Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.01.22.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1998. évi XII. törvény

a külföldre utazásról * 

Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - a külföldre utazásról és az úti okmányokról a következő törvényt alkotja: * 

I. Fejezet

Alapvető rendelkezések

1. § (1) *  Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható.

(2) *  A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető.

(3) *  A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz.

(3a) *  A magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén nem gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.

(4) *  A magyar állampolgár nemzetközi szerződésben meghatározott országok területére történő beutazáskor a nemzetközi szerződésben meghatározott lejárt érvényességű úti okmánnyal vagy lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.

A törvény hatálya

2. § E törvény szabályozza az úti okmánnyal történő ellátás rendjét, az eljárás alapvető szabályait, a külföldre utazás jogának korlátozását, valamint az ezekkel összefüggő személyes adatok kezelését.

3. § (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a magyar állampolgárokra (a továbbiakban: állampolgár) terjed ki.

(2) *  E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, továbbá a bevándorolt és letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgárokra - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - alkalmazni kell.

(3) *  A magyar menekültügyi hatóság által menekültként, valamint menedékesként elismert személyekre e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

a) *  úti okmány: a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;

b) *  útlevél: Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja;

c) *  útlevélhatóság: az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás e törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv;

d) *  EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

e) *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.

II. Fejezet

Az úti okmányra vonatkozó általános szabályok

5. § (1) Úti okmányra - ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a magyar állampolgárok jogosultak.

(2) A nemzetközi szerződésen alapuló úti okmány adattartalmára az egyezmény rendelkezései az irányadók.

(3) A menekültként elismert személyek részére kiadott úti okmányra a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1989. évi 15. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) *  Az úti okmány a jogosultság fennállásáig, kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni az útlevélhatóságnál. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.

Az útlevél

6. § Az útlevél típusai:

a) a magánútlevél;

b) a hivatalos útlevél.

7. § (1) *  Az útlevél adatoldala tartalmazza

a) *  az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és aláírását;

b) az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;

c) az a) és b) pontban meghatározott adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

(2) *  Az útlevél - kivéve a tizenkét hónapra vagy annál rövidebb érvényességi időre szóló ideiglenes magánútlevél - biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemet (a továbbiakban: tároló elem) tartalmaz. A tároló elem az (1) bekezdésben foglalt adatokat elektronikus formában tartalmazza.

(3) *  A tároló elem elektronikus formában tartalmazza - kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket - a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti biometrikus adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat).

(4) *  A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza

a) a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,

b) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében, valamint

c) azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapotuk nem teszi lehetővé,

d) * 

(5) *  A (4) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott útlevél érvényességi ideje egy év.

(6) *  Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza.

(7) *  A hivatalos útlevél adattartalma kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével.

(8) *  Az útlevélbe az útlevélhatóság, a rendőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.

(9) *  Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.

7/A. § *  Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél kiállításának ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap.

A magánútlevél

8. § (1) A magánútlevél érvényességének időtartama - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően * 

a) *  6 éves életkor betöltéséig 3 év;

b) *  6-70 éves életkor közöttiek esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 5 év;

c) *  70 éven felüliek esetén 10 év.

(2) *  A 18-70 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél - kérelmére - 10 éves érvényességgel is kiállítható.

(3) *  Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdésben megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben a kiállítás napja a születésnap hónapjával és napjával megegyezik, úgy az érvényességi időt ezen időponttól kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

9. § (1) Az állampolgár - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet.

(2) *  Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján -, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.

(3) *  A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - két évig érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év.

(4) *  A (3) bekezdés szerinti időtartamokat az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a második magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

10. § *  (1) *  A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki.

(2) *  Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki.

(3) Az ideiglenes magánútlevelet legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal hivatalból kell kiadni

a) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal,

b) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal.

(4) *  Az ideiglenes magánútlevél Magyarország területére történő egyszeri beutazásra jogosít.

A hivatalos útlevél

11. § (1) *  Hivatalos útlevél: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél. A 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes.

(2) *  Hivatalos útlevél - a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével - kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.

(3) *  A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala -, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi.

12. § (1) Diplomata-útlevélre jogosult

a) *  a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke;

b) *  az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és az Európai Parlament magyarországi képviselője;

c) *  az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;

d) *  a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár;

e) *  a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, Magyarország konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;

f) *  a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint

g) *  az a)-f) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke.

(2) *  Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.

13. § (1) Külügyi szolgálati útlevélre jogosult

a) *  a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező közszolgálati tisztviselője;

b) *  Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagja;

c) *  Magyarország konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja;

d) a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy;

e) az a)-d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.

(2) *  Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.

14. § (1) Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére * 

a) *  a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál foglalkoztatottak;

b) a bírák és az ügyészek;

c) a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai;

d) *  a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók.

(2) Szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés hatálya alá tartozó állampolgárral hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.

(3) Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez.

(4) *  Kizárólag utazásának időtartamára érvényes szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását - rendkívül indokolt esetben a személy vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára - az útlevélhatóság engedélyezi.

15. § *  Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének adható.

III. Fejezet

Külföldre utazást korlátozó rendelkezések

16. § *  (1) Nem utazhat külföldre

a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,

b) aki lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet hatálya alatt áll,

c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől

ca) a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy

cb) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,

d) akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,

e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt, vagy

f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén

a) az ügyész vagy

b) ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíró

elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.

(3) Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyész a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.

(4) Az elvett úti okmányt az ügyész vagy bíró továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.

(5) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását

a) az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv,

b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,

c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a tiltást elrendelő bíróság,

d) külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság

hajtja végre.

(6) A külföldre utazási korlátozás tényét az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedést, büntetést, intézkedést vagy egyéb korlátozást elrendelő vagy kiszabó bíróság közli az érintettel.

(7) Ha a külföldre utazási korlátozás megszűnik, az úti okmányt visszatartó szerv azt az úti okmányt, amelynek érvényességi ideje még nem járt le, a jogosultnak haladéktalanul visszaadja. Ha az úti okmányt visszatartó szerv nem rendelkezik az úti okmány jogosultjának lakcímével vagy értesítési címével, haladéktalanul megküldi az úti okmányt az útlevélhatóságnak, amely gondoskodik az úti okmány visszaadásáról.

(8) Ha a visszatartott, magyar hatóság által kiállított úti okmány érvényességi ideje lejárt, az úti okmányt visszatartó szerv a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

16/A. § *  (1) A külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat valamennyi, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedéssel, büntetéssel, intézkedéssel vagy egyéb korlátozással érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kell nyilvántartani.

(2) A külföldre utazási korlátozás tényét azon érintett személyek esetében, akik - a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott, menedékes és hontalan úti okmánya kivételével - magyar hatóság által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, az útiokmány-nyilvántartásban kell nyilvántartani.

16/B. § *  (1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése, kiszabása, illetve megszüntetése esetén a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére teljesítendő adatközlési kötelezettségének teljesítése előtt ellenőrzi az útiokmány-nyilvántartásban, hogy a érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik-e.

(2) *  Ha az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a döntés meghozatalától számított huszonnégy órán belül értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve a nyilvántartásból történő törlése érdekében.

(3) A bíróság, illetve az ügyész a következő adatokat közli az útlevélhatósággal:

a) az érintett személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét,

b) úti okmányának típusát, számát, valamint

c) az érintett személyre vonatkozó határozatot hozó bíróság, illetve ügyészség megnevezését, a határozat számát és keltét.

(4) A 16. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt elrendelt külföldre utazási korlátozás megszűnéséről a bűnügyi nyilvántartó szerv értesíti az útlevélhatóságot.

(5) Az útlevélhatóság a bíróság, illetve az ügyész, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy törlést huszonnégy órán belül elvégzi.

16/C. § *  (1) Ha az érintett személy külföldi - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.

(2) Ha az érintett személy bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint hontalan külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.

(3) Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.

16/D. § *  (1) *  A 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kényszerintézkedésről a bíróság adatot szolgáltat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal) részére akkor, ha a kényszerintézkedés elrendelésére

a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 314-316. § és 318. §-ában vagy

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)-(7) és (9) bekezdésében

meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja miatt került sor.

(2) *  Az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmények esetében a bíróság értesíti a kijelölt kormányhivatalt, ha a külföldre utazási korlátozás megszűnt.

(3) *  A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) a 16. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esetekben adatot szolgáltat a kijelölt kormányhivatal részére, ha a polgárt az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény elkövetése miatt ítélték el.

(4) *  A bv. szerv értesíti a kijelölt kormányhivatalt, ha a (3) bekezdés szerinti polgár már nem áll külföldre utazás korlátozása hatálya alatt.

(5) *  Az (1) és (3) bekezdésben megjelölt szervek a kijelölt kormányhivatal részére megküldik a polgár természetes személyazonosító adatait, valamint - a (3) bekezdés esetében - a külföldre utazási korlátozás megszűnésének várható idejét.

17. § *  A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő személy külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.

18. § * 

19. § (1) *  Az útlevélhatóság - a 20. § (1) bekezdés a), d), h) és i) pontjában meghatározott eset kivételével - az érvénytelen úti okmányt visszavonja.

(2) * 

(3) *  A kiskorú úti okmányát vissza kell vonni, ha azt

a) *  szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta;

b) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő - akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel - a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át.

(4) * 

20. § (1) *  Érvénytelen az úti okmány, ha

a) elveszett vagy eltulajdonították,

b) személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,

c) meghamisították,

d) megsemmisült,

e) az arra való jogosultság megszűnt,

f) azt nem az arra jogosult használja fel,

g) érvényességi ideje lejárt,

h) annak jogosultja a külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,

i) a 19. § (3) bekezdésében foglalt okból visszavonták, vagy

j) a használatára jogosult meghalt,

k) *  a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmány adatainak körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről a nyilvántartást kezelő szervet elektronikus úton értesítette.

(2) *  Az úti okmány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a 7. § (2)-(3) bekezdésben foglalt adatokat.

IV. Fejezet

Az eljárás alapvető szabályai

21. § *  A 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti.

21/A. § *  (1) Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, a második magánútlevelet, a szolgálati útlevelet, valamint a hajós szolgálati útlevelet soron kívüli, a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében adja ki. A magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél, valamint a hajós szolgálati útlevél soron kívüli, valamint a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi, illetve azonnali eljárásban történő kiadásának eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni.

21/B. § *  (1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - személyesen kell megjelenni. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel − az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.

(2) A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha kiskorú és útlevelének a második biometrikus adatot nem kell tartalmaznia.

(3) Az úti okmány iránti kérelem meghatalmazott útján is előterjeszthető, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé.

(4) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező útlevélhatóságnál történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a 7. § (4) bekezdése, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelmét az útlevélhatósághoz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(5) Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes megjelenés, (ideértve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott általi képviseletet is) és a biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus kapcsolattartás útján benyújtható az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani.

(6) Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik.

(7) Az (5) bekezdés alapján kiállított második magánútlevél érvényességi ideje a 9. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél érvényességi idejéig tart.

(8) A kérelmező az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának tényét - a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulástól függetlenül - elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

22. § (1) * 

(2) * 

(3) *  Az útlevélhatóság határozatának felülvizsgálatáról a bíróság soron kívül dönt.

23. § *  (1) Az érvénytelen úti okmányt - a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség és a rendőrség, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.

(2) Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak, amely a visszavonásról öt napon belül dönt.

(3) Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

(4) A 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott okból érvénytelen úti okmány visszatartásának érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szerv intézkedik.

23/A. § * 

IV/A. Fejezet * 

Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kiállított közokiratok * 

23/B. § *  (1) Ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés így rendelkezik, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot a (2)-(4) bekezdés szerinti eljárásrend alapján kell kiállítani.

(2) *  A Kormány által kijelölt szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) a személyesen megjelenő ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki. A közokirat kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A közokirat - ha a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - tartalmazza

a) a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait,

b) *  azt a tényt, hogy a kérelmező büntetlen előéletű,

c) *  azt a tényt, hogy a kérelmező rendelkezik a visszautazás időpontjában is érvényes magánútlevéllel, valamint

d) a kérelmező nyilatkozatait arról, hogy a kérelmező

da) megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik,

db) megfelelő nyelvismerettel rendelkezik, továbbá

dc) vállalja, hogy legkésőbb a külföldi hatóság által kiállított tartózkodásra jogosító engedélyben foglalt idő leteltekor elhagyja az engedélyt kiállító államot.

(4) Ha a kérelmező a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg vagy egyéb, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott, a közokirat tartalmi elemeként feltüntetendő feltételt nem teljesít, kérelmét el kell utasítani.

(5) *  A kijelölt szerv a közokiratokról - az azok felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása céljából - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a közokirat számát és kiállításának keltét,

b) a kérelmező személyazonosító adatait, valamint

c) * 

(6) *  A kijelölt szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig tartja nyilván.

(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból - a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzése érdekében, valamint annak megállapítsa céljából, hogy az érintett az adott ország beutazási és tartózkodási szabályait megtartotta-e - adatot igényelhet

a) a külpolitikáért felelős miniszter,

b) a büntetőeljárást folytató szerv,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint

d) azon állam magyarországi külképviselete, amelyben a közokirat felhasználásra kerül.

V. Fejezet

Adatkezelés és adatszolgáltatás

24. § *  (1) *  Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:

a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét,

b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,

c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,

d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),

e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,

f) az úti okmány cseréjére, találására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségére vonatkozó adatokat,

g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,

h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,

i) a külföldre utazás korlátozásának tényét és a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat,

j) a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, a törlés időpontját, valamint a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá

k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit,

l) *  a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) *  Az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott adatait a központi útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli.

24/A. § *  (1) *  Az adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:

a) felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködői tevékenysége felett,

b) biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét,

c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít,

d) végzi a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat, valamint

e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.

(2) *  A járási hivatal a 24. § a)-f) pontjában meghatározott, míg a külpolitikáért felelős miniszter a 24. § a)-f), illetve j) és k) pontjában meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti az adatkezelő szervet.

25. § *  Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.

26. § *  (1) Az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át * 

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

b) *  az adatkezelő szervtől a 24. § alapján kezelt adatokból, kivéve a 24. § g) pontjában meghatározott adatokat, valamint

c) *  közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.

(1a) *  Az útlevélhatóság a kérelmező anyakönyvi adatainak beszerzése érdekében elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult adatokat átvenni az elektronikus anyakönyvből.

(2) *  Hivatalos útlevelek esetében

a) az utazást elrendelő vagy az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,

b) az útlevélhatóság adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy gazdálkodó szervezettől.

27. § *  (1) *  Az adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - a 24. § g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervének és nyomozó hatóságának, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.

(1a) *  Az adatkezelő szerv a 24. § d) és h)-k) pontjában meghatározott adatok kivételével a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságnak adhat át adatot a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.

(1b) *  Az adatkezelő szerv a 24. § a) és e) pontjában meghatározott adatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadatok kockázatelemzése céljából átadhatja.

(2) *  Az adatkezelő szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - a 24. § g) pontban meghatározott adatokról adatszolgáltatást nem teljesíthet, ide nem értve az érintett személy 28. § (2a) és (2b) bekezdésben foglalt tájékoztatási jogát, illetve hatósági bizonyítvány iránti igénylését.

(2a) *  A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § a) és e) pontja alapján kezelt adatállományból.

(3) *  A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetve a személyazonosság megállapítása céljából - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § a)-f) és h)-k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.

(4) *  Az útlevélhatóság, illetve az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.

(5) *  Az adatkezelő szerv a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy - a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről küldött elektronikus értesítés alapján - büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a központi útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság, a 20. § (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben a szülői felügyeletet gyakorló személy vagy a 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.

(6) *  Ha az (5) bekezdés szerinti útlevél időközben megkerült és az okmány megkerülésének tényét a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték, vagy a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmánykörözés visszavonásáról, törléséről elektronikus úton küldött értesítést, az adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a továbbított schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.

(7) *  Amennyiben az úti okmány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen úti okmány eltűnéséről (elvesztés, eltulajdonítás), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesíti az adatkezelő szervet, amely a jogszabályban meghatározott NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.

(8) *  Az anyakönyvvezető a személyazonosság és állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának bevonása céljából a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.

(9) *  A büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében - közvetlen adathozzáféréssel - a 24. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott adatokat átveheti.

(10) *  Az adatkezelő szerv az (5) és (6) bekezdés szerinti jelzéskezelési művelet végrehajtásával egyidejűleg gondoskodik az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában történő elhelyezéséről, illetve törléséről.

(11) *  Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot az útiokmány-nyilvántartásból.

(12) *  Az adatkezelő szerv - a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat alkalmazásával - köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint ezen személy központi útiokmány-nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.

27/A. § *  Az adatkezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmását, valamint a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adatot átadja.

28. § (1) *  A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére - az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltathat * 

a) arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal;

b) *  az úti okmány birtokosának családi és utónevéről - ideértve a születési családi és utónevet is -,

c) *  az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről, valamint

d) törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

(2) *  A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az útlevélhatóság, illetőleg az adatkezelő szerv az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. * 

(2a) *  Ha a kérelmező saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kér tájékoztatást, a kérelemre és annak teljesítésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2b) *  Ha a kérelmező a saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról hatósági bizonyítvány kiállítását kéri, e törvénynek az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítását a kérelmező bármely, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kérheti.

(3) *  Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra, személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.

(4) *  Az e törvény alapján kezelt személyes adatok külföldi adatkezelő részére - ideértve a nemzetközi szervezeteket is - nemzetközi szerződés alapján továbbíthatók, feltéve, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonosan teljesülnek.

(5) *  Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik, az adatszolgáltatás ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető.

(6) *  Az (1), (2) és (2b) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(7) *  Az adatkezelő szerv a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése alapján

a) a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár útlevele okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve

b) a polgár útlevelének okmányazonosítója alapján az útlevélben szereplő természetes személyazonosító adatok

továbbítására jogosult.

(8) *  Az adatkezelő szerv az útlevél kiadásáról szóló döntését követően az útlevél okmány megszemélyesítésével egyidejűleg az útlevél okmányazonosítója alapján kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából átadja.

29. § (1) *  Az útlevélhatóság és az adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás körében - külön törvényben meghatározottak szerint - korlátozható, vagy kizárható.

(3) *  Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.

30. § *  (1) Az útlevélhatóság és a közreműködő szerv a 24. §-ban meghatározott adatok kezelésére az eljárás befejezéséig jogosult.

(2) Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig kell megőrizni, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezni kell.

31. § *  (1) *  Az adatkezelő szerv a 24. §-ban meghatározott adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezeli.

(2) *  Az adatkezelő szerv a 16/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezeli.

32. § *  A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait

a) az Európai Parlament magyarországi képviselője és az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, továbbá a vele hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pontja] diplomata útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala,

b) egyéb diplomata útlevél, valamint a külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős miniszter,

c) szolgálati útlevél esetében az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, valamint

d) hajós szolgálati útlevél esetén a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.

32/A. § *  (1) A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait

a) *  az útlevélhatóság - az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevelek pótlására történő útlevél-kiállítás, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében - a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig jogosult kezelni, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törölni kell; hozzájárulás hiányában az útlevélhatóság a tároló elemet kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig jogosult kezelni és az adatokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni kell,

b) *  a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,

c) *  a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,

d) *  a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem lehet átadni vagy továbbítani.

(2) A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszerek alkalmazásával kell megvalósítani, amelyek az elérhető legmagasabb szinten biztosítják azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1) *  Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(2) * 

(3) Ahol jogszabály kivándorlást említ, azon külföldi letelepedést kell érteni.

34. § * 

35. § * 

36. § * 

37. § * 

38. § * 

39. § * 

40. § * 

41. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza * 

a) *  az útlevélhatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szerveket és feladataikat; * 

b) az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit;

c) az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket; * 

d) *  a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervet.

(1a) *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adatkezelő szervet rendeletben jelölje ki.

(2) *  Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg * 

a) *  a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevélhatóság kivételével az útlevélhatóságok székhelyét és illetékességi területét;

b) *  Magyarország útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;

c) *  az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, valamint kijelölje azokat az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;

d) a külképviseleteknek az útlevél kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatait;

e) *  az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az útlevél kivételével - az úti okmányok kiadásáért és cseréjéért; valamint az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, a kedvezmények és mentességek körét; * 

f) *  az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj összegét és fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat; * 

g) *  a 28. § (1), (2) és (2b) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány adattartalmát;

h) *  az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kiállítandó közokirat kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint megfizetésének szabályait. * 

(3) *  Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az általa kiadott útlevelek kezelésének részletes szabályait. * 

(4) *  Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben a NATO menetparancs (az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (NATO-SOFA Megállapodás) III. Cikk 2/b) pontjában meghatározott okmány) alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. * 

41/A. § *  E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 8. § (3) bekezdését és 9. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt útlevelekre kell alkalmazni.

42. § *  (1) E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.

(3) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34. cikkének végrehajtását szolgálja.