Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.06.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

A Kormány a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI * 

1. § (1) *  A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) főigazgatója által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: formanyomtatvány) kell benyújtani. A családtámogatási ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással kell biztosítani.

(2) *  A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható

a) *  a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,

b) *  a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

c) a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

(2a) *  A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: fővárosi és megyei kormányhivatal).

(3) *  A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.

(4) *  Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. Amennyiben a Cst. 49/B. § (1) bekezdése szerinti szociális nyilvántartás családtámogatásokkal összefüggő adatainak közvetlen lekérdezésére jogosult hatóság eljárásában olyan adatra van szükség, amelyet a nyilvántartás tartalmaz, a hatóság az adatot a nyilvántartásból történő közvetlen lekérdezéssel veszi át.

(5) *  A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

a) a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,

b) *  a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,

c) a gyám a gyámrendelő határozat,

d) *  az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van - ideértve a Cst. 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőt is -, a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat,

e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat

bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.

(6) *  Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

(6a) *  Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást,

a) *  csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a hatóságnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és

b) az újabb kérelem benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve hogy az általa igazolt adat időközben nem változott.

(7) *  A Cst. 11. § (4) bekezdése szerinti esetekben a családtámogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

(8) *  Amennyiben a családtámogatási ellátás megállapítására a Cst. 2. §-ának d) pontjában meghatározott személy nyújt be kérelmet, a 8. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt is ki kell töltenie.

(9) *  Családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos elektronikus döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető.

1/A. § *  (1) Ha az ügyben családtámogatási kifizetőhely nem rendelkezik hatáskörrel, a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyben - a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével - a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

(2) Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyben Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed.

2. § (1) *  A Cst. 38. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna utalni.

(2) *  A Cst. 4. § d) pontjának alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül, ha a Cst. 4. § d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét vagy távolléti díjban részesül.

3. § A Cst. 39. §-a alapján - írásban - be kell jelenteni

a) *  a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt

aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,

ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

ad) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,

ag) a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

ah) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

ai) az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

aj) az ellátásra jogosult Cst. 45. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatát,

ak) *  ha a családi pótlék folyósításának időtartama alatt a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől;

b) *  a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

ba) a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

bb) *  ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek féléves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,

bc) * 

bd) *  ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,

be) *  ha a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/B. §-a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,

bf) *  ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül,

bg) * 

bh) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,

bi) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,

bj) *  nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában az ellátásra való jogosultság elvesztését vonják maguk után,

bk) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

bl) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá - gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,

bm) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 24. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik, valamint

bn) az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;

c) a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a b) pont alpontjaiban megjelölt bejelentési kötelezettségen túl * 

ca) a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,

cb) *  a gyermek - méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.

4. § *  (1) *  A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot - a fővárosi és megyei kormányhivatal a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.

(2) *  A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások jogosult részére történő kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást, továbbá a természetben nyújtott családi pótlékot - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.

4/A. § * 

4/B. § *  (1) *  A Cst.

a) *  4. § g) és h) pontja, 6. § (2) bekezdése, 8. § (1) bekezdés a) pontja, 8. § (3) bekezdés f) pontja, 11. § (1) bekezdés j) pontja, 12. § (1) bekezdés b) pontja, 15. § (1) és (3) bekezdése, valamint 37. § (5) és (9) bekezdése alkalmazásában a gyámhatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal),

b)-e) * 

f) 48. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP),

g) * 

(2) *  A családtámogatási ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv

a) a Cst. 2. §-ának a) és b) pontja szerinti személyi kör tekintetében

aa) *  a gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal,

ab) *  az aa) alpont hatálya alá nem tartozó ellátás iránti kérelem esetén, amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal;

b) a Cst. 2. §-ának c) és d) pontja szerinti személyi kör tekintetében

ba) *  az anyasági támogatás iránti kérelem esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal,

bb) *  a ba) alpont hatálya alá nem tartozó esetben, amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, egyéb esetben Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: EGT-s kormányhivatal).

(3) * 

(4) *  A Cst. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában családtámogatási kifizetőhely:

a) *  a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

b)-c) * 

d) * 

e)-f) * 

g)-j) * 

k) * 

l) az Országgyűlés Hivatala.

(5) *  Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérelmező részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más - a (4) bekezdés szerinti - kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett iratok beszerzése iránt az ONYF Központot kell megkeresni.

(6) * 

(7) * 

4/C. § *  (1) *  Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal által folyósított családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás jogosultjának lakcíme változik, a fővárosi és megyei kormányhivatal hivatalból gondoskodik az új illetékességnek megfelelő folyósításról.

(2) *  A családtámogatási kifizetőhely hatáskörének megszűnése esetén a kifizetőhely a családtámogatási eljárásban korábban nála keletkezett iratot öt napon belül megküldi az ONYF Központnak, amely azt annak kézhezvételétől számított további öt napon belül továbbítja a családtámogatási ellátás folyósítására hatáskörrel rendelkező szervhez.

(3) * 

CSALÁDI PÓTLÉK * 

5. § *  (1) *  A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet

a) a b) pont hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek az 1. számú mellékletben,

b) a gyermekotthon vezetőjének, a szociális intézmény vezetőjének, a javítóintézet vezetőjének, valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a 6. számú mellékletben

meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) *  A családi pótlékra a Cst. 7. § (2) bekezdésében, valamint 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személy által benyújtott kérelem esetében az 1. számú melléklet 1. pont 1.3 és 1.4 alpontjában, 2. pontjában, valamint 3. pont 3.2, 3.3 és 3.6 alpontjában meghatározott adatokat és nyilatkozatokat nem kell megadni.

(3)-(4) * 

(5) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.

(6) *  A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést a fővárosi és megyei kormányhivatal közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő gyámhivatallal.

(6a) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal közli az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményező gyámhivatallal

a) a családi pótlékra jogosult személyében bekövetkező változást és a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló jogerős döntést,

b) az iskoláztatási támogatás szünetelését elrendelő jogerős döntést,

c) az iskoláztatási támogatás szüneteltetését megszüntető jogerős döntést,

d) * 

(6b) *  Az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről szóló határozat ellen fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be. Ha a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresi a közoktatási intézmény igazgatóját, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon a kérdésben.

(7) *  A családi pótlékra jogosult személyének a családi pótlék összegét nem érintő megváltozása a gyámhivatal eltérő döntése hiányában a családi pótlék folyósításának az (5) bekezdés szerinti módját nem érinti.

(8) *  Az iskoláztatási támogatás jogosultja személyének megváltozása nem érinti az iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetését, kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra a Cst. 15. § (2) bekezdése szerinti személy válik jogosulttá.

(9) *  A Cst. 37. § (9) bekezdésének alkalmazásában az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezés hónapja az a hónap, amelyben a kezdeményezést kiadmányozták.

5/A. § *  (1) Az iskoláztatási támogatásra saját jogán a Cst. 8. § (3) bekezdés e) pontja szerint jogosult személynek az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője

a) * 

b) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.

(3) A szülő (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.

5/B. § *  A szülők által egyenlő időszakokban felváltva gondozott gyermek (személy) után járó családi pótlék megosztására irányuló igény esetén a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a Cst. 9. § (4) bekezdése szerinti jogerős bírósági döntést.

6. § (1) *  Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell.

(2) *  Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

(3) * 

(4) *  A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám családi pótlékra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült családi pótlékban.

6/A. § *  (1) A Cst. 6. § (1) bekezdése szerinti lemondó nyilatkozatot a családi pótlékra jogosult személynek a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal, teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell megtennie. Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes. Visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.

7. § *  (1) A családtámogatási kifizetőhely a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.

(2) *  Ha az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak,

a) a tanulmányokat folytatók, vagy

b) a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezők

Oktatási Hivatal által közölt adatállományában nem szerepel, a fővárosi és megyei kormányhivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására.

7/A. § *  (1) *  A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést - feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell az megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.

(3) Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.

8. § *  (1) *  Ha a családi pótlékra nem jogosító, de a Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a gyermekszámba beszámító gyermek a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor nem szerepel az Oktatási Hivatal által a tanulmányokat folytatókról, vagy a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkről közölt adatállományban, a fővárosi és megyei kormányhivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására.

(2) *  A Cst. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.

(3) *  A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését - a családi pótlékot kérelmező kérésére - a szociális intézmény vezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti felhívást

a) *  a fővárosi és megyei kormányhivatal szeptember 15-éig,

b) a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig, a 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítésével egyidejűleg

küldi meg a jogosultaknak. Amennyiben a jogosult nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya fennáll, de az igazolást nem csatolja, a hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az Oktatási Hivatalhoz. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet a hatóság az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg folyósítja.

(5) * 

8/A. § *  A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A hatóság honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.

9. § (1) *  A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

(1a) *  A Cst. 7. § (3) bekezdése szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a tankötelezettség megszűnése miatt a gyermek tanulói jogviszonyát megszüntető iskola igazgatója által a 10. számú melléklet szerinti adattartalommal kiállított igazolást. Amennyiben az igazolás a tanulói jogviszony megszüntetését követő két hónapon belül benyújtásra kerül és a kérelmező a megszüntetett iskoláztatási támogatás jogosultjával megegyezik, az igazolás benyújtása a nevelési ellátás iránti kérelemnek minősül.

(1b) *  Ha a Cst. 7. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján

a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,

b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,

c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdését szakkérdésként vizsgálja.

(1c) * 

(2) *  A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került - a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.

(3) *  A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.

(4) * 

10. § * 

10/A. § *  (1) A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti.

(2) *  Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal az illetékes.

(3) *  A (2) bekezdés szerint eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatallal is közli.

11. § (1) *  A Cst.

a) *  7. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése alkalmazásában gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezettként, illetve nevelésbe vett gyermekként ellátott,

b) *  8. § (1) bekezdése alkalmazásában javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett

gyermek.

(2) *  Az intézményi jogviszony megszűnéséről - ideértve az intézményi áthelyezést is -, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője tizenöt napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet.

(3) *  Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőleg a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti.

(4) *  Ha a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől, a családi pótlék folyósítása felfüggesztésre kerül. Ha a gyermek a kijelölt gondozási helyére visszatér, ennek időpontjától a felfüggesztés időszakára járó ellátást visszamenőleg folyósítani kell.

(5)-(6) * 

12. § *  Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után - állapotának javulása miatt - a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A fővárosi és megyei kormányhivatal a családi pótlék új összegben történő folyósításával egyidejűleg intézkedik a 9. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről.

13. § (1) *  Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani.

(2) *  Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

14. § *  (1) *  A Cst. 12. § (3) bekezdése szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell, illetve - a b) pont szerinti esetben - minden év február 28-áig be kell nyújtani

a) *  tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a köznevelési, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását,

b) *  a Cst. 12. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről,

c) a Cst. 12. § (3) bekezdés e) pontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti esetekben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.

(3) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást

a) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,

b) hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig

be kell nyújtani.

15. § * 

16-18. § * 

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

Gyermekgondozást segítő ellátás * 

19. § (1) *  A gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) *  A Cst. 20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmét a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon nyújtja be.

(3) *  A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban.

(4)-(5) * 

(6) *  Az OEP, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj,, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatát a fővárosi és megyei kormányhivatallal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj,, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.

(7) *  Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt [Cst. 20. § (1) bek. c) pontja] új kérelmet nem kell benyújtani.

(8) *  Amennyiben a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmet örökbefogadó szülő nyújtja be, a hatóság megvizsgálja, hogy a Cst. 20/B. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van-e helye és amennyiben annak feltételei fennállnak, a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a Cst. 20/B. § (2) bekezdése szerinti időtartamra állapítja meg.

(9) *  A Cst. 20. § (2) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni,

b) a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (4) bekezdése szerinti döntést a tankötelezettség kezdetéről, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztusának 31. napjáig a hatodik életévét betölti.

(10) *  Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek vagy gyermekek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel a Cst. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti időpontig jár, a gyermekgondozást segítő ellátást a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt a Cst. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani.

20. § * 

Gyermeknevelési támogatás

21. § *  (1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmet a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) *  A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermeknevelési támogatásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban.

(3)-(4) * 

Gyermekgondozási támogatások közös szabályai

22. § (1) *  A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, * 

a) *  ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy

b) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek

ba) *  a Cst. 20. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén félévesnél idősebb, vagy

bb) a Cst. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén három évesnél idősebb.

(2) * 

(3) * 

(4) *  A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.

(5) * 

(6) *  A kérelmező - a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából - a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság fennállásáról. Ha a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a jogosultságnak a Cst. szerinti időtartamának lejárta előtt megszűnik, az igényelbíráló szerv a hatósági bizonyítványt visszavonja, valamint az ONYF Központ a visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát - megyénkénti bontásban, a közzététel indokának általános ismertetése mellett - honlapján haladéktalanul közzéteszi.

22/A. § *  (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján választott családtámogatási ellátás iránti kérelmet - a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt - a 4/B. § (1) és (2) bekezdése szerint illetékes szervhez kell benyújtani.

(2) A családtámogatási ellátást a kérelmező által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a kérelmező a jogosultság feltételeivel már ekkor rendelkezik. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani.

(3) A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell.

(4) A választott családtámogatási ellátás havi összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével, addig, amíg a már felvett ellátás meg nem térül. A családtámogatási ellátás megszüntetésekor még meg nem térült egészségbiztosítási pénzbeli ellátás összegéről a folyósító szerv öt napon belül értesíti az egészségbiztosítási szervet, amely intézkedik a meg nem térült tartozás behajtásáról.

(5) Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg öt napon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani.

Méltányosságból megállapított gyermekgondozást segítő ellátás * 

23. § (1) *  A Cst. 22. §-a szerinti, a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtani.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell * 

a) a Cst. 22. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;

b) *  a Cst. 22. §-ának b) pontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek, betegsége miatt, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

(3) * 

(4) *  A gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e § szerinti eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult megszüntetni. Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a fővárosi és megyei kormányhivatal a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi az ONYF főigazgatójának. Az ONYF főigazgatója által hozott határozatot a kérelmezővel a fővárosi és megyei kormányhivatal közli.

(5) * 

(6) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja az ONYF főigazgatóját.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS

24. § (1) *  Az anyasági támogatásra irányuló kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell * 

a) *  a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson;

b) *  a Cst. 29. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt esetben a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;

c) *  a Cst. 29. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt esetben a jogerős gyámrendelő határozat másolatát.

(2a) *  A Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személy az anyasági támogatás megállapítására irányuló kérelemhez csatolja a részére a Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát.

(3) *  Amennyiben a szülő nő - ide nem értve a Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személyt - hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell a kérelméhez csatolnia.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell

a) halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,

b) az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt,

c) a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát,

d) *  a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló határozat másolatát.

(5) *  A hatóság a határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatja a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb jogosultsági feltételeiről.

25. § * 

JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁS

26. § (1) *  A jogalap nélkül felvett ellátásokról a hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) *  a visszafizetésre kötelezett személy törvényben meghatározott, a hatóság által az ügyfél azonosítása céljából kezelhető személyes adatait,

b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, időtartamát, okát,

c) a visszafizetésre kötelező jogerős határozat keltét,

d) a visszafizetés rendezésének módját.

(2) *  A Cst. 43. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában "hosszabb idő alatt megtérülő követelésen" a 12. naptári hónap alatt meg nem térülő követelést kell érteni.

(3) *  Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi az ONYF Központnak.

(4) *  A Cst. 43. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy

b) magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,

c) három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

(5) *  A Cst. 43. §-ának (6) bekezdése szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

(6) *  Ha a visszafizetésre kötelező határozatot

a) *  fővárosi és megyei kormányhivatal hozta, a fővárosi és megyei kormányhivatal,

b) *  családtámogatási kifizetőhely hozta, az ONYF Központ

az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(7) *  Ha a kérelmező a (6) bekezdés szerint eljárásban a közreműködő hatóság hiánypótlási felhívásának nem tesz eleget és a határidő módosítását sem kérte, az eljárást a közreműködő hatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a közreműködő hatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és megküldi az ONYF főigazgatójának. Az ONYF főigazgatója által hozott határozatot a kérelmezővel a közreműködő hatóság közli.

26/A. § * 

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

27. § *  (1) *  A családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.

(2) * 

(3) *  A jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a polgármesteri hivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi.

(4) *  Az ONYF Központ a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.

27/A. § *  (1) *  Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja nem munkanap, a Cst. 37. §-ának (3) bekezdése szerinti határidő az azt követő első munkanapon jár le.

(1a) *  Ha augusztus 26-a nem munkanap, a Cst. 37. § (4a) bekezdése szerinti határidő az augusztus 26-át megelőző utolsó munkanapon jár le.

(2) *  A családtámogatási kifizetőhelyek az általuk a tárgyhónapban kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig - elszámolást nyújtanak be az ONYF Központhoz. Az ONYF Központ az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó további feltételeket megállapodásban kell rendezni.

27/B. § *  Ha a Cst. 49. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a 4/B. § (4) bekezdése szerinti kifizetőhely a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, az ONYF Központ a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a kifizetőhelyet működtető munkáltatót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége is terheli.

27/C. § * 

27/D. § * 

27/E. § *  (1) *  A megállapított ellátás folyósítása belföldre forintban, míg EGT-államba a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinációját ellátó igazgatási bizottság által hozott határozatban foglaltak szerint történik.

(2) *  A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a fizetési számlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni.

(3) * 

27/F. § *  (1) *  A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.

(2) * 

(3) *  Amennyiben a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást külföldi szerv állította ki, az EGT-s kormányhivatal a betegség, illetve fogyatékosság jellege szerinti orvosszakértő véleménye alapján dönt a külföldi igazolás elismeréséről.

(4) * 

27/G. § *  Az EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról az EGT-s kormányhivatal ad ki igazolást.

27/H. § (1) *  A Cst. 35. § (4) bekezdése szerinti különbözet megállapítása iránti eljárásban az EGT-s kormányhivatal jár el. Különbözet kifizetésére akkor kerül sor, ha az ügyfél családja számára a magyar jogszabályok szerint nyújtható pénzbeli családi ellátások összege magasabb, mint az az összeg, amit ilyen jogcímen a családnak más EGT-állam folyósít.

(2) * 

(3) *  Amennyiben a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj napi összegének vagy a jogosultság időtartamának ismerete szükséges, annak megállapítása - az EGT-s kormányhivatal megkeresésére - az OEP feladata.

28. § *  (1) *  Amennyiben a gyámhivatal az iskoláztatási támogatás felfüggesztése iránti eljárást azért szünteti meg, mert a család külföldre távozott, erről a tényről az eljárást megszüntető végzésének megküldésével értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(1a) * 

(2) *  Amennyiben a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagja feladatának ellátása során értesül arról, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott, erről a tényről tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal a külföldre távozás tényéről értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

29. § *  A fővárosi és megyei kormányhivatal az e rendelet szerinti, hatáskörébe tartozó ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban az ONYF főigazgatója által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert köteles használni.

30. § * 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § (1) *  Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2) *  Az egyes szociális és családtámogatási tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2015. (XII. 23.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezett 4/B. § (4) bekezdés g), h) és j) pontja szerinti családtámogatási kifizetőhely

a) a 2016. május 31-én nyilvántartott adatok szerint 2016. június hónapban általa folyósítandó családtámogatási ellátások továbbfolyósításához szükséges adatoknak, és

b) a 2016. május 31-én folyamatban lévő, jogerősen el nem bírált ügyek iratanyagának

legkésőbb 2016. június 15-éig történő átadásáról, az adatátadás módjáról és végrehajtásának ütemezéséről legkésőbb 2016. március 31-éig megállapodást köt az ONYF-fel.

(3) *  A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(4) * 

(5) *  A családtámogatási ellátásokkal összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal technikai adószámon - első alkalommal 2015. június 12-éig - teljesíti.

(6) * 

32. § (1) * 

(2) *  E rendelet 27/E-27/H. §-a

1. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 1. cikk u) pontja, valamint 76. cikke,

2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 107. cikke,

3. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk z) pontja, valamint 68. cikke, és

4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. és 90. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)-(4) * 

1. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

A családi pótlék iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok:
1.1. a jogosultság jogcíme;
1.2. a kérelmező
1.2.1. neve
1.2.2. születéskori neve
1.2.3. születési helye, ideje
1.2.4. anyja neve
1.2.5. lakcíme
1.2.6. *  Társadalombiztosítási Azonosító Jele
1.2.7. állampolgársága;
1.3. *  a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, törvényes képviselőjének
1.3.1. neve
1.3.2. lakcíme
1.3.3. *  Társadalombiztosítási Azonosító Jele;
1.4. *  a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;
1.5. a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;
1.6. a családi pótlék folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;
1.7. a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy - postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénz- kifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén - a folyósítási cím.
2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok
2.1. azon gyermek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlék megállapítását kéri
2.1.1. a neve
2.1.2. a születési helye
2.1.3. a születési ideje
2.1.4. az anyja neve
2.1.5. *  a Társadalombiztosítási Azonosító Jele
2.1.6. a háztartásba kerülés időpontja
2.1.7. a gyermek családi jogállása;
2.2. nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;
2.3. a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő gyermek(ek)
2.3.1. neve
2.3.2. születési helye
2.3.3. születési ideje
2.3.4. anyja neve
2.3.5. *  Társadalombiztosítási Azonosító Jele
2.3.6. a beszámítás jogcíme.
3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
3.1. * 
3.2. nyilatkozat a kérelmező egyedülállóságának tényéről;
3.3. nyilatkozat az egyedülállóság jogcíméről, kezdetéről;
3.4. nyilatkozat arról, hogy a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő valamely gyermek rendelkezik-e rendszeres jövedelemmel, és ha igen, a rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek(ek) neve;
3.5. *  nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, gyámhatósági nyilvántartásban, illetve a jegyző vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által vezetett szociális nyilvántartásban szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;
3.6. *  együttes nyilatkozat arról, hogy a szülők jogerős bírósági döntés - ide értve az egyezséget - alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a 2.1. alpont szerinti gyermek(ek)et;
3.7. *  nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások - azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő - bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;
3.8. *  a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.

2. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

A gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem adattartalma * 

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 adóazonosító jele

1.2.8 állampolgársága;

1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.3.1 neve

1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5 *  a gyermekgondozást segítő ellátás megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6 *  a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy - postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén - a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 *  azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 az anyja neve

2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.5 a háztartásba kerülésének időpontja

2.1.6 a családi jogállása;

2.2 nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról.

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat;

3.2 *  nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására;

3.3 *  nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;

3.4 *  nyilatkozat arról, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő kérelmező a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatban vállalta-e a gyermekgondozást segítő ellátás összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;

3.5 *  a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítási ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről;

3.6 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.7 *  nyilatkozat a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását érintő változások - azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő - bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.8 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy kéri-e a helyi utazási kedvezményre való jogosultság igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását;

3.9 a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.

3. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

A gyermekgondozást segítő ellátás nagyszülő részére történő megállapítása iránti kérelem adattartalma * 

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 adóazonosító jele

1.2.8 állampolgársága;

1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.3.1 neve

1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5 *  a gyermekgondozást segítő ellátás megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6 *  a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy - postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén - a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 *  azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 az anyja neve

2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

2.2 nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;

2.3 nyilatkozat arról, hogy a gyermek a szülő háztartásában él-e.

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat;

3.2 *  arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező részesül-e nyugellátásban vagy egyéb, a gyermekgondozást segítő ellátás mellett folyósítható rendszeres pénzellátásban, és amennyiben igen, annak megnevezése;

3.3 a gyermek(ek) szüleinek

3.3.1 neve

3.3.2 születéskori neve

3.3.3 anyja neve

3.3.4 lakcíme

3.3.5 állampolgársága

3.3.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

3.3.7 valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységére vonatkozó adat;

3.4 *  arra vonatkozó adat, hogy - olyan gyermekre tekintettel, aki után a nagyszülő nem igényel gyermekgondozást segítő ellátást - valamelyik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, vagy benyújtott-e kérelmet ilyen ellátás megállapítására; amennyiben igen, az ellátás típusa, ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;

3.5 *  a szülők nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról a nagyszülő javára lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátás nagyszülő részére történő folyósításával, továbbá a nyilatkozatot tevő szülők aláíróhelye;

3.6 *  a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatában vállalja-e a gyermekgondozást segítő ellátás összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;

3.7 *  a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátással együtt nem folyósítható rendszeres pénzellátásban nem részesül;

3.8 *  a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatti kizárásának, illetve korlátozásának tudomásul vételéről;

3.9 a kérelmező nyilatkozata a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésére irányuló korlátozás tudomásul vételéről;

3.10 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.11 *  nyilatkozat a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását érintő változások - azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő - bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.12 a kérelmező aláíróhelye.

4. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 adóazonosító jele

1.2.8 állampolgársága;

1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.3.1 neve

1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5 a gyermeknevelési támogatás megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6 a gyermeknevelési támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy - postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén - a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermeknevelési támogatás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 az anyja neve

2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.5 a háztartásba kerülésének időpontja

2.1.6 a családi jogállása;

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 a magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó adat;

3.2 *  nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására;

3.3 *  nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;

3.4 nyilatkozat a kereső tevékenységnek a gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről;

3.5 nyilatkozata kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.6 nyilatkozat a gyermeknevelési támogatás folyósítását érintő változások - azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő - bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.7 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy kéri-e a helyi utazási kedvezményre való jogosultság igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását;

3.8 a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.

5. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

Az anyasági támogatás iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 állampolgársága;

1.3 az anyasági támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.4 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy - postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén - a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező az anyasági támogatás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 a születési ideje

2.1.4 az anyja neve

2.1.5 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.6 a háztartásba kerülésének időpontja.

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.2 a kérelmező aláíróhelye.

6. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

A családi pótlék iránti kérelem adattartalma intézményi elhelyezés esetén

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok, azaz

1.1. a jogosultság jogcíme;

1.2. a kérelmező

1.2.1. neve

1.2.2. Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.3. a gyermeket ellátó intézmény

1.3.1. típusa

1.3.2. neve

1.3.3. címe

1.3.4. vezetőjének neve;

1.4-1.5. * 

1.6. a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.7. a fizetési, illetve letéti számlaszám(ok).

2. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok, a jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok, azaz

2.1. azon gyermek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlékot megállapítását kéri

2.1.1. a neve

2.1.2. az anyja neve

2.1.3. a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.4. az intézményben tartózkodás kezdő időpontja;

2.2. nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások - azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő - bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

2.2. nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;

2.3. a kérelmező aláíróhelye.

7. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

A családi pótlék folyósításáról történő lemondó nyilatkozat adattartalma

1. A családi pótlékban részesülőre vonatkozó adatok

1.1. a jogosult

1.1.1. neve

1.1.2. születéskori neve

1.1.3. születési helye, ideje

1.1.4. anyja neve

1.1.5. lakcíme

1.1.6. Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2. a jogosulttal együtt élő házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.2.1. neve

1.2.2. születéskori neve

1.2.3. születési helye, ideje

1.2.4. anyja neve

1.2.5. lakcíme

1.2.6. Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1. annak a gyermeknek (azoknak a gyermekeknek), aki(k) után megállapított családi pótlék folyósításáról lemond,

2.1.1. a neve

2.1.2. a születési helye, ideje

2.1.3. az anyja neve

2.1.4. a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

3. A családi pótlék lemondásával kapcsolatos egyéb adatok, nyilatkozatok

3.1. a családi pótlék lemondásának választott kezdő időpontja

3.2. a lemondott családi pótlék aránya

3.3. nyilatkozat arról, hogy a lemondás visszavonásig érvényes

3.4. nyilatkozat annak tudomásulvételéről, hogy a lemondó nyilatkozat visszavonása esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően folyósítják újra

3.5. családi pótlékban részesülő, illetve az együttélő házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs aláíróhelye

3.6. tanúk aláíróhelye

3.7. tanúk lakcíme

3.8. tanúk személyazonosságát igazoló okmány típusa, száma

8. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátásra való jogosultságának megállapításához szükséges formanyomtatvány adattartalma

1. A kérelmezővel kapcsolatos adatok:

1.1 utolsó külföldi lakcím;

1.2 az EGT-állam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok, azaz

1.2.1 a jogviszony megnevezése

1.2.2 a munkáltató címe/székhelye

1.2.3 a jogviszony kezdete és vége;

1.3 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező kiküldetésben foglalkoztatott-e; amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe.

2. A kérelmező házastársával, bejegyzett élettárásával, élettársával kapcsolatos adatok

2.1 életvitelszerű tartózkodási hely;

2.2 a tartózkodási jogot igazoló okmány kiadásának időpontja;

2.3 az EGT-állam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok, azaz

2.3.1 a jogviszony megnevezése

2.3.2 a munkáltató címe/székhelye

2.3.3 a jogviszony kezdete és vége;

2.4 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa kiküldetésben foglalkoztatott-e, amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe.

3. A kérelmezővel, a házastársával (bejegyzett élettársával, élettársával), valamint a gyermek(ek)kel kapcsolatos további adatok

3.1 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs társadalombiztosítási járulékot fizet;

3.2 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs nyugellátásban részesül;

3.3 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs családi ellátásban részesül, amennyiben van ilyen, a folyósító szerv megnevezése, az ügy száma, a folyósítás kezdő időpontja;

3.4 a kérelmező, valamint a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs aláíróhelye;

3.5 az ellátásra jogosító gyermek(ek)

3.5.1 neve

3.5.2 életvitelszerű tartózkodási helye.

9. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

A tanulói (hallgatói) jogviszony fennállásáról szóló igazolás adattartalma

1. A tanuló (hallgató)

1.1. neve

1.2. születési helye

1.3. születési ideje

1.4. anyja neve

1.5. lakcíme;

2. Az iskola (felsőoktatási intézmény)

2.1. neve

2.2. címe

2.3. OM azonosítója;

3. A képzés időtartama;

4. A tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnésének várható időpontja;

5. Tanulói jogviszony esetén az érettségi vizsga, szakmunkásvizsga időpontja;

6. A tanulói (hallgatói) jogviszony szünetelése esetén a szünetelés időtartama;

7. A tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnése esetén annak időpontja;

8. Az iskola igazgatójának (felsőoktatási intézmény vezetőjének) aláíróhelye;

9. A családi pótlék iránti kérelmet benyújtó, illetve arra jogosult

9.1. neve

9.2. lakcíme

9.3. Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

10. A tanuló (hallgató) Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

11. A kérelmező aláíróhelye

10. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez * 

A sajátos nevelési igényű gyermek tanulói jogviszonyának megszűnéséről szóló igazolás adattartalma

1. A tanuló

1.1. neve,

1.2. születési helye,

1.3. születési ideje,

1.4. anyja neve,

1.5. lakcíme.

2. Az iskola

2.1. neve,

2.2. címe,

2.3. OM azonosítója.

3. A tanulói jogviszony megszűnésének időpontja.

4. Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos, vagy siketvak, vagy tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatásban vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.

5. A sajátos nevelési igényét megállapító szakértői bizottság

5.1. neve,

5.2. címe,

5.3. szakértői véleményének kelte, száma.

6. Az iskola igazgatójának aláíróhelye.

7. A családi pótlék iránti kérelmet benyújtó személy

7.1. neve,

7.2. lakcíme,

7.3. Társadalombiztosítási Azonosító Jele.

7.4. fizetési számlaszáma vagy folyósítási címe, amennyiben a kérelmező fizetési számlaszámában vagy folyósítási címében változás történt.

8. A gyermek Társadalombiztosítási Azonosító Jele.

9. A kérelmező aláíróhelye.