Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.30.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 39. §-ának (1) bekezdése alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Lt. 37. §-ában meghatározott minden olyan repülőtérre, amelyet motoros repülőgépek és helikopterek rendszeresen használnak.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a meglevő, de nem üzemeltetett repülőterekre, valamint az olyan repülőterekre, amelyet motoros repülőgépek és helikopterek egy naptári éven belül legfeljebb 15 egymás utáni, illetve összesen 30 napon használnak.

A zajgátló védőövezet

2. § (1) *  E rendelet alkalmazásában zajgátló védőövezet a repülőtér környezetének az a része, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésből származó környezeti zajnak külön jogszabályban *  meghatározott zajterhelési határértékeit. Nem tartozik a zajgátló védőövezetbe a repülőtér telekhatárán belül lévő terület. A zajgátló védőövezetnek az a része, amelyen a környezeti zaj szempontjából védendő objektumok vagy védett természeti területek találhatók, fokozottan zajos területnek, illetve övezetnek minősül.

(2) A mértékadó zajterhelés kiszámításakor a következő tíz év legnagyobb zajterhelést eredményező évében a legnagyobb zajterheléssel járó hat hónap prognosztizált átlagos forgalmát kell alapul venni.

3. § (1) A zajgátló védőövezeten belül a számított mértékadó zajterhelés függvényében övezeteket kell kijelölni az alábbiak szerint:

Övezet Számított mértékadó zajterhelés [Leq, M, dB (A)]
nappal (06-22h) éjszaka (22-06h)
A jelű övezet: Leq, M>75 Leq, M>65
B jelű övezet: 75>Leq, M>70 65>Leq, M>60
C jelű övezet: 70>Leq, M>65 60>Leq, M>55
D jelű övezet: 65>Leq, M>60 55>Leq, M>50
E jelű övezet: 60>Leq, M>55 50>Leq, M>45

(2) A zajgátló védőövezet valamely pontját (területét), amely a rá meghatározott nappali és éjszakai mértékadó zajterhelés alapján eltérő övezetbe tartozna, a zajterhelés szempontjából kedvezőtlenebb (zajosabb) övezetbe kell besorolni.

(3) D jelű övezetet csak olyan területeken szabad kijelölni, ahol a közlekedési zaj nappali terhelési határértéke 65 dB-nél, éjszakai határértéke 55 dB-nél kisebb.

(4) *  E jelű övezet kijelölésére csak kivételes esetben kerülhet sor olyan területen, ahol a közlekedési zaj nappali határértéke 55, éjszakai határértéke 45 dB-nél kisebb, és a területen lévő kórházra vagy jelentős gyógyüdülőhelyre való tekintettel ez indokolt.

(5) *  A légiközlekedési hatóságnak D, valamint E jelű övezet kijelölése előtt különös gonddal kell vizsgálnia a repülőtér működtetésének módosításával elérhető zajcsökkentési lehetőségeket. Ilyen övezetek csak akkor jelölhetők ki, ha a repülőtér működésének ellehetetlenítése nélkül a környezeti zajterhelés nem csökkenthető határérték alá.

A zajgátló védőövezet kiszámítására vonatkozó szabályok

4. § *  (1) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása esetén az építtetőnek, illetve a repülőtér üzemben tartójának el kell készíttetnie a zajgátló védőövezetre vonatkozó számításokat az új vagy megváltozott mértékadó forgalmi helyzetnek megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a repülőtér működési feltételeinek változását akkor kell jelentős mértékűnek tekinteni, ha

a) a repülőtéren új futópályát létesítenek, vagy

b) bármelyik futópályának legalább az egyik végén a korábbi állapotokhoz képest 50%-kal megnövekedett a mértékadó forgalom, vagy

c) a repülőteret igénybevevő repülőgépek összetétele zaj szempontból kedvezőtlenül változott, és a tényleges forgalom mellett végzett mérések, az annak alapján elvégzett számítások, illetve a 21. § szerinti zajmonitorral rendelkező repülőtereken a zajmonitor rendszer naptári félévben regisztrált mérési eredményei és az azok alapján az övezethatárra vonatkozó számítások bizonyítják, hogy a zajszint az övezethatárokon a tervezési állapothoz képest bárhol naptári félévre számított átlagban 3 dB-nél nagyobb mértékben tartósan megnövekedett.

(3) A repülőtér üzemben tartójának a zajgátló védőövezet kijelölését követően legalább tízévenként kezdeményeznie kell a zajgátló védőövezet újbóli meghatározását. Az újbóli meghatározás során az első kijelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zajgátló védőövezet (2) bekezdés vagy 8. § szerinti soron kívüli módosítása esetén a következő tízéves periódust a soron kívüli övezetkijelölést tartalmazó határozat időpontjától kell számítani.

(4) Azokon a repülőtereken, amelyeken az oktatási és gyakorlási célú repüléseken kívül - a kizárólag kiképzési célt szolgáló, 9000 kg maximális felszálló súly alatti repülőgépekkel végrehajtott műveletek figyelmen kívül hagyásával - évente több mint 50 000 repülési műveletet (leszállás vagy felszállás) hajtanak végre (a továbbiakban: fő repülőterek), a 21. § (1) bekezdés szerinti zajmonitor rendszer kiépítésétől kezdődően folyamatosan gyűjteni kell a stratégiai zaj térképezéshez szükséges, külön jogszabály *  szerinti adatokat.

A légiközlekedési hatóság feladatai a zajgátló védőövezettel kapcsolatban

5. § *  (1) *  A zajgátló védőövezetre vonatkozó számítás kiinduló adatait és a számítási eljárást a számítások megkezdése előtt a légiközlekedési hatósággal egyeztetni kell.

(2) *  A számítás eredményeit a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. Amennyiben a számításokat megfelelőnek találja, ennek tényét a zajgátló védőövezetre vonatkozó terveken is feltünteti (ellenőrzési záradék).

(3) *  A légiközlekedési hatóság - a zajgátló védőövezet által érintett önkormányzat képviselő-testülete véleményének kikérése után - a zajgátló védőövezet határait a település belterületén és egyéb beépítésre szánt területén a kialakult beépítési vonalakhoz, illetve telekhatárokhoz igazítja. Ennek során a számított határvonalhoz képest a legközelebbi utca tengelyvonaláig terjedhet a módosítás. Nem alkalmazható a zajgátló védőövezetet növelő módosítás, ha az 5-nél több, huzamos tartózkodás céljára szolgáló épületet érintene.

(4) A zajgátló védőövezet izofon görbékkel meghatározott határát, külterület beépítésre nem szánt területén a település rendezési terveiben fel kell tüntetni.

(5) A zajgátló védőövezetet kijelölő határozatot a csatolt dokumentációval együtt a légiközlekedési, valamint a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az előírt tanulmányokhoz, illetve engedélyezési tervekhez mellékelni kell.

6. § *  (1) *  A zajgátló védőövezetet a légiközlekedési hatóság határozatban jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a zaj gátló védőövezet kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen az izofon görbék térképi megjelenítésével, valamint azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva),

b) a zajgátló védőövezet számításánál figyelembe vett, az üzemeltetés során betartandó forgalmi adatokat (műveletszám és annak irányok szerinti megoszlása; a repülőteret igénybe vevő repülőgépek zaj szerinti megoszlása, amennyiben ez meghatározható),

c) a repülőtér-használat zajszempontú korlátozó feltételeit (pl. éjszakai, hétvégi, napszakra, műveletszámra vonatkozó korlátozások, zaj szerinti repülőgép-kategóriák repülési korlátozásai),

d) a zajgátló védőövezetnek a 4. § (3) bekezdése szerinti kötelező újbóli kijelölésének időpontját,

e) a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott számításokat,

f) a zajcsökkentés és a zajterhelés ellenőrzése érdekében a repülőtér számára az e rendelet és a külön jogszabályok *  szerint előírható egyéb kötelezettségeket és határidőket [pl. zajmonitor rendszer kiépítése, környezetkímélő repülőtér-használati eljárás kidolgozása és bevezetése, zajvédelmi program (13. §) végrehajtása].

(3) Azon repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi irányítást (a felszállás és leszállás közeikörzeti irányítását, a pályahasználat szabályozását) a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatában megjelöli, hogy a légiforgalmi irányítást végző szervezet a határozat mely pontjainak betartásáért felelős. A határozatot megküldi a légiforgalmi irányítást végző szervezetnek is.

(4) *  Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér forgalmi viszonyainak fejlesztés miatti jelentős mértékű megváltozása esetén a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó kérelmet legkésőbb a létesítési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani. Az V. osztályú repülőtér kivételével nem engedélyezhető a létesítés, ha az fokozottan zajos terület kijelölésével járna együtt. Nem engedélyezhető a fejlesztés az I-III. osztályú repülőterek esetében, ha meglévő A jelű övezet fokozottan zajos területe, IV. osztályú repülőtér esetében bármely övezet fokozottan zajos területe növekedne a zajgátló védőövezet első kijelöléséhez képest.

(5) A zajgátló védőövezet kijelölése során figyelembe kell venni az érvényben lévő területrendezési és településrendezési terveket, annak kijelölését követően az érvényben lévő területrendezési, illetőleg településrendezési terveket - amennyiben szükséges - módosítani, az egyes övezetekre vonatkozó korlátozásokat érvényesíteni kell. A rendezési terveknek - a zajgátló védőövezet kijelölése, módosítása vagy megszüntetése miatti - módosításával kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.

(6) *  A rendelet hatálya alá tartozó repülőterekre - a 29. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - üzemben tartási engedély csak abban az esetben adható, illetve a repülőtér üzemben tartási engedélye csak abban az esetben tartható fenn, ha a repülőtér rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatával, és a repülőtér üzemben tartója igazolja, hogy eleget tesz az (1) bekezdés szerinti határozatban előírt kötelezettségeknek.

(7) A környezetvédelmi hatóságnak zajvédelmi szempontból a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatot kell alapul vennie a környezetvédelmi engedély kiadásánál.

A zajgátló védőövezet közzététele

7. § (1) A légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítási eredmények jóváhagyott dokumentumait és a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatát a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok, valamint az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére meg kell küldeni.

(2) A zajövezeteket ábrázoló térképeket és kijelölésre vonatkozó egyéb dokumentumokat (utcajegyzék stb.) az érintett önkormányzat jegyzőjének a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

8. § *  Ha a zajgátló védőövezetben olyan környezetvédelmi, illetve településfejlesztési érdek-képviseleti szerv működik, amelynek tagja a zajgátló védőövezetben érdekelt összes település legalább 75%-ának önkormányzata, akkor az érdek-képviseleti szerv kérésére a repülőtér üzemben tartója a 4. § (3) bekezdése szerinti tízéves perióduson belül egy alkalommal köteles végrehajtani a zajgátló védőövezet határainak soron kívüli, mérésekkel történő ellenőrzését, szükség szerinti újbóli számítását, valamint esetleges módosítását a következő tíz év várható mértékadó forgalmára.

A zajgátló védőövezetre vonatkozó építési és területfelhasználási előírások

9. § (1) *  A zajgátló védőövezetben a külön jogszabály *  szerinti területfelhasználási egységek és építmények a (3) bekezdésben, valamint a 10-12. §-okban foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők.

(2) Zajgátló védőövezetben épületek létesítése, a zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása, továbbá az épületek használatbavétele akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító akusztikai védelmet, illetőleg annak tervek szerinti kivitelezése megtörtént.

(3) *  Települések zajgátló védőövezetbe tartozó területén a külön jogszabály *  szerinti területfelhasználási egységek közül új lakó-, vegyes- és üdülőterület nem jelölhető ki.

Intézményépületekre vonatkozó korlátozások

10. § (1) Az A és a B jelű övezetekben intézményépület - a repülőtér működtetésével kapcsolatos, valamint a kereskedelmi és az ipari jellegű, lakossági szolgáltatást végző intézmények kivételével - nem létesíthető.

(2) Egészségügyi, nevelési-oktatási intézmény, szociális otthon, pihenő, alkotó célú intézmény céljára szolgáló intézményépület a zajgátló védőövezetben nem létesíthető.

(3) *  Ha a településen belül az intézmények elhelyezése másként nem oldható meg, a D és az E jelű - kivételesen a C jelű - övezetben a (2) bekezdés előírásaitól el lehet térni.

Lakóépületekre vonatkozó korlátozások

11. § (1) Az A jelű övezetben lakóépület építése céljára telek nem alakítható ki, lakóépület, lakás nem építhető, illetőleg más rendeltetésű egység lakás céljára történő használati mód változtatása nem engedélyezhető.

(2) A B jelű övezetben lakóépület építése céljára új telek nem alakítható ki, telepszerű, csoportos beépítésű lakóépületek nem létesíthetők.

(3) A C jelű övezetben telepszerű, csoportos beépítésű lakóépületek nem létesíthetők.

(4) A D és az E jelű övezetekben lakóépület, lakás a repülési zaj területre jellemző speciális tulajdonságainak figyelembevételével létesíthető (pl. a szobák megfelelő tájolása).

(5) *  Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak az e rendelet hatálybalépését megelőzően már működő repülőterek zajgátló védőövezetében korábban létesített lakóépületek bővítésére és a külön jogszabály *  szerint lakóterület besorolású területen e rendelet hatálybalépését megelőzően lakóépületek elhelyezésére kialakított építési telkek beépítésére.

Üdülőterületekre vonatkozó korlátozások

12. § (1) A zajgátló védőövezetekben üdülőépület nem létesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik az e rendelet hatálybalépését megelőzően már kialakított, a D és az E jelű övezetben lévő területek, telkek üdülőépülettel történő beépítésére, a telepszerű, csoportos beépítésű üdülőépületek kivételével.

A repülőtér környezetében élőket érő zajterhelés enyhítésével kapcsolatos eljárások

13. § *  A repülőtér üzemben tartója a meglévő épületek rendeltetésszerű használatában beálló korlátozások és a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében a zajgátló védőövezetet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül a zaj elleni védelemre programot (a továbbiakban: zajvédelmi program) készít. Ebben a repülőtér üzemben tartója előirányozza a zajgátló védőövezet kijelölését követően bevezetni tervezett környezetkímélő repülési eljárásokat, korlátozásokat, a földi zajok csökkentése, a területhasználat változtatása terén tervezett intézkedéseket, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos, a 14. és 15. §-ban felsorolt zajvédelmi intézkedések ütemezését. A zajvédelmi programot a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A repülőtér üzemben tartója a zajvédelmi program végrehajtásáról évente jelentést készít a légiközlekedési hatóság részére.

14. § A 10. § (2) bekezdésben említett, a zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor már meglévő és működő intézmények közül

a) az A és B jelű övezetben lévőket kisebb zajterhelésű területre kell áthelyezni;

b) a C és D jelű övezetekben lévőket megfelelő akusztikai védelemmel kell ellátni.

c) az E jelű övezetben kórház és más, egészségügyi szakértői vélemény szerint különlegesen zajérzékeny egészségügyi intézmény épületének nyílászáró szerkezeteit az intézmény kérése alapján javítani kell a passzív akusztikai védelem céljából.

15. § A zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor meglevő lakó- és üdülőépület tulajdonosa igényelheti a repülőtér üzemben tartójától

a) az A jelű övezetben az ingatlan megvásárlását vagy a b) pont szerinti intézkedések végrehajtását;

b) *  az A és a B jelű övezetben a teljes épület megfelelő passzív akusztikai védelmét, beleértve a belsőtéri határértékek teljesüléséhez szükséges, a fal- és födémszerkezetre vonatkozó módosításokat és védelmet is;

c) a C jelű övezetben a lakó- és hálóhelyiségek nyílászáró szerkezeteinek megfelelő passzív akusztikai védelmét.

16. § (1) A 14. és 15. §-ban felsorolt intézkedéseket a repülőtér üzemben tartója és az érintett intézmény, épület tulajdonosa közötti megállapodás alapján, annak aláírását követően, a 17. § (4), illetve (5) bekezdésében előírt határidő figyelembevételével a repülőtér üzemben tartója köteles végrehajtani az intézkedések teljes költségének megelőlegezésével.

(2) A zajvédelmi intézkedések költségeinek az intézkedések következtében előálló ingatlanérték-növekedéssel és használatiérték-növekedéssel csökkentett része a repülőtér üzemben tartóját terheli. A költségek megosztásánál az A jelű övezetben értéknövekedés egészét, a további övezetekben az értéknövekedésnek a kizárólag a belsőtéri zajszint változásából adódó részét figyelmen kívül kell hagyni. A költségmegosztást az (1) bekezdésben említett megállapodásban rögzíteni kell.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti értéknövekedés B jelű övezetben a passzív akusztikai védelem költségének 15%-a, további övezetekben 30%-a, amelyet az intézmény, épület tulajdonosa (kezelője, használója) a repülőtér üzemben tartójának - eltérő költség/értéknövekedés arány bizonyításának hiányában - köteles a megállapodásban foglaltak szerint megtéríteni.

17. § (1) A 14-15. §-okban említett zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket az ingatlanok tulajdonosainak a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjától számított öt éven belül kell bejelenteni a repülőtér üzemben tartójának. A bejelentés elmulasztása az igények elévülését vonja maga után.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elévülési időn túl is bejelentheti igényét az, aki a zajövezetben lévő ingatlan tulajdonjogát megszerzi, és az előző tulajdonos nem tett igénybejelentést.

(3) Nem köteles a repülőtér üzemben tartója zajvédelmi intézkedéseket végrehajtani az zajgátló övezet kijelölése után, illetve az azt megelőzően, hatályos építési tilalom ellenére, építési engedély nélkül épített épületek esetében.

(4) A repülőtér üzemben tartója a zajgátló védőövezetnek az e rendelet szerinti első kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésű övezetben az igénybejelentéstől számított 3 éven belül köteles gondoskodnia megfelelő zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról. Minden további kijelölt övezet (például B, C övezet) esetében övezetenként további három éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. A zajérzékeny intézményekkel kapcsolatos (óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítmények) zajvédelmi intézkedések végrehajtásának határideje övezetenként két év. A zajgátló védőövezet későbbi felülvizsgálatából, módosításából eredő új zajvédelmi igényeket a bejelentéstől számított 3 éven belül ki kell elégíteni.

(5) *  Jelentős számú lakó-, üdülőépületet, valamint intézményt magába foglaló zajgátló védőövezet kijelölése, illetve ha a zajvédelmi intézkedések (4) bekezdés szerinti teljesítése mellett fennáll a gazdasági ellehetetlenülés veszélye, a repülőtér üzemben tartója kérheti a légiközlekedési hatóságtól a zajvédelmi intézkedések hosszabb idő alatti végrehajtásának engedélyezését. Az engedély megadása esetén a repülőtér üzemben tartója a bejelentett igényeket az érintett önkormányzatok és a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével kialakított, évente a légiközlekedési hatóság által felülvizsgált és jóváhagyott program alapján folyamatosan elégíti ki. Az A jelű övezetben az igénybejelentéstől számított négy, intézmények esetében két éven belül ebben az esetben is végre kell hajtani a szükséges intézkedéseket.

(6) Ha a zajgátló védőövezet időszakos felülvizsgálata során egy ingatlan övezeti besorolása az előző övezeti besoroláshoz képest megváltozik, erről a repülőtér üzemben tartójának értesítenie kell az ingatlan tulajdonosát. A tulajdonos a változás időpontjától számított három éven belül új igénybejelentésre jogosult, a 14. és 15. §-okban meghatározott lehetőségek szerint. A repülőtér üzemben tartója akkor mentesül a zajvédelmi intézkedések végrehajtásának kötelezettségétől, ha az ingatlan a felülvizsgálat során kikerül az zajgátló védőövezetből.

18. § *  A légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatával megállapított tartós környezetkárosodás tényét, a károsodás övezeti besorolással meghatározott mértékét, feltüntetve, hogy a bejegyzés a repülőtér üzemben tartójának érdekében történt, és a bejegyeztetésről az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíti. Az ingatlan-nyilvántartás módosításával és az értesítéssel kapcsolatos költségeket a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság részére megtéríti.

A nyilvánosság szerepe a zajgátló védőövezetek kijelölésében, módosításában, üzemeltetésében

19. § (1) Az érintett önkormányzatok jegyzőjének és megkeresés esetén a repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiközlekedési hatóságnak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a helyi szokásoknak megfelelően, a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó követelmények kielégítésére kialakított rend szerint biztosítania kell a zajgátló védőövezetekkel kapcsolatos dokumentumok megtekintésének lehetőségét az állampolgárok számára.

(2) *  Az Lt. 37. § (1) bekezdés bb) pont szerinti repülőterek esetében a légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatában rendelkezik a dokumentumok nyilvánosságát, a betekintési jogosultságot illetően.

20. § (1) Meglevő repülőtér működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása [4. § (2) bek.], vagy az zajgátló védőövezet egyéb okból bekövetkező módosításakor (8. §) - környezeti hatásvizsgálat végrehajtásra kötelezett tevékenység esetén a (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - az engedélyezési eljárás részeként közmeghallgatást kell tartani. Az Lt. 37. § (1) bekezdés ac) és bb) pontok szerinti repülőterek esetében a közmeghallgatást az önkormányzatok képviselő-testületeinek tájékoztatása helyettesíti, amennyiben a zajövezet kijelölésével összefüggő adatok titokvédelem alá esnek.

(2) Amennyiben a repülőtér, illetve az általa kezdeményezett beruházás, fejlesztés engedélyezése során vagy a működési feltételek változása miatt környezeti hatásvizsgálat készítésére, a környezetvédelmi hatóság által tartott közmeghallgatásra kerül sor, a légiközlekedési hatóság eltekinthet a zajgátló védőövezet kijelölése kapcsán tartandó újabb közmeghallgatástól.

(3) A közmeghallgatás előkészítésében és lefolytatásában az engedélyező légiközlekedési hatóságnak kell eljárnia. A légiközlekedési hatóság értesíti a közmeghallgatás helyéről és idejéről az érintett önkormányzatok képviselő-testületét és a zajgátló védőövezet kijelölésében részt vevő hatóságokat.

(4) *  A zajgátló védőövezet terveit a közmeghallgatás előtt legalább harminc napon át nyilvános megtekintésre közzé kell tenni. A közmeghallgatáson bemutatott terveken már szerepelnie kell a légiközlekedési hatóság 5. § (2) bekezdésében említett ellenőrzési záradékának.

(5) A nyilvános megtekintés helyét és idejét az érintett önkormányzatok helyi lapjaiban vagy egy országos napilapban közzé kell tenni, és megadott időpontokban biztosítani kell az érdeklődők számára az esetleg felmerülő kérdések szakszerű megválaszolásának lehetőségét.

(6) A közmeghallgatásról a légiközlekedési hatóság jegyzőkönyvet készít, és annak másolatát harminc napon belül megküldi az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek és az elhangzott állásfoglalások érdemi összefoglalóját.

(7) A jegyzőkönyv megtekinthetőségét biztosítani kell a légiközlekedési hatóságnál és minden érintett települési önkormányzatnál.

21. § *  (1) Az Lt. 39. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott esetekben a repülőtér üzemben tartójának a környezet zajterhelésének folyamatos megfigyelése és az előírt repülési eljárások betartásának ellenőrzése érdekében zajmonitor rendszert kell kiépítenie és üzemeltetnie.

(2) Olyan repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi szolgáltatást a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a zajmonitor rendszer üzemeltetéséhez szükséges repülési információkat (pl. járatazonosító, magassági jelek, futópálya-felhasználás) és a zajmonitor rendszer által előállított adatokat a repülőtér üzemben tartója és a légiforgalmi szolgáltatásért felelős szervezet köteles egymásnak kölcsönösen, térítésmentesen szolgáltatni. A kölcsönös információszolgáltatás részletes szabályait megállapodásban rögzítik, amelyet a gazdasági és közlekedési miniszter hagy jóvá.

(3) A repülőtér által üzemeltetett zajmonitor rendszer mérési és számítási adatai, az előírt fel- és leszállási eljárásokat megsértő légijáratok adatai, valamint a repülőtérrendet zajvédelmi szempontból megsértő eseményekről vezetett dokumentumok nyilvánosak, és a repülőtér üzemben tartója egyedi zajeseménnyel kapcsolatos kérdés esetében megkeresésre tájékoztatást ad.

(4) A repülőtér üzemben tartójának évenként egy alkalommal, az egész évre vonatkozóan ki kell értékelnie a repülésből származó mértékadó zajterhelés alakulását a monitorpontokon mért adatok alapján, és ezeket az eredményeket nyilvánosságra kell hoznia.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti értékelés nyilvánosságra hozatalának módját a légiközlekedési hatóság határozza meg. Állami repüléseket szolgáló repülőterek esetében, illetve közös felhasználású polgári és katonai állami repülőtereken az állami repülések vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatás terjedelmét a légiközlekedési hatóság a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek által megkövetelt mértékben korlátozhatja.

(5a) *  A légiközlekedési hatóság a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölési eljárása során, továbbá a repülőtér üzemben tartója által a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérképek készítése és intézkedési tervben foglaltak végrehajtása során a (4) bekezdés, valamint az 598/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdése és I. melléklete alapján rendszeresen értékeli a repülőtér zajhelyzetét.

(6) *  Azokon repülőtereken, ahol a légiközlekedési hatóság határozata alapján zajmonitor rendszert kell működtetni, a repülőtér üzemben tartója a repülőtéri zajproblémákkal kapcsolatos tájékoztatási és érdekegyeztetési feladatok összehangolt ellátása érdekében, a zaj elleni védelemre bizottságot (a továbbiakban: zajvédelmi bizottság) hoz létre és működtet.

(7) A zajvédelmi bizottság összetételét, feladatát és véleményezési jogkörét, valamint működési szabályait külön jogszabály *  határozza meg.

22. § *  A repülőtereken az egyes futópályákhoz tartozó, előírt fel- és leszállási útvonalakat, a zajcsökkentő fel- és leszállási eljárásokat, valamint azokat a zajcsökkentésre irányuló egyéb intézkedéseket, amelyeket a zajgátló védőövezet számítása során figyelembe vettek, a repülőtérrendben és nyilvános repülőterek esetén Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) is közzé kell tenni.

A zajgátló védőövezetek kijelölésének és működtetésének anyagi fedezete

23. § Az e rendeletben meghatározott feladatok ellátásához szükséges anyagi fedezetet az Lt. 37. § (1) bekezdés bb) pontja szerinti állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében, továbbá az Lt. 37. § (1) bekezdés ac) pontja szerinti közös felhasználású (polgári és katonai) repülőtér esetében az állami repülések által okozott zajterhelés arányában a központi költségvetés, egyéb esetben a repülőtér üzemben tartója biztosítja.

24. § * 

A zajgátló védőövezet megszűnése

25. § (1) A repülőtér körül kijelölt zajgátló védőövezet megszűnik, ha

a) *  a kijelölésre vonatkozó határozat időbeli hatálya megszűnik;

b) a légiközlekedési hatóság újabb számítások alapján határozatával új zajgátló védőövezetet jelölt ki;

c) a repülőtér megszűnik, vagy a működését a repülőtér üzemben tartója három évre vagy annál hosszabb időtartamra szünetelteti.

(2) *  Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében a zajgátló védőövezet megszüntetését (szüneteltetését) a légiközlekedési hatóság határozatban rendeli el.

(3) A zajgátló védőövezet megszüntetését (szüneteltetését) előíró határozatot meg kell küldeni mindazon hatóságnak és önkormányzatok képviselő-testületeinek, amelyeket a zajgátló védőövezet létesítéséről értesítettek.

(4) *  Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kijelölésre vonatkozó határozat időbeli hatályának megszűnését követően az új zajgátló védőövezet kijelöléséig a korábbi kijelölő határozatban foglalt előírásokat kell alkalmazni.

26. § A zajgátló védőövezet megszűnéséből vagy változásából eredő módosításokat az ingatlan-nyilvántartásba is be kell vezetni a 18. § előírásai szerint. Az ezzel kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.

27. § Ha egy repülőtér környezetében a zajgátló védőövezet megszűnt és ezt követően a repülőteret továbbra is, illetve ismét üzemeltetni kívánják, akkor a zajgátló védőövezetet csak újabb hatósági határozattal lehet kijelölni. Ennek során e rendeletnek az új repülőtér létesítésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A 14. és 15. §-ban meghatározott - a lakosságot érő zajterhelés mérséklését és az épületek használatában beállott korlátozások enyhítését szolgáló - intézkedések 17. § (4), illetve (5) bekezdésben előírt határidejét azonban a korábbi zajövezeti kijelölést is figyelembe véve, az intézkedések folyamatos végrehajtását feltételezve - a megszakítást figyelmen kívül hagyva - kell megállapítani.

Értelmező rendelkezések

28. § *  E rendelet alkalmazásában:

a) *  légiközlekedési hatóság:

aa) állami repülések céljára szolgáló repülőtér, illetve közös felhasználású katonai és polgári repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság,

ab) minden egyéb repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság;

b) meglévő épület: a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjában

ba) használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett,

bb) érvényes, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező

épület;

c) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helységeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése.

Záró rendelkezések * 

29. § *  (1) *  A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: BLFNR) a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanok és épületek használatára, hasznosítására e rendelet előírásait kell alkalmazni. A már megkezdett zajvédelmi munkákat a korábbi előírások, illetve szerződéses megállapodások figyelembevételével kell befejezni. Új zajvédelmi intézkedések iránti igényeket csak a 17. § (2) és (6) bekezdésében említett esetben lehet bejelenteni.

(2) *  A 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eset kivételével, ha a BLFNR nem rendelkezik e rendelet szerinti jogerős és végrehajtható zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozattal, a BLFNR üzemeltetése során legalább az 1. melléklet szerinti átmeneti zajvédelmi előírásokat kell alkalmazni.

(3) *  A 2005. január 1-je után e rendelet szerinti zajgátló védőövezet kijelöléssel nem rendelkező, továbbá a 14-18. §-ban előírt zajvédelmi intézkedések végrehajtását határidőre nem teljesítő repülőterek üzemben tartási engedélyét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a légiközlekedési hatóság visszavonja.

(4) *  A (3) bekezdésben, illetve a 6. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem kell visszavonni az érvényes zajgátló védőövezet kijelöléssel nem rendelkező repülőtér üzemben tartási engedélyét, továbbá kiadható a repülőtér üzemben tartási engedélye, amennyiben a repülőtér üzemben tartója 2005. január 1-jéig kezdeményezte a légiközlekedési hatóságnál a zajgátló védőövezet kijelölését, és vállalja, hogy 2005. március 1-jéig a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából benyújtja a zajgátló védőövezetre vonatkozó, a légiközlekedési hatóság által ellenőrzési záradékkal ellátott tervekre figyelemmel kidolgozott zajvédelmi programot, és a jóváhagyott zajvédelmi programot folyamatosan végrehajtja. A zajvédelmi program kidolgozásának vagy végrehajtásának elmaradása esetében - amennyiben a zajgátló védőövezet kijelölése még nem történt meg - az üzemben tartási engedélyt vissza kell vonni.

30. § *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

31. § *  Ez a rendelet az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében, valamint a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i, 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.

1. melléklet a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelethez * 

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren zajgátló védőövezet hiányában betartandó előírások

1. A lakosság és a környezet védelme érdekében a légi járművek földön és levegőben végrehajtott manővereire vonatkozó, 3. és 4. pont szerinti zajcsökkentő repüléstechnikai eljárásokat - a repülésbiztonsági követelmények megtartása mellett - be kell tartani.

2. A 3. és 4. pontban meghatározott, a zajgátló övezetekre vonatkozó egyenértékű hangnyomásszint értékek megtartása érdekében szükséges zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások és zajcsökkentő berendezések alkalmazását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A rendelkezések megszegése esetén a légiforgalmi irányítót, illetve a légi jármű üzemben tartóját figyelmeztetik. A légiközlekedési hatóság a zajvédelmi előírásokat ismételten megsértőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozhatja, valamint attól meghatározott időre eltilthatja.

3. A zajcsökkentés érdekében meghatározott repülési eljárások

3.1. Az 1. ábra szerinti ARR31L, ARR13L és DEP13R le- és felszállási irányokat csak korlátozott mértékben lehet igénybe venni. A repülőtéren egy negyedévben végrehajtott összes le- és felszállási művelet tekintetében az egyes irányokra a megengedett forgalomnagyság megoszlása a következő: ARR31L=10%; ARR13L=5%; DEP13R=5%. A légiforgalmi irányításnak biztosítania kell, hogy a korlátozott irányok használata során az irányokra számított százalékos értékek megengedett mértékének túllépése az ARR31L és DEP13R irányokban legfeljebb +5% legyen.

3.2. Az ARR13L leszállási irányra engedélyezett forgalomnagyság nem léphető túl. Az ARR13L irányt csak a legalább a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. december 7. napján aláírt Egyezmény (Chicagói Egyezmény) 16. függeléke I. kötetének 3. fejezete szerinti zaj követelményeket kielégítő repülőgépek vehetik igénybe munkanapokon a nappali időszakban (6 és 22 óra között).

3.3. Ha a 3. pont 3.1. és 3.2. alpontjában foglalt rendelkezések betartását rendkívüli időjárási körülmények vagy más elháríthatatlan akadály nem teszi lehetővé, a légiközlekedési hatóság meghatározott időre felmentést adhat a légiforgalmi irányítást végző szervezet, vagy - a repülőtér működésével összefüggő, a futópályák valamelyikének használatát korlátozó előre látható ok esetén - a repülőtér üzemben tartójának kérelmére. A felmentés tényét, időtartamát és indokolását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és annak 1-1 példányát a felmentés kezdetétől számított 2 héten belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak, valamint a repülőtér zajvédelmi bizottságának.

3.4. Az AIP-ben közzétett Szabvány Műszeres Indulási (SID) eljárás követése - a könnyű turbulencia kategóriájú légcsavaros légijárművek vagy a 9500 láb AMSL alatti utazómagasságot kérő légijárművek kivételével - az IFR repüléseket végző légijárműveknek kötelező az AIP-ben előírt magasságig.

3.5. Műszeres leszállító rendszer (ILS) szerinti vagy látással történő végső megközelítés 3°-os siklópálya alatti végrehajtása nem megengedett. Látással történő végső megközelítés esetén a 3°-os siklópályára vonatkozó kötelezettség betartásához a PAPI-t kell igénybe venni. 22.00 és 6.00 óra között a megközelítés során a légijárműveknek törekedni kell a folyamatos süllyedéssel történő megközelítés (CDA eljárás) végrehajtására.

3.6. Indulások során a légijármű-vezetők - amikor az a repülésbiztonság szempontjából lehetséges - a felszállást folyamatos gurulásból hajtsák végre.

3.7. A repülőtérrel szomszédos terület alacsony magasságon történő átrepülésének elkerülése érdekében az emelkedés kezdeti szakaszában a felszállási műveletet végrehajtó légijárműveknek - a repülésbiztonság figyelembevételével - a legnagyobb emelkedési mértéket kell tartaniuk. Ha a légijárművek a műszaki jellemzőik miatt nem képesek tartani az 5,5%-os minimális emelkedési mértéket, akkor azt előre jelenteniük kell a légiforgalmi irányítást végző szervezetnek.

4. Korlátozások

4.1. Gyakorló és kalibráló repüléseket 22 és 6 óra között tilos végrehajtani.

4.2. A hajtóművek teljes teljesítménypróbája zajárnyékoló fallal ellátott hajtóműpróbázó hely és zajcsökkentő berendezések (zajtompítók) alkalmazásának hiányában 8 és 18 óra között engedélyezhető.

4.3. Ha 31-es irányból mindkét futópályavég azonos feltételekkel áll rendelkezésre a leszálláshoz, akkor 22.00 és 06.00 óra között nem hajtható végre ARR31L irányú leszállás a 31L futópályára, kivéve a mélyalvási időszakon (00.00 és 05.00 óra között) kívül könnyű turbulencia kategóriás légijárművek esetében.

4.4. Mindkét futópálya és azok navigációs berendezéseinek korlátozás nélküli rendelkezésre állása esetén a mélyalvási időszakban (00.00 és 05.00 óra között), 5 csomónál kisebb hátszélkomponens mellett csak a 13L futópályavég használható indulásra a DEP13L felszállási irányon haladva, illetve a 31R futópályavég használható érkezésre az ARR31R leszállási irányon.

5. A 3. és 4. pontban előírtaktól csak kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet eltérni. Amennyiben az eltérést repülésbiztonsági követelmények elkerülhetetlenné teszik, azt utólag az ok megjelölésével be kell jelenteni a légiközlekedési hatóságnak.

6. A repülőtér üzemben tartója negyedévenként köteles tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot a forgalommegoszlás alakulásáról.

1. ábra