Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.10.01.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védőeszköz munkahelyen történő használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei tekintetében

a) minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,

b) az a) pont szerinti munkáltató által foglalkoztatott - ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is - munkavállalóra.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) egyéni védőeszköz:

aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá

ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése (a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz);

b) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata).

(2) Nem minősül védőeszköznek:

a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;

b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések;

c) *  a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz;

d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés;

e) a sportfelszerelés és sporteszköz;

f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz;

g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.

3. § (1) Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszközhasználat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség esetén szakértőt vesz igénybe.

(3) A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja.

4. § (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a védőeszköz

a) úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt;

b) feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;

c) az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen;

d) igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére.

(2) Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.

(3) A védőeszköz használatának feltételeit - különösen viselhetőségének időtartamát - a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.

(4) A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.

(5) A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.

(6) *  A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról - szükség esetén gyakorlati képzéssel -, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá - kérelemre - az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot bemutatja. A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.

(7) A védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy

a) az - figyelemmel a védőeszköz elhasználódására - a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan,

b) a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített készenléti védőeszköz csomag állandóan

rendelkezésre álljon. A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti csomag tartalmazza mindazokat a védőeszközöket, amelyek használata havária esetén szükségessé válhat.

5. § (1) A munkáltató - az Mvt. 56. §-a alapján - munkahelyenként és munkakörönként - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - írásban meghatározza

a) azokat a munkafolyamatokat, technológiákat - ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is -, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése (a továbbiakban: a védőeszköz juttatásának rendje), továbbá

b) a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.

(2) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során

a) meghatározza az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázatok jellegét és mértékét,

b) az a) pont szerint jár el az (1) bekezdés szerinti tényezők bármelyikének megváltozása esetén,

c) biztosítja

ca) a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá

cb) a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő

védőeszközt, amelyet a védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki,

d) figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.

(3) Az egyes alkalmazható védőeszközök típusait a 2. számú melléklet, a védőeszköz használatával végezhető tevékenységeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

6. § (1) *  A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint - szükség esetén - szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a 4. § (1)-(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmérésnek tartalmaznia kell:

a) azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el;

b) azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az a) pontban említett kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat;

c) a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjének (képességének) összehasonlítását a b) pontban említett jellemzőkkel.

(3) Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatot meg kell ismételni, ha bármelyik elemét tekintve változás következett be.

7. § A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként, a külön jogszabályban *  meghatározott esetekben veszélyes hulladékként kell kezelni.

8. § (1) A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.

(2) A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben

a) a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára,

b) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.

9. § (1) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni.

(2) A munkavédelmi képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és használatáról tájékoztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezni.

10. § *  A rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről a fővárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság gondoskodik.

11. § (1) Ez a rendelet 2000. augusztus 1. napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet, az egyes munka-egészségügyi jogszabályok módosításáról szóló 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 20. §-a.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében - az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 89/656/EGK irányelve rendelkezéseivel.

1. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez

A veszély típusainak áttekintő táblázata az egyéni védőeszköz használatához * 

Fizikai eredetű veszélyek

A fej részei Felső végtagok Alsó végtagok Egyéb testrészek bőr
Veszélyek kopo
-nya
fül szem lég-
utak
arc az egész fej kéz karok (ré-
szei)
lábfej láb-szár (ré
-szei)
törzs has pa-
ren-
terális jára-
tok
Az egész test
Mechanikai veszélyek:
- leesés magasból;
- ütés, vágás, becsapódás, zúzódás;
- szúrás, vágás, horzsolás;
- rezgés;
- elcsúszás, elesés.
Hőmérséklet okozta veszélyek:
- láng;
- kontakt és sugárzó hő;
- hideg
Elektromossás okozta veszélyek
Sugárveszély:
- nem ionizáló
- ionizáló
Zajártalom

Vegyi eredetű veszélyek

A fej részei Felső végtagok Alsó végtagok Egyéb testrészek bőr
Veszélyek kopo
-nya
fül szem lég
-utak
arc az egész fej kéz karok (ré-
szei)
lábfej láb-szár (ré-
szei)
törzs has pa-
ren-
terális jára-
tok
Az egész test
Légszennyeződés:
- por, rost;
- füst;
- gőz;
Folyadékok:
- merülés;
- fröccsenés, kilövellés;
Gázok, gőzök

Biológiai eredetű veszélyek

A fej részei Felső végtagok Alsó végtagok Egyéb testrészek bőr
Veszélyek kopo
-nya
fül szem lég-
utak
arc az egész fej kéz karok (ré-
szei)
lábfej láb-szár (ré-
szei)
törzs has pa-
ren-
terális jára-
tok
Az egész test
2-4 csoportba sorolt baktériumok
2-4 csoportba sorolt vírusok
2-4 csoportba sorolt gombák
Egyéb biológiai kóroki tényezők

2. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez

Az egyéni védőeszközök útmutatásul szolgáló, nem teljes jegyzéke

A fej védelme

- Az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok.

- A könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül).

- Fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb.).

Hallásvédelem

- Fültokok, füldugók és hasonló eszközök.

- Hangvédő sisakok.

- Az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők.

- Fülvédők alacsony frekvenciális indukált áramköri vevővel.

- Fülvédők távközlési berendezéssel.

Szem- és arcvédelem

- Szemüvegek.

- Búvárszemüvegek.

- Röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás ellen védőszemüvegek.

- Arcvédő maszkok.

- Ívhegesztő maszkok és sisakok (kézi maszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok).

A légutak védelme

- Porszűrők, gázszűrők és radioaktív porszűrők.

- Légellátóval felszerelt izolációs készülékek.

- Levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek.

- Búvárfelszerelések.

- Búváröltözetek.

A kéz és a kar védelme

- Védőkesztyűk:

= mechanikai hatások (szúrás, vágás, vibrálás stb.) ellen,

= vegyszerek ellen,

= villanyszerelő és hővédő kesztyűk.

- Egyujjas kesztyűk.

- Ujjvédők.

- Könyökvédők.

- Csuklóvédők nehéz munkához.

- Ujjatlan kesztyűk.

- Védőkesztyűk.

A lábfej és a lábszár védelme

- Félcipők, magasszárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák.

- Gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők.

- Lábujjvédő betéttel kiegészített cipők.

- Cipő felvett hőellenálló talpú csizmák.

- Hőellenálló cipők, csizmák vagy felső csizmák.

- Fűzhető cipők, csizmák vagy felső csizmák.

- Rezgés ellen védő cipők; csizmák vagy felső csizmák.

- Antisztatikus cipők, csizmák vagy felső csizmák.

- Szigetelő cipők, csizmák vagy felső csizmák.

- Védő csizmák láncfűrésszel dolgozóknak.

- Fatalpú cipők.

- Térdvédők.

- Levehető lábfejvédők.

- Lábszárvédők.

- Levehető (hőálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak.

- Eltávolítható bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén).

A bőr védelme

Védő krémek és kenőcsök.

A törzs és a has védelme

- Védő mellények, kabátok és kötények mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenés stb.) ellen.

- Védő mellények, kabátok és kötények a vegyszerek elleni védekezés céljából.

- Fűtött mellények. Mentőmellények.

- Röntgensugárzás elleni védőkötény.

- Védő övek.

Az egész test védelme

- Leesés elleni védőeszköz:

= leesés elleni védőeszköz (teljes felszerelés minden szükséges kellékekkel),

= fékező szerkezet a mozgási energia elnyerésére (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel),

= a testet tartó eszközök (védő övek).

- Védő ruházat:

= „biztonsági” munkaruhák (kétrészesek és overallok),

= mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen használt védőruhák,

= vegyi anyagok hatása elleni védőruhák,

= olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák,

= hőálló védőöltözések, fűthető ruhák,

= radioaktív szennyezés elleni védőruhák,

= porálló védőruhák,

= gázbiztos védőruhák,

= fluoreszkáló jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik (karszalagok, kesztyűk).

- Védőborítások.

3. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez

Azon tevékenységek és tevékenységcsoportok útmutatásául szolgáló, nem teljes jegyzéke, amelyek az egyéni védőeszközzel való ellátást igényelhetik

1. A fej védelme (a koponya védelme)

Védősisakok:

- Építkezés, különösen állványokon, állványok alatt vagy azok közelében és magasban végzett munkák; zsaluzás vagy annak lebontása, szerelési és berendezési munkák, állványozási és bontási munkák.

- Acélhidakon, acél épületszerkezeteken, vezetékoszlopokon, tornyokon, hidraulikus acélszerkezeteken, öntőkemencéknél, hengerműben végzett munkák; nagynézetű konténerekkel, nagy csővezetékeken, kazánházakban és erőművekben végzett munkák.

- Tárnában, árkokban, aknákban és alagutakban végzett munkák.

- Földmunkák és kőfejtés.

- Föld alatti munkák végzése; kőfejtőkben, külszíni fejtésen, szénkészlet elszállításánál végzett munkák.

- Szegecselő géppel végzett munka.

- Öntésnél végzett munka.

- Lift, emelőgép, daru és szállítószalag mellett végzett munkák.

- Öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerdében, fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtő kalapáccsal végzett kovácsolás és öntés.

- Ipari kemencékkel, konténerekkel, gépekkel, silóval, bunkerrel és csövekkel végzett munkák.

- Hajóépítés.

- Vasúti tolatás.

- Vágóhídi munkák.

2. A lábfej védelme

Átfúrás mentes talpú biztonsági cipők:

- Vázszerkezeti munkák, alapozási munkák, közúti munkák

- Állványozási munkák. Vázszerkezet lebontása

- Betonnal és előre gyártott elemekkel végzett munkák, a zsaluzást és annak lebontását is beleértve

- Építési vállalkozó telepén és áruházában végzett munkák

- Tetőn végzett munkák

Nem átfúródás mentes talpú biztonsági cipők:

- Acélhidakon, acélhíd építésénél, vezetékoszlopon, tornyon, liften, hidraulikus acélszerkezeten, öntőkemencénél, acélműben és hengerműben, nagy konténerekkel, nagy esővezetékeken, darukon, kazánházban és erőművekben végzett munkák.

- Kemencék építésénél, fűtő és szellőztető berendezéseken, valamint fémek szerelésével végzett munkák.

- Öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerműben, fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtő kalapácsolás, kovácsolás, melegsajtoló és drótvonó üzemben végzett munkák.

- Kőfejtőben és nyíltszíni fejtésnél, szénkészlet elszállításánál végzett munkák.

- Kőfejtés és megmunkálás.

- Síküveg és öblösüveg áru gyártása és feldolgozása.

- Az öntőformákkal végzett munka a kerámiaiparban. A kemencék kibélelése a kerámiaiparban.

- Formázási munka a kerámiaiparban és az építőanyag-iparban.

- Szállítás és raktározás.

- Fagyasztott hústömbökkel és fagyasztott élelmiszer csomagolásával végzett munkák.

- Vasúti tolatás.

Sarokkal vagy erősítővel ellátott, átfúródás mentes talpú biztonsági cipők:

- Tetőn végzett munkák.

Szigetelő talpú védőcipők:

- Rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkák.

Könnyen levethető védőcipők:

- Amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye.

3. A szem és az arc védelme

Védőszemüvegek, arcvédő maszkok vagy ernyők:

- Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák.

- Fúrás és vésés.

- Kőfejtés és feldolgozás.

- Szegecselőgéppel végzett munka.

- Forgácsoló gépen végzett munka. Ejtő-kalapácsos kovácsolás.

- Törmelék eltávolítása és aprítása. Csiszolóanyagok szóródása.

- Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.

- Folyadéksugárral végzett munkák.

- Megolvadt anyaggal vagy annak közelében végzett munkák.

- Sugárzó hő mellett végzett munkák.

- Lézerrel végzett munkák.

4. A légutak védelme

Légzésvédő készülékkel:

- Tartályokban, szűk térben, gázzal működtetett ipari kemencékben végzett munkák, ahol esetleg gáz maradt, és túl kevés az oxigén.

- Nagykohó adagolójánál végzett munkák.

- Gázkonverter és nagykohó gázcsövei közelében végzett munkák.

- Nagykohó csapjai közelében végzett munkák, ahol nehézfém kigőzölgése fordulhat elő.

- Kemencék bélelésével és öntőkanállal végzett munkák, ahol por képződhet.

- Szórással végzett festés, amennyiben az elszívás nem megfelelő.

- Aknákban, csatornákban és egyéb föld alatti üregekben végzett, szennyvízzel kapcsolatos munkák.

- Hűtőházban végzett munkák, amennyiben fennáll a hűtőfolyadék szökésének veszélye.

5. A hallás védelme

Hallásvédők:

- Fémprés-gépen végzett munka.

- Pneumatikus fúróval végzett munka.

- A repülőtéri földi személyzet munkája.

- Cölöpverési munka.

- Famegmunkálás és textilipari munkák.

6. A test, a kar és a kéz védelme

Védőruhák:

- Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.

- Forró anyagokkal vagy azok közelében végzett munkák, amennyiben a hőhatás érezhető.

- Síküveggyártás termékeivel végzett munkák.

- Homokfúvásos munkák.

- Hűtőteremben végzett munkák.

Tűzálló (lángmentesített) védőruhák:

- Hegesztés zárt térben.

- Üveggyártás, kohászat.

Átfúródásmentes kötények:

- Kicsontozási és darabolási munkák.

- Kézi késsel végzett munkák, amennyiben a kés a test irányában is mozog.

Bőrkötények:

- Hegesztés.

- Kovácsolás.

- Öntés.

Az alkar védelme:

- Kicsontozás és darabolás.

Kesztyűk:

- Hegesztés.

- Nem gépszerű, éles tárgyakkal való bánás, amennyiben fennáll a kesztyű befogadásának veszélye.

- Savakkal vagy maró oldatokkal végzett, egyéb védelem nélküli munkák.

Fémszálas kesztyűk:

- Kicsontozás és darabolás.

- Kézi késsel végzett rendszeres vágási vagy vágóhídi munka.

- Vágógépek késeinek cseréje.

7. Vízhatlan öltözék

- Esőben vagy hideg időben végzett szabadtéri munkák.

8. Fényvisszaverő ruha

- Olyan munkák, ahol a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie.

9. Biztonsági övek

- Állványon végzett munkák.

- Előre gyártott elemek szerelése.

- Vezetékoszlopon végzett munkák.

10. Biztonsági kötél

- Toronydaru fülkéjében végzett munka.

- Raktározó és tároló berendezések magasban mozgó fülkéjében végzett munka.

- Fúrótorony felső részein végzett munkák.

- Aknában és csatornában végzett munkák.

11. A bőr védelme

- Burkolóanyagok előállítása.

- Bőrcserzés.

- Építőipari munkák.

- Maró, allergizáló, irritáló, a bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagokkal végzett munkák.