Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-a (2) bekezdésének a)–e), valamint k)–o) pontjaiban, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1–25. § *
26. § (1) * Az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéssel vagy radioaktív anyaggal kapcsolatos rendkívüli esemény – a nukleáris létesítményben bekövetkező rendkívüli esemény és nukleáris veszélyhelyzet kivételével – kezeléséhez szükséges sugár-egészségügyi feladatok meghatározását és a végrehajtás szakmai irányítását az országos tisztifőorvos által működtetett Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálata (a továbbiakban: OSKSZ) végzi.
(2) * Azok a személyek, akik nem az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet végeznek és gazdátlan sugárforrások jelenlétét gyanítják, az OSKSZ-nél tehetnek erről bejelentést. Az OSKSZ a bejelentést kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.
(3) * Az OSKSZ működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket az országos tisztifőorvos biztosítja.
(4) * A talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket és értesítési rendet külön jogszabály tartalmazza.
(5) * A nukleáris veszélyhelyzet kezeléséről külön jogszabály rendelkezik.
(6) * Az OSKSZ riasztási rendjét, az azzal kapcsolatos feladatokat az országos tisztifőorvos közleményben teszi közzé.
27. § * Rendkívüli esemény szakszerű elhárításának támogatása érdekében az ionizáló sugárzást alkalmazó munkahelyekről, valamint a bekövetkezett rendkívüli eseményekről az országos tisztifőorvos Országos Nyilvántartást vezet.
28. § * (1) Azt a személyt, aki 250 mSv effektív dózist meghaladó nem terápiás célú sugárterhelést, illetve a klinikai tünetek vagy a dózisbecslés alapján a bőrfelület egy részén 6 Gy-nél, a szemlencsében 2 Gy-nél, vagy egyéb egyes szervekben 3 Gy-nél nagyobb sugárterhelést (elnyelt dózis) kapott (a továbbiakban: sugársérült), illetőleg ha ennek gyanúja fennáll, soron kívül, de legkésőbb 24 órán belül orvosi vizsgálatnak kell alávetni, szükség esetén kezelésben kell részesíteni.
(2) * Nyitott radioaktív készítmény szervezetbe kerülése vagy annak gyanúja esetén az érintett személlyel kapcsolatosan az országos tisztifőorvos által – az illetékes szakmai kollégiummal együttműködve – elkészített módszertani levélben meghatározottak szerint kell eljárni. Az eljárás során betartandó munkahelyi sugárvédelmi feladatokat az MSSZ tartalmazza.
(3) * A sugársérült vagy az arra gyanús személy szakellátása a 12. számú mellékletben meghatározott egészségügyi intézményekben (a továbbiakban: kijelölt egészségügyi intézmény) történik, az országos tisztifőorvos szakmai közreműködésével. A kijelölt egészségügyi intézmény a kombinált sugársérült ellátására is alkalmas munkacsoportot hoz létre.
(4) * A kijelölt egészségügyi intézmény vezetője biztosítja a (3) bekezdés szerinti munkacsoportban résztvevő orvosok ötévenkénti sugárorvostani továbbképzését. A továbbképző tanfolyamot az Országos Közegészségügyi Intézet tartja, az országos tisztifőorvos által jóváhagyott képzési tematika alapján.
29. § *
30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 2. számú melléklete 2. számú függelékének 2., 12., 16. és 26. pontja 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3)–(4) *
(5)–(6) *
(7) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács, a munkavállalók és a lakosság ionizáló sugárzás elleni védelmének általános szabályairól szóló 96/29/EURATOM irányelvének rendelkezéseivel.
1. E rendelet alkalmazása során, veszélyhelyzetben (rendkívüli esemény által kiváltott állapot vagy a rendkívüli eseményt követő, tartósan fennálló sugárterhelési körülmények) a lakosság tagjai sugárterhelésének növekedését elhárító vagy csökkentő intézkedéseknek a beavatkozási szintekhez (dózis), illetőleg a cselekvési szintekhez (aktivitás koncentráció) kell igazodniuk. Az intézkedések mértékének és végrehajtásának eldöntése során azt az alapelvet kell érvényesíteni, hogy a sugárzás okozta egészségkárosodás kellő mértékű csökkentése igazolja a beavatkozás során keletkező károkat és költségeket. A beavatkozás módját, méreteit és időtartamát a lehető legkedvezőbben kell megválasztani.
2. A veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozó beavatkozási szinteket az 1. számú függelék tartalmazza, az élelmiszerek és ivóvíz aktivitás-koncentrációira vonatkozó cselekvési szinteket külön jogszabály határozza meg.
3. Az atomenergia alkalmazójának felelősségi köréhez tartozó területen bekövetkező baleset elhárítására, illetve a következmények csökkentésére irányuló intézkedéseket – amennyiben azok az atomenergia alkalmazójának lehetőségeit meghaladják – a munkahelyi baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT) tartalmazzák. A nukleáris és radioaktív anyagok vagy radioaktív hulladékok szállítása során bekövetkező rendkívüli esemény következményeinek az elhárítására, illetve csökkentésére irányuló intézkedéseket a külön jogszabályban előírt baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT) tartalmazzák. A BEIT-eket az MSSZ-ben vagy külön jogszabályban meghatározott időközönként felül kell vizsgálni, továbbá a végrehajtásba bevont személyekkel a teendőket gyakoroltatni kell.
4. A lakosság tagjai életének és egészségének védelme érdekében indokolt a sugárzási viszonyoknak megfelelő intézkedések foganatosítása, ha előre láthatóan a legfeljebb 2 nap alatti sugárterhelés előre jelzett, az egésztestben vagy a csontvelőben elnyelt dózisa meghaladja az 1 Gy szintet, vagy a szemlencsében elnyelt dózis a 2 Gy, vagy a bőrben vagy ivarmirigyekben a 3 Gy, vagy a pajzsmirigyben az 5 Gy, vagy a tüdőben a 6 Gy szintet.
5. A 4. pontban meghatározott értékeknél alacsonyabb dózisszintek mellett a beavatkozás csak akkor indokolt, ha az attól várható dóziscsökkenés (elkerülhető dózis) és a vele arányos, sugárzás okozta egészségkárosodás csökkenése elegendően nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a beavatkozással járó károkat és költségeket. Az 1. számú függelékben szereplő beavatkozási dózisszintek (elkerülhető dózisok) esetében az intézkedés általában indokolt és optimális. Alkalmazásuk során célszerű figyelembe venni a baleset vagy veszélyhelyzet súlyosságát, a foganatosítás lehetőségeit, a fennálló időjárási körülményeket, útviszonyokat, valamint a várható következményeket.
1. A beavatkozási szint elkerülhető (effektív vagy egyenérték-) dózisban van kifejezve. Védelmi intézkedést kell foganatosítani, ha az elkerülhető sugárterhelés meghaladja az intézkedésnek megfelelő beavatkozási szintet.
2. A beavatkozási szintekben meghatározott, elkerülhető dózisokat a lakosságból választott csoportokra vonatkozó átlagértékeknek kell tekinteni.
3. Optimált, általános beavatkozási szintek sürgős védelmi intézkedésekre:
| Beavatkozási dózisszint | ||||
| Védelmi intézkedés | Effektív dózis, E | Lekötött elnyelt dózis a pajzsmirigyben, D(τ) | ||
| Elzárkóztatás | 10 mSv, 2 napnál nem hosszabb időszak alatt | – | ||
| Kimenekítés | 50 mSv, 1 hétnél nem hosszabb időszak alatt | – | ||
| Jódprofilaxis | – | 100 mGy | ||
4. Optimált, általános beavatkozási szintek a lakosság áttelepítésére:
| Az áttelepítés jellege | Beavatkozási szint az áttelepítés | |||
| kezdeményezésére (effektív dózis) | megszüntetésére (effektív dózis) | |||
| Ideiglenes | 30 mSv/hónap | 10 mSv/hónap | ||
| Végleges | > 1 Sv/élettartam | – | ||
1. * HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest
2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc
3. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen
4. * Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház
5. Országos Onkológiai Intézet, Budapest
6. Petz Aladár Megyei Kórház, Győr
7. Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pécs
8. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szeged
9. Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd
