Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.24.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet

a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya a vízi úttá nyilvánított felszíni vizeken1 a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekre, valamint e jelek létesítésére, üzemeltetésére, módosítására és megszüntetésére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) vízi közlekedés irányítása: az a tevékenység és eszközrendszer, amely a tiltó, kötelező, korlátozó, tájékoztató, figyelmeztető és kiegészítő jelzésekkel, eszközökkel, valamint a radarhajózás kiegészítő jelzéseivel meghatározza a vízi közlekedés rendjét, és tájékoztat a hajózás biztonságát befolyásoló körülményekről, valamint veszélyeztető akadályokról,

b) kitűzési terv: a hajóút megjelölésére szolgáló jelek elhelyezésének terve,

c) vízi közlekedés rendjének szabályozási terve (a továbbiakban: szabályozási terv): a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek elhelyezésének terve,

d) üzemeltető: aki a jel kihelyezéséről gondoskodni köteles,

e) laterális kitűzési rendszer: a hajóút szélein történő kitűzés,

f) kardinális kitűzési rendszer: az égtájakhoz viszonyítottan elhelyezett kitűző jelek rendszere,

g) általános rend alapján történő kitűzés: a téli kitűzés feltételeinek megszűnésekor végrehajtott kitűzés,

h) kisvízi kitűzés: az a kitűzés, amelyet a hajózási kisvízszintnél (HKV)2 alacsonyabb vízszinteknél, valamint akkor kell végrehajtani, ha a vízi út osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre,

i) téli kitűzés: a kitűzési tervben meghatározott feltételek meglétekor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, továbbá folyók esetén mellékági jegesedéskor is végrehajtott kitűzés, amelyet a másodlagos jégzajlást követő legfeljebb ötödik munkanapig kell fenntartani,

j)3 nagyvízi kitűzés: az a kitűzés, amelyet a hajózási nagyvízszintnél (HNV) magasabb vízszinteknél kell végrehajtani.

3. § (1) Vízi úton a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére az e rendeletben megállapított jelek alkalmazhatók.

(2)4 Aki a jel észlelhetőségének, működésének, felismerhetőségének, üzemképességének vízi közlekedést befolyásoló kedvezőtlen megváltozását vagy a jel hiányát tapasztalja, köteles azt bejelenteni az illetékes hajózási hatóságnak, az illetékes vízügyi igazgatóságnak vagy a vízi rendészet illetékes rendőri szervének. A bejelentés teljesíthető a meghirdetett nautikai információs rádióállomásoknál is.

(3)5 Az alkalmazható irányító jeleket, továbbá az ezeket kiegészítő egyéb jelzéseket és azok műszaki jellemzőit a rendelet 1., valamint 3. számú melléklete tartalmazza. Az 1. számú melléklet E.5.4-E.5.15 pontjai szerinti jeleket a kihelyezett jel cseréje és új telepítés esetén kell alkalmazni.

(4) A jellel, illetve jelek kihelyezésével kialakított forgalomszabályozásnak biztosítania kell az áttekinthetőséget, a forgalombiztonságot és a végrehajthatóságot.

II. Fejezet

A VÍZI KÖZLEKEDÉS IRÁNYÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ JELEK

Tervezési és létesítési engedélyezési eljárás

4. § (1)6 A víziközlekedés irányítására szolgáló jelekkel kapcsolatban a hajózási hatóság jár el.

(2)7

(3)8 A hajózási hatóság a szabályozási tervet a tárgyév január 15. napjáig, az évközi tervmódosítást a módosítást követő öt munkanapon belül küldi meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek (a továbbiakban: vízügyi hatóság), a vízügyi igazgatási szervnek, valamint a víziút fenntartójának.

(4)9 Külön jogszabály alapján engedélyezhető olyan irányító jel alkalmazása is, amely valamely nyomvonalas létesítménynél, vízi közlekedést befolyásoló tárgynál, vagy vízen végzett tevékenység során a vízi közlekedés biztonsága érdekében szükséges.

(5)10 Az irányító jel tervének mellékleteként a következőket kell három példányban benyújtani az engedélyező hajózási hatósághoz:

a) az irányító jel kihelyezésének céljára, illetve rendeltetésére vonatkozó leírás,

b) a jel elhelyezésének és technikai kivitelezésének terve,

c) a jel műszaki leírása, vagy az azt meghatározó jogszabályhelyre történő hivatkozás,

d) a jel megvilágításának terve, ha azt jogszabály vagy az engedélyező hajózási hatóság előírja,

e) a jelen elhelyezendő azonosító tábla felirata.

(6)11 A kérelemnek a kérelmező telefon-, illetve telefaxszámát is tartalmaznia kell.

(7) A kérelemhez csatolni kell az eljárási díj befizetésének igazolását is.

(8)12 A vízügyi hatóság a szabályozási tervet tárgyév január 31. napjáig beépíti a jóváhagyásra előkészített hajóút kitűzési tervbe.

(9) A (3) bekezdésben meghatározott jel kihelyezéséről a vízi közlekedés résztvevőit az engedélyes hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény kezdeményezésével tájékoztatja. Az engedélyes tájékoztatási kötelezettsége teljesül akkor is, ha a tájékoztatás a kihelyezést szükségessé tevő eljárásról szóló hirdetmény, illetve az eljárásról szóló közlemény részeként jelenik meg.

(10) Az irányító jel megszüntetésére akkor kerül sor, ha szükségtelenné válik.

(11) Az engedélyben foglalt körülmények megváltozása esetén az irányító jelek kihelyezését, illetve a szabályozási tervet módosítani szükséges.

(12) A megszüntetett vagy áthelyezett jel felhagyott helyét rendezett állapotban kell hátrahagyni.

(13) A megszüntetett jelet a szabályozási terv elfogadását követően, illetve kérelemre megszüntetésre kerülő jelnél a határozat jogerőre emelkedését követően, el kell távolítania a kihelyezőnek vagy jogutódjának, kivéve, ha a hajózási hatóság más határidőt állapít meg.

Üzemeltetési engedélyezési eljárás

5. § (1) A létesítési engedély alapján kihelyezett jel üzemeltetéséhez szükséges engedély (üzemeltetési engedély) iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a folyamatos üzemeltetés feltételeinek és a jelzések karbantartási módjának leírását,

b) a jel fenntartási terve és a tervezett üzemeltető nyilatkozatát a rendeletben meghatározott üzemeltetői kötelezettségek vállalásáról, vagy az üzemeltetői szerződést be kell mutatni,

c)13 a használatbavételi vizsgálatra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(2) Az üzemeltetés akkor engedélyezhető, ha a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések a létesítéssel kapcsolatos engedélyezési feltételeket és a forgalombiztonsági követelményeket kielégítik.

(3)14 Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos.

(4)15 Ha az ellenőrző hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követően az engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, intézkedik a megfelelő állapot helyreállítása iránt vagy az engedélyt visszavonja.

(5)16 A víziúttá nyilvánított felszíni vizeken a kitűzést - az időszakos kihelyezés kivételével - a téli kitűzés jeleinek bevonásától a téli kitűzés jeleinek következő kihelyezéséig folyamatosan, éjszaka és nappal fenn kell tartani.

(6)17 Nagyvízi kitűzésnél a jelek megrongálódásának elkerülése érdekében az általános rend szerinti kitűzésnek a hajóút széleit jelző jelei azonos színű és alakú karókkal vagy úszókkal helyettesíthetők.

Fennmaradási engedélyezési eljárás18

5/A. §19 (1)20 Ha a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a hajózási hatóság arra - az üzemeltető kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak. A fennmaradási engedély megadásáról, illetve megtagadásáról szóló határozatát a hajózási hatóság közli a vízügyi hatósággal és a víziút fenntartójával.

(2) A fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hajózási hatóság által megállapított határidőn belül elhárítható.

(3) A hajózási hatóság a hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni ellenőrzés során a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 60 napon belül tisztázza a tényállást, amelynek keretében21

a) megvizsgálja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,

b)22 a feltételek megléte esetén értesíti az üzemeltetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, egyidejűleg legfeljebb 30 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel,

c)23

(4) Ha az üzemeltető a (3) bekezdés b) pontja szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, a hajózási hatóság a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jel eltávolítását rendeli el.

(5) A fennmaradási engedély egyben a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelre vonatkozó üzemeltetési engedély is, ha ennek feltételei fennállnak.

(6) A víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelet az engedélyesnek

a)24 az engedély időbeli hatályának elteltével 8 napon belül, illetőleg az engedély visszavonásáról szóló határozatban megállapított határidőig,

b) ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítette, az engedélyben az átalakításra megállapított határidőtől számított 8 napon belül,

c) ha a szabálytalanul létesített jel a hajózás biztonságát veszélyezteti, az erről hozott határozatban megállapított határidőig

kártalanítási igény nélkül le kell bontania

(7) Ha a szabálytalanul létesített víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelre fennmaradási engedély nem adható, illetve az üzemeltető nem kéri fennmaradási engedély kiadását, a hajózási hatóság elrendeli

a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy

b) ha a jel fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető, a jel 8 napon belüli kártalanítási igény nélküli eltávolítását.

A jel kihelyezése

6. § (1) Az irányító jelek kihelyezése a vízi út fenntartójának feladata.

(2) Ha olyan létesítménnyel (híd, kompkötél, távvezeték és egyebek) összefüggésben kerül irányító jel kihelyezésre, amelynek tulajdonosa nem a vízi út fenntartója, akkor a jel kihelyezése a létesítmény tulajdonosának kötelezettsége.

(3) A hajózási hatóság által elkészített szabályozási tervbe újként felvett jelet, illetve jeleket az adott év április 15. napjáig kell kihelyezni. Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére a hajózási hatóság esetenként állapítja meg a határidőt.

(4)25

(5) A jel kihelyezését eltűrni köteles ingatlan tulajdonosát külön jogszabály26 alapján kártalanítás illeti meg.

(6) Természeti területen és védett természeti területen27 irányító jel csak a növényzet károsodása nélkül helyezhető el.

A jel üzemeltetése

7. § (1)28 A kérelemre induló eljárás keretében kihelyezett irányító jelet az engedélyes, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala rendelkezése alapján kihelyezett jelet a vízügyi igazgatási szerv üzemelteti.

(2) A jelen elhelyezett adattáblán feltüntetett adatok valódiságát folyamatosan fenn kell tartani.

(3) A jel karbantartásra történő bevonása csak azonos jellel történő pótlása mellett végezhető.

(4) Ha a jelet sérülés éri, vagy az eltűnik a jel haladéktalan pótlásának, illetve helyreállításának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.

(5) A jel üzemeltetője gondoskodik arról, hogy változó vízállású vízi úton az úszó irányító jel a hajóút valós helyzetét mutassa.

Ellenőrzés

8. § (1)29 A jel meglétét, működőképességét, láthatóságát a hajózási hatóság, a vízügyi hatóság, illetve a vízi rendészet illetékes rendőri szerve ellenőrzi.

(2) Ha a hatóság a tervtől eltérést tapasztal, akkor annak megszüntetésére az üzemeltetőt felszólítja.

III. Fejezet

A HAJÓÚT KITŰZÉSÉRE SZOLGÁLÓ JELEK

A jelek rendszere

9. § (1) A hajóutakat a folyókon és csatornákon laterális, a tavakon kardinális rendszerben kell kitűzni.

(2) A hajóutat a 2. számú mellékletben meghatározott jelekkel kell kitűzni.

(3) A kitűzést

a) változó vízállású folyószakasz esetén általános, kisvízi, nagyvízi és téli,

b) egyéb vízterületen általános és téli

kitűzési rend szerint kell végezni.

Tervezés és létesítési engedélyezési eljárás

10. § (1) Hajóút kitűzése esetén kitűzési tervet kell készíteni.

(2) A kitűzési terv engedélyezéséhez a vízi út fenntartója a következő tartalmú tervet köteles benyújtani a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez:30

a) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott rendek közti átállás feltételeinek meghatározása,

b) a kitűző jelek jegyzéke, amely tartalmazza a jelek azonosítóját, folyón folyamkilométer szerint megjelölt helyét, illetve tavon a jel koordinátáit,

c) a vízterület mederfelvételének térképi rajza,

d) vízi úton található létesítmények és hajózási akadályok jegyzéke, amely tartalmazza a létesítmények, illetve hajózási akadályok jellemző adatait,

e) vízi úton található létesítmények nézeti rajza adataik ábrázolásával, amelyen a kitűző és a hajózást irányító jelek is feltüntetésre kerülnek,

f) a kitűző jelek helyszínrajza a mederfelvételt tartalmazó térképen a HKV-nek megfelelő vízállásnál.

(3) A kitűzési tervet a tárgyév január 31. napjáig - a szabályozási tervvel összevontan - a vízi út fenntartója készíti el.

(4) Határvizeken hajóút kitűzési tervére a (3) bekezdésben foglaltak tekintetében az illetékes határvízi bizottság döntésének megfelelő határidőket kell alkalmazni.

(5) A kitűzés módosítása esetén a kitűzési terv készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A vízi út, illetve a létesítmény fenntartója köteles napra kész kitűzési tervet vezetni, amelyen fel kell tüntetni a jóváhagyott kitűzési tervhez képest végzett módosításokat.

(7)31 A kitűzési tervben szereplő jel bevonása a kitűzési terv módosítása mellett történik. A bevonásról az engedélyező hatóság dönt.

(8) A terv engedélyese a kitűzési terv módosításáról köteles a hajózási hatóságot értesíteni. A hajózási hatóság a vízi közlekedés résztvevőit tájékoztatja a változásról.

Üzemeltetési engedélyezési eljárás

11. § (1) Az üzemeltető köteles a vízi utat a kitűzési tervnek megfelelően kitűzni és a hajózási hatóságnak írásban nyilatkozni arról, hogy a kitűzést a kitűzési terv alapján végezte.

(2) Az üzemeltetési engedélyezési eljárás az üzemeltető kérelmére indul.

(3)32 Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos.

(4)33 Ha az ellenőrző hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követően az engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, az engedélyt visszavonja, vagy kezdeményezi az engedély visszavonását.

A jel kihelyezése

12. § (1) A kitűző jel kihelyezéséről

a)34 állami tulajdonú vízi úton és a szükségkikötőhöz tartozó vízterületen a vízügyi igazgatási szerv,

b) kikötőhöz csatlakozó és a kikötő vízterületén - a szükségkikötő kivételével - a kikötő üzemben tartója, több üzemeltető esetén az üzembentartók együttesen,

c) egyéb vízterületen a kitűzési terv engedélyese

köteles intézkedni.

(2)35 A kitűzési terv - korábbi tervben nem szereplő, illetve módosított - jeleinek ki-, illetve áthelyezéséről a vízügyi igazgatási szerv tárgyév április 15. napjáig a kikötő üzemeltetője és az egyéb vízterületen a terv engedélyese az engedélyben meghatározott időpontig köteles gondoskodni.

(3)36 Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére az engedélyező a hajózási hatóság véleménye figyelembevételével esetenként állapít meg határidőt.

A jel üzemeltetése

13. § (1) A jelet a kihelyezésre kötelezett üzemelteti.

(2) Az időszakos kihelyezést a mederviszonyoktól, illetőleg a hajózás biztonsági előírásaitól függően kell alkalmazni.

(3) Ha a jelet sérülés éri vagy az eltűnik, a jel kijavításának, illetve haladéktalan pótlásának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.

(4) A változó vízállású vízi úton az úszó jelet - a kitűzési tervben meghatározottak szerint - a hajóút mindenkori helyzetének megfelelően kell áthelyezni. Az úszó jel - kizárólag vízállásváltozás és ezzel összefüggően a hajóút határainak változása miatt - szükséges áthelyezésről a kitűzésért felelős személy dönt.

(5) Ha az áthelyezés a vízi közlekedés biztonsága érdekében nem halasztható, akkor a jel üzemeltetéséért felelős köteles azonnal intézkedni. A tájékoztatásról a hajózási hatóság útján hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény formájában a jel üzemeltetéséért felelős köteles gondoskodni.

(6) A jel üzemképességét és megfelelő helyzetét az üzemeltető köteles rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén helyreállításáról gondoskodni. Folyóknál a kitűzési tervben meghatározottak szerint, mellékági jegesedéskor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor a hajóút téli kitűzését a következő szabályok szerint kell végezni:

a) az átálláskor a világító bójákat radarbójára kell cserélni, valamint az időszakos bójákat be kell vonni,

b) határszakaszon az illetékes határvízi bizottság által elfogadott eljárási rend szerint kell eljárni,

c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül kell végrehajtani.

(7) Tavak, állóvizű csatornák és zárt medencés kikötők vízterületén az úszó jelek általánosról téli kitűzésre átállítását a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, illetőleg a kitűzési tervben meghatározottak szerint kell végrehajtani a következőképpen:

a) az átálláskor az úszó jeleket be kell vonni,

b) a parti kitűző jelek fényeinek üzemeltetését a kitűzési tervben megállapított időszakban kell biztosítani,

c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül végre kell hajtani.

(8) A változó vízállású vízi út kitűzésének általánosról kisvízire történő átállítása esetén:

a) HKV-nél alacsonyabb vízszinteknél, valamint ha a vízi út osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre, az általános kitűzésről át kell állni a kitűzési tervben meghatározott kisvízi kitűzésre,

b) a kisvízi kitűzés jeleit folyamatosan - külön bejelentés nélkül - a hajóút határára kell helyezni,

c) ha az előírt vízmélység a kétirányú hajózáshoz szükséges szélességben nem biztosítható, akkor találkozási tilalmat kell elrendelni, a hajóút vízi útosztályában37 meghatározott minimális hajószélesség figyelembevételével.

Ellenőrzés

14. § (1) A kitűzésért felelős a módosításokat is tartalmazó tervet a hajózási hatóságnak és a vízi rendészet rendőri szervének kérésére köteles bemutatni, valamint a hatóság megkeresésére arról hiteles másolatot kiadni.

(2)38 A kitűzési terv végrehajtását a vízügyi hatóság - a vízügyi igazgatási szerv közreműködésével -, valamint a hajózási hatóság ellenőrzi, továbbá arról adatot gyűjt.

(3) Az üzemeltető köteles a felszólításnak haladéktalanul eleget tenni és vizsgálni az eltérés okát, amelyről az engedélyezőnek jelentést készít.

(4)39

IV. Fejezet

TÁJÉKOZTATÁS, ADATKÖZLÉS

Adatközlési kötelezettség, adatformátum és felelősség

15. § (1) A vízi utak kitűző és irányító, valamint a tájékoztató jeleinek és a vízállásjelentésnek az adatai közérdekű adatok.

(2) A jelekre vonatkozó közérdekű adatok kiszolgáltatásáért a kitűző, illetve az irányító jelek üzemeltetője felel.

(3) A kitűzési terv és a szabályozási terv engedélyezője a II. és III. fejezetben meghatározottakon kívül köteles biztosítani a terv betekinthetőségét, és kérelemre arról 30 napon belül költségtérítés ellenében másolatot kiadni. Hatóságok részére a másolat térítésmentes.

Záró és átmeneti rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2002. december 15. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 15. §-ának (3) bekezdése 2003. augusztus 1. napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelethez

A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kialakítása, méretei

1. Fogalommeghatározások

- A hajóúttal párhuzamos elhelyezés: a jel táblájának felülete párhuzamos a hajóút tengelyével.

- Merőleges a hajóútra: a jel táblájának felülete merőleges a hajóút tengelyére.

2. Jelek elhelyezése

- A mindkét irányú hajózásra vonatkozó jelet úgy kell elhelyezni, hogy az a hajóúttal párhuzamos legyen. Szükség esetén ettől legfeljebb 10°-kal szabad eltérni, vagy a kétirányú láthatóság érdekében két egymás mellett 90-130°-ra elhelyezett táblát kell elhelyezni.

- Ha a jel csak az egyik irányba haladókra tartalmaz rendelkezést, akkor azt a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni. Szükség esetén ez legfeljebb 60°-ig csökkenthető.

- Ideiglenesnek tekintendő az a jel, amely vízi vagy vízközeli munkák, vagy egyéb okok miatt korlátozott ideig kerülnek kihelyezésre.

3. Egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírások

Az egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírásokat a jelet tartalmazó tervlap tartalmazza. Az e mellékletben ábrázolt méretek centiméterben kerültek megjelölésre és a 2. számú melléklet 1. rész 2. pontjában az 1000 méteres szemlélési távolságra megállapított (általános) méreteket tartalmazzák. Ezeket a méreteket a szemlélési távolság szerint arányosan kell növelni, illetve csökkenteni.

A jelek tábláin - a jobb láthatóság érdekében az ábrák szerint - fehér keretet kell alkalmazni.

4. A jelek műszaki jellemzői

- A jeleket olyan anyagokból kell készíteni és módon kell kialakítani, hogy a környezeti és időjárási hatásoknak ellenálljanak, és olyan technikai megoldást kell alkalmazni, amely a jelek folyamatos üzemelését biztosítja.

- Az irányító jel láthatóságát a vízen közlekedők számára annak megfelelő elhelyezésével és kialakításával kell biztosítani, azaz

(a) a jelet a hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV) feletti kellő magasságban kell elhelyezni, illetve egyes vízi utakra a hajózási hatóság meghatározott magasságot is előírhat,

(b) biztosítani kell a jel láthatóságát mindaddig, amíg a hajónak a jellel közvetített utasítás betartásához az adott jelre szüksége van,

(c) a jel fényvisszaverő képességének biztosítania kell a jel legalább 1000 méter távolságból való jó láthatóságát,

(d) a jel mérete a 2. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint növelhető,

(e) az úszó testen elhelyezett irányító jel láthatóságára a kitűző jelnél meghatározott szabályokat kell kiegészítésül alkalmazni.

I. Rész

A. Tiltó jelek

A.1

- A jel jelentése: áthaladni tilos;

- parton alkalmazva a hajóútra merőlegesen, a híd alatti áthajózás tiltásakor a hídnyílás közepében helyezendő el;

- éjszaka a táblát meg kell világítani vagy megfelelő (A.1) fényekkel kell helyettesíteni;

- rövid idejű ideiglenes áthaladási tilalom esetén vörös lobogó, illetve fény lengetésével kell helyettesíteni;

- két A.1 tábla alkalmazásakor a táblák közti távolság legalább 0,5 méter;

A.2

- a jel jelentése: előzni tilos (minden úszó létesítmény és kötelék részére);

- ha a jel csak az egyik irányra érvényes, akkor azt a megközelítés irányába kell fordítani; a tilalom végét az ugyanabba az irányba fordított E.11 jellel kell jelölni;

- ha a tilalom mindkét irányra érvényes, a jelet az adott szakasz két végén ugyanazon a parton, a hajóúttal párhuzamosan kell elhelyezni, továbbá arra a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblát kell elhelyezni, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos az előzés;

- a jel kiegészíthető a „kishajók kivételével” feliratú táblával;

A.3

- a jel jelentése: kötelékkel haladó hajónak előzni tilos;

- alkalmazása azonos az A.2 jellel a hajókötelékek vonatkozásában;

A.4

- a jel jelentése: találkozás és előzés tilos;

- a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos találkozni és előzni;

A.4.140

- a jel jelentése: kötelékek találkozása és előzése tilos;

- a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblákon el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblákat, amelyek jelzik annak a szakasznak a hosszúságát, amelyen a kötelékek találkozása és előzése tilos;

A.5

- a jel jelentése: veszteglés tilos (horgonyozni vagy a parthoz kikötve, a hajóútnak a jel felőli oldalán; a jel hatálya a hajóút középvonaláig terjed ki, vagy az engedélyező hatóság által meghatározott távolságig, amelyet az A.5.1 jelen (méterben) feltüntetett számmal kell közölni;

- a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos horgonyozni és parthoz kikötni;

A.5.1

A.6

- a jel jelentése: tilos horgonyozni, horgonyt, kötelet, láncot vonszolni (a hajóútnak a jel felőli oldalán); a jel hatálya a hajóút középvonaláig terjed ki, vagy - ha a korlátozás nem terjed ki a teljes vagy fél hajóútszélességre - az engedélyező hatóság által meghatározott parttól mért távolságig, amelyet a II. rész 3. pontja szerinti (a tábla alsó éléhez csatlakozó) kiegészítő táblán (méterben) feltüntetett számmal kell közölni;

- a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos horgonyozni, kötelet vagy láncot vonszolni;

- ha a tilalom csak egy pontra vonatkozik, akkor elegendő egy jel kihelyezése;

- ha víz alatti kábelt vagy csővezetéket vezetnek át a medren, akkor - ha a vízi úton engedélyezett ez a korlátozás - két jelet kell elhelyezni mindkét parton;

A.7

- a jel jelentése: tilos a parthoz kikötni (a hajóútnak a jel felőli oldalán; a jel hatálya a hajóút középvonaláig terjed ki);

- a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan, és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos a parthoz kikötni;

- ha a tilalom csak egy pontra vonatkozik, akkor elegendő egy jel kihelyezése;

A.8

- a jel jelentése: megfordulni tilos;

- a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan, és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos megfordulni;

A.9

- a jel jelentése: hullámzást kelteni tilos; a jel vízi építmények, létesítmények, veszteglő úszó létesítmények hullámzástól és káros szívóhatástól történő kímélésére alkalmazható; a jelet éjszaka a megfelelő fénnyel kell helyettesíteni;

- a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos a hullámkeltés és a szívóhatás keltése;

- a jelet az úszó munkagépen nem kell alkalmazni, azonban akkor, ha az úszó munkagép egy kanyarulat alatt dolgozik, a jelet a kanyarulat felett el lehet helyezni úgy, hogy a völgymenetben haladó hajókról látható legyen; a völgymenő hajók kötelesek menetsebességüket kellő időben csökkenteni;

A.10

- a jel jelentése: a jelzett területen kívül áthaladni tilos (a hídnyílás alatt és a duzzasztóművön áthaladásnál);

- ha az úszó létesítmények a hídnyílásnak vagy duzzasztómű hajózható nyílásának csak egy részén közlekedhetnek, a jelet, amely a hajózható rész szélét jelzi; híd esetében a szerkezet alsó részén, duzzasztóműnél szükség esetén külön tartószerkezeten kell elhelyezni, merőlegesen a hajóútra;

- ha éjszaka engedélyezett az áthajózás, akkor a táblát meg kell világítani;

A.11

- a jel jelentése: az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel;

- a jelet jelzőállomásnál lehet alkalmazni és a két egymás melletti vörös fény egyikének kikapcsolását jelenti;

A.12-13

- A.12: géphajó közlekedése tilos;

- A.13: a sport- és kedvtelési célú hajó közlekedése tilos;

A.14-15

- A.14: a vízi sízés tilos;

- A.15: vitorlás hajó közlekedése tilos;

A.16-17

- A.16: evezős hajóval közlekedni tilos;

- A.17: vitorlás deszkával közlekedni tilos;

A.18-19

- A.18: sport- és kedvtelési célú kishajóval nagy sebességgel tilos közlekedni (a sebesség meghatározása a B.6 táblával történhet);

- A.19: hajó vízre bocsátása vagy partra húzása tilos;

A.20

- A.20: motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos;

B. Kötelező jelek

B.1

- a jel jelentése: a nyíllal jelzett irányba köteles haladni;

- a jelet a parton, szigeten vagy zsilip előkikötőt elválasztó gát végén, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni;

- a hajók kötelesek menetirányukat kellő időben úgy megváltoztatni, hogy a nyíl által jelzett irányt követni tudják;

B.2.a

- a jel jelentése: a hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles hajózni, és ott haladni;

- a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és a mellékfolyók beágazása elé, zsilipeknél stb. helyezhető el;

B.2.b

- a jel jelentése: a hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles hajózni, és ott haladni;

- a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és a mellékfolyók beágazása elé, zsilipeknél stb. helyezhető el;

B.3.a

- a jel jelentése: a hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni;

- a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és annál a pontnál, ahonnan kezdve az úszó létesítmény köteles a hajóútnak azt az oldalát tartani, amely balra van;

- a tilalom végét ugyanazon az oldalon, ugyanabba az irányba fordított E.11 jellel kell jelölni;

- ha a szakasz végén az úszó létesítmény a hajóút másik oldalára köteles áthajózni, akkor az E.11 jel helyett a B.4.b jelet kell alkalmazni;

B.3.b

- a jel jelentése: a hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni;

- a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni és annál a pontnál, ahonnan kezdve az úszó létesítmény köteles a hajóútnak azt az oldalát tartani, amely tőle jobbra van;

- a tilalom végét ugyanazon az oldalon, ugyanabba az irányba fordított E.11 jellel kell jelölni;

- ha a szakasz végén az úszó létesítmény a hajóút másik oldalára köteles áthajózni, akkor az E.11 jel helyett a B.4.a jelet kell alkalmazni;

B.4.a

- a jel jelentése: a hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni;

- a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és annál a pontnál, ahonnan a jelet elérő úszó létesítmény köteles a hajóút másik oldalára áthajózni;

- ha a jelet B.3.b jel előzi meg, akkor az ellenkező oldalon a B.4.a jelet követően a B.3.a jelet kell elhelyezni;

- átmenetkor a völgymenő úszó létesítmény elsőbbséget élvez;

B.4.b

- a jel jelentése: a hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni;

- a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és annál a pontnál, ahonnan a jelet elérő úszó létesítmény köteles a hajóút másik oldalára áthajózni;

- ha a jelet B.3.a jel előzi meg, akkor az ellenkező oldalon a B.4.b jelet követően a B.3.b jelet kell elhelyezni;

- átmenetkor a völgymenő úszó létesítmény elsőbbséget élvez;

B.5

- a jel jelentése: a Hajózási Szabályzatban vagy átmeneti rendelkezésben (Hajósoknak Szóló Hirdetményben) megállapított esetben köteles megállni;

- a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni és annál a pontnál, ahonnan a jelet elérő úszó létesítmény köteles megállni és addig várakozni, amíg az illetékes hatóság útjának folytatását engedélyezi;

- ha az úszó létesítménynek kellő távolságban előre fel kell készülnie a megállásra, a B.5 jelet, kiegészítve a II. rész 1. pontjában előírt kiegészítő jellel;

B.6

- a jel jelentése: a km/h-ban megadott (parthoz viszonyított) sebességet túllépni tilos;

- a jelet ott kell alkalmazni, ahol a hajózás biztonsága azt igényli (pl. kikötőben, csatornán);

- a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni annak a szakasznak a kezdő pontján, ahonnan a sebességkorlátozást be kell tartani;

- a sebességkorlátozás végét ugyanazon az oldalon, ugyanabba az irányba fordított E.11 jellel kell jelölni;

B.7

- a jel jelentése: köteles hangjelet adni;

- a jelet ott kell alkalmazni, ahol az úszó létesítmény köteles hangjelet adni;

- jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és a II. rész 4. pontjában meghatározott jellel kell kiegészíteni; a vízszintes vonal hosszú, a pont rövid hangjelet ír elő;

B.8

- a jel jelentése: fokozott elővigyázatosság;

- a jelet veszélyre való figyelmeztetésre lehet alkalmazni;

- a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a veszély található) és/vagy a 4. pontjában meghatározott (a veszély természetének megjelölésével) jellel lehet kiegészíteni;

B.9.a és b

- a jel jelentése: a főágba kihajózni abban az esetben szabad, ha a főágban közlekedő hajót nem kényszeríti sebessége és/vagy útiránya megváltoztatására;

- a jel mellékág partján, annak hajóútjára merőlegesen, a beágazás, medence vagy hajózható mellékág közelében helyezendő el;

- a jel jelentése: a főágat keresztezni abban az esetben szabad, ha a főágban közlekedő hajót nem kényszeríti sebessége és/vagy útiránya megváltoztatására;

- a jel mellékág partján, annak hajóútjára merőlegesen, a beágazás, medence vagy hajózható mellékág közelében helyezendő el;

B.10

- a jel jelentése: a főágban haladó hajónak szükség esetén meg kell változtatnia sebességét és/vagy útirányát, hogy helyet biztosítson a kikötőből vagy mellékágból kihajózó hajónak;

B.11.a és b

- kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni;

- kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni a jelen előírt URH-csatornán;

C. Korlátozó jelek

C.1.a és b

- a jel jelentése: a vízmélység korlátozott;

- a jel alkalmazható figyelmeztető jelként is, amely esetben a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a korlátozott vízmélységű szakasz kezdődik) kell kiegészíteni;

Táblaméret mint a C.1a

Betűméret: magasság 16

szélesség 10

- a jel jelentése: a vízmélység korlátozott;

- a jelet a korlátozott mélységű szakasz két végén, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és 30x15 cm-es betűmérettel feltüntethető rajta a tényleges vízmélység méterben;

- a jel alkalmazható figyelmeztető jelként is, amely esetben a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a korlátozott vízmélységű szakasz kezdődik) kell kiegészíteni;

C.2.a és b

- a jel jelentése: a vízszint feletti szabad magasság korlátozott;

- a jelet annak a helynek a közelében kell elhelyezni a hajóútra merőlegesen, ahol a szabad űrszelvény magassága nem éri el az előírt méretet;

Táblaméret mint a C.2.a

Betűméret: magasság 16

szélesség 10

- a jel jelentése: a vízszint feletti szabad magasság korlátozott;

- a jelet annak a helynek a közelében kell 30x15 cm-es betűmérettel elhelyezni a hajóútra merőlegesen, ahol a szabad űrszelvény magassága nem éri el az előírt méretet;

- a jelen feltüntethető a szabad űrszelvény HNV-hez viszonyított tényleges magassága (méterben, HNV + ...m);

C.3.a és b

- a jel jelentése: az átjáró vagy hajóút szélessége korlátozott;

- a jelet a korlátozott szélességű szakasz alsó és felső végén, a parton kell elhelyezni a hajóútra merőlegesen;

- a jel alkalmazható figyelmeztető jelként is, amely esetben a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a korlátozott szélességű szakasz kezdődik) kell kiegészíteni;

Táblaméret mint a C.3.a

Betűméret: magasság 16

szélesség 10

- a jel jelentése: az átjáró vagy hajóút szélessége korlátozott;

- a jelet a korlátozott szélességű szakasz alsó és felső végén, a parton kell 30x15 cm-es betűmérettel elhelyezni a hajóútra merőlegesen;

- a jel alkalmazható figyelmeztető jelként is, amely esetben a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a korlátozott szélességű szakasz kezdődik) kell kiegészíteni; a jelen feltüntethető a rendelkezésre álló korlátozott szélesség (méterben) a tábla közepén;

C.4

- a jel jelentése: hajózási korlátozások, tudakozódjék;

- a jelet ott kell kihelyezni, a parton kell elhelyezni a hajóútra merőlegesen, ahol az úszó létesítmény vezetőjének érdeklődnie kell a korlátozásról az illetékes hatóságnál;

C.5

- a jel jelentése: a hajóút eltávolodik a jobb parttól (illetve fordított esetben a bal parttól), a jelzésen feltüntetett szám mutatja méterben azt a jeltől mért távolságot, amelyet a hajónak tartania szükséges;

- jelet ott kell 30x15 cm-es betűmérettel kihelyezni a parton, a hajóútra merőlegesen, ahol az akadály található a mederben és a jelen a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblákkal mindkét irányban meg kell határozni az akadály jeltől mért hosszát méterben (a két kiegészítő tábla a jel két oldalélére helyezendő); ha az akadály hosszan elhúzódó jellegű, akkor a két végén kell egy-egy jelet elhelyezni és egymás felé mutató kiegészítő táblákkal kell a két jel közti távolságot jelezni;

C.6.m

- a jel jelentése: a jelzett szakaszon a meghirdetett közlekedési rend érvényes; a veszteglés csak a közlekedési rendben meghatározott helyen és feltételekkel megengedett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan kell elhelyezni és ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amelyen meg kell jelölni annak a szakasznak a jeltől mért hosszát, amelyre a szabályozás vonatkozik; továbbá ki lehet egészíteni a II. rész 4. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amelyen a közlekedési rendet meghirdető szabályozás számát lehet feltüntetni;

D. Ajánló jelek

D.1.a

- a jel jelentése: ajánlott, mindkét irányban használható átjáró;

- a tábla (éjszaka fény) híd esetén szerkezetének hegymeneti és völgymeneti oldalról látható részén, a hajózásra kijelölt nyílás, illetve a nyílásban rendelkezésre álló hajóút tengelyében, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni;

- ha egy híd valamely hídnyílása nincs kitűzve, azt jelenti, hogy ezen a hídnyíláson át történő hajózás nincs tiltva, de nem is ajánlott az itt történő áthajózás;

D.1.b

- a jel jelentése: ajánlott, csak a megadott irányban használható és a másik irányban áthaladásra igénybe nem vehető átjáró;

- a tábla (éjszaka fény) híd esetén szerkezetének hegymeneti vagy völgymeneti oldalról látható részén, a hajózásra kijelölt nyílás, illetve a nyílásban rendelkezésre álló hajóút tengelyében, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni;

- a jel tábláit úgy kell kihelyezni, hogy a táblák közötti függőleges vagy vízszintes távolság legalább 0,2 m legyen; a jel kihelyezése esetén a hídnyílás ellenkező oldalát A.1 jellel kell megjelölni;

- ha egy híd valamely hídnyílása nincs kitűzve, azt jelenti, hogy ezen a hídnyíláson át történő hajózás nincs tiltva, de nem is ajánlott az itt történő áthajózás;

D.2

- a jel jelentése: ajánlott a jelzett területen maradni (hídnyílás alatt és a duzzasztóművön áthaladásnál);

- a tábla (éjszaka fény) híd esetén szerkezetének alsó élén, duzzasztóműnél szükség esetén külön tartószerkezetre, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni;

D.3

- a jel jelentése: ajánlott a nyíl irányában (fényjelzésnél az állandó fény felől a villogó fény által jelzett irányába) haladni;

- a jelet a hajóútra merőlegesen azon a helyen kell elhelyezni, amelytől javasolt a hajók részére a nyíllal jelölt irányba tartani; éjszaka a fények láthatóságát csak abban az irányban kell lehetővé tenni, ahonnan érkező hajók részére szükséges a figyelem felhívása;

E. Figyelmeztető jelek

E.1 és E.2

- a jel jelentése: az áthaladás engedélyezése;

- a jel csak ott alkalmazható, ahol ez az A.1 jellel váltakozva működik (tiltás/megengedés);

- a jelet (a tiltó jellel azonos partoldalon, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni; a jel fénnyel vagy lobogóval való helyettesítésénél biztosítani kell, hogy azok láthatósága megegyezzen a táblával;

- a jel jelentése: légvezeték átfeszítés;

- a jel csak figyelmeztetésként kerül alkalmazásra;

- a jelet a völgymenetben haladó hajók részére a légvezetéktől legalább 500 méterre, a hegymenetben haladó hajók részére legalább 300 méterre, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni;

- a jelet ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amelyen fel kell tüntetni a jel és a légvezeték közti távolságot;

- a jel kiegészíthető a II. rész 4. pontjában meghatározott - a jel alsó éléhez elhelyezett - táblával, amelyen fel lehet tüntetni a légvezeték magasságát a HNV felett méterben (HNV+...m);

E.3

- a jel jelentése: duzzasztómű;

- a hajóútra merőlegesen, a duzzasztóműtől mindkét irányban, elhelyezett jelet ki lehet egészíteni a II. rész 1. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amelyen fel kell tüntetni a jel és a duzzasztómű közti távolságot;

E.4

- a jel jelentése:

(a) nem szabadon közlekedő komp;

(b) szabadon közlekedő komp;

(c) nyitható hajóhíd;

- a hajóútra merőlegesen, a komptól, illetve hajóhídtól mindkét irányban, elhelyezett jelet ki kell egészíteni a II. rész 1. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amelyen fel kell tüntetni a jel és a komp, illetve hajóhíd közti távolságot;

E.4.a

E.4.b

E.4.c

E.5

- a jel jelentése: vesztegelni szabad (horgonyon vagy parthoz kikötve);

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.1

- a jel jelentése: vesztegelni szabad (horgonyon vagy parthoz kikötve) a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől mért szélességét méterben a tábla tartalmazza;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.2

- a jel jelentése: vesztegelni szabad (horgonyon) a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől - méterben feltüntetett - két távolság között található;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.3

- a jel jelentése: az egymás mellé köthető hajók legnagyobb száma;

- a jel római számokkal tartalmazza az egymás mellé köthető hajók számát;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.441

- a jel jelentése: személyzet nélküli hajók - kivéve a kék fényt vagy kék kúpot viselő hajókat - számára kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.542

- a jel jelentése: egy kék fényt vagy egy kék kúpot viselő személyzet nélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.643

- a jel jelentése: két kék fényt vagy két kék kúpot viselő személyzet nélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.744

- a jel jelentése: három kék fényt vagy három kék kúpot viselő személyzet nélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.845

- a jel jelentése: személyzetes hajók - kivéve a kék fényt vagy kék kúpot viselő hajókat - számára kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.946

- a jel jelentése: egy kék fényt vagy egy kék kúpot viselő személyzetes hajók számára kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.1047

- a jel jelentése: két kék fényt vagy két kék kúpot viselő személyzetes hajók számára kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.1148

- a jel jelentése: három kék fényt vagy három kék kúpot viselő személyzetes hajók számára kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.1249

- a jel jelentése: személyzet nélküli és személyzetes hajók - kivéve a kék fényt vagy kék kúpot viselő hajókat - számára kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.1350

- a jel jelentése: egy kék kúpot, illetve kék fényt viselő személyzetes és személyzet nélküli hajók részére kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.1451

- a jel jelentése: két kék kúpot, illetve kettő kék fényt viselő személyzetes és személyzet nélküli hajók részére kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.5.1552

- a jel jelentése: három kék kúpot, illetve három kék fényt viselő személyzetes és személyzet nélküli hajók részére kijelölt veszteglőhely;

- a veszteglés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan a veszteglésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.6

- a jel jelentése: a horgonyzás, illetőleg horgony, kötél vagy lánc vonszolása megengedett;

- a horgonyzás, illetőleg horgony, kötél vagy lánc vonszolása a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a horgonyzásra, illetőleg horgony, kötél vagy lánc vonszolására kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.7

- a jel jelentése: a parthoz való kikötés megengedett;

- a parthoz való kikötés a hajóútnak azon az oldalán megengedett (illetve ajánlott), amelyen a jelet elhelyezték;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a parthoz való kikötésre kijelölt szakasz két végén kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.7.1

- közlekedési eszközök be- és kirakodására kijelölt partszakasz (a várakozás megengedhető legnagyobb időtartamára vonatkozó információt a II. rész 4. pontjában meghatározott kiegészítő jelzéssel lehet közölni;

E.8

- a jel jelentése: fordítóhely;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a fordítóhely alsó és felső végénél kell elhelyezni, és azt ki kell egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.9.a és b

- a jel jelentése: az elért út azon vízi út mellékágának tekintendő, amelyen a hajó halad;

- a jelet a hajóútra merőlegesen, a mellékfolyó, hajózható mellékág, kikötőmedence bejáratánál helyezhető el, és kiegészíthető a II. rész 1. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amelyen a jel és a bejárat távolságát kell feltüntetni;

E.10.a és b

- a jel jelentése: az út, amelyen a hajó halad, az elért vízi út mellékágának tekintendő;

- a jelet a hajóútra merőlegesen, a mellékfolyó, hajózható mellékág, kikötőmedence kijáratának közelében kell elhelyezni, és kiegészíthető a II. rész 1. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amelyen a jel és a kijárat távolságát kell feltüntetni;

E.11

- a jel jelentése: útiránytartási kötelezettség, korlátozás vége;

- a jelet a hajóútra merőlegesen, a kötelezettséget, korlátozást előíró jellel megegyező partoldalon kell elhelyezni;

- a jel egy előírás, korlátozás végét jelzi;

- ha a jel a korlátozásnak vagy kötelezettségnek csak egy részét oldja fel, a fennmaradó kötelezettséget vagy korlátozást a jel után meg kell ismételni;

E.12

- a jel jelentése: figyelemfelhívás (a és b);

(a) egy vagy két állandó fehér fény: akadály - ha a szabályok úgy rendelkeznek, akkor a fényjel előtt kötelező a megállás;

(b) egy vagy két villogó fény: az áthaladás engedélyezett;

E.13-14

- a jel jelentése: ivóvíz-vételezés helye;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan kell elhelyezni ott, ahol ivóvíz vételezhető a hajó számára;

- a jel jelentése: telefonállomás;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan kell elhelyezni ott, ahol hajózási célú telefonállomás található;

E.15-16

- a jel jelentése: géphajó közlekedése engedélyezett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a szakasz két végpontján kell elhelyezni ott, ahol géphajó közlekedése megengedett, és azt ki lehet egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

- a jel jelentése: sport- és kedvtelési célú hajó közlekedése engedélyezett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a szakasz két végpontján kell elhelyezni ott, ahol sport- és kedvtelési célú hajó közlekedése engedélyezett, és azt ki lehet egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.17-18

- a jel jelentése: a vízi sízés engedélyezett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a szakasz két végpontján kell elhelyezni ott, ahol a vízi sízés engedélyezett, és azt ki lehet egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

- a jel jelentése: vitorlás hajó közlekedése engedélyezett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a szakasz két végpontján kell elhelyezni ott, ahol vitorlás hajó közlekedése engedélyezett, és azt ki lehet egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.19-20

- a jel jelentése: evezős hajó közlekedése engedélyezett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a szakasz két végpontján kell elhelyezni ott, ahol evezős hajó közlekedése engedélyezett, és azt ki lehet egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

- a jel jelentése: vitorlás deszka közlekedése engedélyezett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a szakasz két végpontján kell elhelyezni ott, ahol vitorlás deszka közlekedése engedélyezett, és azt ki lehet egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.21-22

- a jel jelentése: sport- és kedvtelési célú kishajó nagy sebességgel történő közlekedése engedélyezett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a szakasz két végpontján kell elhelyezni ott, ahol sport- és kedvtelési célú kishajó nagy sebességgel történő közlekedése engedélyezett, és azt ki lehet egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben; a nagy sebesség meghatározására a B.6 jel alkalmazható;

- a jel jelentése: hajó vízrebocsátása és partra húzása megengedett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, egy ponton vagy a szakasz két végpontján kell elhelyezni ott, ahol hajó vízre bocsátása és partra húzása megengedett, és azt ki lehet egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben;

E.23-24

- a jel jelentése: a hajózási viszonyokra vonatkozó információ rádiótelefonon, a jelen megadott URH csatornán kapható;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan kell 30x15 cm-es betűmérettel elhelyezni ott, ahonnan a rádióállomás már hívható;

- a jel jelentése: motoros vízi sporteszköz közlekedése engedélyezett;

- a jelet a hajóúttal párhuzamosan, a szakasz két végpontján kell elhelyezni ott, ahol motoros vízi sporteszköz közlekedése engedélyezett, és azt ki lehet egészíteni a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblával, amely a két jel egymástól való távolságát tartalmazza méterben; a nagy sebesség meghatározására a B.6 jel alkalmazható;

II. Rész

Kiegészítő jelek

1. Fehér alapon fekete betűkkel készült felirat, amely azt a távolságot jelzi (méterben), amelyre az alapjellel közölt rendkívüli körülmény vagy kötelezettség érvénybe lép. A kiegészítő tábla az alapjel felső éléhez helyezendő.

2. Kiegészítő fényjelzés: fehér világító nyíl

Például:

(a) zöld fénnyel: megengedett a behajózás (a nyíl irányában levő medencébe)

(b) vörös fénnyel: tilos a behajózás (a nyíl irányában levő medencébe)

3. Kiegészítő tábla azon szakasz hosszának a jelzésére, amelyre az alapjel rendelkezései vonatkoznak. A tábla fehér alapon fekete számokkal:

- jelzi azt a távolságot (méterben), amelyre az alapjel rendelkezése vonatkozik; a tábla az alapjel oldaléléhez csatlakozik;

- jelzi azt a távolságot a parttól, amelyre vonatkozik az alapjel rendelkezése (méterben); a tábla az alapjel alapéléhez csatlakozik;

példa

4. Kiegészítő magyarázatot vagy utasítást jelző tábla, amely az alapjelre vonatkozó kiegészítést tartalmaz, fehér alapon fekete jelzéssel, betűvel vagy számmal. A tábla az alapjel alapéléhez csatlakozik.

példa

2. számú melléklet a 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelethez

A hajóút kitűzésére szolgáló jelek kialakítása, méretei, elhelyezésének kiegészítő feltételei

Folyók és csatornák, illetve tavak kitűzése

1. Rész

1. A kitűző jelekkel szemben támasztott követelmények

- A kitűző jelekkel szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy azok elősegítsék a vízi közlekedés biztonságát.

- Ha a mederviszonyok lehetővé teszik, akkor a hajóutat úgy kell kitűzni, hogy a völgymenetben haladó úszó létesítmények a meder nagyobb vízsebességű részét, míg a hegymenetben haladók a kisebb vízsebességű részét használhassák.

- A parti kitűző jelek jelölik a hajóút irányát, és ezt egészítik ki az úszó jelek a hajóút szélének jelzésével.

- A kitűző jel a tényleges hajózási akadályt jelölje - függetlenül az osztály által meghatározott legkisebb szélességtől - és csak ott szűkítse le a hajóutat, ahol átmenetileg nem biztosítható az osztálynak megfelelő hajóútszélesség. Ez a követelmény a LKHV-t meghaladó vízállásnál a kitűző jel tényleges mederviszonyokhoz történő illesztését (oldalirányú áthelyezését) vagy időszakos jel esetében bevonását jelenti.

- A kitűző jelek által kijelölt hajóútban nem lehet kisebb vízmélység, mint a vízi közlekedésben érdekeltekkel közöltek (rádióközlemény, hajósoknak szóló hirdetmény vagy tájékoztató).

- A kitűző jelek helyzetét - az általánosan meghatározott rendszerességű ellenőrzéseken kívül - minden magas vízhozam levonulását követően ellenőrizni köteles a kitűzésért felelős.

- A hajóút megjelölésére szolgáló a hajóforgalom hajózási hatóság által kihirdetett teljes szünetelésének időszakát kivéve állandóan kihelyezett parti jelet:

(a) a 2. számú mellékletben vagy az engedélyben meghatározott csökkentett vagy növelt méretben, valamint színben és tartalommal,

(b) az időjárásnak, fizikai igénybevételnek ellenálló anyagból és felfüggesztéssel,

(c) a rongálásra a lehető legkisebb lehetőséget engedő - üzembiztonságot fenntartó - kivitelben,

(d) vízi úton a jel tartalmának felismerését biztosító jelrészlet kiemelésével, illetve fényvisszaverő képességet növelő festéssel

kell elkészíteni.

- A hajóút megjelölésére szolgáló állandóan vagy időszakosan kihelyezett úszó jelet:

(a) olyan tartószerkezeten kell elhelyezni, hogy annak távolról történő azonosítását elősegítse,

(b) az úszó létesítményeknek ütközéskor a lehető legkisebb sérülést okozó és elsüllyeszthetetlen kivitelben kell kialakítani,

(c) a hajóút felől jól látható, legalább 200 mm magasságú betűből vagy számból álló azonosító jelzéssel kell ellátni (kitűzési tervben megállapított nyilvántartási száma), továbbá fel kell tüntetni a tulajdonos közismert jelét vagy teljes nevét legalább 10 mm nagyságú betűkkel,

(d) úgy kell rögzíteni a mederhez, hogy

da) a vízállás változásakor, vagy hullámzás, illetve szél hatására annak helyzete a lehető legkisebb mértékben változzon,

db) a vízen közlekedők biztonságát ne veszélyeztesse,

dc) a jel úszási helyzete, stabilitása biztosítsa folyamatos láthatóságát,

dd) az uszadék felrakodására a lehető legkisebb lehetőség legyen,

(e) a hajóút mindenkori határához a kitűzési tervben jóváhagyott mértékig a lehető legközelebb kell elhelyezni.

- A jégúszót úgy kell kialakítani, hogy jég elakadás nélkül a jel fölött el tudjon haladni.

- Ha a vízi út osztálya vagy a kitűzési terv alapján a kitűzésnek radarhajózásra alkalmas kivitelben kell üzemelnie, akkor a jeleknek

(a) a radarvisszhang bármely üzemi körülmények közti észlelhetőségét,

(b) a radarjel más visszhangoktól való elkülöníthetőségét,

(c) a radarjeltől radarjelig tartó utazást,

(d) valamennyi hajózási akadály biztonságos radarhajózásra alkalmas megjelölését biztosítani kell. A kitűzési tervben a hajózási hatóság meghatározhatja, hogy a vízi út melyik szakasza alkalmas a radarral való biztonságos hajózásra.

2.53 A jelek és fények láthatósága

- A jelnek és a fénynek - az úszó létesítmény esetében lehetséges - bármely irányból szemlélve azonos alakot, illetve fénykarakterisztikát kell mutatnia.

- A láthatóságot az alábbiak szerint kell értelmezni:

- elégtelen szint: a távolság miatt a környező háttérben a jel helyett csak egy folt látható, a jel alakjának és színének felismerhetősége nélkül;

- minimálisan elégséges szint: a jel alakja felismerhető, de színe nem;

- megfelelő szint: a jel színe és alakja tisztán látható.

- A jel láthatóságát elsősorban látószöge, a színek kontrasztja, a fényerősség kontrasztja és a légköri viszonyok határozzák meg.

- A megfelelő láthatóságot biztosító látószög (∞) megállapítására az 1. ábra értelmezése szerint a következő összefüggést lehet alkalmazni:

H = L * tg ∞ (méter)

ahol: H = a jel magassági mérete (méter)

L = a szemlélési távolság (méter)

∞= a látószög (perc, azaz ’)

1. ábra: A jel látószögének értelmezése

Az egyszerű alakú jel (pl. négyzet, háromszög, tárcsa) határ látószöge a 3,5’-5’, míg az összetettebb vagy bonyolultabb jel (pl. betű, szám) határ látószöge 5’-8’. A szemlélési távolság és a határ látószög függvényében a jel minimálisan szükséges magassági méretét az 1. táblázat tünteti fel.

1. táblázat: A kitűző jel minimális magasságának mérete a szemlélési távolság és a határ látószög függvényében

Látószög (perc) Szemlélési távolság (méter)

1000 2000 3000 4000

Minimális jelmagasság (méter)

3 0,87 1,74 2,61 3,48

4 1,16 2,32 3,48 4,64

5 1,45 2,9 4,35 5,8

Az 1. táblázat alapján a hajózási hatóság az előírt általános méretekhez - 1 * 1 méter - képest a jel méretének növelését írhatja elő, vagy annak méretét csökkentheti.

A kitűzőjelek külön meg nem jelölt csúcsjeleinek minimális méreteit a 2. táblázat tartalmazza:

2. táblázat: A kitűzőjelek külön meg nem jelölt csúcsjeleinek minimális mérete

Víziút-
csoport

Víziút, illetve víziútszakasz
A jel magassága
(m)
A jel szélessége
(m)
A csúcsjel felső éle és a
vízszint közötti távolság
(m)

A A Duna főága az 1791. fkm felett és nagyhajózásra kijelölt mellékágai, Tisza, Dráva, Bodrog, Maros, tavak (kivéve Balaton) 0,6 0,35 1

B Duna főága 1791. fkm alatt, Balaton 0,8 0,55 1,2

C Sió, csatornák, egyéb folyók 0,4 0,25 0,75

A 2. számú melléklet 2. rész az egyes kitűző jeleket az A és B csoportnak megfelelő méretekkel tünteti fel.

A hajóút veszélyes pontjait és a hajóút helyzetét jelző parti kitűző jel alapja és a tábla alsó éle közti távolság legalább 3 m, továbbá a HNV felett legalább 1,5 méter legyen. A fényvisszaverő képességet fokozó festék alkalmazása esetén annak színe és (nem teljes felületű festés esetén) alakja egyezzen meg a jel eredeti ábrájával.

Ha a jel megvilágításra kerül, akkor azt úgy kell kialakítani, hogy a vízi közlekedésben résztvevőket ne vakítsa el, és ne zavarja más fontos jelek észlelhetőségét.

- A fények láthatóságát a fényerő és a légköri viszonyok határozzák meg. A különböző színű fényforrások megfelelő láthatóságához szükséges legkisebb fényintenzitását a szemlélési távolság függvényében a 3. táblázat tünteti fel.

3. táblázat: Egyes fények megfelelő láthatóságához szükséges fényintenzitás a szemlélési távolság függvényében

A fényforrás intenzitása (candella)

Szemlélési távolság
(km)
Fényintenzitás
(candella)
fehér fény vörös fény zöld fény

0,5 0,06 0,06 0,4 0,6

1 0,25 0,25 1,7 2,5

2 1,4 1,4 9,3 14

3 4,2 4,2 28 42

4 9,8 9,8 65 99

5 20 20 133 200

A villanó fények világító szakaszát legalább 0,5 sec hosszúságúra kell beállítani a megfelelő láthatóság érdekében.

A jelek fényjellemzőit a Hajózási Szabályzat54 (a továbbiakban: HSZ) melléklete, illetve a hajózási hatóság átmeneti rendelkezései alapján kell szabályozni.

A fények színeinek a HSZ-hez csatolt színdiagramnak kell megfelelniük.

3. A kitűzés elvei

- A kitűzést a vízi út helyi jellegzetességeitől (pl. vízsebesség, jellemző hullámjelenség, vízszintváltozás, kanyarulati viszonyok, gázlók, speciális mederalakulatok, szigetek), illetve forgalmától, valamint a jellemző hajó / karavánalakzat méreteitől függően kell kialakítani.

3.A Folyók és csatornák kitűzése

- A hajóút szélét jelző jeleket a 3. rész 3/A pontjában a folyami kitűzési rendszert szemléltető minták alapján kell elhelyezni;

- úszó jelet kell alkalmazni akkor, ha a hajóútszélesség nem éri el vízi útra előírt érték kétszeresét:

- a hajóút szélén levő akadályt minden esetben úszó jellel kell jelölni, amelyet - ha egy jel jelzi - az akadály (folyásirány szerint) alsó végén (a hajóút felőli oldalon) kell elhelyezni (3. rész 3/A pont 1. ábra - b),

- ha az akadály rövid, akkor azt annak felső részén világító úszó jellel, alsó végén nem világító úszóval (vagy karóval) kell megjelölni,

- hosszan elhúzódó akadályt - annak a hajóúthoz legközelebb eső pontjainál - világító úszó jelekkel, az ezek közé eső részeit nem világító úszókkal (vagy karókkal) kell megjelölni (3. rész 3/A pont 7. ábra),

- zátony szélét, amely mellett hegymenetben - kedvező vízállásoknál - célszerű hajózni - függetlenül a meder szélességétől - úszó jelekkel kell megjelölni (3. rész 3/A pont 7. ábra),

- az úszó jelet olyan távolságra kell helyezni az akadálytól, a kedvezőtlen vízmélységű területtől, hogy a hajók / karavánok közlekedése a hajózásra biztosított napszakokban (nappal vagy éjjel-nappal) biztonságos legyen,

- az úszó jelek közül a világító és nem világító bóják a veszélyes pontokat (a gázlók alsó és felső bejáratát, a hajóutat leszűkítő vagy a hajóút széléig benyúló zátonyokat, sziklákat, kőbuckákat, szabályozási műveket, víz alatti akadályokat, pl. süllyedt hajó, horgony) megjelölik, míg az úszók és a karók a bójákat egészítik ki a kedvezőtlenebb gázlókban, a hajóút szélét jelölik pontosabban meg, továbbá jégzajlás időszakában a bójákat helyettesítik (3. rész 3/A pont 11. ábra),

- amennyiben a vízi út éjszakai közlekedést tesz lehetővé, a hajóút szélén található akadályt, az elágazásokat, összefolyásokat, a hajóút tengelyét (parti vagy úszó) világító jelekkel kell jelölni (3. rész 3/A pont 2. ábra),

- elhelyezésénél figyelembe kell venni az áramlási képet, azaz, ha

- a víz egy akadály felé áramlik, akkor a jelet attól a veszély elkerüléséhez szükséges - a szokásosnál nagyobb - távolságban kell elhelyezni,

- a víz az akadály felől áramlik, akkor az akadályhoz közel kell elhelyezni,

- az áramlás nem párhuzamos a hajóút tengelyével, akkor a világító úszó jelet úgy kell elhelyezni, hogy az áramlás onnan a hajóút felé elsodorjon, azaz a jelre hajóval fel lehessen kapaszkodni,

- a jel helyzetének ellenőrzésére kellő pontosságot biztosító mérési módszert kell alkalmazni (parti feltakaró jelekkel, elektronikus, radar vagy GPS);

- parti jelek:

- a kis mederszélességű szakaszon elsősorban parti jeleket kell alkalmazni,

- a parti jel elhelyezésénél és méretezésénél alapvető szempont a bármely vízállásnál és a vízi út (vagy szakasz) osztályának megfelelő távolságból való megfelelő láthatóság, és biztosítani kell a jelről jelre hajózás lehetőségét,

- a kitűzési tervben meghatározott esetben (a mindkét irányból jó láthatóság biztosítására) a jel tartószerkezetén két jelet kell elhelyezni, amelyeket a hegy-, illetve a völgymenők irányába kell elforgatni a hajóút elhelyezkedésének megfelelő szögben,

- a hajóút kitűzésére alkalmazhatók átmeneti jelek (világító vagy nem világító) a hajóút egyik partból a másikba átmenetének megjelölésére (II. rész B.1, B.2, B.3, B.4 jelek), amelyek ott alkalmazhatók, ahol a hajóút kellően széles ahhoz, hogy elegendő csak irányát megjelölni (3. rész 3/A pont 2. ábra),

- az átmeneti jel látótávolsága legfeljebb 3 kilométer, így ennél rövidebb átmenetek úszó jel nélkül is kitűzhetők akkor, ha a hajóút szélessége legalább kétszerese az osztályban megjelölt legkisebbnél; ha a szélesség ennél kisebb, akkor legfeljebb 1 kilométer lehet a távolság két átmeneti jel között;

- ha a két szomszédos átmeneti jelet összekötő egyenes - a folyó kanyarulati jellemzői miatt - kívül kerül a hajóúton, akkor az átmeneti jelek közé a hajóút irányát jelző parti jelet kell elhelyezni; ez az eljárás alkalmazandó akkor is, ha az átmenet végén a hajóút a következő átmenetig a part mellett helyezkedik el (3. rész 3/A pont 2. ábra); ilyen esetekben úszó jellel az jelezhető, hogy milyen mértékig lehet kitérni az átmeneti jelek meghatározta tengelytől (3. rész 3/A pont 3. ábra),

- a parti jel helye a különböző kitűzési szakaszokban (kisvízi, nagyvízi, téli) állandó;

- a gázlók kitűzésénél:

- a jelről jelre utazást biztosítani kell,

- a kitűzést átmeneti jelekkel, parti jelekkel és/vagy úszó jelekkel kell jelölni a gázló típusától függően (3. rész a) pont 8-11. ábrák),

- rövid gerincű (ún. jó) gázlót a sodorvonalba eső mélyebb rész felső és alsó bejáratát kell egy-egy úszó jellel megjelölni (3. rész a) pont 10. ábrák); ha mélyebb mederrész kanyarulatot képez, vagy erős keresztáramlások lépnek fel, akkor kiegészítő jeleket kell alkalmazni a gázló széleinek jelölésére (3. rész a) pont 9. ábra).

- hidak térségének kitűzésénél:

- meg kell jelölni a hajóút irányát és - szükség esetén - széleit,

- a megjelölésre - a híd térségétől függően - úszó, parti jeleket és a hídnyílások jelölésre alkalmazott jeleket lehet alkalmazni,

- a híd hajózásra kijelölt nyílását kizárólag a 2. rész A.10, D.1, D.2 jeleivel szabad jelölni,

- figyelembe kell venni az áramlási és mélységviszonyokat,

- a kedvezőtlen vízmozgásokat (keresztáramlás, limány) az úszó jelek célirányos elhelyezésével jelezni kell (az úszó jelezze elhelyezkedésével az áramlás irányát),

- egyenes és széles szakaszon elhelyezkedő hídnál, ahol az áramlás iránya párhuzamos a hídnyílás tengelyével - szükség esetén -, tengelybójával lehet a hídban a hajóút tengelyét megjelölni,

- ha a tájékozódást jobban segíti, akkor a nyílás hajóútjának tengelyének megjelölésére parti jeleket kell alkalmazni (3. rész a) pont 12. ábra), a jeleket olyan távolságban kell elhelyezni a hídtól, hogy a láthatóság a hídba történő behajózásig fennmaradjon,

- ha az előző bekezdésekben meghatározott kitűzés megvalósíthatatlan vagy nem nyújt kellő biztonságot, akkor a hídnyílás kitűzésére úszó jeleket kell alkalmazni (3. rész a) pont 13. ábra),

- ha a híd térségében az áramlás iránya nem párhuzamos a hajóút tengelyével, a híd feletti kitűzés két pár bójából álljon, amelyek a hídtól 100-200 méterre, illetve a távolabbi 400-700 méterre legyen a hídtól; a bójapárok által kijelölt hajóút tengelyének meg kell egyeznie az áramlás irányával, biztosítva a tengely irányát követve a hajók / karavánok biztonságos behajózását; a híd alatt 100 méterre egy bójapár helyezhető el (3. rész a) pont 14. ábra); a híd feletti (bevezető) bójapárok kiegészítésére - felkapaszkodást elősegítő - kiegészítő úszó jel (bója, úszó, karó) helyezhető el, ha azt a hajózás biztonsága szükségessé teszi,

- az átfeszítéseket és a hidak hajózási nyílásának pilléreit radarjellel kell ellátni;

- radarreflektorok elhelyezése és kialakítása:

- vízi útnál, amelynek kitűzését - osztálya alapján - folyamatos hajózásra alkalmasan kell végezni, valamennyi úszó jelet és bármely rögzítési módú karót, jégúszót, továbbá a 2. melléklet C.1, C.2 és C.3 jeleit radarreflektorral kell felszerelni,

- az alapjeleket kiegészítő és az akadályokat jelző önálló radarreflektorokat a 4. részben meghatározottak szerint kell kialakítani,

- a vízi út akkor tekinthető radarhajózásra megfelelőn kitűzöttnek, ha

- a radarreflektorral felszerelt jelek bármely időjárási körülmények között megfelelő visszhangot adnak,

- a jelről jelre hajózás akkor biztosított, ha a jelek közötti távolság a hajóút szélességének ötszörösét nem haladja meg,

- a radarreflektorral ellátott jeleket egymástól és árnyékoló objektumtól legalább 15 méter távolságban kell elhelyezni,

- radarjellel kell ellátni a kikötő vízterületén a hajózási hatóság által meghatározott objektumot,

- kitűző jelen:

- a radarreflektor elhelyezése nem változtathatja meg a jel alakjellemzőit, és színének meg kell egyeznie a jel alapszínével.

3.B Tavak kitűzése

A tavak hajóútjának jelzésére a következő jelek és jelzések alkalmazhatók:

B-I. Fejezet

FÉNYJELZÉSEK

Fény a kitűzés jelzésére használatos különleges fény

Állandó fény folytonos fényt kibocsátó, állandó fényerejű és színű fény

Ritmikus fény jellegzetes és időszakosan ismétlődő felvillanás sorozatokból álló, állandó fényerejű és színű fény

A fények ritmusa

Villogó fény egy felvillanással

Csoportosan elsötétülő fény

Állandó fázisú fény

Villogó fény egy felvillanással

Felvillanás-csoportokból álló fény

Összetett felvillanás-csoportokból álló fény

Folytonosan ismétlődő gyors felvillanásokból vagy folytonosan ismétlődő nagyon gyors felvillanásokból álló fény

Gyors felvillanás-csoportokból vagy

Nagyon gyors felvillanás-csoportokból álló fény*

Megjegyzés:

* Az adott esetben a hosszú felvillanás elősegíti a ritmus pontos megkülönböztetését.

B-II. Fejezet

KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK

B-II. A Fejezet55

Veszélyes helyeket, hajózási akadályokat és rendkívüli jellegű akadályokat határoló jelek

1. Kardinális jelek

a) A körnegyedek és jelek meghatározása

A négy körnegyedet (Észak, Kelet, Dél, Nyugat) a megjelölendő pontból kiinduló valódi tájolóirányok ÉNY-ÉK, ÉK-DK, DK-DNY, DNY-ÉNY határolják. A kardinális jel annak a körnegyednek a nevét viseli, amelyben el van helyezve. A kardinális jel neve arra utal, hogy a jelhez képest a körnegyedben a jel nevét viselő irány felől kell elhaladni (lásd az 1. ábrát).

1. ábra

b) A jelek kialakítása

Északi kardinális jel

2. ábra

Szín: felső része - fekete,

alsó része - sárga

Alak: úszó vagy karó csúcsjellel

Csúcsjel: két egymás felett elhelyezett, csúcsával felfelé mutató fekete kúp

Fényvisszaverő: a felső részen egy kék színű és az alsó részen egy sárga színű 15 cm széles sáv

Fény: (amennyiben van) Szín: fehér

Ritmus: folytonosan ismétlődő gyors vagy nagyon gyors felvillanásokból álló fény

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

Keleti kardinális jel

3. ábra

Szín: fekete, középen egy széles vízszintes sárga sávval

Alak: úszó vagy karó csúcsjellel

Csúcsjel: két egymás felett elhelyezett, alapjával összefordított fekete kúp

Fényvisszaverő: a felső és alsó részen egy-egy kék színű, a középső részen egy sárga színű 15 cm széles sáv

Fény: (amennyiben van) Szín: fehér

Ritmus: három gyors vagy nagyon gyors felvillanáscsoportból álló fény

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

Déli kardinális jel

4. ábra

Szín: felső része - sárga,

alsó része - fekete

Alak: úszó vagy karó csúcsjellel

Csúcsjel: két egymás felett elhelyezett csúcsával lefelé mutató fekete kúp

Fényvisszaverő: felső részén egy sárga színű és alsó részén egy fekete színű 0,15 m széles sáv

Fény: (amennyiben van) Szín: fehér

Ritmus: hat gyors vagy nagyon gyors felvillanáscsoportból álló fény, amelyet legalább 2 másodperc hosszú felvillanás követ

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

Nyugati kardinális jel

5. ábra

Szín: sárga, középen egy széles vízszintes fekete sávval

Alak: úszó vagy karó csúcsjellel

Csúcsjel: két egymás felett elhelyezett, csúcsával összefordított fekete kúp

Fényvisszaverő: a felső és alsó részen egy-egy sárga színű, középen egy kék színű 15 cm széles sáv

Fény: (amennyiben van) Szín: fehér

Ritmus: kilenc gyors vagy nagyon gyors felvillanáscsoportból álló fény

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

- a kardinális jelek jelzik a hajózható vizet egy veszélyes terület körül;

- a jeleket a veszélyes terület határán, a hajózási hatóság által meghatározott helyen kell kitűzni, illetve lehorgonyozni;

- az elhaladás a jel mellett a jel megnevezése szerinti valódi tájolóirány felől megengedett;

- a kardinális jelek nemcsak együttesen, hanem külön-külön is alkalmazhatók pl. hajóút hajlatának vagy zátony végének a megjelölésére.

2. Különálló veszélyes helyeket jelző jelek

6. ábra

Szín: fekete, egy vagy több széles vízszintes vörös sávval

Alak: úszó vagy karó csúcsjellel

Csúcsjel: egymás felett két 30 cm átmérőjű fekete gömb egymástól függőlegesen 20 cm távolságra

Fényvisszaverő: két kék színű között egy vörös színű 0,15 m széles sáv

Fény (amennyiben van): Szín: fehér

Ritmus: felvillanáscsoport, két felvillanással

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

- a jel jelentése: különálló kis kiterjedésű, a hajózás számára veszélyes hely;

- az elhaladás a jel körül bármely irányból megengedett;

- a jelet olyan, viszonylag kis kiterjedésű helyek felett tűzik ki vagy horgonyozzák le, amelyek körül hajózható víz van.

B-II. B Fejezet56

A hajóút középvonalának és kikötőhely, part megközelítésének jelölése

Biztonságos vizek jelzésére alkalmazható jelek:

7. ábra

Szín: függőleges vörös és fehérsávok

Alak: gömb alakú bója, úszó vagy karó csúcsjellel

Csúcsjel (amennyiben van): egy 30 cm átmérőjű vörös gömb az alakjeltől függőlegesen 20 cm távolságra

Fényvisszaverő: az úszónál vörös és fehér színű, alapjánál 15 cm széles függőlegesen keskenyedő sávok, a karónál függőlegesen vörös és fehér színű 15 cm széles sávok

Fény (amennyiben van): Szín: fehér

Ritmus - állandó fázisú fény,

vagy

- hosszú (10 sec) periódus egy felvillanással,

vagy

- a MORZE ABC „A” jele (▪ ▬)

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

- a jel jelentése: a biztonságos víz jele arra utal, hogy körülötte hajózható víz van;

- a jel a hajóút középvonalának, illetve kikötő vagy part megközelítési helyének a jelölésére szolgál.

B-III. Fejezet57

Tiltott vagy korlátozott zónák jelzése

1. Különleges jelek

8a. ábra

Meghatározott rendeltetésű terület (horgonyzóhely, vízi sportpálya stb.)

8b. ábra

Hajózástól elzárt terület

Szín: 8a ábra: sárga; 8b ábra: sárga/vörös; 8c ábra: sárga

Alak: fekvő henger (D = 60 cm, L = 90 cm), úszó vagy karó

Csúcsjel (amennyiben van): sárga X alakú jel (henger esetében középpontjával 60 cm-re a hengerpalást felett)

Fényvisszaverő: 8a ábra: egy vagy két 15 cm széles sárga színű sáv

8b ábra: egy vagy két 15 cm széles vörös színű sáv

8c ábra: mindkét oldalon keresztben egy-egy 10 cm széles sárga színű sáv

Fény: (amennyiben van) Szín: sárga

Ritmus: bármilyen, a Hajózási Szabályzat II-5. mellékletének II. fejezetében említett fényjelzések kivételével

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

8c. ábra

- a jelek jelentése: meghatározott rendeltetésű, illetve hajózástól elzárt terület;

- a jeleket a víziút tiltott területének a határán, egymástól - a hajózási hatóság által meghatározott - megfelelő távolságra kell lehorgonyozni;

- az e pont szerinti jelekkel adott tájékoztatás - a hajózási hatóság jóváhagyásával - szükség szerint kiegészíthető a parton elhelyezett, az 1. számú melléklet I. része szerinti A és E jelek egyikével. Ezek a jelek - a hajózási hatóság jóváhagyásával - szükség szerint kiegészíthetők az 1. számú melléklet II. részének 3. pontjában megállapított kiegészítő jelekkel, amelyek mutatják az adott jel hatálya alá tartozó szakasz irányát.

2. A hajózás számára teljesen tiltott terület határa:

9. ábra

Szín: sárga

Alak: fekvő henger

Csúcsjel (amennyiben van): vörös színű, merev háromszög alakú jel

Fényvisszaverő: egy vagy két sárga színű 15 cm széles sáv

Fény (amennyiben van) : Szín: sárga

Ritmus: bármilyen, a Hajózási Szabályzat II-5. mellékletének II. fejezetében említett fényjelzések kivételével

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

- a jel jelentése: a hajózás számára teljesen tiltott terület;

- a jeleket a víziút meghatározott rendeltetésű, illetve tiltott területének a határán, egymástól megfelelő, a hajózási hatóság által meghatározott, távolságra kell kitűzni, illetve lehorgonyozni;

- a 8a ábra szerinti jellel kell kitűzni a tiltott vagy korlátozottan használható part menti zónán keresztül vezető csatorna határait, a csatorna bejárata kivételével; a jeleket a csatorna határain ismételten, egymástól megfelelő, a hajózási hatóság által meghatározott, távolságra kell kitűzni, illetve lehorgonyozni;

- az e pont szerinti jelekkel adott tájékoztatás - a hajózási hatóság jóváhagyásával - szükség szerint kiegészíthető a parton elhelyezett, az 1. számú melléklet I. része szerinti A. és E. jelek egyikével. Ezek a jelek - a hajózási hatóság jóváhagyásával - szükség szerint kiegészíthetők az 1. számú melléklet II. részének 3. pontjában megállapított kiegészítő jelekkel, amelyek mutatják az adott jel hatálya alá tartozó szakasz irányát.

3. Tiltott vagy korlátozottan használható part menti zónán keresztül vezető csatorna határa:

10. ábra

Szín: felső fele vörös, alsó fele sárga

Alak: fekvő henger

Fényvisszaverő: alsó részén egy sárga színű, felső részén egy vörös színű 15 cm széles sáv

Fény (amennyiben van) : Szín: sárga

Ritmus: összetett felvillanáscsoportból álló fény

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

11. ábra

Szín: felső fele zöld, alsó fele sárga

Alak: fekvő henger

Fényvisszaverő: alsó felső egy sárga színű, felső részén egy zöld színű 15 cm széles sáv

Fény (amennyiben van): Szín: sárga

Ritmus: összetett felvillanáscsoportból álló fény

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

- a jelek jelentése: egy vagy több hajótípus vagy munkák számára tiltott vagy korlátozottan használható part menti zónán keresztül vezető csatorna (kivéve a II. Fejezet szerinti kikötőbejáratokat) határa, amelyben meghatározott hajótípus korlátozottan használható;

- a jeleket a víziút hajózás számára tiltott vagy korlátozottan használható part menti területén keresztül vezető csatorna határán, egymástól - a hajózási hatóság által meghatározott - megfelelő távolságra kell lehorgonyozni;

- a csatorna bejáratánál elhelyezett két sárga bója felső része, amennyiben szükséges - a hajózási hatóság jóváhagyásával - a csatornába behajózó hajó helyzetéből nézve a bal oldali vörös színű, a jobb oldali zöld színű lehet;

- az engedélyezett hajótípus, illetve tevékenység meghatározható a - hajózási hatóság által jóváhagyásával -, a parton elhelyezett, az 1. számú melléklet I. része szerinti E., E.16-20 és E.24, parton elhelyezett jelekkel. Ezek a jelek - a hajózási hatóság jóváhagyásával - szükség szerint kiegészíthetők az 1. számú melléklet II. részének 3. pontjában megállapított kiegészítő jelekkel, amelyek mutatják az adott jel hatálya alá tartozó szakasz irányát.

B-IV. Fejezet58

Egyéb bóják

A fentiektől eltérő célokhoz szükséges bóják fehér színűek. Ezeken a bójákon tájékoztató ábrák is feltüntethetők.

12. ábra

Szín: fehér

Alak: fekvő henger

Fényvisszaverő: felső részén egy vagy keresztben egy-egy sárga színű 15 cm széles sáv

Fény (amennyiben van): Szín: fehér

Ritmus: Ritmus: bármilyen, a Hajózási Szabályzat II-5 mellékletének II. fejezetében említett fényjelzések kivételével

A jelek mérete a 3. és 4. zónába sorolt belvizeken 20%-kal csökkenthető.

- a jel jelentése: e melléklet 1. részének 3.B., B-II., B-II A. és II-B. és a B-III. fejezetében megállapítottaktól eltérő célok, tevékenységek;

- a bójákon tájékoztató ábrák is elhelyezhetők.

A B-I-IV. fejezetben ismertetett jelek, jelzések elhelyezésének lehetőségeiről a 3.B részben található ábra ad tájékoztatást.

2. Rész

A kitűző jelek folyón és csatornán

A hajóút helyzetét jelző úszó jelek

A.1

a jel jelentése:

- a hajóút jobb oldalát és a hajóút irányát jelzi,

- a hajóút jobb oldalát határolja el a vízi út jobb oldalán levő veszélyes helyektől;

A.2

a jel jelentése:

- a hajóút bal oldalát és a hajóút irányát jelzi,

- a hajóút bal oldalát határolja el a vízi út bal oldalán levő veszélyes helyektől;

A.3

a jel jelentése:

- a hajóút szétágazását vagy összefolyását jelzi,

- jelezhet a hajóútban mindkét oldalról kikerülhető hajózási akadályt;

- a jel minkét oldalról kerülhető;

A.5

- a hajóút jobb oldalát és a veszteglőhelytől elhatároló jobboldali (világító) bója;

A.6.a

- hajóút bal oldalát és a veszteglőhelytől elhatároló baloldali (világító) bója;

A hajóút helyzetét jelző parton elhelyezett jelek

B.1

- jobbparti irányjel;

- a hajóút parthoz viszonyított megközelítő irányának jelzésére szolgáló jel;

- az úszó jelekkel együtt határolja a hajóutat, ahol az a jobb parthoz közelít;

- iránytartást elősegítő jelként alkalmazható;

B.2

- balparti irányjel,

- a hajóút parthoz viszonyított megközelítő irányának jelzésére szolgáló jel;

- az úszó jelekkel együtt határolja a hajóutat, ahol az a bal parthoz közelít;

- iránytartást elősegítő jelként alkalmazható;

Az átmenet jelzése

B.3

A hajóút egyik partból a másikba való átmenetének kezdetét, illetve végét jelzi a jobb parton.

A. méret

B. méret

B.4

A hajóút egyik partból a másikba való átmenetének kezdetét, illetve végét jelzi a bal parton.

A. méret

B. méret

Veszélyes helyeket és hajózási akadályokat határoló jelek

C.1

- a jel a veszélyes pontok határolására, a mederbe nyúló műtárgyak jelölésére szolgál kisegítő jelként a jobb parton vagy közelében;

- használható magas vízállásnál víz alá kerülő part, sarkantyúk jelölésére;

C.2

- a jel a veszélyes pontok határolására, a mederbe nyúló műtárgyak jelölésére szolgál kisegítő jelként a bal parton vagy közelében;

- használható magas vízállásnál víz alá kerülő part sarkantyúk jelölésére;

C.3

- a jel a veszélyes pontok határolására, a mederbe nyúló műtárgyak jelölésére szolgál kisegítő jelként a mederben található elágazásnál, sziget végénél, csatorna és hajózható mellékfolyó torkolatánál;

- használható magas vízállásnál víz alá kerülő mederben levő akadály jelölésére;

3. Rész

Kitűzési rendszer

A folyók és csatornák, illetve a tavak kitűzésének rendszerére vonatkozó irányelveket az a) és b) pontokban foglalt minták szerint kell kialakítani.

3.A Folyami kitűzési rendszer

A folyók és csatornák kitűzését az 1. részben meghatározott elvek alapján a következő minták (1-14. ábra) alapján kell végezni:

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

7. ábra

8. ábra

9. ábra

10. ábra

11. ábra

12. ábra

13. ábra

14. ábra

3.B Tavi kitűzési rendszer

A tavi hajóutat az alábbi ábrán megjelölt módon kell kitűzni.

3. számú melléklet a 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelethez

Egyéb jelek és tájékoztató eszközök kialakítása, méretei

1. Szabad magasságjelző

A vízi utak felett elhelyezkedő, szabad űrszelvény-magasságot korlátozó, objektumok vízfelszín feletti magasságának jelzésére szabad magasságjelző telepíthető. Azoknál az objektumoknál, amelyek nem felelnek meg a vízi út osztályában meghatározott értéknek, szabad magasságjelzőt kell elhelyezni.

1. A jelző a szabad magasságot korlátozó objektumon vagy annak közvetlen közelében helyezendő el és a jelzett objektum hajóút feletti vagy (ívelt alsó él esetén) az azon belül elhatárolt hajóútszélességben mért legalacsonyabb pontjának pillanatnyi értékét jelző mércelap.

2. A mércelap az objektum alsó élétől olyan magassági értékig adjon pillanatnyi szabad űrszelvénymagasságot, amelynél már rendelkezésre áll a NHV-re előírt abszolút magasság.

3. A mércelapot 0,5 méterenként eltérő színű alapon (pl. fehér és narancssárga felváltva) egy deciméteres osztással kell kihelyezni. A mércelapon feltüntetett számot mindkét alapszíntől eltérő, azokon jól látható színnel kell felfesteni.

4. A szabad magasságot jelző mércén méterenként kell számmal is jelezni a magasságot, ahol a szám legalább 300 mm magasságú és középvonalát, valamint az adott magasság síkját egy csúcsával a síkra mutató háromszög alakú jel biztosítja az azonosítást.

5. Ha a vízi út osztálya alapján az éjszakai hajózást biztosítani kell, akkor a mércelapot nagy fényvisszaverő képességű festékkel kell festeni.

6. Ha a magasságérték az objektumnak csak egy részére vonatkozik, akkor a mércelap felső élénél ezt jelezni kell. A megjelölés módját a hajózási hatóság a jelzés tervében állapítja meg.

7. Ha a jelző elektronikus kijelzéssel készül, akkor a szabad magasságot centiméterben kell jelezni és ebben az esetben a mérce a teljes vízállástartományban (LNV és LKV között) jelezze a magasságot.

8. A kihelyezett jelzőről minden esetben (és módosításkor) hajósoknak szóló hirdetményben/tájékoztatóban közzé kell tetetni annak adatait. A közzétételért az üzemeltető felel.

2. Magasság-előjelző

Ha a vízi úton vagy kikötőben levő szabad magasságot korlátozó objektum olyan helyen helyezkedik el, ahol a hajók/hajókaravánok részére már nincs lehetőség megfelelő megelőző művelet elvégzésére, vagy azt a hajózási hatóság - hajózásbiztonsági okból indokoltnak nyilvánítja - akkor magasság-előjelzőt kell alkalmazni. Az előjelző kialakításának szabályai megegyeznek az 1. pontban meghatározott szabad magasságjelzővel.

A magasság-előjelző több egymáshoz közeli objektum esetében összevontan is kihelyezhető. Összevont jelző esetén valamennyi érintett üzemeltető együttesen viseli a telepítés és üzemeltetés költségeit.

3. Tájékoztató vízmérce

A vízi utak olyan szakaszain, ahol gyakori vagy tartós vízmélység-hiány, illetve a hajósok részéről ellenőrizhetetlen vízszintingadozás áll fenn, tájékoztató vízmérce állítható fel. A vízmércére vonatkozóan az 1. pontban meghatározott szabályok értelemszerűen alkalmazandók, továbbá

- a vízmércének a szakaszon eddig mért LKV-nél is működőképesnek kell lennie,

- ha a mérce egy másik mérce adatait ismétli, akkor erre a meghirdető hajósoknak szóló hirdetményben/tájékoztatóban utalni kell.

A mércét a vízi út fenntartója létesíti és üzemelteti. A tábla kihelyezését meg kell hirdetni (hajósoknak szóló hirdetmény/tájékoztató).

4. Tájékoztató tábla

A vízi közlekedésben részt vevők számára - az e rendeletben meghirdetett megfelelően célirányos jel hiányában - tájékoztató tábla állítható fel. A tájékoztató táblát minden esetben kék alapszínnel és azon fehér betűkkel kell elkészíteni, és a figyelem felhívása érdekében előtte ki kell helyezni az 1. számú melléklet C.4 jelét.

A tájékoztató táblán célirányos és rövid szöveg helyezhető el, felhasználva a szabványos jelek alkalmazásával elérhető kombinált szöveg lehetőségét. A táblán alkalmazott betűk nagyságának ahhoz kell illeszkednie, hogy a hajó/kötelék/kishajó milyen távolságra közelítheti meg biztonságosan a tábla helyét, azaz olyan felirat nem helyezhető el, amely csak távcsővel olvasható, vagy a környezet árnyékolja, vagy a háttérfény teszi olvashatatlanná.

Elektronikus tábla esetében a tábla állandó felirata: „TÁJÉKOZTATÓ TÁBLA”. A tábla kihelyezését meg kell hirdetni (hajósoknak szóló hirdetmény/tájékoztató).

5. Vízállás- és gázlójelző tábla

A vízi útnak azokon a szakaszain, ahol hajózási kisvízszintnél, azaz HKV-nél gázlók vagy szűkületek lépnek fel a vízi közlekedésben résztvevők tájékoztatására vízállás és gázló adatokat közlő tábla állítható fel, illetve a IV. vagy annál magasabb osztályú vízi út esetében a felállítás kötelező. A vízállásjelző táblán minden adatsor mellett fel kell tüntetni az adatok kihelyezésének időpontját (napját, illetve napon belüli korrekció esetén az óra is). A táblán:

- a folyamkilométerek adatait kilométerben és egy tizedesig,

- valamennyi szélességi és hosszúsági adatot méterben,

- valamennyi mélységi adatot deciméterben

kell közölni. Az egyes szakaszok csúcsgázlóit kiemelt színnel lehet megjelölni, továbbá megfelelő szimbólummal jelezni lehet a vízállás tendenciáját is. A tábla elektronikus formában is kialakítható.

6. Folyamkilométer-tábla

A folyókon és csatornákon a hely azonosítása (pontos tájékozódás) céljából meg kell jelölni a torkolattól mért távolságot kilométerben (a jelzés hajózást irányító jelként kezelendő). Az egyes egész kilométerek között elhelyezhetők a tizedkilométerek vagy a kilométerfelezők. Tized- és kilométerfelező jelek kihelyezését a hajózási hatóság rendelheti el, amelynek tervét a hajóforgalmat irányító jelek tervében kell elkészíteni.

A II. vagy annál magasabb osztályú vízi utakon folyamkilométer táblát kell kihelyezni, ennél alacsonyabb osztály esetén elegendő kilométerkövek kihelyezése, amelynek láthatóságát LKV-nél is biztosítani kell. A táblát a vízi út fenntartója köteles létesíteni és üzemeltetni.

7. Tavi kikötőbejárat-jelzők

1. A tavi kikötő a mólók végén, a tó felől nézve, kellő magasságú oszlopon

a) kétmólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (7.1 ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható, jobbról villanó zöld, balról villanó vörös fénnyel,

- nappal: a fénnyel egyező színű és fehér 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

b) kétmólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (7.1 ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható jobbról zöld kúppal, balról vörös hengerrel,

- nappal: az alakzatok színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

c) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (7.2 ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus vörös fénnyel,

- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

d) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (7.2 ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható vörös hengerrel,

- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

e) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (7.3 ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus zöld fénnyel,

- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

f) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (7.3 ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld kúppal,

- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

g) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (7.4 ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus fehér fénnyel,

- nappal: zöld és vörös, 1,5 méter széles vízszintes csíkokat,

h) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (7.4 ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld és vörös vízszintes csíkozású gömbbel,

- nappal: zöld és vörös, 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal

kell megjelölni.

2. A jelzőtestek méreteit a 2. számú melléklet 1. rész 2. pontja szerint kell megállapítani.

3. A jeleket, jelzéseket a 7.1-7.4 ábrák szerint kell elhelyezni.

7.1. ábra: Tavi kétmólós kikötők jelölése

7.2. ábra: Tavi egymólós kikötők jelölése

7.3 ábra: Tavi egymólós kikötők jelölése

7.4 ábra: Tavi egymólós kikötők jelölése

A kikötő jelzéseit a kikötő tulajdonosa/üzemeltetője köteles létesíteni és üzemeltetni.

8. Meteorológiai jelzések59

A vízi közlekedés biztonságát befolyásoló meteorológiai körülményekről a következő jelzésekkel adható tájékoztatás:

Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására

Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetést percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül.60

Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre

A fenyegető veszélyre intő figyelmeztetést percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.

A közelgő nagy szélsebesség jelzése: a jelzés fényintenzitását az határozza meg, hogy a szemlélő tiszta időben legalább egy jelzést lásson a tó jelzéssel szemben fekvő parton állva. A jelzések

- a közeljövőben 30 km/órát meghaladó, de 60 km/órát el nem érő sebességű szél bekövetkezése várható, illetve ilyen sebességű szél van: 45/perc periódusú sárga villogó fény;

- a közeljövőben 60 km/óra vagy annál nagyobb sebességű szél bekövetkezése várható, illetve ilyen sebességű szél van: 90/perc periódusú sárga villogó fény.

A jelzést annak engedélyese létesíti és üzemelteti a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága engedélye alapján.

4. számú melléklet a 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelethez

A hajózást irányító, a kitűző és egyéb jelek radarhajózáshoz szükséges kiegészítő berendezései

A hajózást irányító, a kitűző és egyéb jeleket azoknál a vízi utaknál, ahol folyamatos hajózást kell biztosítani, ki kell egészíteni a radarhajózás segédberendezéseivel. Az úszó és az akadályt jelző alapjeleket bármely meteorológiai körülmények között jól értékelhető radarvisszhangot biztosító radarreflektorral kell felszerelni.

A radarreflektorokat az 1-8. ábrákon meghatározott módon és méretekkel kell kialakítani (a hosszúsági méretek milliméterben értendők).

A radarreflektor összevonható az úszó jel tetőjelével vagy csúcsjelével, azonban ez nem csökkentheti reflexiós tulajdonságait.

Radarreflektort önálló hajózást irányító jelként is lehet alkalmazni, elsősorban a hajóút közelébe nyúló akadályok (pl. szabályozási művek) részletesebb, pontosabb kiegészítő jelzésére, hidak pilléreinek, átfeszítések nyomvonalának jelzésére a HSZ 8. számú melléklet D. pontja szerint.

A radarreflektorok méreteit és kivitelét az alábbi 1-8. ábra tünteti fel:

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

7. ábra

8. ábra



1  Lásd: 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet.


2  Lásd: 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 2. § a).


3  Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 1. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


4  Módosította: 24/2004. (III. 10.) GKM-KvVM együttes rendelet 5. § (1) a), 94/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 16. §.


5  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 2. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


6  Megállapította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


7  Hatályon kívül helyezte: 86/2005. (X. 21.) GKM rendelet 28. § (2) c). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


8  Megállapította: 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 6. §. Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2), (3). Végre nem hajtható módosítására lásd: 28/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 2. § (6).


9  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3).


10  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


11  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3).


12  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


13  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


14  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


15  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


16  Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


17  Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


18  Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


19  Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


20  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


21  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


22  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


23  Hatályon kívül helyezte: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


24  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


25  Hatályon kívül helyezte: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


26  Lásd: 2000. évi XLII. törvény 74. § (5).


27  Lásd: 1996. évi LIII. törvény 4. § b), g).


28  Módosította: 24/2004. (III. 10.) GKM-KvVM együttes rendelet 5. § (1) c), 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 41. § a), 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


29  Módosította: 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet 15. § b), 55/2009. (X. 14.) KHEM rendelet 5. §.


30  Módosította: 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet 15. § c). Végre nem hajtható módosítására lásd: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2), 55/2009. (X. 14.) KHEM rendelet 5. §.


31  Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) 56., 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3).


32  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


33  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


34  Módosította: 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet 15. § d), 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


35  Módosította: 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet 15. § d), 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


36  Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2).


37  Lásd: 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet.


38  Az első mondat szövegét megállapította: 24/2004. (III. 10.) GKM-KvVM együttes rendelet 5. § (2). Módosította: 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet 15. § b), 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2), 55/2009. (X. 14.) KHEM rendelet 5. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


39  Hatályon kívül helyezte: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


40  Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 1. Hatályos: 2008. I. 1-től.


41  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


42  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


43  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


44  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


45  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


46  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


47  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


48  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


49  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


50  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


51  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


52  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1), 1. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től.


53  Módosította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (2), 2. számú melléklet 1. A jeleket csere és új telepítés esetén, de legkésőbb 2008. december 31-től kell alkalmazni.


54  27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet a vízi közlekedés rendjéről, melléklet.


55  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (2), 2. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től. A jeleket csere és új telepítés esetén, de legkésőbb 2008. december 31-től kell alkalmazni.


56  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (2), 2. számú melléklet 3. Hatályos: 2008. I. 1-től. A jeleket csere és új telepítés esetén, de legkésőbb 2008. december 31-től kell alkalmazni.


57  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (2), 2. számú melléklet 3. Hatályos: 2008. I. 1-től. A jeleket csere és új telepítés esetén, de legkésőbb 2008. december 31-től kell alkalmazni.


58  Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (2), 2. számú melléklet 3. Hatályos: 2008. I. 1-től. A jeleket csere és új telepítés esetén, de legkésőbb 2008. december 31-től kell alkalmazni.


59  Módosította: 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 41. § b).


60  Megállapította: 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet 4. §. Hatályos: 2003. X. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!