosítása céljából.
(6)728 A Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatala felülvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntését
a) a származási országnak a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra adott válaszát követően azonnal,
b) a származási ország válaszának hiányában félévente,
és meghozza a Gyvt. 73. § (4) bekezdése szerinti döntéseket.
(7)729 A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyámhivatal a gyermek szükségleteihez igazodó gondozási hely kijelölése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálattól
a) szakvéleményt kér, amely tartalmazza a gyermek személyiségállapotára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, sajátos szükségleteire vonatkozó megállapításokat és
b) tájékoztatást kér az ideiglenes elhelyezés tapasztalatairól.
(8)730 A (7) bekezdés szerinti szakvéleményt és tájékoztatást a gyermekvédelmi szakszolgálat a megkereséstől számított harminc napon belül megküldi a gyámhivatalnak. A (7) bekezdés szerinti szakvéleményt és tájékoztatást a gyámhivatal tájékoztatásul haladéktalanul megküldi a külképviseletnek és a miniszternek.
167/A. §731 (1) Ha a gyermeknek a származási országába, elsősorban saját családjába történő visszajuttatására lehetőség van, ennek elősegítésére a gyámhivatal repatriálási tervet készít.
(2) A repatriálási terv előkészítése érdekében a gyámhivatal - a gyermek törvényes képviselőjének, a gyermek gondozási helyéül kirendelt intézmény vezetőjének, a gyermekvédelmi szakszolgálatnak, a külképviseletnek, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, valamint szükség szerint a Minisztériumnak a bevonásával - egyeztető tárgyalást tart, feltéve, hogy a gyermek legalább 3 hónapot eltöltött a magyar gyermekvédelmi rendszerben. Az egyeztető tárgyalást a gyámhivatal indokolt esetben hivatalos helyiségén kívül is megtarthatja.
(3)732 Az egyeztető tárgyaláson elhangzottaknak megfelelően, illetve a gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi a kapcsolatot a származási ország által megjelölt gyermekvédelmi szolgáltatóval, és tájékoztatást nyújt a gyermek jelenlegi helyzetéről, valamint tájékoztatást kér a gyermek családi hátteréről, várható gondozási helyéről. A gyermekvédelmi szakszolgálat a kapcsolatfelvételt követő huszonegy napon belül értesíti a gyámhivatalt a kapcsolatfelvétel eredményéről és javaslatot tesz a repatriálási terv tartalmára.
(4) A repatriálási terv tartalmazza
a) azt, hogy a gyermek a származási országában saját családjába, a saját családjával való kapcsolattartást biztosító nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerül-e,
b) a repatriálás előkészítésével és a gyermek repatriálásra való felkészítésével kapcsolatos feladatokat, az ezért felelős szerveket, személyeket és a feladatok elvégzésének határidejét,
c)733 a gyermek repatriálásra való felkészítéséhez szükséges időtartam figyelembevételével a gyermek származási országába történő visszajuttatásának a repatriálási terv elkészítését követő legkésőbb két hónapon belüli időpontját, és
d) a gyermek átadásának helyszínét, módját, az átadásban közreműködő személyeket.
(5) A gyámhivatal a repatriálási tervet határozatába foglalja és megküldi a (2) bekezdés szerinti személyeknek.
168. § (1) Amennyiben a nem magyar állampolgárságú gyermek vagy a cselekvőképtelen személy sorsának rendezése érdekében további gyámhatósági intézkedés - így különösen a gyámság átvétele, gyám- és gondnokrendelés, örökbefogadás intézése - szükséges, az általános szabályok szerint kell eljárni.
(2) A magyar állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy érdekeinek védelmében, - különösen, ha gyám- vagy gondnokrendelés szükséges - a konzuli tisztviselői a fogadó állam jogszabályai által megszabott keretek között a kétoldalú nemzetközi szerződés és a nemzetközi jog egyéb normáinak figyelembevételével jár el.
(3)734 Ha a magyar állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy részére gyám vagy gondnok kirendelésének szükségessége felmerül, a konzuli tisztviselő - az erről való tudomásszerzést követően - soron kívül értesíti a Külügyminisztérium útján a Minisztériumot. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a gyám vagy a gondnok, illetve más törvényes képviselő kirendelése már megtörtént.
A tartásdíj iránti igény érvényesítése
169. § Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó, illetve tartózkodó személy kíván külföldi állampolgár vagy külföldön lakó, illetve tartózkodó személlyel szemben tartásdíj fizetése iránt igényt érvényesíteni, a gyámhatóság tájékoztatja, hogy kérelmével a lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bírósághoz kell fordulnia.
Eljárás a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény, továbbá a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján előterjesztett kérelmek ügyében735
169/A. §736 (1) A gyámhivatal közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat meghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíj felemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény, továbbá a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján kijelölt Központi Hatóság (e § alkalmazásában a továbbiakban: központi hatóság) megkeresésére.
(2) A gyámhivatal közreműködése a központi hatóság magyar nyelvű megkeresése és iratanyaga alapján - a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti módon - a kérelemmel érintett személy meghallgatásával és az erről magyar nyelven felvett jegyzőkönyv központi hatóságnak való megküldésével lezárul, kivéve, ha a kérelmező nyilatkozata alapján a kérelemmel érintett személy ismételt meghallgatása szükséges. A felvett jegyzőkönyv alapján további eljárásra és tájékoztatás adására a gyámhivatal nem jogosult.
(3) Ha a gyámhivatalnak - a központi hatóság által továbbított, származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelem alapján - nem sikerül teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot felvennie, erről haladéktalanul értesíti a központi hatóságot.
(4) Ha a központi hatóság arról tájékoztatja a gyámhivatalt, hogy a kérelmező fenntartja a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmét, a gyámhivatal a gyermek képviseletére eseti gondnokot rendel, és intézkedik a származás megállapítása iránti per indításához szükséges hozzájárulás megadása iránt.
(5) A gyámhivatal a (4) bekezdés szerinti intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja a központi hatóságot.
Eljárás a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján előterjesztett kérelmek ügyében737
170. §738 (1)739 Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellen tartásdíjigény érvényesítése iránti eljárás indul, és a külföldön lakó vagy tartózkodó személy olyan államnak a polgára, illetve lakóhelye vagy tartózkodási helye olyan államban van, amellyel a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény kerül alkalmazásra, a kérelmet a miniszterhez, mint kijelölt átvevő hatósághoz (a továbbiakban: átvevő hatóság) kell benyújtani.
(2) Az átvevő hatóság a kérelmet továbbítja az elsőfokú gyámhatósághoz.
(3) Az átvevő hatóság megkeresése alapján az eljárás lefolytatására az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén van annak a személynek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, aki ellen az igényt érvényesíteni kívánják.
(4)740
(5) A jegyző a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényének érvényesítésével kapcsolatos ügyben a belföldi adós meghallgatásáról soron kívül intézkedik.
(6) A tartásdíjigény elismerése tárgyában tartott meghallgatásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell a követelés jogossága tekintetében tett, valamint a jövedelmi helyzetre vonatkozó nyilatkozatot, azt az összeget, amelynek a megfizetését vállalták, továbbá a fordítási díj megfizetésére tett kötelezettségvállalást.
(7) A belföldi adós, ha a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését vállalta, 3 havonta bemutatja a jegyzőnek a teljesítés igazolását. A teljesítés elmaradása esetén vagy, ha a belföldi adós a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését nem vállalja, a jegyző haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges végrehajtási intézkedések megtétele érdekében. A jegyző a gyámhivatal megkereséséről tájékoztatja a belföldi adóst.
(8) A belföldi adós tartási kötelezettségének teljesítése céljából a gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki a magyar bíróság előtt történő perindítás, a megítélt tartásdíj, illetve a tartásdíj hátralékos összegének végrehajtása tárgyában.
(9) A gyámhatóság a tartásdíj iránti igény érvényesítése ügyében folytatott eljárási cselekményeiről jelentést tesz a miniszternek.
XXIV. Fejezet
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése741
170/A. §742 A Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a települési önkormányzat és a megyei fenntartó által a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 10. számú melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
171. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 1997. november 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 69-76. §-a 1998. január 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
172. § (1) Ezt a rendeletet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban levő ügyekben a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)743 Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) megállapított 91/A-91/D. §-t a Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban, a megismételt eljárásokban és a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának a Kr. hatálybalépését követően indult felülvizsgálata során kell alkalmazni.
(3)744 A Kr.-rel megállapított 97. § (1)-(5) bekezdését és 97/A. §-t a 2010. szeptember 30-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4)745 A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalbóli módosítása eredményeként
a) az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helye,
b) a fiatal felnőtt utógondozói ellátásának helye
tekintetében a fenntartó megváltozását, illetve a gondozási (ellátási) hely elnevezésének megváltozását a gyermek ellátásának soron következő felülvizsgálatakor, de legkésőbb 2012. december 31-ig hivatalból módosítani kell.
(5)-(7)746
(8)-(9)747
173. §748 (1) E rendeletnek az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított 169/A. §-át és 170. §-át az R. hatálybalépését követően a központi hatóságtól érkező megkeresések intézése során kell alkalmazni.
(2) Az R. hatálybalépését megelőzően a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján benyújtott tartásdíj-kérelmek ügyében az R. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint kell eljárni.
174-179. §749
1. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez750
2. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez751
Tartalmi követelmények a megyei gyámhivatalok számára a bűnmegelőzési jelentés elkészítéséhez752
1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira.
2. A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai:
- bűnelkövetés és sértetté válás,
- a kiskorúak veszélyeztetettsége,
- családon belüli erőszak.
3. A megyei gyámhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása:
- a gyermekjóléti szolgálatok alapellátás keretében és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai a bűncselekményekkel érintett kiskorúak esetében, illetve a gyermekjóléti szolgálat által tett egyéb intézkedések,
- a bűnmegelőzési pályázatok és programok eredményei és tapasztalatai.
4. Az önkormányzatok és egyéb szervek szerepe a bűnmegelőzésben:
- bűnmegelőzési bizottságok, áldozatvédelmi irodák működése, bűnmegelőzési koncepciók és ezek megvalósulása,
- bíróság, ügyészség, büntetés-végrehajtási intézet, civil szervezetek tevékenysége.
5. Eredmények és problémák megfogalmazása.
6. Jövőre vonatkozó célok és feladatok meghatározása.
3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez753
KÉRELEM
Alulírott kérem, hogy gyermeke(i)m részére/részemre (a megfelelő aláhúzandó) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani.754
Kérelem indokolása:
NYILATKOZAT
A) Személyi adatok
1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását kérő neve (leánykori név is): ...................................................................................................................
a) Anyja neve: .....................................................................................................................
b) Születési helye, ideje: ......................................................................................................
c) Lakóhelyének címe: .........................................................................................................
2. A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendszeres kedvezményt kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: .................................................................
3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendszeres kedvezményt kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai:
| Név | Születési hely, idő | Anyja neve |
| - házastársa, élettársa |
| - egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) |
| - gyermekei755 |
A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat 1-14. pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat.
B) Jövedelmi adatok
| A jövedelmek típusai | A kérelmező jövedelme | A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme | A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme | Összesen |
| 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz |
| 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem |
| 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem |
| 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások |
| 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) |
| 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás |
| 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem |
| 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) |
| 9. Összes bruttó jövedelem |
| 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege |
| 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege |
| 12. Munkavállalói járulék összege |
| 13. A család összes nettó jövedelme [9-(10+11+12)] |
| 14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) |
| 15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bek. i) pontja] |
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): ................................. Ft/hó.
C) Vagyoni adatok
I. Ingatlanok
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: .......................................................................................................................................................
................................................................ város/község ................................................. út/utca .......... hsz., alapterülete: .............. m2, tulajdoni hányad ............................. a szerzés ideje: ................................ év. Becsült forgalmi érték: 756 ................................. Ft. Egy főre jutó forgalmi érték757: :......................................................................... Ft.
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: ........................................................................ város/község ................................................. út/utca ......... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad ............................., a szerzés ideje: ....................................... év. Becsült forgalmi érték758: ................................................. Ft.
Egy főre jutó forgalmi érték759: ................................................. Ft760.
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ........................................................................................................................................... címe: ................................................................................. város/község .......................................... út/utca ............. hsz., alapterülete: ...................... m2, tulajdoni hányad ......................, a szerzés ideje: .............. év. Becsült forgalmi érték761: .................. Ft. Egy főre jutó forgalmi érték762: ............................................................................ Ft.
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése: ............................................... címe: ........................................................................ város/község ............................................. út/utca .......... hsz., alapterülete: ............ m2, tulajdoni hányad ............., a szerzés ideje: ............. év. Becsült forgalmi érték763: ............................. Ft.
Egy főre jutó forgalmi érték764: .................................... Ft.
II. Egyéb vagyontárgyak
5. Gépjármű
a) személygépkocsi: ................................... típus: ..............., rendszám: .............., a szerzés ideje: ................. Becsült forgalmi érték765:............... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték766: .............. Ft.
b) tehergépjármű, autóbusz,: ................. típus: ..................., rendszám: ................., a szerzés ideje: ...................... év. (Rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni.) Becsült forgalmi érték767: ...................................... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték768: .................................. Ft.
III. Összes vagyontárgy
6. A család összes vagyonának becsült forgalmi értéke (1.+2.+3.+4.+5.): ........................ Ft. Egy főre jutó forgalmi érték769: ............ Ft.
Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.
Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Dátum: ......................................................
...................................................................
a rendszeres kedvezményt igénylő vagy törvényes képviselőjének aláírása
4. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez770
Adatlap
a pénzbeli támogatás igényléséhez
........ év....... tárgyhónap
1. Megye megnevezése: ..............................................................................................................
2. Önkormányzat neve: ...............................................................................................................
3. KSH azonosító kódja: ..............................................................................................................
(2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító)
4. A tárgyhónapban pénzbeli támogatásban részesülő
a) kiskorú gyermekek száma: ............. fő
b) nagykorúak száma: ................ fő
5. A tárgyhónapban kifizetendő összes pénzbeli támogatás összege: ............. Ft
6. A tárgyhónapban történő visszafizetés: .............. Ft
(A Gyvt. 133. §-a alapján visszafizetett összeg)
7. A kifizetés igényelt összege (100%).................. Ft
(az 5. pont összegét csökkenteni kell a 6. pont összegével)
Dátum: ................ év................ hó ....... nap
P. H.
................................................
jegyző aláírása
5. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez771
Adatlap
a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás címén igénybe vehető előleg igényléséhez
................. év ................................. tárgyhónap
| 1. Megye megnevezése: ......................................................................................................................................................................... |
| 2. Önkormányzat neve: ......................................................................................................................................................................... |
| 3. KSH azonosító kódja: ....................................................................................................................................................................... |
| (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) |
| 4. A tárgyhónapban kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma: | ........................ fő |
| 5. A tárgyhónapban kifizetett kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege: | ........................ Ft |
| 6. A tárgyhavi kifizetés után járó térítés: | ........................ Ft |
| (a tárgyhavi kifizetések 5. pont szerinti összegének 100%-a) |
| 7. Az igényelt előleg összege |
| a) a tárgyhavi térítés összege: | ........................ Ft |
| b) a tárgyhavi térítés és az előző havi előleg különbözete (előjel nélkül): | ........................ Ft |
| [az első alkalommal történő igénylés kivételével az a) pont és az előző havi c) pontban szereplő összegek különbözete abszolút értékben, az első alkalommal történő igényléskor ezen pontba az a) pontban szereplő összeget kell beírni] |
| c) az előleg összege: | ........................ Ft |
| [az a) és a b) pontok összege az alábbi módon: |
| - ha a tárgyhavi térítés nagyobb, mint az előző havi előleg összege, akkor az a) pont összegéhez hozzá kell adni a b) pont összegét, |
| - ha a tárgyhavi térítés kisebb, mint az előző havi előleg, akkor az a) pont összegéből ki kell vonni a b) pont összegét. |
| Az első alkalommal történő igényléskor az a) pont összegének kétszeresét kell ebben a pontban szerepeltetni.] |
| 8. A tárgyhónapban történő visszafizetés: | ........................ Ft |
| 9. Az igényelt előleg nettó összege: | ........................ Ft |
| [az előleg - 7. c) pont - összegét csökkenteni kell a 8. pont összegével] |
Dátum: ................ év ...................... hó ........ nap
P. H.
................................................
a jegyző aláírása
6. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez772
Adatlap
a kiegészítő gyermekvédelmi támogatáshoz kapcsolódó pótlék igényléséhez
................. év ................................. tárgyhónap
| 1. Megye megnevezése: ........................................................................................................................................................................ |
| 2. Önkormányzat neve: ........................................................................................................................................................................................................... |
| 3. KSH azonosító kódja: |
| (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) |
| 4. A tárgyhónapban pótlékban részesülők száma: | ........................ fő |
| 5. A tárgyhónapban kifizetendő összes pótlék összege: | ........................ Ft |
| 6. A tárgyhónapban történő visszafizetés: | ........................ Ft |
| (A Gyvt. 133. §-a alapján visszafizetett összeg) |
| 7. A kifizetés igényelt összege (100%) | ........................ Ft |
| (az 5. pont összegét csökkenteni kell a 6. pont összegével) |
Dátum: ................ év ...................... hó ........ nap
P. H.
................................................
a jegyző aláírása
7. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez773
NYILATKOZAT
gyermektartásdíj megelőlegezéséhez
A) Személyi adatok
1. A gyermektartásdíj megelőlegezését kérő neve és lakcíme: ...............................................
2. A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a gyermektartásdíj megelőlegezését kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: ..........................
3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a gyermektartásdíj megelőlegezését kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai:
| Név | Születési hely, idő | Anyja neve |
| - házastársa, élettársa |
| - egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) |
| - gyermekei774 |
B) Jövedelmi adatok
| A jövedelmek típusai | A kérelmező jövedelme | A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme | A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme | Összesen |
| 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz |
| 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem |
| 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem |
| 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások |
| 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) |
| 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás |
| 7. Földbérbeadásából származó jövedelem |
| 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) |
| 9. Összes bruttó jövedelem |
| 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege |
| 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege |
| 12. Munkavállalói járulék összege |
| 13. A család összes nettó jövedelme [9-(10+l 1+12)] |
| 14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) |
| 15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bek. i) pontja] |
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (az ügyintéző tölti ki!): ......................... Ft/hó.
A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat B) pontjának 1-14. alpontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Dátum: .................................................................
.................................................................
a támogatást kérő aláírása
8. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez775
ADATLAP
a gyermektartásdíj megelőlegezése címén igénybe vehető előleg igényléséhez
......................... év ..................................... tárgyhónap
| 1. Megye megnevezése: ............................................................................................................................. |
| 2. Önkormányzat neve: .............................................................................................................................. |
| 3. KSH azonosító kódja: ........................................................................................................................... |
| (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) |
| 4. A tárgyhónapban gyermektartásdíj megelőlegezésében részesülők száma: | ............... fő |
| Ebből a Gyvt. 4. § (1) bek. b) pontja szerinti jogosultak száma: | ............... fő |
| 5. A tárgyhónapban kifizetett gyermektartásdíj megelőlegezésének összege: | ............... Ft |
| Ebből a Gyvt. 4. § (1) bek. b) pontja szerinti jogosult részére kifizetett összeg: | ............... Ft |
| 6. Az igényelt előleg összege: | ............... Ft |
| a) a tárgyhavi kifizetés összege: | ............... Ft |
| (az 5. rovat összegével egyezik meg) |
| b) a tárgyhavi kifizetés és az előző havi előleg különbözete (előjel nélkül): | ............... Ft |
| [a január havi igénylés kivételével a 6. a) pont és az előző havi 6. c) pontban szereplő összegek különbözete abszolút értékben, januárban ezen pontba a 6. a) pontban szereplő összeget kell beírni] |
| c) az előleg összege: | ............... Ft |
| [a 6. a) és 6. b) pontok összege az alábbi módon: | ............... Ft |
| - ha a tárgyhavi kifizetés nagyobb, mint az előző havi előleg összege, akkor a 6. a) pont összegéhez hozzá kell adni a 6. b) pont összegét, |
| - ha a tárgyhavi kifizetés kisebb, mint az előző havi előleg, akkor a 6. a) pont összegéből ki kell vonni a 6. b) pont összegét. |
| Január hónapban történő igényléskor a 6. a) pont összegének kétszeresét kell ebben a pontban szerepeltetni.] |
| 7. A tárgyhónapban történő visszafizetés: |
| a) a Gyvt. 24. §-ának (4) bekezdése alapján: | ............... Ft |
| b) a Gyvt. 133. §-a alapján: | ............... Ft |
| Összesen: | ............... Ft |
| 8. Az igényelt előleg nettó összege: | ............... Ft |
| [az előleg - 6. c) pont - összegét csökkenteni kell a 7. rovat összegével] |
Dátum: ................ év ...................... hó ........ nap
P. H.
| .................................................................................... | .................................................................................... |
| városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző aláírása | a polgármester aláírása |
9. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez776
ADATLAP
az otthonteremtési támogatás összegének kifizetéséhez
......................... év ..................................... tárgyhónap
1. Megye megnevezése: ............................................................................................................
2. Önkormányzat neve: .............................................................................................................
3. KSH azonosító kódja: ..........................................................................................................
4. A tárgyhónapban otthonteremtési támogatásban részesülők száma: ............................. fő
5. A tárgyhónapban kifizetendő otthonteremtési támogatás összege: ............................... Ft
6. A tárgyhónapban történő visszafizetés: ........................................................................... Ft
(a Gyvt. 133. §-a alapján visszafizetett összeg)
7. A kifizetés igényelt összege: ............................................................................................ Ft
(az 5. rovat összegét csökkenteni kell a 6. rovat összegével)
| .................................................................................... | .................................................................................... |
| városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző aláírása | a polgármester aláírása |
Dátum: ............... év ...................... hó ........ nap
P. H.
10. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez777
Tartalmi követelmények a települési önkormányzat és a megyei fenntartó számára, a Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében előírt átfogó értékelés elkészítéséhez778
I. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei:
1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira.
2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása:
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága,
- egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok,
- gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok.
3.779 Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:
- gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai),
- gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok.
4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések:
- védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye,
- ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye.
5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is.
6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása.
7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések).
8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása.
9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.).
II. A megyei fenntartó által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei780
1.781 A megyei fenntartó által fenntartott, szakellátást (esetleg alapellátást) nyújtó intézményhálózat bemutatása, különös tekintettel a Gyvt.-ben előírtak teljesítésére.
2. Ellátásban részesülők száma, korcsoportok szerinti megoszlása, tendenciák.
3. Változások az ellátás feltételeiben (személyi, tárgyi, elhelyezési feltételek).
4. A felügyeleti szervek által végzett gyermekvédelmi szakmai ellenőrzések tapasztalatainak bemutatása.
5. Jövőre vonatkozó célok, javaslatok, elképzelések (milyen típusú intézmények kialakítására, átalakítására, fejlesztésére lenne szükség a gyermekek szükségletei alapján, milyen területeken tervezik bevonni a civil szervezeteket a szakellátás feladatainak ellátásába).
11. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez782
KÉRELEM
az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához
Alulírott ........................... szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő kérem rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeke(i)m óvodáztatási támogatását.
NYILATKOZAT
A) Személyi adatok
1. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítását kérő
a) neve (születési név is): ...........................................................................................................
b) anyja neve: ...........................................................................................................................
c) születési helye, ideje: .............................................................................................................
d) lakcíme: ................................................................................................................................
2. A gyermek(ek)
a) neve (születési név is): ...........................................................................................................
b) anyja neve: ............................................................................................................................
c) születési helye, ideje: ..............................................................................................................
d) lakcíme: ................................................................................................................................
B)783 Nyilatkozat az iskolai végzettségről (Ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülőnek külön-külön nyilatkoznia kell.)
(A megfelelő aláhúzandó!)
1. Kijelentem, hogy iskolai végzettségemről a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint már nyilatkoztam.
VAGY
2. Kijelentem, hogy gyermeke(i)m hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányaimat fejeztem be sikeresen.
C) Záradék
Nyilatkozom, hogy az óvodáztatási támogatás igénybevétele esetén gyermek(i)m rendszeres óvodába járásáról gondoskodom.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a KÉRELEM-ben és a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Hozzájárulok a KÉRELEM-ben és a NYILATKOZAT-ban közölt adatoknak az óvodáztatási támogatás megállapítására irányuló eljárásban való kezeléséhez.
Dátum: .........................................................
................................................................................
az óvodáztatási támogatást igénylő aláírása
12. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez784
Adatlap
a Gyvt. 20/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti óvodáztatási támogatás előlegének igényléséhez és az elszámoláshoz
............... év ........... tárgyhónap
| 1. | Megye megnevezése: ........................................................................................................................ |
| 2. | Önkormányzat megnevezése: ........................................................................................................... |
| 3. | KSH kódja: ....................................................................................................................................... (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) |
| 4. | A tárgyhónapban a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma1: | .......................... fő |
| 5. | A tárgyhónapban kifizetett összes, a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti óvodáztatási támogatás összege2: | .......................... Ft |
| 6. | Az igényelt előleg összege3: | .......................... Ft |
| 7. | A tárgyhónapban kifizetett összes, a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti óvodáztatási támogatás és az igényelt előleg különbözete [az 5. pont összegét csökkenteni kell a 6. pont összegével; pozitív szám esetén megegyezik az igényelt támogatás összegével]4: | .......................... Ft |
| 8. | A 7. pont alapján visszafizetendő összeg4: | .......................... Ft |
Dátum: ........... év ..................... hó ...... nap
P. H.
...........................................
a jegyző aláírása
| 1 Előlegigénylésnél várható adatokat kell beírni. |
| 2 Csak az elszámolásnál kell kitölteni, előleg igénylésekor nem. |
| 3 Előleg igénylésekor és elszámoláskor is kitöltendő, az igényelt előleg összegét kell beírni. |
| 4 Csak az elszámolásnál kell kitölteni, előleg igénylésekor nem. |
13. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez785
Adatlap
a Gyvt. 20/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti óvodáztatási támogatás előlegének igényléséhez és az elszámoláshoz
............... év ........... tárgyhónap
| 1. | Megye megnevezése: ........................................................................................................................... |
| 2. | Önkormányzat megnevezése: ........................................................................................................... |
| 3. | KSH kódja: ................................................................................................................................................. (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) |
| 4. | A tárgyhónapban a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma5: | .......................... fő |
| 5. | A tárgyhónapban kifizetett összes, a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti óvodáztatási támogatás összege6: | .......................... Ft |
| 6. | Az igényelt előleg összege7: | .......................... Ft |
| 7. | A tárgyhónapban kifizetett összes, a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti óvodáztatási támogatás és az igényelt előleg különbözete [az 5. pont összegét csökkenteni kell a 6. pont összegével; pozitív szám esetén megegyezik az igényelt támogatás összegével]8: | .......................... Ft |
| 8. | A 7. pont alapján visszafizetendő összeg4: | .......................... Ft |
Dátum: ........... év ..................... hó ...... nap
P. H.
...........................................
a jegyző aláírása
| 5 Előlegigénylésnél várható adatokat kell beírni. |
| 6 Csak az elszámoláskor kell kitölteni, előleg igénylésekor nem. |
| 7 Előleg igénylésekor és elszámoláskor is kitöltendő, az igényelt előleg összegét kell beírni. |
| 8 Csak az elszámoláskor kell kitölteni, előleg igénylésekor nem. |
1 Hatályon kívül helyezte: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (2) aa). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
2 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 1. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
3 Beiktatta: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
4 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (2) ab). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. § (1).
5 Megállapította: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.
6 Megállapította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 29. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
7 Megállapította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 29. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
8 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § a), 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 1.
9 Megállapította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 29. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
10 Módosította: 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 30. § (2) ba).
11 Hatályon kívül helyezte: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (2) ac). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
12 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
13 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. §. A bevezető mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 2. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
14 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
15 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
16 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
17 Az utolsó mondatot beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
18 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.
19 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
20 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) a). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
21 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
22 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
23 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
24 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
25 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) b). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
26 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
27 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
28 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
29 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
30 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
31 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. §. A bevezető mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 3. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
32 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) c). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
33 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) c). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
34 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) c). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
35 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
36 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
37 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
38 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
39 Számozását módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2).
40 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 3. §. Számozását módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2).
41 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
42 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1). Módosította: 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) h), 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 4. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
43 Számozását módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1).
44 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 4. § (1). Módosította: 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) h).
45 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 4. § (2). Számozását módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1).
46 Módosította: 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) h).
47 Módosította: 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) h).
48 Számozását módosította, szövegét megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (1)-(2). Módosította: 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) h).
49 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
50 Hatályon kívül helyezte: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (7) ab). Hatálytalan: 2006. IV. 1-től.
51 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 5. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
52 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2009. X. 1-től.
53 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 6. §. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 2.
54 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
55 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
56 A bevezető mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 6. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
57 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) d). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
58 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) e). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
59 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) f). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
60 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
61 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) a), 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § a).
62 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) g). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
63 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
64 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
65 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
66 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
67 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 7. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
68 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) a). Hatálytalan: 2009. IX. 1-től.
69 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
70 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
71 A megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) h). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
72 Megállapította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 1999. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
73 Számozását módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 5. §.
74 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
75 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) i). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
76 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
77 Módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) a).
78 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
79 Számozását módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 6. §.
80 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 1. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 8. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
81 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
82 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 22. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
83 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 3.
84 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) b).
85 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
86 Beiktatta: 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
87 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
88 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §. Módosítva: 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (4) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg.
89 Módosítva: 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (4) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg.
90 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
91 Az utolsó mondatot beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) j). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
92 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) c).
93 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 24. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
94 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
95 Módosította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) ac).
96 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 9. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
97 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 25. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
98 Hatályon kívül helyezte: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
99 Számozását módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 9. § (2).
100 Számozását módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 9. § (2). Az első mondat szövegét módosította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) ad).
101 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
102 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
103 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 27. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
104 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
105 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
106 Az első mondat szövegét módosította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) ba).
107 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
108 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
109 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével módosított 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése alapján. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
110 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével módosított 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése alapján. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
111 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével módosított 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése alapján. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
112 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 28. § (1). Módosította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bb), 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § 19., 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) d), 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §, 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 4.
113 A második mondat szövegét megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 28. § (2). A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 9. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
114 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével módosított 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése alapján. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
115 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével módosított 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése alapján. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
116 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
117 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
118 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
119 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
120 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
121 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
122 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 29. §. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 6.
123 A második mondatot beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
124 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 12. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
125 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 30. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
126 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 30. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
127 Számozását módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 30. §. Módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) b).
128 Számozását módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 30. §.
129 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (7) ac). Hatálytalan: 2006. IV. 1-től.
130 Megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
131 A bevezető mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 10. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
132 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
133 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
134 Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 11. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2). Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 7.
135 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 12., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 7.
136 Módosította: 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 30. § (2) bc).
137 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) k). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
138 Hatályon kívül helyezte: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (7) ad). Hatálytalan: 2006. IV. 1-től.
139 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 33. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
140 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) l). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
141 Módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) c).
142 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) m). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
143 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
144 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
145 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 13. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
146 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 3. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 14. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
147 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
148 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
149 Az utolsó mondatot beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
150 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) e).
151 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 10. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
152 A bevezető mondat szövegét módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 8.
153 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
154 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 9.
155 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
156 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 17. § (1). Az első mondat szövegét megállapította: 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 18. §. Módosította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
157 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
158 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) j). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
159 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 17. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
160 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 17. § (3). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 15., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
161 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
162 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
163 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
164 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
165 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
166 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 16. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
167 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 17. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
168 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
169 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
170 Az első mondat szövegét megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 11. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
171 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
172 A második mondatot beiktatta: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 11. § (3). Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 18. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
173 Hatályon kívül helyezte: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § c). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
174 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 20. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
175 Az első mondat szövegét megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 35. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
176 A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 11. Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 19. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 11.
177 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 21. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
178 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
179 Módosította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bc).
180 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 12.
181 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
182 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
183 Megállapította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
184 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
185 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) f).
186 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
187 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
188 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
189 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
190 Megállapította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 1999. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
191 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
192 Megállapította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (2). Jelölését módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 15. §.
193 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 23. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
194 Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 20. A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 21. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
195 A második mondatot beiktatta: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
196 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 24. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
197 A második mondatot beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 4. §. Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 15. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
198 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
199 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 36. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
200 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
201 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
202 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
203 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
204 Beiktatta: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. § (2). Módosította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (4) b), 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 7., 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) n), 66. § (1) 22. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
205 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
206 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
207 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 13.
208 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
209 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
210 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 23. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
211 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 5. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 24. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
212 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
213 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 37. § (1). Módosította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bd), 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 25. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
214 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 37. § (1). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 26. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
215 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 37. § (1). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 27., 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
216 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 37. § (2). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 28. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
217 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 37. § (2). Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 28. A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 29. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
218 Beiktatta: 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 20. §. Módosította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
219 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 38. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
220 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) j). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
221 A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 30. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
222 Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 31. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
223 A bevezető mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 28. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
224 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) j). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
225 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 28. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
226 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
227 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 32., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
228 A bevezető mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 15., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
229 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 39. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
230 Számozását módosította, szövegét megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 39. § (1)-(2). A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 33. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 14.
231 Számozását módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 39. § (1).
232 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
233 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
234 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 40. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
235 Módosította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (4) d), 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (2) c).
236 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 41. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
237 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 34., 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
238 Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 28. Módosította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
239 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 41. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
240 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 41. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
241 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 28., 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
242 Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 28. Módosította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
243 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 28., 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
244 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 28., 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
245 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) g).
246 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 26. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
247 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 27. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
248 Módosította: 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 30. § (2) bd).
249 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15.
250 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 42. §. A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 35. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
251 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § c).
252 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
253 Megállapította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 36. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
254 Megállapította: 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 21. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
255 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 20. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
256 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 45. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
257 Hatályon kívül helyezte: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (4) b). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.
258 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 46. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
259 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 46. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
260 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 46. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd: ugyane rendelet 78. § (2)-(3).
261 Módosította: 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 30. § (2) be).
262 A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) o). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
263 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) h).
264 Beiktatta: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
265 Beiktatta: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
266 Beiktatta: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
267 Beiktatta: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
268 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 21. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
269 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 46. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd: ugyane rendelet 78. § (2)-(3).
270 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
271 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
272 A második mondat szövegét megállapította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.
273 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 6. § (2). Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 37. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
274 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 46. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd: ugyane rendelet 78. § (2)-(3).
275 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 22. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
276 Beiktatta: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
277 Megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
278 Megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
279 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 38. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
280 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
281 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
282 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
283 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
284 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak. Lásd még: ugyane rendelet 16. § (8)-(10).
285 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak. Lásd még: ugyane rendelet 16. § (8)-(10).
286 Módosította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) ai).
287 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
288 A bevezető mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 39. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
289 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) p). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
290 Megállapította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
291 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 37., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
292 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
293 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
294 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
295 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
296 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 38. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
297 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 16.
298 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
299 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
300 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
301 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
302 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (2).
303 A 340/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-a szerint megállapított szöveggel lép hatályba.
304 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 40., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
305 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (2).
306 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
307 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
308 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
309 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (2).
310 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
311 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 37., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
312 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
313 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) q). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
314 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 23. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
315 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
316 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
317 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 33. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
318 Módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) d).
319 Módosította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (4) f).
320 Az utolsó mondatot beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 24. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
321 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 24. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
322 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 25. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
323 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 48. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
324 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 34. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
325 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 48. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
326 Hatályon kívül helyezte: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (4) c). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.
327 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 26. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
328 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 48. § (4). Hatályos: 2006. I. 1-től.
329 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 35. §. Módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (4) d).
330 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 49. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
331 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 36. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
332 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
333 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
334 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
335 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
336 Módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 9.
337 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 16. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 41. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
338 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
339 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
340 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
341 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15.
342 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 27. § (3). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
343 Módosította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (4) g).
344 Módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 10., 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) aj).
345 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
346 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 37. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 42. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
347 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 37. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
348 Hatályon kívül helyezte: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. § (1) a). Hatálytalan: 2003. II. 15-től.
349 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 38. §. Módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 11.
350 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 39. §. Módosította: 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 86. § i), 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) e).
351 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
352 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
353 Beiktatta: 282/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2). Hatályos: 1998. I. 1-től.
354 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 40. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
355 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) i).
356 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
357 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 41. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
358 Módosította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) ai).
359 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 28. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
360 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 42. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. Lásd még: ugyane rendelet 98. § (2).
361 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 42. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
362 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 29. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
363 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 43. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
364 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) j).
365 Módosította: 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 86. § i), 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) f). Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) k).
366 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
367 Megállapította: 72/2003. (V. 28.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től.
368 Számozását módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §.
369 Számozását módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §.
370 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 30. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
371 Számozását módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §.
372 Számozását módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 44. §.
373 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 30. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
374 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 45. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) r). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
375 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 46. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
376 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) l).
377 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) m).
378 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 15., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
379 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 47. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
380 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 17.
381 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 18.
382 Az első mondat szövegét módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 18.
383 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 48. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 15., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
384 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 48. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) n).
385 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 48. §. Módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 16.
386 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 51. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
387 Az utolsó mondatot beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 52. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
388 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 49. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
389 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 49. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
390 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 50. § (1). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 15., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
391 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 50. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
392 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 31. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
393 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 52. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
394 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
395 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 43. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
396 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 52. § (2). Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 19.
397 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től.
398 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
399 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
400 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 20.
401 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § b).
402 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
403 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
404 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
405 Hatályon kívül helyezte: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § c). Hatálytalan: 2010. IX. 16-tól.
406 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § d).
407 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § e).
408 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15.
409 Hatályon kívül helyezte: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § e). Hatálytalan: 2010. IX. 16-tól.
410 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
411 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § f).
412 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § g) 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5., 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
413 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § h), 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
414 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
415 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
416 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
417 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
418 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § f).
419 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § g).
420 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § h), 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5., 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
421 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
422 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5., 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
423 Hatályon kívül helyezte: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § i). Hatálytalan: 2010. IX. 16-tól.
424 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
425 Módosította: 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
426 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
427 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
428 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
429 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
430 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
431 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
432 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től.
433 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (3).
434 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
435 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 21.
436 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
437 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
438 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
439 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
440 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
441 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
442 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
443 Hatályon kívül helyezte: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § d). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
444 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5., 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
445 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15.
446 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
447 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15.
448 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § e).
449 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § f).
450 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
451 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 22.
452 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 23.
453 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
454 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
455 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5., 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
456 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
457 Módosította: 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
458 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
459 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
460 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
461 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
462 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
463 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
464 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § g).
465 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
466 Módosította: 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
467 Módosította: 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
468 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
469 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
470 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
471 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
472 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
473 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
474 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
475 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
476 Módosította: 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §.
477 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 53. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
478 Számozását módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 53. §.
479 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 54. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
480 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 33. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
481 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 33. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
482 Az utolsó mondatot beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
483 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 54. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
484 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 56. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
485 Módosította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) al).
486 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § i).
487 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 57. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
488 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 57. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
489 Jelölését módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 57. § (1). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 41. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
490 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 34. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
491 Beiktatta: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
492 Megállapította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 10. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 44., 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § j).
493 Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § i).
494 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 55. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
495 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 57. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
496 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 41. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
497 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 57. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
498 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 55. § (2). Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § i).
499 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 41. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
500 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2). Módosította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § i).
501 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
502 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
503 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 58. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
504 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 24.
505 Módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. § (2) e).
506 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 59. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
507 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 59. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
508 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 59. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
509 Hatályon kívül helyezte: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. § (1) b). Hatálytalan: 2003. II. 15-től.
510 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 60. §. Módosította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (4) b).
511 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 56. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
512 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
513 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
514 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
515 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
516 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
517 Megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
518 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 61. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
519 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 41. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
520 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
521 Beiktatta: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
522 Beiktatta: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (2). Hatályos: 1999. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
523 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
524 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 10. § (2). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 45. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
525 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 62. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
526 Módosította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) be).
527 Megállapította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
528 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 57. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
529 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 57. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
530 Számozását módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 57. §.
531 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 63. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
532 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 64. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
533 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
534 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 65. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
535 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
536 Beiktatta: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
537 A második mondatot beiktatta: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 7. §. A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 46. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
538 Megállapította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
539 Beiktatta: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
540 Beiktatta: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
541 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 58. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
542 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 66. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. Lásd még: ugyane rendelet 98. § (3).
543 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 67. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. Lásd még: ugyane rendelet 98. § (3).
544 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 67. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. Lásd még: ugyane rendelet 98. § (3).
545 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 68. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
546 Módosította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (4) b).
547 Megállapította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
548 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 59. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
549 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 36. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
550 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
551 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 69. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
552 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 69. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
553 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 69. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
554 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 60. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
555 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 69. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
556 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 36. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
557 Megállapította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. §. A második mondatot beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
558 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 71. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
559 Módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 7., 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) t). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
560 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 72. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
561 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 72. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
562 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 72. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
563 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 72. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
564 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 73. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével módosított 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése alapján. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
565 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 73. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével módosított 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése alapján. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
566 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 47. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
567 Az első mondat szövegét megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 12. §. A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 37. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 25.
568 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 73. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től a 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével módosított 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése alapján. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
569 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 41. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
570 A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 32. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 5.
571 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 74. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
572 Megállapította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 29. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
573 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 75. §. Az első mondat szövegét megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 37. §. Módosította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (6).
574 Módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 17.
575 Az első mondat szövegét megállapította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 9. §. Módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) d).
576 Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 49. A második mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 50. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
577 Módosította: 28/2005. (II. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) f).
578 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 51. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
579 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 52. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
580 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 53. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
581 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 76. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. Lásd még: ugyane rendelet 98. § (2).
582 Az utolsó mondatot beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 61. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
583 Az első mondat szövegét megállapította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. §. Módosította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 18.
584 Módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. § (2) f).
585 Megállapította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 1999. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
586 Hatályon kívül helyezte: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (4) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.
587 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 62. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
588 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 62. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
589 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 62. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
590 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 77. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
591 Hatályon kívül helyezte: 28/2005. (II. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) f). Hatálytalan: 2005. II. 20-tól.
592 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 78. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
593 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 78. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
594 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 78. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
595 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 79. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
596 Megállapította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 1999. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
597 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 79. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
598 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 63. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
599 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 63. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.
600 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 26.
601 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
602 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
603 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
604 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
605 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
606 Számozását módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 80. § (2).
607 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) o).
608 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 81. § (1). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
609 A második mondatot beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 81. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
610 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 82. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
611 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 64. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
612 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
613 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 38. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
614 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
615 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től. Alkalmazásásra lásd még: ugyane rendelet 27. § (1)-(2).
616 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 83. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
617 Megállapította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 14. § (1). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) u). Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
618 Beiktatta: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től. Alkalmazásásra lásd még: ugyane rendelet 27. § (1)-(2).
619 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 14. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.
620 Beiktatta: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
621 Számozását módosította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 11. § (2).
622 Számozását módosította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 11. § (2).
623 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től. Alkalmazásásra lásd még: ugyane rendelet 27. § (1)-(2).
624 Megállapította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.
625 Számozását módosította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. §.
626 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 84. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
627 Beiktatta: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (6) am).
628 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.
629 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.
630 Beiktatta: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
631 Beiktatta: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
632 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) p).
633 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) q).
634 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 65. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
635 Beiktatta: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
636 Beiktatta: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
637 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 85. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
638 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 66. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
639 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 54. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
640 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 15. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 55. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
641 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
642 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) r), 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 15. § k).
643 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) v). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
644 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 56. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
645 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 67. §. Módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) g), 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15.
646 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
647 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 68. §. Módosította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bf), 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15.
648 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 39. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
649 Az első mondat szövegét megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 39. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
650 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
651 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 86. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
652 Jelölését módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 86. §.
653 Jelölését módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 86. §. Módosította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § b).
654 Jelölését módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 86. §.
655 A címet megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
656 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2002. I. 1-től. Lásd: ugyane rendelet 27. § (4).
657 A második mondatot beiktatta: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. § (1). Az első mondat szövegét módosította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. § (1) c). Módosította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § c).
658 Beiktatta: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
659 Beiktatta: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
660 Számozását módosította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. § (2).
661 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
662 A második mondat szövegét megállapította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
663 Alkalmazásásra lásd: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 27. §.
664 Alkalmazásásra lásd: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 27. § (2).
665 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 87. §. A második mondatot beiktatta: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 12. § (2). Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
666 Módosítva: 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (5) a) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg.
667 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 88. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
668 Megállapította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. § (1). Módosította: 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (5).
669 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 88. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
670 Módosítva: 1997. évi CXL. törvény 98. § (1) alapján.
671 Hatályon kívül helyezve: 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (5) b) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
672 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 15. §. Módosítva: 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (4) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg.
673 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 16. § j). Hatálytalan: 2010. IX. 16-tól.
674 Megállapította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §. Hatályos: 1999. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
675 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 89. § (1). Módosítva: 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (5) c) alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg.
676 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 89. § (2). Az utolsó mondatot beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
677 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
678 Beiktatta: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
679 Megállapítva: 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § alapján. A módosított rendelet címe tévesen jelent meg. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 27.
680 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 16. §. Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) s).
681 Megállapította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
682 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 40. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
683 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 41. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
684 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 90. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
685 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 71. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
686 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 71. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
687 Megállapította: 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
688 Hatályon kívül helyezte: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 99. § (1) d). Hatálytalan: 2003. II. 15-től.
689 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 91. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
690 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
691 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 92. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
692 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
693 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
694 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
695 Megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 13. § (3). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
696 Megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 13. § (3). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
697 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
698 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 93. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
699 Megállapította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
700 Beiktatta: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
701 Megállapította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (3).
702 Megállapította: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 23. § (3).
703 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 94. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
704 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 94. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
705 Megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 14. § (1). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane rendelet 16. § (5)-(6).
706 Az első mondat szövegét megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane rendelet 16. § (5)-(6).
707 Módosította: 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet 21. § (6) bh).
708 Megállapította: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 95. § (1). Az első mondat szövegét megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 73. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.
709 A harmadik mondatot beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 95. § (2). Hatályos: 2003. II. 15-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
710 Beiktatta: 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 95. § (3). Az első mondat szövegét megállapította: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
711 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 73. § (2). Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 15., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
712 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 15., 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 10.
713 Az első mondat szövegét megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 74. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
714 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 42. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
715 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 43. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
716 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 75. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
717 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 76. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
718 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 76. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
719 Az első mondat szövegét módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 58. Módosította: 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a).
720 Beiktatta: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 76. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
721 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 65. § (1) t).
722 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 44. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
723 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 44. § (1). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
724 Módosította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 59. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
725 Módosította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (3), 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 22., 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 66. § (1) 60. Lásd: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2).
726 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
727 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
728 Beiktatta: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 44. § (2). Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
729 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. § (2). Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
730 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. § (2). Hatályos: 2010. IX. 16-tól. Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 15.
731 Beiktatta: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
732 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 28.
733 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. § 29.
734 Módosította: 224/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (3), 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 78. § (6) 23.
735 Beiktatta: 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.
736 Beiktatta: 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.
737 Beiktatta: 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.
738 Megállapította: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 45. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
739 Megállapította: 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.
740 Hatályon kívül helyezte: 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 20. §. Hatálytalan: 2011. VII. 27-től.
741 Beiktatta: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
742 Beiktatta: 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 14. §. Módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 16. § (12) i), 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (6).
743 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 14. § (1). Hatályos: 2010. IX. 16-tól.
744 Megállapította: 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatályos: 2010. IX. 30-tól.
745 Megállapította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 29. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.
746 Hatályon kívül helyezte: 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) b). Hatálytalan: 2009. IX. 1-től.
747 Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1323. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.
748 Megállapította: 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.
749 A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1323. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.
750 Hatályon kívül helyezte: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (2) ad). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
751 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 77. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
752 A cím szövegét módosította: 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 30. § (2) bi).
753 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 77. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
754 Megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (2). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
755 A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek.
756 Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.
757 Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont.
758 Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.
759 Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont.
760 Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.
761 Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.
762 Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont.
763 Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.
764 Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont.
765 Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni.
766 Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont.
767 Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni.
768 Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont.
769 Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont.
770 Megállapította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (3). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
771 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
772 Beiktatta: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4). Hatályos: 2006. IV. 1-től. Ezután indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a 2006. III. 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.
773 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 77. §. Számozását módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4).
774 A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint középfokú tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek.
775 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 77. §. Számozását módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4).
776 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 77. §. Számozását módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4).
777 Megállapította: 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 77. §. Számozását módosította: 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. § (4).
778 Módosította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (6).
779 Módosította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § h).
780 Módosította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (6).
781 Módosította: 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (6).
782 Beiktatta: 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 18. §, 1. számú melléklet. Hatályos: 2009. I. 1-től.
783 A 340/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a szerint megállapított szöveggel lép hatályba.
784 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. §, 1. melléklet. Hatályos: 2011. I. 1-től.
785 Megállapította: 360/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. §, 2. melléklet. Hatályos: 2011. I. 1-től.