Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VIII.29.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)1 A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. § (2) bekezdésében szabályozott továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére.

(2)2 A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a pedagógiai program figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszak) továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelőtestület véleményének kikérését követően a fenntartó fogadja el. A továbbképzési időszak a program elfogadását követő év szeptember hónap első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónap utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. A továbbképzési program felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy alkalommal kerülhet sor.

(3)3 A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a köznevelési intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.

(4) A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét.

(5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei:

a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram,

b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram,

c) a finanszírozási alprogram,

d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram.

(6) A továbbképzési program (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a)-b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni.

(7)4 A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez támogatást nyújt.

(8)5 A fenntartó az Nkt. 83. § (2) bekezdés e) pontja alapján ellenőrzi

a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a pedagógiai program összhangját,

b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv végrehajtásának törvényességét és

c) ha a nevelési-oktatási intézményt nem az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: központ) tartja fenn, a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.

(9)6

(10)7 A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.

2. §8

3. § (1) A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni.

(2)9 A központ a fenntartásában működő köznevelési intézmények esetében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerén keresztül megszervezi a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítését.

A TOVÁBBKÉPZÉS

A továbbképzés teljesítése

4. § (1)10 A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a köznevelési intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a köznevelési intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához.

(2)11 A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenötödik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt az Nkt. 62. § (2) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).

(3)12 Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt.

(4)13 A köznevelési intézmény vezetőjének olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés).

(5)14 A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint a továbbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit.

5. §15 (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.

(2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető

a)16 a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó,

aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,

ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél,

ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél,

ad) a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsőfokú, vagy felsőoktatási, vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítés vagy az első pedagógus oklevél,

ae) az Nkt. 98-99. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett az Nkt. 3. mellékletében meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,

af) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő vagy új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: nemzeti felsőoktatásról szóló törvény) 42. § (2) bekezdése szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminc kreditpontot eredményező képzés elvégzését igazoló okirat,

ag) a nevelőtestületi együttműködésben megvalósuló, tanulói eredményességben mérhető, komplex fejlődési projektekben való részvételt igazoló okirat,

ah) az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL, ECDL START vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat,

ai) az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló kormányrendelet szerinti legalább B1 szintű nyelvtudást igazoló okirat,

aj) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált továbbképzés elvégzését igazoló okirat, valamint a felsőoktatási intézmény által folytatott, kulturális területre vonatkozó képzések, szakirányú továbbképzések elvégzését igazoló oklevél és

ak) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában dolgozó, mérnöktanár végzettséggel rendelkező szakmai tanár esetében a megszerzett szakmérnöki szakképzettség

megszerzésével;

b) a következő, bármelyik továbbképzésen

ba) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben,

bb)17 nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus a nemzetiség nyelve szerinti országban, továbbá a nemzetiségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

bc) héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

bd) az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben

való részvétellel;

c) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen:

a)18 köznevelési kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel,

b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel,

c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra),

d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri,

e)19 a köznevelési intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tapasztalatok átadásával megvalósuló továbbképzésen való részvétel esetében a továbbképzés teljesítésének elfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétet igazoló, a referencia intézmény részéről ellenjegyzett beszámoló szükséges.

(6) A (3) bekezdésben felsoroltakon való részvétel esetében a továbbképzés beszámításához az szükséges, hogy a munkáltató a részvételről kiállított okirat vagy a képzési program, illetve a résztvevő írásbeli beszámolója vagy a kutatást vezető intézmény, kutatóhely igazolása, a szaktanácsadó értékelése, elemzése alapján a továbbképzést elfogadja.

(7) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés teljesíthető a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámító képzéseken előadóként való részvétellel, a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján.

(8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek.

(9)20 Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a köznevelési intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.

6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben.

(2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét.

(3)21 A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,

a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,

b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,

c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik és

d) akinek a továbbképzésben való részvétele a minősítéshez szükséges.

(4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót.

(5)22 A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki továbbképzésre kötelezett, vagy írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.

(6)23 A köznevelési intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

(8)24 Ha a munkáltató igénybe kívánja venni a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét - a központtal kötött megállapodás alapján -, a beiskolázási tervét április utolsó munkanapjáig meg kell küldenie a központnak.

(9)25 Az e §-ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az ehhez fűződő munkáltatói kedvezményekre.

(10) A továbbképzés szervezője írásban tájékoztatja a továbbképzés feltételeiről a továbbképzésre jelentkezőket.

(11)26 A továbbképzés szervezője évente újrakezdődő sorszámmal ellátott tanúsítványt állít ki a továbbképzésben való eredményes részvételről, amely tartalmazza a továbbképzésben részt vevő nevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, a továbbképzés megnevezését, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezőjének hivatalos nevét, székhelyét, a továbbképzési program alapítási engedély számát, a továbbképzés idejét és helyszínét, a tanúsítvány kiállításának helyét és keltét, a továbbképzésért felelős aláírását, valamint a tanúsítvány kiadója cégszerű aláírását. A tanúsítványon fel kell tüntetni, hogy az munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén jogosít.

A pedagógus-továbbképzési program engedélyezése27

7. §28 (1)29 A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából az 5. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésként olyan továbbképzés vehető figyelembe, és a köznevelési intézmény továbbképzési programja, illetve a beiskolázási terve - az e rendelet 5. §-ának (2)-(3) bekezdésében felsoroltak kivételével - csak olyan továbbképzést tartalmazhat, amelynek programját az e rendeletben meghatározott eljárás keretében az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott (a továbbiakban: alapítási engedély). Az alapítási engedély öt évre szól.

(2)30 Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet a program készítőjének a 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommal kell benyújtania három példányban az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) mint közreműködő hatósághoz a Hivatal által közzétett nyomtatványon. A program maximális óraszáma nem haladhatja meg a százhúsz órát. A kérelemhez csatolni kell:

a) az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét, amennyiben a továbbképzési program nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben részt vevők továbbképzése céljából készült és

b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(2a)31 A Hivatal a pedagógus-továbbképzési program engedélyezési eljárásában közreműködő hatóságként - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32. § (1) bekezdése és 58. § (1) bekezdése alapján - az eljárást felfüggeszti, valamint szakértőt rendel ki.

(3) Ha a továbbképzési program teljes egészében a szakvizsgára történő felkészítés oktatási és tanulmányi követelményeire épül úgy, hogy a továbbképzés követelményeinek teljesítése a szakvizsgára történő felkészülésbe beszámít, a kérelemhez a következőket kell csatolni:

a) a felsőoktatási intézménynek a szakvizsgára történő felkészítésre vonatkozó oktatási és tanulmányi követelményét,

b) a kidolgozó felsőoktatási intézmény nyilatkozatát arról, hogy milyen ismereteket számít be a szakvizsgára történő felkészítésbe,

c)32

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(4) Ha a továbbképzés ismeretanyaga kötődik valamely valláshoz, világnézethez, e ténynek a továbbképzési kérelemből ki kell derülnie.

(5) Ha a továbbképzési program távoktatás céljából készült, a foglalkozási órák számítását a követelmények elsajátításához szükséges felkészülési idő, illetőleg a követelmények elsajátítását igazoló feladatok elkészítéséhez tervezett órák alapján kell számítani.

(6)33 A továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslata alapján dönt. Az oktatásért felelős miniszter a javaslattól eltérő döntést is hozhat. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület a 9/A. §-ban meghatározott bírálati szempontok alapján, köznevelési szakértői vélemény figyelembevételével készíti el javaslatát. A szakértői vélemény elkészítésének a költségeit, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület működéséhez szükséges kiadásokat - beleértve a testület tagjainak díjazását is - az igazgatási szolgáltatási díjból kell fedezni.

(7) Nem működhet közre az alapítási engedély kiadásával összefüggő eljárásban az, aki az engedély kiadásában érdekelt, így különösen

a) az alapítási engedélykérelem benyújtója, a benyújtó képviselője,

b) az, aki az alapítási engedélykérelem benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll,

c) az a)-b) pontban felsoroltak - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti - hozzátartozója.

(8) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület valamennyi továbbképzési program jóváhagyására és az alapítási engedély kiadására irányuló kérelmet - támogató vagy elutasító - javaslatával együtt megküldi az oktatásért felelős miniszter részére.

(9) A továbbképzési program jóváhagyása - ha az egyébként megfelel az e rendeletben foglaltaknak - nem utasítható el azon az alapon, hogy világnézetileg elkötelezett ismereteket tartalmaz.

(10) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületnek a kérelem elutasítását kell javasolnia az oktatásért felelős miniszternek, ha megállapítja, hogy

a) a továbbképzési program követelményeinek teljesítéséhez nincs szükség legalább harminc foglalkozási órára,

b)34 a továbbképzési program nem felel meg az e rendeletben megállapított pedagógus-továbbképzési programok bírálati szempontjainak.

(11)35 A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javasolhatja a program kiegészítését, kijavítását. A kiegészített, kijavított programot a kérelmezőnek az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumba kell megküldeni.

(12)36 Ha a továbbképzési program szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok továbbképzése céljából készült, a továbbképzési program engedélyezéséről, az alapítási engedély megadásáról az oktatásért felelős miniszter a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérése után dönt. A Hivatal megkeresi a szakképesítésért felelős minisztert véleményének kikérése érdekében.

7/A. §37 (1)38 Az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési programokat a Hivatal nyilvántartja.

(2) Megszűnik az alapítási engedély hatálya, ha eltelt az az időszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt a 8/B. §-ban foglaltak szerint visszavonták.

(3)-(4)39

7/B. §40 (1) Az alapítási engedély jogosultja harmadik személynek a továbbképzés indítására írásban megkötött szerződésben engedélyt adhat, ennek tényéről - a szerződés másolatának, valamint szervezet esetében a létesítő okirat másolatának megküldésével - a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül az engedélyt kapott harmadik személy tájékoztatja a Hivatalt. A Hivatal a program indítására jogot szerzett személyekről - természetes személy esetén az adatkezeléshez történő önkéntes hozzájárulás alapján - nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a szervező

aa) nevét,

ab) székhelyét,

b) a továbbképzés

ba) címét,

bb) kódját,

bc) alapítási engedélyének számát,

bd) indítási nyilvántartási számát,

c) azt a határidőt, amely időpontig a szervezőnek az alapító engedélyezte a továbbképzés megszervezését.

A továbbképzési jegyzék41

8. §42 (1)43 Az alapítási engedéllyel rendelkező, továbbá a továbbképzés indítására szerződéssel jogot szerzett személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: a továbbképzés szervezője) a továbbképzés indítása előtt huszonegy nappal az alábbi adatok szolgáltatásával kérelmezi az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési program felvételét a továbbképzések hivatalos jegyzékébe (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék) a Hivataltól:

a) a továbbképzés szervezőjének neve, székhelye (jogi személyiséggel rendelkező szervező esetében annak megnevezése, székhelye), a továbbképzésért felelős neve, címe,

b) az indítani kívánt továbbképzés megnevezése, az alapítási engedély száma,

c) a továbbképzés indításának helye és ideje,

d) a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység előző évi tapasztalatainak összegzése,

e) a pedagógus-továbbképzés időbeni megszervezésének lehetősége (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.),

f) a jelentkezés feltételei és módja, a tervezett résztvevői létszám és

g) a részvételi díj összege.

(2)44 A Hivatal elkészíti a továbbképzések hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék), közzéteszi azt a saját és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a továbbképzési jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. A továbbképzési jegyzékbe - kérelemre - fel kell venni azokat a továbbképzéseket, amelyeknek szervezője az e rendeletben foglaltak szerint adatot szolgáltatott, és az e rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

(3)45 A továbbképzési jegyzéknek tartalmaznia kell: a továbbképzés megnevezését, célját, a továbbképzési program rövid tartalmi ismertetését, az alapító megnevezését, az alapítási engedély számát, a továbbképzés szervezőjének megnevezését, azt a munkakört, tevékenységet, amelyet ellátók részére a részvételt javasolják, az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját, a szakvizsgába történő beszámítás lehetőségét, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyam vagy távoktatás), a továbbképzés időbeni megszervezésének lehetőségét (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.), a jelentkezés feltételeit és módját, a tervezett résztvevői létszámot, a részvételi díj összegét, továbbá a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt, a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzését. A továbbképzési jegyzék az adatszolgáltató kifejezett kérelmére és személyes adatainak kezelésére irányuló nyilatkozata alapján tartalmazza továbbá a továbbképzés szervezőjének nevét és elérhetőségét (e-mail címét, telefonszámát).

(4) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a továbbképzésben figyelembe vehető,

a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű és felsőfokú szakképzéseket,

b) a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzéseket, továbbá

c) a szakvizsgára felkészítő képzések listáját is.

(5) A továbbképzési jegyzékben fel kell tüntetni, ha a továbbképzés keretében átadott tananyag, ismeret és a továbbképzés követelményei valláshoz, világnézethez kötődnek.

(5a)46 A nevelési-oktatási intézmény beiskolázási terve - az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott képzések kivételével - csak olyan továbbképzést tartalmazhat, amely szerepel a továbbképzési jegyzéken.

(6) A továbbképzési jegyzékről törölni kell mindazokat a továbbképzéseket, amelyek a 7/A. § (2) bekezdése szerint már alapítási engedéllyel nem rendelkező továbbképzési programon alapulnak. A továbbképzés indításáról adatot szolgáltató kérheti a továbbképzésnek a továbbképzési jegyzékből történő időszakos vagy végleges törlését.

A továbbképzés megszervezése, ellenőrzése a továbbképzés előadója47

8/A. §48 (1) A továbbképzés során a jóváhagyott, az alapítási engedéllyel rendelkező program megnevezése, a program teljesítésére meghatározott összes óraszám, a program célja és teljesítésének tartalmi követelményei nem változtathatók meg.

(2)49

(3)50 A továbbképzés szervezője a sorszámozott tanúsítványok kiadásáról vezetett nyilvántartást, a továbbképzési naplót, a jelenléti ívet, az ismeretek számonkéréséről szóló jegyzőkönyvet és a záródolgozatokat öt évig megőrzi. A továbbképzés szervezője a program befejezését követően harminc napon belül - az alapítási engedély hatályának megszűnéséig - a honlapján nyilvánosságra hozza a program résztvevőinek a program tartalmával és lebonyolításával kapcsolatos elégedettségéről szóló összesítést.

(4)51 A Hivatal jogosult ellenőrizni a továbbképzés program szerinti megszervezését, és megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezője köteles a megbízólevéllel rendelkező személy részére a továbbképzések okmányait rendelkezésre bocsátani és a szükséges felvilágosítást megadni. Ha az ellenőrzés során a Hivatal azt tapasztalja, hogy a szervező a továbbképzést nem a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő módon szervezte meg, felhívja a szervezőt a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4a)52 Súlyos jogsértésnek minősül:

a) érvényes alapítási engedéllyel nem rendelkező továbbképzés megszervezése esetében tanúsítvány kiadása,

b) ha a továbbképzés szervezője nem rendelkezik az alapítási engedély felhasználási jogával és

c) az akkreditált program címétől, céljától, követelményitől és óraszámától való eltérés.

(4b)53 A Hivatal ismételt vagy súlyos jogsértés esetén törli a szervezőnek azt a továbbképzését a továbbképzési jegyzékről, amelyre vonatkozóan a szabálytalanságot megállapította.

(4c)54 Ha a továbbképzés szervezője a továbbképzés folytatására szerződéssel szerzett jogosultságot, akkor a Hivatal a jogszabálysértésre történő figyelemfelhívásról és a továbbképzési jegyzékről való törlésről szóló döntést közli az alapítóval.

(5)55 A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásában a képzés nem felel meg a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha

a) a továbbképzést nem a továbbképzési programban foglaltak szerint szervezték meg,

b) az alapítási engedély hatálya megszűnt,

c) a továbbképzés szervezője nem rendelkezik a továbbképzési program felhasználási jogával,

d) a továbbképzés szervezője nem vezette a továbbképzéssel kapcsolatos előírt dokumentumokat,

e) a szervező nem biztosította a továbbképzés helyszínén a továbbképzési programban szereplő tárgyi és személyi feltételeket,

f) a továbbképzés szervezője nem tette lehetővé a továbbképzéssel kapcsolatos ellenőrzés lefolytatását.

(6)56 A továbbképzés keretében

a) elméleti foglalkozáson előadó az lehet, aki az adott ismeretek körében felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,

b) gyakorlati foglalkozást az tarthat, aki az adott ismeretek körében legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképesítéssel [a továbbiakban: a)-b) pont alattiak együtt: képesítési követelmény]

rendelkezik.

(7)57 A továbbképzés szervezője a továbbképzés indításának első éve kivételével minden év március 31-éig elkészíti a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegezését, és elektronikus formában, a 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommal megküldi a Hivatal részére. Az összegezésnek tartalmaznia kell a továbbképzések számát és a továbbképzésben részt vevők létszámát, valamint azokat az információkat, amelyekből a résztvevők elégedettsége megállapítható.

Az alapítási engedély visszavonása58

8/B. §59 (1) Az alapítási engedélyt a továbbképzési program készítőjének kérelmére lehet visszavonni.

(2)60 Vissza kell vonni az alapítási engedélyt, ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az előírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható.

(3)61

8/C. §62

A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok

9. § (1)63 A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatokban szakképesítésért felelős miniszter az e rendeletben meghatározottak szerint vesz részt.

(2)64 Az oktatásért felelős miniszter döntéseinek előkészítésében javaslattevőként közreműködik a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület.

(3)65 A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület kilenc tagból áll. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület tagjait az oktatásért felelős miniszter kéri fel, a megbízatás öt évre szól.

(4)66 Ha a továbbképzési program nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése céljából készült, az alapítási engedély kiadásához a Hivatal kikéri az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét.

(5)67 Az oktatásért felelős miniszter

a)68 figyelemmel kíséri és legalább háromévenként az Országos Nemzetiségi Tanács véleményének kikérése után értékeli a továbbképzés rendszerének működését,

b) gondoskodik

ba)69 a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, döntéseinek előkészítéséről,

bb) az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzés nyilvántartásáról, továbbá a nyilvántartott továbbképzésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés lehetőségéről,

bc) a továbbképzés rendszerének külső értékeléséről, hatékonyságának méréséről,

bd) a továbbképzéssel összefüggő nemzetközi tapasztalatok összegyűjtéséről, közzétételéről.

(6)70 Az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázatot írhat ki a továbbképzési program elkészítésére vagy továbbképzés indítására azokon a területeken, amelyeken alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési program, illetve megfelelő számú továbbképzés indításának hiányában nem megoldott a pedagógusok továbbképzése.

(7)71 Az oktatásért felelős miniszter az Országos Nemzetiségi Tanács kezdeményezésére nyilvános pályázatot ír ki továbbképzési program elkészítésére, vagy továbbképzés indítására, ha a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése nem megoldott.

(8)72 Ha a továbbképzés rendszerének külső értékelése, hatékonyságának mérése

a)73 a nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésekre irányul, az érintett országos nemzetiségi önkormányzat,

b) a világnézetileg elkötelezett óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésre irányul, az érintett egyházi jogi személy

képviselője részt vehet a feladatok ellátásában.

A pedagógus-továbbképzési programok bírálati szempontjai74

9/A. §75 (1) A pedagógus-továbbképzési programok értékelése a következő bírálati szempontok alapján történik:

a) a továbbképzési program témája megfelel a 4. § (1) bekezdésében felsorolt célok valamelyikének,

b) a továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes és kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket, amivel a tanfolyam tartalmi követelményeinek teljesítése esetén a résztvevők rendelkezni fognak,

c) a továbbképzés tartalmi és formai követelményei pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a résztvevőknek el kell sajátítaniuk; a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeknek birtokába kell jutniuk; a tudást, kompetenciát, amellyel rendelkezniük kell a továbbképzés elvégzését követően,

d) a továbbképzésen elsajátított ismeretek, tudás, képességek ellenőrzési módjai pontosan értelmezhetőek és a megvalósításhoz kellően kifejtettek,

e) a továbbképzés tematikájában az egyes tematikai egységekhez rendelt altémák kifejtése kellően részletezett, az ezekhez megállapított óraszámok reálisak; a program kivitelezéséhez kapcsolódó módszerek, munkaformák, az alkalmazott taneszközök, ellenőrzési módok és értékelési szempontok, továbbá a tervezett minimális és maximális csoportlétszám megfelelő,

f) a résztvevők számára előírt kötelező és ajánlott irodalom korszerű és egyértelműen beazonosítható,

g) a továbbképzés összóraszáma és a tematika szerint feldolgozásra kerülő tartalom összhangban áll,

h) a részletes tematika összhangban áll a céllal, a tartalmi követelményekkel és a záró ellenőrzéssel és

i) a program összhangban áll az Nkt. céljaival és alapelveivel.

9/B. §76 A távoktató pedagógus-továbbképzési programok értékelése a következő bírálati szempontok alapján történik:

a) a továbbképzési program témája megfelel a 4. § (1) bekezdésében felsorolt célok valamelyikének,

b) a továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes és kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket, amivel a távoktató program tartalmi követelményeinek teljesítése esetén a résztvevők rendelkezni fognak,

c) a továbbképzés tartalmi és formai követelményei pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a résztvevőknek el kell sajátítaniuk; a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeknek birtokába kell jutniuk; a tudást, kompetenciát, amellyel rendelkezniük kell a továbbképzés elvégzését követően,

d) a továbbképzésen elsajátított ismeretek, tudás, képességek ellenőrzési módjai pontosan értelmezhetőek és a megvalósításhoz kellően kifejtettek,

e) a program tartalmazza a távoktató programcsomagot (benne a tanulási útmutatóval egybeépített távoktató tananyagot és a tanulási ütemtervet), a résztvevői szolgáltatások rendszerének leírását és a konzulensi útmutatót (az ellenőrző feladatok értékelési szempontjaival),

f) a távoktató tananyag szerkezete megfelelő részletességgel tartalmazza a kötelező szerkezeti elemeket: bevezetés; tartalomjegyzék; a tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása (a tanulási egység címe, bevezetés; tananyag- prezentáció tanulási útmutatásokkal, az alapmédiumon és a kiegészítő médiumokon; a gyakorló/önellenőrző feladatok és azok megoldása, az ellenőrző feladatok; a kötelező és az ajánlott irodalom annotációval; összefoglalás); a teljes tananyag összefoglalása; zárszó,

g) a továbbképzés összóraszáma és a programcsomag szerint feldolgozásra kerülő tartalom összhangban áll,

h) a program tartalma és szerkezete (a programcsomag, a résztvevői szolgáltatások rendszere és a konzulensi útmutató) összhangban áll a céllal, a tartalmi követelményekkel és a záró ellenőrzéssel és

i) a program összhangban áll az Nkt. céljaival és alapelveivel.

A PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA

A pedagógus-szakvizsga jellege és részei

10. § (1)77 A szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul az alap- és mesterképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, a pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez, továbbá bármelyik felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel betölthető pedagógus-munkakörben hasznosítható, az alap- és mesterképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújt.

(2)78 A szakvizsgára történő felkészítés a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti szakirányú továbbképzés keretében történik.

(3)79

(4)80

(5)81 A szakvizsga megszervezésére - beleértve a képzési és kimeneti követelmények, tantervek elkészítését és kiadását, a tanulmányi és vizsgarendet, a záróvizsgát és oklevelet, az oktatók és hallgatók jogállását stb. - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §82

12. § (1)83

(2) A szakvizsgára történő felkészítésben szerzett oklevelet el kell fogadni minden olyan esetben, amikor a pedagógus-szakvizsga letétele alkalmazási feltétel, függetlenül attól, hogy az oklevelet melyik felsőoktatási intézmény állította ki, továbbá, hogy az oklevél tulajdonosa a pedagógus-szakvizsga letételekor milyen pedagógus-munkakörben dolgozott, illetve a pedagógus-szakvizsga letétele után milyen pedagógus-munkakörben helyezkedik el.

(3)84

A szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel szervezése

13. § (1) A szakvizsgára történő felkészítésbe az a pedagógus kapcsolódhat be, aki rendelkezik a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal.

(2) A képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel akkor lehet bekapcsolódni a szakvizsgára történő felkészítésbe, ha az oklevéllel igazolt szakterületen nincs a képzés szakirányának megfelelő tanárképzés.

(3)85 Szakmai gyakorlatként - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - bármilyen nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben tényleges munkavégzéssel eltöltött időt figyelembe kell venni. A szakmai gyakorlat idejének a számításánál figyelembe kell venni a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatás vezetői munkakörben eltöltött időt. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama. Nem számítható be a szakmai gyakorlat időtartamába a pedagógus-munkakörben eltöltött időnek az az időtartama sem, amely alatt a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a kötött munkaidő huszonöt százalékát.

14. § (1) A szakvizsgára vonatkozó alprogramban tantárgyanként meg kell tervezni a részvételi létszámot.

(2)86 A beiskolázási tervben fel kell tüntetni a jelentkező nevét, lakcímét, az alapképzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, munkakörét, szakmai gyakorlatának idejét és helyét.

(3)87

(4)88 A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, illetőleg akinek részvételét a munkáltató elrendelte.

(5)89 A köznevelési intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve a kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(6)90 Az (5) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

(7) A beiskolázási terv tekintetében alkalmazni kell a 6. § (8) bekezdésében foglaltakat.

15. §91

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Pénzügyi rendelkezések

16. § (1)92 A pedagógus-továbbképzés az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében térítésmentes.

(2)93 A pedagógus-továbbképzési költségek fedezéséhez hozzájárul a központi költségvetés, a fenntartó, a munkáltató. A más által nem fedezett költségeket a résztvevő viseli.

(3)-(4)94

17. §95 (1) A finanszírozási alprogramban kell megtervezni

a) a távollevő helyettesítéséhez szükséges költségeket,

b) az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának szabályait és

c) a továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv stb.) támogatására szolgáló összeget pedagógusonként.

(2) Ha a pedagógus nem az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében vesz részt a továbbképzésen, a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál.

(3) Ha a továbbképzésben való részvétel a pedagógus minősítéséhez szükséges, a részvételi díj teljes összege finanszírozható.

(4) A részvételi díjhoz történő hozzájárulás meghaladhatja a részvételi díj nyolcvan százalékát, ha

a) az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többlet-költségvetési támogatás nélkül biztosítani tudja,

b) az ehhez szükséges fedezetet - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével - a köznevelési intézmény saját forrásaiból biztosítani tudja,

c) a szükséges fedezetet pályázati úton biztosítják, vagy

d) a pedagógus a munkáltató által meghatározott munkakörhöz kapcsolódó vagy más olyan továbbképzésben vesz részt, amely a foglalkoztatási gondok megoldását szolgálja, feltéve, hogy helyettesítésére nincs szükség, továbbá a továbbképzésben való részvétel miatt munkavégzésének rendjét nem kell átszervezni, valamint ha a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött.

(5) Ha a pedagógus a beiskolázási tervben szereplő továbbképzésen vesz részt és a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez hozzá kell járulni, legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évben helyettesítés céljából egy személyre átlagosan fordított összeggel, kivéve, ha a pedagógus az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében térítésmentesen vesz részt a továbbképzésben.

(6) A továbbképzésben, illetve a szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel elrendelése esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túli kiadásokat a munkáltatónak kell fedeznie.

(7) Ha a munkáltató által kifizetett hozzájárulás teljes egészében fedezi a részvételi díj és az egyéb költségek összegét, a munkáltató kikötheti, hogy a megvásárolt könyvek, tankönyvek, segédanyagok a köznevelési intézmény tulajdonába kerülnek.

(8) A munkáltató - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 285. § (2) bekezdésében szabályozott fizetési felszólítással - a helyettesítésre fordított kiadásai, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján a továbbképzésben és a szakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett munkáltatói támogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nem teljesítette az előírt követelményeket. E rendelkezések alkalmazásában nem teljesíti az előírt követelményeket az, aki a képzési időt is figyelembe véve a munkáltató által meghatározott ideig nem szerzi meg az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott oklevelet, bizonyítványt vagy a 6. § (11) bekezdésében meghatározott tanúsítványt, illetve nem készíti el az 5. § (4)-(6) bekezdése szerinti beszámolót.

(9) A visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha a (8) bekezdésben meghatározott időn belül a munkavállaló a munkaviszonyát, a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, vagy a munkáltató munkavállaló esetén a munkaviszonyt rendkívüli felmondással, közalkalmazott esetén a közalkalmazotti jogviszonyt nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel megszüntette.

(10) Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az, aki igazolja, hogy másik köznevelési intézményben, illetve a köznevelés irányításában helyezkedett el, és folytatja a továbbképzést, illetve a pedagógus-szakvizsgára való felkészülést.

(11) A tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

18. §96 (1) A 7. §-ban szabályozott engedély kiadásával összefüggő eljárás megindítójának és a 8. § szerinti adatszolgáltatónak minden esetben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(2)97 Az e rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat a Hivatal 10032000-00282637-00000000 számlájára kell befizetni.

(3)98 A befizetett igazgatási szolgáltatási díj a Hivatal bevétele, melynek megállapodás szerinti részét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak köteles átutalni.

(4) A befizetett eljárási díj nem igényelhető vissza.

(5)99 Az igazgatási szolgáltatási díj a Hivatal és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium e rendeletben meghatározott engedélyek kiadásával, továbbá az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő feladatainak ellátására, a személyi és tárgyi kiadások fedezetére, illetve a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről szóló 46/1999. (XII. 13.) OM rendelet 8. §-ában megfogalmazott feladatokra használható fel.

Vegyes rendelkezések

19. § (1)100

(2) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket,

b) azokat, akiknek a pedagógus-szakvizsga megszerzése alkalmazási feltétel,

c) azokat, akik a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak,

d) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzését,

e) a továbbképzésben való részvételt és a továbbképzés teljesítését.

19/A. §101 Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht. a köznevelési pályázatok fejlesztéskoordinációs támogatása érdekében személyes adatokat nem tartalmazó szakmai programkövető támogató rendszert és adatbázist működtet, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által nyújtott pályázati források gyakorlatban történő szakmai és tartalmi felhasználását naprakész nyomon követése céljából.

19/B. §102 A továbbképzési jegyzékbe - külön eljárás nélkül - fel kell venni azt a pedagógus-továbbképzési programot, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely államának joga szerint pedagógus-továbbképzésként elismertek, és ezt a tényt a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja. Ezt a tényt a pedagógus-továbbképzésnek az Európai Gazdasági Térség valamely államában történt nyilvántartásba vételét tanúsító okirat hiteles másolatával, és annak hiteles fordításával kell bizonyítani.

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

20. § (1)103

(2) 2002. január 1-jétől kezdődően a nevelési-oktatási intézmény vezetői megbízásánál - azonos feltétellel rendelkező pályázók esetén - előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

(3)-(4)104

(5)105 2010. január 1-jétől kezdődően köznevelési intézmény vezetésére, 2015. január 1-jétől kezdően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

(6)106

(7)107 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági végzettségnek vagy képesítésének a köznevelési intézmények vezetői esetében a pedagógus-szakvizsga teljesítése felel meg.

(8)108 A hétévenkénti továbbképzés a 2013. augusztus 31-éig megkezdett nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés elvégzését igazoló okirat megszerzésével is teljesíthető.

(9)109 A 7/B. §-ban előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítésének határideje a 2013. október 1-jét megelőzően megkötött megállapodások vonatkozásában 2013. december 31.

(10)110 A továbbképzés azon szervezői esetében, akik 2013. október 1-jéig nem kérték az általuk indítható továbbképzés jegyzékre vételét, a 8. § (1) bekezdésében szabályozott kötelezettség a 2013. október 21-ét követően indított továbbképzésekre vonatkozik.

21. §111 (1)112 A Hivatal 2009. augusztus 31-éig elkészíti és a közzéteszi a 8. § (4)-(7) bekezdése szerinti hivatalos jegyzéket azzal, hogy a továbbképzési jegyzékbe a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtti jogszabályi követelmények alapján felvetteket megkeresi a jegyzéknek az új követelmények szerinti adatokkal való kiegészítése érdekében.

(2)113 A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a felsőoktatási intézmények által meghirdetett pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzések listáját is. A továbbképzési jegyzékben utoljára tüntethető fel a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzési szakokon a 2009/2010-es tanévben indított új évfolyam. Feltüntethető a továbbképzési jegyzékben a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint indítható képzés, ha a Hivatal a szaknak a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet szerint kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit nyilvántartásba vette, és az adott felsőoktatási intézmény az ez alapján elkészített tantervét honlapján közzétette, továbbá a tantervet elfogadó szenátusi határozatot a Hivatalnak megküldte.

(3) A hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe egy óra előadást vagy egy óra konzultációt - a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján - egy továbbképzési óraként be kell számítani azoknál az oktatóknál, akik a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző két éven belül a következő továbbképzések bármelyikén előadóként részt vettek:

a) Nemzeti Fejlesztési Terv I. Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1.1. a„Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira”,

b) HEFOP 3.1.2. „Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási tanulási programok elterjesztése érdekében”,

c) HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”,

d) HEFOP 2.1. a„Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben felkészítés”.

(4) Azokat a továbbképzéseket, amelyeknek az indítási engedélyét a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt kiadták, az alapítási engedélyben meghatározott időpontig lehet felvenni a továbbképzési jegyzékbe.

(5)114 Ha az indítási engedély iránti kérelmet a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt benyújtották a Hivatalhoz, a kérelmet a benyújtáskori jogszabályi követelmények szerint kell elbírálni.

(6) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzésben szerzett, a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevelet pedagógus-szakvizsgaként, az egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben megszerzett szakképzettségeket a hétévenkénti pedagógus-továbbképzésként el kell fogadni.

(7)115

21/A. §116 A 2009/2010. tanév második félévében és a 2010/2011. tanév első félévében

a)117

b) a 16-17. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a központi költségvetési hozzájáruláson és támogatáson az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében pedagógus-továbbképzés céljára elnyert, illetve elnyerhető támogatást is érteni kell,

c)118

d) nem alkalmazhatók a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében felsorolt jogkövetkezmények abban az esetben, ha a pedagógus azért nem vett részt a továbbképzésben, mert a munkáltató központi költségvetési forrás hiányában nem tudott részére a tanulmányai folytatásához támogatást biztosítani.

22. § (1)119 A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.

(2)120

(3) A hétévenkénti továbbképzéshez készített beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni121

a)-b)122

c) a 2008. szeptember első munkanapján kezdődő második továbbképzési időszakban azokat, akik 2008-ban,

d) a 2013. szeptember első munkanapján kezdődő harmadik továbbképzési időszakban azokat, akik 2013-ban

töltik be a negyvenedik életévüket.

(4)-(6)123

23. § (1)124 Az Nkt. pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit [67. § (1) bekezdés b) pont], valamint a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit [62. § (2) bekezdés] alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében is. Ezek az intézmények az e rendeletben foglaltak szerint elkészítik továbbképzési programjukat és beiskolázási tervüket. A nevelőtestület jogkörét a köznevelési intézményekben a szakalkalmazotti értekezlet, a többi intézményben az érintett pedagógusokból álló bizottság gyakorolja. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben és munkakörökben munkavégzéssel eltöltött időt a 13. § (3) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlat idejének számításánál figyelembe kell venni.

(2) A továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak is.

(3)125 Az e rendeletben foglaltak alkalmazásával a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak a munkáltató hozzájárulásával bekapcsolódhatnak más, nem az oktatási ágazat keretében, jogszabály rendelkezései alapján szervezett, a munkaköri feladataikhoz kapcsolódó továbbképzésbe, szakvizsgára történő felkészülésbe.

Az Európai Unió jogának való megfelelés126

23/A. §127 (1) E rendelet az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK Határozata 3. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 15-16. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

24. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)128

25-26. §129

1. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez130

2. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez131

1. A tanfolyami pedagógus-továbbképzési program alapítási engedélyének kiadására irányuló kérelmet az alábbi adattartalommal kell benyújtani:

a) a program alapítójának adatai (neve, címe, besorolása, a továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy neve),

b) a továbbképzés teljes óraszáma,

c) a programalapító cégszerű aláírása,

d) a továbbképzési programra vonatkozó adatok

da) megnevezése,

db) célja,

dc) azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt,

dd) a továbbképzés célcsoportja,

de) a jelentkezés feltételei,

df) a továbbképzés összóraszáma,

dg) a továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények,

dh) a továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása,

di) a továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása,

dj) intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés,

dk) a továbbképzés kerettantervhez, helyi tantervhez vagy központi programhoz, ajánlott szakképzési programhoz való kötődése,

dl) a továbbképzés valláshoz, világnézethez való kötődése,

dm) a továbbképzés során indítható csoport létszáma,

dn) a tanúsítvány kiadója,

do) a szakvizsgába történő beszámítás lehetősége,

dp) a továbbképzés tartalmára vonatkozó részletes információk (a továbbképzés részletes tematikája, a program részletes leírása, a továbbképzés teljesítésének formai követelményei, minimum részvétel a továbbképzésen, a résztvevők számára kötelező szakirodalom jegyzéke, a résztvevők számára ajánlott szakirodalom jegyzéke, a teljes program lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek meghatározása),

e) minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek, amelyek keretében az alábbi információkat kötelező rendszeresen gyűjteni a résztvevőktől:

- a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos véleményéről (megvalósította-e a célokat, megfelelt-e az elvárásoknak),

- mennyire voltak újszerűek a képzésen megismertek,

- milyen volt a továbbképzés gyakorlati hasznosságának megítélése,

- mennyire voltak megfelelőek az alkalmazott oktatási módszerek,

- teljesíthetők voltak-e a továbbképzésen támasztott követelmények,

- megfelelő volt-e az ismeretek ellenőrzésének módja,

- hogyan ítélték meg a résztvevők az oktatók, gyakorlatvezetők munkáját, szaktudását,

- megfelelőek voltak-e a tárgyi feltételek (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom),

f) a program rövid tartalmi ismertetése.

2. A távoktató pedagógus-továbbképzési program alapítási engedélyének kiadására irányuló kérelmet az 1. pontban foglalt adattartalmon kívül a következő, a továbbképzési programra vonatkozó adattartalommal kell benyújtani:

a) a továbbképzés tanulási időszükséglete órában és a besorolásához szükséges, hagyományos formának megfelelő óraszám,

b) a résztvevői létszám meghatározása,

c) a továbbképzés tartalmára vonatkozó részletes információk további elemei: távoktató tananyag tanulási egységenként, tanulási útmutató, résztvevői ütemterv, a programcsomag működését biztosító résztvevői szolgáltatások rendszerének leírása.

3. A továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzése

A szervező és a program azonosításához szükséges adatok

Általános jellemzők

A minőségbiztosítási összesítés mely időszakra vonatkozik?

A vizsgált időszakban hányszor került sor a továbbképzési program indítására?

A vizsgált időszakban összesen hányan vettek részt a továbbképzésen?

A továbbképzési program tartalmát érintő információk

Megvalósította-e a továbbképzés a kitűzött célokat? Megfelelt-e az elvárásoknak?

Mennyire voltak újszerűek a képzésen megismert információk?

Milyen volt a továbbképzés gyakorlati hasznosságának megítélése?

Mennyire voltak megfelelőek az alkalmazott oktatási módszerek?

Teljesíthetők voltak-e a továbbképzésen támasztott követelmények?

Megfelelő volt-e az ismeretek ellenőrzésének módja?

Hogyan ítélték meg a résztvevők az oktató(k)/gyakorlatvezető(k) munkáját, szaktudását?

A továbbképzési program tárgyi-technikai tapasztalatai

Megfelelőek voltak-e a tárgyi feltételek (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom)?

Megfelelő volt-e a továbbképzés szervezettsége?

3. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez132

Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke

1. Az alapítási engedély kiadására indított eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj összege - továbbképzési programonként -

a) száztizennégyezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma nem haladja meg a harminc órát,

b) százharmincháromezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a harminc órát, de nem haladja meg a hatvan órát,

c) száznegyvennyolcezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a hatvan órát, de nem haladja meg a kilencven órát,

d) százötvennyolcezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a kilencven órát.

2. A továbbképzési jegyzékre történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege - továbbképzési programonként - húszezer-ötszáz forint.

3. Abban az esetben, ha a továbbképzési program készítője az oktatásért felelős miniszter alapítási engedély kiadási kérelmet elutasító határozatának jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül ugyanazt a programot átdolgozva újra beadja, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege

a) ötvenötezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma nem haladja meg a harminc órát,

b) ötvenhétezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a harminc órát, de nem haladja meg a hatvan órát,

c) ötvenkilencezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a hatvan órát, de nem haladja meg a kilencven órát,

d) hatvannégyezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a kilencven órát.



1  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


2  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


3  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


4  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


5  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


6  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § a). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


7  Beiktatta: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 1. § (3). Hatályos: 2009. VII. 31-től.


8  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § b). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


9  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


10  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1., 18. § c).


11  Megállapította: 185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. §. Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 2-3.


12  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


13  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


14  Számozását módosította: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 2. §.


15  Megállapította: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2009. VII. 31-től.


16  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


17  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 4-6.


18  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


19  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


20  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


21  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


22  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 7.


23  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


24  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


25  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


26  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 1. §. Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § d).


27  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 2. § (1). Hatályos: 2010. I. 15-től.


28  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 2. § (2). Hatályos: 2010. I. 15-től.


29  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


30  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


31  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


32  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § e). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


33  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től.


34  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 8.


35  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 15.


36  Módosította: 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (18). Módosítva: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9. alapján.


37  Beiktatta: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 2. § (2). Hatályos: 2010. I. 15-től.


38  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9.


39  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § f). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


40  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


41  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 8. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


42  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2010. I. 15-től.


43  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 8. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


44  Módosítva: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9. alapján. Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 10., 18. § g).


45  Az első mondat szövegét megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 8. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től.


46  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 8. § (4). Hatályos: 2013. X. 1-től.


47  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


48  Megállapította: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2009. VII. 31-től.


49  Hatályon kívül helyezte: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 12. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 15-től.


50  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


51  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


52  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től.


53  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től.


54  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től.


55  Beiktatta: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2010. I. 15-től.


56  Számozását módosította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 4. § (2).


57  Számozását módosította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 4. § (2). Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 4. § (3). Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9.


58  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2010. I. 15-től.


59  Beiktatta: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2009. VII. 31-től.


60  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9.


61  Hatályon kívül helyezte: 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 40. § d). Hatálytalan: 2013. XI. 13-tól.


62  Hatályon kívül helyezte: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 12. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 15-től.


63  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2010. I. 15-től.


64  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


65  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


66  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 10. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től.


67  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2010. I. 15-től.


68  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 10. § (4). Hatályos: 2013. X. 1-től.


69  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § h).


70  Módosította: 185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (1), 13. § (2) b), 229/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 21. § (5) b), 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 12. § (2), 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 11.


71  Módosította: 185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (1), 13. § (2) b), 229/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 21. § (5) b), 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 4., 12.


72  Számozását módosította: 185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (1).


73  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 10. § (5). Hatályos: 2013. X. 1-től.


74  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


75  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


76  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


77  Módosította: 229/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 21. § (5) h).


78  Megállapította: 229/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 17. §. Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 13.


79  Hatályon kívül helyezte: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 31-től.


80  Hatályon kívül helyezte: 229/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 21. § (7) bb). Hatálytalan: 2007. IX. 1-től.


81  Módosította: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 14. § (3), 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 13.


82  Hatályon kívül helyezte: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 31-től.


83  Hatályon kívül helyezte: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 31-től.


84  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § i). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


85  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 14.


86  Módosította: 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 20. § (5) e).


87  Hatályon kívül helyezte: 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 20. § (5) e). Hatálytalan: 2000. II. 11-től.


88  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 20. § (5) e). Hatálytalan: 2000. II. 11-től.


89  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


90  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 19.


91  Hatályon kívül helyezte: 185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 13. § (3). Hatálytalan: 1999. XII. 28-tól.


92  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


93  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


94  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § j). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


95  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


96  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2010. I. 15-től.


97  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9.


98  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9., 16.


99  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9-10.


100  Hatályon kívül helyezte: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 12. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 15-től.


101  Beiktatta: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 9. §. Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


102  Beiktatta: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2009. VII. 31-től.


103  Hatályon kívül helyezte: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 31-től.


104  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § k). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


105  Megállapította: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 11. § (1). Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


106  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § k). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


107  Beiktatta: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 11. § (2). Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 1.


108  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


109  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


110  Beiktatta: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


111  Megállapította: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2009. VII. 31-től.


112  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9.


113  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 9., 17.


114  Módosította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § 18.


115  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § l). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


116  Beiktatta: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2010. I. 15-től.


117  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § m). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


118  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § m). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


119  Módosította: 185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 13. § (3).


120  Hatályon kívül helyezte: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 31-től.


121  Módosította: 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 20. § (5) e).


122  Hatályon kívül helyezte: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 31-től.


123  Hatályon kívül helyezte: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 31-től.


124  Megállapította: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


125  Beiktatta: 273/2000. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től.


126  Beiktatta: 229/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 20. §. Hatályos: 2007. IX. 1-től.


127  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2010. I. 15-től.


128  Hatályon kívül helyezte: 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 20. § (5) e). Hatálytalan: 2000. II. 11-től.


129  Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1299. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.


130  Hatályon kívül helyezte: 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § n). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


131  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 10. §, 1. számú melléklet. Hatályos: 2010. I. 15-től.


132  Megállapította: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet 11. §, 2. számú melléklet. Hatályos: 2010. I. 15-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!