Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.24.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

2001. évi CVIII. törvény

az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről1

Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

a)2 a Magyarország területéről nyújtott, valamint a Magyarország területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra;

b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre.

(2)3 Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes állama területén letelepedett, Magyarország területére irányuló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények nem terjednek ki.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.

(4)4 E törvény hatálya - a 4/A. § kivételével - nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a)5 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele;

b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;

c)6 Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

d) Igénybe vevő: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe;

e) Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e;

f)7 Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá;

g)8 Magyarország területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni;

h)9 Magyarország területéről nyújtott szolgáltatás: Magyarország területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;

i)10 Szabályozott szakma: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott szakma;

j)11

k)12 Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;

l)13 Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely

la) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás);

lb) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás);

lc) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás);

ld) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás);

m)14

n)15 Letelepedett szolgáltató: állandó telephellyel rendelkező szolgáltató, amely határozatlan ideig tényleges gazdasági tevékenységként nyújt információs társadalommal összefüggő szolgáltatást. Az, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges műszaki eszközök rendelkezésre állnak, illetve az ehhez szükséges technológiákat alkalmazzák, önmagában nem minősül állandó letelepedésnek;

o)16

p)-r)17

s)18 Szabályozott terület: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra és a szolgáltatókra jogszabályban meghatározott általános vagy különös követelmények, amelyek Magyarország területén üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükségesek;

t)19 Vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki, illetve amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;

v)20 Fogyasztó: a önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

2/A. §21

Az előzetes engedélyezést kizáró elv

3. §22 (1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti

a) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján végzett tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget; valamint

b)23 az elektronikus hírközlésről szóló törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettséget.

3/A. §24 (1)25 Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államai területén letelepedett szolgáltató által a Magyarország területére irányuló szolgáltatás nem korlátozható, kivéve, ha az érintett hatóság vagy bíróság intézkedése

a) az alábbi érdekek valamelyikének védelmében szükséges:

aa) a közrend, különösen a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése, ideértve a kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni fellépést,

ab) a közegészség,

ac) a közbiztonság, ideértve a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeket is,

ad)26 a fogyasztók vagy a befektetők érdekei; és

b) olyan, adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányul, amely az a) pontban említett érdekeket sérti vagy súlyosan veszélyezteti; és

c) az érdeksérelemmel, illetve a veszélyeztetéssel arányos.

(2)27 Az érintett hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás érintett részes államának hatáskörrel rendelkező hatóságához az érintett államban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést.

(3)28 Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamának hatóságával a sürgősséget megalapozó körülmények közlése mellett.

(4)29 A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a büntetőeljárás keretében végzett nyomozás során, illetve a nyomozás befejezését követően az ügyész által a vádirat benyújtásáig végrehajtott cselekményeket is.

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás

4. §30 A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:

a) a szolgáltató nevét,

b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,

c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,

d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,

e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,

f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát,

g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:

ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;

gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;

gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára,

h)31 a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. § l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek.

A kiskorúak védelme és a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal32

4/A. §33 (1) A szolgáltató által közzétett - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerinti médiatartalomnak nem minősülő - olyan információ, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, csak az információt tartalmazó aloldalon az információ megjelenítése előtt közzétett, a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel, továbbá az aloldal forráskódjában szereplő olyan azonosítókkal tehető közzé, amelyek utalnak a tartalom kategóriájára, és amelyek az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 149/A. § (1) bekezdése szerinti szűrőszoftverek (a továbbiakban: szűrőszoftver) által felismerhetők.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés általános érvényesülését a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal) kíséri figyelemmel, emellett ösztönzi és támogatja a médiatartalom-szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások terén a kiskorúak védelmét szolgáló egyéb jogszabályi előírások - a 2. § l) pont la)-ld) alpontjában meghatározott közvetítő szolgáltatók, valamint a tartalomszolgáltatók szakmai szervezetei önszabályozó tevékenysége által támogatott - hatályosulását.

(3) A Kerekasztalhoz bárki fordulhat az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés vélelmezett megsértése esetén. A Kerekasztal az ilyen bejelentéseket megvizsgálva, azok általános tapasztalatait a (2) bekezdés szerinti tevékenysége során felhasználja.

(4) A Kerekasztal ellátja az Eht. 149/A. § (2) bekezdése szerinti feladatokat a szűrőszoftverek fejlesztésének, kiválasztásának és elterjedésének elősegítése érdekében.

4/B. §34 (1) A Kerekasztal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Elnökének az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás és az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján hozzáférhető médiatartalmak, információk tekintetében a kiskorúak egészséges fejlődését biztosító jogszabályi előírások elfogadását és hatályosulását elősegítő javaslattevő, véleményező, tanácsadó testülete.

(2) A Kerekasztal elnökből és húsz tagból áll.

(3) A Kerekasztal elnökét és két tagját a Hatóság Elnöke, két tagját az informatikáért felelős miniszter jelöli.

(4) A Hatóság elnökének felhívására, az abban megjelölt határidőig a Kerekasztal nyolc tagjára a kiskorúak védelmével foglalkozó, országos működési területű, legalább három éve működő szakmai és civil szervezetek, további nyolc tagjára a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók országos működési területű, legalább három éve működő szakmai érdekképviseleti és önszabályozó szervezetei tehetnek javaslatot.

(5) A Kerekasztal elnökét, valamint a jelöltek közül a tagjait a Hatóság Elnöke nevezi ki három évre, tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

(6) A Kerekasztal elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási idő lejártával,

b) lemondásával,

c) halálával.

(7) A Kerekasztal elnöke, tagja megbízatásának megszűnése esetén az (1)-(5) bekezdés szerinti eljárás alapján kell az új elnököt vagy tagot kinevezni.

4/C. §35 (1) A Kerekasztal maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Hatóság Elnöke hagy jóvá.

(2) A Kerekasztal működéséhez szükséges forrásokat és kiadásokat a Hatóság költségvetésén belül kell külön tervezni. A Kerekasztal működésével kapcsolatos feladatokat a Hatóság látja el.

4/D. §36 (1) A Kerekasztal kötelező erővel nem bíró, a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók jogkövető magatartását elősegítő ajánlások, állásfoglalások kiadására jogosult. A Kerekasztal feladata továbbá a kiskorúak és szüleik médiatudatosságát növelő intézkedések kezdeményezése.

(2) A Kerekasztal a hozzá beérkezett bejelentések alapján jogosult egyedi ügyeket is megvizsgálni és azok általánosított tapasztalatai alapján kötelező erővel nem rendelkező ajánlást vagy állásfoglalást kiadni.

(3) A Kerekasztal ajánlásait, állásfoglalásait, továbbá az előző évi tevékenységéről a Hatóság Elnökének évente május 1-jéig készített írásos beszámolóját a honlapján nyilvánosságra hozza.

Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok37

5. § (1)38 A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

(2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:39

a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;

b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;

c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;

d)40 a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;

e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.

(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.

(4)41 Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.

6. § (1)42 A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.

(2)43 A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

(3)44 A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.

(4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak.

(5)45 Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.

A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége46

7. §47 (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért.

(2) A közvetítő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért - a 8-11. §-okban meghatározott feltételek fennállása esetén - nem felel.

(3) A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak.

(4) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb)-ld) pontjaiban meghatározott közvetítő szolgáltató - a (2) bekezdésben említetteken túlmenően - akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, az általa nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást.

(5) A közvetítő szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse.

(6) A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett jogsérelemért, amennyiben a 7-11. § vagy a 13. § szerint járt el.

8. § (1)48 A 2. § la) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel a továbbított információért, ha49

a) nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását;

b) nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét, és

c) a továbbított információt nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg.

(2) Az információtovábbítás és a hozzáférés (1) bekezdés szerinti lehetővé tétele magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges.

9. §50 A 2. § lb) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha

a) a szolgáltató nem változtatja meg az információt;

b) a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek;

c) a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak;

d) a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát; és

e) a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.

10. §51 A 2. § lc) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által biztosított információért, ha52

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b)53 amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.

11. §54 A 2. § ld) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ 2. § ld) pontja szerinti hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b)55 amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.

12. § A 10-11. §-ok rendelkezései alapján a szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha az igénybe vevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik.

Eljárás elektronikus úton közzétett jogellenes adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele érdekében56

12/A. §57 (1) Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat visszaállítható módon történő eltávolításáról.

(2) Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozatnak a bírósági végrehajtó általi átadásától számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat végleges módon történő eltávolításáról.

(3) Az ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel teljesítésére kötelezett köteles a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.

(4) Ha a bíróság az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt megszünteti, vagy a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat visszaállítására kötelezi a szolgáltatót, a szolgáltató az erről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül az adatot ismételten hozzáférhetővé teszi.

(5) A 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltatóval szemben a bíróság az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot, illetve a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott mértékű pénzbírságot szabhat ki.

Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról

13. § (1)58 Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ - ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét - sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését;

b) a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat;

c) a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét.

(3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató - a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.

(5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a (4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(6) Az érintett igénybe vevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell:

a) az eltávolított, illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett igénybe vevőt azonosító, a törvény 4. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontjaiban meghatározott adatokat;

b) indokolt nyilatkozatot arról, hogy az igénybe vevő által biztosított információ nem sérti a jogosult (2) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt jogát.

(7) A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(8) Ha az érintett igénybe vevő a jogsértést elismeri vagy a (6) bekezdés szerinti határidőben nem terjeszt elő kifogást vagy az nem tartalmazza a (6) bekezdésben előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani.

(9)59 Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesíti vagy büntetőfeljelentést tesz, a szolgáltató a bíróság erre vonatkozó, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatának kézhezvételétől számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a (2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A szolgáltató intézkedéséről a bírósági határozat másolatának megküldésével az érintett igénybe vevőt az intézkedés megtételétől számított 1 munkanapon belül értesíti.

(10)60 A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott jogerős érdemi határozatokról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Az érdemi határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni.

(11) A jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1)-(10) bekezdésekben meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A felek szerződésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hű másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni.

(12) A szolgáltató nem felelős az érintett információ eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben az eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően és jóhiszeműen járt el.

(13)61 Az a kiskorú, akinek személyiségi jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ - ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét - a megítélése szerint sérti (e § alkalmazásában a továbbiakban: kiskorú jogosult), vagy a cselekvőképtelen kiskorú jogosult esetében a törvényes képviselője (a továbbiakban: törvényes képviselő) teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével, vagy a kiskorú jogosult, illetve törvényes képviselője azonosítására alkalmas más módon, így különösen ajánlott postai küldeményben (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: értesítés) felhívhatja a 2. § l) pont lb)-ld) alpontjában meghatározott szolgáltatót a kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ esetén a kiskorú jogosult törvényes képviselője is felhívhatja az értesítéssel a szolgáltatót a kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. Az értesítésben meg kell jelölni annak indokait is, hogy a sérelmezett tartalom miért sérti a kiskorú jogosult személyiségi jogait.

(14)62 A (13) bekezdés szerinti jogsértés esetén az eljárást a (2)-(12) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:

a) a szolgáltatónak az érintett igénybe vevőt a kiskorú jogosultnak, illetve törvényes képviselőjének felhívásáról egy munkanapon belül kell értesítenie,

b) a szolgáltató az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani akkor is, ha a beazonosításához szükséges adatok hiányában az érintett igénybe vevő értesítése nem lehetséges,

c) a szolgáltató az információhoz való hozzáférést akkor is köteles a (9) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően meggátolni, illetve az információt ismételten eltávolítani, ha a kiskorú jogosult vagy törvényes képviselője megküldi részére a nyomozóhatóság az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos nyomozást elrendelő határozatát,

d) a szolgáltató nem köteles feltüntetni, hogy az eltávolítás mely jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt,

e) a szolgáltató elutasíthatja a sérelmezett információ hozzáférhetetlenné tételét, ha a (13) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt indokok alapján megalapozatlannak tartja a kiskorú személyiségi jogainak sérelmét.

(15)63 Ha a szolgáltató nem tesz eleget a (14) bekezdés a)-c) pontjában foglalt kötelezettségeinek, vagy az e) pont alapján elutasítja a kérelmet, a kiskorú jogosult vagy a törvényes képviselője a kiskorú személyiségi jogai vélelmezett megsértése miatt a Kerekasztalhoz fordulhat. A Kerekasztal az ilyen bejelentéseket megvizsgálva, azok általános tapasztalatait a 4/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenysége során felhasználja.

Adatvédelem64

13/A. §65 (1)66 A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet.

(2)67 A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.

(3) A szolgáltató - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

(4)68 A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat bármely, a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból - így különösen szolgáltatása hatékonyságának növelése, az igénybe vevőnek címzett elektronikus hirdetés vagy egyéb címzett tartalom eljuttatása, piackutatás céljából - csak az adatkezelési cél előzetes meghatározása mellett és az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelhet.

(5) Az igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan biztosítani kell, hogy a (4) bekezdés szerinti adatkezelést megtilthassa.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára.

(7)69 Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a számlázást követően. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt, vagy az igénybe vevő így rendelkezik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni.

(8) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.

(9) A külön törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is.

Az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályok70

14. §71 (1) E törvény alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy - a beszédcélú telefonhívás kivételével -elektronikus hírközlés útján közölt:

a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának d) pontja szerinti reklám, vagy

b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás.

(2) Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a Grt. 6. §-ának (1) bekezdésben előírt hozzájárulás kérése.

(3) Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek

a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím,

b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.

(4) E törvény alkalmazásában

a) Elektronikus hirdető: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli;

b) Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt;

c) Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi;

d) Elektronikus hirdetés közzététele: az elektronikus hirdetés megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára.

(5) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elektronikus hirdetésre és a (2) bekezdés szerinti közlésekre.

(6) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyetemlegesen felel.

14/A. §72 (1) Az elektronikus hirdetéshez kapcsolódóan egyértelmű tájékoztatást kell adni:

a) az elektronikus hirdetés e jellegéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára;

b) az elektronikus hirdető, illetve elektronikus hirdetés elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján történő küldése esetén a valós feladó személyéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára;

c) az eladásösztönző ajánlat - így különösen az árengedmény, ráadás, illetve ajándék - ilyen jellegéről, igénybevételének feltételeiről;

d) az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjáték ilyen jellegéről, az abban való részvétel feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az ajánlott előny igénybevétele, illetve a játékban való részvétel feltételeit könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az (1) bekezdés c) és d) pontjának és (2) bekezdésének megsértéséért az elektronikus hirdető felel.

14/B. §73 (1)74 Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Hatóság megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak:75

a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját, és

b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő nevét és lakcímét.

(2) A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás jogerős lezárását követő 60. napig, illetve a döntés bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági felülvizsgálat jogerős lezárásáig jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából.

(3) Ha a közvetítő szolgáltató nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével együtt felel a Grt. 6. §-ában meghatározott kötelezettségek megsértéséért. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért a közvetítő szolgáltató az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével egyetemlegesen felel.

14/C. §76 (1) A szabályozott szakmát információs társadalmi szolgáltatás nyújtása útján gyakorló személy mint elektronikus hirdető érdekében végzett elektronikus hirdetési tevékenységre vonatkozóan a szabályozott szakma gyakorlására irányadó szabályok, így különösen a szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák által a saját tagjaikra vonatkozóan megállapított magatartási szabályok - az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül - szigorúbb, illetve részletesebb követelményeket határozhatnak meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a szabályozott szakma gyakorlására irányadó további szabályok különösen a szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, valamint a szakmai szolgáltatást igénybe vevő és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének biztosítására, a szakmai titoktartás védelmére alkothatók.

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok

15. §77 Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi tevékenységet folytató vállalkozás elektronikus úton is köteles a bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, valamint az igénybe vevők tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni.

Magatartási kódexek78

15/A. §79 (1) Az állam - az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek függetlenségének tiszteletben tartásával - ösztönzi az önszabályozást, így különösen

a) magatartási kódexek kidolgozását,

b) a magatartási kódexek elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes államaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők és más érdekeltek számára a részes államok hivatalos nyelvein is történő hozzáférhetővé tételét, valamint

c) az elektronikus úton történő alternatív vitarendezési eljárások működését.

(2)80 Az állam ösztönzi továbbá, hogy az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek az informatikáért felelős miniszterrel - amennyiben a szolgáltatás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás bármely részes államába is irányul, az Európai Bizottsággal is - együttműködve az érdekeltek számára tájékoztatást adhassanak a magatartási kódexeikről, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól.

Vegyes és záró rendelkezések

16. § (1) E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépését követően nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra azzal, hogy a szolgáltatók e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek biztosítani, hogy információs társadalommal összefüggő szolgáltatásaik megfeleljenek e törvény előírásainak.

(3)81 E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 2. §-ának i) pontja, 3/A. §-a, 14/C. §-a, 15/A. §-ának (2) bekezdése az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4) Ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettség a digitális archiválásról szóló külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikus úton is teljesíthető.

(5)-(14)82

16/A. §83 (1) A 4. §-ban, az 5. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.

(2) A 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén

a)84 a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank jár el a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezetek, személyek tekintetében az MNBtv. szabályai szerint,

b) egyéb szolgáltatók tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.

(3) A 14/B. §-ban és a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megsértő elektronikus hirdetések esetén (a továbbiakban együtt: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás) a Hatóság jár el.

(4) A 15. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.

(5) Az (1), a (2), illetve a (4) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

16/B. §85 (1)86

(2)87 Az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala. Az elsőfokú határozat ellen a Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezni.

16/C. §88 (1)89 A Hatóság kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztói érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és egyesületek is jogosultak.

(2)90 A Hatóság eljárásában az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkét átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az ügyfél jogai illetik meg az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(3)91 A kérelmet a Hatóság által rendszeresített űrlapon kell benyújtani.

(4)92 A kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás a jogsértő elektronikus hirdetés közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg.

(5)93 Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a (2) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket.

16/D. §94 (1) A Hatóság a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő rendelkezések megsértése esetén95

a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

c)96 a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel,

d)97 felhívhatja a 2. § la) pont szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használja,

e)98 ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki.

(2)99 Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen az igénybe vevők, illetve az elektronikus hirdetés címzettjei érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(3)100 Az elektronikus kereskedelmi bírságot a Hatóság számlájára kell megfizetni.

(4)101 A Hatóság az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. E döntését a Hatóság soron kívül hozza meg. A Hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye, amelyet a Hatóság Tanácsának elnöke bírál el.

(5)102 A Hatóság az elektronikus hirdetőt, az elektronikus hirdetési szolgáltatót, valamint az elektronikus hirdetés közzétevőjét határidő kitűzésével a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő módon való igazolására hívhatja fel.

16/E. §103 (1) A Hatóság a 14/B. §-ban vagy a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése tárgyában hozott jogerős határozatát - az igénybe vevő, illetve az elektronikus hirdetés címzettje személyes adatainak törlése vagy olvashatatlanná tétele mellett - honlapján közzéteszi, ha104

a) határozatában kétszázezer forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott ki,

b) a határozat meghozatalára a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása miatt került sor,

c) a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó határozatát a 16/C. § (2) bekezdése vagy a 16/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárása keretében hozta.

(2) A Hatóság - amennyiben azt a 16/C. § (2) bekezdése szerinti eljárása keretében hozta - a honlapján közzéteszi a 16/D. § (4) bekezdése szerinti végzését.

(3) A közzétett döntésről a Hatóság tájékoztathatja a nemzeti hírügynökséget.

(4) A közzétett hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:105

a) a közzététel e törvény szerinti jogcímét,

b) a megállapított tényállást,

c)106 a döntés rendelkező részét a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás kivételével, valamint

d)107 a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálat, felügyeleti eljárás vagy az ügyészi felhívás tényét és - amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét.

(5) A Hatóság a 16/D. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a honlapján. A közleménynek tartalmaznia kell:

a) a Hatóság megnevezését,

b) a jogsértő szolgáltató nevét és székhelyét,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) a közérdek védelmében történő megállapodáskötés tényét,

e) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

f) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Hatóságnál megtekinthető.

16/F. §108 (1)109 A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

a) 5., 6. és 10. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében - az Fttv.-ben meghatározottak szerint - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal,

b) 7. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a Hatóság,

c) 11. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság

látja el.

(2)110 A kölcsönös jogsegély során az (1) bekezdés szerinti hatóságok a - 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően járnak el.

(3)111 Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli az (1) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket.

16/G. §112 A Kerekasztalt 2014. március 1-ig meg kell alakítani.

17. § (1)113 Az informatikáért felelős miniszter köteles

a) tájékoztatni az Európai Bizottságot arról, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szerződések közül melyek nem köthetők meg érvényesen elektronikus úton (a továbbiakban: kivételek),

b)114 ötévenként jelentést tenni az Európai Bizottságnak a kivételek alkalmazásáról, és abban megindokolni, hogy miért tartja Magyarország szükségesnek bírósági, hatósági vagy egyéb közhatalmat gyakorló személyek jogszabályban előírt kötelező közreműködésével kötött szerződésekre a kivétel fenntartását.

(2)115 Felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza

a)116

b)117 a digitális archiválás szabályait,118

c)119

(3)120

18. §121 (1)122 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól;

b)123 az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 16/C. § (2) bekezdés, a 16/D. § (4) bekezdés és a 16/E. § (1) és (2) bekezdés, a Hatóság eljárásában];

c)124 az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről, 13. cikk 1. és 2. bekezdése.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Hatóság feladatkörében és eljárásában:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (1) és (6) bekezdés [a 16/D. § (1) bek., illetve a 16/E. § és 16/F. § (1) bek.];

b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról [a 16/F. § (2) bek.];

c)125 a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról [a 16/F. § (2) bek.].



1  Kihirdetve: 2001. XII. 24.


2  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 218. § a).


3  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 218. § b).


4  Megállapította: 2013. évi CCXLV. törvény 28. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


5  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (1). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


6  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


7  Megállapította: 2003. évi XCVII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-től.


8  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 218. § d).


9  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 218. § b), c).


10  Beiktatta: 2003. évi XCVII. törvény 2. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 266. §.


11  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXXI. törvény 15. § (1). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


12  Jelölését módosította: 2003. évi XCVII. törvény 2. § (2).


13  Beiktatta: 2003. évi XCVII. törvény 2. § (3). Hatályos: 2004. I. 1-től.


14  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XCIV. törvény 20. § (3) a). Hatálytalan: 2007. VIII. 5-től.


15  Beiktatta: 2005. évi CLXXI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


16  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XCIV. törvény 20. § (3) a). Hatálytalan: 2007. VIII. 5-től.


17  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XLVII. törvény 54. § j). Hatálytalan: 2008. IX. 1-től.


18  Beiktatta: 2005. évi CLXXI. törvény 3. § (7). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 218. § b).


19  Beiktatta: 2007. évi XCIV. törvény 2. § (2). Módosítva: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (18) a) alapján.


20  Beiktatta: 2007. évi XCIV. törvény 2. § (2). Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (18) b).


21  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XLVII. törvény 54. § j). Hatálytalan: 2008. IX. 1-től.


22  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 4. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


23  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 267. §.


24  Beiktatta: 2003. évi XCVII. törvény 3. §. Hatályos: ugyane törvény 10. § (1) bekezdésével módosított 16. § (3) alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


25  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 5. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 218. § d).


26  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 4. §. Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


27  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


28  Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 15. § (3). Hatályos: 2004. VII. 10-től.


29  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 5. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


30  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (2). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


31  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 29. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


32  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 29. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


33  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 29. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


34  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 29. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


35  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 29. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


36  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 29. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


37  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (3). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


38  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (4). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


39  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 5. §. Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 54. § k).


40  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (5). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


41  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (6). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


42  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


43  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


44  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


45  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (7). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


46  Megállapította: 2003. évi XCVII. törvény 4. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


47  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 7. §. Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


48  Megállapította: 2003. évi XCVII. törvény 5. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


49  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 8. §. Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


50  Megállapította: 2003. évi XCVII. törvény 6. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


51  Megállapította: 2003. évi XCVII. törvény 6. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


52  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 9. §. Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


53  A korábbi b) pontot hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXXI. törvény 15. § (1). Hatálytalan: 2006. I. 1-től. Jelölését és szövegét módosította: ugyane törvény 15. § (1)-(2).


54  Megállapította: 2003. évi XCVII. törvény 6. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


55  A korábbi b) pontot hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXXI. törvény 15. § (1). Hatálytalan: 2006. I. 1-től. Jelölését és szövegét módosította: ugyane törvény 15. § (1)-(2).


56  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 283. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


57  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 283. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


58  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 7. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


59  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 7. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


60  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 7. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


61  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 30. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


62  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 30. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


63  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 30. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


64  Beiktatta: 2003. évi XCVII. törvény 7. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


65  Beiktatta: 2003. évi XCVII. törvény 7. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


66  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 266. §.


67  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 266. §.


68  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 8. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


69  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 266. §.


70  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (8). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


71  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (8). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


72  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (8). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


73  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (8). Hatályos: 2008. IX. 1-től. Ezt követően indított eljárásokban kell alkalmazni.


74  Megállapítva: 2010. évi LXXXII. törvény 41. § (15) alapján. A módosított törvény címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2010. VIII. 11-től.


75  Módosította: 2013. évi CCXLV. törvény 30. § (2).


76  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (8). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


77  Megállapította: 2009. évi CXLVIII. törvény 40. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


78  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 11. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


79  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 11. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


80  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) k).


81  Megállapította: 2003. évi XCVII. törvény 10. § (1). Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (18) c).


82  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XXII. törvény 18. § (2) a). Hatálytalan: 2007. VI. 1-től.


83  Megállapította: 2009. évi CXLVIII. törvény 41. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


84  Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 45. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


85  Beiktatta: 2007. évi XXII. törvény 16. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


86  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 267. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


87  Megállapította: 2010. évi CLXXXV. törvény 228. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


88  Beiktatta: 2007. évi XXII. törvény 16. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


89  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (11). Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 147. §.


90  Megállapította: 2009. évi CXLVIII. törvény 42. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


91  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 12. § (2). Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (18) d).


92  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (12). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 266. §, 267. §.


93  Beiktatta: 2007. évi XCIV. törvény 12. § (2). Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


94  Beiktatta: 2007. évi XXII. törvény 16. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


95  Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (18) e), 2009. évi LVI. törvény 266. §.


96  Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (18) f), 2009. évi LVI. törvény 266. §.


97  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (13). Hatályos: 2008. IX. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


98  Jelölését módosította: 2007. évi XCIV. törvény 13. § (1).


99  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 13. § (2). Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (18) g).


100  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 16. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


101  A harmadik mondatot beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 265. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


102  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (14). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 266. §.


103  Beiktatta: 2007. évi XXII. törvény 16. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


104  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (15). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


105  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 266. §.


106  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 266. §.


107  Megállapította: 2011. évi CLXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


108  Beiktatta: 2007. évi XXII. törvény 16. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


109  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (16). Hatályos: 2008. IX. 1-től. Ezt követően indított eljárásokban kell alkalmazni.


110  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (16). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


111  Beiktatta: 2007. évi XCIV. törvény 15. §. Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


112  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 30. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


113  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 13. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) k).


114  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 218. § b).


115  Módosította: 2003. évi XCVII. törvény 11. §, 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) k), 2010. évi CXLVIII. törvény 180. §.


116  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXXI. törvény 15. § (1). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


117  Megállapította: 2005. évi CLXXI. törvény 13. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


118  Lásd: 7/2005. (VII. 18.) IHM rendelet, 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet.


119  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLXXI. törvény 15. § (1). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


120  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XCIV. törvény 20. § (3) a). Hatálytalan: 2007. VIII. 5-től.


121  Megállapította: 2007. évi XXII. törvény 17. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től.


122  Megállapította: 2007. évi XCIV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. VIII. 5-től.


123  Megállapította: 2009. évi CXLVIII. törvény 43. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


124  Módosítva: 2008. évi XLVII. törvény 54. § k) alapján.


125  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 41. § (17). Hatályos: 2008. IX. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!