Hatály: 2017.I.1. - 2017.XII.31. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

40/2002. (III. 21). Korm. rendelet

a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § *  (1) E rendeletet

a) a honvédelmi és katonai célú építmények,

b) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon álló, vagy oda tervezett sajátos építményfajták körébe tartozó építmények (a villamosenergia-ipari, távhőellátási és a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmény kivételével),

c) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek

[az a)–c) pont a továbbiakban együtt: építmény] építésügyi hatósági eljárásaiban kell alkalmazni.

(2) E rendeletet a honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítási eljárásokban kell alkalmazni.

2. § *  E rendelet alkalmazásában

1. eljárás: az 1. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eljárások,

2. honvédelmi és katonai célú építmény: az az építmény, építményrész, építmény-együttes, és annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges vonalas és nem vonalas műtárgyak, amelyek létrehozása során a honvédelmi és katonai rendeltetés – ideértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is – sajátosságából adódóan különös funkcionális, építészeti-műszaki, technológiai, valamint minősítettadat-védelmi és információvédelmi követelmények megállapítására és teljesítésére, illetve az építmény használata során ezek fenntartására van szükség, * 

3. honvédelmi és katonai célú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartás szerint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet,

4. honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítási eljárás: olyan telekalakítási engedélyezési eljárás, amelyben a telekcsoport újraosztása, a telekfelosztás, a telekegyesítés vagy a telek-határrendezés honvédelmi és katonai célú ingatlan telekhatárának megváltozásával jár.

3. § (1) *  A Kormány a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a honvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban: katonai építésügyi hatóság) jelöli ki.

(2) A katonai építésügyi hatóság hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.

4. § (1) *  A Kormány a katonai építésügyi hatóság

a) 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott meghatározott szakkérdés elbírálása tekintetében,

b) 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti eljárásában az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések szerint

érintett, az 1. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(1a) *  Az (1) bekezdésben foglalt esetekben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(2) * 

(3) *  Az eljárásban – ideértve az eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági eljárást is – csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

(4) *  A szakhatósági közreműködés során a minősített adat védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a minősített adatok feldolgozása a katonai építésügyi hatóság hivatalos helyiségében történik.

5. § *  Az eljárásban a munkabiztonsági, a munkaegészségügyi, a tűzvédelmi, a közegészségügyi, a járványügyi, a sugár-egészségügyi, valamint az állami légügyi szakkérdések elbírálása vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló hatóságok a jogszabályokban meghatározott jogkörükben járnak el.

6. § (1) *  A katonai építésügyi hatóság

a) építési engedélyezési,

b) fennmaradási engedélyezési,

c) használatbavételi engedélyezési,

d) bontási engedélyezési,

e) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési,

f) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési,

g) telekalakítási,

h) jogutódlás tudomásulvételi,

i) használatbavétel tudomásulvételi,

j) kötelezési,

k) végrehajtási,

l) szakhatósági,

m) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti,

n) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi,

o) az államhatárról szóló törvény szerint szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi, és

p) a menedékjogról szóló törvény szerint szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi

eljárásokat folytat.

(2) * 

(3) *  A katonai építésügyi hatóság – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

(4) *  A katonai építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt ad ki * 

a) az ügyfél kérelmére a honvédelmi és katonai célú ingatlan használatával kapcsolatos tény, állapot vagy egyéb adat igazolására;

b) *  a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy az ingatlanügyi hatóság kérelmére, az ingatlan-nyilvántartásban honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítése elvégzésének szükségessége, vagy megtörténte vonatkozásában.

(5) *  A (4) bekezdés b) pontja szerinti hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kiadni.

7. § (1) *  Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet a katonai építésügyi hatóság részére a sajátos építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren kell előterjeszteni, azzal, hogy a jogszabályban meghatározott minősített adatot tartalmazó tervdokumentációt és műszaki leírást nem kell feltölteni, azokat a szükséges példányban papír alapon kell a katonai építésügyi hatóság részére benyújtani.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) *  a vagyonkezelő hozzájárulását, ha az építtető nem a vagyonkezelői jogokat gyakorló katonai szervezet,

b) *  a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 2 példányban, illetőleg az érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,

c)–d) * 

e) környezeti hatásvizsgálat-köteles építmény és tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt,

f) *  új veszélyes katonai objektum építményei építésére vonatkozó kérelem esetében a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú biztonsági dokumentációt,

g) *  ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti esetben a kérelemhez mellékelni kell a Khvr. mellékletében meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot,

h) *  új épület építése vagy meglévő épület – épületfeltüntetési adatát érintő – bővítése esetén a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély iránti kérelem, illetve meglévő épület bontása esetén a bontás megtörténte bejelentésének előterjesztésével egy időben a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő változási vázrajzot, két példányban.

(3) *  A katonai építésügyi hatóság a (2) bekezdés h) pontja szerinti változási vázrajzot a hatósági engedély jogerőssé válását, illetve a bontás megtörténte bejelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a honvédelmi és katonai célú ingatlanok nyilvántartását vezető katonai szervezet részére átvezetés céljából megküldi. Az Országos Építésügyi Nyilvántartásba a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő telkek épületfeltüntetési vázrajzát nem kell feltölteni.

(4) *  A honvédelmi és katonai célú építmények tekintetében nincs helye a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti települési önkormányzati építészeti-műszaki tervtanácsi eljárásnak.

8. § * 

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

10. § *  E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

10/A. § *  E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 7. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az építésügyi hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az építésügyi hatóság vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. § *  Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, II. és IV. mellékletének, valamint

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez * 

A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

A B C
1. Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Első fokú eljárásban
2. Ha az eljárás az építmény közúti kapcsolatát biztosító, vagy belső útra, illetve ezek műtárgyára vonatkozik. A honvédelmi és katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése, és belső közlekedési hálózatának kialakítása közúti közlekedésbiztonsági követelményei kérdésében. Budapest Főváros Kormányhivatala
3. Ha az eljárás honvédségi használatú vasúti építményekre vonatkozik, ideértve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi építményeket is. A honvédelmi vagy katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése és belső közlekedési hálózatának kialakítása a vasúti közlekedésbiztonság jogszabályi követelményeinek megfelel-e. közlekedésért felelős miniszter
4. Bontás kivételével, ha az eljárás
a) hadikikötőre,
b) honvédelmi célú hajózási létesítményre, c) a vízi utak medrétől, és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló,
d) az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, vagy jelentős fénykibocsátású, és e) a hajók part mellé kikötését, és a partra történő kijárását korlátozó építményre vonatkozik.
A honvédelmi vagy katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése és belső közlekedési hálózatának kialakítása vízi közlekedésbiztonsági követelményei kérdésében. Budapest Főváros Kormányhivatala
5. Bontás kivételével, ha az eljárás
a) polgári repülőtér, valamint a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belüli,
b) polgári repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer – kizárólag helikopter-
leszállóhellyel rendelkező repülőtér esetében 500 m – távolságon belül 40 méternél magasabb,
c) beépítésre szánt területen 100 méternél magasabb, és
d) beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építményre vonatkozik.
Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári légiközlekedés biztonságára, a repülési eljárásokra, a léginavigációs szolgálatokra, továbbá a földi telepítésű navigációs berendezések működésére. polgári célú légiközlekedésre gyakorolt hatás vizsgálata tekintetében a légiközlekedési hatóság
6. Ha az eljárás az államhatártól számított 100 méteren – lőtér esetén 10 kilométeren – belüli építményre vonatkozik. A határrend fenntartásához, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek meghatározása kérdésében. megyei rendőr-főkapitányság
7. Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Az épületnek az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra gyakorolt hatásának vizsgálata, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység a felszín alatti vizek, az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
8. Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. A tevékenység zajvédelmi hatásterületének megállapítása, a technológiából származó környezetterhelések kockázatának hulladékgazdálkodási előírások alapján történő megítélése, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása a tervdokumentációban foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek,
c) az építmény vagy tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
d) az építés során keletkező hulladékok besorolása, a bontás során keletkező hulladék mennyisége és besorolása, az építmények kialakítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek,
e) az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Szolnoki Járási Hivatala
9. Ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen lévő vagy tervezett építményre vonatkozik, vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – műemléket érint. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
10. Ha az eljárás felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen tervezett építési tevékenységre vonatkozik. Az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
11. Ha az eljárás nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében tervezett építési tevékenységre vonatkozik és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja. Annak megállapítása, hogy az építmény vagy tevékenység a nyomvonaljellegű létesítmény üzemeltetőjének nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása az érintett a gázipari létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e. bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
12. Ha az eljárás
a) hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezéssel,
b) hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tartállyal,
c) hatósági felügyelet alá tartozó ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készülékkel,
d) legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezéssel, rendszerrel tervezett építményre vonatkozik, illetve
e) felvonó, mozgójárda, vagy mozgólépcső létesítésére, áthelyezésére, átalakítására, használatbavételére, vagy bontására irányul, ha ahhoz építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges.
A műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés. fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
13. Bontás és használatbavétel kivételével, ha az eljárás erdőterületen megvalósuló, vagy a megvalósítás során erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló építményre vonatkozik. Annak az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény szerinti elbírálása, hogy az építmény vagy a tevékenység az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e, és, ha igen, milyen feltételekkel. megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala
14. Bontás és használatbavétel kivételével, ha az eljárás termőföld igénybevételével megvalósuló létesítményre vonatkozik, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. Termőföld minőségi védelme. megyei kormányhivatal talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala
15. Bontás kivételével, ha az eljárás állattartó létesítményekre és ilyen technológiát magába foglaló építményekre vonatkozik. Az állat-egészségügyi előírások érvényesítése. megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala

2. számú melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez * 

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma

1. Az építtető adatai: megnevezése, címe, a kapcsolattartó neve és elérhetősége.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, rendeltetése és azonosítója.

3. Az építési helyszín adatai: címe, helyrajzi száma.

4. A használó (katonai) szervezet adatai: megnevezése, címe, kapcsolattartó neve és elérhetősége.

5. A kérelmezett engedély fajtája.

6. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági határozatok megnevezése, száma, kelte, jogerőre emelkedésének napja.

8. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.

9. A benyújtott mellékletek felsorolása és mennyisége.

10. Az építtető kérelme.

11. Keltezés, az építtető cégszerű aláírása.