Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IX.16.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet

a lakáscélú állami támogatásokról

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány a gazdasági lehetőségekkel összhangban a házasok, a többgyermekes fiatal családok és más arra rászorultak lakásigénye kielégítése érdekében a lakáscélú támogatásokat a következők szerint szabályozza:

I. Általános rendelkezések

1. Bevezető rendelkezések

1. § (1)1 Az e rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehető igénybe a központi költségvetésből a Magyarország területén lévő lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű beruházásokra. Állami támogatást vehetnek igénybe továbbá a települési önkormányzatok bérlakás-állományuk növelésére, garzonház, nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására, lakbértámogatásra, megyei önkormányzatok idősek otthona, az egyházi jogi személyek nyugdíjasházak vagy idősek otthona létesítésére, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésére és felújítására. Nem minősül új lakás felépítésének vagy bővítésének meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása. A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása programon belül a 28. §-ra, valamint a 32/C. §-ra vonatkozóan közvetlenül is nyújthatnak be pályázatot a lakásszövetkezetek és a társasházak is.

(2) Az e rendelet alapján nyújtható támogatások a következők:

a) lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény,

b) akadálymentesítési támogatás,

c)2 fiatalok otthonteremtési támogatása,

d)3 jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása,

e) kiegészítő kamattámogatás,

f) kamattámogatás lakóház-felújításra és víziközmű létesítésére,

g) kamattámogatás települési önkormányzatok részére [1993. évi LXXVIII. törvény 64. § (4) bekezdés],

h)4 kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez,

i)5 a települési önkormányzatok támogatása az önkormányzati bérlakásállomány növelése, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása, közművesített építési telkek kialakítása, a városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítése, felújítása, egycsatornás gyűjtő kémények (termofor kémények) felújítása, továbbá nyugdíjasházak és idősek otthona létesítése, lakbértámogatás, egyházak támogatása nyugdíjasházak és idősek otthona létesítése és a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítése, felújítása, valamint megyei önkormányzatok támogatása idősek otthona létesítése érdekében

[az a)-i) pont alattiak a továbbiakban együtt: támogatás].

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti támogatások - az egyéb feltételek fennállása esetén is - csak a támogatást igénylő(k) méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók.

(4)6 E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

1. gyermek: a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerinti személy;

2. tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti;

3. emeletráépítés: meglévő épület - belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő - épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében;

4.7 egycsatornás gyűjtő kémény (termofor kémény): az 1985. év előtt előregyártott egyesített vagy kettősfalú elemekből épített több szintről való bekötésre alkalmas helykímélő kéményrendszer;

5.8 Hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, illetve a biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltaknak megfelelően;

6.9 jelzálog-hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglaltaknak megfelelően;

7.10 támogatott személy:

a) a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,

b)11 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint - Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el;

8.12 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált és nincs élettársa;

9.13 új lakás: az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles;14

10.15 értékesítés szempontjából új lakás: a 9. pontban meghatározottakon kívül, a 15. § (1) bekezdés szerinti, értékesítés céljára épített új lakás az is, amelyet a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor;

11.16 használt lakás: ténylegesen használatba vett, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, újnak nem minősülő lakás;

12.17 komfortos lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. melléklet 3. pontjában meghatározott lakás;

13.18 megváltozott munkaképességű személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;

14.19 mozgáskorlátozott személy: a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 1. § (5) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet] 2. § a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősülő személy;

15.20 akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;

16.21 miniszter: a 28. §-ban, valamint a 32/C. §-ban foglalt előirányzatok esetében a nem az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, egyéb esetben a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter.

(5)22 Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra vonatkozóan a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározottakat kell figyelembe venni.

(6)23 Az 1. § (2) bekezdés a)-h) pontjai szerinti támogatások igénybevételének jogszerűségét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ellenőrzi. Ez alól kivétel a 19. § szerinti állami adóhatósági ellenőrzés, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján az állami adóhatóság végez.

1/A. §24 2009. július 1-jén vagy azt követően

a) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményre,

b) a fiatalok otthonteremtési támogatására,

c) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására,

d) kiegészítő kamattámogatásra,

e) az értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítés kamattámogatására

benyújtott támogatási kérelmek alapján az e rendelet szerinti állami támogatás nem nyújtható.

2. A közvetlen támogatások közös feltételei

2. § (1)25 Az 1. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti támogatásokat (a továbbiakban: közvetlen támogatások) a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel

a) az 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás kivételével új lakás felépítéséhez,

b) az 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás kivételével új lakás vásárlásához,

c) az 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás kivételével lakásszövetkezet tulajdonában lévő, újonnan épített lakrész állandó használati jogának (a továbbiakban: állandó használati jog) megszerzéséhez,

d) az 5. § (3) bekezdése és a 9. § szerinti támogatások kivételével lakás bővítéséhez,

e) az 5. § (2) bekezdése d) pontja, valamint az 5. § (3) bekezdése szerinti körben használt lakás vásárlásához nagykorú támogatott személy, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésbe vett kiskorú támogatott személy veheti igénybe.

(2)26 Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs. Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója és nem élettársa.

(3)27 E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a tényről valamint a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről a közvetlen támogatást igénylő, annak házastársa, élettársa és az együttköltöző családtag(ok) büntetőjogi felelősség mellett írásban kötelesek nyilatkozni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlen támogatás akkor is igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának

a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c)28 a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.

d)29

(5)30 A közvetlen támogatás igénybevételéhez - a menekült, az oltalmazott, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével - a nem magyar állampolgár igénylő köteles származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagjának származási országában lakástulajdona nincs.

(6)31 A közvetlen támogatás igénybevételéhez - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével - a nem magyar állampolgár igénylő köteles teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy a közvetlen támogatással építeni, vásárolni vagy bővíteni kívánt lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni.

3. § (1) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége a (2) és (3) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelel.

(2)32 A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a 7. §-ban - a jövedelmüktől függetlenül - meghatározott családtagok) számától függően a következő:

a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

(3)33 A (2) bekezdés alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül:

a) a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,

b) a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni,

c) a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

(4)34 Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak e rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg.

(5)35 Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

(6)36 E rendelet 3. § (5) bekezdése, valamint 5/A. §-a alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

4. §37 A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele továbbá, hogy az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető:

a) az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,

b) a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével,

c) a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével,

d) a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával,

e) a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg,

f) olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolt, de meg nem valósult lakásszerzésre fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg.

II. Közvetlen támogatások

1. Lakásépítési kedvezmény és fiatalok otthonteremtési támogatása38

5. § (1) Állami támogatásként lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, illetőleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez.

(2) A kedvezmény a következő célokra nyújtható:

a) új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének a kivételével,

b) az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása,

c)39 olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50%-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül,

ca) bármely építtető esetében, illetőleg

cb) két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést és emeletráépítést is,

d)40 a három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeik több mint két éve már tulajdonában lévő lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50%-os arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás eladási árának az azt terhelő, visszafizetett önkormányzati, illetőleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költöző eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.

(3)41 Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeke(ke)t nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek a használt, legalább komfortos lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 10%-kal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől, de nem lehet több, mint a település besorolása szerinti, e bekezdésben meghatározott vételár korlát. Azt, hogy a használt lakás a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelel, a hitelintézet a helyszínen is köteles ellenőrizni. A fiatalok otthonteremtési támogatásának összege megegyezik az (5) bekezdés szerinti kedvezménnyel, de nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70%-át.

(4)42 A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az első gyermek után kilencszázezer forint, a második gyermek után egymillió-ötszázezer forint, a harmadik gyermek után egymillió-négyszázezer forint, a negyedik gyermek után nyolcszázezer forint, minden további gyermek esetében kettőszázezer forint.

(5)43 A kedvezmény összege a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az első gyermek után négyszázötvenezer forint, a második gyermek után hétszázötvenezer forint, a harmadik gyermek után hétszázezer forint, a negyedik gyermek után négyszázezer forint, minden további gyermek esetében százezer forint.

(6)44 A (3) bekezdés szerinti támogatás abban az esetben is igényelhető a gyermek születésének vagy örökbefogadásának időpontjában meglévő, b) pont szerinti kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére, ha

a) a támogatott személy a (3) bekezdés szerinti támogatást a b) pont szerinti szerződést megelőzően született vagy örökbefogadott gyermeke után már igénybe vette,

b) a támogatott személy 2009. július 1-jét megelőzően megkötött kölcsönszerződéssel rendelkezik,

c) a támogatott személynek a b) pont szerinti kölcsönszerződés megkötését követően gyermeke születik vagy gyermeket fogad örökbe, és

d) a támogatott személy a b) pont szerinti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos személyi és egyéb feltételeknek megfelel.

(6a)45 A (6) bekezdés szerint igénybe vett támogatást a kölcsönből még fennálló tartozás törlesztésére lehet fordítani. Az e bekezdés szerinti támogatás számításánál figyelembe kell venni a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti gyermekeket. A 12. § szerinti kölcsön esetén a támogatás igénybevételét követően született vagy örökbefogadott gyermek születésének vagy örökbe fogadásának időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak e bekezdés szerinti támogatásra jutó összegét is jóvá kell írni.

(7)46 A 2009. július 1-jét megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetén a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelő adóst az ott meghatározott mértékű kedvezmény a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermekek után is megilleti - ide nem értve a 6. § (3) bekezdés b), c) pontja szerinti gyermeket -, számításba véve a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti gyermekeiket, személyi és egyéb - a kölcsönszerződés megkötésekor hatályban volt rendelet szerinti - feltételeket. Amennyiben a támogatásra jogosult adós a kedvezményt a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követően igényli, akkor a kedvezmény a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott és a születés időpontjában meglévő kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. A 12-13. § szerinti kölcsönök esetében a gyermek születésének, vagy örökbe fogadásának időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni. Amennyiben az igénylés a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül történik, a kedvezmény - az adós választása szerint - az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználható.

5/A. §47 (1) A fiatal házaspár az önerő növelése érdekében kérheti az 5. § szerinti, kedvezményre jogosító feltételek fennállása esetén a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését (a továbbiakban: megelőlegező kölcsön). A megelőlegező kölcsön futamidejére, kamattámogatására, valamint kamat- és költségmegállapítási feltételeire a 13. § szerinti rendelkezések az irányadóak, minden egyéb, jelen §-ban nem szabályozott kérdésben a kedvezményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)48 A gyermektelen fiatal házaspár két születendő gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján - a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén - jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő, egyben a megelőlegezés időtartama - (2d) bekezdés figyelembevételével - egy gyermek esetében 4 év, két gyermek esetében 8 év. A gyermekvállalás határidőig történő igazolt teljesítése esetén a megelőlegező kölcsönnek az 5. § (4) bekezdése szerinti összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti; ezzel az igénylő házaspár a kedvezményt igénybe vevőnek minősül. A megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakítása céljából a lakásépítési (vásárlási) kedvezményre szerződést kell kötni. A megelőlegező kölcsön igénybevételére irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az igénylő fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár - a kincstári családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve - megállapítsa, valamint erről a hitelintézetet tájékoztassa.

(2a)49 Ha az igénylő házaspár nem tesz eleget a megelőlegező kölcsönszerződést - (2) bekezdés szerinti - lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettségének, a hitelintézet levélben felszólítja a támogatott személyt, hogy a szerződéskötésnek a felszólítás szerinti 15 napos határidőn belül tegyen eleget. Ennek elmulasztása esetén a szerződés a felszólítást követő 16. napon a támogatott személy nyilatkozattételének elmulasztásával megvalósuló ráutaló magatartásával létrejön. A hitelintézet a felszólítást és a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító - a támogatott személy aláírását nem tartalmazó - szerződést, annak létrejöttét követő legfeljebb 10 napon belül megküldi a támogatott személy és a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve részére. A Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve határozattal megállapítja a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét, majd a határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes járási földhivatalt a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő bejegyeztetése iránt. A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét megállapító jogerős határozat megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet. A hitelintézet a Kincstár értesítésének kézhezvételét követő havi elszámolásában jogosult a megelőlegező kölcsön és az 5/B. § (3) bekezdése szerinti időpontot követően az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséig felmerült, támogatott személyt terhelő kamat és költség összegének igénylésére.

(2b)50 Ha a fiatal házaspár nem tesz eleget a megelőlegező kölcsönt lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettségének, köteles megfizetni az állam részére a hitelintézeten keresztül - a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétől számított 15 napon belül - a vállalt gyermek születésének időpontja és a megelőlegező kölcsönt lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés (2a) bekezdés szerinti létrejötte közötti időszakban - az állam által a hitelintézet részére kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást. Ha a fiatal házaspár az e bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelintézet az ügy iratainak megküldésével tájékoztatja a Kincstárt, amely intézkedik a kamat, a költség és a kamattámogatás megfizetése iránt.

(2c)51 A (2)-(2b) bekezdés rendelkezéseit a 2013. május 3. napját megelőzően megkötött azon megelőlegező kölcsönszerződések esetén is alkalmazni kell, melyeknél a vállalt gyermek megszületett, azonban a megelőlegező kölcsönt lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés megkötésére a fiatal házaspár hitelintézettel való együttműködésének hiányában még nem került sor.

(2d)52 Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a (2) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a Kincstárt a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti.

(3) A vállalt gyermek(ek) megszületéséig, de legfeljebb az erre vonatkozó határidő lejártáig az igénylő házaspárt a megelőlegező kölcsönre vonatkozó szerződés alapján fizetési kötelezettség - kivéve az igénylő házaspár által kezdeményezett szerződésmódosítással összefüggő költségeket - nem terheli. Ezen időszak alatt a megelőlegező kölcsön törlesztése folyamán a 13. § (2) bekezdése szerint felszámítható ellenszolgáltatásokat (kamatot, költséget és egyéb ellenszolgáltatást) a folyósító hitelintézet részére közvetlenül az állam téríti meg.

(4) A megelőlegező kölcsön kizárólag az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott célokra vehető igénybe.

(5)53 A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától, lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától kell számítani. A használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt az igénylő házaspár annak kiadását követő 15 napon belül, de legkésőbb a használatbavétel tudomásulvételét követő 30 napon belül köteles a folyósító hitelintézetnek bemutatni. A gyermekvállalásra vonatkozó határidő a terhesség időszakára egyszer meghosszabbodik, ha az igénylő házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a folyósító hitelintézetnek igazolja.

(6)54 A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni az építtető, a vásárló örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja.

(7) Amennyiben az igénylő házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy a megelőlegező kölcsön meg nem született gyermekre eső részét köteles - a gyermekvállalási határidő leteltét követő hónap első napjától kezdődően, a futamidő végéig - a hitelintézet részére visszafizetni. E kölcsöntartozás visszafizetésének kamatfeltételeire, valamint kamattámogatására a 13. § szabályai az irányadóak azzal, hogy a támogatásra való jogosultság maximális időtartamát a megelőlegező kölcsön folyósításának napjától kell figyelembe venni.

(8) Az igénylő házaspár köteles az állam részére - a folyósító hitelintézet útján - részletekben megfizetni a megelőlegező kölcsön meg nem született gyermekre eső összege után az állam által a megelőlegezés időtartama alatt a hitelintézet számára korábban megfizetett teljes összegnek a 13. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő kamattámogatással csökkentett részét. E tartozás kamata és törlesztési feltételei megegyeznek a (7) bekezdés szerint visszafizetendő kölcsönt igénylő házaspárra vonatkozó feltételeivel azzal, hogy kiegészítő kamattámogatás a törlesztés során nem érvényesíthető.

(8a)55 Ha az igénylő házaspár fizetési kötelezettségének 90 napot meghaladóan nem tesz eleget, és a (8) bekezdés szerinti követelésből eredő hátralék összege meghaladja a havi törlesztő részlet háromszorosát, a hitelintézet 30 napon belül az ügy iratainak megküldésével értesíti a Kincstárat, mely intézkedik a (8) bekezdés szerinti követelés visszafizetése iránt.

(8b)56 A (8a) bekezdés rendelkezéseit a 2013. január 1. napját megelőzően felhalmozott, (8a) bekezdés szerinti hátralék esetén is alkalmazni kell.

(9) Az állam által a megelőlegezés időtartama alatt a hitelintézet részére megfizetett összegnek az igénylő házaspár terhére utóbb megállapított részét és annak kamatait a hitelintézet a teljesített törlesztések szerint fizeti meg az állam részére.

(10)57 Ha az igénylő házaspár házasságát a megelőlegezés időtartama alatt a bíróság felbontja és a házaspár gyermekvállalását a házasság felbontásának időpontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a házasság felbontásának 5/C. § (1) bekezdés szerinti igazolását követő hónap első napjától a (7)-(9) bekezdések rendelkezései szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség fennállásának, illetve mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásakor fennálló terhesség végéig meghosszabbodik, ha az igénylő házaspár a terhességet és annak várható időtartamát orvosi bizonyítvánnyal a házasság felbontásának igazolásával egyidejűleg a folyósító hitelintézetnek igazolja.

(11)58 Amennyiben az igénylő házaspár a gyermekvállalását nem teljesíti, de a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy az igénylő házaspár

a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet szerinti maximális alkalommal in vitro fertilizáció (a továbbiakban: IVF) kezelésen részt vett, vagy

b) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben az IVF kezelés megkezdése előtt, vagy az IVF kezelések közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel,

a megelőlegezés ideje alatt az állam által megfizetett - 13. § (2) bekezdése szerinti - ellenszolgáltatásokat nem, hanem kizárólag a megelőlegező kölcsön tőkeösszegét kell visszafizetnie, feltéve, ha a (14) bekezdésben foglaltak is megvalósultak.

(12)59 A (11) bekezdés b) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.

(13)60 A (11) bekezdés szerinti megelőlegezés időtartama alatt az állam által megfizetett ellenszolgáltatásokat a folyósító hitelintézethez benyújtott igazolás alapján a központi költségvetés fizeti ki az adós helyett. Az igazolást az IVF kezelést végző intézmény által kiállított igazolás keltétől számított 60 napon belül, de legfeljebb a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha az igénylő az igazolást az igazolás keltétől számított 60 napon túl nyújtja be, úgy a bejelentéstől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az igazolás dátuma és a bejelentés időpontja közötti időtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.

(13a)61 Az IVF kezelést végző intézmény által kiállított igazolás benyújtására biztosított, a (13) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 60 nap eredménytelen leteltét követő 30 napon belül a hitelintézet az ügy iratainak megküldésével értesíti a Kincstárat.

(14)62 A hitelintézet csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegező kölcsönszerződés megkötésének időpontja megelőzi a kizáró ok megállapításának első időpontját.

5/B. §63 (1) A Kincstár a gyermekvállalás teljesüléséről, az arról való tudomásszerzést követő hónap 15 napjáig elektronikus úton havonta tájékoztatja a folyósító hitelintézetet.

(2)64 A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kincstári tájékoztatást vagy az igénylő házaspárnak a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó bejelentését követő 15 napon belül írásban értesíti a fiatal házaspárt arról, hogy a megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakításához szerződést kell kötni a lakásépítési (vásárlási) kedvezményre.

(3)65 A hitelintézet az 5. § (4) bekezdése szerinti kedvezményt legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kincstári tájékoztatást vagy az igénylő házaspárnak a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó bejelentését követő második hónapig számolja el a központi költségvetéssel. A megelőlegező kölcsönszerződésekre ezt követően támogatás nem igényelhető.

(4) A Kincstár az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel az igénylő házaspárt.

5/C. §66 (1) Az igénylő házaspár a megelőlegezés időtartama alatt bekövetkező házasságfelbontás tényét köteles a házasság érvénytelenségét megállapító vagy a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a megelőlegező kölcsönt folyósító hitelintézetnek igazolni. Amennyiben a támogatott személy az okiratot ezen határidőn belül a hitelintézetnek nem mutatja be, úgy köteles a hitelintézeten keresztül - a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétől számított 30 napon belül - visszafizetni a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő nap és a bejelentés tényleges időpontja közötti időtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.

(2)67 Amennyiben az igénylő házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor - a kiállítást követő 60 napon belül - a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a megelőlegező kölcsönt folyósító hitelintézetnek bemutatni. Amennyiben a támogatott személy a gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat bemutatását elmulasztja, úgy a hitelintézet 30 napos határidővel felszólítja az okirat bemutatására. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézet felszólításának sem tesz eleget, akkor a gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat kiállítása és a hitelintézet részére történő bemutatás tényleges időpontja közötti időtartamra vonatkozóan az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást köteles az állam részére 30 napon belül visszafizetni.

(3)68 A hitelintézet az (1) bekezdés, az 5/A. § (13) bekezdése, valamint a 24. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti igazolások benyújtásáról, a (2) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáról, valamint a 24. § (5a) bekezdése szerinti nyilatkozatokról a havi adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Kincstárt.

5/D. §69

6. § (1) A kedvezmény összege gyermeken kívüli más eltartott családtag után személyenként harmincezer forint.

(2)70

(3) A kedvezmény szempontjából gyermek:

a) az igénylő vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke,

b) az igénylő gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti,

c) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az igénylőnél, mint nevelőszülőnél, ha ez utóbbi vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyermek gondozására megállapodást nem köt.

(4) A kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.

7. § (1) A kedvezmény szempontjából - a (2) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén - az építtető, vásárló eltartottjának minősül

a) a gyermek, ha

1. a 16. életévét még nem töltötte be,

2. a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,

3.71 a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

b) az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha

1.72 megváltozott munkaképességű személy, vagy

2. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy

3.73 háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetőleg egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket vagy a c) pontban említett hozzátartozót, aki megváltozott munkaképességű személy;

c)74 az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személy.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha

a) az építtetővel (vásárlóval) - a házastársat és gyermekeit kivéve - legalább egy éve közös háztartásban élnek, és

b)75 havi rendszeres keresetük, jövedelmük - a gyermek jövedelmét és egyéb állami támogatását kivéve - a szerződéskötés időpontjában hatályos külön jogszabályban megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá

c) az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik.

(4) Az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott házastárs, szülők vagy nagyszülők esetében - ha együttes jövedelmük a (2) bekezdés b) pontjában említett legkisebb mérték kétszeresét meghaladja - egyik szülő (nagyszülő) után sem nyújtható kedvezmény.

(5) A keresetbe, jövedelembe - a lakbér-hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a házastársi pótlékot kivéve - a bért, a nyugdíjat, a járadékot, a munkanélküli-ellátást és az egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.

(6)76 A kedvezménnyel valamint a fiatalok otthonteremtési támogatásával épített, vásárolt, bővített lakásban az építtető(k)nek, vásárló(k)nak - az 5. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, élettárs igénylők esetén a lakásban mindkét félnek tulajdont kell szereznie és azt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A lakásban az igénylőn kívül csak az általa eltartott gyermek, vagy más együttköltöző családtag szerezhet tulajdont.

(7) A gyermekgondozási segélyen, díjon vagy gyermeknevelési támogatáson lévő személy a kedvezmény szempontjából nem minősül eltartottnak, ezért utána kedvezményt elszámolni nem lehet.

8. §77 A kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére az 5. § (6), (6a), valamint (7) bekezdése alapján elszámolható összeget úgy kell megállapítani, hogy a lakásépítési kedvezmény, illetve fiatalok otthonteremtési támogatása összegét el kell osztani az állami kamattámogatás mellett folyósított kölcsön összegével. Az így kapott arányszámmal meg kell szorozni a gyermek születésének időpontjáig az adós terhére elszámolt - állami támogatással csökkentett - kamatokat, s ehhez kell hozzáadni a gyermek után járó lakásépítési kedvezményt, illetve fiatalok otthonteremtési támogatását. Ezzel az összeggel csökken az adósnak a gyermek születése igazolásakor fennálló tartozása.

8/A. §78

2. Akadálymentesítési támogatás

9. §79 (1) Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható.

(2) Az akadálymentesítési támogatás

a)80 akadálymentes új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,

b) meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint,

ba)81 ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,

bb)82 ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.

(3) Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.

(4) A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs igényelheti, ha

a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért

b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

(5) Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.

(6) Ugyanazon lakásra vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

(7) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani.

(8) A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni, a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:

a)83 a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja szerinti iratokkal,

b) az orvosszakértői szervnek a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleményével vagy szakhatósági állásfoglalásával arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott,

c)84

(8a)85 Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges (8) bekezdés szerinti iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálatát - a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) lehet kezdeményezni. A járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében. A közlekedőképesség vizsgálatára egyebekben a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

(9) A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell.

(10) E § alkalmazásában akadálymentesítési munka:

a) lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,

b) elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,

c) kaputelefon beszerelése,

d) korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,

e) ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,

f) beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,

g) különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,

h) higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,

i) felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,

j) elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,

k) lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

(11) Az akadálymentesítési munka része a (10) bekezdés szerinti munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-áig.

10. §86 (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját.

(2) A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.

(3) A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje.

3.87

11. §88

III. Kamattámogatások

1. Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása89

12. §90 (1) Az állam a támogatott személyek részére nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatásával támogatást nyújt. A támogatást a kibocsátó jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevelei után jogosult igénybe venni, amelyekkel finanszírozott jelzáloghitel-ügylet az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:91

a) célja lakás vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy a 16. § (1) bekezdésben meghatározott cél;

b)92 lakásvásárlás esetén az eladó a jelzáloghitel adósának, adóstársának nem - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozója és nem élettársa. Ez alól kivétel a közös tulajdon megszüntetése, ide nem értve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak, illetve élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését;

c)93 legalább egyik adósa támogatott személy;

d)94 összege nem haladhatja meg lakás építése, új lakás vásárlása esetén a 15 millió forintot, használt lakás vásárlásánál, lakásbővítésnél és korszerűsítésnél az 5 millió forintot;

e)95 lakás építése, vásárlása, bővítése esetén - a 20. § (3) bekezdés kivételével - az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a 12. §, illetőleg a 13. §, valamint a korábban hatályban volt jogszabályok alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, illetve

ea) ha az e) pontban szereplő személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, és együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik,

eb)96 az ea) pont szerint vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszűnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül;

f)97 az e) pontban foglalt feltétel nem vonatkozik arra a szülőre, nagyszülőre, aki csak nagykorú gyermekének, unokájának államilag támogatott kölcsön ügyletében - tulajdont nem szerző - adóstárs, vagy a 12. §, illetőleg a 13. § alapján azzá válik;

g)98 ügyleti kamata és a támogatás időtartama alatt - a szerződésszegést, valamint az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke legfeljebb a (4) bekezdés szerint számított, a szerződéskötéskor és a kamatperiódus lejártakor érvényes állampapírhozamnak vagy referenciahozamnak a 110%-a, növelve 4 százalékponttal, csökkentve a (3) bekezdés szerinti kamattámogatással.

(2)99 A kamattámogatást a jelzáloghitel-ügylethez kapcsolódó jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet futamidejének első 20 évére, az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő jelzáloghitel-állományt meg nem haladó összegű jelzáloglevél-állomány után lehet igénybe venni. A jelzáloghitel-ügyletek forrásául a támogatás időtartama alatt több, különböző alkalommal kibocsátott jelzáloglevél is szolgálhat.

(3)100 A kamattámogatás mértéke megegyezik

a) új lakás építésénél, vásárlásánál a (4) bekezdés szerint számított

aa) állampapírhozam vagy

ab) referenciahozam

60%-ával;

b) használt lakás vásárlásánál, bővítésénél, korszerűsítésénél a (4) bekezdés szerint számított

ba) állampapírhozam vagy

bb) referenciahozam

40%-ával.

(4)101 Az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás, valamint a kamattámogatás (3) bekezdés szerinti mértékét

a) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott állampapír-aukciókon kialakult átlaghozamok az adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának figyelembevételével megállapított, a hitelügylethez kapcsolódó jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre vonatkozó állampapírhozam,

b) az a) pont szerinti állampapírhozam hiányában, az érintett futamidő tekintetében az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett, a hitelügylethez kapcsolódó jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre vonatkozó referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlagának

alapulvételével kell meghatározni.

(5)102 Amennyiben a hitelügylethez kapcsolódó jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre vonatkozó állampapírhozam vagy referenciahozam sincs, akkor az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás, valamint a kamattámogatás (3) bekezdés szerinti mértékét a legközelebbi futamidőre vonatkozó állampapírhozam, ennek hiányában a legközelebbi futamidőre vonatkozó referenciahozam alapulvételével kell meghatározni azzal, hogy amennyiben két legközelebbi futamidő is felmerül, akkor az ezekhez tartozó állampapírhozamok, vagy referenciahozamok számtani átlagát kell figyelembe venni. A (4) bekezdés és jelen bekezdés szerinti futamidőként a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 56. pontja szerinti hátralévő átlagos futamidőt kell figyelembe venni, kiegészítve a (4) bekezdés b) pontja vonatkozásában azzal, hogy azt az adott három hónapos időszakba eső hónapok tizenötödik napján - amennyiben pedig ez a nap nem kereskedési napra esik, akkor az ezt követő első kereskedési napon - fennálló referenciahozam-értékekhez tartozó hátralévő átlagos futamidők számtani átlagaként kell számítani. A támogatás mértékét fix kamatozású jelzáloglevéllel biztosított forrás esetén a jelzáloglevél kibocsátásakor érvényes állampapírhozam vagy referenciahozam alapján kell meghatározni a jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb 20 évre.

(6)103 Amennyiben a kamattámogatást jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön után veszik igénybe, úgy ahhoz az ügylethez a 13. § szerinti kiegészítő kamattámogatás nem vehető igénybe.

(7)104 A jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevél állománya után is jogosult az e § szerinti kamattámogatást igénybe venni, amely

a) hitelintézet, illetve biztosító által nyújtott kölcsönügyletek megvásárlását, vagy

b) hitelintézet javára, Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló jelzálogjog megvásárlását

finanszírozza, és a megvásárolt követelés, illetve a megvásárolt önálló jelzálogjog által biztosított követelés legkésőbb a megvásárlásának időpontjától mindenben megfelel az (1) bekezdésben, kiegészítő kamattámogatású kölcsönök esetében a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(7a)105 A (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően a jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevél állománya után is jogosult az e § szerinti kamattámogatást igénybe venni, amely hitelintézet részére nyújtott olyan refinanszírozási jelzáloghitelt finanszíroz, amelynek fedezeteként Magyarország területén lévő ingatlanon fennálló jelzálogjogot különvált zálogjogként ruháztak a jelzálog-hitelintézetre és a különvált jelzálogjoggal biztosított eredeti jelzáloghitel-követelés legkésőbb a refinanszírozási jelzáloghitel nyújtásának időpontjától mindenben megfelel az (1) bekezdésben, kiegészítő kamattámogatású kölcsönök esetében a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(8)106 A kiegészítő kamattámogatású kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevél-állomány után akkor vehető igénybe kamattámogatás, ha a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet az (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.

(9)107 A követelés vagy önálló jelzálogjog megvásárlása miatt felmerült költségek megtérítésére a jelzálog-hitelintézet a megvásárlás időpontjában az érintett kölcsönszerződés alapján fennálló tőketartozás 0,5%-át fizeti meg a követelést, illetve önálló jelzálogjogot eladó hitelintézet számára, ha e hitelintézet az ügyfél által fizetendő kamatot és költséget a 12. §, illetőleg a 13. § alapján határozta meg. Ezen összeget a jelzálog-hitelintézet utólag igényelheti a Kincstártól.

(10)108 A kibocsátó jelzálog-hitelintézet havonta igényelheti a (3) bekezdés szerinti támogatást, illetőleg a (9) bekezdés szerinti költségtérítést a Kincstártól.

(11)109 Az (1) bekezdés alkalmazásánál korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

(12)110 A (4) bekezdés szerinti - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - állampapírhozamokat, illetve referenciahozamokat az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok vagy referenciahozamok alapján megállapított az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyleti kamatot, költséget és egyéb ellenszolgáltatást, valamint a (3) bekezdés szerinti kamattámogatást a közzététel naptári hónapját követő hónapban kell alkalmazni.

(13)111 A támogatott kölcsön forrásául szolgáló jelzálog levelek - ügyletek során történő - figyelembevételének részletes szabályairól, valamint a kamattámogatás egységes elszámolási rendjéről a jelzálog-hitelintézetek a miniszterrel megállapodást kötnek.

2. Kiegészítő kamattámogatás

13. § (1)112 Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe a 30 millió forintot meg nem haladó összegű - a telekár nélkül számított - az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén a 12. § (1) bekezdésének b), valamint e)-f) pontjaiban foglalt feltételek mellett új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha legalább egyikük támogatott személy, vagy a gyermeket nevelő támogatott személy.

Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett hitelintézeti kölcsön vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel (a továbbiakban együtt: kölcsön) összege legfeljebb 15 millió forint, amely kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnel érintett ingatlanban a jogosult igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. A kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat). Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége (vételára) meghaladja a 30 millió forintot, úgy a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell a felső határként alkalmazni.

(2)113 A kiegészítő kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt a kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke nem haladja meg

a)114 a változó, illetőleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 110 százaléka 4 százalékponttal növelt mértékét,

b)115 az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 110%-a 4 százalékponttal növelt mértékét,

c)116 az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlagának 110%-a 4 százalékponttal növelt mértékét, amennyiben az érintett futamidőre az a) és b) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható.

(3)117 A kiegészítő kamattámogatás a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint számított állampapírhozam 60%-a, vagy a (2) bekezdés c) pontja szerint számított referenciahozam 60%-a. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy 1 havi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.

(4)118 A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kamat- és költségmértéket a kölcsön kamatainak változásánál, és a hitelező által választott ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján, az akkor fennálló tőketartozásra kell alkalmazni. A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - állampapír átlaghozamot, valamint a (2) bekezdés c) pontja szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok, vagy referenciahozamok alapján megállapított, a (2) bekezdés szerinti ügyleti kamatot, költséget és egyéb ellenszolgáltatást, valamint a (3) bekezdés szerinti kamattámogatást a közzététel naptári hónapját követő hónapban kell alkalmazni.

(5) Ha a hitelnyújtó által alkalmazott mérték a (2) bekezdésben meghatározott kamat és költség mértéket legfeljebb fél százalékkal haladja meg, akkor a kamat mértékét nem kell módosítani. Egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású hitelek esetében a támogatás, a kamat és a költség mértéket csak a szerződés megkötésekor és az állandó kamat meghatározott időszakának lejártakor kell alkalmazni.

(6)119 A kiegészítő kamattámogatással érintett kölcsön adósát a támogatás időtartama alatt ügyleti kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás jogcímén terhelő fizetési kötelezettség együttes mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek a (3) bekezdés szerinti támogatással csökkentett mértékét.

14. § (1)120

(2) A kiegészítő kamattámogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre.

3. Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez

15. § (1)121 Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, természetes személy részére való értékesítés céljára új lakást épít, vagy építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet, és szerződésben vállalja, hogy a lakást vagy értékesíti vagy legalább 20 évig bérbe adja, illetőleg a bérbeadásra vállalt időszak alatt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt - az áfa összegét is tartalmazó - eladási ára, bérbeadás esetén az építési költsége a 30 millió forintot nem haladja meg. Az építtető az állami támogatás igénybevételére nem jogosult, amennyiben az építést a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, illetve a „Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram keretében felvett kölcsönből valósítja meg.

(2) A bérbeadás céljára építtetett lakások esetén az építtetőt a kamattámogatás csak abban az esetben illeti meg, amennyiben vállalja, hogy a kamattámogatás igénybevételével létrehozott bérlakást - az önkormányzatot, a közhasznú társaságot és a lakásszövetkezetet kivéve - a vele tulajdonosi kapcsolatban vagy munkaviszonyban nem álló magánszemély részére adja bérbe, és a vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az igénybe vett támogatást visszafizeti.

(3)122 Az építési költségek legfeljebb 70%-át kitevő és lakásonként 15 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig - a személyes körülményekre vonatkozók, valamint a kamattámogatás számítási alapja kivételével - a kiegészítő kamattámogatás 13. §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. A kamattámogatás összegét a 13. § (3) bekezdés alapján kell meghatározni azzal, hogy a kamattámogatás számítási alapja a kamatfizetéskor fennálló, nem késedelmes kölcsöntartozás. A kölcsön folyósítása szakaszosan - készültségi fokkal arányosan - történik.

(4)123 Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó értékesítési célú lakásépítése érdekében saját tulajdonú, építési teleknek nem minősülő telekingatlanát a 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet, illetve a települések helyi építési szabályzatában előírtak szerinti közművesítés útján lakótelekké alakítja és szerződésben vállalja, hogy a telket 5 éven belül a ráépített lakóingatlannal együtt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. Az építési telek kialakításának legfeljebb 50%-át kitevő és építendő lakásonként 2 millió forintot, de ugyanazon telken több lakás építése esetén telkenként 26 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig - a személyes körülményekre vonatkozók kivételével - a kiegészítő kamattámogatás 13. §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyen célra felvett kölcsön a (3) bekezdésben meghatározott, az értékesítési, illetve bérbeadási célú lakások felépítésére igénybe vehető, állami kamattámogatású kölcsön összegét csökkenti.

(5)124 Ha az (1) és (4) bekezdésben az állami kamattámogatású kölcsön feltételeként meghatározott szerződéses kötelezettségek valamelyikét az igénybe vevő megszegi, akkor az igénybe vett kamattámogatás összegét és annak a folyósítás napjától a Ptk. szerint számított kamatait köteles haladéktalanul visszafizetni. Ha a (4) bekezdés szerinti kölcsön esetében az igénylő az előzetesen építeni vállalt lakásoknál kevesebb lakást épít, úgy az igénybe vett kamattámogatás meg nem épített lakásokra eső arányos összegét és annak a folyósítás napjától a Ptk. szerint számított kamatait köteles haladéktalanul visszafizetni.

(6)125 E § alapján nyújtható kamattámogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006.12.28. 5. o.) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül. A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a kölcsönszerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

4. Lakóház-felújítási és víziközmű kamattámogatás

16. § (1)126 A felújítási alapképzés (2) bekezdésben előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél vagy a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) szerinti szakosított hitelintézetnél elkülönített számlán történő elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti tulajdonú és a társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsön kamatának megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a támogatás alapjául szolgáló kölcsönügylet első 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a. E támogatás nem vehető igénybe a „Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram keretében nyújtott kölcsön törlesztéséhez.

(2) A társasház lakóépület közös tulajdonban álló, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához az (1) bekezdésben meghatározott kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke

a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2-nél,

b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig; felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 12 Ft/m2-nél

nem kevesebb.

(3)127 Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha

a) társasház vagy a lakásszövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben felújítási alapot nem képez, az alap pénzeszközei nem hitelintézeti vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézeti elkülönített számlán állnak rendelkezésre, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel,

b) a társasház vagy a lakásszövetkezet az első közgyűlésétől, vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik úgy ettől, vagy az értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételétől számított 90 napon belül az előírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta, vagy

c) a társasház vagy a lakásszövetkezet a legalább a (2) bekezdés szerinti mértékű felújítási alap képzését az arról szóló közgyűlési határozattal, az alap pénzeszközeinek meglétét hitelintézet vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézet által kiállított igazolással és a (11) bekezdés szerinti költségeket számlával vagy hitelintézet által kiállított igazolással, legalább 2 évre visszamenőleg vagy ha a felújítási alap képzésének megkezdésére előírt b) pont szerinti határidő ennél rövidebb, úgy ezen időszakra nem igazolja.

(4)128 Támogatás a (3) bekezdés b) pontjában foglalt határidő elmulasztása esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése időpontjától számított folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett legalább 2 év már eltelt.

(5)129 E rendelet alkalmazásánál felújítási munkák fogalmára a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 56. §-ának 2.3 pontjában meghatározottak az irányadók.

(6)130 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján működő vízgazdálkodási társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű közcélú közműlétesítményeknek, vagy egyedi szennyvízelvezetés építéséhez a lakosság érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel kamatainak a törlesztés első öt évében 70%-át, a második öt évében 35%-át - a kölcsönt igénylő társulat helyett - a költségvetés a hitelintézetnek megtéríti, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 1,3-szerese lehet. A kedvezményes kölcsön összege legfeljebb a halasztott vagy részletfizetéssel teljesítendő lakossági közműfejlesztési hozzájárulás összege, amely a halasztott vagy részletfizetéssel érintett ingatlanonként legfeljebb 200 ezer forint lehet. A kölcsön folyósítása szakaszosan - a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján - történik. Az önkormányzat vagy a társulat által a hitel futamideje alatt a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján - közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adásvétel stb. jogcímen, vagy alvállalkozói munkavégzés során - és a lakossági közműfejlesztési hozzájárulásként beszedett bevételeket negyedévenként a kamattámogatott hitel tőketörlesztésére és kamattörlesztésre kell fordítani. Új települési szennyvízközmű-rendszer megvalósítása esetén a kamatkedvezmény igénybevételének feltétele az önkormányzat arról tett nyilatkozata, hogy a beruházás üzembe helyezésétől számított öt éven belül csatornadíj-támogatásra nem tart igényt. E hitel törlesztését az utolsó folyósítást követő ötvennégy hónapon belül meg kell kezdeni.

(7)131 A (6) bekezdés szerinti új települési szennyvízközmű-rendszer beruházásnak minősül az a fejlesztés, amelynek keretében az ellátatlan településen szennyvízcsatorna-hálózat épül és/vagy új tisztítómű létesül, vagy meglévő tisztítómű kapacitásbővítése valósul meg.

(8)132

(9)133 Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nem nyújtható az Ltp. szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre.

(10)134 Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet a hitelintézet részére a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes felújítási költség legalább 70%-áról a társasház vagy a lakásszövetkezet nevére kiállított számlákat legkésőbb a felújítás munkák befejezésének hitelintézet részére történő bejelentésével egyidejűleg bemutatja.

(11)135 A felújítási alap felhasználásának minősül az (5) bekezdés szerinti felújítási munkákon túlmenően a kérelem benyújtását megelőzően felújítási célra felvett kölcsön igazoltan tőke és kamat fizetésére fordított összege, valamint a műszaki ellenőrzésre, a felújításhoz kapcsolódóan elvégzett műszaki vizsgálatokra, a tervdokumentációkra fordított, számlával igazolt összeg.

IV. A lakásépítési kedvezmény, a fiatalok otthonteremtési támogatása és a kamattámogatások közös szabályai136

17. § (1)137 Az építtetőt (vásárlót) közvetlen támogatások e rendeletben foglalt lakás építése, vásárlása esetén illeti meg. Ugyanazon gyermek után egy közvetlen támogatás - a lakásépítési kedvezmény vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása - vehető igénybe.

(2) A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a közvetlen támogatások és a kiegészítő kamattámogatás nem illeti meg.

(3)138

(4)139 Épülő (de használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építés befejezése előtti átruházása esetén

a) ha az építkezés 1998. december 31-e előtt kiadott építési engedély alapján történt, úgy a 11. és 13. §-ok szerinti támogatás kivételével, egyéb esetben az e rendelet szerinti valamennyi támogatás illeti meg az új tulajdonost;

b)140 az átruházó részére megállapított támogatásokat törölni kell, és a már folyósított támogatásokat a Ptk. szerint az igénybevétel napjától számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

18. § (1)141 A közvetlen támogatások és a kamattámogatások igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet vagy a kölcsönt nyújtó biztosítóintézet (a továbbiakban együtt: hitelintézet) köteles ellenőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a következők szerint kell igazolni:

a)142 a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával az életkorokat és büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést és az élettársi kapcsolatot, valamint élettársak esetében ennek időtartamát, ha az a személyi igazolványból nem állapítható meg, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával,

b) a továbbtanulást az iskola, intézmény által kiállított igazolással; az állandó ápolásra szoruló fogyatékosságot az illetékes szakorvosi rendelőintézet igazolásával,

c)143 a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvosszakértői szerv igazolásával,

d) azt, hogy a személy az építtető (vásárló) eltartottja és a havi rendszeres keresete (jövedelme) a 7. § (2) bekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdésében meghatározott összeget nem haladja meg; továbbá, hogy az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költözik be, büntetőjogi felelősség melletti nyilatkozattal,

e) azt, hogy az építtető (vásárló) csak olyan személy után igényelt kedvezményt, aki után ilyen kedvezményt még senki nem kapott, büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal,

f)144 a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási, illetve állandó tartózkodási kártyával,

g)145 a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,

h)146 a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,

i)147 a menekült jogállást a menekültkénti elismerésről szóló határozattal,

j)148 az oltalmazott jogállást az oltalmazottkénti elismerésről szóló határozattal,

k)149 a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal,

l)150 a bejelentett lakóhelyet a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímkártyával), a bejelentett szálláshelyet külön jogszabály szerinti bejelentőlappal,

m)151 a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,

n)152 a gyermek 24. § (5) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosságát vagy többszörös és összetett betegségét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. melléklete szerinti igazolással,

o)153 saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal.

(3)154 Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár a (2) bekezdés f)-l) pontjában, valamint a 2. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség. A (2) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni.

(4)155 Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott közvetlen támogatáshoz, illetőleg kamattámogatáshoz, akkor az igénylő a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

(5)156 A folyósító hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely a jelen rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti függő közvetítőjére is, aki e rendelet szerinti támogatásokra való jogosultság bírálatát, valamint a támogatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. A hitelintézet felelőssége nem terjed ki a 12. § (11) bekezdése szerinti megfelelőségi igazolás ellenőrzésére.

(6)157 A közvetlen támogatásokat, a kamattámogatásokat és a költségtérítést az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet havi elszámolása alapján.

(7)158 A hitelintézet havi rendszerességgel megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal a 12-13. § szerinti kamattámogatású kölcsönök, a lakásépítési kedvezmény, a lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön, a fiatalok otthonteremtési támogatása és az akadálymentesítési támogatás új igénybevevőinek adatait. A hitelintézet évente, a tárgyévet követő június 30-áig elektronikus úton adatot szolgáltat a Kincstárnak szerződésenként a 12-13. §-ok szerinti támogatott kölcsönök kamatának megfizetéséhez nyújtott állami kamattámogatás összegéről. A hitelintézet a folyósított támogatások összegeiről és a támogatott kölcsönök negyedév végén fennálló állományáról a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg a miniszter részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött lakáscélú kölcsönök, lakáscélú támogatások szerződéseinek számára, összegére, fennálló állományára és a lehívott támogatások összegére. Az adatszolgáltatások rendjét a miniszter határozza meg. A hitelintézet a folyósított kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a miniszter a támogatás folyósítását felfüggeszti.

(8)159 A hitelintézet (6) bekezdés szerinti elszámolását a Kincstár ellenőrzi.

(9)160 Ha a Kincstár a (8) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti és a miniszternél a szerződés felmondását kezdeményezheti.

(10)161 Amennyiben a lakáscél közvetlen támogatással, illetőleg kamattámogatott kölcsönnel is megvalósítható a hitelintézet átadja az igénylőnek a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv elektronikus úton megküldött tájékoztatóját a hatályos lakástámogatások feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.

(11)162 A hitelintézet a közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a közvetlen támogatásra, illetve a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól.

(11a)163 A közvetlen támogatásból és az e rendelet szerinti kamattámogatásból eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.

(12)164 A hitelintézet az igénylőtől, amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásért - kivéve a megelőlegező kölcsönt és az akadálymentesítési támogatást - a támogatás összegének 1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Akadálymentesítési támogatás esetén, amennyiben az igénylő lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a hitelintézet az igénylőtől a támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás összegének legfeljebb 3%-ának megfelelő összegű bírálati díjat kérhet, melyen felül az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

(13)165 Ha az igénylést, vagy a gyermekvállalás nem teljesítésének 24. § (5) bekezdése vagy 5/A. § (11) bekezdése szerinti igazolását a hitelintézet elutasítja, az igénylő a közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a Kincstárhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. Első fokon a Kincstárnak az igénylő lakóhelye szerinti illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstárhoz benyújtott kérelem alapján - a Kincstár megkeresésére - a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(14)166 Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában megállapítja, hogy az igénylő a kérelem, vagy a 24. § (5) bekezdése vagy az 5/A. § (11) bekezdése szerinti igazolás hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a támogatási szerződés igénylővel történő megkötését és a támogatás folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.

(15)167 A Kincstár a támogatottnál a közvetlen támogatás, a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét, valamint az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, vagy az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettségét 90 napot meghaladóan és legalább három havi törlesztőrészletet meghaladó mértékben nem teljesíti, akkor határozatban intézkedik a támogatás - igénybevétel napjától számított késedelmi kamattal növelt összegének - visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi kamat mértéke a Ptk. szerinti kamat. A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerinti területi szerve, másodfokon a Kincstár központja az illetékes.

(16)168 A Kincstár hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárást nem folytathat le, kivéve a részletfizetés engedélyezését. A lakáscélú állami támogatás és az ahhoz járuló kamat és költség részletekben történő visszafizetése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhelést jelent.

19. §169 (1) A közvetlen támogatások, valamint a 12. és 13. § szerinti kamattámogatott kölcsönök igénybevétele során a következő (2)-(8) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(2) A közvetlen támogatások, valamint a 12. és 13. § szerinti kamattámogatott kölcsönök igénybevételének feltétele, hogy a támogatott személy vállalja, hogy a hitelintézet részére

a) legkésőbb az utolsó kölcsönrész, illetve támogatás folyósításáig bemutatja:

aa)170 új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő vételárról szóló, saját nevére, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, a (4) bekezdésben foglaltaknak is megfelelő számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban: számla),

ab)171 lakás építése vagy építtetése, bővítése, korszerűsítése, illetve akadálymentesítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön és közvetlen támogatások együttes összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, a 17. § (4) bekezdése szerinti lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építő (építtető) nevére kiállított számlákat vagy 2006. június 30-ig az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti import esetén a nevére szóló számlát, vámhatósági határozatot, valamint az abban előírt vám, nem közösségi adók és díjak befizetését igazoló banki átutalásról szóló igazolást. Ha a lakás felépítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építkezésért felelős műszaki vezető által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó építési költségek 20%-át,

ac) használt lakás vásárlása esetén az illetékes földhivatalhoz igazoltan benyújtott végleges adásvételi szerződést vagy a tulajdonjoga bejegyzését igazoló tulajdoni lap másolatot,

b)172 a támogatott személy és az együttköltöző magánokiratban hozzájárul ahhoz, hogy

ba) természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a Kincstár, illetőleg az állami adóhatóság részére,

bb) az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a közvetlen támogatások, illetőleg a 12. § és 13. § szerinti kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse.

(3)173 Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy nem rendelkező lakás esetén a vételárat is tartalmazó árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető.

(4)174 A kedvezmény illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételének feltétele továbbá a támogatott személynek a támogatási szerződésbe foglalt kötelezettségvállalása, hogy a támogatás folyósítását, építés, bővítés esetén az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára:

a) a lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát), hontalan támogatott személy esetében bejelentőlapját, mely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt, bővített ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a méltányolható lakásigény megállapítása történt, továbbá

b) vásárlás esetén az állami adóhatóság által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozatot.

Ha a támogatott személy a), b) pontokban foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.

(5)175 A közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. Külön adóhatósági igazolás nélkül elfogadhatja a hitelintézet azt a számlát, melynek kibocsátója a számlakibocsátás időpontjában - bejelentkezése alapján - az állami adóhatóság e célra létrehozott külön nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, és hozzájárult ahhoz, hogy nevét (cégnevét), adószámát, székhelyét, adóalanyként történő nyilvántartásba vételének és törlésének időpontját az adóhatóság az interneten közzétegye. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor is elfogadhatja, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja 2006. június 30-ig az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti import esetén a nevére szóló vámhatósági határozatot, valamint az abban előírt vám, nem közösségi adók és díjak befizetését igazoló banki átutalásról szóló igazolást. Építési engedély köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatók el.

(5a)176 Az állami adóhatóság által vezetett, (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6)177 A hitelintézet az eredeti számlákat - letörölhetetlen jelzéssel ellátva - a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig, de legalább a támogatott hitel megszűnéséig irattárában megőrzi.

(6a)178 Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában, mikor és mely 1. § (2) bekezdése szerinti lakáscélú állami támogatás igénybevétele céljából mutatták be a hitelintézetnél.

(7)179 Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

(8)180 A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni.

(9)181 Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja a folyósított közvetlen támogatás, illetve az igénybe vett kamattámogatás az igénybevétel napjától számított késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.

(10)182 Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy a lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott és általa letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlát elfogadni.

(11)183 A (10) bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül a lakástakarékpénztárakról szóló törvény, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról, a lakásépítési támogatásról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás.

20. § (1)184 A közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását - az 5. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével - lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés, bővítési, valamint korszerűsítés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt - ha az építési munka nem használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően - kell kérni a hitelintézettől.

(2)185 A támogatásra jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor a fennálló személyi körülmények alapján kell megállapítani. Új lakás építése vagy vásárlása esetén a kölcsönigénylő a 12. §-ban, illetőleg a 13. §-ban szabályozott kölcsönt veheti igénybe, de a kölcsönök összege együttesen nem haladhatja meg a 15 millió forintot.

(3)186 Lakás bővítése esetén a 12. § szabályai szerinti kölcsön akkor is igénybe vehető, ha az igénylőnek ugyanezen lakás vásárlását vagy építését finanszírozó államilag támogatott kölcsöne még fennáll. Ez esetben a bővítési kölcsön összege nem haladhatja meg az 5 millió forint és a korábban már folyósított kölcsön szerződéskötéskori összegének különbözetét.

(4)187 Ha a kérelmező az (1) bekezdésben említett időpontig nem élt a támogatás igénybevételének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt.

(4a)188 A 12. § és a 13. § szerinti kölcsön esetén a kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kölcsönszerződés megszűnéséig változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakás kerül bevonásra.

(5)189 Ha az építtető (vásárló) e rendelet szerinti támogatást kívánja igénybe venni, a feltételek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni.

(6)190

(7)191 Lakásépítés esetében a kedvezmény összegét a készültségi fokkal arányosan kell folyósítani, és a folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építő (építtető) a kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközei 80%-át a lakás építésére már felhasználta.

(8)192 Ha

a)193 a támogatások igénybevételének alapját képező építési munkák a szerződésben meghatározott legfeljebb három éven belül vagy az ezt indokolt esetben - amennyiben az építtető az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet részére az építési munkára a szerződésben meghatározott határidő letelte előtt igazolja - legfeljebb öt évvel meghosszabbított határidőig nem készülnek el, vagy

b) az építtető az építési szándékától elállt, illetőleg

c)194 a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt a szerződés teljesítése más, az építtetőnek felróható okból hiúsul meg,

d)195 a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt az építtető e rendelet szerint támogatott már igénybe vett kölcsönt visszafizeti

a támogatásokat az azok nyújtásáról kötött szerződés alapján a támogatás folyósítója visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított támogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás nyújtója részére visszafizetni.

Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a Kincstár illetékes területi szerve intézkedik.196

21. §197 (1) A kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével

a)198 épített vagy bővített lakásra a használatbavételi engedély megadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét, vagy

b) vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötését

követő 10 évig terjedő időszakra - a 24. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a fiatalok otthonteremtési támogatása esetén is azzal, hogy a jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom időtartama 5 év.

(3)199 Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített

a) lakást lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé -,

b)200 lakást elidegenítik - kivéve, ha az elidegenítés a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezései szerint az állam nevében eljáró Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére történik -,

c) lakás nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál,

d) lakás használatát harmadik személynek átengedik, vagy

e) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,

a támogatott személy köteles ennek tényét a (4) bekezdésben foglaltak szerint bejelenteni és a támogatás folyósított összegét - a (7b) bekezdés kivételével - a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt a Kincstár intézkedik.

(3a)201 A (3) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem vonatkozik, arra az esetre, ha

a) az (1) bekezdés szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom időtartamából legalább 5 év eltelt,

b) a hitelintézet a lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyel érintett lakás építéséhez vagy vásárlásához felvett kölcsönszerződést felmondta és

c) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint - a lakás árverésen kívüli eladására kerül sor.

(3b)202 A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, ha a támogatott személy a (3a) bekezdés b) és c) pontja szerinti feltételt a hitelintézet vagy a bírósági végrehajtó által kiállított dokumentummal igazolja.

(4) A támogatott személy

a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,

b) a bontást és a lakáscéltól eltérő hasznosítást az arra vonatkozó engedély kiadásától,

c)203 a lakóhely megváltoztatását és annak tényét, hogy a lakás nem saját maga és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál a személyi adat- és lakcímnyilvántartó hatóságnál történt lakcímbejelentéstől, vagy

d) a lakás használatának átengedését az arra vonatkozó szerződés megkötésétől vagy annak hiányában annak megkezdésétől

számított 30 napon belül köteles a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap.

(5)204 A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve - a (11) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével - a (4) bekezdés szerinti bejelentést követően, ha a támogatott személy a 21/A. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, kötelezi a támogatott személyt a támogatás visszafizetésére.

(6)205 Ha a támogatott személy a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének nem vagy nem a bejelentési határidőben tesz eleget, a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének vagy a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számítva a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.

(7)206 Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, őket - a (7b) bekezdésben foglaltak kivételével - az igénybevett a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.

(7a)207 A volt házastársak kötelesek a házasságfelbontás tényét a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének bejelenteni.

(7b)208 Házasság felbontása esetén, ha - a házasságot felbontó jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján - az egyik fél a másik féltől megszerzi a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás vagy fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített vagy vásárolt lakás tulajdonjogát és a gyermek(ek) elhelyezésre a lakás tulajdonjogát megszerző félnél kerül sor, a tulajdoni részét elidegenítő felet a (7) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(7c)209 A volt házasfelek a (7b) bekezdés szerinti elidegenítést a hitelintézetnél bejelentik és egyidejűleg kezdeményezik a támogatás nyújtásáról szóló szerződés módosítását. A hitelintézet a támogatás nyújtásáról szóló szerződés módosításáról a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervét értesíti, mely a hitelintézet értesítését követően hozzájárul a lakás elidegenítéséhez.

(8)210 Ha - a (7b) bekezdésben foglaltak kivételével - a támogatott személy lakásának egy részét elidegeníti, a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.

(9) Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó - a 21/B. § (3) bekezdése szerinti összeggel csökkentett - bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, a támogatásnak az eladási és a vételár különbözetével arányos részét kell visszafizetnie.

(10)211 A (9) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a támogatás összegének - az eladási és a vételár különbözetének a 21/B. § (3) bekezdése szerint csökkentett - arányos részét visszafizesse.

(11)212 Ha a támogatott személy a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített lakásnak az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a (4) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül - a 21/A. § (9) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével -

a) a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás elidegenítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki és

b)213 az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés, használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja,

- a 21/A. § (10) bekezdése szerinti ellenőrzést követően - a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatások és a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.

(12)214 Ha a támogatott személy a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített lakásnak az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelőzően - a 21/A. § (9) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével -

a) a lakásigényét másik lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és

b)215 az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja,

- a 21/A. § (10) bekezdése szerinti ellenőrzést követően - a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatások és a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.

(13)216 A (12) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy

a) az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát - a 21/B. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - meghaladja, vagy

b) a támogatott személy a támogatás összegének - az eladási és a vételár vagy építési költség különbözetének a 21/B. § (3) bekezdése szerint csökkentett - arányos részét visszafizesse.

(14)217 Ha a támogatott személy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére elidegenített lakását visszavásárolja, ennek tényéről a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagy - amennyiben a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakást települési önkormányzat tulajdonába adta - a települési önkormányzat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 napon belül értesíti a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervét. A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve hatósági határozatával intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a 21. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti időtartamból még fennmaradó időszakra vonatkozóan a támogatott személy által visszavásárolt lakásra történő bejegyezéséről. A támogatott személyt a 21. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli.

21/A. §218 (1)219 Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás elidegenítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében 3, vásárlási szándék esetében 1 évig a tulajdonos - a 21. § (4) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott - kérelme alapján a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve - a 21. § (11) és (12) bekezdésében foglaltak kivételével - felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés feltétele, hogy a támogatott személy az igénybevett támogatás összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizesse.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartamát az igénybevett támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani.

(4) A felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha ezt a támogatott személy az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt legfeljebb 30 nappal kérelmezi.

(5) A felfüggesztés időtartama alatt a lakás tulajdonosának kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt, bővített, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatásával vásárolt lakást a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve tehermentesíti.

(6) A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a Kincstár határozatban dönt, megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget és intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A Kincstár a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatában megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.

(7) A támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a 21. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam lejár.

(8) Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a Kincstár intézkedik.

(9) Ha a támogatott személy az (1) vagy (4) bekezdés szerinti határidő lejártáig

a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja

aa) adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy

ab)220 építés esetében a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával

és

b) a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt - csökkentve a 21/B. § (3) bekezdése szerinti összeggel - szerződéssel és értékbecsléssel, építés esetén pedig számlával igazoltan az új lakás megszerzésére fordította,

a 21. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli.

(10)221 A Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi

a) a tulajdonjog megszerzését - a b) pontban foglaltak kivételével - a (9) bekezdés a) pontja és a 21. § (11)-(12) bekezdése szerinti esetben, vagy

b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, amennyiben az adásvételi szerződés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor és összege megegyezik a 21/A. § (2) bekezdése szerint letéti számlára helyezett támogatás összegével.

(11)222 A (9) bekezdés esetében a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatások és a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik. A megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog újabb ingatlanra történő átjegyezhetőségéről a hitelintézet dönt és intézkedik.

21/B. §223 (1)224 A 21. § (3), (6)-(10) és (13) bekezdésében foglalt visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni.

(2)225 Az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve dönt

a)226 - a 21. § (3) és (6) bekezdése esetén - a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről,

b) - a 21. § (7) és (8) bekezdése esetén - a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a törléséről, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő az államot megillető jelzálogjognak, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak támogatott lakásra történő bejegyezéséről, vagy

c) - a 21. § (9) bekezdése esetén - a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási hányadra jutó jelzálogjognak, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalomnak az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezéséről.

(3) A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető

a) a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,

b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését, vásárlását vagy bővítését szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,

de legfeljebb akkora összeggel, hogy az ily módon csökkentett bevétel összege elérje az igénybevett kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, fiatalok otthonteremtési támogatása együttes összegének kétszeresét.

21/C. §227 (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a közvetlen támogatások és a kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni. A közvetlen támogatást vagy kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni.

(2)228 Amennyiben építés esetén a használatbavételi engedély megadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 10 éven belül a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy a 18. § (2) bekezdés g)-h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy nem szerez a 18. § (2) bekezdés i)-k) pontja szerinti jogállást az igénybe vett kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás vagy fiatalok otthonteremtési támogatása összegének - a 10 évből még fennmaradó időtartamhoz viszonyított - arányos részét köteles visszafizetni. A 10 évből még fennmaradó időtartamot a tartózkodási jogosultság megszűnését követő 30 napos határidő lejártától kell számítani.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésére kötelezett személy a 10 évből még fennmaradó időtartamon belül ismét a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, a 18. § (2) bekezdés g)-h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt kap, vagy a 18. § (2) bekezdés i)-k) pontja szerinti jogállást szerez és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, a kedvezménynek, az adó-visszatérítési támogatásnak vagy a fiatalok otthonteremtési támogatásának a tartózkodási jogosultság megszűnését követő 30 napig, de legkésőbb a 10 év lejártáig terjedő időtartammal arányos részére ismét jogosulttá válik.

(4) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a (2) bekezdés szerinti tartózkodást igazoló vagy arra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig az állam 12. §-ban, valamint a 13. §-ban meghatározott hitelek törlesztésének megfizetéséhez nem nyújt támogatást.

(5) Ha a megelőlegező kölcsön adós nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy a 18. § (2) bekezdés g)-h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy a 18. § (2) bekezdés i)-k) pontja szerinti jogállást, valamint a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesítette, köteles tartózkodási jogosultsága megszűnését követő 30 napon belül a megelőlegező kölcsönnek a meg nem született gyermekre eső részét a folyósító hitelintézet részére visszafizetni, vagy azt a hitelintézettel kötött megállapodás szerint piaci kamatozású kölcsönként törleszteni. Ha a gyermekvállalást a tartózkodási jogosultság megszűnése előtt, vagy ezt követő 30 napon belül teljesíti, a visszafizetésre a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni.

V. Kamattámogatás települési önkormányzatok részére

22. § (1) Ha a települési önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásai és nem lakás céljára szolgáló helyiségei bérbeadásából, értékesítéséből és más hasznosításából származó bevételei nem haladják meg a tulajdonában álló lakások és helyiségek céljára szolgáló ingatlanok fenntartására és felújítására, valamint a természetes személyek tulajdonában álló lakóépületek felújításának támogatására, továbbá a saját bevételeiből lakásfenntartási támogatásra (a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. és 39. §) és kényszerbérletek felszámolására fordított kiadásait, akkor a települési önkormányzat tulajdonában álló lakás felújításához és az azzal együtt végzett korszerűsítéshez (ideértve a lakástulajdonához tartozó közös tulajdoni hányadára eső felújítási és azzal együtt végzett korszerűsítési költségeire) igénybe vett hitelintézeti kölcsön - a költségek legfeljebb 50%-áig terjedő - összege (2) bekezdésben meghatározott kamatainak 70%-át a központi költségvetés az adós önkormányzat helyett átvállalja.

(2) A támogatás számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 2%-ponttal növelt mértéke.

(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha az önkormányzat éves költségvetése az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelel. A támogatást a központi költségvetés negyedévenként számolja el a hitelintézettel. Ha az éves költségvetési beszámoló adatszolgáltatása szerint az (1) bekezdésben meghatározott bevételek meghaladják a kiadásokat, az év közben igénybe vett kedvezmény összegét vissza kell fizetni.

(4) Vegyes tulajdonban álló lakóépületek esetében e § rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az e rendelet 16. §-ában szabályozott lakásszövetkezeti, illetőleg társasházi lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítésére, felújítására állami kamattámogatás igénybe vehető.

VI.229

23. §230

VII. Pénzügyi lebonyolítás

24. § (1) A II-VI. fejezetekben meghatározott kölcsönök nyújtását, folyósítását a törlesztés és a támogatások megállapítását, valamint ezeknek a központi költségvetéssel való elszámolását - az építőre (építtetőre), illetőleg az értékesítőre tekintet nélkül - a hitelintézetek végzik.

(2)231 Az utóbb született gyermek(ek) után a lakásépítési kedvezmény, valamint a gyermek születésének időpontjáig a 8. § szerint számított kamat kizárólag

a) új vásárlása esetén a vételár megfizetéséhez, vagy

b) építés esetén az építési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelőzően vagy azt követően

folyósított és a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott hitelintézeti kölcsön csökkentésére legfeljebb a kölcsönből - a gyermek születésének időpontjában - fennálló tartozás erejéig számolható el.

(3) Ha a korábban hatályban volt rendeletek alapján a törlesztés megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, akkor a hitelintézetnek az adós a támogatással csökkentett törlesztőrészletet fizeti meg. A törlesztőrészlet magában foglalja az esedékes hiteldíjat és tőkehányadot.

(4) Ha a törlesztési támogatásban részesülő adós tartozását egy összegben kiegyenlíti vagy a kölcsönszerződésben meghatározott részletnél többet törleszt, úgy ezen összegek után törlesztési támogatás nem számolható el.

(5)232 Ha a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok alapján a fiatal házaspár kérelmére a születendő gyermekre tekintettel a kedvezményt a hitelintézet önálló kölcsönként előlegezte meg, és a gyermek azért nem születik meg, mert

a) a házastársak egyike elhunyt, vagy

b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták,

c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik, vagy

d) a vállalt első gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. mellékletében K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékossága fennáll, vagy P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegségben szenved, és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékosság,

a folyósító hitelintézethez benyújtott - az a)-d) pontban foglaltak igazolását is tartalmazó - kérelemre a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni és a hitelintézettel a kedvezményre kötött támogatási szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot és elidegenítési-terhelési tilalmat kell bejegyezni az állam javára. A kérelmet az a)-c) pontban foglalt események bekövetkezésétől számított 90. napig, vagy a d) pont esetén az igazolás kiállításától számított 60 napon belül, de legfeljebb a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha az igénylő az igazolást az a)-c) pontban meghatározott esemény bekövetkeztétől számított 90 napon belül nem nyújtja be, a hivatkozott események bejelentésétől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az események bekövetkezése és a bejelentés időpontja közötti időtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást. Ha a d) pont szerinti esetben a fiatal házaspár nem él az e bekezdés szerinti kérelem benyújtásának lehetőségével és a vállalt második gyermek a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő lejártáig - az 5/A. § (5) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve - nem születik meg, az 5/A. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(5a)233 Az (5) bekezdés d) pontja szerinti esetben az igénylő házaspár a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a megelőlegezés időtartamából hátralévő időszak alatt születő első gyermeke után az 5. § (7) bekezdése szerinti később született gyermek után járó kedvezményt nem veszi igénybe.

(6)234 Az építkezés idejére és a 21. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a lakásépítési kedvezményre, a fiatalok otthonteremtési támogatására - az 5. § (6) és (7) bekezdések szerinti esetekben a támogatási szerződés megkötésének időpontjától számítva -, a megelőlegező kölcsönből átalakult lakásépítési kedvezményre - csökkentve a megelőlegező kölcsönszerződés megkötésétől a gyermekvállalás teljesítéséig eltelt időtartammal - az 5/A. § (8) bekezdése szerint esetlegesen visszafizetendő összeg biztosítékaként az állam javára az épülő, a felépült, a bővített vagy a megvásárolt lakást jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

Az 5/A. §, illetve 12. és 13. § alapján felvett, vagy a 12. §-ában foglalt jelzáloglevél fedezetének céljára előzetesen nyújtott kölcsönök biztosítékaként elfogadott ingatlanokat a kölcsönt nyújtó hitelintézet javára az államot megelőző ranghelyen jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Amennyiben a hitelintézet által nyújtott állami kamattámogatású kölcsönökből épített, vásárolt, bővített, illetve korszerűsített ingatlan nem fedezete a kölcsönnek, úgy erre az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését - az 5/A. § (2a) bekezdésében foglalt kivétellel - a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi. Amennyiben a hitel futamideje alatt annak céljául szolgáló ingatlan válik a hitel fedezetévé, vagy a hitelcél szerinti ingatlan értékesítésre kerül, vagy az ingatlan lebontása természeti katasztrófa következtében vált szükségessé, ezen ingatlant a hitelhez kapcsolódóan terhelő, az állam javára fennálló elidegenítési és terhelési tilalom törlésére vonatkozó engedélyt - az adósok kérelmére - a Kincstár adja ki.

(7)235 Ha a (6) bekezdés alapján a lakást az állam javára jelzálogjog terheli és hitelintézet utóbb a lakás felépítését, vásárlását, bővítését, illetőleg korszerűsítését szolgáló kölcsönt vagy munkáltatói, illetőleg helyi önkormányzati támogatást folyósít, valamint, ha utóbb lakás-takarékpénztári áthidaló-, illetőleg lakáskölcsön folyósítására kerül sor, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képviselőjének a hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a lakás építését, vásárlását, bővítését, korszerűsítését szolgáló kölcsönt jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom biztosítja és ezt követően a lakás bővítését szolgáló támogatott kölcsön felvételére, illetőleg a fennálló kölcsöntartozás kedvezménnyel vagy fiatalok otthonteremtési támogatásának igénybevételével történő törlesztésére kerül sor, úgy a hitelintézet nem tagadhatja meg a hozzájárulását e támogatások biztosítására az állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

(8) Ha az 1988. december 31-ig hatályban volt jogszabályok alapján nyújtott kölcsönnel terhelt lakást elidegenítik, a fennálló kölcsöntartozást a magánszemély vevő (új tulajdonos) változatlan feltételekkel átvállalhatja.

(9)236 Ha az 1994. január l-jét követően hatályos jogszabályok alapján kamattámogatással nyújtott kölcsön adósa - a 12-13., 15-16., 22. §-ban foglalt kölcsönök kivételével - a kölcsönt nyújtó hitelintézet részére tartozását egy másik hitelintézettől felvett kölcsönből egyenlíti ki, az eredeti kamattámogatás változatlan feltételekkel e kölcsönre is megilleti.

(10)237 A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított és a költségvetéssel elszámolt fiatalok otthonteremtési támogatása, a megelőlegező kölcsön, valamint az akadálymentesítési támogatás összege után 3%, minden más központi költségvetési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet - a lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön kivételével - a támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel. A lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön összege után járó költségtérítést a hitelintézet a kölcsönszerződés megkötését követő első elszámolásban számolja el a központi költségvetéssel, azzal, hogy a hitelbírálattal, a szerződéskötéssel, valamint a gyermekvállalás teljesítésével kapcsolatosan a megelőlegező kölcsön igénylésére tekintettel semmilyen címen díj, illetve egyéb ellenszolgáltatás sem az igénylő házaspárral, sem az állammal szemben nem érvényesíthető, és a kölcsönnek az állam általi teljes megfizetése esetén a hitelintézet további költségtérítésre nem jogosult.

(11)238 A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt közvetlen támogatásokkal azonos összegű előleget igényelhet.239

(12)240 A támogatott személy a 12-13. §-ban, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli társaság, az egyéni vállalkozó a 15. §-ban, a társasház, a lakásszövetkezet, a víziközmű társulat, illetve az önkormányzat a 16. §-ban, valamint a 22. §-ban foglaltak szerinti kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek fizetési (törlesztési) késedelme a 30 napot meghaladja.

(13)241 A 12., 13., 15., 16., 22. §-ok szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet. A támogatás időtartama alatt árfolyamkockázatot sem a hitelt igénybe vevő támogatott személy, sem az állam nem visel.

(14)242 Amennyiben 12. és 13. §-ok szerinti kamattámogatott kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevél nem forintban került kibocsátásra, úgy a kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet a jelzáloglevelet a számviteli szabályoknak mindenben megfelelő deviza csereügylet útján forintosítsa, és a támogatás időtartama alatt árfolyamkockázatot sem a hitelt igénybe vevő támogatott személy, sem az állam ne viseljen.

(15)243 A hitelintézet a támogatások, valamint a (11) bekezdés szerinti előlegek folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjéről, valamint a pénzügyi ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatásról a miniszterrel és a Kincstárral szerződést köt. A támogatások és előlegek elszámolására a hitelintézet e szerződés megkötését követően jogosult.

(16)244 E rendelet szerint támogatott kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 360 nap.

(17)245 A 12-13., 15-16., 22. §-okban foglaltak alapján egy meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére kölcsön nem nyújtható.

(18)246 Az 5/A. § (8) bekezdése szerint esetlegesen visszafizetendő összeget, úgy kell meghatározni, hogy meg kell állapítani a vállalt gyermek(ek)re jutó kedvezmény összegét, ki kell számítani hónapokban kifejezve a megelőlegezés időtartamának felső határa, és a szerződéskötés időpontja közötti időtartamot, továbbá meg kell határozni a megelőlegező kölcsönszerződés megkötésekor hatályos - az adós helyett az állam által fizetendő - kamat és költségtérítés százalékos mértékét. Az esetlegesen visszafizetendő összeget, a megelőlegező kölcsön összege, az időtartam, valamint a százalékos mérték figyelembevételével kell kiszámítani.

25. § (1)247 Az állam megtéríti a hitelintézetnek a 13. § (1) bekezdésében meghatározott, a hitelintézettől felvett és a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált kölcsön, valamint - a tőke összegének legfeljebb felét elérő mértékig - járulékai együttes összegének 80%-át, amennyiben az igénylő a lakáscél megvalósításához az 5. § (4) bekezdése szerinti lakásépítési kedvezményt is igénybe vette.

(2)248 Az állam megtéríti a hitelintézetnek az 5/A. § szerint a hitelintézettől felvett és a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált megelőlegező kölcsön tőke és járulékai együttes összegét.

(3)249 Az 1996. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján megkezdett lakáscélú megtakarítás után igénybe vehető külön kölcsön kamatainak támogatására - a személyes körülményekre vonatkozók kivételével - a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)250 A lakáscélú megtakarítás után igénybe vett külön kölcsönnel összefüggő támogatás másra át nem ruházható, de az adós által épített, vásárolt vagy csereszerződéssel szerzett másik lakásra a kölcsöntartozással együtt átvihető.

(5)251 A hitelintézet a lakáscélra takarékoskodók részére az e minőségükben járó külön kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg, ha az adós a támogatások igénybevételével a kölcsön visszafizetésére képes. A lakáscélú betét után igénybe vehető külön kölcsönt a betétet kezelő hitelintézetnek nyújtania kell, de más hitelintézet is nyújthatja.

(6)252 Építési költség a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada:

a) a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzelőanyag-tároló, lomkamra stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közműpótló építményeknek és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) gépkocsitároló építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,

e) a jogszabály alapján fizetendő út- és közműfejlesztési hozzájárulás,

f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) a közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás),

i) az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint

j) a telek ára.

25/A. §253 A közvetlen támogatásokat, a kamattámogatásokat, az azokhoz kapcsolódó költségtérítéseket, a garanciabeváltást, valamint a lakáspolitikát megalapozó kutatásokkal, tanulmányokkal és a lakáscélú támogatások megismertetésével kapcsolatos kiadásokat az Egyéb lakástámogatások előirányzatból kell finanszírozni. A 35. § (1) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel kapcsolatos kiadások az Egyéb lakástámogatások előirányzatból finanszírozhatók.

25/B. §254 A hitelintézet az e rendelet szerinti közvetlen támogatások nyújtását nem tagadhatja meg, ha a támogatott személy a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül - a hitelintézet számára bizonyíthatóan - meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani az igénylő, úgy a közvetlen támogatások csak abban az esetben igényelhetők, ha a hitelintézet az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.

25/C. §255 A 2004. május 1-jén vagy azt követően kötött kölcsönszerződések esetén a 25. § (1) és (2) bekezdése szerinti állami megtérítési kötelezettség nem érvényesíthető.

VIII. A települési önkormányzatok és az egyházi jogi személyek támogatása256

1. A bérlakásállomány növelése

26. § (1)257 A bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából a következő jogcímeken (a továbbiakban: jogcímek) igényelhetnek pályázat útján támogatást az önkormányzatok a d) pont szerinti jogcímre az egyházi jogi személyek, valamint idősek otthona létesítésére megyei önkormányzatok258

a) szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából,

b) költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett, bérbeadás céljából,

c) fiatalok, hallgatók részére bérbeadható garzonházak létesítése céljából,

d)259 nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítése céljából új lakás vagy új ingatlan építésére, vásárlására és használt lakás vagy lakóház vásárlására, illetőleg e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint helyi önkormányzat vagy egyházi jogi személy tulajdonában lévő ingatlanok lakáscélra vagy idősek otthonának történő átalakítására.

(2) Az első bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást az önkormányzat csak közigazgatási területén lévő lakásra igényelhet.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogcímen csak olyan pályázat nyújtható be, amelyben az önkormányzat vállalja, hogy a garzonházban lévő, legfeljebb 40 m2-es lakrészt

a) állandó jellegű keresőtevékenységet végző és lakáscélú előtakarékosságot (a továbbiakban: előtakarékosságot) vállaló és teljesítő házas, illetőleg élettársi kapcsolatban álló, 35. életévét be nem töltött fiatal, vagy

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos házas, illetőleg élettársi kapcsolatban álló hallgatója részére 5 évnél nem hosszabb időre adja bérbe.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bérlő keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségnek nem tesz eleget és a lakrészre van a feltételeknek megfelelő igénylő, illetőleg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a bérleti jogviszonyt az önkormányzat köteles legfeljebb 6 hónapos felmondási idővel megszüntetni.

(5)260 A nyugdíjasház a nyugdíjasoknak, illetőleg öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyeknek, bérleti jogviszony alapján, lakásokban való korlátlan idejű elhelyezését szolgálja, továbbá az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelelő gondozást megszervezi, életvitelükben segítséget nyújt. Az idősek otthonára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.

(6)261 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyugdíjasház létesítésére csak olyan pályázat nyújtható be, amelyben az helyi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy vállalja, hogy csak lakástulajdonnal vagy önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal nem rendelkező személyeket helyez el és tőle lakbért kér, valamint a szociális szolgáltatásokért térítési díjat állapít meg. Idősek otthona létesítésére olyan pályázat nyújtható be, amelyben a szociálisan rászorultak elhelyezését, teljes körű ellátását (lakhatás, étkezés, egészségügyi gondozás, ápolás, pszichés ellátás) vállalják és biztosítják, ezért térítési díjat állapítanak meg.

(7) Nem nyújtható támogatás olyan lakás visszavásárlására, amelyet korábban valamely önkormányzat idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonos változásoktól.

(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha az önkormányzat vállalja a pályázati kiírás szerinti költségelvű lakbér alkalmazását.

27. § (1) Az előirányzatból vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe.

(2)262 A 26. §-ban meghatározott jogcímekre a következők szerint igényelhető a támogatás:

a) a települési önkormányzat, ha az adott évben a jövedelemdifferenciálódás mérséklése érdekében a költségvetési törvény alapján a központi költségvetési kapcsolatból származó források csökkentésre kerültek, a bérlakás létesítéséhez szükséges beruházási költség legfeljebb 50%-át igényelheti,

b)263 a többi települési önkormányzat, valamint az egyházi jogi személyek a bérlakás létesítéséhez szükséges beruházási költség legfeljebb 70%-át igényelhetik,

c) a megyei önkormányzatok az idősek otthona létesítéséhez szükséges beruházási költség legfeljebb 50%-át igényelhetik.

(3) A fővárosi kerületek esetében a főváros egészére kiszámított differenciálódás mérséklésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)264 A pályázó saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó készpénz, valamint e támogatáson kívül más költségvetési forrásból nyújtott támogatás, továbbá hitel), a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges.

27/A. §265 (1) A központi költségvetés bérlakásállomány növelését szolgáló Állami Bérlakás Program előirányzatából, a szakképzett munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében, költségelven történő bérbeadás céljából pályázat útján vissza nem térítendő támogatást igényelhet új lakóépület építésére, használt lakás vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására az a települési önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén 2011. január 1-je és 2013. december 31-e között legalább 100 újonnan létesített munkahely létrehozásával járó beruházás kezdődik vagy kezdődött meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást a települési önkormányzat csak a közigazgatási területén lévő, illetve felépítendő ingatlanra igényelhet.

(3) A pályázó települési önkormányzatnak a pályázat tárgyát képező bérlakások létesítéséről, valamint későbbi üzemeltetéséről együttműködési megállapodást kell kötnie az (1) bekezdés szerinti beruházást megvalósító gazdálkodó szervezettel.

(4) Az új lakóépület építésére, használt lakás vásárlására és e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására fordított beruházási költség nem haladhatja meg a Melléklet alapján megállapított összeget.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímre a települési önkormányzat a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség legfeljebb 60%-át igényelheti.

(6) A pályázó települési önkormányzat saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó pénzeszköz, illetve kölcsön), valamint a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges.

(7) A beruházás megvalósításához felhasznált ingatlant a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség 20%-ának megfelelő értéken kell beszámítani.

(8) A pályázó települési önkormányzat részére - a támogatási szerződés megkötése előtt előterjesztett kérelemre - a támogatott tevékenység elindításához, valamint a likviditás biztosításához támogatási előleg nyújtható a támogatás 50%-ának megfelelő mértékig. Támogatási előleg folyósítására egy alkalommal kerülhet sor. A támogatási előleggel nem érintett támogatási részösszeg folyósítása az előleggel történő elszámolást követően, a 41. §-ban meghatározottaknak megfelelően történik.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha a települési önkormányzat vállalja költségelvű lakbér alkalmazását.

(10) Nem nyújtható támogatás olyan lakás megvásárlására, amelyet a települési önkormányzat 2001. január 1-jét követően idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonosváltozásoktól.

(11) A pályázat részletes feltételeit, valamint az elbírálása során alkalmazandó, a nyertes pályázók kiválasztását elősegítő szempontrendszert a pályázati útmutató tartalmazza.

27/B. §266 (1) A központi költségvetés bérlakásállomány növelését szolgáló Állami Bérlakás Program előirányzatából, a települések népességmegtartó képességének növelése érdekében,

a) szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából, vagy

b) költségelven történő bérbeadás céljából,

pályázat útján vissza nem térítendő támogatást igényelhet használt lakás vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására az a települési önkormányzat, amelynek közigazgatási területén a bejelentett lakóhellyel rendelkező lakosok száma 2011. január 1-jén nem haladja meg a 2000 főt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást a települési önkormányzat csak a közigazgatási területén lévő ingatlanra igényelhet.

(3) Településenként legfeljebb 4 bérlakás létesítése támogatható, azzal, hogy a támogatás mellett létesíthető bérlakások számát a pályázati útmutató határozza meg.

(4) A használt lakás vásárlására és e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására fordított beruházási költség nem haladhatja meg a Melléklet alapján megállapított összeget.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre a települési önkormányzat támogatásként a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség legfeljebb 80%-ának megfelelő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot igényelhet.

(6) A pályázó települési önkormányzat saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó pénzeszköz, illetve kölcsön), valamint a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges.

(7) A beruházás megvalósításához felhasznált ingatlant a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség 20%-ának megfelelő értéken kell beszámítani.

(8) A pályázó települési önkormányzat részére - a támogatási szerződés megkötése előtt előterjesztett kérelemre - a támogatott tevékenység elindításához, valamint a likviditás biztosításához támogatási előleg nyújtható a támogatás 50%-ának megfelelő mértékig. Támogatási előleg folyósítására egy alkalommal kerülhet sor. A támogatási előleggel nem érintett támogatási részösszeg folyósítása az előleggel történő elszámolást követően, a 41. §-ban meghatározottaknak megfelelően történik.

(9) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha a települési önkormányzat vállalja költségelvű lakbér alkalmazását.

(10) Nem nyújtható támogatás olyan lakás megvásárlására, amelyet a települési önkormányzat 2001. január 1-jét követően idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonosváltozásoktól.

(11) A pályázat részletes feltételeit, valamint az elbírálása során alkalmazandó, a nyertes pályázók kiválasztását elősegítő szempontrendszert a pályázati útmutató tartalmazza.

2. Lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása267

28. §268 (1) A panel, a közép- és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépület energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatból a következő célokra nyújtható támogatás:

a) nyílászárók energiatakarékos felújítása, vagy cseréje,

b) homlokzatok és födémek utólagos hőszigetelése,

c) épületgépészeti és épületvillamos rendszerek korszerűsítése, felújítása,

d) felvonó-berendezés korszerűsítése, felújítása,

e) a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálására.

(2) A távhővel ellátott lakóépületek hőfogyasztása szabályozási lehetőségének megteremtésére (a továbbiakban: ÖKO-Program) a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatból a következő célokra nyújtható támogatás:269

a) a hőleadók egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek) lakásonkénti beszerelése,

b) a lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök (hőmennyiségmérők és/vagy költségmegosztók) lakásonkénti beszerelése,

c) az épület közös tulajdonát képező fűtési rendszernek az átalakítása, ezen belül:

1. strangszabályozók beépítése vagy cseréje,

2. az egycsöves fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása.

29. §270 (1) A 28. § (1) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de legfeljebb lakásonként 500 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 2/3-át kell biztosítani. Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.

(2)271 A 28. § (2) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 50%-a, de legfeljebb lakásonként 77 000 forint. Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.

29/A. §272 A Kormány az ÖKO-Program pályázatkezelő szervezeteként az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaságot jelöli ki.

29/B. §273

3. Városrehabilitációs Program274

30. § (1)275 Az Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából támogatás nyújtható a lakóépülettömb részbeni vagy teljes korszerűsítésére, felújítására. Lakóépülettömb a közterülettel (utca, tér stb.) határolt és tovább már nem osztható területen elhelyezkedő, beépített hasznos területük nagyobb részén lakásokat tartalmazó épületek olyan együttese, amelyekben az épületek teljesen vagy többségükben egymáshoz közvetlenül csatlakoznak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás lakásszövetkezeti, társasház vagy önkormányzati tulajdonban álló lakóépületek szerkezeti elemeinek felújítására, cseréjére, épületgépészeti alrendszerek korszerűsítésére, az épület egészét érintő energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésére, felújítására vehető igénybe.

(3)276 Támogatás az olyan lakóépülettömb esetén nyújtható, amelyben legalább 25 lakás van.

31. § (1) A pályázatban be kell mutatni a teljes korszerűsítési, felújítási költség megosztását. A lakástulajdonosokat és az önkormányzatot terhelő költséghányad nem lehet kevesebb a teljes költség 1/3-1/3 részénél. A központi költségvetést legfeljebb a teljes költség 1/3-a terhelheti.

(2) Az épület tulajdonosait terhelő költséghányadot az egyes tulajdonosok között vagyoni - jövedelmi - helyzetük alapján differenciáltan oszthatja fel a települési önkormányzat, és egyes tulajdonosokat terhelő összeget támogatásként részben vagy egészben helyettük megfizetheti.

32. § (1)277 A 28. és 30. §-ok szerinti programokban támogatás kizárólag olyan önkormányzat részére nyújtható, amely támogatást nyújt az érintett lakóépülettömbben elhelyezkedő lakások tulajdonosainak. Társasház és lakásszövetkezet az 1. §-ban meghatározottak szerint kaphat támogatást.

(2) Az egyes lakástulajdonosokra jutó 30. § szerinti állami támogatás akkor folyósítható, ha a tulajdonos szerződésben vállalja, hogy a lakás 10 éven belüli elidegenítése esetén a támogatás összegét kamat felszámítása nélkül az állam részére visszafizeti, és ennek biztosítékaként jelzálogjogot jegyezzenek be az állam javára.

4. Közművesített építési telkek kialakítása278

32/A. § (1)279 Az új lakóingatlanok építésére alkalmas, a 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet, illetve a települések helyi építési szabályzatában előírtak szerint közművesített építési telkek növelése érdekében a központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából pályázat útján támogatást igényelhetnek a települési önkormányzatok, ha saját tulajdonukban álló földterület felhasználásával kívánnak új, közművesített építési telket kialakítani.

(2)280 Az állami támogatás mértéke maximum 40%.

(3) A pályázó önkormányzat pályázatában köteles vállalni, hogy a közművesített telek kialakításának befejezésétől számított 1 éven belül a kialakítandó építési telkeket értékesíti magánszemélynek, illetőleg értékesítési célú lakásépítésre jogosult szervezetek részére 2 éven belüli beépítési kötelezettség terhével, vagy vállalja, hogy a kialakítandó építési telkeken a közművesített telek kialakításának befejezésétől számított 2 éven belül saját tulajdonú önkormányzati bérlakásokat létesít. Amennyiben a bérlakás építéséhez a pályázó újabb támogatásra nyújt be pályázatot, és e § szerinti támogatással kialakított közművesített telket saját erőként figyelembe kívánja venni, úgy az a közművesítéshez igénybe vett állami támogatással csökkentett értékben vehető figyelembe.

(4) A pályázatnak - a 38. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi határozatot az önkormányzati tulajdonú földterület közművesített építési telkekként való kialakításáról;

b) a közművesítéssel érintett valamennyi ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi másolatát.

(5)281 A pályázatban csak közművesített építési telkek kialakítására biztosított területen lévő közművek, valamint e terület melletti közterületen húzódó vezetékre való rákötés, illetve úttal való összekötés költségeit lehet szerepeltetni.

5. Lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítése, felújítása282

32/B. §283 (1)284 Az egyházi jogi személy költségvetési támogatást igényelhet a tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott, továbbá más célú ingatlanként nyilvántartott, de legalább egy önálló lakást magába foglaló olyan ingatlan korszerűsítéséhez, felújításához, amely egyházi személy vagy az egyházi jogi személy alkalmazásban lévő más személy részére életvitelszerű lakáshasználatot biztosít.

(2) A támogatás mértéke az (1) bekezdés szerinti ingatlan teljes felújítási, korszerűsítési költség legfeljebb 70 százalékának megfelelő összeg, de maximum az ingatlan-nyilvántartás szerinti ingatlanonként 5 millió forint lehet. A felújítási, korszerűsítési költségként csak az önálló lakást magában foglaló ingatlanrész felújítási, korszerűsítési költségeit lehet figyelembe venni.

(3) Támogatás ugyanazon ingatlan felújítási, korszerűsítési munkálataihoz csak egyszer nyújtható.

(4)285 A (2) bekezdés alkalmazásában korszerűsítésen a 12. § (11) bekezdésében meghatározott munkákat kell érteni.

6. Egycsatornás Gyűjtő Kémények (Termofor Kémények) Felújítási Programja286

32/C. §287 (1) A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatából vissza nem térítendő támogatás nyújtható a lakóépületében lévő termofor kémények felújításához. Támogatás csak a lakásokhoz tartozó kéményszakaszok felújításához nyújtható. Az egyéb nem lakáscélú helyiségekre jutó kéményszakaszok felújítási költségeihez az állami támogatás nem vehető igénybe.

(2)288 Az állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 40%-a, de legfeljebb lakásonként 150 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 60%-át kell biztosítania. Az önkormányzat mint támogató - az adott épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.

7.289 Lakbértámogatás

32/D. §290 (1)291 Az állam a központi költségvetés Lakbértámogatás előirányzatából a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő központi lakbértámogatást nyújt az önkormányzat által felvett hitel felhasználásával a tulajdonába került bérlakásban, továbbá a nem önkormányzati vagy nem állami tulajdonban lévő bérlakásban lakó, a 2. § (2), (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelő személyek részére - a bérlakás fekvése szempontjából illetékes települési önkormányzat útján - az e §-ban meghatározott feltételek szerint.

(2) E rendeletben a lakbér fogalmára a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Pályázat útján központi lakbértámogatást igényelhet az illetékes települési önkormányzat a háztartásukban gyermeke(ke)t eltartó bérlők javára, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) a bérelt lakás mérete nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (4) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt - a lakásfenntartási támogatásra alkalmazandó - mértékeket,

b) a család jövedelme nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó jövedelemhatárt,

c) a család vagyona nem haladja meg a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § szerinti - a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeként előírt - vagyon mértékét.

(4) A központi lakbértámogatás mértéke nem lehet több mint a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7000 forint.

(5) A települési önkormányzat évente nyújthatja be pályázatát a Hivatalhoz, amennyiben vállalja, hogy

a) a központi lakbértámogatást az önkormányzati lakbértámogatás (a továbbiakban: lakbértámogatás) megállapításánál legalább 100%-kal saját forrásából kiegészíti,

b) az 1993. évi LXXVIII. törvény 34. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jogkörében szabályozza a lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértékét, a jogosultság megállapítására, felülvizsgálatára és megszűnésére, valamint a lakbértámogatás folyósításának rendjére vonatkozó eljárási szabályokat,

c) hozzájárul a központi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának a Hivatal vagy megbízottja által történő ellenőrzéséhez,

d) a bérleti szerződés és a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján tájékoztatja az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságát a bérbeadó adóazonosító adatairól.

(6) A központi lakbértámogatás a pályázatban legfeljebb három egymást követő évre igényelhető. Amennyiben az első évre szóló központi lakbér-támogatási keretet az önkormányzat nem használja fel, úgy a következő évekre ezen pályázata keretében igénybe vehető lakbértámogatás nem haladhatja meg az első évben ténylegesen felhasznált támogatás összegét. Amennyiben az önkormányzat az első évben év közben nyert a pályázaton, akkor az első évben ténylegesen felhasznált összeget az év egészére kell arányosan figyelembe venni.

(7) Az önkormányzat a tárgyhónapot követő minden hónap 10-éig elszámol az általa a bérlőknek kifizetett lakbértámogatással, és azt megküldi a Hivatalnak.

(8) A Hivatal tárgyhónapot követő hó 25-éig gondoskodik az önkormányzat által elszámolt központi lakbértámogatás utólagos folyósításáról.

8.292 A programok közös szabályai

33. § (1)293 A 26. §-ban, a 27/A. §-ban, a 27/B. §-ban, a 28. §-ban, a 30. §-ban, a 32/A. §-ban, a 32/B. §-ban, a 32/C. §-ban, valamint a 32/D. §-ban meghatározott előirányzatokat (a továbbiakban: Előirányzat) a miniszter kezeli.

(2) Az Előirányzat központi bevételeinek és kiadásainak mértéke az állami költségvetésről szóló törvényben e célra jóváhagyott előirányzat.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Előirányzat bevételeit képezik:

a) az Előirányzat javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,

b) a bel- és külföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyből és segélyalapokból az Előirányzat javára teljesített önkéntes befizetések (az önkéntes befizetések felhasználásának a 26. § szerinti jogcímét a felajánló meghatározhatja);

c) külön jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések.

(4)294 Az Előirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Kincstár előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.

34. § (1)295 Az Előirányzatból kizárólag önkormányzatok, egyházi jogi személyek, társasházak és lakásszövetkezetek részére nyújtható támogatás.

(2) Támogatás kizárólag azon pályázó részére és olyan pályázat alapján nyújtható, amely megfelel e rendeletben és a pályázati kiírásban szereplő követelményeknek.

(3)296 A lakóépületben elhelyezkedő nem lakáscélú helyiségek - üzlet, iroda stb. -, valamint a jogi személyiségű, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanok tulajdonosaira jutó költségek fedezetére állami támogatás nem vehető igénybe, kivéve a 26. §-ban, a 27/A. §-ban, valamint a 27/B. §-ban foglaltak alapján önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítása esetén.

(4)297 Az Előirányzatból kell finanszírozni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, ellenőrzésével, a pályázati rendszer ismertetésével, közzétételével, valamint a lakásszektort érintő döntéseket megalapozó és eredményeit értékelő kutatásokkal, tanulmányokkal kapcsolatos költségeket.

(5) A tárgyévben szerződéssel lekötött támogatás folyósítása a következő évekre átvihető.

35. § (1)298 Az Előirányzatból támogatások kizárólag pályázat útján nyújthatók, amelyekkel kapcsolatos egyes feladatok ellátásával a 26. §, a 27/A. §, a 27/B. §, a 30. §, a 32/A. §, a 32/B. §, valamint a 32/D. § esetén lebonyolító vagy kezelő szervként az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bízható meg.

(2)299

(3)300 A pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell a pályázat kiírójának megjelentetnie. A pályázati felhívást a miniszternek az általa vezetett minisztérium internetes honlapján is közzé kell tennie.

(4) A pályázati felhívásnak, illetőleg a pályázati útmutatónak tartalmaznia kell a támogatási célt és az ennek megvalósítását szolgáló jogcímeket, a támogatás elnyerésének feltételeit, az eljárási szabályokat, az éves szinten felhasználható támogatás összegét, a támogatás folyósítására megkötendő szerződés követelményrendszerét, valamint a pályázat benyújtására előírt határidőt, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, adatlapok és nyilatkozatok listáját, az alkalmazandó költségelvű lakbérszámítás módszerét, a nagyvárosi lakóépülettömb, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítési, felújítási programjának támogatható munkafázisait.

(5)301

36. § (1)302 Pályázatot - kivéve a nyugdíjasházak és idősek otthona létesítését, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítését és felújítását, ahol a pályázók a 26. § (1) bekezdésében meghatározott egyházi jogi személyek, valamint az idősek otthona létesítése esetében megyei önkormányzatok is lehetnek - önkormányzatok, társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be.

(2)303 A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre kell benyújtani.

(3) Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy pályázatban csak egy támogatási jogcím szerepelhet.

(4)304 A pályázók - a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával - írásban megállapodást köthetnek olyan természetes személyekkel, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, továbbá egyházi jogi személyekkel (a továbbiakban együtt: együttműködő szerv), amelyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képező és a létesítéstől számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó bérlakás üzemeltetésében.

(5)305 A nyertes pályázatok megvalósítása során kizárólag az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező anyagokat, termékeket lehet felhasználni.

37. § (1) Több önkormányzat együttesen is nyújthat be pályázatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat esetén az önkormányzatoknak egymás között kell megállapodniuk arról, hogy melyik önkormányzat képviseli a pályázókat.

38. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó azonosító adatait,

b) a támogatási jogcím megnevezését, a támogatandó program megvalósítási helyét és időtartamát, a beruházás költségét, a hozzájárulás mértékét, a megvalósítás részletes leírását,

c) a projekt megvalósulásának időigényét, az igényelt támogatás összegét és felhasználásának tervezett ütemét,

d) több önkormányzat összefogása esetén a 37. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás tényét,

e) együttműködő szervek bekapcsolódása esetén a 36. § (4) bekezdésében meghatározott megállapodás másolati példányát,

f) a lakások bérbeadásának, valamint a lakásfenntartási támogatás feltételeiről szóló önkormányzati rendeletet,

g) a képviselő-testületi határozatot az önkormányzati tulajdonú bérlakásállomány növeléséről, nem önkormányzati pályázat esetén az arra jogosult döntését a nyugdíjasház létesítéséről,

h) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, információkat,

i) új lakás építése esetén az építési telek, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan lakás céljára történő átalakítása esetén az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi másolatát.

(2) A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:

a)306 a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűségéről, valódiságáról és hitelességéről, a saját források meglétéről,

b)307 arról, hogy köztartozásmentes, és nem áll adósságrendezési eljárás alatt,

c) a pályázat tárgyának megvalósításához más költségvetési előirányzatból igényelt vagy elnyert támogatásokról (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében kezelt támogatásokat is),

d) annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható,

e) arról a hozzájárulásáról, hogy a pályázat megvalósulásának szabályszerűségét, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizzék.

(3)308 A 26. § (1) bekezdése, a 27/A. § (1) bekezdése, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia kell, hogy a létesítéstől számított legalább 20 évig tulajdonában maradó bérlakásokat, garzonházat, nyugdíjasházat, idősek otthonát a pályázott jogcímnek és a rendeltetésének megfelelően hasznosítja, továbbá a lakóépületet, valamint annak berendezéseit karbantartja, szükség esetén felújítja. A miniszter a pályázó kérelemére - amennyiben a pályázó igazolja, hogy a bérlakást, garzonházat, nyugdíjasházat vagy idősek otthonát a pályázott jogcímnek megfelelően hasznosítani nem tudja - engedélyezi a pályázott jogcímtől eltérő, de a településen felmerült igényeknek megfelelő, az Nytv. 26. §-a szerinti lakcímbejelentési kötelezettséggel járó lakhatási célra történő hasznosítását.

(4)309 A helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a társasház és a lakásszövetkezet köteles a támogatással megvalósuló épülettel, lakással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként elkülönített számlán nyilvántartani, és erről a minisztert a támogatási szerződés szerint tájékoztatni.

39. § (1)310 A támogatás nyújtásáról a miniszter dönt.

(2)311

(3)312 A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, az értékelés legfontosabb szempontjait.

(4) A pályázat eredményéről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban kapnak értesítést.

(5)313 Az elfogadott pályázatokat a pályázó, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye megnevezésével a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv internetes honlapján közzé kell tenni.

(6) A pályázat benyújtása előtt megkezdett programra támogatás nem adható. A megkezdés időpontjának építési beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját, egyéb program esetén az első pénzügyi kifizetés időpontját kell tekinteni.

40. § (1)314 A miniszter vagy megbízottja a támogatói döntés meghozatalától számított 12 hónapon belül támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval.

(2)315 Ha a beruházás megvalósítása során a beruházás költségei a támogatásban részesített pályázatban megjelölt költségeknél alacsonyabbak, az állami támogatás összege ezzel arányosan csökken. Az állami támogatás összege abban az esetben sem nő, ha a pályázónak a beruházás megvalósítása során a pályázatban megjelölthöz képest többletköltségei merülnek fel. Ezt a pályázó saját forrásából finanszírozza.

(3)316 A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása vagy a támogatási szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése, továbbá a 38. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatok bármelyikének visszavonása vagy az abban foglaltak megszegése esetén a támogatás visszavonható.

(4)317 A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett támogatás egészét, az igénybevétel napjától a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben kell visszafizetni.

(5)318

41. § (1)319 A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott forrásösszetétel szerinti pénzügyi és időbeli ütemezésben, a készültségi fokkal arányosan és utólagosan, pályázó által benyújtott számlák és teljesítést igazoló dokumentumok, illetőleg ezek ellenőrzése alapján történik. A teljesítésigazolásban a pályázó nyilatkozni tartozik arról, hogy a támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek a támogatási szerződésnek megfelelően teljesültek, a forrásokat rendeltetésszerűen és maradéktalanul a szerződésben meghatározott feladatra használták fel.

(2) A folyósítás a készpénzben vállalt saját forrás és az állami támogatás arányában történik, a támogatási szerződésben meghatározott feladatok elvégzését követően.

(3)320 A támogatás folyósítását a Kincstár a miniszter rendelkezése, utalványozása alapján végzi.

(4)321 A támogatás kifizetése csak akkor rendelhető el, illetve teljesíthető, ha az önkormányzat, társasház, lakásszövetkezet, illetve egyházi jogi személy köztartozásmentesnek minősül, amelyről minden számla benyújtása esetén a pályázónak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennállásáig.

42. §322 A támogatott program akkor tekinthető befejezettnek, illetőleg megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben megjelölt feladat a szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült. Erről a tényről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva számol be a pályázó a miniszternek.

43. § (1)323 A miniszter vagy megbízottja a támogatási szerződés betartását és a támogatás rendeltetésszerű felhasználását, illetve a szerződésben foglaltak teljesítését a helyszínen is ellenőrizheti.

(2)324 A helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a társasház, lakásszövetkezet köteles a támogatás felhasználását ellenőrzés céljából elkülönítetten nyilvántartani.

(3)325 A pályázat útján elnyert támogatással létrehozott, az önkormányzat tulajdonát képező bérlakásra, garzonházra, nyugdíjasházra, idősek otthonára a miniszter vagy megbízottja kérelmére 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba. A tilalmat a miniszter vagy megbízottja által kiadott törlési engedély alapján kell az ingatlan-nyilvántartásból törölni.

(4)326 Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követően a bérlakás értékesítése esetén az annak eladásából származó bevételt az önkormányzat csak a tulajdonában lévő lakóépületek üzemeltetésére, karbantartására, korszerűsítésére, felújítására és új bérlakások létesítésére használhatja fel.

IX. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § (1)327 Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot a Kincstár képviseli, a VIII. fejezet kivételével. A VIII. fejezettel kapcsolatos polgári jogviszonyban az államot a miniszter képviseli.

(2)328 A Kincstár, valamint az önkormányzat jegyzőjének az e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. Nem minősül hatósági eljárásnak a 18. § (8) bekezdésében szabályozott ellenőrzés.

45. § (1)329 Ez a rendelet 2001. február 1. napján lép hatályba. Ha más jogszabályok a lakáscélú támogatásokról szóló rendeletre hivatkoznak, e rendeletet kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezéseit a 2001. február 1-jét követően igényelt támogatásokra és kölcsönökre kell alkalmazni. A korábban benyújtott kérelmekre a benyújtáskor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. A korábban kötött szerződések tekintetében továbbra is a szerződéskötés időpontjában hatályban volt jogszabályok az irányadók. A 12. és a 13. §-ok alapján egy meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére kölcsön nem nyújtható.

(3) Az 5. § (2) bekezdés c) pontjának, valamint a 11. és a 13. §-ok rendelkezéseit azokra a saját beruházású magánlakás-építésekre lehet alkalmazni, amely ingatlanokra az építési engedélyt első ízben 1999. január 1-jét követően adták ki - az első fokú határozat dátuma 1999. január 1-jét követő időpont - és azokra a lakásvásárlásokra, amelyekre az adásvételi szerződést 2000. január 1-jét követően kötötték meg. Nem alkalmazhatók a 11. és 13. §-ok rendelkezései azoknak a lakásépítéseknek az esetében, amelyekre 1998. december 31-ét megelőzően már adtak ki építési engedélyt, és azokra a lakásokra, amelyekre 1999. december 31-ét megelőzően már kötöttek adásvételi szerződést.

(4)330

(5)331 Az állam a 2001. évi tavaszi ár- vagy belvíz következtében megrongálódott, illetve megsemmisült lakóépület és a hozzá tartozó nem lakás célú építmény tulajdonosának az épület helyreállításához, újjáépítéséhez vagy helyette másik lakás vagy lakóépület vásárlásához, valamint a nem lakás célú építmény helyreállításához, újjáépítéséhez a hitelintézettel 2001. december 31-ig megkötött szerződése alapján felvett kölcsönre kiegészítő kamattámogatást nyújt a 13. §-ban meghatározott pénzügyi feltételek szerint.

(6)332 Az (5) bekezdés szerinti kiegészítő kamattámogatást az veheti igénybe, akinek az ár- vagy belvíz által okozott károkat szenvedett ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzője a károk felméréséről készült nyilvántartás alapján igazolja a kiegészítő kamattámogatásra való jogosultságát.

(7)-(11)333

(12)334 A Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz benyújtott e rendeletből eredő és folyamatban lévő ügyekben 2008. január 1-jétől a Kincstár jár el.

45/A. §335 E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód1.) módosított rendelkezéseit a Mód1. hatálybalépését követően közétett pályázati felhívásokra és azok alapján benyújtott pályázatokra, valamint a hitelintézethez benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

46. §336 A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 9. § (8) bekezdés a) pontja szerinti jogerős határozat és 9. § (8) bekezdés c) pontja szerinti szakvélemény a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2012. december 31-éig felhasználható a mozgásszervi fogyatékosság, illetve a súlyos mozgáskorlátozottság igazolására.

47. §337 (1) E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.)

a) 2. §-ával megállapított 2. § (5) bekezdés a) pontját, 10. §-ával megállapított 25/C. §-át, és 11. §-ával megállapított 38. § (3) bekezdését - a Kincstár vagy bíróság által jogerősen elbírált esetek kivételével - a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre, vagy folyósított támogatásokra is alkalmazni kell,

b) 4. §-ával megállapított 5/C. § (2) bekezdését, 5. § (1)-(3) bekezdésével megállapított 16. § (1), (3), (4) és (10) bekezdéseit, 6. §-sal megállapított 18. § (12) bekezdését, 7. §-ával megállapított 20. § (8) bekezdés a) pontját, 8. §-ával megállapított 21. § (4) bekezdését és 9. §-ával megállapított 24. § (2), (5), (6) és (10) bekezdéseit a Módr. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr. 3. §-ával megállapított 5/A. § (2) bekezdését a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott azon támogatási kérelmekre is alkalmazni kell, melyeknél a szerződéskötési kötelezettség beálltára még nem került sor.

48. §338 E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.)

a) 1. §-ával megállapított 21. és 21/A. §-át, valamint 2. §-ával megállapított 21/B. §-át a Módr2. hatálybalépését követően benyújtott felfüggesztés iránti kérelmek,

b) 2. §-ával megállapított 21/C. §-át a Módr2. hatálybalépését követően megszűnt tartózkodási jogosultság

esetén kell alkalmazni.

49. §339 E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.)

a) 1. §-ával megállapított 1. § (4) bekezdés 13. pontját, 2. § (1) bekezdésével megállapított 2. § (5) bekezdését, 4. §-ával megállapított 16. § (3), (10) és (11) bekezdését, 6. § (3) bekezdésével megállapított 21. § (10)-(13) bekezdéseit, 7. §-ával megállapított 21/A. § (10) bekezdését valamint 11. § a) pontjával megállapított 7. § (1) bekezdés a) pont 3. alpontját, 7. § (1) bekezdés b) pont 1. és 3. alpontját, 7. § (1) bekezdés c) pontját, 18. § (2) bekezdés c) pontját és a 24. § (5) bekezdés b) pontját - a Kincstár vagy bíróság által jogerősen elbírált esetek kivételével - a Módr3. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell,

b) 2. § (2) bekezdésével megállapított 2. § (6) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni,

c) 3. §-ával megállapított 5/A. § (8a) és (13a) bekezdését, 5. §-ával megállapított 18. § (15) bekezdését valamint 11. § b) pontjával megállapított 18. § (16) bekezdését a megelőlegező kölcsönből a Módr3. hatálybalépést követően keletkező visszafizetési kötelezettség esetén kell alkalmazni,

d) 6. § (2) bekezdésével megállapított 21. § (7a) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követően történt házasságfelbontás esetén kell alkalmazni,

e) 11. § c) pontjával megállapított 21. § (4) bekezdés c) pontját és a 11. § e) pontjával megállapított 21. § (6) bekezdését a Módr3. hatálybalépést követően történt lakóhelyváltozások esetén kell alkalmazni.

50. §340 Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.)

a) 1. § (1) bekezdésével megállapított 5/A. § (2a) bekezdését és 5. § 4. pontjával megállapított 5/A. § (2) bekezdését a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott azon támogatási kérelmekre is alkalmazni kell, melyeknél a szerződéskötési kötelezettség beálltára még nem került sor,

b) 3. §-ával megállapított 24. § (5) és (5a) bekezdését a Módr4. hatálybalépését megelőzően benyújtott azon kérelmekre is alkalmazni kell, melyek tekintetében a vállalt gyermek megszületésére előírt határidő a Módr4. hatálybalépésének időpontjában még nem járt le,

c) 5. § 8. és 9. pontjával megállapított 18. § (13) és (14) bekezdését a Módr4. hatálybalépését követően hitelintézethez benyújtott igazolási kérelmekre kell alkalmazni,

d) 5. § 1. pontjával megállapított 1. § (4) bekezdés 9. pontját, 5. § 2. pontjával megállapított 1. § (4) bekezdés 10. pontját, 5. § 3. pontjával megállapított 2. § (3) bekezdését, 5. § 5. pontjával megállapított 5/A. § (5) bekezdését, 5. § 7. pontjával megállapított 17. § (4) bekezdését, 5. § 10. pontjával megállapított 19. § (3) bekezdését, 5. § 11. pontjával megállapított 19. § (8) bekezdését, 5. § 12. pontjával megállapított 20. § (1) bekezdését, 5. § 13. pontjával megállapított 20. § (8) bekezdés c) és d) pontját, 5. § 14. pontjával megállapított 21. § (1) bekezdés a) pontját, 5. § 18. pontjával megállapított 21. § (11) bekezdés b) pontját, 5. § 20. pontjával megállapított 21. § (12) bekezdés b) pontját, 5. § 21. pontjával megállapított 21/A. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontját és 5. § 22. pontjával megállapított 21/C. § (2) bekezdését a 2013. január 1-jét követően befejezett építkezésekre is alkalmazni kell.

51. §341 Az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr5.)

a) 10. § (2) bekezdésével megállapított 5/A. § (2c) bekezdését 2013. május 3. napját megelőzően megkötött megelőlegező kölcsönszerződések esetén a Módr5. hatálybalépését követő 30 nap elteltével kell alkalmazni,

b) 10. § (3) bekezdésével megállapított 5/A. § (8b) bekezdését a Módr5. hatálybalépését követő 30 nap elteltével kell alkalmazni,

c) 15. § (2) bekezdésével megállapított 21. § (7b) és (7c) bekezdését, 17. § j)-l) pontjával megállapított 21. § (3) bekezdését, (7) és (8) bekezdését a Módr5. hatálybalépését megelőzően a házasság felbontása miatti elidegenítéshez való hozzájárulás iránt benyújtott és a Módr5. hatálybalépését megelőzően jogerősen el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.

Melléklet a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelethez342

A 3. § (4) bekezdése szerinti méltányolható lakásigény alkalmazásához a lakásépítés (lakásvásárlás) - telekárat nem tartalmazó - költségei (árai), valamint a 27/A. § (4) bekezdése és a 27/B. § (4) bekezdése szerinti beruházás tekintetében a - telekárat nem tartalmazó - költségek (árak) a következők:343

Szobaszám Budapesten és megyei jogú városokban (ezer forintban) Más helységekben
(ezer forintban)

1 10 500 9 500

1,5 12 500 11 500

2 15 000 14 000

2,5 17 500 16 500

3 19 500 18 500

3,5 22 000 21 000

4 24 500 22 500

4,5 27 000 25 000

5 29 000 27 000

5,5 31 500 29 500

6 33 500 31 500

6,5 36 000 33 500

7 38 000 36 000



1  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 1. § (1). Módosította: 144/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 3. §, 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § a).


2  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


3  Megállapította: 30/2002. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2002. III. 1-től. A folyamatban lévő kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell.


4  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


5  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


6  Beiktatta: 207/2001. (X. 30.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. A folyamatban lévő támogatási kérelmekre, valamint kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell.


7  Beiktatta: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 1. § (3). Hatályos: 2003. IV. 17-től.


8  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2). Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §.


9  Beiktatta: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2004. IX. 7-től.


10  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


11  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2011. XII. 14-től.


12  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


13  Beiktatta: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 3. §. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 1.


14  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/27.


15  Beiktatta: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 3. §. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 2.


16  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


17  Beiktatta: 155/2005. (VIII. 11.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2005. VIII. 16-tól. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


18  Megállapította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


19  Megállapította: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 17. § (1). Hatályos: 2011. VII. 2-től.


20  Beiktatta: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2011. V. 5-től.


21  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (2). Módosította: 550/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §.


22  Beiktatta: 207/2001. (X. 30.) Korm. rendelet 1. §. Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § a).


23  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. § (5).


24  Beiktatta: 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2009. VII. 1-től. Lásd még: 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 12. § (1).


25  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


26  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1). A „, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta” szövegrészt megsemmisítette: 36/2009. (III. 27.) AB határozat. Hatálytalan: 2009. III. 27-től. Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § b).


27  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1). Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 3.


28  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 4. § (3). Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


29  Hatályon kívül helyezte: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § a). Hatálytalan: 2005. II. 1-től.


30  Megállapította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


31  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


32  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


33  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


34  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


35  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


36  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


37  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


38  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


39  Megállapította: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2008. VI. 30-tól. Ezt követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.


40  Megállapította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 3. § (1). Hatályos: 2006. II. 11-től.


41  Megállapította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


42  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 6. § (4). Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


43  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 6. § (5). Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


44  Megállapította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


45  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (3). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


46  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (3). Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § c).


47  Beiktatta: 229/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2002. XII. 1-től. Ezt követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.


48  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 3. §. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 4., 6. §, 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § d), 18. § a).


49  Megállapította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


50  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


51  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


52  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


53  Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 5.


54  Megállapította: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. VI. 30-tól. Ezt követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. Lásd még: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 8-9. §, 10. § (5).


55  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


56  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (3). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


57  Beiktatta: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 7. § (2). Módosította: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 10. § (3) a).


58  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. A már folyósított támogatások tekintetében is alkalmazni kell. Lásd: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. § (5).


59  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


60  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (2). Módosította: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 10. § (3) b). Lásd még: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 8-9. §, 10. § (5).


61  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


62  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


63  Beiktatta: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2008. VI. 30-tól. Ezt követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. Lásd még: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 8-9. §, 10. § (5).


64  Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 6.


65  Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 6.


66  Beiktatta: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2008. VI. 30-tól. Ezt követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. Lásd még: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 8-9. §, 10. § (5).


67  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 4. §. Módosította: 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § a).


68  Megállapította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2014. II. 28-tól.


69  Hatályon kívül helyezte: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 15. §. Hatálytalan: 2011. XII. 14-től.


70  Hatályon kívül helyezte: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § b). Hatálytalan: 2005. II. 1-től.


71  Módosította: 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. § (2), 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § a).


72  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § a).


73  Módosította: 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. § (2), 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § a).


74  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § a).


75  Megállapította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2006. II. 11-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


76  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


77  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § e).


78  Hatályon kívül helyezte: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § b). Hatálytalan: 2014. II. 28-tól.


79  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


80  Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) a).


81  Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) a).


82  Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) a).


83  Megállapította: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 17. § (2). Módosította: 61/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § a).


84  Hatályon kívül helyezte: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 17. § (4). Hatálytalan: 2011. VII. 2-től.


85  Megállapította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 25. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


86  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


87  Hatályon kívül helyezte: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § c). Hatálytalan: 2005. II. 1-től. A 2005. I. 31-én hatályos szabályozást kell alkalmazni az adó-visszatérítési támogatás tekintetében, ha az adásvételi szerződés megkötésére, illetve az építési engedély kiadására 2005. II. 1-je előtt került sor. Lásd még: ugyane rendelet 20. § (8).


88  Hatályon kívül helyezte: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § c). Hatálytalan: 2005. II. 1-től. A 2005. I. 31-én hatályos szabályozást kell alkalmazni az adó-visszatérítési támogatás tekintetében, ha az adásvételi szerződés megkötésére, illetve az építési engedély kiadására 2005. II. 1-je előtt került sor. Lásd még: ugyane rendelet 20. § (8).


89  Megállapította: 30/2002. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2002. III. 1-től. A folyamatban lévő kölcsönkérelmekre, valamint az ekkor már fennálló, jelzáloglevél kamattámogatással érintett hitelekre is alkalmazni kell. Alkalmazására lásd még: 201/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet.


90  Megállapította: 30/2002. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2002. III. 1-től. Az ekkor már fennálló, jelzáloglevél kamattámogatással érintett hitelekre, valamint a folyamatban lévő kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell. Alkalmazására lásd még: 201/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet.


91  Megállapította: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2004. IX. 7-től.


92  Megállapította: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 2. §. Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) a).


93  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


94  Megállapította: 221/2003. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2003. XII. 22-től. Alkalmazására lásd még: ugyane rendelet 4. §.


95  Beiktatta: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2003. VI. 16-tól. Ezt követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane rendelet 14. § (2).


96  Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) b).


97  Beiktatta: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2003. VI. 16-tól. Ezt követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane rendelet 14. § (2).


98  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2009. I. 29-től.


99  Megállapította: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. § (4). Hatályos: 2004. IX. 7-től.


100  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


101  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


102  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


103  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


104  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


105  Beiktatta: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


106  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


107  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


108  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


109  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


110  Beiktatta: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (2). Módosította: 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 11. § (1).


111  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


112  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


113  Megállapította: 221/2003. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1). Hatályos: 2003. XII. 22-től. Alkalmazására lásd még: ugyane rendelet 4. §.


114  Módosította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) a).


115  Módosította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) a).


116  Beiktatta: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1). Hatályos: 2009. I. 29-től.


117  Megállapította: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 5. § (2). Az első mondat szövegét megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (2). Hatályos: 2009. I. 29-től.


118  Megállapította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (3). Módosította: 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 11. § (2).


119  Beiktatta: 30/2002. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (5). Hatályos: 2002. III. 1-től. A folyamatban lévő kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell.


120  Hatályon kívül helyezte: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § c). Hatálytalan: 2014. II. 28-tól.


121  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


122  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


123  Beiktatta: 138/2001. (VII. 31.) Korm. rendelet 6. § (2). Módosította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § h). Lásd még: ugyane rendelet 20. § (8).


124  Beiktatta: 138/2001. (VII. 31.) Korm. rendelet 6. § (2). Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) c).


125  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § (3). Módosította: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 40. § (20) a)-b).


126  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. § (1). Módosította: 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § b).


127  Megállapította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


128  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2011. XII. 14-től.


129  Megállapította: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2004. IX. 29-től. Ezt követően benyújtott hitelkérelmek esetében kell alkalmazni.


130  Megállapította: 244/2005. (X. 31.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2005. XI. 3-tól. Ezt követően benyújtott hitelkérelmek esetében kell alkalmazni.


131  Beiktatta: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2004. IX. 29-től. Ezt követően benyújtott hitelkérelmek esetében kell alkalmazni.


132  Hatályon kívül helyezte: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § d). Hatálytalan: 2005. II. 1-től.


133  Számozását módosította: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. § (3). Módosította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 14. § a).


134  Megállapította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


135  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


136  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 11. § (1). Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


137  A második mondatot beiktatta: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


138  Hatályon kívül helyezte: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § h). Hatálytalan: 2005. II. 1-től.


139  Megállapította: 138/2001. (VII. 31.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 7.


140  Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) b).


141  Megállapította: 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 4. § (1). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


142  Megállapította: 155/2005. (VIII. 11.) Korm. rendelet 3. § (2). Módosítva: 117/2009. (VI. 4.) Korm. rendelet 12. § (6) alapján. Módosította: 117/2009. (VI. 4.) Korm. rendelet 14. § c), 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § f).


143  Megállapította: 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 4. § (2). Módosította: 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (2), 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § a).


144  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


145  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


146  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


147  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


148  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


149  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


150  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


151  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


152  Beiktatta: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2013. V. 3-tól.


153  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


154  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


155  Beiktatta: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) b).


156  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3). Módosította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) b), 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 14. § b), 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § c).


157  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


158  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. A már folyósított támogatások tekintetében is alkalmazni kell. Lásd: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. § (5). Módosította: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 10. § (3) d).


159  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3). Módosította: 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 67. § (1) b).


160  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. A már folyósított támogatások tekintetében is alkalmazni kell. Lásd: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. § (5).


161  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. Módosította: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 10. § (3) e).


162  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3). Módosította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 14. § c).


163  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. § (2). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


164  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2011. XII. 14-től.


165  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3). Módosította: 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 14. §, 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 8.


166  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3). Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 9.


167  Megállapította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. §. Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § g), 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) b).


168  Megállapította: 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 4. § (3). Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § b), 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § h).


169  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


170  Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § d).


171  Megállapította: 155/2005. (VIII. 11.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2005. VIII. 16-tól. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.


172  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


173  Beiktatta: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 10.


174  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


175  Megállapította: 155/2005. (VIII. 11.) Korm. rendelet 4. § (2). Számozását módosította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. §. Az utolsó mondatot beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (3). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


176  Beiktatta: 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


177  Számozását módosította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. §.


178  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (1). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


179  Számozását módosította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. §.


180  Számozását módosította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 11.


181  Számozását módosította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § i).


182  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


183  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


184  Megállapította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 13. §. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 12.


185  Megállapította: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2003. VI. 16-tól. Ezt követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane rendelet 14. § (2).


186  Megállapította: 221/2003. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2003. XII. 22-től. Alkalmazására lásd még: ugyane rendelet 4. §.


187  Számozását módosította: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 10. §.


188  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2014. II. 28-tól.


189  Számozását módosította: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 10. §.


190  Hatályon kívül helyezte: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § e). Hatálytalan: 2005. II. 1-től.


191  Módosította: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 10. §, 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § f).


192  Számozását módosította: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 10. §. Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) b), 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § d).


193  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2011. XII. 14-től.


194  Megállapította: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1). Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 13.


195  Beiktatta: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 13.


196  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §. Módosította: 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 14. §.


197  Megállapította: 253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2012. IX. 19-től.


198  Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 14.


199  Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § j).


200  Megállapította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


201  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


202  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


203  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § c).


204  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § d), 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 15.


205  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § e), 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 16., 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) d).


206  Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § k).


207  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


208  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (2). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


209  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (2). Hatályos: 2014. II. 28-tól.


210  Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § l).


211  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


212  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 17.


213  Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 18.


214  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től. Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 19.


215  Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 20.


216  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


217  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


218  Megállapította: 253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2012. IX. 19-től.


219  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § f), 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 16.


220  Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 21.


221  Megállapította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


222  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § g).


223  Beiktatta: 253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2012. IX. 19-től.


224  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § h).


225  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. § a).


226  Módosította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § g).


227  Beiktatta: 253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2012. IX. 19-től.


228  Módosította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 22.


229  A címet hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1096. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.


230  Megsemmisítette: 17/2006. (V. 17.) AB határozat. Hatálytalan: 2006. XII. 31-től.


231  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 9. § (1). Hatályos: 2011. XII. 14-től.


232  Megállapította: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 3. § (1). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


233  Beiktatta: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 3. § (2). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


234  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 9. § (3). Módosította: 253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet 5. §, 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § 23., 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § a), e).


235  Megállapította: 138/2001. (VII. 31.) Korm. rendelet 9. §. A második mondatot beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (4). Módosította: 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § b).


236  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (5). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


237  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 9. § (4). Hatályos: 2011. XII. 14-től.


238  Beiktatta: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 15. § (2). Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követő hónap hitelintézeti előlegigényléseitől kezdődően kell alkalmazni.


239  Lásd: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 7. §.


240  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (6). Hatályos: 2008. II. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


241  Beiktatta: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2). Számozását módosította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 15. § (2). Módosította: 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § b).


242  Beiktatta: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2). Számozását módosította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 15. § (2). Módosította: 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § b).


243  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (7). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. Lásd: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 7. §.


244  Beiktatta: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 9. § (2). Hatályos: 2006. II. 11-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Módosítva: 48/2006. (III. 7.) Korm. rendelet 1. §-ával módosított 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 9. § (2) alapján.


245  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (8). Hatályos: 2008. II. 1-től. A már folyósított támogatások tekintetében is alkalmazni kell. Lásd: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. § (5).


246  Beiktatta: 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2009. VII. 1-től. Lásd még: 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 12. § (2).


247  Megállapította: 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2003. VI. 16-tól. Ezt követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane rendelet 14. § (2).


248  Beiktatta: 229/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2002. XII. 1-től. Ezt követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.


249  Számozását módosította: 229/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet 4. §.


250  Számozását módosította: 229/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet 4. §.


251  Számozását módosította: 229/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet 4. §.


252  Számozását módosította: 229/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet 4. §.


253  Megállapította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


254  Beiktatta: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2006. II. 11-től. Ezt követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.


255  Beiktatta: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2011. XII. 14-től.


256  A címet megállapította: 225/2001. (XI. 22.) Korm. rendelet 3. § (1). Módosítva: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § a) alapján.


257  Megállapította: 207/2001. (X. 30.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § b).


258  Megállapította: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2003. IV. 17-től.


259  Megállapította: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. § (2). Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § c).


260  Megállapította: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. § (3). Hatályos: 2003. IV. 17-től.


261  Megállapította: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. § (4). Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § d).


262  Megállapította: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2003. IV. 17-től.


263  Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § a).


264  Megállapította: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2003. IV. 17-től.


265  Beiktatta: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


266  Beiktatta: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


267  Megállapította: 207/2001. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § (1). Hatályos: 2001. XI. 1-től. A folyamatban lévő támogatási kérelmekre, valamint kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell.


268  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2007. XII. 23-tól. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


269  Megállapította: 244/2008. (X. 8.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2008. X. 11-től. Lásd még: 244/2008. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (2)-(7).


270  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2007. XII. 23-tól. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


271  Megállapította: 244/2008. (X. 8.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2008. X. 11-től. Lásd még: 244/2008. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (2)-(7).


272  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §. Hatályos: 2007. XII. 23-tól. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


273  Hatályon kívül helyezte: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 22. § g). Hatálytalan: 2005. II. 1-től.


274  A cím szövegét megállapította: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2003. IV. 17-től.


275  Megállapította: 30/2002. (II. 28.) Korm. rendelet 2. §. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet 12. § (3). Hatálytalan: 2004. IX. 7-től.


276  Megállapította: 207/2001. (X. 30.) Korm. rendelet 9. § (2). Hatályos: 2001. XI. 1-től. A folyamatban lévő támogatási kérelmekre, valamint kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell.


277  Megállapította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2006. II. 11-től. Ezt követően elbírált pályázatok alapján igénybe vett támogatásokra kell alkalmazni.


278  A címet beiktatta: 138/2001. (VII. 31.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2001. VIII. 1-től.


279  Megállapította: 207/2001. (X. 30.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től. A folyamatban lévő támogatási kérelmekre, valamint kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell.


280  Megállapította: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2003. IV. 17-től.


281  Beiktatta: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2003. IV. 17-től.


282  A címet beiktatta: 225/2001. (XI. 22.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2001. XII. 1-től.


283  Beiktatta: 225/2001. (XI. 22.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2001. XII. 1-től.


284  Megállapította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


285  Megállapította: 30/2002. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (6). Módosította: 13/2009. (I. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) b).


286  Beiktatta: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2003. IV. 17-től.


287  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 21. §. Hatályos: 2007. XII. 23-tól. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


288  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


289  Beiktatta: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


290  Beiktatta: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2005. II. 1-től. Ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.


291  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


292  Számozását módosította: 3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 17. §.


293  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


294  Módosította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1) f).


295  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 10. § (1). Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § a).


296  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2011. V. 5-től.


297  Megállapította: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2003. IV. 17-től.


298  Megállapította: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §. Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § m).


299  Hatályon kívül helyezte: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 19. § (2). Hatálytalan: 2011. V. 5-től.


300  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


301  Hatályon kívül helyezte: 138/2001. (VII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3). Hatálytalan: 2001. VIII. 1-től.


302  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 12. § (1). Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § a).


303  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §. Hatályos: 2007. XII. 23-tól. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. Végre nem hajtható módosítására lásd: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1) c).


304  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 12. § (2). Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) e).


305  Beiktatta: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 15. § (2). Hatályos: 2003. IV. 17-től.


306  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. §. Hatályos: 2007. XII. 23-tól. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


307  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 13. § (1). Hatályos: 2011. V. 5-től.


308  Megállapította: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2011. XII. 14-től.


309  Megállapította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 17. §. Módosította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1) e), 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § e).


310  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (1). Módosította: 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § (6).


311  Hatályon kívül helyezte: 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § 11. Hatálytalan: a rendelet kihirdetését követően megalakuló első Kormány megalakulásától, 2010. V. 29-től. Lásd: 175/2010. (V. 29.) KE határozat.


312  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (1). Módosította: 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § 11.


313  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (2). Hatályos: 2007. XII. 23-tól. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. Módosította: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 10. § (3) e).


314  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 14. § (1). Hatályos: 2011. V. 5-től.


315  Beiktatta: 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2003. IV. 17-től.


316  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. §. Hatályos: 2007. XII. 23-tól. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


317  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 14. § (2). Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) f).


318  Hatályon kívül helyezte: 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 68. § (4). Hatálytalan: 2009. XII. 31-től.


319  Megállapította: 207/2001. (X. 30.) Korm. rendelet 11. § (7). Hatályos: 2001. XI. 1-től. A folyamatban lévő támogatási kérelmekre, valamint kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell.


320  Módosította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1) c), f).


321  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 15. §. Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § f).


322  Módosította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1) d).


323  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 16. § (1). Hatályos: 2011. V. 5-től.


324  Megállapította: 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 18. §. Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. § g).


325  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 16. § (2). Módosította: 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § b).


326  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 16. § (2). Hatályos: 2011. V. 5-től.


327  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §. Módosította: 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. § f).


328  Megállapította: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §. Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 221. §.


329  Módosította: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1096.


330  Hatályon kívül helyezte: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatálytalan: 2008. VI. 30-tól.


331  Beiktatta: 65/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2001. IV. 14-től.


332  Beiktatta: 65/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2001. IV. 14-től.


333  Hatályon kívül helyezte: 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatálytalan: 2008. VI. 30-tól.


334  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


335  Beiktatta: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2011. V. 5-től.


336  Beiktatta: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 17. § (3). Módosította: 61/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § b).


337  Beiktatta: 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2011. XII. 14-től.


338  Beiktatta: 253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2012. IX. 19-től.


339  Beiktatta: 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


340  Beiktatta: 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2013. V. 3-tól.


341  Beiktatta: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2014. II. 28-tól.


342  Beiktatta: 391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. §. Hatályos: 2007. XII. 23-tól.


343  Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 18. §, 1. melléklet. Hatályos: 2011. V. 5-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!