Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.01.22.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet

a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

A Kormány a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 30. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A súlyos fogyatékosság minősítése

1. § (1) A Fot. 23. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mértékű.

(2) A Fot. 23. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása során hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott mértékű.

(3) A Fot. 23. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása során értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott mértékű.

(4) *  A Fot. 23. § (1) bekezdése d) pontja alkalmazása során autistának azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.

(5) *  A Fot. 23. § (1) bekezdése e) pontja alkalmazása során mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

a) állapota miatt a helyváltoztatáshoz az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy

b) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy

c) az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

(6) *  A Fot. 23. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti halmozottan fogyatékos állapot minősítéséhez az 1. számú mellékletben meghatározott, az adott fogyatékossági típusra vonatkozó orvos-szakmai mutatókat kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) *  A Fot. 23. § (1) bekezdésének g) pontja alkalmazása során a beszédnek hallás útján történő megértésére az a személy nem képes segédeszközzel sem, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon a nyolcvan dB felett van.

(8) *  A Fot. 23. § (1) bekezdés h) pontja alkalmazása során kromoszóma-rendellenességgel élőnek azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 7. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.

2. § (1) A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll.

(2) A Fot. 23. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában önálló életvitelre az a személy nem képes, aki

a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy

b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

3. § Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

a) étkezni, vagy

b) tisztálkodni, vagy

c) öltözködni, vagy

d) illemhelyet használni, vagy

e) lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása

3/A. § *  (1) A Kormány a fogyatékossági támogatás iránti eljárásban

a) első fokon eljáró fogyatékossági támogatási szervként - Pest megye kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát, a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatalát, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalát (a továbbiakban együtt: járási hivatal),

b) másodfokon eljáró fogyatékossági támogatási szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kormányhivatal)

jelöli ki.

(2) A Kormány a fogyatékossági támogatás folyósítására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (a továbbiakban: folyósító szerv) jelöli ki.

(3) A Kormány a Fot. 23/F. §-ában meghatározott nyilvántartás vezetésére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (a továbbiakban: ONYF) jelöli ki.

(4) A fogyatékossági támogatás iránti hatósági ügyben eljáró kormányhivatal tekintetében felügyeleti szervként az ONYF Központja (a továbbiakban: Központ) jár el, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket.

(5) A járási hivatalok és a kormányhivatal fogyatékossági támogatással kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével.

4. § *  (1) A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.

(2) *  A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú, a Központ által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a járási hivatalnál vagy a kormányablaknál kell előterjeszteni.

(2a) *  A fogyatékossági támogatás iránti eljárásokkal kapcsolatosan a Heves Megyei Kormányhivatal - az ONYF-fel kötött megállapodásban foglaltak szerint, a Központ szakmai támogatásával - országos telefonos ügyfélszolgálatot működtet.

(2b) *  A járási hivatal illetékessége a székhelye szerinti megye területére terjed ki. A fogyatékossági támogatás iránti ügyben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el. Ha a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye Pest megye területén van, - az egész megyére kiterjedő illetékességgel - a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala jár el. Ha a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye Budapest területén van, - az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel - Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala jár el. A Fot. 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy esetén Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala jár el.

(3) *  A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolja.

5. § (1) *  A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa (a továbbiakban: háziorvos) által kiállított orvosi beutalót , valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (a továbbiakban együtt: orvosi dokumentáció). Az orvosi beutalóban a háziorvos

a) nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,

b) *  véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,

c) *  nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.

(2) *  Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.

(3) * 

5/A. § * 

6. § *  (1) *  Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján * 

a) a súlyos fogyatékosság fennállása,

b) az önkiszolgálási képesség,

c) a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége,

d) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdését szakkérdésként vizsgálja.

(2) *  A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, a járási hivatal az eljárást megszüntetheti.

7. § * 

8. § *  (1) *  Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szakkérdés vizsgálatára, a járási hivatal a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be vagy személyes vizsgálatot végez.

(2) *  Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a járási hivatal a vizsgálatot - a háziorvos javaslatától függően - a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a járási hivatal székhelyén, telephelyén végzi el.

9. § *  (1) *  A fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a határozat a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a fennálló súlyos fogyatékosságnak a Fot. 23. § (1) bekezdése szerinti besorolását is.

(2) A fogyatékossági támogatással kapcsolatos döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető.

(3) *  Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja a fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.

9/A. § *  A 4-9. §-ban foglalt rendelkezéseket a Fot. 23/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, a fogyatékossági támogatás iránti kérelmet benyújtó, vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy esetében a 9/B-9/E. §-okban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

9/B. § *  (1) *  A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára való jogosultságáról lemond.

(2) *  A Fot. 23/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a támogatás iránti kérelemhez a háziorvos által kiállított orvosi beutalót, valamint orvosi dokumentációt mellékelni nem kell.

(3) *  A Fot. 23/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelemhez - a természetes személyazonosító adatok igazolására szolgáló irat másolatán túl - kizárólag a háziorvos által kiállított orvosi beutalót kell mellékelni. Az orvosi beutalóban a háziorvos

a) *  feltünteti a kérelmező látási képességének a mértékét,

b) *  véleményt ad a kérelmező önkiszolgálási képességének minősítéséhez,

c) *  nyilatkozik arról, hogy ha az önkiszolgálási képesség megállapításához a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.

9/C. § *  (1) *  A járási hivatal a Fot. 23/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben szakkérdés vizsgálata nélkül állapítja meg a kérelmező támogatásra való jogosultságát.

(2) *  A járási hivatal a Fot. 23/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelmező önkiszolgálási képességét szakkérdésként vizsgálja.

9/D. § *  (1) * 

(2) *  Ha a rendelkezésre álló orvosi beutaló nem alkalmas az önkiszolgálási képesség minősítésére és a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a járási hivatal a vizsgálatot a háziorvosi beutalóban javasolt helyen végzi el.

(3) * 

9/E. § *  (1) *  A Fot. 23/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti alacsonyabb összegű fogyatékossági támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg azzal, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapításának és a vakok személyi járadéka megszüntetésének időpontja közötti időtartamra a két ellátás közötti különbözet összegét egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor.

(2) *  A kérelmező önkiszolgálási képességének hiánya esetén a járási hivatal a támogatás összegét a Fot. 23/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti magasabb összegre módosítja. E magasabb összeg a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg azzal, hogy a fogyatékossági támogatás alacsonyabb és magasabb mértéke közötti különbözetet egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás magasabb mértéke szerinti összeg folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor.

10. § *  (1) *  A magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságáról lemond.

(2) *  A járási hivatal a kérelmező bejelentése, nyilatkozata alapján - a súlyos fogyatékosság fennállása esetén - intézkedik a magasabb összegű családi pótlék folyósításának megszüntetéséről.

(3) *  A súlyos fogyatékosság fennállása esetén a fogyatékossági támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg azzal, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapításának és a magasabb összegű családi pótlék megszüntetésének időpontja közötti időtartamra a két ellátás közötti különbözet összegét egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor.

11. § (1) *  A fogyatékossági támogatást a folyósító szerv havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.

(2) *  A megállapított fogyatékossági támogatás folyósítása

a) belföldre forintban,

b) külföldre az ellátás kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében

történik.

(3) *  A kifizetés napja alatt az (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a terhelés, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni.

(4) *  A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) * 

A felülvizsgálatra vonatkozó szabályok

12. § *  (1) A súlyosan fogyatékos állapotot a 6. § (1) bekezdése szerinti szakkérdés vizsgálatakor meghatározott időpontban felül kell vizsgálni, kivéve, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.

(2) *  Ha a felülvizsgálat a nyilvántartás adatai alapján esedékessé válik, erről a járási hivatal értesíti a jogosultat. A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a járási hivatal - határidő megjelölésével - felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg részére.

13. § (1) *  Ha a felülvizsgálat szerint a súlyosan fogyatékos állapot továbbra is változatlanul fennáll, a fogyatékossági támogatást tovább kell folyósítani.

(2) *  Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a járási hivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról.

(3) *  Ha a járási hivatal a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló * 

a) rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,

b) *  javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

(4) Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell megszüntetni.

(5) *  A fogyatékossági támogatást meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a 12. § (2) bekezdés szerinti értesítésben foglaltaknak nem tesz eleget, illetve felülvizsgálata céljából nem jelenik meg. Ilyen esetben az ellátást a mulasztást követő hónap első napjától kell megszüntetni.

14. § (1) *  A jogosult állapotrosszabbodásra hivatkozással - a felülvizsgálat határozatban meghatározott időpontja előtt - maga is kezdeményezheti felülvizsgálatát. Az eljárásra a támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) *  Ha a járási hivatal a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül azért utasítja el, mert a kérelmező állapotában a fogyatékossági támogatás mértékének megváltozását indokoló rosszabbodás nem következett be, az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül előterjesztett újabb kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a fogyatékosság jellege szerinti orvosi igazolás megfelelően tanúsítja, hogy a kérelmező állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet el kell utasítani.

15. § *  A járási hivatal soron kívüli felülvizsgálatot indít, ha tudomására jut, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő személy a támogatást jogalap nélkül veszi igénybe. Az eljárásra a felülvizsgálat szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Egyéb eljárási szabályok

16. § * 

17. § (1) *  A jogosultnak a három hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodását be kell jelentenie a járási hivatalnak.

(2) *  A fogyatékossági támogatás szüneteltetése esetén a továbbfolyósításra az ügyfél kérelmére kerül sor. Ebben az esetben az ellátást annak a hónapnak az első napjától kell továbbfolyósítani, amelyben az ügyfél visszatér Magyarországra.

18. § *  A fogyatékossági támogatás iránti kérelem nyomtatványa térítésmentes. A nyomtatványok előállításáról a járási hivatal gondoskodik.

19. § *  A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén

a) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele és

b) a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása

céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány tartalmazza a jogosult családi és utónevét, születési helyét, születési idejét, a kiállítás alapjául szolgáló tényt, a hatósági igazolvány által igazolt jogot és az igazolvány hatályát. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt - a 6. § (1) bekezdése szerinti szakkérdés vizsgálata nélkül - további 5 éves időtartamra ki kell adni.

19/A. § *  (1) *  A vakok személyi járadékát 2003. március 1-jétől a folyósító szerv havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig változatlan feltételekkel folyósítja.

(2) *  A járadékban részesített személy köteles a lakcímében bekövetkezett változást, illetőleg a járadék folyósításának megszüntetését előidéző okot a járási hivatalnak 15 napon belül bejelenteni.

(3) *  A járadék folyósításának megszüntetése a járási hivatal hatáskörébe tartozik. A határozatban fel kell tüntetni a megszüntetés időpontját.

(4) *  Ha a járadékban részesített vak személy nem jelenti be a körülményeiben bekövetkezett olyan változást, amely a járadék folyósításának megszüntetését idézheti elő, a járási hivatal őt a jogtalanul felvett járadék visszafizetésére kötelezi.

(5) * 

19/B. § *  (1) A jogerősen megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai behajtásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében a Központ nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a visszafizetésre kötelezett személy azonosítása céljából kezelhető adatokat,

b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, a jogalap nélkül történt folyósítás időtartamát és a visszakövetelés jogcímét,

c) a visszafizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésének időpontját és

d) a visszafizetés rendezésének módját.

20. § (1) Ez a rendelet 2000. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A fogyatékossági támogatásra való jogosultság legkorábbi kezdő időpontja 2001. július 1-je.

(3) * 

20/A. § *  A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

20/B. § *  Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 448/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet által megállapított 19. §-ban foglaltakat a 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 2017. január 1-jét megelőzően kiállított hatósági igazolványt a jogosult kérelmére a 2017. január 1-jétől hatályos 19. §-ban foglaltaknak megfelelően cserélni kell azzal, hogy az így kiállított hatósági igazolvány hatálya megegyezik a korábbi hatósági igazolvány hatályával.

Az Európai Unió jogának való megfelelés * 

21. § *  Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez * 

Értelmező rendelkezések

1. Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni,

a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval

aa) mindkét szemén 5/70,

ab) az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,

ac) az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik; rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy

b) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

2. Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan dB felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

a) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

b) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

3. Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

a) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0-19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy

b) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20-49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71-F 72.).

4. IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9).

5. Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a mozgásrendszer károsodása vagy funkciózavara miatt a helyváltoztatása az alább felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatát igényli:

a) végtag protézisek

aa) alsó végtag protézisek (egy végtagra)

- lábszárcsonkra,

- combcsonkra,

- csípőízületi csonkra,

- alsó végtag fejlődési rendellenességeire,

ab) felső végtag protézisek (mindkét végtagra)

- alkarcsonkra,

- felkarcsonkra,

- vállcsonkra,

ac) felső végtag protézisek (egy végtagra)

- alkarcsonkra,

- felkarcsonkra,

- vállcsonkra,

feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza;

b) ortézisek

ba) alsó végtag ortézisek (mindkét végtagra)

- alsó végtag izomzatának bénulása esetén dinamikus rögzítéssel ortézisek,

- járógépek,

bb) felső végtag ortézisek (mindkét végtagra)

- felső végtag izomzatának bénulása esetén,

bc) egy alsó és egy felső végtag ortézis,

bd) egy felső végtag ortézis, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza,

be) egy végtag ortézis és gyógyászati segédeszköznek minősülő gerinc ortézis;

c) személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei

ca) *  egy karral működtetett járóeszközök

- hónalj- és könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmező protézis vagy ortézis állandó használatára az állapotából következően nem képes,

- könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmezőnek mindkét alsó végtag bénulása, illetve azok súlyos deformitása, vagy a végtagok egymástól eltérő rövidülése miatt nehéz ortopéd cipőt kell viselnie, amennyiben a végtagok súlyos sérülése a végtag térfogat, és ezáltal az izomerő jelentős csökkenését okozza,

cb) kerekesszékek (ideértve az olyan helyváltoztatást szolgáló eszközt is, amely valamilyen életfunkciót fenntartó készülékhez kötött)

- kézi meghajtású,

- elektromos kerekesszék.

6. Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt is, akinek

a) mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult, amely önmagában vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes;

b) legalább két végtagra vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza;

c) túlmozgással együttjáró súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza.

7. *  Kromoszóma-rendellenességgel élőnek kell tekinteni azt a személyt, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos.

2. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez * 

A fogyatékossági támogatás iránti kérelem adattartalma

1. A támogatás jogcímével, a kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmet

1.1.1 fogyatékossági támogatás megállapítása vagy a már megállapított támogatás mértékének állapotrosszabbodás miatti módosítása, vagy

1.1.2 a vakok személyi járadékára való jogosultságról történő lemondás és az alacsonyabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítása, vagy

1.1.3 a vakok személyi járadékára való jogosultságról történő lemondás és a magasabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítása iránt nyújtják-e be;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születési neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 állampolgársága (bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása);

1.3 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező gondnokság alatt áll-e, valamint a gondnokának neve és lakcíme;

1.4 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy - postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén - a folyósítási cím.

2. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

2.1 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e magasabb összegű családi pótlékban, valamint arról, hogy ha igen, akkor arról lemond;

2.2 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e vakok személyi járadékában, valamint arról, hogy ha igen, akkor arról lemond;

2.3 nyilatkozat a fogyatékossági támogatás folyósítását érintő változások - azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő - bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

2.4. * 

3. Kitöltési útmutató és tájékoztatás a csatolandó dokumentumokról.

3. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez * 

4-5. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez *