Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.05.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2001. évi CXX. törvény

a tőkepiacról * 

A tőkepiac fejlődésének, nemzetközi versenyképessége javulásának elősegítése, átlátható működésének biztosítása, a tőkepiaci szereplők szabályozásának fejlesztése, a befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme és a tőkepiac hatékony felügyeletének ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § *  Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a) *  a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén történő forgalomba hozatalára, valamint magyar kibocsátó által - ide nem értve a magyar államot - az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére történő bevezetésére,

b) *  a Magyarország területén székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre,

c)-e) * 

f) *  a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységére,

g) *  a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,

h) a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra,

i) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre,

j) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére,

k) * 

l) * 

m) *  a Magyarország területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra,

n)-p) * 

q) *  Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.

2. § *  Nem tartozik a törvény hatálya alá

a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala,

b) az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.

3. § *  (1) *  Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi szerződő fél tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) *  A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) *  E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

1. adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos,

2. ajánlattevő:

a) e törvény IV., LIII. és LVI. fejezetei alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja,

b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz,

3. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről,

4. anyavállalat:

a) *  a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott fogalom,

b) a XIX/A. és XIX/B. Fejezet alkalmazásában minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,

5. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek,

6. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

7. *  áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, vagy dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, ide nem értve a pénzügyi eszközt,

8. * 

9. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé,

10. *  befektetési alap: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

11. * 

12. *  befektetési alapkezelő: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

13-14. * 

15. *  befektetési jegy: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

16. * 

17. * 

18. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,

19. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott vállalkozás, * 

20. befektető: az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,

21. *  minősített befolyás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

22. befolyásszerzés: a céltársaság szavazati jogot megtestesítő részvényének, illetőleg szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre, * 

23. *  biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom, továbbá a XIX/B. Fejezet alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit.-ben meghatározott harmadik országbeli biztosító is,

24. * 

25. *  céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános vételi ajánlati eljárás tárgyát képezik,

26. csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet,

27. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

28. * 

29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,

30. devizabelföldi:

a) *  az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet,

b) *  a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is,

c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot,

e) a külföldön lévő külképviselet,

31. devizakülföldi:

a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,

c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,

d) a vámszabadterületi társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,

32. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

33. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata,

34. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

35. *  ellenőrzött társaság: a Ptk. 3:324. § (1) bekezdésében meghatározott társaság,

36. *  elszámolási rendszer: pénzügyi eszközre kötött ügyletekre vonatkozó megbízások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására, illetve teljesítésére vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,

37. *  külföldi elszámolóház: pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amely nem tartozik sem a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet), sem az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) hatálya alá,

38-39a. * 

40. * 

41. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt,

42. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz,

43. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító,

44. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,

45. értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,

46. értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,

47. * 

48. *  felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,

49. * 

50. forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás,

51. forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet,

52. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik,

53. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel,

54. *  garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként a központi szerződő fél által létrehozott olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,

55. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak,

56. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration),

57. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,

58. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,

59. * 

60. *  intézményi befektető:

a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,

61. ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja,

62. *  járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,

63. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,

64. jegyzett tőke: az Szmt.-ben meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,

65. *  kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik,

66. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait,

67. *  kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,

68. *  kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél és egy más személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,

69. *  kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:

a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb,

b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,

c) éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,

70. *  elszámolás: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolására vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven), valamint annak biztosítása, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a teljesítéshez,

71-74. * 

75. konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott beszámoló,

76. *  kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

77. *  kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

77/A. * 

78. *  közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott személy és az élettárs,

79. központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás,

80. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás,

80a. *  központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom,

81. *  központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer,

82. *  központi szerződő fél: a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

83. *  központi szerződő fél tevékenység: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközre kötött ügylet elszámolása és az elszámolt ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás, amelynél a központi szerződő fél a szerződésben érintett ügyfelek helyébe lépve vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben,

84. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,

85. közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot,

86. külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően a Bszt. 5. §-ában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységnek és kiegészítő szolgáltatásnak megfeleltethető tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás,

87. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

88. letéti őrzés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,

89. letétkezelés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás, * 

90. likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét,

91. másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír,

92. *  minősített befektető: a Bszt. 48-51. §-a szerint szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek tekintett befektető,

93. * 

94. *  nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,

95. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala,

96. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése,

97. * 

98. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik,

99. *  nyílt végű befektetési alap: a Kbftv. szerinti befektetési alap,

100. *  összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek vagy egyéb szervezetek, akik vagy amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt,

101. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek,

102. * 

103. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott eszköz,

104. * 

105. portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége,

106. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,

107. *  pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott ügylet piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,

108. *  referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,

109. *  referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),

110. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,

111. *  részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző befolyásnak nem minősülő - kapcsolat, amelynek alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tagi részesedés legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e,

112. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,

113. sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,

114. *  szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) *  piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer,

b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében,

c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik,

d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,

e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben,

115. * 

116. szabályozott információ: az összefoglaló jelentés, a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó, a befolyásszerzéssel kapcsolatos, továbbá a bennfentes információk,

117. *  származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,

118. * 

118a. * 

119. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít,

119a. *  társasági esemény: az az alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosa jogosult az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátóval szembeni gyakorlására,

120. *  teljesítés: a központi értéktár ügyfelei és a központi szerződő fél ügyfelei között, a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,

121. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni,

122. *  tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás,

123. tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek,

124. tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír,

125. tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy,

126. tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru,

127. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás,

128. ügyfél: az a személy, aki e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,

129. * 

130. *  ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál,

131. *  vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,

132-133. * 

134. vezető állású személy:

a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,

b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,

135. * 

136. *  ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,

a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,

b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,

c) amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy

d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,

137. *  kereskedési nap: minden munkanap, kivéve, amelyet a szabályozott piac előzetesen kereskedési szünnappá nyilvánít,

138. * 

139. *  szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése: szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése

a) valamennyi szabályozott piacon (kivezetés),

b) az adott szabályozott piacon, feltéve hogy a részvényt más szabályozott piacon forgalmazzák (átvezetés),

140. *  székhely szerinti tagállam:

a) szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található,

b) az V. Fejezetben foglaltak alkalmazásában

ba) az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb egységnyi névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében:

baa) az a tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy

bab) ha a kibocsátó egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás, a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették,

bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak a létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették,

bc) ha a kibocsátó értékpapírjaival a bab) alpont vagy a bb) alpont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, azon új székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, vagy azon tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van,

141. *  kiemelt információ: a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, a felajánlott, illetve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír lényeges jellemzőit és kockázatait rendszerezett formában tartalmazó azon információk összessége, amelynek célja, hogy elősegítse a befektető értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát.

(2) *  E törvény alkalmazásában

1. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,

2. ÁKK Zrt: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

3. MNB: a Magyar Nemzeti Bank,

4. *  Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB,

5. *  hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott szervezet,

6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet,

7. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,

8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions).

(3) *  E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, illetőleg az „Európai Unió tagállama” vagy a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALOMBA HOZATALA

III. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA

Általános rendelkezések

6. § (1) Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként.

(2) Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani.

(3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.

(4) A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet.

(5) *  Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról - zártkörűen működő részvénytársaság részvényei kivételével - utóbb nem rendelkezhet.

A dematerializált értékpapír előállítása

7. § *  (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.

(2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, amely tartalmazza:

a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,

b) a kibocsátásról szóló döntést és a döntés meghozatalának időpontját,

c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,

d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és

e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.

(3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.

8. § (1) *  Ha a kibocsátó döntése alapján a 7. § (2) bekezdés a), c) és d) pontban szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.

(2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált.

(3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti.

9. § *  (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával.

(2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul értesíti a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.

(3) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről értesíti a számlatulajdonost. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.

(4) Amennyiben az értékpapír előállítása során a kibocsátó által megadott adatok alapján a dematerializált értékpapír tulajdonosát az értékpapír számlavezető nem éri el, az értékpapír-számlavezető az előállítás alatt álló értékpapírt továbbítja a központi értéktár által a kibocsátó nevén erre a célra vezetett értékpapírszámlára. A jóváírt értékpapírok az erre a célra nevesített értékpapírszámlán 6 hónapig tarthatók, ezen időszakon belül a kibocsátó köteles a központi értéktár részére utasítást adni az értékpapírok értékpapír-számlavezetők részére történő allokálására vagy azok törlésére.

(5) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.

(6) *  Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő társasági eseménynek a központi értékpapír-nyilvántartást érintő lényeges adatait a központi értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen közzéteszi.

9/A. § *  Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő kifizetéseket a központi értéktáron vagy a központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten, befektetési vállalkozáson keresztül a központi értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint a kifizetés napján eljuttatja a befektetők részére.

Az értékpapír átalakítása

10. § (1) *  Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az erről szóló döntést követő harminc napon belül a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint a benyújtás helyét. Az átalakítás időtartama hatvan napnál rövidebb nem lehet, azonban ha valamennyi értékpapírt benyújtották, az hamarabb lezárható.

(3) *  Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt a befektetési vállalkozást, hitelintézetet, amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.

(4) *  Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelő köteles eljárni. Az átalakítás időpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapírszámlával rendelkezik.

11. § (1) Az átalakítás időpontja a nyomdai úton előállított értékpapír benyújtására megjelölt utolsó napot követő munkanap. A kibocsátó ezen a napon állítja ki a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okiratot.

(2) *  A letétkezelő az értékpapírt az átvételt követően az átalakítás időpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván: Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton előállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségű dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezető központi értékpapírszámláján. Ezt követően a számlavezető haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapírszámláján.

(3) *  Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton előállított értékpapír helyébe lépő dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapírszámlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévő értékpapírok tulajdonjoga - a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a nyomdai úton előállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti.

(4) *  Ha a benyújtott értékpapír zárolt alszámlán volt elhelyezve, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a dematerializált értékpapír változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt értékpapír-alszámlán kerüljön jóváírásra.

12. § (1) *  Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül - befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.

(2) *  Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét vagy a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített vagyoni igény elévülésére irányadó szabályok érvényesek.

12/A. § *  (1) Ha a kibocsátó a dematerializált részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, az erről szóló döntést követő hatvan napon belül a létesítő okiratában meghatározott közzétételi helyén, valamint a Cégközlönyben közzétett hirdetmény útján tájékoztatja a részvényeseket a részvény átalakításának folyamatáról. A dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról szóló kibocsátói döntés miatt módosított létesítő okirat Cégbíróság általi bejegyzését követően a kibocsátó köteles haladéktalanul a központi értéktárat értesíteni.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítási folyamat kezdő napját, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításának napját, valamint a nyomdai úton előállított részvény átvételének helyét.

(3) Az átalakítási folyamat 90 napnál hosszabb nem lehet.

(4) A nyomdai úton előállított részvények letéti őrzésével - a nyomdai úton előállított részvény előállításától a részvényesnek történő átadásáig - a kibocsátó letétkezelőt köteles megbízni. Amennyiben a részvényes a nyomdai úton előállított részvényt továbbra is az értékpapír letéti számláján kívánja nyilvántartani, úgy legkésőbb az átalakítás napjáig köteles bejelenteni a kibocsátó felé letétkezelőjét, amely alapján a kibocsátó a részvényt a letétkezelő részére köteles átadni. Amennyiben a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvény letéti őrzésével a központi értéktárat bízza meg, úgy a dematerializált részvény központi értékpapír-számláról való törlésével és a nyomdai úton előállított részvény értékpapír letéti-számlákon való jóváírásával egyidejűleg a nyomdai úton előállított részvény átadottnak tekintendő.

(5) Az átalakítás napján a kibocsátó nyilatkozik a központi értéktár felé arról, hogy a dematerializált részvény mennyiségének megfelelő számú nyomdai úton előállított részvényt előállította. Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított dematerializált részvénysorozatot érvénytelenné nyilvánítja. Az átalakítás napján - a központi értéktár értesítése alapján - a számlavezető törli az általa vezetett értékpapírszámláról a dematerializált részvényt. Ezt követően a központi értéktár a dematerializált részvényt a központi értékpapírszámláról törli, és ezzel egyidejűleg a dematerializált részvényről kiállított és a központi értéktárnál letétbe helyezett okiratot érvényteleníti. Az átalakítás napján jogosult először a részvényes a nyomdai úton előállított részvény átvételére, illetve az átalakítás napjától a nyomdai úton előállított részvény forgalom tárgyát képezheti.

(6) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a részvényes által át nem vett nyomdai úton előállított részvényeket a letétkezelő köteles megőrizni és nyilvántartani azzal, hogy a nyomdai úton előállított részvények jogosultjának a dematerializált részvény utolsó jogosultját kell tekinteni.

(7) Ha a dematerializált részvény zárolt értékpapír-alszámlán volt jóváírva, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a nyomdai úton előállított részvény változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt alszámlán kerüljön elhelyezésre.

(8) *  Az átalakítás során be nem azonosított részvényes dematerializált részvénye helyébe lépő nyomdai úton előállított részvényt a kibocsátó az átalakítástól számított hat hónapon belül - befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével - értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen leszállítja az alaptőkét.

(9) *  A be nem azonosított részvényes utólag követelheti a dematerializált részvény helyébe lépett nyomdai úton előállított részvény kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, akkor a nyomdai úton előállított részvény ellenértékét. Az értékesített nyomdai úton előállított részvény ellenértékének összegét a jogosult jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. Az átalakítási folyamatot követően beazonosított részvényes az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. A részvény kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek.

Kötvény, mint speciális értékpapír előállítása és forgalomba hozatala * 

12/B. § *  (1) A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy - jogszabály által megszabott keretek között - lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti és teljesíti.

(2) A kötvénynek tartalmaznia kell:

a) a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást,

b) a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját,

c) a kötvény névértékét, értékpapírkódját és - dematerializált kötvény kivételével - sorszámát,

d) a kibocsátó megnevezését,

e) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,

f) a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket,

g) a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat,

h) a kötvény kiállításának helyét és napját,

i) a kibocsátó aláírását.

(3) Dematerializált kötvényre is az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott személyek aláírását - az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált kötvény az aláírás helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza.

(4) A dematerializált kötvények esetében a kötvénytulajdonos azonosító adatait a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az értékpapírszámla tartalmazza. Az azonosító adatok körét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény tartalmazza.

(5) A nyomdai úton előállított kötvénynek a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában azonosító adat:

a) természetes személy esetén: családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és születési idő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: név, székhely, cégjegyzék- vagy nyilvántartási szám.

(7) Az az okirat vagy adat, amelyből az (2), (3) és (5) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül kötvénynek.

(8) Kötvény kibocsátására jogosult:

a) az állam, beleértve a külföldi államot is,

b) a Magyar Nemzeti Bank,

c) az önkormányzat,

d) nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult,

e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe,

f) külön törvényben erre feljogosított szervezet.

IV. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA, SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSE * 

13. § *  (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:

a) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a részvény, az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír, valamint bármely olyan értékpapír, amely jogot ad részvény vagy egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír megszerzésére az értékpapír átváltása, vagy a benne megtestesített jog gyakorlása által, feltéve, hogy az értékpapírt a részvény vagy az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír kibocsátója, vagy vele azonos csoportba tartozó személy bocsátotta ki;

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden egyéb, az a) pontba nem tartozó értékpapír esetében.

(2) E fejezet, valamint az 52/A. § rendelkezéseit - a 44-46. §-ban foglalt rendelkezések kivételével - a Bizottság 809/2004/EK rendeletével együtt kell alkalmazni.

14. § *  (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha

a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;

b) *  az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként százötvennél kevesebb személy részére ajánlják fel;

c) *  az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;

d) *  az értékpapír névértéke legalább százezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy

e) *  az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;

f) *  a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel.

(2) Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha

a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;

c) *  az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;

d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;

e) *  az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4) * 

15. § *  Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha

a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba;

b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;

c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba.

16. § *  Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetőkkel személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel.

17. § *  (1) Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) *  Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól vagy az ajánlattevőtől kért rendkívüli adatszolgáltatás keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörű forgalomba hozatalnak minősült-e.

(3) Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

18. § *  Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.

19. § * 

Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala * 

20. § *  (1) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni.

(2) *  Ha e törvény másként nem rendelkezik, a zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetve szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjára az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) *  Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.

(4) *  A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetve a szabályozott piacra történő bevezetését vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.

(5) *  A külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldi nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amely ezt követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.

21. § *  (1) *  Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni.

(2) *  Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni:

a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;

b) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;

c) értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén, ha

ca) a szabályozott piacra bevezetendő értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg uniós szinten az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és

cb) az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

d) értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha

da) a regisztrálandó értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg az ötmillió eurót vagy annak megfelelő összeget, vagy

db) a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve;

e) a 22. §-ban meghatározott esetben.

(3) A kibocsátó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül bejelenti a forgalomba hozatalt a Felügyeletnek. A Felügyelet ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelt-e.

(4) *  Nem kell hirdetményt közzétenni, ha a nyilvános forgalomba hozatalra az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett tájékoztató vagy alaptájékoztató alapján kerül sor, és a tagállamban hirdetmény közzétételét nem követelik meg.

(5) *  A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy - ha az értékpapírt szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére nem vezették be - a regisztrációhoz tájékoztatót és hirdetményt köteles közzétenni akkor is, ha a multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált és regisztrálandó ugyanazon sorozatba tartozó értékpapír kibocsátási összértéke eléri vagy meghaladja az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és korábban a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény nem került közzétételre.

(6) *  A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott esetben a kibocsátó, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kérő személy az értékpapír-sorozat regisztrációjának feltételeként a piacműködtető által meghatározott tartalmú és általa jóváhagyott információs dokumentumot készít és a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven tesz közzé.

22. § *  (1) *  Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános értékesítésre történő felajánlás esetén, amikor

a) a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

b) az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;

c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;

d) a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;

e) az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha

ea) a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy

eb) *  a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra vagy az Európai Bizottság által azzal egyenértékűnek minősített piacra már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk legalább a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven rendelkezésre állnak.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt esetben akkor nincs szükség tájékoztató és hirdetmény közzétételére, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum az érintett befektetők rendelkezésére áll.

(3) *  Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani az értékesíteni, illetve juttatni kívánt értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetőleg juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információkat.

(4) Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha

a) az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanarra a szabályozott piacra már korábban bevezették, és tizenkét hónapon belül a bevezetendő részvények darabszáma nem haladja meg a korábban a szabályozott piacra bevezetett részvény darabszám tíz százalékát;

b) a részvény a korábban ugyanazon szabályozott piacra bevezetett, azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvény helyébe lép, ha a részvénycsere nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

c) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;

d) *  az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;

e) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket, vagy osztalékként azzal a részvénnyel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik, ha ezeket a részvényeket korábban ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

f) *  az értékpapírt kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

g) valamely értékpapír átváltásából, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásából származó részvény bevezetése esetén, ha az azzal azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

h) az értékpapírt más szabályozott piacra már bevezették, amennyiben

1. az értékpapírt vagy az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt a másik szabályozott piacra már legalább tizennyolc hónapja bevezették;

2. a bevezetés során más tagállam hatályos jogszabályai által előírt tájékoztatót tettek közzé;

3. a forgalomban tartás során fennálló kötelezettségeket teljesítették;

4. a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy a 27. § (1) bekezdésében meghatározott összefoglalót tesz közzé magyar nyelven a 34. §-ban meghatározott módon. Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy a befektető hol tekintheti meg a legutolsó kibocsátási tájékoztatót és a rendszeres tájékoztatási kötelezettség szerint kiadott pénzügyi információt.

(5) A (4) bekezdés c)-d) pontjában foglalt esetben akkor nem kell tájékoztatót közzétenni, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum a befektetők rendelkezésére áll.

(6) *  A (4) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani a bevezetni kívánt értékpapír fajtájára, darabszámára, valamint a forgalomba hozatal okának és körülményének részleteire vonatkozó információkat.

(7) *  A Felügyelet a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségéről külön eljárásban tíz munkanapon belül dönt. Ha a Felügyelet a kérelmet nem bírálja el vagy hiánypótlást nem rendel el, akkor a dokumentum által tartalmazott információkat úgy kell tekinteni, hogy azok a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűek.

23. § *  (1) *  Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha

a) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag szabályozott piacra történő bevezetés esetére rendeli alkalmazni;

b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;

c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;

d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba;

e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;

f) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanazon multilaterális kereskedési rendszerbe már korábban regisztrálták, vagy

g) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve.

(2) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók.

24. § *  (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési, illetőleg értékpapír számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve központi értéktár - a kibocsátóval történő megállapodás alapján - a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.

(2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:

a) a kibocsátó nevét;

b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét;

c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját;

d) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét;

e) a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét;

f) a forgalomba hozott értékpapírok számát, és

g) nyomdai úton előállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását.

(3) A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható.

25. § *  (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha - a 21. §-ban foglalt kivétellel - az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetve - a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

26. § *  (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

(2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.

(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti.

(4) *  A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató).

(5) *  Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja céljából készült, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra, illetve regisztrálni kívánják multilaterális kereskedési rendszerbe, és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.

27. § *  (1) *  Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén, olyan formában és tartalommal kell ismertetni az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait, hogy az a befektetők értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát elősegítse. Az összefoglalót az értékpapírok jellemzőinek összehasonlíthatóságát biztosító, az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt is tartalmazó formátumban kell elkészíteni. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy

a) az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;

b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;

c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és

d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve azt, hogy az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel, vagy nem tartalmazza az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.

(1a) *  A kiemelt információ tartalmazza:

a) *  a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat, beleértve az eszközöket és forrásokat,

b) az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,

c) a nyilvános értékesítésre történő felajánlás általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,

d) a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés, valamint a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció részleteit,

e) a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának ismertetését.

(2) Ha a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg végleges ajánlati ára a tájékoztatóban nem jeleníthető meg, akkor

a) közzé kell tenni az értékpapír maximális árát, továbbá azokat a szempontokat vagy feltételeket, amelyek alapján meghatározásra kerül a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg a végleges ajánlati ára, vagy

b) biztosítani kell, hogy a befektető az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát a végleges ajánlati ár, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiség közzétételét követő legalább két munkanapon belül visszavonhassa.

(3) Az értékpapír végleges ajánlati árát, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiségét a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni és erről ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a Felügyeletet.

(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - ideértve az opciós utalványt is - kibocsátási program keretében történő forgalomba hozatala, jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala esetén, illetőleg ha a kibocsátó tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal kíván azonos típusú, illetve fajtájú jelzáloglevelet forgalomba hozni, a 26. §-ban meghatározott tájékoztató helyett alaptájékoztatót is készíthet.

(5) Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében történő minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül tervezett több forgalomba hozatalra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban tartalmazza.

(6) *  Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (amelyek csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazzák, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes nyilvános részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a forgalomba hozatal végleges feltételeiről.

(7) A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha:

a) az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket sértene;

b) *  az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és annak elhagyása nem félrevezető a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok megítélése szempontjából;

c) az információ a forgalomba hozatal szempontjából lényegtelen és nem befolyásolja a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy pénzügyi helyzetének megítélését.

(7a) *  Ha az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely EGT-állam vállal kezességet (garanciát), akkor a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy elhagyhatja a kezesre vonatkozó információkat a tájékoztatóból.

(8) Ha valamely jogszabály által megkövetelt információ a kibocsátó tevékenységi körére, vagy az értékpapírra való tekintettel nem értelmezhető, a tájékoztatóban a kibocsátó vagy az értékpapír sajátosságainak megfelelő hasonló információt kell feltüntetni.

28. § *  (1) A tájékoztatóba a szükséges információ hivatkozással is beépíthető. Hivatkozni csak a Felügyelet által jóváhagyott vagy részére bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg közzétett okiratra lehet. Ha az információ egy része hivatkozással kerül beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy hivatkozási listát az információk egyértelmű azonosíthatósága érdekében.

(2) Az összefoglaló nem tartalmazhat hivatkozást.

29. § *  (1) *  Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét vagy megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét vagy székhelyét, aki vagy amely a tájékoztató vagy annak valamely része tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.

(2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

(3) *  Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha

a) az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy

b) az összefoglaló nem tartalmazza a 27. § (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.

30. § *  A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.

31. § *  (1) *  A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt - a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével - legkésőbb a tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult.

(2) *  Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala, illetőleg tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal történő forgalomba hozatala esetén az alaptájékoztató az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig hatályos, azzal, hogy az utolsó forgalomba hozatali eljárást tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.

(3) *  A regisztrációs okmány a Felügyelet által történő jóváhagyást követő tizenkét hónapig érvényes.

(4) *  Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését, kivéve, ha a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor került. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együtt érvényes tájékoztatónak minősül.

32. § *  (1) *  Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetve az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését.

(2) *  A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

(3) A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató közzététele engedélyezésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el.

(4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett kiegészítését a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kiegészítés közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti.

33. § *  (1) *  Ha a tájékoztatót az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt kiegészítették, az a befektető jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.

(2) Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon - kamatfizetési kötelezettség nélkül - visszafizetni.

(3) *  Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

34. § *  (1) *  A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen.

(2) Ha egy részvénysorozatot kibocsátásakor hoznak nyilvánosan forgalomba és a forgalomba hozatali eljárás időtartama kevesebb, mint hat munkanap, a tájékoztatót legalább hat munkanappal a forgalomba hozatali eljárás lezárását megelőzően kell közzé tenni.

(3) *  A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban

a) közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy

b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac, illetve multilaterális kereskedési rendszer kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és

c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés k)-r) pontjában meghatározott - a tájékoztató tartalmával megegyező - adatokat.

(4) *  A közzététel helye:

a) legalább egy országos terjesztésű napilap,

b) *  a kibocsátó vagy - ha van - a forgalmazó honlapja,

c) annak a szabályozott piacnak, illetve multilaterális kereskedési rendszernek a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy

d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.

(5) * 

(6) *  A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánják, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.

(7) *  Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.

(8) Az elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van.

(9) Ha a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, illetve hivatkozást tartalmaz, az egyes dokumentumok és információk külön-külön is közzétehetők a (3) bekezdés szerint. Ebben az esetben minden dokumentumban fel kell tüntetni, hogy a többi dokumentum vagy a tájékoztató egésze hol tekinthető meg.

(10) *  A tájékoztatót, illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal, formában, és legalább a tájékoztató - 31. § (1) bekezdésben meghatározott - hatályosságának időtartamáig kell közzétenni.

(11) A Felügyelet - a hozzá bejelentett adatok alapján - a honlapján közzéteszi, hogy a közzétételre kötelezettek hol tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek.

35. § *  (1) *  Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalomba hozatalban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy által reklámban vagy egyéb módon közölt információ - ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót, a hirdetményt és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentumot - kereskedelmi kommunikáció.

(2) *  A kereskedelmi kommunikációban foglalt információnak összhangban kell lennie a tájékoztató és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentum tartalmával.

(3) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden reklámnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.

(4) A (3) bekezdés szerinti reklámban meg kell jelölni, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató hol hozzáférhető.

(5) *  A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikáció tervezetét a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.

(6) * 

36. § *  (1) A 26. §-ban meghatározott tájékoztató, illetve a 27. § (4) bekezdésében meghatározott alaptájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak.

(3) Magyarországon székhellyel rendelkező kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával is engedélyeztetheti, ha:

a) *  olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke legalább ezer euró, vagy a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva ennek megfelelő összeg, vagy

b) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amely átváltás útján, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásával jogot ad valamely más értékpapír vagy pénz megszerzésére, feltéve, hogy a kibocsátó nem azonos a megszerezhető másik értékpapír kibocsátójával és nem tartozik vele azonos csoportba.

(4) *  A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja.

37. § *  (1) *  Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha

a) a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni,

b) a tájékoztató megfelel

ba) az Európai Unió szabályainak vagy

bb) a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak, és

c) a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak.

(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés alapján megadott engedélyére a 40-41. § alkalmazandó.

38. § *  (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a tájékoztató tervezetét;

b) a hirdetmény szövegtervét;

c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor;

d) az aukciós ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra aukció útján kerül sor;

e) az értékpapír szövegtervezetét, illetve a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét;

f) * 

g) gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a létesítő okiratot;

h) a forgalomba hozatalt elhatározó döntést tartalmazó okiratot;

i) *  zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő felajánlása, illetve szabályozott piacra történő bevezetése, valamint multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációja esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;

j) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti szerződéseit.

(2) *  A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetve az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy vagy a forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.

(3) * 

(4) *  Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú - így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, vagy a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges - a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személyt ennek a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére.

(5) *  A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.

(6) *  A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabály vagy az Fttv. rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való visszaélésre irányul, vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a (2)-(4) bekezdés alapján tett felügyeleti intézkedésnek.

(7) *  Ha a kérelmező az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

39. § *  (1) *  A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság előzetes értesítése szükséges. Erre az esetre a 1095/2010/EU rendelet 28. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.

(2) A Felügyelet másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megkeresése esetén elvégezheti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához benyújtott kérelem alapján a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését. Az engedély megadásának vagy elutasításának határideje ebben az esetben attól a naptól kezdődően számítandó, amikor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelmezőt az engedélykérelem átadásáról értesíti.

40. § *  (1) *  A Felügyelet - ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte - a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. Erről a tényről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot is. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és - ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges - a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.

(2) Ha a Felügyelet a 27. § (5) bekezdése alapján valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.

(3) *  A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül, vagy ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a kérelmező egyidejű értesítése mellett.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tájékoztató minden kiegészítésére is.

41. § *  (1) *  A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a 40. § szerinti hatósági bizonyítványt elküldje.

(2) *  Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező 40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is értesítheti a Felügyeletet a tájékoztató kiegészítésének szükségességéről.

42. § *  A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt - ha lehetséges - megadja az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is. A közzétett listát a Felügyelet naprakész állapotban tartja és biztosítja, hogy honlapján 12 hónapon át elérhető legyen.

43. § *  (1) *  Ha a Magyarországon illetve harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

(2) Ha a kérelmező az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót - a kérelmező választása szerint - vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.

(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben foglalt esetben a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvet választja - ha az érintett tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges -, akkor az érintett tagállam által elfogadott nyelvre lefordított összefoglalót is be kell nyújtania a Felügyelethez.

(4) A (2) bekezdésben foglalt eljárásához a Felügyelet előírhatja, hogy a tájékoztatót - a kérelmező választása szerint - a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is be kell nyújtani.

(5) *  Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni, valamint - a kérelmező választása szerint - az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.

(6) *  Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.

(7) *  Ha a kérelmező olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.

43/A. § * 

Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok * 

44. § *  (1) *  Állampapír - ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt - vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és nyilvános ajánlattétel tehető közzé.

(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 34. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen. A kibocsátási árat - amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül - a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.

(4) Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.

(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.

45. § (1) *  A 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi intézmény, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon.

(2) *  Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha a forgalomba hozatalára, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésére kizárólag Magyarországon kerül sor, valamint ha az értékpapír

1. nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető,

2. nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez, és

3. betétgyűjtést testesít meg,

akkor a hitelintézet a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.

(2a) *  Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke uniós szinten az első forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el a hetvenötmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összeget, valamint ha az értékpapír

1. nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető, és

2. nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez,

akkor a hitelintézet a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.

(3) *  Az ismertető a felügyeleti jóváhagyástól számított tizenkét hónapig hatályos.

46. § *  Helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon.

A forgalomba hozatal módja és általános szabályai * 

47. § *  (1) *  A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.

(2) Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.

(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek.

(4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.

(5) A befektető személy által a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok - a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, befektető személy által adott hozzájárulás nem lehet része az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatnak.

(7) Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. § (2) bekezdésében meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel.

(8) *  A kibocsátó, illetve ajánlattevő jogosult a nyilvános forgalomba hozatal részvényértékesítés nélküli lezárásáról (az ajánlattétel visszavonásáról) rendelkezni a részvényeknek a befektetők értékpapírszámláján történő jóváírásáig. Ebben az esetben a tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel.

48. § *  (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg.

(2) Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevő és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.

(3) Az allokációt megelőzően a forgalmazó köteles ellenőrizni az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír-számlaszám valódiságát.

(4) *  A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.

49. § *  (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza.

(2) *  A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az a nyilvános forgalomba hozatal esetén nem lehet rövidebb, mint három munkanap.

(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta.

50. § *  (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertető) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.

(2) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan.

(3) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes.

(4) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg.

51. § *  Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja.

V. Fejezet

NYILVÁNOSAN FORGALOMBA HOZOTT ÉRTÉKPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG * 

52. § *  (1) *  E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha a kibocsátó 5. § (1) bekezdés 140. pont b) alpontja szerinti székhely szerint tagállama Magyarország.

(1a) *  Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása mindaddig érvényben marad, amíg a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bc) alpont értelmében új székhely szerinti tagállamot nem választ.

(1b) *  Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása a közzététel időpontjától számított legalább 3 évig nem változtatható meg, kivéve, ha a kibocsátó értékpapírjaival az Európai Unió szabályozott piacán már nem kereskednek vagy a kibocsátó a hároméves időtartam alatt az 5. § (1) bekezdés 140. pont ba) vagy bc) alpont hatálya alá kerül.

(1c) *  A kibocsátó az 56. § és az 58. § szerint közzéteszi, ha székhely szerinti tagállama Magyarország. A kibocsátó e tényt bejelenti a Felügyeletnek, valamennyi fogadó tagállam felügyeleti hatóságának, valamint adott esetben a létesítő okirat szerint választott tagállam felügyeleti hatóságának.

(1d) *  Ha a kibocsátó az értékpapírjainak szabályozott piacra való első bevezetésének időpontjától számított három hónapon belül nem teszi közzé, hogy a székhely szerinti tagállama - az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont vagy az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerinti választás alapján - Magyarország, a székhely szerinti tagállama az a tagállam lesz, amelyben a kibocsátó értékpapírjai valamely szabályozott piacra be vannak vezetve. Ha a kibocsátó értékpapírjai egynél több tagállam területén működő szabályozott piacokra vannak bevezetve, ezen tagállamok lesznek a kibocsátó székhely szerinti tagállamai mindaddig, amíg a kibocsátó egyetlen székhely szerinti tagállamot nem választ és azt közzé nem teszi.

(2) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyre, illetve az ilyen befektetési alapban megvásárolt vagy eladott befektetési jegyre.

(3) *  Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre, amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és bármely egyéb, az európai monetáris unió stabilitásának megőrzése céljából létrehozott mechanizmusra.

(4) *  Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a szabályozott piacra be nem vezetett kötvény kibocsátójára, ide nem értve az 54. § (2) bekezdés b) pontját azzal, hogy az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb hat hónapon belül kell közzétenni az éves jelentést.

(5) *  A kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált (szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be nem vezetett) értékpapír kibocsátójára vonatkozóan a multilaterális kereskedési rendszer működtetője szabályzatban állapítja meg a rendkívüli tájékoztatás szabályait.

(6) *  A (4) és (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó az ott meghatározott közzétételeit a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles közzétenni.

52/A. § * 

53. § * 

Rendszeres tájékoztatás * 

54. § *  (1) *  A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak.

(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) féléves jelentés,

b) éves jelentés,

c) nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója időközi vezetőségi beszámoló formájában teljesíti.

(2a) *  Amennyiben a kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor éves, illetve időközi (negyedéves, féléves) jelentését is az IFRS-ek szerint kell elkészítenie.

(3) *  Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá azon kibocsátó, amely kizárólag olyan, szabályozott piacra bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.

(3a) *  Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.

(4) *  A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését.

(5) *  A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb három hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé.

(6) Nem köteles féléves jelentést készíteni

a) *  az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely folyamatosan és ismétlődő módon csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok össznévértéke nem éri el a százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeget, és a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót nem készített,

b) az a kibocsátó, amely 2005. július 1. napján már létezett, és amely kizárólag a székhely szerinti tagállam által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki.

(7) *  A nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója a pénzügyi év első, illetve második hat hónapjában időközi vezetőségi beszámolót köteles közzétenni az adott hat hónapos időszak kezdete utáni hetvenedik nap és a vége előtti negyvenkettedik nap közötti időszakban, az adott hat hónapos időszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja közötti időszakra vonatkozóan.

(8) *  Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie a kibocsátónak, ha legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést készít és azt közzéteszi a féléves jelentésre vonatkozó szabályok szerint.

(9) *  A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.

(10) A rendszeres tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(11) *  Nem köteles időközi vezetőségi beszámolót közzétenni a szabályozott piacra be nem vezetett nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója.

Rendkívüli tájékoztatás * 

55. § *  (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.

(2) A kibocsátó a hozzá érkezett, 61. § szerinti tájékoztatást haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül közzéteszi a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai * 

56. § *  (1) A kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyért díjat nem számíthat fel.

(2) A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehető legszélesebb nyilvánossághoz - a lehető legrövidebb időn belül - való eljutása a székhely szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban.

(3) A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással.

(4) *  A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információk hivatalos információtárolási rendszeren történő közzétételét a Felügyelet biztosítja.

(5) * 

57. § *  (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.

(2) Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.

(3) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.

58. § *  (1) Ha az értékpapírt csak Magyarországon hozták nyilvánosan forgalomba, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell közzétenni.

(2) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve egy vagy több fogadó tagállamban került sor, akkor a szabályozott információkat:

a) a Felügyelet által elfogadott nyelven, és

b) a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.

(3) *  Ha az értékpapírokat egy vagy több fogadó tagállamban hozták nyilvánosan forgalomba, azonban Magyarországon nem, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven, továbbá a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.

(4) A 61. § szerinti információ egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is bejelenthető, illetve közzétehető.

(5) *  Az egy vagy több tagállam szabályozott piacára bevezetett legalább százezer euró névértékű értékpapírokra - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább százezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra - vonatkozó szabályozott információkat a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni a kibocsátó vagy azon személy választása szerint, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérte a bevezetést.

(5a) *  Az (5) bekezdésben meghatározott nyelven kell közzétenni a legalább ötvenezer euró névértékű értékpapírokra - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra - vonatkozó szabályozott információkat, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.

(6) Ha a szabályozott információk tartalmával kapcsolatban bíróság vagy választottbíróság előtt keresetindításra kerül sor, a fordítás költségeinek viselésére az adott tagállam jogszabályai alapján kerül sor.

A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése * 

59. § *  A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik

a) az értékpapír lejártával;

b) nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 60. § szerinti engedélyével;

c) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.

60. § *  (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni az 56. §-ban meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.

(3) *  A Felügyelet a kérelem tárgyában huszonkét munkanap után, de legkésőbb harminc munkanapon belül dönt. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó az 56. §-ban meghatározott helyeken köteles megjelentetni.

A szavazati jog mértékének bejelentése és közzététele * 

61. § *  (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese vagy a szavazati jog birtokosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: részvényes) haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót és a Felügyeletet, ha a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket vagy az alá csökken. Első napnak azt a napot követő nap számít, amelyen a részvényes tudomást szerzett vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudomást kellett volna szereznie

a) a szavazati jogot biztosító részvény megszerzéséről, eladásáról és a szavazati jog gyakorlásának lehetőségéről, megszűnéséről, függetlenül attól, hogy ez mely napon következik be, vagy

b) a kibocsátó által közzétett tájékoztatás alapján, hogy megváltozott azoknak a részvényeknek a mennyisége, amelyekhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a saját részvények esetén a kibocsátónak kell teljesítenie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési mértékek a következők: öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc és kilencvenkilenc százalék.

(4) *  A szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül - mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5), (6) és (9) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) *  a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt - a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló - gyakorlását,

b) a részvényes a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a részvényes a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a részvényes a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a részvényes ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a részvényes letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy - a részvényessel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a részvényes javára gyakorolhat, vagy

h) a részvényes meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat.

(6) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor figyelembe kell venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a részvényes, a részvényes másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett vagy bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(6a) *  A szavazati jogok mértékét a pénzügyi eszköz alapjául szolgáló részvények össznévértékére vonatkoztatva kell kiszámítani, kivéve a kizárólag készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközöket, amelyek esetében a szavazati jogok számát a Bizottság 2015/761/EU rendeletében foglaltakra figyelemmel kell kiszámítani. A birtokos az ugyanazon mögöttes kibocsátóhoz tartozó összes pénzügyi eszközt összesíti és bejelenti. A szavazati jogok kiszámításakor csak a hosszú pozíciókat kell figyelembe venni, és ezek nem nettósíthatóak.

(7) *  Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a részvényestől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

(8) *  A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy

a) a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését,

b) a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy

ba) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és

bb) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,

c) a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás megakadályozása érdekében.

(9) *  Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli azt a személyt is, aki közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi eszköznek van a birtokában, amely lejáratkor a birtokos számára - szerződés alapján - feltétel nélkül, illetve a birtokos döntésétől függően a kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése során különbséget kell tenni a fizikai leszállítással teljesíthető és a készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközök között.

(9a) *  A (9) bekezdés alkalmazásában az alábbiak tekintendők pénzügyi eszköznek:

a) átruházható értékpapír,

b) opció,

c) határidős ügylet,

d) csereügylet,

e) tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás,

f) különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás vagy

g) az a)-f) pontban meghatározott pénzügyi eszközökkel hasonló gazdasági hatást eredményező szerződés.

(9b) *  A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, a (9) bekezdés szerint már bejelentett szavazati jogokat ismét be kell jelenteni, ha a természetes személy vagy vállalkozás megszerezte az alapul szolgáló részvényeket, és a tulajdonszerzés eredményeként az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok mértéke eléri vagy meghaladja a (3) bekezdésben foglalt küszöbértéket.

(10) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a tájékoztatási kötelezettséget az anyavállalata, vagy ha az anyavállalata is ellenőrzött vállalkozás, akkor annak anyavállalata teljesíti.

(11) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedés esetén mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha

a) *  a szavazati jog nem gyakorolható,

b) *  a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt, és

c) a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5%-ot.

(11a) *  A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a szavazati jogok a 203. § (3) bekezdésében említett rendelettel összhangban stabilizálási célból szerzett részvényekhez kapcsolódnak, feltéve ha a kibocsátó biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jog

a) nem gyakorolható, és

b) a döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(12) Az árjegyző mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha

a) *  biztosítja, hogy a részesedéséhez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,

b) az árjegyzői tevékenység megkezdését és megszüntetését megelőzően értesíti a Felügyeletet,

c) elkülönített nyilvántartást vezet az árjegyzői tevekénységhez szükséges részvényekről és pénzügyi eszközökről.

(13) Ha az árjegyző a kibocsátóval, tőzsdével árjegyzői megállapodást kötött, akkor a megállapodást a Felügyelet kérésére bemutatja.

(14) Az e §-ban meghatározott tájékoztatást elmulasztó személy a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(15) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását.

VI. Fejezet * 

A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK * 

62. § *  (1) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.

(2) *  A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Ptk. 3:291. §-a szerinti auditbizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a zártkörűen működő részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén, ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései részvénytársaságot és közgyűlést említenek, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.

(3) *  A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (1) és (2), valamint (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

(4) E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelője minősül.

VI/A. Fejezet * 

SZABÁLYOZOTT PIACRA BEVEZETETT RÉSZVÉNY FORGALOMBAN TARTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK * 

63. § *  (1) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről a kibocsátó legfőbb szerve dönt. A kibocsátó legfőbb szerve akkor határozatképes, ha legalább 50% + 1 szavazati jogot megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek. A kibocsátó legfőbb szerve a kivezetésről szóló határozatot legalább háromnegyedes többséggel hozza meg. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek.

(2) A szabályozott piacra bevezetett részvény átvezetéséről szóló döntés - amennyiben a kibocsátó alapszabálya másként nem rendelkezik - a kibocsátó ügyvezetésének a hatáskörébe tartozik.

(3) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről, átvezetéséről szóló döntést követő munkanapon a kibocsátó megküldi a Felügyelet, illetve a szabályozott piac részére

a) a döntést tartalmazó határozatot,

b) az érintett részvény adatait, a kivezetés, vagy az átvezetés tervezett időpontját tartalmazó nyilatkozatot,

c) átvezetés esetén annak a szabályozott piacnak az elérhetőségét, amelyen a részvénnyel kereskednek.

(4) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről szóló döntésről a kibocsátó a határozat meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti a részvénykönyvben bejegyzett részvényeseket a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint, továbbá - amennyiben a kibocsátó rendelkezik ilyennel - a hirdetményi lapjában és egy országos terjesztésű napilapban közzéteszi a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat.

(5) A kivezetésről szóló határozat szabályozott piachoz való benyújtásától a részvény szabályozott piacról való tényleges, a kivezetéséig eltelt időtartam nem lehet rövidebb, mint 60 kereskedési nap.

(6) Amennyiben a kibocsátó a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesíti, a szabályozott piac a szabályzata szerint gondoskodik a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a terméklistáról a kivezetés, vagy az átvezetés napjával történő levételéről.

(7) A kivezetésről szóló döntés közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a közgyűlési döntést támogatók kivételével, a társaság azon részvényese kérheti, hogy a társaság a részvényét vegye meg tőle, akinek az adott részvényét a kivezetés közvetlenül érinti. Az eladási ajánlat nem vonható vissza.

63/A. § *  (1) Az eladási ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,

b) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül a társaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

c) amennyiben rendelkezésre áll, a kivezetésről szóló döntést megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,

d) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

e) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

f) az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg;

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a kivezetésről szóló döntés között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.

(3) *  Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4) Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.

(5) Saját tőkeként

a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy

b) ha a kibocsátó nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

(6) A kibocsátó és az eladási ajánlatot tevő részvényes között a részvényátruházási szerződés az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre.

(7) A kibocsátó az ellenérték teljesítésére az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapját követő tíz munkanapon belül köteles. Ha az ellenérték szolgáltatása ezen időpontot követően történik meg, a kibocsátó késedelmi kamat megfizetésére köteles.

(8) A kibocsátó az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.

(9) *  Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

64. § * 

HARMADIK RÉSZ

BEFOLYÁSSZERZÉS NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGBAN

VII. Fejezet * 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

65. § *  (1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni

a) Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott, de szabályozott piacra be nem vezetett részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre; és

b) azon részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre, amelyek magyarországi szabályozott piacra be vannak vezetve.

(2) Nem kell e rész rendelkezéseit alkalmazni

a) a saját joga szerint társasági formában működő kollektív befektetési formákban; illetve

b) a tagállamok nemzeti bankjaiban

történő befolyásszerzésre.

(3) *  Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott hely.

65/A. § *  (1) *  A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást [5. § (1) bekezdés 84. pont], az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani.

(2) A befolyás mértékének megállapítása során

a) a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként;

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot - eltérő megállapodás hiányában - a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként

kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.

(4) *  Összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek - tekintet nélkül a célzatra - a csoport [5. § (1) bekezdés 27. pont] tagjai.

(5) *  A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését - tekintet nélkül annak mértékére - az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni.

Hatáskörrel rendelkező felügyelet és az alkalmazandó jog * 

66. § *  (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, a vételi ajánlat felügyeletét azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amely területén működő szabályozott piacra a társaság részvényeit legkorábban vezették be.

(2) Ha a céltársaság részvényeinek bevezetése első alkalommal egyidejűleg több tagállamban is megtörtént, a céltársaság e szabályozott piacoknak és hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak a kereskedés első napján történő értesítésével határozza meg azt, hogy mely tagállam felügyeleti hatósága lesz a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező.

(3) A céltársaság a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott, a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését a 34. § (4) bekezdésében foglalt helyen haladéktalanul közzéteszi.

(4) Ha a céltársaság vételi ajánlatának felügyeletét a Felügyelet látja el, és a céltársaság székhelye nem Magyarországon, hanem más tagállamban van, akkor

a) a kötelező vételi ajánlat megtételének a befolyás százalékos mértékéhez kötött határának meghatározására, illetve a befolyás mértékének számítási módjára;

b) a munkavállalók tájékoztatására; és

c) a céltársaság ügyvezető szervének a vételi ajánlatról való tudomásszerzést követő különleges eljárására

a székhely szerinti ország jogszabályai az irányadóak.

67. § * 

Befolyásszerzés kötelező nyilvános vételi ajánlat útján

68. § *  (1) A céltársaságban, előzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott - nyilvános vételi ajánlatot kell tenni

a) a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, vagy

b) a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez.

(2) *  Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére

a) nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,

b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján,

c) állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, vagy

d) összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeképpen került sor,

akkor a vételi ajánlatot legkésőbb az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

(3) Összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél együttesen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól.

(4) *  A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) kell megbízni.

(5) *  Nem kell az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási intézkedések vagy hatáskörök alkalmazásával kerül sor.

69. § (1) *  Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlatot jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit megküldi a céltársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa részére, és kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat haladéktalan közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.

(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) *  az ajánlattevő nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét);

b) *  az ajánlattevőnek, illetve az összehangoltan eljáró személyek megállapodásában részt vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények darabszámát, sorozatát;

c) a részvényekért ajánlott ellenérték pénzben kifejezett értékét, az ellenérték összetételét (pénzbeli, illetve értékpapírral történő teljesítés aránya, értékpapír esetén a felajánlott értékpapír megnevezése stb.), illetve az ellenérték kiszámításának, teljesítésének módját, ideértve a 74. § (6)-(8) bekezdésében meghatározott szabályokra történő figyelemfelhívást is;

d) a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt;

e) a vételi ajánlat elfogadása (a továbbiakban: elfogadó nyilatkozat) megtételének lehetséges helyét és módját, továbbá a meghatalmazott vagy közreműködő igénybevételének feltételeit;

f) *  a közreműködő - a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott - befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;

g) a (4) bekezdésben meghatározott működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyét;

h) közös ajánlat esetén az elfogadó nyilatkozatban megjelölt részvényeknek az ajánlattevők közötti megosztási arányát;

i) a vételi ajánlattól történő elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot arra az esetre, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem kerülne sor ötven százalékot meghaladó mértékű befolyás megszerzésére;

j) *  az ajánlattevő céltársasággal való kapcsolatának leírását;

k) *  az áttörési szabály eredményeként esetlegesen megszűnő jogok miatt felajánlott kártalanítás összegének a 76/C. §-ban foglaltak figyelembevételével történő meghatározását és kifizetésének módját;

l) *  a foglalkoztatásra vonatkozó, valószínűsíthető következményeket;

m) *  a részvényes és az ajánlattevő közötti, a vételi ajánlat elfogadásával létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó jog és az illetékes bíróság meghatározását, és

n) *  minden egyéb olyan lényeges körülményt, amely a vételi ajánlatot befolyásolhatja.

(3) *  Tilos a vételi ajánlat oly módon történő meghatározása, amely a részvényesek tekintetében az elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

(4) *  Az ajánlattevő a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi vállalkozás, gazdasági tevékenységéről jelentést készít.

(5) *  Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.

(6) Az ajánlattevőnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell: * 

a) a működési tervet és a gazdasági tevékenységről szóló jelentést,

b) annak igazolását, hogy az ajánlatban meghatározott részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték szolgáltatásához az ajánlattevő fedezettel rendelkezik, valamint

c) *  ha a vételi ajánlat megtételére összehangoltan eljáró személyek által kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem együttesen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó megállapodást,

d) ha a vételi ajánlatra a 68. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a vételi, illetve visszavásárlási jogot megállapító szerződést, illetve a határidős vételi megállapodás alapján történt részvényszerzés feltételeit tartalmazó szerződést,

e) *  a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, ha a vételi ajánlat a céltársaságban kilencven százalékot elérő vagy meghaladó befolyás megszerzésére irányul.

(7) A vételi ajánlat fedezete lehet:

a) pénz,

b) *  az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír,

c) *  az Európai Unió vagy az OECD tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia.

(8) *  Nem kell fedezetet képezni az összehangoltan eljáró személyek által birtokolt részvényekre, amennyiben azok nyilatkoznak, hogy nem élnek a vételi ajánlattal, és a vételi ajánlat időszakában, valamint az azt követő két éven belül nem idegenítik el részvényeiket, illetve erre vonatkozó szerződést nem kötnek.

70. § (1) *  A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tíz munkanapon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb három munkanapos határidő kitűzésével előírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet három munkanapon belül határoz.

(2) *  A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában tíz munkanapon belül, illetve hiánypótlás esetén három munkanapon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

(3) * 

(4) Az ajánlattevő a Felügyelet határozatának kézhezvételét, illetve a jóváhagyásra nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének és a vételi ajánlatnak a közzétételét, az elfogadó nyilatkozat megtételére megadott határidő kezdő és zárónapjának megjelölésével.

(5) *  A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb - beleértve az esetleges hosszabbítást is - hatvanöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap. A Felügyelet a kérelmező ajánlattevő indokolt kérelmére, az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az eredeti határidő lejártáig közzéteszi a határidő meghosszabbításának tényét.

(6) Ha a vételi ajánlat közzétételére - a különböző megjelentetési helyeken - eltérő időpontban kerül sor, a vételi ajánlattal kapcsolatos határidők a később megjelenő közzététel napjától számítandóak.

(7) *  Az ajánlattevő és az összehangoltan eljáró személyek - természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek) a vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyásra történő benyújtásának napjától az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet.

(8) * 

71. § (1) A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni.

(2) *  Az ajánlattevő - az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.

Az ajánlati ár * 

72. § *  (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén

aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,

ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

ac) *  amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,

ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

ae) *  az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

af) *  az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és

ag) *  az egy részvényre jutó saját tőke értéke

közül a legmagasabb összeg;

b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén

ba) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,

bb) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

bc) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

bd) *  az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

be) *  az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és

bf) *  az egy részvényre jutó saját tőke értéke

közül a legmagasabb összeg.

(2) *  Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában, illetve b) pontjának ba) alpontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtása között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.

(3) *  Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4) Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.

(5) *  Saját tőkeként

a) *  a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy

b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

73. § *  Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a céltársaság igazgatósága a céltársaság működésére vonatkozó információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.

A céltársaság ügyvezető szervének különleges eljárása * 

73/A. § *  (1) *  Ha a céltársaság alapszabálya ezt előírja, a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelőbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától vagy - ha erről a kézhezvételt megelőzően az igazgatóság már tudomást szerzett - a vételi ajánlattétel szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakon belül nem hozhat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről stb.).

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom nem zárja ki azt, hogy a céltársaság igazgatósága * 

a) a 75. § szerinti ellenajánlat megtételének ösztönzése végett eljárjon, illetőleg

b) a közgyűlés által az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően elfogadott határozat végrehajtása érdekében hozzon döntést, feltéve, hogy az a céltársaság szokásos üzleti tevékenységének körébe tartozik.

(3) *  Nem minősül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, vagy az arra vonatkozó tudomásszerzést követően a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerint összehívott közgyűlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.

(4) A céltársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára - az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját megelőzően - közzétenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.

(5) A céltársaság igazgatósága - kivéve a 68. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti befolyásszerzés esetét - köteles a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi tanácsadót megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján értesíti a részvényeseket.

(6) A céltársaság igazgatósága a vételi ajánlatot a kézhezvételt követően haladéktalanul köteles megküldeni a munkavállalók képviselőinek. A céltársaság igazgatóságának véleményéhez csatolni kell a munkavállalók véleményét is, ha az az igazgatóság véleményének közzétételekor az igazgatóság rendelkezésére áll.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.

(8) *  A céltársaság igazgatósága az e §-ban szabályozott különleges eljárása során a céltársaság hosszú távú üzleti, stratégiai jelentőségű céljainak figyelembevételével köteles eljárni.

A vételi ajánlat elfogadása * 

74. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját követően valamennyi, az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes bejelentheti, hogy részvényét, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni.

(2) Az elfogadó nyilatkozatot személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet megtenni. Az elfogadó nyilatkozat meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő megtételével kapcsolatos felelősség az elfogadó nyilatkozatra jogosultat terheli.

(3) Az elfogadó nyilatkozat nem vonható vissza.

(4) *  Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során az egyenlő bánásmód követelményét megsérteni.

(5) Az ajánlattevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő részvényes között a részvény-átruházási szerződés az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre, kivéve, ha a verseny-felügyeleti eljárás ezen a napon még nem zárult le. Ez utóbbi esetben a szerződés a verseny-felügyeleti engedély megadásának napján jön létre.

(6) Az ajánlattevő az ellenérték teljesítésére a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját - verseny-felügyeleti eljárás esetén a verseny-felügyeleti engedély megadásának napját - követő öt munkanapon belül köteles.

(7) Ha az ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz, az elfogadó nyilatkozatot tevő - az elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg - kérheti, hogy az ajánlattevő az ellenértéket pénzben fizesse meg.

(8) Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt időpontot követően történik meg, az ajánlattevő késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevő elállhat a szerződéstől. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevő köteles ennek tényét a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza.

Az ellenajánlat

75. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapját megelőző tizenötödik napig bárki jogosult új vételi ajánlat megtételére (a továbbiakban: ellenajánlat). Az ellenajánlatra - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az ellenajánlat akkor tehető közzé, és az ellenajánlatot a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb forintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. Ha újabb ellenajánlatra kerül sor, ez az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha legalább további öt százalékkal magasabb forintban meghatározott ellenértéket határoz meg, mint a korábbi ellenajánlat.

(3) Ha az újabb ellenajánlat az ajánlattevő által korábban megtett ajánlattól (ellenajánlattól) csak az ellenérték tekintetében tartalmaz eltérést, úgy annak jóváhagyásáról a Felügyelet három napon belül határoz.

(4) Az ellenajánlat jóváhagyásával és annak a 70. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételével az előző vételi ajánlat (ellenajánlat), illetve az arra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti.

A vételi ajánlattételi eljárás lezárása

76. § *  Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.

Az áttörés * 

76/A. § *  (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakban nem alkalmazható az ajánlattevőre

a) a céltársaság alapszabályában foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás; és

b) a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás.

(2) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy a céltársaság részvényeseinek azon közgyűlésén, amely a 73/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban védekezési intézkedésekről határoz,

a) nem alkalmazható az alapszabályában foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, ha a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése;

b) nem alkalmazható a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, amennyiben a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése; és

c) a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények - ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése - egy szavazatot érnek.

(3) *  A céltársaság alapszabályában az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján előírt rendelkezéseket a céltársaság közgyűlésének erre vonatkozó felhatalmazása alapján nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette,

feltéve, hogy a felhatalmazásra a nyilvános vételi ajánlat közzétételét megelőző 18 hónapon belül került sor.

(4) *  Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.

76/B. § *  (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy ha az ajánlattevő a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogot megtestesítő részvények legalább hetvenöt százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyűlését összehívhatja, kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tag visszahívását, illetve kinevezését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyűlésen

a) *  a 76/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelő-bizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem gyakorolhatók; és

b) a többszörös szavazati jogot biztosító részvények - ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése - egy szavazatot érnek.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti jog ellentételezéseként a részvényest a befolyásszerzővel szemben eladási jog illeti meg, amellyel a hetvenöt százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű szavazati jog 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételétől számított kilencven napon belül élhet.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eladási jogát gyakorló részvényes által felajánlott részvény vételára megegyezik a vételi ajánlatban meghatározott vételárral. Ha a közgyűlést összehívó részvényes az eltelt időszakban ennél magasabb áron vásárolt részvényeket, akkor a vételár e magasabb értékkel egyezik meg.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság vagy a társasággal összehangoltan eljáró társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz; vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.

(6) *  Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.

76/C. § *  (1) Ha a szavazatelsőbbségi részvényesnek az érintett részvény megszerzésekor nem volt, illetve nem lehetett tudomása a 76/A. § és a 76/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a részvény által megtestesített szavazati jog gyakorlására vonatkozó korlátozás esetleges bekövetkezéséről, s e korlátozás következtében kára keletkezik, számára az ajánlattevőtől, illetve az áttörést megvalósító személytől, illetve egyéb szervezettől kártalanítás jár.

(2) A kártalanítás minimális mértékéről a céltársaság alapszabályában kell rendelkezni. A kártalanítás alapszabályban meghatározott minimális összege nem haladhatja meg a céltársaság törzsrészvénye értékének annyiszorosát, ahányszoros szavazati jogot a szavazatelsőbbségi részvény hordoz.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kártalanítást az ajánlattevő fizeti meg pénzben, legkésőbb a 76/A. § vagy a 76/B. § szerint összehívott közgyűlés időpontját megelőző nyolcadik munkanapig.

A vételi és eladási jog gyakorlása * 

76/D. § *  (1) Ha az ajánlattevő

a) a 69. § (6) bekezdésének e) pontja szerint, a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyására vonatkozó kérelmében úgy nyilatkozott, hogy a vételi jogával élni kíván,

b) *  a sikeres vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a céltársaságban, és

c) igazolja, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételi jog tárgyát képező részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték teljesítéséhez,

a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.

(2) Az ajánlattevő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül bejelenti a Felügyeletnek és egyidejűleg közzéteszi a vételi jog gyakorlására vonatkozó szándékát. A bejelentés és a közlemény tartalmazza a részvények

a) átadás-átvételének helyét, idejét és módját,

b) ellenértékét, és

c) ellenértéke megfizetésének idejét és módját.

(3) Az ajánlattevő a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellenértéket a vételi jog gyakorlása bejelentésével egyidejűleg az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél nyitott letéti számlán a céltársaság részvényesei javára elhelyezi.

(4) *  A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények ellenértéke a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében összevont (konszolidált) beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő. Amennyiben a társaság az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor az egy részvényre jutó saját tőke számításánál a számviteli törvény 114/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke alapján kell a számítást elvégezni.

(5) A céltársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel az ajánlattevő rendelkezésére bocsát.

(6) *  Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt követő kilencven napon belül - írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

77. § *  (1) *  Ha valaki a 68-76/D. §-ban foglaltaktól eltérő módon szerez befolyást, a céltársaságban szavazati jogot nem gyakorolhat. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközően, vagy e szabályok megkerülésével szerzett befolyását köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának kézhezvételét követő hatvan napon belül megszüntetni.

(2) A befolyást szerző az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig a céltársaságban semmilyen részvényesi jogát nem gyakorolhatja.

78. § *  Ha a vételi ajánlat eredményeként nem kerül sor a vételi ajánlat tárgyát képező valamennyi részvény átruházására, de az ajánlattevő a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű befolyást szerzett, az ajánlattevőnek a további befolyásszerzése során nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. Ha a vételi ajánlat eredményeként megszerzett befolyás mértéke nem éri el a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy az ajánlatevőnek a további - a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó - befolyásszerzéshez előzetesen újabb vételi ajánlatot kell tennie.

Befolyásszerzés önkéntes vételi ajánlat útján

79. § (1) *  Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat). Önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 71. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 73/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehető. Az ajánlattevő, az ajánlattevő befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás, valamint a vele összehangoltan eljáró személyek, illetve bármelyikük megbízásából harmadik személy újabb önkéntes vételi ajánlatot az önkéntes vételi ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül nem tehet.

(2) Ha az elfogadó nyilatkozatokban felajánlott részvények száma a vételi ajánlatban meghatározott mértéket meghaladja, a részvények átruházására kizárólag a részvények névértékének arányában kerülhet sor.

(3) Nem tehető önkéntes vételi ajánlat a kötelező vételi ajánlatnak a 69. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételétől az annak elfogadására nyitva álló határidő záró napjáig.

80. § (1) Az e fejezetben meghatározott rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt törvény lehetővé teszi.

(2) *  Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

(3) A tőzsde - a Felügyelet által jóváhagyott - szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények vételi ajánlattétel útján történő megszerzéséhez további feltételeket írhat elő.

Felügyeleti együttműködés * 

80/A. § *  (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, akkor a Felügyelet a befolyásszerzéssel és a vételi ajánlattal kapcsolatos döntéseit a határozatok meghozatalától számított két munkanapon belül megküldi az érintett tagállamok felügyeletei hatóságainak.

(2) *  A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a befolyásszerzés tárgyában kért információkat.

(3) *  Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában a befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(4) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására a 392-394. §-ban foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(5) *  Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága által meghozott intézkedések ellenére, az ajánlattevő továbbra is megsérti a befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a tájékoztatását követően meghoz minden megfelelő intézkedést a befektetők védelmében, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

NEGYEDIK RÉSZ * 

VIII. Fejezet * 

81-90. § * 

IX. Fejezet * 

91-107/A. § * 

ÖTÖDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGI SZABÁLYAI

X. Fejezet * 

108-112. § * 

XI. Fejezet * 

113-114. § * 

XII. Fejezet * 

115-137. § * 

XIII. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMLÁN TÖRTÉNŐ FORGALMAZÁSA

Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról

138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

(2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

Központi értékpapírszámla

139. § (1) *  A központi értéktár a központi értékpapírszámlát értékpapír-számlavezetőnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapírszámlát a kibocsátó nevén vezeti.

(2) *  Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapírszámlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapírszámlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapírszámla számának megjelölésével kell végrehajtani.

(3) *  A központi értékpapírszámlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapírszámlán - a központi értékpapírszámlán történő jóváírással egyező értéknappal - az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.

Az értékpapírszámla

140. § (1) *  Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, a 335. §-ban meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).

(2) *  Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost haladéktalanul értesíti.

141. § (1) Az értékpapírszámla tartalmazza

a) a számla számát és elnevezését,

b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,

c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá

d) az értékpapír zárolására való utalást.

(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.

142. § (1) Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki.

(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

142/A. § *  (1) A számlavezető belépési azonosítót és havonta új jelszót képez a Felügyelet által megadott módszertan szerint a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó - (3) bekezdésben megjelölt - egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a számlavezetőt az ügyfél részére történő, külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek lehetősége lett volna az eltérést felfedni.

(2) A számlavezető az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és a Felügyeletnek. A belépési azonosító és jelszó nem lehet azonos természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt személyes adattal, nem természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt, a számlatulajdonos azonosítására szolgáló adattal, valamint nem származtatható azokból.

(3) A számlavezető a belépési azonosítóhoz tartozóan a Felügyelet számára anonimizált módon átadja a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleget és adatokat - a Felügyelet által kialakított adatstruktúrának megfelelő tartalommal - a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. A Felügyelet az átadott értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleg és adatok elérhetőségét az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig - vagy ha az korábbi, a tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó értékpapírszámla-egyenleg és adatok elérhetővé tételéig - az (1) bekezdés szerint, folyamatosan biztosítja.

(4) A Felügyelet a belépési azonosítót és jelszót kizárólag az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőség biztosítása és a tájékozódási lehetőségre való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából kezelheti, az említett adatok biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket biztosítja.

(5) A számlavezető a belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozóan az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot készít, és azt a tervezett hatálybalépése, módosítása esetén a módosítás tervezett hatálybalépése előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra megküldi a Felügyeletnek. A szabályzatot és annak hatálybalépését a Felügyelet abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelelő eljárási és technikai intézkedésekkel biztosítja, hogy jogosulatlan személyek a belépési azonosítóhoz és jelszóhoz ne férhessenek hozzá.

(6) A Felügyelet a számlavezető által a (3) bekezdés szerint átadott értékpapírszámla-egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt értékpapír állományának a Felügyelet rendelkezésére álló adataival.

(7) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán keresztül biztosítja. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait - ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót - nem kezelheti.

(8) *  E § rendelkezéseit a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasza szerint végzett tevékenysége tekintetében nem kell alkalmazni.

143. § (1) Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.

(2) Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.

(3) Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni.

(4) A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.

(5) Az értékpapírszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.

Zárolt értékpapír-alszámla

144. § (1) A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik.

(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.

(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.

(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára.

(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.

(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára történő átutalásáról.

(7) *  Ha a zárolás időtartama alatt a kibocsátó a dematerializált módon előállított részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, úgy a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvényt a számlavezető kérésére a számlavezető részére adja át.

Az értékpapírszámla megszűnése

145. § (1) Az értékpapírszámlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.

(2) *  A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt.

(2a) *  Amennyiben a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti, új számlavezető kijelölése hiányában a számlavezető jogosult az értékpapír számlát megszüntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámlán saját számlájától elkülönítetten, azonosítható módon nyilvántartani a jogosult költségére és veszélyére. A gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában a számlavezetőt kizárólag őrzési kötelezettség terheli az új számlavezető bejelentéséig. Új számlavezető bejelentéséig a számlavezető által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a számlavezetőnek szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a számlavezető nem kötelezhető.

(2b) *  Amennyiben a számlavezető a tevékenységével felhagy és a számlatulajdonos ismételt felhívás ellenére nem gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a tevékenységével felhagyó számlavezető gondoskodik új számlavezető kijelöléséről a számlatulajdonos költségére. Az új számlavezető a számlatulajdonossal történő szerződéskötésig a (2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.

(3) A felmondás csak írásban érvényes.

(4) Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámlaszerződést nem szünteti meg.

A számlarendszer részletes szabályai

146. § Az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek * 

146/A. § *  A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

146/B. § *  (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek * 

146/C. § *  Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

146/D. § *  (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.

XIV. Fejezet

ÜGYFÉLSZÁMLA

147. § *  (1) *  Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.

(2) *  A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt - ha e törvény másként nem rendelkezik - letéti számlán köteles elhelyezni.

(3) Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

148. § Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat - az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján - az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.

XV. Fejezet

TULAJDONOSI MEGFELELTETÉS. A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT * 

Tulajdosi megfeleltetés * 

149. § *  (1) Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani.

(2) A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban vagy a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek.

(3) *  A tulajdonosi megfeleltetés során, amennyiben az olyan kibocsátó kérelmére indul, amely befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi szerződő fél, illetve központi értéktár, az értékpapírszámla-vezető a kibocsátó részvényeit jegyző értékpapírszámla-tulajdonosairól a központi értéktárnak köteles átadni a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének, továbbá jogszabály eltérő rendelkezése esetén a részvény szerzésének időpontját.

(4) Dematerializált részvény esetén - ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor - azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket.

(5) A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak átadni.

150. § * 

Részvényesi meghatalmazott (nominee)

151. § (1) *  Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy a központi értéktár a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.

(2) *  A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.

(3) A szerződés nem lehet része az értékpapírszámla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére létesített, illetve más befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási szerződésnek. A szerződésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.

152. § (1) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

(2) *  Ha a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosulttal) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.

153. § (1) A részvényesi jogok gyakorlása során a részvényesi meghatalmazott köteles az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárni. A részvényesi meghatalmazott köteles feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy nem tulajdonosként, hanem részvényesi meghatalmazottként jár el. E tevékenysége során közreműködőt kizárólag indokolt mértékben vehet igénybe.

(2) *  A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre.

(3) *  A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat, és a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását. Ha a meghatalmazott ennek nem tesz eleget, a részvénytársasággal kapcsolatos szavazati joga nem gyakorolható.

(4) Minden érdekeltségét valószínűsítő harmadik személy a Felügyeletnél kezdeményezheti a részvényesi meghatalmazott által képviselt részvénytulajdonosok megismerését.

(5) *  Amennyiben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír külföldön történő kibocsátása alapján kerül sor, a másodlagos értékpapír devizakülföldi letétkezelője („depositary”) részvényesi meghatalmazottként eljárhat, ha a másodlagos értékpapír kibocsátására irányadó jognak, valamint a részvény kibocsátója és a másodlagos értékpapír letétkezelője közötti megállapodásnak megfelelő, a részvényesi jogok gyakorlására irányuló meghatalmazással rendelkezik.

154. § (1) *  A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.

(2) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról. Az okiratokról a részvényes kérésére bármikor köteles másolatot szolgáltatni.

(3) A részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő idő álljon rendelkezésére.

(4) Az utasításkérésben részletesen ismertetni kell a közgyűlés napirendi pontjait és a részvénytársaság által a részvényeseknek megküldött előterjesztéseket.

(5) A részvényes utasításának hiányában - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével -, illetve ha a részvényes utasítása nem egyértelmű, a részvényesi meghatalmazott a részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(6) A részvényes utasításának hiányában a részvényesi meghatalmazott csak abban az esetben gyakorolhatja a részvényes szavazati jogát, ha

a) a részvényesi meghatalmazott a (3) és (4) bekezdésben meghatározott utasításkérésben a napirendi pontok szerint közölte az általa javasolt szavazás tartalmát és indokát, feltéve, hogy

b) a részvényesi meghatalmazott tevékenységére vonatkozó szerződés kifejezetten tartalmazza a részvényesi meghatalmazott általános, a részvényes részéről bármikor visszavonható felhatalmazását arra, hogy ha a részvényes nem válaszol az utasításkérésre, az a részvényesi meghatalmazott által közölt szavazás tartalmának jóváhagyását jelenti.

(7) A közgyűlési szavazás során a részvényesi meghatalmazott köteles biztosítani a részvényesek eltérő utasításának megfelelő arányokat.

155. § (1) *  A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés megszűnése esetén e tényről a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot haladéktalanul értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.

(2) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről.

(3) Devizakülföldi részvényesi meghatalmazott belföldön végzett tevékenységére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy devizakülföldi ügyfeleivel szembeni felelősségére a rá vonatkozó külföldi szabályozást kell alkalmazni.

(4) *  Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

XVI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

A befektetési hitelezés

156. § *  (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles - a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - az igazgatóság által elfogadott belső hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.

(2) Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthető. Szóban kötött ügyletnél az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni.

(3) Befektetési hitel nem nyújtható

a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,

c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.

(4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.

157. § * 

157/A-157/B. § * 

Halasztott pénzügyi teljesítés

158-160. § * 

XVII. Fejezet * 

161-167. § * 

XVIII. Fejezet

ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS

168. § *  (1) *  A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.

(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.

(3) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.

(4) Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.

169. § *  Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

170. § (1) *  Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet.

(2) *  Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;

b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;

c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;

d) az értékpapírkölcsön futamidejét;

e) a kölcsönzési díjat;

f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és

g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.

(3) *  Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.

171. § *  Az értékpapírkölcsönre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

XIX. Fejezet

172. § * 

172/A. § * 

173. § * 

174. § * 

175-177. § * 

177/A. § * 

178. § * 

Nyilvánosságra hozatal * 

178/A. § * 

179. § * 

180-181. § * 

XIX/A. Fejezet * 

ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET * 

A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete * 

181/A-181/K. § * 

XIX/B. Fejezet * 

181/L-181/X. § * 

XX. Fejezet

182. § * 

183-187. § * 

188-197. § * 

198. § * 

HATODIK RÉSZ

A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS * 

XXI. Fejezet

A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA * 

199. § *  E rész rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan pénzügyi eszközzel kapcsolatos cselekményre,

a) *  amelyet Magyarország területén követtek el, vagy

b) *  amelyeket külföldön követtek el, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.

Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma * 

200. § *  Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.

Bennfentes kereskedelem * 

201. § *  (1) Bennfentes kereskedelem:

a) a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet kötése, illetőleg ügylet kötésére adott megbízás;

b) a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek;

c) a bennfentes személy által javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön;

d) bármely személynek az a)-c) pontban leírt cselekménye, amennyiben tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül.

(2) *  Bennfentes személy

a) a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja;

b) *  az a jogi személy, illetve ennek ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

c) *  az a jogi személy, illetve ennek ügyvezetője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, amely a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet, illetve ennek érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;

e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes és jogi személy;

f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete, illetve ennek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és érdemi ügyintézője;

g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására;

h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte;

i) az a)-h) pontban felsorolt természetes személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hozzátartozója;

j) *  az a jogi személy, és ennek nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy minősített befolyással bír.

(3) Bennfentes információ:

a) a pénzügyi eszközzel - ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet - kapcsolatos olyan lényeges információ, amely

aa) még nem került nyilvánosságra;

ab) közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik;

ac) nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas;

b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik;

c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely

ca) még nem került nyilvánosságra;

cb) közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik;

cc) az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó;

cd) információt a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.

(4) Lényeges információ: minden olyan információ, amely olyan eseményre vagy körülményre vonatkozik, amely bekövetkezett vagy bekövetkezése megalapozottan várható, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek egy adott pénzügyi eszköz árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról.

(5) Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ: minden olyan információ, amely a befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor.

201/A. § * 

201/B. § *  (1) A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni

a) a 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve

aa) a vele közös háztartásban élő személy,

ab) a közeli hozzátartozója, és

ac) *  a bennfentes személy minősített befolyásával működő társaság, és

b) a 201. § (2) bekezdés b)-c) pontjában az említett bennfentes személy,

ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét (cégnevét), természetes személyazonosító adatait, lakcímét (székhelyét), a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését.

(3) *  A 201. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti bennfentes személy haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót az (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyletkötésről, amennyiben az a (4) bekezdésben meghatározott ügyletkötési összértéket meghaladja.

(4) *  A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötésről a kibocsátót tájékoztatni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:

a) a bennfentes személy, és

b) a vele közös háztartásban élő személy,

c) a közeli hozzátartozója,

d) a minősített befolyásával működő társaság

által kötött ügyleteket.

201/C. § *  (1) *  A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul az 56. § szerint, illetőleg internetes honlapján közzétenni a rá vonatkozó bennfentes információkat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírások teljesítése során a kibocsátó nem kötheti össze a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát tevékenysége reklámozásával.

(3) *  Ha a kibocsátó másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egyidejűleg köteles ugyanazt az információt teljes mértékben az internetes honlapján nyilvánosságra hozni.

(4) A kibocsátó nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben erről köteles értesíteni a kibocsátót, aki az érintett információt honlapján az értesítést követően haladéktalanul, teljes mértékben nyilvánosságra hozza.

(5) Nem kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, ha az információt megszerző személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség jogszabályon, létesítő okirat rendelkezésén vagy szerződésbe foglalt megállapodáson alapul-e.

(6) *  A kibocsátó a 201/B. § (3) bekezdése alapján hozzá érkezett bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül köteles közzétenni az 56. § szerint.

201/D. § *  (1) *  A bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése érdekében a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást vezet, amelyet a Felügyelet kérésére, a nyilvántartást vezető személy köteles átadni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy más javára vagy nevében eljárva több kibocsátóra vonatkozóan fér hozzá bennfentes információhoz, a nyilvántartást kibocsátónként elkülönítve köteles vezetni.

(3) A bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) természetes személy esetén

aa) *  természetes személyazonosító adatait,

ab) lakcímét,

ac) * 

ad) állampolgárságát,

ae) * 

af) *  külföldi természetes személy esetében az aa), ab) és ad) pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) azonosító okiratának számát; és ezeken felül legalább

c) a nyilvántartásba vétel okát;

d) a nyilvántartás összeállításának, illetve frissítésének időpontját.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a bennfentes információhoz való hozzáférést követően haladéktalanul nyilvántartásba veszi az általa munkaviszony keretében vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott, bennfentes információhoz hozzáférő személyt.

(5) Amennyiben a nyilvántartásba vett személy bennfentes információhoz való hozzáférése bármilyen módon megszűnt, a hozzáférés megszűnését követően a személyt haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból.

(6) Az (1) bekezdésben említett, a bennfentes információhoz hozzáférő személy köteles a nyilvántartást vezető kérésére, a nyilvántartásba vételkor a (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott adatokról a nyilvántartást vezetőt haladéktalanul - majd ezt követően írásban is - tájékoztatni. A nyilvántartásban szereplő személy a (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adatainak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt.

(7) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a szabályzatban

a) meghatározza

aa) a javában vagy nevében eljáró, nyilvántartást vezető természetes nyilvántartást vezető személy kijelölésének szabályait;

ab) a nyilvántartás vezetésére kijelölt személyt;

ac) a nyilvántartásba vétel, és törlés eljárási szabályait; és

b) tájékoztatja a javában vagy nevében eljáró személyeket

ba) a nyilvántartásba vétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről; továbbá

bb) a bennfentes információval való visszaélésnek és az ilyen információ nem megfelelő továbbításának következményeiről.

(8) A nyilvántartást vezető személy a (7) bekezdésben említett szabályzatot a bennfentes információhoz hozzáférő személy számára - az adatszolgáltatását megelőzően - rendelkezésre bocsátja.

(9) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásból való törlést követően e tényről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásból törölt személyeket.

(10) A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja:

a) természetes személy esetén

aa) ha a személy belföldi, személyazonosító igazolványát és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy útlevelét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy kártya formátumú vezetői engedélyét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát,

ab) ha a személy külföldi, útlevelét, személyi azonosító igazolványát vagy érvényes tartózkodási engedélyét;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy

ba) *  a belföldi vállalkozást a cégbíróság bejegyezte, vagy a vállalkozás a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,

bb) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

(11) A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni.

Piacbefolyásolás * 

202. § *  Piacbefolyásolásnak minősül

a) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról;

b) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti;

c) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak; vagy

d) *  megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ megalapozatlan, félrevezető, hamis mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.

Kivételek a tilalom alól * 

203. § *  (1) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek

a) az az ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás alapján teljesítenek;

b) a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta.

(2) Nem minősül piacbefolyásolásnak, ha a 202. § a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén:

a) az ügyletet kötő, illetve a megbízást adó bizonyítja, hogy az ügylet megkötéséhez, illetve a megbízás adásához méltányolható érdeke fűződött, és

b) a megbízás megfelel az adott szabályozott piac elfogadott piaci gyakorlatának.

(3) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek és piacbefolyásolásnak a részvény-visszavásárlási program keretében történő ügyletkötés, és pénzügyi eszközök árfolyamának stabilizálása érdekében kötött ügylet, ha azt a Bizottság 2273/2003/EK rendeletében szabályozott módon hajtják végre.

(4) A kibocsátó - jogos érdekei sérelmének megelőzése érdekében - saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát, ha

a) a késleltetés nem okozza a nyilvánosság félrevezetését,

b) a kibocsátó haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a késleltetés tényét, és

c) a kibocsátó biztosítja a szóban forgó információ bizalmas kezelését.

(5) A bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának a (4) bekezdés alapján történő, kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(6) * 

204. § *  (1) E rész alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlat azon eljárások és cselekmények összessége, amelyek a piaci résztvevők által ismertek és alkalmazottak, az adott piacon az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján elvárhatóak.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben, valamint a 202. §-ban meghatározott magatartások vizsgálatakor a körülmények összességét mérlegelve jár el, s az általa figyelembe veendő körülményeket külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó információnak minősül az olyan információ, amely

a) a mindennapos gyakorlat szerint a piaci szereplők részére rendelkezésre áll, vagy

b) a jogszabályok, piaci szabályzatok, piaci szokványok, szerződési kötelezettség szerint a szabályozott piacon közzéteendő.

(4) * 

(5) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minősül:

a) *  a pénzügyi eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelyet szabályozott piacra bevezettek, vagy amelynek bevezetésére vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be,

b) *  az az eszköz, amelyet szabályozott piacra nem vezettek be, de értéke az a) pontban felsorolt valamelyik eszköz értékétől vagy árfolyamától függ,

c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig.

(6) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap kezelője minősül.

Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése * 

205. § *  (1) Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: bejelentésre kötelezett személy) köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt öt munkanapon belül írásban is meg kell ismételni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:

a) az ügylet leírását, ideértve a megbízás típusát, és a kereskedés piacának megnevezését;

b) a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetését;

c) megbízó és az ügylet lebonyolításában közreműködő személy azonosítására alkalmas adatokat, azaz természetes személy közreműködő esetében annak

ca) *  természetes személyazonosító adatait,

cb) lakcímét,

cc)-cd) * 

ce) állampolgárságát;

d) hogy a bejelentő személy milyen minőségben jár el;

e) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyeletek vizsgálata szempontjából fontos minden egyéb adatot.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt adatok a bejelentés időpontjában nem állnak rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a bejelentőben az a gyanú, hogy az ügylet bennfentes kereskedelemnek vagy piacbefolyásolásnak minősülhet. Minden további információt - mihelyt rendelkezésre áll - haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek.

(4) A bejelentésre kötelezett személy kijelöl - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdésben előírt bejelentést a Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstől számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére.

(5) A bejelentésre kötelezett személy, ideértve a kijelölt személyt is, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyről - kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot és a bíróságot - harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

(6) A bejelentésre kötelezett személyt, illetve a kijelölt személyt - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(7) A bejelentésre kötelezett személy köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megtanulják felismerni, és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás gyanújára okot adó esetekben megfelelően tudjanak eljárni.

(8) *  A Felügyelet a bejelentésre kötelezett személy, illetve a kijelölt személy személyazonosságát, az (1) bekezdés alapján tett bejelentés tényére, illetve annak tartalmára vonatkozó információt harmadik személynek - kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot, bíróságot, illetve törvény felhatalmazása alapján a külföldi felügyeleti hatóságot - nem adhat át.

(9) A Felügyelet az (1) bekezdés alapján tett bejelentések révén tudomására jutott információt kizárólag a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat három évig köteles megőrizni úgy, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatóak legyenek.

(10) *  A Felügyelet a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés átvételét követően az abban foglalt információt - a (9) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében - a bejelentés beérkezését követő két munkanapon belül továbbítja az érintett szabályozott piacok illetékes hatóságaihoz.

XXI/A. Fejezet * 

BEFEKTETÉSI AJÁNLÁS * 

205/A. § *  E fejezet rendelkezéseit csak a közvetlen befektetési ajánlások tekintetében kell alkalmazni az elemzőnek nem minősülő személyre, illetve az elemző számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes személyre.

205/B. § *  (1) A befektetési ajánlásnak egyértelműen és feltűnő módon tartalmaznia kell:

a) a befektetési ajánlást készítő személy nevét, jogi személy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, egyéni vállalkozó székhelyét; illetőleg

b) a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában közreműködő természetes személy nevét, beosztását és munkakörét.

(2) Ha a befektetési ajánlást készítő személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a befektetés ajánlásnak tartalmaznia kell az érintett személy felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését is.

(3) Ha az érintett személy - ide nem értve a befektetési vállalkozást és a hitelintézetet - önszabályozó szervezet tagja és az önszabályozó szervezet által kibocsátott etikai, szakmai szabályok hatálya alá tartozik, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az önszabályozó szervezet ilyen szabályaira történő hivatkozást is.

205/C. § *  (1) Az érintett személy a befektetési ajánlás elkészítése, illetve terjesztése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal jár el.

(2) Az érintett személy a Felügyelet kérésére bizonyítani köteles, hogy a befektetési ajánlás szakmailag megalapozott.

(3) A befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell:

a) a tény, az azon alapuló értelmezés, a becslés és a vélemény, illetve az egyéb nem tényszerű információ egyértelmű megkülönböztetését;

b) a felhasznált információ megbízhatóságának minősítését; és

c) a becslés, az előrejelzés, a valószínűsített árfolyam ilyenként történő megjelölését, illetve az alkalmazott feltételezést.

(4) Az elemző, annak kapcsolt vállalkozása vagy ezek számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes személy által készített befektetési ajánlásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell:

a) a befektetési ajánlás készítésénél használt forrás megjelölését;

b) azt, hogy a befektetési ajánlás tartalmáról a kibocsátót tájékoztatták-e, illetve, hogy a kibocsátó észrevételét a befektetési ajánlás tartalmának meghatározása során figyelembe vették-e;

c) a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszköz kibocsátója értékeléséhez, illetve a pénzügyi eszköz valószínűsített célárfolyamának megállapításához használt adatot, illetőleg a módszertan összegzését;

d) a befektetési ajánlás érvényességének időtartamát, a kockázati tényezőket, és az azok jellegére, mértékére vonatkozó figyelmeztetést;

e) a befektetési ajánlás frissítésének tervezett gyakoriságát, illetve ha a befektetési ajánlásban felhasznált, feldolgozott adat a korábbiakban alkalmazotthoz képest jelentős mértékben megváltozott, ennek tényét; és

f) egyértelműen és feltűnő módon a befektetési ajánlás első közlésének időpontját, valamint a befektetési ajánlásban szereplő árfolyam napját és időpontját.

(5) Ha a befektetési ajánlás eltér az ugyanarra a pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozó, a megelőző tizenkét hónapban az érintett személy által közölt befektetési ajánlástól, a befektetési ajánlásban egyértelműen és feltűnő módon meg kell jelölni ezt a változást és a legutóbb közölt befektetési ajánlás közlésének napját.

205/D. § *  (1) A befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell:

a) az érintett személy minden, a befektetési ajánlás tárgyilagos megítélése szempontjából jelentős jogviszonyát és egyéb körülményt, ideértve a befektetési ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközhöz kötődő pénzügyi érdekeltségét; illetve

b) ha az érintett személy a kibocsátóval jogvitában áll, a jogvita tárgyát, jellegét.

(2) Ha az érintett személy nem természetes személy, akkor az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni

a) minden olyan személyre, aki a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában ténylegesen részt vett, továbbá

b) az érintett személy kapcsolt vállalkozásaira.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell a befektetési ajánlás tárgyilagos megítélése szempontjából jelentős olyan adatot, amelyhez bármely, a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában részt vevő személy hozzáférhet, továbbá minden olyan adatot, amely ismert azon személy számára, aki a befektetési ajánlás szövegéhez annak közlése előtt hozzáférhetett.

(4) Ha az érintett személy elemző vagy annak kapcsolt vállalkozása, a befektetési ajánlásnak egyértelműen és feltűnő módon tartalmaznia kell:

a) a kibocsátó, valamint az érintett személy vagy annak kapcsolt vállalkozása között fennálló tulajdonosi kapcsolatot, ha annak mértéke meghaladja a jegyzett tőke öt százalékát;

b) az érintett személynek vagy kapcsolt vállalkozásának a kibocsátóhoz fűződő egyéb pénzügyi érdekeltségét;

c) az érintett személynek vagy kapcsolt vállalkozásának a befektetési ajánlásban szereplő pénzügyi eszköz piacán meglévő részesedésének mértékét;

d) annak tényét, ha az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás közlését megelőző tizenkét hónapban közreműködött a kibocsátó pénzügyi eszközeinek nyilvános forgalomba hozatalában; és

e) azt, hogy

ea) az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás közlését megelőző tizenkét hónapban befektetési szolgáltatás nyújtására vagy igénybevételére vonatkozó szerződéses jogviszonyban állt-e a kibocsátóval, vagy került-e sor korábban kötött szerződés alapján ellenérték megfizetésére;

eb) az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása szerződéses jogviszonyban áll-e a kibocsátóval befektetési ajánlás készítésére.

(5) Ha az érintett személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a befektetési ajánlásban be kell mutatni a befektetési ajánlás tekintetében az összeférhetetlenség megelőzését biztosító szervezeti és ügyviteli szabályokat, ideértve az információhoz való hozzáférésre vonatkozó korlátozást.

(6) Ha az érintett személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy díjazása kötődik-e a befektetési vállalkozás vagy a hitelintézet, illetve kapcsolt vállalkozása saját számlára kötött ügyletéhez. Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti természetes személy a kibocsátó által kibocsátott értékpapír nyilvános forgalomba hozatala előtt tulajdont szerzett a kibocsátott értékpapírból, a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az értékpapír megszerzésének időpontját, mennyiségét és a természetes személy által fizetett ellenértéket.

(7) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a befektetési ajánlásban közli az elmúlt negyedévben készített összes befektetési ajánlásában

a) a „vételre ajánlott”, a „tartásra ajánlott”, az „eladásra ajánlott” befektetési ajánlások arányát; valamint

b) az a) pontban szereplő bontás szerint azon befektetési ajánlások arányát, amelyek olyan kibocsátóra vonatkoznak, akinek az előző tizenkét hónapban befektetési szolgáltatást nyújtott.

205/E. § *  Más személy által készített befektetési ajánlás terjesztése esetén, egyértelműen és feltűnő módon fel kell tüntetni a befektetési ajánlás terjesztőjének nevét jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, illetve egyéni vállalkozó esetén székhelyét.

205/F. § *  (1) Más személy által készített befektetési ajánlás tartalmilag megváltoztatott terjesztése esetén a befektetési ajánlásban egyértelműen és részletesen meg kell jelölni a módosítást. A megváltoztatott rész tekintetében a 205/B-205/C. §-t, valamint a 205/D. § (1)-(3) bekezdését, illetve ha a terjesztő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, akkor a 205/D. § (4)-(7) bekezdését a terjesztőre is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Annak a jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek, aki tartalmilag megváltoztatott befektetési ajánlást terjeszt, - belső szabályzatában meghatározott módon - biztosítania kell, hogy a befektetési ajánlás készítőjének személyére vonatkozó, a 205/D. §-ban meghatározott adat, információ bármely olyan személy számára feltétel nélkül hozzáférhető legyen, aki részére a befektetési ajánlás terjesztésre került.

(3) Más személy által készített befektetési ajánlás kivonatos terjesztése esetén a terjesztőnek biztosítania kell, hogy az ilyen módon terjesztett befektetési ajánlás világos és egyértelmű legyen, ne legyen félrevezető, valamint meg kell határoznia a forrást és azt, hogy a 205/B-205/D. § szerint közölt információhoz hol lehet hozzáférni.

205/G. § *  (1) A 205/E-205/F. §-ban meghatározottakon túlmenően a befektetési vállalkozás, a hitelintézet vagy az ezek számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes személy a más személy által készített befektetési ajánlás terjesztésekor köteles egyértelműen és feltűnő módon feltüntetni a befektetési vállalkozás, illetve a hitelintézet felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési ajánlás terjesztőjére megfelelően alkalmazni kell a 205/D. § (4)-(7) bekezdését, ha befektetési ajánlás készítője a 205/D. § (4)-(7) bekezdésében meghatározottakat nem közli.

205/H. § *  (1) Ha az érintett személy a befektetési ajánlást nem nyomtatott formában közli, a 205/B. § (1) bekezdés b) pontjában, (2)-(3) bekezdésében, a 205/C. § (4)-(5) bekezdésében, illetve a 205/D. § (1)-(2) bekezdésében, (4) bekezdésének b)-e) pontjában és (5)-(7) bekezdésében foglalt adat, információ egy feltétel és korlátozás nélkül hozzáférhető honlapon is közzétehető, ha a befektetési ajánlás egyértelműen és feltűnő módon megjelöli ezt a tényt és tartalmazza a honlap címét.

(2) A 205/C. § (4) bekezdésének a)-d) pontjában és a 205/D. § (1)-(2) és (5)-(7) bekezdésében meghatározottak befektetési ajánlásban történő közlésétől kizárólag terjedelmi okok miatt és akkor lehet eltekinteni, ha az alkalmazott módszertan vagy az értékelés alapja nem változott, valamint ezek az (1) bekezdésben meghatározott honlapon közzétételre kerülnek.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak az érintett személynek a befektetési ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközhöz fűződő pénzügyi érdekeltségére vonatkozó adatra.

XXII. Fejezet

FELÜGYELETI EGYÜTTMŰKÖDÉS * 

206. § *  (1) *  A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában kért adatokat.

(2) A Felügyelet a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában külföldi felügyeleti hatóság adatátadás iránti megkeresésének teljesítését megtagadhatja, ha:

a) * 

b) az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, illetőleg

c) az adott ügyben már jogerős ítéletet hoztak.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott megkeresés megtagadása esetén a külföldi felügyeleti hatóságnak tájékoztatást ad a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásról, illetve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogerős ítéletről.

(4) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában bennfentes kereskedelemmel, illetőleg piacbefolyásolással kapcsolatos cselekményeket követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot.

(5) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására e törvény 392-394. §-ában foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

HETEDIK RÉSZ

A BEFEKTETŐK VÉDELME

XXIII. Fejezet

A BEFEKTETŐK VÉDELMÉNEK EGYES SZABÁLYAI

207. § * 

208. § * 

Ügyfélkövetelések védelme

209. § * 

XXIV. Fejezet

BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP

210. § (1) *  A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.

(2) *  Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.

(3) *  A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.

(4) *  Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.

211. § (1) *  Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben.

(2) *  A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.

(3) A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:

a) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések körét;

b) a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört;

c) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét;

d) a befektetővédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;

e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét;

f) *  a Befektetővédelmi Alap véleményét.

(4) *  Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.

(5) *  Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetővédelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektetővédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.

(6) *  Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.

(7) *  Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni.

(8) *  Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.

Az Alap jogállása

212. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

(6) *  Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese képviseli.

Az Alap feladata

213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.

(2) *  Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.

(4) * 

214. § (1) *  Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

(3) *  Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.

(4) *  Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.

215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

a) az állam,

b) a költségvetési szerv,

c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

d) a helyi önkormányzat,

e) az intézményi befektető,

f) *  kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h) *  befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,

j) az MNB,

k) *  az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá

l) *  az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója

követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. * 

(2) *  Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.

(3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.

(4) *  Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

Az Alapból történő kifizetés

216. § *  (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha

a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy

b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik esemény bekövetkezik, az Alap tagja erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.

(3) Az Alap az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap.

217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.

(2) *  Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

(3) *  Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre az Alapnak kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának.

(4) *  A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.

(5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.

(6) *  A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.

(7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.

(8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.

(9) *  Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.

218. § *  Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.

219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.

(2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.

(3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.

(4) * 

A kifizetett követelések átszállása

220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.

(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.

(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.

Csatlakozás az Alaphoz

221. § (1) *  Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő.

(3) *  A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.

Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége

222. § (1) *  A csatlakozó vállalkozás - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.

(2) *  Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.

(3) *  Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír-állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles.

(4) *  Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapír-állományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján, azonban az ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektető-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást.

(5) *  Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető.

(6) * 

(7) *  Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.

(8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell.

(9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.

(10) *  Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.

Az Alap szervezete

223. § *  (1) *  Az Alapot kilenctagú igazgatóság irányítja.

(2) *  Az igazgatóság tagja:

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy;

b) tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;

c) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;

d) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;

e) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese.

(2a) *  Az igazgatóság tagja - az igazgatóság jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatóság ülésein.

(3) A kijelölés három évre szól.

(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.

(5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről.

(6) Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b) a kijelölés visszavonásával, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével;

c) a tag halálával; vagy

d) az ügyvezető igazgató kivételével lemondással.

(7) *  Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese nem választható meg elnöknek.

(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(9) *  Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább hét tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(10) *  Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az Országos Betétbiztosítási Alap szolgáltatásait.

(11) *  Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének irányítása mellett azzal, hogy az Alap az operatív feladatok ellátására az Országos Betétbiztosítási Alap munkavállalóival megbízási szerződést is köthet.

Az igazgatóság feladata

224. § (1) Az igazgatóság

a) elfogadja az Alap szabályzatait;

b) *  javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, valamint díjazására;

c) * 

d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;

e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;

f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;

g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;

h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;

i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) * 

225. § (1) *  Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:

a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj módosításának módját, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;

b) az Alap kezelésének szabályait;

c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és

d) az igazgatóság ügyrendjét.

(2) *  Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.

(3) *  Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.

(4) *  Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér az MNB-től.

Az Alap forrásai

226. § *  (1) Az Alap forrásai

a) a csatlakozási díj,

b) az éves díj,

c) a rendkívüli befizetés,

d) az Alap vagyonának hozama,

e) az Alap által felvett kölcsön,

f) az Alap által kibocsátott kötvény,

g) egyéb bevétel.

(2) Az Alap kölcsönt vehet fel

a) a 213. §(1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az MNB-től, illetve

b) a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.

(3) Az Alap a213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.

(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

227. § (1) * 

(2) *  Az Alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve - állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja.

(3) * 

(4) Az Alap kölcsönt vehet fel.

(5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege.

A tagsági viszony megszűnése

228. § (1) *  Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.

(2) * 

(3) *  A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.

NYOLCADIK RÉSZ

BEFEKTETÉSI ALAPOK

XXV. Fejezet

BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK * 

229-262. § * 

XXVI. Fejezet * 

263-265. § * 

XXVII. Fejezet * 

266-266/D. § * 

XXVIII. Fejezet * 

267-274. § * 

XXIX. Fejezet * 

275-288. § * 

XXX. Fejezet * 

289-294. § * 

XXXI. Fejezet * 

295-296. § * 

NYOLCADIK/A. RÉSZ * 

XXXI/A. Fejezet * 

296/A-296/F. § * 

XXXI/B. Fejezet * 

296/G-296/Q. § * 

KILENCEDIK RÉSZ

A TŐZSDE

XXXII. Fejezet

TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG

297. § (1) Tőzsdei tevékenység a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása.

(2) Tőzsdei tevékenységet kizárólag tőzsde végezhet.

(3) *  A tőzsdére a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, fióktelep formájában működő tőzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

298. § *  (1) A tőzsde kizárólag

a) tőzsdei tevékenységet,

b) tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet,

c) a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet

folytathat.

(2) Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen az

a) oktatási,

b) informatikai,

c) kiadvány előállítási és terjesztési,

d) adatszolgáltatási

tevékenység.

XXXIII. Fejezet

A TŐZSDE ALAPÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE

299. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tőzsde alapításához.

(2) Tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetőleg külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható.

(3) *  Tőzsde árualapú ügyletek, deviza, valamint határidős kamatláb-ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható.

(4) *  Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan személy szerezhet, aki a 296/B. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs.

300. § (1) A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) *  a tőzsde alapszabályát;

b) a tőzsde alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét;

c) a jegyzett tőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot;

d) *  a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, és a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapszabály részletesen nem tartalmazza;

e) az elszámolás biztosítására vonatkozó szerződések tervezetét;

f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet;

g) nyilatkozatot arról, hogy a tőzsde irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.

(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell * 

a) *  a cég létesítő okiratát;

b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;

c) *  a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat;

d) * 

e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;

f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik;

g) a gazdasági társaság előző három naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;

i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2a) *  Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(3) *  Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás van, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(4) Alapítási engedély alapján a tőzsde létesítésével kapcsolatos tevékenység végezhető.

(5) *  Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(6) *  Ha a kérelmező a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.

301. § (1) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítása esetén a 300. § (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározottakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) *  a külföldi tőzsde létesítő okiratát;

b) *  a külföldi tőzsde székhelye szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a tőzsde a székhelye szerinti országban szabályozott piacként működik;

c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi székhelyű tőzsdének a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;

d) *  a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a tőzsde irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van;

e) a külföldi tőzsde előző három gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;

f) az alapító tőzsde tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító tőzsde kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

g) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

h) a fióktelep formájában működő tőzsde vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

i) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(2) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és 300. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóságok között;

b) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;

c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;

d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért.

e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;

f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését.

(3) Fióktelep esetében jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

302. § (1) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde fióktelepének létesítéséhez.

(2) *  Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a Bszt. 29. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) *  Magyarországon székhellyel rendelkező tőzsde által az Európai Unió másik tagállamában létesíteni kívánt fióktelep esetében a Bszt. 123. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) * 

A tőzsdei tevékenység engedélyezésének feltételei

303. § (1) A tőzsdei tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt tőzsdei termékenként vagy a tőzsdei termékek vonatkozásában együttesen adja meg.

(2) Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy

a) *  biztosított a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés;

b) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel;

c) *  a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított, amelyet központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral kötött megállapodás igazol;

d) rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető;

e) rendelkezik az e törvény által támasztott követelményeket kielégítő, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal;

f) *  káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés b), illetve c) pontja tekintetében a tőzsde által alkalmazni kívánt kereskedési, illetve elszámolási rendszerhez mért feltételek meglétét vizsgálja.

(4) A tőzsde működését a Felügyelet engedélye alapján kezdi meg.

304. § A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) * 

b) *  a végezni kívánt tőzsdei tevékenység részletes bemutatását, különösen a tőzsdei termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési technikákat, az módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;

c) a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező

1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tőzsdei kereskedők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe,

2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét, lehetővé teszi a tőzsde vagy a Felügyelet 325-329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását,

3. biztosítja a tőzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalát;

4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek;

5. * 

d) szabályzatait;

e) üzleti tervet a működés első három évére vonatkozóan;

f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;

g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;

h) a vezető állású személyek megnevezését, valamint mindazon okiratokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat, melyek alapján a 311. § és a 356. § előírásainak való megfelelésük megállapítható.

305. § *  A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván.

306. § A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;

b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;

c) *  a tőzsde az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy tizenkét hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

d) a tőzsde a tevékenység folytatásával felhagy;

e) a tőzsde a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

f) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését;

g) a fióktelepformában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

XXXIV. Fejezet

A TŐZSDE TULAJDONOSAIRA ÉS A TULAJDONSZERZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

307. § (1) *  Zártkörűen működő részvénytársaságként működő tőzsde alapszabálya előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.

(2) *  Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet,

a) *  aki - amennyiben természetes személy - a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt hatósági bizonyítvány útján igazolja,

b) aki - amennyiben nem természetes személy - igazolja, hogy a nála vezető tisztségviselői beosztásban lévő személlyel szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a vezető tisztségviselő a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,

c) aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni - mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból - a tőzsde megbízható, stabil, versenysemleges működését, és

d) akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.

(3) *  Köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, aki tőzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a százszázalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

(4) A tőzsde - a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező - tulajdonosa a tulajdon-, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó jogokat és előnyöket csak a Felügyelet engedélyével, az engedélyben foglalt mértékig gyakorolhatja.

(5) A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező természetes vagy jogi személy megnevezését;

b) a megszerezni kívánt részesedés mértékét, arányát;

c) jogi személy társasági szerződését, alapító okiratát, alapszabályát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát;

d) * 

e) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a vásárolni szándékozó személy törvényes jövedelméből származik;

f) a kérelmező közvetlen és közvetett tulajdonában álló egyéb vállalkozások megjelölését;

g) * 

(5a) *  Természetes személy kérelmező, valamint a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(6) A tulajdonszerzésre adott felügyeleti engedély harminc napig hatályos. Az engedély hatálya különösen indokolt esetben egy alkalommal további harminc napra meghosszabbítható.

(7) Ha a tőzsde tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

308. § (1) A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha

a) *  minősített befolyását teljes egészében megszüntette, vagy

b) *  tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy százszázalékos határérték alá csökkent.

(2) A bejelentésnek - az (1) bekezdés b) pontja esetében - tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a cégbírósághoz való bejelentéssel egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.

309. § (1) A tőzsdében tulajdont szerző személy hét napon belül köteles a tőzsdét értesíteni a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(2) *  A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.

310. § (1) A Felügyelet megtagadja a tőzsdében történő részesedés szerzését, illetőleg a 307. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányt elérő, illetve meghaladó tulajdonrész utáni jogok, illetve előnyök gyakorlására az engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének)

a) tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását vagy

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, illetve

c) természetes személy esetén a 357. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn.

(3) *  Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen vagy a természetes személy kérelmező ellen a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet az (1)-(2) bekezdésben felsorolt személyektől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5) Ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

XXXV. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

311. § (1) *  A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és érdemi ügyintéző.

(2) *  A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre.

(3) *  A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója tőzsdei kereskedőben közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.

XXXVI. Fejezet

A TŐZSDE MŰKÖDÉSE

A tőzsdei kereskedés

312. § (1) Tőzsdei kereskedő az a személy lehet, aki * 

a) legalább egy, az adott tőzsdén forgalmazott tőzsdei termék kereskedésének folytatásához szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik;

b) megfelel a tőzsde szabályzataiban foglalt feltételeknek;

c) a tőzsdével megköti a szerződést, melyben vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását;

d) *  a tőzsdei ügyletek elszámolására szerződést kötött központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral vagy olyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámolás teljesíthető.

(2) A tőzsde a szerződéskötésre irányuló ajánlatot harminc napon belül elbírálja és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt.

(3) A tőzsde köteles a kérelmezővel szerződést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4) A tőzsdei kereskedők száma nem korlátozható.

313. § * 

314. § (1) A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját a tőzsde szabályzata határozza meg.

(2) A tőzsdei kereskedő a tőzsdén csak azon tőzsdei termék kereskedésében vehet részt, amely tőzsdei termék kereskedéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik.

(3) *  A központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását.

(4) A 312. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdésben megjelölt hatósági engedély alatt a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély, valamint, ha valamely tőzsdei termék kereskedéséhez jogszabály más magyar vagy külföldi hatóság engedélyét is előírja, ezen engedély értendő.

315. § (1) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedőktől azok tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló információk kérésére, gyűjtésére.

(2) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedők tőzsdén folytatott tevékenységének, valamint tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos adatok, nyilvántartások helyszíni ellenőrzésére.

(3) A tőzsde köteles a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt a vizsgálat tényéről, tárgyáról, várható időtartamáról a Felügyeletet értesíteni.

(4) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a vizsgálat tárgyáról, várható időtartamáról tájékoztatja a tőzsdei kereskedőt.

(5) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján a szabályzatában meghatározott intézkedéseket tehet.

(6) Ha a tőzsde feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, akkor haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

A tőzsdei kereskedési jog megszűnése

316. § (1) A tőzsdei kereskedési jog megszűnik

a) a tőzsdei kereskedő megszűnésével, halálával;

b) a tőzsdei kereskedési szerződés lejártával;

c) a tőzsdei kereskedési szerződés felmondásával; vagy

d) a tőzsdei kereskedő kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával.

(2) A tőzsde a tőzsdei kereskedővel kötött szerződést felmondja, ha a tőzsdei kereskedő a tőzsde szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően sem teljesíti. A felmondással kapcsolatos döntés ellen a tőzsdei kereskedő, annak közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a felmondásra nincs halasztó hatálya.

A tőzsde szabályzatai

317. § (1) *  A tőzsde - törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és megoldásnak biztosítania kell minden, a tőzsdére vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.

(2) A tőzsde szabályzatainak elfogadására és módosítására kizárólag az igazgatóság jogosult. A (4) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott szabályzatok elfogadása vagy módosítása előtt az igazgatóság köteles kikérni a tőzsdei kereskedők, illetve, ha a d) pontban meghatározott szabályzat értékpapírra vonatkozik, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak vagy azok szakmai szervezetének véleményét.

(3) *  A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy

a) a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon, valamint

b) a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét.

(4) A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:

a) a tőzsdei kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének és megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét;

b) a szabályzatok hatálya alá tartozó személyekkel szemben a tőzsde által alkalmazható szankciókat, valamint a jogorvoslat rendjét;

c) a tőzsdei kereskedés szabályait;

d) *  a tőzsdei termék bevezetésének, átvezetésének és kivezetésének feltételeit és eljárási rendjét;

e) a kereskedés felfüggesztésének szabályait és eljárási rendjét;

f) az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;

g) a tőzsdei kereskedők, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói adatszolgáltatásának tartalmát, módját és ellenőrzésének rendjét;

h) * 

i) *  a tőzsde, a tőzsde tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a tőzsde stabil működése között potenciálisan felmerülő összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a tőzsde vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat;

j) a tőzsde által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakat.

(5) *  A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell a tőzsdei kereskedők számára az elszámolási rendszer megválasztásának jogát, feltéve ha

a) a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és infrastruktúrák közötti összeköttetések és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos elszámolásához szükségesek,

b) a Felügyelet jóváhagyása alapján a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai feltételei a tőzsdei kereskedők által kijelölt - a tőzsde által választott rendszertől eltérő - elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését lehetővé teszik.

(6) *  A Felügyelet (5) bekezdés b) pontban előírt értékelése során figyelembe veszi a vizsgált elszámolási rendszer felett központi bank által felvigyázói szerepkörében végzett tevékenységét annak érdekében, hogy az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését elkerülje.

(7) *  A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátója nem kötelezhető a (4) bekezdés g) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, ha az általa kibocsátott értékpapír adott tőzsdére történő bevezetése a hozzájárulása nélkül történt meg. Ebben az esetben a tőzsde tájékoztatja a kibocsátót arról a tényről, hogy az általa kibocsátott értékpapírral az adott tőzsdén kereskednek.

(8) *  A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell

a) a tőzsdére bevezetett pénzügyi eszközzel történő tisztességes, hatékony kereskedést,

b) a tőzsdére bevezetett átruházható értékpapír esetén a korlátozásmentes átruházhatóságot, valamint

c) származtatott ügylet esetén, hogy annak kialakítása egyértelmű árazást és hatékony elszámolást tegyen lehetővé.

(9) *  A tőzsde szabályzatának az egyes tőzsdei kereskedőre, illetve kibocsátóra nézve meg kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét.

(10) *  A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.

(11) *  A tőzsde szabályzata - a tőzsdei kereskedő, a kibocsátó, a befektető által - bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes.

(12) *  A szabályozott piacnak

a) a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének V. fejezetében,

b) a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében

foglaltakat.

318. § (1) *  A tőzsde szabályzatainak érvényességéhez - a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével - a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) *  A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tőzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzatával.

(3) *  A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (10) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók.

XXXVI/A. Fejezet * 

KISZERVEZÉS * 

318/A. § *  (1) A tőzsde - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 318/B. és 318/C. §-ban foglaltakra figyelemmel - tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

(2) A kiszervezés

a) nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a tőzsde ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és

c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

(3) Ha a tőzsde tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél

a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,

b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,

c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátása során felhasznált vagy keletkező, a tőzsdére vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,

d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a tőzsde számára minden, a Felügyelet eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és

e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

(4) A tőzsde kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint

a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és

b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között a tevékenység felügyelete tekintetében együttműködési megállapodás van hatályban.

(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a tőzsde e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a tőzsde által folytatott tevékenység végzésének folyamatosságát.

318/B. § *  (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.

(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek

a) a megállapodás időbeli hatályáról,

b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,

c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.

(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább

a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,

b) a 318/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,

c) a Felügyelet számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,

d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet Felügyelettel történő együttműködésének kötelezettségéről, és

e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás tőzsde felé történő jelentésének módjáról.

(4) A tőzsde az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.

318/C. § *  (1) A tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését.

(2) Ha a tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,

a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy

b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.

(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a tőzsde tőzsdei tevékenységének vagy tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységének szünetelését vagy minőségének csökkenését.

(4) Ha a tőzsde és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a tőzsde figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.

Az informatikai rendszer védelme * 

318/D. § *  A tőzsdei tevékenységet végzőnek alkalmaznia kell a Bszt. 12. §-ában foglaltakat.

XXXVII. Fejezet

TŐZSDEI ÜGYLET

319. § (1) A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon - tőzsdei termékre vonatkozóan köt.

(2) A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.

(3) *  A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezenfelül központi értéktár, illetve központi szerződő fél által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.

320. § Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet).

321. § (1) *  A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet).

(2) *  A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénzben történő teljesítéssel. A teljesítésre vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.

322. § (1) Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).

(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását.

(3) Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció - egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető - időtartamát és határnapját meghatározhatja.

(4) * 

(5) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.

323. § A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.

XXXVIII. Fejezet

A TŐZSDEI FORGALOM ELSZÁMOLÁSA

324. § *  (1) A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.

(2) Ha a tőzsdei ügylet tárgya értékpapír, akkor a tőzsde köteles központi értéktárral az ügylet teljesítésére szerződést kötni.

A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése

325. § (1) *  A tőzsde szabályzatában meghatározott személy legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet, ha gyanú merül fel, hogy a kibocsátó megsérti a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat, illetve a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. Értékpapír tőzsdei forgalmazásának felfüggesztése esetén a felfüggesztésről történő döntésről a kibocsátót értesíteni kell.

(2) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy által elrendelt három tőzsdenapot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.

326. § (1) Meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást a tőzsde szabályzatában meghatározott személy - a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett - legfeljebb egy tőzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetők jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tőzsde működését veszélyezteti.

(2) *  A Felügyelet meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás.

327. § (1) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát, valamint ha a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. A tőzsde igazgatósága által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három napot meghaladja.

(2) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.

(3) *  A Felügyelet felfüggeszti valamely értékpapír tőzsdei forgalmazását a jogsértő állapot megszüntetéséig, ha a kibocsátó megsérti az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, illetve a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.

(4) *  A Felügyelet a magyarországi székhelyű szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren felfüggeszti a kereskedését vagy törli a kereskedésből az olyan pénzügyi eszközt, amely kereskedését felfüggesztette vagy amelyet a kereskedésből törölt másik tagállam illetékes hatósága, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a belső piac rendezett működését.

328. § *  A teljes tőzsdei forgalmazást érintő, tíz tőzsdenapnál hosszabb időtartamú felfüggesztéshez a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jóváhagyása szükséges.

329. § (1) *  A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. A Felügyelet a felfüggesztésről értesíti a többi tagállam illetékes hatóságait és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(2) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt, a felfüggesztést elrendelő haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása iránt. Ha a felfüggesztést a tőzsde rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem intézkedik, a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja.

XXXIX. Fejezet

A TŐZSDE GAZDÁLKODÁSA, BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK

330. § (1) *  A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, külföldi elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint a külföldi elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.

(2) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti a 307. § (2) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonosa által kibocsátott értékpapírba, ide nem értve az állampapírt.

(3) A tőzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tőzsde tevékenysége ellátásához szükséges ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a tőzsde saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.

(5) A tőzsde működése során csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, illetve csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely tőzsdei tevékenység, illetve azt segítő kiegészítő tevékenység megvalósítását hivatott elősegíteni.

(6) A tőzsde nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.

XL. Fejezet

A TŐZSDE MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA

331. § (1) A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát. A nyilvánossá tétel a tőzsde vagy vele szerződéses kapcsolatban álló más szervezet által történhet.

(2) *  A tőzsde jogosult a tőzsdei adat - szabályzatában meghatározott időn, de legfeljebb húsz percen belüli - átadásáért ellenértéket kérni olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg a tőzsdei adathoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye). A szabályzatban meghatározott időt követően a tőzsdei adat bárki által szabadon felhasználható.

(3) *  A szabályozott piacnak a kereskedés előtti és utáni átláthatóság biztosítása érdekében alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében foglaltakat.

(4) *  A Felügyelet felmentést adhat a tőzsde (1) bekezdésben említett - a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó - kötelezettsége vonatkozásában, ha a piaci modell vagy a megbízások típusa és nagyságrendje alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglalt feltételek indokolttá teszik.

(5) *  A Felügyelet engedélyezheti a tőzsdére bevezetett részvényekkel folytatott ügyletek adatainak halasztott közzétételét, ha ezt az ügylet típusa vagy mérete alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglalt feltételek indokolttá teszik. Ezen engedély feltétele, hogy a tőzsde a halasztott közzétételre vonatkozó szabályait jóváhagyásra benyújtsa a Felügyeletnek, valamint a szabályokat saját honlapján nyilvánosságra hozza.

332. § (1) A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozni * 

a) a tőzsdei tevékenység megkezdését;

b) kereskedési szünnap elrendelését;

c) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;

d) *  a 307-308. §-okban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;

e) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat;

f) a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést;

g) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;

h) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult;

i) ha valamely, a szolgáltatásához kapcsolódó tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tőle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg.

(2) *  A tőzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követő öt napon belül teljesíti.

XLI. Fejezet

A TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE * 

333. § (1) *  Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki. Tőzsde felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a kijelölését követő legalább hat hónapig a tőzsdei tevékenység folytatását biztosítania kell.

(3) *  Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetve a központi szerződő fél szabályzatában meghatározott feltételekkel.

(4) *  A tőzsdei kereskedő a tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsde utolsó kereskedési napját legalább 45 nappal megelőzően köteles írásban értesíteni az ügyfelet a tőzsdei tevékenység folytatásának megszűnéséről. A tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció másik tőzsdére történő átvitelével összefüggő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

TIZEDIK RÉSZ * 

KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG * 

Központi értéktári tevékenység * 

334. § *  (1) Központi értéktár a központi értéktári tevékenység végzésére a 909/2014/EU rendeletben meghatározott feltételekkel jogosult.

(2) Központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(3) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet a Magyarország területén székhellyel rendelkező legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg.

(4) *  Központi értéktár a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult.

(5) A szakosított hitelintézetként működő központi értéktár

a) legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet,

b) *  nem kaphat engedélyt a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységen kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére.

335. § *  Központi értéktár szolgáltatást nyújthat

a) tőzsdének,

b) külföldi elszámolóháznak,

c) központi értéktárnak,

d) központi szerződő félnek,

e) befektetési vállalkozásnak,

f) hitelintézetnek,

g) árutőzsdei szolgáltatónak,

h) befektetési alapkezelőnek,

i) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének,

j) értékpapír-kibocsátónak,

k) a magyar állam számára,

l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára,

m) az MNB számára,

n) betétbiztosítási rendszer számára,

o) befektető-védelmi rendszer számára,

p) szanálásfinanszírozási rendszer számára,

q) pénzforgalmi intézménynek és

r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek.

336. § *  (1) *  Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 19. pontja szerinti résztvevő fél (a továbbiakban: résztvevő fél) számára biztosítania kell saját értékpapírjaik ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését.

(2) *  Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendet kell kialakítania, amely a résztvevő fél számára lehetővé teszi annak biztosítását, hogy ügyfele kérelme esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál.

(3) A résztvevő félnek fel kell ajánlania az ügyfél számára a központi értéktárnál egyéni alszámlán történő elkülönítést, és tájékoztatnia kell a lehetőségekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról.

(4) A Felügyelet az intézményi befektető ügyfél értékpapírszámláját vezető résztvevő felet kötelezheti, hogy az intézményi befektető ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán történő elkülönítésére alkalmas módon jelentse.

Központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok * 

337. § *  (1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott - a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.

(2) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.

(3) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár az üzletszabályzatát és szabályzatait a saját honlapján közzéteszi.

Központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok * 

338. § *  (1) Központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. Központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.

(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(3) Központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.

(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet), valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.

(6) Központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.

Központi szerződő fél tevékenység * 

339. § *  (1) Központi szerződő fél a 648/2012/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére az ott meghatározott feltételekkel jogosult.

(2) Központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult

a) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,

b) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezet piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolni,

c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában teljesítést végezni,

d) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni,

e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos teljesítés lebonyolítása érdekében végezni.

(3) Központi szerződő fél a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult. A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet.

(4) Központi szerződő fél tevékenységi engedély iránti kérelmének benyújtási időpontjára vonatkozó - a 648/2012/EU rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott - indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(5) A Felügyelet központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.

Központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok * 

340. § *  Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott - a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.

Központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések * 

341. § *  (1) Központi értéktárral, valamint központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt - befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél - kivéve a szakosított hitelintézetként működő értéktárat -, központi értéktár, továbbá központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél - ide nem értve központi értéktárban, valamint központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot -

a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és

b) nem lehet vezető állású személy.

(2) Központi értéktárnál, valamint központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, központi szerződő félben, központi értéktárban közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.

342. § *  Központi értéktár, valamint központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. Központi szerződő fél befektetései kapcsán a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.

343. § *  (1) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.

(2) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.

(3) Központi értéktár, központi szerződő fél működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(4) Ha központi értéktár, központi szerződő fél feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

344. § *  Központi értéktár és központi szerződő fél - a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben foglaltakra figyelemmel - tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

345. § *  (1) Központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 648/2012/EU rendeletben meghatározott biztosíték, valamint az általa létrehozott garanciaalap.

(2) Központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.

(3) Központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. Központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik központi értéktár felszámolási vagyonába a 338. §-ban meghatározott óvadék.

(4) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (3) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.

(5) Nem kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott előírást központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.

(6) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.

(7) Központi értéktár felszámolása esetén az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

346-354. § * 

TIZENEGYEDIK RÉSZ

A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

LI. Fejezet

RÉSZVÉNYKÖNYVVEZETÉS

355. § (1) *  A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi szerződő fél, illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) *  a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy esetén székhelyét;

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;

c) a részvény értékpapírkódját, valamint sorozatát és névértékét;

d) a részvény fajtáját;

e) * 

f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;

g) a felülbélyegzés időpontját;

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.

(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3) *  Befektetési vállalkozás, tőzsde részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását - az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével - köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének bejelenteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogát a kötelezettség teljesítéséig e törvény erejénél fogva nem gyakorolhatja.

Vezető állású személyekre és minősített befolyással rendelkezőkre vonatkozó feltételek * 

356. § *  (1) *  Szabályozott piacnál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,

a) aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

b) aki legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

c) aki hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;

d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2) A pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

357. § (1) A 308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1-4. pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki * 

a) tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt;

c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a személyre szóló bírságot csak akkor kell kizáró okként figyelembe venni, ha erre az elbírálást megelőző öt év alatt legalább három esetben került sor.

(3) * 

(4) *  Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.

(5) * 

Könyvvizsgálat

358. § (1) *  A tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár által - a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.

(2)-(4) * 

(5) *  A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, központi értéktárnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra - ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, központi értéktárnál - könyvvizsgálói feladatot.

(6) *  Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől és központi értéktártól, illetve a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(7) *  Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.

359. § * 

360. § (1) *  A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

c) e törvény vagy más jogszabályok, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

d) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;

e) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;

f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezetése között a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

(2) * 

(3) *  Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetőleg a Felügyeletet tájékoztatni,

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

361. § *  Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a tőzsdét, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.

362. § * 

363. § *  (1) *  A tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) *  A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a tőzsdénél, a központi szerződő félnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.

(3) *  Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a tőzsdét, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szmt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.

Kereskedelmi kommunikációra vonatkozó külön rendelkezés * 

364. § *  Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett kereskedelmi kommunikációjában köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát.

365. § * 

366. § * 

367. § * 

Titoktartás

Üzleti titok

368. § *  (1) *  E törvény alkalmazásában üzleti titok alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) *  A tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyeknek és szervezeteknek a Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) *  Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és a Bszt.-ben az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Értékpapírtitok

369. § *  (1) *  Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

(2) *  Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, központi értéktártól, központi szerződő féltől szolgáltatást vesz igénybe.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek a Bszt. értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

370. § * 

371. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül - az ügyfél felhatalmazása nélkül - nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) *  Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a tőzsdének, a központi értéktárnak, a központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) *  Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(5) *  Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

372. § *  Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenység végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél közötti adattovábbítás.

373. § *  Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.

373/A. § *  Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNBtv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.

374. § *  Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.

374/A. § *  Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.

Összesített adatok átadása

375. § *  A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak tőzsdéről, kockázati tőkealap-kezelőről, központi értéktárról, központi szerződő félről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.

LII. Fejezet

A PÉNZ- ÉS TŐKEPIACI ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG

376. § (1) Tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei közösen megalapíthatják és működtethetik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot.

(2) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására az 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye

a) *  a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatással és árutőzsdei szolgáltatással;

b) *  befektetők egymás közötti, pénzügyi eszközzel;

c) részvényesi jogokkal;

d) a tőzsdei ügylettel;

e) *  a befektetési vállalkozás, hitelintézet és ügyfele között pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;

f) a tőzsde szabályzatával;

g) *  a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;

h) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással;

i) a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértő egyéb szolgáltatási tevékenységével

kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

(4) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.

(5) *  A (3) bekezdés a)-b), valamint d)-i) pontjaiban meghatározott ügyekben kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is. A kizárólagosság a belföldi székhelyű állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.

(6) *  A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a választottbíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötését az üzletszabályzat első módosításakor, de legkésőbb 2003. december 31-ig köteles e § előírásainak megfelelően módosítani.

(7) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti

a) a 2002. január 1-je előtt megkötött egyedi szerződésben, valamint

b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás üzletszabályzatában - a (6) bekezdés szerinti módosítás előtt - szereplő,

a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.

(8) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a tőzsde közgyűlése és az érdek-képviseleti szervek testületi ülése jelöli ki meghatározott időre első alkalommal a Tőzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követően a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján.

(9) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.

(10) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személyiségét létesítő okiratának Nemzetgazdasági Közlönyben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az létesítő okiratot.

(11) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság létesítő okiratában meg kell határozni:

a) a választottbíróság szervezeti rendjét,

b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,

c) a választottbíróság képviseletének rendjét,

d) az elnökség feladatait, jogkörét,

e) az alapítói hozzájárulás összegét.

(12) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság működésének forrásai:

a) alapítói hozzájárulások,

b) választottbírósági díjak,

c) a vagyon hozama,

d) egyéb bevételek.

(13) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.

(14) *  Az elnökség a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság általános döntéshozó és irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait a létesítő okirat és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.

(15) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, a bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.

(16) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.

(17) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az létesítő okiratban meghatározottak alapján.

(18) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet működtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet.

(19) *  Szabad pénzeszközét a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet.

(20) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bevételei után társasági és helyi adót nem fizet.

(21) * 

(22) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.

(23) *  A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetésére irányuló szándékot az elnökség köteles tizenkét hónappal a javasolt megszűnési időpont előtt bejelenteni a miniszternek. A bejelentéshez mellékelni kell a hitelezői igények maradéktalan kielégítésének igazolását és a folyamatban lévő választottbírósági eljárások lezárásának ütemtervét. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetését, valamint a megszüntetés napját a miniszter a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.

TIZENKETTEDIK RÉSZ

A TŐKEPIAC ÉS A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK, SZEMÉLYEK FELÜGYELETE

LIII. Fejezet

A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

377. § * 

378. § * 

379. § * 

A felügyeleti díj

380. § *  (1) *  A szabályozott piac, a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) *  A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a 381. § szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(4) *  A szorzószám

a) *  szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél esetén: négy,

b) *  az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, valamint a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint nyilvántartásba vett, Európai Unió tagállamában székhellyel nem rendelkező központi szerződő fél magyarországi fióktelepe esetén: négy,

c) a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.

381. § *  (1) * 

(2) * 

(3) A központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde által fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke.

(4) * 

(5) *  Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, szabályozott piac, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.

(6) * 

382-385. § * 

386. § * 

387. § * 

LIV. Fejezet

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA

388. § *  (1) A kérelmező a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására irányuló eljárás, a 22. § (7) bekezdés, a 32. § (3) bekezdés, a 36. § (1) bekezdés, a 45. § (1) és (2) bekezdés, a 46. §, a 296/K. § (1) és (4) bekezdés, valamint a 296/M. § szerinti eljárások során köteles kérelmét az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.

(2) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő 10 munkanapon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - a kérelmezőt a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.

389. § (1)-(2) * 

(3) *  Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama tíz munkanap. Ha a kibocsátó első alkalommal hoz értékpapírt nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama húsz munkanap. Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon belül kérhet hiánypótlást. A határidő meghosszabbításának a tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.

(4) * 

(5) *  A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a Felügyelet nyolc napon belül a Cégközlönyben közzéteszi.

390. § * 

390/A. § * 

A Felügyelet nyilvántartásai

391. § (1) *  A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:

a) *  a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;

b) *  a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;

c) *  a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;

d) *  a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;

e) *  a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;

f) *  a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyei;

g) *  a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;

h) *  a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

i) *  a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

j) * 

k) *  a kibocsátó neve, székhelye;

l) *  a kibocsátó alapításának időpontja;

m) *  a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;

n) *  a kibocsátó vezető állású személyeinek családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve (továbbiakban: természetes személyazonosító adatai), lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;

o) *  a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;

p) *  a forgalomba hozatal adatai;

q) *  a bennfentes személyek neve (cégneve), természetes személyazonosító adatai, lakcíme (székhelye);

r) *  a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);

s) *  az engedélyezett tájékoztató;

t) *  a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely;

u)-v) * 

x)-y) * 

(2) *  A Felügyelet nyilvántartásba veszi:

a) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait;

b) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait;

c) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.

A Felügyelet adatkezelése

392. § (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.

(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználható.

(3) *  A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.

393. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.

(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében

a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és

b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése szerint - megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.

394. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti

a) *  a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;

b) *  a tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a tőzsde tulajdonosának a 308. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;

c) *  a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozó adatokat;

d) *  a bejelentésre kötelezett bennfentes jogi személy azonosító adatait, bennfentes természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az ügylet azonosító adatait;

e) *  a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos természetes személyazonosító adatot, az állampolgárságát, a lakóhelyét, a tartózkodási helyét, ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges;

f) *  az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében

1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,

2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,

3. a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,

4. az ügynök

természetes személyazonosító adatait;

g) * 

h) a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak adatait;

i) *  az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait;

j) *  az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait;

k) *  a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek;

l) * 

m) *  a piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó, az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely), ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges. Az adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet nem valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

(2) *  Az (1) bekezdés, a 391. § (2) bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakcímét, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.

(3) *  A jogi személy azonosító adatai:

a) név, rövidített név;

b) székhelyének, fióktelepének címe;

c) azonosító okiratának száma;

d) képviseletére jogosultak neve és beosztása.

(4) *  A nyilvántartás a (2)-(3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

a) *  a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,

b) a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,

c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,

d) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,

e)-i) * 

(5) *  A Felügyelet az adatot

a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony és tőzsdei tisztségviselői megbízatás megszűnésétől számított öt évig,

b) az ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig,

c) *  a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, a központi értéktárban, központi szerződő félben meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,

d) *  a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,

e) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyás megszűnésétől számított öt évig, és

f) az a)-e) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig kezelheti.

Adatszolgáltatás

395. § (1) *  A központi szerződő fél és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:

a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;

b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;

c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését;

d) a 356. §-ban és a Kbftv. 19. § (5)-(8) bekezdésében meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;

e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;

f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;

g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;

h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;

i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;

j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult.

(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni:

a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,

b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,

c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.

(3) *  A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.

(4) A bejelentési kötelezettségének

a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,

d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,

e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,

f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,

g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és

h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül

kell eleget tenni.

(5) *  A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(6) *  A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.

(7) A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése keretében a Felügyelet írásbeli megkeresésére a részvényesi jogok gyakorlója köteles e jogok gyakorlására kötött megállapodást feltárni, valamennyi e tárgyban keletkezett irat másolatát a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, illetve megjelölni azt a személyt, akinek érdekében ténylegesen eljár.

(8) *  A magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság lett, vagy ezen viszony módosul, illetőleg megszűnik.

Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés * 

395/A. § * 

LV. Fejezet * 

396-398/B. § * 

LVI. Fejezet

A FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK ÉS A FELÜGYELETI BÍRSÁG

Felügyeleti intézkedések, szankciók

399. § (1) * 

(2) *  A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, központi szerződő fél alapszabályában vagy szabályzatában illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.

(3) *  Ha a Felügyelet megállapítja, hogy valamely más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátó, illetőleg forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal szabályait megsértette, illetőleg hogy a Magyarországon szabályozott piacra bevezetett értékpapír más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátója megsértette a forgalomban tartással kapcsolatos kötelezettségeit, értesíti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(4) *  Ha a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a (3) bekezdésben meghatározott értesítés alapján megtett intézkedése ellenére vagy intézkedése hiányában a kibocsátó, illetőleg a forgalmazó nem szünteti meg jogsértő magatartását, a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedést a befektetők védelme érdekében. Az intézkedésről, annak megtétele előtt tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. A Felügyelet a megtett intézkedésről tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(5) *  A Felügyelet az intézkedést, illetve szankciót a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak

a) az érintett intézmény működésére,

b) ügyfelére, illetve

c) a tőkepiac működésére

gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével választja ki és alkalmazza.

399/A. § * 

400. § (1) *  A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

a) *  a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára és előállítására, a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, az auditbizottság létrehozására és működtetésére, a bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetendő nyilvántartásra, a tőzsde által végzett tevékenységre, a központi szerződő fél által végzett tevékenységre, illetve a központi értéktár által végzett tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;

b) *  az engedély nélkül tőzsdei, a központi szerződő fél által végzett, illetve központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;

c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;

d) *  a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;

e) *  kötelezheti a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;

f) *  a tőzsdét, a központi szerződő felet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;

g) *  a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező szavazati jog birtokosát, a tőzsdét, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;

h) a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre felfüggesztheti;

i) *  meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék terméklistáról történő törlését;

j) *  a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;

k) a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti;

l) *  felügyeleti biztost rendelhet ki a tőzsdéhez, központi szerződő félhez illetve a központi értéktárhoz;

m) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;

n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a pénzügyi eszköz forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást;

o) *  elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését:

1. ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, és ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja,

2. a 61. §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetében a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesével vagy a szavazati jog birtokosával szemben;

p) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;

q) *  megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a tőzsde, központi szerződő fél, illetve a központi értéktár

1. osztalékának kifizetését,

2. vezető állású személyének történő kifizetést,

3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,

4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,

5. hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;

r) *  kötelezheti a tőzsdét, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat

1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,

2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

3. a működési költségek csökkentésére,

4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;

s) a tőzsde jogszabályba ütköző tevékenységét megtiltja, a tőzsdét új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi;

t) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására;

u) *  az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a 34. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza;

v) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 9-11. cikkében előírt kötelezettség megsértése esetén a kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a kötelezettségének való megfelelésre felszólítja;

w) *  az V. Fejezetben foglalt tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén a tájékoztatásra kötelezettel szemben

1. a jogsértés megállapítását követően a honlapján nyilvános közleményt tehet közzé a felelős tájékoztatásra kötelezett és a jogsértés jellegének megjelölésével,

2. megtilthatja a felelős tájékoztatásra kötelezett számára a jogsértést megvalósító magatartás folytatását vagy megismétlését, illetve

3. bírságot szabhat ki.

(2) *  A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o), r), s) és v) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.

(3) * 

(4) *  A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében a központi értéktár által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben - további harminc nappal - egyszer meghosszabbítható.

(5) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja, ha

a) a forgalomba hozatal jogszabályellenes volt és harmadik személy károsodástól való megóvása érdekében indokolt, hogy a számlán nyilvántartott értékpapír-állományban változás ne történjen;

b) a rendelkezésre álló információk alapján gyanú merül fel arra, hogy a számla bűncselekménnyel van összefüggésben;

c) az arra jogosult személy a tőzsdei, illetve a tőzsdén kívüli kereskedést felfüggeszti;

d) * 

e) az értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapír összesített mennyisége eltér a kibocsátott értékpapír mennyiségétől.

(6) A Felügyelet (4) bekezdés szerinti intézkedése az intézkedést megelőzően megkötött tőzsdei ügyletek elszámolását nem érinti.

(7) *  A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg az e törvény kiszervezésre vonatkozó előírásainak.

(8) *  A Felügyelet az (1) bekezdés r) pont 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.

(9) * 

A felügyeleti biztos

401. § (1) *  A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a központi szerződő fél, illetve központi értéktár

a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;

b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;

c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

(2) *  Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha

a) *  a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;

b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.

(3) *  A Felügyelet a szabályozott piacra, tőzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a szabályozott piacnak, tőzsdének nincs a 317. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott érvényes szabályzata, vagy harminc napnál hosszabb időtartam alatt az igazgatóság megválasztására, illetve az ügyvezető kinevezésére nem kerül sor. A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.

(4) A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(5) A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet harminc napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.

402. § (1) *  A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a szabályozott piac, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.

(2) *  A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(3) *  A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a szabályozott piaccal, a tőzsdével, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a szabályozott piacot, a tőzsdét, a központi szerződő felet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(4) *  A felügyeleti biztos feladata:

a) a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;

b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;

c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és

d) a szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.

(5) * 

A helyszíni vizsgáló * 

403. § *  (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a központi értéktár vagy központi szerződő fél tevékenységére vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében - a központi értéktár vagy a központi szerződő fél működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót rendelhet ki.

(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.

(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult

a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,

b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,

c) konzultálni a központi értéktár, illetve a központi szerződő fél könyvvizsgálójával.

(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal, - a vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.

(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.

Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmények fióktelepének felügyelete

404. § (1) *  Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, központi szerződő fél, illetve központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) *  Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.

(3) *  A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.

404/A. § *  (1) A Felügyelet együttműködik más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:

a) valamely Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója más értékpapírfajtát más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével hozott forgalomba;

b) a Felügyelet a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyezésre átadta, más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztató, illetőleg hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet engedélyezésre átvett;

c) a Felügyelet valamely értékpapírral a szabályozott piacon történő kereskedést felfüggeszti vagy megtiltja, ha az érintett értékpapírt más tagállamban is bevezették szabályozott piacra;

d) új típusú vagy ritkán előforduló értékpapírra vonatkozó tájékoztató, illetőleg hirdetmény közzétételére vonatkozóan nyújtanak be hozzá engedélykérelmet;

e) *  a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, illetőleg információt vehet át más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetőleg más tagállam piacának sajátosságaira vonatkozóan.

A felügyeleti bírság

405. § *  (1) *  A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő személyt és a 61. §-ban foglalt kötelezettséget megsértő részvényest vagy a szavazati jog birtokosát az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) *  A Felügyelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti nem pénzügyi szerződő felet a rendelet 4. és 9-11. cikkében előírt kötelezettsége megsértése esetén bírság megfizetésére kötelezheti.

A bírság összege

406. § * 

LVI/A. Fejezet * 

ELJÁRÁS A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI KERESKEDELMI GYAKORLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN * 

406/A. § *  E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a befektetők tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a Felügyelet az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint.

TIZENHARMADIK RÉSZ

LVII. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

407. § (1) *  Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az Áe. szerinti értelemben vett ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.

(2) *  Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt - az 1996. évi CXI. törvényben, az 1991. évi LXIII. törvényben, illetőleg az 1994. évi XXXIX. törvényben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerűen nyújtották be.

(3) *  E törvény 59. §-a, 62. §-ának (4) bekezdése, 64. §-a, 85. §-ának (5) bekezdése, 90. §-ának (9) bekezdése, 91. §-ának (5) bekezdése, 92. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 102-105. §-a, 211. §-a, 218. §-a, 231. §-a, 232. §-a, 284. § (3) bekezdése, 287-288. §-a, 302. §-a, 313. § (3) bekezdése és 404. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4) E törvény 435. §-a 2003. január 1-jén lép hatályba.

(5) *  Az 1994. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Áttv.), az 1991. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Bat.), valamint az 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) előírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedés kiszabására okot adó esemény e törvény hatálybalépése előtt következett be.

Átmeneti rendelkezések

408. § *  (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 96. §-ával megállapított VI/A. Fejezetben foglaltakkal összhangban alkotja meg a tőzsde a tőzsdei termék átvezetésével és kivezetésével kapcsolatos szabályzatát a törvény hatálybalépést követő hat hónapon belül, azzal, hogy a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett kivezetés vagy átvezetés esetén a VI/A. Fejezetben foglaltakkal összhangban kell a tőzsdének eljárnia.

(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 96. §-ával megállapított VI/A. Fejezetnek megfelelően a szabályozott piacra bevezetett részvény kibocsátója legkésőbb a következő éves beszámolót elfogadó közgyűlésen módosítja alapszabályát úgy, hogy az megfeleljen a módosított rendelkezéseknek.

409. § *  A 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában, a 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában, a 26. § (5) bekezdésében, a 45. § (2) bekezdés b) pontjában és az 54. § (3) bekezdésében előírt rendelkezéseknek való megfelelést 2013. január 1-től kell biztosítani.

410. § *  A 146/A. § szerinti intézmény a FATCA-törvény hatálybalépését megelőzően létrejött pénzügyi számlák tekintetében a 146/B. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást írásban vagy - általános jelleggel, a számlatulajdonosok azonosítására alkalmatlan módon - a honlapján történő közzététellel legkésőbb 2015. június 30-ig teljesíti.

411. § *  Az az elszámolóház, amely

a) a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezett és

b) a 2015. december 31-én hatályos 334. §-ban, valamint a 335. § (3) és (5) bekezdésében megjelölt tevékenységek végzésére jogosult volt

a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktári tevékenység - szakosított hitelintézetként történő - végzésére szóló engedély megszerzéséig, de legkésőbb 2016. június 30-ig ezen engedélyben foglaltak szerint jogosult az a) és b) pontban megjelölt tevékenységek végzésére.

412. § (1)-(3) * 

(4) *  Az 5. § (1) bekezdés 116-118. pontjában meghatározott személynek a külön jogszabályban előírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolnia.

413. § *  (1) 2016. január 1-jén annak a személynek, akinek 2015. december 31-én az Alappal

a) határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonnyá,

b) határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonnyá

alakul át.

(2) A 2015. december 31-én az Alapnál fennálló munkaviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszonyváltást követően változatlan marad.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2016. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a 2015. december 31-én a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint fennálló munkaszerződése alapján őt megillető munkabér.

(4) Ha a munkavállaló az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt.-nek a munkavállaló felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be. A munkaszerződés munkavállaló általi aláírásának időpontjáig a munkáltatói jogkört a munkavállaló felett az Országos Betétbiztosítási Alappal létrejött munkaviszonyában az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója gyakorolja.

(5) Az Alapnál fennálló, (1) bekezdés szerinti jogviszony időtartamát - ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is 2016. január 1-et követően az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe venni. Az Alap 2015. december 31. napjával a nála foglalkoztatott személyek számára munkáltatói igazolást állít ki.

(6) Az Alap által 2015. december 31-én foglalkoztatott személyek részére - az őket munkaviszonyukban 2015. december 31. napjáig megillető - ki nem adott szabadságot az Alap megváltja.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az Országos Betétbiztosítási Alap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és változás-bejelentési kötelezettségének a munkaviszony létesítésétől számított 8 munkanapon belül tehet eleget.

414. § * 

415. § (1) *  A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2004. december 31-ig egymillió forint, 2005. január 1-jétől 2007. december 31-ig pedig kettőmillió forint. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdő napját kell figyelembe venni.

(2) *  Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig

a) *  Magyarországon székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep kiegészítő biztosítás érdekében köteles csatlakozni a fogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez;

b) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet magyarországi fióktelepe esetén a befektetővédelmi rendszer biztosítása nem haladhatja meg - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - a húszezer eurónak megfelelő összeget.

(3) E törvény 215. §-a nem érinti a hatálybalépés előtt keletkezett követeléseket.

(4) A Befektető-védelmi Alapnak e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő kártalanítási eljárása esetében a követelések befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók. * 

(5) A 2002. naptári évre vonatkozó éves díjfizetési előlegként kell figyelembe venni a 2001. évben éves díjfizetés címén teljesített befizetésnek a 2002. naptári évre eső részét.

(6) * 

416. § (1)-(2) * 

(3) *  A törvény 11. számú mellékletének 1-4. pontjában meghatározott személynek a külön jogszabályban előírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolni.

417. § * 

418. § (1) Az e törvény alapján működő tőzsdének nem kell a társasági adót és a helyi iparűzési adót megfizetnie utoljára arra az adóévre vonatkozóan, amelynek utolsó napja 2006. évben van.

(2) * 

419. § (1)-(2) * 

(3)-(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) *  E törvény 450. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépése előtt kibocsátott, illetőleg a 408. § (2) bekezdése szerint forgalomba hozott letéti jegy, kincstárjegy, valamint kötvény érvényességét.

420. § (1) A Felügyelet e törvény hatálybalépése előtt megválasztott elnökének, *  valamint kinevezett elnökhelyettesének megbízatása a választási, illetve kinevezési okmányon feltüntetett határidővel jár le.

(2) * 

421-423. § * 

424-431. § * 

432. § (1) Az átalakulással létrejövő részvénytársaság az átalakult tőzsde jogutódja. A jogutód részvénytársaságot illetik meg a tőzsde jogai és terhelik a tőzsde kötelezettségei.

(2) A törvény rendelkezései szerint átalakulással létrejövő tőzsde esetében a törvénynek a tőzsde alapítására és a tőzsdei tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

433. § *  Ez a törvény a 25. számú mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.

434. § * 

435-441. § * 

442. § * 

443. § * 

444-448. § * 

449. § Ahol a hatálybalépés előtt kihirdetett jogszabály az 1996. évi CXI. törvényre vagy az Épt.-re, az 1994. évi XXXIX. törvényre vagy az Áttv.-re, illetőleg az 1991. évi LXIII. törvényre vagy a Bat.-ra utal, azon e törvényt kell érteni.

450. § *  E törvénynek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit annak hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítésénél nem kell alkalmazni.

450/A. § *  Az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése nem érinti a 223. § (2) bekezdése alapján létrejött olyan igazgatósági tagsági jogviszonyt, mely 2013. szeptember 30-án már fennállt, azzal hogy az MNB a 223. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogosultságával az e törvényben meghatározott megszűnési okok valamelyikének bekövetkezte esetén élhet.

450/B. § *  Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított 58. § (5a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek 2015. február 1-jétől kell megfelelni.

450/C. § *  Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 13. §-ával megállapított 142/A. § (5) bekezdésében meghatározott belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozó adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot a számlavezető első alkalommal 2015. szeptember 30. napjáig küldi meg jóváhagyásra az MNB-nek.

Felhatalmazások

451. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)-b) * 

c) * 

d) az egyes értékpapírok tartalmi kellékeit és kibocsátásuk feltételeit; * 

e) az egyes értékpapírok nyomdai úton történő előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a Felügyelet ebből eredő együttműködési kötelezettségét;

f) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módját, biztonsági szabályait; * 

g) az értékpapírszámla, a központi értékpapírszámla, a tőzsdeforgalmi számla, az értékpapír letéti számla és az ügyfélszámla megnyitására, vezetésére és kezelésére, a számlarendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a számlák elkülönített kezelésére, valamint a számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is; * 

h)-l) * 

m) az értékpapírok hozamszámítására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat; * 

n) *  a központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági követelményeket;

o)-p) * 

q) *  az ingatlanértékelést végző természetes személy és szervezet felelősségbiztosítási szerződésének minimális tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat. * 

(2) *  Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)-b) * 

c) * 

d) * 

e) *  a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályait; * 

f) *  a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre vonatkozó részletes szabályokat;

g) * 

h) * 

i) * 

j) * 

k) * 

l)-m) * 

n) *  a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésének formáját és tartalmát;

o) * 

p) * 

q) *  a piacbefolyásolásra utaló magatartások minősítésekor figyelembe veendő körülményeket; * 

r) *  az elfogadott piaci gyakorlat megállapításának részletes szabályait; * 

s) *  a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat; * 

t) *  a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat;

u) *  a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének tartalmára vonatkozó részletszabályokat.

(3) *  Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az ISIN azonosítóra vonatkozó részletes szabályokat; * 

b) *  a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének módjára és gyakoriságára vonatkozó részletszabályokat;

c) a 388. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletszabályokat;

d) az információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá az MNB felé fennálló bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletszabályokat;

e) *  a Tpt. 142/A. §-ában foglalt belépési azonosító és jelszó megképzésének módszertanát, a számlavezető által a Felügyelet részére átadott értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleget és adatokat tartalmazó adatszolgáltatás struktúráját, valamint az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzat kötelező tartalmi elemeit. * 

1. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései

1. Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,

2. *  Áht.: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,

3. *  Bit.: a biztosítási tevékenységről szóló törvény,

4. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,

5. *  Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,

6. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

7. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,

8. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,

9. *  Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,

10. *  Szantv.: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény,

11. *  Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,

12. *  Itv.: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

13. *  Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

14. *  MNBtv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény,

15. *  Pmt.: a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény,

16. * 

17. *  Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

18. *  Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

19. *  Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény,

20. *  Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai

által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi

és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,

21. *  Kbftv.: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény.

2. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

Az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalához szükséges ismertető és a nyilvános ajánlattétel kötelező tartalmi elemei

1. Az állampapír nyilvános forgalomba hozatalához készítendő ismertetőnek legalább az alább felsoroltakat kell tartalmaznia:

1. a kibocsátó megnevezése,

2. a kibocsátás célja, a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése,

3. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,

4. az árfolyam-, illetőleg hozammeghatározás módszere,

5. tájékoztatás az átruházás korlátairól,

6. a forgalomba hozatal módja és az egyes módokra vonatkozó szabályok,

7. az allokáció leírása,

8. a forgalomba hozatal eredményéről szóló tájékoztatás szabályai,

9. *  a pénzügyi teljesítés szabályai, a befizetésre nyitva álló fizetési számla száma,

10. a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) szabályai,

11. a forgalmazó megnevezése és címe.

2. Az állampapír nyilvános forgalomba hozatalához készítendő nyilvános ajánlattételnek legalább az alább felsoroltakat kell tartalmaznia:

1. a kibocsátó megnevezése,

2. a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése,

3. az értékpapírok fajtája, típusa, sorozata, értékpapírkódja,

4. a kibocsátás tervezett nagysága, az értékpapírok névértéke,

5. az értékpapír kibocsátási árfolyama vagy későbbi nyilvánosságra hozatalának időpontja és helye,

6. a forgalomba hozatal kezdő és záró időpontja,

7. a pénzügyi teljesítés határideje,

8. a kamat mértéke, a kamatszámítás szabályai,

9. a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontja,

10. az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozásról szóló tájékoztatás,

11. az ismertető kiadásának időpontja, megtekintésének, illetve megjelentetésének módja.

3. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

Származtatott ügyletek nettó pozícióinak a származtatott alap nettó pozíciójának számításához figyelembe veendő értéke számításához alkalmazott szorzók

A származtatott ügylet alapját képező befektetési eszköz Szorzószám
a) Deviza 0,50
b) Három évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötvény és/vagy kamatláb pozíció 0,25
c) Három évnél rövidebb és egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötvény és/vagy kamatláb pozíció 0,15
d) Egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű kötvény és/vagy kamatláb pozíció 0,10
e) Az a)-d) pontba nem tartozó egyéb befektetési eszköz 1,00

4. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelező tartalmi elemei

A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) Összefoglaló oldal

A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételből adódó kötelezettségei, az eladó megnevezése (amennyiben az más mint a kibocsátó), a forgalmazó neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a tájékoztató közzétételét engedélyező határozat száma és dátuma, a jegyzési, eladási időszak nyitó- és zárónapja.

b) A kibocsátó

1. neve,

2. székhelye,

3. a hirdetmények közzétételi helyei,

4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája,

5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levő értékpapír típusa, fajtája, főbb adatai, a forgalomba hozatalok felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az önkormányzatot terhelő kötelezettségek,

6. a forgalomban levő értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,

7. az önkormányzat szervezeti felépítése,

8. az alkalmazotti létszám,

9. a választott (polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottsági elnök) és a hivatali vezető tisztségviselők (jegyző, aljegyző, pénzügyi vezető, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó terület felelős vezetője) személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat stb.

c) Az önkormányzat bemutatása

(legalább a kibocsátást megelőző három év adataira ki kell terjednie)

1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése,

2. földrajzi határok, terület méretei,

3. területrendezési tervben szereplő lakó, ipari, közületi, mezőgazdasági stb. területek,

4. kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok,

5. a kibocsátás céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a kibocsátás időpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai,

6. az önkormányzat területén élő népesség száma, az egy főre jutó átlagkereset, életkori, iskolázottsági és képzettségi adatok,

7. *  a helyileg bejegyzett vállalkozások száma szakmánkénti megoszlásban,

8. jelentősebb vállalkozások az önkormányzat területén,

9. a munkanélküliség alakulása,

10. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény, iparűzési),

11. központi adókból származó bevételek,

12. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója, kilátásai,

13. az éves költségvetési bevételek és kiadások felsorolása,

14. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzői, mértékei,

15. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások,

16. az adósságszolgálatot az Ötv. 88. § (2) bekezdése alapján korlátozó jogi körülmények,

17. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidőn túli tartozások,

18. lejárt követelések,

19. jelentős peres ügyek.

d) Pénzügyi jelentés és a kapcsolódó információk

1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: a kibocsátóra vonatkozó számviteli jogszabályok szerint elkészített a kibocsátást megelőző három évre vonatkozó egyszerűsített vagyon mérleget, egyszerűsített pénzforgalmi jelentést, egyszerűsített eredménykimutatást és egyszerűsített maradványkimutatást.

2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az utolsó mérlegkészítés óta rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat is. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni.

e) A forgalomba hozatal adatai

1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,

2. az ajánlattevő megnevezése (ha nem azonos a kibocsátóval),

3. a forgalomba hozatal céljának részletes bemutatása,

4. a vezető forgalmazó megnevezése és címe,

5. a forgalomba hozatal során közreműködő forgalmazók,

6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,

7. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,

8. a forgalomba hozatal nagysága,

9. a forgalomba hozatal költségei,

10. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,

11. az értékpapír kódja,

12. elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátja,

13. a forgalomba hozandó értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,

14. sorozat- és sorszámok,

15. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,

16. *  a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló fizetési számla száma,

17. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,

18. a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.

f) *  Az értékpapír-sorozatok tőzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza

1. *  a bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nevét, székhelyét;

2. a tőzsdei bevezetést kezdeményező közgyűlési (vagy igazgatósági) döntésről szóló határozat számát és időpontját;

3. a kibocsátó nyilatkozatát, hogy ellene a tőzsdei bevezetési kérelem Felügyelet részére történő benyújtásakor csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás nincs folyamatban, valamint a bevezetés kérelmezését megelőző két évben - két évnél rövidebb működés esetén a kibocsátó tevékenységének megkezdése óta - fizetési kötelezettségeinek eleget tett, nincs köztartozása és nemfizetés miatt ezen időszak alatt jogerős bírósági határozattal nem marasztalták el;

4. *  a tőzsdei bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nyilatkozatát, amelyben egyetemleges felelősséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, vagy tudomásuk szerint nem kerültek elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képező értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak;

5. a kibocsátó nyilatkozatát arról, hogy a bevezetendő értékpapír forgalomképes, illetve nincs tudomása olyan szerződésről vagy megállapodásról, amely az értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza;

6. a kibocsátóra vonatkozó legújabb gazdasági, jogi és pénzügyi adatokat, amennyiben a nyilvános forgalomba hozatali eljárás lezárásától a bevezetés kérelem benyújtásáig eltelt időtartam a hat hónapot meghaladja;

7. az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalától a bevezetési kérelem benyújtásáig eltelt időszak tőzsdén kívüli forgalmazási adatait (értékesített mennyiség, átlagárfolyam, az időszakban elért minimális és maximális árfolyam megjelölésével), amennyiben az eltelt időszak meghaladja a hat hónapot;

8. a bevezetési kérelem időpontját megelőzően benyújtott utolsó kibocsátói gyorsjelentéshez készített (utólagosan csatolt) könyvvizsgálói jelentést;

9. részvénysorozat bevezetésére vonatkozó engedélyeztetési eljárás esetén a kérelem benyújtása időpontjában a bevezetni kívánt részvénysorozat öt százalék feletti tulajdonosainak megnevezését és szavazati arányaik megoszlását;

10. minden egyéb olyan adatot és nyilatkozatot, amelyei a bevezetési kérelem benyújtása időpontjában hatályos egyéb jogszabályok, illetve a Felügyelet által elfogadott tőzsdei szabályzatok előírnak.

A nemzetközi pénzügyi intézmény értékpapírjának magyar tőzsdére való bevezetésének előzetes engedélyezésekor a tájékoztató megjelölés helyett a 7. számú mellékletben szereplő ismertetőt kell érteni.

5. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

6. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

7. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A nemzetközi pénzügyi intézmény által készítendő ismertető kötelező tartalmi elemei

A nemzetközi pénzügyi intézmény általi nyilvános értékpapír forgalomba hozatal esetén az ismertetőnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:

1. a kibocsátó megnevezése és bemutatása,

2. a forgalomba hozatalhoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,

3. a forgalomba hozatal tervezett nagysága,

4. a forgalmazó megnevezése és címe,

5. a forgalomba hozatal során közreműködő forgalmazók,

6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,

7. az értékpapír elnevezése, a kibocsátás célja,

8. az értékpapír fajtája, típusa, az ahhoz kapcsolódó jogok,

9. az átruházás korlátai,

10. az értékpapír száma, névértéke, a forgalomba hozatal árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,

11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,

12. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,

13. *  a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló fizetési számla száma,

14. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,

15. az utolsó lezárt gazdasági év gazdálkodási adatai,

16. a kibocsátó utolsó auditált éves mérlege (saját joga szerint),

17. a forgalomba hozatallal megszerzendő tőke felhasználásának célja,

18. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,

19. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír kibocsátása esetén a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.

8. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

A nyilvánosan működő részvénytársaságban vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén készítendő működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés kötelező tartalmi elemei

I. Általános adatok

1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);

2. összehangoltan eljáró személyek esetén a személyek azonosítási adatai (születési név, állandó lakcím, születési hely és idő);

3. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;

4. a közreműködő forgalmazó neve, székhelye;

5. a vételi ajánlat közzétételének helye;

6. az ajánlattevőnek, és a vele összehangoltan eljáró személyeknek a céltársaságban már meglévő részesedésére vonatkozó adatok;

7. a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszak;

8. a vételi ajánlat finanszírozására vonatkozó információ;

9. ha az ajánlattevő által felajánlott ellenérték bármilyen jellegű értékpapírokat tartalmaz, az ezen értékpapírokra vonatkozó információk, ideértve

9.1. ha az értékpapír tőzsdén jegyzett értékpapír, a legutolsó tizenkét hónap forgalmára vonatkozó információk (minimális ár, maximális ár, átlagár, mennyiség)

9.2. az értékpapírnak az ellenérték megállapítása során figyelembe vett ára, kiszámításának módja.

II. Működési terv

1. a céltársaság jövőbeni működésére vonatkozó üzletpolitikai elképzelések bemutatása;

2. az ajánlattevőnek a céltársaság és - amennyiben ezt az ajánlat érinti - az ajánlattevő társaság jövőbeni üzleti tevékenységére vonatkozó tervei;

3. a céltársaság munkavállalóik és vezetőik állásainak fenntartására vonatkozó szándékai, beleértve minden, a foglalkoztatás feltételeiben bekövetkező lényeges változtatást;

4. az ajánlattevőnek a két társaságra vonatkozó stratégiai tervei;

5. a foglalkoztatásra valószínűsíthető következmények;

6. a társaságok telephelyeire gyakorolt valószínűsíthető következmények.

III. Gazdasági tevékenységről szóló jelentés

1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);

2. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;

3. az ajánlattevő cég történetének, illetve üzleti tevékenységének rövid bemutatása;

4. az ajánlattevő vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak rövid bemutatása;

5. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;

6. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők, illetve a részvénytársaság vezető tisztségviselői között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;

7. az ajánlattevő pénzügyi helyzetének bemutatása és az abban beállt változások ismertetése;

8. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlat teljesítésére megfelelő fedezettel rendelkezik és ennek bemutatása;

9. a vételi ajánlatban és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentésben szereplő adatok, információk valóságára vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozat.

9. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

A részvénytársaság igazgatóságának a vételi ajánlattal kapcsolatos véleményének kötelező tartalmi elemei

1. A részvénytársaság neve, székhelye;

2. a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve a vételi ajánlat alapvető feltételeire (ellenérték, a vételi ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időszak, fizetés módja);

3. nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezető tisztségviselői betöltenek-e vezető állást, illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevőnél, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezőnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;

4. a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal rendelkező személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának feltüntetése;

5. a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit;

6. a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett fel kell tüntetni;

7. a társaság igazgatósága által megbízott független pénzügyi tanácsadó megnevezése, illetve a tanácsadó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely befolyásolja azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon;

8. a munkavállalók véleménye a vételi ajánlatról.

10. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

11-13. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

14. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

15-21. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

22. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

23. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában nemzetközi pénzügyi intézménynek minősül:

1. az Afrikai Fejlesztési Bank,

2. az Amerika-közi Befektetési Társaság,

3. az Amerika-közi Fejlesztési Bank,

4. az Ázsiai Fejlesztési Bank,

5. az Európai Beruházási Alap,

6. az Európai Beruházási Bank,

7. az Európai Közösség,

8. az Európa Tanács Fejlesztési Bankja,

9. az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank,

10. az Északi Beruházási Bank,

11. a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank,

12. a Karibi Fejlesztési Bank,

13. a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank,

14. a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség,

15. a Nemzetközi Fizetések Bankja,

16. a Nemzetközi Pénzügyi Társaság,

17. a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank,

18. a Nemzetközi Valutaalap.

24. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez * 

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1-3. * 

4. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információról.

6-7. * 

8. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról.

9. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

10. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.

11. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).

12. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról.

13. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.

14. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról.

15. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

16. A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról.

17. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.

18. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

19. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).

20. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).

21. A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról.

22. A Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.

23. *  A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

24. *  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.

25. *  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

26. *  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról.

27. *  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.

28. *  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

29. *  Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról.

30. *  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/50/EU irányelve (2013. október 22.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról.

30. *  A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.

26. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez *