Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.30.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

a vízkészletjárulék kiszámításáról

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. §-aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének 18-21. pontjaiban foglaltak alapján - figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 120. §-a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra - a következőket rendelem el:

1. § (1) *  A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók - a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott - fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.

(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1) *  Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a Vgtv. 15/B. § (2) bekezdése szerinti VKJ kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, a vízhasználat időtartamát, valamint a szorzószámokat - legfeljebb az eljárás megindítását megelőző tárgyévre - a vízhasználat helye szerint illetékes vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) állapítja meg.

(2) *  A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetéséről, a vízilétesítmény elbontásáról rendelkező határozatban, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, legkésőbb a fennmaradást engedélyező határozatban rögzíti a VKJ kiszámításának alapjául szolgáló, és az (1) bekezdés szerinti adatokat.

3. § *  A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére külön jogszabály *  alapján a vízügyi hatóság határozata szerint szüneteltetett vízhasználat esetén a szüneteltetésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell vízigénybevételnek tekinteni.

4. § A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplő vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelő „g” szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött - az engedélyben vízigényként megjelölt - vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni.

5. § (1) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) *  a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel vagy akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, felszíni vizek esetén kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos;

b) *  felszín alatti vízhasználat esetén a vízmérőt és a kútvízmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben - ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) - az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni;

c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;

d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni;

e) *  a vízmérő, a kútvízmérő és vízhozammérő állását havonta a hónap első munkanapján, a vízállásmérő állását minden munkanapon le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni;

f) *  ha a mérőeszköz meghibásodik és a vízhasználó az a) pont szerinti mérésről 30 - kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 - napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a megelőző naptári év azonos időszakában mért vízmennyiség, ennek hiányában a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani;

g) *  a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül;

h) *  a vízilétesítmény kezelője, illetve az üzemeltető köteles gondoskodni az a) pontban részletezett mérőeszköz alkalmazásáról, szakszerű üzemeltetéséről, karbantartásáról és a mért adatok nyilvántartásáról.

(1a) *  A mérőeszközök meghibásodását vagy cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben hitelt érdemlő módon igazolni kell, hogy a beépített mérőeszköz az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak eleget tesz. Ha az engedélyes ezt elmulasztja, az a vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül.

(2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiségmérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni;

b) az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a nem mért vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni.

6. § * 

7. § Az 1. számú melléklet „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott rovatainak megfelelő vízhasználatok esetén a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni.

8. § Az 1. számú mellékletnek a vízfolyások kategóriáját tartalmazó táblázatában fel nem sorolt vízfolyások kategóriájának megállapításánál annak a táblázatban szereplő vízfolyásnak a kategóriáját kell figyelembe venni, amelynek a vízgyűjtőterületére esik, illetőleg csatorna esetén, amelyből a vízpótlást kapja.

9. § (1) *  Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet - a vízügyi hatóság engedélyével - részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevő vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály *  rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevőre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését.

10. § (1) *  A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni.

(2) *  A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság által kezelt - a Magyar Államkincstárnál vezetett - e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számlára kell befizetni.

(3) * 

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2000. évet érintő VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdődően kell alkalmazni.

(2)-(3) * 

1. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez

A vízkészletjárulék mértéke

1. *  A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = „V” (m3) X „A” (Ft/m3) X „m” X „g”

a) A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.

b) Az „A” alapjárulék mértékét külön jogszabály határozza meg.

c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke:

ca) nem mért vízhasználat esetében: 2,0,

cb) mért vízhasználat esetében: 1,0.

d) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függően a „g” szorzószám módosítja. A „g” szorzószám értékei a következők:

Vízkészlet jellege Vízhasználat jellege
gazdasági célú
gyó-
gyá-
szati célú
köz-
célú
ivó-
víz
ön-
tözés
halg. és rizs-
term.
állat-
tartó telep
ener-
geti-
ka
hőel-
látási
víz-
erő-
fürdő egyéb
gyógyvíz minősített 1,0 5,0 5,0 0 0 5,0 10,0
termálvíz >vagy=
30 °C
1,0 1,0 3,0 0 0 2,0 3,0 7,5
Fel-
szín
alatti
karszt- és hasadék-
víz
I. oszt.
II. oszt. III. oszt.
1,2
1,0
0,5
3,0
2,0
1,0
0 0
0
0
4,0
3,0
2,0
3,0
2,0
1,0
6,0
5,0
4,0
víz rétegvíz I. oszt.
II. oszt. III. oszt.
1,0
0,8
0,5
3,0
2,0
1,0
0
0
0
0
0
0
3,5
2,0
1,0
3,0
2,0
1,0
5,0
4,0
2,0
partiszűrésű víz I. oszt.
II. oszt. III. oszt.
1,0
0,8
0,5
3,0
2,0
1,0
0
0
0
0
0
0
3,5
2,0
1,0
3,0
2,0
1,0
4,0
3,0
1,0
talajvíz I. oszt.
II. oszt. III. oszt.
1,0
0,7
0,5
1,5
1,1
1,0
0
0
0
0
0
0
1,5
1,1
1,0
1,5
1,1
1,0
3,0
2,0
1,5
Felszíni víz I. kat.
II. kat.
III. kat.
IV. kat.
0,6
0,7
0,8
0,8
1,0
1,1
1,2
1,2
0
0
0
0
0
0
0
0
0,4
0,4
0,4
0,5
0,001
0,001
0,001
0,001
1,0
1,1
1,2
1,2
1,0
2,0
2,5
3,0

2. A felszín alatti vizek osztályba sorolása az MSZ 450/1 ivóvíz szabványnak megfelelően:

1. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meg nem haladó minőségű víz.
2. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerű kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható.
3. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható.

3. Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a VKJ kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével:

A vízfolyások kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz hasznosítható vízkészletének kihasználtságára, a víz minőségére és a víz adott területen történő biztosításának nemzetgazdasági ráfordításaira (tározó-, csatornarendszerkiépítés, üzemeltetés) való tekintettel történt.

A vízfolyás megnevezése Kate-
gória
1. sz. főcsatorna 1
Ágói-patak 2
Algyői főcsatorna 4
Almás-patak 3
Alsófutaki-csatorna 2
Alsó-Kadarcs-csatorna 4
Alsó-Ó-Berettyó-csatorna 3
Alsó-Selypes-főcsatorna 4
Alsó-Tápió 3
Alsó-Válicka 1
Apátkúti-patak 1
Aranyhegyi árok 2
Árkusér 3
Árkus-főcsatorna 4
Átal-ér 2
Bábony-patak 4
Bácsbokodi-Kígyós 3
Bagaméri-ér 1
Bágy-Szandalik csatorna 4
Bágy-Szandalik vízfolyás 2
Bakónaki-patak 2
Balaton 3
Balaton délkeleti kisvízfolyások 3
Balaton délnyugati kisvízfolyások 4
Balaton északi mellékágak 2
Balaton-Endrédi-patak 2
Bán-patak 3
Baranya csatorna + Hábi csatorna 2
Barát-ér 1
Barát-patak 1
Bársonyos csatorna 2
Bazsi csatorna 4
Belfői csatorna 2
Bene-patak 3
Benta-patak 4
Berek-ér-Puszta-ér 4
Berek-ér-Sárréti összekötő csatorna 4
Berettyó 1
Berettyó és a Hármas-Körös közötti terület 4
Bikol- és Bajóti-patak 2
Bitva-patak 2
Bodrog 2
Bodrog mellékág 1
Bódva 3
Bozót 3
Brassó-ér 4
Burnót-patak 3
Bükkösdi-víz 3
Bükkös-patak 1
Cikola-víz 3
Cinege-patak 1
Concó-patak 3
Cuhai-Bakonyér 3
Császár-víz 3
Csente-Szakáli csatornák 3
Cseredi-Tarna 2
Cserepes-Pap-ér 4
Cserta-patak 2
Csikgát-Cinca 4
Csincse övcsatorna 2
Csókakői-patak + egyéb terület 1
Csorna-Foktő csatorna 3
Csökmő-Halasi csatorna 3
Csörgető-patak 1
Csörnöc-Herpenyő 4
Decs-Fazekaszug + Malomzug csatorna 3
Déli övcsatorna 2
Dera patak 1
Derecskei tározó 4
Derecskei-főcsatorna 4
Derecskei-tápcsatorna 4
Derék-patak 3
Dinnyés-Kajtori csatorna 2
Dobai 3
Dobroda-patak 2
Dombó csatorna + kisvízfolyások 3
Donát-patak 2
Dongér-főcsatorna 2
Dóra-patak 1
Dögös-Kákafoki főcsatorna 4
Dögös-Kákafoki főcsatorna jobb part 1
Dráva 2
Duna 2
Duna kis mellékágak (Baranya megye) 3
Dunakömlődi vízfolyás 3
Duna-Tisza csatorna (DTCS) 2
Dunavölgyi főcsatorna (DVCS) 3
Eger-víz 1
Eger-patak 2
Egerszegi-patak 1
Egres-patak 4
Egyesített övcsatorna 2
Egyesült-Tápió 2
Élővíz-csatorna 3
Ér-főcsatorna 1
Eszteró-csatorna 4
Fehér-Körös 4
Fehér-Tói-ér 1
Fekete-Körös 4
Fekete-víz (Baranya megye) 1
Fekete-víz (Nógrád megye) 3
Felső-Tápió 4
Felső-Válicka 2
Fényes-patak 4
Ferenc csatorna 4
Fertő-tó 1
Foglár 1
Forgácsháti-csatorna 4
Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna 3
Füredkócsi-tározó-tápcsatorna 4
Gaja 2
Galga 3
Gerence-patak 1
Gerje-főcsatorna 2
Gombai-patak 4
Gombás-patak 1
Görbeházi-csatorna 3
Gyáli 1. sz. főcsatorna 3
Gyáli 2. sz. főcsatorna 3
Gyöngyös vízgyűjtő (Baranya megye, Somogy megye) 3
Gyöngyös-patak (Heves megye) 3
Gyöngyös-patak (Vas megye) 2
Hajagos-patak 2
Hajdúbagosi tározó 1
Hajdúhátsági vízgazdálkodási rendszer 4
Hajdúnánási tápcsatorna 4
Hajdúszováti kiegyenlítő tározó 4
Hajdúszováti tápcsatorna 4
Hajta-patak 4
Halastói tápcsatorna 4
Hamvas-Alsófutaki összekötő csatorna 4
Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től keletre) 1
Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től nyugatra) 4
Hamvas-Sárréti összekötő csatorna 4
Hangás-ér 4
Hangony-patak 4
Hansági főcsatorna 1
Hármas-Körös 3
Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Békés megye) 4
Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Szolnok megye) 1
Hármas-Körös és a Malomzug-Décspusztai csatorna közötti terület 3
Hejő 1
Hejő belvízcsatorna 2
Herédi-Bér-patak 3
Hernád 1
Hernád alsó mellékágai 1
Hernád bal parti főcsatorna 1
Hernád felső mellékágai 2
Hidas-patak 3
Hódtó-Kistisza-csatorna 1
Hollós-Dézsán csatorna 3
Holt-Sebes-Körös 3
Horgavölgyi csatorna és öntözőrendszer 4
Hortobágy-Berettyó főcsatorna 3
Hortobágy-főcsatorna 4
Hortobágy-Kadarcs összekötő csatorna 4
Hosszúréti árok 1
I. sz. árapasztó 3
Igali gravitációs főcsatorna 3
III. sz. főfolyás 4
Ikva-patak 4
Indics-ér 1
Ipoly 3
IV. sz. főfolyás 4
Jászsági I. öntözőfürt 3
Jászsági II. öntözőfürt 3
Jászsági III. öntözőfürt 3
Jászsági-főcsatorna 3
Kaba-Tetétleni határcsatorna 4
Kadarcs 3
Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 4
Kakati belvízi főcsatorna 4
Kálló-ér 4
Kánya-patak 2
Kapos 3
Karapancsai csatorna 2
Karasica + mellékvízfolyások 3
Kati-ér (duzzasztott szakasz) 4
Kati-ér 1
Kebele-patak 1
Kék-Kálló és vízgyűjtője 4
Keleti főcsatorna 4
K-I. főcsatorna 4
K-III. öntözőfürt 4
K-IV. öntözőfürt 4
K-V. öntözőfürt 4
K-VI. öntözőfürt 4
K-VII. öntözőcsatorna 4
K-VIII. öntözőfürt 4
K-IX. öntözőfürt 4
K-XI. öntözőfürt 4
K1, K11 és K13 öntözőcsatornák 4
Keleti Holt-Szamos 2
Kemence-patak 3
Kenyérmezei-patak 1
Kerka 2
Kesznyéteni csatorna 3
Kettős-Körös 3
Kettős-Körös bal parti vízfolyások 4
Kígyós Főgyűjtő 2
Kígyós-patak 2
Királd-patak 1
Király-ér 4
Kis Zagyva 1
Kis-Komáromi csatorna 2
Kis-Koppány 2
Kis-Körös-Barát-ér összekötő csatorna 1
Kis-Körös-főcsatorna 1
Kiskunsági főcsatorna 3
Kispászigeti-csatorna 4
Kis-Rába 4
Kis-Séd 3
Kissőreföldi-csatorna 4
Kisszékelyi-patak 1
Kondoros-csatorna 1
Korcsina-patak 1
Kődombszigeti-főcsatorna 3
Köles-ér 4
Kőris-patak 3
Körös-ér 1
Köröséri főcsatorna 1
Kösely 1
Kösely-főcsatorna (KFCS-től nyugatra) 4
Kösely-Hajdúszováti átmetszés 4
Kövecses-patak 4
Közös belvízi főcsatorna 1
Kraszna 1
Kurca-főcsatorna 4
Kutas-főcsatorna 3
Kutas-főcsatorna (főműmentes szakasz) 1
Lajta 1
Lánka-patak 1
Lapincs-patak 2
Laskó-patak 3
Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna 2
Legéndi-patak 1
Lendva-Adovány csatorna 1
Lepence-patak 1
Létai-ér 1
Lókos-patak 4
Lónyai csatorna 3
Magdolna-ér 4
Makkodi-főcsatorna 4
Malomvölgyi-patak 3
Malomzug-Décspusztai mellékvízfolyások 2
Malomzug-Décspusztai csatorna 1
Marcal 2
Maros 2
Marótvölgyi-patak 2
Mátételki mellékág 1
Méhész-patak 4
Melegvíz 1
Ménes-patak 3
Mérges-ér 4
Metőc-patak 2
Mezőhegyesi-élővíz 1
Milléri belvíz főcsatorna 3
Morgó-patak 1
Móriczföldi II. csatorna 3
Mosoni-Duna 3
Mura 2
Mura bal parti kis mellékvíz 1
Nádor csatorna 2
Nádor-malomcsatorna 3
Nádudvar-I. csatorna 3
Nagy-ér 1
Nagy-ér (duzzasztott szakasz) 4
Nagyfoki csatorna 3
Nagykarácsonyi-víz 3
Nagy-Koppány 3
Nagykunsági 1. sz. főcsatorna 4
Nagykunsági 2. sz. főcsatorna 4
Nagykunsági I. öntözőfürt 4
Nagykunsági III. öntözőfürt 4
Nagykunsági IV. öntözőfürt 4
Nagykunsági V. öntözőfürt 4
Nagykunsági VII. öntözőfürt 4
Nagykunsági X. öntözőfürt 4
Nagykunsági XII. öntözőfürt 4
Nagy-Pándzsa 2
Nagytilaj-patak 3
Nagyvenyom-Baracsi-patak 2
Némedi-patak 1
Nógrádi-patak 1
Nyugati főcsatorna öntözőfürtjei 4
Nyulasi 1
Nyügő-patak 2
Ó-Berettyó 3
Ölyvös-főcsatorna 1
Ördögárokj 1
Ördögárok-Zomlini-csatorna 1
Paks-Faddi főcsatorna 4
Palád-Tiszacsécsei-patak 1
Pál-foki-csatorna 4
Pallagi csatorna 4
Parádi-Tarna 2
Pécsi víz 1
Perje főcsatorna 2
Péti víz 1
Pinka-patak 2
Pismány-patak 1
Pocsaji-ér 1
Principális csatorna 1
Rába 3
Rábca 4
Ráckevei-Duna 3
Rakaca-patak 2
Rákos-patak (Győr-Moson-Sopron megye) 2
Rákos-patak (Budapest, Pest megye) 2
Rekettye-Bogárzó 1
Répce 3
Répce árapasztó 2
Rétföld-Gátszigeti-csatorna 3
Rinya + kisvízfolyások 3
Ritkaborz-Kalmárszigeti-csatorna 4
Ronva-patak 1
Sajó 1
Sákor csatorna 3
Sámson-Apátfalvi főcsatorna 1
Sarkad-Mérges-Sáros-ér 4
Sárközi I. sz. csatorna 4
Sárréti-főcsatorna 4
Sártó-Ökröstói főcsatorna 4
Sárvíz 1
Sebes-Körös 3
Sinkár-patak 1
Sió 3
Siratói öntözőcsatorna és holtág 3
Sokoróaljai-Bakonyér 3
Sorok-Perint 2
Sós-Géza-csatorna 4
Sulák árok 1
Szamárvölgyi csatorna 1
Szamos 2
Szaplányosi határárok 3
Száraz-ér 1
Szarvasi-holtág 4
Szekszárd-Bátai vízfolyás 1
Szentgyörgyvölgyi-patak 1
Szentlélek-patak 2
Szent-László-víz 2
Széplaki-patak 2
Szerencs-patak 3
Szévíz 3
Szilas-patak 2
Szinva-patak 2
Szipa-Csaronda főcsatorna 1
Szöcsköd-Komádi csatornák 3
Sződ-Rákos-patak 4
Szuha-patak 1
Takta főcsatorna 2
Tapolca-patak 2
Tardona-patak 1
Tarján-patak 2
Tarna 3
Tarnóca-patak 3
Tépei-ér 4
Tetétlen-Szigeti-csatorna 4
Tilalmas-csatorna 4
Tisza 2
Tisza kis mellékágak (Heves megye) 2
Tisza kis mellékvizek, Kisfoki, Nagyfoki és Szajoli belvízcsatornák
4
Tiszafüredi főcsatorna 1
Tiszafüredi öntözőrendszer csatornái 4
Tiszai kis mellékág (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 3
Tiszakarádi főcsatorna 1
Tiszakeszi-főcsatorna 4
Tiszasülyi belvízi főcsatorna 3
Tócó-csatorna 1
Tordai-csatorna 3
Torna-patak 2
Túr 2
Túr belvízcsatorna 3
Unyi-patak 1
Ürmös-ér 4
V. sz. csatorna (DVCS) 2
Vajdalaposi-csatorna 4
Váli-víz 1
Velencei-tó 2
Velencei-tó mellékágak 1
Veréb-Pázmándi vízfolyás 1
Veszprémi-Séd 2
Vidi-ér 4
VII. sz. főfolyás 4
VIII. sz. csatorna DVCS 1
VIII. sz. főfolyás 2
Villogó belvízi főcsatorna 4
Virágoskúti-csatorna 4
Völgységi-patak 3
XIX. sz. csatorna DVCS 1
XV. sz. csatorna DVCS 1
XX. sz. csatorna 3
XXX. sz. csatorna 3
XXXI. sz. csatorna 3
Zagyva 3
Zala 1
Zala-Somogyi határárok 3

2. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez

A VKJ kiszámításának szempontjából:

a) *  gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását.

Ezen belül:

aa) állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,

ab) ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,

ac) egyéb vízhasználat: minden más, a gazdasági célú vízhasználat jellegek között az 1. számú melléklet 1. pont d) alpontjában szereplő táblázatban külön nem nevesített gazdasági célú vízhasználat,

ad) energetikai vízhasználat: a villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat,

ae) fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - vízfelhasználása,

af) halgazdasági és rizstermelési vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekből halgazdasági és rizstermelési célokból vízkivétellel járó vízhasználat,

ag) öntözési célú vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekből öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat,

ah) vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség,

ai) hőellátási vízhasználat: felszín alatti vízkészlet vízilétesítménnyel történő igénybevétele fűtés vagy hűtés céljából, annak hőmérsékletétől függetlenül;

b) gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;

c) idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi;

d) közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat;

e) lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség;

f) országos aszály: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter javaslatára országosan aszályosnak azt az időtartamot minősíti, amely a növénytermesztésben a csapadékhiány miatt rendkívüli károkat okoz, és annak kezdetéről, illetve végéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben hirdetményt tesz közzé;

g) ökológiai vízigény: felszíni vizekből védett természeti területek, nemzeti parkok vízigényét és a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáló vízigénybevétel;

h) vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.).

3. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez * 

A vízügyi hatóságok által kezelt számlák

A B C
1 Eljáró hatóság Számla megnevezése Számlaszámok
2 Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10024003-00283559-30006009
3 Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10025004-00283566-30006009
4 Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10026005-00283573-30006009
5 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10027006-00283580-30006009
6 Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10028007-00283597-30006009
7 Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10029008-00283607-30006009
8 Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10023002-00319566-30006009
9 Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10033001-00283614-30006009
10 Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10034002-00283621-30006009
11 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10045002-00283683-30006009
12 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10044001-00283676-30006009
13 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10047004-00283700-30006009
14 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10023002-00283494-30006023