Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.10.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2001. évi LXII. törvény

a szomszédos államokban élő magyarokról * 

Az Országgyűlés

- Magyarországnak a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítésének érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából,

- figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,

- tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyarország által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,

- tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi viszonyra, különösen Magyarországnak a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére,

- a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében,

- a Magyar Állandó Értekezlet - mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosság tudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület - kezdeményezésére és javaslatai alapján,

- a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül

a következő törvényt alkotja: * 

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK * 

1. § *  (1) *  A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.

(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a törvény hatálya az (1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt élő házastársra és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre (a továbbiakban: hozzátartozó) akkor is kiterjed, ha magát nem vallja magyar nemzetiségűnek.

(3) Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre

a) aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozata alapján veszítette el;

b) akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert azt csalárd módon szerezte meg;

c) *  aki Magyarország területén bevándorolt, letelepedett, menekült vagy menedékes jogállást szerzett.

2. § *  (1) *  A szülőföldön való megmaradást és gyarapodást, továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzését Magyarország a törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemzetiségűnek valló személyeknek vagy szervezeteiknek az e törvényben meghatározott kedvezmények nyújtásával és támogatások folyósításával kívánja elősegíteni.

(2) *  A törvény rendelkezéseit Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.

3. § *  (1) *  A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarország területén, az e törvényben meghatározott feltételek szerint biztosított kedvezményekkel élhet, és támogatásban részesülhet.

(2) A törvény hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kulturális és nyelvi azonosságtudata megőrzése érdekében, a szomszédos államban lévő állandó lakóhelyén kulturális és oktatási célú támogatásban részesülhet. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a szomszédos államok területén igényelhető támogatások folyósításának rendjére e törvényt kell alkalmazni.

(3) A törvényben foglalt kedvezmények és támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat.

II. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

Művelődés, kultúra, tudomány

4. § (1) *  Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeknek Magyarország a területén biztosítja különösen: * 

a) a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét,

b) a kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság és a kutatás számára,

c) a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét,

d) a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek. * 

(2) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek jogosultak bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások: * 

a) a könyvtárlátogatás,

b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata,

c) az állományfeltáró eszközök használata,

d) információk a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól,

e) beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott feltételek szerint.

(3) *  Az állami fenntartású muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.

(4) *  Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.

5. § *  (1) A törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tudósok magyarországi kutatásaikhoz külön jogszabály szerinti kedvezményekre jogosultak.

Kitüntetés, ösztöndíj

6. § (1) *  Magyarország biztosítja annak lehetőségét, hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek Magyarország állami kitüntetéseiben, illetve a miniszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek.

(2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét.

Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás

7. § * 

Utazási kedvezmények

8. § (1) *  Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy - a törvény céljaival összhangban, a magyar kultúrához való kötődés erősítésének érdekében - Magyarország területén a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközön - vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán - utazási kedvezményekben részesül.

(2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult

a) a 6. életévét be nem töltött gyermek,

b) a 65. életévét betöltött személy. * 

(3) 90%-os menettérti utazási kedvezményre jogosult a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközön * 

a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente négy alkalommal,

b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal.

(4) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(5) *  Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre váló jogosultságot a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.

Oktatás

9. § * 

Diákkedvezmények

10. § *  Az 1. § (l)-(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy hallgatók Magyarország területén diákkedvezményekre jogosultak. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Pedagógusok és oktatók támogatása * 

11. § (1) *  Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus az oktatásért felelős miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben

a) *  a szállás- és étkezési költségének megtérítését,

b) az útiköltségének megtérítését, továbbá

c) a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulást

igényelheti.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógusok továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

12. § *  Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató Magyarország területén pedagógus-, illetve oktatói kedvezményre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Határon túli kihelyezett képzés

13. § (1) *  Magyarország a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését azzal is elősegíti, hogy támogatja az akkreditált magyar felsőoktatási intézmények tagozatának a szomszédos államokba történő kihelyezését, szervezését és működését.

Az ezek megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás összegét központi költségvetésről szóló törvény célelőirányzatként határozza meg. A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az oktatásért felelős miniszter dönt a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(2) *  Magyarország támogatja a szomszédos államban magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmény (tagozat, szak) létesítését, működését, fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet a külföldi szervezettől [25. § (1) bekezdés] pályázat útján igényelhető.

A szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatás * 

14. § *  (1) *  A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.

(2) Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet az oktatási és nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus szövetség.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás odaítélésének és folyósításának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

Munkavállalás

15. § *  Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén történő munkavállalására a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet.

16. § * 

A közszolgálati hírközlő szervek feladatai

17. § (1) A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek rendszeresen gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk összegyűjtéséről és továbbításáról, valamint a határon túli magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról.

Ezek az információk szolgálják

a) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését,

b) a tárgyilagos kép kialakítását a világról, Magyarországról és a magyarságról,

c) a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.

(2) *  Magyarország a határon túli magyarság számára közszolgálati televízió-műsor készítését és sugárzását a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezménnyel összhangban, az e célt szolgáló szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi.

Határon túli szervezetek támogatása

18. § *  (1) *  Magyarország támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezeteket.

(2) A támogatás elnyerése érdekében a külföldi szervezethez [25. § (1) bekezdése] pályázatot nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervezet, amelynek célja különösen

a) a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása,

b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása,

c) a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly módon, hogy elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő fogadását,

d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, fenntartása, továbbá a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése.

III. Fejezet

A KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE

A „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”

19. § *  (1) Az e törvényben meghatározott egyes kedvezményekre való jogosultságot az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek esetében a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.

(2) *  A Kormány által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság)

a) arcképes „Magyar igazolvány” kiadását kérheti az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kiskorú esetén törvényes képviselője útján;

b) ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik arcképes „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadását kérheti az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hozzátartozó (kiskorú esetén törvényes képviselője).

(3) *  Kérelmére „Magyar igazolvány”-ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy,

a) aki magyar állampolgár, vagy

b) aki tud magyar nyelven, vagy

c) akit a lakóhelye szerinti állam

ca) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tart nyilván, vagy

cb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet tagként nyilvántart, vagy

cc) *  területén működő valamely vallási közösség nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartanak számon.

(4) Nem jogosult „Magyar igazolvány”-ra az a kérelmező

a) *  aki már rendelkezik érvényes „Magyar igazolvány”-nyal, vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány”nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt terjesztette elő;

b) aki beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás hatálya alatt áll;

c) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással.

(5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, kérelmére „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosult az a hozzátartozó, aki

a) a (3) bekezdésben meghatározott magyar nemzetiségű személlyel fennálló, az 1. § (2) bekezdése szerinti családi kapcsolatát okirattal igazolja, továbbá

b) olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri az igazolvány kiadását, aki már rendelkezik „Magyar igazolvány”-nyal vagy arra egyébként jogosult.

(6) Nem jogosult „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a hozzátartozó

a) *  aki már rendelkezik érvényes „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, vagy „Magyar igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette elő;

b) aki beutazási és tartózkodási tilalom vagy kiutasítás hatálya alatt áll;

c) aki nem rendelkezik a 20. § (3) bekezdésében meghatározott igazolással;

d) aki olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállítását,

da) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással;

db) akinek a „Magyar igazolvány” iránti kérelmét az elbíráló hatóság elutasította;

dc) akinek a „Magyar igazolvány”-a érvénytelen.

20. § *  (1) *  A „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét;

b) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat [21. § (3) bekezdés];

c) az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; valamint

d) az igazolás kiállításának helyét és idejét.

(2) A „Magyar igazolvány”-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást állít ki a 19. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése esetén.

(3) A „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet az igazolást akkor állítja ki, ha a kérelmező az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személlyel fennálló családi kapcsolatát igazolja.

(4) *  A 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, továbbá a 19. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. § (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől.

(5) Ha az igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem tájékoztatással nem igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást nem állít ki, a kérelmet azonban ebben az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz.

21. § *  (1) Az igazolvány érvényét veszti:

a) ha az elbíráló hatóság visszavonja;

b) az igazolvány tulajdonosának halálával;

c) *  ha a tulajdonosának birtokából kikerült, illetve használatra alkalmatlanná vált.

(2) *  Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha

a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetve az igazolvány igénylése során; vagy

b) annak tulajdonosa bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott; vagy

c) annak tulajdonosa Magyarországon lakóhelyet létesített; vagy

d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként, menedékesként elismerte; vagy

e) *  annak tulajdonosát Magyarország területéről kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el; vagy

f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; vagy

g) a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a személytől, akire tekintettel a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérték „Magyar igazolvány”-át visszavonják; vagy

h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.

(3) Az igazolvány tartalmazza a jogosult

a) *  családi és utónevét (nőknél a születési családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;

b) születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt és magyar megnevezését;

c) születési idejét, nemét;

d) anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;

e) arcképét, állampolgárságát, hontalanságát;

f) saját kezű aláírását; továbbá

g) az igazolvány kiadásának idejét, valamint az okmányszámot;

h) tájékoztatását arról, hogy az igazolvány nem minősül személyazonosító igazolványnak, úti okmánynak, és határátlépésre nem jogosít.

(4) A 8. §-ban, a 10. §-ban és a 12. §-ban rögzített kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzéseket és igazolásokat a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” melléklete tartalmazza.

(5) *  Ha az igazolvány melléklete a kedvezmények igénybevételre jogosító igazolások bejegyzésére alkalmatlanná vált, betelt, akkor az adott kedvezmény (utazási, diák-, pedagógus-) igénybevételére jogosító pótfüzetet kell kérvényezni, amely nem minősül új igazolvány iránti kérelemnek. A pótfüzetnek tartalmaznia kell a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” okmányszámát és a jogosult nevét. A pótfüzet a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” elválaszthatatlan részét képezi.

(6) *  Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza:

a) az igazolványba bejegyzett adatokat,

b) az igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyét,

c) az igazolványra jogosító családi kapcsolatot,

d) a tartózkodásra jogosító engedélye számát,

e) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat,

f) az igazolvány kiadásának, cseréjének, pótlásának, kiadása megtagadásának, az igazolvány visszavonásának, érvénytelenítésének okát, időpontját, továbbá

g) a talált igazolvány visszaadásának tényét és időpontját.

(6a) *  A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdésben, a (3) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (6) bekezdés a) és d)-g) pontjában foglalt adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6b) *  Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, illetőleg a tulajdonos haláláig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból - a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban - adat továbbítható a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a büntetőügyben eljáró bíróság, a bűnüldöző szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv részére. Az adatkezelő szerv a (6) bekezdés szerinti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(7) *  Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:

a) *  a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a kiutasításról, illetőleg a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, valamint a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély adatairól;

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;

c) *  az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől a magyar állampolgárság tekintetében;

d) a központi menekültügyi nyilvántartásból a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésről.

(7a) *  Az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról szóló jogerős határozata közlésével, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével, a menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti elismerésről szóló jogerős határozata közlésével, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a magyarországi bejelentett lakóhely címét tartalmazó, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával egyidejűleg - ha az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a (6) bekezdés szerinti adatigénylés során megállapítja, hogy az eljárásával érintett személy szerepel a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban - az igazolvány visszavonása érdekében haladéktalanul értesíti az elbíráló hatóságot.

21/A. § *  Az elbíráló hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során az alábbi bizonyítási eszközök használhatóak fel:

a) okirat,

b) az ügyfél nyilatkozata.

22. § (1) *  Az elbíráló hatóság eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók. A közigazgatási hatósági eljárás költségeit az állam viseli.

(2) A kérelmező az elbíráló hatóságnak az igazolvány kiállításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés nyomán meghozott jogerős közigazgatási határozatával szemben a bírósághoz fordulhat. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, eljárására a Pp. rendelkezései az irányadók.

(3) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról külön jogszabály rendelkezik.

A kedvezmények biztosítása Magyarország területén * 

23. § *  Az e törvény szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények biztosításához szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetés gondoskodik.

24. § * 

A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje

25. § (1) *  A 13. § (2) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében foglalt támogatások iránti pályázatot a kérelmező székhelye szerinti szomszédos államban, az adott állam jogszabályainak megfelelően bejegyzett és működő, a pályázatok elbírálását végző, nem nyereségérdekelt szervezethez (e törvény alkalmazásában: külföldi szervezet) nyújthatja be.

(2) *  A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges - okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott - adatok körét.

(3) *  A Magyarországon működő közhasznú szervezet a pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi szervezet véleménye alapján elbírálja.

(4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E szerződés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.

26. § * 

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) * 

(3) *  Nemzetközi szerződés alapján a 10. és 14. § rendelkezéseit alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam óvodai, alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat.

(4) *  Nemzetközi szerződés alapján a 11. és 12. § rendelkezéseit alkalmazni kell a szomszédos állam óvodai, alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.

(5) *  A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

28. § *  (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

a) a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”, továbbá önálló mellékletei kiállítására, visszavonására, illetőleg nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv, valamint annak felettes szerve kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá az igazolvány kiadásának, cseréjének, visszavonásának és nyilvántartásának eljárási szabályairól szóló előírásokat; * 

b) a 8. § (4) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető, a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti utazási kedvezmények részletes szabályait;

c) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 10. § alapján megillető diákkedvezmények részletes szabályait; * 

d) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 11. § (1)-(3) bekezdése alapján megillető pedagógus-továbbképzési kedvezmények, valamint a 12. § alapján járó pedagógus és oktatói kedvezmények részletes szabályait; * 

e) a 14. § (3) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 14. § (1)-(2) bekezdése szerint megillető támogatások odaítélésének és folyósításának részletes szabályait; * 

f) a 25. § alapján a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylési rendjének részletes szabályait; * 

g) * 

h) a 27. § (5) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó személyeket a 10. §-ban és 14. §-ban, továbbá a 11. §-ban és 12. §-ban meghatározott kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat. * 

(2) A Kormány a 3. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kap a 14. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott támogatásoknak a szomszédos államokban történő folyósítását, valamint a 27. § (3) és (4) bekezdésének végrehajtását szolgáló nemzetközi szerződések megkötésére.

(3) A Kormány gondoskodik az e törvényben foglalt támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezetek létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról, valamint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek által létrehozott társadalmi szervezetekkel való együttműködés fenntartásáról.

29. § *  (1) *  Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter a nemzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben - az oktatási kedvezményekre vonatkozóan az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésével is - határozza meg a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat. * 

(2) *  A kultúráért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza az állami fenntartású könyvtári, muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket, a 4. § (1)-(3) bekezdése alapján megillető kedvezmények igénybevételének, valamint a (3) bekezdés szerinti további kedvezmények részletes szabályait. * 

(3) *  Az oktatásért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjait az 5. § (2) bekezdése szerint magyarországi kutatásaihoz megillető kedvezmények részletes szabályait.

(4) *  Az oktatásért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a 9. § szerinti, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket magyarországi felsőoktatási képzésben való részvételük során megillető támogatások részletes szabályait.

(5) *  Az oktatásért felelős miniszter rendeletben határozza meg a 13. § (1) bekezdése szerinti támogatási keret felhasználásának részletes szabályait. * 

(6) *  A kultúráért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a 18. § (1) bekezdése szerint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezetek támogatásának részletes szabályait.

(7) *  Az oktatásért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a magyar kultúra tárgyában folytatott felsőoktatási tanulmányok és magyar kultúra tárgyában való oktatás részletes szabályait.

30. § *  E törvény alkalmazásában magyar kultúrán különösen a magyar nyelvet, az irodalmat, a történelmet, a művelődéstörténetet és a magyar tudományosságot kell érteni.