Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.VI.1. )

 

2000. évi XXV. törvény

a kémiai biztonságról1

Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait - a Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságainak biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából a következő törvényt alkotja.2

I. Fejezet

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA

Fogalommeghatározások

1. §3 (1)4 E törvény alkalmazásakor az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikke és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP) 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni a keverék, regisztráló, gyártó, importőr, továbbfelhasználó, forgalomba hozatal, forgalmazó kifejezések tekintetében.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét,

b) vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége,

c)5 veszélyes anyag: valamennyi, a 3-5. § alapján veszélyesként osztályozott anyag,

d)6 veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap,

e)7 közösségi jegyzék: a CLP VI. melléklete szerinti harmonizált osztályozási és címkézési jegyzék,

f) biztonsági adatlap: a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű dokumentum,

g)8 tevékenység: a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, címkézés, osztályozás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat,

h) forgalomba hozatalért felelős személy: az EU valamely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki lehet gyártó, ennek hiányában a forgalomba hozó vagy azon importőr, aki az anyagot forgalomba hozza,

i)9 tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép: olyan jelkép, mely gyengén látó vagy vak személy részére jelöli a veszélyes anyag vagy a veszélyes keverék által előidézhető veszélyt,

j)10 R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma,

k)11 S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma.

(3) Ahol e törvény az EU valamely tagállamát vagy annak területét említi, azon az Európai Gazdasági Térségről (a továbbiakban: EGT) szóló megállapodásban részes államot, valamint az Európai Közösséggel vagy az EGT-ről szóló megállapodásban részes államokkal megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT-államokkal azonos jogállást élvező államot, illetőleg annak területét is érteni kell.

A törvény hatálya

2. §12 (1)13 A REACH és a CLP e törvénnyel együttesen alkalmazandó.

(2)14 E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy az 5. § (1) bekezdése, illetve a CLP szerinti osztályozásig - az osztályba sorolhatóságtól függetlenül - e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket - ha azt külön jogszabály elrendeli - azon keverékekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de - különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel - különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre.

(3) E törvény hatálya a 23. § (6) bekezdésében meghatározott, valamint a c) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem terjed ki

a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), valamint a külön jogszabály szerint orvostechnikai eszköznek minősülő termékre és anyagra,

b) a pszichotróp anyagokra, a kábítószerekre, illetve a kábítószer-prekurzorokra,

c) a kozmetikai termékekre,

d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagokra,

e) a radioaktív anyagokra,

f) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti élelmiszerekre,

g) a 178/2002/EK rendelet szerinti takarmányokra,

h) a növényvédő szerekre,

i)15 az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes keverékekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(4) Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében jogszabály elrendelheti e törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását a (3) bekezdés a)-i) pontjában felsoroltakra.

(5)16 E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, Magyarországot is kötelező, kihirdetett nemzetközi egyezmények hatálya alá is tartozó veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes keverékek tekintetében, amennyiben e nemzetközi egyezmények a csomagolásra, a feliratozásra (címkézésre), a szállítás részét képező átmeneti tárolásra, a be- és kirakásra eltérő rendelkezéseket állapítanak meg.

(6)17

II. Fejezet

AZ ANYAGOK ÉS A KEVERÉKEK EMBERRE ÉS KÖRNYEZETRE VALÓ VESZÉLYESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA, A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA18

A veszélyesség meghatározása

3. § (1)19 E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:20

a) az anyagok és keverékek fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint:

aa) robbanó anyagok és keverékek - az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és keverékek, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,

ab) oxidáló anyagok és keverékek - azok az anyagok és keverékek, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak,

ac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek

- azok a folyékony anyagok és keverékek, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony,

- azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak,

ad) tűzveszélyes anyagok és keverékek - azok az anyagok és keverékek, amelyek

- a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,

- szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak,

- olyan folyékony anyagok és keverékek, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek,

- vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben,

ae)21 kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek;

- olyan folyékony anyagok és keverékek, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;

b) az anyagok és keverékek mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:

ba)22 nagyon mérgezőek - azok az anyagok és keverékek, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

bb)23 mérgezőek - azok az anyagok és keverékek, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

bc)24 ártalmasak - azok az anyagok és keverékek, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)-bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba,

bd) maró (korrozív) anyagok és keverékek - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák,

be) irritáló vagy izgató anyagok és keverékek - olyan nem maró anyagok és keverékek, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak,

bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és keverékek - amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg,

bg) karcinogén anyagok és keverékek - olyan anyagok és keverékek, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik,

bh) mutagén anyagok és keverékek - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát,

bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak;

c) az anyagok és keverékek környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint:

ca) környezetre veszélyes anyagok és keverékek - amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

(2)25 E törvény alkalmazása szempontjából a fentieken kívül veszélyesnek minősülnek azok az anyagok, illetve keverékek is, amelyeket a CLP szerinti osztályozás során a CLP-ben megállapított veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikébe besoroltak.

(3)26 Az anyagok tulajdonságainak vizsgálatát és értékelését a REACH 13. cikke, illetve a keverék csomagolása és feliratozása (címkézése) tekintetében az e törvény és külön jogszabály követelményei szerint kell végrehajtani. Ha ebből a célból laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, a vizsgálatot a keverék azon állapotában kell elvégezni, ahogyan azt forgalomba hozzák.

4. §27

III. Fejezet

AZ ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK VESZÉLYESSÉG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA, BEJELENTÉSE28

Osztályozás, jegyzékbe vétel

5. §29 (1)30 E törvény szerint a veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a keverékeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kategóriáknak megfelelően a CLP 61. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

(2)31 Az anyagok, illetve a keverékek osztályozását a REACH és a CLP rendelkezéseire figyelemmel, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint a regisztrációra kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó, továbbfelhasználó, az importőr vagy a forgalomba hozatalért felelős személy.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben előírtak szerint osztályba sorolt veszélyes anyagok magyarországi jegyzékét - osztályba sorolásukkal és feliratozásukkal együtt - az egészségügyi államigazgatási szerv naprakészen vezeti. A jegyzéket az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján közzé kell tenni.

(4) A veszélyesség szerinti besorolást az új tudományos ismeretek alapján, a gyakorlatban szerzett, illetőleg az emberi mérgezésekkel kapcsolatos tapasztalatok megismerését követően haladéktalanul felül kell vizsgálni.

(5)32 Ha egy adott anyag harmonizált osztályozását és címkézését tartalmazó besorolási tétel szerepel a közösségi jegyzékben, akkor az anyag osztályozása e tétel szerint történik, és az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az e besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriákra.

Bejelentés

6. §33 (1)34 A veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, az egészségügyért felelős miniszter 34. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletében foglaltak szerint, a biztonsági adatlap, vagy a biztonsági adatlap és a címketerv csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes anyag az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.

(2)35 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg forgalmazott veszélyes anyagokat vagy veszélyes keverékeket. A magyarországi gyártó, illetőleg forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan magyarországi gyártónak vagy forgalmazónak, aki (amely) a bejelentés mellőzésével élni kíván, az egészségügyi államigazgatási szerv által hozzáférhető írásbeli nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, illetőleg forgalomba hozott veszélyes anyagról vagy veszélyes keverékről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A magyarországi gyártót, illetve forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, illetőleg a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével egy évig meghosszabbítható, ha a magyarországi gyártó, illetve forgalmazó a meghosszabbítás szükségességét indokolja.

Veszélyes anyag bejelentése

7. §36 (1)-(2)37

(3)38 A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyag egészségügyi kockázataira vonatkozóan - a biztonsági adatlap jogszabályban meghatározott adatkörében - további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt.

(4)39 A bejelentés tudomásulvételét az egészségügyi államigazgatási szerv a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton visszaigazolja. A bejelentett veszélyes anyagot az egészségügyi államigazgatási szerv felveszi az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékbe.

Veszélyes keverékek bejelentése40

8. § (1)41

(2)42

(3)43 A veszélyes keverékek bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes keverék egészségügyi kockázataira vonatkozóan - a biztonsági adatlap jogszabályban meghatározott adatkörében - további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt.

(4)44

(5)45 A bejelentés tudomásulvételét az egészségügyi államigazgatási szerv a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton visszaigazolja. A bejelentett veszélyes keveréket az egészségügyi államigazgatási szerv felveszi a 23. § szerinti terméknyilvántartásba.

A forgalomba hozatalra és a közösségi jegyzékben nem szereplő anyagokkal kapcsolatos adatok felkutatására vonatkozó előírások46

9. §47 (1)48 Veszélyes keveréket kizárólag akkor lehet forgalomba hozni, ha azokat a 14-17. §-ban, valamint a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban, a regisztrált anyagok esetében pedig a REACH 12. és 13. cikkének alkalmazásával szerzett információkkal összhangban csomagolták vagy címkézték.

(2)-(4)49

(5) A CLP szerint is osztályozott veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha azokat a CLP szerint címkézték és csomagolták.

10. §50 (1) 2010. december 1-jétől a veszélyes anyag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha azt a CLP szerint címkézték és csomagolták. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2010. december 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes anyagot 2012. december 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.

(2) 2015. június 1-jétől a veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha a CLP szerint címkézték és csomagolták azokat. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékeket 2017. június 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.

(3) A közösségi jegyzék magyar nyelvű hiteles fordítását - ha az a CLP 1. § (2) bekezdés e) pontjában említett mellékletében magyar nyelven nem áll rendelkezésre - az egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.

11-12. §51

13. §52

IV. Fejezet

A VESZÉLYES ANYAGOK, ILLETVE VESZÉLYES KEVERÉKEK CSOMAGOLÁSA, FELIRATOZÁSA (CÍMKÉZÉSE), TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA, REKLÁMOZÁSA53

A csomagolás, tárolás, szállítás

14. § (1)54 A veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, amely megfelel ezen jogszabály, illetve a 9. és 10. §-ban foglaltak figyelembevételével a CLP előírásainak, és amely a veszélyes keverék felhasználásáig biztosítja az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott károsodások elkerülése végett a csomagolóeszközt úgy kell megválasztani, hogy

a) akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését;

b) azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson;

c) a csomagolóeszközök és a záróelemek sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek;

d) az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását;

e) a csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba hozott

ea)55 nagyon mérgező, mérgező, maró keverékeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép,

eb)56 ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes keverékeket tartalmaz, veszélyre utaló, tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép,

is legyen;

f)57 a csomagolóeszközön - az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott esetben - olyan záróelem vagy kiegészítő elem legyen, amely az első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül.

(3)58 Veszélyes anyagot vagy veszélyes keveréket tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben.

(4)59 Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására.

(5)60 Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes keverék tárolására nem használható.

15. § (1)61 A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerző természetes vagy jogi személy felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel.

(2)62 A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek tárolásáért az (1) bekezdés szerint felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa.

16. §63 A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek szállítása során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni. Ennek érdekében a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, keverék a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa.

A veszélyes keverékek feliratozása, címkézése64

17. § (1)65 A külön jogszabályban meghatározott veszélyes keverékeket és azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, e törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni). Bármely, a 29. § szerint bejelentéshez kötött tevékenység csak a (2)-(8) bekezdés vagy a CLP szerint feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes keverékkel végezhető.

(2) A feliratot (címkét) - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen rögzíteni kell. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza66

a)67 a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy - jegyzékbevételig - valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét;

b)68 a forgalomba hozatalért felelős személy megnevezését és teljes címét, telefonszámát;

c)69 a veszélyes keverék használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát);

d)70 a veszélyes keverék használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat);

e)71 a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat);

f)72

g)73

(3)74

(4) A feliraton (címkén) a (2) bekezdés szerinti információkat olyan módon kell feltüntetni, hogy azok a háttértől szembeötlő módon elkülönüljenek és a jól olvashatóságot lehetővé tévő méretűek legyenek.

(5) A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző szimbólum és annak háttere jól látható legyen.

(6) A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni.

(7)75 A veszélyes keverékek felirata (címkéje) nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére.

(8)76

(9)77 Kivételes esetekben, saját ipari célra továbbhasznált veszélyes anyagok és keverékek esetében az eredeti nyelven történő feliratozás megváltoztatása (újracímkézése) abban az esetben nem szükséges, ha az eredeti címkén a veszélyt jelző szimbólum, veszélyjel, CAS-szám, R és S szám jól olvasható, és a biztonsági adatlappal megegyező tartalmú írásos használati utasítást, dokumentációt bocsátanak magyar nyelven a tevékenységet végző rendelkezésére.

(10)78 Nincs szükség a címkézésre abban az esetben, ha a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek.

18. §79

V. Fejezet

KOCKÁZATBECSLÉS, KOCKÁZATCSÖKKENTÉS

19. § (1)80 A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.

(2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:

a) a veszély azonosítása;

b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;

c) az expozíció becslése;

d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(3)-(4)81

(5)82 A veszélyes anyaggal, és a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a kötelezettség nem érinti az Mvt.-ben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, valamint a REACH-ben foglalt egyéb követelmények teljesítését.

(6) Az (1)-(2), valamint az (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a magáncéllal, nem foglalkozás körében végzett tevékenység megkezdését megelőzően.

VI. Fejezet

A KOCKÁZAT KEZELÉSE

Egészségvédelem, munkavédelem, környezetvédelem83

20. § (1)84 A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek előállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt - ideértve a külföldről történő behozatalt is - a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek közül - lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot (keveréket) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt az ellenőrzést végző hatóságnak - kérésére - bemutatja.

(2)85 A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék kiválasztásához - szükség esetén - az egészségügyi államigazgatási szervtől vélemény kérhető.

(3)86 A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a munkavégző a felelős.

(4)87 A munkavállalók, illetőleg a lakosság egészségét vagy a környezetet nem megengedhető mértékben érintő kockázatok megfelelő szintre csökkentése érdekében - amennyiben a kockázat megfelelő csökkentése más módon nem lehetséges - egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek alkalmazása, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységek betilthatóak, korlátozhatóak.

(5)88 A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes keverékhez a forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást. A használati utasítást a gyártó vagy az importáló készíti el.

(6)89 A környezet veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megismerése érdekében egyes, a környezetvédelemért felelős miniszter által meghatározott veszélyes anyagok levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra kibocsátott mennyiségeit, illetőleg hulladék formájában történő átadását a szennyezést okozó tevékenységet végző a környezetvédelemért felelős miniszter felügyelete mellett nyilvántartja. A nyilvántartott adatok alapján - az adatok rendszeres gyűjtésével és feldolgozásával - a környezetvédelemért felelős miniszter a kibocsátott szennyezésekről, illetőleg átadott hulladékokról nyilvántartást állít fel, és hoz nyilvánosságra.

(7)90 A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes keverékek biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző gondoskodik, és az erre vonatkozó dokumentációt az ellenőrzést végző hatóság részére - felhívására - rendelkezésre bocsátja.

21. § (1)-(2)91

(3)92 A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személy, valamint az, akinek munka-, illetve feladatkörébe tartozik ezen anyagok, illetve keverékek megfelelő őrizete, gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek.

(4)93 A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes keveréket az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nem foglalkozásszerűen végzett, magáncélú tevékenység során is megfelelően alkalmazni kell.

22. §94

VII. Fejezet

A KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE, KÖZLÉSE, INFORMÁCIÓCSERE

A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek nyilvántartása, információ-szolgáltatás95

23. § (1)96 Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek országos nyilvántartása, illetőleg a terméknyilvántartás keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat.

(2)97 Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti országos nyilvántartást, illetve - veszélyes keverékek esetén a terméknyilvántartást - a bejelentett adatok alapján vezeti. A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek törzskönyvezését, jegyzékbe vételét, illetőleg nyilvántartásba vételét végző szerv az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az egészségügyi államigazgatási szervnek megküldi.

(3)98 Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes keverékekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról - a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi előírások szerint - megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos - napi 24 órás hozzáférés lehetőségét.

(4)99 Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül megkeresésre felvilágosítást ad az ELINCS és az EINECS, valamint az Európai Közösség (EU) e törvény alkalmazásával összefüggő irányelveinek tartalmáról.

(5)100 Az egészségügyi államigazgatási szerv ellátja a CLP 45. cikke szerinti feladatokat.

(6)101 A Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott módon az egészségügyi államigazgatási szervhez be kell jelenteni.

Információs Központ a hazai és a nemzetközi adatok fogadására és feldolgozására

24. § (1)102 A hazai és a nemzetközi adatok fogadásáért és feldolgozásáért felelős Információs Központot (a továbbiakban: Központ) a Kormány által rendeletben kijelölt szerv működteti.

(2) A Központ végzi a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyűjti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont következtetéseiről tájékoztatja a 25. § szerinti, valamint a kémiai biztonság területén döntések előkészítésére, illetőleg döntések meghozatalára jogosult egyéb közigazgatási szerveket.

(3) A Központ végzi az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét. Az információcsere célja kizárólag a veszélyes anyagokra vonatkozó kockázat elbírálása, illetve az emberi élet és egészség védelme, továbbá a környezetvédelem lehet. Adat kizárólag olyan tagország részére közölhető, amelynek jogszabályai a közölt adat védelmét legalább a hazai jogszabályoknak megfelelően biztosítják.

A kémiai biztonságot koordináló tanács103

25. § (1)104 A kémiai biztonság irányításának koordinálása, részfeladatainak áttekinthetősége, az egységes és hatékony döntés-előkészítés céljából, a kémiai biztonság biztosításában való aktív nemzeti részvétel elősegítése érdekében tanács működik.105

(2) 106A tanács kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját és programját - beleértve a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmények tanulói, magánszemélyek és a szakemberek kémiai biztonsági oktatásának, képzésének rendszerét, módját is -, továbbá koordinálja a nemzeti program végrehajtását.

(3)107 A tanács javaslattételi, valamint véleményezési joggal részt vesz bármely, a kémiai biztonságot érintő jogszabály, illetőleg hatósági intézkedés előkészítésében, felülvizsgálatában.

(4)108 A tanács tagjai a Kormány határozatában meghatározott miniszterek által kijelölt személyek, az országos tisztifőorvos vagy az általa kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett egyesületek által a Kormány határozatában meghatározott módon delegált legfeljebb hat személy.

(5)109 A tanács operatív tevékenységét az egészségügyi államigazgatási szervnél működő titkárság segíti.

26. §110 Amennyiben a 25. § szerinti tanács bármely tagjának vagy a 32. § (1) bekezdése alapján ellenőrzésre jogosult hatóságok kezdeményezésére a rendelkezésre álló új adatok alapján megállapítja, hogy valamely veszélyes anyag e törvény osztályozási, feliratozási (címkézési) vagy csomagolási előírásainak betartása mellett is veszély jelenthet az emberre, környezetre, a tanács a veszélyes anyag újraosztályozását javasolhatja, illetve - az újraosztályozás elvégzéséig vagy egyéb módon meghatározott időre - javaslatot tehet a 32. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti hatóság számára a forgalomba hozatalnak az ország területén történő megtiltására vagy külön feltételekhez kötésére. A javaslatról, illetőleg meghozott intézkedéseiről az eljáró hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, illetőleg a többi tagállam illetékes hatóságát az intézkedés indoklásával.

Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóság111

26/A. §112 A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az egészségügyi államigazgatási szerv látja el.

Oktatás

27. §113 A kémiai biztonság, illetőleg a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb szabályait - különösen a veszélyes anyagok, a veszélyes keverékek felismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (keverékek) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket - a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia kell.

VIII. Fejezet

A VESZÉLYES ANYAGOKKAL, ILLETVE VESZÉLYES KEVERÉKEKKEL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEI, A KÉMIAI BIZTONSÁG HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE114

A veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenység feltételei115

28. § (1)-(2)116

(3)117 A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg.

29. § (1)118 Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek.

(2)119 A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén.

(3)120 A magánszemélyeknek magáncélú, nem foglalkozás körében történő felhasználás céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteni.

(4) Az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet, amelyet az arra jogosult e törvény hatálybalépésének napján érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján végez. Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott általános tevékenységi engedély, illetőleg országos forgalmazási engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha a tevékenység végzése nem felel meg az e törvényben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályokban foglalt feltételeknek.

(5)121 A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket.

30. §122 Veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék foglalkozás körében történő felhasználás céljából csak a tevékenység végzésére jogosult és a veszélyes anyag, illetőleg a veszélyes keverék biztonságos alkalmazására képes olyan nagykorú természetes személy vagy jogi személy, illetve a képviseletében eljáró nagykorú személy részére szolgáltatható ki, aki (amely) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék átvételére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolni tudja.

31. §123 Az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelő veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek hazai forgalmazása kizárólag a 20. § (4) bekezdésében, valamint a 26. §-ban meghatározott esetben korlátozható vagy tiltható meg.

31/A. §124 Az egészségügyi államigazgatási szerv által e törvény vagy e törvény szabályozási tárgykörében európai közösségi rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek kémiai biztonsága, valamint a biocid termékekkel és hatóanyagokkal kapcsolatos tevékenységek körében kérelemre lefolytatott eljárásért vagy igazgatási jellegű szolgáltatásért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

31/B. §125

31/C. §126 A biocid termék engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban az egészségügyi államigazgatási szerv és a szakhatóság az engedélyezési feltételeket egyeztetés alapján állapítja meg.

A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése

32. §127 (1)128 Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését

a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv,

b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság,

c) a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság,

d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,

e)129 a tárolás szabályai tekintetében, ha azok megsértése a fogyasztóvédelemről szóló törvény 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontjában meghatározott fogyasztó biztonságát, egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak fogyasztóval szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. és a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szabályai szerint,

f)130 a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-ának a) pontjában meghatározott fogyasztó számára forgalmazott termék feliratozása (címkézése), egyéb jelölése, a használati utasítás, továbbá a reklámozás tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság az Fttv. szabályai szerint

végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.

(2)131 Az ellenőrzést végző hatóságok eljárására és intézkedéseire a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-f) pontja szerint jogosult hatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet, ha feladatkörében eljárva az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indított.

(3)132 A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-f) pontja szerint jogosult hatóság feladatkörében eljárva - a rá vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott intézkedések alkalmazásán túl - az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén határozatát közli az egészségügyi államigazgatási szervvel. Az egészségügyi államigazgatási szerv a megkeresés alapján indított eljárásban elrendelheti

a) a gyártás korlátozását,

b) a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy

c) a 33. § szerinti bírság alkalmazását.

(4) A (3) bekezdés c) pontja nem alkalmazható az egészségügyi államigazgatási szervnek az ellenőrzést végző hatóság megkeresése szerinti eljárásában, ha az ellenőrzést végző hatóság az eljárásában e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok megsértése miatt bírságot szabott ki.

(5)133

(6) A (3) bekezdésben meghatározott intézkedések - a (4) bekezdésre is figyelemmel - egyidejűleg is alkalmazhatóak.

(7)134

(8)135 Az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

33. § (1)136 Az egészségügyi államigazgatási szerv a REACH-ben, a CLP-ben, az e törvényben, valamint a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire - így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére - tekintettel kell meghatározni.

(3)137 A bírságot az egészségügyi államigazgatási szervnek a kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.

(4)138

33/A. §139 (1) Szolgáltatási tevékenység keretében egészségügyi kártevőirtó tevékenység az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkezőnek meg kell felelnie az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi körben az a természetes személy járhat el, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségének eleget tett.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi kártevőirtó tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely - ha az engedélyes egyéni vállalkozó - tartalmazza az engedélyes természetes személyazonosító adatait, továbbá a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(5) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában egészségügyi kártevőirtó tevékenységnek minősül a külön jogszabályban meghatározott olyan tevékenység, amely egészségügyi kártevők irtására vagy külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi célú kártevőirtásra irányul, és a külön jogszabály szerinti szakképesítéssel végezhető.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. § (1)140 Ez a törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2)141

(3)142 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)143

b) a kémiai terhelési bírság alkalmazásának,144

c)145 a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek gyakorlásához, valamint a veszélyes anyagokkal és készítményekkel folytatott tevékenységekkel kapcsolatos kockázatbecslés végzéséhez szükséges feltételek, ideértve a képesítési feltételeket is,

d)146 a mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának,147

e)148 a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek környezetkárosító és -szennyező hatásai megelőzésének,149

f)150 a biocid anyagok és termékek - ideértve az irtószereket is - előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának, valamint az ezzel összefüggő hatósági eljárásoknak,151

g)152 a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

ga) 2. cikk (7) és (8) bekezdése végrehajtása körében a biocid termékek ivóvíz-szolgáltatásban történő felhasználása - szükség szerinti - korlátozásának, valamint egyes biocid termékeknek a rendelet előírásai alól honvédelmi érdekből történő mentesítésének,

gb) 17. cikk (5) bekezdése végrehajtása körében a lakosság biocid termékek előnyeiről és kockázatairól, valamint felhasználásuk minimálisra csökkentésének lehetőségeiről szóló tájékoztatásának,

gc) 58. cikk (6) bekezdése végrehajtása körében a címkézés nyelvi követelményeinek,

gd) 65. cikke végrehajtása körében a biocid termékek és a kezelt áruk nyomon követésének,

ge) 69. cikk (3) bekezdése végrehajtása körében a biocid termékek nyilvántartása érdekében a csomagolás, címke és a tájékoztatók benyújtásának, valamint a magyar nyelvű címkékkel történő ellátásának,

gf) 75. cikk (2) és (3) bekezdése végrehajtása körében a biocid termékekkel foglalkozó bizottság tagja kijelölésének és feladatellátása feltételeinek,

gg) 80. cikk (2) és (3) bekezdése végrehajtása körében az eljárási díjakat megállapítsa, valamint a díjakkal kapcsolatos eljárások,

gh) 81. cikke végrehajtása körében az illetékes hatóság kijelölésének,

gi) 87. cikke végrehajtása körében a rendelet megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kijelölje, illetve megállapítsa, és azok alkalmazásának,

gj) 89. cikk (2) bekezdése végrehajtása körében legfeljebb két éves átmeneti időszak

részletes szabályait rendeletben meghatározza.153

(4) Felhatalmazást kap

a)154 az egészségügyért felelős miniszter, hogy

aa)155 a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek osztályba sorolásához szükséges R és S mondatok, R és S számok, továbbá a veszélyszimbólumok és jelek körét,156

ab)157 az e törvényben meghatározott eljárások során használt bejelentőlap, mérgezési eset bejelentő lap tartalmi és formai követelményeit,158

ac)159 az egészségügyi kártevőirtó tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző természetes személyek szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályokat,160

ad)161 a csomagolás, a feliratozás (címkézés) részletes szabályait,

ae)162

af) a vegyi anyagok okozta mérgezési esetek kötelező bejelentésének szabályait,163

ag)164 az osztályba sorolt veszélyes anyagok jegyzékbe vételének, a veszélyes keverékek nyilvántartásának rendjét, valamint a jegyzék közzétételére és rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat,165

ah)166 a veszélyes anyagokkal és a veszélyes keverékekkel végzett tevékenység előzetes bejelentésének, a bejelentési eljárásnak a részletes szabályait,167

ai)168 a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek teljes életciklusára vonatkozó, a kémiai biztonsággal kapcsolatos helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásának és ellenőrzésének részletes szabályait,169

aj)170 a hazai és a nemzetközi adatok fogadásáért és feldolgozásáért felelős Információs Központot működtető szervet és a REACH, valamint a CLP végrehajtásáért felelős szervet rendeletében kijelölje, valamint a magyarországi illetékes (kompetens) nemzeti hatóságnak az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásának rendjét,

ak)171 a Magyarországot fenyegető kémiai terrorcselekmények, katasztrófák megelőzésének, következményei elhárításának, illetve mérséklésének, mérgezettjei ellátásának, valamint az Európai Bizottsággal együttműködő gyors riasztási rendszer működésének szabályait,

b)172 a Kormány, hogy e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek, valamint a REACH és a CLP végrehajtásának ellenőrzésében érintett szervek együttműködésének módját, valamint a hatósági feladatok megosztását,

c)-d)173

e)174 a Kormány, hogy a nemzetközi információs rendszerben (PIC) megjelölt egyes veszélyes anyagok exportjának, importjának, forgalmazásának, használatának korlátozását,175

f)176 az egészségügyért felelős miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a lakosság egészségének, illetve a környezet védelme érdekében korlátozni indokolt veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek, valamint tevékenységek körét, valamint a korlátozás módját,177

g)178

h)179 az egészségügyért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a biocid termékekben felhasználható hatóanyagok jegyzékét, a kis kockázattal járó biocid termékek hatóanyagainak jegyzékét, a hatóanyagokra vonatkozó általános adatok körét, a biocid termékekre vonatkozó közös alapadatokat, a hatóanyagokra és a biocid termékekre vonatkozó kiegészítő adatokat, valamint az aktív hatóanyagok és a biocid termékek adatait, továbbá a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikke szerinti átmeneti intézkedések körében a biocid anyagok - ideértve a faanyag-védőszereket, az irtószereket, valamint a fertőtlenítő szereket - előállításának, gyártásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának részletes szabályait,

i)180 az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 31/A. § szerinti, kémiai biztonsági és biocid termékekkel és hatóanyagokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket,181

j)182 a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy

ja)183

jb) a környezetbe kerülő, szennyezést okozó veszélyes anyagok nyilvántartásának rendjét,

k)184 a honvédelemért felelős miniszter, hogy

ka)185 a honvédségnél alkalmazott veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel munkahelyen végzett tevékenység kémiai biztonsággal összefüggő szabályait,

kb) a katonai célú robbanó- és pirotechnikai anyagok telephelyen kívüli szállításának, szállítási csomagolásának szabályait, valamint ezen anyagok felhasználásának e törvénytől eltérő részletes szabályait,

l)186 az iparügyekért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a vámellenőrzés alatt álló veszélyes anyagok és veszélyes keverékek tárolására vonatkozó, e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat,

m)187

rendeletben meghatározza.

(5)188

(6)189 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a munkavállalók egészségének védelme érdekében korlátozandó veszélyes anyagok, veszélyes keverékek, illetve tevékenységek körét, valamint a korlátozás módját.

(7)190 Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a veszélyes anyaggal, illetve veszélyes keverékkel munkahelyen végzett tevékenység kémiai biztonsági szabályait.

35. §191 (1) Ez a törvény a végrehajtására kiadott rendeletekkel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 67/548/EGK irányelve (1967. június 27.) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, valamint az azt módosító

aa) 807/2003/EK tanácsi rendelet,

ab) 96/56/EK, 1999/33/EK, 2006/121/EK parlamenti és tanácsi irányelvek,

ac) 71/144/EGK, 73/146/EGK, 75/409/EGK, 79/831/EGK, 80/1189/EGK, 87/432/EGK, 90/517/EGK, 92/32/EGK, 2006/102/EK tanácsi irányelvek,

ad) 76/907/EGK, 79/370/EGK, 81/957/EGK, 82/232/EGK, 83/467/EGK, 84/449/EGK, 86/431/EGK, 88/302/EGK, 88/490/EGK, 91/410/EGK, 91/632/EGK, 92/37/EGK, 93/21/EGK, 93/72/EGK, 93/101/EK, 94/69/EK, 96/54/EK, 97/69/EK, 98/73/EK, 98/98/EK, 2000/32/EK, 2000/33/EK, 2001/59/EK, 2004/73/EK bizottsági irányelvek,

b) az Európai Parlament és a Tanács 98/8/EK irányelve (1998. február 16.) a biocid termékek forgalmazásáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve (1999. május 31.) a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről,

d) az Európai Parlament és Tanács 2004/10/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről,

e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/9/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról,

f) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében),

g)192 az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, 9. cikk (a törvény 33/A. §-a),

h)193 az Európai Parlament és a Tanács 2008/112/EK irányelve (2008. december 16.) a 76/768/EGK, a 88/378/EGK, az 1999/13/EK tanácsi irányelveknek, és a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról, 4. és 5. cikk (a törvény 1. § c) és d) pontja),

i)194 az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról.

(2)195 Ez a törvény a 34. § (3) bekezdés b) és f) pontjában, a 34. § (4) bekezdés a) pont aj) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott végrehajtási rendeleteivel együtt

a) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i, 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i, 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és

c) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i, 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.



1  Kihirdetve: 2000. IV. 26.


2  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


3  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 8. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.


4  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 60. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) b).


5  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 60. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


6  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a).


7  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 60. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


8  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d), e).


9  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a), c).


10  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


11  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


12  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 9. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.


13  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 61. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


14  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 61. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


15  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) f).


16  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


17  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 224. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


18  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


19  Számozását módosította: 2008. évi XXVIII. törvény 10. §. Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


20  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a).


21  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 71. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


22  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 71. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


23  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 71. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


24  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 71. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


25  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 62. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


26  Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 10. §. Számozását módosította: 2009. évi CLIV. törvény 62. §. Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a).


27  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


28  Módosította: 2008. évi CVI. törvény 73. § (4) g), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


29  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 11. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.


30  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 63. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


31  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 129. § (1). Hatályos: 2010. XII. 1-től.


32  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 63. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


33  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 74. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


34  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 68. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


35  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) g), h).


36  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 13. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.


37  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXVI. törvény 74. § a). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


38  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 69. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


39  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 69. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


40  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


41  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXVI. törvény 74. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


42  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


43  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 70. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


44  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


45  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 70. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


46  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 64. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


47  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 64. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


48  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (4) a).


49  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (4) a). Hatálytalan: 2010. XII. 1-től.


50  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 65. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


51  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


52  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


53  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


54  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 129. § (2). Hatályos: 2010. XII. 1-től.


55  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (4) b).


56  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (4) b).


57  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (6) d).


58  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) j).


59  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) k).


60  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a).


61  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


62  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a), d).


63  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a), d).


64  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 129. § (3). Hatályos: 2010. XII. 1-től.


65  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 15. § (1). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) e), g), l).


66  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 15. § (2). Hatályos: 2008. VII. 1-től.


67  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 79. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


68  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 15. § (3). Hatályos: 2008. VII. 1-től.


69  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a), 126. § (4) c).


70  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (6) d), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a), 126. § (4) c).


71  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (6) d), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a), 126. § (4) c).


72  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (4) d). Hatálytalan: 2010. XII. 1-től.


73  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XXVI. törvény 94. § (3) hc). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


74  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


75  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 37. § (2). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d), 126. § (4) e).


76  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XLVII. törvény 54. § g). Hatálytalan: 2008. IX. 1-től.


77  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


78  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 79. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


79  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (3) a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


80  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) m).


81  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


82  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 159. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


83  Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 54. § h).


84  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d), j).


85  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a).


86  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) e).


87  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


88  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) k).


89  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (6) d), 2009. évi LVI. törvény 223. §.


90  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


91  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XLVII. törvény 54. § g). Hatálytalan: 2008. IX. 1-től.


92  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


93  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) j).


94  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


95  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


96  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


97  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


98  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) f), 2011. évi CXII. törvény 83. § (11).


99  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t).


100  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 86. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


101  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t), 170. § (6) d).


102  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


103  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 63. § a).


104  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 63. § a).


105  Lásd: 1685/2012. (XII. 29.) Korm. határozat.


106  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 63. § a).


107  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 63. § a).


108  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (6) d), 2011. évi CLXXV. törvény 135. §, 2012. évi CCXII. törvény 63. § a)-b)


109  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t), 2012. évi CCXII. törvény 63. § a).


110  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 80. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 63. § a).


111  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 81. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


112  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 81. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t).


113  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


114  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) m).


115  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) m).


116  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


117  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a), m).


118  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 71. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


119  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) bb). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


120  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (3) b), 127. § (11) a), n).


121  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a), e).


122  Módosította: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) bc), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) a).


123  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


124  Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 16. §. Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


125  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 90. §. Hatálytalan: 2013. IX. 1-től.


126  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 87. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


127  Megállapította: 2007. évi CLXI. törvény 17. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


128  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) o).


129  Megállapította: 2012. évi LXXXVIII. törvény 36. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


130  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 37. § (4). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


131  Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 37. § (6).


132  Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 37. § (6), 2009. évi LVI. törvény 223. §.


133  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 224. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


134  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 224. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


135  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 37. § (5). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


136  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 17. §. Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) m), p).


137  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 11. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


138  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 27. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


139  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 67. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (6).


140  Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 438.


141  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 438. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


142  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) t), 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) bd).


143  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 64. §. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


144  Lásd: 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet, 224/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet, 123/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet.


145  Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 45. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


146  Beiktatta: 2005. évi CXXVII. törvény 13. § (1). Hatályos: 2005. XII. 23-tól.


147  Lásd: 270/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet, 329/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet.


148  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 72. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


149  Lásd: 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet.


150  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 88. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


151  Lásd: 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet.


152  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 62. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


153  Lásd: 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet.


154  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (6) d).


155  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


156  Lásd: 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet.


157  Módosította: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) be).


158  Lásd: 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet.


159  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 222. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) q).


160  Lásd: 2/2010. (I. 26.) EüM rendelet.


161  Módosította: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) bf).


162  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


163  Lásd: 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet.


164  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


165  Lásd: 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet.


166  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) m).


167  Lásd: 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet.


168  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


169  Lásd: 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet.


170  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 18. § (1). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) r).


171  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 82. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


172  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 68. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


173  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


174  Módosította: 2008. évi CVI. törvény 73. § (12) b).


175  Lásd: 8/2004. (XII. 1.) EüM-FVM-KvVM-GKM együttes rendelet, 123/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet.


176  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 87. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


177  Lásd: 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet.


178  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


179  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 88. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


180  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2008. VII. 1-től.


181  Lásd: 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet.


182  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (6) d).


183  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXVI. törvény 74. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


184  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (6) d).


185  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) m).


186  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (6) d), 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d).


187  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) ba). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


188  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (4) f). Hatálytalan: 2010. XII. 1-től.


189  Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 18. § (4). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) d), 2010. évi CXXX. törvény 44. § (26), 52. § 5.


190  Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 18. § (4). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (11) e), 2010. évi CXXX. törvény 44. § (26), 52. § 5.


191  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 19. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.


192  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 69. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


193  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 108. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


194  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 73. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


195  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 89. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!