Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.XII.19.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1998. évi LXXXIV. törvény

a családok támogatásáról1

Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért érzett felelősségtől vezérelve az Alaptörvényben, továbbá a nemzetközi egyezményekben rögzített szociális jogok érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.

A törvény hatálya

2. §3 E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyarország területén élő4

a) magyar állampolgárra,

b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyekre,

c)5 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

d)6 - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

e)7 - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra,

f)8 összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra engedélyezték.

Alapelvek

3. § (1) A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata.

(2)9 A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése.

(3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg.

(4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;

b)10

c)11

d)12 kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység;

e) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény;

f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:

fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

fb)13 az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;

g)14 nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;

h)15

i)16 jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;

j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem;

k)17 saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Családtámogatási ellátási formák

5. § A családtámogatási ellátások a következők:

a)18 családi pótlék

aa) nevelési ellátás (7. §),

ab) iskoláztatási támogatás (8. §);

b) gyermekgondozási támogatás

ba) gyermekgondozási segély (20. §),

bb) gyermeknevelési támogatás (23. §);

c) anyasági támogatás (29. §).

II. Fejezet19

CSALÁDI PÓTLÉK20

6. §21 (1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt.

(2)22 A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet.

Nevelési ellátás23

7. §24 (1)25 Nevelési ellátásra jogosult

a)26 a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

b)27 a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

c)28 a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

(2) Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

(3)29 Nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy

a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,

b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.

Iskoláztatási támogatás30

8. §31 (1)32 Iskoláztatási támogatásra jogosult

a)33 a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy

aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint

ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá

b)34 a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.

(2)35 A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

(3) Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,

b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

c) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

e)36 aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, vagy

f)37 ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították,

annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.

(3a)38 Amennyiben a (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a (3) bekezdés szerinti személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra.

(4) Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.

A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok39

9. §40 (1)41 Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - csak egy jogosultat illet meg.

(2) Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.

(3) Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

(4)42 Ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.

10. §43 (1) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.

(2) A családi pótlékot folyósító szerv a kizárólag az ellátás megnevezésében - a tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben - bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való jogosultság fennállását nem érintő változásokról határozat meghozatala nélkül dönt.

11. §44 (1) A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

g)45 tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,

i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 20 300 forint,

j)46 a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.

(2)47 A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig az (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás.

(3) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

(4) Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.

12. §48 (1) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,

a) aki az igénylő háztartásában él, és

aa)49 akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,

ab)50 aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

ac)51 aki a családi pótlékra - a 8. § (3) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével - saját jogán jogosult; vagy

b)52 aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.

(2)53 A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. § alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,

b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy

c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt. 49-51. §] tartózkodik.

(3) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa

a) közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,

b) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

c)54 megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,

d)55 nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,

e)56 időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,

f) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

13. §57 A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a gyermek teljes körű ellátására vagy ellátásának kiegészítésére használja fel. A szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére használja fel.

14. §58 Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A szüneteltetés a 12. § (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti.

A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések59

15. §60 (1)61 Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság

a) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,

b) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését.

(2)62 Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében

a)63 nevelőszülőnél elhelyezett,

b) gyermekotthonban elhelyezett,

c) javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,

d) szociális intézményben elhelyezett

gyermek mulasztott.

(3)64 A kincstár a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti az iskoláztatási támogatás szüneteltetését, ha

a) a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban nem haladta meg az ötöt, vagy

b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike bekövetkezett.

16-18. §65

III. Fejezet

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

19. §66 A gyermeket nevelő szülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot.

Gyermekgondozási segély

20. § (1)67 Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, a gyám a saját háztartásában nevelt68

a)69 gyermek 3. életévének betöltéséig,

b)70 ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,

c)71 tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

(2)72 Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

20/A. §73 (1)74 A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha

a) a gyermek az első életévét betöltötte,

b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,

c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével, és

d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak.

(2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság pótolhatja.

(3) Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni.

(4) A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és

b)75 a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

(5) A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után.

(6) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti.

20/B. §76 (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.

(2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

21. §77 (1)78 A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat.

(2) A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

21/A. §79 (1)80 A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

(2)81 A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el.

21/B. §82 A 20/B-21/A. §-ok alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.

22. §83 A kincstár vezetője méltányossági jogkörben eljárva - a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot

a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;

b)84 megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható.

Gyermeknevelési támogatás

23. §85 Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

24. §86 A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai

25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

(2)87 Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti esetet - csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(3)88 Gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

26. § (1)89 A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

(2)90 A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki

a)91 az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve

aa)92 a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét,

ab)93 a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a terhességi-gyermekágyi segélyt valamint a gyermekgondozási díjat, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát;

b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;

c)94

d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

(2)95

28. § (1)96 Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.

(2)97 Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el.

IV. Fejezet

ANYASÁGI TÁMOGATÁS

29. § (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően

a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt;

b)98 az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;

c)99 a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül.

(2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

(3)100 E fejezet hatálya a 2. §-ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén terhesgondozáson vett részt.

30. § Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.

31. §101 Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.

32. §102 Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.

33. § (1) Nem jár anyasági támogatás, ha

a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;

b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

(2)103 Az anyasági támogatás - a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha

a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;

b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.

V. Fejezet

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az igényelbírálás szabályai

34. § (1)104 A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.

(2)105

(3)106 A kincstár - a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerint az életkezdési támogatás érvényesítése érdekében az állami adóhatóság által átadott természetes személyazonosító és lakcímadatok alapján - a 2007. december 31-e után született gyermek törvényes képviselője részére megküldi a családi pótlék iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatványokat, valamint az ellátásokról szóló tájékoztatást.

35. §107 (1)108 Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv

a) a kincstár,

b) a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely.109

(2)110

(3)111 Az ellátás szünetel

a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem

aa) az Európai Unió tagállama,

ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,

ac) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagy

b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

(4)112 Amennyiben az uniós rendeletek alapján a magyar állam a családi ellátások vonatkozásában a különbözet kifizetésére kötelezett, a kifizetést az éves költségvetésről szóló törvény családi pótlék előirányzatának terhére kell teljesíteni.

36. §113

36/A. §114 (1)115 A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a TAJ-szám közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatási hivatal és a kincstár megállapodást köt.

(2) Külön jogszabály szerint kell igazolni a tanulmányok közoktatási intézményben történő folytatását

a) ha az ellátás iránti igényt családtámogatási kifizetőhely bírálja el,

b) a kincstár hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban részesülő, azonban az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő gyermek, illetve személy esetében.

37. § (1)116 Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

(2) Az ellátás folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.

(3)117 Az ellátást - a (4) bekezdésben szabályozott eltéréssel - utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani.

(4)118 Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja.

(5)119 Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a kincstár a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátásnak az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalásáról.

(6)120 A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.

(7)121 Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése esetén a kincstár - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő döntése jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére.

(8)122 Ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapja május június vagy július, úgy a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul.

(9)123 Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhatóság iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezésének hónapjára kell ismételten folyósítani. Ebben az esetben a folyósításra visszamenőlegesen, a kincstárnak a szüneteltetést megszüntető döntése meghozatalát követően kerül sor.

38. § (1)124 Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni.

(2) A jogosult halála esetén - az anyasági támogatás kivételével - az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(3) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást - az anyasági támogatás kivételével - az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

39. § Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.

40. § Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Jogalap nélkül igénybe vett ellátás

41. § (1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki

a) arra nem jogosult, vagy

b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

(2)125 Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték.

(3)126 A (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el.

(4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha

a)127 az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette;

b)128 az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.

(5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

(6)129 Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni.

(7)130 Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

42. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.

(2) Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

43. § (1)131 A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította.

(2) A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. A levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(3) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni.

(4)132 Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be.

(5)133 A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt.

(6)134 A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban.

Jogorvoslat

44. § (1)135 Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet.

(2)136 A 22. § és a 43. § (5)-(6) bekezdése szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(3)137

(4)138

(5) A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

VI. Fejezet

ADATVÉDELEM

45. § (1)139 Az igényelbíráló szerv - ideértve a kincstár vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során - természetes személyről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából - TAJ számon - tart nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:

a)140 a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának természetes személyazonosító adatai;

b)141 a jogosult állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállására vonatkozó adat;

c) a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adat;

d) az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyára vonatkozó adat;

e)142 a jogosult, a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonatkozó adat;

f)143 a jogosult fizetési számlaszámára vonatkozó adat;

g)144 a jogosult, a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, továbbá a nagykorú gyermek jövedelmére vonatkozó adat;

h) az ellátásra jogosító gyermek tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára vonatkozó adat;

i)145 a magasabb összegű családi pótlékban részesülő, 18. életévét betöltött jogosult munkaképesség-csökkenése, illetve egészségkárosodása mértékére vonatkozó adat.

(2a)146 A (2) bekezdés h) pontja szerinti adatkör tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)147 Az igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelésre jogosult szerv csak az adott támogatás elbírálásához szükséges adatokat kezelheti.

(5)148 Az igényelbíráló szerv az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét.

46. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a 45. § (2) bekezdés szerinti adatok alapján vezetett nyilvántartásból a családtámogatási ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.

47. § Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban szereplő adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.

48. §149 (1) A családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló szerv a 45. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől, illetve az egészségbiztosítási szervtől, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából.

(2) A kincstár megkeresésére az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít nyilvántartásából az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban részesülő személyekről.

(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv megkeresésére a 45. § szerinti nyilvántartásból TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít a gyermekgondozási támogatásban részesülő személyekről.

49. §150 (1)151 A kincstár ellenőrzése kiterjed az igényelbíráló szervek hatáskörébe tartozó ellátások megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására, valamint az ellátásra való jogosultságot megalapozó igazolás jogszabályi követelményeknek való megfelelőségének vizsgálatára.

(2)152 A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél ellenőrizheti.

49/A. §153 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igényelbíráló szerv által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az iskoláztatási támogatásra vonatkozó 9., 16-18. §-okat 1999. október 1-jétől kell alkalmazni.

(2)154

(3) Akinek 1998. december 31-ig családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást folyósítottak, az ellátást - amennyiben új igénylést nem nyújtanak be - az 1998. december 31-én hatályban lévő szabályok alapján, de az e törvényben megjelölt összegek alapulvételével kell tovább folyósítani.

(4) Az 1998. december 31-ét megelőzően benyújtott és a törvény hatálybalépéséig el nem bírált igények esetében amennyiben az igényérvényesítés 1999. január 1-je előtti időre is vonatkozik, az erre az időre járó ellátást az 1998. december 31-én hatályban lévő, jogosultságot megalapozó szabályok alapján kell megállapítani és folyósítani.

(5)155 Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 20. § (1) bekezdés a) pontját és 23. §-át a 2010. április 30-át követően született gyermekek esetében is alkalmazni kell.

(6)156 Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 11. § (2) bekezdését - 2010. augusztus 30-ára visszamenőleges hatállyal - a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató azon személyre is alkalmazni kell, aki után 2010. augusztus hónapjára a családi pótlékot a 11. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósították.

(7)157 A 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március 31-éig folytathat.

(8)158

50/A. §159 E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel módosított 15. § (1) bekezdését alkalmazni kell

a) azon ügyekben, amelyekben a közoktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, 15. § (1) bekezdés a) pontja, ennek hiányában 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jelzése 2012. január 31-ét követően érkezik meg a települési önkormányzat jegyzőjéhez, és

b) az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésének 2012. január 31-ét követő, Gyvt. szerinti felülvizsgálata során.

50/B. §160 (1) Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvénnyel módosított 15. §-t és 37. § (5), (7), (8) és (9) bekezdést azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben

a) a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhatósághoz, vagy

b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.

(2) Ha az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálata eredményeként a gyámhatóság az iskoláztatási támogatás felfüggesztését megszünteti, és ezzel egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezése iránt, az iskoláztatási támogatást a kincstárnak abban az esetben kell ismételten folyósítani, ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének elrendelésére valamely okból mégsem kerül sor.

50/C. §161 A 2013. december 31-én gyermekgondozási támogatásban részesülő nevelőszülőnek a nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermekre tekintettel megállapított gyermekgondozási támogatásra való jogosultsága 2013. december 31-én a törvény erejénél fogva megszűnik.

50/C. §162 Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított 25. § (2) és (3) bekezdésében és 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglaltakat a 2013. december 31-ét követően született vagy a szülő, gyám háztartásába került első gyermek esetében, továbbá azon 2013. december 31-ét követően született vagy a szülő, gyám háztartásába került második vagy további gyermek esetében kell alkalmazni, akinek a szülője, gyámja a háztartásában 2014. január 1-jét megelőzően született vagy háztartásba került, a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti életkorú gyermeket nevel.

51. § Felhatalmazást kap

a) a Kormány arra, hogy a családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával és a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésével, megtérítésével, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos, továbbá a hatáskör átadásból adódó végrehajtási szabályokat rendeletben szabályozza;163

b)164 a családpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza165

ba)166 - az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét, valamint az erről szóló igazolások kiadásának rendjét,

bb) a családtámogatási ellátások igényléséhez szükséges formanyomtatványok tartalmát;

c)167 a Kormány arra, hogy a 2. § c)-e) pontjában meghatározott személyekre vonatkozó családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben határozza meg.

52. §168

Az Európai Unió jogának való megfelelés169

53. §170 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke,

c)171 a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont,

d)172 a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont, valamint 12. cikk (2) bekezdés b) pont.

53/A. §173 Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.



1  Kihirdetve: 1998. XII. 24.


2  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 173. § a).


3  Megállapította: 2007. évi I. törvény 117. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


4  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 173. § b).


5  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 68. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 173. § c).


6  Módosította: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (5) ba), 2010. évi XCII. törvény 11. §, 2011. évi CCI. törvény 173. § c).


7  Beiktatta: 2011. évi CV. törvény 49. §. Hatályos: 2011. VIII. 1-től.


8  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 44. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


9  Módosította: 2005. évi CXXVI. törvény 29. § aa).


10  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) ba). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


11  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXVIII. törvény 34. § (2) a). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.


12  Megállapította: 2011. évi CXLI. törvény 66. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


13  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 30. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


14  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 48. § (2) a), 2013. évi CCV. törvény 67. §.


15  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCV. törvény 68. § a). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


16  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 14. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


17  Megállapította: 2005. évi CXXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


18  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3).


19  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól.


20  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól.


21  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3).


22  Megállapította: 2012. évi XCIII. törvény 48. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


23  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól.


24  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2010. évi XXXIX. törvény 19. §.


25  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 66. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


26  Módosította: 2013. évi CCV. törvény 68. § b).


27  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 160. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


28  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 160. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


29  Beiktatta: 2013. évi XXVII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től.


30  Beiktatta: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól.


31  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3).


32  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 67. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


33  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 48. § (2) a).


34  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 161. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


35  Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 34. § (2) b).


36  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 83. § a).


37  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 84. § a), 2012. évi XCIII. törvény 48. § (2) b).


38  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 67. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


39  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól.


40  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3).


41  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 68. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


42  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 68. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


43  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3).


44  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3).


45  Módosította: 2013. évi CCV. törvény 68. § c).


46  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 83. § b), 2012. évi XCIII. törvény 48. § (2) a), 2013. évi CCV. törvény 68. § c).


47  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 69. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


48  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3).


49  Módosította: 2013. évi CCV. törvény 68. § b).


50  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 70. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


51  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 83. § c).


52  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 48. § (2) a).


53  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 83. § d).


54  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 162. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


55  Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 73. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


56  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 168. §.


57  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 84. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


58  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3).


59  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 71. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


60  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 71. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


61  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 31. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


62  Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 34. § (2) c).


63  Módosította: 2013. évi CCV. törvény 68. § c).


64  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


65  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XXXIII. törvény 10. § (6) f). Hatálytalan: 2002. XI. 8-tól.


66  A második mondatot beiktatta: 2001. évi XII. törvény 4. §. Az első mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXXVI. törvény 5. §. Módosította: 2013. évi CCV. törvény 68. § d).


67  Számozását módosította: 2002. évi XXXIII. törvény 7. § (2). Módosította: 2013. évi CCV. törvény 68. § e).


68  Megállapította: 2005. évi CXXVI. törvény 6. §. Módosította: 2010. évi LXVI. törvény 4. §.


69  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 72. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


70  Beiktatta: 2002. évi XXXIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


71  Jelölését módosította: 2002. évi XXXIII. törvény 7. § (1).


72  Beiktatta: 2002. évi XXXIII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


73  Beiktatta: 2001. évi XII. törvény 5. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


74  Megállapította: 2013. évi CCXXIV. törvény 18. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


75  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 73. §. Módosította: 2013. évi CCXXIV. törvény 25. §.


76  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 74. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


77  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 75. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


78  Megállapította: 2013. évi CCXXIV. törvény 19. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


79  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 76. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


80  Megállapította: 2013. évi CCXXIV. törvény 20. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


81  Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 34. § (1) a).


82  Beiktatta: 2013. évi CCV. törvény 65. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


83  Megállapította: 2005. évi CXXVI. törvény 9. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) a).


84  Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 34. § (1) a).


85  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 77. §. Módosította: 2013. évi CCV. törvény 68. § d).


86  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 77. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


87  Megállapította: 2013. évi CCXXIV. törvény 21. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


88  Beiktatta: 2013. évi CCXXIV. törvény 21. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


89  Számozását módosította: 2002. évi XXXIII. törvény 8. §.


90  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 78. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


91  Megállapította: 2003. évi IV. törvény 58. §. Hatályos: 2003. II. 15-től. 2003. március 15-éig benyújtott kérelmek esetében a jogosult nyugellátása mellett a gyermekgondozási segélyre - amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel -2002. december 1-jétől válik jogosulttá.


92  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 17. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


93  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 28. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 74. §, 2011. évi CXCI. törvény 165. §, 2012. évi CXVIII. törvény 34. § (1) b), 2013. évi CXXXIII. törvény 79. §, 2013. évi CCXXIV. törvény 24. §.


94  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXVI. törvény 29. § ad). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


95  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XXVI. törvény 94. § (3) b) bb). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


96  Számozását módosította: 2005. évi CXXVI. törvény 11. §.


97  Beiktatta: 2005. évi CXXVI. törvény 11. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


98  Módosította: 2001. évi XII. törvény 10. § (2), 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) a). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


99  Módosította: 2001. évi XII. törvény 10. § (2), 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) a). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


100  Beiktatta: 2010. évi CLXXI. törvény 79. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 173. § d).


101  Megállapította: 2002. évi XXXIII. törvény 9. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


102  Módosította: 2001. évi XII. törvény 10. § (2), 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) a). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


103  Módosította: 2001. évi XII. törvény 10. § (2), 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) a). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


104  Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) b), c). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


105  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (2) a). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


106  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 72. §. Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) d). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


107  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 226. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


108  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 73. § (1). Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) b). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


109  Lásd: 2007. évi CXXI. törvény 81. § (12)-(21).


110  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) bb). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


111  Megállapította: 2010. évi XCII. törvény 12. § (1). Hatályos: 2010. X. 3-tól.


112  Beiktatta: 2006. évi CXVII. törvény 37. §. Módosította: 2010. évi XCII. törvény 12. § (2).


113  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (2) b). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


114  Beiktatta: 2009. évi LXXIX. törvény 46. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (8).


115  Megállapította: 2010. évi LXVI. törvény 3. §. Hatályos: 2010. VIII. 30-tól. Lásd: 2010. évi LXVI. törvény 11. § (3).


116  Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) e), f). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


117  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 74. §. Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 109. §.


118  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 68. §. Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 52. § (2) b), 54. § (4) b), e), 2009. évi LXXXV. törvény 109. §, 2010. évi CLXXI. törvény 83. § e).


119  Megállapította: 2013. évi LXXV. törvény 18. §. Hatályos: 2013. VI. 15-től.


120  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 80. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


121  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 32. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


122  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 32. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


123  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 32. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


124  Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) e), g). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


125  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 83. § f).


126  Módosította: 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) c) cc).


127  Módosította: 2005. évi CXXVI. törvény 32. § (1) ad).


128  Módosította: 2005. évi CXXVI. törvény 32. § (1) ad).


129  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 75. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: 2007. évi CXXI. törvény 81. § (21).


130  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 75. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: 2007. évi CXXI. törvény 81. § (21).


131  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 76. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: 2007. évi CXXI. törvény 81. § (20).


132  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 228. § (2). Módosította: 2004. évi XXVI. törvény 94. § (4) b) bb), 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) h), 2010. évi CLXXI. törvény 83. § g).


133  Beiktatta: 2004. évi CXXXV. törvény 106. § (2). Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) a).


134  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 76. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


135  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 77. §. Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 83. § g).


136  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2009. IX. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (8).


137  Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 8. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.


138  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (2) c). Hatálytalan: 2009. X. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


139  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 8., 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (3) f), 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) i).


140  Módosította: 2009. évi XXIX. törvény 17. § (7), 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) k). Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (1).


141  Módosította: 2004. évi XXVI. törvény 94. § (4) b) bc).


142  Módosította: 2009. évi XXIX. törvény 17. § (7).


143  Megállapította: 2013. évi CCXXIV. törvény 22. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


144  Módosította: 2009. évi XXIX. törvény 17. § (7).


145  Beiktatta: 2007. évi CXXI. törvény 78. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


146  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 36. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


147  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 8.


148  Beiktatta: 2009. évi LXXIX. törvény 49. §. Módosította: 2010. évi XXXIX. törvény 40. § (1).


149  Megállapította: 2007. évi CXXI. törvény 79. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


150  Megállapította: 2004. évi CXXXVI. törvény 69. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


151  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) k).


152  Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) k).


153  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 158. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


154  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) cb). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


155  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 82. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


156  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 82. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


157  Megállapította: 2010. évi CLXXI. törvény 82. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


158  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) cb). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


159  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 167. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


160  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 33. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.


161  Beiktatta: 2013. évi CCV. törvény 66. §. Hatályos: 2013. XII. 8-tól.


162  Beiktatta: 2013. évi CCXXIV. törvény 23. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


163  Lásd: 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.


164  Módosította: 2010. évi CLXXI. törvény 84. § b).


165  Megállapította: 2004. évi CXX. törvény 3. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) l).


166  Megállapította: 2004. évi CXX. törvény 3. §. Módosította: 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) m).


167  Megállapította: 2007. évi I. törvény 117. § (2). Módosította: 2011. évi CV. törvény 128. § (8).


168  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 389. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


169  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 117. § (3). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


170  Megállapította: 2007. évi I. törvény 117. § (3). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


171  Beiktatta: 2011. évi CV. törvény 50. §. Hatályos: 2011. VIII. 1-től.


172  Beiktatta: 2013. évi XCIII. törvény 45. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


173  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 158. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!