Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IX.2.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

a felszámolás számviteli feladatairól1

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt módosító 1997. évi XXVII. törvény 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:2

A rendelet hatálya

1. §3 (1) A rendelet hatálya a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetre a felszámolás Cstv. 27. § (1) bekezdés szerinti kezdő időpontjától a felszámolás Cstv. 52. § (1) bekezdés szerinti befejezésének időpontjáig (a két időpont közötti időszak a felszámolás időszaka) terjed ki.

(2) E rendelet előírásait megfelelően alkalmazni kell a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek felszámolása során is, figyelemmel a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben foglaltakra.

2. § (1)4 A felszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezetre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásait a hatályos Cstv.-ben és e rendeletben előírtak figyelembevételével kell alkalmazni. A számviteli törvénynek a Cstv.-vel és e rendelettel nem érintett előírásai a felszámolás időszaka alatt is érvényesek.

(2) A felszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezet által vezetett számviteli nyilvántartásoknak alkalmasaknak kell lenni a közbenső mérleg [Cstv. 50. §-ának (1) bekezdése], a felszámolási zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat, a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás [Cstv. 52. §-ának (1), (3)-(4) bekezdése], a felszámolás időszaka alatt készülő adóbevallások, a záró adóbevallás, a saját tőke különbözete meghatározásának [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 16. §-ának (6) bekezdése], továbbá a zárójelentés bizonylati alátámasztására.

(3)5

Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor

3. § (1) A tevékenységet lezáró beszámoló mérlege tételeinek alátámasztására szolgáló záróleltár a gazdálkodó szervezetnek a Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időpontban - a mérleg fordulónapján - meglévő befektetett eszközeit és forgóeszközeit (a továbbiakban: vagyoni eszközök), valamint azok forrásait tartalmazza mennyiségben és a számviteli törvényben előírtak szerint meghatározott értéken. A záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, valamint időbeli elhatárolást - a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével - nem tartalmazhat. A záróleltár összeállításánál a számviteli törvény 69. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tevékenységet lezáró beszámoló részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, egyszerűsített mérlegben és eredménylevezetésben a számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontjában meghatározott jelentős összegű, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A tevékenységet lezáró beszámolónak akkor része a kiegészítő melléklet, ha az a számviteli törvény értelmében is része a beszámolónak.

(3) A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.

(4)6 A gazdálkodó szervezet - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a tevékenységet lezáró beszámolóra vonatkozó, a számviteli törvény 153-154. §-ában és 154/B. §-ában meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének (1) bekezdés szerinti fordulónapját követő 30 napon belül köteles eleget tenni.

(5) A zárómérleg a gazdálkodó szervezetnek az (1) bekezdés szerinti mérlegfordulónapon meglévő vagyoni eszközeinek és ezen eszközök forrásainak értékét a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba történő átvezetése után mutatja.

(6) A zárómérleg elkészítésével egy időben az alkalmazott könyvviteli számlákat, nyilvántartásokat - a számviteli törvény 164. §-a (1) bekezdésének megfelelően - a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapjával le kell zárni.

3/A. §7 Kényszertörlési eljárás esetén, amennyiben a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, a kényszertörlési eljárás befejezésének időpontjával, mint mérlegfordulónappal elkészített számviteli törvény szerinti beszámoló egy tekintet alá esik a 3. § szerinti tevékenységet lezáró beszámolóval, arra alkalmazni kell a 3. §-ban foglaltakat.

Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt

4. § (1) A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt is köteles megfelelni a számviteli törvény 12. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott könyvvezetési kötelezettségnek, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt a felszámolás kezdő időpontja előtti időszaknak megfelelően köteles az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében vezetni könyvviteli nyilvántartásait a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(3) A felszámoló dönthet úgy, hogy a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjával, a felszámolási nyitó mérleg alapján a számviteli törvény 163. §-ában foglaltak szerint az egyszeres könyvvitelről áttér a kettős könyvvitelre azzal, hogy a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre még a 13. § (1) bekezdésében leírt esetben sem lehet visszatérni.

(4) A felszámoló jogosult a számviteli törvény 161. §-a alapján készített számlarendet írásban módosítani.

(5) Amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően nem folytat vállalkozási tevékenységet, a felszámoló dönthet arról, hogy az eredményt érintő tételeket a gazdálkodó szervezet az eredményszámlák helyett a saját tőkén belül kijelölt Felszámolás eredményelszámolása számlán számolja el.

(6) Amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően - a gazdasági tevékenység ésszerű befejezése érdekében - vállalkozási tevékenységet folytat, illetve várható a felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezése, akkor a számviteli törvény 160. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(7) A felszámolás időszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.

(8) A vagyoni eszközök és a források változását jelentő gazdasági eseményeket az 5. § (1) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleg alapján megnyitott könyvekben, a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően kell - a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeinek megfelelően - bizonylatolni, elszámolni és nyilvántartani.

(9) Az egyezségi tárgyalásra készítendő fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot a felszámolás időszaka alatt vezetett könyvviteli nyilvántartások adataival kell megalapozni.

5. § (1) A felszámoló a Cstv. 46. §-a (2) bekezdésének megfelelően a 3. § (5) bekezdése szerinti zárómérleg alapján nyitó felszámolási mérleget készít, amelyben az eszköz oldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét (ideértve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonát nem képező, de a könyveiben értékkel kimutatott eszközök értékét is) és a forrás oldalon azok ezzel egyező összegű forrását - mint kötelezettséget - elkülönítetten kell (amennyiben a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök forrása a zárómérlegben nem kötelezettségként szerepel, akkor a saját tőke csökkentésével kell azt kötelezettségként) kimutatni.

(2) A nyitó felszámolási mérleg elkészítése után a könyvviteli nyilvántartásokban rendezni kell a kötelezettségek és a követelések állományát:

a) a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, a felszámolónak bejelentett, a felszámoló által elfogadott és nyilvántartásba vett kötelezettségeket (hitelezői követeléseket) felszámolási eredményt csökkentő tételként kell állományba venni,

b) a nyilvántartásba vételi díjat - a Cstv. 46. §-a (7) bekezdésének megfelelően - hitelezőkkel szembeni kötelezettségként és felszámolási eredményt csökkentő tételként kell állományba venni,

c)8 a nyitó felszámolási mérlegben lévő, a felszámoló által elfogadott, de a Cstv. 46. §-ának (8) bekezdésében foglalt esetben nyilvántartásba nem vett kötelezettséget, továbbá a 180 napon belül be nem jelentett, és így jogvesztetté vált kötelezettséget [Cstv. 37. §-ának (3) bekezdése] felszámolási eredményt növelő tételként ki kell vezetni,

d) a tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék, a bányászati keresetkiegészítés, a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére járó pénzbeli juttatás [Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja], valamint a környezetvédelmi kárelhárítás költségei, a környezetvédelmi bírság [Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja] nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő összegét felszámolási eredményt csökkentő tételként állományba kell venni,

e) a nyitó felszámolási mérlegben lévő - a könyvviteli nyilvántartás szerinti - kötelezettség, valamint a bejelentett és elfogadott kötelezettség (hitelezői követelés) közötti különbözetet felszámolási eredményt érintő tételként állományba kell venni, illetve törölni kell az állományból,

f) a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, elismert, jogszerű, várhatóan behajtható követeléseket felszámolási eredményt növelő tételként kell állományba venni, továbbá a benne szereplő, de behajthatatlannak minősülő követeléseket felszámolási eredményt csökkentő tételként ki kell vezetni,

g) a nyitó felszámolási mérlegben lévő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, követeléseket, befektetéseket, értékpapírokat, készleteket minősíteni kell, és azok könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával, illetve az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírásával, indokolt esetben felértékeléssel a várhatóan megtérülő összegre kell a felszámolási eredménnyel szemben módosítani,

h) a nyitó felszámolási mérlegben lévő követelések egyeztetése során megállapított és elfogadott eltéréseket felszámolási eredményt érintő tételként kell elszámolni.

(3) A felszámolás kezdő időpontját követően a könyvviteli nyilvántartásokban felszámolási eredményt érintő tételként rendezni kell:

a)9 a meglévő, a nyitó felszámolási mérlegben értékkel nem szerepeltethető, de a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható vagyoni eszközöket, azok piaci értékén (köztük a használatban lévő 100 ezer forint alatti tárgyi eszközöket, vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, a nullára leírt eszközöket) felszámolási eredményt növelő tételként állományba kell venni,

b) a nyitó felszámolási mérlegben lévő céltartalék állományát felszámolási eredményt növelő tételként ki kell vezetni,

c) a vagyoni eszközök terven felüli értékcsökkenéséből, értékvesztéséből (selejtezéséből, leértékeléséből) származó különbözetet a felszámolási eredmény terhére el kell számolni.

(4) A Cstv. 36. §-a alapján beszámított összeggel a hitelező tartozását és követelését csökkenteni kell.

(5) Egyezség esetén - az egyezségi megállapodás alapján - a felszámolási eredmény javára el kell számolni az elengedett kötelezettségeket, ideértve a fejlesztési célra kapott visszatérítendő támogatásoknak a támogató által elengedett összegét is.

(6) A felszámoló a Cstv. 48. §-a (1) bekezdésének megfelelően

a) a behajtott követeléseket a pénzeszközök növekedéseként és a követelés csökkenéseként számolja el,

b) a kft.-be, az rt.-be, a szövetkezetbe befektetett, nem pénzbeli hozzájárulásként átadott vagyoni eszközök létesítő okiratban meghatározott értékét befektetésként veszi állományba felszámolási eredményt növelő tételként, a könyv szerinti értékét felszámolási eredményt csökkentő tételként kivezeti,

c) az értékesített vagyoni eszközök (befektetett eszközök, forgóeszközök) kivezetett könyv szerinti értékét felszámolási eredményt csökkentő tételként, az értékesítés bevételét felszámolási eredményt növelő tételként számolja el.

(7) A (2)-(3), az (5)-(6) bekezdés szerint a felszámolási eredményt növelő-csökkentő tételek könyvviteli elszámolásánál a 4. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

6. § (1) A felszámoló a Cstv. 48. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felszámolás időszaka alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeinek megóvásáról, megőrzéséről, a felszámolás kezdő időpontjáig folytatott tevékenység befejezéséről. Ezen tevékenység gazdasági eseményeit a számviteli törvényben foglaltaknak megfelelően kell elszámolni, a 4. § (5)-(6) bekezdésében rögzítettek szerint. A gazdasági eseményekkel kapcsolatos ilyen költségek, ráfordítások, illetve bevételek lehetnek - többek között -;

a) a termelt termékek értékesítésének bevételei, illetve költségei, ráfordításai;

b) a végzett szolgáltatások számlázott ellenértéke, illetve költségei, ráfordításai;

c) a más vagyoni eszközök értékesítésének bevétele, illetve nyilvántartás szerinti értéke, valamint az értékesítés költségei (pályázat, hirdetés, vagyonértékelés stb.);

d) a tevékenység befejezése során felmerült költségek, ráfordítások, köztük

da) a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések, beleértve a végkielégítést,

db) a bérjárulékok,

dc) a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások,

dd) az egyéb ráfordítások;

e) a felszámolási eljárással kapcsolatos bírósági, illetve peres eljárások során felmerült költségek;

f) esedékességkor a tartásdíj, az életjáradék, a bányászati keresetkiegészítés, a mezőgazdasági szövetkezeti tag részére adott pénzbeli juttatás;

g) az iratanyagok rendezésével, elhelyezésével, megőrzésével kapcsolatos költségek;

h) a felszámoló részére megállapított díj;

i) a környezetvédelmi kárelhárítás költségei;

j) a számviteli nyilvántartások vezetésével, az adóbevallások elkészítésével kapcsolatos költségek;

k) egyéb, a felszámolási eljárás során felmerülő, igazolt költségek (őrzés-védelem, posta, telefon, fénymásolás stb.).

(2)10 Kötelezettségként kell állományba venni az állami garancia miatti állami követelést - Cstv. 62. §-ának (2) bekezdése -, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatást, amelyet a visszafizetéskor meg kell szüntetni.

Közbenső felszámolási mérleg

7. § (1)11 Közbenső felszámolási mérleget lehet készíteni, ha megfelelő mennyiségű pénzeszköz folyt be és áll rendelkezésre a hitelezői követelések kielégítésére, részbeni teljesítésére. A felszámolás kezdetétől évente kötelező közbenső felszámolási mérleget készíteni, kivéve a Cstv. 63/B. §-a szerinti egyszerűsített felszámolás esetét. A közbenső felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján történjen a hitelezők és a bíróság tájékoztatása a pénzügyi helyzetről.

(2) A rendelkezésre álló pénzeszközből a várható költségekre - benne a környezeti károk elhárításának költségeire - és a vitás hitelezői igények fedezetére - a Cstv. 50. §-ának (3) bekezdése szerint - a pénzeszközökön belül tartalékot kell elkülöníteni, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni.

(3) A közbenső felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza - a Cstv. 50. §-a (1) bekezdésének megfelelően - a vagyoni eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke állományát könyv szerinti értéken, a bevételek (árbevétel és egyéb bevételek) és költségek (ráfordítások) alakulásáról készített kimutatást és a szöveges jelentést.

(4) A közbenső felszámolási mérleg tartalmában és felépítésében egyező a Cstv. 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott felszámolási zárómérleggel.

(5) A közbenső felszámolási mérlegben - a (4) bekezdésben részletezetteken túlmenően - elkülönítetten kell kimutatni a pénzeszközök között a tartalék összegét, továbbá - külön oszlopban - közölni kell a nyitó felszámolási mérleg adatait.

(6) A közbenső felszámolási mérleg fordulónapjáig elszámolt bevételekről és költségekről (ráfordításokról) a Cstv. 52. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell tájékoztatást adni.

(7) A közbenső felszámolási mérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben be kell mutatni a nyitó felszámolási mérleg adatait módosító - az 5. § (2)-(3) bekezdése szerinti - korrekciókat, és részletes tájékoztatást kell nyújtani a nyitó felszámolási mérleg és a közbenső felszámolási mérleg adatai közötti eltérések, változások minősítéséről, indokairól.

(8) A hitelezők követelésének pénzügyi teljesítése a bíróság által jóváhagyott részleges vagyonfelosztási javaslat alapján történik.

Felszámolási zárómérleg

8. § (1) A Cstv. 52. §-ának (3) bekezdése szerint készítendő felszámolási zárómérleg a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeit (a vagyontárgyakat piaci értéken) és az eszközök forrásait könyv szerinti értéken, mérlegszerű felépítésben, egyező végösszeggel a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónappal tartalmazza.

(2) A felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a meglévő vagyoni eszközök - közte a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, vagyonjegyek - könyv szerinti értéke és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti különbözetet felszámolási eredményt érintő tételként el kell számolni. Amennyiben nem közvetlenül könyvelnek a Felszámolás eredményelszámolása számlára, akkor az alkalmazott eredményszámlák egyenlegét a Felszámolás eredményelszámolása számlára kell átvezetni, és ezt követően a számlán kimutatott eredménnyel az eredménytartalékot kell módosítani.

(3) A felszámolási zárómérleg a vagyoni eszközöket

a) a Cstv. 4. §-ának (3)-(5) bekezdése szerint a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken,

b) a pénzeszközöket könyv szerinti értéken (pénzkészletek, elektronikus pénzeszközök, bankban lévő pénzeszközök, csekkek),

c) a vagyoni eszközöket [az a)-b) és d) pontokban foglalt eszközök kivételével] piaci értéken (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, készletek, értékpapírok),

d) a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben

tartalmazza.

(4) A felszámolási zárómérleg a forrásokat:

a) a felszámolásba be nem vonható vagyont [Cstv. 4. §-ának (3)-(5) bekezdése] - mint kötelezettséget - a vagyoni eszközök között ilyen címen kimutatott összeggel egyezően,

b) az a) ponthoz nem tartozó kötelezettségeket könyv szerinti értéken (a nyilvántartásba vett és még fennálló, ki nem egyenlített kötelezettségek - közte a környezetvédelmi kárelhárításból származó kötelezettségek - összege),

c) a felosztható (a tulajdonosokat megillető) vagyont - amely a felszámolási zárómérleg szerinti vagyoni eszközök, valamint a kötelezettségek [b) pont] és a felszámolásba be nem vonható vagyon [a) pont] együttes összegének különbözete, amely negatív előjelű is lehet -

tartalmazza.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés c) pontja szerinti vagyon negatív előjelű, az a fedezetlen kötelezettség összegét mutatja, és azt jelenti, hogy a vagyoni eszközök - a felszámolásba be nem vonható vagyont meghaladó - értéke ilyen összegben nem fedezi a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeket. A (4) bekezdés c) pontja szerinti vagyon pozitív összege azt mutatja, hogy a kötelezettségek kiegyenlítése után mennyi vagyoni eszköz illeti meg a tulajdonosokat a befektetéseik ellenében.

(6) A felszámolási zárómérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell adni a nyitó felszámolási mérleg és a felszámolási zárómérleg adatai közötti eltérésekről, változásokról, és minősíteni kell azokat.

(7) A felszámolási zárómérlegben kimutatott követelések tekintetében a hitelezővel szembeni kötelezettség erejéig a Cstv. 52. §-ának (5) bekezdése alapján engedményezésnek van helye. Az átruházott követelés összegében az adós gazdálkodó szervezet kötelezettsége kiegyenlítetté válik.

(8) A felszámoló a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak elhelyezéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az megfeleljen a számviteli törvény 169. §-ában meghatározott bizonylatmegőrzési követelményeknek.

Kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról

9. § A bevételek és költségek (ráfordítások) alakulásáról készített, a Cstv. 52. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kimutatásnak a könyvviteli nyilvántartásokkal egyezően kell tartalmaznia:

a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket (ráfordításokat),

b) az értékesített vagyontárgyak árbevételét, bevételét, valamint e vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét,

c) a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét,

d) a már kiegyenlített felszámolási költségeket.

Vagyonfelosztási javaslat

10. § (1) A Cstv. 52. §-a (1) bekezdésében előírt vagyonfelosztási javaslat tartalmazza a felszámolási zárómérlegben kimutatott eszközök értékét a következő csoportosításban:

a) felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök,

b) olyan vagyoni eszközök, amelyeket a fennálló egyéb kötelezettségek, tartozások kielégítésére kijelöltek,

c) egyéb vagyoni eszközök.

(2)12 A Cstv. 61. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek kell átadni.

(3) A vagyonfelosztási javaslat a Cstv. 57. §-ában foglalt kielégítési sorrendnek megfelelő felépítésben és sorrendben tartalmazza az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségek (tartozások) összegét, és ezzel szembeállítva a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) teljesítésére kijelölt eszközök értékét. Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kevesebb, mint a kötelezettségek (a tartozások) értéke, a sorrendben hátrább lévő hitelezők igénye a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeiből nem kerül kielégítésre.

(4) A vagyonfelosztási javaslatban egyéb vagyoni eszközként a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) kielégítése után megmaradt eszközök értéke szerepel. Ezen eszközöket a gazdálkodó szervezet tulajdonosai között a Cstv. 61. §-ában előírtaknak megfelelően kell felosztani.

Számviteli feladatok az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezeteknél

11. § Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezeteknek a 3-10. §-ok előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazniuk:

(1) Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor (3. §-hoz):

a) a zárómérlegben az egyszerűsített mérleg szerinti eredményt át kell vezetni az eredménytartalék tételbe, amely összeg az átvezetést követően adózott jövedelemből származó, rendelkezésre álló saját forrást mutatja,

b) a zárlati kötelezettség a számviteli törvény 162. §-a szerint vezetett pénzforgalmi nyilvántartáshoz kapcsolódó részletező nyilvántartásokra is vonatkozik,

c) a vagyoni eszközök és a források változását jelentő gazdasági eseményeket a nyitó felszámolási egyszerűsített mérleg alapján megnyitott pénzforgalmi nyilvántartásban és a kapcsolódó részletező nyilvántartásokban az egyszeres könyvvitel szabályai szerint, a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, bizonylatokkal alátámasztottan kell elszámolni és nyilvántartani.

(2) Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt (4-6. §-okhoz):

a) a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek részletező nyilvántartásába kell felvenni a felszámoló által elfogadott, a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben ki nem mutatott kötelezettségeket, a nyilvántartásba vételi díjat, az 5. § (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt kötelezettségeket, amelyek kiegyenlítését ráfordításként (az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások rovatba) kell könyvelni,

b) a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések analitikus nyilvántartásába kell felvenni a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben ki nem mutatott, elfogadott, várhatóan behajtható követeléseket, amelyek pénzügyi rendezésekor bevételt kell könyvelni,

c) a jogvesztett kötelezettségek közül azokat, amelyek pénzbevételből származnak pénzbevételként (az árbevétel, illetve egyéb bevételek rovaton) elszámolva kell kivezetni a pénzforgalmi nyilvántartásból. Azokat a jogvesztett kötelezettségeket, amelyek a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek analitikus nyilvántartásában szerepeltek - bevétel és ráfordítás egyidejű elszámolása nélkül -, az analitikus nyilvántartásból való kivezetéssel kell megszüntetni. Az ilyen kötelezettségből származó, még meglévő eszközök térítés nélkül átvett eszköznek minősülnek, de értéküket - az 5. § (3) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - nem kell csökkenteni a kötelezettség törlésekor,

d) az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt - pénzkiadásból származó - követelések értékét értékvesztés elszámolásával, illetve az elszámolt értékvesztés visszaírásával a várhatóan megtérülő összegre kell módosítani a ráfordítást jelentő elszámolásokkal szemben, a nem pénzkiadásból származó követelések értékét a részletező nyilvántartásban kell módosítani,

e) a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben lévő és a bejelentett, az elfogadott kötelezettség összege közötti különbözetet - annak előjele és a kötelezettség jellege szerint - a pénzbevételt nem jelentő bevételek, illetve a ráfordítást jelentő elszámolások között kell kimutatni, illetve a részletező nyilvántartásban állományba kell venni vagy törölni. Ugyanígy kell eljárni a követelésekkel kapcsolatos különbözet esetében is,

f) a meglévő, a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben értékkel nem szerepeltethető vagyoni eszközök piaci értékét - a záróleltár és a részletező nyilvántartás adatai alapján - a felszámolási zárómérleg készítésekor az eredménylevezetésben a pénzbevételt nem jelentő bevételek között kell kimutatni,

g) az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél felmerült, a 6. § (1) bekezdésében felsorolt költségek, ráfordítások és bevételek elszámolása azok pénzügyi teljesítésekor történik.

(3) A felszámolási zárómérleg készítésekor (a 8. §-hoz):

a) a 8. § (2) bekezdésében meghatározott különbözetet a pénzügyileg nem rendezett vagyoni eszközök esetében az eredménylevezetésben a pénzbevételt nem jelentő bevételek, illetve a ráfordítást jelentő elszámolások között kell kimutatni,

b) az átruházott követeléssel (engedményezés) kiegyenlített kötelezettséget a követelés, illetve a kötelezettség jellege szerint a pénzbevételt nem jelentő bevételek, illetve a ráfordítást jelentő elszámolások között, vagy a jövedelemadózás alá nem vont bevételek, illetve a jövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthető kiadások között kell kimutatni.

Egyszerűsített felszámolás

12. §13 A Cstv. 63/B. §-ában meghatározott egyszerűsített felszámolás esetén a 3-11. §-okban előírtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

Felszámolási eljárás befejezése az adós megszűnése nélkül

13. § (1) Amennyiben a gazdálkodó szervezet és hitelezői a felszámolás időszaka alatt egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről [Cstv. 60. §-ának (2) bekezdése].

(2)14 A felszámoló egyezségkötés esetén a Cstv. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontban elkészíti a Cstv. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti - a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó - felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást, a záró adóbevallást és a zárójelentést, amelyeket megküld az állami és önkormányzati adóhatóságnak. Vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni. A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit - a felszámolás befejezésének időpontjára, mint mérlegfordulónapra vonatkozóan - lezárja. A felszámoló a felszámolási zárómérleget köteles a számviteli törvény 153-154. §-ában és 154/B. §-ában meghatározottak szerint letétbe helyezni és közzétenni az egyezségkötést követő 30 napon belül.

(3) A gazdálkodó szervezet a felszámolási zárómérleg alapján nyitó mérleget készít, amelyben

a) az eszközöket a 8. § (3) bekezdése szerinti vagyoni eszközök,

b) a kötelezettségeket

ba) a 8. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti felszámolásba be nem vonható vagyonból a felszámolás megkezdése előtt is kötelezettségként kimutatott tételek, továbbá

bb) a 8. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségek együttes,

c) a saját tőkét

ca) a 8. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti felszámolásba be nem vonható vagyonból a felszámolás megkezdésekor a saját tőkéből a kötelezettségek közé átvezetett - a nyitó mérleg alapján a saját tőke megfelelő elemébe visszavezetendő - tételek, továbbá

cb) a 8. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti felosztható vagyon együttes (összevont)

összegében kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti saját tőke felel meg a Tao. tv. 16. §-ának (6) bekezdésében meghatározott vagyonmérleg szerinti saját tőkének. A 3. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke megfelel a Tao. tv. 16. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolóban szereplő saját tőkének.

(5) A gazdálkodó szervezet a könyveit a (3) bekezdés szerinti nyitó mérleg alapján nyitja meg.

14-17. §15

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

18. §16 Ez a rendelet 2001. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy a 4. § (5)-(6) bekezdésében, a 8. § (8) bekezdésében foglaltakat a rendelet hatálybalépését követően kezdődő felszámolásnál, a 14. § (3) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a rendelet hatálybalépését követően kezdődő végelszámolásnál kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

19. § (1) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő végelszámolásnál a rendelet előírásait a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)17 A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján a Cstv. 75. §-a (1) bekezdésének megfelelően az egyes naptári évekre külön-külön számviteli beszámolót, az utolsó évről készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, valamint záró adóbevallást készít. A végelszámolási zárómérleget - a számviteli törvény 155. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak esetén - könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.

(3)18 A 2003. december 31-én felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél a felszámolás, illetve a végelszámolás befejezéséig az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírások tovább alkalmazhatók.

20. §19 A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. §-ával megállapított 1. § (4) bekezdését a 2012. január 1-jével vagy azt követően kezdődő felszámolási eljárásokra kell alkalmazni.



1  Módosította: 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 10. § (4).


2  Módosította: 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 10. § (3).


3  Megállapította: 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


4  Módosította: 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 10. § (2) a).


5  Hatályon kívül helyezte: 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 10. § (2) a). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.


6  Megállapította: 398/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 6. §. Lásd: 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 7. § (1).


7  Beiktatta: 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2012. XII. 20-tól.


8  Módosította: 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 6. §. Lásd: 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 7. § (1).


9  Módosította: 398/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § (2).


10  Módosította: 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 6. §, 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §.


11  Módosította: 398/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § (3).


12  Megállapította: 398/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit először a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.


13  Módosította: 398/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § (3).


14  Megállapította: 330/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §. Módosította: 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 6. §. Lásd: 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 7. § (1).


15  A korábbi címmel együtt hatályon kívül helyezte: 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 10. § (2) a). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.


16  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1121. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.


17  Módosította: 237/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § (2).


18  Beiktatta: 237/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-től. Rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet - saját döntés alapján - a 2003. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatja.


19  Beiktatta: 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 42. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!