A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 395. §-ának (3) bekezdésében és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 604. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal (OIT) egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 16. §-ában megjelölt bíróságok ügyvitelére terjed ki.
(2) A rendelet rendelkezéseit a bíróságok az általuk folytatott eljárások során – a hatáskörükbe tartozó ügyek sajátosságaihoz igazodóan – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazzák.
(3) Az ügyvitel során gondoskodni kell az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint ezekkel összefüggésben az eljárási törvények rendelkezéseinek megtartásáról.
2. § A rendelet alkalmazása során
1. átadókönyv: az ügyirat átadását, átvételét igazoló, bekötött és lapszámozással ellátott könyv;
2. beadvány: a bírósághoz érkező irat, amely rendeltetésszerűen az ügyiratban kerül elhelyezésre;
3. bírósági ügy: törvény által bírósági útra utalt ügy;
4. csatolás: valamely ügyiratnak más ügyirattal való átmeneti összekapcsolása;
5. egyesítés: több folyamatban lévő ügy összes iratának a legkorábban lajstromozott ügy száma alatti kezelése;
6. elnöki ügy: olyan ügy, amelyben a bíróság elnöke, illetőleg jogszabályban vagy OIT szabályzatban meghatározott esetben más bírósági vezető a bíróság igazgatására tartozó kérdésben az ítélkezés körén kívül jár el;
7. érkeztetés: a bíróságra érkezett minden beadványon (az irat valamennyi példányán és mellékletén) a beadvány beérkezése keltének rögzítése;
8. intézkedés: az ügy tartalmi (érdemi) és formai (alaki) elintézésére adott utasítás;
9. irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;
10. iratkezelés: az irat készítését (előállítását), nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység;
11. iratkezelési szabályzat: a bíróság írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amely a bíróság szervezeti és működési szabályzata figyelembevételével készül, s amelynek mellékletét képezi az irattári terv;
12. kezdőirat: olyan irat, amelynek a bíróságon nincs előzménye; továbbá, amely törvény értelmében érdemben vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli;
13. kiadmány: az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított személy „a kiadmány hiteléül” záradékkal, aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével lát el, vagy elektronikus irat esetében a külön jogszabályban meghatározott módon hitelesít;
14. lajstrom (tájékoztató könyv): az iratokról ügyszakonként (ügycsoportonként) elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy külön ívekből álló, évenként megnyitott és az év utolsó napján hitelesítetten lezárt, oldalszámmal ellátott és bekötött könyv;
15. szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó elő- és utóiratok végleges jellegű összekapcsolása;
16. tárgyalási jegyzék: a tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) készített jegyzék;
17. utóirat: olyan irat, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik, ha egyébként nem tekinthető kezdőiratnak;
18. ügycsoport: a bírósági ügyek tárgyuk, valamint az alkalmazandó anyagi és eljárási szabályok azonossága, különbözősége vagy specialitása szerinti csoportosítása;
19. ügyelosztás: a Bsz. 11. §-ának (2)–(7) bekezdéseiben megjelölt ügyelosztási rendnek megfelelően az ügyben intézkedni, eljárni jogosult kijelölése;
20. ügyintézés: a bíróság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a jogszabályok által meghatározott eljárás, ennek során a tartalmi (érdemi) és formai (alaki), illetve szóbeli, írásbeli és elektronikus munkamozzanatok összessége;
21. ügyirat: a bíróság rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkezett, az azonos ügyre vonatkozó papír alapú vagy elektronikus iratok összessége, amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni;
22. ügykönyv: az elítélt és a büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) ügy legfontosabb adatairól elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy külön ívekből álló, évenként megnyitott és az év utolsó napján hitelesítetten lezárt, oldalszámmal ellátott és bekötött könyv;
23. ügyvitel: a bírósági eljárásra vonatkozó törvények, más jogszabályok és OIT szabályzatok által meghatározott, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, az ítélkezés teljesítését célozza.
3. § A bírósági ügy iratát a kezelő-, tájékoztatási vagy ügyfélszolgálati iroda (a továbbiakban: iroda) kezeli, melyet az irodavezető vezet.
4. § (1) Az irattári anyagot – amíg azt a levéltárnak át nem adják, illetve a selejtezésére nem kerül sor – a bíróságon működő irattár kezeli, ahol külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező irattárost kell alkalmazni.
(2) A bírósági irattárban kell őrizni és kezelni a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLIV. törvény 169. §-ának (1) bekezdésében és 174. §-ában meghatározott iratokat.
5. § (1) A rendeletben megjelölt nyilvántartásokat – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus úton, az OIT által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni. Egyéb ügyviteli cselekményeket akkor lehet elektronikus úton végezni, ha azt jogszabály megengedi.
(2) Az átadókönyv, valamint a tanú és a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott más érintett (a továbbiakban: érintett) adatainak zártan történő kezelésével kapcsolatos nyilvántartások nem vezethetők elektronikus úton.
(3) Az általános meghatalmazások jegyzéke, a választottbírósági határozatok jegyzéke és a Bírósági Gazdasági Hivatal (a továbbiakban: BGH) által vezetett lajstrom elektronikus úton és papír alapon egyaránt vezethető.
6. § (1) A bíróság elnöke – helyi bíróság esetében a megyei (fővárosi) bíróság elnöke – által meghatározott időszakban az iroda minden munkanap félfogadást tart az ügyfelek részére.
(2) Az ügyfélfogadásról a bíróságon hozzáférhető helyen tájékoztató táblát kell kifüggeszteni arról, hogy az ügyfelek hol és mikor adhatják elő kérelmeiket, panaszaikat, felvilágosításért mikor, hova fordulhatnak, a beadványt ki, mikor és melyik helyiségben jogosult átvenni, továbbá, hogy a beadvány a bíróságon lévő gyűjtőszekrényben is elhelyezhető.
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal elektronikus úton is adhat tájékoztatást, és azt a világhálón is közzéteheti.
(4) Ha jogszabály a beadvány más módon (telefaxon, elektronikus úton) történő benyújtását is lehetővé teszi, az ügyfeleket ennek feltételeiről is tájékoztatni kell.
7. § (1) A bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben – de hetente legalább egy munkanapon – a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztett kérelmet a bíróság elnöke által kijelölt bíró, bírósági titkár vagy bírósági fogalmazó foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv az ügy alapos és gyors elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmazza.
(2) Ha az ügyfél által előterjesztett kérelem elintézésére másik bíróság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, vagy ha a kérelem más bíróság előtt folyamatban lévő ügyre vonatkozik, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet – lajstromozását követően nyomban – az illetékes bíróságnak küldi meg.
(3) Ha az ügyfél által előterjesztett kérelem nem tartozik bírósági útra, a kérelemről nem kell jegyzőkönyvet felvenni, de az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a kérelem elintézésére melyik hatóság jogosult.
8. § (1) Az eljárási törvények szerinti jegyzőkönyv kézírásos formában nem készíthető el. A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé írni. Az esetleges kiegészítéseket és módosításokat a jegyzőkönyv szélére vagy aljára kell írni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, oly módon kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon.
(2) A kiegészítéseket és módosításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.
(3) A tárgyaláson hozott, külön íven szövegezett határozat rendelkező részét, valamint az első fokú tárgyaláson meghozott határozat külön íven megszövegezett eredeti példányát hozzá kell fűzni a tárgyalási jegyzőkönyvhöz.
9. § Az irat elvesztéséről, megsemmisüléséről azonnal jelentést kell tenni a bíróság elnökének, egyebekben a Pp. 119/A. §-ának megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
10. § (1) Az iroda törvényben meghatározott személyeknek és képviselőjüknek ad felvilágosítást, lehetővé teszi az iratok megtekintését, másolatok vagy jegyzetek készítését (a továbbiakban együtt: felvilágosítás). Az eljárásban részt nem vevő személy részére a bíróság elnöke engedélyezheti a felvilágosítást, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény egyébként lehetővé teszi.
(2) Az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratról az iroda az eljáró tanács elnökének az engedélyével adhat felvilágosítást az (1) bekezdésben megjelölt személyeknek.
(3) A zárt tárgyalásról készült jegyzőkönyvről csak a tárgyaláson való részvételre jogosult személynek vagy képviselőjének adható felvilágosítás.
(4) A határozat tervezetéről, a tanácskozási jegyzőkönyvről, a különvéleményről, a tanács tagjainak a feljegyzéseiről felvilágosítás nem adható.
(5) A névjegyzéket vezető bíróság a gondnokoltak névjegyzékéből (21. §) – az általa nyilvántartott adatokról – felvilágosítást a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás adásról, valamint annak költségtérítéséről szóló 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet 2–4. §-ában foglaltak szerint, költségtérítés nélkül ad.
11. § (1) Az iroda a jogosultságot az ügyiratok alapján állapítja meg. A felvilágosítást kérő személy azonosságát személyazonosító igazolvánnyal – ügyész, ügyvéd, jogtanácsos esetében ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi igazolvánnyal (a foglalkoztatását igazoló okirattal) – kell igazolni. Az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozó akkor jogosult a fentiekre, ha az ügyvédi iroda (ügyvéd) képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik, és a munkaviszonyát igazolja.
(2) Ha a felvilágosításra fogva tartásban lévő személy jogosult, s e célból a bíróságra vezetése nem lehetséges, az iroda – bírói utasításra – az iratokat a bíróság székhelyén lévő bv. intézetnek az erre rendszeresített átadókönyvvel átadja; a bíróság székhelyén kívüli bv. intézetnek pedig megküldi. Az így átadott iratot, illetve megküldött iratokat a bv. intézet lehetőleg még az átvétel napján, de legkésőbb három munkanapon belül köteles visszajuttatni.
(3) A (2) bekezdés alapján átadott, illetve megküldött iratok közül azokat, amelyeknek a megtekintését a tanács elnöke nem engedélyezte, illetve amelyekről felvilágosítás nem adható, az iroda az iratok közül kiemeli, és az iratok visszaérkezéséig zárt borítékban kezeli.
(4) A felvilágosítás során gondoskodni kell az iratok megőrzéséről, épségüknek védelméről.
(5) A felvilágosításra jogosult személynek a tárgyalás (meghallgatás) helyéről és időpontjáról, az iratok hollétéről, arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslati kérelmet, távközlési eszközön is adható felvilágosítás, ha az ügy és a felvilágosítást kérő személy azonosításához szükséges adatokat közli.
12. § (1) A kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel megtekintése, meghallgatása útján történő felvilágosításra a 10. és 11. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(2) Felvilágosítást a bíróság elnöke által e feladattal megbízott személy ad.
(3) A felvilágosításnál gondoskodni kell a kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel biztonságos kezeléséről, különösen arról, hogy a felvilágosítást kérő a berendezéshez és a felvételhez ne tudjon hozzáférni, azt ne tudja megrongálni vagy megsemmisíteni.
13. § (1) A külön jogszabályban megjelölt azon személyek, akik az ügyben iratbetekintési joggal rendelkeznek, az ügy iratairól – kivéve, ha az iratról másolat adását jogszabály kizárja – hiteles vagy nem hiteles másolatot kaphatnak.
(2) A másolatot az irodavezetőnél kell megrendelni. Az irodavezető határozza meg a másolat kiadásának időpontját, és gondoskodik a másolat elkészítéséről. A másolatot az iroda rendszerint legkésőbb a megrendeléstől számított harmadik munkanapon adja ki.
(3) Az irodavezető nyilvántartja a hiteles másolat módját (fénymásolás, gépírás stb.), a megrendelő nevét, az illetékmentesség tényét vagy a lerótt illeték összegét. A másolat átvételét a megrendelő keltezéssel ellátott aláírásával igazolja.
(4) A bírósághoz érkezett iratról a bíróság által készített másolatot és a más által elkészített és hitelesítés végett bemutatott másolatot az iroda látja el „a másolat hiteléül:” záradékkal, a másolatot készítő aláírásával, a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával és a másolat készítésének időpontjával.
(5) Az ügy iratairól kiadott nem hiteles másolat nem tartalmazza a (4) bekezdésben foglaltakat.
(6) A külföldi felhasználásra szánt hiteles másolatot – ha nemzetközi szerződés alapján vagy nemzetközi szerződés hiányában azt felülhitelesíteni kell – a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese az aláírásával, a hitelesítés időpontjának feltüntetésével és a bíróság bélyegzőlenyomatával hitelesíti. A hitelesítési záradék szövege a következő: „... (név) aláírását és a bíróság bélyegzőjének lenyomatát hitelesítem.”
14. § (1) A kép- vagy hangfelvételről, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készített másolat kiadására a 13. §-ban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók, ugyanígy kell eljárni a jogszabály szerint felvilágosítás adásra, illetve iratbetekintésre jogosultak adathordozójára átjátszással készített másolat kiadásánál is.
(2) A kép- vagy hangfelvételről, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készített másolat nem hitelesíthető.
15. § Ha a bíróság okirat vagy egyéb melléklet kiadását rendelte el, ennek átvételét a másolat átvételéhez hasonlóan kell igazolni. Ha hiteles másolat csatolása szükséges a kiadáshoz, azt a kérelmező költségére a bíróság készíti el az okirat (melléklet) vagy a kérelmező által benyújtott másolat felhasználásával.
16. § Az ügyintézés gyorsítása érdekében az intézkedés megtételére, tudakozódásra és felvilágosítás adására távközlési és elektronikus eszköz vehető igénybe, ha
a) a hívott (megkeresett) kiléte nem kétséges (beazonosítható),
b) a közlés tudomásulvételére a hívott, megkeresett jogosult, és
c) az ügyintézés ilyen módja nem ütközik jogszabályba.
17. § (1) A bíróság körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a bíróságnak, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Városi Bíróság Vác).
(2) Az azonos szövegű bélyegzőket a lenyomatukon is látható sorszámmal kell ellátni.
(3) A körbélyegző elvesztését a bíróság elnöke részére jelenteni kell, aki gondoskodik arról, hogy a körbélyegző elvesztésének és érvénytelenítésének ténye a Bírósági Közlönyben közzétételre kerüljön.
18. § (1) Ha külön jogszabály előírja, illetve anélkül is a gyakrabban előforduló intézkedések megtételére, illetve nyilvántartások vezetésére általában nyomtatványt kell használni.
(2) Az OIT országos jelleggel, a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló bíróság részére, a megyei (fővárosi) bíróság elnöke a megyei (fővárosi) bíróság és területén működő helyi bíróság részére rendszeresíthet nyomtatványt.
19. § (1) A tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) tárgyalási jegyzék készül.
(2) A tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni a kitűzött ügyek sorszámát, az ügyszámot, az ügy tárgyát, a tárgyalás időpontját, az esetleges ügyészségi ügyszámot és a peres felek, illetőleg a terhelt vagy eljárás alá vont személy nevét. Több felperes, alperes vagy terhelt, feljelentő, eljárás alá vont személy esetén elegendő az első helyen megnevezett nevét és társainak számát feltüntetni.
(3) A tárgyalási jegyzék egy példányát a tárgyalások megkezdése előtt a tárgyalóterem ajtajára ki kell függeszteni.
20. § (1) A bejelentett általános meghatalmazásokról a polgári vagy a peren kívüli iroda bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített névjegyzéket vezet. A jegyzékeket minden év utolsó napján le kell zárni. A jegyzékbe az iroda csak bírói rendelkezés alapján tehet bejegyzést.
(2) A jegyzék adatairól bárki felvilágosítást kaphat.
(3) A bejelentett általános meghatalmazásokat érkezésük sorrendjében kell a jegyzékbe bevezetni, a jegyzék sorszámát a bejelentés eredeti példányára fel kell jegyezni.
(4) Az általános meghatalmazás visszavonása esetén a bejegyzést át kell húzni és a visszavonás tényét a bejegyzés mellett fel kell tüntetni.
21. § (1) A helyi bíróságokon a gondnokság alá helyezettekről elektronikus úton vezetett névjegyzék a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás költségtérítéséről szóló 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazza.
(2) Ha a gondnokság alá helyezést módosító vagy megszüntető határozatot nem a gondnokság alá helyezést elrendelő bíróság hozta, a jogerős határozatot hozó bíróság (átvevő bíróság) megkeresi a gondnokság alá helyezést nyilvántartó bíróságot (átadó bíróság) a névjegyzékben szereplő adatok átadása érdekében.
(3) Az átadó bíróság a névjegyzékben szereplő adatokat a módosításról vagy megszüntetésről első fokon rendelkező helyi bíróság részére elektronikus úton továbbítja, egyidejűleg azokat az átadás időpontjában lezárja és „átadás miatt törölve” jelzéssel látja el. Ettől az időponttól kezdve a névjegyzék átadott adatából ez a helyi bíróság jogosult felvilágosítást adni.
22. § (1) A letétbe helyezett választottbírósági határozat kiadmányokról a Fővárosi Bíróságon bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített könyvben jegyzéket vezetnek. A jegyzéket az év utolsó munkanapján le kell zárni.
(2) A letétbe helyezett ítélet- és egyezségkiadmányokat a polgári iroda érkezésük sorrendjében vezeti be a jegyzékbe. Egyéb bejegyzést az iroda csak bírói rendelkezés alapján tehet. A határozat letétbe helyezett kiadmányán a bíróság feltünteti a bíróság nevét, az érkezés évét, hónapját, napját, a jegyzék folyószámát, továbbá ellátja a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával. A jegyzékbe foglalt határozatokról betűsoros névmutató vezethető.
(3) A letétbe helyezett határozatkiadmányokat az egyéb iratoktól elkülönítve, külön iratcsomóban kell kezelni.
(4) A letétbe helyezett határozatot kiadni nem lehet, arról a felvilágosításra jogosultak részére másolat készíthető.
23. § (1) Az ügyféltől a beadványt a felvilágosításra megállapított időben az irodavezető vagy az e feladattal megbízott személy veszi át. A felvilágosítási időn kívül az ügyfél beadványait a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben helyezheti el. A gyűjtőszekrényt a hivatali munkaidő végén minden esetben, továbbá a szükséghez képest naponta többször is ki kell üríteni.
(2) A postán érkezett vagy más hatóságtól kézbesítővel (hivatali kézbesítés) küldött iratot – munkaidőben – a bíróság elnöke által kijelölt személy veszi át, akinek a gyűjtőszekrény kiürítése is feladata.
(3) A küldeményt átvevő személy sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi elismervényen, mind a borítékon megjelöli. A postai úton érkező sérült, könyvelt küldemény átvételéről jegyzőkönyvet készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja.
(4) Az átvevő a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az átvételt, az „azonnal” és a „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal jelöli meg a kézbesítő okmányon és a borítékon is.
(5) A személyesen benyújtott beadványt átvevő személy a beadvány felzetén vagy a megszövegezett elismervényen az érkezés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és ha már rendelkezésre áll, rájegyzi a lajstromszámot is. Az ügyfél kívánságára szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalásáról elismervényt kell adni, vagy átadni részére a felvett jegyzőkönyv egy hitelesítetlen másolati példányát.
24. § (1) A bírósághoz érkezett iraton – az irat valamennyi példányán és mellékletén, az irat felzetén vagy az első oldalán, elektronikus úton érkezett irat kinyomtatott példányán – az iroda az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a bíróságot, az ügyszámot, az érkezés évét, hónapját és napját. Az iraton meg kell jelölni a példányok és a mellékletek számát, a csatolt pénz összegét, nemét, a mellékelt egyéb értéket, fontos iratot; az eredeti okiratot külön kell megjelölni. Ha a beadványban jelzett valamely melléklet, irat stb. hiányzik, ennek tényét is fel kell tüntetni. Az adatokat a lajstromvezető az irat első példányán aláírja.
(2) Ha a beadvány határidőhöz kötött eljárási cselekményt (pl. fellebbezést) tartalmaz, az iroda a levélborítékot a beadványhoz csatolja.
25. § Ha az iroda a beadvány személyesen történt benyújtásakor hiányt észlel (pl. a példány nem elegendő, az aláírás hiányzik), felhívja az ügyfelet a hiány azonnali pótlására. Ha az ügyfél a hiánypótlásnak nem tesz eleget, de ragaszkodik a beadvány benyújtásához, a beadványt hiányosan is át kell tőle venni.
26. § (1) A bírósághoz postán érkezett pénzt vagy egyéb értéket (pl. ékszert, kötvényt, takarékbetétkönyvet, fel nem használt és fel nem használható illetékbélyeget) azon bíróságnál, amelynek székhelyén BGH működik, a BGH, más bíróságnál a gazdasági ügyek intézésével megbízott személy veszi át, és külön szabályok szerint kezeli.
(2) Az olyan értéket, amelyet bírósági letétként kell kezelni, az illetékes BGH-hoz, illetőleg a bíróság elnöke által kijelölt bírósági letétkezelőhöz kell, az erre vonatkozó külön szabályok szerint, eljuttatni. A bírósági (elnöki) letétként kezelendő pénz tekintetében az erre vonatkozó külön szabályok az irányadók.
27. § (1) Ha az irathoz olyan okiratot vagy más iratot mellékeltek, amelynek szakértői megvizsgálása válhat szükségessé, az okiratot (iratot) zárt borítékban kell az iratok között őrizni.
(2) Ugyanígy kell őrizni az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratot, valamint azokat az iratokat, amelyeket a tanács elnöke fontosnak minősített.
(3) Páncélszekrényben – indokolt esetben külön helyiségben is – kell őrizni az iratot, ha jogszabály vagy a tanács elnöke az őrzésnek ezt a módját rendelte el.
28. § (1) Az iroda – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a bírósághoz érkezett minden beadványt, illetve iratot bejegyez a lajstromba.
(2) Az iroda ügyszakonként egy lajstromot vezet, kivéve, ha a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei (fővárosi) bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke az azonos ügyszakba tartozó ügyek meghatározott köre (ügycsoport) szerinti külön lajstromozást rendel el.
29. § A bírósági eljárásokban az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján – a Harmadik Részben és a külön jogszabályokban foglaltakon kívül – az e §-ban meghatározott ügyszakok szerinti ügycsoportok különösen a következők:
a) büntető ügyszakban
1. első fokú büntetőügy,
2. fellebbezett büntetőügy,
3. fiatalkorú büntetőügye,
4. fiatalkorú fellebbezett büntetőügye,
5. büntető nemperes ügy,
6. fellebbezett büntető nemperes ügy,
7. bíróság kijelölése,
8. perújítási indítvány,
9. felülvizsgálati ügy,
10. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány,
11. nyomozási bírói ügy,
12. fellebbezett nyomozási bírói ügy,
13. egy éven túli előzetes letartóztatás miatt felterjesztett ügy,
14. bírósági mentesítés iránti ügy,
15. bírósági mentesítés iránti fellebbezett ügy,
16. idegenrendészeti ügy,
17. idegenrendészeti fellebbezett ügy,
18. semmisségi ügy,
19. népfelkelési ügy,
20. egyéb (vegyes) ügy,
21. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány;
b) szabálysértési ügyek
1. szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás (panasz),
2. elzárással is sújtható szabálysértés miatti ügy,
3. elzárással is sújtható szabálysértés miatti fellebbezett ügy,
4. szabálysértési ügyben emelt ügyészi óvás,
5. a pénzbírság, a helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy,
6. szabálysértési egyéb (vegyes) ügy,
7. szabálysértési perújítási ügy;
c) polgári ügyszakban
1. első fokú polgári peres ügy,
2. fellebbezett polgári peres ügy,
3. polgári nemperes ügy,
4. fellebbezett polgári nemperes ügy,
5. bíróság kijelölése,
6. felülvizsgálati ügy;
d) munkaügyi ügyekben
1. első fokú munkaügyi peres ügy,
2. fellebbezett munkaügyi peres ügy,
3. munkaügyi nemperes ügy,
4. fellebbezett munkaügyi nemperes ügy,
5. bíróság kijelölése,
6. felülvizsgálati ügy;
e) közigazgatási ügyszakban
1. első fokú közigazgatási ügy,
2. fellebbezett közigazgatási ügy,
3. közigazgatási nemperes ügy,
4. fellebbezett közigazgatási nemperes ügy,
5. bíróság kijelölése,
6. felülvizsgálati ügy,
7. választási kifogás,
8. egyesületek, alapítványok ügye.
30. § A kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő iratot az esetleges előzményi iratokkal felszerelve a lajstromba történő bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon az irodavezető bemutatja az ügyelosztásra jogosult vezetőnek.
31. § Ügyelosztási renden belül, ügyelosztási módszerként alkalmazható különösen
a) a páros-páratlan ügyszámok,
b) a meghatározott számcsoportok,
c) az alperes (kötelezett stb.), illetve a vádlott (eljárás alá vont személy stb.) nevének kezdőbetűje,
d) a bíróság illetékességi területének felosztása a bírák között (városok, kerületek, egyéb települések stb. szerint),
e) egyhetes, kéthetes vagy havonkénti megoszlásban valamennyi érkezett ügy egy tanácsra (bíróra) történő kiosztása,
f) az ügyszakonkénti, ügycsoportonkénti, az ügy tárgya szerinti szakosodás,
g) a bírói gyakorlat időtartama,
h) több ügyelosztási módszer együttesen.
32. § (1) A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöl ki a kizárás, a bíró szolgálati viszonyának megszűnése, a tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék feldolgozása esetén.
(2) Ha az egyesítendő ügyek elintézésére eredetileg nem ugyanazt a tanácsot (bírót) jelölték ki, az együttes elbírálást a kijelölés módosításával kell biztosítani.
33. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat
a) jogszabály rendelkezésén,
b) az OIT határozatán,
c) a bíróság elnökének a rendelkezésén.
(2) A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti.
34. § Az iroda az eljáró bíró (tanács) kijelölése után az iratot a bírónak (a tanács elnökének) bemutatja.
35. § (1) A bírósági irat kézbesítése – ha jogszabály másként nem rendelkezik – külön szabályok szerint általában posta útján történik.
(2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy a bíróság székhelyén a kézbesítést bírósági alkalmazott végezze.
(3) A fogva tartásban lévő személy részére a fogva tartást foganatosító szerv parancsnoka útján kell kézbesíteni a bírósági iratot.
(4) A címzett a részére szóló iratot – személyazonosságának igazolása után – a bíróságon is átveheti.
(5) A bíróság az olyan iratot, amely átvételéhez joghatály fűződik, vagy amely átvételének igazolására szükség van, tértivevénnyel postázza; személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítettek, az átvétel tényét ezen kell elismerni.
36. § (1) Folyamatban lévő vagy befejezett ügy iratát más ügy iratához csatolni vagy a csatolást megszüntetni csak bírói határozat alapján, bírói utasításra lehet.
(2) Az egyesítés a korábban, több ügy egyesítésekor a legkorábban lajstromozott ügyirathoz történik.
(3) A bírósági nyilvántartásokban a csatolást vagy az egyesítést oly módon kell feltüntetni, hogy annak időpontja megállapítható legyen.
37. § (1) A folyamatban lévő ügy iratát csak bírói utasítás alapján lehet más hatósághoz elküldeni.
(2) Az iroda az iratot ajánlott vagy csomagküldeményként adja postára. Ha az iratot a címzett (szakértő stb.) az irodában veszi át, az átvétel tényét és idejét a pótborítékon aláírásával igazolja, vagy arról elismervényt ad.
38. § (1) A kiadmányon fel kell tüntetni a bíróság megnevezését, az ügyszámot, szükség esetén a tanács elnöke vagy tagja által megjelölt szöveget, a tanács elnökének és tagjainak nevét, az „s. k.,” toldattal, az eredeti keltezést, továbbá azt el kell látni a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával.
(2) A külföldi felhasználásra szánt bírósági iraton a bíró, vagy a bírósági alkalmazott aláírását és a bíróság pecsétjét a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese az aláírásával, a hitelesítés időpontjának feltüntetésével és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti.
(3) A hitelesítési záradék szövege a következő: „... (név) aláírását és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatát hitelesítem.”
39. § (1) Befejezett az az ügy, amelyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott.
(2) Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is (befejezettként kezelendő ügy), amelyben:
a) félbeszakadt az eljárás,
b) szünetel az eljárás,
c) felfüggesztették az eljárást,
d) tárgyalás mellőzésével hoztak büntetést kiszabó végzést,
e) más ügyhöz való egyesítésről rendelkeztek,
f) az ügy áttételéről rendelkeztek,
g) bíróság elé állítás esetén az ügyésznek való visszaküldésről rendelkeztek,
h) magánvádas eljárás esetén az ismeretlen elkövető kilétének felderítése érdekében nyomozást rendeltek el, illetve azért rendelkeztek az ügyésznek való megküldésről, mert olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyész képviseli.
(3) A szabálysértési eljárásban befejezettként kezelendő ügy továbbá, amelyben
a) a bíróság a becsületsértési ügyben érkezett panaszt, kifogással kapcsolatos igazolási kérelmet elbírálta,
b) tárgyalás mellőzésével a kifogást elbírálta,
c) gyorsított bírósági eljárásban nem tartott tárgyalást,
d) döntött a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírság, helyszíni bírság, közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatásáról, illetve
e) a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztására, félbeszakítására irányuló kérelemről.
40. § (1) A befejezett büntetőügyben a határozat meghozatalát követően haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül ki kell állítani – a bűnügyi nyilvántartást kezelő szervről, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 7/2000. (II. 16.) BM–IM együttes rendelet szerinti – a bíróság adatközlési kötelezettségének teljesítésére rendszeresített adatlapot, és azt a bíróság irodájának kell átadni.
(2) Az adatlapokat az iroda továbbítja a bűnügyi nyilvántartás részére, valamint azokról másolatot készít. A másolatokat az egyéb iratoktól elkülönítve öt évig kell megőrizni, ezután selejtezhetők.
41. § (1) A tanú zártan kezelendő adatait, valamint a zárt adatot tartalmazó iratot az iratborítóban lévő iratok között személyenként elkülönített, zárt, lepecsételt és a bíróság körbélyegző lenyomatával ellátott borítékban kell elhelyezni. Az iratborítón, a zárt adatot tartalmazó borítékon és a lajstromban fel kell tüntetni a zárt adatkezelés tényét.
(2) A zárt adatot tartalmazó iratról olyan másolatot kell készíteni és az iratok között elhelyezni, amely nem tartalmazza a zárt adatot. A zárt adat megismerésére nem jogosult személy részére felvilágosítás céljára (8–12. §) ezt a másolatot kell felhasználni; az iratbetekintés során a zárt adatot tartalmazó borítékot az iratok közül ki kell emelni.
(3) A zárt adatot tartalmazó borítékot a bíró, a jogorvoslati kérelmet elbíráló bíró vagy a bírói utasítást teljesítő személy nyithatja fel, ha az adat megismerése eljárási cselekmény foganatosításához szükséges. A zárt adat megismerésére jogosult más személy kérésére a bíró vagy az iroda nyitja fel a borítékot. A felnyitás tényét, okát és időpontját a zárt adatot tartalmazó borítékra fel kell jegyezni, és a továbbiakban az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
42. § Ezen alcím alkalmazásában
a) zárt adat: a tanúnak a Be. 85. § (2) bekezdésében írt személyi adatai,
b) zárt adat-kezelés: a személyi adatok felvétele, tárolása, felhasználása,
c) zárt adat-kezelő: a b) pontban meghatározott tevékenységet végző, erre a feladatra kijelölt személy,
d) kísérőirat: az ügyirathoz tartozó, de attól elkülönülten, külön zárt irattartóban elhelyezett irat, mely a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratokat tartalmazza,
e) kivonatos irat: a zárt adatot magában foglaló eredeti iratról készült olyan másolat, mely nem tartalmazza a zárt adatot,
f) kísérőjegyzék: a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratok felsorolását és a kivonatos irat feltalálási helyét rögzítő jegyzék.
43. § (1) A büntetőiroda vezetője a büntetőügy bíróságra érkezését követően haladéktalanul megvizsgálja azt, hogy az ügyben szerepel-e különösen védett tanú. A büntetőiroda vezetője valamennyi ügyre nézve zárt adat-kezelőnek minősül.
(2) Ha az ügyben különösen védett tanú szerepel, a büntetőiroda vezetője
a) elkészíti a kísérőirat borítóját, amelyen első zárt adat-kezelőként feltünteti a saját nevét,
b) az iratokat haladéktalanul bemutatja az ügyet elosztó bírósági vezetőnek,
c) az eljáró tanács kijelölését követően az iratot a kísérőirattal együtt bemutatja az eljáró bírónak, akinek a nevét szintén feltünteti a kísérőirat borítóján mint a zárt adat kezelésért továbbiakban felelős személyt.
44. § (1) Az ügyben eljáró bíró a bemutatás után haladéktalanul – legkésőbb a bemutatást követő első munkanapon – a kísérőirat borítóján a név feltüntetésével kijelöli azt a bírósági alkalmazottat, aki zárt adat-kezelőként az ügyben az ügyviteli teendőket ellátja. A bíró az eljárás későbbi szakaszában szükség esetén további zárt adat-kezelőt jelölhet ki.
(2) A zárt adat-kezelő
a) kigyűjti a zárt adatokat tartalmazó iratokat a büntetőügy iratából,
b) elkészíti azok kivonatos iratát és elhelyezi a büntetőügy eredeti iratai között,
c) a zárt adatokat tartalmazó iratot elhelyezi a kísérőiratban,
d) elkészíti a kísérőjegyzéket és azt a büntetőügy eredeti iratai között elhelyezi,
e) értesíti a zárt adat-kezelésről az ügyben korábban eljárt hatóságokat.
45. § (1) A kísérőiratban kell elhelyezni a kísérőjegyzék egy példányát, továbbá minden olyan később keletkezett iratot is, amely zárt adatot tartalmaz (pl. tértivevény, bv. visszajelentés, rendőri jelentés elővezetésről stb.).
(2) A kísérőirathoz, illetve zárt adatot tartalmazó irathoz csak az előre kijelölt zárt adat-kezelő férhet hozzá, akinek a jogosultságát a kísérőiraton feltüntetett neve tanúsítja.
(3) A zárt adatról, illetve a kísérőiratról másolatot kiadni nem lehet, arról felvilágosítás nem adható, kivéve az ügyésznek és annak, aki az ügyben maga is zárt adat-kezelő.
(4) A kísérőiratot a zárt adat-kezelésre jogosult bíró, illetve a lajstromvezető elzárva, lemezszekrényben őrzi.
(5) A zárt adat-kezelésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a nem írásban (kép, hangfelvétel) rögzített adatok kezelésére is.
46. § Ha az ügyben érintett szerepel [5. § (2) bek.], a védelmet ellátó szerv részére a kézbesítést a titkos ügykezelésre feljogosított személy végzi. Az érintett részére kézbesítendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján, hivatalsegédjével kell kézbesíteni.
47. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági ügyszak ügyvitelére az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
48. § A cégbírósági eljárásban nem alkalmazható a 7. § (1) bekezdése.
49. § A megyei bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a megyei (fővárosi) bíróság cégbíróságának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Zala Megyei Bíróság Cégbírósága – Zalaegerszeg).
50. § (1) A cégiroda a cégbejegyzésre és a módosításra irányuló kérelmet elsősorban a külön jogszabállyal rendszeresített nyomtatványon veheti át. Ha a bíróság a kérelmet mágneslemezre rögzítetten vagy elektronikus formában veszi át, a kérelem egy kinyomtatott és a cég képviselője eredeti aláírásával ellátott példányát is csatolni kell az irathoz.
(2) A cégbejegyzési kérelem benyújtásáról a cégbejegyzést kérő részére tanúsítványt kell kiállítani, amely tartalmazza a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet (Cvhr.) 8. §-ának (1) bekezdésében írt adatokat. Az iroda a kérelem átvételekor az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetését a fél kérelmére igazolja.
(3) A cégiroda az (1) bekezdésben foglalt iratokon kívül egyéb kérelmet csak írásba foglaltan vehet át.
51. § (1) Ha az irat érkezésének és tartalma számítógépre történő felvitelének időpontja eltérő, az érkezés időpontjának a bírósághoz érkezés időpontját kell tekinteni, és rögzíteni szükséges a számítógépre felvitel időpontját is.
(2) A cégbíróság a bejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezésekor a cég nevét és székhelyét, a cég főtevékenységét és az adózása módját számítógépen rögzíti és ellátja cégjegyzékszámmal [a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ct.) 25. § (1) bekezdés, Cvhr. 7. §], az érkezést követő két munkanapon belül a bejegyzés iránti kérelemnek a további adatát is rögzíti a számítógépen (előszerkesztés).
(3) A cégbíróság a bejegyzési kérelem adatai mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést tünteti fel (Ct. 25. §).
52. § A cégbíróságon az eljáró bíró kijelölése elsősorban számítógép felhasználásával, automatikusan történik. Indokolt esetben az eljáró bírót a kollégiumvezető jelöli ki.
53. § A cégeljárásban az ügycsoportok a következők:
a) cégbejegyzési ügy,
b) cégtörvényességi ügy, ideértve a hivatalbóli törlési eljárást is,
c) végelszámolási kifogás,
d) egyéb cégügy.
54. § (1) Ha a bíró a bejegyzést elrendeli, a bejegyzést elrendelő végzést számítógépen szerkeszti meg. Ennek során az előszerkesztés adatait – a szükséghez képest – a bírói utasításnak megfelelően módosítani kell.
(2) A cégbíróság a kérelemnek helyt adó bejegyző végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat – a bíróságnál maradó egy-egy példányt és a további példányokat is – bejegyzési záradékkal ellátva, és annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, kézbesíti. A végzésben szereplő adatokat a számítógépen egyidejűleg le kell zárni, illetve jogerősíteni kell, és meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.
55. § (1) A cégbíróság a jogorvoslattal megtámadható végzést (pl. a kérelmet elutasító, az áttételt elrendelő, az eljárást felfüggesztő végzést) a fellebbezési jogról történt tájékoztatás mellett kézbesíti. A cégbíróság a végzést egyidejűleg „nem jogerős, lezárt” állapotúként tünteti fel, a bejegyzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben „nem bejegyzett” állapotúként rögzíti, és megadja azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.
(2) A kérelemnek részben helyt adó végzés esetében a cégbíróság csak azon rovatokat tünteti fel „nem bejegyzett” állapotúként, amelyek bejegyzését a bíróság nem rendelte el, az elrendelt adatokat és a végzést „nem jogerős, lezárt” állapotúként tünteti fel.
56. § (1) A jogorvoslattal megtámadható határozatok esetében a fellebbezési határidő eredménytelen lejárta után a bíró megállapítja, hogy a végzés jogerős, utasítást ad a végzés jogerősítésére, az áttételt elrendelő végzés jogerősítése esetében egyidejűleg az összes irat megküldésére.
(2) A végzés jogerősítéséről a kérelmezőt értesíteni kell. Az értesítéssel együtt kell visszaküldeni – szükség szerint jogerősítési záradékkal ellátva – a bejegyzés alapjául szolgáló iratok bíróságnál nem maradó példányait.
57. § (1) A kijavító végzés és a kiegészítő végzés adatait a módosítás bejegyzésének szabályai szerint kell a cégjegyzékben feltüntetni.
(2) A cégbíróság egy határozatában több különböző adat, továbbá ugyanazon adat többszöri módosításának bejegyzését is elrendelheti. Az utóbbi esetben a már nem hatályos adatot annak megjelölésével tünteti fel, hogy hatályossága mely időponttól meddig tartott.
(3) A cégbíróság az okirat eredeti példányát az iratok között a bejegyzési kérelem visszavonása vagy jogerős elutasítása esetén is megőrzi, a cégbíróságnál nem maradó példányait a kérelmezőnek visszaküldi. A cégbírósághoz benyújtott valamennyi iraton fel kell tüntetni azt, hogy az alapján bejegyzésre nem került sor.
58. § Cégügyben befejezett ügy a kezdőiratként érkezett ügy elintézése.
59. § (1) A cég székhelyének megváltozásakor az eredeti székhely szerinti cégbíróság (átadó bíróság) cégjegyzékén az ügyintéző az iratmegküldés tényét és időpontját feltünteti, majd az iratot az új székhely szerinti cégbírósághoz (átvevő bíróság) továbbítja.
(2) Az átvevő bíróság a saját nyilvántartása szerint, új cégjegyzékszámra lajstromozza a megküldött cégiratot. A cégjegyzék adatait a számítógépes program az átvevő bíróság ügyintézőjének megkeresésére a cég eredeti székhelye szerinti nyilvántartó-rendszerből az új székhely szerinti nyilvántartó-rendszerbe továbbítja. Ha az átvevő bíróság nyilvántartási rendszerébe a cég adatai megérkeztek, az átadó bíróság nyilvántartásából az átvevő bíróság „áttétel folytán törölve” megjegyzéssel törli a céget; a törlés az átvétel időpontjától hatályos. Ettől az időponttól kezdve a céggel kapcsolatos felvilágosításra az átvevő bíróság köteles.
(3) A székhelyváltozás bejegyzésének elutasítása után a bíróság az iratot a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróságnak visszaküldi, ebben az esetben a lajstromozás a régi cégjegyzékszám alapján történik.
60. § (1) A cégbíróság az eredeti cégiratot más hatósághoz nem küldheti meg, kivéve, ha a nyomozó hatóság, az ügyész, vagy a bíróság írásszakértői vizsgálatot rendelt el és az a cégbíróságon nem végezhető el, továbbá, ha az illetékhivatal megkeresésére a visszatérítendő illetékkel ellátott iratot kell megküldeni. A cégbíróság a megkereső hatóság költségére, az eredeti iratról – illetékhivatali megkeresés esetén az iratról – fénymásolatot készít, és azt pótborítékban tartja az irat visszaérkeztéig.
(2) Az iratot a szakértői vizsgálatot elrendelő hatóság és az illetékhivatal külön kézbesítővel szállíthatja el és vissza a cégbíróságnak, továbbá azt csak a vizsgálat időtartamára tarthatja magánál.
61. § (1) A cégbíróság a cég adatairól kérelemre számítógéppel készített cégmásolatot, cégbizonyítványt és cégkivonatot ad ki.
(2) A cégkivonaton és a cégmásolaton a cégbíróság feltünteti, hogy a módosítás (egyéb adat) bejegyzése iránt kérelem érkezett és annak jogerős, érdemi elbírálása még nem történt meg. A cégbíróság a cégbizonyítványon az említett adatokat csak akkor tünteti fel, ha a kérelem a tanúsított bejegyzésre vonatkozik.
(3) A cég nyilvános iratairól (pl. tagjegyzékről, elfogadó nyilatkozatról, jegyzőkönyvről stb.) – kivéve az aláírási címpéldányt – hiteles és nem hiteles másolat adható ki, a nem nyilvános cégiratokról történő felvilágosításra a 10–12. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
62. § A gazdasági ügyek ügycsoportjai a következők:
a) felszámolási peren kívüli ügy,
b) csődeljárási peren kívüli ügy,
c) gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügye,
d) gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügye,
e) gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett peres ügye,
f) gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett nemperes ügye,
g) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügy,
h) kifogások és hitelezői igények,
i) a bíróság kijelölése,
j) felülvizsgálati ügy.
63. § (1) Az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat adatai alapján ellenőrizni kell, hogy az adós cég szerepel-e a cégbíróságok nyilvántartásában, és bejegyzése az illetékes cégbíróságon megtörtént-e.
(2) Az iratborítóra az iroda rávezeti az adós cég cégjegyzékszámát, és mellékeli az általa beszerzett cégmásolatot.
(3) Felszámolási és a csődeljárásban a felszámoló és a vagyonfelügyelő kijelölése a számítógépes program felhasználásával külön jogszabály szerint történik.
64. § Gazdasági ügyben befejezett ügy a kezdőiratként érkezett ügy elintézése.
65. § Gazdasági ügyben a 60. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
66. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a katonai tanácsok ügyvitelére az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
67. § A vádiratot és a bírósági határozatot a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy állományilletékes parancsnoka, illetve vezetője útján, a fogva tartásban lévő terheltnek a bv. intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni. Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy szolgálata, illetve szolgálati viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a vádirat és a bírósági határozat kézbesítésére az általános szabályok az irányadók.
68. § A katonai tanács körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a bíróság katonai tanácsának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa – Szeged).
69. § A katonai büntetőeljárás ügycsoportjai a következők:
1. katonai büntetőügy,
2. fellebbezett katonai büntetőügy,
3. katonai büntető nemperes ügy,
4. fellebbezett katonai büntető nemperes ügy,
5. bíróság kijelölése,
6. perújítási indítvány,
7. felülvizsgálati ügy,
8. katonai nyomozási bírói ügy,
9. fellebbezett katonai nyomozási bírói ügy,
10. egy éven túli előzetes letartóztatás miatt felterjesztett ügy,
11. mentesítés iránti ügy,
12. fellebbezett mentesítés iránti ügy,
13. katonai büntetés-végrehajtási ügy,
14. fellebbezett katonai büntetés-végrehajtási ügy,
15. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy,
16. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,
17. az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos ügy,
18. az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,
19. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy,
20. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,
21. az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos ügy,
22. az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,
23. fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálata,
24. fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálatának fellebbezett ügye,
25. egyéb (vegyes) ügy,
26. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány.
70. § A katonai tanácsok esetében az ügyelosztási renden belül, ügyelosztási módszerként alkalmazható a katonai alakulatok felosztása a bírák között.
71. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a bv. csoport ügyvitelére az e fejezetben, valamint a bíróságok bv. feladatait szabályozó más jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
72. § A bv. csoport ügycsoportjai a következők:
a) szabadságvesztés végrehajtási ügy (Szv. ügy),
b) fellebbezett szabadságvesztés végrehajtási ügy (Szvf. ügy)
c) közérdekű munkára ítéltek ügye (Kmv. ügy),
d) közérdekű munkára ítéltek fellebbezett ügye (Kmvf. ügy)
e) feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének ügye (F. ügy),
f) feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének fellebbezett ügye (Ff. ügy),
g) pártfogó felügyelet alá helyezettek ügye (Pfv. ügy),
h) pártfogó felügyelet alá helyezettek fellebbezett ügye (Pfvf. ügy),
i) bv. ügy (bv. lajstrom),
j) fellebbezett bv. ügy (bvf. lajstrom).
73. § (1) Az Szv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha
a) a bv. csoport a szabadságvesztésről szóló értesítést beutaló nélkül küldi meg a bv. intézetnek vagy más bv. csoportnak,
b) az elítéltet beutalták a bv. intézetbe,
c) a bíróság közli, hogy az elítéltet átadta a bv. intézetnek,
d) az elítélt az előzetes fogva tartásával kitöltötte a szabadságvesztést,
e) a bv. intézet közli, hogy a szabadlábon lévő elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, feltéve, hogy a határozatot, a szabadságvesztésről szóló értesítést már megküldték a bv. intézetnek,
f) a szabadságvesztés foganatbavétele céljából elfogatóparancsot bocsátottak ki,
g) a bíróság megállapítja, hogy a szabadságvesztés végrehajtása kizárt,
h) az ügyet más ügyhöz egyesítik.
(2) A Kmv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha
a) az elítélt az előzetes fogva tartásával kitöltötte a közérdekű munkát,
b) a közérdekű munka foganatbavétele céljából elfogatóparancsot bocsátottak ki,
c) a bíróság megállapítja, hogy a közérdekű munka végrehajtása kizárt, vagy a bíróság a büntetés végrehajtását kizáró ok megállapításáról értesítette a bv. csoportot,
d) a bv. bíró a közérdekű munkának szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról értesítette a bv. csoportot,
e) a közérdekű munka végrehajtása befejeződött és a bv. bíró a végrehajtási ügyet lezárta,
f) a büntetést kiszabó bíróság a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítása, a sorkatonai szolgálat miatt a végrehajtás megkezdését egy évre elhalasztotta, illetve a bv. bíró a végrehajtást egy évre félbeszakította,
g) a bv. bíró a büntetés végrehajtását kizáró vagy megszüntető okot állapított meg,
h) új munkahely kijelölése esetén az új munkahely más bv. csoport illetékességi területén van.
(3) A F. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha a bv. bíró a feltételes szabadság kérdésében döntött, vagy az eljárást megszüntette.
(4) A Pfv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha
a) a pártfogó felügyelet tartama letelt,
b) a pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó ügyet más bv. csoporthoz tették át,
c) a pártfogolton újabb szabadságvesztést vettek foganatba,
d) a bíróság a próbárabocsátást megszünteti, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendeli,
e) a bíróság vagy a bv. bíró a feltételes szabadságot megszünteti.
(5) A bv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha
a) ügydöntő határozatot hoztak,
b) az eljárást felfüggesztették,
c) az eljárást megszüntették.
74. § A bv. ügyintézőt az ítélőtábla, illetve a megyei (fővárosi) bíróság elnöke jelöli ki.
75. § Bv. ügyben felvilágosítást a bv. bíró, valamint az irodavezető szóban akkor adhat, ha az a büntetés végrehajtását nem veszélyezteti.
76. § (1) A BGH ügyvitelére a rendeletet az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A BGH ügyintézőinek munkáját a BGH vezetője (a továbbiakban: vezető) irányítja.
77. § (1) A BGH körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a BGH megnevezése és alul a székhely megjelölése (pl. Bírósági Gazdasági Hivatal – Kaposvár).
(2) A Budapesten működő BGH-k körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a hivatal elnevezése, alul a székhely megnevezés (pl. Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala – Budapest, illetőleg Pest Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala – Budapest).
78. § (1) Az ügyet – a soron kívüli ügy kivételével – érkezési sorrendben, lehetőleg nyolc napon belül, illetőleg a felettes szerv által megszabott határidő alatt kell elintézni.
(2) Az ügy elintézéséhez szükséges közbenső intézkedést haladéktalanul, több közbenső intézkedést pedig lehetőleg egyszerre kell megtenni.
79. § (1) A BGH a hatáskörébe tartozó ügyben a félfogadást, illetőleg a felvilágosítást minden munkanapon a teljes hivatali munkaidő alatt biztosítja, a bíróság elnöke ettől eltérően rendelkezhet.
(2) A félfogadást és a felvilágosítás adást az a személy végzi, akire az ügy elintézése tartozik, vagy akit a vezető erre kijelöl.
80. § A BGH minden érkezett iraton az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a BGH elnevezését, az érkezés évét, hónapját és napját, az ügyszámot, a példányok és mellékletek számát, megjelöli az irathoz csatolt pénz összegét, vagy a mellékelt egyéb értéket, illetőleg fontosabb iratot.
81. § (1) A BGH a nehezen pótolható vagy fontos iratot ajánlott küldeményként postázza.
(2) A BGH az értékeket értékküldeményként a postai előírásoknak megfelelően adja fel.
82. § A rendelet rendelkezéseit az elnöki ügyvitelre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
83. § Az elnöki ügy iratát az elnöki iroda kezeli.
84. § Az elnöki ügyek tárgyuk szerint különböző ügycsoportokba, azon belül fő- és alcsoportokba tartoznak. Az ügyeket ügycsoportonként kell lajstromozni és kezelni.
85. § Az elnöki ügyben érkező iratot az elnöki iroda haladéktalanul lajstromozza, és elintézésre a bíróság elnökének nyomban bemutatja.
86. § (1) Az iratot a bíróság elnökén, az ügyintézőn és az elnöki ügykezelést végző dolgozón kívül más személy csak az elnök engedélyével tekintheti meg. Felvilágosítás csak az érdekeltnek adható az ügy számáról és arról, hogy az ügy elintézést nyert-e. Indokolt esetben az elnök ezen túlmenő felvilágosítást is engedélyezhet.
(2) A bíróság elnöke szükség esetén az érdekelt személyt személyesen is meghallgathatja.
87. § A bíróság elnökének körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben a bíróság elnöke és székhelyének megjelölése (pl. A Békés Megyei Bíróság Elnöke – Gyula).
88. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás (BÜSZ),
b) a BÜSZ módosításáról szóló 11/1993. (V. 28.) IM rendelet,
c) a BÜSZ módosításáról szóló 12/1993. (VII. 16.) IM rendelet,
d) a BÜSZ módosításáról szóló 1/1994. (I. 7.) IM rendelet,
e) a BÜSZ módosításáról szóló 7/1995. (III. 3.) IM rendelet,
f) a BÜSZ módosításáról szóló 7/1996. (IX. 13.) IM rendelet,
g) a BÜSZ módosításáról és kiegészítéséről szóló 110/1977. (IK 6.) IM utasítás,
h) a BÜSZ módosításáról és kiegészítéséről szóló 111/1979. (IK 9.) IM utasítás,
i) a BÜSZ módosításáról és kiegészítéséről szóló 101/1980. (IK 1.) IM utasítás,
j) a BÜSZ módosításáról szóló 126/1980. (IK 12.) IM utasítás,
k) a BÜSZ kiegészítéséről szóló 119/1981. (IK 11.) IM utasítás,
l) a BÜSZ módosításáról szóló 107/1985. (IK 4.) IM utasítás,
m) a BÜSZ módosításáról szóló 122/1987. (IK 1988. 2.) IM utasítás,
n) az igazságügyi szervek iratainak irattári kezeléséről és selejtezéséről szóló 109/1981. (IK 5.) IM utasítás,
o) az igazságügyi szervek iratainak irattári kezeléséről és selejtezésről szóló 109/1981. (IK 5.) IM utasítás módosításáról szóló 4/1992. (II. 10.) IM rendelet.
